Animal Spirits – a gazdaság lelki tényezői Beszámoló az MCE ICV 1. munkacsoport 2011. 17 – 18 – án tartott workshopjáról
A Magyar Controlling Egyesület ICV 1. munkacsoportja az őszi workshopján George A. Akerlof és Robert J. Shiller amerikai közgazdászok Animal Spirits (A lelki tényezők szerepe a gazdaságban) című művét dolgozta fel. A vitaindító előadást felkérésünkre Felcsuti Péter (a Raiffeisen Bank volt vezérigazgatója), a könyv fordítója tartotta. A workshopot a téma érdekességének és aktualitásának megfelelően jelentős érdeklődés övezte: az MCE tagjai és leendő tagja közül összesen 16 - an vettünk részt. Felcsuti Úr elmondta, hogy a könyv lefordítására az inspirálta, hogy nagyon sok analógiát lát az amerikai afro amerikai kissebség és a magyarországi cigányság felzárkóztatásának problémáiban és a könyv ehhez a témához újszerűen, lényeglátóan közelít. Úgy gondolta, fontos, hogy a magyar értelmiség megismerkedjen ezekkel az új gondolatokkal. A cigányság témáján túl elsősorban a könyvben szereplő makrogazdasági elemzésekre, példákra hívta fel a figyelmünket. Leszögezte, a kapitalizmus 200 év alatt nagyobb gazdasági - társadalmi fejlődést hordozott, mint a megelőző 4000 év. Sajnos, Magyarországon a kapitalista rendszerre való átállás nem sikeres. A magyarországi kapitalizmusban ma nagyon kevés a szerethető elem: • • •
magas a munkanélküliség erős és megállíthatatlan a korrupció terjed a szegénység
Kiemelte, hogy a rendszerváltást követően nálunk is nagy fontossággal bírtak/bírnak azok a történetek, amelyeket a politikai vezetőink, a mainstream média elmond, népszerűsít. Ezek a történetek hatalmas hajtóerővel bírnak, mozgósítanak, megteremtik a Keynes féle multiplikátorelmélet által bemutatott folyamatban kulcstényező bizalmat, és gyorsítják a gazdasági növekedést. Viszont, ha a reálgazdaság nem felel meg a politikai vezetők és a média által elmondott lelkesítő történetnek, akkor ciklikusan
bekövetkezik a visszaesés, ahogy azt a szerzők a mexikói „olajláz” példáján érzékletesen bemutatják. Összegezve az amerikai szerzők könyvének a mondanivalóját: a gazdaságban működő lelki tényezők hozzák létre a ciklusokat. A magyar példák is ezt a megállapítást támasztják alá. A közvetlen hangulatú, tartalmas beszélgetés végén Felcsuti Úr – szabadkozva, hogy Ő csak fordította a szöveget – dedikálta a könyvet.
A workshop további részében a könyv tartalmát, megállapításait a könyv fejezetei nyomán öt témára bontva dolgoztuk fel: 1.
2.
3. 4. 1.
Bizalom 1. Bizalom 2. Visszacsatolási mechanizmusok, amelyek felerősítik a zavarokat Méltányosság 1. Bérek 2. Árak Korrupció és rosszhiszeműség Monetáris illúzió 1. Az emberek nem képesek végiggondolni az infláció hatásait Történetek 1. Saját történeteink 2. Közösségeink történetei - kultúra
Bizalom A témát feldolgozó kiscsoport a mondanivalóját flip – chart - on foglalta össze. Definíció, néhány megközelítésben: • • • •
a bizalom a gazdaságban az „erő”, aminek van „jó” és „sötét” oldala önbeteljesítő jóslat a Keynes – féle multiplikátorban a fogyasztási hajlandóság Akerlof & Shiller: Aki bízik, a szerint jár el, amit igaznak hisz
Ma a világgazdaságban a bizalomvesztés a meghatározó tényező. Magyarországot különösen jellemzi a kiábrándultság, a válsághangulat. Nincs elfogadott, egységes megértés abban a tekintetben, hogy az ország miért kerül ciklikusan válságba. A mikro ökonómia területén, a vállalatok életében a jó stratégia elengedhetetlen építőeleme a vezetők, dolgozók által vallott bizalom. Az értékesítés, a marketing területén a vásárlók és a tágabb környezet bizalmi szintje meghatározó jelentőségű.
A vállalati életben a controlling aktív alakítója mind a belső bizalomnak, mind a külső bizalomnak. Az Enron botrány után hozott számvitel szabályozási intézkedések hatástalanok voltak, a SOX, a Compilance megoldások nem tudták meggátolni az újabb „lufi” cégek és tőzsdei buborékok kialakulását. A bizalom a növekedés, a bővülés kétélű fegyvere. Nem az a legfontosabb, hogy a bizalom legyen „minél magasabb”, hanem az, hogy a bizalom szintje legyen összhangban a reális gazdasági tényekkel. A helyzetet ne hype – oljuk, és ne keltsünk indokolatlan pánikot. Végezzünk gondos munkát, ha hibáztunk, azonnal ismerjük el és javítsuk ki.
Méltányosság Definíció, néhány megközelítésben: • •
Ha egy csere nem tisztességes, akkor a rosszabbul járó fél haragos lesz. Az emberek mit gondolnak arról, hogy másoknak és nekik hogyan kellene viselkedni
A kiscsoport elsősorban az egyensúlyi csere és a méltányosság viszonyát elemezte. A csapat egyetértett abban, hogy az egyensúlyi csere nem egy konkrét árszinten létezik, hanem – elsősorban a méltányosság érzése hatására – az egyensúlyi pont egy nem túl nagy környezetében. Ahhoz, hogy a méltányosság a cserében a szerepét kifejthesse, segítségével a megegyezések tartósak legyenek, a következők szükségesek: • •
a csere alanyai a helyzetet transzparensen tekinthessék át az érték viszonyok lényeges elemiről elegendő ismeretet szerezzenek, szerezhessenek – kommunikáció
Az egyensúlyi ártól való méltányossági eltérés mértéke erősen függ a kultúrától, a helyzetet megelőző „történetektől”, azok értelmezésétől. A kiscsoport tagjainak összecsengő véleménye, hogy csak a win – win típusu csere alapú gazdasági kapcsolatok tartósak. A csapat úgy véli, hogy a hatalmi túlsúly a többség által elfogadott méltányossági határon kívülre is képes eltolni a csereértéket, de ez időleges állapot.
Korrupció és a rosszhiszeműség Korrupció definíció, néhány megközelítésben: • • • •
Versenyt korlátozó jogtalan előny megszerzése ellenszolgáltatás fejében. A korrupció a rosszhiszeműség áruba bocsájtása „Na az, amiből TE kimaradsz!” – Hofi. A lobby – zás a korrupció előszobája
Rosszhiszeműség definíció, néhány megközelítésben: •
• •
A kapitalista termelés azt állítja elő, o amire az embereknek szüksége van, o és azt is, amiről az emberek azt gondolják, hogy szükségük van rá és fizetni is hajlandók érte. A kapitalizmus előállítja a gyógyszert o és a csodabogyót is, ha el lehet adni. Rosszhiszemű: jogszerű, de motivációit tekintve elmarasztalható.
A prezentáció során a következőképp értékelte a workshop a korrupciót és a rosszhiszeműséget. A ma uralkodó értékrendben igen magas a pénz és a hatalom presztízse. A nyerészkedés és a hatalomvágy nagyon erős motivációk. Egy gazdaság messze a potenciálja alatt teljesít, ha a tulajdonosok és a vezetők elsősorban az ügyeskedésben látják az előrevivő utat, a jó munkavégzés eredményességében nem bíznak. Ez egyben a vállalati controlling „megrendelés hiánya” is egyben: a controlling a vezetés abban tudja segíteni, hogy a szervezetben dolgozók jól teljesítsenek – az ügyeskedés nem a controlling terepe. Az Amnesty International korrupciós rangsorában Magyarország az 50., míg a Nyugat Európai országok, amelyeket gazdasági fejlettségben szeretnénk utolérni, a legkevésbé fertőzöttek között vannak. Az oksági összefüggés a korrupció és a gazdasági teljesítmény között nem az, hogy ahol magasabb a gazdasági teljesítmény, ott kevesebb a korrupció, hanem fordítva: ahol magas a korrupció, ott gyenge a gazdasági teljesítmény. A cégek teljesítményét a korrupció és a rosszhiszeműség nem csak úgy rombolja, hogy pénzt von ki a cég gazdálkodásából. Talán még nagyobb teljesítmény romboló hatása van annak, hogy a dolgozók, vezetők, akik a saját előnyeik felépítésén dolgoznak, ügyeskednek, keresik a „kiskapukat”, nem a szervezet közös céljaiért dolgoznak, nem a jó munka végzésre koncentrálnak: eredményeképpen folyamatosan demotiváltan, nem törődöm módon, gyenge színvonalon végzik a munkájukat, a cégek messze a potenciáljaik alatt teljesítenek. A controlling felelőssége, hogy transzparens, lényegre törő oksági elemzésekkel kiegészített, valósághű beszámolót készítsen a cég vezetése számára. Így tud segít abban, hogy a korrupció és a rosszhiszemű magatartás visszaszoruljon.
Monetáris illúzió Definíció: •
A pénzügyi döntéseket a nominális pénzérték alapján hozzák meg.
A témát megtárgyaló kiscsoport egyetértett abban, hogy az emberek által hozott pénzügyi döntéseket leggyakrabban azért a nominális értékek figyelembevételével hozzák meg, mert az indexálás (inflálás, deflálás, jelenérték számítás) bonyolultsága meghaladja a mindennapi gondolkodás szintjét, azaz a korlátozott racionalitás érvényesül. A mai magyarországi devizahitel probléma gyökere a monetáris illúzió. Az emberek, de még a cégek pénzügyi vezetői sem számítottak arra, hogy az EUR a 2008. nyári 235 HUF árfolyamról akár éven belül 325 HUF árfolyamra gyengülhet. Elsősorban csak azt értékelték, hogy a devizahitel pillanatában az alacsony devizahitel kamat mennyivel kedvezőbb, mint a forint hitel kamata. Ma már világos, hogy ez illúzió volt.
Történetek Definíció, néhány megközelítésben: •
• • •
• • • •
Az ember egymást követő eseményekben gondolkodik, amelyeknek o belső logikája és dinamikája van o egységes egészként jelennek meg történetek Az emberek közötti beszélgetés: felelgetős történet mesélés. A sikeres házasságokban az emberek közös történetet hoznak létre. A belső motivációnk abból fakad, o ahogy az életünk történetét megéljük, o ahogy ezt a történetet elmondjuk magunknak és a környezetünknek, o a hitünkből, amelyet a nemzetbe, a vállalatba vagy egy intézménybe vetünk. A DNS elemzések nem igazolták egyes népek közös gyökereit. Viszont a történeteik egységesek és hisznek bennük. A nagy vezetők elsősorban történetek kitalálói. A vállalati stratégia történet A vállalti kultúra közösen mesélt sztorik sorozata
A témát feldolgozó kiscsoport egyetértett a könyv szerzőinek a megállapításával: a bizalom megerősödése tekintetében nagyon fontos a történet: ha látjuk más emberek bizalmát, a mi bizalmunk is erősebb lesz. A bizalmat építi, ha látjuk a folyó események közérthető modelljét, amit a média közvetít (közvetve mi is megéljük a történetet). Magyarországon a rendszerváltást követően különösen az Európai Unióba való belépésünk történetei hatottak lelkesítőleg. A deviza hitelek felvételére bíztatott az a történet, hogy Magyarország is belép az EURO övezetbe, nálunk is az Euro lesz a mindennapi fizetőeszköz. És akkor majd Euro – ban fizetjük vissza a felvett deviza hitelt. A valóságban nem így történt. Ez az eset is aláhúzza a könyv azon megállapítását, hogy ha a lelkesítő történet és a valóság között távolság van, esetleg ez a távolság folyamatosan nő, akkor ez jelentős visszaesés, krach kiindulópontja lesz. Ilyen esetekben a bizalomhiány a bizalomhoz hasonló multiplikátorként működik, de annál erősebb dinamikával. Ezt nevezzük piaci pániknak. A történetek nagy jelentősége miatt fontos, hogy a gyerekeinknek mit tanítunk az iskolákban és a szülői házakban. Ha a valóságos, tényleges történeteket, akkor az jó alapot, analógiát képez számukra a jelen történetei megértéséhez. Ha nem, akkor intézményileg építjük a történet és a valóság közötti rést, amely ha szakadékká mélyül, akkor a krach törvényszerűen bekövetkezik.
Összefoglalás Akerlof és Shiller nem titkoltan azzal az igénnyel írta a könyvet, hogy az Adam Smith – ig visszavezethető klasszikus közgazdaságtant leváltsák. A workshop résztvevőinek az a közös véleménye alakult ki, hogy a klasszikus közgazdaságtan és a lelki tényezőket is alkalmazó közgazdaságtan között hasonló a viszony, mint a Newton – i fizika és Einstein relativitáselmélete között: azaz a klasszikus közgazdaságtan tételeit nem szabad abszolút igazságokként kezelnünk, hanem az alkalmazásukkor figyelembe kell venni az emberek lelki viselkedése által gyakorolt hatásokat is. Ugyanez kicsit másként: a klasszikus közgazdaságtan azért nem működik, mert emberek működtetik, akiknek lelke van. A workshop résztvevőinek egybecsengő véleménye, hogy a controlling eredményesebben szolgálja egy cég előrehaladását, • • •
ha számol a gazdaságban, a gazdálkodásban működő lelki tényezőkkel, ha túlbonyolított számítások és magyarázatok helyett az egyszerűségre és a transzparenciára törekszik, ha estleg hibát vét, azt azonnal elismeri és javítja,
• •
ha gondos adatkezeléssel és a világos értelmezéssel csökkenteni igyekszik a történetek és a valóság közötti rést, más oldalról: ha a beszámolóban olyan történetet mutat be, amely hiteles adatokon és valós összefüggéseken alapul.
A csapat a jól végzett munka és az előző esti vidám „controller small talk” felett érzett elégedettséggel zárta a napot. A workshop munkáját moderálta, az összefoglalót készítette: Küsz András