XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001
AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLA KONCEPCIÓJA VARGA ATTILA, KŐPATAKINÉ MÉSZÁROS MÁRIA, MAYER JÓZSEF, VÍGH SÁRA
Egész nap iskola Köznevelési törvény: •„általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak” (27. § (2) bekezdés) •„a tanuló kötelessége, hogy ezeken a foglalkozásokon részt vegyen” (46. §) – ez alól a szülő felmentést kérhet
Egész napos iskola
Köznevelési törvény: • egész napos iskola: iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva – a tanulók arányos terhelését figyelembe véve – szervezik meg
Az egész napos iskola működése I.
• 19. § (1) Egész napos iskolai nevelés-oktatást akkor szervezhet az általános iskola, ha másik osztály indításával, vagy a tanuló másik iskolába történő átvételével gondoskodnak annak a tanulónak az ellátásáról, aki nem kívánja ezt az ellátást igénybe venni. • 26. § (3) Amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, pedagógiai programjának része valamely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és e törvényben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási program.
Az egész napos iskola működése II. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 19. § (3) Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében kell biztosítani a) a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez, b) a tananyag megértéséhez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást azon tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek, c) a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását. (4) A fenntartónak az egész napos iskolai nevelés és oktatás megszervezése esetén biztosítania kell … a feltételeket a tankönyvek, füzetek és más tanulói felszerelések biztonságos iskolai tárolásához.
Az egész napos iskolához kapcsolódó fejlesztések
A fejlesztés számokban 55 kutatás-fejlesztési szerződés • 43 iskola • 31 fenntartó • 23 tankerület • 5 egyházi fenntartó • 2 alapítványi fenntartó • 1 állami felsőoktatási fenntartó
244 bevont pedagógus
A fejlesztés helyszínei
Alapkérdés
Miképpen lehet eredményessé tenni az oktatási intézményeket a tanulók, a tanulás támogatása érdekében? Egy lehetséges út az egész napos iskola a. Keretrendszer (alsó és felső tagozat) b. Ökoiskolai programok c. Komplex természet(tudományi) és művészeti nevelés d. Gyakorlati életre nevelés e. Jó gyakorlatok tára
Volt, van, de milyen lesz? – koncepcionális kérdések
Az egész napos iskola nemcsak a tanóráról szól, hanem a közösség építéséről, a szociális tér kiszélesítéséről, az egyén lehetőségeinek megteremtéséről is. Olyan hely, ahol a gyerekeket, és a szüleiket célzó szolgáltatás is helyet kap.
Milyen iskolára van tehát szükség?
Amely elfogadja a változó és sokféle szükségleteket és célokat, a tanulói sokféleség kezelését örömforrásnak tartja.
Olyan műhely, amelyben a résztvevőknek (tanulóknak és pedagógusoknak) egyéni tanulási céljaik és ezek megvalósítására szervezett programjuk van.
Amely – együttműködve az iskolán kívüli szervezetekkel, ellátásokkal, szülőkkel – egész nap, az oktatás hagyományos keretei mellett több, a tanulókat és a szüleiket célzó tevékenységnek is helyet ad.
Prioritások a fejlesztés során Első Kutatás, fejlesztés, innováció. A folyamatban az iskola és pedagógusai aktív szereplők, fejlesztenek és kipróbálnak, visszajeleznek a folyamatra, reflexiójuk eredményeként korrigálható a program. Második A fejlesztés időtartama alatt az OFI K+F munkatársai együttműködnek az iskolákban dolgozó pedagógusokkal. Harmadik Fókusz azokra az elemekre, amelyek lehetővé teszik a valamilyen szempontból különleges igényű tanulócsoportok – lemaradó, hátrányos helyzetű, tehetséges, felzárkóztatást igénylő, sajátos nevelési igényű – differenciált, a rendszerbe illesztett fejlesztését. Negyedik A folyamatos önreflexió magára a fejlesztésre is vonatkozik – erre lehet alapozni a know-how leírását (a fejlesztés „szakácskönyvét”), továbbá a fejlesztéspolitikai ajánlások megfogalmazását is. A folyamat végén az értékelt fejlesztési tapasztalatok átadhatóságáraátvehetőségére vonatkozó leírás is elkészül.
Mire irányul a pedagógusok felkészítése?
1. Felkészüljenek a konkrét program alkalmazására. 2. Képesek legyenek a megszerzett tudást továbbadni. 3. Képesek legyenek új tudást befogadni és alkalmazni (adaptáció – hálózati tanulás). 4. Képesek legyenek a tudás továbbfejlesztésére és korrekciójára (reflektivitás). 5. Képesek legyenek befolyásolni a szervezet működését és tanulását (intézményfejlesztés – tanácsadás).
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! www.ofi.hu