ALLITOSÉS SZIALLITOS ÁSVÁNYOK ÉS SZEREPÜK A KÖZÉPSŐ-MÁTRA ÉRCESEDÉSÉBEN DR.
KISS
(XXXIII-XXXV.
JÁNOS*
táblával,
5 táblázattal)
Összefoglalást A k ö z é p s ő - m á t r a i ( N a g y l i p ó t , N a g y l á p a f ő , N y í r j e s I — I I . ) ércesedés. a s z e r k e z e t i f e l é p í t é s és á s v á n y o s összetétel t e k i n t e t é b e n k ü l ö n b ö z i k a K - és N y - m á t r a i ( R e c s k — G y ö n g y ö s o r o s z i ) ércesedéstől. A z érces e l e m e k e t m o b i l i z á l ó , f ő l e g s z é n s a v a s o l d a t o k m á r a k ü l ö n b ö z ő m ó d o n e l v á l t o z o t t és g e o m e c h a n i k a i l a g n e m e g y s é g e s e n v i s e l k e d ő k ő z e t ö s s z l e t b e k e r ü l t e k , i l y m ó d o n erősen s z é t s e p r ű z ö d ő h a s a d é k k i t ö l t é s és i m p r e g n á c i ó j ö t t l é t r e . A v á l t o z ó р н - v a l a h i d r o t e r m á l i s o l d a t o k a z e r e d e t i l e g is l a z a s z e r k e z e t ű , p e r m e á b i l i s p i r o k l a s z t i k u s k ő z e t á s v á n y o s összetételét az illit (szericit) - » kaolin (dickit) - * m o n t m o r i l l o n i t o n keresztül a hidrargillit k é p z ő d é s é v e l szélsőségesen m e g v á l t o z t a t t á k . A felsorolt sziallitos—allitos elegyrészek keletkezése területenként eltérő. T ö m e g e s hidrar g i l l i t csak a n y í r j e s i v o n u l a t b a n l é p f e l , N a g y l i p ó t o n — N é v t e l e n b é r c e n teljesen h á t t é r b e s z o r u l , N a g y l á p a f ő n p e d i g e z i d ő szerint n e m i s m e r j ü k . I l l i t - g ü m b e l i t m i n d k é t t e r ü l e t e n , dickit (kaolinit) jelenleg,csak Névtelenbércen mutatható ki (Nyírjes I I . ) , a montmorill o n i t m e n n y i s é g e p e d i g É K i r á n y b ó l D N y felé n ö v e k v ő j e l l e g ű . A v á z o l t t e l é r k í s é r ő k m e g j e l e n é s e , eloszlása r é s z b e n k i e g é s z í t i a K ö z é p s ő - M á t r a ércesedéséről k o r á b b a n a l k o t o t t n é z e t e i n k e t . A l a t e r á l s z e k r é c i ó s j e l e n s é g e k a z é r c e s e d é s kialakításában figyelmet érdemlő szerephez jutottak.
Bevezetés Az 1954 —59-es évek kutatásainak eredményeként Nagygalya, Nagylipót, N a g y lápafő, Nyírjes, Aranybányafolyás területén ú j ércesedés körvonalai bontakoztak ki ( K i s s J . 1955., 1958, i960.). A felszínen jelentkező érces nyomok, érctörmelékek, intenzíven kovásodott és „kaolinosodott" kőzetváltozatok fellépése arra a területre szorítkozott, amiben id. N о s z к y J . Gyöngyösoroszi terület analógját vélte felismerni (id. N о s z к y J . 1927). K o r á b b i kutatásaink alapján az ércesedés a legfiatalabb láva p a d alatti ún. változékony l á v a p a d b a n és a feküképződményekben helyezkedik el teléres és hintett eloszlásban. K ö z ö s jellemvonásként emelhető ki, hogy az ércesedést megelőző folyamat intenzív kőzetlebontással-kovásodással járt, a közvetlen ércesedést csupán kisebb mérvű kovakiválás kísérte. Az ún. ,,változékony" alsó lávapad, valamint a lepelképződmények kőzetlebon t á s a igen változatos kőzettípusok kialakulását eredményezte, amelyek a S z á d e c z k yféle ú j kőzetnevezéktan alkalmazásával a z andezitnek kloro-szulfo-, kloro-karbo-, hidro-andezit változatai mellett a pszeudoagglomerátum és pszeudotufa kategóriáiba illeszthetők ( S z á d e c z k y - K . E . 1959). E kőzetváltozatok a hidrotermális kőzet lebontás jellegeit tükrözik, melyek a közép-mátrai ércesedés arculatát is jól kidomborít-
* Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat
1963. X I I . n - i ülésén. K é z i r a t l e z á r v a 1964. V I . 16.
K i s s :
A llitos
és sziallitos
ásványok
szerepe
a mátrai
ércesedésben
423
ják: nevezetesen a folyamat kezdeti szakasza inkább s a v a s jelleggel (szericit-illit), „kaolinképződéssel" és kovakiválással ment végbe, míg a lúgossá váló oldatok hatására kisebb mérvű montmorillonit és állit képződött. E z a szakasz mintegy előfutára volt az érces folyamatoknak. A mellékkőzet „kaolinos-lebontása" É K - r ő l D N y irányban a montmo rillonit képződése felé tolódik el, az érctelért kísérő sziallitok között már az utóbbi az uralkodó. Nincs kizárva, hogy a montmorülonit reszilifikációval alakult ki, ami így a hidrotermáknak két nagy folyamatát tükrözi: a) az ércmentes, steril oldatok a kőzetek lebontását, a kőzetalkotó ásványok elemeinek nagymérvű mobilizálását eredményezték, b) a z aszcendens és laterálszekréciós ércképző folyamatok érces kitöltéseket hoztak létre. E két folyamat keretei jól elkülöníthetők ugyan, mindkettő azonban több ütemben tör ténhetett, ami kisebb-nagyobb időközökben azonos geokémiai jellegű folyamatot kör vonalazhat. E z t a szulfo-kloro-, kloro-karbo-andezit változatok kialakulása is jelzi, minek pirit-, kalcit — ankerit-(sziderit-) tartalma térben és időben szükségszerűen nem azonos az érctelért kísérő pirit—kalcit keletkezésével. Az ércmentes folyamat során nemcsak az előzőkben vázolt kőzetváltozatok jöttek létre, hanem az alsó lávapadnak és ez alatti középső tufának az elváltozását is eredményezte, intenzív kálium-metaszomatózissal ( K i s s J . i960). A kálium beépülése a lávaképződményekben (változékony andezit) — eddigi meg figyeléseink szerint — nem a szokványos adulárképződést hozta létre, hanem a plagio klász teljes átalakulásával szeneit—illitkeletkezést eredményezett. Epigén adulár— szanidin képződését főleg a piroklasztikus kőzetváltozatokban figyelhettük meg, ahol K 0 = 2
Na 0 = 2
ossz. alkálitartalom =
7,82% 2,62 10,44% volt kimutatható.
A kőzetlebontás és a kálium mobilizálása, m a j d metaszomatikus beépülése szoros összefüggést jelez. Feltehetően a kezdeti s a v a s lebontást a riolittufa K-földpátból fel szabaduló nagyobb mennyiségű kálium kilépése tolhatta el a lúgosabb tartomány felé. Ily módon érthetővé válik a közép-mátrai kőzetek földpáttartalmának átalakulása, az illit —szeriéit—kaolin (dickit)—montmorilloniton keresztül, egészen a hidrargillit kép ződéséig. Magyarázhatók a szeszélyesen fellépő kovás kibúvások, amelyek bár határo zott csapásmenti elrendeződésről tanúskodnak, legritkább esetben hasadékkitöltés ter mékei, hanem a fellazult alsó lávapadban, valamint ez alatti, részben lepelképződmények ben és alsó—középsőmiocén pszammitos—pélites kőzetekben mutatkozó kovás átitató dások, impregnációk részlegei. Ezzel függhet össze a burdigalai és helvéti emelet homokos kőzeteinek kovás kötőanyaga és az üregeiben tapasztalható cm-es nagyságú kvaredrúzakialakulások is (Köszörű-patak, Vészes-patak stb.). A hidrotermális folyamat tehát első sorban intenzív kőzetlebontást, kőzetalkati elváltozást eredményezett mindennemű érckialakulás nélkül. E z a többi hazai érces termeteinktől lényeges megkülönböztető jelleg, ami bizonyos mértékben „ s a j á t o s érctípus" bélyegeivel ruházza azt fel. A közép m á t r a i ércesedés a telérkitöltő ásványkísérők alapján lényegében két csoportra osztható: a) A nagylipóti—nagylápafői rendszer, amit karbonátos telérkísérők túlsúlya jellemez, teljesen háttérbe szoruló kovás és sziallitos ásványkiválásokkal. Feltehetően hasonló alakban jelentkezik ennek Mogyorósorom—Péter-hegy területekre eső szakasza is, ami csapásban az első kettő folytatásának fogható fel. b) A nyírjesi—névtelenbérci rendszer, ahol az intenzív sziallit —állit- és k o v a kiválás mellett a karbonátos telérkísérők háttérbe szorulnak. Kellő feltárás hiányában a K i s g a l y a—Körösnyaktető, valamint Nagyszarvasfolyás—Nyesettvár—Aranybánya-
424
Földtani
Közlöny,
XCIV.
kötet, 4.
füzet
folyás önálló rendszert látszik képviselni, amely Asztagkő, Mátraszentimre között felte hetően egy harmadik érces vonulatot jelenthet. A közép-mátrai érces sáv, a szorosan vett Nagylipót—Nagylápafő és a Nyírjes — Aranybányafolyás területe a Mátra peremi szegélyén lép fel, ami több, nagyjából pár huzamos érces telérből, zsinórokból, breccsás törmeléket cementáló szulfidércből áll. Telérkitöltő ásványkísérők: kalcit, szialHtos-allitos elegyrészek, kvarc, ametiszt, barit és fluorit. A két terület kísérőásványainak jellemzése az alábbiakban foglalható össze:
I. N a g y l i p ó t — n a g y l á p a f ő i
vonulat
Lényegében több telérből, breccsás érckitöltésből és ércimpregnációból álló érces vonulat, melyek közül a nagylápafői „zebraérces" telérkitöltés a nagylipóti 550 m-es telérrel minden bizonnyal azonos, bár egyes ásványainak nyomelem összetételében némi eltérés mutatkozik. Jellemzője e területnek a kalcitos—karbonátos telérkitöltők túlsúlya, igen alárendelt kvarc és egyéb sziallit ásványkísérőkkel. A mellékkőzet helyen ként intenzíven kovásodott, másutt ,,kaolinosan" bontott vagy montmorillonitosodott; a két kőzetalakulásnak elrendeződése nem egészen egyértelmű, általában érces vonulat kísérőjeként lép fel. A „kaolinosan" bontott középső tufa és agglomerátum túlnyomóan pirittel és alárendeltebben kalkopirittel impregnált kőzettípussá alakult át. A telér kitöltő anyaga túlnyomóan kalcit, önálló sziallitos ásványkísérők főleg a szulfidok üregeiben és a télért környező mellékkőzetben mutatkoznak. Minőségileg: i 11 i t (gümbelit), C a - m o n t m o r i l l o n i t , h i d r a r g i l l i t és elektronmikroszkóppal meg nyúlt, hosszú léces, görbült szálakból álló a t t a p u l g i t — p a l i g o r s z k i t mutat ható ki ( X X X I V . tábla, 5.), valamint kvarc. A gümbelit az irodalmi adatok ( Á r u j a , E . 1944, M i к h e e v, V. I. 1957) alapján kevésbé jól kristályosodott (?) illitmódosulat, ami röntgenvizsgálatokkal az illittől jól megkülönböztethető. Vegyi össze tételében a K , 0 , MgO mennyiségében mutatkozó különbség illithez viszonyítva sz embetűnő, de a S i 0 és A 1 , 0 mennyisége terén is érzékeny különbség léphet fel (V. M. T i m о f e e v а ) . A képződés körülményei többnyire a szervesanyag-tartalmú üledékes geofázishoz kötik, esetünkben erről csak közvetetten lehet szó. Érdekes megfigyelni, hogy a gümbelit mindig ott mutatkozik, ahol a kísérő mellékkőzet színes szilikátjai teljesen dekomponálódtak (Mg-mobilizálás !), a szíallitosan bontott piroklasztikus képződmé nyekben (pl. II. tufa) már inkább illit van túlsúlyban. 3
3
Az elektronmikroszkópos felvételeink (dr. Á г к о s i К.) az ilUt-gümbeHtnek legalább három alaki és alkati megjelenését jelzik. Az X X X I I I . tábla 2. képen megnyúlt illit látható, az álhatszöges nagyobb pikkelyek már ,,szericit"-módosulatot jeleznek, ami a porfiros megjelenésű, de teljesen átalakult plagioklász (bytownit —anortit) anyagában mikroszkóppal is kimutatható ( X X X I V . tábla 12.). А X X X I I I . tábla 3. felvétel víztiszta, megnyúlt, terminális lapokkal határolt illitet mutat be. А X X X I I I . tábla 4. és а X X X I V . tábla 6. felvételeken a zömmel oszlopos és érdes, „ i k r á s " felületű kristályok feltehetően gümbelitek, mert a röntgenelemzés d/hkl értékei is túlnyomó részben gümbelit mellett szólnak (I. táblázat, A-B-C). A sziallitos elegyrészek térbeli elrendeződése két fő szakaszt jelöl: a) az első a mellékkőzet lebontásával, elemeinek átcsoportosulásával egyidős, b) a második a szulfid ásványok kialakulását követően ezek üregeiben alakult ki, jeléül annak, hogy az érctáp láló oldatokat ,,ércsterü" oldatok váltották fel, melyek a vegyes társulású sziallitokat helyenként „monomineralikussá" változtatták.
/.
táblázat
I.
e(d) ie e
d — ]-j ?P' c
1
e n z
'
t a s o
'
c :
montmorillonit illit kaolinit montm., illit montm., illit m o n t m . , illit kaolinit kalcit illit kaolinit illit montmorillonit kalcit illit illit montmorillonit kaolinit montm., kaolinit illit illit kaolinit montmorillonit kaolinit montmorillonit kaoíinit illit montmorillonit
'
e
d(hkl) gy e gy e e gy gy gy gy(d) e igy "gy ke ke ke igy с igy gy gy gy gy gy igy igy igy igy igy igy
H ó f e h é r h a s a d é k k i t ö l t é s 1040 m a l t á r ó , N a g y lipót Parádsasvár R e m p l i s s a g e d e fissure, b l a n c c o m m e neige, areine N a g y l i p ó t , 1040 m , P a r á d s a s v á r I.
4.95 4,50 З.656 2,984 2,727 2,58l 2,452 2,361 2,224 2,099 1,995 i,93t 1,795 1,7-8 1,699 i,546 1,503 1,451 1,36ft i,330 1,298 1,249 1,213 *,I43 1,107 1,046 r,oo6 0,988 0,960
gümbelit gümbelit gümbelit gümbelit, kvarc illit hidrargillit illit, gümbelit kvarc illit illit illit hidrarg., i l l i t h i d r a r g . , illit hidrarg., i l l i t hidrarg., illit hidrarg., i l l i t , g ü m b . kvarc hidrarg., gümbelit hidrarg., k v a r c h i d r a r g . , illit, k v a r c hidrargillit hidrarg., g ü m b e l i t hidrarg., i l l i t , g ü m b . hidrarg., k v a r c hidrarg., k v a r c gümbelit, kvarc kvarc, gümbelit? kvarc, gümbelit kvarc, gümbelit kvarc, gümbelit
~ ' S e n erős, e = erős, k e = k ö z é p erßs, g y = g y e n g e , i g y = i g e n g y e n g e ,
d(hkl) ke e e gy ke ke ke ke gy igy igy gy gy ke
10,79 9,95 7,17 5,05 4,927 4,460 4,352 4Л78 3,797 3,724 3,637 3,57i 3,5i6 3,317
gümbelit illit kaolinit gümbelit illit illit, kaolinit kaolinit kaolinit illit kaolinit gümbelit kaolinit gümbelit illit, g ü m b e l i t , k a o -
gy ke gy ke ke ke ke ke ke ke igy gy igy gy ke
3,044 2,996 2,843 2,577 2,556 2,470 2,440 2,422 2,377 2,295 2,245 2,203 2,189 2,142 2,125 1,992
gy igy ke gy gy ke igv •gy e
1,949 1,886 1,769 1,690 1,670 1,650 1,634 1,581 t,495
gümbelit illit illit, kaolinit kaolinit, gümbelit kaolinit, illit kaolinit illit gümbelit illit, kaolinit kaolinit illit, k a o l i n i t gümbelit illit kaolinit, gümbelit illit illit, gümbelit, kao linit kaolinit kaolinit kaolinit kaolinit, gümbelit kaolinit illit illit, gümbelit kaolinit, gümbelit illit, gümbelit, kao linit
ércesedésben
15,12 9,66 7,14 5,03 4,46 4,27 4,08 3,85 3,83 3,58 3,35 3,104 3,02p 2,984 2,559 2,546 2,539 2,489 2,438 2,389 z,347 2,234 2,129 1,690 1,668 1,495 r.493
С
Fehér pikkelyek ZnS-ütegekben Nagylápafő, 690 m . a l t á r ó P a r á d s a s v á r É c a i l l e s blanches d a n s d e s c a v i t é s d e Z n S , areine N a g y l á p a f ő , 690 m , P a r á d s a s v á r
Allitos és sziallitos ásványok szerepe a mátrai
d(hkl) e ke e ke ke gy gy gy gy e e ke e igy ke e gy ke ke gy ke ke •gy
T.
В
Zsírostapintású, t e l é r a g y a g 550-es telér Nagylipót-altáró, Parádsasvár A r g i l e filonienne a u t o u c h e r gras, filon N o 550, a r e i n e N a g y l i p ó t , P a r á d s a s v á r I.
— Tableau
Kiss :
2 Földtani Közlöny
A
425
426 II.
Földtani
Nyírjesi
Közlöny,
XCIV,
kötet,
4.
füzet
vonulat
a J N y í r j e s I. A nyírjesi érces szakasz nagylipót—nagylápafői rendszerrel szemben intenzivebb kovásodással tűnik ki. A sztratovulkáni felépítésből következően a lávaszintek alatti lepelképződmények ellenlejtésűvé válnak, s a felszínen és a k u t a t ó vágatokban egyaránt a felismerhetetlenségig dekomponálódtak (pl. pélitesedtek, rapszo dikus elrendezésben kovásodtak). Ennek kialakulása után a tektonikai nyomásra törések kel reagáló láva- és lepelképződményekben, hasadékok mentén alakulhatott ki az érctelér, axninek ásványos összetétele, szerkezeti jellege, a Nyírjes I. és I I . feltárásaiban azonos csapás mellett sem egységes. A nyírjesi (Nyírjes I.) telérben teljesen alárendelt a fluorit, az ametiszt, pirit kísérőkkel együtt. A pirit itt is több ütemű kiválásban mutatkozik: a teléren kívüli részeken hintésekben, a litoklázisok mentén pedig pecsétszerű lenyomatok alakjában. A telérkitöltő nem érces ásványok között a nyírjesi kutatóvágatban (Nyírjes I.) kvarc—kalcit mellett hófehér, erősen porló, s főleg agyagásványra utaló elegyrész ural kodik, amiben teljesen amorf, hiahnra emlékeztető kovás—gumós fészkek is vannak. A névtelenbérci (Nyírjes II.) kutatóvágat meddő teléranyaga az előzőtől abban külön bözik, hogy a sziallitos— allitos elegyrészek a nyírjesi I I . (Névtelenbérc) vágatban hal ványzöld—hófehér, elkenődő fészkes kialakulások, melyek ametiszt-, kvarc-, fluorit-, barit-, piritkristályok üregeiben vagy az előző elegyrészek határán jelentkeznek. A nyírjesi (Nyírjes I.) érctelér helyenként mürevaló szakaszait szulfidércekben, szegényebb közök váltják fel, ahol az ércmentes szakasz zömmel allitos—sziallitos össze tételű, alárendeltebb kvarc—kalcitkísérővel. Az ércszegény szakasz átlagosan 7,64%-ban. tartalmaz szulfidásványokat, melyek alaktani kifejlődésben a Közép-Mátra egyik leg szebb kialakulásai. Ásványos összetétele: markazit és pirit = 4,57% szfalerit = 1,93 galenit = 0,76 kalkopirit
=
0,38 7.64%
Az ércmentes szakasz szembetűnő alkati megjelenése arra ösztönzött, hogy a z eddig feltárt közép-mátrai érctelérektől merőben különböző jelenséggel behatóan foglal kozzunk. A vegyelemzés, a DTA, a röntgenvizsgálatok, valamint az egyidejűleg elkészí tett elektronmikroszkópi felvételek a Mátra-hegységben határozottan új jelenség kereteit jelölték meg. A vegyelemzést dr. S i m ó B . és dr. Z a p p В . végezték, minek ered ményeiből a röntgen- és mikroszkópi-vizsgálatok figyelembevételével mennyiségi ásvá nyos eloszlást is meghatároztunk. (III. táblázat). A mikroszkópi vizsgálatok tanúsága szerint a telérkitöltés alapanyaga 2 — 5 [л nagyságú és kis fénytörésű, erősen kettőstörő, optikailag pozitív pikkelyek halmazábóL áll. Izzítva, vízvesztés után élénken világít. A hidrargillitnek a telérben eres-fészkes megjelenése van, rendszerint illit — montmorillonittal keverten találjuk. Mikroszkóppal az utóbbiaknál a nagyobb fény- és kettőstörésével jól érvényesül, azoktól könnyű elkülöníteni. Elektronmikroszkópi felvétel alapján többnyire szabálytalan vonalakkal határolt pikkelykékből áll, esetenként álhatszöges szimmetriára utaló kristálykái is kimutathatók ( X X X I V . tábla. 7. és X X X V . tábla, I L ) .
Kiss
: Allitos
és szíallitos II,
ásványok
táblázat
szerepe
— Tableau
a mátrai
ércesedésben
Ali
II.
H ó f e h é r , p o r s z e r ű , szulfidmentes t e l é r k i t ö l t é s elemzési adatai A n a l y s e des remplissage d e fissure b l a n c s c o m m e n i e g e , p u l v é r u l e n t s , p u r s d e sulfide
j
Eredeti
SiO, A1,0, TiO. Fe,Ô CaO MgO MnO NaO P O
29,70 44,44
—
— 0,18 1,18 0,04 2,45 0,12 o,54 21,34
0,14 0,91 0,03 1,89 0,10 0,42 16,48 23,72
a
s
-*н,о -н о г
3
22,94 34.32
3
к,о
-н о levonása után %
100,95%
99,99%
E l e m z ő k : dr. S i m ó В . — d r . Z a p p E . A n a l y s e s faits p a r В . S i m ó e t M l l e E . Z a p p
Az elemzésben az alkáliák, az alkáli földfémek alárendelt szerepűek, meglepő azon ban a foszfornak 0,54%-os fellépése, minek ásványos mibenlétét sem a mikroszkópos, sem a röntgenfelvétellel igazolni nem tudtuk, a mennyiségi ásványos kiértékelésnél viszont apatitként értékeltük. A különböző módszerekkel vizsgált teléranyag összetétele az alábbi: 8
nidrargillit
57, %
montmorillonit
10,8
illit
-
8,2
hialin (kvarc)
21,9
egyéb (apatit?)
1,3 100,0%
III.
táblázat
— Tableau
III.
H ó f e h é r telérkitöltés termé szetes anyag N y í r j e s I . É-i csapásvágat
Hófehér telérkitöltés iszapolt frakció E - i c s a p á s v á g a t Nyírjes
Hófehér telérkitöltés természetes a n y a g , E-i c s a p á s v á g a t Nyírjes I .
R e m p l i s s a g e filonien b l a n c c o m m e n e i g e , m a t i è r e natur e l l e , N y í r j e s I , g a l e r i e du N
R e m p l i s s a g e filonien b l a n c c o m m e n e i g e , fraction l a v é e , N y í r j e s I , g a l e r i e du N
R e m p l i s s a g e filonien blanc c o m m e neige, matière naturelle, N y í r j e s I , galerie du N
I
I
d(hkl)
d(hkl)
I
— e—
— — 4,84
hidrarg.
e
4,39
hidrarg.
e e ke ke ie gy e
15,10 14,52 9,80 9,3i 4,82 4,57 4,34
montm. montm. illit illit hidrarg. montm. hidrarg.
ke
3,3o
hidrarg.
ke
3,30
hidrarg.
— — e(d)
— — 4,82
hidrarg.
e(d) gy gy
4,37 3,67 3,35
hidrarg. hidrarg. hidrarg.
2*
d(hkl) 1
428 I gy igy ke e(d) gy
_
Földtani
d(hkl)
Közlöny,
j
I
_ — —
З.14
hidrarg.
2,7i 2,56 2,43
hidrarg. montm. hidrarg.
gy ke(d)
2,26
illit, hidrarg.
gy
—
_ hidrarg, illit
gy
2,17
gy gy igy
2,04
—
XCIV.
d(hkl)
_ — — 2,55
hidrarg.
2,43 2,27
_ —
hidrarg. lI!lt
_
1,985
gy gy
—
—
igy >gy igy igy
1,803 1,753 1,696 1,641
hidrarg. hidrarg. hidrarg. hidrarg.
igy igy igy
1,796 1,744 1,690
ke(d)
i,504
hidrag., illit
ke(d)
i,456
—
gy
hidrarg.
2,03 t,978
—
d(hkl)
_
_
gy e gy ke
3,oi
_ hidrarg.
— 2,56
—
montm. hidrarg. hidrarg.
2,44 2,38
-
_ —
2,23 2,16 2,09 2,04
ke gy gy gy gy ke ke ke ke ke ke
hidrarg. hidrarg.
—
1,497
füzet
I
_ — — montm.
hidrarg. hidrarg., illit hidrarg.
i,994
kötet, 4.
hidrarg. hidrarg. hidrarg.
r,993 i,984 i,9r7
1,868 1,788 r,75i
1,690 1,588 1,508
gy gy e ke
—
montm.
r,49
2
1,450
I n t e n z i t á s o k : e = erős, k e = k ö z é p erős, g y = g y e n g e , i g y = i g e n g y e n g e , d =
hidrarg. hidrarg. hidrarg. hidrarg. hidrarg. hidrarg, illit hidrarg. kvarc hidrarg. hidrarg. hidrarg. hidrarg. illit, h i d r a r g . montm. hidrarg. diffúz
b) N y í r j e s I I . ( N é v t e l e n b é r c ) . A névtelenbérci terület a KözépMátra egyik legintenzívebben kovásodott, elbontott területe. A felszínre kibukkanó kovásodás két kategóriába sorolható: 1. kvarcdrúzás ,,telértörmelékek" rózsakvarccal, ametiszttel, jogarkvarccal, barittal, esetenként Z n S — C ü F e S — FeS -hintéssel. 2. K i s hőmérsékletet jelző, hófehér, galambszürke, helyenként kolloidális meg jelenésű ,,telérkvarc", vagy esetenként az alsó lávapad és a középső tufa kőzeteit metaszomatikusan átitató képződmények, kovás erek és fészkek. E z utóbbi típus Nagylipót, Lipótfolyás és a nyírjesi gerinc számos pontján is fellelhető, s csapásban egy különálló (negyedik?) k o v á s rendszert jelöl, amely Asztagkő irányában látszik húzódni. A z , , a " típusú kovás telér ezenkívül a Nagyszarvasfolyás, Nyesettvár és K i s galya terület számos pontján is fellelhető. A , , b " típusú kovás képződmény — amely ben Névtelenbércen (Nyírjes II.) az első tetradimites — bizmutinos ásvány-nyomokat találtuk — igen tömör, benne a pár m m nagyságú üregek falán 1 mm-nél kisebb kvarc kristályok ülnek, sok hasonlóságot m u t a t az asztagkői „kvarcittal". Vegyi összetételéről pedig az alábbi vegyelemzések tájékoztatnak: 2
2
IV. Nagylipót
% SiO, TiO A1.0 Fe,0 FeO I z z . V. z
3
3
97,60 0,90 i,5r
0,26 0,12 0,09 100,48
táblázat
— Tableau
IV.
Névtelenbérc
% 93,20 0,68 3,92 o,55 o,34
0,02
98,7t
Az , , a " típusú teléranyag — bár belőle elemzés nem készült — a benne majdnem mindig fellépő szulfidásványok és színben, szerkezetben is eltérő jellege miatt, két külön böző hidrotermális folyamatra enged következtetni.
K i s s :
A llitos
és sziallitos
ásványok
szerepe
a mátrai
ércesedésben
429
Az érctelér sziallitos elegyrészei Névtelenbércen (Nyírjes I I . ) — a nagylipótihoz hasonlóan alárendelt szereppel — az érc- és nemércásványok üregeiben, v a g y ezek határán ismerhetők fel, rendszerint halványzöld — hófehéren porló v a g y elkenődő pikkelyhalmazok alakjában. Mikroszkópi megfigyelés alapján 2 ,u-nyi pikkelyekből áll, gyengén kettőstörő jelleggel. Elektronmikroszkópi felvétellel illit—gümbelit mellett dickit—kaolinit, montmorillonit jelenléte bizonyítható, a röntgenfelvételek hidrargillit fellépését is igazolják. A fluoritkristályok üregeiben elkenődő halványzöld pikkelyekben cseppreakcióval erős ( S 0 ) ~ és gyenge Ca-, Mg-Na-nyom mutatható ki. A röntgenfel vételek d(hkl) értékei aluminit jelenlétét sejttetik, pontosabb meghatározása kellő anyaghiány miatt egyelőre nem lehetséges. Az ametiszt és pirit közötti halványzöld pikkelyek ásványos összetétele az alábbi: 4
illit — gümbelit dickit — kaolin hidrargillit Dickitet ez idő szerint csak ebben a halványzöld, elkenődő kitöltésben mutattunk ki. E z a kis hőmérsékleten képződő sziallitos elegyrész a kaolinit zömök hatszöges pikkelyei mellett jobbára megnyúlt álhatszöges kristályalakzattal tűnik ki. A röntgenkiértékelések dickit túlsúlyt jeleznek ( X X X I V . tábla, 8. kép és V. táblázat d(hkl) értékek). V. táblázat
— Tableau
V
H a l v á n y z ö l d elkenődő pikkelyek ametiszt-pirit között Névtelenbérc (Nyírjes I I . ) É c a i l l e s pâteuses, v e r t clair, e n t r e a m é t h y s t e et p y r i t e , N é v t e l e n b é r c ( N y í r j e s I I ) I. e igy ie ke gy 'gy ie e gy gy gy gy gy igy igy e e igy gy ke gy gy gy
d(hkl)
7 24 4 988 4 487 3 585 3 364 058 2 572 2 446 280 2 2l6 2 Обо 2 020 I 696 I 637 598 I 532 I 499 I 415 I 340 291 I 243 I 010 0 983
dickit dickit, gümbelit gümbelit dickit dickit hidrargillit, dickit, gümbelit hidrargillit, gümbelit gümbelit, illit dickit, hidrargillit gümbelit, dickit, hidrargillit gümbelit, hidrargillit gümbelit, hidrargillit gümbelit, hidrargilit gümbelit, hidrargillit hidrargillit illit dickit gümbelit gümbelit gümbelit, dickit gümbelit, dickit gümbelit, hidrargillit gümbelit, hidrargillit
I n t e n z i t á s o k : ie = i g e n erős, e = erős, k e = k ö z é p erős, g y = g y e n g e , í g y = i g e n g y e n g e ,
d
A mellékkőzet és a kvarc határán mutatkozó hófehér pikkelyek szubmikroszkópos szemcsenagyságúak, amelyek a röntgenkiértékeléseink alapján gümbelitből—illitből, és kis mennyiségben Ca-montmorillonitból állnak. A felsorolt sziallitos —allitos elegyrészek eloszlása terén területenként mennyiségi és részben minőségi változás mutatható ki. Nagylipót —Nagylápafőí vonulat: illit (gümbelit), Ca-montmorillonit, hidrargillit, (kvarc —hialin).
430
Földtani
Közlöny,
XCIV.
kötet, 4.
füzet
Nyírjesi vonulat: hidrargillit, Ca-montmorillonit, illit (gümbelit), dickit (kaolinit), (kvarc—hialin). Tömeges Mdrargillit csak a nyirjesi vonulatban jelentkezik (Nyirjes I.), Nagylipóton és Névtelenbércen (Nyirjes II.) teljesen háttérbe szorul, Nagylápafon. e z idő szerint nem ismerjük. Az illit —gümbelit mindkét területen, dickit (kaolin) csak Névtelenbércen (Nyírjes II.), a montmorillonitnak pedig D K - i irányban növekvő mennyi sége állapítható meg. * A fenti sziallitos — allitos kőzetlebontást követően az érces elemeket mobilizáló, főleg szénsavas oldatok már a különböző módon átalakult és geomechanikailag is nem egységesen viselkedő kőzetösszletbe kerültek, amelyek erősen szétseprűződő hasadék kitöltést és ércimpregnációt hoztak létre. N e m valószínűtlen, hogy az alsómiocén—oligocén feküképződményekben már egységesebb telérkialakulások jöttek létre, amelyek a még részleteiben nem tisztázott impregnációs övek mellett, gyakorlatilag is megnyugtatóbban fejlődtek ki. TÁBLAMAGYARÁZAT
-
E X P L I C A T I O N DES
PLANCHES
X X X I I I . Tábla — Planche Х Х Х Ш . 1. I l l i t - g ü m b e l i t Z i i S - ü r e g e i b e n , N a g y l i p ó t ( P a r á d s a s v á r ) , 690-telér, 1 : 23 000. I l l i t e - g ü m b e l i t e d a n s les c a v i t é s d é Z n S , N a g y l i p ó t ( P a r á d s a s v á r ) , fiion N o 690,1 au 23 000 2. I l i i t ( s z e r i é i t ) , k a o l i n i t - d i c k i t , N a g y l i p ó t ( P a r á d s a s v á r ) , 690-telér, 1 : 26 000. I l l i t e ( s é r í c í t e ) , k a o l i n i t e - d i c k i t e , N a g y l i p ó t ( P a r á d s a s v á r ) , f i i o n N o 690, 1 a u 26 000. 3. I l l i t - m o n t t n o r i l l o n i t , N a g y l i p ó t ( P a r á d s a s v á r ) , 550-telér, 1 : 24 000. I l l i t e - m o n t m o r i l l o n i t e , N a g y l i p ó t ( P a r á d s a s v á r ) , f i i o n N o 550, 1 au 24 000. 4. G ü m b e l i t - i l l i t , N a g y l i p ó t ( P a r á d s a s v á r ) , 690-telér, 1 : 28 000. G ü m b e l i t e - i l l i t e , N a g y l i p ó t ( P a r á d s a s v á r ) , f i i o n N o 690, 1 a u 28 000. X X X I V . Tábla — Planche X X X I V . 5. P a l y g o r s z k i t , N a g y l i p ó t ( P a r á d s a s v á r ) , 690-telér, 1 : 33 000. P a l y g o r s k i t e , N a g y l i p ó t ( P a r á d s a s v á r ) , f i i o n N o 690, 1 au 33 000. 6. I l l i t - g ü m b e l i t , N y í r j e s I . k u t a t ó v á g a t , 1 : 24000. I l l i t e - g ü m b e l i t e , g a l e r i e d e p r o s p e c t i o n N y í r j e s I , 1 au 24 000. 7. I l l i t - h i d r a r g i l l i t - m o n t m o r i l l o n i t , N y í r j e s I . k u t a t ó v á g a t , 1 : 23 000. I l l i t e - h y d r a r g i l l i t e - m o n t m o r i l l o n i t e , g a l e r i e d e p r o s p e c t i o n N y i r j e s I , 1 au 23 8. D i c k i t - k a o l i n i t , i l l i t , N é v t e l e n b é r c ( N y í r j e s I I . ) , 1 : 24 000. D i c k i t e - k a o l i n i t e , i l l i t e , N é v t e l e n b é r c ( N y í r j e s I I . ) , 1 au 24 000.
000.
X X X V . Tábla — Planche X X X V . 9. K a o l i n i t - d i c k i t , illit, m o n t m o r i l l o n i t , N é v t e l e n b é r c ( N y í r j e s I I . ) 1 : 33 000. K a o l i n i t e - d i c k i t e , i l l i t e , m o n t m o r i l l o n i t e , N é v t e l e n b é r c ( N y í r j e s I I . ) , 1 au 33 000. 10. I l l i t - m o n t m o r i l l o n i t , N é v t e l e n b é r c ( N y í r j e s I I . ) , 1 : 33 000. I l l i t e - m o n t m o r i l l o n i t e , N é v t e l e n b é r c ( N y í r j e s I I . ) , 1 au 33 000. и . H i d r a r g i l l i t - e r e k és f é s z k e k m o n t m o r i l l o n i t t a l és i l l i t t e l a m o r f h y a l i n n a l v á l t a k o z n a k . N y i r jes I . K u t a t ó v á g a t , + N i . 1 : 80. D e s v e i n e s et n i d s d ' h y d r a r g i l l i t e a l t e r n e n t a v e c m o n t m o r i l l o n i t e , i l l i t e et h y a l i n e a m o r p h e . G a l e r i e d e p r o s p e c t i o n N y í r j e s I . , N i e . + , r a u 80. 12. P o r f i r o s p l a g i o k l á s z a l a p a n y a g á t m o n t m o r i l l o n i t és i l l i t - s z e r i d t t ö l t i k i . L a p â t e d u p l a g i o c l a s e p o r p h y r i q u e est r e m p l i e d e m o n t m o r i l l o n i t e e t illite-séricite. A z e l e k t r o n m i k r o s z k ó p i f e l v é t e l e k e t dr. Á г к о s i K l á r a k é s z í t e t t e . L e s clichés au m i c r o s c o p e é l e c t r o n i q u e o n t é t é p r i s p a r M m e K . A r k 0 s i .
IRODALOM
-
BIBLIOGRAPHIE
A r u j a , E . , (1944): A n X - r a y s t u d y o n t h e crystal-structure o f g ü m b e l i t e . M i n . M a g . V o l . X X V I I . N o 184. p . и —15. — Á r k o s i K l . , (1963): A g y a g á s v á n y o k e l e k t r o n m i k r o s z k ó p o s v i z s g á l a t a . F ö l d t a n i K ö z l ö n y , L C I I I . A g y a g á s v á n y f ü z e t . — K i s s J., (1955): E r c f ö l d t a n i v é l e m é n y e z é s a N a g y g a l y a környéki mangánérc-előfordulásról. N I M . jel. — K i s s J., (1958): N a g y g á l y a — N a g y l i p ó t — A r a n y b á n y a f o l y á s ércesedése és v u l k a n o l o g i a i f e l é p í t é s e . N I M . Jel. — K i s s J., (i960): T h e n e w o r e o c c u r r e n c e i n t h e e n v i r o n m e n t of N a g y g a l y a — N a g y l i p ó t a n d A r a n y b á n y a f o l y á s , M á t r a M o u n t a i n s , N E . H u n g a r y . A n n . U n i v . S e i . B p . S e c . G e o l . I I I . — J a s m u n d , K . , (1955): D i e silicatischen T o n m i n e r a l e , e r l a g C h e m i e . — K u b o v i c s I . , (1963): A z é s z a k k e l e t i M á t r a f ö l d t a n i és k ő z e t t a n i v i z s g á l a t a . F ö l d t
Kiss:
A llitos
és sziallitos
ásványok
szerepe
a mátrai
ércesedésben
431
K ö z i . 93/2. p . 180 — 203. — M a u t i t z В . ,(1910): M á t r a h e g y s é g e r u p t i v k ő z e t e i . M T A . M a t h . T e r m . T u d . K ö z i . 30 — 3. — M a u r i t z В . , (1920): A d u l á r a h a z a i a n d e z i t e k é r c t e l é r e i b e n . M a t . T e r m . t u d . É r t e s í t ő . X X X V I I . p . 37 — 39. — M i к h e e v , V . I . , (i957): R e n t g e n o m e t r i c s e s z k i j i epredetelii m i n e r a l o v . G o s u d . N . T e c h n . I z d . M o s z k v a . — M e z ő s i J., (1950): K é k e s — G a l y a t e t ő k ö r n y é k é n v é g z e t t f ö l d t a n i f e l v é t e l . M A F I . É v i J e l . p . 103 — i n . — N e m e c z E . , (i953): A z a g y a g á s v á n y o k k r i s t á l y s z e r k e z e t e és röntgenvizsgálata. F ö l d t . K ö z i . I v X X X I I I . p . 182 —196. — N e m e c z E . , (1953): H a l l o y s i t G y ö n g y ö s o r o s z i b ó l . F ö l d t . K ö z i . I , X X X I I I . p . 398 — 400. — id- N о s z к y J., (1927): A M á t r a h e g y s é g g e o m o r f o l ó g i a i v i s z o n y a i . D e b r e c e n . — P a p p F . , (1935): Ű j f e l t á r á s o k a N a g y G á l y a k ö r ü l . F ö l d t . K ö z i . L X V . p . 275. — S t r u n z , H . , (,1957V- M i n e r a l o g i s c h e T a b e l l e n . A k . V e r l a g . — S z á d e c z k y - K . E., (1959) : A m a g m á s k ő z e t e k új rendszerének e l v i a l a p j a i . M T A . M ű s z . O s z t . K ö z i . X X I I I . — S z á d e c z k yK . E . , (1958): A v u l k á n i h e g y s é g e k k u t a t á s á n a k n é h á n y alapkérdéseiről. F ö l d t . K ö z i . 88. I . — S z á d e c z k y - K . E . — V i d а с s A . — V a r r ó к К . , (1955): A M á t r a h e g y s é g h a r m a d k o r i v u l k a n i z m u s a . M T A . G e o k é m i a i K o n f . — S z é k e l y A . , (1962): A M á t r a k ö r n y e z e t é n e k k i a l a k u l á s a és felszíni f o r m á i . K a n d . ért. K é z i r a t . — V a r g á n é M á t h é K I . , (1961) : K á l i m e t a s z o m a t ó z i s és kálifeldúsulás a S á t o r a l j a ú j h e l y és V á g á s h u t a k ö z t i t e r ü l e t e n . F ö l d t . K ö z i . X C I . 4. f. p . 391 — 396. — V i d a c s A . , (1964): A M á t r a h e g y s é g r é s z l e t e s ércföldtani v i z s g á l a t a . M Á F I É v i jelentése a z 1961. é v r ő l , I . rész. p . 419 — 430.
Minéraux allitiques et siallitiques et leur rôle dans la metallisation de la partie centrale de la Montagne Mátra (Hongrie du Nord) P a r D r . J. K I S S
E n ce qui concerne sa structure et s a composition minéralogique, la metallisation de la Mátra Centrale est bien différente de celles des parties orientale et occidentale de la montagne. I,es solutions, surtout carbonatées, mobilisant les éléments métalliques, avaient pénétré dans un complexe de roches altérées de manières différentes et inhomogènes au point de vue géomécanique, par conséquent ils se sont formés des remplissages de fissure et des imprégnations bien ramifiés, pareils à un balai. L a composition minéralogique de la roche perméable, pyroclastique, à structure originairement meuble, a été extrêmement changée par les solutions hydrothermales, en passant par illite (séricite)^ kaolin (dickite)-> montmorillonite jusqu'à la formation de l'hydrargillite. L a formation des constituants siallitiques-allitiques susmentionnés est différente aux divers terrains. L'hydrargillite ne se présente en masse que dans la chaîne de Nyírjes, tandis qu'au Nagylipót et au Névtelenbérc elle est relégué àTarrière-plan. A présent, on n'en a pas trouvé au Nagylápafő. On peut démontrer la présence de rillite-gümbelite à tous les deux terrains, tandis que la dickite (kaolinite) n'est connue qu'au Névtelenbérc. L a quantité de la montmorillonite augmente du N E au SW. L'apparition et la repartition de ces minéraux secondaires des filons complètent les vues formulées a u p a r a v a n t en ce qui concerne la metallisation dans la Mátra Centrale. Les phénomènes de sécrétion latérale ont joué un rôle important dans le développement d e la metallisation.