Az egész napos iskola elméleti és gyakorlati kérdései Stelczné Kurucz Éva 2015. március 20.
1
Miről szól ez az előadás?
1.
Miért van szükség az egész napos iskolára?
2. Az egész napos iskola koncepciójának fejlesztése 3. Az egész napos iskola fejlesztéshez kapcsolható további fejlesztések a köznevelési rendszerben 4. Az ENI- fejlesztés intézményi szintje 2
A kiindulópont A 2008-as gazdasági válság következményei: A. „A válság megsemmisítette a közelmúlt eredményeit” B. „Fény derült Európa strukturális hiányosságaira” • 23 millió ember munkanélküli. • Az elért haladás ellenére a 20–64 évesek körében átlagban 69 %-os európai foglalkoztatási rátája alacsonynak tekinthető a világ más (USA, Japán) részeivel szemben • Az 55–64 éves korosztálynak csak 46 %-a áll alkalmazásban • A baby-boom generáció nyugdíjba vonulása miatt az EU aktív népessége 2013/2014-től kezdve csökkenni fog.
3
EURÓPA 2020 STRATÉGIA 3 egymást támogató prioritás: Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság. Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. Alapvető célkitűzések: • A 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie. • – Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani. • – Teljesíteni kell a „20/20/20” éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket (ideértve • megfelelő körülmények között a kibocsátás 30 %-kal történő csökkentését). • http://ec.europa.eu/europe2020/europe-2020-in-a-nutshell/priorities/sustainablegrowth/index_hu.htm • – Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb • generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel. • – 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát. •
http://ec.europa.eu/europe2020/europe-2020-in-a-nutshell/flagship-initiatives/index_hu.htm
4
Mi az alapprobléma tehát? Kiknek kell tehát esélyt* nyújtani?
A Tanács 2003. május 5–6-i következtetéseiben megállapította, hogy a korai iskolaelhagyók arányának 2010-re 10 % alá kellene csökkennie. E referenciaértéket nem sikerült elérni. Jelenleg a fiatalok egy hetede a felső középfokú tanulmányainak befejezését megelőzően kilép az oktatásból, illetve a képzésből.
*Lásd erről: Az első, a második és az n-edik iskolai esély1A tanulmány alapját az Országos
Közoktatási Intézetben zajló „Második esély iskolák” 2003–2006 program eredményei képezik, amelyeket három kötetben jelentettünk meg. Esélyt nyújtó iskolák. Országos Közoktatási Intézet, 2004; A második esély iskolái. Országos Közoktatási Intézet, 2005; Hátránykompenzáló és esélynövelő iskolák. Országos Közoktatási Intézet, 2006
5
6
Korai iskolaelhagyók
http://observatory.org.hu/tovabb-romlottak-a-korai-iskolaelhagyok-munkaeropiaci-eselyei-magyarorszagon-kulonosen-nehez-a-helyzet/
7
Kik válhatnak esélytelenné? Franciaország: A "végzettség nélküli fiatal” fogalmának nincs jogi jelentősége, inkább szociológiai értelemben használják. A kifejezés felöleli az összes olyan fiatalt, aki képtelen állást találni, mert nem részesült megfelelő képzésben. Németország: Általában véve azok a fiatalok tartoznak ebbe a körbe, akik a kötelező oktatás végén csak elemi iskolai bizonyítvánnyal rendelkeznek, s nincs középiskolai végzettséget igazoló bizonyítványuk. Dánia: Olyan fiatalok, akik nem rendelkeznek a kötelező oktatás szintje fölötti végzettséggel, vagy azért, mert nem tanultak tovább, vagy azért, mert kimaradtak a kötelező oktatás utáni képzésből. Olaszország: Azok a tanulók, akik nem rendelkeznek iskolai záró bizonyítvánnyal a kötelező oktatás végén (alsó középfokú oktatás – Scuola media, 14 éves kor). http://www.nefmi.gov.hu/letolt/nemzet/1010_measures.pdf
8
Nézzünk körül! 1.
Mit mutatnak a számok?
http://nepszava.hu/cikk/663268-szocialis-robbanas-fenyeget-azeu-ban
9
Álláskeresők iskolai végzettség szerint 2013. % Magyarország
5,4
41,5
Általános iskola 53,3
Középfokú végzettség Felső fokú végzettség
10
A munkaügyi központokhoz 40 400 üres álláshelyet jelentettek be a munkáltatók októberben. Az állások közel fele közmunka volt. 2013.
Milyen álláshelyekre kerestek munkavállalókat? • tehergépkocsi-vezetőket, • bolti eladókat, • mechanikai gép-összeszerelőket, • egyszerű ipari, valamint egyéb szolgáltatási és szállítási dolgozókat
Az előző hónapról "megmaradt" betöltetlen állásokkal együtt összesen 84 100 munkalehetőséget kínáltak a munkaügyi központok. 53 300 pozíciót nem sikerült betölteni.
11
Korai iskolaelhagyás – 1948. népiskola (%)
A legnagyobb probléma: a nem tanulók 100 90 80 70
60 Összes továbbtanuló
50
Nem tanul 40 30 20 10 0 1985/86 1986/87 1987/88 1988/89 1989/90 1990/91 1991/92 1992/93 1993/94 1994/95 1995/96
13
A második nagy probléma: a kimaradók 35
30
25
gimnázium
20
SZKI
SZmK 15
Összes kimaradó Az összes kimaradó a 18 évesek között
10
5
0
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
14
A fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulási irányai 1971/72.
15
Az alapprobléma, szintén a múltból Ankét a Pedagógiai Szemlében, 1967, február 17. Bakonyi Pál: A szocializmus: osztály nélküli társadalom, amelyben a politikai szükségszerűség, hogy ne tegyünk adminisztratív eszközökkel származás szerint megkülönböztetést növendékeink között. Az azonban kétségtelen, hogy a mi konkrét, szociális körülményeink között nem indulnak egyenlő feltételekkel a tanulók az iskolában. De az valószínű hogy teljesen egyenlő feltételek még hosszú történelmi korszakon át sem fognak létrejönni.” Fő problémának azt látja, hogy a budapesti középiskolákból a fizikai dolgozók gyermekeinek a 37,6%-a morzsolódik le, szemben a szellemi dolgozók gyermekeinek 5,8%-val Javaslata: • • • • •
önállóság fejlesztése az ismeretek megszerzésében, ▪ az iskola oldja meg a tanulási nehézségekből adódó feladatokat, s ezeket ne hárítsa szülőkre, ▪ az órai munka hatékonyságának növelése érdekében szükségesnek tartja a differenciált foglalkozások bátrabb alkalmazását,
•
▪ a tanulók jobb és alaposabb megismerését.
16
A vita folytatódik… •
• •
•
Gazsó Ferenc (vezető szakfelügyelő): „Valamennyi rendelkezésünkre álló adat azt igazolja, hogy az iskola nyolc, sőt tizenkét évi munkával sem tudja eléggé hatékonyan ellensúlyozni a családi környezet adta művelődési hátrányokat.” Kiss Árpád: „Igen finom módon kell a követelményeket és az előrehaladás ütemét az egyes tanulókhoz is hozzáigazítani”. Ballér Endre: „… amíg ezen és más feladatokon belül (módszertan, tanulókkal való bánásmód stb. – M. J.) nem történik jelentős előrelépés, addig a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás nem lehet eredményes”. Kozma Tamás: „A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozást a gazdaság igényei is megkövetelik.”
17
A konklúzió, egy pillanattal a rendszerváltás előtt!
18
Alapfokú végzettséggel rendelkező 18-24 évesek (%)
16 14,3 14
13,2
13,3 12,6
13,7 12,5 11,8
12
13,5
14
12,4 11,1
12,2 11,4
11,1
12
10,7
10
11,5 10,5
11,2
10,5
9,1
8,9
férfi
nő
8
6
4
2
0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
19
Alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők a munkaerő-piaci aktivitás szempontjából (%) 34
35
31,8 28,8
30
29,2
30
29,6
29,6
27,5 26,2
25,7
26,2
25
20
foglalkoztatott 16
15,3 15
13,8
13,4
13
12,3 10,9
14,9
munkanélküli
15,5
14,9
12,5
10,3
10
14,2
13,2 9,7
9,7
9,2
8,6 7,1
7,8
gazdaságilag nem aktív
7,6
6,3
5
0
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
20
Az integráció által érintett tanulók becsült aránya (%)
21
Tanulásszervezési módok, módszerek?” (%)
100
11 2
23
11 1
80
4 15 16
37
43
18
16
33
60
13
4 11
26
Nem tervezem alkalmazni
26 77
36
30
19
14
47
40
3
Tervezem, hogy alkalmazni fogom
43 44
20 14
17
8
18
18
Nem fordul elő
0
Néha előfordul
Rendszeresen előfordul
22
Az egész napos iskolához kapcsolódó fejlesztések
A fejlesztés számokban •
55 kutatás-fejlesztési szerződés • 43 iskola • 31 fenntartó • 23 tankerület • 5 egyházi fenntartó • 2 alapítványi fenntartó • 1 állami felsőoktatási fenntartó 244 bevont pedagógus
•
1488 modul készül • Első változatban elkészült közel 1000 modul • Már kipróbálásra került mintegy 400 modul
A fejlesztés helyszínei
Alapkérdés:
Miképpen lehet eredményessé tenni az oktatási intézményeket a tanulók, a tanulás támogatása érdekében?
Egy lehetséges út az egész napos iskola. a. Keretrendszer (alsó és felső tagozat) b. Öko-iskolai programok c. Komplex természet(tudományi) – és művészeti nevelés d. Gyakorlati életre nevelés e. Jó gyakorlatok tára 26
Volt, van, de milyen lesz? – koncepcionális kérdések
Az egész napos iskola nemcsak a tanóráról szól, hanem a közösség építéséről, a szociális tér kiszélesítéséről, az egyén lehetőségeinek megteremtéséről is. Olyan hely, ahol a gyerekeket, és a szüleiket célzó szolgáltatás is helyet kap.
27
„Van új a nap alatt?” – Szerintünk igen! Miért?
•
Adottak a keretek – de újak fókuszok! (lásd erről: miért is beszélünk paradigmaváltásról?!) • Mi az, amit meg szeretnénk haladni? Napközi Iskolaotthon Tanoda stb.
Milyen iskolára van tehát szükség? Amely elfogadja a változó és sokféle szükségleteket és célokat, a tanulói sokféleség kezelését örömforrásnak tartja.
Olyan műhely, amelyben a résztvevőknek (tanulóknak és pedagógusoknak) egyéni tanulási céljaik és ezek megvalósítására szervezett programjuk van. Amely – együttműködve az iskolán kívüli szervezetekkel, ellátásokkal, szülőkkel – egész nap, az oktatás hagyományos keretei mellett több, a tanulókat és a szüleiket célzó tevékenységnek is helyet ad.
29
Prioritások a fejlesztés során Első Kutatás, fejlesztés, innováció. A folyamatban az iskola és pedagógusai aktív szereplők, fejlesztenek és kipróbálnak, visszajeleznek a folyamatra, reflexiójuk eredményeként korrigálható a program. Második A fejlesztés időtartama alatt az OFI K+F munkatársai együttműködnek az iskolákban dolgozó pedagógusokkal. Harmadik Fókusz azokra az elemekre, amelyek lehetővé teszik a valamilyen szempontból különleges igényű tanulócsoportok – lemaradó, hátrányos helyzetű, tehetséges, felzárkóztatást igénylő, sajátos nevelési igényű – differenciált, a rendszerbe illesztett fejlesztését. Negyedik A folyamatos önreflexió magára a fejlesztésre is vonatkozik – erre lehet alapozni a know-how leírását (a fejlesztés „szakácskönyvét”), továbbá a fejlesztés-politikai ajánlások megfogalmazását is. A folyamat végén az értékelt fejlesztési tapasztalatok átadhatóságára-átvehetőségére vonatkozó leírás is elkészül.
30
ENI – paradigma
Inklúzió – szociális kompetencia Tehetséggondozás, felzárkózás, személyiség gazdagítás Tanulási kudarcok csökkentése Iskolai konfliktusok számának csökkentése Tanulással kapcsolatos motiváció erősítése Szülők bevonása
Versenyképesség
Tudás – tanulási kompetencia
31
Az egész napos iskola modulrendszere
32
Napi tanrend alsó 7.45 – 8.15
Sorakozó, áhítat
Felhasznált idő
összesen: 30 perc
30 perc 8.30 – 10.00
Tanóra,
(90 perc)
10.00 – 11.00
Tanóra, önálló
(60 perc) 11.00 – 12.30 (vagy 13.30)
Tanóra
(90 perc) 12.30 – 13.30 (vagy 14.30)
270 perc (hagyományos tanóra 6X45 perc (270 perc),
Ebéd, szabadidő, sport
A sporttal közvetlenül köthető a tanórához – 30 perc
(60 perc) 13.30 – 14.30 (vagy 15.30)
Önálló tanóra - egyéni menü: differenciálás, Egyéni,
60 perc
felzárkóztatás, tehetséggondozás, egyéni (házi) tanórához: 60 perc feladat adás.
közvetlenül
köthetően
a
Együtt a tanórákkal 240 perc, azaz 5 hagyományos tanóra Együtt: 195 perc, azaz 4 hagyományos tanóra
14.30 – 15.30
Modulok – egyéni menü: tudomány, művészet, 60 perc
(60 perc)
hobbi…..
15.30 – 16.00
Modulok – zárás
(30 perc) 16.00-tól
Szakkörök. Pl informatika, kézműves
33
Az ENI lehetséges előnyei – az említések számában 1.
Esély a gyengébb képességű tanulóknak a felzárkóztatásra, lehetőség a korrepetálásra.
2.
Idő és tér a szociális kompetenciák elsajátítására.
3.
Lehetőség a hétköznapi kompetenciák gyakorlati megerősítésére.
4.
Lehetőség a tanulók alaposabb megismerésére.
5.
Eredményesebb, hatékonyabb tanár-diák kapcsolat kialakításának esélye.
6.
Sikerélményhez juttatása a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók számára.
7.
A problematikus tanulók magatartásának javítása.
8.
A sajátos nevelési igényű tanulók kompetencia-fejlesztéséhez szükséges szintér kialakítása
9.
A tanulók érzelmi intelligenciájának fejlesztése.
10. A szülők számára nyitottabbá válhat az iskola.
34
Az ENI lehetséges hátrányai – az említések számában 1. A tanárok motiváltsága rendkívül alacsony szintű (egész napos „bent tartózkodás”) 2. Egyensúly kiépítésének nehézségei a tanulás és a szabadidő hasznos eltöltése között. 3. A felelősség kérdése 4. A „couch potato generation” problémája és annak kezelése, a „Z” generáció meg nem értése 5. A szoros együttműködés hiánya a pedagógusok között 6. Aktuális problémák háttérbe szorítják az innovatív hajlandóságot 7. A szülőkkel való eredménytelen kommunikáció
8. A megszokott tanítási kultúrához való ragaszkodás 9. A program során felmerülő tárgyi feltételek biztosítása
35
Mire irányul a pedagógusok felkészítése? 1. A pedagógusok felkészüljenek a konkrét program alkalmazására. 2. Képesek legyenek a megszerzett tudást továbbadni. 3. Képesek legyenek új tudást befogadni és alkalmazni (adaptáció – hálózati tanulás) 4. Képesek legyenek a tudás továbbfejlesztésre és korrekciójára (reflektivitás) 5. Képesek legyenek befolyásolni a szervezet működését és tanulását (intézményfejlesztés – tanácsadás
36
A modul
A MODUL CÍME: Performance
Képben vagyunk
MODULTÉRKÉP A modul kiemelt célja az élményszerű találkozás a műalkotásokkal. Néhány műalkotást egészen közel hozunk hozzájuk, átélhetővé, tapinthatóvá, megjeleníthetővé téve azokat. A munka során saját testüket, egyéniségüket, közvetlen környezetüket használjuk fel a műalkotások megjelenítéséhez. Élőben mutatjuk be ezeket az alkotásokat, performance során.
Képben vagyunk • Célunk továbbá képi kompozíciók alkotása, látványrészek kivágásával. Önállóan hasznosítják eddigi ismereteiket a képkivágás, a kompozíció tekintetében. • Célunk az észlelés tökéletesítése, a kreativitás lehetőségeinek kiszélesítése. Célunk, hogy a műalkotások megfigyelése során tudjanak viszonyítani, megítélni téri, formai és színviszonyokat, arányokat, meglátni a lényeges vizuális összefüggéseket.
Tartalmi fókusz Kapcsolódik a szabadidő hasznos eltöltéséhez, valamint tanításitanulási folyamathoz, ugyanakkor a szociális kompetenciák fejlesztéshez is.
Fejlesztési fókuszok Fejlődik a tanulók esztétikai érzéke, a kreativitásuk, a koncentráló képességük. Figyelem-koncentráció, igényesség, rendszerező képesség, együttműködés, munkabírás, tanulói aktivitás - bővüljön szókincsük, szövegalkotási képességük egyegy műalkotás bemutatása, megjelenítése során - verbális-nyelvi, manuális készségük fejlődjön - a csoportmunkákon keresztül javuljon együttműködési, empatikus képességük
Előkészületek:
A kiválasztott festményekkel és alkotójukkal való megismerkedés.
.
Alkotók és alkotások Munkácsy Mihály: Rőzsehordó nő Szinyei Merse Pál: A lilaruhás nő Rippl-Rónai József: Kalitkás nő Dürer: Önarckép Degas: Balerina Vermeer: Lány gyöngy fülbevalóval El Greco: Madonna
Ezt mondhatta volna A képen szereplő alakok megszólaltatása. Munkácsy Mihály: Rőzsehordó nő -Egész délelőtt rőzsét gyűjtöttem az erdőben. Most egy kicsit megpihentem. Szinyei Merse Pál: A lilaruhás nő -Ezt a gyönyörű, lila ruhát ma vettem fel először. Szinyei Merse Pálnak nagyon tetszik. Rippl-Rónai József: Kalitkás nő -Ezt a madarat a szerelmemtől, Józseftől kaptam. Nagyon szép, és most hallom először énekelni.
A nagy beöltözés A csoportok tagjai kiválasztják, melyikük fog beöltözni a ruhába. Igyekeznek a képen látható alakhoz leginkább hasonló karakterű csoporttagot választani. Megtörténik a beöltözés. A csoport tagjai folyamatosan fényképeket készítenek a beöltözés fázisairól, valamint társuk megjelenéséről. Lehetőséget teremtünk arra, hogy bemutatkozhassanak a beöltöztetett gyerekek az iskolai vagy a helyi közösség előtt. Ehhez szükséges az is, hogy megjelenjenek az eredeti képek reprodukciói. Ezeket feketefehérben kinyomtatjuk, majd a gyerekek kitűzik egy rajztáblára. Ezek is láthatóak lesznek, amikor a többiek megnézik a performance-t. A beöltözött gyerekeket meg lehet szólítani: -Ki vagy te? Ők pedig a korábban megbeszéltek szerint válaszolnak a kérdésre.
Képben vagyunk A beöltözött gyerekekről fényképeket készítettünk, megfigyeltük a festményeken a fény-árnyék hatásokat. A felvételek készítésekor különösen ügyeltünk, hogy a fényképek megvilágítása minél inkább hasonlítson a festmények fényviszonyaihoz, hogy az elkészült kompozit képek hűen tükrözzék az eredeti alkotások hangulatát. A tanulók az informatikatanár vagy egy hozzáértő szülő, szakember segítségével megismerkedtek képszerkesztő programokkal. Ezek segítségével beillesztették a beöltözött társukról készült képet az eredeti műalkotás főszereplőjének helyére. Az elkészült képeket kinyomtatták.
Képben vagyunk
Képben vagyunk
Képben vagyunk
Képben vagyunk
Balerina
Eredmények: A modul során fejlődik a tanulók esztétikai érzéke, a kreativitásuk, a koncentráló képességük. Bővül szókincsük, szövegalkotási képességük egy-egy műalkotás bemutatása, során. A csoportmunkákon keresztül javul együttműködési, empatikus képességük. Vizuális, képi kommunikáció: Ismeri és érti a hétköznapi élet során használatos képi jelrendszereket. Képes reflektálni vizuális élményekre. Nyitott a vizuális művészeti alkotások önmagában keltett benyomásainak értelmezésére és értékelésére. Digitális kompetencia: Az internetes adatgyűjtés során az információk keresésének, kiválasztásának, beszerzésének és befogadásának képessége fejlődik.
Kommunikációs kompetencia: Kritikusan viszonyulnak a kommunikációs helyzetek értelmezéséhez. Pozitívan viszonyulnak saját maguk és mások kommunikációjának értékeléséhez, értelmezéséhez. Képessé válnak önálló vélemények megfogalmazására saját és mások tevékenységéről.
Család: Én is itt vagyok
Egyiptom
Szép könyv
Szabályjátékok
Petőfi café
Szakirodalmi háttér •
What Schools for the Future? – tapasztalatai (OECD 2001.)
•
A Jövő Iskolája OECD Projekt: A jövőről való gondolkodás a gyakorlatban. (A magyarországi projekt dokumentumai, OKM, Európai Ügyek Fıosztálya, Budapest, 2007) http://www.okm.gov.hu/doc/upload/200801/jovo_oecd_080125.pdf
•
„Every Child Matters” a brit kormány 2003-ban indult komplex programja, ami biztosítani szeretné, hogy minden gyermek kibontakoztathassa a benne rejlő lehetőségeket
•
Extended school témában honlapok információi: http://www.teachernet.gov.uk/wholeschool/extendedschools/, http://www.dcsf.gov.uk/everychildmatters/ete/schools/extendedschools/extendedschools/
•
„Az egész napos iskolák fejlődésének tanulmányozása” (Studie zur Entwicklung von Ganztagsschulen /StEG/, http://www.projekt-steg.de/)
•
All-Day, All-Year Schools (The rapid development of research on all-day schools. http://www.goethe.de/wis/fut/bko/en4420519.htm) Michael Pfeifer, Heinz Günter Holtappels: Improving Learning in AllDay Schools: results of a new teaching time model, European Educational Research Journal, 2008.7.2.232
•
European Agency tapasztalatai (www.european-agency.org)
60
