AZ EGÉSZSÉGÜGY, MINT A XXI. SZÁZAD EGYIK LEGNAGYOBB KIHÍVÁSA

AZ EGÉSZSÉGÜGY, MINT A XXI. SZÁZAD EGYIK LEGNAGYOBB KIHÍVÁSA Salus aegroti, suprema lex esto A beteg java a legfőbb törvény. (Hippokratész)

Dr. Baráth Lajos címzetes docens, mesteroktató Szeged, 2016. március

Előadásomhoz kapcsolódó munkáim

Dr. Baráth Lajos

Az egészségügy, mint a XXI. század egyik legnagyobb kihívása

Szeged, 2016.

2

„A nemzet egészsége kulcsfontosságú a jövőjére, gazdasági erejére, polgárainak hangulatára és teljesítményére nézve.” J.F. Kennedy

Dr. Baráth Lajos


Szeged, 2016.

3

Előadás felépítése I.

AZ EGÉSZSÉGÜGY, MINT A NEMZETGAZDASÁG SZERVES RÉSZE ÉS ANNAK MAKROGAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEI

II.

AZ EGÉSZSÉGÜGY , MINT XXI. SZÁZADI VILÁGJELENSÉG

III.

AZ EGÉSZSÉGÜGY, MINT A GAZDASÁG SPECIÁLIS TERÜLETE

IV.

AZ EGÉSZSÉGÜGY, MINT NEMZETI ÜGY ÉS ANNAK VÁLSÁGA

V.

MI A TEENDŐ ?- NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI STRATÉGIA PROGRAMJA

Dr. Baráth Lajos


Szeged, 2016.

4

Kulcsszavak: •Az

egészségügy, mint a XXI. Sz. legnagyobb kihívása és annak okai

•Közgazdaságtan •válság

központi problémája - Egészséggazdaságtan

és annak hatása, következményei

•egészségügyi

rendszer válsága, hatása, következményei

•egészségügy,

mint világjelenség

•egészségügy,

mint „kényes kérdés”

•egészségügyi

piac átalakítása

•Nemzeti

Egészségügyi Stratégia szükségessége

•egészségügyi

Dr. Baráth Lajos

részesedés GDP arányos növelése


Szeged, 2016.

5

I. AZ EGÉSZSÉGÜGY, MINT A NEMZETGAZDASÁG SZERVES RÉSZE ÉS ANNAK MAKROGAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEI 1. Az egészség, egészségügy definíciója, fogalmi rendszere 2. Az egészségügy, mint kényes kérdés 3. Az egészségügy, mint a gazdaság speciális eleme

„Az egészségnek, mint az életben maradás feltétele, semmihez sem hasonlítható érték, mely nem csak személye, de össznemzeti kincs is.” Kornai János

Dr. Baráth Lajos


Szeged, 2016.

7

Az egészség fogalma Egészség közgazdasági fogalma: Olyan különleges jószág, mely semmi mással nem helyettesíthető, nincs ára. Semmi mással nem helyettesíthető, hiánya lerombolja az egyén jövedelemszerző képességét, s helyreállítása tervezhető ugyan, de annak időpontja nem. Az egészségesebb népesség nem csupán boldogabb polgárokat jelent, hanem magasabb termelékenységet és kevesebb kieső munkanapot is.

Dr. Baráth Lajos


Szeged, 2016.

8

Az egészségügy definíciója Egy ország gazdasági teljesítőképességét, nemzetközi versenyképességét meghatározó ágazat.

Rendszerszemléletű definíció: Az egészségügy nem más, mint egy rendszer, hiszen jól definiálható alrendszerei egymással funkcionális kapcsolatban vannak. Az egészségügy mint rendszer „közgazdasági rendszert” alkot. Azok a nemzetek és társadalmak értek el sikereket, akik az egészségügyet A társadalom alapkérdésévé tették.

Dr. Baráth Lajos


Szeged, 2016.

9

II. Az egészségügy, mint XXI. századi világjelenség és annak okai II.1. A világban a fejlődés – kiemelten a tudomány fejlődése – exponenciálisan nő. •

A tudomány 1900. és 2000. között nagyobb fejlődésen ment át, mint az azt megelőző 1900 évben;

•

2000. és 2010. közötti 10 év is több fejlődést hozott, mint az azt megelőző 100 év,

•

Sőt, 2011 is áttörőbb lépéseket hozott, mint az azt megelőző 10 év. A fejlődés üteme már-már ijesztő…hol lesz a vége?

Dr. Baráth Lajos


Szeged, 2016.

10

II. Az egészségügy, mint XXI. századi világjelenség és annak okai

II.2.Az egészségügyi ellátás technikai, szakmai fejlődése gyorsabb, mint a gazdaság fejlődése, vagyis a GDP nem képes lépést tartani az annál is növekvő forrásigénnyel. „Orvosilag lehetséges és gazdaságilag megengedhető”

ejlődés y án m do u t s vo r o g s- gazdasá tá r ta z á h állam

Dr. Baráth Lajos


Idő (t)

Szeged, 2016.

11

I. Az egészségügy, mint XXI. századi világjelenség és annak okai

I.3. Az egészségügyi ellátórendszer átalakítására ható változáso •

jelentősen nő az igény a primer prevencióra

•

az aktív fekvőbeteg ellátás iránti tényleges szükséglet csökkent

•

a szűkülő aktív fekvőbeteg ellátás intenzívvé, jelentős technikai igényűvé, a korábbinál jóval rövidebb időtartamúvá és igen költségessé válik

•

az orvostechnika és technológia fejlődése megteremtette a feltételeit a nappali (ambuláns) ellátási formáknak

•

a rövid idejű igen intenzív és igen költséges aktív fekvőbeteg ellátás mellett megjelenik az igény az eddigieknél szélesebb körű és jóval igényesebb differenciált fekvőbeteg gyógyintézeti rehabilitációra

•

a lakosság átlag-életkorának növekedése az ápolási szükségletek növekedését mutatja

•

erősödik a diagnosztika (képalkotó diagnosztika, labordiagnosztika, patológia, elektrodiagnosztika) szolgáltató jellege

•

részben a fekvőbeteg gyógyintézeti szolgáltatások kiváltására bővül a háziápolás

•

jelentősen nő és bővül a háziorvosi szolgáltatások iránti mennyiségi és minőségi szükséglet

Azok az országok jártak el helyesen, melyek a társadalom alapkérdéssé emelték az egészségügyet. Dr. Baráth Lajos


Szeged, 2016.

12

III. Egészségügy, mint a gazdaság speciális terület •

Az egészségügyi rendszerek kérdésköre nem szűk szakmai kérdésként, hanem a társadalom alapkérdéseként kezelendő.

Egészségügy : • alapvető társadalmi pillér • társadalom ideális állapotát biztosító szektor •társadalmi átalakulásban döntő szerepet játszik •folyamatosan fejlődő és dinamikusan felértékelődő „közjavak” összessége Dr. Baráth Lajos

Tudás alapú társadalmi folyamatok aktív irányítójaként a humán erőforrás egészségi állapotát ellenőrizni és azt folyamatosan megújítani.


Egy ország gazdasági teljesítő képességét, nemzetközi versenyképesség ét meghatározó ágazat.

Szeged, 2016.

13

„Az elmúlt négy év költségvetési adatai azt mutatják, hogy a legnagyobb vesztes az egészségügy. … Látszólag tehát rendben van, mert válságos időben, amikor kevés a forrás, akkor a jóléti kiadásokat kell csökkenteni és a gazdasági célú kiadásokat növelni a fellendülés érdekében. Csakhogy a nemzetközi tapasztalatok nem ezt mutatják, ugyanis éppen az ok az országok tudtak a legkisebb veszteségekkel és a leghamarabb kijönni a válságból, ahol a humán tőkébe fektettek, ahol az oktatás, a továbbképzés, a kutatás-fejlesztés és az egészségügy prioritást kapott.” Mellár Tamás Dr. Baráth Lajos


Szeged, 2016.

14

IV. EGÉSZSÉGÜGY, MINT NEMZETI ÜGY VÁLSÁGA, HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI

AZ EGÉSZSÉGÜGY ANAMNÉZISE MAGYARORSZÁGON 1. Népegészségügyi helyzetkép 2. Az egészségügyi ellátórendszer helyzetképe 3. Egészségügy és világgazdasági válság 4. Magyar Kórházszövetség 2016. március 2-i ülésén orvosszámmal kapcsolatos bejelentés

IV. 1. Népegészségügyi helyzetkép •

A lakosság egészségi állapota alapján az Európai Uniós országok között a 27. helyet foglaljuk el,

•

Magyarországon a legmagasabb a daganatos megbetegedések száma (63.000).

•

A születéskor várható átlagos élettartam alapján az Európai Uniós országok átlagához viszonyítottan 7,7 évvel kevesebb ideig élünk,

•

Tartósan magasabb a halálozás (131.700) mint az élve születés (91.600) aránya.

Dr. Baráth Lajos


Szeged, 2016.

16

IV. 2. Az egészségügyi ellátórendszer helyzetképe (1 •

A háziorvosi rendszer nem biztosítja a kapuőri szerepet, a járóbeteg szakellátással nem képeznek egy rendszert

•

A jelenlegi rendszer kórházcentrikus: a legköltségesebb, legprogresszívebb ellátást veszi igénybe a lakosság legtöbbször

•

Alacsony GDP arányos ráfordítás, mely a gyógyító ellátások területén 3,9%-os, Az Európai Unióban az egészségügyi kiadások 8-10%-ot tesznek ki

•

Ezen alacsony GDP arányos részesedés eredménye a közel 62 Mrd Ft adósságállomány, melyből 38 Mrd a lejárt szállítói állomány, melynek átlagos ideje 5-6 hónap.

•

Morális, erkölcsi strukturális finanszírozási gazdálkodási együttes válság jelei mutatkoznak, melyből kilépni adósságkonszolidáció helyett az egészségügyi kiadások növelése révén lehet.

Dr. Baráth Lajos


Szeged, 2016.

17

IV. 2. Egészségügyi ellátórendszer helyzetképe (2) •

A jelentős várólista Szürkehályog műtét 127 nap/12.290 fő várakozó • Csípőprotézis 372 nap/5.569 fő várakozó • Nyitott szívműtét 201 nap/927 fő várakozó •

•

Jelentős továbbá az egészségügyi dolgozók elvándorlása, melynek eredménye a jelentős tőkeexport: 2008-tól máig: 8.000 orvos, 2.500 szakdolgozó. • Egy orvos képzése ma Magyarországon 27 millió Ft •

•

Gazdálkodási szempontból a kórházak központi költségvetési szervek állami tulajdonban és fenntartásban működnek •

nem korszerű a költségelszámolásuk

Dr. Baráth Lajos


Szeged, 2016.

18

IV.3. Egészségügy és világgazdasági válság -Az

egészségügy jelentősen hozzájárult a világ gazdasági válság országunkra gyakorolt hatásának javulásához

-Az

egészségügy a válság következtében munkahelyüket, rossz hitel miatt lakásukat elvesztők számára „piaci felvevőhely”

-Ennek -A

eredménye a megnövekedett betegszám

lakosság egészségi állapotának romlása felgyorsult

-GDP

arányosan csökkent és alacsony az egészségügyi kiadások részesedése

Nemzetgazdsasági hatás – és az egészségügyi multiplikatív hatásának hiánya Mindezen hatások az egészségügyi piacon mintegy 350 milliárdos működési forráskivonást, jelentős kapacitáscsökkentést eredményezett. Ehhez Uniós forrásból mintegy 500 milliárdos épületfejlesztési program párosult.

Dr. Baráth Lajos


Szeged, 2016.

19

IV. 4. Magyar Kórházszövetség 2016. március 2-i ülésén elhangzottak •

„Nincs és nem is lesz Magyarországon annyi orvos, amennyire szükség van” Ezért 5-10 éven belül Magyarországon cca. 4-5 millió embernek nem lehet biztosítani az alapellátást Ennek megelőzése maga után vonja az ellátórendszer változtatási kényszerét.

Dr. Baráth Lajos


Szeged, 2016.

20

„Nehéz, nagyon nehéz pénzügyi fegyelmet tartani az egészségügyben, mindenki a többletköltésben érdekelt: a beteg ettől reméli a biztosabb és gyorsabb gyógyulást, az orvosnak ez könnyíti meg a gyógyítást, a gyógyszergyár és technikai felszerelések előállítója így tud több terméket nagyobb haszonnal eladni.” Kornai János

Dr. Baráth Lajos


Szeged, 2016.

21

IV. 4. Számmisztika az egészségügyben (2016) (nem teljeskörű felsorolás)

•

Fedvőbeteg-szakellátás

- Szolgáltatók havi átlagos száma -

•

172

Működő kórházi ágyak átlagos száma

68.995

Ebből krónikus ágy

24.000

Ágyszám és betegforgalmi adatok

- Működő kórházi ágyak átlagos száma tízezer lakosra 69,7 -

Ágykihasználás aktív ellátás

70,4%

-

Ágykihasználás krónikus ellátás

84,3%

Dr. Baráth Lajos


Szeged, 2016.

22

Egészségbiztosítási ellátásra jogosultak (2015.) •Biztosítottak

átlagos száma:

•Egészségügyi

4.042 ezer fő/hó

szolgáltatásra jogosultak száma 9.384 ezer fő/hó

Gyógyító-megelőző ellátások (2016.) •Gyógyító-megelőző

Dr. Baráth Lajos

ellátások finanszírozása


1.369,650 mrd Ft

Szeged, 2016.

23

MENNYI AZ ANNYI ? Gazdálkodási adatok (2016.)

•Egészségbiztosítási

Alap bevételei

- Járulékbevételek és hozzájárulások

1.416.978 millió Ft

- Központi költségvetési hozzájárulások 414.978 millió Ft - Egyéb bevételek

131.304 millió Ft

- Vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek 15 millió Ft

Összesen: Dr. Baráth Lajos

1.963.684,8 millió Ft


Szeged, 2016.

24

MENNYI AZ ANNYI ? Gazdálkodási adatok (2016.) •Egészségbiztosítási

Alap kiadásai

- Természetbeni ellátások 1.369.650 millió Ft - Pénzbeli ellátások

571.930 millió Ft

- Egyéb kiadások 13.295 millió Ft - Vagyongazdálkodás kiadásai

12 millió Ft

- OEP Működésre fordított kiadások Összesen: •Egészségbiztosítási

7.914 millió Ft

1.962.775 millió Ft Alap

- kiadások GDP arányosan

6,8%

- gyógyító ellátások GDP arányosan3,9% - Gyógysezr kiadások GDP arányosan

1,3%

„SZUFFICITES az „E” Alap. Dr. Baráth Lajos


Szeged, 2016.

25

V. MI A TEENDŐ? HOGYAN TOVÁBB? ”Tőlünk függ, megtanuljuk-e az új játszmát, az új szabályokat, vagy a régi módon csináljuk tovább, és a legjobb játékosává válunk egy olyan játszmában, amelyet többé már nem játszanak.” Larry Wilson Dr. Baráth Lajos


Szeged, 2016.

26

V. 1. NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI STRATÉGIA MEGALKOTÁSA •

Több kormányzati cikluson átíveljen – növekedjen az egészségügy GDP arányos részesedése

•

Piacgazdasági konformitás – az egészségügy „állami vagy társadalombiztosítási alapú” legyen!

•

Társadalmi, szakmai konszenzuson alapuljon

•

Kapjon prioritást a megelőzés – jövedéki adókból történjen a finanszírozás

•

Az egészségügy mint kormányzati politika interszektorális feladat jelenjen meg – költségvetésből történő finanszírozás

•

Legyen verseny és hangsúly a kevésbé progresszív és kevésbé költséges ellátórendszeren legyen

•

Legyen domináns a társadalombiztosítás – több biztosítós modell – jogviszony alapú ellátás jöjjön létre – biztosítói finanszírozás révén

•

Jöjjenek létre szolgáltatói csomagok

•

„Az egész modell lényege, hogy a beteg álljon a középpontban!”

Dr. Baráth Lajos


Szeged, 2016.

27

PROGRAMJAI:

„ Salus aegroti, suprema lex esto.”

1. Egészség megelőzési program A betegség centrikus egészségügy helyett a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt. Állami finanszírozással, kiemelten a jövedéki adó egészségügyi hányadának felhasználásával. A lakosságszám demográfusok szerint napjainkra 10 millió alá csökkent. Ugyan két évtizede javul a magyar lakosság egészségi állapota, de még mindig messze elmarad szinte valamennyi egészségmutató tekintetében az Európai Unió más országaitól – azokban ugyanis gyorsabban javul az ott élők egészségi állapota. A betegségek gyakoribb előfordulása és a kimagasló halandóság miatt a magyarok rosszabb minőségű és rövidebb életre számíthatnak nemcsak a korábbi uniós országok, hanem a velünk együtt csatlakozott Visegrádi országokhoz viszonyítva is. A rossz egészségi helyzet és az alacsony születésszám eredményeképpen Magyarországon a legnagyobb a népességfogyás a referencia országokkal összevetve. Dr. Baráth Lajos


Szeged, 2016.

28

2. Az egészségügy, mint interszektorális feladat


Az egészségügy nem csak az egészségügyi ágazat feladata, hanem minden egyéb szektorban interszektorálisan kell megjeleníteni. A finanszírozás állami forrásból szükséges. •Oktatás

– be kell vezetni az egészségtudat és az egészség, mint érték oktatását.

•Táplálkozás

egészségügyi rendszer kialakítása – a mezőgazdasági termeléstől a

feldolgozó iparig olyan élelmiszer előállítása, melyek bizonyítottan nem okoznak egészségkárosodást •Környezetvédelem

Dr. Baráth Lajos

– tiszta ivóvíz program, légszennyezés, stb.


Szeged, 2016.

29

3. Az ellátórendszer új alapokra helyezése


Az egészségügyi rendszer olyan átszervezése szükséges, mely során figyelembe vételre kerül az egészségügyi rendszer és az egészségügyi ellátás alapelveinek változása. Ennek során a struktúra az egészségügyi szükségletek kielégítését kell működésével megcélozza, a kórházcentrikus ellátás helyett a járóbeteg-szakellátást és az egynapos ellátást priorálva, melyben választ adunk a: •alapellátás •XXI.

megerősítése

század kihívására, a krónikus ellátásra, melyet a lakosság elöregedése gerjeszt,

•melyben

az egynapos sebészeti ellátás közelít a nemzetközi szinthez,

•melyben

megjelenik a kórházak új típusú együttműködése horizontálisan és vertikálisan,

•melyben •az

a fenntarthatóság biztosított,

ellátó rendszer a szükségletek kielégítését célozza

•tulajdonviszonyokban

állami),

•melyben Dr. Baráth Lajos

a közösségi tulajdon dominanciája érvényesül (önkormányzati,

a struktúra flexibilis, stb. Az egészségügy, mint a XXI. század egyik legnagyobb kihívása

Szeged, 2016.

30

4. A biztosítás és a fenntartható ellátórendszer finanszírozása


Alapvetően a dominánsan állami tulajdonú szolidaritási elven működő több biztosítós modellt kell létrehozni. Ez feltételezi a szolgáltatás biztosítási csomagok létrehozását, mely az alábbiak szerint képzelhető el: 1.csomag

– minden magyar állampolgársággal rendelkező személynek jár és az alapellátást és a mentést tartalmazza

2.csomag

– a jelenlegi szakellátással egyenlő, csak azon állampolgároknak jár, akik biztosítotti jogviszonnyal rendelkeznek figyelembe véve az egyén szuverenitásának elvét

3.csomag

– a kiegészítő biztosítási csomagba a „nagy műtéten” – pl. szívműtét, protézis műtét, stb. – átesett személyek számára, miután ebben az ellátásban részesült, kötelező számára egy támogatás biztosítása

Dr. Baráth Lajos


Szeged, 2016.

31

5. Életpályamodell az egészségügyi dolgozók elismerésére A

nemzeti

egészségügyi

program

első

programjaként

szükséges

az

egészségügyi dolgozók anyagi és erkölcsi elismerését biztosító életpálya modell kidolgozása. Mindannyiunk felelőssége, hogy bár az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosítja a munkaerő szabad áramlását, ugyanakkor nem megengedhető, hogy létrejöjjön egy korszerű, a nemzet felemelkedését biztosító egészségügy, melyet nem lesz kivel működtetni. Végül, hogy a társadalom mindehhez alkalmazkodni tudjon, indokolt, hogy megfelelően fel legyen készítve és ez pedig fokozatosan több kormányzati cikluson átívelően valósulhat meg. Dr. Baráth Lajos


Szeged, 2016.

32

6. NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI STRATÉGIA VÁRHATÓ EREDMÉNYEI •

Növekszik a lakosság átlagos élettartama és javulnak a demográfiai mutatók

•

Megjelenik az egészség, mint érték

•

Az egészségügy a társadalom alapkérdéseként preferált ágazatként működik

•

Az egészségügy piacszerűen működik, szükséglet alapján, melyben a beteg fogyasztóként jelenik meg, s megjelenik a szolgáltatási csomag.

•

Elégedett páciens, elégedett ellátórendszer

•

Jövőkép, életpályamodell: A fenntartható finanszírozás, harmonikus arányok

•

Növekszik az egészségügyi kiadások GDP arányos volumene

•

Megáll az orvos és szakdolgozói elvándorlás

•

Nő az ország versenyképessége

Dr. Baráth Lajos


Szeged, 2016.

33

„ A hibák elkerülésének egyetlen módja van, ha nem csinálunk semmit, vagy legalábbis semmi újat, ez azonban a létező legnagyobb hiba.”

„Gondolkodj bátran, ne félj attól, hogy hibákat követsz el! Tartsd nyitva a szemed, az apró részleteket is vedd észre, és legyél mindenben mértéktartó, céljaidat kivéve.” Szent-Györgyi Albert

Dr. Baráth Lajos


Szeged, 2016.

34

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Dr. Baráth Lajos


Szeged, 2016.

35

AZ EGÉSZSÉGÜGY, MINT A XXI. SZÁZAD EGYIK LEGNAGYOBB KIHÍVÁSA

Recommend Documents