Inkontinens betegek az egészségturizmusban

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi szervező Egészségturizmus szakirány

Inkontinens betegek az egészségturizmusban

Marien Anita

Kovács Marianna 2015.

Tartalomjegyzék I.Bevezetés ......................................................................................................................................... 2 II.Szakirodalmi áttekintés................................................................................................................... 5 2.1.Turizmus fogalma .................................................................................................................... 5 2.2 Egészségturizmus és rendszere ................................................................................................ 5 2.3 Turisztikai piac jellemzői ......................................................................................................... 7 2.4 Kik is a fogyatékkal, betegséggel élők, milyen jogaik vannak ................................................ 8 2.5 A segítséggel élők turisztikai lehetőségei Magyarországon ................................................... 11 2.6 Inkontinens betegek jelenlegi helyzete a turizmus rendszerében ........................................... 14 2.6.1 Kontinencia-Inkontinencia pro-kontra ............................................................................ 14 2.6.2 Jelen megoldási lehetőségek ........................................................................................... 16 2.7 Turisztika szolgáltatók mint fogadók ..................................................................................... 27 III. Kutatási probléma felvetése ....................................................................................................... 31 3.1. Kutatási Terv ......................................................................................................................... 32 3.1.1.Anyag és módszer ........................................................................................................... 32 3.1.2 Eredmények elemzése, értékelése ................................................................................... 33 IV.Összefoglalás .............................................................................................................................. 46 V. Irodalomjegyzék .......................................................................................................................... 50 VI.Ábrajegyzék ................................................................................................................................ 52 VII.Mellékletek ................................................................................................................................ 53

1

I.Bevezetés "Az életminőség az egyén észlelete az életben elfoglalt helyzetéről, ahogyan azt életterének kultúrája, értékrendszerei, valamint saját céljai, elvárásai, mintái és kapcsolatai befolyásolják. Szélesen értelmezett fogalom, amely bonyolult módon magába foglalja az egyén fizikai egészségét, pszichés állapotát függetlenségének fokát, társadalmi kapcsolatait, személyes hitét, valamint a környezet lényeges jelenségeihez fűződő viszonyát."Egészségügyi Világszervezet”

A fogyatékkal élők a magyar társadalom elfelejtett, elhanyagolt rétegének képviselői. Az átlag, „ép” állampolgár bele sem gondol abba, hogy egy segítséggel élő honfitársa milyen nehézségekkel kell, hogy megküzdjön nap, mint nap. Európa más, fejlettebb államaiban komolyan foglalkoznak az Ő kérdésükkel. Érdekeiket szervezetek védik, a jogaikról hozott törvények, rendeletek betartására pedig gondosan ügyelnek. A legtöbb ember számára Magyarországon csak akkor tűnik fel jelenlétük, amikor valamelyik ismerősük, hozzátartozójuk, vagy éppen saját maguk szenvednek el olyan balesetet, vagy esnek át olyan betegségen, amelynek következtében látásuk, hallásuk, vizelet, széklet tartási készségük, értelmi képességük, vagy mozgásképességük csökken. Ettől azonban az ő életük nem ér véget. Ugyanúgy vágynak a szeretetre, az odafigyelésre, a szórakozásra, mint bármelyik más „ép” társuk. Utazás iránti igényük szintén tovább él. A tőlünk nyugatra fekvő országokban a fogyatékosok idegenforgalma jól fejlett iparág, ami jelentős bevételeket eredményez. Szakdolgozatomban ezen emberek magyarországi turisztikai lehetőségeivel foglalkoztam. Akár a gyógyulás akár kikapcsolódás a cél az biztos, hogy kellemes dolog a meleg vizű fürdők látogatása. Vannak azonban olyan esetek, amikor az egyén vagy éppen a többi vendég érdekében kerülni kell ezeknek a fürdőknek a látogatását. Sajnos e betegségek vagy állapotok körébe tartozik az incontinencia is. 2

Munkám során mindennap szembesülök, e problémával mely sok ember életét nehezíti meg és esetleges társadalmi elszigetelődést, bezárkózottságot is eredményez. Szakdolgozatom illetve kutatásom témája is e betegséggel vagy mondhatjuk állapottal élők turisztikai szokásait és lehetőségeit elemzi. Mint említettem munkám során (SCA Incontinencia divízió területi menedzser) gyakran találkozom azzal a kérdéssel, hogy hol a helyük az inkontinens betegeknek a turizmusban, konkrétan az egészségturizmus területén. Ők is szeretnének a gyógykezelésekben részt venni, értem ez alatt pl. a hydrotherápiát illetve igénybe szeretnék venni a különböző Wellness szolgáltatásokat. Ezzel ellentétben sajnos mindenhonnan a diszkriminációt tapasztalnak, vannak olyan utazási irodák pl. ahol kizáró körülmény az inkontinenciában szenvedő betegek busszal történő utazása. Szakdolgozatommal szeretnék rávilágítani erre a problémára miszerint e betegséggel

küzdő

embereknek

is

van

helye

a

turizmusban

és

az

egészségturizmusban. Az incontinens ellátásban érintett cégek, speciális, erre a problémára megoldást nyújtó termék fejlesztésekkel és a termék piacra dobásával javíthatnának ezeknek a betegeknek a helyzetén. Továbbá a társadalmi elfogadás jelentőségét hangsúlyoznám. Kutatásom során megszólítottam egyszer az utca emberét, a hétköznapi embereket, hogyan is állnak ehhez a problémához azzal a kérdéssel, hogy az „Inkontines betegeket elfogadása az egészségturizmusban”. Továbbá a háziorvosi praxisokban az ott dolgozó nővérek segítségét kérve szólítottam meg, magával az inkontinenciával együtt élő embereket, hogy milyenek az üdülési szokásaik, egyáltalán elmennek e üdülni illetve igénybe veszik ezen a különböző fürdőket és aquatherápiás ellátásokat. Interjút készítettem két wellness és gyógyfürdő, témában kompetens vezetőjével, hogy Ők, mint turisztikai szolgáltatók hogyan vélekednek a hozzájuk érkező inkontinens vendégekről és milyen szolgáltatási lehetőségeket kínálnak nekik illetve tudnak e javaslatot tenni a probléma kezelésére. Legvégül de nem utolsó sorban Magyarország piac vezető incontinencia ellátó cég divízióvezetőjét kérdeztem meg a jelenlegi ellátásról illetve jövőbeni lehetséges termékfejlesztésekről. 3

Kutatásommal rá szeretnék világítani e probléma fontosságára és érzésem szerint „tabu”mivoltára kutatási módszereim elemzésével és kiértékelésével, továbbá javaslatot tennék az úgynevezett „láthatatlan” segítségnyújtásra, hogy ezzel az állapotban lévő emberek is átérezhessék és megélhessék, hogy hogyan lehet az életet a lehetőségekhez képest a legteljesebben élni, miközben új ismeretségekre, barátságokra tehetnek szert és nem utolsó sorban élvezhessék a turizmus és a vizes fürdők adta élményét.

4

II.Szakirodalmi áttekintés

2.1.Turizmus fogalma A turizmus fogalmát számtalan módon megfogalmazták a szakirodalmakban. A turizmus magában foglalja a személyek lakó-és munkahelyén kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat „Turizmus alatt egyrészt az emberek valamennyi állandó életvitelükön és munkarendjükön (lakás és munkahely) kívüli helyváltoztatását értjük függetlenül azok motivációitól, időtartamától és célterületétől. A turizmus másrészt az emberek helyváltoztatásával kapcsolatos igények kielégítésére létrehozott anyagi-technikai és szervezeti feltételek, valamint szolgáltatások együttese.” (WTO és sz. Interparlamentáris Unió: 1989, Hágai Nyilatkozat)

2.2 Egészségturizmus és rendszere Az egészséggel kapcsolatos szándékos mobilitás összefoglaló kifejezése, amely több részterületet foglal magába, illetve amihez több, részben átfedő kiegészítő fogalom kapcsolódik. Bár a fogalmak használata közel sem konzekvens a különböző szegmensekben, a témával kapcsolatos fogalmak egységes logikai rendben az alábbiakban foglalhatók össze: Egészségturizmus: az egészséggel kapcsolatos olyan szándékos mobilitás összefoglaló kifejezése, ahol a helyváltoztatás célja a gyógyulás (gyógykezelés), rehabilitáció, vagy az egészségfejlesztés (wellness, rekreáció stb.), és ehhez – különböző mértékben – turisztikai szolgáltatás is társul. (Mint összefoglaló kifejezés, a nemzetközi szóhasználatban kevésbé használt);

5

Gyógyturizmus: az egészségi állapot konkrét javítása (gyógyulás, panaszok csökkentése, állapot stabilizálása, elveszett képességek visszaszerzése/pótlása) céljából igénybevett, egészségügyi (ideértve egyaránt az orvosi szolgáltatásokat és a gyógyászati

ellátásokat

is)

ellátásokra

alapozódó

egészségturizmus.

Más

megközelítésben: a beteg-mobilitásnak az a fajtája, amikor az egészségügyi szolgáltatáshoz jellemzően valamilyen turisztikai szolgáltatás (utazás-szervezés vagy szállodai, éttermi stb. szolgáltatás igénybevétele) is társul. A fogalom azonosításban ma az egészségügyi turizmus kifejezés terjed; Medical wellness: olyan wellness centrumban nyújtott szolgáltatás, ahol az egyes szolgáltatások kiválasztása, a szolgáltatásokból egy személyre-szabott program összeállítása

az

orvostudomány

által

igazolt

eljárások

szerint,

a

beteg

állapotfelmérését követően egészségügyi szakszemélyzet segítségével történik; Rekreációs turizmus: az egészségi állapot általános javítása, karbantartása céljából igénybevett komplex szolgáltatás, amely az egészségfejlesztő szolgáltatások (pl.: wellness, fitnesz) mellett tartalmazhat egészségügyi szolgáltatásokat is (pl.: gyógymasszázs) (Egészségtudományi fogalomtár) 

„A turisztikai szervezetek és szakértők szerint a harmadik évezred első évtizedében a turizmuson belül az egészségturisztikai utazások mutatják az egyik legdinamikusabb fejlődést. Az egészség megőrzése, az egészséges környezetben történő relaxáció, a szépségápolás, a test és a lélek „karbantartása” egyre fontosabb motivációvá válik, így a wellness-turizmus iránti kereslet nő. A hagyományos gyógyturizmus esetén az európai lakosság elöregedése növeli a keresletet. Az egészségturizmus egyébként is az egyik legkívánatosabb turisztikai forma: kiszámítható, kicsi a szezonalitása, hosszú az átlagos tartózkodási idő, nagy a vendégek fajlagos költése, és a fenntartható turizmus elveivel is könnyen összhangba hozható.” (Boros Mondok -Várhelyi: Az egészségturizmus szolgáltatásai és menedzsmentje 12. old.(Szolnoki főiskola 2012)

6

2.3 Turisztikai piac jellemzői A turisztikai piac nagyon sajátos helyet foglal el a gazdasági piacok között, számos olyan sajátossága, jellemző vonása van, amely alapvetően megkülönbözteti a többi piactól. A kereslet nem mindig találkozik a kínálattal Térbeli és időbeli eltérés is lehet a kereslet és a kínálat között. A turizmusban résztvevők az igényüket több helyen is kielégíthetik A turizmusban való részvétel elsődleges célja a környezetváltozás. A turizmusban résztvevők ezt az igényüket (bizonyos korláttok között) több helyen is kielégíthetik. A kereslet és a kínálat időben és térben elkülönül A térbeli elkülönülés azt jelenti, hogy a kereslet a kínálattól eltérő helyen (küldő helyen) jelentkezik. Mivel a kínálat helyhez kötött, nem szállítható, a keresletet kell a kínálat helyére (fogadóhelyre) vinni ahhoz, hogy a kereslet és kínálat találkozása megtörténjen. Az időbeli elkülönülés pedig azzal jellemezhető, hogy a turisztikai piacon a kereslet alanya legtöbbször jóval az utazás előtt dönt, és általában nem, vagy alig ismeri a fogadóhelyet, az ott nyújtott szolgáltatásokat. A turisztikai kínálat jórészt szolgáltatásokból áll Mivel a szolgáltatás valamely tevékenység eredménye, a piaci realizálás mindvégig megköveteli a szolgáltatást igénybevevő jelenlétét. A kínálat rendkívül eszközigényes, időben merev, lassan alakítható Az eszközigényesség erőteljesen befolyásolja a működés gazdaságosságát. Mivel a kínálat nem tárolható, a szolgáltatások realizálásának időbeli jelentősége megnő. Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos szolgáltatás (pl. szállodai szoba) más időpontban már nem vehető igénybe, a realizálás adott időpontban való elmaradása bevételkiesést jelent. A turisztikai piac világpiac Elvileg a turisztikai kereslet a világ bármely helyén jelentkezhet és ez a világ bármely helyén jelentkező kínálattal kielégíthető. 7

A turisztikai piacon sokféle kereslettel találkozhatunk A kereslet sokfélesége is jelzi, hogy nagyon összetett jellegű az a fizetőképes igény, ami a turizmus piacán megjelenik. Ehhez a kereslethez nagyon nehéz igazodni, de a turizmus kínálati oldalán tevékenykedőknek nincs más lehetőségük. Szubjektív tényezők befolyásolják A szolgáltatások minőségének megítélésében többszörösen is döntő szerepet játszanak a szubjektív tényezők: a) A szolgáltatásokat emberek nyújtják. b) A szolgáltatásokat igénybe vevő vendégek sem egyformák.

2.4 Kik is a fogyatékkal, betegséggel élők, milyen jogaik vannak Egy társadalom fejlettségének alapvető fokmérője, hogy miként viszonyul a fogyatékossággal élő polgáraihoz, mennyiben veszi figyelembe döntései során azoknak az érdekeit, szempontjait, akik valamilyen hátránnyal kénytelenek élni. Emberi jogi szempontból kétségkívül a – hazánk által az elsők között ratifikált – Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ- Egyezmény a legnagyobb jelentőségű nemzetközi dokumentum. Az Egyezmény paradigmaváltást jelentett mind a hazai, mind a nemzetközi fogyatékosságügy területén: a korábbi évtizedekre jellemző atyáskodó, paternalista szemléletmód helyett az emberi jogi megközelítést állította középpontba. Ennek lényege, hogy a fogyatékos emberek nem jótékonykodás alanyai, hanem jogok birtokosai, akiket elsősorban nem segélyekkel és kedvezményekkel, hanem az önrendelkezés, az önálló életvitel, valamint a munkához és a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtésével kell támogatni. Hazánk az Egyezmény mellett az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyvet is ratifikálta, lehetővé téve, hogy az érintettek hazánkban is igénybe vehessék az ún. egyéni panaszmechanizmust. Ennek lényege, hogy magánszemélyek vagy 8

csoportok – a hazai jogorvoslati eszközök kimerítése után – ún. közlést intézhetnek a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottságához, ha úgy érzik, hogy a magyar állam megsértette az Egyezményt. A

hazai

jogszabályok

területén

a

fogyatékos

személyek

jogairól

és

esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Fot. 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1998.04.01)

tekinthető

alapdokumentumnak.

Bátran

állíthatjuk,

hogy

megszületésekor kuriózumnak számított: e törvénynek meghatározó szerepe volt abban, hogy az ENSZ 2000-ben Magyarországnak ítélte a Roosevelt Nemzetközi Fogyatékosságügyi Díjat. A törvény elsődleges célkitűzése a fogyatékos személy jogainak biztosítása, ezáltal esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének előmozdítása. Sok más rendelkezése mellett a Fot. meghatározza a fenti célok elérése érdekében végrehajtandó intézkedések főbb területeit, akadálymentesítési kötelezettséget ír elő a kormányzati és önkormányzati közszolgáltatások fenntartói számára. Mindezek mellett életre hívta az Országos Fogyatékosügyi Tanácsot, amely a Kormány közvetlen tanácsadó szerveként a kormányzati és civil párbeszéd egyik legfőbb fórumaként működik 1999 óta. A Fot. emellett konkrét jogosultságokat is biztosít a fogyatékos emberek számára. Ezek közül – a teljesség igénye nélkül – a rehabilitációhoz, segédeszközökhöz, támogató szolgálat igénybe vételéhez, korai fejlesztéshez, illetve az integrált vagy védett munkaerő piaci részvételhez való jog emelhető ki. A fentieken túl a Fot. egyik legfőbb hozadéka, hogy alapot teremtett a mindenkori fogyatékosságügyi szakpolitika tervezése számára. Előírta ugyanis, hogy az Országgyűlés

hosszútávú

stratégiát

–

7

éves

időtávra

szóló

Országos

Fogyatékosügyi Programot – köteles alkotni, amelyet a mindenkori kormány 3-4 éves, ún. középtávú intézkedési tervben bont konkrét kormányzati intézkedésekre. 9

Ebben a feladat pontos meghatározásán túl rögzíteni kell az intézkedés kormányzati felelősét, a szükséges forrást és a feladat határidejét. Mindkét dokumentumot időről időre meg kell újítani, ez a rendszer tehát valóban hosszú távon biztosít keretet a hazai szakpolitika számára. (http://emberijogok.kormany.hu/fogyatekkal-elok) Országgyűlési határozat-tervezet az Országos Fogyatékosságügyi Programról (2015-2020) A Program főbb beavatkozási területei és tematikus céljai a következők:  A fogyatékos emberek társadalmi inklúzióját támogató adatgyűjtések és kutatások;  Egészségügy;  Korai fejlesztés, oktatás, képzés;  Foglalkoztatás;  Szociális szolgáltatások és ellátások;  Komplex rehabilitáció;  Önrendelkezés, önálló életvitel;  Fogyatékos személyek és családjaik;  Közlekedés;  Sport, kultúra, turizmus;  Többszörösen veszélyeztetett csoportok;  Hozzáférhetőség. Mint láthatjuk, a program céljai között szerepel a turizmus kérdése is. A turizmus terén elsődleges problémának tekinthető, hogy a szolgáltatók nem ismerték fel a fogyatékos emberek turisztikai potenciálját, illetve hogy gyakran nehezen tudják kezelni a fogyatékos emberek sajátos igényeinek kiszolgálását, ezért az értékesítési akciók e vendégkör felé nem kellően aktívak. Fontos tehát a meglévő turisztikai keresletfelmérések frissítése, illetve a turisztikai szakmán belüli terjesztése, továbbá a szolgáltatók és az üzemeltetésben résztvevő személyzet képzése, érzékenyítése. E téren különösen nagy hangsúlyt szükséges fordítani az egyetemes tervezés elvének érvényesítésére, ami magában foglalja az esztétikus, és így az ép ügyfelek körében is jó hatékonysággal értékesíthető akadálymentes szálláshelyek kialakítását, továbbá a megfelelő szolgáltatásszervezési lépéseket. Utóbbi szempontjából hangsúlyos cél a fogyatékos személyeknek szóló turisztikai programcsomagok működtetésének 10

ösztönzése, amelyek a szálláshelyek és az azok környékén fellelhető turisztikai attrakciók hozzáférhetőségét komplexen célozzák, különös tekintettel arra, hogy az érintett személy az adott szolgáltatást családtagjaival, barátaival közösen vehesse igénybe. Ugyancsak nagy jelentőségű az egyes desztinációkról és szálláshelyekről szóló hozzáférhető honlapok és akadálymentes elektronikus szolgáltatások fejlesztése a fogyatékos emberek aktív bevonásával. (Országgyűlési határozattervezet az Országos Fogyatékosságügyi Programról 2015-2020)

2.5 A segítséggel élők turisztikai lehetőségei Magyarországon „Míg a paraturizmus Európa jóléti államaiban fejlett turisztikai ágazat, addig Magyarország turizmusában ez a terület még kihasználatlan. Pedig a külföldi vendégek körében élénk az érdeklődés országunk iránt és Magyarország természeti, kulturális adottságai is alkalmasak lennének a segítséggel élő személyekre épülő turisztikai termékek kialakítására. „(Végh,2004) Feltételezések szerint a fogyatékos emberek turizmusára kialakított termékek Magyarország turisztikai bevételeinek egyharmadát biztosíthatná. Más országokban e csoportba tartozó emberek megengedhetik maguknak azt, hogy utazhassanak, üdülhessenek. Magyarországon ez azonban sajnos még nem jellemző, ezért a fogyatékkel élők turizmusát támogatni szükséges. Az üdülési támogatás megoldás lehetne és segítséget nyújthatna

azoknak, akik nem rendelkeznek elég

jövedelemmel. A fogyatékkal élő emberek feltétlenül potenciális vendégei lehetnek a nálunk viszonylag jó feltételekkel rendelkező egészségturizmusnak is. Európa más országaiban mindezek már nem számítanak különlegességnek. Nagyon sok utazási ajánlat közül válogathatnak, változatos szolgáltatások igénybevételére van lehetősége a segítséggel élő embereknek is. Magyarország, mint útirány felé, nagy érdeklődést mutatkozik a külföldi fogyatékkal élők körében. Szívesen megismernék országunkat, és ez jelentős többletbevételt jelentene a turizmus számára. Nagyon fontos, hogy a hazai segítséggel élők turizmusát igénybe vevő, kevésbé fizetőképes vendégek részére is kell lehetőséget biztosítani a kirándulásra, rekreációs kezelésekre, múzeum és más kulturális intézmények, nevezetes helyek látogatására, 11

arra, hogy pihenhessenek, és érezhessék, hogy az ő életük is teljesebb lesz ezáltal. A fogyatékkal élő személyeknek szánt szolgáltatásokat mindössze egyetlen előírásnak kell megfeleltetni, ez pedig nem más, mint az akadálymentesség feltétele, azaz “Az épített környezetnek alapvető tulajdonsága (…), ahogyan a házak, üzletek, színházak, parkok és munkahelyek elérhető és használhatók.”(1997. évi LXXVIII., az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvén) Ez nem csak azért fontos, hogy megfelelő turisztikai szolgáltatást nyújtsunk, hanem a mindennapi élet alapvető követelménye is. Az akadálymentesség társadalmi szempontból is fontos terület, mivel a technika fejlődésével sajnos egyre növekszik a mozgássérült emberek száma, de az élet teljességének élvezete ettől függetlenül mindenkit megillető jog marad. Európa jóléti államaiban már általános érvényű, hogy egy gyógyfürdő akadálymentes, tehát kerekes székesek, látáskárosultak számára is alkalmas az önálló használatba vételre. Az akadálymentesítés komplex dolog. Attól, mert az épületbe rámpán lehet bejutni, a szobák ajtaját pedig kiszélesítették, még nem lesz akadálymentes egy szálloda. A gondok gyakran már a parkolóban jelentkeznek, hisz a murván lehetetlen átkerekezni, de a kis szinteltolásokkal, a magasan lévő villanykapcsolókkal és a szobákon kívüli illemhelyek használhatóságával is problémák vannak, így sok akadálymentesnek minősített szálláshely csak féligmeddig nevezhető annak és sajnos mindez a gyógyfürdők esetében is központi probléma. Annak, hogy a fürdőket nem akadály mentesítik, két oka van:  A vezetőség nem ismeri fel a fogyatékkal élők turizmusából adódó későbbi üzleti lehetőséget. Nagyon sok mozgásszervi rendellenességgel élő betegnek gyógyulást is jelentene, a gyógyvíz adta lehetőségek. Külföldön vannak, biztosítók, akik fedezik a fogyatékkal élők e költségeit, így azok is tudnak élni a lehetőséggel, akik nem engedhetnék meg maguknak az ilyen jellegű kiadásokat. A turisztikai régióinkban található egy-két fürdő ahol születtek tervek az akadálymentesítésre, de van olyan fürdő ahol magával a fogalommal sincsenek tisztába.

12

 A másik fő ok a tőke hiány. Arra, hogy mindezt megtudja egy fürdő valósítani, keresnie kell egy befektetőt illetve az állami támogatások nyújtotta lehetőségekkel tudnak még élni. Hazánk iránt jelentős az érdeklődés a külföldön élő fogyatékkal élők körében. Aki felismeri az ebben rejlő lehetőségeket és lép, az a későbbiekben versenyelőnyre tesz szert. Szerencsére, már létezik utazási iroda mely ezt a lehetőséget felismerte és kimondottan mozgássérülteknek szerveznek utaztatásokat. Mottójuk „Az utazás élménye mindeniké”. Az utazási iroda vezetőjének elmondása szerint is az jelenti itthon a nehézséget a programszervezésben, hogy hiába találnak olykor egy akadálymentesített helyszínt, nem mindig van a közelben szintén mozgáskönnyített egyéb szolgáltatás – például étterem vagy megfelelően kialakított mosdó. De a feladat nem lehetetlen, amit a katalógusukban megjelenő számos program is tükröz. Az utazási iroda maga deríti fel a helyszíneket, amelyeknek a listáját folyamatosan bővítik.(http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/az_utazas_elmenye_mindenkie) A Magyarországon élő segítséggel élők nagy többsége nem engedheti meg magának, hogy egy gyógyfürdőhelyen hosszabb időt eltöltsön. ezért, mindenképpen ki kell alakítani azt, hogy akár központi árszabályozással, akár kedvezmények nyújtásával a hazai mozgáskorlátozott közönség számára is elérhetőek legyenek a szolgáltatások. A fogyatékos emberek szervezetei működésük kezdetétől tapasztalják, hogy szükség van olyan szolgáltatásokra, amelyeket piaci körülmények között nem lehet igénybe venni. Ezért alakultak ki különböző olyan szolgáltatások, amelyeket ingyen vagy költségtérítés jellegű ellenszolgáltatásért nyújtanak. Hallássérültek esetében ilyen a jeltolmács szolgálat, vakok és gyengénlátók esetében a hangos könyvtár működtetése. Az utóbbi időben pedig a mozgáskorlátozottak szervezeteiben egyre több helyen indulnak szállító- és segítőszolgálatok. Ez utóbbiak fontos részei annak a törekvésnek, hogy a mozgásfogyatékos emberek szervezetei az Európában már ismert „Önálló Élet Központokká" alakuljanak. A szolgáltatások egyre szélesebb körűek. Első helyen szerepel az információk nyújtása, az életviteli tanácsadás. Hiányt pótol bizonyos segédeszközök közvetítése, javítószolgálatok működtetése, házi segítségnyújtás és ápolás, szállítás. A szervezetek igyekeznek segíteni a 13

kulturális igények kielégítését, szabadidős programokat szerveznek. Elemi módon üdültetnek is. Néhány szervezet rendelkezik saját üdülővel. Foglalkoznak hazai és külföldi turizmussal (csereüdültetés). A mozgáskorlátozottak esetében, de az értelmi fogyatékosokat szolgáló szervezetekben is az üdültetés sajátos formája a táboroztatás, ahol egyszerre viszonylag sok ember nyaralási igényét lehet viszonylag olcsón, dús programokkal kielégíteni.

2.6 Inkontinens betegek jelenlegi helyzete a turizmus rendszerében

2.6.1 Kontinencia-Inkontinencia pro-kontra A kontinencia, a vizelettatás képessége, a társadalmi integráció és funkcionalitás minimumkövetelménye. Az inkontinencia olyan önkéntelen vizeletvesztés, amely higiéniás és pszichoszociális probléma és ez objektíven demonstrálható”(Nemzetközi Kontinencia Társaság) A Nemzetközi Kontinencia Társaság által definiált fogalom jól meghatározza és előrevetíti, hogy ez a betegség összetett tünet-együttesen alapul, illetve akár további kórfolyamatok kialakulásának lehetőségét is magában hordja. Vagyis a kialakult kóros állapot nem csupán orvos-szakmai értelmezéssel bír, hanem minél inkább látótérbe kell, kerüljön a betegség higiénés, pszichés és társadalmi vetülete is. Az

inkontinencia

következtében

kialakuló

pszichoszomatikus

tünetek

nagymértékben rontják az egyén életminőségét, hosszútávon zavart szenved a beteg szociális aktivitása, produktivitása. A „nem szobatisztaság érzése” miatt jelentősen sérül a beteg énképe, jellemzővé válik a folyamatos szorongás a kellemetlen szagok, betegség kitudódásától való félelem miatt. A betegek gyakran teherként élik meg saját jelenlétüket és betegségüket, ezért kerülik a társaságot. Fiatalabb korban a nőiesség/férfiasság 14

érzésének csorbulása, idősebb korban a kiszolgáltatottság érzésének terhe ronthat a szociális kapcsolatokon. 18

Mobilitási gondok

14

Társadalmi elszigeteltség

15 6 29

Alvászavarok

26 15

Érzelmi zavarok

10 17

Fájdalmak

15 21

Elesettség

15 0

5

Teljes népességből vett minta

10

15

20

25

30

Inkontinens páciensek köréből vett minta

1. ábra Az inkontinencia hatása a mindennapi életre Nemzetközi Kontinencia társaság –Felmérés 2012

Az inkontinencia feltárását a kialakult szociális és társadalmi tabuk is nehezítik, a vizelet-inkontinenciát

az

érintettek

rejtegetik,

szégyenletesnek

tartják.

Hitelességünk és eredményességünk mindig morális és szakmai értékeink, valamint megértésre való törekvésünk összhangjában rejlik. Az inkontinencia az életminőséget nagymértékben rontó tényező, a fizikai tüneteken túl jelentős hatással van az érintettek pszichés állapotára is. A betegek gyakran az alapbetegség típusától függetlenül az inkontinencia tüneteit tartják a legsúlyosabbnak. Az inkontinensé vált betegnek egy olyan helyzettel kell szembesülnie, amelyben több tényező is van, amelyeket nem képes megfelelő mértékben a kontrollja alatt tartani. Elveszett egy korábban „automatikusan működő” funkció, és ezzel valamilyen mértékben az „uralma” a saját teste felett. Azt érezheti, hogy ki van szolgáltatva a saját szervezetének, és egy teljesen új életet kell kialakítania magának az új helyzetnek megfelelően. Ez minden esetben – átmeneti, vagy tartós állapotról legyen szó, krízist jelent a beteg számára. Sokuknak segítség kell ahhoz, hogy szembenézzenek a megváltozott helyzetükkel. Újra kell gondolnia, hogy az elveszített funkcióval. mint veszteséggel, hogyan tud tovább élni. Hogyan tudja a megváltozott körülményekhez alakítani az életét? Sok esetben a munkahelyi körülmények nem alkalmasak a megváltozott életvitelhez, de az is gyakori, hogy a beteg olyan mértékű szorongást él át az inkontinenciája miatt, hogy egyszerűen képtelen ellátni korábbi feladatait. Ezek a tényezők alá aknázhatják a 15

párkapcsolatokat,

elbizonytalanítják

a

betegeket

saját

női/férfi

szerepébe,

mindennapi tevékenységekben. A probléma érinti a sport és más szabadidős programokat is, így a lehetséges, megszokott kikapcsolódási, feltöltődési mód ugyancsak sérül. Körülményes lehet egy moziba, színházba, étterembe, esetleg üdülni eljutni, mindent alaposan át kell gondolni. A jelenlegi helyzet szerint az inkontinenciában szenvedők üdülési és kirándulási között maximum a rokonlátogatás egy-egy kisebb túra, városnézés szerepel. A szállodák wellness kezelései között kizáró körülmény az inkontinencia -pedig több típusa is van, de nem tesznek igazán különbséget az enyhe és a súlyos inkontinencia között. Összességében elmondható, hogy az ezzel a problémával élőknek elég korlátozott lehetőségeik vannak a turizmus rendszerében, de későbbiekben kérdőívek segítségével ki is fejtem, hogy hogyan is élik meg állapotukat ezen emberek.

2.6.2 Jelen megoldási lehetőségek Inkontinens betegek ellátása Az

inkontinencia

különböző

fajtái

nagymértékben

befolyásolhatják

az

életminőséget. Az idősödő korosztály különösen veszélyeztetett, bár a fiatalabbak közül is vannak, akik hajlamossá válhatnak rá, mint pl. terhesség, illetve szülés utáni állapotban. A kórházi ápolás alatt állók egy része inkontinensé válhat rövidebb, hosszabb időre, különböző műtétek után, mások már eleve inkontinensen kerülhetnek kórházba. Mind a vizelet-, mind a székletinkontinencia problémát okoz a kórházi ápolás terén, ami megnehezíti a betegápolás különben is időigényes feladatait. Az inkontinencia szakszerű diagnosztikája és terápiája több szakma között oszlik meg. Súlyt helyezünk rá, hogy a kórházi és az otthoni ápolásban részt vevők megfelelő szakmai színvonalon felvilágosítást kapjanak a korszerű betegségfelismerés és kezelés lényegéről. 16

A gyakorlati problémák megoldásához gyakran hozzátartozik a színvonalas gyógyászati segédeszköz ellátás is. Az inkontinencia a rejtett és a szégyellt állapotok egyike, és ezért nem egyszerű a gyógyítása, mert az érintettek gyakran leplezik a problémáikat. Éppen ezért fontos, hogy a betegellátással foglalkozók értsenek a betegekkel való kommunikációhoz. Az inkontinens beteg egészségügyi és szociális problémái A vizelet és székletmegtartási képesség zavarával mind a kórházi, mind az otthoni betegellátás során gyakori gondként találkozunk. Az inkontinencia közvetlen és közvetett hatásai, mint pl: •

az érintettek és gondozók (hozzátartozók) életminősége;

•

a betegség pszichoszomatikus terhe;

•

az inkontinencia ellátás gyakorlati feladatai;

•

az ellátás költsége

Igen nagy problémát jelent mind az érintettek, az ápolásban közreműködő személyzet, vagy hozzátartozók számára. A betegség prevalenciájából (előfordulási gyakoriság) adódóan pedig különösen nagy terhet ró mind a társadalomra, mind az egészségügyi és szociális ellátó rendszerre. A betegség kialakulásában az idősödő korosztály különösen veszélyeztetett a multimorbiditás, vagyis az egy időben több betegség megléte és azok kölcsönhatásainak egyidejű megjelenése miatt. Ugyanakkor az egyes megjelenési formák az idősek mellett a fiatalabb korosztályokat sem kímélik, mivel számtalan hajlamosító tényező - mint pl. terhesség, szülés, menopauza, elsősorban a fiatal, vagy középkorú nők körében fokozzák az érintettséget. Az eredményes inkontinencia-ellátását sok szempontból segítheti az ápoló és beteg kommunikációs kapcsolata. Ezen belül elsőrendű feladat az inkontinencia-kockázatnak

kitett

beteg

informálása,

felvilágosítása

megelőzési-, kezelési lehetőségekről, esetleges szövődményekről egyaránt. 17

a

2. ábra Az inkontinencia gyakorisága Forrás: Magyar statisztika 2012

Mivel az érintettek 60 % 65 évnél fiatalabb, vagyis a társadalom produktív részét alkotó aktív korosztály- nélkülözhetetlen a korcsoporttal való tudatos és célirányos foglalkozás. Odafigyelést igényel körükben a megelőzés módjainak, az időben történő felismerés és kezeléshez szükséges ismeretek továbbadása.

3. ábra Vizelet vesztés esetén szakmai segítség kérők Forrás: Országos Epidemiológiai felmérés-INKO fórum 2010

Az ellátott inkontinens betegek körében végzett felmérés ugyancsak alátámasztja, hogy csupán a „jéghegy csúcsa” kerül az ellátó rendszer látókörébe. Vagyis kevesen fordulnak segítségért és sokáig várnak. Az eredmények arra szólítanak fel bennünket, hogy NE VÁRJUNK a betegekre, hanem menjünk mi magunk eléjük, támogassuk, hogy megnyíljanak! Láthatjuk, hogy a beteg mire végre el meri mondani bárkinek is a problémáját, addig sokuknál több mint egy év telik el, annak minden szorongásával, kétségével, magányával, no és persze állapotromlásával, hiszen ez a betegség is progrediálhat. 18

Primer – prevenció A betegség megelőzés lehetséges módjainak minél szélesebb körben történő megismertetésével és alkalmazásával a jövőben csökkenhet az érintettek száma! Secunder – prevenció A már érintettek minél korábbi feltárásával, tájékoztatásával és szakellátásával javulhat a betegek életminősége, javítható, vagy akár visszaállítható számukra a kontinencia állapota! Tercier – prevenció Az inkontinensek személyre-szabott ellátásával megelőzhető az állapot további romlása, megakadályozható az esetleges szövődmények kialakulása. Az ellátásnak mindenkor támogatnia kell a beteg önállóságának és emberi méltóságának megtartását, visszaadását! A nagyarányú érintettség (prevalencia) következtében megjelenő ellátási terhek, valamint az érintettek életminőségi gondjaiból adódó társadalmi problémák a népbetegségeknek megfelelő kezelést, beavatkozási alternatívák működtetését teszi szükségessé. A probléma összetettségéhez mérten multidiszciplináris szintű megoldást sürget. Az inkontinencia megelőzés színterei, szükséges teendői •

Kisgyermek korban: fontos a tabuk nélküli testi higiénére nevelés, valamint, hogy a szobatisztaság kialakulását nem szabad erőltetni. A „nemszobatisztasághoz” társított bűntudat érzés kondicionálása később gátolja a problémával kapcsolatos nyílt kommunikációt, erősíti a tabut.

•

Iskolás korban: az okos testépítés, gerinctorna segítségével ekkor alakul ki az egészséges és helyes testtartás. Az egészséges gerinc-medence szerkezet nélkülözhetetlen szükséglete a kontinenciának.

•

Pubertás korban: a szexuális felvilágosítás mellett gondot kell fordítani a medencefenék torna megtanítására. Ezek a gyakorlatok nemcsak a nőiesség teljesebb megélésében segítik a felnőtté váló lányokat, hanem már ebben a korban érdemes felkészülni a tudatos kontinencia megőrzésre. 19

Primer prevenció = Megelőzés Az inkontinencia megelőzés színterei, szükséges teendői •

Terhesség előtt, alatt és szülés után: a gátizom erősítő gyakorlatok végzése a felkészülés része kell legyen, csökkentve ezzel a várandóság alatt megjelenő inkontinencia kockázatát, valamint segítve a szülés és az azt követő regeneráció folyamatát.

•

Egészséges felnőttek: a gátizom torna a helyes életmód része. Bármilyen korban elsajátítható és végezhető. Segítségével erősíthető a medencefenék és gát-izomzat, csökken az inkontinencia kialakulásának kockázata. A menopauza kiemelten veszélyeztetett időszak, ezért azt megelőzően és ebben az időszakban fokozott odafigyelés szükséges!

A kontinencia megőrzésében sok kulcsszereplő beazonosítható a szülőktől, a pedagógusokon, a védőnőkön keresztül természetesen az egészségügyi dolgozókig. Fontos, hogy életkortól függetlenül találjuk meg a segítő tanácsadás legmegfelelőbb módját és a szükséges tájékoztatást mindig adjuk meg betegeinknek, de akár hozzátartozóinknak, ismerőseinknek is. Az időben történő odafigyeléssel egyben életminőséget is adunk!

Szekunder prevenció = Szűrés, ellátás A feltárásban nélkülözhetetlen elem az őszinte, nyílt kommunikáció. Fontos, hogy legyen bátorságunk a komolyabb beszélgetésekhez, mivel a szűrésnek része kell legyen több, a kontinenciát befolyásoló tényezővel kapcsolatos kérdéskör. Ugyanakkor a feladat során nélkülözhetetlen a betegközpontú, nagyfokú empátiával bíró szemlélet. Vagyis kérdezni tudni kell! Az inkontinencia feltárását a kialakult szociális és társadalmi tabuk is nehezítik, a vizelet-inkontinenciát az érintettek rejtegetik, szégyenletesnek tartják. Hitelességünk és eredményességünk mindig morális és szakmai értékeink, valamint megértésre való törekvésünk összhangjában rejlik.

20

Tercier prevenció = Rehabilitáció, gondozás Az ellátásra szoruló inkontines beteg számára a legfontosabb kritérium, hogy az egyéni szükségletei alapján meghatározott, számára legmegfelelőbb kezelési alternatívában

részesüljön,

legyen

szó

műtétről,

gyógyszeres

terápiáról,

segédeszközről, stb. A megfelelő gyógykezelés és gondozás segítségével •

megelőzhető az inkontinencia állapotának további romlása;

•

megtartható, vagy visszaállítható a részlegesen megtartott kontinencia (pl. széklet tartás);

•

megakadályozható az esetleges szövődmények kialakulása;

•

megóvható a még nem károsodott, de nagy kockázatnak kitett szervek épsége (pl. bőr)

Az ellátásnak mindenkor támogatnia kell •

a beteg biztonság szükségletének kielégítését;

•

Önállóságának megtartását;

•

szeparációjának oldását;

•

egészséges énképének, emberi méltóságának megóvását, visszaállítását!

A gyógykezelés és gondozás során mindaddig, míg akaratlan széklet, vagy vizelet vesztés áll fenn, a beteget a számára megfelelő minőségű védőeszköz illeti meg. A védőeszköz-választásnak épp úgy, mint az egyéb kezelési módoknak, személyreszabott módon kell történnie, a valós ápolási szükségletek alapján. A személyreszabott ellátás segítheti a beteget társas kapcsolatainak visszaszerzésében, szociális biztonsága újbóli stabilizálásában, titkolt betegsége miatt megrendült önbecsülése, emberi méltósága visszaállításában.

21

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai irányelve a vizeletinkontinenciáról (2. módosított változat) A vizeletinkontinencia a korral előrehaladva gyakrabban fordul elő mindkét nemben. Nőknél gyakoribb jelenség, de a hiperaktív hólyag incidenciája mindkét nemben azonos. Az életminőséget jelentősen rontó állapotról van szó. Az alap kivizsgálás segítésével az esetek döntő hányadában adekvát diagnózishoz juthatunk, és konzervatív kezelést kezdhetünk. Invazív kezelések, műtétek előtt törekedni kell a részletesebb kivizsgálás elvégzésére. A női stressz inkontinencia kezdeti stádiumban elsősorban konzervatív úton (gáti torna+fizioterápia) kezelendő, súlyosabb vagy recidív esetekben műtéti kezelés javasolt, melynek jelenleg vezető képviselői a suburethralis feszülésmentes szalagműtétek (TVT, TVTO). Férfiaknál enyhe stádiumban, a nőknél javasolt konzervatív módszerek alkalmazandóak, súlyosabb esetben a műtéti terápia „gold standardját” a műsphincter beültetés jelenti. Jó alternatívát képeznek a szabályozható feszességű szalagok. Késztetéses inkontinencia/OAB esetén mindkét nemben viselkedésterápiával, anticholinerg gyógyszeres kezeléssel próbálkozhatunk először. Eredménytelenség esetén a hólyag érzékenységét, kontraktilitását csökkentő invazív kezelések (botulinum toxin, neuromoduláció, augmentáció) jönnek szóba. Kevert inkontinencia alkalmával mindig a súlyos panasz kezelendő elsőként. Az életminőség javulásában nagy szerepük van a kezelés időtartama, a gyógyulás ideje alatt, vagy ha szükséges végérvényesen használt jó nedvszívó képességű betéteknek.

(Valós

ápolási

szükségleten

alapuló,

személyre-szabott

és

költséghatékony inkontinencia ellátás Akkreditált továbbképzés: ETI ny.sz.: 4 0 9 6 9 / 2 0 1 3)

22

Az Inkontinenciák felosztása I.

Túlfolyásos

inkontinencia:

a

húgycső

szűkülete

vagy

a

hólyagfal

reakcióképtelensége miatt a hólyag túltelődik, és a vizelet akaratlanul elcsöppen. II. Terheléses vagy más néven stressz vizeletinkontinencia: a névben szereplő stressz szó nem pszichés terhelést jelent, hanem a megnövekedett fizikai aktivitás mellett előforduló vizeletvesztésre utal. Az akaratlan vizeletvesztés hasi erőkifejtéskor, köhögéskor, tüsszentéskor jelentkezik. A medencefenéki izmok, a gátizomzat és a húgycső záró-mechanizmusainak meggyengülnek. Ebben szerepet játszhat az idősebb életkor, a túlsúly, a több és nehezebb szülés, a változó korban jelentkező hormonhiány, a hüvelyfalak és a méh anatómiai eltérései (süllyedései) melyek a korral előrehaladva szintén gyakrabban jelentkeznek - valamint a korábbi kismedencei műtétek. III. Késztetéses vagy sürgősségi (urge) inkontinencia: akaratlan vizeletvesztés, melyet egyidejűleg, vagy előzetesen parancsoló és erős vizelési inger kísér. Kiváltó okait, kivizsgálását és kezelését tekintve a hiperaktív hólyag szindróma a sürgősségi inkontinenciához kapcsolódik Sok esetben a kiváltó ok nem a felsoroltak közül való,

felderíthetetlen.

Az

orvosi

könyvek

szerint

a

késztetéses

(urge)

inkontinenciának két alapformája ismeretes. 1. Szenzoros (hiperszenzitivitásos forma): ekkor a hólyagnyálkahártya érzékenyebb a normálisnál, de ez csak a páciens érzékelésében lévő hiba miatt van így, a hólyag valójában nincs tele, nem feszül, de a páciens úgy érzi. A hólyag „tévesen”jelez 2. Motoros forma: amikor az urodinamikai vizsgálat során, a hólyag töltésekor akaratlan, hólyagizomzat-összehúzódásokat (kontrakciókat) észlel a vizsgáló orvos, melyek, az összehúzódáskor jelentkező nyomásfokozódás miatt, vizelési ingerhez és a vizelet elcsöppenéséhez vezethetnek. IV. Kevert inkontinencia: a terheléses és a sürgősségi vizeletinkontinencia panaszainak együttes megléte.

23

Protokoll alapú ellátási modell …mert nem vagyunk egyformák! Az inkontinencia ellátás körüli problémák (elégedetlen beteg, szövődmény) legtöbbször a helytelenül megválasztott termékből adódik. Ugyanakkor a legnagyobb pazarlás oka is a rosszul megválasztott pelenka: -

Átázás> Több mosatás;

-

Bőrirritáció> Többlet kezelési költség;

-

Nem megfelelő termék> Nem megfelelő életminőség;

A professzionális ellátás csak azáltal valósulhat meg, ha minden beteg az egyéni szükségleteinek megfelelő terméket kapja. Beteg pedig sokféle létezik… Hogy minél könnyebb legyen eligazodni a termékek sokféleségében legfontosabb a 2 alapkritériumot figyelembe vennünk. Ezek pedig: a vizelet vesztés mértéke és a beteg korlátozottságának foka. Vagyis az állapot felmérés során minden esetben meg kell győződni, hogy a beteg milyen mértékben érintett az enyhétől a súlyos vizelet vesztésig, illetve mennyire mobilis, avagy önellátásában fizikailag, vagy mentálisan korlátozott. A személyre szabott inkontinencia ellátás biztosítja a megfelelő termékválasztást, elősegíti a beteg jobb közérzetét, önállóságának megtartását, emberi méltóságának megőrzését, egyben kevesebb fizikai, pszichés és anyagi terhet ró családtagjaira, ápolóira!

24

4. ábra Betétek enyhe-, és középsúlyos inkontinencia ellátásra Forrás: SCA Hygiene Produkt KFT

5. ábra Termékek súlyos inkontinencia ellátásra Forrás: SCA Hygiene Produkt

25

Az inkontinencia védőeszközök rendelhetőségének aktuális jogi szabályozása Rendelhetőség: •

A vizeletfelszívó segédeszközök kizárólag 3 éves kortól, napi 300 ml összvizeletvesztés felett rendelhetők.

•

Az inkontinencia védőeszközök normatív (általános) jogcímre és közgyógyellátásra írhatóak.

•

A támogatás mértéke valamennyi egyszer használatos inkontinencia betét és nadrágpelenka esetén 80%.

•

A 3 hónap kihordási időre a védőeszközök többféle típusa is rendelhető, de az eszközök együttes mennyisége nem haladhatja meg a 270 darabot.

•

A vizeletfelszívó segédeszközök felírására a beteg háziorvosa jogosult, a következő szakképesítéssel rendelkező szakorvosok javaslatára: sebészet, gyermeksebészet, klinikai onkológia, sugárterápia, fizikális medicina és rehabilitációs orvoslás, orvosi rehabilitáció (mozgásszervi), neurológia, gyermekneurológia,

belgyógyászat,

gyermeknőgyógyászat,

nefrológia,

szülészet-

pszichiátria,

gyermek

nőgyógyászat, és

ifjúsági

pszichiátria, geriátria, urológia. •

A szakorvosi javaslat maximális érvényességi időtartama: 24 hónap.

•

A szakorvosi javaslatra nem kerülhet márkanév. A szakorvosi javaslat egységes formátumát az OEP honlapján tette közzé.

•

A szakorvosi javaslat ellenőrzése az eszközt felíró háziorvos feladata (érvényesség, indikációs kör szempontjából).

•

A háziorvosi vényfelírásokat a REP ellenőrzi.

•

A szakorvosi javaslat kiállításakor, egy alkalommal a felsorolt szakorvosok is jogosultak az eszköz vényre történő felírására.

26

•

A vényen szereplő BNO kódra vonatkozóan nincs külön szabályozás. A megbetegedést tükröző BNO kódnak a vényen történő helyes megadása a felíró háziorvos felelőssége. (Magyar közlöny 2009/110. számában megjelent

14/2007.

(III.14.)

EüM

rendelet,

OEP:

www.oep.hu

/

Társadalombiztosítási támogatással rendelhető és kiszolgálható gyógyászati segédeszközök teljes körének érvényes listája) •

A beteg számára legmegfelelőbb eszközt a háziorvos és a beteg együttesen választja ki

2.7 Turisztika szolgáltatók, mint fogadók „A turizmus alanya turisztikai szükségleteit csak akkor tudja kielégíteni, ha turisztikai motivációinak megfelelő szolgáltatásokat tud igénybe venni. Mindazt, amely a természetben, kultúrában, gazdaságban és társadalomban turisztikai helyváltoztatás célja lehet, tágabb értelemben az idegenforgalom tárgyának nevezzük. Ennek megfelelően a turizmus rendszerében minden elemet hozzá kell rendelni a turizmus tárgya alrendszerhez, amely lehetővé teszi a turizmus alanya alrendszer „megvalósulását”. Hunziker olyan eszköztárról vagy intézményekről ír, amelyeknek a turizmus alanya rendelkezésére kell állni, ezért intézményi alrendszerektől is beszélünk, amelynek összetevői:  ⎯ turisztikai település  ⎯ turisztikai létesítmények (vállalkozások) — a primer, közvetlen szolgáltatási területeken — a másodlagos, közvetett szolgáltatási területeken  ⎯ turisztikai szervezetek. Ez a felosztás megfelel a két főcsoportra osztható turisztikai kínálatnak is:

27

Az eredeti kínálat tartalmazza mindazon tényezőket, amelyek lényegüket tekintve nem vonatkoznak közvetlenül az idegenforgalomra, de vonzerejük következtében a turizmusnak irányt adnak és alakítják; A származtatott kínálat minden olyan szolgáltatást tartalmaz, amelyet turisztikai felhasználás céljából készenlétben tartanak. A turisztikai kereslet sokfélesége a turisztikai kínálat sokféleségét is feltételezi. A turisztikai kínálathoz tartozó eredeti és származtatott kínálat terjedelme erőteljesen a turisztikai

szervezetek

hatékonyságának

függvénye.

Ezek

a

szervezetek

messzemenően meghatározzák intézkedéseikkel a turisztikai kínálat lehetőségeinek bevonását és erősítését - az eredeti kínálat turisztikai feltárásával és a származtatott kínálat kiépítésével. Végül a turisztikai szervezetek specifikus reklám- és értékesítési

intézkedéseikkel

többszörösen

meghatározzák,

vagy legalábbis

befolyásolják, hogy a turisztikai kereslet mennyire veszi igénybe a kínálati lehetőségeket. A turisztikai kínálatot, amennyiben az létesítményeket és berendezéseket érint, erős helyi kötöttség, valamint viszonylag nagy tőkeigényesség jellemzi. A turisztikai kereslet és a turisztikai kínálat szembeállítása kényszerűen azt eredményezi, hogy a piac- és árképzésben a piacnak van meghatározó szerepe (vevők piaca). Minden esetre vannak kivételek, mint a gyógy-idegenforgalom (gyógyulás és lábadozás), ahol a turisztikai szükséglet kielégítése kényszerpályán van. Ugyanakkor a fürdő- és klímaterápiákon kívüli egyéb kezelések, mint pl. a gyógyszeres kezelés, e gyógyhelyek

kvázi

monopoljellegét

(pl.-tüdőszanatóriumok)

lényegesen

csökkentették. A turisztikai szolgáltatások körébe tartoznak a következők: ⎯ szálláshelyek: szállodák, vendéglők, panziók, apartman-szállók, egyéb szállások, mint apartmanok üdülőházak, kemping- és lakókocsi-helyek, tömegszállások, ⎯ ellátást biztosító helyek: éttermek, snack- és önkiszolgáló létesítmények,

28

⎯ ide sorolom továbbá a szabadidős vagy a hivatásturizmus, továbbá a rendezvényturizmus programszolgáltató létesítményeit és helyszíneit is. Kiemelésük indoka, hogy az eredeti kínálat mellett a turisták számára e három kínálati összetevő meghatározó jelentőségű. A közeli üdülések esetében más prioritások állapíthatók meg a turisztikai infrastruktúra elemeiből.”(Hétköznapi turizmus A turizmuselmélettől a gyakorlatig dr. Fekete Mátyás Doktori értekezés 2006) „A turisztikai kínálat sokoldalúsága azt jelenti, hogy a turista szükségleteinek kielégítésekor nem elkülönített egyedi szolgáltatást, hanem szolgáltatáscsomagot vesz igénybe. Az eredeti és a származtatott kínálat szolgáltatásai ily módon egymást kiegészítő, szoros kapcsolatban állnak egymással. Ezen a két kínálati kategórián belül is szoros függőségi kapcsolatok vannak, mint például a klíma és a topográfia (téli sport szempontjából) vagy a szállás és az ellátás között. Az idegenforgalmi vállalkozás szintjére vonatkoztatva Krippendorf megállapítja, hogy rendszerint kiegészítő kapcsolat áll fenn.” ( Krippendorf J.-Marketing im Fremdenverkehr Marketing az idegenforgalomban, Bern 1980.) „⎯ az idegenforgalmi vállalkozások és a további kínálat hordozóinak termékeivel, ⎯ a legtágabb értelemben vett emberi tevékenység jellegének eredeti tényezőivel. Gyakorlatilag sohasem egyetlen szolgáltatást keresnek, pl.

egy szálloda

ágykínálatát, hanem mindig további szolgáltatásokkal összekapcsoltan. Ezért a turisztikai kínálat megítélése nem korlátozódhat az üzemeltetési és egyéni vállalkozási szemléletmódra, hanem mindig ki kell terjednie azoknak a szolgáltatásoknak az összességére, amelyeket az eredeti és származtatott kínálat különböző elemeiből képzett csomagok képviselnek.” (Hétköznapi turizmus A turizmuselmélettől a gyakorlatig dr. Fekete Mátyás Doktori értekezés 2006) „Egyetlen turisztikai termék és egyetlen turizmus régió sem tud minden ember számára egyformán vonzó lenni, de ez nem is lehet cél. A márkaprofil kialakításánál a régió, ill.desztináció egyedi imázsának a megteremtésére kell 29

törekedni. A desztináció egészében, mint turisztikai márkában fellelhető termékekben, nem szabad, hogy egyszerre jelenjenek meg egymásnak ellentmondó és egymást kizáró imázs-és terméktulajdonságok, ezért egy desztináció, egy turisztikai régió termékeinek pozícionálásában szükségszerű az összpozícionálás, azaz egy pozícionálási hierarchia felállítása. Annak nincs akadálya, hogy eltérő időben és helyszínekkel egy desztináció más és más célcsoportokhoz forduljon markáns kínálatával, de ilyenkor ügyelni kell arra, hogy az üzenetek ne keveredjenek.” (Hétköznapi turizmus A turizmuselmélettől a gyakorlatig dr. Fekete Mátyás Doktori értekezés 2006)

30

III. Kutatási probléma felvetése

Mint említettem munkám során nap mint nap találkozom az inkontinenciával mit problémával. Mind az érintettekkel, mind a nővérekkel, ápolókkal beszélgetve azt tapasztalom, hogy e betegségben szenvedők nehezen nyílnak meg. Problémájukról szégyellnek beszélni, nagyon sokan évekig titkolják, nem tudják kihez is fordulhatnak segítségért. Pontosan ez okból kifolyólag hívták életre a „Cseppnyi Önbizalom” nevezetű beteg edukációs programot mely Magyarországon több éve, átlag 200-225 háziorvosi praxis segítségével zajlik. A programnak több hivatalos támogató szerve van, többek között a MESZK, OALI, Inkontinencia társaság és az SCA Hygiene Products KFT. A programban főleg a háziorvosi nővérek dolgoznak, akik előadásokat tartanak, elbeszélgetnek a praxis érintett betegeivel, tanácsokat, felvilágosítást adnak a probléma orvoslására. Ezen beszélgetések során derül fény arra, hogy egy-egy praxisban mennyi embernek is van problémája a vizelettartással. Nagyon sokan nincsenek is tisztában azzal, hogy már pár csepp akaratlan vizeletvesztés is inkontinencia. Ellátják magukat különböző termékekkel mely nem biztos, hogy teljesen kielégítő az Ő problémájuknak,-bár a célnak megfelel-mondják Ők. Ezen okból vetődött fel bennem a kérdés, hogy ezek a betegek milyen üdülési, fürdési gyógykezelési lehetőségekkel

élnek. Így szakdolgozatom kutatási

problémáját is e köré építettem fel. A képet elemezve fogalmaztam a következő felvetéseket, melyeket a kérdőíveim és interjúim kiértékelése után megerősíteni illetve cáfolni fogok. Hipotéziseim: H1: Az utca embere nincs tisztába az inkontinencia fogalmával. H2: Az egészséges emberek nem nagyon találkoztak inkontinens betegekkel üdülésük során.

31

H3: A egészséges emberek nem fogadnák el az inkontinencia jelenlétét üdülésük során. H5: Az Inkontinens betegek ritkán vesznek igénybe üdülési lehetőségeket. H6: Az inkontinens betegek nem vesznek igénybe aquathrápiát és vizes fürdőt. H7: Az inkontinens betegek szerint állapotukat kevésbé fogadják el egy üdülés során.

3.1. Kutatási Terv 3.1.1.Anyag és módszer

Kvantitatív kutatásomhoz 2 csoportot kérdeztem meg kérdőív segítségével melyet többféleképpen jutattam el az egyénekhez. Az egyik főcsoport az utca embere, akiktől megkérdeztem, hogyan fogadják el üdüléseik során az inkontinenciát, mint betegséget. Ezeket a kérdőíveket megosztottam az egyik közösségi oldalon illetve személyesen email formájában is eljutattam a válaszadókhoz. Ezt a kérdőívet 44 fő töltötte ki, 40 nő és 4 férfi személyében, átlag életkoruk 42 év. A másik fő csoport, pedig magukat a problémával küzdőket tartalmazta, akiknek pedig azt a kérdést tettem fel, hogy milyenek az üdülési szokásaik. Ebben az esetben a háziorvosi rendelőkben dolgozó nővérek segítségét kértem,- mivel ők találkoznak személyesen a betegekkel-, hogy tegyék fel számukra kérdéseimet. Ebben az esetben 25 válasz született. A kérdőívet 3 házi orvosi praxis és egy internetes inkontinencia fórum betegei töltötték ki. Összesen 25 kitöltés született, ebből 5 férfi és 20 nő, átlag életkoruk 61,8 év. Kutatásomat mélyinterjúkkal is kiegészítettem ahol két Gyógy-és Wellness szálló igazgatóját és wellness részleg vezetőjét kérdeztem meg arról, hogyan is vélekednek magáról a problémáról, kitérnek e erre a kérdésre egy-egy bejelentkezés vagy 32

kezelésre való jelentkezés során. Ha fenn áll a probléma, hogyan kezelik vagy van e, erre irányuló szabályzatuk. Milyen törekvéseik vannak a jövőben az inkontinens betegek esetleges fogadására. Az interjúmat kiterjesztettem Magyarország piac vezető cég, inkontinencia divízió vezetőjének megkérdezésével is. Ebben az esetben arra voltam kíváncsi, hogy van ezen a piacon megfelelő segédeszköz az inkontinensek részére a vízben történő gyógyuláshoz, relaxáláshoz.

3.1.2 Eredmények elemzése, értékelése 1.sz. Kérdőív Inkontinens betegek elfogadása az üdülések során Ezzel a kérdőívvel kérdeztem meg a nem érintett embereket, hogyan vélekednek üdüléseik során az inkontinenciával. Az első kérdésem arra irányult, hogy tisztában vannak e magával az inkontinenciával, mint fogalommal.

6. ábra Tudja e Ön, hogy mit is jelent az inkontinencia (saját szerkesztés)

Az első kérdésemre meglepő választ kaptam, az emberek nagy többsége tisztában van a fogalommal, tudják melyek az inkontinencia figyelmeztető jelei. Tehát az első 33

hipotézisem, hogy az átlagemberek nincsenek tisztában az inkontinencia fogalmával, nem igazolódott be. Tehát a tüneteket felismerve tudnak esetleg önmaguknak is segítséget kérni, ha szükséges, a válasz erre enged következtetni. Második kérdésemben kitértem a válaszadók iskolai végzettségére tértem ki.

Általános iskola Középiskola (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) Jelenleg felsőoktatásban hallgató vagyok Főiskolai / Egyetemi diploma Összes válasz

0 28 2 14 44

0% 63.6% 4.5% 31.8%

7. ábra Az Ön legmagasabb iskolai végzettsége (saját szerkesztés)

A kitöltők nagy többsége 63% középiskolai végzettséggel, 31,8% pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Ebből az egzisztenciális háttérre tudok következtetni, hogy ki mennyire tudja magának megengedni az üdülést, mint pihenési, kikapcsolódási formát. A harmadik kérdés már rá is tér ezen felvetésre, hogy milyen gyakran szokott ön üdülni járni.

65,9 %

25% 9,1%

8. ábra Milyen gyakran szokott Ön üdülni járni ?(saját szerkesztés)

A válaszokból az derül ki, hogy átlagban évente egyszeri üdülést engedhetnek meg a kutatásban résztvevők. 34

Negyedik kérdésem az igénybe vett szállástípusok felől érdeklődött. Wellness szálloda Gyógyszálloda kemping panzió

27 10 21 29

31% 11.5% 24.1% 33.3

9. ábra Milyen szálláshelyeket vett már igénybe (saját szerkesztés)

A szálláshelyek tekintetében nagyjából egyenlő helyet foglal el a wellness és a panzió, mint szállás típus, melyet a válaszadók igénybe vettek. Ez a kitöltők életkorából adódhat, mert előnyben részesítették inkább a wellness szállodát a gyógyszállodával szemben. Ők inkább a könnyed kikapcsolódásra, felfrissülésre vágytak, nincs krónikus betegségük mely miatt a gyógyszállodát mint szolgáltatást vennék igénybe. Az ötödik kérdésem már a konkrét témával foglalkozott, mégpedig találkoztak ezen a válaszadók üdüléseik során inkontinens betegekkel. igen nem Összes válasz

7 37 44

15.9% 84.1%

10. ábra Találkozott e már üdülései során inkontinens betegekkel? (saját szerkesztés)

Erre a kérdésre adott válaszokból kiderült a második hipotézisem igazolódása mely szerint inkontinens betegek nem igazán találhatók meg a válaszadók által meglátogatott helyeken. Illetve még azon eshetőség állhat fenn, hogy észrevétlen segédeszközt használnak ezek a betegek.

35

Hatodik helyen azt a kérdést tettem fel, hogy a válaszadók, ha találkoztak vagy találkoznának inkontines betegekkel, arról hogyan vélekednének? Elfogadnám, nem zavart/-na zavart/-na Egyéb Összes válasz

32

72.7%

8

18.2%

4

9.1%

44

Egyéb válaszok:  gyógyfürdőben nagyon zavarna  lehet,hogy észre sem venném.  szerintem fel se tűnne  megfelelő eszközhasználata

11. ábra Ha találkozott vagy találkozna inkontinensekkel üdülése során, hogyan vélekedne a helyzetről? (saját szerkesztés)

A megkérdezettek majd 73 % elfogadná, nem zavarná az inkontinens beteg jelenléte, 18,2% állította, hogy zavarná és 9,1% vagyis 4 fő egyéni válaszokat adott, mely szintén az elfogadásra utalt. Tehát az itt megkérdezettek a harmadik hipotézisemet is megcáfolták, mely szerint az egészséges emberek nem fogadják el az inkontinencia jelenlétét üdülésük során. Megállapítást nyert, hogy jó tendenciát mutat a sérült emberek elfogadása, legalábbis a megkérdezettek körében. Hetedik kérdésem egy nyitott kérdés volt, melyben véleményeket vártam, hogy ha zavaró az inkontinens beteg a szállodában milyen alternatívát tudna az üdüléseik megoldására. Nagyon sok érdekes válasz született, ezekből emelnék ki egy párat.  Külön fürdőkádas pancsolást biztosítva ahol a gyakori víz csere nem megterhelő a szálláshelynek  Mindenféle jó minőségű betét használata mellett szerintem egyáltalán nem zavaró, akkor miért nem üdülhetne. Ez egyáltalán nem feltűnő, hogy ha jól és helyesen használja.  Mint a babáknál pelenka is létezik babafürdetéshez, hasonlót lehetne kifejleszteni. Viszont nem lehet kérni, hogy nyilatkozzon a vendég, hogy van-e ilyen problémája. A strandokra is bemennek tamponnal a lányok vérzés (menstruáció) esetén. Szerintem nem tudjuk, kivel fürdünk együtt a

36

strandokon. Nem beszélve a szemölcs betege testtel érkezőket be se lehetne engedni a strandra.  Kialakítani nekik olyan szobát, mint a mozgássérülteknek. Vízhatlan pelenka, mint a babáknak.  Szobai gyógyfürdés lehetőség biztosítása, a többi programban nem zavarhat másokat, hiszen ez már egyénileg kezelhető segédeszközökkel. Azok reklámozása, új termékek bemutatása.  Külön nekik épített szálló  Számomra nem zavaró az inkontinens beteg. Véleményem szerint ebben a betegségben szenvedő mindent meg tesz azért, hogy saját és mások komfortés higiénés elvárásainak eleget tegyenek.  Sajnos nincs lehetőség a hozzászólásra, így ide írom, remélem, nem okozok problémát:...a használt termék minősége és a helyes használat kívülállók számára észrevehetetlenné teszi az inkontinens embert! (Sajnos az emberek/szülők hozzáállása miatt nem tudhatjuk hány gyerkőc pisil bele az általunk igénybevett fürdőbe)  Soha nem tennék különbséget az inkontinens és az egészséges ember között!!!  Nem zavarna, miért ne üdülne ott, ahol szeretne attól, hogy van egy egészségügyi problémája? Több embertől kaptam még azt a válasz, hogy számukra nem zavaró. De a válaszokat tanulmányozva nagytöbbségében inkább azt a következtetést vonhatjuk le, hogy miért nem üdülhetnének ezek a betegek? Egy mondat nagyon megragadott a válaszadó több felkiáltójellel is megjelölte véleményét „Soha nem tennék különbséget az inkontinens és az egészséges ember között!!! „úgy gondolom, hogy ez a válasz sok mindent elárul és összefoglalja mindazt, ahogyan mindannyinknak vélekednünk kellene. De nagyon sok alternatívát soroltak fel a vízhatlan pelenkától, a szobai gyógyfürdőzéstől, a gyakori vízcseréig. Volt meghökkentő válasz is mely a teljes elszeparálásra utal a külön szállodával, a válasszon apartmant, kempinget ahol

37

mást nem zavar, de szerencsére ezekből a válaszokból akadt a kevesebb. Végeredményben nagyon pozitív volt a hozzászólások összessége. A nyolcadik utolsó kérdésem legvégül arra tért ki, hogyha megfelelő segédeszköz lenne a betegek számára, hogyan állnának hozzá az inkontinensek fürdő szolgáltatásaik igénybevételéről. elfogadnám nem fogadom el elfogadom de akkor Én nem veszem igénybe a fürdőszolgáltatást Összes válasz

35 3

79.5%

6

13.6%

6.8%

44

12. ábra Ha fürdő igénybevételére alkalmas segédeszközt használnának, hogyan vélekedne az inkontinensek fürdő szolgáltatásaik igénybevételéről?(saját szerkesztés)

Mint már az előző kérdésnél is jelentős válasz szólt az elfogadásról ebben a pontban sem tért el a válaszadók nagy többségének a véleménye. 2. sz.kérdőív Inkontinenciával élők üdülési szokásai Ebben a kérdőívben, magukat az érintett betegeket szólítottam meg a háziorvosi praxisokban dolgozó nővérek segítségével és az üdülési, gyógykezelési szokásaikról érdeklődtem. A válaszadók neme között is kitűnt, hogy a nők esetében nagyobb számmal fordul elő a betegség, mint a férfiaknál. Az első kérdésem itt is magára a fogalomra irányult, hogy tudják e pontosan mit is jelent az inkontinencia. igen,már a pár csepp vizelet elcseppenés is INKONTINENCIA igen, amikor már nem tudom a vizeletemet egyáltalán megtartani nem Összes válasz

17

68%

8

32%

0 25

0%

13. ábra Tudja e Ön, hogy mit is jelent az inkontinencia? (saját szerkesztés)

Megállapítást nyert, hogy a betegek nagytöbbsége tisztában azzal, hogy már minimális vizeletvesztés is inkontinenciának minősül. Bár a nem érintett betegek válaszaival összehasonlítva hasonló százalékos arányok jöttek ki.

38

Második kérdésemben a válaszadók által használt segédeszközökre tértem ki. betét (kicsi méret)

14

56%

betét (közepes v. nagy méret)

7

28%

nadrágpelenka

4

16%

Összes válasz

25

14. ábra Ha Ön inkontinens milyen inkontinencia segédeszközt használ? (saját szerkesztés)

A válaszadók főleg az enyhe inkontinencia csoportjába tartoztak, több mint a fele, aztán a középsúlyos és a súlyos inkontinencia követte a sorban Ebből arra lehet következtetni, hogy a problémájuk még nem olyan súlyos, mobilis, fenn járó betegekről beszélünk. Harmadik kérdésem az üdülés gyakoriságára terjedt ki. Egyéb válaszok:



     

anyagi okok anyagi okok anyagi okok anyagi okok anyagi okok anyagi okok Mozgáskorlátozott vagyok  inkontinencia  anyagi okok  inkontinencia  anyagi  anyagi

15. ábra Milyen gyakran szokott üdülni járni? (saját szerkesztés)

A válaszokból kiderült, hogy a betegek jelentős része, 48% nem jár üdülni egyáltalán, ehhez a ponthoz hozzá tettem egy egyéb választ adó lehetőséget, hogy miért is nem üdülnek. Nagyrészt anyagi okokra hivatkoztak, de 3 esetben inkontinenciára, ill. mozgáskorlátozottságra is. Az ötödik hipotézisem részben igazolódott, mert a válaszokból kiderült ugyan, hogy ritkán vagy egyáltalán nem járnak üdülni, de inkább anyagi okokra hivatkoztak. De a praxisokban dolgozó

39

nővérektől kiderült, hogy még bevallani is szégyellik, hogy a betegségük miatt nem járnak üdülni, inkább a megszokott kis miliőjükben maradnak. Negyedik kérdésem, hogy akadályozza e őket az inkontinencia az üdülésben, milyen problémát okoz és tud e megoldást rá. Öten azt válaszolták, hogy úgy oldják meg a problémát, hogy nem járnak üdülni, tizenegyen hogy nem akadályozza őket az üdülésben a betegségük, kilencen pedig, hogy gondot jelent számukra az inkontinencia, de igazán ők nem tudtak megoldást javasolni rá, illetve egy válaszadó azt mondta, hogy egyszerűen elmegy üdülni, de nem fürdik. Kitűnik, hogy ők, mint az érintettek nem igazán adtak alternatívákat a probléma megoldásra nem úgy, mint a kontinens válaszadók. Talán nem is keresnek megoldást, mert számukra ez a probléma szégyellni, takargatni való. Ötödik kérdésem arra tért ki, hogy szerintük mennyire fogadják el mások az inkontinenciát. Egyáltalán nem

Teljes mértékben 2.96 / 6

A 25 számú kitöltő válaszainak átlaga 2.96 (1-től 6-ig skálázva).

16. ábra Mit gondol, mások mennyire fogadják el ezt a betegséget? (saját szerkesztés)

Az eredmény önmagáért beszél és így beigazolódott a hetedik hipotézisem mely szerint a betegek azt gondolják, hogy az ő problémájukat a többi ember az üdülések során kevésbé tolerálja. Ha ellenben összehasonlítjuk, a kontinens betegek válaszaival ott nem ez tűnik ki, ott sokkal nagyobb az elfogadás a tolerancia. Az érintetteknek lehet, hogy nagyobb a félelmük és a saját szemükben intoleránsabbak az egészséges emberek, mint melyet a valóság tükröz.

40

Hatodik kérdésem a betegek által igénybe vett szállástípusok felől érdeklődött.

17. ábra Milyen szálláshelyeket vett már igénybe? (saját szerkesztés)

A válaszokból itt is kitűnik, ha el is ment üdülni, pihenni a 40% az egyéb választ jelölte meg mely nem tartalmazza a gyógy –és wellness szállót. Tehát a turizmus más formáját vették igénybe. Beszélgetések során többen a kirándulást említették, mint kikapcsolódási formát. A wellness és gyógyszálló közötti arány egyenlő részben oszlott meg az e szálláshely típusok igénybevevői között. Hetedik kérdésem a wellness-és gyógyszállókban igénybe vett fürdő szolgáltatások igénybevételéről szólt.

18. ábra Wellness ill. gyógyszállodában igénybe vett e fürdő szolgáltatásokat? (saját szerkesztés)

41

A válasz egyértelmű, még aki eljutott is egy wellness- vagy gyógyszállóba a fürdő szolgáltatásokat nem vette igénybe. Tehát számukra ez kimarad a felüdülést vagy a gyógyulást adó élményekből. Nyolcadik helyen rákérdeztem, hogy igénybe vett e már gyógykezeléseket, pl. fizioterápiát. A válaszadók 64%-a igen, 36%nem vett igénybe kezelést. Kilencedik kérdés rétért arra, hogy ha igénybevett gyógykezelést az vízben történt e? 92% esetében nem és csak 2 % jelölte meg a vizes kezelés tényét. Tehát a hatodik hipotézisem is igaznak bizonyult, hogy az inkontinens betegek nem, hogy üdülni nem járnak igazán, de ha eljutnak is egy gyógyszállóba a vizes gyógykezelések számukra nem járható út. Tízedik utolsó kérdésem arra irányult, hogy ha lenne megfelelő segédeszköz számukra akkor igénybe vennék a vízben történő kezeléseket. Biztos, hogy nem venném igénybe

Biztos, hogy igénybe venném 5.08 / 6

A 25 számú kitöltő válaszainak átlaga 5.08 (1-től 6-ig skálázva).

19. ábra Speciális pelenka használata esetén a vízben történő kezeléseket igénybe venné? (saját szerkesztés)

A válasz itt is egyértelmű, bizony igénybe vennék, mert ők is vágynak a víz adta felüdülésre, gyógyulásra. Kutatásom a személyes interjúkkal folytatódik melyet a Hunguest Hotel Flóra Eger gyógyászati részleg vezetőjével és a hajdúszoboszlói Hotel Aurum szálloda igazgatójával. Két nézőpontból lett megközelítve a probléma, mert az első interjú alany a gyógyászati részleg vezetője a másik szálloda igazgatója. Az interjúkból kitűnik, hogy két féleképpen állnak hozzá a témához. Kérdéseim a következők voltak.  Magával a fogalommal, hogy inkontinencia találkozott e már, tudja, e pontosan mit takar? / Akaratlan vizeletvesztés, vizelettartási nehézség /

42

 Találkozott e már azzal, hogy ezzel a problémával élő szeretett volna szállást igénybe venni Önöknél?  Ha igen akkor fogadták e, és milyen szabályokkal?  Bejelentkezés során vagy a kezelések során ki térnek arra, hogy van e nagyobb betegsége illetve konkrétan az inkontinenciára rákérdeznek e?  Ha megfelelő gyógyászati segédeszközzel rendelkeznének a betegek, lenne e módjuk fürdőkezeléseket vagy egyéb szolgáltatásokat igénybe venniük? Hunguest Hotel Flóra Eger „Mivel gyógyászati tevékenységgel foglalkozunk, minden esetben szakorvosi vizsgálatot előz meg, hogy a gyógyászati kezeléseket a beteg/vendég számára kiírjuk. A vizsgálat abból tevődik össze, hogy a beteg elsősorban elmondja, hogy mik a panaszai, valamint az orvos megkérdezi, hogy milyen alapbetegségei vannak. A vizsgálat során rákérdezünk, hogy székletét és vizeletét tudja-e tartani. Amennyiben fény derül rá, akkor a gyógyászati kezelés kontraindikált, tehát tisztában vagyunk, hogy pontosan mit takar. Sajnos nem minden vendég jön vizsgálatra, így nem minden vendégnél tudjuk, hogy van-e ilyen jellegű problémája. Sajnos azt is el kell mondanom, amit már tapasztaltam, hogy fiatal szülők pici gyermekkel érkeznek és még úszó pelenkát sem ad mindig rá a gyermekre és ilyen esetben sajnos figyelmeztetnünk kell. Az idősebb embereknél ezt a problémát nehezebb kiszűrni, mivel nem lehetünk minden ember mellett. A medencét minden esetben vegyszerezzük, fertőtlenítjük, ugyanis automata vegyszeradagoló van felszerelve, ezzel próbáljuk kivédeni a fertőzést. Nem fogadunk olyan betegeket, akik vizelet és széklettartási problémái vannak, természetesen, ha tudjuk, hogy ilyen problémája van, nem engedjük be a medence és vendégtérbe. A vizsgálatkor kérdezünk rá, hogy van-e széklet és vizelettartási problémája. Volt már rá példa és ilyen esetben elküldtük a vendéget, ugyanis nem csak gyógyászati részlegbe érkező vendégek, hanem szállodai vendégek is igénybe veszik a medenceteret. Ha megfelelő gyógyászati eszközzel rendelkeznének, a betegek természetesen módjuk lenne kezelésekre. A kezeléseket nem utasítjuk el 43

teljes mértékben, csak olyan kezeléseket írunk, mint pld. masszázs, fizikoterápia, száraz torna, iszappakolás. Tehát fontos számunkra, hogy ezek a betegek is gyógyuljanak, csak a vizes kezeléseket próbáljuk elhagyni, ugyanis számunkra fontos, hogy minden beteg elégedetten és gyógyultan távozzon.” (Csorba Gáborné gyógyászati részleg vezetője) Hotel Aurum Hajdúszoboszló „1988 óta dolgozom a szállodaiparban, az első perctől kezdve értékesítéssel és közvetlen vendégkapcsolattal foglalkoztam, de ilyen problémával rendelkező vendég ezt nyíltan nem vállalta fel. (pedig volt biztosan több száz) Bejelentkezés során vagy a kezelések során ki térnek arra, hogy van e nagyobb betegsége illetve konkrétan az inkontinenciára rákérdeznek e? Ezt a kérdést remélem, nem gondolja komolyan.... Egy betegségre vonatkozó kérdés és a vendég örökre megsértődne. Egy szállodai értékesítő milyen alapon kérdez rá egy ilyen betegségre? Így is elég problémát jelent, hogy a hajdúszoboszlói gyógyvíz fürdőkezeléseit sem veheti mindenki igénybe. (Daganatos betegségben szenvedők, idült magas-vérnyomás betegek, akut bőrbetegségben szenvedők) Nem tudom, milyen gyógyászati segédeszközre gondol, ami nem észrevehető a többi fürdőző vendégnek. Az igazság az, hogy nagyon érzékeny témát választott, nagyon nehéz lesz ezzel kapcsolatban releváns véleményt kapnia valakitől. Az inkotinencia nem olyan jellegű probléma, amit ne lehetne titokban tartani a szálloda előtt, ráadásul a betegségben szenvedők 99%-a nagyon szégyelli. A szállodai szobában meg lehet oldani a problémát gyógyászati segédeszközzel, (ezt valószínűleg meg is teszik, mert a szobaasszonyok nem tapasztalnak inkotinencia nyomokat), de a szálloda közös tereiben ezt nem tapasztaljuk. Az általam megkeresett szállodaigazgató kollégák is hasonló véleménnyel vannak, ők sem találkoztak ilyen jellegű megkereséssel. A szállodák jó része önállóan védekezik a probléma ellen, van már vízhatlan lepedőalátét, mely nem enged semmilyen folyadékot a matracra. Ezt a mi szállodáinkban csak a gyermekágyakban használjuk.”(Márkus Sándor szálloda igazgató) 44

Kutatásom

lezárása

képen

Magyarország

piacvezető

inkontinencia

ellátó

vezetőjével készítettem interjút. Aki arról faggattam, hogy miért nincs még Magyarországon megfelelő segédeszköz az inkontinens betegek vízben való tartózkodására. Kérdésemre azt a választ kaptam, hogy az SCA nemzetközi piacán létezik hasonló pelenka felnőtteknek is, olyan jellegű, mint a baba úszópelenka, de elmondása szerint semmit sem ér. Átázik kívülről, belülről tehát funkcióját nem tölti be. Ami pedig rendesen lezárna az ő szerinte olyannyira légmentesen zár, hogy az nem egészséges a bőr számára. Tehát igazán még nincs megoldás rá. (SCA Hygiene KFT Molnár László inkontinencia divízió vezető)

45

IV.Összefoglalás Szakdolgozatom témája többek szerint elég kényes témát feszegetett. Sokan meghökkentőnek, elgondolkoztatónak, de sok ember szerint, nagyon is aktuális témának tartotta az inkontinensek helyét az egészségturizmusban. Dolgozatommal szeretnék rávilágítani arra a problémára miszerint e betegséggel küzdő embereknek is van helye a turizmusban és az egészségturizmusban. Az inkontinens ellátásban érintett cégek, speciális, erre a problémára megoldást nyújtó termék fejlesztésekkel és a termék piacra dobásával javíthatnának ezeknek a betegeknek a helyzetén. Továbbá a társadalmi elfogadás jelentőségét hangsúlyoztam. Az egyes kérdésekre adott válaszok eredményeinek ismeretében levont, és az előző pontoknál már leírt következtetéseket az alábbiakban összegzem. Az inkontinencia fogalmára adott kérdésre adott válaszok alapján mind a kontinens mind az inkontinens betegek tisztában vannak magával a fogalommal. A nem érintett emberek körében történő felmérésnél az átlag életkor 42 év volt és többsége középiskolai

végzettséggel

rendelkezett.

Ebből

lehetett

következtetni

az

egzisztenciális háttérre, mennyire engedhetik meg maguknak az évente egy vagy többszöri üdülést. Mint ki is derült a többség évente egyszer elmegy üdülni és a wellness szállodát vagy panziót vesz igénybe a szálláshelyek közül. Az inkontinens csoportnál már az átlag életkor 61,8 év volt és anyagi okokra hivatkozva a nagytöbbség nem megy üdülni évente egyszer sem. A megkérdezettek, ¼-e válaszolta azt, hogy egyszer egy évben elmegy üdülni. Ezek a válaszok azt a képet mutatták, hogy inkább az anyagiak játszanak közre abban, hogy nem mennek üdülni. Bár a háziorvosi praxisban dolgozó nővérek szerint, ezek a betegek még azt is szégyellik bevallani, hogy az inkontinencia miatt nem üdülnek. Ebből adódott az is, hogy arra a kérdésre, hogy okoz e gondot nekik az inkontinencia az üdülésük során, sok nem válasz született, mivel nem járnak üdülni. De aki el is megy, és okoz neki problémát az sem tudott javaslatot tenni a probléma orvoslására. Nem így a másik csoport, akik nem érintettek az inkontinenciában, nagyok sok jó ötlettel rukkoltak elő és véleményüket is kinyilvánították ebben a témában, mely meglepetésemre az elfogadásra és a pozitív hozzáállásra utalt. Arra a kérdésre, hogy 46

találkoztak e inkontinens betegekkel üdülésük során nagy százalékkal a nem választ adták, tehát ezek a betegek nem igazán jelennek meg az egészségturizmus e szegletében. Arra a kérdésre, hogy mennyire fogadná el az inkontinens betegeket üdülése során, egy nagyon pozitív majd 78%-os elfogadná/nem zavarna választ kaptam mely cáfolta is azt az állításomat, hogy nem fogadják el az inkontinensek jelenlétét egy gyógy-vagy wellness szállóban. Ugyanerre a kérdésre az inkontinens betegek már nem adtak ilyen pozitív választ, ő szerintük inkább nem fogadnák el az ő betegségüket ezeken a helyeken. Ők borúlátóbbak, szégyellik a betegségüket, de mindennapi beszélgetéseimből melyeket a praxisokban dolgozó nővérekkel és a patikákkal folytatok az is kiderül, hogy amikor kiváltják a segédeszközt, azt is oly módon becsomagolják, nehogy valaki észre vegye, milyen csomagot visz haza. Az inkontinens válaszadók megkérdezése során arra is választ kaptam, hogy ha el is jutott üdülni, ott vizes kezeléseket nem vesznek igénybe, de ha megfelelő segédeszköz lenne, akkor természetesen adott lenne a lehetőség számukra is. Ugyanez a válasz született a másik csoportban is abszolút nem zavarná őket, elfogadnák e betegek jelenlétét a fürdőszolgáltatások alkalmával. Ami pozitívum számomra, hogy a hétköznapi emberek mennyire toleránsan álltak hozzá a problémához és lehetséges megoldásokra tettek javaslatot. A személyes interjúk nagyon tanulságosak voltak, főleg a szállodák tekintetében. Az egyik interjú alany a gyógyászati részleg vezetője volt, aki elénk vetítette a valóságos helyzetet, hogy az inkontinens betegségre rákérdeznek és egyértelműen kontraindikált a vizes kezelés, de ha megfelelő segédeszköz lenne, számukra akkor semmi akadálya ne lenne a medencetérben való tartózkodásra, ill. a vizes gyógykezelések igénybevételére. Hangsúlyozta, hogy” fontos számunkra, hogy ezek a betegek is gyógyuljanak, csak a vizes kezeléseket próbáljuk elhagyni, ugyanis számunkra fontos, hogy minden beteg elégedetten és gyógyultan távozzon.” (Csorba Gáborné gyógyászati részleg vezetője) A másik interjú alanyom egy szállodaigazgató volt, aki a témát kényesnek és szerintem egy kicsit meghökkentőnek tartotta, ő a szálloda vezető szemével látta a problémát. „1988 óta dolgozom a szállodaiparban, az első perctől kezdve értékesítéssel és közvetlen vendégkapcsolattal foglalkoztam, de ilyen problémával rendelkező vendég ezt nyíltan nem vállalta fel. (pedig volt biztosan több 47

száz).”(Márkus Sándor szálloda igazgató) Kitűnik, hogy szállodai vezetői szinten nem találkoznak ezzel a problémával. Nem érzi tisztjének, hogy egy bejelentkezés alkalmával rákérdezzen egy betegségre,” a vendég örökre megsértődne és elszaladna”, bár tudja, hogy vannak bizonyos betegségek melyekkel a gyógyfürdőzés kontraindikált.(fel is sorolt párat) Nem tudott javaslatot tenni arra sem, hogy milyen segédeszközt használhatnának a betegek, mely észrevétlen maradna. Véleménye szerint a betegek 99%-a nagyon szégyelli a betegségét és több szálloda vezetővel konzultálva mondta, hogy ők sem találkoztak még hasonló megkereséssel, hogy inkontinens beteg jelentkezett volna be náluk. Ők egyedi szállodai szinten védekeznek a probléma ellen pl.: vízhatlan lepedő alátét. A harmadik interjú alanyom a gyógyászati segédeszköz piacán jelenlévő inkontinencia ellátó cég divízió vezetője volt, aki elmondta, hogy az ő általuk forgalmazott termékmárkának létezik külföldön úszásra alkalmas pelenkája, de a célnak nem felel meg. Tehát ezen a téren sem látok elmozdulást a probléma megoldására. Tovább kutatva jutottam el egy Németországi cég honlapjára ahol ráakadtam egy kimondottan inkontinens betegek számára kifejlesztett „Swimwear Safety Slip” termékre mely biztonságosan használható a vízben történő gyógykezelésekhez vagy magához egy fürdőzéshez, inkontinencia esetében. Mely fürdőruhának az a lényege, hogy többszörös szilikon védőgáttal rendelkezik, mely megakadályozza a szivárgást. Tehát külföldön már találtak rá megoldást mellyel szinte láthatatlanná teszik a problémát és a higiénés szabályoknak is megfelelnek egy-egy fürdő alkalmával a betegek.

20. ábra Swimwear safety slip Biztonsági fürdőnadrág Forrás: www.suprima-gmbh.de 48

Végeredményben megállapítható, hogy a probléma jelen van, sokan tabuként kezelik, a betegek szégyellik, megoldás még igazán nincs rá. Hipotézisem nem minden esetben igazolódtak be, örömmel konstatáltam az elfogadásra a pozitív diszkriminációra mutató válaszokat az egészséges emberektől, továbbá, hogy ötleteket vetettek fel a megoldásra és a tovább lépésre. A betegek sajnos azt a képet mutatták melyet felvetettem, bezárkózottságot, negatív elfogadást és „nem járok üdülni”válaszokat. Az utolsó kérdésre azonban ők is azt a választ adták, hogy ha lenne számukra megfelelő segítség, biztos megváltozna a hozzáállásuk. Tehát a megoldás a megfelelő segédeszközben rejlik mely a kutatásom alapján még nem kapható a magyarországi gyógyászati piacon. Mivel mindennapi munkám fentebb említett inkontinencia ellátó cég területi menedzsereként történik, javaslatot fogok tenni a felkutatott termék magyarországi forgalmazásának a bevezetésére. Továbbá hangsúlyoznám a szállodai személyzet edukációját, hogy nekik is legyen fogalmuk a betegségről, az ellátásról, a megfelelő segédeszközök típusairól, empátiáról, segítség nyújtási lehetőségeikről és nem utolsó sorban a betegek jogairól. Utolsó gondolatként,

ha

mi

elvárjuk,

hogy

velünk

diszkrimináció-mentesen

foglalkozzanak, akkor nekünk is érzékenynek, odafigyelőnek és segítő késznek kell lennünk másokkal szemben.

„Ebben az életben nem tehetünk nagy dolgokat. Csak kis dolgokat tehetünk, nagy szeretettel.” (Teréz anya)

49

V. Irodalomjegyzék

1.WTO és sz. Interparlamentáris Unió: 1989, Hágai Nyilatkozat 2.Boros -Mondok -Várhelyi: Az egészségturizmus szolgáltatásai és menedzsmentje -(Szolnoki főiskola 2012) 3.1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1998.04.01 4.Végh Zsolt: A segítséggel élő turisztikai lehetőségei Magyarországon /Turizmus bulletin 2004.04 5.A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai irányelve a vizeletinkontinenciáról (2. módosított változat) Egészségügyi Közlöny 2011.03.29 6.Magyar közlöny 2009/110. sz. 14/2007. (III.14.) EüM rendelet, OEP:

7.Krippendorf J.-Marketing im Fremdenverkehr Marketing az idegenforgalomban, Bern 1980., 21. old.tól) 8.Hétköznapi turizmus A turizmuselmélettől a gyakorlatig dr. Fekete Mátyás Doktori értekezés 2006 9.Valós ápolási szükségleten alapuló, személyre-szabott és költséghatékony inkontinencia ellátás Akkreditált továbbképzés: ETI ny.sz.: 4 0 9 6 9 / 2 0 1 3 1997. évi LXXVIII., az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény

50

Internetes források: http://fogalomtar.eski.hu/index.php/Eg%C3%A9szs%C3%A9gturizmus http://emberijogok.kormany.hu/fogyatekkal-elok határozat-tervezet

http://www.kormany.hu-Országgyűlési

az

Országos

Fogyatékosságügyi Programról 2015-2020 www.oep.hu / Társadalombiztosítási támogatással rendelhető és kiszolgálható gyógyászati segédeszközök teljes körének érvényes listája http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/az_utazas_elmenye_mindenkie

51

VI.Ábrajegyzék 1. ábra Az inkontinencia hatása a mindennapi életre Nemzetközi Kontinencia társaság -Felmérés.............................................................................................. 15 2. ábra Az inkontinencia gyakorisága Forrás: Magyar statisztika............................ 18 3. ábra Vizelet vesztés esetén szakmai segítség kérők Forrás: Országos Epidemiológiai felmérés-INKO fórum 2010 ..................................................... 18 4. ábra Betétek enyhe-,és középsúlyos inkontinencia ellátásra ................................ 25 5. ábra Termékek súlyos inkontinencia ellátásra...................................................... 25 6. ábra Tudja e Ön,hogy mit is jelent az inkontinenca (saját szerkesztés) ............... 33 7. ábra Az Ön legmagasabb iskolai végzettsége (saját szerkesztés) ........................ 34 8. ábra Milyen gyakran szokott Ön üdülni járni ?(saját szerkesztés) ....................... 34 9. ábra Milyen szálláshelyeket vett már igénybe ( saját szerkesztés ) ..................... 35 10. ábra Találkozott e már üdüléei során inkontinens betegekkel? (saját szerkesztés ) .......................................................................................................................... 35 11. ábra Ha találkozott vagy találkozna inkontinensekkel üdülése során,hogyan vélekedne a helyzetről ? (saját szerkesztés)....................................................... 36 12. ábra Ha fürdő igénybevételére alkalmas segédeszközt használnának,hogyan vélekedne az inkontinensek fürdő szolgáltatásaik igénybevételéről?(saját szerkesztés) ........................................................................................................ 38 13. ábra Tudja e Ön,hogy mit is jelent az inkontinencia ? (saját szerkesztés) ......... 38 14. ábra Ha Ön inkontinens milyen inkontinencia segédeszközt használ? ( saját szerkesztés ) ....................................................................................................... 39 15. ábra Milyen gyakran szokott üdülni járni ? ( saját szerkesztés ) ........................ 39 16. ábra Mit gondol,mások mennyire fogadják el ezt a betegséget ? (saját szerkesztés ) ....................................................................................................... 40 17. ábra Milyen szálláshelyeket vett már igénybe ? ( saját szerkesztés ) ................. 41 18. ábra Wellness ill. gyógyszállodában igénybe vett e fürdő szolgáltatásokat ? ( saját szerkesztés ) ............................................................................................... 41 19. ábra Speciális pelenka használata esetén a vízben történő kezeléseket igénybe venné ? (saját szerkesztés ) ................................................................................ 42 20. ábra Swimwear safety slip Biztonsági fürdőnadrág Forrás: www.suprimagmbh.de..................................................................................................................

52

VII.Mellékletek 1. sz.kérdőív Inkontinens betegek elfogadása az üdülések során

Kovács Marianna vagyok, a Miskolci Egyetem egészségturizmus szervezői szakán vagyok végzős hallgató. A kutatásom során azt szeretném megtudni,hogy az inkontinenciával élőknek van e lehetőségük üdülésre ill. a különböző fürdőszolgáltatások igénybevételére és a társadalom hogyan vélekedik ezen problémáról.

Kérjük, írja be az adatait: Nem Életkor Lakóhely 1. Tudja e Ön,hogy mit is jelent az inkontinencia ? igen,már a pár csepp vizelet elcseppenés is INKONTINENCIA igen,amikor már nem tudom a vizeletemet egyáltalán megtartani nem

2. Az Ön legmagasabb iskolai végzettsége: Általános iskola Középiskola (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) Jelenleg felsőoktatásban hallgató vagyok Főiskolai / Egyetemi diploma

3. Milyen gyakran szokott Ön üdülni járni ? gyakran,egy évben többször egy évben egyszer nem szoktam üdülni

4. Milyen szálláshelyeket vett már igénybe ?

(több válasz lehetséges)

Wellness szálloda Gyógyszálloda kemping panzió

5. Találkozott e már üdülései során inkontinens betegekkel? igen nem

6. Ha találkozott vagy találkozna inkontinesekkel üdülése során , hogyan vélekedne a helyzetről? 53

elfogadnám ,nem zavart/-na zavart/-na Egyéb

7. Ha Ön szerint zavaró az inkontinens beteg egy szállodában, akkor milyen alternatívát tudna az üdüléseik megoldására ?

8. Ha fürdő igénybevételére alkalmas segédeszközt használnának ,hogyan vélekedne a fürdő szolgáltatásaik igénybevételéről ? elfogadnám nem fogadom el elfogadom de akkor Én nem veszem igénybe a fürdőszolgáltatást

Köszönjük a kitöltést ! Befejezés

54

2.sz.kérdőív Incontinenciával élők üdülési szokásai

Kovács Marianna vagyok, a Miskolci Egyetem egészségturizmus szervezői szakán vagyok végzős hallgató. A kutatásom során azt szeretném megtudni,hogy az inkontinenciával élőknek van e lehetőségük üdülésre ill. a különböző fürdőszolgáltatások igénybevételére.

Kérjük, írja be az adatait: Nem Életkor Lakóhely 1. Tudja e Ön,hogy mit is jelent az inkontinencia ? igen,már a pár csepp vizelet elcseppenés is INKONTINENCIA igen,amikor már nem tudom a vizeletemet egyáltalán megtartani nem

2. Ha Ön inkontinens milyen incontinencia segédeszközt használ. betét ( kicsi méret ) betét ( közepes v. nagy méret ) nadrágpelenka

3. Milyen gyakran szokott Ön üdülni járni ? gyakran,egy évben többször egy évben egyszer általában 2-3 évente nem szoktam üdülni,mert ( anyagi okok, inkontinencia,stb....)

4. Akadályozza e Önt az inkontinencia az üdülésben és milyen problémát okoz? Milyen javaslatot adna a probléma kezelésére ?

5. Mit gondol ,mások mennyire fogadják el ezt a betegséget ? 1 2 3 4 5 6 Egyáltalán nem Teljes mértékben 6. Milyen szálláshelyeket vett már igénybe ? Wellness szálloda Gyógyszálloda ( gyógykezelésekre van lehetőség)

55

Egyéb ( pl: falusi turizmus ) kemping,panzió

7. Wellness ill. gyógyszállodában igénybe vett e fürdő szolgáltatásokat ? igen nem

8. Igénybe vett e gyógykezeléseket ? ( pl. Fiziotherápia ) igen nem

9. A gyógykezelés vízben történt ? igen nem

10. Sspeciális pelenka használata esetén a vízben történő kezeléseket igénybe venné? 1 2 3 4 5 6 Biztos,hogy nem venném Biztos,hogy igénybe igénybe venném

56

MISKOLCI EGYETEM Egészségügyi Kar Egészségügyi szervező szak 3515 Miskolc-Egyetemváros

NYILATKOZAT

Alulírott ………………………………………….. Egészségügyi szervező szakos hallgató nyilatkozom, hogy a ……………………………… tanévben a Miskolci Egyetem Egészségügyi Karon benyújtott ……………………………………………………………………………………………… …... ……………………………………………………………………………………………… …... ……………………………………………………………………………………………… …... című szakdolgozat saját munkám eredménye.

Miskolc, …………………………….

…………………………………………….. Egészségügyi szervező szakos hallgató

57