ESETTANULMÁNY/AVOP-2004-1.1.3. Új erő –és munkagépek, technológiai és informatikai beszerzésének támogatása
ÚJ ERŐ- ÉS MUNKAGÉPEK, TECHNOLÓGIAI ÉS INFORMATIKAI BESZERZÉSÉNEK TÁMOGATÁSA
AVOP-2004-1.1.3. Projekt Esettanulmány
Készült:
2006. október 23.
Szerző:
Lux Ágnes
Kutatásvezető:
Dr. Arató Krisztina
Megbízó:
Strukturális Alapok Képző Központ (SAKK)
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ......................................................................................................... 2 Előszó......................................................................................................................... 3 1.
2.
3.
4.
5.
A projekt szereplőinek bemutatása ..................................................................... 5 1.1
A pályázó bemutatása.................................................................................. 5
1.2
A projekt környezetének bemutatása ........................................................... 6
1.3
A projekt intézményei szereplőinek bemutatása .......................................... 9
A projekt részletes bemutatása ......................................................................... 11 2.1
A projekt témája ......................................................................................... 11
2.2
A projekt tartalma ....................................................................................... 12
2.3
A projekt ütemezése................................................................................... 15
2.4
A projekt legfontosabb eredményei, hatásai .............................................. 16
A projekt előkészítés és a pályázatkészítés bemutatása................................... 16 3.1
A projektindulás körülményei ..................................................................... 16
3.2
A projekt előkészítése és a pályázatkészítés ............................................. 17
A projekt megvalósítás bemutatása................................................................... 19 4.1
Szerződéskötés.......................................................................................... 19
4.2
A projektszervezet bemutatása .................................................................. 19
Projektpénzügyek, ellenőrzés............................................................................ 20 5.1
Projektpénzügyek....................................................................................... 20
5.2
Ellenőrzés .................................................................................................. 21
Források ................................................................................................................... 24 Képek jegyzéke ........................................................................................................ 25 Táblázatok jegyzéke................................................................................................. 25
2
Előszó A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képző Központ (SAKK) 2003 óta működik, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezeti keretein belül. A SAKK a strukturális alapok vonatkozásában képzésekkel és képzőkkel kapcsolatos minősítési rendszert működtet, a strukturális alapok valamennyi célcsoportja és résztvevője vonatkozásában képzéseket koordinál, valamint tananyag-fejlesztési tevékenységet végez. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv által lefedett 2004-2006-os tervezési időszak a végéhez közeledik. Immár nemcsak a tervezésről, a felkészülésről, a pályázati rendszerről, hanem a projektek végrehajtásáról is vannak tapasztalataink. Meggyőződésünk, hogy ezeket a tapasztalatokat a 2007-13-ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv sikeres végrehajtása érdekében meg kell osztanunk a nyilvánossággal. Úgy gondoljuk továbbá, hogy a strukturális alapok fogadását elősegítő képzések elméleti vonatkozásait (projektciklus management, PCM) érdemes kiegészíteni immár hazai, konkrét tapasztalatokkal. Mindezen megfontolások alapján a SAKK 2006. májusában elindította esettanulmány-projektjét, amelynek keretében 35 hazai projekt részletes leírására, elemzésére
került
sor.
Az
esettanulmányok
arányosan
lefedik
a
potenciális
kedvezményezettek főbb típusait (önkormányzatok, kis- és közepes méretű vállalkozások, civil szervezetek), valamint a 2004-2006-os tervezési-programozási időszak operatív programjait és a magyarországi régiókat egyaránt. Az esettanulmányok elkészítésének folyamata a szerkezeti felépítés meghatározásával indult. Az esettanulmányok a teljes projektciklust magában foglalják, így a pályázó szervezet sajátosságainak és földrajzi elhelyezkedésének (régió, kistérség) bemutatását, a projekt előkészítésének, lebonyolításának, monitoringjának és ellenőrzésének folyamatát, valamint a speciális, közbeszerzésre és pénzügyi előkészítésre és lebonyolítására vonatkozó témákat. Az esettanulmányok szerkezete így követi a SAKK által 2005-ben kidolgozott, elsősorban az önkormányzati célcsoport számára készített és a SAKK honlapján szereplő tananyag szerkezetét. (http://www.nfh.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=sakk_tananyag-fejlesztes) 3
A tartalmi előkészítést követően a SAKK és az intézményrendszer egyéb szereplői (Irányító Hatóságok, Közreműködő Szervezetek) segítségével azonosításra kerültek azok a projektgazdák, akik projektjeiről az esettanulmányok elkészülnek. A projektgazdákkal való kapcsolatfelvételt követően a pályázati és projektdokumentáció áttekintése után a projektgazda képviselőjével személyes interjú elkészítése következett, melynek során áttekintésre kerültek az esettanulmányok szerkezete által meghatározott témák, kérdések. Az esettanulmányok szövegszerű elkészítése után a pályázók képviselőinek lehetőségük nyílt a szövegek első verziójának átolvasására. Módosításokat javasolhattak, majd az általuk jóváhagyott változat véglegesítésre került. Reméljük, hogy az esettanulmányok tanulságosak lesznek a pályázók, a projektgazdák, a hazai strukturális alapok intézményrendszer munkatársai és az érdeklődő olvasók számára egyaránt. Budapest, 2006. december 1.
Lukács Ádám
Dr. Arató Krisztina
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet
Főosztályvezető-helyettes
egyetemi docens
4
1. A projekt szereplőinek bemutatása 1.1 A pályázó bemutatása A pályázó a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium AVOP programja keretében kiírt „Új erő-és munkagépek, technológiai és informatikai berendezések beszerzésének támogatása - AVOP 1.1.3.” című pályázaton indult. A pályázó egy őstermelő családi gazdaság, amelynek képviseletében a családi gazdaság vezetője, Márton Jánosné járt el a pályázat beadása és a szerződéskötés során is. A családi gazdaság két főfoglalkozású aktív őstermelő tagból áll, Márton János és felesége Márton Jánosné személyében. Részt vesznek továbbá, egyszerű tagként Márton Jánosné nyugdíjas szülei is kisegítő munka végzésével, valamint a jelenleg mezőgazdasági szakközépiskolában tanuló gyermekük is várhatóan dolgozni fog a családi gazdaságban. A családi gazdaság Besenyszög községben működik, 2002. február 25-én alakult mikrovállalkozásként. A vállalkozás fő profilja a növénytermesztés, ezen belül a gabonafélék és egyéb, máshová nem sorolható növények termesztése (például árpa). A családi gazdaság 167 + 10 hektáron gazdálkodik, amelyből - búza termesztés 130 hektáron, - napraforgó termesztés 24 hektáron, - árpa termesztés 23 hektáron folyik. A gazdaság pályázati sikereihez az is hozzájárult, hogy a szántóterület átlag aranykorona értéke nem éri el a 17 aranykoronát, és ezért kedvezőtlen termőadottságú területnek minősül. Aranykorona
Minőség
35 AK felett
Kiváló
25 – 35 AK
Jó
15 – 25 AK
Közepes
0 – 15 AK
Gyenge
1. táblázat Talajok minősége aranykoronában számítva Forrás: KSH
A családi gazdaság jövedelme a vállalkozás profitjából származik, amit a két főfoglalkozású őstermelő tag termel. A gépberuházások megvalósítását pedig a korábbiakban is támogatások igénybevételével, erre kiírt pályázati forrásokkal finanszírozták. A vállalkozás az elmúlt öt évben több gépberuházást is megvalósított kedvezőtlen termő adottságú birtokuk
lehető legjobb kihasználása érdekében:
5
A besenyszögi Márton Jánosné őstermelő családi gazdaságának gépberuházásai/db 2001-2006 MT2 – 50 traktor
1
Zetor 161 traktor
2
Zetor 6245 traktor
1
Claas Medion 310 gabonakombájn
1
B 200-as eke
2
Négyfejű eke
1
IH 6,2-es tárcsa
1
Román 3,2-es tárcsa
1
Lajta vetőgép
2
Garden Yet 1500 vontatott permetező
1
8 tonnás HW 8011 pótkocsi
1
MBP 6,5 tonnás pótkocsi
1
RK 165 fűkasza
1
RSV 701 rendsodró
1
UTB 3,5-ös rendfelszedő
1
500 kg műtrágyaszóró
1
SPC 6 vetőgép
1
2. táblázat: A családi gazdaság eddigi gépberuházásai Forrás: Támogatási Szerződés
A családi gazdaság nem tagja semmilyen érdekvédelmi szervezetnek, ágazati vagy szakmai szövetségnek. A pályázó egyedül pályázott, partner nem vett részt a projekt végrehajtásában.
1.2 A projekt környezetének bemutatása A családi gazdaság Besenyszög községben található, az Észak-alföldi Régió Szolnoki kistérségében, Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
6
1. kép A régió és a kistérség elhelyezkedése az országban Forrás: KSH, szerkesztette a tanulmány szerzője
Az Észak-alföldi Régiót az Európai Unió keleti kapujának is szokták nevezni, mivel Szlovákiával, Ukrajnával és Romániával is határos. Ez a kedvező földrajzi elhelyezkedés logisztikai szempontból szerencsés a régió számára. Az Észak-alföldi Régió területe Magyarország összterületének 19,1 százaléka, amely az ország GDP-jének a 9,9 százalékát adja. A régió jelentős kutatás-fejlesztési hálózattal rendelkezik, világhírű fürdői, nemzeti parkjai és ritka természeti kincsei a vendéglátásnak és a turizmusnak adnak kiváló lehetőségeket. A Szolnoki kistérség a Közép-Tiszavidék középpontjában fekvő, nagytávú közlekedési, logisztikai szempontból kedvező terület. Erre alapozottan a korábbi közepesen fejlett, alföldi mezőváros kistérségéből az iparosítás időszakában jelentékeny gazdasági potenciállal és iparral rendelkező várost fejlesztettek, sőt a körzet más településein – például Martfűn, Tószegen, Zagyvarékason, Tiszajenőn, Újszászon, Szászbereken – is több ipartelep létesült. A kistérség valamennyi településének vonzásközpontja Szolnok, amely a kistérség lakosságának körülbelül kétharmadát adja, ezért is tipikus megyeszékhelyi kistérség: népes, nagy területű (mindkét tekintetben az első 15 kistérség között van), és az átlagosnál magasabb népsűrűségű. A kistérségben jelentős a munkanélküliség, az ingázók nagy számában pedig elsősorban Szolnok és Martfű munkahelykínálatának hatása mutatkozik meg. A negatív vándorlási egyenleg (1990 és 2001 között 1,6 százalékos népességveszteség szár7
mazott ebből) ugyanakkor – a közeli budapesti agglomeráció elszívó hatása mellett – Szolnokon és környékén élők térséghez kötődésének hiányára is utal. Megjegyzendő, hogy a megyében mérhető adatok a mezőgazdasági dolgozók (7,2 százalék) arányát tekintve jóval magasabb, mint az országos átlag (4,9 százalék). A Szolnoki kistérség helyzete a kilencvenes évek eleji visszaesést követően a korábbinál valamelyest kedvezőtlenebb pozícióban, de viszonylag gyorsan stabilizálódott. Így növekedési mutatói átlagosak, és az ország legdinamikusabb (nyugati és központi) régióinak kistérségei számos tekintetben megelőzték mára, azonban környezetéből ma ugyanúgy kiemelkedik gazdasági értelemben, – mutatói lényegesen kedvezőbbek szomszédainál – mint a rendszerváltás előtt. Ebben továbbra is meghatározó szerepet játszik a „nagyvárosi” jelleg, a tágabb régió erőforrásainak Szolnokra koncentrálódása. Besenyszög község nevét a Besen nevű vízfolyásról kapta, de ez az elnevezés is az ott egykor honos besenyő nép emlékét őrzi. A terület már a neolitikum idején is lakott volt, először oklevélben 1395-ben említik Zeeg néven. A község jelenlegi neve 1901től használatos. A település négy elpusztult középkori faluból alakult a XVIII. század második felében, logisztikai szempontból érdekes terület maradt Szolnok közelsége miatt. Természeti adottságai miatt kedvelt vadászterület, elsősorban fácán- és vadkacsa vadászatra alkalmas.
2. kép A projekt megvalósulásának helye Forrás: www.telepuleskereso.hu
A faluban a házak nagy része őrzi a tájépítészet jellegzetességeit: vályogtégla, tornác nélküli bejárat, fűrészes oromzat. A községet 1956-ban villamosították, vasúti infrastruktúrája nincs, első kútját 1927-ben fúrták. A gázt viszonylag későn 1994-ben vezették be, 2001-ben korszerűsítették a közintézmények és az utcák világítását, 8
2005-ben a csatornahálózat készült el, ekkor megkezdődött a szilárd útburkolatok felújítása is. A község lakosainak száma 3700 fő. A községben mért munkanélküliségi ráta 4,23 százalék, amely 95 főt jelent. A község jeles szülötte Chiovini Ferenc festőművész, akiről utcát és iskolát neveztek el. A község orientációs pontja a késő barokk (1783-1786) műemlék jellegű római katolikus temploma. Jellegzetes köztéri emlékmű a második világháború hősi halottainak tiszteletére emelt szobor. A helyi búcsú a legjelentősebb kisközösségi ünnep.
A Szolnoki kistérség alapadatai Területe
878 km²
Lakónépesség (2004)
120744 fő
Területfejlesztési szempontból kedvezményezett (64/2004 Nem Korm. Rendelet alapján) Települések száma
17 db
Jogállás szerint
Város
3 db
Község
14 db
Munkanélküliségi ráta (2005)
5,12%
Foglalkoztatási ráta (2005)
46,3%
Mezőgazdaságban dolgozók aránya (megyei adat, 2005)
7,2 %
3. táblázat: A szolnoki kistérség alapadatai Forrás: VÁTI, KSH
1.3 A projekt intézményei szereplőinek bemutatása A pályázatot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztérium
Agrár-és
Vidékfejlesztési
Operatív Programja (AVOP) keretében hirdette meg. Magyarország a felzárkóztatását elősegítő Strukturális Alapok felhasználására kidolgozta a Nemzeti Fejlesztési Tervet, amely ezen uniós források 2004 - 2006 közötti időszakban történő megfelelő felhasználásáról gondoskodott. A hosszabb távú 9
cél az Európai Unió átlagához képest a hazánkban meglévő jövedelemkülönbségek csökkentése, az életszínvonal növelése, és a gazdasági versenyképesség javítása. Ezek elérésére operatív programok voltak hivatottak, mint a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén az AVOP. 2004 - 2006 első szakaszában 105 milliárd forint volt az AVOP pályázatokkal elérhető támogatások összértéke, amelyből európai uniós forrás 78,8 milliárd forintot, a hazai társfinanszírozás 26,2 milliárd forintot biztosított. A Közreműködő Szervezet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal volt. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési
Hivatal
(MVH)
a
földművelésügyi
és
vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt álló, önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű központi szerv, központi költségvetésből származó önálló gazdálkodással. Az MVH a SAPARD Hivatal és az Agrárintervenciós Központ általános jogutódjaként 2003. július elsején alapították. Szervezete (1) a megyei kirendeltségekből, valamint (2) a Fővárosi és Pest Megyei Kirendeltségből áll. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program végrehajtásában közreműködő szervezetként feladata: - a pályázatok befogadása és iktatása, a pályázatok jogosultságának és teljességének ellenőrzése, a pályázatok értékelése, döntésre előkészítése; - a szerződéskötéssel kapcsolatos feladatok ellátása; - a támogatási projekt monitoring keretében a kedvezményezettektől az előrehaladási és projektfenntartási jelentésének befogadása; - a támogatásokkal kapcsolatos adatoknak az Egységes Monitoring és Információs Rendszerben (EMIR) történő folyamatos rögzítése; - az AVOP Irányító Hatósággal együttműködve a közvélemény rendszeres tájékoztatása, ügyfélszolgálat, Internetes honlap működtetése a pályázatokra vonatkozó információszolgáltatás érdekében; - eljárás a támogatások felhasználásával kapcsolatban felmerülő szabálytalanságok esetén, a támogatásokra vonatkozó előzetes, közbenső és utólagos ellenőrzések lefolytatása; - pénzügyi lebonyolítással és számvitellel kapcsolatos feladatok ellátása.
10
2. A projekt részletes bemutatása 2.1 A projekt témája A pályázatot a Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár– és Vidékfejlesztési Operatív Programja keretében hirdette meg 2004 szeptemberében „AVOP 1.1. – Mezőgazdasági beruházások támogatása” címmel. A besenyszögi családi gazdaság az „Új erő-és munkagépek, technológiai és informatikai berendezések beszerzésének támogatása – 1.1.3.” kiírásra adta be pályázatát. A pályázat e komponensének keretében támogatható az új, első üzembe helyezésű erő-és munkagépek, valamint technológiai berendezések – ideértve az önálló építéssel nem járó öntöző berendezéseket – beszerzése, amelyek a gazdaságok eszközellátásának növelését, a technológiai színvonal javítását szolgálják. Az 1.1. „Mezőgazdasági beruházások támogatása” keretében lehetett még pályázni: - állattenyésztési beruházásokra; - állattartó létesítmények fejlesztésére, szarvasmarhatartás, sertéstartás, juhászat, baromfitartás esetében; - egyéb állattartás (kecske, házinyúl, méh) esetében (állattartó épületek, épületgépészeti, technológiai berendezések, állatállomány első beszerzése, magas genetikai értékű tenyészállatok vásárlása az állomány minőségének fejlesztése céljából, tartástechnológia modernizálása); - növénytermesztést szolgáló építési beruházásokra (magtárak, raktárak, géptárolók,
szemes-és
szálastakarmány,
valamint
műtrágya-és
növényvédőszertároló létesítmények, silók, takarmánykeverők, növényházak, hűtőházak, szőlőfeldolgozók, bortárolók, palackozók, faiskola, szőlőiskolaépület, termékmanipuláló, osztályozó, csomagoló létesítmények); - alma, körte és őszibarack ültetvénytelepítések fejlesztésére (pótlásjellegű telepítés, fajtaszerkezet változtatás, korszerűsítést eredményező újra-telepítés, igazoltan meglévő felvevőpiacokat kiszolgáló bővítő jellegű telepítések, talaj előkészítés,
tápanyag
utánpótlás,
szaporítóanyag
beszerzése,
támberendezés, vagyonvédelmi kerítés); - gazdaságon belüli víztakarékos öntözési rendszerek kiépítésére és fejlesztésére; - gazdaságon belüli meliorációs beavatkozásokra.
11
A kiírásokra csak azok pályázhattak, akiknek a gazdasága eléri az 5 Európai Méret Egységet (EME - az uniós szabályozás szerint az életképes gazdaság egységét jelenti), amelynek kritériumai a pályázati adatlapok mellékletében megtalálhatóak. A pályázatban elnyerhető támogatás vissza nem térítendő támogatás. A támogatás mértékének felső határa - általános esetben: legfeljebb 50 %, - kedvezőtlen adottságú területeken: legfeljebb + 10 %, - fiatal gazdálkodók esetében: legfeljebb + 5 %, - fiatal gazdálkodók, kedvezőtlen adottságú területeken: legfeljebb + 15%. A támogatás minimális összege projektenként 1 millió forint, maximális összege projektenként: 60 millió forint volt.
2.2 A projekt tartalma A projekt megvalósításának célja a költségeket csökkentő, hatásjavító beruházás megvalósítása, új technológia bevezetése, és a korábban elért minőség javítása. A beruházás elsősorban abban jelentett újdonságot, hogy az új gépek lehetővé teszik a korszerű és környezetkímélő munkavégzést, a hatékonyabb humánerőforrás felhasználást és a nagyobb terméshozam elősegítését. A gépberuházás egy Claas Ares 836R2 traktor beszerzésére, és egy NAS 676 hat soros napraforgó adapter beszerzésére irányult. Ez a traktor ma a legkorszerűbb erőgép, 143 KW teljesítményű motorral, gyors kitermelési funkcióval és automata vonófejjel. A napraforgó adapter a családi gazdaság tulajdonában és használatában lévő
Claas
Medion
310
kombájnt
teszi
alkalmassá
a
hatékony
napraforgótermesztésre. A gépek használatával csökkenthető az elavultabb technológiájú gépekre jellemző környezetre ártalmas szennyező anyagok kibocsátása és a levegő szennyezése, a korszerű felépítés révén csökkenthető a taposási kár, valamint a talajtömörödés veszélye is minimalizálhatóvá válik. Fejlettsége okán a géppel akár 1 hektárral kisebb nagyságú utat megtéve ugyanazt a munkamennyiséget el lehet végezni.
12
3. kép A Claas ARES 836 traktor I. Forrás: www.claas.de
4. kép A Claas ARES 836 traktor II. Forrás: www.claas.de
A traktor kabinjának ergonómiai kialakításánál törekedtek a mérnökök arra, hogy a munkaórák növekedésével a fáradtság érzete ne emelkedjen. Széles panorámájú tükrei lehetővé teszik, hogy a kabinból a munkaeszközökre és a környezetre megfelelő kilátása legyen a vezetőnek. A korszerű és üzemanyag takarékosabb, és a környezetre ártalmas anyagok kibocsátását redukáló motor teljesítménye magas. A traktor kabinja légkondicionált, rádióval felszerelt, több funkciósan állítható ülésszerkezettel. A traktor széleskörűen használható, mert sokféle munkaeszköz csatlakoztatásával kiegészíthető alapfunkciója. Kiemelkedően jók a traktor adatai az emelési teljesítményt tekintve, amely köszönhető a korszerű hidraulikus technikák bevezetésének az emelőszerkezetbe. A munka könnyítését célozza a több helyre beépített elektronika (Infotrac, Drivetronic), és az elektronikus pilóta funkció is. Korszerű szerkezetének köszönhetően fordulékonyabb elődeinél, és így magasabb hatékonysággal és gazdaságosabb időfelhasználással működtethető.
13
A CLAAS ARES 836 traktor általános jellemzői Maximális teljesítmény (kW/ps)
151/205
Maximális fordulatszám (db/fordulatszám)
820/1650
Olajcsere szükségesség
500 óránként
Tömeg
8320 kg
Hosszúság
4616 mm
Szélesség
2400 mm
Testmagasság
3085 mm
Maximális emelőerő
11330 kg
Maximális sebesség
40 km/h
4. táblázat: A traktor általános mechanikai jellemzői Forrás: www.claas.de
A gépberuházás másik eleme a NAS-típusú 676 hatsoros napraforgó adapter, amely a már elterjedt és bevált hasonló típusú kombájn-adapterek továbbfejlesztett változata, hat és nyolcsoros formában készült. A szerkezeti méretből következően szárzúzós adapterrel csak 1 méteren felüli tányérmagasság és álló napraforgó állomány takarítható be. A szárzúzó a zúzalékot szétteríti a tarlón, ez az eszköz alkalmazható fixen rögzített és talajkövető üzemmódban. A zúzó hidraulikusan emelhető, illetve süllyeszthető. A tarlómagasság a csúszótalpak állításával szabályozható, a talajkopírozást beépített rugóstag teszik lehetővé.
5. kép: A NAS napraforgó adapter Forrás: www.optigep.hu
14
A NAS napraforgó adapter általános jellemzői Minimális tarlómagasság
10 cm
Tömeg
1810 kg
Hosszúság
3450 mm
Szélesség
4750 mm
Magasság
1700 mm
Terület teljesítmény
17-23 ha/10 h
Ajánlott sebesség
8 -10km/h
5. táblázat: A napraforgó adapter mechanikai jellemzői Forrás: www.optigep.hu
2.3 A projekt ütemezése A projekt megvalósítása a pályázat beadását követően, (2004. szeptember 27.), három szakaszból állt: 1. A Claas ARES 836 típusú traktor és a NAS 676 hatsoros napraforgó adapter beszerzése (a gépek forgalmazója: Axiál Kft. Baja), 2. a gépek üzembehelyezése, 3. a gabonák őszi/téli betakarítása, és a talaj előkészítő munka elvégzése. A projekt összesen 14 hónapot ölelt fel, megvalósítása két ütemben zajlott. Az első mérföldkő során a traktor a második mérföldkő során a napraforgó adapter beszerzésére került sor. A pályázat befogadása 2005. március elsején történt, a szerződést a felek 2005. június 8-án írták alá. Az első mérföldkő esetében elszámolásra 2005. június 20-án került sor. Az elszámolás befogadása 2005. október 21-én történt, és a támogatást 2005. december 9-én fizették ki. A második mérföldkő során az elszámolásra 2006. június 27-én került sor, az elszámolás befogadására 2006. augusztus 17-én. Közben a Közreműködő Szervezet helyszíni ellenőrzést is végzett 2006. szeptember 25-én, a támogatás kifizetésére pedig 2006. október 24-én került sor. A beruházás kezdete (gépvásárlás) 2005. április elseje, befejezése 2006. október 24. (II. mérföldkő támogatásának kifizetése). A projekt egyértelműen nem valósult volna meg a pályázati támogatás nélkül, hiszen a gépberuházás magas költségekkel jár, amely nem volt fedezhető a családi gazda-
15
ság bevételeiből. Azonban a korszerű technológia alkalmazása az új gépek révén megtérítheti hosszabb távon a magas költségeket.
2.4 A projekt legfontosabb eredményei, hatásai A projekt megvalósításának célja a költségeket csökkentő, hatásjavító beruházás megvalósítása az új technológia bevezetésével. A Claas ARES 836 traktor és a NAS 636 hatsoros napraforgó adapter beszerzésével kiegészült a családi gazdaság korszerűsödő gépállománya. A munka hatékonyabbá, energiatakarékosabbá és környezetkímélőbbé válik: ezek egyként szolgálják a család terveit, amelyek a további földvásárlásra (a tervek szerint évente + 10 ha) vonatkoznak.
3. A projekt előkészítés és a pályázatkészítés bemutatása 3.1 A projektindulás körülményei A családi gazdaság termelékenységének növelése érdekében volt szükség a gépállomány bővítésére modern, nagy hatékonyságú és az Európai Unió előírásainak megfelelő környezeti károkat minimálisra redukáló gépek beszerzésére. A családi gazdaság vezetői folyamatosan figyelik a napilapokban és a mezőgazdasági szakfolyóiratokban megjelenő pályázati lehetőségeket. Az AVOP 1.1.3.-as pályázatára
a
Földművelésügyi-
és
Vidékfejlesztési
Minisztérium
honlapján
(www.fvm.hu) találtak rá. A projekt ötlete a két gép beszerzése volt, amelyre a pályázati kiírás pontosan vonatkozott. A pályázatban szerepelt az új, első üzembe helyezésű erő-és munkagépek, valamint technológiai berendezések – ideértve az önálló építéssel nem járó öntöző berendezéseket – beszerzésének támogatása, amelyek a gazdaságok eszközellátásának növelését, a technológiai színvonal javulását szolgálják. Ez a feltétel megegyezett a családi gazdaság szükségeivel és igényével. Hiszen új gépek beszerzéséről volt szó, amelyek közül a traktor európai mércével nézve is a legkorszerűbb munkagépek egyike, technológia újdonságokkal felszerelt kivitelezésben. A pályázati feltételként szereplő kritériumok teljesültek, hiszen a gépek beszerzésével a gazdaság eszközellátását növelték, továbbá a technológiai színvonalat egyértelműen javították. Megemlítendő a pályázat eredményességét növelő elemek között a várható környezetkímélő üzemeltetés, a hatékonyabb munkavégzés, és a családi gazda16
ságban egy pályakezdő fiatal foglalkoztatása is, amely a mezőgazdasági szakközépiskolában végzős gyermekük munkába állásával valósul meg.
3.2 A projekt előkészítése és a pályázatkészítés Alapvetően a projekt előkészítése csupán a pályázatkészítésre vonatkozott, hiszen két munkagép beszerzéséről volt szó. A gépekről a későbbi üzembehelyezést is végző Axiál Kft.-nél tájékozódott a pályázó, valamint személyes beszélgetések során mezőgazdaságban dolgozó ismerősökkel, kollégákkal. A pályázatkészítéshez igénybe vettek külső szakértőt, akinek a kiválasztása, megkeresése okozott inkább némi nehézséget elsőre, akit végül ismerősök ajánlottak a családi gazdaság vezetőinek. A pályázó családi gazdaság külső pályázatíró segítségét vette igénybe, Boros Mihály közgazdász egyéni vállalkozó személyében, aki 100 százalékban eredményes pályázatíróként a kistérség elismert szakértője. A szakértő munkáját, a pályázó saját forrásból finanszírozta. A megbízó családi gazdaság mind a projekt előkészítése, mind a pályázat írás során a szakértő segítségével és munkájával teljes mértékben meg volt elégedve, semmilyen probléma nem merült fel az előkészítő folyamattól a projekt lezárásáig. A szakértő korábbi minisztériumi munkájából következő hozzáértésével és az eddigi maximálisan eredményes pályázatírói tapasztalataival megbízatási ideje alatt mindvégig segítette a családot. A projekt pénzügyi tervének kidolgozása nem okozott különösebb problémát a pályázó számára, mivel a gépberuházás során két ismert forgalmi értékű munkagép megvásárlása volt a cél. A pénzügyi tervezésben a családi gazdaság vezetője Márton Jánosné és a pályázatíró, külső szakértő vett részt. Nem találkoztak a tervezés során semmilyen nehézséggel, azonban a projekt finanszírozásához hitelfelvételre volt szükségük. A családi gazdaság banki, és rövid lejáratú hitelt vett fel a CIB Banktól az önrész biztosítására és a likviditás biztosítására. A pályázatkészítés során különösebb probléma nem merült fel, hiszen a pályázat kiírása is pontosan meghatározta a támogatottsági kört és a támogatás igénybevételének lehetőségeit. A családi gazdaság pályázata két munkagép beszerzésére vonatkozott az AVOP 1.1.3. pályázati kiírásának megfelelően, amely új, első üzembe helyezésű erő-és munkagépek, valamint technológiai berendezések beszerzésének támogatását helyezte kilátásba. A projekt a pályázati feltételeknek maximálisan megfelelt. A pályázat beadása 2004. szeptember 27-én történt meg, azonban időközben 17
jogszabályváltozás történt, ezért 2005. augusztusában hiánypótlásra került sor kisebb adminisztratív hiányosság (a szállítólevélen nem volt feltüntetve az első gépvásárlás darabszáma) feltüntetésének szükségessége miatt. Egyéb probléma nem merült fel a pályázatkészítés során, a szakértővel való többszöri egyeztetésnek is köszönhetően, a hibátlan pályázat okán nem merült fel a családi gazdaság vezetőjében, hogy máshogy kellene eljárni egy hasonló legközelebbi projekt előkészítése vagy a pályázatkészítés során. A pontos adminisztráció és pénzügyi elszámolások precíz, ellenőrizhető vezetése azonban egyértelműen elengedhetetlen a sikeres projekthez. Némi nehézséget az okozott, hogy a családi gazdaság székhelyétől meglehetősen távol eső a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei (Nyíregyháza) Kirendeltségére, mint Közreműködő Szervezethez a projekt 14 hónapja alatt a családi gazdaság értékelése szerint az indokoltnál többször kellett adminisztratív okokból (számlák, szállítólevél, banki igazolások benyújtása miatt) személyesen megjelenni, teljes munkanapokat igénybe véve postai ügyintézés helyett. A pályázat beadásáról családi gazdaság lévén, a családi gazdaság vezetője, Márton Jánosné és a vállalkozás másik aktív tagja Márton János döntött. Egyéb előkészítő megbeszélésre, szakértői konzultációra nem volt szükség. Nem voltak más versengő projekt ötletek, a mezőgazdasági beruházások témakörben egyértelműen és kizárólagosan a pályázó a mezőgazdasági gépberuházásban volt érdekelt. A közeljövőben a családi gazdaság részéről azonban nem kizárt a program más komponensében megvalósítható öntöző berendezések támogatására való pályázás ötlete. A beruházás tervét pozitív várakozás előzi meg, hiszen termőtulajdonságok szempontjából a gazdaság földje kedvezőtlen adottságúnak számít, ezért támogatásra lehet számítani egy ilyen pályázat beadása során.
18
4. A projekt megvalósítás bemutatása 4.1 Szerződéskötés A pályázatot a családi gazdaság 2004. szeptember 27-én adta be. A pályázat eredményességének kihirdetését követően a szerződéskötésre az AVOP Irányító Hatósága és a családi gazdaság vezetője, Márton Jánosné között 2005. június 8-án került sor. A szerződéskötésnél nem vett részt a pályázatíró külső szakértő, azonban kapcsolatban maradt a pályázóval a későbbiekben is. A pályázónak ugyanis szándékában áll további mezőgazdasági támogatási programban részt venni, amelynek során a jelen projektben részt vevő pályázatíró segítségére továbbra is számítanak. A szerződéskötésnél a családi gazdaságot képviselő Márton Jánosné őstermelői és személyi azonosító igazolványát kellett benyújtani, más dokumentumra e fázisban nem volt szükség. A projekt ütemtervén, végrehajtásán nem kellett változtatni, egyszerű gépvásárlás lévén, azonban a pénzügyi terven módosítani kellett végül, mert a pályázatkészítést követő időszakban a NAS 676 hatsoros napraforgó adapter kereskedelmi ára megemelkedett, amely saját forrás további hozzárendelését jelentette és egyben adminisztratív módosításra is sor került a pénzügyi tervben. A szerződéskötés problémamentesen zajlott, e fázisban nehézséggel nem találkozott a pályázó családi gazdaság.
4.2 A projektszervezet bemutatása A projektben részt vevő családi gazdaságban két aktív, főfoglalkozású tag dolgozik, a pályázóként a családi gazdaságot képviselő Márton Jánosné és férje, Márton János. Továbbá kisegítő munkát végeznek Márton Jánosné nyugdíjas szülei a családi gazdaságban. Márton Jánosné, mint a pályázó családi gazdaság vezetője felelős a pályázatban foglalt fejlesztések megvalósulásáért, a gépberuházás megfelelő és a pályázati kiírásnak megfelelő megvalósításáért és hasznosításáért. A családi gazdaság vezetője a beruházás végrehajtásának személyi felelőse. Családi gazdaság lévén formális kommunikációs csatornák bevezetésére és speciális projekt menedzsment szofter alkalmazására nem volt szükség.
19
A pályázaton nyertes projekt során gépberuházás valósult meg, amelyhez nem szükséges az üzembehelyezésen kívül, semmilyen speciális munkafelület, vagy egyéb kommunikációs csatorna, nincs szükség projekt megbeszélésekre sem, a család mindennapos megbeszélésein túl. A Közreműködő Szervezettel való kapcsolattartás nehézségekbe nem ütközött, a megyei kirendeltség postai értesítése nyomán a projekt megvalósítása során a pályázónak személyesen meg kellett jelennie adminisztratív kötelezettségek ellátása okán a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei (Nyíregyháza) Kirendeltségénél a projekt időtartama alatt többször is, összesen hatszor. Ezeken a megbeszéléseken a pályázó nevében a családi gazdaság két aktív tagja vett részt.
5. Projektpénzügyek, ellenőrzés 5.1 Projektpénzügyek Mind a projekt pénzügyeiért, mind a pályázatban foglalt fejlesztés megvalósításáért a családi gazdaság vezetője felel. Az adminisztrációs és a pénzügyi elszámolásokat, a pályázati dokumentumokat a családi gazdaság besenyszögi székhelyén tartják. A pályázó családi gazdaság eredményes pályázatukkal a gépberuházáshoz uniós forrásból és nemzeti társfinanszírozásból az AVOP program keretében vissza nem térítendő támogatás formájában összesen a két gépre 12 832 417 forintot nyert. Az első mérföldkőhöz szükséges önrész 6 millió forint, a második mérföldkőhöz szükséges saját erő pedig 812 000 forint volt. A likviditás biztosítására a pályázó beruházási hitelt vett fel 7 598 901 forint illetve 1 110 000 forint értékben, és rövid lejáratú hitelt 14 526 099 valamint 1 977 500 forint értékben. Az AVOP a beruházás költségeinek 45 százalékát fedezte támogatásával. A támogatás utófinanszírozással, pontosan, késedelem nélkül került kifizetésre (I. mérföldkő esetében 2005. december 9-én, a második mérföldkő esetében 2006. október 24-én), a felmerülő likviditási nehézségeket a pályázó az említett banki hitelekkel hidalta át. A projekt során közbeszerzésre nem került sor.
20
A projekt I. mérföldkövének költségvetése (forint) 1db Claas ARES 836 (nettó vételára)
22 500 000
Áfa
5 625 000
Bruttó ára
28 125 000
AVOP támogatás
11 126 324
Önrész
6 000 000
Beruházási hitel
7 598 901
Rövidlejáratú hitel
14 526 099
Visszaigényelhető áfa
Összes visszaigénylés
3 399 725 11 126 374
+
3 399 725
=
14 526 099
6. táblázat: A projekt I. mérföldkövének költségvetése Forrás: Támogatási Szerződés
A projekt II. mérföldkövének költségvetése (forint) 1db NAS napraforgó adapter (nettó vételára)
3 250 000
Áfa
650 000
Bruttó ára
3 900 000
AVOP támogatás
1 327 000
Önrész
812 000
Beruházási hitel
1 110 000
Rövidlejáratú hitel
1 977 500
Összes visszaigénylés
1 977 500
7. táblázat: A projekt II. mérföldkövének költségvetése Forrás: Támogatási Szerződés
5.2 Ellenőrzés A Közreműködő Szervezet helyszíni ellenőrzést bonyolított 2005. szeptember 2-án és 2006. szeptember 25-én a családi gazdaság besenyszögi székhelyén. Az ellenőrzés során a hivatalos fényképek készültek a gépbeszerzés során támogatott munkagépről, alvázszáma és motorszáma, ép karosszériája is ellenőrzésre került. A projekt dokumentációját a családi gazdaságot vezető Márton Jánosné jelenlétében ellenőrizték, amelynek során probléma nem merült fel. A pénzügyi ellenőrzés a számlák megtekintésével zárult, a dokumentációra helyszíni ellenőrzést igazoló hivatali pecsét, aláírás került. Az ellenőrzésre való felkészülés nem igényelt különösebb az előkészületi munkákat, mivel a precízen vezetett dokumentáció tulajdonképpen folyamatosan ellenőrzésre 21
kész állapotban van a családi gazdaság besenyszögi székhelyén, valamint az ellenőrzés tárgyát képező munkagépek szintén a besenyszögi székhelyen vannak. Az előrehaladási jelentések elkészítése nehézséget nem okozott, abban a gépvásárlás részleteit (vásárlás időpontja, összege, üzembe helyezés, stb.) tüntette fel a pályázó. A projekt során két hiánypótlásra került sor. Az első mérföldkő esetében 2005. augusztusában, amikor hiányzó kisebb adminisztrációhoz szükséges dokumentumot kellett pótolni, valamint a második mérföldkő esetében 2006. augusztusában, szintén formális dokumentum adminisztratív pótlására került sor. Mindkét mérföldkő esetében az idő rövidsége miatt nem tudta a pályázó valamennyi formális dokumentumot az elszámolásig benyújtani, amelyeket a hiánypótlás során kellett végül megtenni.
22
Összegzés Fejezetek A pályázó szervezet és a projekt bemutatása
Projektelőkészítés, pályázatkészítés
Projektmegvalósulás
Projekt pénzügyek
Adatok és tanulságok - A pályázó őstermelő családi gazdaság. - A projekt az AVOP 1.1.3 „ Új erő és munkagépek, technológia és informatikai beszerzésének támogatása” intézkedés keretében valósult meg. - A projekt helyszíne: Besenyszög község, Északalföldi régió, Szolnoki kistérség. - A projekt nem valósulhatott volna meg Strukturális Alapok támogatás nélkül. - Mezőgazdasági gépberuházás esetén az európai uniós normáknak megfelelő járulékos előnyökhöz (pl. környezetvédelem) vezető gépek kiválasztása javítja a pályázat esélyét. - Megfelelő szaktudással, pályázatírási tapasztalatokkal és helyismerettel rendelkező külső pályázatkészítés jó választás az ehhez szükséges kompetenciával nem bíró családi gazdaság számára. A szakértő részvétele a projekt későbbi szakaszaiban is előnyökkel jár a pályázó számára. - A pályázat beadásának időpontja: 2004. szeptember 27. - A szerződéskötés dátuma: 2005. június 8. - A családi gazdaság gépállományába került a pályázott traktor és napraforgó adapter. - A támogatás késedelem nélkül érkezett. A pontos pénzügyi adminisztráció vezetése megkönnyíti az ellenőrzésre való felkészülést. - A projekt összköltsége: 25. 750 000 forint.
23
Források
VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság: www.vati.hu Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal: www.mvh.gov.hu Térkép: www.telepuleskereso.hu Mezőgazdasági gépek képei: www.hobein-landtechnik.de, www.optigep.hu/termekeink.php, www.claas.de Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: www.nfh.hu
Támogatási Szerződés Interjú Márton Jánosnéval, Besenyszög 2006. szeptember 6.
24
Képek jegyzéke 1. kép A régió és a kistérség elhelyezkedése az országban ...................................... 7 2. kép A projekt megvalósulásának helye................................................................... 8 3. kép A Claas ARES 836 traktor I. .......................................................................... 13 4. kép A Claas ARES 836 traktor II. ......................................................................... 13 5. kép: A NAS napraforgó adapter............................................................................ 14
Táblázatok jegyzéke 1. táblázat Talajok minősége aranykoronában számítva............................................ 5 2. táblázat: A családi gazdaság eddigi gépberuházásai ............................................. 6 3. táblázat: A szolnoki kistérség alapadatai ................................................................ 9 4. táblázat: A traktor általános mechanikai jellemzői ................................................ 14 5. táblázat: A napraforgó adapter mechanikai jellemzői ........................................... 15 6. táblázat: A projekt I. mérföldkövének költségvetése ............................................. 21 7. táblázat: A projekt II. mérföldkövének költségvetése ............................................ 21
25
