Az ápolás minőségének szerepe a neglect-syndromas és frontalis lebeny sérült betegek ellátásában
Boros Margit 2013
Bevezető Stroke-on átesett betegeknél gyakori tünet: • neglect-syndroma • frontalis tünetegyüttes. Tapasztalat, hogy a tünetek fel nem ismerése, illetve kellő megértésének hiánya: • az ápolás minőségét gyengíti, • konfliktus helyzetet teremthet a beteg és az őt ellátó ápolók közt, • a beteg gyógyulását hátráltathatja.
Az ápoló szerepe a rehabilitatioban • Az ápoló tevékenysége nagy hatással lehet a rehabilitatio eredményére, • az ápolónak a beteggel intenzív a kapcsolata (0-24), • az ápolószemélyzetnek tájékozottnak kell lennie.
Neglect-syndroma Neglect-syndroma: (statisztikai adatok szerint a bal oldali a gyakoribb) • a beteg nem vesz tudomást hemiparesiséről, • az érintett oldalról érkező tactilis, visuali vagy auditoros információt is elhanyagolja, ha csak nem irányítjuk határozottan erre a figyelmét.
EZT MONDOM!!! Neglect-syndroma • a bal oldali tárgyakba beleütközik: sérülések • elhanyagolja a bal testfelét (pl.: a férfi nem borotválja meg bal arcfelét), • a tányér bal felén marad az ételből: dehydratio, malnutritio lesz az eredménye • extrém esetben az érintett testfelét annyira idegennek érzi a beteg, mintha egy másik ember feküdne az ágyában.
Neglect-syndroma, mint rehabilitációs akadály A neglect-syndroma lényeges akadálya lehet a rehabilitationak: • a beteg nem működik együtt a rehabilitatios team tagjaival, • passzivitással „reagál”, • tiltakozik, • nyugtalanná is válhat.
A hozzátartozó tájékoztatása elengedhetetlen Esetleírás: Szerelés után nem került vissza a védőrács a radiátorra. Az ápoló nem látta el a hozzátartozót tanácsokkal. A hozzátartozó közel ültette a radiátorhoz a beteget, akinek a karja lecsúszott az öléből és a forró radiátorhoz ért. II. fokú égési sérülése lett, de a beteg nem jelzett fájdalmat, észre sem vette az esetet. Több hétig kellett kötözni a kezét.
EZT MONDOM!!! A hozzátartozó tájékoztatása elengedhetetlen A Neglect-syndromás beteg ápolásának hatékonyságát meghatározza az ápoló és a hozzátartozó viszonya.
Frontalis tünetegyüttes A frontalis tünetegyüttes: • Magában foglalja a viselkedésszervezés és kivitelezés igen sokrétű zavarait. • A frontalis beteg ha megérti a feladatot • tudja, hogy mit kell csinálni, • de nem tudja azt, hogyan tegye.
• A tapasztalatokból szinte semmit nem hasznosít. • Tervet az előzmények nyomán nem készít, ha mégis, az próba-szerencse alapon történik, és az eredményt sem a végrehajtás során, sem a végén nem ellenőrzi. • A kudarc a megoldás föladásához vezethet. • A kudarc heves emotionalis reactiot, agressziót is kiválthat, amelyben többnyire a környezet lesz a cél és az ok is.
Legyünk türelmesek! Esetleírás: 60-as éveiben járó nőbeteg, teljes ellátást igénylő, bal oldali hemiparesis, neuropszichológus által kimutatott frontális tünetegyüttes. Igen hamar nyugtalanná vált, türelmetlen volt és kritikátlan is, ha nem bántak vele higgadtan. Mindent kiborogatott, ágyáról lemászott, hogy gyakorolja a járást. Kerekesszékkel mindennek nekiment és közben követelte, hogy tanítsuk hatékonyabban. Egyik reggel leszedálva kaptuk meg a beteget, mert az éjszakás ápoló szerint agresszív volt. Megütötte az ápolót, aki jelezte az esetet az ügyeletes orvosnak. Az ügyeletes orvos nyugtatót rendelt el. Délelőtt a betegnek infusiot kellett bekötni, csak délutánra rendeződött az állapota. Az eset még egyszer megismétlődött, ugyanannál az ápolónál. A beteg sírva panaszolta, hogy úgy érzi, hogy állapota egyre romlik. Az éjszakás ápolót szívből gyűlöli, mert türelmetlen, rángatja, kiabál vele, kéréseit nem nagyon teljesíti. A múltkor rácsapott az ápoló kezére mert az durván bánt vele és fájdalmat okozott neki. Ennél a betegnél a türelmes, nyugodt ápolás minimálisra csökkentette a konfliktust. A két alkalommal történt leszedálás kb. egy héttel hosszabbította meg az ápolási időt (vérvétel, infusio, stb.)
Fontos az új dolgozó részletes tájékoztatása • Munkám és gyakorlataim során számos neurológiai és rehabilitációs osztályon megfordultam. • Új belépőként egyik osztályon sem kaptam részletes információkat arra vonatkozóan, hogy mely dolgokra kell odafigyelni, amik az osztály specialitásaihoz tartoznak. • Számos kérdésem volt, de nem kaptam az ápoló kollégáktól kielégítő választ.
Tisztelet a kivételnek!!!
Az ápolás minőségére negatív irányba ható okok felmérése • Az okok feltérképezése önkéntes, anonim, kérdőíves adatfelvétel segítségével történt (2012-ben), nyitott és zárt kérdések alkalmazásával • Vizsgáltam: • • •
a stroke betegek ápoláshoz szükséges szakmai ismeretekben való jártasságot (stroke fogalma, neglect, frontalis lebeny károsodásakor kialakuló tünetek, stb.) , a szociológia, psychologia, kommunikáció területén való jártasságot , az ápolók szubjektív véleményét, hogy nehéz feladatnak tartják-e a stroke betegek ápolását.
• A felmérésben a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Csepeli Weiss Manfréd telephelyén, a Központi Rehabilitációs Osztályon dolgozó összes ápoló részt vett. • A vizsgálatkor az ápolói létszám 40 fő volt, ebből 28 fő válasza volt értékelhető, ezen belül a szakmai kérdések megválaszolásában 24 ápolóé.
EZT MONDOM!!! A stroke fogalmára kapott válaszok eredménye Tapasztalataim szerint az ápolók szakmai ismeretei hiányosak. A stroke fogalmára kapott válaszok eredménye: A felmérésben 24 fő vett részt (100%): • 11 fő (45,9%) ért el 10-15%-os eredményt. • 6 fő (25%) ért el 25-30%-os eredményt. • 5 fő (20,9%) eredménye 40-45%-os. • 1 fő (4,1%) eredménye 55-60%-os és • 1 fő (4,1%) eredménye 100%-os. A felmérésben résztvevő ápolók közül 22 főnek (91,6%) 50% alatti a teljesítménye.
EZT MONDOM!!! A neglect meghatározására kapott válaszok A neglect meghatározására kapott válaszok: • a felmérésben 24 fő (100%) vett részt, • 9 fő (37,5%) nem tudta a helyes választ, • 15 fő (62,5%) tudta a helyes választ.
EZT MONDOM!!! A frontális lebeny károsodásakor kialakuló tünetekre vonatkozó kérdésre kapott válaszok A frontális lebeny károsodásakor kialakuló tünetekre vonatkozó kérdésre kapott válaszok: • 24 fő (100%) válaszolt. • 9 fő (37,5%) 0%-ot ért el. • 2 fő (8,3%) 30%-os eredményt ért el. • 2 fő (8,3%) 50%-ot. • 2 fő (8,3%) 60%-ot. • 3 fő (12,6%) 70%-os eredményt ért el. • 3 fő (12,6%) 80%-ot. • 2 fő (8,3%) 90%-ot és • 1 fő (4,1%) elérte a 100%-os eredményt. • A válaszadók közül 11 ápoló (45,83%) az 50%-os eredményt sem érte el.
EZT MONDOM!!! A szociológiában, pszichológiában és a kommunikációban való jártasság: A szociológiában, pszichológiában és a kommunikációban való jártasság: • a megkérdezettek 34 választ (100%) adtak. • 13 fő (38,2%) válaszolta, hogy mindhármat tanulta és tudja hasznosítani a mindennapokban. • 8 dolgozó (23,5%) válaszolta, hogy tanulta és érdekli a dolog, ezért szakkönyveket is beszerzett, hogy felkészültebb legyen. • 3 ápoló (8,9%) nem tanulta, de érdekli a dolog és szakkönyveket is beszerzett, hogy fölkészültebb legyen. • 2 fő (5,9%) tanulta, de mégsem tudja a gyakorlatban hasznosítani. • 8 fő (23,5%) az „egyéb” kategóriát választotta.
EZT MONDOM!!! Az ápolók többsége fárasztónak és nehéz feladatnak tartja a stroke-os betegek ellátását Az ápolók többsége fárasztónak és nehéz feladatnak tartja a stroke-os betegek ellátását: • 28 fő (100%) vett részt a felmérésben. • 6 fő (21,5%) nem tartja fárasztónak a stroke betegek ápolását. • 6 fő (21,5%) kissé fárasztónak tartja. • 13 dolgozó (46,4%) elég fárasztónak tartja. • 2 ápoló (7,1%) nagyon fárasztónak tartja , • 1 fő (3,2%) kifejezetten fárasztónak tartja a stroke betegek ápolását.
Az osztályos ápolók tudásának megfelelő szakmai színvonalra emelése érdekében tett intézkedések • Megkezdtük a képzést. • Folyamatban van egy átfogó oktatási anyag szerkesztése, melyet az új dolgozók képzésében (is) használhatunk. • Az új dolgozók betanításakor részletesen átvesszük a stroke betegek speciális tüneteit és azok kezelési módjait. • Minden műszakban van olyan ápoló, aki segítséget tud nyújtani, ha a stroke betegek ápolásakor probléma jelentkezik. • Hagyomány, hogy rendszeresen tartunk belső képzéseket.
Az ápolás minőség javulásának várható hatásai Az ápolás minőségének javulása maga után vonja: • a betegbiztonság javulását, • lerövidül az ápolási idő, • költséghatékonyabb, • holisztikus, egyénre szabott lesz az ellátás, • nő a betegelégedettség. Hatékonyan segíti a hozzátartozó (család) eredményes megküzdését: • a betegség megértésével, • a beteg ellátásával, • ápolásával kapcsolatban.
Kommunikáció
Az ápolók időnként megfeledkeznek arról, hogy gesztusokkal és szavakkal is lehet kárt okozni!!!
Kommunikáció Az ápoló úgy változtathat a magatartásán, hogy megpróbálja a beteg szemével nézni a dolgokat.
Köszönöm a figyelmet