március 18. Közéletünk 3. oldalon. 5. oldalon

Szilágyság/11.

1. 2011.március 18. 2011. március 18.

www.hhrf.org/szilagysag/

11. Ára: 1,5 lej Elõfizetõknek 1,4 lej

TÁMOGATÁSÁVAL

Közéletünk 3. oldalon

Ünnep a Szilágyságban

Március 15-i me gemlék ezés gemlékezés Szilágycsehben

Március 15. az erdélyi magyarság folyamatos szabadságharcának ünnepe is! Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepi megemlékezés-sorozatát vasárnap, március 13-án a Szilágyságban kezdte Kelemen Hunor szövetségi elnök.

Mindegyik szónok értékelésében március 15. az összefogás szimbóluma, a nemzetté válás nagy napja, mely mindörökre a közös magyar emlékezet része. Varga András polgármester kitért a jeles nap mozgósító erejére,” mely újra és újra elõjön ünnepnapokon.

Kárásztelek A szentmise után gyülekezõ hívekkel találkozott a szövetségi elnök, akit Faluvégi

értékelte, hogy a magyarság történelmének legnagyobb közösségi teljesítménye volt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc,

Ferenc polgármester köszöntött: büszke arra, hogy megválasztása után elsõként Kárásztelket tisztelte meg látogatásával. Kelemen Hunor megköszönte a fogadtatást és kiemelte: minden alkalommal szívesen jön a Szilágyságba, mert itt büszkék az emberek mindarra, amit megvalósítottak. Nem sopánkodnak, nem panaszkodnak, hanem dolgoznak, kihasználnak minden lehetõséget, és büszkén mutatják, mi mindent sikerült elvégezni. Ugyanakkor azt is jól tudják, hogy mit kell még tenni. Élnek a lehetõségekkel, emlékeznek a múltra és tervezik a jövõt. Ünnepi beszédében az elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy: „számunkra, erdélyi magyarok számára, a rendszerváltás után természetes volt, hogy kitûzzük a magyar zászlót, és feltesszük a kokárdát, de éveknek kellett eltelnie, míg a román többség hozzászokott és elfogadta – vagy csupán hozzászokott – ahhoz, hogy nemzeti szimbólumainkat szabadon használjuk. Nekünk különösen fontos ez a nap, mert számunkra március 15-e nemcsak az 1848as forradalom, hanem az 1989. utáni közös és folyamatos szabadságharcunk ünnepe is.” Kelemen Hunor hozzátette, „ma már legnagyobb természetességgel ünnepelünk, de hajlamosak vagyunk elfeledni, hogy ez nem volt mindig így. 1990 márciusában egyetlen magyar felirat lángba borította Marosvásárhelyt. A fekete március is része a mi szabadságharcunknak. Ma már jogunk van magyarnak lenni, magyarként érezni. Jogunk van ünnepelni.” A szövetségi elnök beszédében úgy

ez a modern nemzetté válás folyamata is volt egyben. „Nekünk, erdélyi magyaroknak most is szükségünk van olyan közös célkora, amelyek összefogják és mozgósítják a közösséget. Olyan közös célokra, amelyek megerõsítik, és cselekvésre késztetik a nemzetet” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. „A márciusi ifjakhoz hasonlóan, nekünk is a jövõbe kell néznünk. A nemzeti identitásunkért folytatott harc csak összefogással, tisztánlátással és célkövetõ magatartással lesz eredményes. Ehhez minden magyar emberre szükség van. Az

Ünnepeink

5. oldalon Ta vasz odás vaszodás Szilágysomlyón Fontos megemlíteni azt is, hogy évtizedek óta elõször nyílik arra lehetõség Szilágysomlyón, hogy végre szeptembertõl lesz magyar nyelvû, napközis rendszerû óvodai oktatás a városban, ami ha kis lépésnek is tûnik, de hatalmas lehetõség a somlyói magyar családok számára.

Aktuális

6. oldalon Konsz enzus és onszenzus különbözõség A választójogról hosszasan beszélgettünk, mert már tartalmaz egy általános utalást arra, hogy a magyar állampolgárság választójoggal is jár függetlenül a lakóhelytõl. Ezt késõbb a választójogi törvény is szabályozza.

Fórum 7. oldalon Kis magyar ünneprontás Kossuth, a gyökeresen eltérõ stratégiája ellenére, Széchenyit a legnagyobb magyarnak nevezte, ez utóbbinak pedig volt ereje elismerni, hogy politikai ellenfele kiemelkedõ történelmi személyiség. Ha mást nem, akkor legalább ezt a bölcsességet és jóhiszemûséget mindenképp érdemes lenne átvenni ’48 örökségébõl.

idõsekre, akiktõl nemzeti történelmünket, hagyományaink tiszteletét tanulhatjuk meg, a felnõttekre és fiatalokra, akik életerejükkel táplálják közösségünket, és a gyerekekre, akik a magyar jövõt biztosítják a szülõföldön. Csak így lesz erõs közösség az erdélyi magyar közösség. Csak így tudjuk közösen megszabni azt az irányt, amely a múltból indul, és a jövõbe vezet” – zárta ünnepi felszólalását az RMDSZ elnöke. Seres Dénes képviselõ, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke köszönte meg a méltatást, és arra emlékeztetett, hogy mindez folyamatos munka és odafigyelés eredménye. „Minden közösség fontos számunkra, fontos kultúránk, történelmünk, hagyományaink megõrzése, iskoláink, egyházaink megtartása.” Sarmaságon a kastélyparkban a történelmi eseményeket ismertette Horváth József tanár, majd a Szabadság emlékmû koszorúzása után a község ifjúsága ünnepi mûsorral emlékezett a márciusi eseményekre. Lompérton Szõnyi Levente református esperes rövid istentisztelettel kezdte a megemlékezést, mert „Mifelénk, a Szilágyságban már hagyomány, hogy minden ünnepet hálaadással kezdünk.” A forradalom hármas jelszavát – szabadság, testvériség, egyenlõség – a krisztusi hármas paranccsal kapcsolta össze: mindez csak akkor valósul meg, ha a hit, remény szeretet isteni parancsa alapján történik. Perecsen és Kraszna községekben is részt vett Kelemen Hunor a március 15-i megemlékezõ ünnepségeken, ahol koszorúzással és fõhajtással tisztelgett a forradalom és szabadságharc hõsei elõtt. (Hirszerk)

2. 2011. március 18.

Szilágyság/11.

Közérdekû

Pál yáza ti ffelhívás elhívás Pályáza yázati

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség pályázatot hirdet a Kisebbségi Tanács 2011. évi alapjából. A Szövetség a pályázatok lebonyolításával a Communitas Alapítványt bízta meg. Pályázni lehet: már mûködõ magyar sajtótermékek megjelentetésére (Sajtó Szaktestület), kulturális tevékenységek támogatására (Mûvelõdés Szaktestület), a fiatalság közéleti tevékenységének megszervezésére (Ifjúság Szaktestület), sporttevékenységek támogatására (Sport Szaktestület) oktatók, kutatók külföldi tudományos tanácskozásokra, fesztiválokra elõadói minõségben, valamint mûvészeti mesterkurzusokra való kiutazásának támogatására (Utazástámogatási Szaktestület), szórványközösségek érdekében programokat szervezõ intézmények, egyesületek, egyházközségek tevékenységeinek támogatására, a szórványtelepülésekrõl származó tanulók, illetve szórványban oktató pedagógusok támogatására, valamint szórványgondozó lelkészek utazási költségeinek résztámogatására (Szórvány Szaktestület). A kiírások és ûrlapok letölthetõk 2011. március 9-tõl az Alapítvány honlapjáról. Pályázással kapcsolatos információk igényelhetõk a Communitas Alapítvány titkárságán: telefonon a 0264/ 594.570 és a 0723/250.324 számokon, villámpostán a [email protected] címen, de ezek megtalálhatók az Alapítvány honlapján, a www.communitas.ro oldalon.


Hasznos telefonszámok Zilahi rendõrség 0260-661285 Zilahi közösségi rendõrség 0260-610178 Romtelecom tájékoztató 0260-1931 Romtelecom hiba bejelentõ 0260-1921 Gázelosztó 0260-1928 Electrica diszpécser 0260-1929 EON Gaz diszpécser –non stop 0265-200928; 0800-800928 Zilahi megyei kórház 0260-616920 Prefektúra 0260-661270 Megyei tanács 0260-662035 Fogyasztóvédelmi hivatal 0260-612832 Autóbusz állomás 0260-611056 Atlassib autóbusz állomás 0260-611600

Ne feledjük el felköszönteni szeretteinket, rokonainkat, ismerõseinket névnapjukon! március 18., péntek: Sándor, Ede, Szandra március 19., szombat: József, Jozefina március 20., vasárnap: Koppány, Hubert március 21., hétfõ: Benedek, Bence március 22., kedd: Izolda, Beáta, Lea március 23., szerda: Emõke, Botond március 24., csütörtök: Gábor

A rromániaiak omániaiak inter nethasznála ti internethasznála nethasználati pr ef er enciája pref efer erenciája A romániai internetfelhasználók 58 százaléka 18 és 24 óra között navigál az interneten - áll a Román Értékelési és Stratégiai Intézet (IRES) által közzétett felmérésben. Az internet olyan gyorsan növekszik, hogy az erre vonatkozó számadat alig néhány hónap alatt elavul. A közzétett romániai adatok 2011 februárjában készített-, 1.146-, városi környezetben élõ személy internetfelhasználási szokásait tükrözik. Napjainkban az internetes technológiát világszerte mintegy 4 milliárdan használják üzleti-, illetve személyes célokra, információkeresésre, szórakozásra, kapcsolattartásra, áruk és szolgáltatások megrendelésére. A felmérésben résztvevõk 90 százaléka naponta internetezik, 58 százalékuk 18 és 24 óra között tölti indjét a számítógép elõtt, 25 százalékuk 10 és 18 óra között, alig 9 százalékuk reggel 7 és 9 óra között, míg alig 3 százalékuk éjfél és reggel 7 óra között teszi ezt. 30 százalékuk naponta 30-60 percet tölt navigálással. A Román Értékelési és Stratégiai Intézet adatai szerint 68 százalékuk asztali számtógépet használ, több mint 12 százalékuk telefonon-, 48 százalékuk pedig laptopon internetezik. A romániai internetezõk 89,72 százaléka elsõsorban információszerzés céljából vesz igénybe online szolgáltatást, több mint 58 százalékuk közösségi portálok miatt, 39 százalékuk pedig a letöltések végett. A felmérésbõl továbbá kiderült, hogy 36,15 százalékuk különbözõ fórumok és blogok iránt érdeklõdik, 25-25 százalékuk online játékok és videoklipekre kíváncsi, míg az üzleti élet iránt mindössze 25 százalékuk érdeklõdik. A megkérdezettek 34,3 százaléka a Google Chromot-, 30,6 százalékuk a Mozilla Firefoxot-, 27,8 százalékuk pedig az Internet Explorert veszi igénybe. A legkedveltebb keresõ 89,2 százalékban a Google, amit nagy-, 8,8 százalékos lemaradással a Yahoo követ.

Szilágyság

• Területi szerkesztõk: OLÁH MIKLÓS - Kraszna • Szerkesztõség és kiadóhivatal: Kiadja a SZILÁGYSÁG KULTURÁLIS 450010 Zilah Kossuth u. 33. • Telefon: 0260 661685 • Nyomtatás: ColorPrint S.A. nyomda, EGYESÜLET 4700 Zalau 22 Decembrie nr. 66; tel/fax: 0260/661752. Felelõs vezetõ: MAJOR ISTVÁN • Szerkesztõ: JÓZSA LÁSZLÓ • igazgató. Fõmunkatársak és mûszaki szerkesztõk: • Közéleti, közmûvelõdési hetilap • E-mail: [email protected] ISSN 1453-1461 MÁTÉ JÓZSEF és ANTAL CSILLA BEÁTA * A névvel vagy névjeggyel ellátott írásokért szerzõik felelnek, azok nem mindig tükrözik a szerkesztõség véleményét is • Kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza! A szerkesztõség (helyszûke miatt is) fenntartja a jogot a cikkek rövidített formában való közlésére, a szerkesztési alapelvekveknek megfelelõ átszerkesztésére, a cím megváltoztatására. Névtelen leveleket nem közlünk, ezekre nem válaszolunk. A borítékra kérjük felírni a feladó pontos nevét és címét. Pontos cím és név esetén jeligével ellátott írásokat is közlünk.

Szilágyság/11.

Közéletünk


3. 2011. március 18.

Fol yama tos küz delem oly amatos küzdelem A megye városaiban és a megyeközpontban is kedden délután kezdõdtek az ünnepségek. Zilahon a református templomban Püsök Sándor Csaba lelkész hirdette az igét Pál apostol Galatabeliekhez írott levelének 5:1 része alapján. Megemlékezésében kiemelte, hogy ez az ünnep mindenkié, üdvözölte, hogy minden véleménykülönbség ellenére végre együtt tudunk ünnepelni. A szellemi szabadságunk pedig attól függ, mennyire tudunk élni vele. Üdvözölte a kaposvári testvérgyülekezet nálunk ünneplõ képviselõit és a debreceni Református Kollégium 45 diákját és 5 kísérõ tanárát, akik Zilahon ünneplik a március 15ét. A templomkertben felállított emlékoszlop megkoszorúzása elõtt Bogdán Zsolt esperes üdvözölte az ünneplõ közönséget. A Szakszervezetek Mûvelõdési Háza ezúttal is kicsinek bizonyult. A Matyi István által összeállított mûsor nagy sikert aratott. Az elõadásban a I. Maniu Iskola és a Református Wesselényi Kollégium diákjai

meg a Terbete néptánccsoport mûsora vezette a programot. Az elõadás után fáklyás felvonulással kísértük a meghívottakat a Wesselényi szoborig. Elsõnek Seres Dénes üdvözölte az ünneplõket.Köszöntötte a megjelent politikai pártok, a megyei és városi hatóságok képviselõit. Beszédében kiemelte: több mint 150 évvel ezelõtt a forradalommal befejezõdött a nemzetté válás folyamata, de nem elég kivívni a szabadságot, kell tudjunk élni vele, és meg is kell tartsuk. Most nem fegyverrel harcolunk érte, hanem békés eszközökkel, a parlamentben, az önkormányzatokban. Minden eredményeink megtartása viszont folyamatos harcot jelent. Amint 1848-49-ben összefogott a magyar nemzet – hiszen csak így sikerült kivívni mindent –, most is összefogásra vagyunk ítélve. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezetõ alelnöke az ifjúsághoz szólt Petõfi fiatalkori magatartását kiemelve. Petõfi szellemiségének megtartása az, ami

biztosítja a szabadságszeretetet és a megmaradást. A Magyar Köztársaság kolozsvári konzulja, dr. Szûcs Zoltán, Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét olvasta fel. A magyar miniszterelnök a márciusi események folytatásaként értékelte a jelenlegi kormányzat nemzetegyesítési folyamatát, hiszen a 12 pont közül az utolsó az „uniót Erdéllyel”. Ez most megtörtént. Végh Sándor prefektus Traian Bãsescu elnök üdvözletét olvasta fel. Az elnök értékelte a román és a magyar nép kapcsolatát. Kiemelte az Európai Unióban megvalósult közösséget. Meggyõzõdése szerint sikerül további jó együttmûködést biztosítani a közösen elfogadott értékrendek mentén. A beszédeket Budai Lajos baptista prédikátor imája zárta, majd a következett a koszorúzás. Az RMDSZ országos szervezete után Magyarország konzulja, majd az RMDSZ megyei szervezete következett. A prefektúra nevében Végh Sándor prefektus és Onorica Abrudan alprefektus koszorúzott. A megyei tanács küldöttségét Csóka Tibor alelnök vezette. Zilah város polgármesteri hivatalát Sojka Attila alpolgármester, Bogdán Zsolt és Deák Ferenc tanácsos képviselte. Megjegyzendõ,

hogy a megye minden román politikai pártja elnökségi szinten képviseltette magát, és letette a tisztelet koszorúit a Wesselényi szobor talapzatára (PD-L, PSD, PNL, a konzervatívok pártja. A sor az iskolák, a környezõ községek polgármesteri hivatalai, az egyesületek és csoportosulások tiszteletadásával folytatódott, majd utolsóként a házigazgdák: az RMDSZ zilahi szervezete és a Pro Zilah egyesület képviselõi koszorúztak. J.L.

Már cius 15-i me gemlék ezés Szilág ycsehben Március megemlék gemlékezés Szilágy Az utóbbi két év hagyományainak megfelelõen az idén is városi ünnepség keretében emlékezett a szilágycsehi magyar közösség a magyarság tavaszára. Az ünnepi rendezvénysorozatot ünnepi istentisztelet nyitotta meg. Igét hirdetett Tóth László református lelkész, imát mondott Kuglis Gábor római katolikus plebánus. A szolgáló egyházi méltóságok, az ünnepi szónokok beszédében kulcsszóként az összefogás, illetve az egység szó szerepelt. Mindegyik szónok értékelésében március 15. az összefogás szimbóluma, a nemzetté válás nagy napja, mely mindörökre a közös magyar emlékezet része. Varga András polgármester kitért a jeles nap mozgósító erejére,” mely újra és újra elõjön ünnepnapokon és hétköznapokon egyaránt, hogy lelkesítsen, tettekre ösztönözzön, hogy lehessünk általa emberek, hogy magyarnak is megmaradjunk, és úgy legyünk magyarok, hogy embernek is megmaradjunk.”. Fábián Dániel szabadságharcos református lelkész emléktáblája elõtt Molnár Kálmán nyugalmazott lelkész méltatta az egykori szilágycsehi református lelkész személyiségét.

A szilágycsehiek az emléktáblától minden évben elzarándokolnak Fabián Dániel síremlékéig. Az idén is így történt, a parókia falán elhelyezett emlékjel, illetve a templomkerti millenniumi emlékmû megkoszorúzása után, Tóth Emese lelkész emlékezett a márciusi ifjakra, majd a Himnusz eléneklése után a kokárdás menet a római katolikus templomkerti millenniumi emlékmûvet koszorúzta meg. Itt Kuglis Gábor atya népünket méltató szavai érintették meg a lelkeket. A szabadságharcos síremlékénél Vida Katalin kiemelte az egykori lelkész példaértékû magatartását, mely erõt ad a ma emberének is, mozgósítja tettrekészségét és tehetségét. Az emlékezés virágait a szilágycsehi magyar civilszervetek és politikai pártok képviselõi helyezték el az emlékhelyeken, ahol a Gyulaffy László cserkészcsapat, a Gyulaffy László Iskola és a helyi középiskola diákjai szavaltak az eseményhez tematikájában kapcsolódó verseket és énekeltek ’48-as dalokat. Köszönjük a magyar és zenetanárok munkáját, hisz

a jól megválasztott versek, az üzenet hiteles tolmácsolása sokat segítette az értékekben való részesedést. A közös együttlét, a nemzeti szimbólumok intenzív jelenléte és közelsége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy újra átélve a jelenhez vezetõ történelmi évfordulókat, személyes és kollektív nemzeti identitásunkban megerõsödjünk, és a közösségi szolidaritás

élményében részesüljünk. Köszönet dr. Barra Zoltánnak az ünnepi mûsor levezetéséért. Március idusához méltóan ünnepelt együtt a város. Sokan eljöttek és sok fiatal volt jelen az az idei ünnepségen. Éppen ezért hisszük, hogy március idusa örökké élni fog a szíveinkben, és merjük remélni, hogy az utódokéban is. Vida Katalin

4. 2011. március 18.

Szilágyság/11.

Vidékeink

Gondolj merészet és na g yot...! nag Ez az idézet jutott eszembe, amikor azon gondolkodtam, hogy is számoljak be újra a közös erõvel megvalósított céljainkról. Merész gondolat volt évekkel ezelõtt remélni egy kisvárosban azt ,hogy: - itt magyar iskola mûködjön - az évszázados épületet használhatóvá, a mai igényeknek megfelelõvé tenni - szintetikus gyepszõnyeggel burkolt sportpályát biztosítani - iskola utáni iskolát szervezni. Mindezt gondoltuk és megvalósítottuk.. Minden lehetõséget ki kell használni azért, hogy terveinket véghez vihessük. Pályázni kell, megtalálni a közös hangot a közösség képviselõivel, annak érdekében, hogy álmunkat valóra válthassuk. A 2009-es év végén a Szülõföldalap sikeres pályázata eredményeként burkoltuk a sportpályánkat, a 2010-es év végén kiírt pályázat során iskola utáni iskolához tudtuk biztosítani a szükséges anyagi keretet. Megfelelõ bútorzatot, tányérokat, evõeszközöket vásároltunk az erre a célra kialakított terembe. Támogatás nélkül nem lett volna kellõ pénzügyi lehetõség és lendület a terv megvalósításához. Reméljük, sok hasznos tevékenységet biztosítunk azokak a gyerekeknek ,akik ennek a projektnek a haszonélvezõi. Számítunk rá, hogy ez mind hozzájárul a gyerekeink testi, lelki, szellemi harmonikus fejlõdéséhez, mert ez az iskolában eltöltött évek fõ feladata. Tiszta szívembõl kívánom, hogy a Bethlen Alapítvány, amely átvette a Szülõföld Alapítvány tevékenységi körét, bízzon azokban az emberekben, akik a határokon kívül minden nap teszik a dolgukat abban a kisebb vagy nagyobb magyar közösségben, amelyikben élnek. Jó munkát kívánok az alapítvány minden munkatársának és köszönjük támogatásukat! Vida Anna, a szilágysomlyói Báthory István Iskola igazgatója


Me gemlék ezés az 1848/49-es Megemlék gemlékezés sza badsághar cról Soml yóújlak on szabadsághar badságharcról Somlyóújlak yóújlakon A Somlyóújlaki Ifjúsági Tanács 2010. március 13-án tartott ünnepi megemlékezést az 1848/49-es forradalomról. A szabadságharc kitörésének 163. évfordulóján a helyi ifjúság öntudatra

és tervekkel a falú ifjúsága. Bár nem volt egyszerû, de mi mégis a „márciusi ifjak” lelkesedésével szívünkben, valamint a megyei ifjúsági szervezet és az érdekvédelmi szövetség támogatásával, szerveztük meg szerény mûsorunkat, mely ünnepi istentisztelettel kezdõdött a somlyóújlaki református templomban, majd pedig a kultúrotthonban ünnepi mûsorral folytatódott, ahol fellépett a szilagycsehi Berekenye néptáncegyüttes, valamint egy kis filmes összeállítást is láthattunk az 1848/ 49-es forradalom eseményeirõl. Ez követte a fáklyás felvonulás, közel 100 fáklyával, kétszer annyi lelkesedéssel és buzgó énekléssel vonultunk végig a falun. Végül pedig koszorúzással zártuk a megemlékezést, a református templomkertben lévõ kopjafánál. Mi, somlyóújlaki fiatalok büszkén jelenthetjük ki, azzal, hogy megszerveztük ünnepi mûsorunkat, bebizonyítottuk, hogy bennük is ott van egy szikra abból a parázsból, ami 1848. március 15-én Budapesten lángra lobbantotta a magyar szabadságharcot. Bebizonyítottuk, hogy tenni kell és nem kétségbeesni. Bõti Mária

48-as me gemlék ezés Szilág yballán megemlék gemlékezés Szilágyballán 2011. március 13-án ünneplõbe öltözött Szilágyballa apraja-nagyja. A tavasz beköszöntével a természet is hozzájárult a hangulat fokozásához. Az 1848-as forradalom és szabadságharc tiszteletére a böjtfõvasárnapi ünnepi istentisztelet és úrvacsoraosztást követõen a templomkertben a hõsök emlékmûve elõtt róttuk le tiszteletünket. A koszorúzást megelõzõen beszédet mondott Boros Árpád református lelkész, Bóné Vilmos, a helyi RMDSZ elnöke, Máté József, SZIT elnök és országos MIERT alelnök, valamint Király Tibor nyugalmazott baptista lelkipásztor. Jó érzés volt látni – a márciusi ifjak példáját követve - az összefogást, amely nem a mi közösségünk erénye, és remélem, tanulunk is a hõseinktõl, hogy

Játszóház másodszor a múzeumban Kedves gyerekek, szülõk és nagyszülõk! Minden hónapban játszóházat tartunk gyermekeinknek a mûvészeti múzeumban, ahová március 26-án is szeretettel várjuk az óvodásokat és kisiskolásokat délelõtt 10-13 óra között (közép-, nagy- és elõkészítõ csoportos ovisok és elemi iskolások). Tartalmas programunkat most is a csoportos foglalkozások képezik: gyermekdalok, barkácsolás, bábjáték, népi táncok és az aktuális killításokhoz kapcsolódó játékok, feladatok. Fiatal pedagógusok közremûködésével elindított projektünk hosszú távú célja gyermekeink szabadidejének hasznos eltöltése, erkölcsi , társadalmi és kulturális értékeink mentén történõ nevelése. Az

ébredésének a tanúi lehettünk. Somlyóújlakon az elmúlt években nem vették ki részüket a közösségépítõ munkából . A hõsökre való megemlékezés egy jó kezdet volt arra, hogy új életre keljen, tele célokkal

egészséges közösség megélésének lehetõségei egyre korlátozottabbak mai társadalmunkban. Ezért minden mai szülõnek nagy kihívás biztosítania gyermeke számára a közösségi hovatartozás, a kulturális önazonosság egészséges feltételeit. Ebben szeretnénk segíteni a játszóház eszközeivel is, ezért nem véletlen a helyszín kiválasztása sem, és mindebben a játszóházas tapasztalatok legjavát vesszük figyelembe. Várjuk tehát a gyerekeket március 26án, szombaton délelõtt 10-13 óra között a Ioan Sima Mûvészeti Múzeumba! Szervezési költségek fedezésére 7 lej belépõdíjjal támogassuk a Játszóház mûködését. A szervezõk nevében: Szabó Attila, muzeológus

csak akkor van esélyünk fennmaradni, ha béke, egyetértés és összefogás lesz a mottónk. A koszorúzás alatt a baptista gyülekezet fúvószenekara szolgált, majd záróénekként az összegyûlt tömeg közösen énekelte nemzeti himnuszunkat. Délután 4 órai kezdettel a zsúfolásig megtelt kultúrotthonban, az iskolások emlékmûsora szórakoztatta a nagyérdemût. A lelkes ifjak, a mozgalmas jelenetek, valamint a szép huszárjelmezek könnyet csaltak sok idõs néni és bácsi szemébe. Úgy érzem, méltó módon ünnepeltünk, és bízom benne, hogy tanulunk a múlt hibáiból, mert csak akkor volt értelme a mártírok halálának. Máté Levente - iskolaigazgató

Szilágyság/11.

Ünnepeink


megtiszteltetés, maradandó élmény, ha bepillantást nyer a kívülálló. 2011. március 10ének délutánját a Magyar Ház történetének

elsõ napsugaras délutánok végre tavaszt ígértek, s két szép rendezvény is segített a melegebb napokra hangolódni. A Pocsveiler Ilona tanárnõ által vezetett Irodalmi Kávéház második évadának meghívott vendégei a tavaly hozzánk látogató Szilágyi István író után, idén a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztõsége volt: Demény Péter (költõ, író), Kovács András Ferenc (Kossuth-díjas költõ), Láng Zsolt (író), Szabó Róbert Csaba (író) és Vida Gábor (író). Délelõtt középiskolásoknak tartottak rendhagyó irodalomórákat, délután pedig a Magyar Ház vendégei voltak... mondhatjuk így is, de az igazság az, hogy inkább mi voltunk vendégei egy olyan ritkán tapasztalható minõségnek, irodalmi mûhelynek, jóbaráti hangulatnak, ahova

nemcsak fontos, de számunkra nagyon kedves emlékének jegyezzük meg ezután. A beszélgetések, a felolvasások, a jó hangulatú dedikálások nem csak minket, „magyarházasokat” boldogítottak, hogy „ez jól sikerült”, de az azóta kapott visszajelzések is mind azt bizonyítják, hogy sokan érezték jól magukat a kávéházas délutánon. Így továbbra is várjuk az irodalombarátokat, a legközelebbi, április 13-ai találkozón Pocsveiler Ilona tanárnõ Beavatás-történetekrõl mesél Vámos Miklós és Eszterházy Péter írásai kapcsán. A tavasz visszafordíthatatlan jöttét mutatják minden évben nemzeti szabadságünnepünk, március idusának rendezvényei is. Ez évben kicsit különbözött a forgatókönyv a két évtizedes hagyománytól. A tavaly nyáron elkezdett

Kr asznai Már cius 15. Krasznai Március Számomra üdítõ volt az a tény, hogy az ünnepi mûsorban fõ helyet kapott a magyarságtudat megõrzésében az anyanyelv megvédése az idegen hatásoktól, a világháló és a maroktelefon SMS stílusától. Mert ahogyan Csóri Sándor mondta: a nyelv elszegényedése érzelmi, gondolati szegénységet jelez. Az ünnepségek beszámolóját a szervezõknek, Ozsváth Ilonának köszönhetjük. „Inkább halál, mint gyáva élet, Igen, vesszünk el, ha veszni kell, De küzdjünk, míg csak egy magyar lesz, és vérezzünk dicsõen el.” (Gyulai Pál) Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 163-ik évfordulója alkalmával szervezett emlékünnepséget Krasznán március 13-án vasárnap 18 órai kezdettel tartották a Petõfi Sándor Mûvelõdási Házban. A nagyszámú lelkes közönséget Kádár György református lelkipásztor köszöntötte, kiemelve a szeretet fontosságát. A mai ifjakra a szeretet fegyvere hárul, ezzel kell megvédeniük a szabadség, testvériség és egyenlõség eszméit. Õt követte Pop Imre polgármester , aki az összefogás és kitartás gondolatát tárta a közönség elé. Vendégeink közül Kelemen Hunor, az országos RMDSZ új elnöke, Románia kulturális minisztere mondott ünnepi beszédet . Hozzászólásában kiemelte a 48-as eszmék és a ma emberének szabadságeszméje közötti fontos kapcsolatot , hiszen „csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak akik mertek” Az ünnepi mûsort a Bokréta néptáncegyüttes nyitotta meg Kraszna – menti

táncokkal, amelyet Lelik Tünde szavalata követett, aki Babits Mihály: Áldás a magyarokra címû versét mondta el. A táncosok még két alkalommal léptek színpadra tövisháti táncokkal és verbunkkal Lelik Berta koreográfiája alapján , nagy sikerrel. A Cserey – Goga Iskolacsoport legifjabb korosztályát foglalkoztató színjátszó csoportja, a Szivárvány, László Andrea tanító néni rendezésében A Kossuth bankó címû történetet adta elõ. Csicsergõ gyerekhangjuk nagyon bájossá varázsolta a Petõfi – korabeli történetet, amelyet nagy átéléssel és érzékletesen adtak elõ. Az V – VIII osztályosok képviseletében az Amarilla színjátszó csoport mutatta be saját összeállítását Kiss Imola tanárnõ rendezésében, amellyel az 1848 – as szabadságeszme XXI. századi anyanyelvi torzulásait hivatott láttatni. Az összeállítás címe: Anyanyelvünk viharos évszázada avagy Tovább él – e a 48 – as szabadságeszme anyanyelvünk használatában? A közönség megértette a darab üzenetét és lelkes tapssal jutalmazta az elõadást. A nemzeti ünnep fennkölt hangulatát iskolánk jeles szavalói is emelték színvonalas versmondásukkal. Dimény Leonóra Petõfi: Szörnyû idõ címû költeményét, Haraklányi Erzsébet Petõfi: Háború volt... címû versét keltette életre papírsírjából. A IX – XII osztályosok színjátszói, a Tinikomédiások Ozsváth Ilona tanárnõ rendezésében vitték színpadra és dolgozták fel A sötét lobogó címû prózai – verses mûvet klasszikus zenei betétekkel kiegészítve és az iskola kórusának pátoszteli dallamaival ékesítve , Hajas Zsolt Márton vezetésével. Az átütõ sikert

2011. március 18.

felújítási munkálatok a kultúrházban még nem értek véget, így az idei programnak teljes egészében a református templom adott otthont. Az ünnep áhítatattal kezdõdött, ahol Mike Zoltán lelkipásztor hirdetett igét, majd Fekete Szabó András szenátor, az RMDSZ szilágysomlyói szervezetének elnöke köszöntötte az egybegyûlteket. Beszédében a szabadság eszméjérõl, a tavaszi forradalom máig ható történetérõl mutatott példákat. Az akkor elõször megfogalmazott szabadságjogok ma sem vesztették érvényüket, mert mikor a forradalom napjai elmúlnak a forradalom eredményei a jogokon és az alkotmányos intézményeken keresztül épülnek ki, válnak állandóvá s gyökeresednek meg a kultúra részeként. Nemforradalmi idõkben ezek éltetik tovább a forradalmat. Ezért ma ugyanazt kívánja mindenki a nemzetnek, mint az akkori negyvennyolcas ifjak és az elsõ felelõs magyar kormány: a sajtó szabadságát, a vélemény és gyülekezés szabadságát s az összes többi jogot, mert a szabadságot garantáló jogrend megbecsülése és fenntartása március 15-e és a 48-as áprilisi törvények alapvetõ üzenete. Beszédében szólt továbbá a mostani napok egyik legfontosabb kérdésérõl, a kisebbségi törvény elfogadásáról, illetve a nemrég érvénybe lépett oktatási törvényrõl, amely olyan új jogokat és lehetõségeket fogalmaz meg a kisebbség számára, amire húsz éve várunk. Fontos megemlíteni azt is, hogy évtizedek óta elõször nyílik arra lehetõség Szilágysomlyón, hogy végre szeptembertõl lesz magyar nyelvû, napközis rendszerû óvodai oktatás a városban, ami ha kis lépésnek is tûnik, de hatalmas lehetõség a somlyói magyar családok számára. Septimiu Cãtãlin Þurcaº, Szilágysomlyó polgármesterének üdvözlõ, köszöntõ szavai

után a Báthory István Alapítvány – Játékkuckó Szederinda citeracsoportjának ünnepi mûsora (zenei irányító, oktató: Gáspár Attila, alapító csoportvezetõ: Széman Rózsa), majd a 16. sz. Báthory István Cserkészcsapat ünnepi mûsora (Cserkészvezetõ: Erdei János) következett. Ezután vette kezdetét Az otthon itt van címmel a szilágysomlyói ifjak ünnepköszöntõ mûsora, mely reméljük, a szokatlan, templomi helyszín dacára mindenki tetszését elnyerte. Szervezõként, engedjék meg, hogy név szerint is megköszönjem a fellépõknek azt a lelkes és felelõsségteli munkát, amit a próbák folyamán oly örömmel tapasztaltunk Nagy Eleonóra és Széles Tímea Tünde rendezõtársaimmal együtt. E remek csapat névsora: Bagoly Szabolcs (billentyû), Miklósik László (gitár), Ilie Ioan Sorin (gitár), Gligu a Petru (basszusgitár), Ciupa Ioan (dob). Szólóénekesek: Bara Eunika, Berek Szilárd, Székely Anita. Szereplõk: Bacsadi Blanka, Bagoly Szabolcs, Dull Brigitta, Fehér Zsuzsánna, Gaudi Zsófia, Ilie Ioan Sorin, Papp Imola, Pernes Aliz, Rusz Kun Noémi, Sájter Bernadett, Tóth Lilla, Vadas Henrietta, Vida Emese Köszönet nekik az odaadó próbákért, különös tekintettel arra, hogy közülük jópáran már dolgoznak, így délutánjaikat, estéiket, hétvégéiket szánták az ünnepi készülõdésre, illetve hárman Kolozsvárról ingáztak haza azért, hogy minden jól menjen majd az elõadáson. Nemzeti imánk, a Himnusz közös eléneklése elõtt a gyülekezet fennállva tisztelgett 1848-as emléktáblánk koszorúzásánál. A város magyarsága nevében a koszorút elhelyezte Angyal Pataki Krisztina és Gáspár Zsolt. Köszönjük a lehetõséget ezúton is a református egyháznak, hogy ebben a rendhagyó évben vállalta a házigazda szerepét, s köszönjük mindazoknak akik eljöttek, hogy együtt ünnepelhettünk. Bálint Enikõ

a hatalmas taps jelezte ezúttal is. Az emlékmûsort fáklyás felvonulás és koszorúzási ünnepség követte. A baptista egyház fúvószenekara szolgáltatta a zenei aláfestést Dimény Sándor és Petkes Lõrinc vezetsésével. A koszorúzási ünnepséget Kiss Zoltán baptista lekipásztor nyitotta meg , aki kiemelte szép és méltó a forradalom és szabadságharc hõseire emlékezni, de még fontosabb Jézus Krisztusra emlékezni aki az igazi szabadságot hozta el számunkta: „Ha a fiú megszabadít titeket, igazán szabadok lesztek”. A közel 150 fáklyvivõ fiatal és az ünnepélyes zene csak emelték az est magasztos hangulatát. Koszorút helyeztek el a református templomkerti 1848-as emlékmûnél és a Petõfi

Sándor szobornál: Kelemen Hunor az országos RMDSZ elnöke, kulturális miniszter, Végh Sádor, Szilágy megye prefektusa, Csóka Tibor a megyi tanács alelnöke, Szilágyi Róbert, megyei RMDSZ ügyvezetõ elnök, Pop Imre polgármester és Torma Sándor alpolgármester , a helyi RMDSZ, a Petõfi Sándor Társaság részérõl Bogya Miklós és Lelik Berta, a „CsereyGoga” Iskolacsoport részérõl Ardelean Daniel és Anderlik István igazgatók , a Református egyház részérõl Kádár György és Kovács István lelkészek, a római katólikus egyház részérõl Kiss Gyula és Szõnyi Lajos , a baptista egyház részérõl Bódizs Sándor és Király István. Igazi testvéri összefogás volt, méltó az 1848-as márciusi ifjak emlékéhez.

Tavasz odás Szilág ysoml yón vaszodás Szilágysoml ysomlyón Két ünnepnap is segítette talán a tavasz eljöttét Somlyón. Hideg és túl hosszú volt az idei tél, lassan peregtek a fagyos napok. De az

5.

6. 2011. március 18.

Szilágyság/11.

Aktuális


– Térjünk hazai vizekre: a kongresszuson elhangzott, hogy az erdélyi magyarság különbözõ helyzeteinek megfelelõ módon kell kezelni a különbözõ régiókat, élethelyzeteket. Hogyan lehet ezt

megvalósítani ahhoz, hogy nem legyenek feszültségek, hiszen nem lehet mindenkit egy kaptafára húzni? – Vannak olyan közös célok, amelyekben nincs vita. Ilyen az identitástudat megõrzése, a szülõföldön való boldogulás, a kollektív jogok kibõvítése, a különbözõ autonómiaformák szükségessége – ezek mind olyan célok, amelyeket az erdélyi magyar közösség 21 évvel ezelõtt meghatározott, és ezek azóta sem változtak. Ezen belül természetesen a különbözõ élethelyzetekben élõ közösségek napi vagy távlati problémáira más-más megoldásokat kell alkalmazni. Fel kell ismerni: ha a Székelyföld kér valamit, nem azért kéri, hogy a Partium érdekei sérüljenek. Ha a szórványt nem érdekli a területi autonómia abban a formában ahogyan a székelyek igénylik, nem azért van, mert nem akarja a területi autonómiát a Székelyföld részére, hanem azért, mert az õ élethelyzetére ez nem megoldás. Ha ezeket az érdekeket felismerjük és a célokat tisztázzuk, akkor már csak munkamódszer és az üzenet megfogalmazásának kérdése a válaszok oly módon történõ artikulálása, hogy mindenki megtalálja benne a lehetõ legjobb megoldást, és ne érezze úgy, hogy valamelyik közösség akadályozná elõrehaladását. Ezt a struktúrában többféleképpen lehet megoldani. Mi azt gondoltuk, legyen egy döntéshozó testület, amelyben minden közösség képviselõi ott vannak, hogy döntéshozatalkor minden árnyalásokat lehessen figyelembe venni. Ezt a Szövetségi Állandó Tanácsban még kibõvítenénk a platformok ideológiai képviseletével is. Tehát egyik eszköz a döntéshozatal kiszélesítése. A másik strukturális változás ugyanezeket az igényeket veszi figyelembe: regionális önkormányzati tanácsokat alakítanánk (Székelyföld, Partium, Közép-Erdély, Szórvány). Egy-egy régión belül már sokkal koherensebben történne az önkormányzati munka, az együttmûködés és a tervezés. Külön szinte kellenének a községi illetve a városi önkormányzatoknak, mert problémáik is különböznek. Ilyen lehetõségeket látok abban, hogy az RMDSZ stratégiáit árnyaltabban tudja megfogalmazni anélkül, hogy kettõs beszéddel vádolható lenne. Mert nem váltogatjuk a véleményünket, hanem azt jelenti, hogy a különbözõ helyzetben élõ közösségek problémáira olyan válaszokat adunk, amelyek megoldást is jelentenek számukra. Tehát a stratégia, a kommunikáció mindenképpen változik, mert nem lehet minden ruhát egy modellre szabni, mert abban mások nem biztos, hogy jól érzik magukat. Ugyanakkor a közös célokat sem szabad szem elõl veszíteni, hiszen ezeket egyetlen élethelyzetben élõ közösség sem kérdõjelezi meg. Köszönjük a pontos összefoglalót. Lejegyezte: Józsa László

teljesítménye. Ez a modern nemzetté válás folyamata is volt egyben, amely szabadságszeretetbõl, szilárd értékekbõl és abból a reménybõl táplálkozott, hogy egyénnek és közösségnek joga van a szabad élethez, a szabad identitásválasztáshoz és a fejlõdéshez. Ez volt a magyar nemzet egyik legnagyobb közös vállalkozása. Nekünk, erdélyi magyaroknak most is szükségünk van olyan közös célkora, amelyek összefogják és mozgósítják a közösséget. Olyan közös célokra, amelyek megerõsítik, és cselekvésre késztetik a nemzetet. Szükség van olyan közös célokra, amelyek a reményt éltetik és ébren tartják mindannyiunk lelkében. Az 1848-49-es forradalom a szabadság és a remény forradalma volt. A szabadság és a remény kovácsolta szövetségbe a magyarokat. A

szabadságharcot ugyan leverték, de szabadságszeretetünket elpusztítani soha senki nem tudta. A márciusi forradalom példamutató értékû volt a szomszéd népeknek is. Számunkra viszont erõt és reményt adott, és olyan tanulságokkal járt, amelyeket azóta sem feledtünk. A legfontosabb, hogy közösségi célok elérésében elsõsorban magunkra számíthatunk. A mi küzdelmeinket mások helyettünk nem fogják megvívni, a ránk váró munkát mások helyettünk nem fogják elvégezni. Sokszor engedjük, hogy a napi nehézségek, gondok, megpróbáltatások elhomályosítsák az ünnepet. De ilyenkor mindig eszünkbe kell jusson, hogy van remény, van miért harcolni, van miért dolgozni, van miért ünnepelni. (...)

Konsz enzus és különbö zõség onszenzus különbözõség A Kárpát-medencében Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor parlamenti képviselõ és mûvelõdési miniszter az elmúlt hét végén részt vett a Kárpátmedencei Magyar Képviselõk Fórumán (KMKF). Vasárnap viszont már a Szilágyságban ünnepelt öt településen. Ez alkalommal kérdeztük a budapesti eseményekrõl. – A Kárpát-medencei Magyar Képviselõk Fórumát Szili Katalin hozta létre azt követõen, hogy a Magyar Állandó Értekezlet munkálatait felfüggesztette a magyar kormány. Tulajdonképpen a KMKF maradt az az intézményes együttmûködési forma, amelyet tartalommal sikerült megtölteni. Természetesen ennek a parlamenti szintjérõl beszélünk, ebben a magyarországi parlamenti pártok, az EP képviselõk illetve a Kárpátmedencei magyar közösségek parlamenti képviselõi vesznek részt. Ahol nincs parlamenti képviselet, ott a regionális képviselõk vesznek részt a fórum munkálatain. Nagyon fontosnak tartom, hogy a magyar kormány a 2010-es választások után újraindította a Magyar Állandó Értekezletet, és az is fontos, hogy ennek a munkának a parlamenti dimenzióját is megõrizte. A mostani elsõ ülésen elsõsorban a statútumot módosítottuk. Erre azért volt szükség, mert változott a helyzet. Egyrészt új pártok kerültek be a parlamentbe, mások kiestek, másrészt a felvidéki Magyar Koalíció Pártja már nem parlamenti párt, de ez nem jelentheti azt, hogy ne vegyen részt ezen a fórumon. Mindehhez viszont módosítani kellett a statútumot.

Az új alkotmány Az új alkotmányról beszéltünk hosszasabban, ebbõl csak néhány számunkra fontos részt emelnék ki. A bevezetõben található a határokon kívül élõ magyar közösségekkel szembeni viszonyulás. Azaz a Magyar Köztársaság, a magyar kormány felelõsséget visel a határokon túl élõ magyar közösségekért. Eddig csak arról volt szó, hogy felelõsséget érez. Ez a mostani sokkal erõsebb, kötelezõ érvényû megfogalmazás, és más felelõsséget, kötelezettségeket ró a magyar kormányra és az országgyûlésre. Másik elõrelépés, ami jövõbe mutató: a magyar alkotmány elismeri a kollektív jogokat. Elismeri az országban élõ nemzeti kisebbségek kollektív jogait, és államalkotó tényezõnek tekinti õket. Ez azt is jelenti, hogy Magyarország példát mutathat a környezõ országok – így Románia – számára is: egy ország nem sérül, nem lesz kevesebb és nem veszít semmit azáltal, hogy nem tekinti magát nemzetállamnak, hanem elfogadja az államon

belül a nemzeti kisebbségek kollektív, azaz önrendelkezési jogát. Nem térnék ki más részeire, mert késõn kaptuk meg a tervezetet, nem volt idõ figyelmesen átolvasni, bizonyára vannak olyan részei is, amely minket nem érint. A választójogról hosszasan beszélgettünk, mert már tartalmaz egy általános utalást arra, hogy a magyar állampolgárság választójoggal is jár függetlenül a lakóhelytõl. Ezt késõbb a választójogi törvény is szabályozza.

A magyar állampolgárság felvételének lehetõségét mi is jónak tartjuk, Erdélyben ez egyéni döntés kérdése. De nincs két típusú állampolgárság, csak egyféle, és ez választójoggal kell járjon. Ezzel a határokon kívüli magyar szervezetek egyetértettek. Szlovákiában és Kárpátalján a helyzet bonyolultabb, de ez nem azt jelenti, hogy ezt nem támogatják az ottani közösségek, csak az érvényes törvények ezt nem teszik lehetségesé. Várjuk, hogy a választójogi törvényben milyen javaslatot fognak tenni a magyarországi pártok, a magyar országgyûlés. A fórumnak ezek voltak a legfontosabb napirendi pontjai. – Van remény arra, hogy a határokon túli magyar szervezetek véleményét is figyelembe veszik az alkotmányozás során? – Többen nyújtottak be írásban javaslatokat, úgy érzem, ezek mindenikét komolyan vették. Fontos, hogy a határokon túli szervezetek többségének javaslatait vegyék figyelembe. Mi is megígértük, hogy amint megkapjuk a tervezet konkrét szövegét, és nem álmokról vagy óhajokról beszélünk, mi is napokon belül szövegszerû javaslatokat fogalmazunk meg, természetesen az imént

Kedv es ünneplõ ma g yar ok! edves mag arok! Kelemen Hunor szövetségi elnök üzenete március 15-e alkalmából Március 15-ét húsz éve ünnepeljük szabadon. Számunkra, erdélyi magyarok számára, a rendszerváltás után természetes volt, hogy kitûzzük a magyar zászlót, és feltesszük a kokárdát, de éveknek kellett eltelnie, míg a román többség hozzászokott és elfogadta – vagy csupán hozzászokott – ahhoz, hogy nemzeti szimbólumainkat szabadon használjuk. Nekünk különösen fontos ez a nap, mert számunkra március 15-e nemcsak az 1848-as forradalom, hanem az 1989. utáni közös és folyamatos szabadságharcunk ünnepe is. Idén március 15-én Székelyföldön,

Közép-Erdélyben, Partiumban, bárhol ahol magyar ember él ebben az országban, büszkén lépünk ki a közösségi térbe, és emlékezünk a márciusi ifjakra, a magyar szabadságharc hõseire. Ma már legnagyobb természetességgel ünnepelünk, de hajlamosak vagyunk elfeledni, hogy ez nem volt mindig így. 1990 márciusában egyetlen magyar felirat lángba borította Marosvásárhelyt. A fekete március is része a mi szabadságharcunknak. Ma már jogunk van magyarnak lenni, magyarként érezni. Jogunk van ünnepelni. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a magyarságnak az 1848-49-es szabadságharc és a reformkor volt a legnagyobb közösségi

említett szellemiség jegyében. – Fontos dokumentum a Kárpátmedencei szórványstratégia... – Ebben a témakörben munkacsoportokról beszélünk, ennek dokumentumait kiegészítettük. Van egy olyan rész, amely a szórvánnyal, és van egy rész, amely a diaszpórával (pl. a kanadai vagy az ausztráliai magyarok) foglalkozik. Ezekre a helyzetekre különbözõ megközelítés szükséges. Ebben mi néhány dolgot fontosnak tartottunk. Egyrészt a szülõföldön való megmaradás segítése, a szórványosodás meggátolása, hogy ne sorvadjon tovább az a magyar közösség, amely interetnikus környezetben él. Ebben a legjobb megoldás az identitás-megõrzõ intézmények fenntartása, mûködtetése, az iskolahálózat és a kulturális intézmények fenntartása. A kollégiumi programokat hangsúlyoztuk. Az RMDSZ az elmúlt években több szórványprogramot is mûködtetett Hunyad megyétõl Besztercéig vagy Szamosújvárig, és tapasztaltuk, hogy ezek mindenike ösztönzõleg hat arra, hogy magyar iskolába, osztályokba küldjék gyerekeiket a szülõk. Ha ezt a támogatást tudjuk biztosítani a kollégiumi rendszer kiépítésével, akkor a magyar családok nagy része élni fog ezzel a lehetõséggel. A munkacsoport feladata lesz a hosszútávú szórványstratégia kidolgozása, lebontva akár rövidebb távú cselekvési tervekre is. – Érezhetõ volt, hogy dinamizálódott, tartalommal töltõdött fel a magyar-magyar kapcsolat? – A Kárpát-medencei Magyar Képviselõk Fórumán az új országgyûlés is megtartotta a Szili Katalin által kezdeményezett elveket: döntéseket csak konszenzussal lehet hozni. Konszenzus nélkül nincs döntés, ez a kényszer mindenkit arra ösztökél, hogy a legracionálisabb és a leginkább megoldható módon kezelje a problémákat. Emiatt a magyar-magyar kapcsolatnak ezen a szintjén jó az együttmûködés. Ez azért fontos, mert itt olyan célok és olyan stratégiák fogalmazódnak meg, amelyek életbeléptetése az önkormányzatok feladata, hiszen a magyar törvényhozás nem nyúlhat át más államok területére, tehát figyelembe kell vegyék a határokon túli magyar közösségek véleményét. Ebbõl a szempontból erõsödött az együttmûködés.

Itthon

Szilágyság/11.

Fórum


Kis ma g yar ünnepr ontás mag ünneprontás Legalább a nemzeti ünnepek idejére a véleménykülönbségen lévõ magyar szervezetek ássák el a csatabárdot! Százhatvanhárom év távlatából és ünnepi hangulatban szemlélve az 1848-as eseményeket, könnyen az az érzésünk támadhat, hogy a forradalmároknak csak bátorságra, hazaszeretetre lehetett szükségük, mert a követendõ út helyessége önmagától érthetõ volt, azt senki nem vitatta, abban senki sem kételkedett. Eltávolodva azonban a visszaemlékezéssel járó obligát romantikától és közeledve a történetírás igazságaihoz, azt találjuk, hogy

a szabadságharc legjelesebb vezetõi és a kor meghatározó nemzetpolitikusai távolról sem voltak azonos véleményen a forradalmi változtatások mikéntjével és sebességével kapcsolatban. Kossuth Lajos megvalósíthatatlannak tartotta a nemzet gazdasági felemelkedését, a társadalmi és szociális reformokat, mindaddig, amíg Magyarország függõségben van Ausztriától. Ezzel szemben Széchenyi a gazdasági reformok elsõdlegességét hirdette, és úgy gondolta, hogy az ország politikai függetlensége majdani, természetes és erõszakmentes következménye lehet a

modern államszervezés térhódításának. Kossuth a vagyonos vidéki középnemességet és a városi iparos-réteget tekintette a társadalom leghaladóbb rétegének, míg Széchenyi saját osztályától, az arisztokráciától várta a reformok szükségességének, elengedhetetlenségének felismerését. Gazdasági értelemben Széchenyi az angol liberális piacgazdaság híve volt, míg Kossuth egyfajta protekcionista nemzeti gazdaságépítõ programban hitt. A két forradalmár legélesebben a közteherviselés kérdésében került szembe egymással. Kossuth egy elõzménytelen, merész,

7. 2011. március 18.

liberális gondolattal, az arányos adózási kötelezettséggel állt elõ, míg Széchenyi ebben a kérdésben is a fokozatosság elvét vallotta. Úgy vélte, hogy az egyébként sem hatékony feudális rendszert örökváltság révén kell felszámolni. A nemesség adómentességével sem értett egyet, de a részleges közteherviselést szorgalmazta, amely lehetõséget teremtett volna a nagybirtokok gyorsabb polgári átalakítására. Végül nem volt egyetértés a két államférfi között a nemzetiségi kérdés ügyében sem. A Magyarországra a Török Birodalom összeomlása után tömegesen érkezõ nemzetiségekkel szemben Kossuth a magyarosítás, Széchenyi pedig a nagyobb tolerancia politikáját vallotta, mert felfigyelt arra a veszélyre, amelyet – a bécsi udvar által is támogatott – szláv és román függetlenségi törekvések jelentenek az ország egységére. A forradalom híveinek és a csöndes építkezés, illetve a reformok lépcsõzetes bevezetése szószólóinak egyaránt meggyõzõ érvek álltak a rendelkezésükre. Vitáik igen élesek és olykor szenvedélyesek voltak, de sohasem nélkülözték a gondosan kimunkált argumentumokat, és még valamit, amirõl a mai politikusok hajlamosak megfeledkezni: egymás feltétlen tiszteletét. Kossuth, a gyökeresen eltérõ stratégiája ellenére, Széchenyit a legnagyobb magyarnak nevezte, ez utóbbinak pedig volt ereje elismerni, hogy politikai ellenfele kiemelkedõ történelmi személyiség. Ha mást nem, akkor legalább ezt a bölcsességet és jóhiszemûséget mindenképp érdemes lenne átvenni ’48 örökségébõl. Például, hogy ne posztkommunistázzuk, balekozzuk, gazemberezzük le azt a szervezetet, amelyiknek a színeiben az EP alelnökiségéig vittük. Ne minõsítgessük azokat, akiknek ugyanazok a céljaik, de az eszközök tekintetében mások az elképzeléseik. Beperelni sem éppen ildomos a saját politikai szervezetünket, habár ezt végül tekinthetjük a jogkövetõ magatartás egyik szélsõséges példájának is... Ugyancsak a tiszteletteljesség és jóhiszemûség imperatívuszából eredeztethetõ az az igény, hogy legalább a nemzeti ünnepek idejére és alkalmára a véleménykülönbségen lévõ magyar szervezetek ássák el a csatabárdot. Ha másképp nem megy, akkor kössenek megállapodást: Március 15-ét, Augusztus 20-át, Október 6-át kivonják a politikai disputák területérõl, és közösen emlékeznek meg a történelmi eseményekrõl anélkül, hogy ünnepi beszédeikben aktuálpolitikai célzásokat tennének. Ha már gondolataink ívében nem, legalább ebben a minimális jóérzésben kövessük a nagy elõdök sugárzó példáját! (Székely Ervin, ÚMSz)

Földk ö zelben öldkö Amikor sok a baj, mint most is, rendszerint sok a megváltó, sokan akarnak megváltani bennünket. Van, aki egész a gyökerekig megy, és úgy gondolja, hogy egy sikeresebb, néphez kötõdõ származás vagy nyelvrokonság kirántana bennünket a sárból, mások a régi rovásírás visszahozásában látják a megújulást, de mind jobban tolakodnak elõre azok is, akik a több zászlólengetésben, kokárdaviselésben és himnuszéneklésben mutatják nekünk a jövõt. Megint mások azt képzelik, hogy egy populáris írás vagy jelszó, mint az, hogy „Magyarnak lenni jó!”, sok mindent megold. A szükségesnél kevesebben vannak azonban azok, akik a több és jobb munkában és a szervezettebb életvitelben látják a kiutat. (Sike Lajos, ÚMSz)

8. 2011. március 18.

Szilágyság/11.

Baba-mama


A csecsemõ- és g yer mekbõrápolás gy ermekbõrápolás A csecsemõk és kisgyermekek bõrének védõfunkciója nagyon fontos, immunrendszerük fokozatosan fejlõdik ki az elsõ életévek során, ezért sokkal fogékonyabbak a baktériumok, gombák és vírusok okozta fertõzésekre. Bõrük több szempontból különbözik a felnõttekétõl: vízben gazdagabb, hámrétege vékonyabb, ezáltal sérülékenyebb. A napi bõrtisztítás és fürdetés lényege, hogy szennyezõdéseket eltávolítsuk a bõr felszínérõl, melyek a bõr zsírrétegével keverednek. A meleg víz és a szappanok a zsírokat oldva távolítják el a szennyezõdést, de ezzel együtt a bõr saját zsírrétegét is. Ez a védõréteg a felnõtteknél és nagyobb gyermekeknél aránylag rövid idõ alatt újraképzõdik, viszont a csecsemõ bõre zsírtalanná és rugalmatlanná válhat a fürdetést követõen. Ezért különösen fontos a gyermekek részére elõállított pH-semleges és illatmentes fürdetõk alkalmazása. A fürdõolajok és

samponok nem okoznak irritációt, a testápoló tejek pedig ,,visszazsírozó” hatásúak. Fontos tehát, hogy nem csak a száraz bõrû, ekcémás gyermeket szükséges testápolózni, ezt az egészséges bõr is igényli. A pelenka Szót kell ejtenünk a pelenka használatáról is. A pelenkával fedett bõrterület nap mint nap irritációnak van kitéve, szennyezõdik, tehát gondos ápolása nagyon fontos feladat. Lényeges szempont a pelenka gyakori váltása és a popsikrémek használata, melyek megakadályozzák, hogy a bõr kipirosodjon, felázzon, és ezáltal felülfertõzõdjön. Jó hatásúak az olajos törlõkendõk, melyek puha anyaguknak köszönhetõen kíméletesen, dörzsölés nélkül tisztítják a bõrt. Sajátosságok korosztályonként Fiatal csecsemõ bõrének sajátossága, hogy redõket képez a nyak környékén, a hónaljban és a combokon. Ezekben a redõkben a szennyezõdés megtapad, így irritálja a bõrt, gyulladást okozhat. Ezért a

napi fürdetés elõtt szükséges a hajlatok olajos áttörlése, majd fürdés után esetleg hintõporozása. A nagyobb, már óvodás- és iskoláskorú gyermekek bõrápolása nagyjából megegyezik a csecsemõkével. Számukra viszont a mindennapi tisztálkodás elõnyösebb zuhanyozással, mivel a hosszas kádfürdõ szárítja és feláztatja a bõrt. Serdülõkorban levõ gyermekeknél izzadás figyelhetõ meg, mely a fokozott faggyúmirigy-mûködés következménye, ezért gyakoribb zuhanyzás és fürdés szükséges számukra. Gyakran merül fel a kérdés, hogy milyen rendszerességgel mosson hajat a serdülõ. A gyakori hajmosás nem káros, szükség esetén akár naponta, harmadnaponta lehet hajat mosni jó minõségû samponokkal. A bõr védelme fontos feladat. A tiszta környezet, a napi tisztálkodás elengedhetetlen követelmény a gyermek egészséges fejlõdése érdekében. (vital.hu)

Kie gyensúl yo zott ffelnõtté elnõtté tesz a Kieg ensúly etet ba baként ka pott sz er babaként kapott szer eretet Kevésbé szoronganak és könnyebben megküzdenek az élet nehézségeivel azok a felnõttek, akiket csecsemõként anyjuk elhalmozott szeretetével – állítja egy amerikai tanulmány. Elfogadott nézetet, hogy a kisgyermekkortól megtapasztalt szoros érzelmi kapcsolatok késõbb szilárd alapot jelentenek az élet adta problémák legyûréséhez. A témában végzett eddigi vizsgálatok visszaemlékezésre épültek, és nem az élet elsõ éveiben folytatott kutatásra – emlékeztetnek a Duke Egyetem kutatói, akik vizsgálati személyeiket csecsemõ és felnõtt korukban is vizsgálatnak vetették alá. A nyolc hónaposan fejlõdési teszteken részt vevõ csecsemõk anyjukkal való interakcióját egy pszichológus figyelte meg és értékelte egy, a negatívtól a szívélyesen át a túlzóig terjedõ skálán. A szakember egyrészt az anya érzelmi és figyelmi reakcióit, másrészt a baba saját teljesítményére vonatkozó reakcióját figyelte. A kísérleti alanyokat 34 éves korukban a szorongásról, az ellenséges

érzületrõl és a dührõl, valamint az általános rossz közérzetrõl (a káros stresszrõl) tanúskodó tünetek listája alapján tesztelték. Az elsõ vizsgálatokon az anyák csecsemõjük iránt mutatott érzelmi szintje az esetek 85 százalékában szokványos volt,

tíz százalékban alacsonynak, a többi esetben pedig magasnak bizonyult – olvasható a Journal of Epidemiology and Community Health címû szaklapban. Az adatok összevetése alapján Joanna Maselko és munkatársai megállapították, hogy szociális helyzettõl függetlenül felnõtt korukban azoknál volt a legalacsonyabb a szorongás, az ellenséges érzület és a rossz közérzet szintje, akik nyolc hónapos korukban sok szeretetet kaptak anyjuktól. Érdekes módon nem volt különbség azok között a gyerekek között, akik kevés vagy szokásosnak minõsülõ szeretet kaptak. A kutatók szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy a megfigyelt mintában nem voltak igazán negatív interakciók. Meglátásuk szerint mindez megerõsíti, hogy még a legkorábbi tapasztalatok is befolyásolhatják a felnõttkori életet. A kutatók ezért úgy vélik: a hatékonyság érdekében a gyermekjóléti intézkedések terén jóval korábbi életkorokat kellene megcélozni, hogy „megakadályozzák a negatív tapasztalatok bevésõdését”. (vital.hu)

Asszonyi sors: vetélés, halvaszületés, gyász Mindenki másképp éli meg - Mi segít? ,,Asszonyi sors! “ mondták már anyáink, nagyanyáink is sóhajtva egymásnak, amikor vetélésekrõl vagy halvaszülésrõl hallottak, és ez így van ma is. Nincs nõ, akit valamilyen módon ne érintene ez a kérdés, hiszen, ha õt magát szerencsésen el is kerülte az ilyen jellegû veszteség, akkor ismerõse vagy a családban valaki bizonyára elszenvedte ezek valamelyikét. A várt gyermek elvesztése lelki fájdalommal jár, ám ennek a gyásznak a létjogosultságát a környezetünk kevésbé ismeri el. Mindenki másképp éli meg Gyakran a szülõk sem képesek egymást támogatni. Alapvetõen másképpen gyászol egy férfi, és másképpen egy nõ, továbbá a nõ az, aki a testében hordta gyermekét, így meghittebb kapcsolatba került vele, tehát általában a veszteség súlya is nagyobb számára.

Mi segít? Fontos, hogy minden információt megkapjanak a vetélés, születés körüli halál okára, ám a spontán vetélések esetében 6070%-ban nem sikerül kideríteni a vetélés okát. A szülõk általában felelõsnek érzik magukat a történtekért, ezért megnyugtatást várnak, hogy önhibájukon kívül történt a vetélés. Azokban az esetekben, ahol megállapítható az ok, ott többnyire az is kiderül, hogy a szülõk nem felelõsek a magzat haláláért. Segít, ha a szülõk kifejezhetik érzéseiket, és ezek elfogadásra találnak. Jó, ha a család, a barátok és a munkatársak szeretetteljes támogatással fordulnak a szülõk felé. Tipikus gyászreakció, hogy az anyák gyûlöletet éreznek a várandós nõk és kisbabák, kisgyerekek iránt. Rossz érzéseiket bûntudat, szégyen, önvádolás kíséri, azt gondolják, aki így érez, az nem lehet jó ember. Ebben az

esetben is a szeretetteljes elfogadás segít, annak tudatosítása, hogy érzéseikkel nincsenek egyedül, más, gyermeküket elveszített anyák hasonló, tõlük alapvetõen idegen érzéseket élnek át. Fontos, hogy az elveszített gyermeknek megtalálják a helyét a családban. Õ olyan, mint egy különleges családtag, aki meghalt, mielõtt megszületett. Ahhoz, hogy el lehessen gyászolni, az szükséges, hogy valóságos személlyé váljon. Álomból, vágyból testet öltött valósággá kell formálni, hogy legyen kit gyászolni. A jövõ veszett el, de elõbb a múltat kell felépíteni. Sokat segíthet a sorstársi közösség. Az anyák elsõsorban internetes fórumokon találják meg az egymás támogatásának a lehetõségét, de létezik már ilyen jellegû, veszteséggel foglalkozó gyászfeldolgozó csoport is, ahol képzett gyásztanácsadó segíti a gyermeküket elveszített szülõpárokat.

Hor oszkóp Horoszkóp Kos A hét elején jobbára a kulturális tevékenységek iránt érdeklõdsz. Emellett rengeteg a munkád, de élvezed a mostani feladatokat, ezért szívesen foglalkozol vele. Ne feledd, hogy a türelem egy nagyon fontos erény! Bika A hét elején megmutatod a kedvesebb, elbûvölõbb oldaladat a világnak. Sokan még nem ismerték ezt a feledet, ezért meglepõdéssel veszik tudomásul, hogy ilyen is tudsz lenni. Próbáld meg elkerülni, mert elképzelhetõ, hogy rajtad fogják köszörülni a nyelvüket. Ikrek Ezen a héten nagyon érdekessé válnak a legközelibb személyes kapcsolataid. Most van idõd arra is, hogy új embereket ismerj meg. Összpontosíts, ha valakivel beszélgetsz, lássa rajtad, hogy tényleg érdekel a mondanivalója. Rák Nehéz idõk járnak körülötted, emiatt kissé zárkózottabb is vagy a megszokottnál. Azért kolostorba ne zárd magad amiatt, mert most egy kicsit nehezebben tudsz beilleszkedni a társadalomba. Próbálj meg alkalmazkodni, enélkül amúgy sem mûködik semmi a továbbiakban sem. Oroszlán Fantasztikusan indul a hét, úgy érzed magad, mint egy energiabomba. Változások tartanak izgalomban, s egy várható utazás részleteinek megtervezése. Lételemed a segítség, szerdán szüksége is lesz rád valakinek. Új távlatok nyílnak meg elõtted, amelyeket maximálisan szándékodban áll kihasználni. Szûz Téged is utolér a tavaszi fáradtság, ezért a barátaid és a családod segítenek neked a határidõs feladatokban. Különösen kreatív leszel, a saját utadat járod, s nem hagyod, hogy eltérítsenek róla. Kicsit felkavarod magad körül az állóvizet, már ami a párkapcsolatot illeti. Hosszútávon ez lesz a megoldás. Mérleg Ezen a héten úgy vág az eszed, mint a borotva. Kiváló hangulatban vagy, bárkit meg tudsz nevettetni ragyogó poénjaiddal, s az ötleteidtõl is leesik a körülötted lévõk álla. Skorpió Ezen a héten nagyszerû ötleteid támadnak, sziporkázol jobban a megszokottnál. Megszállottan veted bele magad az egyik feladatod megoldásába, s érdekes eredmények születnek a kezed alatt. Nyilas A hét elején tele vagy meglepetésekkel. A körülötted élõk szeretik az apró ajándékaidat, a vicceidet, a játékaidat, de azért figyelj oda, hogy ne vidd túlzásba, s óvakodj azoktól a poénoktól, amelyek durván is elsülhetnek! Bak Létfontosságú, hogy kizárd az elmédbõl a zavaró dolgokat és csak a munkádra koncentrálj. Most könnyen hibázhatsz, ha nem figyelsz oda eléggé. Vízöntõ Feszített munkatempót diktálsz magadnak, még akkor is, ha nincs rá semmi indokod. Hajszolod magad, hogy ne kelljen a családi vagy a szívügyeiddel foglalkoznod. Halak Ne aggódj túlságon, ha eltûnnek körülötted fontos dolgok. Amint megfeledkezel róluk, már meg is lesznek! Szükséged van egy kis bátorításra, mostanában nincs rendben az önbizalmad. Ezen a héten lételemed az információ, de azt is jól nézd meg, hogy kitõl szerzed! Az olcsó pletykákra ne adj, valószínûleg a felük sem igaz!

Szilágyság/11.

Kaleidoszkóp


Ötsz ör ös londoni Ötször örös szállodaár ak az olimpia szállodaárak idejér e idejére Máris meredeken emelik szobaáraikat egyes londoni szállodák a jövõ nyári olimpiai játékok idejére; van olyan hotel, amelyik több mint ötszörös áron hajlandó csak foglalásokat elfogadni. A UKinbound, a hazai turizmusban érdekelt brit cégek képviselete - a hétfõi Financial Times ismertetése szerint ,,sokkoló” áremelésekrõl szóló panaszokat kap tagvállalataitól. A szervezet fõtitkára, Mario Bodini a gazdasági napilapnak úgy fogalmazott, hogy a londoni szállodák ,,a kapzsiság lázában égnek”. A legkirívóbb példák között szerepel egy meg nem nevezett négycsillagos londoni hotel, amelyik általában 200 fontért kínál egy szobát, ám a 2012-es londoni olimpia 17 napjára 1100 fontot követel egy-egy

éjszakáért. A valamivel szemérmesebb szállodák körében sem ritka a többszörös áremelés. Egy ugyancsak négycsillagos londoni szálloda az idei nyári szezonra megállapított 131 fontos éjszakánkénti szobaár helyett a jövõ évi versenyek napjaira 297 fontot kér, egy másik 142 fontról 266 fontra, egy háromcsillagos hotel pedig 80 fontról 162 fontra emelte árait. Az olimpia 6,6 millió belépõjegyét hivatalosan kedden kezdik árusítani, de a brit kormány már elõre tart a jegyüzérektõl is. A haszonlesõk elleni elszánt fellépés jeleként a minap a brit hatóságok bejelentették, hogy a jegyüzérkedésért kiszabható pénzbüntetés ötezer fontos eddigi felsõ határát 20 ezer fontra emelték. (mti)

A bankrablók a széfben voltak Három napon át rejtõzött egy koppenhágai bank széftermében két tolvaj, hogy kiürítse a trezorokat. A duó pénteken bújt el az értékmegõrzõ helyiségben, majd pedig hétfõn reggel - amikor a bank legközelebb kinyitott - kisétált. Összesen 140 széfet dézsmáltak meg, legalább másfél millió lej értékben zsákmányoltak készpénzt és ékszert. Egyetlen hibát követtek el: elfelejtették magukkal vinni vizeletüket. A széfteremben természetesen nincs mellékhelyiség, így a három nap alatt palackokat használtak folyó ügyeikhez, összesen hármat töltöttek meg. A rendõrség a vizeletbõl nyert DNS-minta

alapján azonosította az egyik elkövetõt, egy 27 éves svéd férfit és letartóztatta. A bíróság 21 hónap börtönre ítélte. A zsákmány nem került meg és a tettestárs sem.

“Marihuána-téesz” Hollandiában Mezõgazdasági termelõszövetkezetbe szervezné Utrecht városa a marihuánaélvezõket, hogy megtermesszék saját szükségleteikhez a kábítószert. Bár Hollandia a világ egyik legmegengedõbb országa a könnyûdrogok terén - a marihuánafogyasztást nem tiltja -, a kábítószer ,,nagyipari” termesztése-termelése illegális, és bûnbandák tartják a kezükben. Utrecht vezetése részben az õ vitorlájukból akarná kifogni a szelet a ,,vadkender téesszel”, részben pedig a minõség garantálása végett, ami csökkentené a marihuánafogyasztás egészségügyi kockázatát. Az ország törvényei szerint minden holland polgár öt tõ vadkendert nevelhet otthonában és csakis személyes fogyasztás végett, Utrecht õket szeretné szövetkezetbe tömöríteni. A holland kormány azonban elvetette az ötletet mondván, hogy a nagyüzemi droggazdálkodás törvényellenes.

9. 2011. március 18.

A gének bef ol yásolják a befol olyásolják zenehallga tásr a való enehallgatásr tásra hajlamot is A zenehallgatásra való hajlam hátterében bizonyos genetikai sajátosságok állnak, amelyek a szociális kötelékek és a kommunikáció kialakításában fontos szerepet játszó idegrendszeri területekkel vannak összefüggésben - derült ki egy új tanulmányból. A finnországi Helsinki Egyetem és a Sibelius Akadémia szakemberei 31 finn család, összesen 437 tagját vonták be a kutatásukba. A 8 és 93 éves kor közötti résztvevõk között hivatásos, illetve amatõr zenészek, valamint semmilyen zenei képzettséggel nem rendelkezõ emberek is voltak. A pontos eredmények elérése érdekében a szakemberek egy kérdõív segítségével külön választották az aktív, vagyis tényleges odafigyelést igénylõ például egy koncert esetében - illetve a passzív, vagyis csupán háttérzajként szolgáló zenehallgatást. Az alanyok zene iránti fogékonyságát három teszttel mérték fel, illetve vérmintát is vettek tõlük egy DNS vizsgálat elvégzéséhez - ismertette a vizsgálat részleteit a Science Daily tudományos hírportál. A résztvevõk hetente átlagosan 4,6 órányi aktív és 7,3 órányi passzív zenehallgatásról számoltak be. Az eredmények szerint a zenei képzettséggel, magas teszteredményekkel és zenei kreativitással rendelkezõ alanyok hajlamosabbak voltak az aktív zenehallgatásra. Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy a botfülûség, az abszolút hallás, a zenei tehetség, illetve kreativitás közös ,,családi tulajdonság”. A mostani tanulmányban a zenehallgatásra való hajlam és a zenei képzettség közötti összefüggések

eltéréseket mutattak a különbözõ családi hátterek esetében. Ez az egyik elsõ tanulmány, amelyben molekuláris szinten vizsgálták a zenehallgatást és, amelynek elsõként sikerült összefüggést kimutatnia az agyban található argininvazopresszin receptor gén (AVPR1A) és a zenehallgatás között. Korábban már feltárták az AVPR1A és a zene iránti fogékonyság közötti összefüggést. Az AVPR1A gén az emberi és az egyéb fajokon belüli szociális kötelékek kialakítására irányuló viselkedéssel és kommunikációval áll összefüggésben. A vazopresszin homológok megnövekedése a madarak esetében a hangjukat, a gyíkok és a halak esetében pedig a szaporodásukat befolyásolja. Az emberi és állati ,,dalok” közötti hasonlóságokat már régen felfedezték: mindkettõ valamilyen üzenetet hordoz, a belsõ érzelmi állapot kifejezésére szolgálnak, amelyet még a különbözõ fajok is tökéletesen megértenek egymás között. A zenehallgatásra irányuló viselkedési szokások szoros kapcsolatban állnak az emberek közötti érzelemi kötelékekkel: az altatódalok a gyermekek és a szülõk kapcsolatának megerõsítésére szolgálnak, a közös zenélés pedig elsõsorban a csapatmunkára és az összetartozásra épül. A Journal of Human Genetics címû folyóiratban megjelent tanulmány eredményei azt sugallják, hogy biológiai sajátosságok is befolyásolják a hangérzékelést, vagyis molekuláris bizonyítékot szolgáltatnak a hang, illetve a zene társadalmi kommunikációban betöltött szerepére, valamint fontos eszköz a génkultúra fejlõdése és a zene kapcsolatát vizsgáló további tanulmányok számára. (mti)

Saját g yászjelentésük et ír ják me g gyászjelentésük yászjelentésüket írják meg e gy ffalu alu lakói Arra kérték egy angol falu lakóit, hogy saját maguk írják meg a helyi lapba szánt gyászjelentésüket. A Wiltshire grófságbeli falu, Lydiard Millicent életérõl havilap ír Lydiards Magazine címen. A folyóiratot - amely gyászjelentéseket is közöl - egy 87 éves szerkesztõ, bizonyos Constance Reed gondozza, de már nehezen bírja a munkát. ,,Hasznos lenne, ha az itt maradók megírnák saját gyászjelentésüket, mielõtt meghalnak” - idézte a BBC brit közszolgálati adó internetes oldala az idõs szerkesztõasszonyt. ,,Amikor a család és a barátok gyászolnak, nem igazán akarnak asztalhoz ülni, hogy megírják az elhunyt életútját” -

jegyezte meg Reed. Lydiard Millicent lakosai között az átlagosnál több a középkorú és annál idõsebb, ezért a szerkesztõ szerint ,,nagyszerû” lenne, ha mindenki maga írná meg nekrológját. ,,Jelenleg a lelkészhez kell fordulnom, hogy a temetés után mondjon pár szót a halottról” - panaszkodott. Constance Reed a magazin márciusi számában arra kérte a lakosokat, hogy 400 szóba tömörítve írják meg, és még ,,idõben” juttassák el hozzá nekrológjukat. A felhívásra eddig még egy falubeli sem válaszolt, és a szerkesztõ bevallotta, hogy még õ is adós a feladattal. (mti)

Eg yr e töb b Egyr yre több romániai ár ulja a árulja veséjét a neten

Emeletes háza házatt loptak Malajziában

Egyre több romániai árulja saját szerveit azért, hogy plusz jövedelemre tegyen szert. Az interneten közzétett hirdetések ugyan törvénybe ütköznek, de a pénzhiány miatt sokan vállalják ezt a kockázatot. A feketepiacon nagy a kereslet a különbözõ szervek iránt, tüdõt, vesét vagy herét is árulnak. A legnagyobb a kereslet azonban a vesékre van, a donor akár 25 ezer eurót is kaphat egy veséért, és az ehhez hasonló ajánlatok egyre sokasodnak a neten – számolt be az Antena 3 tévéadó. A hirdetõk három és öt év közötti börtönt kockáztatnak. (antena3)

Emeletes házat loptak el “tetõtõl-padlóig” Malajziában, a tulajdonosnak csak az alapok maradtak. A ház gazdája, egy 30 éves férfi ingatlanok bérbeadásával foglalkozik, egyik ilyen lakóháza tûnt el. Igencsak meglepõdött az épület “hûlt” helye láttán, csupán 24 betonkocka - a könnyûszerkezetes ház alapja -, egy roncs tévé és némi fatörmelék maradt ingatlanjából meg annak berendezésébõl. A tolvajok mindent vittek: bútort, edényt, hûtõt, lámpát. A férfi kára legkevesebb 66 ezer euró. A szomszédok csak annyit láttak, hogy a háznál megjelent három férfi és egy nyergesvontató, ám azt hitték, a tulajdonos megbízását teljesítik a ház elköltöztetésével. (mti/reuters)

10. 2011. március 18.

Szilágyság/11.

Sportvilág - Humor

Hár om lö vés, hár om gól, Három lövés, három to váb bjutott az Inter továb vábbjutott Egy egészen hihetetlen sorozat folytatódott kedd este a labdarúgó Bajnokok Ligája nyolcaddöntõiben, aminek következtében, óriási meglepetésre, a Bayern München idegenbeli gyõzelme ellenére is kiesett az Interrel szemben. Bejött viszont a papírforma Manchesterben: a United nem volt ugyan meggyõzõ, de gyõzött a Marseille ellen - és továbbjutott. A Bayern München és az Inter eddig ötször találkozott egymással az európai kupák történelmében és bármennyire is hihetetlen, az otthon játszó csapat egyszer sem tudott nyerni!

védelme (fõleg Lucio és Chivu révén), míg támadásban a társak is felzárkóztak Eto’o mellé. Ennek ellenére a kameruni volt az olaszok védõszentje, hisz a 63. percben Sneijdert, a 87.ben pedig Pandevet hozta kihagyhatatlan helyzetbe. Kellett persze ehhez a két nevezett játékos mértani precizitású lövése, melynek következtében Kraft úgy kapott (összesen) három gólt, hogy egyiknél sem volt esélye, ezektõl eltekintve pedig védeni valója sem akadt. És kellett a harmadik Inter-gólhoz Breno óriási hibája is, aminek láttán nyilván sokakban

Ennek fényében „természetes volt”, hogy a németek az elsõ meccsen, Milánóban nyerni tudtak. Így hát az is „logikus” volt, hogy Münchenben a 3. percben Pandev passza után Eto’o gyorsan megszerezte a vezetést a vendégeknek - lesrõl. Ez a legkevésbé sem zavarta meg a hazaiakat, ezt követõen ugyanis csak egy csapat maradt a pályán, a 21. percben pedig déjá vu érzése lehetett annak, aki látta az elsõ találkozót: Robben lõtt, Julio Cesar kapus kiejtette a labdát, Gomez pedig (ezúttal egy pazar mozdulattal) büntetett. Ezzel már a bajorok álltak továbbjutásra, ennek ellenére folytatták a rohamokat, tíz perccel késõbb pedig (két komoly Cesar-védés után) már a vezetést is megszerezték: Robben akarta Gomezt megjátszani, Mottáról azonban Müller elé pattant a labda, aki higgadtan értékesítette a lehetõséget. A szünetig még két meccsre való ziccert dolgozott ki a Bayern, ám Cesar elõbb egy az egyben káprázatos bravúrt mutatott be Riberyvel szemben, majd egy furcsa jelenet után (Gomez tartotta bent akrobatikus mozdulattal a labdát, amely végiggurult a gólvonal elõtt) Müller becsúszva lõtt kapufát (pontosabban a szintén becsúszó Ranocchia lõtte a német csatárra a labdát, róla pedig a kapufára pattant -olyan húsz centi távolságból) végezetül pedig Robben lõtt mellé egy ziccert. Az Inter? Kapitális védelmi hibák és esélytelen támadójáték mellett csak Sneijder célt tévesztõ szabadrúgása hordozott magában némi veszélyt. A szünetben aztán érdekes dolgok történhettek a Bayern öltözõjében, a bajorok ugyanis valami olyasfajta metamorfózison estek át, amilyet szurkolóik idén már láthattak a bajnokságban a Wolfsburg, majd a Köln ellen. És akik azt látták, sejtették: nagyon jó vége nem lehet a dolognak. Bár a 62. percben Gomez kapáslövésénél Cesar ismét hatalmasat védett és a hazaiak vezettek néhány veszélyes kontrát, rá sem lehetett ismerni a hazai gárdára. Ezt remekül mutatja, hogy a legtöbb dolga ekkor Kraft kapusnak volt: nem mintha sorra kellett volna védenie az Inter-lövéseket, hanem a társak által hazapasszolt labdákat rugdoshatta elõre mármár világrekord-gyanús mennyiségben. A hazai támadójáték visszaesése mellett feljavult az Inter

felmerült: Louis van Gaalnak miért kellett szinte elzavarnia Luciót 2009 nyarán? A holland tréner mellesleg egy nemkívánatos rekordot is produkált: elõször esett ki a Bayern úgy, hogy az elsõ meccsen idegenben nyerni tudott... Nem hozott ekkora meglepetést és ilyen jó játékot az est másik találkozója, egy valamiben azonban a Manchester United és az Olympique Marseille mérkõzése hasonlított a müncheni csatára: ez a meccs is góllal indult. Giggs, Rooney, Hernandez volt a labda útja, a mexikói pedig már az ötödik percben elõnyhöz juttatta az angolokat. A „vörös ördögök” azonban, némi meglepetésre, nem tudták kihasználni a gyors gól okozta sokkot, hisz a franciák idõ után átvették a játék irányítását, és amennyiben Gignac nem hamarkodja el ziccerét, Diawara esetleg pontosabban fejel vagy Cheyrou bombája szélre megy, akkor bizony könnyen egyenlíthetett volna a Marseille. A szünet után is az OM kezdett kezdett jobban, majd a MU vette át az irányítást, helyzet azonban sokáig nem alakult ki. A franciák egyre nagyobb intenzitással támadtak, de az utolsó passzokba mindig hiba csúszott, kivéve mikor Valbuena remekül szolgálta ki Cheyrout, van der Sar azonban magabiztosan védett. Történt mindez a 74. percben, egy minutummal késõbb pedig gólt szerzett a Manchester: Valencia cselei után Giggs tette középre a labdát, Hernandez pedig ismét jókor volt a jó helyen. Hét perccel késõbb egy szöglet után Brown öngólja tett arról, hogy izgalmas legyen a végjáték, ám a Marseille további helyzetekig sem jutott. Mindenképpen megjegyzendõ, hogy Brown öngólja mindössze a második alkalom volt az idei BL-sorozatban, amikor a Manchester kapujába került a labda, pedig ez már a nyolcadik meccse volt a „vörös ördögöknek”! Bajnokok Ligája, nyolcaddöntõ visszavágók (összesített eredmény): Bayern München - Inter 2-3 (3-3, idegenben lõtt több góllal) gólok: Gomez (21.), Müller (31.) illetve Eto’o (4.), Sneijder (63.), Pandev (87.) Manchester United - Olympique Marseille 2-1 gólok: Hernandez (5., 75.) illetve Brown (82., öngól) Kocsis Zoltán


Nem áll fel! Az egyik bokszmeccsen kiütik a 4. menetben az egyik félt. A bíró rászámol, mire egy idõs nõ kiugrik az elsõ sorból: - Ismerem a buszról, nem fog felállni! *** Kliens Egy fodrász rohan az utcán, átkozódva. Megállítja egy rendõr: - Elnézést, uram, de mit rohangál itt? - Egy vendéget üldözök, nem fizetett a rohadék. - Tegyen feljelentést! Van az elkövetõnek valami különleges ismertetõjegye? - Igen. Vörös foltos barna ingben volt, és a jobb kezében vitte a bal fülét... ** Házasok - Te szívtelen! Meg sem kérdezed, miért sírok már egy órája? - fordul a feleség az újságot olvasó férjhez. - Nem, mert úgysincs rá elég pénzem. *** Interjú a szlovák rohamrendõrrel - Ön beszéli a magyart? - Csak töröm... *** Kopogás Egyik este a rendõr odaszól a fiának: - Fiam, te olyan hülye vagy, mint ez az asztal -, és elkezd rajta kopogni. Mire a srác: - Papa, kopogtak! *** Bíróságon. - Nem szégyelli magát? - kérdezi a bíró a vádlottat. - Már harmadszor van itt. - Szégyellje magát a bíró úr! - Miért? - kérdezi ámulva a bíró. - Maga naponta idejár. *** Rendõrök A rendõrök megszámozzák a vicceket, hogy ne kelljen mindig végighallgatni, csak a számokat mondják: -15. Nevetés. -23. Megint nevetés. -8. Nevetés, de az egyik úgy röhög, hogy leesik a székrõl. -Te mit röhögsz így? -Ezt még nem hallottam... *** Hova jutok? A tanár a diákokkal a Föld gömbalakját akarja érzékeltetni. - Pistike, ha én a terem közepén elkezdek

Csináld magad klíma ...

ásni, ások és ások, akkor hova jutok? - A diliházba. *** Óvoda Egy férfi bemegy az óvodába és azt mondja: - Jöttem a gyerekemért. - Melyik lenne az öné? - Nem mindegy? Holnap úgyis visszahozom... *** Kellemetlen helyzet A vádlott megkérdezi az ügyvédjét: - Meddig tart még ez a kellemetlen helyzet? - Nekem körülbelül még másfél óráig, önnek minimum nyolc évig. *** Szemüveg Kovács a lakótelepen éppen be akar ülni a kocsijába,amikor a szomszéd odalép és kéri vigye el egy darabon,mert az õ kocsija nem indult el.Kovács szó nélkül betessékeli a kocsijába és elindulnak,közben a szomszéd félénken megszólal: - Elnézést Kovács úr,nem akarok beleszólni a vezetésbe,de nem kellene megtisztítani a szélvédõt?Tiszta sár az egész,nem lehet kilátni? - Semmi értelme - legyint Kovács - Úgyis otthon felejtettem a szemüvegemet. *** Nevetés - Hogy nevettethetsz meg egy nõt szombat este? - Mondasz neki egy viccet hétfõ reggel. *** Sötétség - Miért van sötét Magyarországon? - Mert a törökök ellopták a Holdat, a parlamentben pedig lopják a Napot... *** Rossz vágás Az új vendéget megvágja a borbély. Némi mellébeszéléssel próbálja kiengesztelni: - Khmmm... bocsánat uram, járt már nálunk? - Nem, a lábamat a háborúban vesztettem el. *** Udvarlás - Mi a legbrutálisabb udvarlás? - ??? - Ha egy kamionos ráhajt egy nõre. *** Szabálytalan Apuka és kisfia együtt autóznak. Az apa átmegy egy piros lámpán, és zavartan mondja a fiúnak: - Kisfiam, ez egy szabálytalan dolog volt, ilyet nem szabad ám csinálni! - Semmi baj, apa! - mondja a fiú. - A mögöttünk jövõ rendõrautó is átjött rajta! ***

Szilágyság/11.

Hirdetés


Fogadóórák (elõzetes bejelentkezés alapján) RMDSZ Szilágy megyei szervezete Zilah, Kossuth L. utca 33. szám tel: 0260-661685 Seres Dénes, elnök, parlamenti képviselõ pénteken 9.00-13.00 óra között Szilágyi Róbert, ügyvezetõ elnök hétfõtõl csütörtök 8.00-16.00 óráig

Az RMDSZ zilahi szervezete Naponta 13.00-14.00 óra között Hétfõ, Lakatos Sándor, elnök – földügyek Kedd, Szilágyi Sándor, városi tanácsos Szerda, Májer Gabriella, közjegyzõ Csütörtök, Demjén Attila, ügyvéd Péntek, Bogdán Zsolt, városi tanácsos A városi iroda nyitvatartásának idõpontja naponta: 12.00-16.00 óra. Elérhetõségek: Városi iroda: 0360 566082 Lakatos Sándor, elnök: 0731-606453 Antal Csilla, titkárnõ: 0745-167739

Szilágycsehben Az érdekvédelmi szervezet székháza munkanapokon 8.00-14.00 óra között várja az érdeklõdõket.

Szilágysomlyón Fekete Szabó András szenátor minden pénteken 10.00-12.00 óra között fogadja az érdeklõdõket. Az RMDSZ helyi szervezetének székháza munkanapokon 8.00-16.00 óra között mûködik, pénteken viszont csak 13.00 óráig van nyitva. A város magyar tanácsosai minden csütörtökön 15.00-17.00 óra között az RMDSZ székházában fogadják a lakosságot.

Intézmények Prefektúra Végh Sándor prefektus csütörtökön 10 órától Onorica Abrudan alprefektus szerdán 10.00 órától

Szilágy Megye Tanácsa Marc Tiberiu elnök pénteken 10.00 órától Csóka Tibor alelnök kedden 12.00 órától Ionescu Cristian alelnök hétfõn 10.00 órától Vlaicu Radu titkár szerdán 10.00 órától

Zilah Polgármesteri Hivatala Radu Cãpîlnasiu polgármester csütörtökön 10.00 órától Sojka Attila alpolgármester szerdán 10.00 órától Dana Cota alpolgármester kedden 10.00 órától

Szilágycseh Polgármesteri Hivatala Varga András polgármester Csütörtök 8.00-12.00 Bulgãrean Emil alpolgármester kedd 8.00-12.00 Cordea Dan – Titus titkár s z e rd a 8.00 – 12.00

Zsibói Polgármestrei Hivatal Bãlãnean Eugen polgármester kedden 8.00-10.00 óra között Sárközi Pál alpolgármester csütörtökön 8.00-10.00 óra között Opris Maria titkár szerdán 8.00-10.00 óra között.

Az egyszerûsített magyarországi honosításhoz szükséges okiratok fordítását vállalom az Igazságügyi Minisztérium jogosítványával. Érdeklõdni 16 óra elõtt a 0744 756721-es és 16 óra után a 0788 734234-es telefonszámon lehet.

Állásajánla Állásajánlatt Bukaresti raktárral rendelkezõ, autószervízek számára SZERSZÁMKERESKEDÉSSEL FOGLALKOZÓ CÉG területi képviselõt keres az egész országban történõ munkavégzésre. Elvárások: - középfokú vagy felsõfokú végzettség - B kategóriás jogosítvány - mûszaki ismeretek - jó román nyelvtudás. www.lincos.ro Tel.. 0751 299375

Köszönjük mindazoknak, akik velünk együtt emlékeztek drága szerettünkre, NAGY ÁRPÁDRA, halálának 5. évfordulóján. Kati és a lányok ,,Nótás kedvû édesapám, jaj de régen nem dalolsz már, A szívemet bánat járja, ha felcsendül a nótája. Az lett a sok nóta vége, kivitték a temetõbe, Dalos ajkú kis madárka, szállj az apám sírhalmára.”

* Eladó 748 négyzetméteres telek Krasznán. Érdeklõdni lehet a 0748 220862es telefonszámon. * Eladó kertes ház Krasznán, a központhoz közel. Érdeklõdni lehet a 0743 553555-ös telefonszámon. * Mérlegképes könyvelõ, fizikai (I.I., A.I., P.F.A. stb.) és jogi személyek könyvvitelét vállalom. Érdeklõdni lehet a 0745063656 és 0745993503 telefonszámokon. * Eladó 3 szobás tömbházlakás a stadion környékén, kiválló kilátás, két erkély, padlás, pince. Érdeklõdni a 0744 982234-es telefonszámon lehet. * Eladó kétszobás tömbházlakás ultraközponti fekvéssel, garázzsal vagy anélkül. Érdeklõdni a 0360103905 vagy a 0749903427-es telefonszámon lehet. * Eladó Debren községben, Nagydobán a 22. szám alatt egy 100 négyzetméter alapterületû 1992- es építésû, 2007- ben teljesen felújított ház, amely egy 10 áras telken van. Helyiségek: 2 szoba, konyha, fürdõszoba, elõszoba, dupla pince, nyárikonyha, melléképületek. Irányár: 150000 RON.Érdeklõdni a 0743362125 telefonszámon lehet. * Eladó Szilágybagos központjában téglából épült 3 szobás, konyhás, pincés ház, 20 ár összterületen. Érdeklõdni a 0359435754-es telefonszámon lehet.

11. 2011. március 18.

* Eladó 500 bála lucerna és réti széna Varsolcon. Érdeklõdni lehet a 0744200274es telefonszámon. * Eladó kertes ház Vérvölgyön a 25. szám alatt. Érdeklõdni a 0036203137485 vagy a 0745496727-es telefonszámon lehet. * Sarmaságon a Vadgalamb utcában családi ház melléképületekkel és nagy kerttel eladó. Víz, villany, telefon, csatorna, aszfaltos út van. Érdeklõdni a 0746 828133 vagy a 0260 655142-es telefonszámokon lehet. * Igényes kidolgozású, szép makramé terítõk eladók. Megtekinthetõk a www.orionserv.net weboldalon. Érdeklõdni a 0260 674797-es telefonszámon lehet. * Jó állapotban lévõ 1998-as gyártású Dacia eladó. Érdeklõdni lehet a 0768 576704-es telefonszámon. * Eladó ház Szilágyballán a 323. szám alatt. Érdeklõdni a 0742 417316-os telefonszámon lehet. * Családi ház eladó a Corneliu Coposu 26 szám alatt 5 ár telekkel. Érdkelõdni a 0260 632465-ös telefonszámon lehet. * 64 éves férfi korához illõ társat keres vidékre. Érdeklõdni a 0751 470623-as telefonszámon lehet. * Eladó kulcsmásoló gép. Érdeklõdni a 0745 104280-as telefonszámon lehet.

12. 2011. március 18.

Szilágyság/11.

Reklám


ARMET DS Kft. Zilahon, a Stadion utca 38. szám alatt készít dróthálókat cinkelt drótból. Termelési áron elad: - szögesdrótot - rábichálót - keretezett hálókat - szeget - hegesztett hálót - betonvasat - és minden hasonló terméket. Kitûnõ áraink vannak! Érdeklõdjenek a 0260-617700 vagy 0746198882-es telefonszámon

OMS Hungária Kft. Kolozsvári Fiókvállalata

TERMOMIK KFT értesíti Zilah lakosságát arról, hogy megkezdték az ivóvíz és csatornázási rendszer felújítási és kibõvítési munkálatokat a városban a következõ utcákban: Traian, Rozelor, Mihai Eminescu, Avram Iancu,

TERMOPÁN AJTÓKAT ÉS ABLAKOKAT GYÁRT: -

KITÛNÕ MINÕSÉG, JÓ ÁR

-

4, 5 ÉS 6 KAMARÁS A OSZTÁLYÚ PROFILBÓL (fehér vagy

színes)

Andrei Muresan, Merilor, Voievodu Gelu, 9 Mai, Béke (Pãcii),

-

LOWE + ARGON ÜVEG (2 vagy 3 rétegû)

Nãzuintei, Maxim Gorki, Dacia, Bãii, Trandafirilor, Olarilor,

-

ROTO vagy VORNE vasalat

-

SZÚNYOGHÁLÓ - SZÁLLÍTÁS ÉS

Malom, Kraszna, Prunilor.

Ezúton is elõre elnézést kérünk a lakosságnak okozott kényelmetlenségért. Köszönjük megértésüket!

BESZERELÉS INGYENES CÍM: KRASZNA 1590 (a malom mellett) Telefon:

0749/271985 0735/500333

Szilágycseh északi részén fekvõ szõlõskertek fölött, zöldellõ legelõk és sûrû erdõk mellett várja vendégeit a

Panoráma Panzió és Étterem.

Mûk ödik a „La tr ei br azi” Mûködik trei brazi” menedékház Görcsön határában, a DJ 108-as Zilah-Szilágycseh út mellett. Minden igényt kielégítõ 3 lakrésszel és 6 kétágyas szobával várjuk vendégeinket. 150 férõhelyes vendéglõnkben minden hagyományos és európai menüt kínálunk. Esküvõket, keresztelõket, összejöveteleket is szervezünk. A „La trei brazi” menedékház ideális hely, ha Ön szép környezetben jól akarja érezni magát. További információkért vagy helyfoglalásért tárcsázza a 0744/284-170 vagy a 0751/241-107-es telefonszámot. Felszolgálót alkalmazunk!

Nálunk kellemesen vakációzhat, baráti vagy akár üzleti találkozókat, konferenciákat rendezhet; megszervezzük születésnapját, névnapját, lakodalmát vagy gyermeke keresztelõjét. Igényesen berendezett 10 szobánk mindenike mûholdas TV-vel és drótnélküli internetes csatlakozással felszerelt. A konferenciatermünk 50 fõ befogadására alkalmas. A 150 fõs éttermünk és a két 40 személyes fedett teraszunk minden igényt kielégítõ ínyencségekkel várja vendégeit! Elérhetõségeink: Szilágycseh, Május 1. utca 73 szám Mobil 0751-129.912, 0749-193.865 www.pensiune-panorama.ro

Ingyenes apróhirdetési szelvény 15 szóig

11./2011. Feladó neve és címe Telefonszáma Szöveg

A szelvényt személyesen is be lehet hozni a szerkesztõségbe vagy postai úton lehet továbbítani. Kérjük nyomtatott betûvel töltsék ki a hírdetõ szelvényt, ne feledjék feltüntetni nevüket, lakcímüket, telefonszámukat. Adataikat bizalmasan kezeljük, szeretnénk elkerülni a kellemetlen meglepetéseket! Kizárólag a kitöltött szelvényt fogadjuk el, és csak magánszemélyektõl..

március 18. Közéletünk 3. oldalon. 5. oldalon

Recommend Documents