1. 2010. április 9. 2010. április 9.
Szilágyság/14. www.hhrf.org/szilagysag/
14. Ára: 1,3 lej Elõfizetõknek 1,2 lej
TÁMOGATÁSÁVAL
Száz nap elõtt és után a kormány Az államfõ-választás elõtt bukott meg a Boc - kabinet, majd a régi kormányfõ kapott bizalmat új kormányalakításra. A kabinet hivatalba lépése óta lejárt az úgymond türelmi idõ. Száz nappal ezelõtt hasonlóan a gazdasági válság és a szociális elégedetlenség szorongatja a hazai társadalmat. A munkanélküliség, az alacsony bérek és nyugdíjak miatt napirenden szerepelnek a társadalmi tiltakozó megmozdulások, és váratlanul ismét felszínre jutottak a nacionalista megnyilvánulások. A régi/új kormányra nehezedõ feladatok során az elmúlt száz napban megszorító kormányrendeletek születtek (Nem mellékesen emlékeztetünk: maradt a régi gyakorlat, nem a törvényhozással felruházott parlament hoz jogszabályokat, a gazdasági – társadalmi életet kormányrendeletekkel szabályozzák.) A Nemzetközi Valutaalappal kötött egyezség okán sürgõsségi rendeletekkel megszorító intézkedéseket léptettek életbe. Elégedetlenséget kiváltott törvénytervezetek – például a nyugdíj – vagy a tanügyi törvénytervezet – szerepel napirenden. Sokan egyetértenek elvben a decentralizációval, egyfelõl a koalíciónak és az ellenzéknek is a vesszõparipája, ám a
helyi közösségek nem fogadják szívrepesve, ha a döntéshozatal a kezükbe kerül. Példa erre a tiltakozás a helyi önkormányzatok részérõl a kórházaknak a helyi közigazgatás hatáskörébe való utalás ellen.
A jelenlegi kabinetnek az RMDSZ a koalíciós partnere. Az elmúlt száz napban viszont örvendetesen nem történt nyilvános civódás a kormányban lévõ pártok, azaz partnerek között Esztendõvel ezelõtt nyilvános veszekedések voltak napirenden a három és egyrózsás partnerek között, a televízió is hangos volt az egymásnak való üzengetésektõl. Nyilván véleménykülönbségek léteznek a PDL és az RMDSZ kormányzati szereplõi között, viszont a mögöttünk álló száz nap azt tanúsította, a Szövetség képes volt a kormány
stabilizására. A gazdaság jó irányba mozdítása viszont várat magára, igaz a nemzetközi helyzet sem mutat sok biztató jelet a válságból való kilábalásra. Ebben a helyzetben kerültek kormányzati pozícióba a RMDSZ-jelölte szakemberek. Közülük két miniszter is: Cseke Attila, az egészségügyi tárca valamint Kelemen Hunor, a Mûvelõdési Minisztérium vezetõje felkereste a Szilágyságot, mindketten az övezet helyzetérõl tájékozódtak, ismertették a következõ idõszak feladatait. A helyi román sajtó tájékoztatóiból kiderült, tekintélye van a mûvelõdési miniszternek, ellenben a kórházak decentralizációjával kapcsolatos reformintézkedések feszültségeket jeleztek. Egy másik magyar miniszter, Borbély László máris eredményt mutatott fel, jóllehet a Környezetvédelmi Minisztérium költségvetése sem bõvelkedik pénzben. Ezt a tárcát is fenyegeti feszültség, a verespataki aranykitermelés ügye még nem rendezett, a megoldást illetõen sincs társadalmi egyetértés; nagyobb gond az, a tervezett technológia nagy területen okozhat természeti katasztrófát. Szilágy megyén kívül az ország más övezeteibõl is van visszajelzés, a tárca és az alárendelt intézmények között javult az együttmûködés.
Húsvéti magyar szavazás A magyarországi országgyûlési választások elsõ fordulóját vasárnap, április 11-én tartják. Húsvét vasárnapjára várták a szavazó urnákhoz Erdélyben a külföldön tartózkodó magyar állampolgárokat. A legtöbbet, 126 választót, Csíkszeredában 126, Kolozsvárt 50 személyt az ottani fõkonzulátusokon, 22 magyar állampolgárt pedig Bukarestben. Az elmúlt vasárnap szerte a világban 8755 külföldön élõ magyar állampolgár szerepelt a választói jegyzékekben az Országos Választási Iroda adatai szerint, ezeknek negyede szándékozott voksolni Londonban, adatok szerint 2030 választó. Továbbá a sorrendben Dublinban, és 597en Brüsszelben. A tengeren túl, New Yorkban egy nappal korábban, április 3-ra várták a szavazni szándékozókat. - A szavazást külföldön azért kellett elõre hozni, hogy az urnák idõben hazaérkezhessenek, mondta Balázs Ádám,
3. oldalon
a nagykövetség sajtótanácsosa az ÚMSZ érdeklõdésére. A külföldi nagykövetségeken és fõkonzulátusokon csak akkor járulhattak az urnákhoz a szavazók, ha a helyi jegyzõknél március 19-ig jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe. A romániai külképviseleteken húsvét vasárnap reggel 6 és este 7 óra között szavazhattak helyi idõ szerint a Romániában tartózkodó magyar állampolgárok. A lepecsételt urnákat a szavazás lejártát követõen Budapestre szállították, s felbontás elõtt az Országos Választási Bizottságnál helyezték el. – Felbontásuk után, a politikai pártok képviselõinek felügyelete mellett, a szavazócédulákat lepecsételt borítékokban eljuttatják azokba a szavazókörzetekbe, amelyhez a voksát leadó magyar állampolgár lakhelye tartozik – mondta a sajtótanácsos. A leadott szavazócédulákat csak azt követõen fogják
5. oldalon
Felszámolhatják a lõteret
A legnagyobb magyarra emlékezünk
Csak a helyszín ismeretében és személyes tárgyalásokkal lehet feloldani az országos érdekek és a helyi érdekek közötti feszültséget. Ezért jöttem Zilahra, és a helyszínen személyesen gyõzõdtem meg arról, hogy mindenképpen megoldást kell keresnünk.
1860. április 8-án meghalt a „legnagyobb magyar”, ahogy Kossuth nevezte õt. Halálát máig rejtély veszi körül. Nem tudható, hogy öngyilkosság vagy merénylet vezetett a halálához.
megszámolni, miután Magyarországon is lejárt az urnázás ideje. A húsvéti szavazást követõen a bukaresti Adevãrul kedden két újságoldalon foglalkozott a küszöbön álló magyarországi általános választásokkal.
6. oldalon Muszájherkulesek Az irodalmi karaván fõ szervezõje Erdélyben az EMKE, ennek eredményeképpen három helyen találkozhattunk a szlovéniai magyar sajtó szerkesztöivel: Marosvásárhely és Kolozsvár után Szilágycsehben.
A kormány száz napos tevékenységérõl nehéz objektív mérleget készíteni, annál is inkább, mert a gazdasági válság idõszakában a politikai vezetõkre jellemzõ, igyekeznek a figyelmet elterelni a valós problémákról, így a munkanélküliségrõl illetve a kis vállalkozók vagy a magánszemélyek fizetésképtelenségérõl. A kabinet koalíciós partnere az RMDSZ, a Szövetség prioritásai között szerepel többek között a régóta vajúdó kisebbségi törvény, a fejlesztési régiók átalakításának törvénye. A parlamenti ülésszak nyár elõtti ülésszakából hátramaradt idõszakban szükséges az, a kormány fogadja el a tanügyi törvény végleges formáját. Kényes kérdésnek tûnik még, hogyan képesek egyeztetni a koalíciós partnerek a fejlesztési régiók ügyében, ideje lenne annak is száz nap után, hogy a kisebbségi törvénytervezet vitájára is sor kerüljön. A hogyan tovább kérdését illetõen beárnyékozza az, ismét nacionalista megnyilvánulások jelentkeztek a közéletben. Éppen csak emlékeztetünk azzal, miszerint a fõ ellenzéki párt elnöke vállalt közösséget a legszélsõségesebb pártvezérrel Maroshévizen nemrégen. A kormánynak stabilitásra van szüksége a továbbiakban is, ám nem kevésbé nyugalomra az ország érdekében. F.L. A lap közvéleménykutatásokra hivatkozva úgy véli, a jelenlegi ellenzék, a jobbközéphez tartozó Fidesz abszolút többséghez juthat, második erõként a szélsõjobb, azaz a Vona Gábor vezette Jobbik kerül a parlamentbe. Az Adevãrul idézte Borbély László környezetvédelmi minisztert, aki szerint a magyarországi választások eredménye nem változtat Budapest és Bukarest kapcsolatain. Fejér László
A Matyi Mûhely Bábszínház (Nagyvárad) bemutatja a Grimmtestvérek és Meleg Attila Piroska és a farkas címû meséjét. Elõadják: Szabó Enikõ, Meleg Attila, Bocskai Tímea. A Kálvineumban csütörtökön április 15-én 10 és 12 órakor. Belépõjegy 5 lej.
2.
Szilágyság/14.
Közérdekû
2010. április 9.
Fogadóórák (elõzetes bejelentkezés alapján)
RMDSZ Szilágy meegyei szervezete Zilah, Kossuth L. utca 33. szám tel: 0260-661685 Seres Dénes, elnök, parlamenti képviselõ pénteken 9.00-13.00 óra között Szilágyi Róbert, ügyvezetõ elnök hétfõtõl csütörtök 8.00-16.00 óráig
Az RMDSZ zilahi szervezete Naponta 13.00-14.00 óra között Hétfõ, Lakatos Sándor, elnök – földügyek Kedd, Szilágyi Sándor, városi tanácsos Szerda, Májer Gabriella, közjegyzõ Csütörtök, Demjén Attila, ügyvéd Péntek, Bogdán Zsolt, városi tanácsos A városi iroda nyitvatartásának idõpontja naponta: 12.00-16.00 Elérhetõségek: Városi iroda: 0260-662422 Lakatos Sándor, elnök: 0731-606453 Antal Csilla titkárnõ: 0745-167739
Szilágycsehben Az érdekvédelmi szervezet székháza munkanapokon 8.0014.00 óra között várja az érdeklõdõket.
Szilágysomlyón Fekete Szabó András szenátor minden pénteken 10.0012.00 óra között fogadja az érdeklõdõket. Az RMDSZ helyi szervezetének székháza munkanapokon 8.00-16.00 óra között mûködik, pénteken viszont csak 13.00 óráig van nyitva. A város magyar tanácsosai minden csütörtökön 15.0017.00 óra között az RMDSZ székházában fogadják a lakosságot.
Intézmények Prefektúra Végh Sándor prefektus csütörtökön 10 órától Claudiu Birsan alprefektus kedden 11.00 órától Onorica Abrudan alprefektus szerdán 10.00 órától
Szilágy Megye Tanácsa Marc Tiberiu elnök pénteken 10.00 órától Csóka Tibor alelnök kedden 12.00 órától Ionescu Cristian alelnök hétfõn 10.00 órától Vlaicu Radu titkár szerdán 10.00 órától
Zilah Polgármesteri Hivatala Radu Cãpîlnasiu polgármester csütörtökön 10.00 órától Sojka Attila alpolgármester szerdán 10.00 órától Dana Cota alpolgármester kedden 10.00 órától
Szilágycseh Polgármesteri Hivatala Varga András polgármester Csütörtök 8.00-12.00 Bulgãrean Emil alpolgármester kedd 8.00-12.00 Cordea Dan – Titus titkár szerda 8.00 – 12.00
Zsibói Polgármestrei Hivatal Bãlãnean Eugen polgármester kedden 8.00-10.00 óra között Sárközi Pál alpolgármester csütörtökön 8.00-10.00 óra között Opris Maria titkár szerdán 8.00-10.00 óra között.
Szilágyság • Közéleti, közmûvelõdési hetilap •
www.hhrf.org/szilagysag/
Ne feledjük el felköszönteni szeretteinket, rokonainkat, ismerõseinket névnapjukon! április 9., péntek: Erhard, Dusán április 10., szombat: Zsolt április 11., vasárnap: Leó, Ilma április 12., hétfõ: Gyula április 13., kedd: Ida április 14., szerda : Tibor, Tiborc április 15.,csütörtök: Tas, Emese
Hasznos telefonszámok Zilahi rendõrség 0260-661285 Zilahi közösségi rendõrség 0260-610178 Romtelecom tájékoztató 0260-1931 Romtelecom hiba bejelentõ 0260-1921 Gázelosztó 0260-1928 Electrica diszpécser 0260-1929 EON Gaz diszpécser –non stop 0265-200928; 0800-800928 Zilahi megyei kórház 0260-616920 Prefektúra 0260-661270 Megyei tanács 0260-662035 Fogyasztóvédelmi hivatal 0260-612832 Autóbusz állomás 0260-611056 Atlassib autóbusz állomás 0260-611600
Nõk és Férfiak Esélyegyenlõségi Nemzeti Ügynöksége (ANES) hirdeti: A 2010.03.24-i kormánygyûlés jóváhagyta a Nõk és Férfiak Esélyegyenlõségi Nemzeti Ügynöksége Országos Stratégiáját irányzó Kormányrendelet Tervezetét a 2010 - 2012 közötti idõszakra és Általános Akciótervét. Az országos stratégia nõk és férfiak közötti esélyegyenlõség 2010-2012 közötti idõszakra intézkedéseket és konkrét tevékenységet irányoz elõ az elmúlt idõszakban feltárt problematikus helyzetekre és sajátos megoldást bizonyos területeken, az oktatás, a munkaerõ – piac, sztereotip szerepek és a döntéshozatal tekintetében.
Az Általános Akcióterv elõirányozta tevékenységek célpontjai a kockáztatott és marginalizált nõk helyzete, a szakszervezeti és munkáltató szervezetek képviselõi, az alkalmazottak és az alkalmazók, diákok, egyetemisták, nevelõk és a média képviselõi. Az ANES a partner-intézményekkel intézkedései az esélyegyenlõségi egyenlõtlenség csökkentését célozzák a közélet össszes területén, az oktatásban és a médiában megnyilvánuló sztereotipiákat, a döntéshozatali folyamatban a nõk és férfiak egyensúlyos részvételét ösztönzi.
„A KÖLTÉSZET TAVASZA”
Eurotrans Alapítvány pályázati felhívása
A Szilágy Megyei Hagyományõrzõ Mûvelõdési Központ X-dik alkalommal rendezi meg a nemzetközi román – magyar költõk találkozóját és a versmondó versenyt. A rendezvény színhelye Zilah, idõpontja: 2010. április 30. – május 1 . Nevezési kategóriák: - VIII. – IX. osztály - X. – XII. osztály - felnõtteknek korhatár nélkül A versenyzõk egy Kosztolányi Dezsõ vagy Reményik Sándor kötelezõ verssel jelentkezhetnek. A szabadon választott vers szerzõje a XX-dik századi magyar költõ mûve lehet. Benevezési határidõ: 2010. április 15. A jelentkezõknek jelezni kell a résztvevõ nevét, kategóriáját, iskoláját és felkészítõ tanárját. A nevezési lapot kérjük a következõ címre küldeni: Szõke Ana, Centrul Culturii Tradiþionale Zalãu, Piaþa Iuliu Maniu Nr.4., Sãlaj Vagy email:
[email protected], Tel: 0744117281 A nyertesek pénzjutalmat kapnak valamint könyvcsomagot. Az elsõ három helyezett meghívást kap magyarországi versmondó verseny részvételére térítés mentesen. A költõtalálkozót április 30-án, a versmondó versenyt május. 1-én tartjuk meg képzõmûvészeti kiállítással egybekötve. Szõke Ana, a nemzeti kisebbségek kulturális referense
Az Eurotrans Alapítvány a Szülõföld Alap támogatásával pályázatot hírdet az alábbi témakörökben: Oktatási Szaktestület Támogatási keret: 440.000 RON – 28,6 M HUF Kizárólag 2010. március 1. és 2010. június 30. közötti idõszakra lehet pályázni. I. KÖZOKTATÁS I.1. Szórványban mûködõ, magyar nyelven oktató intézmények fejlesztési és mûködési támogatása Pályázati ûrlap letölthetõ az alapitvany honlapjáról. I.2. Nemzetközi, országos és megyék közötti magyar diákok számára szervezett tantárgy-, tehetséggondozóés szakképzési versenyek/táborok támogatása Pályázhatnak: a szervezõ iskola/intézmény/egyesület/ alapítvány/egyház a résztvevõk utazási és szállási költségtérítésére, díjazásra, munkaanyagok, tájékoztatók elkészítésére, fogyóeszközök beszerzésére. I.3. A romániai magyar tehetséggondozás, közoktatás ügyét szolgáló, havi vagy annál nagyobb periodicitással megjelenõ kiadványok támogatása Pályázhatnak: a kiadványt megjelentetõ intézmények nyomtatási, elõkészítési költségekre, valamint a kiadást elõkészítõ eszközökre. · Az iroda postai címe: Fundaþia Eurotrans, 400750 Cluj, OP. 1, CP. 149. Telefon/fax: 0264 442084 (naponta 10-15 óra között) A pályázatok beadási határideje: 2010. április 26. (postabélyegzõ dátuma)
Kiadja a PRO SZILÁGYSÁG Egyesület • Szerkesztõ: JÓZSA LÁSZLÓ • Fõmunkatárs és mûszaki szerkesztõ: MÁTÉ JÓZSEF
• Területi szerkesztõk: OLÁH MIKLÓS - Kraszna • Szerkesztõség és kiadóhivatal: 450010 Zilah Kossuth u. 33. • Telefon: 0260 661685 • Nyomtatás: ColorPrint S.A. nyomda, 4700 Zalau 22 Decembrie nr. 66; tel/fax: 0260/661752. Felelõs vezetõ: MAJOR ISTVÁN igazgató. E-mail:
[email protected] ISSN 1453-1461
* A névvel vagy névjeggyel ellátott írásokért szerzõik felelnek, azok nem mindig tükrözik a szerkesztõség véleményét is • Kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza! A szerkesztõség (helyszûke miatt is) fenntartja a jogot a cikkek rövidített formában való közlésére. Névtelen leveleket nem közlünk, ezekre nem válaszolunk. A borítékra kérjük felírni a feladó pontos nevét és címét. Pontos cím és név esetén jeligével ellátott írásokat is közlünk.
Szilágyság/14.
Közéletünk
www.hhrf.org/szilagysag/
Felszámolhatják a lõteret Hosszú vita után végre megoldódni látszik a zilahi lõtér ügye. Több minisztériumi bizottság járt már itt ez ügyben, de egyik sem ment ki a lõtérre, csak a helyiektõl tájákozódtak. Emil Boc kormányfõ legutóbbi látogatásakor a helyzet megoldását ígérte. Az elmúlt héten, csütörtökön Zilahra jött Gabriel Oprea nemzetvédelmi miniszter, és kijelentette: amint megfelelõ területet ajánlanak fel, (képünkön) azonal elköltözteti a lõteret. A miniszter szerint nemzetbiztonsági érdek – különösen most, amikor a NATOhoz is csatlakoztunk – a katonák minél jobb felkészülése . A gyakorló lõtér pedig az egyetlen Észak-Erdélyen, amely minden jogosítvánnyal rendelkezik ahhoz, hogy gyalogsági, nehéztüzérségi illetve a harckocsik ágyúival lehessen lõgyakrlatot végezni. (Csak hallkan jegyezzük meg, talán ez az egyetlen nehéztüzérségi lõtér a NATO-ban, amely egy város, a megyeközpont belterületén van, gyakorlatilag a házak között. Az ehhez
hasonló lõtereket a lakott területektõl jó távol építették, hogy ne zavarja a lakosságot.) Viszont elismerte, hogy a lõtér gátolja a város és a megye úthálózatának további fejlesztését. – Csak a helyszín ismeretében és személyes tárgyalásokkal lehet feloldani az országos érdekek és a helyi érdekek közötti feszültséget. Ezért jöttem Zilahra, és a helyszínen személyesen gyõzõdtem meg arról, hogy mindenképpen megoldást kell keresnünk. A lõtér akadályozza a várost elkerülõ terelõút folytatsát, és lehetetlenné teszi az autópálya csomópontjának megépítését és csatlakoztatását erre a terelõútra. Engem sok hibám mellett szavatartó embernek ismernek. Megígértem Seres Dénes képviselõnek, hogy eljövök Zilahra, hogy én is megismerjem a helyzetet. Amennyiben a helyi hatóságok, a városi és a megyei tanács megfelelõ, mintegy 35 hektáros területet bocsát a minisztérium rendelkezésére, azonnal elköltöztetjük a lõteret, és a területét
átadjuk a városnak. Az új lõteret a minisztérium alapjaiból rendezzük be. Errõl megállapodást írunk alá a helyi közigazgatási vezetõkkel, a prefektussal és a képviselõkkel is, amely szeint legkésõbb májusban átadjuk a területet. Gabriel Oprea dícsérte a parlamenti
Oktatási kételyek és remények Az új oktatási törvénytervezet vitája az érintettek szintjén érdekli a hazai közvéleményt. A tervezet elfogadása illetve hatályba lépése esetében az iskolák adminisztrálását egy-egy harmados részvételben a pedagógusok, a szülõk és a helyi tanácsok képviselõi intéznek, kizárva ebbõl a tanulókat. Ez esetben az iskola és a fenntartó helyi tanácsi képviseletben a szülõk képeznék a mérleg nyelvét, ugyanis az utóbbiak döntéshozói szerepe növekszik a tervezett jogszabály szerint. Eddigi sajtójelzések értelmében több szülõ fenntartással él a tervezettel szemben, indoklásuk: munkahelyi foglaltság
akadályozhatja az adminisztrációs gyûléseken való részvételüket. Az iskolaigazgatók vétójogát szorgalmaznák mások, miszerint helytelen döntések se érintsék a tanulókat és az oktatási intézményeket. A döntéshozatalból történõ kirekesztéssel nem ért egyet a Tanulók Országos Tanácsa, a Parlamenthez küldött javaslatuk ragaszkodik ahhoz, legalább egy szavazati joggal bírjanak az iskolai adminisztrációt illetõen. A fõiskolai oktatásban tapasztalt rokonizmust számolnák fel az egyetemisták. Különben a törvénytervezet megtiltaná az
egyetemi központokban a tanároknak bármilyen vezetõi tisztség betöltését, akiknek rokonai tevékenykednek a fõiskolai intézetekben. Ennek mondanak ellen egyetemisták véleményei, akik szerint az oktatást végzõ házaspárok hozzáértése számít; nem fogadható el, ha belekapcsolódik a teljes rokonság. Az egyetemisták elvárása, hogy legalább negyedrészben a diákképviselet is vehessen részt az egyetemet érintõ döntésekben. Kérik azt, hogy a diákotthonok és menzák non profit egységként mûködjenek, ne üzleti nyerészkedést jelentsen a fõiskolai intézményeknek. Jogos követelményüknek
Mi is ott voltunk a Mesevetélkedõn! Az elmúlt hónapokban Alföldy Andrea nagyváradi tanítónõ Mesék szárnyán címmel országos vetélkedõt szervezett IIIIV.osztályos gyerekek számára.Tizennégy romániai megyébõl illetve a magyarországi Érdrõl összesen 968 csapat legtöbb a verseny eddigi életében indult a megmérettetésen. Elõselejtezõkre került sor, a három forduló során négy-négy magyar népmesét kellett elolvasniuk a versenyzõknek, majd feladatlapokat töltöttek ki megadott idõre (34 perc), melyek többek közt különbözõ rejtvényeket, anagrammákat, igaz-hamis játékokat tartalmaztak, illetve versírást, meseírást. A XI. Mesevetélkedõ negyedik,országos döntõjére 2010. március 26-28. között került sor Nagyváradon, ahova 31, négy fõs csapat jutott:megyénként kettõ-kettõ,melyekhez az érdi, illetve a négy Bihar megyei csapat csatlakozott. Megyénket a szilágyfõkeresztúri Viperák, és a sarmasági Ég csapat képviselte. A vetélkedõ házigazdája, lelkes szervezõje valóságos ”mesevárba”hívta a küzdõ csapatokat, melynek helyszíne az Ady Endre Középiskola díszterme. A tét:a bronz-,ezüst és aranyvár bevétele s a királylányok kezeinek elnyerése. A nagy küzdelem,a döntõ szombat délelõtt zajlott.Versenyzõinknek két próbát kellett kiállniuk:az elsõ próba a tizenkét kijelölt népmesére vonatkozó kérdések megválaszolása adott idõre; a második próbatétel egy általunk kiválasztott népmese dramatizálása, színpadi bemutatása zenei
elemek díszítésével. Szebbnél-szebb népviseletek kápráztattak el bennünket,ötletes díszletek ejtettek ámulatba, népdalaink, gyerekdalaink dallamára átírt zenei betétek hangzottak fel csengõ gyermekhangokon, s nem utolsó sorban eredeti, egyéni rendezõi munkáknak lehettünk szemtanúi a produkciók bemutatása során. E két próbatételt Meseország „királya” s elöljárói- a zsûri tagok- ítélték meg, pontozták az elõre megszabott „törvények” szerint. Az ítélethozók Arad, Bihar és Szatmár megyei pedagógusok, tanfelügyelõk, valamint Zsigmond Emese, a Napsugár folyóirat fõszerkesztõje.Mindegyik feladatlap harminc pontot ért,akácsak a színpadi produkció is. A megmérettetés után fakultatív programok csalogatták a bátorságukról,leleményességükrõl, tárgyi tu-dásukról számot adó versenyzõket. A várséta,számháború, városi akadálypálya s a folyamatosan mûködõ kézmûves mûhely kellõen lefoglalta a kis harcosok figyelmét, idõt hagyva az ítélethozatalra. Az eredményhirdetés és ünnepélyes díjkiosztás elõtt a váradi George Cosbuc Általános Iskola I.B. és I.C .osztályok növendékei léptek fel színvonalas produkcióval.Ezt követte a várva várt döntés: Meseország legnagyobb lányának kezét s ezzel országos harmadik helyezést a szilágyfõkeresztúri Viperák nyerték meg (Bacsó Tamás, Tolnai Bence, Pavel Erik és Zay Gabriella; tanítónõ Tolnai Rózsa). Az ezüstvárat a csíkszeredai Csodamanók vették
be sikerrel (Csíby Gindele Rebeka, Imets Tamás, Ravasz Tamás és Udvari Hanga Mária; tanítónõ Lukács Andrea), míg a legkisebb királylányt s vele együtt az aranyvárat az érmihályfalvai Lépesméz csapata nyerte (Biri Johanna, Csomós Zsolt, Molnár Attila és Virág Ágota; tanítónõ: Gábor Éva). A gyõztesek a Napsugár jóvoltából nyári táborba mehetnek a székelyföldi Illyefalvára. A rendezvény záróakkordjaként a zsûri tagok értékelték a tizenöt megye legjobbjainak a munkáját. Zsigmond Emese különösen kiemelte ,dicséretre és különdíjra méltatta a tökéletes ,helyesírási hibákat nem tartalmazó önálló meséket,mely a tizedik feladatlap feladványa volt.Az aradi Kiss Anna tanítónõ a színpadi remekmûveket véleményezte, kihangsúlyozva a szép, tiszta beszédet, a csengõ énekhangokat, valamint a népies elemeket tartalmazó elõadásokat.Vé-gül a máramarosi szakfelügyelõ,Hadnagy Mária a feladatlapok megoldásait elemezte, nemkülönben a felkészítõ tanítók áldozatos munkáját,akik idõt és fáradságot nem ismerve készítették fel tanítványaikat e színvonalas és szoros küzdelemre. A résztvevõ tanulók ,tanítók mindegyike gazdagon megtöltött tarisznyával térhetett haza, s itthon nemcsak az elõbbi tartalmának,hanem a kicsomagolt élmények újra átélését élvezhette. Számunkra különösen nagy örömet szerzett csapatunk III. helyezése, azért ismert ezzel Szilágy megyébõl elsõként kerültünk e
3. 2010. április 9.
képviselõk és a helyi közigazgatás összefogását, és makacs „zaklatásait”, amellyel hetente keresték ebben az ügyben. Megjegyezte, hogy helyi szinten nem a pártpolitika, haem a közösségi érdek kell érvényesüljjön, másképpen a pártcsatározásokban csak a közösség lehet a vesztes, ezért nem szabad a közigazgatást átpolitizálni. Seres Dénes képviselõ megköszönte, hogy végre határozott választ kapott város ebben az ügyben, amelyet többszáz aláírással a lakosság is sürgetett. Biztosított mindenkit arról, hogy több megfelelõ terület is van a megyében, még állami tulajdonban is, ahol nem veszélyeztetik egyetlen település nyugalmát és fejlõdését, tehát ez nem akadály. A miniszter elmondta, hogy a hivatásos katonák számára nagy gond a szolgálati lakás biztosítása. Most ez is megoldottnak tekinthetõ, mert megegyeztek a polgármesterrel, hogy a hadsereg átad a városnak egy 20 hektárnyi területet a Malomdombon a katonai gyakorlótér mellett, azon pedig ANL-lakások épülnek majd a fejlesztési miisztérium alapjaiból, és jelentõs részük a hadsereg rendelkezéséreáll majd. J.L. tartják a diákotthonok és a menzák szubvenciójának éves indexálását. Vita tárgyát képezik a jelenleg használt tankönyvek is. A tanulók és a szülõk úgy vélik, az elemi iskolákban érvényes tankönyvek elévültek, unalmasak, a feladványok nehezek, s ezt a véleményt az oktatási tárcától megrendelt, elkészített, de nyilvánosságra nem hozott jelentés erõsítette meg. A történelemkönyvek adatokkal túlzsúfoltak; a vallásoktatás ortodox tankönyve az uniós elvekkel ellenzõ, ám a matematika tankönyvekben hibás feladványok sem ritkák. A tervezett jogszabályt illetõen jogosak az érvekkel alátámasztott kételyek, ám a pártpolitikán felüli törvénykezés remény lehet a hazai oktatás jövõjében. F.L. verseny dobogójára. Örömünket fokozza, hogy teljesítményünkkel szilágysági kis falunk és iskolája országos hírnévre tett szert, úgy ahogy azt megígértük bemutatkozásunkor az országos döntõn: „Keresztúrról jöttünk, mely nem világhíres, de mi nagyon szeretjük, ezért szívünk csücske. Országos hírre azért mégis szert tett, Mert eljutott Váradra e mesés döntõre. … Hát akkor jövünk mi,a híres viperák, Marásunk, tudásunk, ha nem is halálos, De reméljük pontszámban lesz majd látványos.” Az lett. Köszönjük mindazoknak akik segítettek,támogattak és befogadtak bennünket. Tolnai Rózsa,tanítónõ, Szilágyfõkeresztúr
Az EMKE – Szilágysomlyói Magyar Ház (Argesului, Csorgó u. 8. sz.) szeretettel hív minden irodalomkedvelõt április 14-én, szerdán, 17.00 órakor az IRODALMI KÁVÉHÁZBA elõadó, ötletgazda: Pocsveiler Ilona vendégünk: Szilágyi István téma: KÕ HULL APADÓ KÚTBA
4. 2010. április 9.
Szilágyság/14.
Vidékeink
www.hhrf.org/szilagysag/
Több ezer eurós támogatás Az idén sem fog mûködni a iskolafelújításra cigányi fürdõ A kõolajkitermelésrõl ismert Márkaszék a Rézalja nyugati részén, a Krasznai dombságon, a Berettyó folyó völgyében fekszik. A községközpont a kõolajkitermelésen kívül gyönyörû tájával vonzza a turistákat, akik ha elkészül a megígért autópálya, még nagyobb számban érkezhetnek a községbe. Borzási Gyula alpolgármester elmondta, hogy a kõolajkitermelésnek köszönhetõen az OMV Petrom támogatásával Lecsméren felújították az iskolát. Az említett cég 170.000 eurót fektetett az oktatási intézménybe, ezáltal kívül-belül felújították az iskolát, bevezették az internetet, bútort, könyveket ajándékoztak, sportpályát hoztak létre, amelyet gyepszõnyeggel láttak el. A megye talán legszebb iskolájának csupán egy hátránya van - mondta az alpolgármester – nagyon kevés a gyerek, mert az óvodában és az I-IV. osztályban mindössze csak kb. 33-an vannak. A tavaly kormánypénzbõl megkezdték
Porcon egy új kultúrház megépítését, amely 85%-ban elkészült, s amelyet 1-2 hónapon belül befejeznek. Somály településen a Berettyó fölött 70.000 lej értékben híd megépítése van folyamatban, amely 2-3 hónap múlva elkészül. Márkaszéken felújították a kultúrotthont és az óvodát, amelyet termopán ablakokkal láttak el. Község szinten folyamatban van a víz- és a csatornázási hálózat bevezetése valamint egy sportcsarnok és egy ANL-s tömbház megépítése Márkaszéken. Ugyancsak pályázati elbírálásra vár az intézmények ökológiai módszerrel való fûtése. Az alpolgármester elmondta, hogy a kormány által megígért autópálya megépítésének márkaszéki szakasza anyagi támogatás hiánya miatt már októbertõl leállt, s jelenleg csak a gerendák vannak lehelyezve a tartóoszlopokra. Ha a miniszteri ígéretre számítani lehet, akkor az idén folytatni fogják a munkálatokat. – nyilatkozta Borzási Gyula. Kulcsár Mária
Bagos pozitív választ vár Községfejlesztést többnyire pályázatokkal lehet elérni, ezt bizonyítja az elmúlt években több alkalommal is sikeresen pályázó Bagos község is.
Marina Ida polgármester elmondta, hogy egy leadott pályázatra esetenként több hónapot kell várni, az elbírálási folyamat hosszadalmas, van olyan pályázatuk is, amelyet még 2008-ban vagy 2009-ben leadtak, de még most sem kaptak rá választ. Bagoson 2009-ben megépítették a ravatalozót, felújították a kultúrházat és az óvodát, korszerûsítették a közvilágítást, amely által a hagyományos égõket takarékos égõkre cserélték, ami jelentõs megtakarítást eredményezett a közvilágítás költségeinél. Jelenleg folyamatban van községszinten a szennyvízhálózat és a tisztító telep megépítése, amelyre ha megkapják a még hiányzó összeget, akkor az év közepéig befejezik. Tervben van az általános iskola felújítási munkálatainak a folytatása, mert elkészült ugyan a külsõ-belsõ hõszigetelés, de a beltéri mellékhelyiség kialakítása még hátra van. Ugyancsak 2010-re a tervezik ravatalozóhoz vezetõ bekötõ út rendbetételét és az udvarrendezést, a kultúrház melléképületeinek és az iskola udvarának a felújítását, óvoda bõvítését, ennek központi fûtéssel és egy újabb teremmel való bõvítését. A Berettyómenti Társulás által, amelynek Bagos is tagja és egyben a központja is,
sikerült megnyerni egy 6 millió eurós pályázatot, ezáltal Bagoson 2 km-es útszakaszt aszfaltoznak le és felújítják a borzási kultúrotthont. Ez a társulás április 30ig egy újabb pályázatot ad le, amelyet ha pozitív elbírálásban részesítenek, akkor közel 19 millió eurós beruházásra számíthatnak. A pályázat az új energiaforrások felhasználását célozza meg. A társuláshoz tartozó 11 községben (43 faluban) a közvilágítást átállítanák napenergiával mûködõ világítási rendszerre, és a közintézmények fûtését pedig szintén napenergiával és bio-masszával történõ fûtésrendszerre alapozná. Az Országos Befektetési Vállalat várólistáján van a Bagoson megépülésre váró tornaterem sorsa, a környezetvédelemnél pedig a parkosítási program keretében egy zöld övezet kialakítása. 2009-ben pályáztak a villanyhálózat bõvítésére, de sajnos, a mai napig még nem kaptak választ. Szintén várólistán van az utak aszfaltozásának, a vízés szennyvízhálózat bõvítésének támogatása, egy egészségügyi központ építése és a polgármesteri hivatal garázsainak a megépítése. Elõkészületben van egy olyan pályázat is, amely szakemberek számára 8 ház megépítését támogatná Bagoson – mondta Marina Ida polgármester. Kulcsár Mária
Felhívás A Szilágysági Gyümölcstermesztõk Egyesülete tájékoztató közgyûlést tart április 14-én, 10 órai kezdettel a mezõgazdasági igazgatóság székhelyén, az április 15-én beinduló pályázati lehetõségrõl a félig fejlett gazdaságok EU-s alapokból való segítésérõl. Szeretettel meghívjuk a legalább 1 ha területen gyümölcstermesztéssel foglalkozó tagjainkat és tagjelöltjeinket! Luka Péter, a Szilágysági Gyümölcstermesztõk Egyesületének elnöke
Zilahtól mindössze 9 km-re fekvõ községközpontban, Cigányiban és a hozzá tartozó Szilágyfõkeresztúron és Szilágygörcsönben az utolsó házig sikerült leaszfaltozni az utcákat – mondta Major András polgármester. A több mint 20 km-es aszfaltozás 500.000 lejbe került, amelyet a Sapard programon keresztül és a helyi költségvetésbõl valósítottak meg. Jelenleg folyamatban van a vízhálózat bevezetése; Cigányiban már 450 család csatlakozott a vízhálózathoz, Görcsönben illetve Keresztúron is lehelyezték a csöveket, de az anyagi támogatás miatt megálltak a munkálatokkal, ezért a víztartály elkészítése még hátra van. Ha a megyei tanácshoz leutalják a támogatást, és a község is megkapja a részét, akkor a vízhálózat bevezetést folytatni fogják. Ugyancsak anyagi támogatásra várnak a községi szinten már 65%-ban megvalósított csatornázási beruházásra és a keresztúri iskola új épületének a befejezésére, amelyet felépítettek, de hátra vannak még a külsõbelsõ munkálatok. Cigányiban is újabb épülettel bõvült az I-IV. osztályos iskola és óvoda, de itt is a megígért támogatás még késik, ezért a munkát csak részben tudták kifizetni. Görcsönben sportbázis épült, amelyre 150.000 lej támogatást kaptak, de a
munkálatoknak itt is csak egy részét tudták elvégezni. A kultúra támogatására is fordítottak a helyi költségvetésbõl, mert jelenleg felújítás alatt áll a cigányi mûvelõdési ház és tervben van a keresztúri kultúrotthon renoválása is, illetve a cigányi református templom elõtti kis térség parkosítása. A polgármester elmondta, hogy sajnos a gazdasági válság hozzájuk is eljutott, mert a tavalyi évhez viszonyítva az idén 200.000 lejjel kevesebb lett a helyi költségvetésük, ezért az idén csak olyan munkálatokhoz kezdenek, amire a számítások szerint lesz anyagi keret. Jelenleg a fõútról letérõ határutak kiépítését támogató pályázaton dolgoznak, amelyet április 15-ig kell leadniuk, s amelynek értéke eléri az 1 millió eurót. A napokban visszakerült a polgármesteri hivatalhoz a koncesszióba kiadott cigányi strand is, amelyet a hivatal nem tudna mûködtetni, ezért folyamatban van egy pályázati füzet elkészítése, amely alapján újabb koncessziós idõre tudnák kiadni a fürdõt. Már jelentkezett néhány befektetõ, s ha a nyertes vállalkozó meg is kapja 1-2 hónapon belül a mûködési engedélyt, az idén sem nyithat ki a strand, mert legalább másfél év kell, amíg a szükséges felújítási munkálatokat befejeznék, mert új fúrásra, medence-felújításra lesz szükség – mondta a polgármester. K.M.
Benedekfalvi tervek A Tövishát északi részén, Szilágycsehtõl 7 km-re elterülõ Benedekfalva község modern parkosított játszótérrel és három km hosszú leaszfaltozott fõutcával büszkélkedhet. A község alpolgármestere, Gergely Csaba elmondta, hogy felújították és egy új épülettel bõvítették a bõsházi iskolát. Ennek a megépítését már 3-4 éve elkezdték, de csak a tavalyi év végén fejezték be. Ezáltal a 100 éves iskola, amely már olyan állapotban volt, hogy szinte lehetetlenné vált a benne való tanítás, új arcolatot kapott: bevezették az intézménybe a vizet és a központi fûtést, új tetõszerkezettel és belsõ mellékhelyiséggel bõvült. Jelenleg négy terem van az épületben, ebbõl kettõ az óvodások részére (1 magyar
és egy román tagozat) és kettõ az I-IV osztályosok részére (1 magyar és egy román tagozat). Községszinten 85%-ban elkészült a vízrendszer, de sajnos anyagi okok miatt még hátra a víztisztító rendszer. De addig is végzik a bekötéseket a családokhoz, mert igény van rá. Fõleg nyáron, a nagy szárazság idején. – mondta az alpolgármester. A falufejlesztési program keretén belül pályáztak a bõsházi kultúrotthon felújítására, a mellékutak leaszfaltozására és a délutáni iskola létrehozására, amelyet ha pontozás alapján bírálnak, akkor ennek megnyerésére nagy esélyük van, mert 70 pontot sikerült összegyûjteniük – mondta Gergely Csaba. K.M.
Varsolciak képviselték a megyét A matematika nem ismer határokat, alapvetései a világ értelmezésének egyetlen lehetõségei”, a matematika nem ismer határokat, ez a verseny is erõsíti kapcsolatainkat, hangzott el a székesfehérvári matematika verseny döntõjének záróûnnepségén. A Zrínyi Ilona és a Gordiusz Matematikaverseny nemzetközi döntõjét április 1–3. között Székesfehérvárott rendezték meg. A tudományok királynõjének az ünnepe volt ez a királyok városában.A 21. század fiatal matematikusai éppen huszonegyedszer találkozhattak a neves versenyen.A rendezvény különlegessége, hogy most elõször Arany Dániel és Láng Hugó neves matematikusok városa adott otthont a rangos eseménynek. (Az eddigi versenyeket Kecskeméten szerv ezték)A Zrínyi- Gordiusz díjátadón a legtöbb pontot elért tanulókat jutalmazták, különdíjban pedig a legsikeresebb határon túli diákok és a legtehetségesebb székesfehérvári matekosok részesültek. A népszerû tesztverseny fordulóiban több
mint 63 ezer III–XII. osztályos diák vett részt. A magyarországi fordulóra 612 kitûnõ matematikus kapott meghívást, közülük 132 határon túli versenyzõ: Vajdaságból, Kárpátaljáról, Felvidékrõl és Erdélybõl. Szilágy megyét a varsolci iskola tanulói Nagy Áron IV. osztályos tanuló, tanitónõ Dénes Irén, valamint Dénes Mária VIII. osztályos tanuló, tanára Nagy Lenke- képviselte. A háromnapos rendezvényen , a versenyzés mellett számos ismeretterjesztõ és szórakoztató program várt ránk. Úgy mint városnézés,amikor megtekinthettük az óriási országalmát, megfoghattuk a fõutcai Katinéni szobor orrát (bizván a babonában , hogy szerencsénk lesz), gyönyörködhettünk a csodálatos Boryvárban, logikai játékbemutatókon, érdekes fizikai kísérletek bemutatásán, kézmûves foglalkozásokon, társasjátékokon és sportrendezvényeken vehettünk részt. A sok utazás nem volt hiábavaló, hiszen sok kellemes élménnyel térhettünk haza Húsvét hajnalán. Dénes Irén tanitónõ, Varsolc
Szilágyság/14.
Széchenyi-év
www.hhrf.org/szilagysag/
A legnagyobb magyarra emlékezünk Széchenyi István a reformkor egyik legnagyobb politikusa volt. Törekvései nyomán olyan értékek születtek, amelyek máig fennállnak. Nevéhez kötõdik a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Kaszinó létrejötte, a Lánchíd megépítése, a magyar lóversenysport meghonosítása és számos más dolog. Örök vitában állt Kossuth Lajossal, aki késõbb a “legnagyobb magyarnak” nevezte el - méltán. 2010-ben van halálának 150. évfordulója, ezért a Széchenyi Tudományos Társaság Széchenyi emlékévi rendezvényeket szervez. Széchenyi István élete Gróf Széchenyi István Bécsben született. Gyermekéveit Nagycenken és Bécsben töltötte. Édesapja gróf Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, édesanyja tolnai Festetics Julianna grófnõ, aki gróf Festetics Pál lánya volt. Nem csak szüleire, hanem az egész családjára elmondható volt, hogy az országért tenni akaró, mûvelt arisztokraták voltak.
Katonaévei és utazásai Serdülõkorában belépett a hadseregbe és részt vett a napóleoni háborúkban. De nem csak õ, hanem mindkét fiútestvére is ott volt a harcokban, noha egy család kötelezettsége csak egy fiú részvételét kívánta volna meg. Katonai szolgálata 1826-ig tartott. Katonáskodása mellett szabadidejét fõleg önképzésre és utazásokra fordította. 1815-ben. Franciaországba ment, majd onnan Angliába hajózott, mindenütt élénk figyelemmel kísérve az ottani kultúra vívmányait és azokat az intézményeket, melyeket késõbb Magyarországon is megalapítani tervezett. Késõbb egy újabb olaszországi útra indult 1817 májusában, amely során az olasz költészetet tanulmányozta, megfordult Görögországban, a Boszporuszon és Kis-Ázsia partjainál. Hazatérése után Magyarország és Erdély nevezetesebb városait kereste föl, s utazása alatt több, életre szóló ismeretséget és barátságot kötött. Ekkor látogatta meg Felsõbüki Nagy Pált és Wesselényi Miklós bárót is, akivel szoros barátságot kötött. A Wesselényiek hagyományai a rendi függetlenségi mozgalmakhoz kötõdtek. Az ifjú arisztokraták barátságot kötöttek. Együtt járták be tanulmányi céllal NyugatEurópát. Széchenyi a nemzeti eszméhez és hagyományokhoz, míg Wesselényi a nyugati eszmeáramlatokhoz, fõként a liberalizmushoz került közel – eltérõ véleményük miatt barátságuk késõbb megromlott, ám a legendás barátságban a két fiatalember jelentõs hatást gyakorolt egymásra. Széchenyi számára a külföldön és Magyarországon tett utazások tapasztalatai mutatták meg, hogy a külhoni és a hazai állapotok között fennálló lényeges kulturális és gazdasági különbség mennyire jelentõs. Ez a felismerés ösztönözte arra, hogy a külföldön mûködõ intézmények hazai életre hívásán is munkálkodni kezdjen. Felismerte, hogy a felemelkedés érdekében Magyarországnak reformokra van szüksége, és életcélját az ország fejlõdéséért végzett munkában találta meg. A reformkor politikusa Elsõ országos közszereplése az 1825-27-
es országgyûlésen volt, ahol felajánlotta 1 évi jövedelmét a magyar nyelv fejlesztésére. Többen követték példáját, és ennek az adományozásnak köszönhetõen jött létre a Magyar Tudományos Akadémia. Emellett az õ nevéhez köthetõ többek között a lóversenyzés meghonosítása, a Nemzeti Kaszinó megalapítása, a Duna és Tisza szabályozása, hajózásra alkalmassá tétele, a dunai és balatoni gõzhajózás bevezetése, a Lánchíd megépítése. Az 1848-as márciusi napok váratlan eseményei, a magyar független felelõs minisztérium megalakulása reményt ébresztett benne, hogy a magyar nemzet meg tudja õrizni önállóságát. 1848. március 23-án elvállalta a közlekedésügy és közmunka tárcáját. Széchenyi felkérése a közlekedési tárca élére mai szemmel magától értetõdõnek tûnik – hiszen 1848-ra évtizedes munkája feküdt Magyarország közlekedésének kialakításában, de radikális politikai ellenfelei – különösen a márciusi ifjak – számára minisztersége elfogadhatatlan volt. Széchenyit is kétségek gyötörték, helyesen cselekedett-e, amikor nézeteinél radikálisabb kormányban tisztséget vállalt. Széchenyi közel öt hónapig, 1848 áprilisától szeptember elejéig állt a tárca élén. Tevékenysége Lóverseny Elsõ ilyen irányú terve a lóverseny meghonosítása volt, amit Ausztriában és Magyarországon ekkor még nem ismertek. Ennek a kezdeményezése több támogatóra is lelt, ezért megbeszélésre indult I. Ferenc királyhoz, akinek a felszólítására 1822. január 31-én írásban is benyújtotta javaslatát. A lóverseny-egyesület védnökévé a nádort is megnyerte. 1822. március 1-jén újabb külföldi tanulmányútra indult Wesselényi társaságában, ahonnan szeptember 26-án tért haza. Azzal a közös elhatározással indultak el, hogy a külföld gazdasági és egyéb viszonyait, különösen lótenyésztését tanulmányozzák. A út nevezetesebb állomásai München, Stuttgart, Párizs, a l’Aigle és Mortagne között fekvõ trappista zárda és London (május 15.) voltak. Figyelmük minden olyan dologra kiterjedt, aminek a tanulmányozását Magyarország tervbe vett formálásához hasznosnak tartottak. Hosszabb pihenés után, amit gazdaságának rendezése, a lóverseny ügyének elõbbre vitele, eszméi megismertetése érdekében több ízben is megszakított, 1825. május 10-én a X. Károly koronázási ünnepélyére küldött Eszterházy Pál herceg társaságában ismét útra kelt Párizs felé. Ezen út alatt különösen a XIV. Lajos alatt épített Canal du Midi ragadta meg figyelmét és keltette föl benne a Duna- és Tisza-szabályozás gondolatát. Dél-Franciaországban és Olaszországban, melybõl ez alkalommal Nizzát, Torinót, Milánót, Velencét és végül Triesztet érintette, a selyemhernyó-tenyésztésrõl és az eperfák ültetésérõl (általa használt kifejezéssel: szederfa-tenyésztésrõl) gyûjtött adatokat. Ezután sietett haza az 1825. szeptember 11-én Pozsonyban összeülõ országgyûlésre, amely az 1791. évi országgyûlés által kiküldött bizottságok, úgynevezett rendszeres munkálatainak napirendre tûzése miatt nevezetesnek ígérkezett. Az Akadémia alapítása „Én szavazattal nem bírok, én nem vagyok országnagy, de földbirtokos. Ha egy intézet álland fel a magyar nyelv kifejlesztésére, mely polgártársaim nevelését is elõsegíti, úgy felajánlom egy évi egész jövedelmemet, mely
60.000 forintból áll, s az a felállítandó magyar tudós társaság alapjához csatoltassék.” Már az 1791. évi országgyûlés tudományi bizottsága is felvette programjába a katonai és a képzõmûvészeti akadémián kívül egy magyar tudományos akadémia felállítását. Az 1825-ös reformországgyûlésen (a követek november 2– 3-ai kerületi ülésén) ennek az ötletét ismét felelevenítették. Már az elsõ gyûlésen szóvá tette az intézmény szükségességét Máriássy, Sáros vármegyei követ, de különösen nagy hatása volt Felsõbüki Nagy Pál beszédének, amelyben hevesen kikelt azon elkorcsosodó fõurak ellen, akik elhanyagolták a magyar nemzet és a magyar nyelv érdekeit. Ezt követõen Széchenyi is felszólalt, melynek során „a nemzetiség és nyelv erõsítése, terjesztése és pallérozása szent céljára” felajánlotta minden jószágának egyévi jövedelmét, amit 60 000 forintban állapított meg. A bejelentést nagy lelkesedés fogadta, a beszéd után többen is anyagi hozzájárulást ajánlottak fel az intézmény létesítésére: Vay Ábrahám 8000, Andrássy György gróf 10 000, Károlyi György gróf 40 000 forintot, de rajtuk kívül is sokan támogatták a tervet anyagi juttatásokkal. November 8-án a négy elsõ alapító írásban is benyújtotta ajánlatát a nádorhoz és az alsó- és felsõtáblához, majd november 21-én az alakítandó tudós társaság tervének alaprajzát is. József nádor, aki 10 000 forintot adományozott az akadémiának, bizottságot nevezett ki az alaprajz megtárgyalására, amelyben Széchenyi is tevékeny részt vett. A bizottság javaslatai 1827. augusztus 18-án a királyi szentesítést is megkapták, az alapítást 1827-ben törvénybe iktatták (1825-27-iki XI. tc.). Nemzeti Kaszinó Szintén ezen országgyûlés idejére esik a Nemzeti Kaszinó létrehozása, amit Széchenyi a politikai, gazdasági és társadalmi kérdések megvitatása, az összetartás erõsítése és némileg saját eszméi terjesztése céljából alapított. Az elsõ tagokat õ kérte fel, és részt vett az alapszabályok kidolgozásában. A tagok felkérése során tanúsított buzgósága késõbb sem lankadt, 1830-ban Metternichet is megnyerte tagnak. Az egyesület alakuló gyûlését 1827. június 10én tartotta 150 taggal, akik közül mintegy 45en voltak jelen. A következõ évben már az alapszabályokat is a közgyûlés elé terjeszthették (lásd: Széchenyi-emléklakoma). Dunai út Széchenyinek régi vágya volt, hogy megnyissa a Dunát a kereskedésnek,
5. 2010. április 9.
egészen a Fekete-tengerig. 1830. június 24én indult kíséretével saját hajóján szemleútra, hogy a Duna folyását tanulmányozza, és a szabályozás nehézségeirõl saját tapasztalatai útján gyõzõdjék meg. Ez útnak, mely Pesttõl Konstantinápolyig tartott, nevezetesebb pontjai Orsova, Galac, Konstantinápoly, hazatérõben Pozsarevác (ahol Milos hercegnél idõzött), Szendrõ, Belgrád voltak. Útközben Bujukderébõl tudósította József fõherceg nádort megtett útjának céljáról, és felajánlotta szolgálatait egy, a Duna végig hajózhatóvá tételére vonatkozó javaslat elõterjesztésére. 1833. június 20-án meg is kapta errõl a nádor megbízását, és ettõl kezdve mint királyi biztos, tíz éven át vezette a munkálatokat. Ez év július 8-án indult el újra, és 29-én kezdte meg Orsovánál a sziklarepesztést, és bár az eszközök elégtelensége, valamint a török kormány akadékoskodása miatt lassan haladhattak, 1834-re már egy Argo nevû hajóval átkelhettek. Közben, 1833. szeptember 3án egy gõzhajóval, amely a Tiszán az elsõ volt, Szegedre is elhajózott, ahol nagy lelkesedéssel fogadták. A gõzhajózás ügye is állandóan foglalkoztatta. Felkarolta a Dunagõzhajózási Társulat ügyét, támogatta a bécsi kormánynál, a nádornál, az országgyûlésnél, késõbb egy egész cikksorozatban ismertette a vállalatot és annak kereskedelmi fontosságát. Az elsõ gõzhajó Budapest és Zimony között 1831. március 16-án közlekedett. Az õ buzgólkodása hozta létre a balatoni gõzhajózást is, õ indította a mozgalmat és gyûjtött részvényeseket. Az elsõ gõzhajó 1846. szeptember 21-én indult a Balatonon. Utolsó évei Széchenyi nem bírt megbirkózni a saját, egyedül helyesnek tartott politikai meggyõzõdése és a valóságos politikai helyzet közötti különbséggel. 1848 augusztusától egyre sûrûbben a közelgõ nemzethalál víziója gyötörte, amelyért önmagát tette felelõssé. A folytonos tépelõdés a haza sorsán, a forradalom víziója lassanként megtörte szellemi erejét, ezért orvosa a döblingi gyógyintézetbe vitette. Haláláig itt maradt. Állapota javult, tartotta a kapcsolatot szellemi társaival. A Bach-rendszer politikáját bíráló könyvének megjelenése után 1860. április 8-án meghalt a „legnagyobb magyar”, ahogy Kossuth nevezte õt. Halálát máig rejtély veszi körül. Nem tudható, hogy öngyilkosság vagy merénylet vezetett a halálához. A Magyar Tudományos Akadémia tartott gyászünnepet emlékére. Eötvös József báró tartotta az emlékbeszédet, Szász Károly és Arany János ódáikat olvasták fel. (mimicsoda.hu)
A Széchenyi-kastény Nagycenken
6. 2010. április 9.
Szilágyság/14.
Vendégeink
www.hhrf.org/szilagysag/
Muszáj-herkulesek „Mindenki azt mondta, hogy ha igazán lelkes és hozzáértõ közönséget akarsz, akkor Szilágycsehbe menj!” Erdélyszerte rendhagyó rendezvény házigazdája volt Szilágycseh március 25-én. A magyar oktatási minisztérium által finanszírozott programban a Kárpát-medence magyar kulturális lapjainak szerkesztõi végigjárják egymás vidékeit, a személyes kapcsolatokat, ismerkedéseket akár intézményesülés is követheti. Az irodalmi karaván fõ szervezõje Erdélyben az EMKE, ennek eredményeképpen három helyen találkozhattunk a szlovéniai magyar sajtó szerkesztöivel: Marosvásárhely és Kolozsvár után Szilágycsehben. A Szlovéniai Magyar Kulturális Intézet munkatársai és az EMKE vezetõségi tagjai is elkísérték a küldöttséget, amelyben a szereplés dr. Bence Lajosra és dr. Halász Albertre hárult, a moderátor szerepét Karácsony Zsolt, a Helikon munkatársa vállalta magára. A Magyar Házba pótpadokat is be kellett hozni, mert a székek kevésnek bizonyultak. Elsõként Vida Katalin üdvözölte a vendégeket, akik jelenlétét igazi húsvéti lelki ajándéknak minõsítette, utána Szilágyi Róbert, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének ügyvezetõ elnöke köszöntötte a küldöttséget. Varga András polgármester a vasútállomás nélküli kisváros nevében méltatta azt az erõfeszítést, amely több jelentõs és nagysikerû kulturális rendezvényt eredményez. „Önök most ajándékot hoztak. Új kulturális értékeket mutatnak fel számunkra. Köszönjük!” Ezt követõen Bálint Enikõ tárlatvezetõként ismertette Balázs László kolozsvári képzõmûvész bõrplasztikáit, amelyek erre az alkalomra díszítették a Magyar Ház nagytermét. Az alkalomhoz illõen a mûvész saját válogatású versekkel illusztrálta a kiállított bõrmetszeteket. Karácsony Zsolt az eseményt a magyarság egymástól távol esõ nemzetrészeinek találkozásaként, az anyanyelv ünnepeként értékelte. Ehhez Bence Lajos csak annyit tett hozzá, hogy büszkék lehetünk, mert mintegy ezer kilométert utaztak idáig, és mindenütt ugyanazt a nyelvet beszélték a magyarok. Míg Szlovéniában – amely alig kétmillió lakosú ország – a muravidéki szlovénekrõl készült film tájszólása alig volt érthetõ, többen kérték, hogy feliratozzák, hogy mindenki értse ezt a szlovén tájszólást. A beszélgetésekben Bence Lajos és Halász Albert kölcsönösen kiegészítette egymást, így alakult ki a szlovéniai magyarságról egységes kép. A történet Trianon után még 1925-ig bizonytalan volt a helyzet, mert nem tudták eldönteni hová kerüljön ez a maroknyi, akkor még mintegy 15000-es lélekszámú magyarság, végül is szlovéniaiak karjaiba hulltak. Tudni kell, hogy õk is megsínylették Trianont, hiszen lakosságuk egyharmada került idegen fennhatóság alá. Fõleg Ausztriához és a Velencei Köztársasághoz. Tehát 1925-ig az iskolarendszerben sem volt változás, de ezt követõen a szerb-horvát-szlovén királyság kemény diktatúrát vezetett be fõleg a ’30-as években. Felszámolták a magyar iskolákat, az értelmiségi réteg elvándorolt. Az 1941-es bevonulást ezért sok esetben még a szlovének is felszabadulásként érték meg, mert véget vetett egy rémuralomnak. De 1945-ben minden kezdõdött elölrõl, és még súlyosabban. A magyarok egy részét is deportálták, az Eszterházy birtokok felosztásakor ebbõl csak a betelepített szlovénok részesülhettek Tito Jugoszláviájában. 1945 után megint magyar értelmiségi réteg nélkül maradtak. 1956 némileg használt az itt élõ magyaroknak. 1958-tól magyar hetilapot is lehetett indítani, fõleg információs célból. Tito Jugoszláviája nem volt túl jó viszonyban a szovjetek nagyhatalmi politikájával, a magyarsággal szembeni toleranciát arra
használták, hogy a budapesti eseményekkel szemben példát mutassanak a világnak. Az oktatás 1945-1955 között fokozatosan megszüntették a magyar iskolákat azzal az indokkal, hogy nincsen elegendõ tanerõ. Mûködtek a szlovén iskolákban magyar
kötet Vaj Lajos tollából. 1994-tõl minden új lendületet vett, új szervezési formában jelentkezhettek az irodalom, a kultúra és a könyvnyomtatás mûvelõi. Azóta több mint 150 kötet jelent meg magyar nyelven, és minden mintegy két év alatt elfogyott. Ha belegondolunk, hogy mindezt egy tízezer alatti lélekszámú közösség termelte ki magából, akkor ez nem hétköznapi teljesítmény. A sajtó A Népújság hetilap elõször Vaj Lajos vezetésével indult elõször két, majd négy oldalon, utána fokozatosan bõvült, már ’59ben évkönyvet – kalendáriumot – adott ki. Jelenleg 28 oldalon, részben színes nyomtatásban jelenik meg a hetilap, mintegy 1700 példányban. Az állam a lap teljes
Balról jobbra: Karácsony Zsolt, Bence Lajos, Halász Albert részlegek 6-10 gyerekkel, de az ott tanító tanárok a szlovén tanárok fizetésének ötödét kapták. Változott a helyzet: 1959-ben a szimultán kétnyelvû oktatást is bevezették az iskolákban, errõl sok negatívum elhangzott az elmúlt 50 évben. Lehetetlen volt az osztályban kétharmadnyi szlovén gyerek részvételével magyarul órát tartani. A 90-es években már bizonyos kompromisszumos megoldásokkal reformokat lehetett bevezetni, már lehetett osztani. Magyar nyelvû órákat csak magyar ajkú gyerekeknek lehetet tartani. Utána bevezették, hogy a magyarok által is lakott területeken csak kétnyelvû iskolákat lehet létesíteni, azaz a szlovén gyerekek második idegen nyelvként kötelezõen tanulták a magyar nyelvet, természetesen alacsonyabb szinten. Ugyanez vonatkozott a magyar osztályokra a szlovén nyelv esetében. Ezen részint kiakadtak a szlovének, alkotmánybírósági pert is kezdeményeztek, amelyet elutasított a bíróság. Hátulütõje: a magyar szülõk egy része is ebbe az osztályba íratta gyerekét, hogy idegen nyelvként könnyebb legyen számára a magyar. Ez ellen nem tehettek semmit, mert a szülõk joga az iskola megválasztása. Ez máig is így van. A rendszer egyetlen elõnye az volt, hogy egy magyar értelmiségi réteg ebbõl is ki tudott bontakozni. Az értelmiség A legszorosabb kapcsolat a Vajdasággal volt, már a ’60-as években eljöttek onnan a szakemberek, tanfolyamokat tartottak a tanítók számára, és tõlünk is sokan végeztek a szabadkai tanítóképzõben. Rajtuk keresztül tudtak kapcsolódni Budapesthez, és több ösztöndíjat szerezni a diákok számára. Ez nagy hatással volt a mûvelõdési élet személyiségeire. Csodával határos módon újra feléledt minden. most ott tartanak, hogy ennek a kis közösségnek tíz tudományos doktora van. Szlovéniai magyar irodalomról tulajdonképpen csak 1961-tõl beszélhetünk. ekkor jelent meg az elsõ magyar szépirodalmi
költségeinek mintegy 90%-át finanszírozza. Itt hét teljes állású újságíró dolgozik, és tíz szerzõi jogdíjas munkatársuk van. A Muratáj folyóirat már 1988-ban indult, amikor kalendáriuma már sok mindent, pl. a tudományosságot sem tudta felvállalni. Az átlag 200 oldalas, könyv formátumú folyóirat évente kétszer jelenik meg. közben megnõtt az érdeklõdés, a szomszédos Zala megyében is indult irodalmi havilap, ebben a Muratáj is külön tömböt kap. Intézményrendszer Bence Lajos: A ’90-es évek elején rájöttünk arra, hogy a nemzet nem csak nyelvében él, hanem intézményrendszerében is. Akkor sikerült négy intézményt is létrehoznunk, olyan megfontolásból, hogy az állambácsi vállaljon szerepet intézményeink eltartásából. Nem mondom, hogy ezzel minden kérdés megoldódott. A Népújságot addig – szintén a szlovén állam pénzén – szlovén intézmény keretében adtuk ki, de most a tájékoztatási intézmény keretében jelenik meg – amelyet én alapítottam –, és ezzel sikerült függetleníteni. Azóta is az állami költségvetésben rendszeresen szerepel a lap megjelenési finanszírozása, ez a költségek mintegy 90%-át fedezi. Még ebben az évben létrejött a nemzetiségi mûvelõdési intézet, késõbb a galéria intézet a képzõmûvészek számára, és a magyar könyvtárak is ilyen státusban mûködnek. Csak egy dolog zavar bennünket: ha valami újítást akarunk bevezetni, fejleszteni, akkor erre külön pályázni kell, és ez nagyon macerás. Az állam felé nem akarjuk tovább feszíteni a húrt, mert eddig is nagyon korrektek voltak, a magyar televízió heti négyszeri jelentkezését és a napi 20 órás magyar rádióadást is teljes mértékben fizetik. Azt is elmondhatom, hogy mindezért az állam részérõl soha senki meg nem kérdezte: hogyan is gondoljuk a szerkesztést vagy irányultságunkat. Pedig az újságíróban mindig benne van a kisördög, és ez amúgy is elõsegíti a kisebbségi lét fejlõdését. Néha az
állambácsinak is be kell tartani, ez az objektív tájékoztatás. De soha nem szóltak bele, mit teszünk, utólag sem kérdeztek semmit, csak rendszeresen fizettek, és hagytak bennünket dolgozni. Nemzetiségi viszonyok Az alkotmány két õshonos kisebbséget ismer el: a mintegy 6.500 lelkes magyar közösséget, és a 3.000 lelket számláló olaszokat. Mindkettõt hivatalból egy-egy hely illeti meg a szlovén parlamentben. A kormány mellett mûködik egy nemzetiségi hivatal, amely segíti a kommunikációt köztünk és a kormány között. Minden gondunkkal ehhez fordulunk, õk megoldják, a pénzt is õk utalják ki. Szlovénia toleráns állam, igaz itt a világháborúk alatt sem voltak olyan jellegû megtorlások mint a Vajdaságban. A magyarok és a szlovének között ilyen konfliktus nem volt. A magyar hivatalos nyelvként szerepel a magyarlakta területeken. Minden közintézmény elfogadja a magyar nyelvû iratokat, tolmácsról vagy fordítóról az állam gondoskodik. „Lendván ha megállít a rendõr, és azt mondom, hogy magyar vagyok, köteles magyarul értekezni velem. Ha nem tud magyarul, akkor tolmácsot hív. Természetesen ilyenkor inkább eszembe jutnak a szlovén szavak, semhogy 2-3 órát várakozzak, amíg a tolmács megférkezik.” (Halász Albert szavai) Utánpótlás? Dr. Bence Lajos: Kevesen vagyunk, akik megpróbálunk az önkormányzatokban is tevékenykedni, mindent csinálunk, mert helyettünk senki nem vállalja. Ez a 10-15 ember mindenütt ott van, mindent elvégez, és egy kisbuszban elfér. Egy buszbaleset óriási katasztrófát jelentene kulturális életünkben. Szomorú a helyzet, hogy az emberek nem vállalják azt a sok munkát ami ezzel jár, ennek ellenére sokan mondják, hogy mi hivatásos magyarok, sõt, magyarkodók vagyunk de ez Erdélyben is így van. A szlovéniai magyar értelmiség multifunkcionális. Dr. Halász Albert: Igyekszünk ellátni azokat a feladatokat, amelyek létfontosságúak közösségünk számára. Szeretnénk, ha mások is vállalnák a munkát, mert nem tudunk mindennek eleget tenni, nem bírjuk, és van még feladat elég, de ezt már fizikailag képtelenség felvállalni. Kell egy akármilyen szerény megélhetési lehetõség, én most pl. tévészerkesztõ, azon kívül költõ is vagyok, verseket is kell írni, lehetõleg jókat – ezért nem kapok pénzt –, a néprajztudományok doktoraként a szakmában is rendszeresen jelen kell lenni, önkormányzati képviselõ vagyok, ezen kívül családapaként is helyt kell állnom, és még a szõlõt is meg kell metszeni. Az Írószövetségben is el kell végezni a munkát, ezen kívül pályázni kell, és ezzel el is kell számolni, azt viszont csak akkor tehetjük meg, ha van mögötte eredmény! Tehát ha öt dolgot végzünk el, ez nem azt jelenti, hogy öt fizetést kapunk. Tesszük a dolgunkat, amíg bírjuk. De azt mindenképpen el kell mondani, hogy mindannyian, akik feladatot vállalunk, azt a legmagasabb szinten végezzük el. Eredményeink nem csak ebben a kis közösségben, de a magyar nemzetközösség szintjén is megállják a helyüket. Mostanában egyre több szót hallani az utcán, egyre-másra jelentkeznek a magyar diákszínjátszó csoportok, táborok. Ezeket a fiatalokat kell ránevelni arra, hogy vállalják a közösségi munkát és majd vegyék át a helyünket. A találkozó végén Fejér László, a Hepehupa folyóirat szerkesztõje együttmûködést kért a Muravidék szerkesztõivel, amit készségesen megígértek, így írásaikat is olvashatjuk a közeljövõben. Bodea György tanár pedig meghívta a lendvai diákokat a PADIF rendezvényeire. Biztosan eljönnek, és szorosabbra fonódik a Szilágyság és a Muravidék kapcsolata. Józsa László
Szilágyság/14.
Szlovénia
www.hhrf.org/szilagysag/
Négy régióval határos Szlovénia, a korábbi jugoszláv tagköztársaság 1991 óta független állam. A NATO-ba 2004. március 29-én, az Európai Unióba 2004. május 1-jén lépett be, 2007. január 1-jétõl pedig a hivatalos fizetõeszköz az euró. Négy nagy európai földrajzi régió találkozik az országban: az Alpok, a Dinári-hegység, a Kárpát-medence és a Mediterráneum. Szlovénia legmagasabb hegycsúcsa a Triglav (2 864 m); az ország átlagos tengerszint feletti magassága 557 m. Az ország kb. felét (10 124 km²) erdõ borítja, ezzel Szlovénia az erdõterület nagysága alapján a harmadik helyen áll Európában, Finnország és Svédország után. A régió országai közül Szlovéniában legmagasabb a GDP / fõ arány, azaz az egy fõre jutó bruttó hazai termék. Kisebbségek Az országban élõ két kisebbség (az olaszok és a magyarok) jogait az alkotmány határozza meg, lehetõséget adva az anyanyelv széles körû használatára is. Szlovénia etnikai csoportjai a szlovének (89%), a volt Jugoszlávia népei (horvátok, szerbek, bosnyákok; összesen 10%) és magyarok, illetve olaszok (0,5%–0,5%). A magyarok az északkeleti Muravidék tájegységen élnek. A hivatalos nyelv a szlovén, amely a szláv nyelvek közé sorolható. A magyar és olasz határ melletti területeken a magyar és az olasz nyelv is hivatalos. Szlovénia lakosságából 57,8% mondja katolikus vallásúnak magát, 1991-ben még 71% volt ennek a számnak az aránya. 2002-ben már 15% nem közölte vallási hovatartozását. Ezenkívül az ország lakosságának 2,3% ortodox, mely áll az országban élõ montenegrói és szerb kisebbségbõl. A muzulmánok 2,4%os átlagát is jobbára a bosnyákok és albánok teszik ki. Az evangélikusok száma 0,8%, sokuk a Muravidéken él, amely magyar közigazgatás alatt állt évszázadokig, így ott könnyebben terjedt a reformáció. A hivatalos, munkaszüneti nappal járó ünnepek között van október 31., a reformáció ünnepe (Dan reformacije). A szlovéniai magyarok vagy muravidéki magyarok az egyikét alkotják azon kényszerkisebbségeknek, amelyek a trianoni békeszerzõdés következtében alakultak ki. Sorsuk azóta Jugoszlávia, illetve 1991 óta Szlovénia államhoz köti õket, rokoni kapcsolataik, kulturális-nyelvi kötõdésük és etnikai identitásuk azonban továbbra is erõs szálakkal fûzi õket Magyarországhoz. Zömükben Muravidék (Prekmurje) történelmi régióban élnek. Közigazgatásilag ez jelenleg a kissé nagyobb Pomurska szlovéniai régió része. A muravidéki magyarok két csoportra oszthatóak, az egyik az õrségi (az Õrség szlovéniai részét a magyarok által is használt helyi elnevezéssel Goricskónak Gorièko - is nevezik), a másik a Lendva-vidéki magyar tömb. Az elõbbiek az I. világháború elõtt Vas vármegyéhez, az utóbbiak Zala vármegyéhez tartoztak. Magyarországon a közbeszéd és a sajtó is elég gyakran keveri a Muravidéket a Muraközzel, s a szlovéniai magyarokat muraközi magyaroknak hívja. Az effajta téves megnevezés gyakran sérti a muravidéki magyarokat, mivel a Muraköz és a Muravidék között óriási földrajzi különbség van. 1991 nyarán a magyarok egyöntetûen a független Szlovénia mellett álltak ki. A rendszerváltás óta helyzetük elvileg tovább javult, mivel mind Magyarország, mind Szlovénia a kétoldalú nemzetiség-politikai kapcsolataikat példának kívánták állítani más, problémás relációk elé (a szlovéneknek Ausztriával és Olaszországgal vannak komoly gondjaik a kisebbségek miatt).
A muravidéki magyarság nemzeti alapon történõ önszervezõdése és politikai érdekérvényesítése az önálló Szlovéniában kapott igazán lendületet, bár - egyedül az akkori jugoszláv tagköztársaságok közül - azelõtt is élveztek alkotmányos különjogokat. Az
A jól mûködõ mûvelõdési intézményrendszer is hozzájárul ahhoz a furcsa helyzethez, hogy a magyar nyelvû lakosság csökkenése mellett növekedett a magyar kulturális életben meghatározó szerepet vállaló értelmiségiek (pedagógusok, írók-újságírók, tudományos kutatók, képzõmûvészek és mûvelõdésszervezõk) száma, ami mára már megközelíti a 180-at.
Lendvai Mûvelõdési Központ anyaországgal történõ kapcsolatépítés is új lendületet vett. A szlovéniai magyarság helyzete politikailag rendezett, az ország alkotmánya (az olaszokkal együtt) õshonos közösségnek tekinti õket, és egy-egy képviselõi helyet biztosít a számukra a parlamentben. Ennek is köszönhetõ, hogy a szomszédos országokban élõ magyar közösségekkel összehasonlítva a muravidéki magyarság építette ki a legteljesebb mértékben a maga kulturális autonómiáját. A magyar lakosság aránya azonban idõközben annyira lecsökkent a “kritikus tömeg” alá, hogy a viszonylag példás nemzetiségi politika sem tudja ellensúlyozni a asszimilációs tendenciákat. A határellenõrzés megszüntetése a két EU-tagállam között 2007. december 21-én azonban tovább élénkítheti a muravidéki magyarok anyaországi kapcsolatait. Demográfiai helyzet 1921-ben a Muravidék kb. 92 ezer lakost számlált, és ebbõl mintegy 20-25 ezernyi lehetett magyar. (A kiélezett politikai helyzetben tartott 1921-es jugoszláv népszámlálás adatai 15 000re tették a magyarok számát.) A magyar közösség létszáma az 1991-es szlovén népszámlálási adatok szerint már csak 8 500 volt. Jóindulatú becslések 12-16 000-re teszik a magyarok, illetve a magyarsághoz valamilyen módon kötõdõk számát. Alacsony létszámuk miatt asszimilálódásuk megállíthatatlannak látszik. A 2002-es népszámlálás során már alig több mint 6200-an vallották magukat magyarnak. Az adat megdöbbentette a szlovén politikai vezetést, és elkeseredettséget váltott ki a magyarok között. A létszám csökkenését nem tudja megakadályozni az általában példamutatónak minõsített szlovén kisebbségi politika sem. A határvidékké vált terület magyarsága nem tudta kiheverni a két világháború, a megtorlások, a kitelepítés, a kivándorlás és a belsõ migráció okozta veszteségeket, és a jelenlegi népmozgalmi adatok sem jobbak, mint akár az anyaországban, akár a népes magyarsággal rendelkezõ Erdélyben. Bár a Muravidék életszínvonala Magyarországénál – az általában magasabb szlovén életszínvonal részeként – lényegesen magasabb, az ország egészéhez képest mégis viszonylag elmaradott határvidéknek számít, ezért népességmegtartó ereje csekély.
Érdekképviselet A muravidéki magyarság politikai érdekképviseleti szervezete a Szlovén Köztársaság megalakulását követõen rövid idõ alatt létrehozott Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség (MMNÖK). Elõdjeként említhetõ az 1949-ben megalakult Szlovéniai Magyar Kisebbség Közmûvelõdési Bizottság. Ez azonban csak néhány évig mûködött. Az 1974-es jugoszláv alkotmány szellemében 1975-ben a községek képviselõtestülete mellett létrejöttek a magyar nemzetiségi oktatási-mûvelõdési érdekközösségek. Egészen a rend-szerváltásig két ilyen szervezet mûködött, egy a lendvai és egy a muraszombati községben, ezekbõl alakultak ki az úgynevezett nemzeti közösségek. A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség alapította a muravidéki magyarság mûvelõdési és tájékoztatási intézményeit, valamint társalapítója a Muravidéken meghonosodott kétnyelvû középiskolának. A kétnyelvû általános iskolák társalapítói az érintett önkormányzatok területén mûködõ magyar nemzeti közösségek. A Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség Tanácsa 1999. július 12-én új alapszabályt fogadott el, s a szervezet elnevezését Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösségre változtatta. Elnöke 1999-2006 között Tomka György volt. 2006 júniusában Vida Ferencet választották meg elnöknek. Öt szlovéniai község - Lendva, Dobronak, Hodos, Šalovci és Moravske Toplice - alakította meg az önkormányzati magyar nemzeti tanácsokat, ezek képviselõit a helyhatósági választások során választják meg. Minden magyar nemzeti tanács a saját statútuma alapján mûködik. Az öt nemzeti tanácsból kerülnek ki a csúcsszervezet, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség képviselõi. A helyi magyarságon belüli sajnálatos személyi és politikai ellentétek miatt a csúcsszervezetben két önkormányzat magyar nemzeti közösségei nem mûködnek közre. Kultúra Muravidéken a 2005-2006-os tanévben
7. 2010. április 9.
a kétnyelvû általános iskolákat 995 tanuló látogatta, az adatok továbbra is a diákok létszámának a csökkenését mutatják. A Lendvai Kétnyelvû Középiskolában 325 diák kezdte a tanévet: a két gimnáziumi tagozaton összesen 38-an tanulnak, egy összevont közgazdasági (13) és gépésztechnikumi (7) tagozaton 20, valamint két hároméves szakoktatási tagozaton összesen 26 diákkal. A közgazdasági tagozaton további 11 diák folytatja tanulmányait. A muravidéki kétnyelvû általános és középiskolákban összesen 1.320 diák fejezte be a tanévet. Ezekben az iskolákban a szlovén diákok számára is kötelezõ a magyar nyelv oktatása. A muravidéki magyarság jól mûködõ magyar nyelvû tájékoztatási rendszert épített ki magának. Az 50-es évek végén alapított hetilap, a Népújság mintegy 1.800 példányban jelenik meg, 1.500 elõfizetéses formában jut el az olvasókhoz, ebbõl 100 a szerte a világban élõ, muravidéki származású magyarokhoz. A korábban helyi szinten mûködõ Muravidéki Magyar Rádió 1996 január elsejétõl a Szlovén RTV szerves része lett és 1999-ben megteremtõdtek a feltételek ahhoz, hogy munkanapokon 11,5 órára bõvítse mûsoridejét. A rádiónak - amely évrõl évre gazdagabb intézménnyé vált - ma már 14 fõállású munkatársa és 12 külsõ munkatársa van. A Szlovén Televízió Lendvai Stúdiója a Szlovéniában élõ magyar nemzeti közösség számára sugároz mûsort. A lendvai magyar tv-stúdió együttmûködik a Kárpát-medencei hasonló intézményekkel is. A muravidéki magyarok kulturális központja Lendva városa. 1994. január elsején Göncz László igazgató vezetésével itt kezdte meg mûködését a muravidéki Magyar Nemzetiségi Mûvelõdési Intézet. Fõ tevékenységi területei a mûkedvelés, a könyvkiadás, a néprajz-helytörténet felkarolása, valamint az anyanyelv ápolása. Az Intézetben mintegy 45 hagyományõrzõ csoport mûködik, népdalkörök, néptáncos, hímzõ szakkörök. Irodalmi, történelmi vetélkedõket, nyári táborokat, színházi látogatásokat és ismeretterjesztõ elõadásokat szerveznek. Évente kb. 10 kiadványt adnak ki, ebbõl 2-3 folyóirat, a többi helytörténeti, néprajzi, szépirodalmi alkalmi kiadvány. Az Intézetben helytörténeti, néprajzi és szociográfiai tudományos kutatómunka folyik külsõ munkatársak bevonásával. 1998-tól az Intézet nonprofit alapon egy magyar könyvesboltot is mûködtet Lendván. A MNMI szerteágazó és színvonalas kulturális tevékenységét 1997 decemberében a magyar kormány a Kisebbségekért Díjjal ismerte el. Néprajz, hagyományok Néprajzi szempontból a muravidéki magyarság kisebb része az Õrséghez, nagyobb részük pedig Hetéshez, illetve a Lendvavidék önálló népi tájegységéhez tartozik. A muravidéki magyarság többsége katolikus vallású, azonban az õrségi falvakban, valamint Szentlászló környékén élnek kis számban evangélikusok, illetve reformátusok. Az õrségi magyarok települései északról délre: Õrihodos, Kapornak, Domonkosfa, Szerdahely, Pártosfalva, Kisfalu, Csekefa és Szentlászló. A lendvavidéki (hetési) magyarok települései északról délre: Dobronak, Zsitkóc, Kámaháza, Göntérháza, Radamos, Hídvég, Bánuta, Hosszúfalu, Hosszú-faluhegy, Lendva, Lendvahegy, Alsólakos, Felsõlakos, Gyertyános, Kapca, Kót, Csente, Petesháza, Hármasmalom, Völgyifalu és Pince. Míg a Lendvavidéken útmenti zárt szerkezetû települések vannak, az õrségi területre inkább a szórt (szeres) településszerkezet jellemzõ.
8. 2010. április 9.
Szilágyság/14.
Életmód
www.hhrf.org/szilagysag/
Miért van tavaszi fáradság? Elkerülhetetlennek tûnik és szinte mindenki átéli a tavasszal rátörõ kimerültséget, ólmos fáradtságot. Mi lehet az oka a tavaszi fáradtságnak és hogyan lehet enyhíteni a tüneteket? Talán meglepõ lehet, hogy miért pont akkor lesz úrrá rajtunk a letörtség és a kimerültség, amikor a hosszú tél után már látjuk az „alagút végét”, hosszabbak a nappalok, enyhébb az idõ, rügyeznek a fák. Mégis ilyenkor sokan érzik úgy, hogy szinte az ágyból sincs kedvük kikelni, rossz a hangulatuk, nincs kedvük semmihez, esetleg gyakran fáj a fejük. Többféle magyarázat is létezik a tünetegyüttesre, amit kisebb vagy nagyobb mértékben mindenki tapasztal. Egyes orvosi értelmezések szerint a tavaszi fáradtság tulajdonképpen egyfajta hiánybetegség, mivel tél végére a szervezetbõl szinte teljesen kiürülnek a tartalékaink. Ilyenkor általában a vitaminok hiánya a legnagyobb gond, hiszen télen a táplálkozásunk sokkal egyoldalúbb, és
az ilyenkor kapható külföldrõl szállított, még éretlen állapotában leszedett zöldségekgyümölcsök vitamintartalma sokkal kisebb, mint a frisseké. Szintén megviselik a szervezetet a tavasszal jellemzõ idõjárás változások, mivel ilyenkor általában sûrûn váltogatják egymást a magas légnyomású anticiklonok, és az alacsony légnyomású ciklonok. A gyors változásokhoz nehezebben alkalmazkodik az idegrendszer, és ez a vérnyomásproblémákkal küzdõket különösen megviseli, de másoknál is jelentkezhet fejfájás, hangulatváltozások vagy akár enyhébb depresszió. A tünetek enyhülhetnek, vagy hamarabb elmúlnak, ha tartunk egy tisztítókúrát. Nem véletlen, hogy a legtöbb kultúrkör, vallás elõír ilyenkor valamiféle böjtöt. Fogyasszunk sok zöldséget-gyümölcsöt, folyadékot, gyógyteákat, és töltsünk minél több idõt a szabad levegõn. A tavaszi napfény sokat fog javítani
a hangulatunkon, a legideálisabb, ha a szabadban mozgunk, kocogunk, kirándulunk, hiszen a sportolással felszabaduló boldogság hormonok is segítenek legyõzni a tavaszi fáradtságot. Thököly Vajk
Az óraátállítás és hatásai A vasárnapi óraátállítással megkezdõdött a nyári idõszámítás. Hogy nyertesei vagy vesztesei vagyunk annak, hogy természetellenesen belenyúlunk az idõ folyásába, arról megoszlanak a vélemények. De egy-két dologról érdemes elgondolkodni. Az elsõ óraátállítást 1916-ban alkalmazták Amerikában energiatakarékossági okokra hivatkozva. A nyári idõszámítás megvalósításának módját az a csillagászattal
összefüggõ jelenség adja, hogy a Föld északi féltekéjén a napéjegyenlõség kezdetétõl (március 21.), a végéig (szeptember 23.), hosszabbak a nappalok, és rövidebben az éjszakák, mint télen. Nálunk 1979- ben vezették be a kettõs idõszámítást. Szervezetünk belsõ biológiai órája igen érzékeny mûszer, ezért felborulása komoly problémákat eredményez. Hogyan reagálunk, ha hirtelen a semmibe vész egy óra az életünkbõl? Biológiai óránk igen érzékeny mûszer, melyet a külvilágból érkezõ ingerek nagyban befolyásolnak. Elsõsorban a sötétség és világosság napi változása adja meg ezt a belsõ ritmust. Ezt az információt a szem táplálja be a biológiai órába. Az óraátállítással pedig kizökken szervezetünk az addig beállt ritmusból. Az idõ folyását mesterségesen rendszerezõ óra az alapkutatások szerint igenis hatással van a
szervezetre. Nem csak az alvás és ébrenlét váltakozását befolyásolja, hanem vérnyomást, pulzust, a máj anyagcseréjét, testhõmérsékletet, sejtciklust és még sorolhatnánk. De a szervezet, igen rugalmas és jól alkalmazkodik a külsõ tényezõk változásaihoz, így pár nap alatt képes az átállásra. Hogy ki milyen érzékenyen reagál, azt egyéni kronotípusa határozza meg, vagyis az egyéni alvás- ébrenlét ciklusa. Emellett egyes felmérések kimutatták, hogy az átállítást követõ napon megsokszorozódnak az autóbalesetek, megugrik a szívinfarktusok száma, és az említett testre kifejtett vegetatív hatások miatt megváltozhat a vérnyomás és pulzusszám is. E negatív következmények elkerülésének érdekében ajánlatos többet mozogni a szabad levegõn, igyunk több folyadékot és fogyasszunk magnéziumban gazdag ételeket. Thököly Vajk
Hazugságtoplista: elsõ helyen a “nincs térerõ” Az “átlagbrit” naponta négyszer füllent derítette ki a felmérést végzõ OnePoll cég, amely 4300 személyt kérdezett meg hazudozási szokásairól. Az eredmény szerint a britek egyharmada lódít testsúlyáról, negyede adósságairól, 30 százaléka testedzésérõl. Minden negyedik szigetországi hazudja párjának, hogy az jól néz ki, miközben az ellenkezõje a véleménye. A nõk bõ 40 százaléka füllent új ruhája áráról. A megkérdezettek háromnegyede szerint a nõk ügyesebben hazudnak, és ezt alátámasztja az az adat, hogy a hazugságon kapottaknak 46 százaléka nõ - 54 férfi. A brit toplistán a népszerûség a leggyakrabban “használt” hazugságként értendõ. 1. Nincs térerõ. 2. Nincs nálam semmi készpénz. (Ezt kéregetõk ellen vetik be.) 3. Jól vagyok, nincs semmi baj. 4. Remekül nézel ki! 5. Örülök, hogy látlak. 6. Majd hívlak! 7. Csupán barátok vagyunk. 8. Hamarosan újra találkozhatnánk. 9. Már úton vagyok! 10. Nem, nem olyan nagy a feneked.
11. Bocs, véletlenül rossz gombot nyomtam be, ezért csúsztam le a telefonhívásodról. 12. Holnap abbahagyom. 13. Nem haragszom rá. 14. Borzasztó volt a közlekedés. Az ötvenes listán egyebek közt ezek is szerepelnek még: ,,Ez lesz az utolsó korsó.”
,,Lerohadt a szerverünk.” ,,Nem hajtottam olyan gyorsan.” ,,Nem eszem túl sokat, csak lassú az anyagcserém.” “Megállt az órám.” ,,Nagyon finom!” ,,Nem vagyok kész egy kapcsolatra.” ,,Rosszul írtam fel a számod.” ,,Nem indult a kocsim.” A lista a Daily Telegraph címû brit lapban jelent meg. (mti)
Horoszkóp KOS Általában nagyvonalú vagy, mégis képes vagy olyan jelentéktelen apróságokon is robbanásig feldühödni, amin mások csak jóízûen nevetnének. Ezen a héten lehetõséged adódhat arra, hogy némiképpen stabilizáld a kritikussá vált anyagi helyzetedet. BIKA Nehezen találod meg az arany középutat, fanatikusan kitartasz olyan kapcsolatok mellett is, amit mások már rég feladtak volna. Lehet, hogy neked van igazad, hiszen a hit ereje csodákra képes. Ha rugalmasabb és toleránsabb leszel, akkor azzá válhatsz, aki lenni akarsz. IKREK Azt hiszed, hogy mindenki akar tõled valamit, meglehetõsen hadilábon állsz az érzelmekkel és a bizalommal. Szeretsz bûntudatot kelteni másokban, hogy a saját fogyatékosságaidról eltereld a figyelmet. Itt az ideje egy alapos átértékelésnek. Ha ez sikerül, akkor már nem fogod magadat annyira sebezhetõnek érezni. RÁK Anyagilag meglehetõsen kaotikus hét elé nézel, az egyre gyarapodó, kifizetetlen számlák miatt fájhat a fejed. Az érzelmi életed is labilis mostanában, szeretnéd végre lezárni a régebbi, zûrös kapcsolatodat, de újabb és újabb megpróbáltatások várnak rád. OROSZLÁN Szereted azt érezni, hogy szükség van rád, élvezed, ha mások függnek tõled. Ezért aztán hajlamos vagy elfelejteni, hogy a másik kibontakozását is engedni kell, nem pedig elnyomni. SZÛZ Ezen a héten sok türelemre és kitartásra lesz szükséged. Próbáld visszafogni magad bármennyire nehezedre esik -, és nagyon elégedett leszel az eredménnyel. Érezni fogod, hogy szeretnek, ez pedig mindennél többet ér. MÉRLEG Erõs vágy él benned a szeretetre, elfogadásra, harmóniára, mégsem tudsz teljesen feloldódni a kapcsolataidban. Mindent megadnál azért, hogy kivívd a csodálatot és elismerést. Ha meg akarod találni a boldogságot, akkor tenned is kell érte! SKORPIÓ Valószínûleg a régi kedvesedbe szeretsz bele újra, akit annak idején a mostani, eleve kudarcra ítélt kapcsolatodért hagytál el. Ha valakit igazán szeretünk, akkor nem tudjuk elfelejteni. Nem akaratunktól függ, hogy szeretünk-e valakit vagy sem. NYILAS Egyelõre nem valószínû egy újabb, jól jövedelmezõ munka vagy munkahely lehetõsége. Idegeskedni azért nem kell, légy türelemmel, várd meg a legkedvezõbb alkalmat a változtatásra. BAK Nem tûröd az ellentmondást, akaratodat minden áron keresztülviszed, még akkor is, ha ebbe a másik beleroppan. Ne másokat akarj folyton megváltoztatni! Ezen a héten a pénz körül forognak a gondolataid, lehetõséged adódhat, hogy gyarapítsd a bevételeidet. VÍZÖNTÕ Érzelmeid meglehetõsen labilisak mostanában, nem nézed jó szemmel, ha a párod akarja megmondani, mit és hogyan kellene tenned. Próbáld meg diplomatikusan kezelni a helyzetet, használd a rendkívüli intelligenciádat és verbális képességedet a nézeteltérések elsimítására! Hidd el, menni fog. HALAK Ezen a héten kerüld a munkahelyi konfliktusokat, fõleg a feletteseiddel ne bocsátkozz értelmetlen vitákba, ha anyagilag nem akarsz rosszul járni. Ne foglalkozz azzal, hogy másoknak mi jutott, érd be azzal, ami neked van.
Szilágyság/14.
Kaleidoszkóp
www.hhrf.org/szilagysag/
Nem kell feleslegesen cserélni a hardvereket Két és fél milliárd PC kerülhet szemétre amiatt, hogy korszerûsítésre hivatkozva a felhasználók fölöslegesen cserélik a számítógépes hardvereket és ezzel súlyos környezeti károkat okozhatnak. A Nottinghami Egyetem fenntarthatósági kutatói szerint világszerte mintegy 2,5 milliárd tökéletesen mûködõ számítógép kerülhet a szemétbe 2013-ig, mindössze azért mert a ,,lusta” szoftverfejlesztõk az egyszerûbb utat választva írnak egyre nagyobb processzorteljesítményt igénylõ alkalmazásokat” - olvasható a The Daily Telegraph brit napilap online kiadásában. A számítástechnikai alkatrészek
cseréjébõl származó veszélyes hulladékok problémájának úgy lehetne a leghatékonyabban elejét venni, ha a fejlesztõk és a kereskedõk lemondanának a minduntalan eszközfrissítési stratégiájukról - magyarázta Peter Swann, fejlesztési és fenntarthatósági szakértõ. Számtalan számítógép kereskedõ a szoftverfejlesztõkkel együttmûködve elõtelepíti a programokat az új gépekre. Ezeknek a programoknak egy része azonban olyan ritkán használt opciókat tartalmaznak, amelyek jelentõsen lekötik a számítógép erõforrásait és egy idõ után a vásárlókat a hardver cseréjére ösztönzi - hangsúlyozta a professzor. A hardvergyártóknak és a szoftverek fejlesztõinek mindössze annyi lenne a dolguk, hogy a különbözõ alkalmazások szabad összeválogatásával, illetve a szoftverek és a régebbi perifériák kompatibilitásának megõrzésével növeljék a számítógépek élettartamát. A kidobásra ítélt gépeket általában Ázsiába, Latin-Amerikába vagy Afrikába szállítják újrahasznosítás céljából, de az ENSZ múlt hónapban kiadott közleménye szerint egyre nagyobb az aggodalom amiatt, hogy az elektronikai hulladékok egyre jobban feltöltik a szeméttelepeket ezekben a térségekben.
A sport legyõzte a húsvétot Amióta Írországban vannak bárok, Nagypéntek mindig is “száraz” nap volt, egészen 2010-ig. Most azonban bírósági döntés született arról, hogy Limerick városának 110 pubja kinyithat április 2-án. A városban fontos rögbi meccset rendeznek, amelyre több tízezres nézõsereget várnak. A sport tehát legyõzte a húsvétot, ez lett Írország szerte az elsõ Nagypéntek, amikor az írek ivásra adhattják fejüket. A ,,régi” Írországban elképzelhetetlen lett volna, hogy hasonló döntés szülessen. A sziget a katolikus egyház megkérdõjelezhetetlen befolyása alatt állt, a katolikusoknál pedig a húsvét a legnagyobb ünnep. A hét végén született bírósági döntés szakértõk szerint is egy gyorsan világiasodó Írország képét mutatja. ,,Ez a Nagypéntek végének jele” - mondta a bártulajdonosok egyike, aki sikerrel perelte be az államot azért, hogy ez a péntek is ugyanolyan legyen mint bármelyik másik, legalábbis üzleti szempontból. ,,Minden bárnak meg kell hagyni a lehetõséget, hogy nyitva tartsanak, ha akarnak. A mostani döntés nagy
lépés ebben az irányban” - mondta David Hickey. A Hickey pártján állók azzal érveltek, hogy a pubok zárva tartása 7,3 millió eurós (1,9 milliárd forint) bevételkiesést jelentene a gazdasági válság által különösen súlyosan érintett Limericknek. A városban igen nagy a munkanélküliség azután, hogy a Dell komputergyártó bezárta helyi üzemét. A bíró egyetértett a keresetben foglaltakkal, a katolikus egyház helyi papjai viszont szomorúak voltak, amiért az írek naptárában szereplõ két száraz nap - a másik karácsony egyike hosszú részeges hétvégébe fordul. (impulzus.ro)
2010. április 9.
Fizetõs email, hadronütköztetõ a metróban: áprilisi tréfák, amiknek sokan bedõltek Fizetõs email, fapados út a világûrbe, David Beckham, mint az ausztrál fociválogatott másodedzõje, új mobilszám az Európai Unió polgárainak és euró Bulgáriában – csak néhány az április 1-jei tréfákból, amelyek idén sokakat megtévesztettek. Németországban például a kora reggeli hírektõl egészen délig arról folyt a diskurzus, hogy milyen következményekkel jár az emailekre kiszabott, és júniusban életbe lépõ egy eurocentes “bélyegköltség”, míg végül kiderült, hogy kacsa az egész. Ismét - immár klasszikusként röppentek fel (ál)hírek a Google internetes óriásvállalattal kapcsolatban. A cég beszáll az atomkutatásba és Topekára változtatja nevét - csattantak el hasonló viccek csütörtökön. Franciaországban arról röppentek fel hírek, hogy Nicolas Sarkozy elnök egy A380 típusú óriás repülõgéppel lepi meg amerikai kollégáját, Barack Obamát. Kettejük közös vacsoráján - Sarkozy a minap érkezett az Egyesült Államokba pedig állítólag arról egyeztetettek, hogy üzenetet küldenek a világmindenségbe. Ezek egyike így szól: ,,Vigyázat, április 1je!”. A franciák közül sokan nem hittek viszont fülüknek, amikor az igazságügyi minisztérium államtitkára olyan jelentést terjesztett elõ, amelyben a “nyílt börtönökért”, vagyis olyan büntetésvégrehajtási intézményekért szállt síkra, amelyekben a rabokat nem zárják be. Ilyen fegyházak pedig valóban léteznek. Görögországban az egész Európai Uniót foglalkoztató gazdasági megpróbáltatások adtak alkalmat a tréfára, az Apogevmatini címû lap például arról tájékoztatta olvasóit, hogy a hellének megsegítését mereven ellenzõ Angela Merkel német “vaskancellár” telefonon keresztül mégiscsak anyagi támogatást eurómilliárdokat - ajánlott fel görög kollégájának, Jeórjiosz Papandreunak. Ennél még merészebb elgondolással állt elõ
egy másik újság, amely azt írta: a görögökkel nem éppen baráti viszonyt ápoló Törökország húzza ki csávából a helléneket. Az egyik bulvárlap pedig azt szellõztette meg, hogy Kosztasz Karamanlisz 2009-ben leváltott kormányfõ, akinek számlájára a sokáig elkendõzött és hirtelen kirobbant gazdasági válságot írják, rossz lelkiismerete miatt élete végéig meg akarja hosszabbítani olaszországi vakációját. A bolgárok még a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) is kínos helyzetbe hozták vicceikkel. Az IMF mellett a bolgár központi bankot is felpaprikázta az a hír, amely szerint a leva mellett párhuzamos fizetõeszközként az eurót is bevezetik. Minderrõl az IMF egyik - mint utóbb kiderült - álképviselõje számolt be rádióinterjúban. Nagy-Britanniában a vadászgörények hitelét rontották április 1-jei tréfával. Különlegesen idomított vadászgörények segítségével fekteti le vidéken a szélessávú internet kábeleit egy brit szolgáltató jelentette csütörtökön honlapján a The Daily Telegraph, amely késõbb áprilisi tréfának nevezte a hírt. A Daily Mail azt adta hírül, hogy a brit autóklub ezentúl jóval gyorsabban érkezik a lerobbant kocsikhoz, mivel szerelõi valósággal repülnek a hátukra szerelt lökhajtásos puttonynak köszönhetõen. A The Daily Mirror és a Daily Express azt írta, hogy II. Erzsébet brit uralkodó utazási kiadásai csökkentése érdekében az EasyJet fapados légitársasággal utazik. A cikkel együtt megjelent fotón látható, amint a királynõ felszáll a légitársaság egyik repülõgépére. Végül a The Independent azt adta hírül: birtokába került egy tanulmány arról, miszerint az Európai Nukleáris Kutatóközpont (CERN) vizsgálja annak lehetõségét, hogy a második nagy hadronütköztetõt a londoni metró egyik vonalán, a Circle Line-on alakítja ki. (mti/afp/dpa)
Már a gondolatainkban is olvasnak
25 millió kallódó csomag Eltûnt, késõn, vagy rossz járatra adták fel: világszerte 25 millió csomag tûnt el a reptereken a tavalyi évben. Egy biztos, a “tévelygõ” csomagok 2,5 milliárd dollárba kerültek a légitársaságoknak - derült ki a légiforgalommal kapcsolatos adatokat gyûjtõ SITA nevû
9.
szervezet csütörtökön ismertetett összesítésébõl. Az eltûnt csomagok 52 százalékát átszálló utasoknál rossz szalagra vagy szállítókocsira tették. 16 százalék el sem hagyta az indulási repteret, míg más bõröndöket rossz helyre adtak fel, de az is elõfordult, hogy nem a megfelelõ gépbe pakolták be. A SITA szerint az eltévedt csomagok túlnyomó többsége 48 órán belül megkerült. 3,4 százalék, vagyis 850 ezer táska és bõrönd azonban nem jutott vissza gazdájához: elõfordult, hogy nem mennek érte, de az is, hogy ellopták. Az arány mindenesetre javult a 2008hoz képest, akkor 32,8 millió volt az eltûnt csomagok száma. (impulzus.ro)
Kissé George Orwellt idézi a brit University College London idegkutatóinak vívmánya: mágneses rezonancia tomográfia (MRI) és számítógépes program segítségével képesek voltak nagy valószínûséggel megmondani, hogy kísérleti alanyaik három film közül épp melyikre emlékeznek. A tudósok tíz jelentkezõnek három semmitmondó rövid filmet vetítettek le például egy nõrõl, aki talál egy levelet, majd azt bedobja a postaládába, vagy egy másikról, aki megiszik egy pohár kávét, utána pedig eldobja a poharat. A kísérleti személyeknek ezt követõen mágneses rezonancia tomográfban fel kellett idézniük az egyes filmeket. A filmekhez kapcsolódó agyhullámokat feljegyezték, majd egy számítógépes program azokat bizonyos mintákká alakította át - tudósít a Der Standard címû osztrák lap internetes kiadása (www.derstandard.at).
A továbbiakban a kutatók csupán a mért minták alapján kívánták megmondani, hogy az alany épp melyik filmre gondolt. Sikerült is beazonosítaniuk a filmeket. Szerintük ez pedig azt bizonyítja, hogy a mindennapok összetett emlékeiért felelõs epizodikus emlékezetben hagyott idegi nyomok igen stabilak.
10. 2010. április 9.
Szilágyság/14.
Sportvilág - Humor
www.hhrf.org/szilagysag/
I. Húsvéti Ifjúsági Focikupa Húsvét szombatján, Szilágyperecsenben a Szilágy Megyei Ifjúsági Egyeztetõ Tanács elsõ alkalommal szervezte meg a szilágysági magyar fiatalok számára a húsvéti minifociban való megmérettetést. A tornára 12 csapat nevezett be, amelyet a szervezõk két csoportba osztottak. Végül 11 csapat jelent meg, mivel Szilágycseh csapata sérülések miatt nem tudott részt venni a megmérettetésen. Eredmények: Perecsen II.- Varsolc I. Perecsen I.- Szilágysomlyó Ráton- Kraszna Brasil Bagos- Kraszna Royal Venus Balla- Varsolc II. Lompért- Szilágycseh Kraszna Royal- Lompért Varsolc I.- Varsolc II. Szilágysomlyó- Szilágycseh Kraszna Brasil-Venus Balla Perecsen I.- Bagos Szilágycseh- Kraszna Royal Perecsen II.- Ráton Szilágysomlyó- Bagos Ráton- Varsolc I. Perecsen I.- Szilágycseh Lompért- Perecsen I. Venus Balla- Perecsen II. Varsolc II.- Kraszna Brasil Szilágysomlyó- Kraszna Royal Varsolc I.- Kraszna Brasil Szilágycseh-Bagos Perecsen II.- Varsolc II. Bagos- Lompért
0-3 0-3 2-0 6-0 4-0 3-0 3-1 6-0 3-0 1-2 2-0 0-3 1-3 1-1 1-1 3-0 0-1 2-0 1-3 1-0 0-3 0-3 1-0 2-1
A csoportmérkõzések izgalmait is felülmúlták az elõdöntõk összecsapásai. Amint a fenti táblázatból is kitûnik, a legjobb négy közé Szilágysomlyó, Venus Balla, Ráton és Perecsen I. csapatok
jutottak. Az elsõ megmérettetés a Szilágysomlyó és a ballai Venus közti összecsapás volt, ami a torna egyik legizgalmasabb mérkõzésének bizonyult. A csapatok fej-fej mellett haladtak a rendes játékidõben. Amint elõnyhöz jutott valamelyikük az ellenfél azonnal válaszolt.
Ráton- Venus Balla Lompért- Szilágysomlyó Venus Balla -Varsolc I. Varsolc II.- Ráton Kraszna Royal- Perecsen I. Kraszna Brasil- Perecsen II.
2-1 0-3 1-0 2-0 1-2 2-1
A csoportokon belülli helyezések:
A csoport 1.Szilágysomlyó 2. Perecsen I. 3. Kraszna Royal 4. Bagos 5. Lompért 6. Szilágycseh B csoport 1. Ráton 2. Venus Balla 3. Kraszna Brasil 4.Varsolc I. 5. Perecsen II. 6. Varsolc II.
Pont 13 12 9 7 3 0 13 12 9 7 3 0
A somlyói csapat a rövidpasszos technikát vetette be, míg a ballai fiatalok a távoli bombázásokból voltak eredményesek. A mérkõzés feszült hangulatát a 2-2-es végeredmény fokozta igazán, amikor is hétméteres rúgásokkal döntötték el a döntõbejutásért vívott harcot, amelyben a ballai ifjak kerekedtek felül. A másik összecsapás Ráton és Perecsen elsõ számú csapata között zajlott, amely a házigazdák 10-as gyõzelmével ért véget. A harmadik helyért folyatott viadalra nem került sor, mivel a vereség miatt csalódott szilágysomlyói gárda hazautazott a tornáról. Így a harmadik helyet automatikusan Ráton csapata szerezte meg. A döntõ nem tartogatott különösebb izgalmakat, a ballai fiúk laza játékkal 2-0 arányban gyõzték le Perecsen elsõ számú csapatát. A díjakat és az okleveleket Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke, Szilágyi Róbert, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének ügyvezetõ elnöke és Vig Szabó Levente, a SZIT elnöke adták át. A Szilágy Megyei Ifjúsági Egyeztetõ Tanács legközlebbi sportrendezvénye a szilágysági ifjúsági amatõr asztaliteniszbajnokság lesz április 24-én Kémeren. SZIT sajtóiroda
A döntõsök közös fotója
120 kiló arany Kovács és felesége kirándulni megy. Kovács megkérdi a vámostól: - Aranyat lehet átvinni? - Lehet. - És 120 kilót? - Azt nem. Ekkor odafordul a feleségéhez: - Hallod aranyom? Te itthon maradsz. *** Nyuszika Nyuszika talál egy pisztolyt, azonnal elrohan vele a rókához és a fejének szegezi: - Róka, most beszarsz! - és valóban a róka rendesen maga alá piszkít. - Most, megeszed! - bátorodik fel saját tettén a nyuszi. - Én ezt meg nem eszem. - Akkor lelõlek! - fenyeget a nyuszi. - Lõjj, de akkor sem eszem meg törõdik bele sorsába a róka. Nyuszika meghúzza a ravaszt, de semmi hatás, a fegyver nem volt megtöltve. Kérdõn a rókára néz: - Megegyem ? *** Magában beszél - Ki az abszolút sovány? - ??? - Aki magában beszél és kihallatszik, amit mond. *** Még kapaszkodik A tízemeletes ház legfelsõ emeletén egy férfi ki akar lökni egy asszonyt az ablakon. Az utcán bámészkodók közül felkiált valaki: - Gyilkos! Ki akarja lökni a feleségét! - Nem a feleségem, az anyósom! - kiált vissza a tízedikrõl a férfi. Mire a bámészkodó: - Nézd, hogy kapaszkodik a rohadék! *** Iskolában Az iskolában a tanító néni így szól Pistikéhez: - Pistike, ha anyukádnak van három almája, és hétfelé kell osztania, mit csinál? - Kompótot! *** Bizonyítvány A szomszéd néni kérdezi a jogász házaspár gyerekétõl: - Mit szóltak a szüleid a bizonyítványodhoz, Pistike? - Elsõ fokon elmarasztaltak. *** Mozdonycsere Megy az orosz vonat Szibériában. Egyszer csak megáll. Az utasok kérdezõsködnek: - Mi történt? - Mozdonyt cserélnek. - Mire? - Vodkára! - És akkor hogy fogunk tovább menni? - Részegen! *** Betegek Két beteg beszélget a kórházban: - Maga miért fekszik itt? - Infarktus. És maga? - Én is. - És mit mondtak, mitõl kapta? - Ígéretem ellenére nem hagytam abba a dohányzást. Hát maga? - Én meg nem kaptam meg idejében a dohányt, amit ígértek. *** Kistestvér Apa benyit a négyéves Pistike szobájába, és örömmel újságolja: - Kisfiam! Itt járt egy tündér, és hozott
nekünk egy gyönyörû kisbabát. Ott fekszik anya ágyában, nem akarod megnézni? - Nem, kösz. - feleli Pistike. - Kisbabát láttam már eleget, de ha elõbb szólsz, a tündért megnéztem volna. *** Taxiban A taxiban elõreszól az utas a sofõrnek, és közben megérinti a vállát. A vezetõ elveszti az uralmát a kocsi felett, és kis híján nekimegy egy fának. Megáll, majd nehány másodperc múlva megszólal: - Uram, ön halálra rémisztett! - Elnézést, de nem gondoltam, hogy ennyire megijed, ha megérintem a vállát. - Tudja - meséli a sofõr - én csak egy hete taxizom. Azelõtt halottaskocsit vezettem... *** Plakát Egy házaspár sétál az utcán, amikor meglátnak egy plakátot, amin egy bikinis szépség éppen sört iszik, mellette egy söröskarton. Megszólal a feleség: - Ha egy karton sört meginnék, nem hiszem, hogy ilyen karcsú lennék. - Nem drágám - teszi hozzá a férj -, ha én innék meg egy karton sört, akkor lennél ilyen karcsú. *** Kor Egy kisfiú kérdezi a nagymamájától: - Nagyi, te milyen öreg vagy? - Hát, nem is tudom... - hangzik az elkerülõ válasz. - Tudod mit? A fehérnemûdbõl kiderül. Látod, az enyémbe az van írva, hogy 4-6 évesig. *** Párbeszéd - Te, igaz, hogy a szomszéd fia majdnem papnak ment? - Igaz, de a pap az utolsó pillanatban elugrott az útjából. *** Pistike A négyéves Pistike odamegy az áruházban az információs pulthoz: - Csókolom! Nemsoká idejön majd egy kétségbeesett néni, aki a gyerekét keresi. Tessék neki megmondani, hogy a játékosztályon vagyok! *** Üzenet Egy irodaházban eltûnt az egyik férfi az íróasztala mellõl. A kollégák egész délelõtt keresték, végül megtalálták a folyosón egy félreesõ zugban, amint egy széken ülve alszik. A fõnök odament, lehajolt hozzá, de nem ébresztette fel, hanem egy cédulát tett az ölébe: ,,Amíg itt alszik, van állása, de amint felébred, már nincs többé.” *** Horgászat - Drágám, miért szeretsz horgászni? - Mert csend van és nyugalom. - Jól hangzik, legközelebb megyek veled én is! - Mondom CSEND VAN ÉS NYUGALOM! Zöldelõ számítógépek
Szilágyság/14.
Hirdetés
www.hhrf.org/szilagysag/
* Egy 48 éves nõtlen férfi szeretne megismerkedni egy komoly hölggyel, esetleg házasság is lehet belõlle. 180 cm magas 78 kg vagyok. Érdeklõdni 19-20. óra között lehet a 0751 395112-es telefonszámon. * Kertes ház eladó Rátonban a 89. szám alatt. Érdeklõdni a 0260 633856 telefonszámon lehet. * Eladó betonfödémes ablakkal rendelkezõ téglagarázs a Liget II. negyedben. Érdeklõdjenek a 0767 173279-es telefonszámon. * Eladó gyümölcslevet elõállító SIEMENS konyhagép. Érdeklõdni a 0767 173279-es telefonszámon lehet. * Eladó minõségi nemesszõlõbõl készült fehér házibor Szilágyballán édes, félédes, félszáraz és száraz kategóriában. Családi és egyébb rendezvényekre megszemélyesített palackozott formában is kapható. Borkóstolásra jelentkezni és bõvebb információkat kérni a 0743 624688-as telefonszámokon lehet. * Eladó 1983-as kiadású Aro 10, 52000 futott kilóméterrel, mûszaki engedély nélkül, mûködõképes állapotban. Irányár 2000 lej. Érdeklõdni lehet a 0742 091536-os telefonszámon. * Asztali fehérbor eladó Szilágysámsonban. Érdeklõdni a 0745 502837-es telefonszámon lehet! * Tervezõ cég házak tervezését, engedélyezéshez szükséges dokumentumok össszeállítását vállalja. Irányár 5 lej négyzetméterenként, vagy megegyezés szerint. Érdeklõdni a 0740 577845-ös telefonszámon lehet. * Felújított kertes ház, gyümölcsössel eladó. Érdeklõdni a 0260 636891-es telefonszámon lehet.
* Eladó 2 szobás tömbházlakás Zilahon a Fenyves negyedben. Érdeklõdni a 0740 467132es telefonszámon lehet. * Eladó gyökeres szõlõfa Szilágysámsonban. Érdeklõdni a 0260 653323 vagy a 0260 653328-as telefonszámokon lehet. * Eladó ház 22 ár telekkel Szilágynagyfaluban. Érdeklõdni a 0757 105330-as telefonszámokon lehet. * Eladó BMW 542 85-ös kiadású, beíratva, mûködõképes állapotban. Irányár 450 euró. Alkudható. Érdeklõdni a 0740 783783-as telefonszámokon lehet. * Ilosván eladó kertes családiház 0,25 ha kert és gyümölcsös. Érdeklõdni lehet a 0359 461448 vagy a 0260 656256-os telefonszámokon lehet. * Magyar-angol diplomával rendelkezõ személy, fordítást, korrektúrát, magánórákat vállalok. Érdeklõdni lehet du. 16-20 óra között a 0720 291457-es telefonszámon. * Eladó felújított 2 szobás kertes ház Szilágysomlyón. Víz és csatornázás bekötve. Érdeklõdni a 0726 375586, 0722194179 vagy 0256 270074-es telefonszámokon lehet. * Egésznapos takarítást vállalok, kétszer egy héten, hétfõn és csütörtökön. Drágos Mária, tel.0260617173 * Eladó vörös- és fehérbor literenként 3,5 lejért. Érdeklõdni a 0742 854435 és 0748 786645 telefonszámokon lehet.
Gázkazánok savazását és vízkõtelenítését vállaljuk! Érdeklõdni a 0742 932087-es telefonszámon lehet.
Kirándulás Tunéziába Június 16-23. között. A szállás 4 csillagos szállodában, félpanziós ellátással. Összár 350 euró. Jelentkezni április 20-ig Forró Zoltánnál a 0745 318626 telefonszámon lehet.
11. 2010. április 9.
Horgász, vadász és kemping felszerelések Zilah, 1989. December 22. (Kraszna utca) utca 39. szám Tel/Fax: 0260-661290, Mobil: 0744665150 e-mail:
[email protected] ÚJ üzletünk megnyílt Zsibón Avram Iancu utca, Bl. G8 1. ap. Tel: 0260-644044
A WALEX-WMX Kft. Gépjármû-vezetõi tanfolyamot szervez A,B,C, C+E kategóriákban, 18 éves korhatárral és 21 éves korhatárral D kategóriában MAGYAR NYELVÛ vizsgázási lehetõséggel. Számítógépes gyakorlási lehetõség a cég székhelyén. Elérhetõség: 0744-545475 telefonon. A cég titkársága a Ciobancakabinettel egy fedél alatt mûködik. Várjuk jelentkezésüket!
S.C. NUTRIVET S.R.L. Gh.Doja u. 31. sz.
Sógor, hol a jó bor? Szilágyballán, ahol a bornak lelke van. Kínálatunkban a minõségi, nemesszõlõbõl készült fehér szilágyballai házibort megtalálja édes, félédes, félszáraz és száraz kategóriákban. Ünnepi alkalmakra, családi és egyébb rendezvényekre megszemélyesített palackozott formában is kapható. Borkóstolásra jelentkezni és bõvebb információkat kérni a 0743 624688-as telefonszámon lehet.
Mûködik a „La trei brazi” menedékház Görcsön határában, a DJ 108-as Zilah-Szilágycseh út mellett. Minden igényt kielégítõ 3 lakrésszel és 6 kétágyas szobával várjuk vendégeinket. 150 férõhelyes vendéglõnkben minden hagyományos és európai menüt kínálunk. Esküvõket, keresztelõket, összejöveteleket is szervezünk. A „La trei brazi” menedékház ideális hely, ha Ön szép környezetben jól akarja érezni magát. További információkért vagy helyfoglalásért tárcsázza a 0744/284-170 vagy a 0751/241-107-es telefonszámot.
Felszolgálót alkalmazunk!
Forgalmaz: - csirketápot, - pulykatápot, - nyuszi tápot, - disznó/malactápot, - galambtápot, - kutya/macska tápot. Nagyobb mennyiségû megrendelés esetén ingyenesen hazaszállítjuk az árut. Telefon: 0742/070-133
Utazzon kényelmesen és biztonságosan NAPPAL
a NEOCAR KFT.-vel, személyszállítás menetrend szerint naponta (hétfõ-szombat) a Zilah - Ferihegy - Budapest - Zilah útvonalon. Indulás REGGEL 8 órakor a zilahi autóbuszállomásról. Visszatérés 16.30 órakor a budapesti Népliget Nemzetközi Buszpályaudvarról. Helyfoglalásért hívja a 0260/661760-as telefonszámot. További információkat a: Ro: 0744/607562, 0744/529828 Hu: 0630/2756391, 0630/2254874 számokon kaphat. Köszönjük bizalmát!
ARMET DS Kft. Zilahon, a Stadion utca 38. szám alatt készít dróthálókat cinkelt drótból. Termelési áron elad: szögesdrótot - rábichálót keretezett hálókat - szeget hegesztett hálót - betonvasat és minden hasonló terméket.
Kitûnõ áraink vannak! Érdeklõdjenek a 0260-617700 vagy 0746198882-es telefonszámon
12. 2010. április 9.
Szilágyság/14.
Információ
www.hhrf.org/szilagysag/
Szerdától kiállíthatnak ingyenes és ártámogatott gyógyszerrecepteket a családorvosok Az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS) képviselõivel folytatott minapi tárgyalást követõen a családorvosok mindenkit biztosítottak afelõl, hogy amennyiben a mai tárgyalások eredményesek lesznek, csütörtöktõl ismét kiállítanak recepteket ártámogatott gyógyszerekre és egyéb
szükséges dokumentumokat is kibocsátanak. A tárgyalásokon Cseke Attila egészségügyi miniszter vállalta a közvetítõ szerepét. A tárcavezetõ elmondta, a gondok egy része megoldódott, a technikai részletekrõl pedig szerdán ismét tárgyalnak a felek képviselõi. (hírszerk.)
A romániai minimálbér szinte a legalacsonyabb az EU-ban A romániai mimimálbér 153 euró, azaz tízszer alacsonyabb, mint a legmagasabb uniós minimálbér, amit Luxemburgban fizetnek. Továbbá kilencszer kevesebb, mint amit Belgiumban és Hollandiában kapnak a
minálbéren dolgozók, illetve több mint nyolcszor alacsonyabb a francia alkalmazottak legkisebb fizetésénél. Alattunk csak Bulgária van, ahol a minimálbér 123 euró. (gandul.info)
40 ezer munkanélküli szakmai átképzését támogatja idén az állam Az országban több mint 2400 képzést hirdettek meg a megyei munkaerõelhelyezõ ügynökségeknél. Ezek esetében nem csak a képzést, hanem a tananyagot és munkaeszközöket is ingyen biztosítják a résztvevõknek. A munkaerõ-elhelyezõ ügynökségek
többek között a turizmus, az építkezések, a pékipar, textilipar, könyvelõség, informatika és idegen nyelvek területén szerveznek képzéseket, mivel szerintük ezeken a területeken hirdetnek meg a legtöbb állást a munkaadók. (erdély fm)
Eladó Németországból behozott fáskazánok és napkollektorok. Szükség esetén a beépítésüket is vállaljuk. Érdeklõdni a 0742 932087-es telefonszámon lehet.
SIRIUS KFT ajánlata TERMOPAN ABLAKOK ÉS AJTÓK: - 6 légkamrás, A kategóriás, 100% környezetbarát nyílászárók (ajtók, ablakok) különbözõ színben, a kívánt méretre + LOWE üvegek argon gázzal feltöltve a maximális hõ- és hangszigetelesért
MOST 40 %-os árkedvezmény + ingyenes szúnyoghálók! GARANTÁLT MINÕSÉG A LEGJOBB ÁRON!
AJTÓK - belteri- és kültéri ajtók, vasajtók, tolóajtók
SÖTÉTÍTÕK - szalagfüggönyök, külsõ rolók, textilrolók
ROLÓS SZÚNYOGHÁLÓK ÜZLETEINK:
Május 5. Zilah 18:00 Városi Sportcsarnok
HOSU Szélvédõközpont GimaRom Dealer Szélvédõk és ajtó, ablakok árusítása, beszerelése Csomagtartók autóknak, buszoknak és kamionoknak Zilah, 1989. December 22. utca 96. szám. Tel/fax: 615511 Mob: 0744530939, 0766575383 e-mail:
[email protected]
Ingyenes apróhirdetési szelvény 15 szóig
14./2010 Feladó neve és címe Telefonszáma Szöveg
Zilah, Crisan utca 4, Bl. T159, Sc. D, 2. ajtó (a Dulcicom-mal és az Anasport-tal szemben), Tel. 0745-613.019 Szilágycseh, Libertãþii utca 3, Tel. 0752-245.608
A szelvényt személyesen is be lehet hozni a szerkesztõségbe vagy postai úton lehet továbbítani. Kérjük nyomtatott betûvel töltsék ki a hírdetõ szelvényt, ne feledjék feltüntetni nevüket, lakcímüket, telefonszámukat. Adataikat bizalmasan kezeljük, szeretnénk elkerülni a kellemetlen meglepetéseket! Kizárólag a kitöltött szelvényt fogadjuk el, és csak magánszemélyektõl..