Tim Harford AZ ÉLET REJTETT LOGIKÁJA

Tim Harford

AZ ÉLET REJTETT LOGIKÁJA

A fordítás alapja: Tim Harford: The Logic of Life: Uncovering the New Economics of Everything, Little, Brown, 2008 Szöveg © Tim Harford, 2008 Fordította: Garamvölgyi Andrea (1–4. fejezet), Burger Anna (5–9. fejezet) Fordítás © Garamvölgyi Andrea, 2008 © Burger Anna, 2008

Szerkesztette: Dr. Szõllõs Péter

Felelõs szerkesztõ: Falcsik Mari

Borítóterv: Gyimesi Judit

ISBN 978-963-9686-54-0 Minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. Kiadja a HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2008 Felelõs kiadó: Szauer Péter www.hvgkonyvek.hu Nyomdai elõkészítés: Sörfõzõ Zsuzsa Nyomás: Generál Nyomda Kft. Felelõs vezetõ: Hunya Ágnes

TARTALOM

Bevezetés 1. fejezet | Bevezetés az élet rejtett logikájába

9 13

2. fejezet | Las Vegas

48

3. fejezet | Alábecsült-e a válás?

84

4. fejezet | Miért van a fõnök túlfizetve?

114

5. fejezet | A környéken

139

6. fejezet | Az ésszerû rasszizmus veszélyei

165

7. fejezet | Tüskés világunk

187

8. fejezet | Racionális forradalmak

217

9. fejezet | Egymillió évnyi logika Köszönetnyilvánítás

241 267

Jegyzetek Név- és tárgymutató

269 299

BEVEZETÉS

Ma reggel beszíjaztam kétéves lányomat a babakocsijába, és elmentem vele a helyi közösségi házban totyogóknak szervezett mûvészeti foglalkozásra. Hackney, a kerület, ahol élünk, nem épp a legjobb környék. Egy városrendezõ bizonyára felvonná a szemöldökét, ha meglátná az autószerelõ mûhely udvarát, ahol a sorházak takaros képét megtörve hever nagy halom totálkáros roncs. Egy szociológus valószínûleg nem hagyná szó nélkül a fogadóirodákat és a maszszázsszalonokat, vagy a sörözõ esõcsatornájának vízelvezetõjében összegyûlt, beszáradt hányástócsát. Egy regényíró pedig talán hoszszú oldalakat szánna arra a néhány csokor fonnyadt virágra, ami sápadtan és kiszáradva a ragyogó júniusi napfénytõl, a hírhedt szórakozóhely falának támasztva emlékezik egy nemrégiben agyonlõtt fiatalemberre. Én azonban közgazdász vagyok. Téved, aki azt gondolja, az én gondolataim folyton csak a tõzsdék meg az inflációs ráta körül járnak. Én is észreveszem a megszállott szerencsejátékosokat vagy a prostikat, a piásokat és a gengszterbandákat. Csak én más szemmel nézem õket. A közgazdászok mindig az élet látható dolgai mögött meghúzódó rejtett logikát keresik, azt, hogy mi, miért történik, és hogy milyen láthatatlan racionális döntések állnak a történések mögött. Néha ezek a racionális döntések jobbá teszik az életet, néha pedig megnehezítik azt. De ha meg akarjuk érteni a világot, amiben élünk – vagy ha tudni szeretnénk, hogyan változtathatunk rajta –, akkor ahhoz elõször is meg kell ismernünk ezeket a racionális döntéseket.

10

| Az élet rejtett logikája

Hogy eljussunk célunkhoz, kislányommal együtt át kell kelnünk egy forgalmas úton. Ez nehezebb feladat, mint lennie kellene, mert a közlekedési lámpák, amiknek az a dolguk, hogy zökkenõmentesen irányítsák a keresztezõdésen áthaladó forgalmat, nem adnak elég idõt, de még bármiféle jelzést sem a gyalogosoknak. Átrohantam az út egyik felén a középsõ járdaszigetig, megfordítottam gyermekem kocsiját, így most már húzva és nem tolva elsétáltam egy álló busz elõtt, és felbukkantam a másik sávban, vártam a lehetõségre, hogy végre átszaladhassak az út túloldalára. Ez a veszélyes mutatvány egy politikai hiba eredménye. A gazdag Stoke Newingtonban, ami mindössze másfél kilométerre van tõlünk, három, frissen festett gyalogátkelõhely is van a fõ utcán, pedig az az utca soha nem volt túlzottan forgalmas vagy átkelés szempontjából veszélyes. Mindkét kerület ugyanahhoz az önkormányzathoz tartozik. Akkor miért ez a különbség? Ha nem kerestem volna a racionális okokat, ha nem néztem volna mélyebbre a felszínnél, akkor egyszerûen csak morogtam volna, hogy bezzeg a gazdag fehérnegyedeknek könnyû barátokat találni és támogatást szerezni a hatóságoknál. Vagy, ha politikai beállítottságom más irányú lenne, azon morgolódhattam volna, hogy az ott lakó, szegényebb népség egész egyszerûen csak lökött, és nem ért saját ügyeinek intézéséhez. Mindkét megállapítás – hasonlóan korunk más buszmegállói bölcselkedéseihez – elég felszínes. A közgazdász elme mélyebb válaszokat követel. Stoke Newingtonban a Church Street tipikus lakója saját házában lakik, és nem tervez onnan elköltözni még hosszú évekig, így az neki is elõnyös, ha a környék fejlõdik. Stoke Newington politikai befolyása csak azért erõsebb, mert lakóinak erõsebb a motivációja a politikai aktivitásra. Ezzel szemben a mi környékünkön a szomszédok gyakorta cserélõdnek, sokuknak csak elfecsérelt idõ lenne küzdeni egy gyalogátkelõhelyért, amivel aligha javulna a másik kerületben élõ fõbérlõ vagy az ideiglenes albérlõ komfortérzete. Ez persze csak egy ötlet, ami felvetõdött bennem, miközben eltoltam a babakocsiban ülõ lányomat a sarki bolt meg a manikûrszalon elõtt. De még ez az ötlet is nagyobb hasznára van a reform szel-

Bevezetés

| 11

lemû megértésnek, mintha egyszerûen csak panaszkodnánk, hogy az élet milyen igazságtalan. De nem vitás: találgatások helyett inkább bizonyítékokra van szükségünk. A közgazdászok egy új nemzedéke éppen ilyen bizonyítékokat gyûjt. Kihámozzák a dolgokat a maguk bonyolultságából, és feltárják a meglepõ igazságot. Mennyire érdekli a szomszédaimat, és mennyire érdekel engem, hogy olyan helyen élünk, ahol veszélyes átkelni az úton, fiatalembereket lõnek le a diszkóban, és lármásak a sörözõk? Ha ezekre szeretnénk választ kapni, ne a szomszédokat kérdezzük, õk úgyis (érthetõ módon) túloznának. Kérdezzünk meg inkább egy ingatlanügynököt! Közgazdászok egészen megdöbbentõ eredményeket kaptak ezzel a megtévesztõen egyszerû módszerrel. Összevetették a szexuális bûnözés nyilvános adatait a lakásárakkal, és rögtön látták, hogy amint egy pedofil a környékre költözik, a lakásárak csökkennek – de nem több mint 4%-kal.1 A lakások ára eszköz, amivel a közgazdászok feltárhatják az igazságot, akárcsak a fõhõs egy kémfilmben, amikor egy spray-vel láthatóvá teszi a biztonsági rendszer láthatatlan lézersugarait. A spray csak eszköz, amire a fõhõs kíváncsi, azok a lézersugarak. Így van ezzel a közgazdász is: a lakásár csak a szükséges információ, amivel kiderítheti, hogy az emberek milyen döntéseket hoznak, milyen értékeket vallanak. Ezek az értékek azonban gyakran rejtve vannak: ki az, aki bevallaná a hatóságoknak, hogy bár felháborítja, hogy egy pedofil költözött az utcába, de csillapítaná felháborodását havi lakástörlesztésének mérsékelése? Az a tény, hogy néhányan – ez esetben vélhetõen diákok vagy gyermektelen párok – valóban mérlegelnék ezt a lehetõséget, alapvetõ adalék ahhoz a fajta racionalitáshoz, amirõl ebben a könyvben szó lesz. Ilyesmirõl nem gyakran beszél az ember, pláne nem elõkelõ társaságban. Sõt az is lehet, hogy az ember az ilyesmit nem is tudatosan mérlegeli. Mégis, ameddig egyáltalán akad, aki fontolóra vesz ilyesmit, addig a racionális döntések elmélete segít megértenünk a világot. E könyv alapérvei a következõk: elõször is, a racionális viselkedés sokkal elterjedtebb és gyakoribb, mintsem azt gondolnánk, és képes a legváratlanabb helyeken felbukkanni – mint például szexuá-

12


lisan túlfûtött kamaszok fejében. Másodszor, a közgazdászoknak a racionalitásba vetett hite (azt hiszem, a hit a legmegfelelõbb kifejezés) valódi tudományos felfedezéseket eredményez. Azt gondolom, hogy ha valaki nem érti meg azokat a racionális döntéseket, amik tetteink mögött meghúzódnak, akkor nem értheti meg a világot, amiben élünk. A drogfüggõk és a fiatalkorú bûnelkövetõk is lehetnek racionálisak. A kertvárosok terjeszkedése és a belvárosok lakosságának megváltozása pedig határozottan racionális folyamat. De mi a helyzet a végtelennek tûnõ „mítingekkel” és az irodai élet furcsa igazságtalanságaival? Azok is racionálisak! A közgazdász kezében a racionális döntések elmélete valóságos röntgengéppé változik, ami átvilágítja az emberi életet. Nem mutat meg azonban mindent. És amit megmutat, az sem feltétlen szép látvány. De mutat valami fontosat, valamit, amit korábban nem láttunk. Amikor megérkeztünk, lányom kimászott a kocsijából, és már szaladt is, hogy összemázolja kezét világoskék vízfestékkel. Leültem a sarokba, és elgondolkodtam azon, hogy milyen racionális magyarázata lehet annak, hogy a 31, ott ücsörgõ szülõ közül miért csak 2 apuka van. A válasz a harmadik fejezetben található. Gondolatmenetemet lányom szakította félbe. Uzsonnázni akart, így hát megettük a magunkkal hozott kekszet, majd fogtam a kezét, amikor felmászott a csúszdára, és a másik oldalon jó néhányszor lecsúszott. Segítettem neki ugrálni a gumiasztalon, azután pedig ûrhajók és ûrhajósok sötétben világító képeit ragasztgattuk fel egy papírtányérra, és megszórtuk õket kék csillámporral. Egy kis idõ múlva felnézett rám, és elõretolta apró orrocskáját eszkimópusziért. Tökéletes fél óra volt. A szeretetben nincs semmi irracionális. Valójában, ha nem lennének érzelmeink és elveink, mi motiválna bennünket arra, hogy racionális döntéseket hozzunk bármirõl is? A közgazdászok világából sem hiányzik a szeretet, a gyûlölet és a többi érzelem. Mégis olyan világ ez, amiben általában elvárjuk, hogy az emberek racionális döntéseket hozzanak, és ahol ezek a racionális döntések néha igazán meglepõ magyarázattal szolgálnak az élet rejtélyeire. Ezt a világot szeretném felnyitni a kedves Olvasó számára.

1. fejezet

BEVEZETÉS AZ ÉLET REJTETT LOGIKÁJÁBA A szex, a bûnözés és Minnie egér gazdaságtana

Harpo Studios, Chicago „Kedves szülõk, kapaszkodjanak meg!” – Oprah Winfrey e szavakkal kezdte szembesíteni Amerikát a sokkoló ténnyel, hogy a tinik körében tombol az orálisszex-láz. A The Atlantic címû folyóiratban Caitlin Flanagan pedig azt írta: „A környezetemben minden egyes anyuka meg van gyõzõdve arról – szinte biztosra veszik, vagy éppen tényként kezelik –, hogy a 12-13 éves lányok a városban mindenütt: a legjobb iskolákban is, a legjobb családokban is, a legzöldebb kertvárosban is igyekeznek a lehetõ legtöbb fiút orális örömökben részesíteni.”2 Flanagan talán kissé könnyeden fogalmazott, de egyáltalán nem szánta viccnek: szentül hitte, hogy a félelemnek van alapja. Való igaz, hogy ma már a PBS dokumentumfilmjeitõl kezdve a The New York Times hasábjaiig, Amerika-szerte számtalan fórumon foglalkoznak a „járvánnyal”: néha, akár egy kezdõ kukkoló, elborzadva, de azért oda-oda pillantva, máskor meg hûvös nyugalommal, annak biztos tudatában, hogy az egész csak kitaláció. Igen, lehetséges, hogy a járvány talán erõs és túlzó kifejezés, de egyáltalán nem kitaláció. A baltimore-i Johns Hopkins Bayview Medical Center kutatóinak legújabb felmérése szerint 1994 és 2004 között a 12–24 éves korosztály tagjai körében több mint kétszeresére nõtt azoknak a száma, akik a vizsgálat során arról számoltak be, hogy a közelmúltban orális szexben volt részük. (A fiúk esetében 16%-ról 32%-ra, a lányoknál 14%-ról 38%-ra nõtt ez az arány.3) Szakértõi beszámolókból arra lehet következtetni, hogy a valódi növekedés még ennél is nagyobb arányú lehet. A témában Jonathan

14


Zenilmantól, a Johns Hopkins Egyetem professzorától, a nemi úton terjedõ betegségek szakértõjétõl kértem tanácsot.4 Adatai szerint 1990-ben a klinika páciensei (tinédzserek és felnõttek együttesen) közül hozzávetõlegesen a nõk fele, a férfiaknak pedig egynegyede elégítette ki partnerét alkalmanként orálisan is. A professzor úgy véli, napjainkra már sokkal elterjedtebb az orális szex, szerinte a párok 75-80%-a gyakorolja. És bár a lányos szülõk körében volt nagyobb a riadalom, az ilyen módon történõ örömszerzés gyakorlata ma már sokkal kiegyenlítettebb arányban oszlik meg a lányok és a fiúk között, mint 1990-ben. S talán túlzó a kifejezés, hogy járványszerûen terjed, de tény, hogy divatba jött az orális szex. Úgy tûnik azonban, hogy máig csak kevesen tették fel a kérdést: mi lehet az oka? Tényleg ennyire elzüllöttek volna gyermekeink vagy csak okosabbak lettek? Nem lehetséges, hogy az orális szex nem más, mint ésszerû magatartás? Késõbb még bõvebben is kifejtem, pontosan mit is értek ésszerûség alatt, de elõbb nézzük meg, mi is van ezekkel a hormontúltengéses kamaszokkal! Annyit elöljáróban, hogy az alapötlet nem bonyolult: az ésszerûen gondolkodó emberek mérlegelik az elõnyöket és a hátrányokat, valamint az indítékokat. Ha egy dolognak megváltoznak az elõnyei és hátrányai, akkor az emberek változtatnak viselkedésükön. Az ésszerûen gondolkodó emberek – bár nem mindig tudatosan – gondolnak a jövõre is, csakúgy, mint a jelenre, amikor a bizonytalanságokkal teli világban igyekeznek felbecsülni cselekedeteik várható következményeit. Az ésszerûség alapfogalmával felfegyverkezve most már feltehetjük a kérdést: melyek is az elõnyei, hátrányai és várható következményei az orális szexnek? Oké, az elõnyök, fõleg annak, aki részesül benne, elég nyilvánvalóak, nem is részletezném õket. De annak is nyilvánvalónak kellene lennie, hogy az orális szex valami olyasmit helyettesít, ami manapság egyre kockázatosabb: a hagyományos szex ma már veszélyesebb, mint régebben, és ebben a HIV/ AIDS terjedése a ludas. A HIV ugyanis nagyobb valószínûséggel terjed hagyományos szex útján, mint az orális szexszel. A tinik tudják ezt: nemrégiben végzett felmérés szerint az amerikai tiniknek a szexuális nevelés témakörében inkább a HIV/AIDS terjedésérõl, és

Bevezetés az élet rejtett logikájába

| 15

nem a fogamzásgátlásról beszélnek.5 A tizenévesek egyéb nemi úton terjedõ betegségeket is ismernek, például a gonorrhoeát (ismertebb nevén a trippert), ami igen veszélyes fertõzés, a lányoknál meddõséget is okozhat, amennyiben hagyományos együttlét útján kapja valaki. Orális szexszel átadva azonban sokkal enyhébb tüneteket okoz, például torokgyulladást. Vagyis az orális szex hátrányai kisebbek, mint a hagyományos szexé. Ha a tinilányok valóban mérlegelik az elõnyöket és hátrányokat, mielõtt barátjuk ölébe hajtják a fejüket, ez egyértelmûen megmagyarázza az orális szex népszerûségének növekedését. Mivel a hagyományos szex kockázatosabbá vált, és mivel a tiniket úgysem lehet lebeszélni a szexuális kapcsolatról, a többi már csak gazdaságtan. Amikor a Coca-Cola ára nõ, az ésszerûen gondolkodó emberek inkább Pepsit isznak. Amikor a városi lakások drágulnak, az ésszerûen gondolkodó emberek inkább kiköltöznek a kertvárosba. És amikor megnõ a hagyományos szex veszélye, az ésszerûen gondolkodó tinik inkább az orális szexre váltanak. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a tizenévesek egyértelmûen a kevésbé kockázatos szexuális viselkedés felé orientálódnak. Az USA betegségmegelõzési és járványvédelmi központja (US Centers for Disease Control and Prevention) arról számolt be,6 hogy az 1990-es évek eleje óta több mint 15%-kal nõtt a szûz tizenévesek száma. Természetesen még mindig van jó néhány milliónyi tinédzser, akik nem mondtak le a szexrõl, de az 1990-es évek eleje óta elõnyben részesítik azokat a fogamzásgátló módszereket, amelyek megvédik õket a nemi úton terjedõ betegségektõl is. A fogamzásgátló tabletták használata közel egyötödével csökkent, a gumi óvszer használata pedig több mint egyharmadával nõtt. Talán Oprah-nak mégsem kellene annyira aggódnia. Az orális szex nem a tinédzserek szexuális szabadosságának tünete. Épp ellenkezõleg, annak jele, hogy a tinik felelõsségteljesebben viselkednek – teljesen ésszerûen és nagyon lelkesen térnek át a szex egy kevésbé kockázatos változatára. Ez mind nagyon szép és jó – vagy éppenséggel szörnyû, ezt mindenki maga döntse el. Ugyanakkor elég felszínes magyarázat. Mielõtt naivan azt állítanánk, hogy az orális szex népszerûsége azért

16


nõ, mert az ésszerûen gondolkodó tinik tudják, hogy a hagyományos szex kockázatosabb, legyünk egy kicsit igazi közgazdászok, akik ennél szûkebb hipotézist akarnak felállítani, amit aztán megbízható adatokkal támasztanak alá. Thomas Stratmann is ilyen igazi közgazdász, aki Jonathan Klick jogász professzorral együttmûködve meglehetõs pontossággal írta le a tiniszex motivációinak ésszerûségét.7 Ha nõ a kockázatos szex ára, az ésszerûen gondolkodó tinik a kevésbé kockázatos szexet választják – a kérdés már csak az, hogyan lehetne kideríteni, hogy a tinik valóban így viselkednek-e. Ehhez szükség van a megnövekedett kockázat néhány pontosan mérhetõ elemére, olyasmire, ami számszerûsíthetõbb, mint az AIDS-szel kapcsolatos oktatás terjedése. Az Egyesült Államok alkotmánya kimondja, hogy a szövetségi szerkezetbõl adódóan az államok maguk dönthetnek a fiatalkorúak abortuszának szabályozásáról, így néhány államban engedélyezik az abortusz elvégzését fiatalkorú páciensen a szülõk tájékoztatása vagy beleegyezése nélkül is, máshol viszont nem. Az efféle törvények a politikai viták kiváló táptalajai, egyúttal kísérleti terepet kínálnak a kutatók számára. Mivel a szülõk értesítését elõíró törvények megnehezítik a tinik – de nem a felnõttek – számára az abortuszt, ennek a kockázati tényezõnek visszatartó erõként kellene mûködnie a kockázatos szex gyakorlását illetõen, a felnõttek lehetõségeihez képest. Ha ez így is van, akkor a tinik tényleg ésszerûen gondolkodnak. Könnyen beláthatjuk, hogy a szülõk kötelezõ értesítését elõíró törvények miatt nõ a teherbe esés „költsége”, legalábbis azokban az esetekben, amikor a tini úgy dönt, nem számol be szüleinek arról, hogy a nem kívánt terhesség megszakítását választja. Ha a tinik elõrelátóak, és minderre maguktól is rájönnek, akkor további lépéseket kellene tenniük a teherbe esés megelõzésére – és itt nemcsak arra gondolok, hogy az orális szexet választják a hagyományos szex helyett, hanem arra is, hogy óvszert használnak vagy éppenséggel egyáltalán nem szexelnek. A szex nem elõre kitervelt cselekmény, éppen ezért nem valószínû az ilyen mértékû elõrelátás, de Klick és Stratmann meggyõzõ bizonyítékokat talált arra vonatkozóan, hogy valóban elveszi a tinik

Bevezetés az élet rejtett logikájába

| 17

kedvét a kockázatos szextõl az a tény, hogy az abortuszról értesíteni kell a szülõket. Megvizsgálták a nemi betegségekkel foglalkozó klinikák statisztikáit, és azt találták, hogy ott, ahol és amikor bevezették a szülõk kötelezõ értesítésérõl szóló törvényt, a tizenéves tripperes betegek aránya csökkenni kezdett a felnõtt betegek számához viszonyítva, akikre természetesen az új törvény nem vonatkozott. Úgy tûnik, hogy ennek egyetlen lehetséges magyarázata az, hogy az új abortusztörvény jelentõsen megnöveli a védekezés nélküli szex kockázatát, és hogy a tinik nagyon is ésszerûen reagálnak a megnövekedett kockázatra.8 A szexnek tehát ára van. Az AIDS-veszély – és a hosszabb ideje folyó felvilágosító munka – arra ösztönzi a tiniket, hogy a hagyományos szexet valami olyasmivel helyettesítsék, ami kisebb kockázattal jár – ez lett az orális szex. Ugyanígy hatott rájuk az is, hogy az óvatlan vagy szerencsétlen lányoknak el kell mondaniuk anyunak és apunak, hogy teherbe estek. Egy fiatal közgazdász, Andrew Francis még ennél is messzebbre ment. 9 Ha az orális szexszel helyettesítik a hagyományos szexet – érvelt –, akkor még az is szóba jöhet, hogy a hetero szex helyettesíti a homo szexet. Az AIDS terjedésével kockázatosabbá vált férfiakkal szexelni, vagyis a homoszexualitás veszélyesebb a férfiak, a heteroszexualitás pedig a nõk számára. Ha azt tapasztaljuk, hogy az egyik szexuális irányultság „ára” nõtt, nem azt várnánk-e, hogy az észszerûen gondolkodó emberek reagálnak erre? Francis egészen véletlenül jutott erre a gondolatra – ami továbbra is csak egy elméleti lehetõség –, miközben épp egy felmérés adatain rágta át magát. Az a bizonyos felmérés még az 1990-es évek elején készült, közel 3500 résztvevõvel, akiknek intim kérdéseket tettek fel szexuális preferenciáikról és elõéletükrõl. Azt is megkérdezték a résztvevõktõl, hogy ismernek-e HIV-fertõzött vagy AIDS-es beteget. Francis ezután már csak azokkal foglalkozott, akiknek a rokonai között volt HIV-fertõzött vagy AIDS-es beteg, és azért velük, mert az ember a barátait megválogathatja, de a rokonait nem, így abban nem lenne semmi meglepõ vagy informatív, ha kiderülne, hogy a meleg férfiak több HIV-fertõzött vagy AIDS-es beteget ismernek, mint a heterók.

NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ

3M 207 „8. szektor” utalvány 162 a gazdasági ember 22 a „gyõztes átka” 65 a Neander-völgyi ember 258–60 a tudás tovagyûrûzõ hatása 192-93, 199, 215 abortusztörvény a szülõk kötelezõ értesítésérõl 17, 36, 39 abszolutizmus 249-50 Acemoglu, Daron 235, 250-51, 255 Afrika 94, 96, 175, 230–32, 243, 250, 253, 255-56, 258, 264 afroamerikaiak ~ és „fekete kultúra” 99 ~ és az alacsonyabb bérek, megaláztatások 174 ~ és kevés társadalmi tõke 185 ~ képzetlensége 169 ~ munkát találnak a fehér közösségekben 186 ~ nehéz helyzete 168 fehérként viselkedés 177-78, 181 hátránnyal indulnak 176 l. még rasszizmus AIDS l. HIV/AIDS

akadályoztatás 36-37, 166, 248 alkoholista 72, 75-76, 81 Allen, Robert 246–48 Allen, Woody 235 amerikai elnökválasztás (2000) 217–20 Amszterdam 249 Anglia 151, 216, 233, 236, 238–40, 245–47, 250, 254 angol polgárháború 251 anyaság ~ elodázása a fogamzásgátló tabletta miatt 102 apartheid rendszer (Dél-Afrika) 175 Apple 136 Armstrong, Colonel DeWitt 67 Asian stud 61 Atlantic, The 13 Atlanti-óceán 250-51, 254 atomháború ~ és játékelmélet 50 aukció ~ és a „gyõztes átka” 65-66 mobiltelefonlicenc-~82 Ausztrália 253–55, 257, 263–65 autómegosztás 185 az „egyenlõ arányban osztozunk a számlán” probléma 130, 136

300


bajnokság munkahelyi ~ 124-25 póker~ 52, 59, 61-62 tenisz~ 123-24, 126 Baltimore 13, 162, 210 Barlow, John 117 Bates, Robert H. 231-32 Battalio, Raymond 31–33, 45, 162 Beauchamp Bizottság 255 Becker, Gary 35-36, 38-39, 73–76, 106–08, 174-75 195, 267 Belot, Michèle 87 belvárosok presztízsvesztése 19, 47 l. még gettók Benartzi, Shlomo 81 bér(ek) ~emelés 188 ~tárgyalás 80 darab~ 118 minimál~ 234 nagyvárosok és magas ~ 197 óra~ 117 teljesítmény~ 117-18, 121-22, 125-26, 137 l. még fizetések berlini válság 67 Bertrand, Marianne 169–72, 175-76, 185, 267 „betegségben megélt életévek” (disability-adjusted life years – DALY) 42 bevándorlók 141-42, 152, 181, 188, 209, 214 bigott 146, 168, 172–74, 182 blöff, a pókerben 54–56, 58-59, 61, 63, 181 bónusz 123, 127, 130, 134, 138 Booth, Charles 159

Boston 103, 161-62, 170, 178, 181, 209, 213 börtön 35–38, 45, 49, 93, 98–100, 157, 168, 178, 185 Bronowski, Jacob 51, 56 Bubka, Szergej 122 „BuddyPing” 203-04 Buffalo 210 Bundy, McGeorge 67 Bush, George W. 217, 220, 223 bûnözés az építészetbûncselekményekre gyakorolt hatása 153 racionális bûnelkövetés 35-36, 38, 73, 168 Campbell, Carol 223-24 cél ~kitûzés 119, 162 ~közönség 205 ~pont 230 jótékonysági ~ 30 teljesítmény~ 119 Chan, Johnny 53 Charles, Kerwin Kofi 98–100, 267 cigarettázás l. dohányzás Cleveland Park 139-40, 146, 162 Cloutier, T. J. 62–64 Coalbrooksdale 246 Cook kapitány, James 264 cukor ~ipar 222–27 ~lobbi , 224227 ~szállítás 250 Currell, Anne 193-94, 267 Cutler, David 185-86 Csendes-óceán 253, 256-57 csúcstechnológia 201, 205

Név- és tárgymutató

Darby, Abraham 246-47 DeLong, Bradford 249–51 demokrácia 216, 232, 235–37 Detroit 186, 188, 207, 211-12 dicsõséges forradalom 240, 248, 251 Disney 27, 128 Dodgetown 146 dohányzás 21, 24, 50, 72-73, 76-77, 79, 87-88 dopaminrendszer 78, 83 döntés(ek) ~elmélet 221 ~hozatal 54, 64, 77, 157 azonnali ~ 79 politikai ~ 232 racionális ~ 19-20, 22, 25, 29, 31, 34, 37–39, 46-47, 49-50, 64, 73-74, 77, 83, 85, 90, 94, 101, 104, 106, 138, 141, 150, 157-58, 219, 221, 233 Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni 68, 81 drog 74-75, 164 Dubner, Stephen 18, 116, 179, 267 Dulles, John Foster 71 Edlund, Lena 96-97, 267 egészség 24, 32, 41–43, 82, 95, 105, 139, 163-64, 177, 243, 257 egonómia 77-78 „egy termék egy ár” elve 92-93 egyensúly egyszeri ~ 149 többszörös ~ 149-50 Einstein, Albert 52, 246

| 301

Eisner, Michael 128-29 életminõség 185, 203 elhelyezkedés 141, 144, 164, 209 elkötelezettségi hatás (endowment effect) 27–29 Ellison, Larry 129-30 e-mail 114, 119, 199, 203–06, 229, 267 emberi tõke tovagyûrûzõ hatása 195 emberrabló dilemmája 234-35 Enron 22, 132 építészet 40, 153-54 Európa 67-68, 103, 108, 151, 216, 222, 241, 243, 247–50, 254-55, 258, 264-65 evolúció 34, 94-95, 99–101 externáliák negatív ~ 194 pozitív ~ 149, 153, 192-93 városi ~ 194 Exxon 201 Facebook 198, 204 faji megkülönböztetés l. rasszizmus faji szegregáció 140-41, 147, 155 Federer, Roger 124-25 „fehérként viselkedés” 177–81, 184 „fekete kultúra” 99 feketék l. afroamerikaiak Ferguson, Chris 48-49, 60–64, 82-83, 167, 267 Feyrer, James 257 fiatalkorú bûnelkövetõ 36–38, 45 fizetés(ek) ~emelés 22, 29, 42, 57, 70, 80-81, 123, 126-27, 130, 198

302


átlag~ 97, 131, 168 magas ~ 30 vezérigazgatói ~ 130, 135 l. még bér(ek) Flanagan, Caitlin 13 Flinders-sziget 263-64 Florida 217–19, 224 Fobbing (Essex) 233 focisták 231 fogamzásgátló tabletta 15, 86, 100–03, 109, 111, 261, 263 fókuszpontok 69–71, 80, 82, 150, 156, 234 „fonó Jenny” 247 forradalmak 113, 130, 137, 217–40, 243, 246–51, 262 forródrót Moszkvába 70-71 földrajz 97, 141, 159-60, 200, 248, 252-53, 255 Francesconi, Marco 87–89, 267 Franciaország 238–40, 247, 249–51 Francis, Andrew 17-18, 24 Fryer, Roland 165, 167, 171, 175–81, 183-84, 267 függõség ~ rejtett logikája 83 Galilei 242, 248 Gardner, Jonathan 111, 268 gazdasági növekedés 215, 242–45, 250-51, 253, 258, 262 Gertler, Paul 42, 267 gettó 19, 141, 145, 155, 160–64, 180, 184–86 Ghána 231-32 Giffen-javak 33 Glaeser, Ed 154-55, 185-86, 188, 197, 209, 211–13, 267

Gneezy, Uri 30 Goeree, Jacob 165 gombostûgyár 103–07 Gore, Al 217–20 gõzgépek 248 Granovetter, Mark 186 Grey, Earl 235-36 Gross, Daniel 187-88 Guam 257 Guyana 254-55 gyarmatosítás ~ hatása a gazdasági növekedésre 252, 255–58, 264 Gyourko, Joe 211, 213, 267 Hackney Downs játszótér (London) 147, 149, 153, 192-93 Hammond, Ross A. 157-58 Harrah’s 83 Harvard Business Review 134 Házasság Szupermarket 90–93, 98–100 házasság ~ piaca 85, 89, 97, 99-100, 113 ~ rejtélye 51 l. még válás házimunka 86, 106, 108-09 Henderson, Rebecca 199 hidegháború 50, 66, 68-69, 71 hídépítõk 185-86 HIV/AIDS 14, 16–19, 21, 23-24, 42, 45, 49-50, 252-53 Hollandia 238, 248, 250-51, 254 Holt, Charles 165 Homo economicus 22–24 Homo sapiens 241, 258 homoszexuális 17–19


Horwich, George 213, 267 Hruscsov, Nyikita 67-68, 80 Ingatlanügynökök Nemzeti Egyesülete 227 innováció(k) 188, 194, 207–10, 215, 241-42, 262-63, 265 internet 60, 79-80, 84, 96, 199, 204-05 ipari forradalom 240, 243, 246–49, 251, 262 irodai élet 47, 114-15, 123 l. még munkahely irracionalitás 24, 26–30, 33, 47, 50, 73-74, 76-77, 141, 158, 180, 223 Jacobs, Jane 152–55, 207–09 Jaffe, Adam 199-200, 267 I. Jakab király 239 II. Jakab király 238 Jarvis, Jeff 190 játékautomata 48, 51, 74, 78, 83, 106 játékelmélet ~ fejlõdése 50 ~i kutatás 51 ~-szakértõ 50, 82 Neumann ~ 54, 57, 64, 68-69 jégkorszak 258, 263 Jensen, Michael 13-31, 134 Jobs, Steve 136 Johns Hopkins Bayview Medical Center (Baltimore) 13 Johnson, Simon 250, 255 Jones, Reginald 151-52, 268 Kagel, John 31–33, 45, 162, 267 Kahneman, Daniel 25-26

| 303

Kamerun 232 Kanada 255 Katrina hurrikán 210-11, 213 Katz, Lawrence 163, 184 Kelet-Indiai Társaság 239 Kennedy, John F. 67-68, 72, 79-80 Kenya 231, 252-53 kényelmi zóna 31, 45 kereskedelmi korlátozások 227, 231-32 kereskedõosztály 243, 251 kiadók 58, 115–17, 128, 189, 268 „kierõszakolt hitelek” 239 King, Coretta Scott 178 Kissinger, Henry 67-68 kitûzõ 27–29, 31, 44-45, 69, 84, 119, 178 Klemperer, Paul 82, 268 Klick, Jonathan 16, 36, 39 Kling, Jeffrey 163, 267 Kobe 213 kognitív rendszer 78 Kogut, Carl 32-33, 45 kóla 115 kommunikáció 70-71, 198, 200, 203–06 komparatív elõny 106-07 kor alapján történõ megkülönböztetés 173 „költözés a lehetõségek felé” 162-63, 183 környezetvédõk 214 Közös Agrárpolitika 216 Kremer, Michael 262–64 Kruger törzsõrmester, Matthew 43 kubai válság 69, 71, 80

304


lakbér 75-76, 96, 162, 188, 194–97, 212 Lake District 198-99, 214 Landsburg, Steven 213, 219, 267 Las Vegas 48–83, 186, 214 Lazear, Ed 127 Leiden 254 Levitt, Steven D. 18, 36–39, 115–18, 124, 128, 176-77, 267 Liebman, Jeffrey 163, 184 List, John 26–30, 44, 64, 69, 267 Liverpool 211 London 79, 84, 136-37, 147, 159, 193, 197-98, 200, 202–06, 213– 16, 233-34, 236, 238-39, 248-49 Los Angeles 60, 64, 162, 169, 209-10, 214 Loury, Glenn 178-79, 184-85, 267 Lucas, Robert 194–96, 198 Luoh, Ming Ching 98-99, 100 „magas ház”-modell 155 Magellan, Ferdinand 257 malária 252–54 Malthus, Thomas 260–63, 265 Manhattan 66, 90, 92, 98, 187-88, 190, 195-96, 201, 207, 210, 212–14-15 Marshall II, J. Howard 93 Marshall, Alfred 190-91, 194-95, 208-09 Mas, Alexandre 120-21 McCauley, Seamus 203, 267 McGroarty, Stephen 189, 191 McNamara, Robert 67 McNaughton, John 67 megerõsítõ intézkedések 183 méretgazdaságosság 106-07 mexikói prostituáltak 20, 43

mezõgazdaság 97, 216, 228–32 Microsoft 201, 208-09 mindentudás 23, 45 minimálbér l. bér(ek) mobiltelefonok 82, 199, 203–05 monopóliumok királyi ~ 239 Montgomery Ward 243 Morelia (Mexikó) 40–44 Moretti, Enrico 120-21, 167 Morgenstern, Oskar 53 Mullainathan, Sendhil 169–72, 175-76, 185, 267 Muller, Margaret munka ~adó 29, 103, 160, 163, 165– 69, 171-72, 176-77, 180-81 ~hely 47, 102, 107, 111, 124–27, 139, 180, 202-03, 211-12, 222, 224, 227 l. még irodai élet ~helyi bajnokság 124-25 ~megosztás 104–09, 111, 113, 203, 259-60 ~nélküli 172, 212 ~társ 125-26, 132, 167, 170-71, 206, 209, 250 ~vállaló 29, 165–68, 175, 182 Murphy, Kevin J. 130-31, 134 Murphy, Kevin M. 73–76 nagyváros 47, 96-97, 140, 151, 153, 155, 188–90, 195, 197-98, 200, 202, 205–07, 209, 212, 214-15, 229-30, 232 nemi alapon történõ megkülönböztetés 159, 173 nemi úton terjedõ betegségek 14-15, 30, 40–42, 46


népesség 174, 245-46, 249, 261–65 Neumann János 50–54, 56–64, 66, 68–71, 73, 81–83, 85, 167, 181 neuroközgazdász 77-78 New Orleans 186, 207, 210–13 New York 38, 70, 84, 86, 94, 97, 162, 183, 187-88, 190, 196–98, 201-02, 205–07, 209-10, 213–15, 219 New York Times, The 13, 18, 179, 183, 211 New Yorker 65 Nigéria 230 Nordhaus, William 244-45 North, Douglass 240 nõk ~ helyzete 99, 108 a fekete ~ továbbtanulása 100 diplomás ~ 46, 101 friss diplomás ~ és férfiak aránya 101 nemek közti munkamegosztás 260 nukleáris fegyverek 67, 71-72, 79

| 305

ösztönzõk 134 övezeti korlátozások 213-14

Obama, Barack 178-79 oktatás 16, 43, 102, 165–68, 175-76, 183, 185, 195 Oracle 129 orális szex 13–19, 34 Oswald, Andrew 111 óvszer 15-16, 39–42 Owen, David 215

parasztok 232–34, 236 Párizs 164, 248-49 párkapcsolat 86, 90, 95, 98 patkányok 31–34, 45-46, 162 Pearson, Puggy 52, 58-59 Philadelphia 210 Pittsburgh 210 póker ~ mint zéró összegû játszma 57, 68-69 ~blöff 181 ~játékos 49, 51–53, 56–58, 61-62, 64 ~modell 60 ~stratégia 49, 58 ~-világbajnokság 49, 52-53, 59, 61, 63-64, 82 politika ~i befolyás 231 ~i intézmények 236-37, 255 agrár~ 216 kül~ 67 racionális ~ 226, 230-31 társadalom~ 162 vállalati ~ 20 Porter, Michael 208-09 potyázás 101 pozitív externáliák l. externáliák prostituáltak 20, 39–44, 46 pszichológusok 25, 30, 33, 73, 117, 183

önéletrajz 170–72, 175-76, 185 önkényes diszkrimináció 173, 175-76, 186 õsközösség 94-95, 105

rabszolga-kereskedelem 255 racionalitás 20-21, 24, 29–31, 45, 49-50, 56, 64, 83, 90, 109, 168, 177, 180, 225, 229

306


randi ~piac 89 rapid~ 84-85, 87-89, 95-96 rasszizmus ésszerû ~ 165–86 önkényes ~ 172, 175 racionális ~ 168, 172-73, 176-77, 181-82 Read, Daniel 79, 267 Reagan, Ronald 108 részvényesek128, 130–34, 136–38, 174, 223 részvényopciók 129-30, 134–36, 138, 227 II. Richárd király 233, 236 Robinson, James A. 235, 250, 255 Rock Island (Illinois) 187-88, 190, 196–98 Rosenthal, Ida 207 rúdugrás 122 Sacerdote, Bruce 154-55, 257 Sachs, Jeffrey 252-53, 267 Safelite Glass Corporation 117-18, 122, 125 sakktáblamodell 155-56 Schelling, Thomas 50, 67–73, 76–83, 145–47, 150, 155–58, 237, 240, 267 Schwartz, Barry 183-84 Seattle 201-02, 209 Seidel, Erik 53 Sellers, Peter 68 Shleifer, Andrej 249–51 Siaya Kerület (Kenya) 252 Slim, Amarillo 52, 56, 59, 64 Smith, Adam 103–06, 108, 113, 249, 259

Smith, Anna Nicole 93 Spock kapitány 221, 223, 230 „Spórolj holnap!” 81 St Louis 210-11 Staglin, Garen 117 statisztikai diszkrimináció l. rasszizmus Stefanek, Sarah 151 Stevenson, Betsey 110–12 Stratmann, Thomas 16, 36, 39, 267 Surowiecki, James 65, 192 Svédország 97 szabadalmak199 számítógép 49, 51-52, 57, 60–62, 81-82, 104, 118, 120, 157, 165, 181, 260 szavazók 78, 218–21, 224, 227 szegénység 33, 58, 140, 154-55, 158–60, 162–64, 170, 180, 210, 252-53, 256 szegregáció 140-41, 146-47, 155, 159, 184–86 l.még faji szegregáció szélvédõcsere-üzlet 117 személyes kapcsolat 203, 205 Szenegál 230 szerelem 23, 46, 51, 84-85, 89-90, 110 szerencsejáték 19, 22, 42, 46–48, 58-59, 62–64, 75, 83, 96, 101, 138 „Szex és New York” 84, 86 szex ~uális élet 18, 179 ~uális nevelés 14 biztonságos ~ 18, 39, 44 hagyományos ~ 14–17


kockázatos ~ 15–17, 24, 39, 43-44 orális ~ 13–19, 34 Szilícium-völgy 201 Szovjetunió 66, 68, 70

| 307

Új-Mexikó 98, 100 Új-Zéland 181, 255 US Centers for Disease Control and Prevention 15 ültetvényes gazdaság 255

támogatások 179, 182, 185, 212, 215-16, 222–24, 226–31, 251 Tanzánia 231 társadalmi kapcsolattartók 186 társadalmi tõke 185 Tasmánia 263-64 telepesek 254-55 teljesítménybér 117-18, 121-22, 125-26, 137 teniszbajnokság 123-24, 126 terhesség 16, 21, 94, 100, 102-03, 157 Texas Hold’em 57, 61 Theory of Games (Neumann János) 53 Tiger Tiger Bar (London) 84 tornyok l. toronyházak toronyházak 154-55 Townsend, Charles 103 többszörös egyensúly 149-50 történelem elõtti kor 243, 246, 263 Trajtenberg, Manuel 289 „Treatise on the Family” (Értekezés a családról – Gary Becker) 107 tripper 15, 17 Trivers, Robert 94 trópusi betegségek 254–56 Tversky, Amos 25-26 Tyler, Wat 233-34, 236, 266

vagyon 59-60, 114, 131, 133, 135–37, 176-77 válás 46, 75, 84–113 városi környezet 207, 209 vezérigazgató 116, 128–38 vezetõi kivásárlás 131 Victoria Park (London) 151, 153 vidéki területek 216, 229-30 Vigdor, Jake 185-86, 267 Világbank 139, 189 világítás 50, 128, 222, 244-45 Virginiai Egyetem 165, 169, 171-72 visszadátumozás 135 Warwick gróf 251 Washington 70, 139–41, 151, 155, 157, 170, 189 Weingast, Barry 240 Winfrey, Oprah 13 Wolfers, Justin 111-12, 267 Wyoming 215-16 Zambia 231 Zenilman, Jonathan 14, 267 zéróösszegû játszma 57, 68-69 zseni matek~ 50 „~díj” 169

Tim Harford AZ ÉLET REJTETT LOGIKÁJA

Recommend Documents