Az anyagi hátráltatások és nehézségek rejtett okairól és asztrológiai feloldásáról

Karmikus horoszkópértelmezések és horoszkóprendelés Kozma Botond Szilárd család-asztrológussal

Az anyagi hátráltatások és nehézségek rejtett okairól és asztrológiai feloldásáról Az anyagi hátráltatások és nehézségek rejtett okairól és asztrológiai feloldásáról.

Metafizikai közhely, hogy az ember - Az egyetemes teremtés õsi okának és az eredeti lét-rendeltetésnek megfelelõen! mint a legfinomabb és legmagasabban strukturált kiegyenlítõdési (megváltódási) lehetõségnek a megtestesüléseként (Adamként) - Egy jól érzékelhetõ kauzális – metafizikai fejlõdési szükségszerûség elemi logikája alapján lett intelligenssé és ennek érdekében, az állatvilágból fejlõdött ki. De éppen amiatt, hogy ennek az egyetemes szükségszerûségnek az alapján fejlõdött odáig, hogy az õ személyi tudatában az egyetemes léttudat (Isteni tudat) is megjelenhetett, olyan, az állatvilágban ismeretlen intelligenciával, és semmilyen más lényben nem létezõ, teremtõ erejû (mágikus erejû) személyi képzelettel is rendelkezik, hogy, amennyiben az eredeti lét-rendeltetése szerint élne (Tehát, ha ahelyett, hogy hagyná magát a kapzsisága és más alacsony rendû késztetései, ambíciói és félelmei, által vezettetni, ha az általános és egyéni fejlõdési és kiegyenlítõdési sorsprogramja szerint gondolkozna, cselekedne és képzelegne!) semmiféle megélhetési gondja nem kellene, hogy legyen. A megélhetési gondjai, ha ténylegesen vannak, az mind abból származnak, hogy nem az általános emberi rendeltetésnek és nem is a személyi horoszkópjából kiolvasható személyi (egyedül rá érvényes!) rendeltetésének megfelelõ lét-logika szerint használja az eszét és a teremtõ erejû (mágikus hatású és így sorshelyzet-idézõ erejû) képzeletét. Mielõtt személytelen spekulációkba, vagy útszélien okkult és ködösen misztikus, esetleg steril és valóság-ellenesen intellektuális értelmezésekbe bocsátkoznánk, vizsgáljuk meg az anyagi javak megszerzésének és azokkal való gazdálkodásnak (Azokkal való élésnek és nem utolsó sorban: a „vissza-élésnek” – a vissza fejlõdésnek.) a problémáit szellemtudományok matematikája szemszögébõl, vagyis az asztrológia szemszögébõl, egészen pontosan: a személyi horoszkópokból kiolvasható egyéni életfeladatok szemszögébõl.

Azoknak a személyeknek, akiknek a sorsképlete II. földházában bolygó, vagy bolygók, esetleg karmikus pont (Lilith, Sárkányfarok), vagy karmikus pontok találhatók, (esetleg bolygó, vagy bolygók is és karmikus pont is, vagy pontok is), elsõsorban azt kell megnézni, hogy milyen konstellációban található – találhatók - a II. házban tartózkodó bolygók és karmikus pontok, hogy milyen karmikus erõket, illetve teremtõi õserõket testesítenek meg ezek? Vagyis azt, hogy megfelele az, az anyagi javak gyarapításának (pénzkeresetnek) a módja és a formája, amit az illetõ személy folytat, a konstelláció és a bolygók által jelzett spirituális erõterek és erõk jellegének? Amennyiben esetleg az illetõ bolygó, vagy bolygók csak kizárólag pozitív fényszöget kapnának és nem található karmikus pont a II. házban, és ennek következtében a személy ráérzett, hogy neki milyen anyagi gyarapodási forma lenne testhez álló és így pénzkereseti forma is talál a bolygók és a konstelláció spirituális jellegével (Mivelhogy ez egy ritka, mondhatni, ideális eset, és a legtöbb esetben a bolygók nem csak pozitívan fényszögeltek és ezért a pénzkereseti forma sem talál!), de mégis anyagi problémák lennének, akkor azt kell megnézni, hogy az illetõ személy mit tesz (gondol, képzel és érez) tévesen (rosszul, hibásan) az alant található 3. és 4. pontok szerint. Amennyiben a bolygók negatív fényszögeket (is, vagy kizárólag!) kapnak, meg kell ismerni és meg kell haladni – fel kell oldani: abba kell hagyni! - azokat a negatív magatartási, viszonyulási, viselkedési és gondolkozási formákat, amelyek az illetõ negatív fényszögekre jellemzõek! Ha ez maradéktalanul megtörténik, az anyagi gondok szükségképpen meg kell szûnjenek, amennyiben a személy nem követ el olyan spirituális, mentális, vagy érzelmi blokációkat, amelyek a 3 és a 4 pontokban írok le. Illetve, amennyiben a személy a horoszkóp karmikus pontjai által, vagy a X. házban található asztrológiai jelek (bolygók, karmikus pontok) által jelölt fejlõdési – megvilágosodási és kiegyenlítõdési életútját követi. (Mondanom sem kell talán, hogy a legtöbb esetben nem ez történik, vagyis az illetõ személy rossz – téves – életúton jár, rossz, a horoszkópjából kiolvasható életfeladatoktól erõsen eltérõ szakmát gyakorol, vagy tanul hosszú idõn át, rossz hivatást – karriert – ûz (Pl. amikor a szülõk választják ki azt számára, vagy amikor puszta anyagi szempontok szerint választja), karmikusan nem indokolt (kényelmes) házastárssal él együtt, stb. Egy ilyen helyzetben, ilyen téves életút-járással, és ennek következtében, teljesen logikus, hogy anyagilag is folytonosan „rosszul jár”. Vagyis Kevesebb „anyagi jövedelmek” kerülnek hozza, illetve a családjába, mint amennyivel „tisztességesen” meg tudna élni. Ez a tisztességesség viszont nem jelent sem luxust, sem kényelmes életet, hanem olyan minõségi élet folytatására való lehetõséget, hogy a normális emberi életfeladatok ellátása mellett, és a horoszkópból kiolvasható, jellegzetes személyi életfeladatok végzése, beváltása és a megfelelõ szerepkörök betöltése mellett, lehetõsége (Vagyis elegendõ ideje és anyagi lehetõsége is!) legyen a spirituális igényei kielégítésére. A legfontosabb viszont az anyagiak kérdésében, az a horoszkóp-helyzet, amikor valakinek a II. házában öntudatlan és önkéntelen negatív késztetéseket és magatartásokat jelzõ karmikus pont, vagyis Lilith, vagy Sárkányfarok áll, sõt: az, amikor a kettõ egymással együtt áll a II. házban. De ennek sem kellene annyira vészesnek lennie, (mint ahogy az szokott lenni) amennyiben az illetõ személy a horoszkópból kiolvasható életútját járná. Van nekem egy nagyon jó barátnõm ezzel a horoszkóp helyzettel, aki miután a reggelétõl estig tartó, 25 éven át folytatott szorgalmas munka gyümölcseként, egy eléggé számottevõ, csinos vagyonra tett szert, majdhogynem mindenét elveszítette, mert addig, amíg a vagyona tartott, illetve az üzletei jövedelmezõek voltak, nem hitte el, hogy gyökeresen életszemléletet és életutat, életformát kell változtatnia. A sorstengely által jelzett szellemi életúttól eltérõ tevékenységbõl eredõ veszteség tézise, még akkor is érvényes marad, ha a teljes vagyon-veszteség sorozat külsõ okaként egyértelmûen az a tény nevezhetõ meg, hogy a Fidesz elveszítette a választásokat és a Szocialista párt lépésrõl lépésre, lefullasztotta a Széchenyi http://kozmaszilard.hu

Készítette a Joomla!

Generálva: 18 September, 2016, 04:38


–tervet, miközben a barátnõm egész vagyona egy olyan nagyszabású projektbe volt befektetve, amelynek a nagyobb részét a Széchenyi pályázaton korábban elnyert állami segítséggel kellett volna kivitelezni. A II. ház ugyanis éppen megélhetéshez és az egyéni spirituális fejlõdéshez a szükséges-elégséges anyagiak elõállításának és azoknak a megélhetés és a spirituális fejlõdés érdekében való felhasználása megtanulásának az életköre. Barátnõm tehát hiába halmozott fel egy, számottevõ és általam legalábbis, irigylésre méltó vagyont, mert amíg arra szert tett, nem fejlõdhetett spirituális szempontból akkora mértékben, vagyis olyan ütemezett ritmusban és mértékben, mint ahogy az õ képességei szerint egyébként ez számára lehetséges (és kötelezõ…) lett volna. Másrészt, a korábbiaknál is nagyobb szabású és horderejû projekt megvalósítása még több idõt vont volna el az életébõl, ami még inkább hátráltatta volna a fejlõdésében, mint a korábbi, majdhogynem robot-munka. És ez az ok, ugyancsak akkor is így fenn áll, ha ezzel a megvalósítással, a barátnõm – Akivel nem véletlenül barátkoztunk össze! – éppenséggel a természetes, sõt: bizonyos szempontból a pszichikai és a mentális gyógymódok és gyógykezelések területén szeretett volna elõrehaladni és egy olyan centrumot létrehozni, ahol például én is dolgozhattam volna asztrológusként. Mint az egyetemes léttudatnak a természeti magvát a személyi tudatunkban hordó individuumok ugyanis, mi emberek, nem a külsõ realizációink által állunk folyamatos és közvetlen kapcsolatban a szellemi világgal, hanem a belsõ (pszichikai, mentális és ideális: képzeleti), átéléseink által. Erõsen leegyszerûsítve, és szélsõségesen vallásos kifejezésekkel, vallásos képzetekkel: az Úristent egyáltalán nem érdeklik a külsõ megvalósításaink (Talán nem is látja azokat…), hanem csak és csakis a belsõ átéléseink – spirituális élményeink – hatolnak el hozza és „hatnak reá” vagyis az, hogy ezek a kiegyenlített, vagy kiegyenlítetlen állapotokban történõ belsõ élmények léteznek-e, és mennyiben állnak összhangban a spirituális fejlõdési vonalunkkal. A megoldás tehát: annak a szellemiségnek a minél teljesebb pozitív átélése, amelyben a II. házban tartózkodó karmikus pont - pontok – tartózkodik és nem annak az ellenséges kikerülése, vagy az öncélú és egyoldalú megélése –gyakorlása, hajszolása, amiként a fenti példában szereplõ barátnõm tette. 2) Az anyagiak akkor is elapadhatnak, illetve be sem indulhat az élet normális fenntartásához és a sors feldolgozáshoz (beváltáshoz) és a karma feloldásához szükséges fejlõdést lehetõvé tevõ anyagi áldásnak a normális áramlása, amikor a Szûzben, illetve a Szûz gyakorlati életkörében, esetleg ezekben megosztva találhatók negatívan fényszögelt bolygók, vagy az egyik karma-pont, esetleg mind a két karmikus pont. Pontosabban, amikor valaki olyan zavaros, öncélú és/vagy ellentmondásos, illetve ellenséges viszonyba kerül bizonyos munkafolyamatokkal, vagy munka-jellegekkel, munkaformákkal, amilyenek kiolvashatóak abból, hogy a VI. házban vagy a Szûzben található konstelláció és a benne álló bolygók milyen lét-szellemiséget testesítenek meg. Nem csak az öncélú vagyonhalmozásban állítja meg mostanában (Amikor a földi spirituális vibrációs szint, a fel nem ébredtek által érzékelhetetlenül - finoman bár, de egyre emelkedik.) a saját sors-programjuk azokat, akiknek más és fontosabb fejlõdési - életfeladataik lennének, hanem az öncélú munkamánia életfogytiglani gyakorlásában is, a technologizálás monomániás hajszolásában is. Például végzetes munkabalesetek, vagy munkabetegségek által, vagy egyszerûen magánéleti („külsõ”) balesetek és/vagy betegségek által. És ezt éppen úgy, mint ahogyan, azokat a munkaképes lustákat, azokat munkakerülõket is (Figyelem: nem mindegyiket!), akiknek éppen a szabadon vállalt, folyamatos és rendszeres (szorgalmas) munkával kellene valami pozitív képességet kifejleszteniük, valami lényegeset megtanulniuk, akár életfogytiglani robotolásra – a sors által diktált kényszermunkára - is kényszerítheti a saját sorsprogramjuk, és az egyetemes törvények, mert különben az elemi létszükségleteiket sem tudják létrehozni. Minket viszont nem ezek a szélsõséges esetek érdekelnek. Amennyiben tehát a Szûzben és a VI. házban negatívan fényszögelt bolygók, vagy/és karmikus pont, vagy pontok találhatók, egyértelmûen a bolygókat tartalmazó konstelláció által megtestesített spirituális erõtér szellemiségével, valamint a bolygók által megtestesített teremtõi õserõk spirituális és kauzális formáival, szellemiségével kell, mindenképpen kapcsolatba és harmóniába kerülnünk, illetve a karmikus pontok által jelzett negatív tulajdonságainkat kell valamiképpen feloldanunk, azoktól kell megszabadulnunk. Az illetõ élet- és létjelenséggel szembeni spontán és önkéntelen ellenérzéseinket és utálkozásunkat, belsõ ellenállásainak (esetleg iszonyatunkat, félelmeinket, szorongásainkat, spontán és önkéntelen gyûlölködésünket) kell feloldanunk és felhagynunk. Amiként az I. pontban is említettem már, lehetséges még a X. házhoz és a Bakhoz tartozó, tévesen megítélt és folytatott társadalmi-közösségi tevékenység (rossz és hibás hivatás, mai szóval: karrier) erõltetésébõl származó anyagi hátráltatás is, amit a fentiekben leírt módon kell korrigálni, megvizsgálni azt, az által, hogy megvizsgáljuk, az illetõ személy horoszkópjában, a X. házban, vagy a Bakban milyen bolygók, illetve a karmikus pontok találhatók. Amiként lehetséges például, a Mérleghez és a VI. házhoz tartozó élettársi feladatok hibás betöltésébõl (Kényelemszempontú, vagy anyagi szempontú párválasztás alapján indított, rossz élettársi viszonyban való makacs kitartás), vagy kezelésébõl (házastársi csalásból, illetve a csalás elnézésébõl, „megértõ” megtûrésébõl) származó, anyagi jellegû sors-hátráltatás is. 3) Más, az általános emberi életfeladatokkal szembeni téves és hibás magatartásokból, ellenállásokból eredõ anyagi veszteségek, illetve az anyagi szûkösség, vagy a szegénység feloldásának a képtelensége. Ezen téves és hibás magatartások közül, természetesen, az a kettõ emelkedik ki, amely két magatartás az emberi létezés két alapvetõ (fundamentális) princípiumához való viszonyulásunkkal kapcsolatos. Az egyik a Nap által megtestesített egyéni, személyi tudathoz és egyetemes léttudathoz, a másik a Hold által megtestesített szülõi öntudathoz és mágikus teremtõi képzeletünkhöz kapcsolódik. Nevezzük ezeket férfi, vagyis A és nõi B típusú tudatoknak és személyazonosságoknak, a lét és az emberi élet két, egymást kiegészítõ, de egymástól az alapmintájukban különbözõ fõoszlopának, amiként azt a székely kapuk szimbólumrendszerében is, a fõhelyen találjuk ábrázolva a Nap és a Hold http://kozmaszilard.hu




formájában, és amiket, ugyanakkor a Tarotnak a 2 számú ikonján: a Papnõ, illetve a Sorskönyv, a sors-értelmezési, sorsfeladat- olvasási képességét megjelenítõ ikonjának a hátterében is felismerhetünk. – Hogy mi köze ezeknek a létfenntartást és a mentális fejlõdést (és annak primitív formájának: az intellektuális fejlõdést), majd (ezen keresztül, erre támaszkodva) a spirituális fejlõdést biztosító anyagi javakhoz? A könnyebb érthetõség kedvéért kezdjük a másodikkal, a B- oszloppal, vagyis a teremtés elsõ aktusával analogikus kapcsolatban álló, nõi – fõként anyai! - mágikus teremtõi képzelethez való negatív viszonyulásunkkal. A) Nem csak az õsmagyarok (És azok spirituális vezetõi: a táltosok) számára jelentett az áldás képzete és fogalma egyszerre anyagi és gyermekáldást is, hanem a földkerekség összes régi népe számára is. Amennyiben egy 2000 évvel ezelõtt élt írástudó és írásértelmezõ személy számára azt kezdenénk fejtegetni, hogy azért kell kevés gyermeket nemzeni (magzatokat nem hagyni megszületni), hogy a szülõk ez által kevesebb gondban és persze, kényelmesebben, tehát boldogabban és gazdagabban élhessenek, mint hogyha több gyermekük lenne, egyszerûen nem lenne képes a fejtegetés logikáját az értelmével felfogni. Számukra ugyanis az eredeti logika szerinti gondolkozás volt a normális, vagyis az, amit az élet minden mozzanatában láthattak érvényesülni: ahol, és amely családnál gyermekáldás van, ott a gyermekek számával arányos anyagi gyarapodás is van, ahol viszont nincs gyermekáldás, ott elõbb utóbb az anyagi források is kezdnek lassan elapadni. Itt nagyon fontos, hogy jól megértsük egymást. Ezzel nem azt állítom, hogy minél több a gyermek egy családban, ennek megfelelõen az anyagi javak léte is exponenciálisan növekedik, és a negyedik gyermeknél már kacsalábon forgó palotát kap az ember az égtõl ajándékba, anélkül, hogy a kezét is mozdítaná érte. Hanem mindössze azt, hogy az õseink számára egyértelmû volt az a lét-tény, ami szerint az utódok számának az arányos (3 – 4 gyermek egy családnál) növekedése és fennállása egy családnál, egyáltalán nem a szegénységhez, hanem inkább az arányos anyagi gyarapodáshoz vezet. Ezért nem is jutott volna eszükbe a papjaiknak – sámánjaiknak, - táltosaiknak például, hogy az új házasokra külön kérjenek anyagi áldást és külön gyermekáldást, esetleg, hogy az utóbbit „a kliens igényére” kihagyják, vagy „véletlenül” elhanyagolják a biztonság kedvéért. Eszébe nem jutott volna tehát a régieknek az anyagi és a gyermek áldást külön képzetként és fogalomként kezelni, és az aztán végképp nem jutott volna eszükbe, hogy a kettõt egymással szembe állítva, a gyermekáldást az anyagi áldást kizáró elemként kezeljék. Ezzel szemben a mai ember, azzal kezdi a házas életet, hogy esetleg egy, maximum, két gyermekre „rendezkedik be”, és csodálkozik, ha 20 év múlva, amikor az egy szem, vagy két szem gyermeke felnõtté válik, és „nincs akiért éljen, dolgozzon, és hajtson” iszonyatosan üresnek és értelmetlennek találja az életét, arról nem is beszélve, hogy milyen kietlenségi és hiábavalósági érzések kapják el, ha gyermek nélkül találja magát, vagy ha az egykéje valami okból kifolyólag teljesen eltûnik az életébõl (esetleg meg hal pl.). És mindezt annak ellenére, hogy esetleg(!) „megcsinálja a szerencséjét” és úgy és addig ügyeskedik, amíg másokhoz képest irigylésre méltóan (vagyis fölöslegesen!) meggazdagodik. És azt sem állítom, hogy amennyiben ez régebben a mai modellel ellentétes volt, vagy, ha így lenne ma is, minden a legnagyobb rendben ment (és menne) az áldás, illetve az anyagiak területén. Hiszen éppen arról van szó, hogy az elsõ (A) princípiummal való harmóniában levés éppen annyira fontos elõfeltétele „az áldás arányosságának”, mint a másodikkal. Vagyis az anyagiak arányos létezése, határozottan függ a személyi öntudat tisztaságától, illetve annak a minél nagyobb fokú zavar-mentességétõl is, nem csak a létezés elsõ (egyetemes) törvényével: a mágikus teremtõi képzelet törvényével való harmonikus belsõ kapcsolatunktól. Ám mielõtt a Nap és az Uránusz által megtestesített egyéni és egyetemes személyiségtudat és az anyagi javak pozitív áramlása – vagy apadása, szûkössége közötti összefüggések feltérképezésébe belefognánk, még tisztáznunk kell két dolgot is, a Hold és a Neptunusz által megtestesített teremtõi öntudatunkkal kapcsolatosan. Nevezetesen azt, hogy a minimálisan elégséges számú 3 gyermeknek a megléte egy családban, még koránt sem jelenti azt, hogy a teremtõi erõkkel való harmóniába kerülésünk egyszer s mindenkorra el van intézve és a továbbiakban nincs is amit ezzel foglakoznunk. Amiként, hiába nemzünk és szülünk, illetve gondozunk és nevelünk akár öt gyermeket is (Ezen a számon felül a gyermekekkel való reláció már személytelenné és ez által az erkölcsi – spirituális gondozás és nevelés relatívvá, vagyis minõségtelenné válik.), mert ennek az életfeladatnak a puszta számszerûség szerinti beteljesítésével, a bennünk levõ teremtõi erõkkel egyáltalán nincs elintézve! Sõt! A teremtés õserejéhez, illetve a teremtõi õstudathoz való pozitív viszonyulásnak az élet összes területén meg kell mutatkoznia. Itt találkozunk az igazi hit kérdésével, vagyis azzal, hogy megértjük-e igazából azt, hogy a teremtés eredeti rendeltetése és célja pozitív és mi, egész életünkkel és sorsunkkal, ennek a pozitív rendeltetésnek a megtestesülései és képviselõi vagyunk, és ebbe a pozitív „létszellembe” teljes személyiségünkkel és sorsunkkal bekapcsolódhatunk és vele együtt mûködve haladhatunk elõre az életünkben minden fajta görcs, feszültség és a fejlõdésünket szolgáló akadályokkal szembeni ellenségesség – ellenség-képzetek nélkül? Ez a hit jelenti azt az állapotot, amit Jézus úgy hirdet meg, hogy „Amíg nem lesztek olyanok, mint a gyermekek, nem léphettek be a mennyek országába. B) A másik fontos (és téves!) alapállás-probléma a gyermekáldás szellemiségéhez, illetve a gyermekekhez és ez által a saját szülõi minõségünkhöz való viszonyulással kapcsolatosan az, hogy megbánjuk-e (hogy nem bánjuk-e meg?) az életünk különbözõ nehéz szakaszaiban, különbözõ okok miatt (Pl. azok édesanyja, vagy édesapja házastársi hûtlenkedése, vagy a teljes család-elhagyása miatt, vagy a váratlanul „teherbe esett” lány-anyának az életre szóló „terhével” való magára maradása miatt.), akár azok kicsi korában, vagy nagyobbacska korukban, és fõként a nehéz korszakukban: a kamasz-korban, vagy a tõlünk való természetes elválásuk idején: felnõtt korukban a gyermekeink világra jöttét, azt, hogy annyit „kínlódtunk” velük és „most tessék: ez a hála.” Mert, amennyiben ilyen, vagy ehhez hasonló gondolatok bujkálnak a tudattalan gondolat- és képzeletvilágunk mélyrétegeiben – És garantálom, hogy akinek a személyi horoszkópjában a Rákban, vagy a IV. házban áll a Lilithje, vagy/és a Sárkányfarka, illetve, akinek a Holdja több (sok!) negatív fényszöggel támadott, az, http://kozmaszilard.hu




akár öntudatlanul és önkéntelenül is, de menthetetlenül forgat a fejében gyermekáldás elleni gondolatikat is - nincs ahogy „ne hajtsuk el” a család erõterébõl, illetve az életünkbõl az anyagi áldást (Misztikus kifejezéssel: az anyagi energiákat.). Nem a jelen témához tartozik, ezért inkább csak a helyzet nyomatékos illusztrációjaként említem meg, hogy ezek miatt, a az emberi lélek mély tudattalan alvilágában keletkezõ lelki jelenségek, ott zajló folyamatok miatt találkozunk az olyan esetekkel is például, hogy egyes családanyáknak rák-gyanús csomó keletkezik a mellében, vagy a méhében, annak ellenére is, hogy három, vagy négy gyermeket is szült akár. Ezek után, talán azt is könnyebb megérteni és elképzelni, hogy a saját személyiségünkkel és a mások személyiségével kapcsolatos bármilyen fajta nagyobb aránytalanság (személyi képességeinkkel és öntudatunkkal kapcsolatos bármiféle negatív magatartás, vagy ezeknek a mások rovására történõ intenzíven és hosszasan véghezvitt gyakorlása), azzal szembeni huzamos és intenzív ellenséges viszonyulás (harag, gyûlölet és neheztelés) is lehet az anyagi áldás elmaradásának, illtetve annak beszûkülésének és elapadásának az igazi, rejtett oka. A Lét másik (A) tartó-oszlopát képezõ Szoláris princípiumhoz kapcsolódó személyiség-tudatunk, az asztrológiában mindig a Napjegyünk által jelzett nyers, individuális személyiségünkhöz (annak tisztázott, vagy tisztázatlan: zavaros voltához) és az Ascendensünk által megtestesített, felnõtt, tudatos és életstratégiákban gondolkozni képes emberi tudatunkhoz (annak ugyancsak tisztázott, avagy tisztázatlan voltához, az ide vonatkozó önképhez, saját nyers és felelõsen gondolkozó személyiségünkre vonatkozó, pozitív, vagy negatív képzetekhez) kapcsolódik. Persze, a Lilith és a Sárkányfej által megtestesített rejtett és tudattalan személyiségvonásokhoz is kapcsolódik, abban az értelemben, hogy ezek a tudattalan és önkéntelen késztetéseket motiváló, rejtett (és negatív) személyiség-jegyek, mennyire erõsek, vagy sem, tehát, hogy mennyire képesek megzavarni – A természeti és emberi, civilizációs közegben cselekvõ és gondolkozó, nagyobb szabású életterveket készítõ öntudatunkat. Nagyon lesarkítva – És ismételten felhívom a figyelmet arra, hogy erõsen leegyszerûsítve - a dolgokat, azt is mondhatnánk, hogy az anyagi energiák (javak) arányos áramlása az életünkben – sorsunkban, annak is függvénye, hogy mennyire vagyunk tisztában saját magunkkal, egyéni értékeinkkel és nem utolsó sorban azzal, hogy lényegileg mit várunk el önmagunktól és a környezetünktõl, illetve, hogy ez az elvárás megfelel-e a kiegyenlítõdés, a polaritás és a fejlõdés törvényeinek, hogy létezik-e arányosság az un. belvilágunkhoz és a külvilághoz való viszonyrendszerünk között. A rejtett (karmikus) tulajdonságai (sóvárgásai, aránytalanul erõs, és önérvényesítõ személyi és személyiség-ellenes ambíciói, vagyis az egoizmusa, valamint a félelmei – szorongásai, frusztrációi) által vezérelt, ferde (belsõ) öntudattal és ennek megfelelõ, téves külsõ elvárásokkal rendelkezõ személynek ugyanis, okvetlenül csalnia, másokat átvernie, hazudnia, lopnia és hamisítania (sikkasztania, mások vagyonát, illetve a közvagyont látszólagosan törvényesen csapolnia) kell ahhoz, hogy civilizációs és esetleges luxus-elvárásai szerint élhessen, illetve ahhoz, hogy ilyen nívón lássa el a családját. Különben, az úgymond becsületes munkája után kapott jövedelembõl egyszerûen képtelen lenne élni. Persze, nem mindenki rendelkezik azokkal a képességekkel és tulajdonságokkal, amelyek segítségével egy ilyen mentalitást sokáig eredményesen „mûködtetni” lehet, és az ilyen személyek többsége, ha nem is az egészen szegények, de az inkább a szûkösön élõ, külsõ természet (eladható árú elõállításához a természetbõl fölösen elvont nyers-anyag) és belsõ természet (egyéni munkaerõ) kizsákmányoló-kizsákmányoltak között találhatók. – Azért használom a kizsákmányolókizsákmányolt kifejezést, mert, amiként a Bevezetés a misztikába c. tanulmányomban részletesen is kifejtem ezt, A Marx Károlynak a kizsákmányolás jelenségére vonatkozó tétele csak annyiban állja meg a valóság-próbáját, amennyiben nem adunk osztályjelleget neki. Magyarul: a személyi szükségleteitõl és egyéni lelki-szellemi struktúrájától (vágyaitól, képességeitõl) idegen, öncélú sorozat-termelésben részt vevõ ipari, vagy mezõgazdasági munkás is éppen úgy kizsákmányolja a külsõ természetnek és a saját belsõ természetének: a képességeinek, mint a munkaadója. Persze, az is igaz, hogy mindaz, amit itt erõsen sarkítottan leírok, nem fedheti minden árnyalatában a teljes valóságot, hiszen nem csak közvetlen árutermelés útján lehet manapság anyagi javakhoz, illetve az anyagi javak megvásárlását lehetõvé tevõ pénzhez jutni. De most nem az emberiség globális gazdasági problémáit értelmezem metafizikailag, hanem kulcsot akarok adni azok kezébe, akik spirituális igényû életet szeretnének folytatni, de az anyagi javak esetleges szûkössége, vagy fluktuációja miatti megélhetési gondoktól való félelmükben, nem képesek az õket „a sárba, vagyis az önelárulás és a személyi korrupció világába visszahúzó” régi életformáktól megszabadulni. A kizsákmányolt és kizsákmányoló tudattal rendelkezõ személyek tehát ugyanazoknak az lételveknek a negatív megtestesítõi. Lényegileg azonos princípiumok és lételvek, spirituális léterõk és erõterek (Kos – Mars, Oroszlán – Nap, Nyilas- Jupiter) negatív formáit testesítik meg, attól függetlenül, hogy a többséget képezõ egyik póluson létezõ személyek számára az élet alig-alig élvezhetõ, a rengeteg szûkösség, a mindennapi gondok és az állandó egzisztenciális problémák miatt. És ez akkor is igaz (Tehát, hogy azonos léterõk és lételvek két ellentétes állapotát testesítik meg.), ha a lényegesen kisebb számban levõ másik pólus képviselõinek minthogyha sokkal jobban menne látszólag (És anyagilag tényleg jobban is megy, de a sors-problémáik szempontjából nem!), de nyugodtak lehetünk, hogy az egyes esetekben a kegyetlen cinizmusig is elmenõ közömbösség álarca alatt, igencsak nagy feszültségeket kénytelen átélni az akarva-akaratlanul felmerülõ erkölcsi problémái, illetve a folytonos lebukási veszélyeztetettségben levés idegõrlõ állapota miatt. (A jó mélyre lenyomott, de onnan fel-fel törõ és így szûnni nem tudó lelkiismeret-furdalás, illetve az õt leleplezéssel és lebuktatással fenyegetõ, ellenségektõl, ellenséges sorshelyzetektõl való szorongás miatt). A teljes nyomorban élõk, és az un. megélhetési tolvajok, betörõk és az azoknál valamivel intelligensebb csalók, piti sikkasztók, illetve azok ellentétei: az emitt, amott a különbözõ nemzetgazdasági ágazatokkal vagy nemzetközi globalizáló gazdasági szisztémákkal, és még a politikával is összefonódó, luxusban élõ maffia-vezérek nem esnek a tárgykörünkbe, de tudni kell, hogy õk is, az asztrológiában az Oroszlán és a Nyilas által, illetve e konstellációknak a gyakorlati életterületei: az V. és a IX. házak erõterei által megtestesített személyi öntudat- és egyetemes léttudat kialakulásával http://kozmaszilard.hu




kapcsolatos karmikus sors-programoknak a képviselõi (megtestesítõi), akárcsak a fentebb leírt gazdaság-aktiváló, fenntartó és mozgató közösségi csoportokhoz tarozó személyek. (Az ide vonatkozó tipikus mentalitásokról, különbözõ sorshelyzetekrõl és életfeladatokról részletesen lehet tájékozódni a Konstellációkról, a házakról, illetve az anyai ági – örökletes - karmikus programokról szóló tanulmányaimban.) Mindez viszont, nem jelenti azt, hogy az anyagi javaknak az életükben való arányos létének (áramlásának) az elérése érdekében elégséges megvizsgálni, hogy a születési Napjegyünk által megtestesített és az Ascendensünk által jelzett Konstelláció által megtestesített spirituális motívumokkal (morfogenetikus erõterekkel) rendben van-e minden, illetve, hogy az Oroszlán és a Nyilas által, valamint a nekik megfelelõ IV és IX házak által megtestesített spirituális és gyakorlati életkörökkel minden rendben van-e a lelkünkben és a képzeletünkben, hanem a Napjegyünknek megfelelõ ház erõterét és peresze, az Ascendens által jelölt I. ház erõterét (az azokban található bolygók és/vagy karmikus pontok által megtestesített õserõket és karmikus hatásokat) is éppen úgy meg kell vizsgálnunk, és az általuk képviselt szellemi erõkkel is éppen úgy kapcsolatba és harmóniába kell kerülnünk mint az (1)-es pontban leírt, „teremtõi-gazdasági” horoszkóp-elemek által képviseltekkel. Amennyiben ez nem történik meg, menthetetlenül a kizsákmányolók, vagy a kizsákmányoltak illetve a megélhetési csalók, vagy a szociálisan eltartottak valamely kategóriájának a képviselõi maradunk, amely esetben szó sem lehet a derûs, egészséges és boldog életrõl, és a megváltotti állapot elérésérõl amit Jézus a mennyek országába (mennyei királyságba) való bejutásként jellemzett, még amúgy sem. Amennyiben a lét eme két oszlopához tartozó viszonyok és viszonyulások szempontjából megértettük az anyagiak kérdését, feltétlenül meg kell említenünk és fel kell még térképeznünk, néhány, a keresztény vallás által is gyakran emlegetett un. misztikus elemet is. Ilyen pl. a teremtõi azonosságtudathoz kapcsolódó un. elsõ szülötti jog gyakorlási lehetõsége (annak a belsõ erõsödésbõl, vagy önárulásból következõ megléte, vagy hiánya). És ilyen a szoláris princípiumhoz való helyes viszonyulást felülíró, illetve azt pozitív vagy negatív hatásaiban lényegesen felerõsítõ, vagy gyengítõ és a legtöbb esetben teljesen semlegesítõ helyes, vagy helytelen családanyai magatartásnak a hatásai. És ilyen a helytelen, vagy helyes (Ragadozói, vagy nem ragadozói.) táplálkozásnak a következménye, és ezen „misztikus” (tehát igen finom és majdhogynem követhetetlenül összetett) okoknak és más ide vonatkozó, vagyis az anyagi javak meglétére vagy hiányára (mágikusan) ható okoknak, az igen összetett és együttható problémaköre is. De ilyenek pl. a spirituális megtisztulást szolgáló (pszichológiai, vagy modern - ezoterikus kifejezéssekkel: a tudattalan legfinomabb rétegeit, vagyis az aura 5, 6 és 7 rétegeinek a megtisztítását szolgáló), mély bûnbánattal társuló vezeklés elmaradása, illetve a személyi tudatunk és a kauzális énünk közötti gyors és pozitív kapcsolatot szolgáló hálaadás elmaradása is. I. Kezdjük tehát az ismételten a Szoláris princípiumhoz tartozó, elsõ szülötti joggal, amibõl a többi motívum is következik. Ez nem más, mint az embernek abból a léthelyzetébõl (Hamvas szerint: világhelyzetébõl) eredõ teremtõi (mágikus) képessége, amit a Véda többszörösen és egyértelmûen elmond és elmagyaráz, és amire a Bibliában is találunk egyértelmû utalásokat. (Amit viszont a régi zsidó és a mai farizeusi keresztény dogma-értelmezés és júdási mentalitás elutasít, és ami miatt a Sanhedrin – a zsidó fõpapok gyülekezete – kimondta két ezer évvel korábban Jézusra a halál-ítéletét.) Ez pedig nem más, mint az, hogy minden egyes ép elméjû(!) felnõtt személynek, amíg csak él és vallásától és bõrszíntõl, vagy születési helytõl való különbözésétõl függetlenül, létezik egy igen finomazonossága, nem csak a teremtõvel (Istennel), hanem a teremtõ-állapoton túli õsléttel és õsforrással: az abszolútummal. (Persze, ugyanúgy létezik az abszolútumot megzavaró, azt, az abszolút biztonság- és nyugalomállapotából kimozdító és összezavaró Lilith nevû, köztes negatív erõvel is, de most éppen azt vizsgáljuk és azt próbáljuk be bizonyítani, hogy elsõsorban nem ez a negatív kauzális kapcsolat jellemzõ ránk, nem általa vagyunk elsõsorban vezérelve. Egészen pontosan: hogy a Lilith nem képes bennünk elnyomni az abszolút-kapcsolatunkat és a teremtõi lépességeinket, csak akkor, ha valamilyen, az embertársaink, vagy önmagunk ellen elkövetett vétek miatt, ez a kapcsolat elgyengül és végül használhatatlanná válik.) Ezt az abszolút léttudattal való azonosságot, a Sinai hegyen történt megvilágosodását követõen, Mózes úgy fogalmazta meg, hogy az Úr (A legfõbb törvény!) megjelent elõtte égõ csipkebokor formájában és eként megnevezte önmagát: VAGYOK AZ ÉN VAGYOK. Vagyis: Mózes abszolút tudata az egyetemes léttudattal azonos. Máshol azt mondja, hogy az Isten megteremtette az embert az õ képére és hasonlatosságára. Vagyis: az ember, mint egyedüli lény, akiben a teremtõi képességek (A mágikus imagináció) jelen vannak és „mûködnek”, az Istenhez hasonlatos. Jézus már több megjelölést (Definíciót) is ad erre a lét-tényre: „Én vagyok az út, az igazság, és az élet.” És: „Én az atyától jövök és az atya bennem van és én az atyában vagyok.” Annak érdekében, hogy a farizeusi gondolkozáshoz szokott embertársai és fõként a fõpapok ne botránkozzanak meg ettõl, a számukra akkor még „meredeknek” számító tanítástól, vagyis ennek, az akkori zsidók számára rejtélyes titokként kezelt abszolút ténynek a felfedésétõl - Ami pl. az indiai metafizikában való jártasok: beavatottak számára akkor is egyértelmû volt - Isten fiának nevezte magát. De nem csak magát, hanem mindenkit, és a tanítványait erre az egyszerû tényre próbálta rávezetni, ráébreszteni. A fõpapok viszont ettõl a titok-kiszolgáltatástól is begerjedtek, hiába idézte Jézus a Zsoltárokat, ahol ugyancsak meg van írva, hogy mindannyian az Isten (közvetlen!) fiai (és lányai: gyermekei!) vagyunk. Ebbõl következik tehát mindaz a misztikus kinyilatkoztatás, amit a vallásos miszticizmus és szentimentális mitológia késõbb elhomályosít és végül, a lényegi (gnosztikus) tartalmaitól megfosztva, üres és ócska, vallásos kellékké és szólammá hatástalanít: „Kérjetek és adatik….” Ne aggodalmaskodjatok, hogy mit esztek holnap, vagy holnapután …, a (Bennetek levõ) ti Atyátok (Páratlan intelligenciátokkal kapcsolódó Isteni-mágikus képzelõerõtök) nem lát-e el mindeneknél jobban titeket?” http://kozmaszilard.hu




Az elsõ szülötti jog tehát a az abszolútummal és a teremtõvel való közvetlen kapcsolatunkból, a teremtõi azonosság-tudatból következik, vagyis abból, amit a Nagy Constantinus által kanonizáltatott, domgmatizáltatott és szekularizáltatott kereszténység elvett, amitõl megfosztotta a híveit, az által, hogy Jézus –képzetét, a szenteket és a papokat az ember és a saját abszolút tudata közé ékelte mint közvetítõt és mint közbenjárót. (Ezért szélhámosság az ázsiai származású Sri Chimoy féle újvallás is, mert az a „spirituális mester” annyit tesz csupán, hogy misztikus kecskebukáival, Jézust kiveszi és saját magát beteszi közvetítõnek a tanítványai és az általa Supreme-nek nevezett abszolút-tudat közé.) Az elsõ szülötti jogról való lemondás általános mozzanatát a Biblia az Ézsaú és a Jákob közötti versengés mitológiájában örökíti meg. Az elsõ szülötti jog tudata és gyakorlása nélkül, az ember óhatatlanul a Júdási spekuláns logika szerint kénytelen élni és gondolkozni, bármilyen vallású, lenne és pláne, ha ateista. Ez a szükségképpen fellépõ ragadozói és Júdási és fausti gondolkozás jellemzõ ma a szekularizált kereszténység táptalanján létrejött nyugati civilizációban és ez vezet folytonosan a szükségképpen létrejövõ politikai és szociális zavargásokhoz is. Ezzel homlokegyenest szemben áll a Krisztusi – elsõ szülötti – öntudatnak megfelelõ élet-logika, amely a kauzalitástól idegen, külsõ elvárásoktól és külsõ ellenség-képzetérõl lemondva, derûs nyugalomban felvállalja az egyéni és az általános életfeladatokat és így folyatja az életet. Ezt az állapotot jelenti egyébként a Krisztus másodok eljövetele is, és semmiképpen nem a Názáreti Jézus reinkarnációját. Jézus tehát ezt, az elsõszülötti tudatukat szerette volna visszaadni az embereknek (Amit az Ézsau és a Júdás által megtestesített, spekuláló emberiség eladott egy tál lencséért.) és, amiként azt Hamvas Béla a Bizánc címû esszéjében és Kereszténységrõl szóló tanulmányaiban részletesen leírta, az újfarizeusok, az egyház intézményesítését célzó bizánci és római teológusok, éppen ezt lopták ki az eredeti tanításokból. II. Az elsõszülötti jogról szóló felismerésemet, vagyis annak a mély metafizikai értelmét, a Medárda lányunk születése után néhány nappal, a gyermek születése helyén: a Csíkszentkirály fölötti Bakó-Nyaka nevû Hargitai dombtetõn mondtam el 1989 július végén, de sajnos akkor nem tudtam mindazt, amit a következõ évek keserves család-gazdasági tapasztalataim nyomán kellett kikövetkeztetnem. Nevezetesen azt, hogy a nõi tudattalan-világ mágikus ereje, a nõi, és fõként a családanyai képzelet mágikus ereje ezerszeresen nagyobb a férfiakénál, vagyis a családapa mágikus képzeleténél. És mindemellett amellett azt, hogy az elsõszülötti jogot a nõk kevésbé tudják realizálni mint a férfiak. És azt is csak abban az esetben, ha orvosi segítség nélkül, tehát önálló teremtõkként és nem a szülészorvosok által magatehetetlenné tett, az orvoknak és a szülész asszisztensek által szerencsétlen növényi állapotba süllyesztett, megalázott és fájdalomcsillapítókkal, zsibbasztókkal, altatókkal elkábított, vagy kikapcsolt tudattal szülik meg a gyermekeiket. Ez az, egyelõre világ szinten is, többnyire negatívan mûködõ mágikus hatású, és inkább nõi (családanyai) jellegû képzelet viszont egyértelmûen azt jelenti, hogy egy családon belül, a nõk – az anyák – tudatos, vagy tudattalan, de negatív képzeletvilága, teljesen felülírja és semlegesíti a férfi (családapa) azon spirituális törekvéseit, hogy tisztességesen legyen képes eltartani a családját, úgy, hogy közben ne kelljen részt vennie sem a személyi struktúrájuktól idegen munkát végzõ kizsákmányolt-kizsákmányolók örömtelen és megváltásellenes tevékenységében, sem az elõbbieket munkáltató, vezetõ, mozgató, aktiváló, motiváló, szórakoztató (a termelõ – zsákmányoló kizsákmányoltak figyelmét és isteni öntudatát szétszóró, annak létrejöttét akadályozó) kizsákmányolók és politikusok tevékenységében. Jóval az Enikõ lányunk halála után, az Etelka születését követõ idõszakban, amikor már az addig (3,5 éves koráig!) makkegészségesen fejlõdõ Medárda lányunk kezdett néha-néha erõsen magas lázzal járó hûléseket „felszedni”, figyeltem fel arra a jelenségre, hogy amikor – késõbb derült ki, hogy mindig az olyankor körülötte inkább legyeskedõ édesanyja befolyására - a feleségem szegénység-okozó tényezõkként gondolt a gyermekekre huzamosabb ideig, azok meg betegedtek (meghûltek) istenesen, azt követõen a feleségem is meghûlt, majd a lábadozás idejében és néha azt követõen is, rendszeresen beköszöntött hozzánk a szegénység. Az anyai, családanyai negatív tudattalan képzeletvilághoz köthetõ betegség-okok leírását és metafizikai indoklását – értelmezését (az egész jelenség kauzális értelmezését) valamint a feleségem befolyásolásával a gyermekeim egészségét károsító (És késõbb, a Medárda és a Turula életét is veszélyeztetõ!) anyósomnak a szerinte indokolt, mivel a lányának jót-akaró, de végül is, mindig boszorkányosan veszélyessé sikeredõ tevékenysége gyökeres meggátlásának a történetét részletesen leírtam a Tisztánlátás c. tanulmányomban, tehát nincs amiért megismételnem magam. Tény az, hogy miután erre a férfiúi hiuságomat másodszorra is a romokba döntõ a jelenségre felfigyeltem (Nehezen tudtam elfogadni ugyanis azt, hogy a rengeteg – sokszor estétõl reggelig tartó – munkám ellenére, a keresetem annak van alárendelve, hogy a feleségem mennyre támadja vagy nem a családanyai mivoltát, illetve a néha a terhére levõ gyermekeket.) majd azt a társaimmal együtt, mind a saját családjainkon belül, mind a hozzánk horoszkóp-értelmezésért forduló személyek sors-történetében megfigyelhettem, tehát a kezdeti gyanúmra és az erõsödõ feltételezésemre egyértelmû, asztrológusi visszaigazolást is nyertem. El egészen odáig, hogy ki merem jelenteni azt, hogy rengeteg olyan család, ahol a férj, vagy a férj és a feleség is tisztességes egyszerû munkából igyekszik a család anyagi szükségleteit fedezni, mindössze azért szenved anyagi szûkösségben, mert a családanya öntudatlanul és önkéntelenül család- és gyermekellenes képzeleti tevékenységet végez, illetve úgy érzi, hogy neki több munka és fáradozás jut osztályrészül a férjénél, hogy „elszívják” az energiáit a gyermekei, vagy a személyisége el van nyomva a férj által, vagy valami másért orról és neheztel arra, esetleg az egész sorsára és a sorsán keresztül persze, az Istenre. És persze, mindezt nem nyíltan, a férjjel – családapával – veszekedve, pörlekedve teszi, tehát az egész ellenséges mentalitás ott marad elrejtve a tudattalanjában: az anyai teremtõerõvel rendelkezõ képzeletében! Ilyenkor a férj bármit hetet, nem lesz képes a család számára a mindennapi betevõ falatnál és más elemi szükségletek kielégítésére elégséges javaknál többet elõteremteni, ha megszakad akkor sem, illetve, ha két mûszakos http://kozmaszilard.hu




munkavégzés árán mégis sikerül valamit pluszba elõteremteni, azt elõre nem beszámított, nem látott, körülmények és szükségletek kielégítése miatt (A család valamely tagjának betegsége, baleset, vagy nagy mértékû számlaemelés, stb.) ki kell fizetni. Mindaddig, amíg a családanya meg nem szabadul a fent leírt sötét képzeteitõl, semmi remény nem marad a család anyagi helyezte javítására a nagy mértékû csaláson, lopáson, szélhámoskodáson, és kívül. Ilyenkor szoktak egyes családok az adósságok ördögi körébe bekeveredni, hiszen a környezeti pozitív példákat véve alapul, normális lenne, hogy a család anyagi jövedelmei növekedjenek. De amennyiben a családanya folytonos negatív szellemiségben maradva (indokolt, vagy indokolatlan, de mindenképpen értelmetlen duzzogás, pufogás, mosolyszünet, haragszomrád-játékok és nyílt, vagy rejtett neheztelések, finom mérgelõdések), mentális és asztrális blokkokat gyárt és erõsít folyton – akár öntudatlanul és önkéntelenül is, de – elûzi az anyagi javak áramlását: az áldást a háztól. És ilyenkor képzelik azt nagyon sokan, hogy el vannak átkozva és keresik a misztikus magyarázatot a gyanúsan ismétlõdõ és irracionális jelenségekre. Jó ha asztrológushoz fordulnak ilyenkor, aki ezeket a téves mentalitásokra utaló háttér-információkat a születési képlet alapján pontosan és részletesen kiderítheti és megnevezheti, a bolygók és a karmikus pontok házhelyzete és fényszögei szerint, életterületenként és részenként árnyalhatja, és személyesítheti. Rossz, ha egzotikus gurukhoz, ördöngösökhöz és vajákosokhoz, és gondolatolvasó, vagy „semmibõl kitaláló” táltosokhoz és más, misztikus csodabogár-kozmetikus „tisztánlátókhoz” fordul, akik az ártó szellemeket, vagy más személyek átoktevési és más jellegû fekete-mágikus tevékenységét (Vagyis, ha misztikus módon is, de megint csak valamilyen külsõ ellenséget és nem a személy megigazodása és megváltódása – boldogulása érdekében munkálkodó felettes Énjét. – Lásd az Astrologosra is feltöltött Aranyregényem V. fejezetét.) teszik a jelenségért felelõssé. III. A harmadik „misztikus” magyarázat arra, hogy az anyagi javak és általában az anyagi energiák miért szóródnak szét a családban, a köztudatban az anyós-viccek által megtestesített „áldatlan állapotok”, amiért persze, nagy hiba lenne egyedül az anyósokat okolni. Hiszen az anyaságra, a megfelelõ ünnepnapokon az egykézõ anyák „hõsies” helytállását és „rendkívüli szeretetét - gondoskodását is egekig magasztaló, az egy szem, vagy két szem gyermeküket gondozó és nevelõ anyák ferde-istennõi szerepére vonatkozó, buta és szentimentális, és szellemtelen is Istentelen és megváltás-ellenes, irodalmi, politikai és fõként média-hazugságok mind -mind a felnõtt gyermekeik mellett „szereptelenné”, tehát fölöslegességi-tudatú személlyé alacsonyodott, szerencsétlen nõket és férfiakat hozza, rossz anyai és rossz apai elõny-helyzetbe. Nem csak az anyagiak szempontjából, de semmilyen más szempontból nem lehet áldásos annak a családnak az élete, ahol a tényleges családanya (A fiatal, vagy középkorú: gyermekeket szülõ és azokat közvetlenül gondozó, azok egészségéért és fejlõdéséért közvetlenül felelõs feleség!) nem áll a család központjában, ha nem õ a család szíve (A férj-családapa mellett, aki a család feje kellene, hogy legyen.), hanem az anyós, vagy a saját édesanyja (bármelyik félnek az édesanyja.), aki esetleg még a fiatal, vagy a középkorú családdal is lakik és, ahelyett, hogy az õ korának és polgári állapotának megfelelõ szerepkört töltene be (Pl. 63 éves kora után, kizárólag csak spirituális élet különbözõ formáit gyakorolná, ilyen jellegû kérdésekkel foglalkozna.) nem csak, hogy bele merészel szólni – kotyogni – a család dolgaiba, hanem egyenesen vezetni, vezényelni is akarja azt. Arról a szerencsétlen helyzetrõl nem is beszélve, amikor egyenesen parancsolgat és a felnõtt menyét, vejét, lányát, fiát akarja nevelni mintha az még gyermek lenne. Ez rendszerint azokkal a férfiakkal és nõkkel történik meg, akiknek a Rákban, vagy a IV. házban több negatív bolygó, illetve, a Sárkányfarok, vagy/és (És pláne ha!) a Lilith található, illetve, akinek ezekkel együtt, vagy ezek nélkül is, erõsen támadott a Holdja. De megtörténhet az Oroszlán, vagy a Nyilas karma esetében is, amikor a társadalmi – közösségi irányító – szerepkörébõl kiesett (Nyugdíjba ment, vagy leváltott) anya, az anyós, az apa, vagy az após más alárendelttel nem rendelkezvén, a felnõtt gyermekén – gyermekein, vagy menyén – menyein (leggyakrabban!), vején fölötti uralkodásban, vejein kísérli meg a hatalom édes ambróziáit szürcsölgetni. Nyilas karakterek (karmák) esetében, az uralkodás édes méze mellett, a saját személyérõl alkotott pozitív képének a további élesítése is szerepet játszik általában: „Hogy milyen jó anya – anyós/após vagyok én, mennyi jót vagyok képes tenni még mindig a gyermekemmel – gyermekeimmel, menyemmel stb., és persze: unokáimmal, akikért még az életemet is képes vagyok feláldozni.” Ezek a tipikus „anyósi” élethelyzetek, mindig azt jelzik, hogy az illetõ házaspár felei, fõként a fiatal feleségek, családanyák, vagy jövendõ családanyák, képtelenek a saját képzeletükbe az õsanya spirituális képzetével kapcsolatot teremteni és azzal azonosulni. Azt tehát, hogy számukra még mindig az õ édesanyjuk képzete jeleníti meg a tudattalanuk mélyrétegeiben az anya képzetét, akkor is, ha õk akár már két, vagy három gyermeket is szültek a világra. És persze a férfiakkal, fiatal férjekkel – jeleni, vagy jövõbeni családapákkal is így van ez, de a helyzet valamivel bonyolultabb: Egyrészt képtelenek az anya õsképét kivonni a saját édesanyjuk személyébõl és áthelyezni a feleségükbe, létezõ, vagy jövendõ gyermekeik édesanyja személyébe, másrészt, a saját felnõtti és az ennek megfelelõ családapai szerepkörüket sem képesek felvállalni teljes mértékben. És ahhoz, hogy a saját anyjukat, vagy a feleségük édesanyját illessék az õsanyának megfelelõ tisztelettel, még az sem kell, hogy az anyával, vagy az anyóssal egy födél alatt lakjanak. Jól ismertek azok a fonák, helyzetek, amikor a férj nem az élete legfontosabb szereplõjével(!), feleségével: gyermekei anyjával beszéli meg a legfontosabb dolgait, hanem az édesanyjával, sõt, némely esetben az anyósával! Azokról a groteszk esetekrõl nem is beszélve, amikor még ebédelni és esetleg vacsorázni is az ily módon szereptévesztésbe került anyukához jár vissza, aki természetesen a legnagyobb örömmel hozza meg a drága fiáért ezt az anyai áldozatot (Az igazi áldozat persze az lenne, ha azonnal és maradéktalanul és fellebbezési lehetõség nélkül visszakergetné a feleségéhez és az igazi, a házasságkötés aktusával általa alapított családjához!), fõként, ha a drága etetése közben a konkurencia irányába: a menye irányába is elhelyezhet a fia lelkében egy-két negatívan ható aknát. Persze, a fiatal feleségeknek és családanyáknak a férjük elleni panaszát még nagyobb örömmel (Sõt: gyönyörrel) hallgatni kész lányos anyósoknak a jótékony célokkal végrehajtott, de végsõ eredményeiben mindig családrontó tevékenységérõl is rengeteget lehetne írni, de a jelen tanulmánynak egyáltalán nem célja ez. Ámbátor azt sem árt e fejezetnél megjegyezni, sõt, kiemelten http://kozmaszilard.hu




felhívni a jelenségre a figyelmet, hogy a megtermékenyülési képtelenségek jó részénél is felmerül ez a lehetõség, mindamellett a néhány biológiai és rengeteg kauzális-spirituális ok mellett, amelyeket egyedül a személyi horoszkópokból lehet kiolvasni teljes pontossággal (és biztonsággal). És persze a legfõbb ok mellett, ti, hogy az illetõ személy (vagy személyek) karrier-építés, ház-építési, szülõi szerepkörre való megérésre való várakozás (Nem tudom, a pszichológusok tanították-e meg erre a nagy szamárságra a mai nõket, de feleségem hallgatott olyan pszichológus nõ által tartott elõadást, ahol az illetõ azt állította, hogy a mai nõk csak 26 – 28 éves korukban érnek meg az anyai szerepre.) és más szempontok miatti halasztgatás miatt, kifutottak – nem is annyira a biológiai idõbõl, hanem az anyai állapot egészséges átélésének a spirituális határidejébõl (21 - 28 év: az érzõ lélek kialakulási periódusa a Szaturnuszi fejlõdési ciklusok szerint. Ez tehát a nõk – anyák – számára a gyermekek megszülésének a legalkalmasabb periódusa, nem csak biológiailag tehát, hanem spirituálisan is!) A férfiaknak a komoly családapai szerepkörre való megérésének az alkalmassági periódusa az mindenképpen az értelmi lélek (28 - 35 év) és fõként a felelõs lélek (35 - 42 év) kialakulása utánra tehetõ. E miatt, az idõperiódusok eltolódása és felborulása miatt is, lehetséges az, hogy az anyósok és apósok a kellettnél fontosabb szerepet kapnak a ma még egyáltalán összeálló modern családokban, amennyiben a fiatal házasok, különbözõ indokkal és ûrüggyel el nem menekülnek egy más földrajzi tájra e szerencsétlen perspektíva kialakulási lehetõsége elõl. Ugyancsak más témához kapcsolódik, de mivel azt is tudom, hogy a pénz és az anyagiak kérdésköre ma sokkal több embert izgat, mint amennyit kellene (Életünknek és az egész emberiségnek csak egy negyed részét kellene e témakör, vagyis a gazdasági tevékenységen keresztül elérhetõ spirituális fejlõdési életfeladatok ellátása lefoglalja a horoszkópokból kiolvasható szerepkörök és gyakorlati – spirituális feladatok szerint.), hát ugyancsak itt elmondom sebtében, hogy azért sem csoda, ha a többi égetõ lelki-szellemi és spirituális probléma mellett, a mai családokban ez a kérdés nincs a helyére téve, mert kb. 100 éve (Amióta a szülõanyákat a humánus szülészorvosok el kezdték megszabadítani az egészséges utódok –szülésének a feltételét jelentõ szülési fájdalmaktól), senki, sehol, sem szülõ, sem semmiféle intézmény nem nevelte, és nem neveli, nem oktatja, nem készíti (Nem neveli!) a tegnapi, a tegnapelõtti és a mai gyermekeket a férji és a feleségi, illetve (és ami az elõbbiektõl elválaszthatatlan!) a családanyai és a családapai életfeladatokkal való megbirkózásra! E feladatoknak a minél helyesebb – egészségesebb betöltésére, elvégzésére. Holott, életünknek a legnagyobb periódusát betöltõ, életünk legfontosabb feladat-körérõl és legfontosabb spirituális fejlõdési lehetõségérõl van szó! A témánknál maradva: a lényeg az, hogy az imént leírt anyós-após szindróma is komoly szerepet játszhat a család anyagi helyzetének az ingadozásában, irracionális beszûkülésében. V. Az életenergiák és a z anyagi energiák legfontosabb elszívó-okához, okaihoz jutottunk: a szent szellem logikájával ellentétes magtartáshoz: a külsõ és a belsõ csalás, a más- és mások csalása és az öncsalás, az önámítás jelenségéhez. Tudom, hogy ez, a látszat-valósággal, vagyis az ember által a biológiai és a pszichikai dimenziókban tapasztaltaknak némileg ellentmond, hiszen azt látjuk hétköznapi gyakorlatban, sõt: a reflektorfényben és a nyilvánosság színpadán mûködõ közéletben és a politikában is, hogy aki csal, vagyis aki tudatosan ámít, törvények ellentmondásosságát és gyengeségét, illetve az embertársai naivitását, vagy jóhiszemûségét kihasználva, azokat átveri, vagy szemtelenül megrövidíti, sõt: egyenesen sikkaszt vagy szemtelenül ellopja a közvagyont (bundázva privatizál), annak lehet luxusban élni, a becsületesnek meg nem. Azt, hogy a pragmatikus morál szempontjából, magát becsületesnek képzelõ, a tisztességes munkából megélni, illetve családját fenntartani akaró személynek, aki nem ébredt rá a spirituális valóságra és nem ismeri a saját sorsprogramjából következõ „kötelezõ” személyi magtartásokat, miért kevés a pénze, amikor logikus számítások szerint több kellene, hogy legyen, a korábbiakban letárgyaltuk. És azt is, hogy azok, akik sikkasztottak például, vagy más átverés, vagy „hivatalos csalás” segítségével alapozták meg a mesés gazdagságukat, nem lehetnek boldogok, még akkor sem, ha elõre, illetve felfelé menekülnek a társadalom csúcsaira, mint pl. Magyarország miniszterelnöke, ahol nem lehet már õket elkapni és bezárni, mint a náluk kevesebb tehetséggel rendelkezõ szélhámosokat, mivel mindenütt, minden státuszban mûködnek az egyetemes törvények. Gyakorló asztrológusi tapasztalatból is mondom, nem csak metafizikai tisztánlátóként, hogy Gyurcsány Ferenc például, most sokkal nyugodtabb – tehát valójában boldogabb – lehetne, ha a tizenvalahány évvel korábban elkövetett közvagyon-csapolásaiért (sikkasztásaiért) börtönben pihenhetne. Sokkal inkább jobb lenne ott neki, mint rettegve élni „szabadon”, amikor az elkövetett gazdasági vétkeire ráadásként, alantas hatalmi ambícióinak a foglyaként, a közutálat légkörében kénytelen a miniszterelnöki szerepét tovább játszani. Nem tudva, hogy mikor lázad fel akkora tömeg ellene, hogy a kormányát megdöntse, hogy mikor buktatja le végképpen valamelyik párt- és bûntársa, vagy a sors kezeként, mikor kapja célkeresztbe egy leszerelt lesipuskás ügynök, vagy éppenséggel egy olyan érdekcsoport által bérelt gyíkos, amely érdekcsoportot eddig õ kiszolgált, de amelynek a rengeteg leleplezõdés után, már az útjában áll. De ne menjünk Gyurcsány Ferencig. Õ, ha nem is egy kivételes (Hiszen nem õ az egyetlen Európában, aki közönséges sikkasztóból, szélhámosból, sõt: banditából államfõvé lett!) de mindenképp szélsõséges eset. Jól termelõ gyárát visszakapó gyártulajdonosnak a velem egy idõs fiával is találkoztam, aki tehát semmiféle jogtalanságot nem követett el annak érdekében, hogy meggazdagodjon, de mivel kihagyta azokat a tapasztalatait, amelyek szellemileg õt képessé tették volna arra, hogy egy ekkora vagyon kezelése – mûködetése mellett felelõsségteljes családapai szerepkörének is meg tudjon felelni, az ugyancsak úri családból származó bécsi felesége ott úgy hagyta az apjától átvet gyárával együtt, hogy a három közös gyermeküket is magával vitte Ausztriába. Pedig a három gyermeket szülõ feleség nagyon szerethette a kapcsolatuk elején (Mielõtt a férfi gyártulajdonossá vált volna!), ha képes volt érte Bécset ott hagyni és nem csak magyarul, hanem románul is megtanulni! És: pedig – ismervén mindkettõjük horoszkópját - én idejében figyelmeztettem a férjet arra, hogy szánjon több idõt a feleségére és a családjára, ha ezt a perspektívát el akarja kerülni. És még sorolhatnám a példákat: Öt ügyvédbojtárral dolgozó menõ, de elvált ügyvédnõ, akinek az egy szem kamasz fia egy életre a tolószékéhez lett kötve, vagy az elõbbi gyártulajdonosnál is gazdagabb http://kozmaszilard.hu




gyárigazgató, akinek a nagyobb lánya visszahozhatatlan narkós, a három fõiskolai és egyetemi diplomával, angol szuper-võlegénnyel és repülõ-pilótai állással rendelkezõ kisebbik lánya hirtelenül menthetetlen-agydaganatos lett. – Az igazságnak háttal ülõ plátói barlang-fényben mozgó (élõ) „pragmatikusok” világában mindössze anyagiak, vagyis látszólagosak boldogsági – nyomorúsági különbségek. Lényegi és igazi különbség csak és csakis az álomkóros barlanglakók (Civilizáció – építõk) és a ténylegesen éberek között létezik. Most csak azt kell még megértenünk, hogy azok a személyek, akik nem elõre megfontolt szándékkal és következetes tudatossággal csalnak és ámítanak, hanem csak megszokásból, vagy azért mert „a vérük hajtja” (Vagyis a Lilithjük által jelzett valamely gyengeségük „a vétek édes élvezetének” a sóvárgási állapotában tartja.), vagy azért, mert az egyetlen valamikor elkövetett nagyobb csalásukat, folyamatos újabb és újabb apró hazudozásokkal kell eltakarniuk, titokban tartaniuk, holott ezt az állapotot egyáltalán nem szeretik, sõt, esetleg egyenesen utálják, miért könyvelhetnek el nagyobb anyagi veszteségeket, mint amennyit megengedhetõ lenne a bevételek arányában? És itt nem csak a családtagoknak és a házastársaknak az egymással szemben elkövetett kegyes hazugságokkal való átverésérõl és nem csak a szerelmi-szexuális csalásokról, van szó, hanem általában a szellemi korrupciónak, és általában a hétköznapi korrupt magatartásnak (Az apró bocsánatos bûnöknek) a család anyagi jólétére, vagy az anyagiak vészes fluktuációjára való hatásáról és visszahatásáról. Az Elta-egyetemen, ahol gyakorlati metafizikát és asztrológiát tanultam, az volt az egyik fõmondat, hogy a korrupció nem a közéletben kezdõdik, hanem otthon, vagyis a hálószobában és a konyhában. A közéletben és a politikában mindössze nyilvánosságra kerül, az amit egy ország lakossága otthon a hálószobákban és a konyhában elkövet. Azt, hogy mi minden tartozik ide, nem szándékozom leírni, mivel duplájára növesztené a tanulmány anyagát. A témát, a korrupció és a csalás kauzális gyökereit is feltérképezve, részletesen kidolgoztam a Bevezetés a Misztikába címû tanulmány VII. fejezetében. Tény az, hogy az a személy, aki minimum az élete legfontosabb személyével: az élettársával (férjével, feleségével, gyermekei apjával, vagy anyjával) sem képes (Nem tud!) teljesen õszintén kommunikálni és akik nem képesek egymás legfontosabb problémáit: a közös életük – a család élete – legfontosabb problémáit, a személyi nehézségektõl és félelmektõl a kauzális gyökerekig visszahatóan megtárgyalni, vagyis az, aki okkal, vagy ok nélkül, bármit is huzamosan elhallgat - elrejt, vagy személyileg rejtõzködik az élettársa elõl (Akár önféltésbõl, akár kényelemféltésbõl, akár kegyes hazugságból.), az ne csodálkozzon azon, ha az anyagi és a betegségi problémái nem szûnnek meg. Mivel a jelen tanulmánnyal egyáltalán nem szándékoztam világgazdasági forradalmat indítani, hanem mindössze azok számára készítettem, akik spirituális igényeiknek megfelelõ minõségi életet szeretnének folytatni, de úgy vélik, hogy ennek a megvalósításában az anyagi javaik szûkössége (pénz-kereseti lehetõségük) meg akadályozza õket, a kép teljessége és a munkálkodás eredményessége érdekében, én sem rejthetem véka alá azt a jelenséget, amit engem szerencsésen megelõzve, a nálam õszintébb és kevésbé szemérmeskedõ társaim már kifejtettek. Ti., hogy miközben a különféle jósoknál és különféle tradicionális, vagy modern ördöngösnél hagyott hatalmas összegek mellett, az értéktelenségek és értelmetlenségek panoptikumára képesek költeni a pénzüket sokan azok közül, akik szeretnének a miénkhez hasonlatos egészséget (Jelentõs gyermekkori és fiatalkori, és a megvilágosító-beavatásom elõtti érettkoromból származó, elmúlt betegségeimmel, kilenc hónappal ezelõtt szedtem utoljára gyógyszert– persze, potyára! -, amikor az orvos megpróbálta mesterséges úton elhajtani a 9 mm-es vesekövemet, amit végül csak nekem kellett meditáció segítségével „elintéznem”.) és tényleges (nem színpadi!) harmóniát elérni, az életük megmentésére – az egész sorsuk rendbetételére! - alkalmas munkánkra sajnálják kiadni a pénzt, vagy ha végül, nehezen ki is adják, akkor sokallják azt! Autólámpára, autógumira, a húszadik új ruhára és a tízedik új cipõre, házi szemfesték- és kozmetika-felszerelésre futja, konyharobotra, mosogatógépre, más, házimunka könnyítõ gépre, a szuper-számítógépnek a kapacitását az egekig emelõ pót-alkatrészre futja, gyógyfürdõre, kozmetikusra és fodrászatra, lombik-bébi program-pályázatra, házasságközvetítõ - honoráriumra, 40-ik, 50-ik születésnapi bulira, üdülõtelepi, vagy misztikus terápiára futja, görögországi nyaralásra, vidéki karácsonyra, északi szilveszterre futja, horoszkópra is futná ugyan, de az várhat még. Elõbb szerezzem meg azt a jó munkahelyet (Amit lehet, hogy nem is kell megszerezni.), elõbb fejezzem be a lakásfelújítást (Amit lehet, hogy hiába újít fel, mert úgy is, az öreg anyjával, öreg apjával, testvérével, vagy a nagynénjével, de úgy is sterilen magára marad továbbra is benne.), elõbb szerezzem meg azt a nõt, azt a férfit, azt az autót, a kutyát, a macskát, lovat, lakást, házat, az orvost, aminek a segítségével mégis megnyerhetem az életemet és aztán majd meglátjuk a horoszkópot is. Hiszen, mi lehet abban, ami hasznosabb számomra, mint hogy az autóm gyengébb lámpáit, tavalyelõtti kerekeit kicserélem? És mitõl olyan drága az a nyavalyás horoszkóp? Még, ha legalább a fele igaz lenne…, de több mint fele hazugság. Nem szégyelli magát az asztrológus? Összehord egy csomó mindent, aminek jó, ha legalább a fele igaz …, na, jó, nem mondom, lehet benne valami lényeg…, mármint abban a részében, ami igaz, de hát ennyi pénzért? Hiszen ez kész rablás! És most nem akarok senkit meggyõzni arról, hogy úgy is megérdemeljük a pénzt, hogy ha nem mással, akkor az asztrológiai motívumoknak az éveken át tartó, tételenként történõ megírásával az analitikus horoszkóp esetében, vagy egyedül a sebészi munkához hasonlítható, ezer információ közül szelektáló – szintetizáló, több órás koncentrált figyelemmel szintetikus értelmezés esetében. Nem akarok panaszkodni senkinek, hogy nem lehet velem a feleségemnek beszélni, és a kislányaim hiába szólnak hozzám evéskor, amikor ebéd, vagy vacsora-szünetet tartok horoszkópértelmezés közben, vagy akár akkor is, ha éppen befejeztem az értelmezést, mert az agyam nem tudja abba hagyni, és önkéntelenül, tovább folytatom a következõ rész értelmezését, vagy újra fogalmazom automatikusan, és persze, fölöslegesen magamban az apró részleteket. Sõt: van amikor eszembe jut, hogy el maradt valami lényeges és hagyva csapot-papot (ebédet, feleséget és gyermeket) és folytatom az írott, vagy mondott értelmezést azért, hogy nehogy az evés közben kigondoltakat elfelejtsem. És arról sem akarok senkit meggyõzni, amit az egyik Magyarországi ügyfelem úgy fogalmazott meg, hogy amit teszek az http://kozmaszilard.hu




emberekkel, az anyagiakban voltaképpen megfizethetetlen, hiszen mit ér akár egy szuper-autó is, például amellett, hogy házasságokat hozok helyre, szétomló félben levõ családokat kapcsolok egybe, megmentve a gyermekek számára az édesapát és az édesanyát is, az egymásra unt élettársakat rávezetem, hogy folytatható és nagyon jó lehet még a párjukkal szexuális élet, egyeseket a gyógyszervásárlástól szabadítok meg egy életre, másokat a depressziótól, vagy az öngyilkosságtól és így tovább. És még csak azt sem kívánom bizonygatni, hogy amennyiben érdemtelen munkáért kérnénk el az ugyancsak asztrológus feleségemmel, érdemtelenül sok pénzt, ha szuper-autónk nem is kellene legyen, de minimum egy négy szobás lakásunk, ahol mégis csak levegõsebben élhetnénk a növekvõ négy gyermekkel. Most csak arról az asztrológusi munka-értékével szemben érzett misztikus komplexusról akarok írni, amin, akkor amikor a saját horoszkópomat kértem, én is keresztülmentem. Jól lehet, hogy mára valahol a halál kapujában álltam magatehetetlenül, és ugyanakkor valahol sejtettem, hogy ha van valami még, ami megmenthet, akkor már egyedül ez, az egyedül a számomra szóló isteni információ lehet az, ami megmenthet, mégis féltem a városunkba heti rendszerességgel elõadásokat tartani érkezõ bukaresti metafizika-oktatóktól horoszkópot megrendelni. Az egyik ostoba képzetem az volt, ami a Jézus kereszthalála óta kísérti a vallásos lelkeket: ha akkora misztikus tudással rendelkezett, miért nem mentette meg magát. Amennyiben tehát, a metafizikus- asztrológus is rendelkezik egy olyan fajta tudással, miért nem szerez pénzt, vagy energiát az õ misztikus forrásaiból, miért nem tartatja el magát a kozmikus energiákkal, miért kell neki az én pénzem? (Mellékesen: õk, akárcsak én a családommal a jelenben, nem szívtak olyan különbejáratu misztikus energiákat az Úristentõl, ami lehetõvé tette volna számukra, hogy nekünk ingyen készítgessenek horoszkópokat, ahogyan ma egyesek elvárnák tõlünk is, hanem a számomra akkor elképzelhetetlen és felfoghatatlan és késõbb is nehezen átvett, természetes táplálkozási móddal kapcsolódó életvitelük tette lehetõvé, akárcsak számunkra most azt, hogy mások számára felfoghatatlanul kevés jövedelemmel is egészségesebben és boldogabban éljenek – éljünk, mint a pragmatikus logikájuk által vezérelt emberiség.) Magyarul: az akkor számomra természetesnek tudott, tehát megbocsátható tudatlanságom és tájékozatlanságom következtében, „normálisan” fösvénykedtem a rovásukra – jótevõimnek és életem megmentõinek a rovására. Másrészt homályosan attól féltem, hogy amennyiben becsapnának, ezáltal magukat is becsapnák és akkor nekem szertefoszlana az élet értelmébe vetett utolsó reményem is, ami akkor csillant fel újra, amikor velük találkoztam. Nem azért féltem tehát, hogy egy esetleg értéktelen munkát készítenek a pénzemért, hanem azért, hogy amennyiben engem átvernek, saját magukkal szemben is bûnt követnek el, mivel értéktelen, vagy hamis információt adnak valakinek, aki ott áll az élet és a halál vonalán. Hogy honnan szedhettem ezeket a misztikus félelmeimet és fenntartásaimat, máig nem értem. De ez, a máig megválaszolhatatlanságában még inkább nevetséges szellemi irracionalizmusom fölötti pislogásom is eltörpül ama szégyenem mellett, hogy 1991 õszén féltem és haboztam kiadni 3000 lejt (Ma kb. 50 euronak megfelelõ összeg) egy olyan munkáért, aminek köszönhetõen tovább folytathattam az életemet és aminek köszönhetõen ma az vagyok, aki vagyok: négy gyönyörû egészséges kislányból (És Medárda maholnap, már nem is kislény!) és az értelmes anyukájukból álló családom férfi tagja, aki mellékesen még négy könyvet kiadott és karate mesterré is lett azóta. Hát minden, az akkori énemhez hasonlóan, a személyi horoszkópok anyagi értéke fölötti erkölcsi aggályaik és az asztrológusok tisztességével kapcsolatos kételyeik miatt az öntudatukkal küszködõ, ezen aggályok miatt az asztrológusnak munkájáért pénzt adni kínosnak érzõ személyt szeretnék megnyugtatni, nem afelõl, hogy az aggályai teljesen feleslegesek és oly nevetségesek, mint az enyémek voltak annak idején. Hanem afelõl, hogy mi, kauzális asztrológusok vagyunk az utolsók és az egyedüliek, az életben, akikkel szemben – Akiknek a munkájával szemben! – érdemes: jó, és egészséges lehet az (hosszú távon kifizetõdõ lehet), ha ilyen jellegû aggályokat táplálnak sokáig magukban. Ezek az aggályok ugyanis, az egész egyetemes létezés (A teremtés!) spirituális részével, a kauzális teremtõi õserõkkel és egyetemes törvényekkel szembeni – És fõként a mágia, a kiegyenlítõdés (az energia és az információ-csere) és a fejlõdés, valamint a nyitottság és a szeretet törvényével szembeni! -, belsõ ellenérzéseiknek a külsõ megjelenési formái. Olyan negatív karmikus meghatározódásokból eredõ ellen-érzések ezek, amely ellenérzésektõl ajánlatos leghamarabb meg szabadulniuk, éppen annak érdekében, hogy biztosítsák az anyagi és a más energiák szabad áramlását a sorsukban és az életükben. Kedves Olvasó! Ha valaki kiemelt példa arra, hogy az általános emberi, vallamint horoszkópjából kiolvasható személyes karmameghaladási életfeladatainak az elhárítása miatt, hogyan lehet gazdasági nyomorba jutni, az éppen az az 5O éves, gyermektelen és persze, notórius munkakerülõ férfi, aki Skorpiói gonoszságában és Szaturnuszi felelõtlenségében, fel esküdött arra, hogy engem, illetve a négy gyermekes családomat, internetes hiteltelenítés útján gazdasági csõdbe fog juttatni. Amennyiben ezt az írásomat olvasod, talán arról is van tudomásod, hogy író-asztrológusi életmûvemnek az egyik legfontosabb része a nagy lélegzetû, az élet alapjainál álló és a sorsunk alakulását közvetlenül is befolyásoló Egyetemes Törvényekrõl szóló tanulmányom. E tanulmányban szereplõ harmadik törvény, a kiegyenlítõdés törvénye, személyünkre és életünkre vonatkozón, arról is szól többek között, hogy e törvény alapján semminek, még az ilyen fontos olvasmányoknak sem vehetjük tulajdonképpen a hasznát (tehát a boldogulásunk és az egészségünk: a megváltódásunk szempontjából), amennyiben nem adtunk mi is valamit cserében, az információért, illetve nem járultunk hozza gyakorlatilag is másoknak az információhoz való jutásért és a személyi vonatkozású lényegi információhoz való hozzá jutásunk után, nem hoztunk semmilyen személyes áldozatot. Látod, én áldozatot hozok azzal, hogy ingyenesen közzé tettem ezeket a sokak számára életbevágón fontos információkat amiket, hozzád hasonlón, nagyon sokan hasznosíthatnának, amennyiben pl. meg rendelnék a személyi horoszkópjukat és ez által a gyakorlatban hasznossá tehetnék amit itt meg tudtak elméletben, de egy sötét lelkû és nem kevésbé sötét múlttal és jelennel rendelkezõ erdélyi személy, aki magát „anarchista prófétaként” (vagyis hamis prófétaként) http://kozmaszilard.hu




határozza meg: az agykáros felesége falú széli viskójában és annak a betegnyugdíjából élõsködõ Nagy Atilla Puli, primitív rossz indulatában, arra áldozza ideje és energiája nagy részét, valamint az írni- tudása nagy részét, hogy engem szakmailag, és erkölcsileg hiteltelenítsen és ezzel, a négy gyermekes szép családomat gazdaságilag tönkre tegye. Nagyon szépen kérlek tehát, hogy amennyiben értékesnek és találod ezt az írást, érték-csere és kiegyenlítõdésképpen, mindössze annyit tégy, hogy most azonnal kattints rá a következõ linkekre, amelyben arról írok, hogy milyen indíttatással lettem asztrológus, és hogy igazából miért is szeretne Attila - Puli a cinikus rágalmazásaival, gazdaságilag tönkre tenni: http://www.scribd.com/szilardk/d/62752670-Kozma-Szilard-Nagy-Puli-Attila-sarlatanozasahatekony-kovetkezmenyei http://kozmaszilard.com/category/az_ellenseg/ Hálásan köszönöm, barátsággal: Kozma Szilárd

http://kozmaszilard.hu



Az anyagi hátráltatások és nehézségek rejtett okairól és asztrológiai feloldásáról

Recommend Documents