II. évfolyam Szigorlati tételek Koraújkori egyetemes történelem 1492-1789 (Dusnoki József/Kurucz György) (1) Európa regionális szerkezete és a régiók fejlődési sajátosságai (2) A nagy földrajzi felfedezések és az első gyarmatbirodalmak kiépítése (3) A reformáció történeti szerepe, fő képviselői, irányzatai: konfesszionalizáció, vallásháborúk és tolerancia (4) A francia-Habsburg ellentét: I. Ferenc és V. Károly rivalizálása (5) Az európai világgazdasági rendszer kiterjedése és szerkezete a 16. században. A gazdasági élet szervezeti formái (céhes rendszer, kapitalizmus) (6) A harmincéves háború (7) A társadalmi struktúra alakulása (arisztokrácia, nemesség, középrétegek, rurális társadalom) és a mindennapi élet a kora újkori Európában (demográfia, család, fogyasztás, öltözködés, higiénia, gyermekkor, a nők helyzete) (8) Bourbon abszolutizmus és az európai hatalmi politika XIV. Lajos időszakától a francia forradalomig (9) A francia ambíciók kontinentális ellensúlya: a Habsburg Birodalom, 1648-1790 (10) Németalföld példája: egy kis állam gazdasági és politikai lehetőségei a kora újkor időszakában (11) Állam, államelmélet, politikai kultúra és kommunikáció a vesztfáliai békétől a francia forradalom időszakáig (12)
A nagyhatalmi politika alkotmányos és gazdasági háttere: Anglia a 17-18. században
(13)
A regionális hatalmi pozíció kiépítése: Poroszország felemelkedése
(14) A felemelkedő kelet-európai nagyhatalom: Oroszország I. Péter uralkodásától Nagy Katalin haláláig (15)
Felvilágosodás és művelődés a 17-18. századi Európában
1
SZIGORLATI IRODALOMJEGYZÉK A KORAÚJKORI EGYETEMES TÖRTÉNET 1492–1789 CÍMŰ ELŐADÁSHOZ (Dusnoki József/Kurucz György)
(Α) TANKÖNYVEK, KÉZIKÖNYVEK, TÉRKÉPEK : -
Angi János et al.: Európa az újkorban (Multiplex M. DUP, Debrecen, 2006) Katona András: Kora újkori egyetemes történelem (XV-XVIII. sz.). (Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2008) Hahner Péter: A régi rend alkonya. Egyetemes történet 1648-1815. (Panem, Bp. 2006) Poór János (szerk.): A kora újkor története (Osiris, Bp. 2009) Salamon Konrád (főszerk.): Világtörténet (Akadémiai K., Bp. 2006) SH Atlasz Világtörténelem (az Athenaeum és a Springer Hungarica több kiadása) Történelmi világatlasz (Kartográfiai Váll., Bp. 1991) Times Világtörténeti atlasz (Akadémiai, 1992)
(B) KÖTELEZŐ IRODALOM: I.
Politika, diplomácia és hadtörténet -
II.
Államszervezés, hatalmi struktúrák -
III.
Hajnal István: Az újkor története (Reprint, Bp. 1988) Duby, Georges (szerk.): Franciaország története. I. köt. (Osiris, Bp. 2005) Pohl, W. – Vocelka, K: A Habsburgok (Gulliver, Bp. 1995) Pál Judit: A Habsburg Monarchia története 1526-1848. (Mega, Kolozsvár, 2014) Fulbrook, Mary: Németország története (Maecenas, Bp. 1997) Szántó Gy. T.: Anglia története (Maecenas, Bp. több kiadásban) Font Márta et al.: Oroszország története (Osiris, Bp. 2001)
Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról (Magvető, Bp. 1983) Chaunu, Pierre: A klasszikus Európa (Gondolat, Bp. 1971 és Osiris, Bp. 1999) Braudel, Fernand: A Földközi tenger II. Fülöp korában (2. köt. Bp. 2000), A birodalmak pp. 691-715, Az állam ereje és gyengesége pp. 716-740. Anderson, Perry: Az abszolutista állam (Gondolat, Bp. 1974) D’Encausse, H. C.: II. Katalin. (Európa, Bp., 2006.)
Demográfia-, társadalom-, gazdaság- és klímatörténet -
Delumeau , J.: Reneszánsz (Osiris, Bp. 1997) 2
-
IV.
Eszme- és művelődéstörténet -
V.
Diederiks, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság és társadalomtörténet. (Osiris, Bp. 1995) Mollat du Jourdin, M.: Európa és a tenger (Atlantisz, Bp., 1996) pp. 93-128. Mumford, Lewis: A város a történelemben (Gondolat, Bp. 1985) pp. 350-414. Pounds, N. J. G.: Európa történeti földrajza (Osiris, Bp. 1997) III. rész: Az újkori Európa pp. 240- 341. Behringer, Wolfgang: A klíma kultúrtörténete. (Corvina, Bp. 2010) Elias, Norbert: Az udvari társadalom (Napvilág, Bp. 2005) Prak, Maarten: Hollandia aranykora (Osiris, Bp. 2004)
Burke, Peter: Az olasz reneszánsz (Osiris, Bp. 1994) pp. 183-236. Briggs, A.–Burke, P.: A média társadalomtörténete (Napvilág, Bp. 2004) Chadwick, Owen : A reformáció (Osiris, Budapest, 2003) Garin, Eugenio: Reneszánsz és művelődés (Helikon, Bp. é.n.) Gribbin, John: A tudomány története 1543-tól napjainkig (Akkord, Bp. 2004) Im Hof, Ulrich: A felvilágosodás (Atlantisz, Bp. 1998) Chaunu, Pierre: Felvilágosodás (Osiris, Bp. 1998) Köpeczy Béla: A francia felvilágosodás (Gondolat, Bp. 1986) Weber, Max: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme (Gondolat, Bp. 1982)
A mindennapi élet struktúrái - Burke, Peter: Népi kultúra a kora újkori Európában (Századvég Kiadó – Hajnal István Kör, Bp. 1991) - Montanari, Massimo: Éhség és bőség. A táplálkozás kultúrtörténete (Atlantisz, Bp. 1996) - Braudel, F.: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus a XV-XVII. században. A mindennapi élet struktúrái. (Gondolat, Bp. 1985) - Duby, Georges–Mandrou, Robert: A francia civilizáció ezer éve (Gondolat, Bp. 1975) - Zumthor, Paul: Hollandia hétköznapjai Rembrandt korában (Gondolat, Bp. 1985) - Elias, Norbert: A civilizáció folyamata. (Gondolat, Bp., 1987.
(C) FORRÁSOK: I.
Dokumentumok (Kötelező): Poór János (szerk.): Kora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény (Osiris, Bp. 2000) (1/2-2 oldalasak) - I. Miksa rendelete a birodalmi kormányról, 1500. jún. 2. - A bolognai konkordátum, 1516 - V. Károly választási kapitulációja, 1519. júl.3 3
-
II.
A wormsi ediktum, 1521 A [német] parasztok 12 cikkelye, 1525 Sacco di Roma, 1527 Ruházkodási rendelkezés a Birodalomból, 1530 A schmalkaldeni szövetség, 1531 A királyi egyházfőség Angliában, 1534 V. Károly a schmalkaldeni háborúról, 1546 V. Károly politikai végrendelete, 1548. január 18. Az augsburgi interim, 1548 Az augsburgi vallásbéke, 1555 A velencei követ a spanyol birodalomról, 1559 Antwerpen a 16. században Deklaráció a Szent Bertalan éji mészárlásról, 1572 Genti pacifikáció, 1576 Az utrechti unió, 1579 Érvek a gyarmatosítás mellett (Richard Haklyut), 1584 A Nagy Armada pusztulása, 1588 Törvény az angol katolikusok ellen, 1593 A nantes-i ediktum, 1598 Boszorkányüldözés, 1630 Richelieu politikájának védelme, 1636 Egy intendáns megbízó levele XIII. Lajos idején, 1642 IV. Keresztély dán király egészségügyi rendelete, 1643 A nép első szerződése (Anglia), 1647 A vesztfáliai béke, 1648 XIV. Lajos az uralkodói hivatásról Jogok törvénye, 1689 Az angliai törvény a vallási türelemről (Toleration Act), 1689 Osztrák Pragmatica Sanctio, 1713 II. Frigyes politikai testamentuma, 1752 A Calas-ügy, 1762 Római király választása és koronázása Frankfurtban, 1764 II. József türelmi rendelete, 1781 II. József jellemzése, 1790
Politikai szerzők. (Ajánlott): -
Niccolò Machiavelli: A fejedelem (Európa, Bp. 1987) Francesco Guicciardini: Itália története (Európa, Bp. 1994) pp. 180-186. Kálvin János: A keresztyén vallás rendszere. II. köt. (Reprint, Bp. 1995) A polgári kormányzatról pp. 746-779. Jean Bodin: Az államról (Gondolat, Bp. 1987) I/8. A szuverenitásról pp. 73104. Thomas Hobbes: Leviatán (Bp. 1999) Bevezető: pp. 69-74. John Locke: Levél a vallási türelemről (Akadémiai, Bp. 1973 és Stencil, Bp. 2003) Henri Secondat Baron de Montesquieu: A törvények szelleme (Atlantisz, Bp. 2001) pp. 47-56. és 245-290. 4
-
Jean-Jacques Rousseau: Értekezések és filozófiai levelek (Magyar Helikon, Bp. 1978) pp. 83-157. (A társadalmi egyenlőtlenségek eredetéről)
(D) SZAKIRODALOM. (Ajánlott): -
Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve ( Szent István T.,Bp. 2001) Ariès, Philippe : Gyermek, család, halál (Gondolat, Bp. 1987) Barta János (ifj.): A kalapos király emlékezete. II. József és Magyarország (Didakt – Debreceni Egyetem, Debrecen, 1998) Bitterli, Urs: „Vadak” és „civilizáltak” (Gondolat, Bp. 1982) Boyer, P. – Nissenbaum, S.: Boszorkányok Salemben (Osiris, Bp. 1992) Burckhardt, Jacob: A reneszánsz Itáliában (Képzőműv. Alap, Bp. 1978) Darnton, Robert: Lúdanyó meséi és más tanulmányok (General Press, 2010) Davies, Norman: Európa története (Osiris, Bp. 2001) Davis, N. Z. : Társadalom és kultúra az újkori Franciaországban (Balassi, Bp. 2001) Davis, N. Z.: Martin Guerre visszatérése (Osiris, Bp. 1999) Dewald, Jonathan: Az európai nemesség 1400-1800 (Pannonica, Bp. 2002) Dülmen, Richard van: A rettenet színháza (Századvég – Hajnal I. Kör, Bp. 1990) Elias, Norbert : A civilizáció folyamata (Gondolat, Bp. 1987) Friedenthal, Richard: Luther élete és kora (Gondolat, Bp. 1973) Furet, François: A francia forradalom története (1770-1815)(Osiris, Bp. 1996) pp. 9-55. (A régi rend) Ginzburg, Carlo: A sajt és a kukacok (Európa, Bp. 1991. Bőv. új kiadása 2011ben) Ginzburg, Carlo: Éjszakai történet. A boszorkányszombat megfejtése. (Európa, Bp. 2003) Gonda I. – Niderhauser E.: A Habsburgok (Gondolat, Bp. 1997) Gritsch, Eric W.: Isten udvari bolondja. Luther Márton korunk perspektívájából (Luther K., Bp. 2006) Heussi, Karl: Az egyháztörténet kézikönyve (Osiris – Teol. Irod. Egyesület, Bp. 2000) Hibbert, Christopher: A Medici-ház tündöklése és bukása (Holnap, Bp. 1993) Imhof , Arthtur E.: Elveszített világok (Akadémiai, Bp. 1992) Kaari, Utrio: Éva lányai. Az európai nő története (Corvina, Bp. 1989) Kristeller, Paul Oskar : Szellemi áramlatok a reneszánszban (Magvető, Bp. 1979) Masson, Georgina: Impéria impériuma. Kurtizánok a reneszánsz kori Itáliában (Magvető, Bp. 1977) MacCulloch, Diarmaid: A reformáció története (Európa, Bp. 2011) McGrath, Alister E: Kálvin (Osiris, Bp. 1996) Niederhauser Emil: Nagy Frigyes (Akadémiai, Bp. 1976) Papp Imre: A Napkirály (Kossuth, Bp. 1989) Porter, Roy: Vér és virtus. Az orvostudomány rövid története (HVG, Bp. 2003) Schama, Simon: Polgártársak. A francia forradalom krónikája (Európa, Bp. 2001) pp. 9-418. (a forradalom előzményeiről) Skinner, Quentin: Machiavelli (Atlantisz, Bp. 1996)
5
-
Szántó György Tibor: Anglikán reformáció, angol forradalom (Európa, Bp. 2000) Wallerstein, Immanuel: A modern világgazdasági rendszer kialakulása (Gondolat, Bp. 1983) Wrigley, E. A.: Népesedés és történelem (Kossuth, Bp. 1973) Zöllner, Erich: Ausztria története (Osiris, Bp. 1998)
6
Szigorlati tételek Koraújkori magyar történelem, 1526-1790 (Hóvári János) 1) A mohácsi csata és következményei 2) Az ország három részre szakadása 3) Szigetvár eleste és következményei 4) Az erdélyi fejedelemség a 16. század második felében 5) A tizenöt éves háború és a Bocskai szabadságharc 6) Erdély aranykora (Bethlen Gábor, I. Rákóczi György) 7) A magyar társadalom és gazdaság a 16-17. században 8) Reformáció és ellenreformáció a 16-17. századi Magyarországon 9) A bécsi udvar abszolutisztikus törekvései és a magyar rendi ellenállás. Zrínyi Miklós ébredése 10) Az 1670-71. évi szervezkedés és a Thököly fölkelés 11) Magyarország felszabadulása a török uralom alól 12) A Rákóczi-szabadságharc 13) Magyarország újjászervezése a 18. század elején 14) Mária Terézia uralkodása 15) II. József uralkodása
7
(A) TANKÖNYVEK, KÉZIKÖNYVEK, TÉRKÉPEK: -
Szakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás, 1440-1711. Magyarok Európában II. Szerkesztő: Glatz Ferenc. Bp., én. 108-368. pp. R. Várkonyi Ágnes: A Királyi Magyarország 1541-1686. Bp., 1999, 207 p. Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás, 1711-1867. Magyarok Európában III. Szerkesztő: Glatz Ferenc. Bp., én. Katus László: A modern Magyarország születése. Magyarország története 17111914. Pécs, 2012, 15-94. pp. Történelmi világatlasz. Bp., 1991
(B) KÖTELEZŐ IRODALOM I. Politika, diplomácia és hadtörténet Magyarország története, 1526-1686. III. kötet. Bp., 1985. megfelelő fejezetei Magyarország története, 1686-1790. IV. kötet. Bp., 1989. megfelelő fejezetei Erdély története I-II. kötet. Bp., 1986. megfelelő fejezetei Szakály Ferenc: A mohácsi csata. Bp., 1977. Barta Gábor: Az erdélyi fejedelemség születése. Bp., 1984. Hóvári János: A hűtlen Dobó. Bp., 1987. Újváry Zsuzsanna: „Nagy két császár birodalma között” Bp. 1984. Szakály Ferenc: Hungaria eliberata. Budavár visszavétele és Magyarország felszabadítása a török uralom alól (1683-1718). Bp., 1986. Pálffy Géza: Romlás és megújulás, 1606-1703. Bp., 2013. Barta János, ifj.: Mária Terézia. Bp., 1988. Barta János, ifj.: A nevezetes tollvonás. II. József visszavonja rendeleteit. Bp., 1978. II. Államszervezés, hatalmi struktúrák Asztalos László – Csizmadia Andor – Kovács Kálmán: Magyar állam és jogtörténet. Bp., 2003. megfelelő fejezetek Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról. Bp., 1983. III. Demográfia-, társadalom-, gazdaság- és klímatörténet Kovacsics József (szerk): Magyarország történeti demográfiája. Magyarország népessége a honfoglalástól 1949-ig. Bp., 1963. megfelelő fejezetek Zimányi Vera: Magyarország az európai gazdaságban, 1600-1650. Bp. 1976. Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban. Bp., 1981.
8
IV. Eszme- és művelődéstörténet Horváth János: A reformáció jegyében. Bp., 1957. Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Bp., 1977. Hargittay Emil: Filológia, eszmetörténet és retorika Pázmány Péter életművében. Bp., 2009. Kosáry Domokos: Művelődés a 18. századi Magyarországon. Bp., 1996.
(C) FORRÁSOK: I. II. -
Dokumentumok (kötelező): Brodarics István leírása a mohácsi csatáról. In: Brodarics emlékkönyv. Egy különleges pártváltás a mohácsi csata után. Bp., 2011, 100-125. pp. A drinápolyi béke (1568) szövege. In: Sinkovics István (szerk.): Magyar történeti szöveggyűtemény. Bp., 1968, 140-152. pp. Bocskai István végrendelete. Uo. A zsitvatoroki béke (1606) szövege. Uo. A vasvári béke (1664) szövege. Uo. A brezani kiáltvány (1703. május 6.). In: Bánkúti Imre: Rákóczi hadserege 17031711. Bp., 1976, 17-18. pp. A szatmári béke (1711. április 30.) szövege. In: Sinkovics István i. m. A pragmatica sanctio. Az 1723. évi I. törvénycikk. Magyar Törvénytár Ratio Educationis, 1777. Internet: mek.oszk.hu Politikai szerzők (ajánlott): Istvánffy Miklós: Magyarok dolgairól írt históriája. Tállyai Pál XVII. századi fordításában. Bp., 2003.
- Zrínyi Miklós: Török áfium ellen való orvosság. Bármely kiadásban - Kemény János önéletírása. Bármely kiadásban. - Bethlen Miklós önéletírása. Bármely kiadásban. - II. Rákóczi Ferenc vallomásai. Bármely kiadásban.
D) SZAKIRODALOM (Ajánlott) Barta János ifj.: A „Tündérkert” romlása. (Erdély története 1630-tól 1707-ig). Bp., 1983. Barta János ifj.: A tizennyolcadik század története. Bp., 2000. Bene Sándor – Borián Gellért: Zrínyi és a vadkan. Bp., 1988. Czigány István: Reform vagy kudarc? Kísérletek a magyarországi katonaság beillesztésére a Habsburg Birodalom haderejébe, 1600-1700. Bp., 2004.
9
Czigány István (szerk.): Az államiság megőrzése. Tanulmányok a Rákócziszabadságharcról. Bp., 2002. Eckhart Ferenc: A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon Mária Terézia korában. Bp., 1922. Fodor Pál: A szultán és az aranyalma. Tanulmányok az oszmán-török történelemről. Bp., 2001. Fodor Pál: Vállalkozásra kényszerítve. Az oszmán pénzügyigazgatás és hatalmi elit változásai a 16-17. század fordulóján. Bp. 2013. Fodor Pál: Szülejmán szultántól Jókai Mórig. Tanulmányok az oszmán hatalom szerkezetéről és a magyar-török érintkezésekről. Bp. 2014. Hajdú Lajos: A közjó szolgálatában. A jozefinizmus igazgatási és jogi reformjairól. Bp., 1983. Köpeczi Béla: A bujdosó Rákóczi. Bp., 1991. Oborni Teréz: Erdély fejedelmei. Bp., 2002. Péter Katalin: Esterházy Miklós. Bp., 1985. R. Várkonyi Ágnes: A rejtőzködő Murányi Vénusz. Bp., 1987. Sokcsevits Dénes: Horvátország a 7. századtól napjainkig. Bp., 2011. Szekfű Gyula: A száműzött Rákóczi. Bp., bármely kiadás. Tóth István György: Misszionáriusok a kora újkori Magyarországon. Bp., 2007.
10
1. számú melléklet TOPOGRÁFIA
FRANCIAORSZÁG Városok: Orléans, Tours, Calais, Nancy, Lyon, Bordeaux, Marseille, Toulouse, Nantes, Dijon, Paris, Reims, Strasbourg, La Rochelle, Fontainebleau, Versailles, Amiens, Montpellier, Poitiers, Avignon Tartományok: Languedoc, Normandia, Provence, Dauphiné, Bretagne, Navarra, Gascogne, Pikárdia, Aquitania, Champagne, Flandria, Lotharingia, Elzász, Savoya, Roussillon, Anjou, Burgundia, Il-de-France, Hegy- és vízrajz: Loire, Rône, Szajna, Rajna, Garonne, Cévennek, Vogézek, Massif Central, Alpok,
SPANYOLORSZÁG Városok: Santiago de Compostella, Pamplona, Valladolid, , SalamancaMadrid, Murcia, Ceuta, Vigo, Cádiz, Sevilla, Bilbao, Barcelona, Valencia, Alicante, Málaga, Segovia, Toledo, Cordóba, Burgos, , Granada Tartományok: Galícia, Asztúria, Baszkföld, Navarra, Aragónia, Katalónia, Hegy- és vízrajz: Pireneusok, Kantábriai-hegység, Sierra Nevada, Gibraltár
PORTUGÁLIA Lisszabon, Porto, Lagos, Coimbra ITÁLIA Városok: Nápoly, Firenze, Róma, Milánó, Mantova, Parma, Urbino, Velence, Genova, Torino, Pisa, Siena, Lucca, Ferrara, Bologna, Perugia, Messina, Palermo, Tartományok: Szardínia, Korzika, Szicília, Piemont, Romagna, Toszkána, Umbria, Campania, Apulia, Calabria, Lombardia Hegy- és vízrajz: Appenninek, Pó, Tevere
11
NÉMET-RÓMAI BIRODALOM Városok: Speyer, Worms, Mainz, Trier, Köln, Stuttgart, Bréma, Hamburg, Lübeck, Frankfurt am Main, Heidelberg, Nürnberg, Regensburg, München, Innsbruck, Salzburg, Bécs, Passau, Augsburg, Prága, Drezda, Magdeburg, Berlin, Wittenberg, Erfurt, Linz, Graz, Rastatt, Hubertusburg, Aachen, Göttingen, Mecklenburg, Münster Tartományok: Bajorország, Tirol, Karintia, Stájerország, Alsó-Ausztria, Felső-Ausztria, Morvaország, Csehország, Szilézia, Lausitz, Brandenburg, Szászország, Holstein, Hessen, Württemberg, Braunschweig, Türingia, Pomeránia Hegy- és vízrajz: Érchegység, Türingiai-erdő, Harz, Alpok, Fekete-erdő, Német-középhegység, Maas (Meuse), Mosel, Rajna, Duna, Majna, Weser, Elba, Odera NÉMETALFÖLD Városok: Antwerpen, Amszterdam, Liège, Utrecht, Brüsszel, Gent, Ostende, Leuven, Breda, Groningen, Hága, Leiden, Harlem, Middleburg, Nijmegen, Rijswijk, Dunkerque, Brügge (Burges), Maastricht, Namur, Tartományok: Flandria, Brabant, Luxembourg, Limbourg, Holland, Frízföld, Zeeland Hegy- és vízrajz: Maas, Ardennek
NAGY-BRITANNIA SKÓCIA Inverness, Aberdeen, Glasgow, Edinburgh, Dunbar Északnyugati-felföld, Déli-felföld Tweed Skót-angol határ vonala ANGLIA Newcastle, York, Hull, Nottingham, Oxford, Cambridge, London, Bristol, Canterbury, Portsmouth, Plymouth, Southampton, , Dover, Marston Moor, Naseby, Preston Pennine, Tyne, Ouse, Temze, Severn, Wye
12
2. számú melléklet FOGALMAK
Az alábbi a fogalmak értelmezését a következő kötet alapján kell megadni: Egyetemes történeti kislexikon. Szerk. Poór János. Budapest, 1996.
aacheni béke (1748)
fiziokratizmus
német-római császár
adókerület (généralité)
francia tanácsok (conseil)
noblesse oblige
ágostai hitvallás
freehold
nonkonformisták
aides
Fronde
nystadti béke (1721)
államtanács (Staatsrat)
füsseni béke (1745)
opricsnyina
államtitkár (secrétaire d’ État) gallikanizmus
osztrák örökösödési háború
alsóház (House of Commons) gavallérok
Osztrák Udvari Kancellária (Hofkanzlei)
általános rendi gyűlés (états généraux)
gentry örökös tartományok grandok
andruszovói béke (1667)
pair hacienda
anglikán egyház
parlement harmincéves háború pénzügyi főellenőr (contrôleur général des finances)
bailliage hajópénz bajor örökösödési háború
pénzügyifőintendáns (surintendant des finances)
harmadik rend békebíró hosszú parlament
pireneusi béke (1659)
bekerítés hugenották birodalmi gyűlés
pomesztye illetéktörvény presbiteriánusok
birodalmi kerületek independensek Birodalmi Udvari Kancellária (Reichshofkanzlei) inkvizíció
Pugacsov-felkelés puritanizmus
Birodalmi Udvari Tanács (Reichshofrat)
intendáns rastatti béke (1714)
13
bojárok
janicsár
rendi tartomány (pays d’états)
bolognai konkordátum (1516) janzenizmus
rovásadó (taille)
Brit Kelet-indiai Társaság
jezsuiták
rövid parlament
bullionizmus
Jogok kérvénye (Petition of Rights)
schmalkaldeni szövetség
cambrai-i béke (1529)
sóadó (gabelle) kartezianizmus
cateau-cambrésis-i béke (1559)
spanyol örökösödési háború katolikus liga szabadkőművesség
cognaci liga (1526) kereskedelmi társaságok connétable
szejm kvékerek
cortes
sztrelecek lepantói csata
crépyi béke (1544)
tescheni béke (1779) lettre de cachet
Csillagkamara Bírósága levellerek
Titkos Konferencia (Geheime Konferenz)
liberum veto
Titkos Tanács (Geheimer Rat)
livóniai háború
tordesillasi szerződés (1494)
csonka parlament dauphin defter lordok háza (House of Lords) tridenti zsinat dicsőséges forradalom merkantilizmus drezdai béke (1745)
Udvari Haditanács (Hofkriegsrat)
metodisták eskütörvények (Test Acts)
Udvari Kamara (Hofkammer) Morisco utrechti béke (1713)
Enciklopédia nagy északi háború
whigek és toryk
fehérhegyi csata nagy szövetség (1701) németalföldi szabadságharc
14
3. számú melléklet VILÁGI ÉS EGYHÁZI URALKODÓK
FRANCIAORSZÁG
(Valois-ház) XII. Lajos
1498-1515
I. Ferenc
1515-1547
IX. Károly
1560-1574
III. Henrik
1574-1589
(Bourbon-ház) IV: Henrik
1589-1610
XIII. Lajos
1610-1643
XIV. Lajos
1643-1715
XV. Lajos
1715-1774
XVI. Lajos
1774-1792
ANGLIA
(Tudor-ház) VII. Henrik
1485-1509
VIII. Henrik
1509-1547
VI. Edward
1547-1553
Jane
1553
I. Katolikus Mária
1553-1558
I. Erzsébet
1558-1603
(Stuart-ház) I. Jakab
1603-1625
I. Károly
1625-1649
II. Károly
1660-1685
15
II. Jakab
1685-1688
II. Mária
1689-1694
(Orániai-ház) III. Vilmos
1689-1702
(Stuart-ház) Anna
1702-1714
(Hannover-ház) I. György
1714-1727
II. György
1727-1760
III. György
1760-1820
NÉMET-RÓMAI BIRODALOM
(Habsburg-ház) I. Miksa
1493-1519
V. Károly
1519-1556
I. Ferdinánd
1556-1564
II. Miksa
1564-1576
II. Rudolf
1576-1612
I. Mátyás
1612-1619
II. Ferdinánd
1619-1637
III. Ferdinánd
1637-1657
I. Lipót
1658-1705
I. József
1705-1711
VI. Károly
1711-1740
(Wittelsbach-ház) VII. Bajor Károly Albert 1742-1745
16
(Habsburg-Lotharingiai-ház) I. Lotharingiai Ferenc =Mária Terézia 1745-1765 II. József
1765-1790
II. Lipót
1790-1792
II. Ferenc
1792-1806
SPANYOLORSZÁG Kasztíliai Izabella
1474-1504 és
II. Aragóniai és V. Kasztíliai Ferdinánd
1474-1516
(Habsburg-ház) I. (mint német-római császár V.) Károly II. Károly
1516-1556
1665-1700
(Bourbon-ház) V. Fülöp
1700-1746
III. Károly
1759-1788
LENGYELORSZÁG II. Zsigmond Ágost
1548-1572
Valois Henrik
1573-1574
Báthori István
1575-1583
III. (Vasa) Zsigmond 1587-1632 IV. (Vasa) Ulászló
1632-1648
II. (Vasa) János Kázmér 1648-1668 III. Sobieski János
1674-1696
II. Erős Ágost
1697-1706 1710-1733
Leszcynski Szaniszló 1704-1709 III. Ágost
1733-1763 17
Poniatowski Szaniszló 1764-1795
OROSZORSZÁG
(Rurik-dinasztia) IV. Iván
1533-1584
-(Romanov-ház) Mihail Fjodorovics
1613-1645
Alekszej
1645-1676
III. Fjodor
1676-1682
Szofja Alekszejevna 1682-1725 I. Nagy Péter
1725-1727
I. Katalin
1727-1730
II. Péter
1727-1730
Anna
1730-1740
VI. Iván
1740-1741
Erzsébet
1741-1761
III. Péter
1761-1762
II. Nagy Katalin
1762-1796
POROSZORSZÁG (Hohenzollern-ház) I. Frigyes
1701-1713
I. Frigyes Vilmos
1713-1740
II. Nagy Frigyes
1740-1786
II. Frigyes Vilmos
1786-1797
18
PÁPÁK
II. Gyula
1503-1513
X. Leo
1513-1521
VII. Kelemen
1523-1534
III. Pál
1534-1549
III. Gyula
1550-1555
IV. Pál
1555-1559
IV. Pius
1559-1565
XIII. Gergely
1572-1585
XI. Ince
1676-1689
XIV. Kelemen
1769-1774
19
Kora újkori egyetemes történeti szigorlathoz kronológia 1648-ig Itt csak azok az események szerepelnek, amelyeknek a dátumát tudni illik. A világi és egyházi uralkodók teljes listáját lásd a 3. számú mellékleten! 1487 Bartolemeu Diaz eléri a Jóreménység-fokot és kijut az Indiai-óceánra. 1492 Kolumbusz első útja, Amerika felfedezése. 1494 Tordesillasi szerződés. 1494 VIII. Károly hadat indít a Nápolyi Királyság meghódítására. Az itáliai háborúk (1494– 1559) kezdete. 1495 A wormsi birodalmi gyűlés határozata a birodalmi gyűlés évenkénti összehívásáról. Felállítják a Birodalmi Kamarai Bíróságot. Egy általános birodalmi adó bevezetése. 1498 Vasco da Gama három hajóval eljut Indiába. 1500 Augsburgi birodalmi gyűlés. A Német-római Birodalmat hat, majd 1512-ben 10 birodalmi kerületre osztják. Birodalmi kormány felállítása, de ez 1502-ben feloszlott. Ezután V. Károly távollétében 1521–30 között működött a 2. birodalmi kormány. 1509–1547 VIII. Henrik angol király. 1515–1547 I. Ferenc francia király. 1516 Bolognai konkordátum I. Ferenc és X. Leó pápa között. 1517. okt. 31. Luther Márton 95 tézise a búcsúcédulákkal folytatott visszaélések ellen; a reformáció kezdete. 1519–1521 Cortez meghódítja az azték birodalmat. 1519–1522 A Föld első körülhajózása. Magellánt megölik a Fülöp-szigeteken, de egy hajója visszatér. 1519–1555 V. Károly német-római császár. 1521 Luther megjelenhet a wormsi birodalmi gyűlés előtt, ahol nem hajlandó műveit visszavonni. Rá és követőire kimondják a birodalmi átkot. 1524–1525 Erasmus és Luther vitája az akarat szabadságáról. 1524–1526 A nagy német parasztháború. 1525 A sváb parasztok 12 cikkelye
20
1525 A franciák veresége Páviánál, I. Ferenc fogságba esik. 1526-ban aláírja a madridi békét, amely lezárta az 1521-től zajló háborút. 1526 I. Ferenc megszervezi a cognaci ligát. 1527 Sacco di Roma. Egy vezér nélküli császári zsoldossereg elfoglalja és kifosztja Rómát. 1529 Cambrai-i béke (hölgyek békéje). Lezárta az 1526-tól kiújult háborút. 1529 Bécs sikertelen török ostroma 1529 Speyeri protestáció. Az evangélikus birodalmi rendek elutasítják a többségi döntést a hit ügyében. (Innen ered a protestáns megjelölés.) 1529 Marburgi disputa Lutherék és Zwingliék között. Az úrvacsora-tan kérdésében nem tudtak megegyezni. 1530 Az augsburgi birodalmi gyűlésen felolvassák az Ágostai Hitvallást. 1531 Megalakul a schmalkaldeni szövetség. 1531–1534 Francisco Pizarro elfoglalja az inka birodalmat. 1534 Az anglikán államegyház megalapítása, törvény a király egyházfőségéről. 1536 „Christianae religonis institutio” (Tanítás a keresztyén vallásra). Kálvin János (1509– 1564) fő művének első kiadása. 1543 Megjelenik Kopernikusz könyve: „Az égitestek körforgásáról” 1544 A crépyi béke, amely lezárta az 1542-től tartó háborút. 1545–1563 A tridenti (trienti) zsinat. 1546–1547 A schmalkaldeni háború. A mühlbergi csatában V. Károly legyőzi a protestánsokat. 1547 A 17éves IV. Ivánt cárrá koronázzák. 1548 Az augsburgi interim. 1553 Az antitrinitárius Szervét Mihályt mint eretneket máglyán megégetik Genfben. 1555 Az augsburgi vallásbéke. 1558–1583 A livóniai háború. 1559 A cateau-cambrésis-i béke. Lezárja az 1556-tól kiújult itáliai háborút.
21
1562–1598 A francia vallásháborúk. (Kezdete a vassy-i vérfürdő: Guise herceg fegyvereseivel megtámadta a vasárnapi istentiszteletet tartó mintegy 600–1000 hugenottát.) 1568–1648 A németalföldi szabadságharc (a nyolcvanéves háború). 1567 II. Fülöp Alba herceget küldi húszezres sereggel Németalföldre. 1568 Egmont és Hoorn gróf kivégzése. 1572. aug. 23-24. A Szent Bertalan-éji mészárlás. 1576 Antwerpent kifosztják a spanyol zsoldosok. A déli és az északi németalföldi tartományok szövetségre lépnek, így létrejön a genti béke (pacifikáció). 1579 A déli tartományok létrehozzák az arrasi uniót, válaszként Holland és Zeeland vezetésével megalakul az Utrechti unió. 1581 Az Egyesült Tartományok függetlenségi nyilatkozata. 1588 A „győzhetetlen armada” (II. Fülöp flottája) pusztulása. 1593 IV Henrik (1589–1610) áttér a katolikus hitre, a következő évben bevonul Párizsba. 1598 IV. Henrik kiadja a nantes-i ediktumot. 1608 Megalakul a protestáns unió, vezetője pfalzi Frigyes. 1609 Megalakul a katolikus liga, élén I. Miksa bajor herceg. 1613 Oroszországban az 1598-ban kihalt Rurik-dinasztiát a Romanovoké követi. 1618–1648 A harmincéves háború (szakaszai: a cseh háború 1618–20, pfalzi háború 1620–23, alsószász és dán háborúk 1625–29, svéd háború 1630–35, francia-svéd háború 1635–1648). 1620. nov. 8. Fehérhegyi csata. 1628 Jogok kérvénye (Petition of Right). Az alattvalók jogainak és szabadságainak kinyilvánítása. 1629 Lübecki béke. II. Ferdinánd restitúciós ediktuma. 1632 Lützeni csata, amelyben II. Gusztáv Adolfot lelövik. 1637 René Descartes: „Értekezés a módszerről” 1640–1660 Az angol forradalom 1640 A „rövid parlament” és a „hosszú parlament” (ez 1653-ig). 1642–1648 Az angol polgárháború. 22
1643 A rocroi-i csatában az ifjú Condé herceg legyőzi a spanyol terciókat. 1643–1715 XIV. Lajos francia király. 1661-ben veszi át ténylegesen a hatalmat, addig Mazarin bíboros kormányzott első miniszterként. 1644 A Marston Moor-i csatában parlamenti győzelem. 1645 Az új mintájú hadsereg Nasebynél megsemmisítő vereséget mér a királyi csapatokra. 1647 A nép első szerződése („Agreement of the People”), amelyet a levellerek fogalmaztak meg. 1648 vesztfáliai béke. 1648–1653 A „csonka parlament”. 1649 I. Károly kivégzése. A királyság eltörlése, az angol köztársaság kikiáltása.
Fogalmak, definíciók Ez a lista nem teljes. Lásd a fogalmak listáját a 2. számú mellékleten! Aides: élelmiszerek fogyasztására és forgalmazására kivetett „kisegítő” adók Franciaországban. Anabaptisták: újrakeresztelők. A reformáció egyik radikális irányzata. Ancien régime: a régi rendszer, kormányzati forma. A francia forradalom előtti politikai rendszer, az abszolút monarchia időszaka Franciaországban. Abszolutizmus: elvben az uralkodó korlátlan hatalmán alapuló kormányzati rendszer, valójában a szokásjog és az „alaptörvények” kötik az abszolút uralkodót is. A rendi intézményeket (pl. a rendi országgyűléseket) háttérbe szorítják. Ott bontakozhat ki, ahol örökletes az uralkodói hatalom. Anglikán egyház: a pápaságtól független, az uralkodó fősége alatt álló protestáns angol államegyház. VIII. Henrik szakítva a pápasággal, önmagát nyilvánította az angol egyház fejének. Ezzel létrejött az anglikán államegyház, amely egyre többet vett át a protestáns hitelvekből, de szertartásait és a püspöki-érseki egyházszervezetet tekintve katolikus hagyományokat is megőrzött. Antitrinitáriusok: a Szentháromság dogmáját tagadó vallási irányzat, Legismertebb képviselője Szervét Mihály volt. Követői a 16. században Erdélyben és Lengyelországban találtak menedéket.
23
Árforradalom: kb. 1480–1620-ig (vagy 1650-ig) tapasztalható áremelkedés az Európába áramló nagy mennyiségű nemesfém és a gyarapodó népességű városok növekvő élelmiszerszükséglete miatt. Az élelmiszerek árai magasabbra emelkedtek, mint az iparcikkek árai. Bailliage: bírósági és igazgatási körzet a francia monarchia északi vidékein. Délen sénéchaussée volt a neve. Élén bailli (főbíró), ill. a sénéchal (udvarnagy) állt. A 16. században a kormányzói, a 17. században az intendánsi rendszer elterjedésével jelentőségük csökkent. Connétable: a királyi hadak főparancsnoka Franciaországban. A király távollétében a legmagasabb tisztségnek számított. A 16. század 2. felében tekintélye lehanyatlott, Richelieu 1626-ban eltörölte. Cortes: a spanyol és a portugál rendi országgyűlés, melynek tagjai a nemesség, a papság és a polgárság képviselői voltak. Doge: államfő a velencei és a genovai köztársaságban. Ediktum: királyi rendelet. Eskütörvények („Test acts”): az államegyházon kívüli állampolgárok (katolikusok, nonkonformisták) polgári hivatalokból való kizárását célzó rendelkezések Angliában, ill. Nagy-Britanniában. Felvilágosult abszolutizmus: a 18. századi felvilágosult gondolkodók egy része úgy vélte, hogy a filozófus uralkodók vezethetnék be felülről (mint felvilágosult despoták) a legkönnyebben a felvilágosodás szellemében szükséges reformokat. Az új eszmék valóban hatottak jó néhány uralkodóra (Nagy Frigyes, II. József, Nagy Katalin cárnő stb.), de a legfejlettebb nyugati országoktól való elmaradás felismerése és a hatalmi versengés is reformokra ösztönzött. Fiziokratizmus: a 18. sz. második felében Franciaországban elterjedt filozófai és közgazdaságtani elmélet. Képviselői pl. Quesnay és Turgot voltak. A merkantilizmussal szemben az ipar és a kereskedelem szabadsága mellett álltak ki. Mivel minden érték végső forrása a föld, az adóterhet a földbirtoknak kell viselnie. Fronde: „parittya”. A párizsi parlament és a párizsi nép, valamint főúri csoportok mozgalma és felkelése 1648–53-ban Mazarin abszolutisztikus kormányzása ellen. Gabelle: sóadó Franciaországban. Gyűlölt fogyasztási adónem volt, mert nagyon megdrágította a tartósításhoz általánosan használt só árát. Gentry: angol köznemesség. Megfelelő vagyonnal és nemesi életvitellel fel lehetett emelkedni a gentry soraiba. Hugenották: a francia kálvinisták elnevezése a kálvinizmus franciaországi elterjedése óta a 16. század közepén. Főurak és számos nemes csatlakozásával komoly hatalmi tényezővé vált. Humanisták: a humán tudományok (grammatika, retorika, poétika, erkölcsfilozófia, történelem) oktatói és hallgatói. Az antik szerzők és nyelvek tanulmányozását állították a középpontba. A reneszánsz humanizmus egy átfogó kulturális és irodalmi mozgalommá vált. 24
Independensek: angol nonkonformisták gyűjtőneve a 17. század folyamán, akik elutasították a püspöki és a presbiteriánus egyházkormányzatot, és a helyi gyülekezetek autonómiáját hangsúlyozták. Intendánsok: az uralkodó által különleges megbízatással (bírói, adóügyi, katonai stb.) egyegy tartományba küldött királyi biztos.Richelieu 1635-ben állandó tisztséggé alakította. A 17. századi Franciaországban a rendfenntartási, igazságszolgáltatási intendánsok a királyi hatalom képviselőiként tevékenykedtek az egyes tartományokban és az adókerületek élén. Az abszolutisztikus kormányzás eszközeiként működtek, többnyire az államtanácsi előadók és az államtanácsosok közül kerültek ki, fizetést kaptak és bármikor leválthatók voltak. Janzenizmus: katolikus vallási irányzat a 17–18. századi Franciaországban, amely Cornelius Jansenius németalföldi püspök műve (Augustinus, 1640) nyomán az isteni kegyelmet és az eleve elrendelést állította a középpontba. Egy szigorú morált és vallásosságot képviselt, emiatt szembekerült a világi igényekhez inkább alkalmazkodó, az akarat nagyobb szabadságát valló jezsuitákkal. Franciaországban a Port Royal apátság volt a központjuk, amelyet XIV. Lajos 1707-ben leromboltatott. Jozefinizmus: a felvilágosult abszolutizmus II. József által képviselt változata, szűkebb értelemben II. József egyházpolitikája. Klasszicizmus: a görög-római kultúrát eszményítő művészeti irányzat és irodalmi stílus. Franciaországban XIV. Lajos idején bontakozik ki, kora a klasszikus Franciaország időszaka. Kvékerek: nonkonformista szekta Angliában, amelyet Georg Fox (1624–1691) alapított. Levellerek: „egyenlősítők”. Az angol polgárháború és köztársaság időszakában a parlamenti tábor elsősorban politikai téren radikális csoportja. Vezetői John Lilburn és Richard Overton voltak, irányzatuk az új mintájú hadseregben erősödött meg. Programjukat tartalmazta „A nép szerződése” című alkotmánytervezet 1647-ben, amelyet megvitatott a hadseregtanács. Zendülésüket 1649 májusában leverték. Liberum veto: Lengyelországban 1652-ben rögzített szokás. Egy országgyűlési követ vétója megakadályozhatja a törvényjavaslatok törvényerőre emelését. Majorsági gazdálkodás: olyan uradalom, amely esetében a földesúr saját kezelésű gazdasága (allódium, majorság) termel piacra és játszik fő szerepet a paraszti kisgazdaságokkal szemben. Manufaktúra: olyan üzemszervezeti forma, amelyben a bérmunkások között felosztják az egyes munkafolyamatokat. Lehet egy műhely vagy üzem, de szétszórt manufaktúrák is voltak. Merkantilizmus: protekcionista gazdaságpolitika, aktív külkereskedelmi mérlegre törekszik (minél több nemesfém áramoljon az országba). Az ország gazdagsága a kereskedelemből származik, ezért támogatták az ipart (manufaktúrák létesítését) és az iparcikkek kivitelét, a behozatalt védővámokkal korlátozták. Osztrák és német változata a kameralizmus. A cél a kincstár megtöltése. Örökös jobbágyság: többnyire az Elbától keletre terjedt el a majorsági gazdálkodás kibontakozásának következtében, amelyhez a jobbágyok robotmunkáját vették igénybe. A szabad költözési jog korlátozása, elvesztése és a jobbágyok nemcsak föld általi, hanem 25
személyi függésének megerősödése jellemzi (kényszercselédség, úriszék, a telekkel és a jobbágy személyével is a földesúr rendelkezik stb.) Pair: a 16. századtól a francia király által adományozott tiszteletbeli cím a királyi család tagjainak, az arisztokráciának, az egyház kiválóságainak és egyszerű nemeseknek, akiket az uralkodó ki akart emelni. Politikai előjoggal nem járt, de az udvari szertartásrendben a pairek a királyi család után a 2. helyet foglalták el. Parlament („parlement”): Franciaországban legfelső bíróság Párizsban és a fontosabb vidéki városokban. Mivel a törvénytelennek vélt törvények, királyi rendeletek beiktatása ellen tiltakozhattak, óvást emelhettek, a parlamentek komoly politikai tényezőnek is számíthattak. Presbiteriánusok: a kálvini protestantizmus azon irányzatának hívei Angliában és Skóciában, akik elutasítják a püspöki egyházszervezetet, de még központosítottabb egyházi kormányzást hirdetnek (egyházközségi szinten a presbitérium, magasabb szinten az egyházmegyei zsinat és a nemzeti gyűlés fennhatósága alatt). Puritánok: radikális protestáns mozgalom a 16–17. századi Angliában. Gyűjtőneve az átlagosnál vallásosabb protestánsoknak. A katolicizmus maradványainak felszámolását, egyházi reformot követeltek. A forradalom után több vallási irányzat, szekta alakult ki a puritanizmusból. Reneszánsz: az antik műveltség, a tudományok és a művészetek újjászületése. Művészeti stílus és kultúrtörténeti korszak megjelölése is. Taille: a király által 1439-től rendszeresen kivetett vagyonadó Franciaországban, amelynek fizetése alól a nemesség és a papság mentesült. Taláros nemesség: „noblesse de robe”. Franciaországban a tisztségek, hivatalok egy része megvásárolható volt, sőt 1604-től évi illeték fejében örökíthetővé is tették a megvásárolt hivatalt (ez volt a „paulette” – ugyanis Charles Paulet királyi titkár ötletére vezette be IV. Henrik). Hivatal- és földvásárlással a nemesség soraiba lehetett emelkedni, igy a „kard nemessége” mellett kialakult egy hivatalnok nemesi réteg, a „talár nemessége”. Verlag-rendszer: bedolgozói rendszer, általában a falusi munkaerőt használta fel. A vállalkozó adja a nyersanyagot, esetleg a szerszámokat is a bedolgozóknak, majd ő gyűjti be és értékesíti a készterméket. Whigek és toryk: a kétpólusú brit politikai erőtér pártjai az 1670-es és az 1830-as évek között. Az udvar pártját, a király támogatóit kezdték toryknak (ír pápista, törvényenkívüli) nevezni. A vidék pártját whigeknek (lótolvaj, skót presbiteriánus) gúnyolták. A dicsőséges forradalom után a whigek váltak az udvar pártjává, mert ők álltak Orániai Vilmos, Anna és a Hannoveri-ház trónöröklése és polikája mellett. A toryk átalakultak a vidék pártjává, nem támogatták a háborús politikát és a vallási türelem követelését.
26
Kronológia és kötelező alapismeretek – kora újkori egyetemes történet 1648-1815
Franciaország 1572. aug. 23-24. A Szent Bertalan-éji mészárlás 1598 IV. Henrik kiadja a nantes-i ediktumot XIII. Lajos (1610-1643), XIV. Lajos (1643-1715), XV. Lajos (1715-1774), XVI. Lajos (1774-1792), XVIII. Lajos (1815-1824) Richelieu bíboros (1624-1642) Mazarin bíboros (1634-1661) 1659 – pireneusi béke 1648-1653 – Fronde (nemesi felkelés a párizsi parlament részvételével a központi hatalom ellen) 1667-68 devolúciós háború Spanyolországgal (Brabant megszerzése érdekében, 1668 – aacheni békével zárul) 1670 – Lotaringia francia megszállása 1672-78 – háború Hollandia ellen (1678 – nijmwegeni békével zárul) 1681 – Strassburg (Strasbourg) megszállása 1684 – Luxemburg megszállása (határok biztosítása, erődrendszer kiépítése) 1684 – regensburgi fegyverszünetben a császár kénytelen elismerni a francia hódítást 1688-1697 – pfalzi háború (XIV. Lajos igénye sógornője, Erzsébet Sarolta hgnő révén) 1692 – La Hogue (francia flotta veresége) 1697 – rijswijki béke (francia vereség, de Strasbourg francia kézen marad, valamint az elzászi területek) 1701-1713/14 – spanyol örökösödési háború (utrechti/rastatti béke) 1715 – első állami jegybank 27
1715-23 – Orleans-i Fülöp régenssége 1720 - államcsőd 1726-43 – Fleury bíboros minisztersége 1738 – bécsi béke (lengyel örökösödési háború 1733-35) Lotaringia Leszczynszki Szaniszlóé, halála után (1766) Franciaországé 1754/55-1763 – francia-brit gyarmati háború (Quebec – 1759, Guadaloupe – 1759, Montreal – 1760 elvesztése) 1756 – versaillesi Bourbon-Habsburg-orosz szövetség (később csatlakozik Szász- és Svédország 1763 – párizsi béke (Nagy-Britannia megszerzi Kanadát, Louisianát, Szenegambiát, Spanyolországtól Floridát) 1763 – hubertusburgi béke 1778 – szövetség az USA-val Nagy-Britannia ellen (1783 – párizsi béke) 1783-87 – Charles Alexandre de Calonne pénzügyminisztersége (utóda Lomenie de Brienne) 1788 – államcsőd 1789 – rendi gyűlés összehívása 1789-91 – Alkotmányozó Nemzetgyűlés 1789. júl. 14. – a Bastille bevétele, lerombolása 1789. aug. 26. – Az emberi jogok nyilatkozata 1790. július – a papság világi alkotmánya 1791. szept. 3. – új alkotmány (alkotmányos monarchia) 1792. július 25. – hadüzenet a Habsburg uralkodónak 1792/93 – a konvent 1793/94 – a rémuralom (terror) időszaka, 1793. június alkotmány a népuralomról, Robespierre bukása 1794. júl. 27/28. 1795-99 – a Direktórium 1792-97 – első koalíciós háború – 1797 – Campo Formio-i béke 1798/99 – egyiptomi hadjárat 28
1799-1802 – második koalíciós háború (1801. febr. – lunéville-i béke, 1802. márc. – amiens-i béke) 1799-1804 – konzulátus 1804-15 – Napoleon császársága 1806 – német fejedelmek részéről: Rajnai Szövetség 1805 – harmadik koalíciós háború (három császár csatája – 1805. dec. 2. Austerlitz) – pozsonyi béke – 1805. dec. 25. 1806/07 – negyedik koalíciós háború (tilsiti béke) 1809 – ötödik koalíciós háború (1809. okt. schönbrunni béke) 1808-12 – ibériai háború Wellington beveszi Madridot) 1812 – oroszországi hadjárat 1813-15 – felszabadító háborúk 1813. okt. 16-19. – Lipcse, Népek Csatája 1814 – első párizsi béke 1815. márc. – száz nap 1815. június 18. – waterlooi csata
Anglia/Nagy-Britannia 1642-48 – polgárháború 1649 – I. Károly kivégzése 1649-1660 – a Commonwealth időszaka 1651 – a hajózási törvény (holland közvetítő kereskedelem ellen) 1652-54 – első holland tengeri háború 1653-58 – Cromwell Lord Protector (utóda fia, aki lemond 1660-1688 – Stuart restauráció II. Károly (1660-1685), II. Jakab (1685-1688), III. Vilmos, feleségével, Máriával, annak haláláig társuralkodó (1689-1702), Anna (1702-1714) I. György (1714-1727), II. György (1727-1760), III. György (1760-1820) 1665-67 – második holland háború (1667 – bredai béke 29
1670 – doveri szerződés 1672-74 – harmadik holland háború 1673 – Test Act (nem anglikánok kizárása a hivatalviselésből) 1679 – Habeas Corpus 1689 – Declaration of Rights 1690 – csata a boyne-i győzelem 1694 – Bank of England 1701 – Act of Settlement (trónutódlás) 1707 – Act of Union (Nagy-Britannia) 1711 – Dél-Tengeri Társaság 1713 – utrechti béke (Gibraltár, Menorca, Newfoundland, Új-Skócia megszerzése, valamint a Spanyol-Amerikával folytatott rabszolga-kereskedelem monopóliuma) 1715 – jakobita inváziós kísérlet 1720 – a Dél-Tengeri Társaság spekulációjának összeomlása 1721-42 – Robert Walpole első minisztersége (Prime Minister/First Lord of the Treasury) 1745 – utolsó jakobita felkelés (1746. ápr. 16. – Battle of Culloden) 1754 – a Society of Arts alapítása (kereskedelmi és ipari tevékenység) 1757-61 – William Pitt, az idősebb miniszterelnöksége 1757 – honvédelmi törvény (Militia Act) 1757 – plassey-i győzelem (Robert Clive) 1765 – Stamp Act (Duties in American Colonies Act) 1783-1806 – William Pitt, az ifjabb miniszterelnöksége (1801-1804 között megszakítással) 1785 – vámok feloldása Írország és Anglia közt 1801 – Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyság
30
USA 1775-83 – függetlenségi háború (Nagy-Britannia elismeri az 1783. évi versailles-i békében) 1776. július 4. – Függetlenségi Nyilatkozat 1787 – Alkotmányozó Konvenció Philadelphiában 1787. szept. 17. USA alkotmánya Német-Római Birodalom Bajor Választófejedelemség (Wittelsbach) 1651-1679 – Ferdinánd Mária 1679-1726 – II. Miksa Emánuel 1726-1745 – Károly Albert (1742-45 közt VII. Károly néven császár) Hannover (Braunschweig-Lüneburg-ház) 1692-től választófejedelmség 1679-1698 - Ernő Ágost Szászország (Wettin) 1697-1763 közt perszonálunióban Lengyelországgal 1694-1733 - II. (Erős) Ágost Brandenburg-Poroszország (Hohenzollern) 1640-1688 – I- Frigyes Vilmos, a nagy választófejedelem 1656 – Svédország elismeri a Kelet-Poroszország feletti fennhatóságot 1657 – Lengyelország elismeri a Kelet-Poroszország feletti fennhatóságot 1675 – fehrbellini győzelem a svédek felett I.Frigyes (1688-1713, 1700-tól király), I. Frigyes Vilmos (1713-1740), II. (Nagy) Frigyes (1740-1786), II. Frigyes Vilmos (1786-1797), III. Frigyes Vilmos (1797-1840) 31
1722 – generáldirektórium 1732 – salzburgi protestánsok befogadása 1733 – rendelet a paraszti lakosság katonáskodásáról 1740-48 – osztrák örökösödési háború (aacheni béke) 1740-42 – első sziléziai háború (1742 – különbéke Boroszlóban) 1744-45 – második sziléziai háború (békekötés Drezdában) 1756-1763 – hétéves háború 1756 jan. – westminsteri konvenció (brit-porosz szövetség) 1762 – Erzsébet cárnő halála után II. Péter kivonul a Habsburg szövetségből 1763 – hubertusburgi béke területi változások nélkül 1778-79 – bajor örökösödési háború (porosz csapatok Prágában) 1790 – reichenbachi konvenció 1772 – Lengyelország első felosztása 1793 – Lengyelország második felosztása 1795 – Lengyelország harmadik felosztása 1806 – vereség a jenai-auerstedti kettős csatában 1807 – vereség Eylaunál, az orosz csapatok Friedlandnál 1807 – Stein báró reformja (parasztság felszabadítása) 1811 – céhek megszüntetése 1812 – zsidók emancipációja Hardenberg báró reformjai: 1808 – közigazgatási reformok 1810 – berlini egyetem 1812 – állami gimnáziumi rendtartás (érettségi) Oroszország 1645-1676 – Alekszej cár, utóda leánya, Zsófia, aki sztrelecek segítségével iegyekszik biztosítani a régensséget a maga számára 1689-1725 – I. Péter, a féltestvére megbuktatja (hadseregfejlesztés) 1700-21 – északi háború (békekötés: Nystadt) 32
1709 – győzelem Poltavánál 1714 – Finnország megszállása 1725-40 – I. Katalin és Anna uralkodása (kegyencek korszaka: Menysikov, Bühren, Münnich) 1735-39 – török háború (a belgrádi békében megszerzi Azovot) 1755 – Moszkvai Egyetem 1762-96 – Nagy Katalin cárnő 1764 – szövetség Poroszországgal (Lengyelország trónján kegyencem Poniatowski Szaniszló) 1764 –német parasztok letelepítése a Volgánál 1773-74 – Pugacsov-féle felkelés 1774 – Kücsük-Kajnardzsi béke 1783 – a a Krím annektálása (Herszon – 1783, Szebasztopol – 1784) 1787-92 – török háború (iasi béke)
33
