AUGUSZTUS
AUGUSTUS A régi római naptárban Sextilis (Hatodik). I.e. 8-ban szenátusi határozattal kapta Augustus császárnak hódoló nevét. A princeps ugyanis ebben a hónapban nyerte el elsõ konzulátusát, és ekkor hódította meg Egyiptomot. Az álmosító augusztusi kánikulát Rómában vízzel kapcsolatos ünnepek enyhítették. 17én a Portunalia ünnepe (Portunus a kikötõi Janus), valamint a Tiberinalia, ami a Portunalia Tiberis folyó istenének szánt mása, akiben Vulcanust tisztelték, kinek külön ünnepe is volt 23-án (Vulcanalia). A 27-i Volturnalia is folyóünnep, Volturnus (ma Volturno) bíztatására, hogy töltse fel ismét vízzel kiszáradt medrét (Itáliában a folyók zöme nyár végére majdnem teljesen kiapadtak). Augusztus a betakarítás hónapja is, 19-én ülték meg a Vinalia Rustica falusi szüretünnepet, 21-én pedig Consus isten napját, a Consualiát, amikor a szabin nõk elrablásáról szóló cirkuszi játékokat mutattak be, de egyben az aratás ünnepe is volt. Végül a betakarítási ünnepségsorozatot az Ops Consiva zárta, a bõségmegõrzõ Ops istennõ napja (valójában Ceres). Augusztus régi magyar neve: Kisasszony hava, és a Szûz hava, összhangban utalnak a nagy augusztusi Mária ünnepre: Nagyboldogasszonyre (augusztus idusán), valamint a hónap asztrológiai jegyére. A Kisaszszony hava elnevezés nyilván még abból az idõbõl származik, amikor a Nagyboldogaszszony Szent Anna neve volt. A tulajdonképpeni Kisasszony (Kisboldogasszony) napja ugyan még a Szûz havába esik, de már szeptemberre.
128
2006 AUGUSZTUS 1
K
Boglárka, Boglár
2
Sze Lehel, Özsék
3
Cs
Hermina, Kíra
4
P
Domonkos, Dominika
5
Szo Krisztina, Kriszta
6
V
Berta, Bettina
7
H
Ibolya, Afrodité
8
K
László, Eszmeralda
9
Sze Emôd
10
Cs
Lôrinc
11
P
Zsuzsanna, Tiborc
12
Szo Klára, Letícia
13
V
Ipoly
14
H
Marcell, Maximilián
15
K
Mária
16
Sze Ábrahám, Rókus
17
Cs
Jácint, Arika
18
P
Ilona, Ilka
19
Szo Huba
20
V
Állami ünnep, István, Vajk
21
H
Sámuel, Hajna
22
K
Menyhért, Mirjam
23
Sze Bence, Szidónia
24
Cs
Bertalan, Jonatán
25
P
Lajos, Patrícia
26
Szo Izsó, Tália
27
V
Gáspár
28
H
Ágoston
29
K
Beatrix, Erna
30
Sze Róza
31
Cs
Erika, Bella, Hanga
Augusztus 4. Domonkos Szent Domonkos (1170-1221. aug. 6.) a róla elnevezett prédikátorrend alapítója (Domonkosok, Dömések). Nevét minden bizonnyal az Úrnap szentelt napról kapta, ugyanis vasárnap (Domingo) született. A keresztségben sokáig ezt a nevet csak a vasárnap született fiúk kaphatták. Nemesi család sarja, az eretnekek ellen prédikált, elsõ sikereit Dél-Franciaországban érte el az albigensek közt, sokukat megtérítette. Sokat utazott, Bolognában halt meg, 1234-ben avatták szentté. Augusztus 5. Havas Boldogasszony A Szûzanya római fõtemploma, a Santa Maria Maggiore felszentelésének évfordulója. A legenda szerint egy gazdag, gyermektelen házaspárnak, akik vagyonukat az Úrnak ajánlották, augusztusi hóeséssel mutatta meg Mária, hogy hova építsék a felajánlott vagyonból a székesegyházat. Augusztus 6. Urunk Színeváltozása A galileai Tábor hegyen Péter, Jakab és János apostolok jelenlétében Jézusnak megjelent Mózes és Illés próféta, majd megnyílt az ég, és az atya szózata hallatszott: Ez az én szerelmetes Fiam, akiben én gyönyörködöm (Mt 17,1-5). Jézus égi fényben izzott az Atya jobbján. A keleti egyházban már a VI. századtól a 4. legnagyobb ünnep. Nyugaton III. Calixtus pápa emelte ünneppé, a nándorfehérvári gyõzelem hálaemlékezetéül. Augusztus 7. Donát Ókeresztény vértanú (361), a szõlõskertek, szõlõsgazdák védõszentje, fõleg a villámcsapás és jégesõ ellen kérték segítségét. Augusztus 15. Nagyboldogasszony Mária mennybevitele, Nagyasszony napja, Magyarország Mária oltalmába való ajánlásának emlékünnepe. Apokrif írások és egyházi tradíciók szerint Jézus Mária halálának harmadnapján az apostolok elõtt sírjánál feltámasztotta édesanyját és angyalaival a mennybe vitette. A krónikások szerint a velencei Szent Gellért azonosította Szûz Máriát Boldogasszonnyal, õsvallásunk istenasszonyával. Szent István, aki a pápától kapott koronát, minden bizonnyal Szent Péter kegyel-
mébe ajánlotta Magyarországot halála elõtt, amikor aztán a pápák erre való hivatkozással akarták érvényesíteni hûbérúri jogaikat István utódaival szemben, azok igazítottak valamelyest a tényeken. Az Árpád-korban mindenesetre Szûz Mária lett a magyarok legfõbb oltalma, a koronázó templomok, székesegyházak, monostorok és búcsújáróhelyek zöme az õ nevét viselték. Augusztus 20. Szent István Szent Király, 1001 és 1038 között uralkodott. A kereszténység felvétele és a korabeli állam kiépítésének súlyos feladata fûzõdik nevéhez. Halála (mennyei születésnapja) aug. 15-re esett, de Nagyboldogasszony napját nem választhatták ünnepéül. A világegyház Buda 1686-os visszavétele óta elõbb szeptember 2-án ünnepelte István napját, amikor a magyar fõváros ismét a keresztény világ része lett, újabban pedig aug. 16-án tartják, mivel 20-a az egyetemesen tisztelt Clairveaux-i Szent Bernát emléknapja. Augusztus 20-a az a nap, melyen 1083-ban, a szentté avatási eljárás keretében megnyitották István sírját. Augusztus 24. Bertalan Vértanú apostol, keveset tudunk róla. Jézus meglátja a fügefa alatt, melyet elátkozott (a fügefa a Nagy Istennõ szent fája, melyet az egyiptomi fáraók anyjuknak tekintettek). Megszólítja: Imé egy igazán Izráelita, akiben hamisság nincsen. Bertalan (más néven Nathanaél) megdöbben Jézus mindent látó képességén, és megtér. Augusztus 28. Ágoston (354-430) Az Észak-Afrikai Hippo püspöke, egyházatya, a keresztény ókor kimagasló egyháztanítója, a keresztény filozófiai gondolkodás alapító nagymestere. Sok híres mûve kétségtelenül alapvetô módon rányomta a bélyegét európai keresztény gondolkodásunk történetére. Augusztus 29. Nyakavágó János Keresztelõ Szent János vértanúságának feltételezett emléknapja. Gyászos magyar vonatkozása is van, ez a nap jelzi a naptárban a középkori Magyar állam bukását: 1521-ben ezen a napon foglalta el a török az ország déli kapuját, Nándorfehérvárt. 1526-ban a megsemmisítõ mohácsi csatavesztés napja, 1541-ben pedig ezen a napon került a török kezébe Buda.
129
AUGUSZTUS
Jeles napok
AUGUSZTUS
Évfordulók Augusztus 1. 60 éve történt Kibocsátották a forintot. Magyarországon a világtörténelem addigi legnagyobb inflációja zajlott le a II. világháború után. A kezelhetetlenné váló helyzet megoldására bocsátották ki a forintot. 70 éve történt Megszületett Yves Saint-Laurent algériai születésû divattervezõ. Augusztus 4. 700 éve történt Olomoucban 16 éves korában megölték Vencel magyar királyt (III. Vencel néven cseh és lengyel király), aki Károly Róberttel szemben lépett fel trónkövetelõként, majd Ottó bajor herceg javára mondott le a magyar trónról. Augusztus 6. 80 éve történt New Yorkban a Warner Brothers bemutatta a 'Vitaphone'-t, a hanglemezes vetítõ rendszert. 140 éve történt Xantus János természettudós közremûködésével és igazgatásával megnyílt a Budapesti Állat- és Növénykert. 200 éve történt Megszületett Alfred Lord Tennyson, angol költõ.
140 éve történt Megszületett Matthew A. Henson afro-amerikai származású felfedezõ. Robert Peary-vel együtt õk voltak az elsõk, akik elérték az Északi-sarkot. Augusztus 10. 440 éve történt A képrombolással az ellenreformáció hatására megkezdõdött a németalföldi szabadságharc és polgári forradalom. Augusztus 11. 60 éve történt Megszületett Marilyn Vos Savant író, újságíró, akinek a világon a legmagasabb az IQ-ja (228) (Ask Marilyn, The Art of Spelling: The Madness and the Method, Growing up). Augusztus 14. 50 éve történt 58 éves korában meghalt Bertolt Brecht német író, színházi rendezõ (Kurázsi mama és gyermekei). Augusztus 18. 80 éve történt Magyar kezdeményezésre Budapesten rendezték meg az elsõ úszó Európa-bajnokságot. Augusztus 19. 60 éve történt Megszületett Bill Clinton, az Amerikai Egyesült Államok 42. elnöke.
440 éve történt Elkezdõdött Szigetvár ostroma. A várat Zrínyi Miklós védte I. Szulejmán hadai ellen.
70 éve történt 38 éves korában meghalt Federico Garcia Lorca, spanyol költõ, drámaíró, zeneszerzô, festô- és rajzmûvész (Vérnász).
Augusztus 7. 130 éve történt Megszületett Hollandiában Mata Hari (Margaretha Zelle), a híres elsõ világháborús táncosnõ, kurtizán és kém.
Augusztus 27. 430 éve történt 86 éves korában Velencében meghalt Tiziano (eredeti nevén: Tiziano Vecellio) itáliai festõ, aki elsõsorban portréfestészete által vált híressé.
Augusztus 8. 80 éve történt Ungváron megszületett Ország Lili (Majlát Györgyné) festõnõ. Nonfiguratív festményeket készített.
Augusztus 29. 40 éve történt A Beatles utoljára lépett fel egy San Fransiscóban megtartott koncerten.
130
Beszélgetés Dobai Péter íróval, Ferencváros díszpolgárával Itt él a kerületben, a Közraktár utcában. Mi köti a kerülethez? Mit szeret Ferencvárosban? Én nem tudok egyszerûen válaszolni arra, hogy miért szeretem. Itt éltem, bár nem ebben a kerületben születtem, hanem, mint a legtöbb itt gyerekeskedõ ember, én is a Baross utcai klinikán születtem, az pedig már a Józsefváros. Gyerekkoromban kollégiumba jártam, akkor nem itt éltem, de a kollégium elõtt eleve, és a kollégium után végig. Eredetileg a Bakáts téren laktam, a Bakáts tér 8-ban, ahol most egykori professzorom, Sallai Géza is lakik. De ez nagyon rég volt, ez a 40-es, 50-es évek, én még akkor nagyon kicsi voltam, és nem volt akkor különösebb közöm sem Budapesthez, sem Ferencvároshoz, de mivel ott laktam, és a kollégiumból megszökve bejártam, lassan megismertem. Ifjú koromban itt lakott az én elsõ szerelmem. Láttam, hogy a Ferencváros ezek gyerekkori emlékek milyen volt a háború után, hogy építették újjá, és különösképpen emlékszem, hogy az 56-os harcok milyen kárt tettek. A Bakáts téri templom tornyát teljesen céltalanul egy szovjet páncélos szétlõtte. Aztán ott lakott a házban Lajos Ferenc grafikus, aki 56-ban rengeteg fotót csinált, amikor a harcok megengedték. Nem csak a páncélosokat. Sebesülteket nem fotózott, mert inkább akkor igyekezett segíteni. De elmondta, hogy céltalan rombolás is folyt. Azaz fenyegetés, hogy az emberek húzódjanak el az utcáról. A háborúban is kapott bombatalálatot elég szépen a kerület, az amerikai bombák, a Fantom finomító célját elvétõ amerikai láncos bombák egyike beljebb esett. Az végzett a Ferencváros, és azt hiszem, a régi Budapest legmagasabb épületével, az Elevátorral. Nem tudta, csak félig lerombolni, így azt sem kellett volna bontani, de az ötvenes években lebontották. Mivel itt gyerekeskedtem, itt nõttem fel, ez egy természetes kötõdés a Ferencvároshoz, és nem olyan nagyon tudatos, mint az író kötõdése. Az sokkal késõbbi: felfogtam, hogy ezt a helyet nem csak én szeretem, hanem ennek a városrésznek a bizonyos helyei, és fõleg bizonyos személyei szeretnek engem, és megismernek. Szeretem a kerületet, ami kölcsönös, mert rengeteg embert ismerek itt. A csarnokból, különbözõ sörözõkbõl. A csarnoknak felét ismerem személyesen. A kofák vezetõjével naponta találkozom. Én sokat éltem külföldön, mint tengerész hajóztam a Duna-tengerjáró hajókon, valamint írószövetségi ösztöndíjakkal Kubában és Németországban és számos más országban. Ha nekem igazán honvágyam volt a világ különbözõ helyein, ez a honvágy ez erõsen fókuszált mindig az én szívemben a Ferencvárosra. Mely részeit kedveli leginkább? Vannak kiemelkedõ pontok, mint a Fõvám térnek ez a gyönyörû hídfõje és mozgalmassága, a csarnok, amirõl a televízió megbízásából, sok-sok évvel ezelõtt, amikor rekonstruálták az egész csarnokot, akkor filmet forgattam. Amikor felújították, a Nagycsarnok üres volt, és így maradt 3 évig, és nem árt, ha tudjuk, hogy bár modern technológiával készült a rekonstrukció, a legmodernebb eszközökkel, mégis egy évvel tovább tartott, mint magának a csarnoknak a felépítése a XIX. sz. végén, Petz Samu tervei, sõt kivitelezése szerint. Mert õ kedvére belerajzolgatott dolgokat, ezt is lehet most látni. És bizonyos faragásokat, ha kívül-belül megnézünk, õ személyesen
131
AUGUSZTUS
Irodalom és térterápia
AUGUSZTUS
irányította a kõfaragókat, és mint képzõmûvész is otthagyta a nyomát a csarnok külsõ és belsõ díszítésében. Az érdekes az volt, hogy az egyik zöldséges stand lába egy szépkötésû biblián támaszkodott. Semmi más nem volt a csarnokban
Aztán a Lechner féle Iparmûvészeti Múzeumot is mondhatnám, vagy fõiskolát, ami szintén a kapzsiság miatt lett ekkora területen felépítve, valójában egy olyan tömb terve is felmerült egykor régen, mint maga a Mária-Terézia laktanya, késõbbi nevén a Kilián laktanya, aminek nagy szerepe volt az 56-os harcokban (bár a mögötte levõ Tûzoltó utcának még nagyobb), vagy átellenben a VIII. kerületben a Corvin közben. Amikor épült a Lechner féle palota, akkor a telkek már el voltak adva, áruk irreálisan magas volt. Vagy ott van a Mester utca, ahol mesterek mûhelyei sorakoztak egymás után. Már csak az utca neve maradt meg. Meg kell említeni, hogy a Ráday utcában is volt egy jó pár. Egyébként egy építész barátomtól tudom, hogy a Ráday utcában 40 borozó és sörözõ is volt. Bizonyos írásaiban Krúdy is kitér erre. És így tovább. Csupa szép, patinás hely. Ön nemcsak lakója, díszpolgára is Ferencvárosnak
Az én szeretetem kezdettõl fogva megvan a Ferencváros iránt, és nagyon büszke vagyok arra, hogy díszpolgára lehetek ennek az általam szívbõl szeretett kerületnek. Számomra, mint író számára meglepõ, hogy miért élt és lakott itt olyan sok író, mint Arany János, a Cholnoky-fivérek, Mikszáth Kálmán. Vagy, hogy milyen szerencse, hogy itt volt a Nyugat szerkesztõsége. Az akkori fiatal egyetemista fejében, de máig is él bennem egy félelmetes tisztelet a Nyugat szerkesztõsége iránt. Elképzelem, hogy itt járt Babits vagy Ady Endre, és társai, márpedig itt jártak, mert tábla is õrzi a Nyugat szerkesztõségének emlékét. A Lónyay utcában, az iskolától egy házzal, béreltek a második emeleten egy lakást, azt hiszem. Babits nem is olyan messzire, a VIII. kerületben lakott, amikor Dante Isteni Színjátékát fordította, tehát neki ez közel volt. De Ady Endrének is közel lehetett, az õ éjszakáit olyan szépen írja le Krúdy Gyula, hogy elõszeretettel jött átdorbézolt éjszakák után a Boráros térre sváb pálinkát inni. Konflissal. Krúdynál is nagyon nagy erõs töltés van a Ferencvárossal kapcsolatban, más kerületekbe is járt éjjelente, de a Ferencváros konkrétan kimutatható írásaiban. Vagy a Cholnoki fivérek itt éltek, aztán öngyilkosok lettek mindketten, Viktor és László. Vajda Jánost is említhetném, akirõl én nagyon sokat írtam. A Tompa utcában lakott. Itt írta, a Tompa utcai udvarban leggyönyörûbb verseinek egyikét, az Üstököst. Mert pont akkor ment át az üstökös az égen, és az õ durva természetének megfelelõen a háziurat, meg mindenkit kivagdosott az ágyból, hogy nézzék az üstököst. Akkor írta õ azt a szép sorát, hogy Imádja más a változékony holdat, lobogó gyász én néked hódolok. Ott lakott, az egy bérlakás volt, a nálánál 30 évvel fiatalabb Bartos Rozáliával, a nagy Gina szerelem végén. Barátai mind lebeszélték, hogy egy koránál 30 évvel fiatalabb sváb lányt ne vegyen el, de elvette. Nagyon erõs férfi volt, csak a falánksága vitte sírba. Korányi volt, nem kis ember, aki kezelte, de akkor már nem itt lakott. Tehát igencsak benne van ez a Ferencváros az irodalomban. A díszpolgárság indoklása mi volt? Éppen az írás. A díszpolgárság indoklása az volt, hogy számos prózaírás, számos lírai, a Látóhatárban megjelent, meg különbözõ helyeken publikált írásom megeleveníti a kerületet. A Buda-Duna-Pest címû írásom úgy kezdõdik, hogy Budapest legszebb épülete a Duna, és ezt nem az emberek csinálták. A Ferencváros kiterült a Duna-partra. Beszélni kell a Közgáz épületérõl is, Ybl gyönyörû mûvérõl, vagy a közraktárakról. Jó lenne mondjuk, ha elbontanák, én beszéltem a polgármesterrel, de nem tartozik a kerület illetékességébe. Sajnos. Aztán közrejátszott a Mester utcai platánok megmentéséért folytatott harcom. Azokat a BKV javaslatára akarták kivágni, mert állítólag veszélyt jelentettek a vezetékekre. Civil összefogással, a Védegylet keretében sikerült ezt megakadályozni. Ugyanis én semmire nem mentem volna a BKV-val. Egy személy nem
132
133
AUGUSZTUS
ijeszti el. Viszont egy olyan szervezet, mint a Védegylet, azzal nem biztos, hogy ujjat lehet húzni. A magyar hagyományokkal ellentétben mi nyertünk, és nem a favágók. Mester utcai platánok címû versemet, egy harci verset, ennek kapcsán írtam. De ezen kívül is sok verset írtam a Ferencvárosról (néhányat mi is közlünk a szerk.) Mi Ferencváros egyénisége, karaktere írói szemmel? Ez nem egy egyszerû kérdés, mert a szerelemnek nincs oka. A szeretet önmagának az oka. Tehát történetesen nekem valaki azt mondaná, hogy ej Péter, te a legcsúnyább kerületet szereted, én akkor is azt mondanám, hogy nekem nem a legcsúnyább és akkor is szeretem. De meg tudom talán kicsit indokolni a különben indok és ok nélküli szeretetet azzal, hogy amit felsoroltam, ezek a különleges épületek, amik köré szervezõdik a Ferencváros, lenyûgözõek. De én nagyon szeretem az új arcát és nagyon színes új épületeit is Ferencvárosnak, amik most az Angyal utca, Mester utca, Ferenc tér környékén épülnek. Ezeket én mind bejártam. Csodálatos dolgok vannak: a színhatásai, anyaghatásai ennek az új Ferencvárosnak. És örvendek direkt, hogy fiatalok ide fognak majd költözni ezekbe. Én amint hallottam, ezek zömmel nem is olyan drága lakások. Ha Rómában van az ember, ott nagyon megkülönböztetik azt, hogy a valami a falakon kívül van-e. A falakon belül van az õsi, a hatalmas, és a gazdag Róma. Ilyen értelemben, Ferencváros a falakon kívül van, ha veszem mondjuk a Kecskeméti kaput. Ennek ellenére, ha Budapest fejlõdését veszem, abban óriási szerepet játszott. Budapest eleinte kis és jelentéktelen város volt, nem csak az egykori Bécshez képest, de még az egykori szintén császárvároshoz, Prágához képest is. Bár a török hódoltság elõtt, a Mohácsi csatavesztés elõtt Buda jelentõs népességû és nem is német ajkú város volt. De ott minden letörlõdött, 150 évre visszavetõdött. És abba nem gondolunk bele, hogy az milyen súlyos csapás egy nemzet történelmében. Olyan súlyos, hogy máig érzõdnek a hullámcsapásai, hogy 150 év kiesett, akár milyen lassú progresszióból is, de kiesett. Akkor szorultunk Európa perifériájára. Elõtte nem voltunk ott, sõt, nagyon fontos volt nem sokkal elõtte a nándorfehérvári gyõzelem. Minket az behúzott Európába, a kereszténységbe. De aztán a törökök szépen kikapcsolták a vérkeringésünket Európából, mégpedig nem 15 vagy 20 évre, hanem mit tudom én, nagyon sok nemzedékre. Ez azután megmutatkozott a népben, az Istenadta népben, de megmutatkozott a magyar nemességben, Európától távol-kerültségünkben. Szomorú errõl beszélni, de hát ezekrõl írt eleget Petõfi és Ady is. Annak ellenére, hogy falakon kívüli városrész Ferencváros, Budapesthez viszonyítva, igazán patinás épületei vannak, amiket én különösen szeretek. Szeretem a Közgazdasági Egyetemet, bár ehhez a tudományhoz nekem végleg semmi közöm, de jó ott látni a diákságot, és az aulában sétálgatni. Ez számomra egy közösségi élmény, és tisztán véve térterápia. Ugyanígy járkálok a csarnokban minden bevásárlás nélkül. Mit ért térterápián? Azt, hogy rossz a kedvem, depressziós vagyok, vagy nem érzem jól magam, akkor, mint a lemerült akkumulátort, ezek a terek, épületek, kívülrõl vagy akár belülrõl, feltöltenek. Átmegyek a Mûegyetemre is sokszor, mert annak is gyönyörû az épülete, és az aulája különösen. Azt értem, hogy nem rohanok tegyük fel ideggyógyászhoz vagy pszichológushoz vagy pszichiáterhez, hanem ilyen terekben sétálok. Külföldi útjaim alatt vettem észre, hogy ezek megnyugtatólag hatnak, és erõsítõn. A szép terek. Különösen amit az ember ezért vagy azért nagyon szeret. Ezt értem én térterápia alatt. Ugyebár így nem tûnik olyan mágikusnak az egész. Szóval, Tabán egy elmúlt legenda, a régi Óbuda sincs többé, hogy a többi karakteres városrészt említsem. Mert idetévedne mondjuk egy óbudai író vagy egy óbudai mérnök vagy egy lakos, õ megtudná valahogy védeni a Péter-Pál plébániát, hogy az régebbi, meg szebb, mert Krúdy szebbeket írt róla, és sokkal régebbi, mint a Bakáts téri templom. De Ferencváros nem múlt el, hanem most is él és vi-
AUGUSZTUS
rágzik. Én lakhattam volna akár Budán is, fiatal, sikeres író koromban. De egyáltalán nem óhajtottam elmenni innen, a csarnok, az egyetem, a Bakáts tér közelébõl. Milyennek találja az új Ferencvárost? Bármennyire is eltakarják a közraktárak a látványt, ennek ellenére a Ferencvárosnak egy külön szépsége, hogy végigvonul rajta a Duna-part. Ferencvárosnak nagymértékben emeli a rangját, hogy a Nemzeti színház is ide került, és a Mûvészetek Palotája ide került. Ennek országos vonzata van, és ami a koncerteket illeti, annak a szomszédos országokra kiterjedõ vonzata van. Ilyen kulturális centrum nem véletlen, hogy ilyen nagy harc dúlt, hogy hova kerüljön a Nemzeti. Ez is a Ferencváros. Én a megújult, vagy az újuló, a folyamatosan élõ Ferencvárost épp úgy, ugyanolyan szenvedéllyel szeretem, mint a sokat emlegetett szép régit. LÁSZLÓ GYÖRGY SZABÓ ZSOLT
DOBAI PÉTER:
Mester utcai platánok Életüket immár ledolgozott mesteremberek mûhelyei, régi kereskedôk cégtáblás boltjai, kocsmák, borozók fölé hajolnak, igen, ezen az idei ôszön is, ezek az emlékes, hajózó lombsorok, mintha egy múlt századi ôszben hullatná arany leveleit a nyár, az augusztus után most álmot-ért línea-platán. A kimozdult kockakövek között fölgörbülô ódon villamossínek, zengô, zúgó párhuzamuk: annyi menettôl megtöretett melyek évtizedekig a külsô Ferencvárosba vezettek, ki, a vágóhidakhoz, a vagonsorokhoz, a nagy, városi malmokhoz, a Haller-piachoz, a ferencvárosi farakodó kikötôhöz: most mintha volnának eljárt, temetkezô utak. Már más város él a súlyos platánsor szegélyezte úton és nem lesz lépésünk célja soha hasonló azokéhoz, akik régen élt ifjúságukkal kötôdtek ugyanezekhez a fákhoz, akiknek élete, teste, arca, neve, sok fontos, aznapi, sietôs dolga: szavak a semmiségbe, ígéretek, mosolyok, találkozások, napernyôs séták, szerelmek, búcsúzások, véletlen viszontlátások... már régen túllépett ezen a csendes, messze hívó platán-határon és távolodik mitôlünk, mind messzebbre jut, távozik azóta is!
134
Közeledve Szent István napjához, felötlik sokakban, hogy ki is a mai ember számára Szent István? Sajnos inkább egy legendából az ünnepre lép elénk díszes ruhában és a Szent Koronával a fején. Ezzel szemben azt kell a magyar nemzetben tudatosítani, hogy Szent István a sok zseniális Árpád-házi királyaink között az elsõ volt. Hóman Bálint kiváló történész professzor szerint a történeti nagyság jellemzõje, hogy kora szellemét teljesen megértse, a haladás követelményeit felismerje, a kedvezõ korviszonyokat a legalaposabban kihasználja és olyan eredményeket érjen el, amelyek alapjává lettek Magyarország évezredes haladásának, bel- és külpolitikai helyzetének. A teljesség igénye nélkül az elõzõ megállapítások alapján jellemezhetjük Szent Istvánt és emelhetjük fel az õt megilletõ csúcsra ezer éves történelmünk hajnalán. Az alapokat édesapjától, Gézától vehette át, aki leszámolt a magyarságot végveszélybe sodró kalandozásokkal, és megkezdte a magyarok letelepítését. Szent István elõtt ott tornyosult a nagy kérdéshalmaz: Kelet vagy Nyugat, hûbéres alávetettség vagy szuverén függetlenség, törzsi tagoltság és kollegiális kormányzat vagy nemzeti egység és egyeduralom. Szent István valóban felismerte kora szellemét és a haladás követelményeit és a római katolicizmus mellett döntött. Felszámolta a törzsi tagoltságot, megalkotta a nemzeti egységet, rövid idõ alatt kialakította az ország irányítását hivatott bírói, pénzügyi és katonai vezetõk szervezetét. A magyarság letelepítését megtoldotta az ország egyházi szerkezetének kialakításával és felmérte az oktatás rendkívüli fontosságát, amihez behozta a bencéseket, a kor iskolarendszerének reprezentáns képviselõit. Meg tudta akadályozni, hogy az ország hûbéressé váljon, és amikor a császári trónra az erõszakos Konrád kerülve és jogot formálva a valamikori római Pannóniára megtámadta az országot, a régi magyar haditudomány birtokában súlyos vereséget mért rá, és ezzel hosszú idõre megakadályozta a németek újabb kísérleteit. Az intelmekbõl közismertté vált felfogása az idegenekkel kapcsolatban, és elõsegítette azt, hogy népe felszívott magába itt e haza földjén talált, és külföldrõl bevándorolt és itt hazát talált idegen elemeket. Az így kialakult egészséges keveredés nyomán hozzájárult az õsi magyar sajátosságokat megõrzõ, de új sajátosságokkal gazdagodó magyarság kialakulásához. Az ország gazdasági tekintélye egész Európában nagy volt. Ezt bizonyítja az is, hogy a magyar pénz Európában sok helyen használatban volt. A magyar nemzet politikai és kulturális egysége, a keresztény királyságból fakadó önálló államiság az önálló magyar egyház és a magyar élet összes európai formái Szent István király alkotó szellemének és hallatlan szervezõkészségének voltak köszönhetõk A magyarságnak a történeti Magyarország egész területére kiterjedõ uralmát a honfoglalók alapozták meg. Ennek az uralomnak biztosítása és állandósítása, a magyar nemzet államalkotó erejének és politikai érettségének kiaknázása, az Európába rövid idõ alatt de önállóságát megõrizve integrálódott magyar állam megalapítása az elsõ európai magyar, Szent István érdeme. Ez a mû a magyar faj, a magyar szellem, a magyar erõ máig ható legnagyobb alkotása. Ennek tartósságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Szent István halálát követõ viszontagságos negyven év sem tudta megsemmisíteni a szentistváni mûvet és a magyarság nagy történelmi szerencséje, hogy akkor a Árpád-házi királyok sorában két újabb zseni, Szent László és Könyves Kálmán folytathatta a mûvet. LÁSZLÓ GYÖRGY
135
AUGUSZTUS
Szent István napjára
AUGUSZTUS
Mûvészeti falinaptár-gyûjtemény 1964-ben egy ajándékba kapott, Szõnyi István képeit bemutató reprodukciós mûvészeti falinaptártól kaptam a kedvet a gyûjtéshez. Nem sokkal késõbb több nagy német céggel kerültem kapcsolatba, akik évrõl-évre küldték a szebbnél-szebb mûvészeti fali naptáraikat. Így került birtokomba a BASF és a Hoechst világcégek sorozata. Az utóbbi naptárában a lapok mindkét oldala nyomva volt és az oldalakon egy-egy híres képgyûjtemény kiválasztott képei szerepeltek. Ezek közül az egyik 12 oldal kortárs mûvészek képeit tartalmazták, a másikon pedig régebbi korok mûvészeié. Gyûjteményem már többszáz darab naptárt tesz ki és számos különlegességet tartalmaz. Kedvencem az az 1979-es naptár amely a Világ leghíresebb naptára 129 illusztrációjából kiválogatott 12 képével készült. Ezt a naptárt 1411 és 1489 között készítette a Németalföldön Jan de Berry herceg megrendelésére a három Limbourg testvér, majd miután ezek 1406ban pestisben meghaltak, növendékük Jean Colombe 1485-89 között fejezte azt be. A különlegességek közé három kínai naptár is tartozik. Különlegesség még többek között a világhírû aukciósház a Sotehby Art Calendar sorozata németalföldi festõkkel. A magyar festõk közül három Munkácsy, Székely Bertalan, Markó, Aba Novák (egyik kedvencem), Csontváry, négy Zórád Ernõ és sok más gazdagítja gyûjteményemet. A leggazdagabb sorozatom a 23 darabból álló impresszionisták. Ebbõl a legtöbb a Van Gogh, majd Renoir, Monet, Manet téma naptárak és a vegyesek. Egy jelentõs sorozatom egy müncheni gyógyszertárhoz kötõdik 1995-2001-ig, amelyen Klaus Meyer Gasters állatokat és virágokat bemutató aquarell festményei vannak. További aquarell festõk városrészleteibõl is van több naptárom. A legnagyobb naptárom egy kínai 107 x 38 cm, a legkisebb 16 x 9,5 cm. A naptárgyûjtés egyre nagyobb örömöt okoz és már alakulóban van egy mûvész karácsonyi levelezõlap gyûjtemény is. Nagyon szívesen vennék fel kapcsolatot mûvészeti falinaptárgyûjtôvel, de más különlegességek gyûjtõjével is. LÁSZLÓ GYÖRGY
136
Miután 1521. augusztus 29-én a török bevette Nándorfehérvárt, az ország délrõl védtelen maradt. 1526-ban a magyar kormányzat úgy döntött, hogy a déli országhatárnál nem próbálkozik a Nándorfehérvár birtokában már frontálisan támadó szultáni hadsereg feltartóztatásával. Ezért a törököknek elegendõ idejük volt a Tisza és a Dráva torkolata között útjukba esõ várak elfoglalására. A magyar hadsereg, akárcsak 1521-ben, a Mohácstól délre elterülõ síkon mintegy 200 km-re az országhatártól készülõdött az ország sorsát eldöntõ összecsapásra. Ide rendelték vissza Tomori Pál kalocsai érsek, alsó-magyarországi fõkapitány seregtestét is, amely ez ideig közvetlen közelrõl követte a török hadmozdulatokat. A keresztény erõk azonban nem haladták meg a 25 ezer fõt (10 ezer lovas és 15 ezer nagyrészt idegen gyalogos), szemben a törökök mintegy 75-80 ezer reguláris katonájával. Augusztus 29-én a magyar sereg a síkságot délrõl lezáró félköríves magaslat tövében állt fel. Mivel Szapolyai János erdélyi vajda serege a hozzá küldött ellentmondásos parancsok következtében a még viszonylag messze járt, a fõkapitányságot Tomorira és a vajda testvérére, Szapolyai Györgyre bízták. A magyar hadmozdulatokat valójában Tomori irányította. A fõkapitány két hadrendbe osztotta a rendelkezésre álló erõket. Az elsõ harcrend jobb- és balszárnyát nehéz- és könnyûlovasság, centrumát némi lovassággal keverve a gyalogság alkotta. (A jobbszárnyat Batthyány Ferenc horvát-dalmát-szlavón bán, a balszárnyat Perényi Péter temesi ispán vezényelte.) A tartalékként kialakított második hadrendben a király és a fõpapok körül kisebb gyalogos- és fõként lovasegységek tömörültek. Bár a délután megérkezett törökök a magaslatról jól áttekinthették a magyarok szándékát, a szultán mégis úgy határozott, hogy csak a következõ napon vállal csatát, és letáborozást rendelt el. A magyar jobbszárny nehézlovassága az így keletkezett zûrzavarban támadt ellene, kezdetben sikerrel. (Egyes lovasok állítólag egészen a szultáni harcálláspontig eljutottak.) Ez megtévesztette Tomorit, aki nemcsak az elsõ hadrend többi részét, hanem a tartalékot is rohamra parancsolta. Mivel azonban közben a jobbszárnyi támadás kifulladt, az újonnan bevetett erõsítés tulajdonképpen a túlerõ karjaiba rohant. A csatatéren másfél óra leforgása alatt elveszett csaknem az egész gyalogság, a magyar püspöki kar és kormányzat java része, s menekülés közben a király is a megáradt Csele-patakba fulladt. A Mohácsnál gyõzedelmeskedett oszmán sereg a Duna menti hadi úton északnak indult, s szeptember 11-én bevonult a magyar királyok székvárosába. Buda jószerével üresen állt; az udvar, a királyné vezetésével Pozsonyba menekült, s példáját a német polgárság is követte. Az országban három keresztény haderõ táborozott: Frangepán Kristóf horvát bán Zágrábnál, Szapolyai János erdélyi vajda Szegednél, idegen zsoldosegységek Gyõrnél és Székesfehérvárnál. Egyik sem volt azonban elég erõs, hogy magával a szultáni sereggel megmérkõzhessék, ám a török portyázókkal felvehette a küzdelmet. Miután a törökök végigdúlták Buda legtágabb értelemben vett környékét, a szultán 14-én felgyújtatta a székvárost, a mozdítható értékeket behajózva, szeptember 21-én, a Duna-Tisza közén át elindult hazafelé. (A várudvart díszítõ két hatalmas bronzszobrot késõbb az isztambuli lóversenypályán lehetett viszontlátni.) A zsákmány oly hatalmas volt, hogy a szarajevói piacon még 1528-ban is lenyomták az árakat a Budáról, illetve Magyarországról elhurcolt rabok és nemesfém tárgyak. Forrás: www.mult-kor.hu
137
AUGUSZTUS
480 éve történt: Mohácsi vész
AUGUSZTUS
Hatvanéves a forint Beszélgetés dr. Barátossy Györgynével, az MNB ügyvezetõ igazgatójával 2006-ban 60 éves a forint, úgy hírlik, annak idején komoly bravúr volt ennek kivitelezése, össze tudná foglalni ezen mûvelet lényegét? A második világháború teljesen szétzilálta a magyar gazdaságot. Az eredetileg a térség egyik értékálló valutájának számító pengõ megroppant, értékvesztését fokozta, hogy a szovjet Vörös Hadsereg mértéktelen mennyiségben bocsátott ki saját pengõket az ország területén. A háború végén létrejött demokratikus magyar kormányzat intézkedései érthetõen már nem tudták stabilizálni a helyzetet, ezért elõször az ún. adópengõ részleges használatával kísérelték meg az inflációs bankjegyek kiváltását, majd 1946 augusztusában teljes pénzcserére került sor. Az új, eredetileg aranyalapú valuta, a forint bevezetése többek között azért is történhetett meg ilyen hamar, mert az MNB dolgozói az aranyvonattal 1944/1945 telén megmentették az ország monetáris aranykészletét, nemzeti valutánk aranyfedezetét. 60 éves történelem ide vagy oda, úgy tûnik, a forint hamarosan megszûnik, és átadja a helyét az eurónak, 2002-ben még úgy tûnt, hogy ez pont a 60. születésnapon, 2006-ban következhet be, aztán kb. 2 év alatt 4 évet csúszott a hivatalos céldátum, 2010-re, ma pedig számos gazdasági elemzõ úgy értékeli, hogy a reális idõpont 2012-2013 lehet. Közben az emberek többsége talán nem is érti, hogy milyen elõnyökkel, hátrányokkal jár az euro bevezetése. Beszélne nekünk errõl a folyamatról? Magyarország azzal, hogy az Európai Unióhoz csatlakozott, kötelezettséget vállalt az euro bevezetésére. A kis, nyitott magyar gazdaság már bekapcsolódott az Unió gazdasági vérkeringésébe, ezért érdeke, hogy valutáját is a stabil euróhoz kösse. Az euro bevezetésének azonban szigorú feltételei vannak. Magyarországnak teljesítenie kell az ún. maastrichti kritériumokban megfogalmazott gazdasági követelményeket. A maastrichti kritériumok elõírják, hogy az eurót bevezetni szándékozó országban tartósan alacsonynak kell lennie az inflációnak, az államháztartás nem lehet túlságosan eladósodott, és a költségvetési hiány sem lehet magasabb egy megadott küszöbértéknél. A maastrichti feltételrendszer korlátokat fogalmaz meg a hosszú távú kamatszintre vonatkozóan is. A kritériumok elõírják, hogy az országnak képesnek kell lennie arra, hogy legalább két éven keresztül viszonylag szûk ingadozási sávon belül tartsa az árfolyamát.
138
139
AUGUSZTUS
A közös európai pénz átvételébõl származnak jelentõs elõnyök az ország számára, de tekintetbe kell venni a hátrányokat is. Az euro bevezetésének egyik kézzelfogható elõnye, hogy megszûnik a valuta- és devizaátváltási költség. Az euro használata megkönnyíti a külföldi utazásokat, a valutaváltás miatt nem szükséges bankba, pénzváltóhoz menni. A vállalatok számára további megtakarítást jelent, hogy nem kell a devizaszámlák és a forint-euro árfolyam miatti extra adminisztrációval foglakozni. További elõny, hogy az euro bevezetése révén a termékek és szolgáltatások árai összehasonlíthatóvá válnak az eurót alkalmazó országok között, ez pedig egyértelmûen fokozza a versenyt, és segíti az alacsony árszint fenntartását, az árkülönbségek mérséklését. Ha Magyarország az Európai Unióval mint legfontosabb külkereskedelmi partnerrel valutauniót alkot, akkor tovább fog bõvülni a külkereskedelem, és ez a GDP növekedési ütemét is jelentõsen emeli. A nagyobb növekedési ütem pedig gyorsítja a fejlett országokhoz történõ felzárkózást. A Gazdasági és Monetáris Unióban az egységes monetáris és gazdaságpolitikai koordináció hozzá fog járulni a gazdaság stabilitásának növekedéséhez. Az elõnyök mellett nem szabad megfeledkezni a hátrányokról sem, nem lehet azt állítani, hogy az euro bevezetése csak elõnyökkel jár majd. Amíg a forint a hivatalos fizetõeszköz Magyarországon, addig az MNB-t és rajta keresztül a költségvetést gyarapítja a pénzkibocsátásból származó jövedelem. E jövedelem az euro bevezetését követõen sem tûnik el teljesen, de a közös pénzkibocsátásból Magyarországra jutó rész kevesebb lesz, mint ami az önálló pénzbõl származna. A hátrányok között tartjuk számon azt is, hogy a közös pénz bevezetésével Magyarország lemond az önálló monetáris és árfolyam-politika lehetõségérõl, így szûkül a gazdaságpolitika mozgástere. Összességében azonban megállapítható, hogy a magyar gazdaság szempontjából túlsúlyban vannak az euro bevezetésébõl származó elõnyök, melyek hosszabb távon a GDP növekedési ütemének jelentõs emelkedését okozzák. Mi dönti el, hogy a forint milyen árfolyamon csatlakozik az euro-övezethez? Mikor és ki dönt errõl? Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank rendszeresen elemzik az euroövezeten kívüli tagállamokban a maastrichti kritériumok teljesülését, és ennek alapján ún. konvergencia jelentést készítenek az egyes országokról. A maastrichti követelményeknek való megfelelés esetén születhet döntés az euro bevezetésérõl, illetve a forint és az euro közötti átváltási arány rögzítésérõl. A rögzített átváltási arányt az összes érdekelt fél egyetértésével határozzák meg. Ezek a felek az euroövezetben már bent lévõ tagországok pénzügyminiszterei, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank képviselõje mellett a magyar pénzügyminiszter és az MNB képviselõje. A döntés során a felek általában egy olyan árfolyamot határoznak meg, amely közel van a piaci árfolyamhoz, rendszerint a közelmúlt bizonyos idõszakában kialakult átlagárfolyamot veszik alapul. Ettõl azonban közgazdasági megfontolásból el lehet térni, ha a jövõbeni stabilitás ezt kívánja. A megállapított árfolyamnak olyannak kell lennie, amely nem túlzottan alulértékelt, ami túlfûtöttséget majd stagnálást eredményezhet. Ám az sem volna jó, ha túlértékelt lenne a valu-
AUGUSZTUS
ta, mert az pedig a magyar vállalatok versenyképességet veszélyeztetné az egységes európai piacon. Tehát egy olyan árfolyam meghatározására törekszenek a felek, amely segíti a konvergenciát, tartós stabilitást biztosít. Minden ország maga dönthet arról, hogy az euro érmék hátoldalán milyen szimbólumokat tüntet fel. Lehet-e már tudni, hogy mi kerül majd a magyar euro hátoldalára? A Kormány az euro bevezetésére 2010. január 1-jét irányozta elõ, így a Magyar Nemzeti Bank az euro érmék megtervezésére vonatkozó pályázat kiírását 2007 elején tervezi. A Magyar Nemzeti Bank, mint a törvényes fizetõeszközök kibocsátója, kiemelt feladatának tekinti, hogy a magyar euro érmék megjelenésükben méltóképpen képviseljék majd hazánkat. Ennek érdekében az MNB a pályázati kiírás kibocsátása elõtt egyeztetni kíván a Magyar Tudományos Akadémiával, a Magyar Nemzeti Múzeummal, a Miniszterelnöki Hivatallal, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával, továbbá a Pénzügyminisztériummal, azzal a céllal, hogy széleskörû koordináció keretében kerüljenek megfogalmazásra a pályázati kiírásnak a nemzeti oldal tematikájára vonatkozó részei. A pályázati kiírás további technikai elemeirõl így többek között arról, hogy nyílt, vagy meghívásos legyen-e a pályázat; elõször grafikán, vagy azonnal gipszben kérjük a terveket; minden érmén azonos, különbözõ vagy csoportonként azonos kép legyen-e; a díjazás mértékérõl; a zsûrizés folyamatáról; a zsûri összetételérõl stb. az MNB Igazgatósága hoz majd döntést. A Nemzeti Bank minden évben számos emlékérmét bocsát ki, a gyûjtõk nagy örömére. Tudna felvilágosítással szolgálni a 2006. évre tervezett kibocsátásokról? 2006-ban számos olyan neves történelmi-, kulturális évfordulót ünnepelhetünk hazánkban, melynek kapcsán az MNB emlékérmét bocsát ki. Folytatódik több korábban megkezdett emlékérme sorozat, illetve egy témában új sorozat indul, így 2006-ban a Magyar Nemzeti Bank egy arany, hat ezüst és egy kupronikkel emlékérmét bocsát ki. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulójáról az MNB 2006-ban egy 100 000 forint névértékû arany és egy 5000 forint névértékû ezüst emlékérme kibocsátásával emlékezik meg. Az emlékérmék megtervezésére az MNB a Képzõ- és Iparmûvészeti Lektorátus közremûködésével az éremtervezésben jártas mûvészek körében nyílt pályázatot hirdetett. Az aranyérme 42,5 mm-es átmérõvel kerül kibocsátásra. Az ezüstérme csakúgy, mint valamennyi 2006-ban kibocsátandó 5000 forintos érme a standard méretekben (925 finomság, 38,61 mm, 31,46 g) készül, különlegessége, hogy az érme szélét és 2 mm-es peremét aranyozás díszíti. A nándorfehérvári diadal 550. évfordulójának 5000 forint névértékû ezüstérme kibocsátásával állít emléket a bank. Mint ismeretes, VI. Sándor pápa 1500. évi rendeletében egyetemlegessé tette a diadal ünnepére rendelt déli harangszót. A korábbi tapasztalatok szerint a gyûjtõk kedvelik a történelmi témájú emlékérméket.
140
BOLDIZSÁR LÁSZLÓ
A tapasztalat azt bizonyítja, hogy nem az a szeretet, ha két ember egymás szemébe néz, hanem ha mindketten ugyanabba az irányba néznek. (A. de Saint-Exupéry) Ha a helyzet értelmetlennek látszik, próbálj legalább te értelmesnek látszani. (Kant) Okos dolog fontosnak lenni, de a legfontosabb dolog okosnak lenni. (kínai mondás) Nem csüggedtem el, mert minden elvétett, rossz próbálkozás egy újabb lépés elôre. (Thomas Edison)
141
AUGUSZTUS
Bartók Béla születésének 125. évfordulója alkalmából 5000 forint névértékû ezüst emlékérmét bocsát ki az MNB. Az érme az EUROPA elnevezésû nemzetközi emlékérme-program részeként jelenik meg. Az emlékérme-program 2004-ben indult, jellegzetessége, hogy a programban részt vevõ emlékérmék azonos logóval, ún. Euro-Star emblémával jelennek meg, továbbá évente meghatározott, közös témával. Az emlékérme kollekció témája 2004-ben az Európai Unió kibõvítése volt, 2005-ben a Béke és szabadság, 2006-ban pedig az Európai személyiségek témával folytatódik a sorozat. Az érme recés szélén a BARTÓK BÉLA felirat fog körbefutni. A jövõ évben a Fertõ kultúrtájat ábrázoló 5000 forint névértékû ezüst emlékérme kibocsátásával tovább folytatódik A világörökségi helyszínek Magyarországon emlékérme sorozat. (A sorozat korábbi tagjai: Hortobágyi Nemzeti Park, Hollókõ, Pécsi ókeresztény sírkamrák, Az aggteleki-karszt barlangjai emlékérme.) A munkácsi várat bemutató 5000 forint névértékû emlékérme kibocsátásával a jegybank 2006-ban folytatja a magyar várakat bemutató emlékérme-sorozatot, melyben idén a diósgyõri, tavaly pedig a visegrádi vár került megörökítésre. Az esztergomi bazilika felszentelésének 150. évfordulója kapcsán 2006-ban az MNB az egyházi építészet remekeit bemutató új emlékérme sorozatot indít. Az 5000 forintos ezüstérme különleges, virágsziromra emlékeztetõ peremformával, szaggatottan recés széllel készül, amely reményeink szerint kedvezõ fogadtatásra fog találni a vásárlók körében. A gyûjtõk részérõl az olcsóbb kivitelû érmék iránt is jelentõs kereslet mutatkozik. Ezért ezen igényeknek is kedvezve, a Csonka János által 100 éve tervezett elsõ magyar postaautóról idén kibocsátott érmével olyan új sorozatot indított az MNB, amely magyar mérnökök, feltalálók technikai újdonságait, találmányait mutatja be. Jövõre a világ leghíresebb autójáról, a Ford Tmodellrõl bocsát ki az MNB 1000 forint névértékû, négyszögletes formájú, nem nemesfém emlékérmét. 2006-ban lesz ugyanis Galamb József a Ford T-modell fõkonstruktõre születésének 125. évfordulója. Köszönöm az interjút!
AUGUSZTUS
Nemzetiségek bemutatása Szerb
CSEVAP
(pleszkavica) Elkészítés: Az egyik legnépszerûbb szerb étel a csevap vagy pleszkavica, az alakjától függõen, ehhez általában kell olyan lehetõség, ahol grillezni lehet. Négy személyre fél kiló darált sertéshús és fél kiló darált marhahús kell, ezt keverik és fûszerezik. Ezt le lehet egyszerûsíteni a ma már kapható csevapporral, ez tulajdonképpen só, bors és egy kicsit erõsebb, és amit még érdemes beletenni, az egy teáskanál szódabikarbóna. Ezt egy nagyon pici olajjal össze kell keverni, és egy éjszakára legjobb állni hagyni a hûtõben. Utána fólia között nagyon laposra, nem úgy mint a magyar fasírozott, pogácsákat csinálunk belõlük, vagy kicsi virsliket, ettõl függõen a nagyon laposak lesznek a pleszkavicák, a lapos húspogácsák, a nudliszerûek pedig a csevapcsicsák. Ezeket meg lehet sütni grillen, értelemszerûen, ahogy megsült, el lehet fogyasztani. Ehhez a szerbek sopszka salátát esznek, Magyarországon görögsalátának szokták hívni. Ez apróra vágott paradicsom, paprika és uborka, összekeverve egy kis olajjal, és egy nagyon pici ecettel.
142
Ferencvárosban 1998-ban alakult meg a Szerb Kisebbségi Önkormányzat. Bekic Krisztinát, a testület elnökét kérdeztem a szerb közösség mindennapjairól, fontos célkitûzéseirõl. Mennyi szerb él Ferencvárosban? Konkrétan a Ferencvárosban számszerûleg nem nagy a szerb kisebbség. Viszont Budapest területén és Budapest környékén több szerb él, magában a Ferencvárosban is élnek szerbek. Mikor települtek ide a szerbek? Az elsõ, a legnagyobb idetelepülés az 1690-es évekre tevõdik, ez a Nagy Költözés, így hívják szerbül, amikor a pátriárka, III. Arzén több százezer szerbbel elindult északra a török nyomás miatt. Lipót császártól itt kaptak letelepedési engedélyt Magyarország területén, a szerbek egy része a déli határ mellett maradt, mint végvári katonák, mert a szerbek híresek voltak arról, hogy jó katonák. A másik részük, a kereskedõ réteg Budapest környékén, és tulajdonképpen Budapesten telepedett le, tehát Budapest környéke, Pomáz, Szentendre, Lórév, Csepel-sziget, Csobánka, és maga Budapest, különösen Buda volt frekventált. Melyek voltak az elmúlt évek legfontosabb eredményei? Az elmúlt évek legfontosabb eredményei fõleg azok a Ferencvárosban, köszönhetõen a települési önkormányzatnak, hogy több kulturális programot és iskolai programot is tudtunk támogatni. A Ferencvárosi Szerb Önkormányzat együtt dolgozik a Budapesti Szerb Önkormányzattal és természetesen az Országos Szerb Önkormányzattal, valamint más kerületi önkormányzatokkal és együttesen segíti a kulturális, vallási, és az iskolai oktatási élet elõmozdítását. Amit fõleg fontosnak tartok, hogy a Ferencvárosi Szerb Önkormányzat sikeresen segíti évek óta, tulajdonképpen megalakulása óta a szentendrei festõkolóniát, ahol szerbiai és magyarországi festõk is részt vesznek. Mik a következõ évek feladatai, célkitûzései? A következõ évek most még kissé bizonytalanok, mivel most kerül elfogadásra az új kisebbségi törvény, sok minden változni fog, változnak majd a kisebbségi önkormányzat megalakulásának feltételei, tehát ki az, aki választható lesz, hogyan fognak választani, ettõl is sok minden függ. Természetesen a távlati céljaink a kisebbség fennmaradásához és a kultúránk ápolásához kapcsolódnak. Szeretnénk több színházi elõadást, a Magyarországi Szerb Színház elõadásait támogatni, amit idáig is támogattunk, a nyári szerb hagyományõrzõ és nyelvi tábort támogatni, valamint az iskolánk kul-
Ami érdekes és jellemzi a szerb salátarecepteket a magyarokkal ellentétben, az ecetes salátaöntetbe nem tesznek cukrot, tehát nem édeskés a saláta, és ami fõleg megadja az ízét a sopszka salátának az, hogy feta sajtot raknak bele. Ami még szintén érdekes, és kevesen ismerik, a gibenica, egy sós, túrós rétes. Csak vastagabb rétestésztából lehet elkészíteni. Fél kiló tehéntúrót négy darab tojással, egy deci tejjel és fél deci ásványvízzel össze kell keverni, ha a túró nagyon száraz, kell tenni hozzá egy-két kanál olajat. Ebbe a masszába kell bemártogatni ezeket a réteslapokat, természetesen az edény aljára egyet kiterítünk, megolajozva, a többit rózsa alakba rakosgatjuk bemártogatott, összegyûrt réteslapokat és utána eggyel lefedjük, és körülbelül negyvenöt percig sütjük. Ami fontos, hogy miután kivesszük, ne rögtön vágjuk, hanem várjunk tíz percet, hogy a gõz kimenjen belõle, akkor sokkal szebb lesz.
BALLA ÁGNES
MUNKA VILÁGA Ha véghezviszed a lehetetlent, a fônököd biztosan felveszi a napi teendôid közé... A munka élteti az embert, de a pihenés sem ölt még meg senkit! Ezelôtt minden különösebb ok nélkül dohányoztam, ittam, kábítószereztem és káromkodtam. Mióta itt dolgozom, jó okom van rá! Az áram alatt lévô alkatrész ugyanúgy néz ki, mint amelyik nincs áram alatt, csak más a fogása! A mi irodánkban mindenki örömet okoz nekünk. Egyesek azzal, hogy bejönnek, mások azzal, hogy kimennek.
143
AUGUSZTUS
turális programjait, emellett az idén és reméljük a továbbiakban is sikerül az egyetlen budapesti pravoszláv szerb templomnak (a Szerb utcában) a felújítását segíteni, ami égetõen fontos, mivel a tetõszerkezet igen rossz állapotban van. Reméljük a jövõben is tudjuk ezt segíteni. Mi jellemzi a helyi kulturális közösségi életet? A helyi kulturális életnek hol folklór jellege van, hol oktatási célra irányul. Mi kapcsolatban állunk az egyik legjobb folklór együttessel, Tabán a neve, õk fellépnek a ferencvárosi búcsún és a ferencvárosi heteken is. Emellett igyekszünk kulturális mûsorokat is szervezni, például tavaly a Ferencvárosi Mûvelõdési Házban a Szerb Színház szerepelt, és elõadásokat, felolvasóesteket tartanak költõink, íróink, és igyekszünk ezt elõsegíteni és fenntartani. Milyen az anyaország és a helyi kisebbség kapcsolata? Az anyaországgal jó a kapcsolatunk, természetesen bele kell venni, hogy az anyaországot az utóbbi tíz évben a háborús évek eléggé visszaszorították, anyagilag is, és ilyen szempontból nagyon problematikus volt, hogy Szerbia és Magyarország között sokáig nem volt aláírt kétoldali kulturális egyezmény, amit az idén júniusban aláírtak. Nagy reményeket fektetünk ebbe, gondolok itt diákcserére, például egyetemisták cseréjére, tanárok cseréjére, ami nagyon fontos a számunkra. Hogyan kapcsolódtak be az önkormányzati munkába, milyen a kisebbségi és a települési önkormányzat kapcsolata? Úgy gondolom, hogy a települési és kisebbségi önkormányzat kapcsolata jó, a Ferencvárosban mindenrõl, ami történik, informáltak vagyunk, ugyanúgy mi is, a kisebbség törekszünk arra, hogy bármilyen programunk, manifesztációnk van, arról értesítsük és meghívjuk a ferencvárosi önkormányzat tagjait is, és általában el is látogatnak ezekre. Köszönöm az interjút.
AUGUSZTUS
Testvérvárosaink bemutatása Királyhelmec Szlovákia délkeleti szögletében, az Alföld északkeleti nyúlványában fekszik. A Tisza, a Bodrog és a Latorca folyók által körbeölelt Bodrogköz természetes és ôsi központja, mindössze négy kilométerre a Magyar Köztársaság és tizenkét kilométerre Ukrajna (Kárpátalja) államhatárától. A város a környezô síkságból kiemelkedô Helmeci-magaslatok keleti, déli és részben északi lejtôin helyezkedik el. A 2001-ben elvégzett népszámlálás adatai szerint Királyhelmecnek 8031 lakosa volt. Nemzetiségi hovatartozás tekintetében a magyarok aránya 77,4%, 19,4% a szlovák nemzetiségû polgár és 3,2% vallja magát más nemzetiségûnek. Turisztikai szempontból városunk és környéke nem tartozik a kedvelt és közismert régiók közé. Pedig felüdülést, különös csemegét nyújt azoknak az idelátogatóknak, akik kerülik a zsúfolt, harsány központokat, de szeretik az akácos illatos csendjét, akik szívesen felsétálnak a Nagyhegyre, hogy szép idôben gyönyörködhessenek a környék panorámájában, hisz nem mindenhonnan lehet akár 70 kilométerre is ellátni, ugyanakkor megcsodálni a környezô hegyek körvonalait, megszámlálni a számos, síkságon elterülô községet. Azok számára jelent élményt a bodrogközi kirándulás, akik szeretnek bolyongani régi pincék között, a szôlôskertek mezsgyéin, a kis mocsarak közelében, és kíváncsiak az itteni lakosok lelkületére. A vadászni-halászni vágyók is megtalálják a maguk szórakozását, és akik biciklire vagy netán autóba ülnek, szélesebb távlatok nyílnak elôttük a megismeréséhez.
MARK TWAIN SZERINT... Az embert Isten egy heti munka után teremtette, amikor már fáradt volt. A legjobb módszer önmagunk felvidítására, ha felvidítunk valaki mást. A Jóisten semmit nem teremtett cél nélkül, de a legyek nagyon közel vannak hozzá. Amíg rendszeresen ittam, mindenre vissza tudtam emlékezni, akár megtörtént, akár nem. Semmi sem igényli annyira a változást, mint mások szokásai. Leszokni a cigarettáról a világ legkönnyebb dolga. Én csak tudom, legalább ezerszer megcsináltam már. Ha felidézzük, hogy mindnyájan ôrültek vagyunk, az összes rejtély eltûnik és az élet dolgai magyarázatot nyernek. Egy hazugság már félig körbejárta a világot, miközben az igazság még csak a cipôjét húzza. Óvakodj az orvosi könyvektôl, belehalhatsz a nyomdahibákba. A macska, ha egyszer ráült a forró kályhalapra, soha többé nem fog forró kályhalapra ülni. De hideg kályhalapra sem.
144
AUGUSZTUS
Életmód, hobbi Textilfestés viasszal Szükséges anyagok: vászon (lepedõ, póló, textildarab stb.) vékony és vastag ecset viaszgyertyák lábas textilfesték Az elkészítés menete: A gyertyákat beletesszük a lábasba és alacsony lángon szép lassan megolvasztjuk. Kivesszük az olvadt viaszból a kanócokat és forrásig melegítjük. Csak a forró viasz hatol be a textília szálai közé, ezért ügyeljünk arra, hogy mindig forró legyen a viasz, amivel dolgozunk. Munka közben többször vissza kell helyeznünk a tûzhelyre. Alkotás közben legyünk óvatosak, vigyázzunk az égési sérülésekre. A mintát a textíliára elõre ceruzával megrajzoljuk. A forró viaszba mártjuk a vékony ecsetet és a vonal mentén a textílián végig visszük. Miután keményre száradt befestjük a közepét a vastagabb ecsettel textilfestékkel. Miután megszáradt a mûvünket helyezzük újságpapír közé, majd langyos vasalóval olvasszuk le róla a viaszt. És íme a remekmûvünk kész is!
ÉLETMÓD Kétféle vélemény van: az enyém és a helytelen. Azért jó a mazochistának, mert ha rossz, akkor jó. Ha meg jó, akkor rossz, tehát jó. Nem a világ lett rosszabb, a hírszolgáltatás lett jobb. Átmegyek öt percre a szomszédba, keverd meg félóránként a levest...
HIBISZKUSZ A hibiszkusz nem csupán kerti növény. Konténeres növényként belsõ udvarok, erkélyek, nappalik mutatós dísze lehet. A hibiszkusz számára ideális talaj könnyû és porózus. Könynyen átereszti a levegõt és a vizet, némi nedvességet ugyanakkor mégis megtart. Javasoljuk a két rész földbõl, két rész tõzegbõl és egy rész finom kéregbõl álló keveréket. A fiatal növényt a sûrûbb elágazódás érdekében vágjuk vissza. Mindig hagyjuk meg az ág külsõ oldalán elhelyezkedõ elsõ leveleket, így az új hajtás kifelé fog nõni. Esetenként elõfordulhat, hogy a levelek sárgulnak. Ezt okozhatja az elégtelen vagy túlzott öntözés, vagy a hirtelen hõmérsékletváltozás. Ha a növény hullajtja a leveleit, az új levelek elõtörését elõsegíthetjük, ha a növényt kissé visszavágjuk. Sok hibiszkuszkertész hetente egyszer öntözi és tápoldatozza növényét. Ez is elegendõ lehet, napi öntözés mellett azonban maximális mértékben garantált a növény tápanyaghoz jutása. Az egészséges hibiszkusznövénynek nincs nyugalmi idõszaka, akár egész évben virágozhat. Egyenletes tápoldatozás mellett a növény folyamatosan gyönyörû szép virágokat fog hozni.
145