Állami feladatok az épületenergetikai és klímavédelmi támogatási rendszerek kialakításában és működtetésében

Állami feladatok az épületenergetikai és klímavédelmi támogatási rendszerek kialakításában és működtetésében Tanulmány

Készült az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság megbízásából

Megbízott: Pro-Conf Bt.

Szerzők: Formanek László Széman György

Szerkesztette: Széman György

Budapest 2012. október

TARTALOMJEGYZÉK

1. 2. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 5. 6. 7. 7.1 8. 8.1. 8.2. 8.3. 8.4. 8.5. 9. 10.

Bevezetés………………………………………………………. Épületenergetika, mint releváns közpolitika az Európai Unióban………………………………………………………… Jó gyakorlatok az Európai Unió tagállamaiban az épületenergetikai programok területén………………………... Románia……………………………………………………….. Németország…………………………………………………… Csehország…………………………………………………….. Ausztria……………………………………………………….. Egyesült Királyság……………………………………………. A környezet-és energiapolitika hazai irányai……………….. Környezetpolitika a Magyar Köztársaság Alkotmányában és Magyarország Alaptörvényében……………………………….. Környezet-és energiapolitika a magyar parlamenti pártok programjaiban és a kormányprogramokban 1990-2010.között. A környezetpolitika, energiahatékonyság és lakáspolitika az Új Széchenyi Terv prioritásai között…………………………... Nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek A magyarországi épületenergetikai korszerűsítési pályázatok... Egy jó gyakorlat a civil összefogásra, a környezetpolitikai szakpolitikai alternatíva megfogalmazására………………….. A Komplex Épületenergetikai és Klímavédelmi Program, mint a civil összefogás releváns példája……………………………. A KÉK Program kidolgozásában közreműködő szervezetek bemutatása…………………………………………………….. Komplex Épületenergetikai és Klímavédelmi Program bemutatása…………………………………………………….. A KÉK Program szervezeti és működési hátterének koncepciója…………………………………………………….. A KÉK Program nemzetgazdasági hatáselemzése…………… A KÉK Program alkalmazott bónusz rendszerére tett javaslatok……………………………………………………….. Az energiahatékony felújítások finanszírozási mechanizmusai A KÉK program metodikája alapján megvalósuló épületenergetikai programok jogszabályi környezete és a szükséges változtatások összefoglalása……………………….. Az energiahatékonysági programok hatása a foglalkoztatáspolitikai célrendszerekre, különös tekintettel az ágazati árbeszéd és a szociális párbeszéd egyes területeire…… Irodalomjegyzék………………………………………………..

2

3 6 10 10 21 22 28 33 38 40 41 56 57 61 99 103 103 107 109 110 111 112 113 115 120

1. BEVEZETÉS A Föld lakossága 1900-ban mindössze egymilliárd embert számlált, ma közel vagyunk a hétmilliárdos létszámhoz. Az elmúlt alig több mint száz esztendő a bolygó történelmében soha nem látott technikai fejlődést hozott. A háborúk, forradalmak, népirtások átmeneti csökkenés után demográfiai robbanással regenerálták újra a társadalmakat. Amikor a Föld eltartó képességéről beszélünk, nem csak azt kell figyelembe vennünk, hogy a környezeti tényezők milyen hatást gyakorolnak erre, hanem arra is, hogy a legmagasabb intelligencia –ti. az ember – mennyire hajlandó engedményeket tenni önnön társadalma fenntartása érdekében a bolygótól kapott erőforrások kiaknázása terén. Miután a háborúk után békés, alkotó reproduktív időszak következett, ezenközben parazita módon feléltük a kapott muníciókat: garázdálkodtunk, gazdálkodás helyett. Mindennek következménye a társadalmi létet fenyegető terrorizmustál is rosszabb, a Föld a klímaváltozás jelenségével reagál minden ember által tett represszív lépésre. A klímaváltozás következményei nem adnak időt a politikusoknak a taktikázásra, a tudósoknak arra, hogy akár új bolygót keressenek, mindössze két emberöltőnyi idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy a hajánál fogva kihúzza magát a bajból és fenntartható pályára állítsa működési rendszereit. Szerencsére számos nemzetközi erőfeszítés, összefogás áll a klímaváltozás okozta társadalmi gazdasági-politikai kockázatok csökkentése szolgálatában Az ENSZ 1992-ben fogadta el az Éghajlat-változási Keretegyezményt (UNFCCC), valamint az egyezményre alapuló Kiotó-i Jegyzőkönyv megállapításai szerint a legfőbb teendői a kibocsátás-csökkentés terén a fejlett ipari országoknak van, mivel jelentős felelősség terheli őket az ipari forradalom óta eltelt időszak környezeti szennyezéseiért. Az Európai Unió és tagállamai által is elfogadott Éghajlatváltozási Keretegyezménye 194 ország és az EU számára teremt keretet arra, hogy a Föld éghajlatára veszélyes emberi beavatkozásoknak gátat szabjon. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1998-ban hozta létre az Éghajlatváltozási Kormányközi bizottságot (IPPC=Intergovernmental Panel on Climate Change), melynek feladatai közé tartozik az éghajlatváltozás tudományos aspektusainak vizsgálata, az ember-és környezet kapcsolatának, társadalmi hatásvizsgálata, az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkentési lehetőségeinek feltárása. A szervezet időközi jelentései egyre sokkolóbb állapotot tükröznek, amely az jelenti, hogy a 3

klímaváltozás kérdése még mindig nem kellő súllyal szerepel a politikai napirenden. Az eddig megjelent jelentések új áldozatkategóriát vezetett be a migrációban: a klímamenekültekét. A beszámolók hangsúlyozzák, hogy a világ rendelkezik azokkal a műszaki

lehetőségekkel

megakadályozható.

Az

és

technológiákkal,

Európai

Unió

amellyel

Bizottsága

a

Zöld

klímaváltozás Könyve

az

energiahatékonyságról 2005.-ben került nyilvánosságra. A dokumentum leszögezi, hogy az energiatakarékosság 20%-os, azaz cca. hatvanmilliárd eurós mértéke éves szinten a versenyképesség javítását, a foglalkoztatás bővülését, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, az ellátásbiztonság racionalizálását jelenti, azon korlátok meghatározásával, melyek akadályát képezik a rendelkezésre álló lehetőségek legjobb kihasználásának. Az éves energiahatékonysági cselekvési tervek nemzeti szintű megfogalmazása, az adópolitika átgondolása, közbeszerzési eljárásokkal új, energiatakarékos technológiák beindítása új, innovatív finanszírozási formák bevezetése,a bürokrácia csökkentése együttesen mind hozzájárulnak a környezet-a gazdaság és a társadalom fenntartható pályán tartásához. 2007-ben jelent meg az Európai Unió Tanácsa és a Bizottság Zöld Könyve11 a klímaváltozás uniós fellépés lehetőségeiről. A dokumentum a klímaváltozás kapcsán az alkalmazkodás fogalmát vezeti be, négy pilléren nyugvó cselekvést sürgetve. Az első pillér az alkalmazkodás beépítése a jogi keretekbe, közösségi politikákba, a támogatási programokba, és új politikai válaszok kidolgozását sürgeti. A mezőgazdaság és vidékfejlesztés –mint ökoszisztéma-támogató kiemelt szerepet kap. Az ipar és a szolgáltatások területén kiemelt fontosságot tulajdonít a dokumentum az építőiparnak, az épületszigetelések révén, a vállalkozásoknak a környezeti politikát be kell építeniük üzleti terveikbe. Az energia területein a megújuló energiahordozókra kerül a hangsúly. Az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv felülvizsgálata itt jelenik meg először. A közlekedési infrastruktúra alkalmazkodása a vízi közlekedés éghajlat-állóvá tételét emeli ki. Az egészségügy területén felhívják a figyelmet a felmelegedés következtében felmerülő humán és állategészségügyi kockázatokra, összefogott fogyasztóvédelmi, közegészségügyi, az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó szabályozást szorgalmazva.

1

Zöld könyv az energiahatékonyságról –Brüsszel 2006

4

A várható vízhiány a vízgazdálkodás racionalizálását követeli meg. Ennek érdekében a fogyasztó fizet elv alkalmazásával a túlzott, pazarló vízfogyasztás visszaszorítása mellett a nem kielégítő vízár-képzés, a rossz vízelosztás következtében fellépő vízminőségi, használati hatékonyság javító intézkedések szükségesek. A tengeri környezet és halászat fenntarthatósága a halállományok, ezzel a tengeri élővilág és élelmiszerbázis megóvását tartja elsődlegesnek. A biodiverzitás területén a „biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzése és helyreállítása a szélesebb értelemben vett vidéki és tengeri környezetben; a regionális és területfejlesztés összhangba hozása a biológiai sokféleséggel; az invazív idegen fajok nemkívánatos hatásainak csökkentése.” 2 A környezet terhelés, az üvegházhatású gázok kibocsátásának egyik számottevő ágensei a lakóépületek., melyek a teljes üvegházhatású gázkibocsátás közel 16% -át jelentik az Európai Unióban, Magyarországon ez az érték 30%,3 ezért az épületenergetika fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az épületenergetika az EU

közösségi

politikáinak

egyik

fő

prioritási

területe.

Az

épületek

energiahatékonyságáról szóló – EU irányelv (EPBD) többek között előírja, hogy 2020 után (közintézmények esetében 2018 után) csak közel nulla energiafelhasználású épületek épülhetnek. Szintén kötelező előírás, hogy 2012-től nem támogatható olyan új építés, vagy felújítás, mely nem teljesíti - a Bizottság által előírt minimumkövetelményeket. Miképpen az EU 2009. márciusi Európai Gazdasági Fellendülési Terve is előírja a tagországoknak az alacsony CO2 kibocsátású gazdaság és társadalom felépítése kapcsán az épületek energetikai korszerűsítését, és az ezzel összefüggő munkaerő piaci élénkítést. Jelen

tanulmány

célja,

hogy

áttekintést

adjon

az

épületenergetikai

koncepciókról és programokról, mint releváns közpolitikáról az EU-ban, áttekintse néhány ország – Németország, Ausztria, Csehország és az Egyesült Királyság legjobb gyakorlatát ezen a területen. A tanulmány kitér a környezetpolitikai hazai irányaira is. Választ keres arra, hogy a rendszerváltozástól napjainkig a

2

Az Európai Unió honlapja www.eur.lex.eu

3

Klímabarát Épületek Keretprogram –Magyar Építőanyagipari Szövetség 2010.

5

környezetpolitika mennyire épült be a pártok programjaiba, majd a hatalomra került magyar kormányok programjaiba, majd áttekintjük a legfontosabb jogszabályokat. 2. ÉPÜLETENERGETIKA, MINT RELEVÁNS KÖZPOLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓBAN Az Európai Unió energiapolitikájának alapvető meghatározói közé tartoznak az ellátás-biztonságára való törekvés, az energiahatékonyság és energiatakarékosságra és a megújuló energiaforrások széleskörű felhasználására, a Föld klímájának megóvása érdekében. A közösségi dokumentumok a szubszidiaritás elvének érvényesülése mellett továbbra is a tagállamok hatáskörébe utalja az energiapolitikát. Az energiapolitikáról szóló fehér könyv az energiapolitikát a gazdaságpolitika hosszú távú céljaként határozza meg, figyelemmel arra, hogy a társadalom alapvető érdekei, úgymint a fogyasztóvédelem, a társadalmi és gazdasági összetartó hatása sérelmet nem szenvedhet. A bevezetőben említett Zöld Könyv az energiahatékonyságról című dokumentum a hatékonyabb ellátást biztosító tevékenységek preferálását tűzte ki célul a fenntarthatóság, energiabiztonság és versenyképesség hármas jelszavával. Az Európai Tanács 2006.-ban tett elvi állásfoglalása, mely a Bizottság és a Tanács felé irányult, célkitűzésként fogalmazta meg a tagállamokkal folytatott párbeszédet, az energiaellátás megfizethetőségének biztosítását, figyelemmel a villamos-és gáz belső piacok megnyitása, az energiahatékonyságról szóló cselekvési terv elfogadása, a megújuló energiaforrásokra vonatkozó K+F tevékenység fokozását, kiemelten a megújuló energiaforrások részarányának növelését, 2010.-ig legalább másfélszeres megújuló-arány megvalósulását. Az energiafogyasztás tekintetében az EU folyamatos növekedéssel számol 2030-ra becslések szerint a kőolaj-import 90 %-os, míg a gázellátás tekintetében közel 80%-os behozatalra szorul. Az EU Energiaügyi Főigazgatósága honlapján 2011.júniusában közzétett

Energia Kulcsadatok c.

tanulmánya44 (8.oldal) szerint 2009-ben az Eurostat által készített felmérés alapján a tagállamok energiafüggősége (1.táblázat) igen jelentős, Dánia kivételével, mely az egyetlen exportőr-tagállam, Málta a teljes mértékben importra szorul.

1.

4

Európai Unió Energiaügyi Főigazgatóság : Energia kulcsadatok Brüsszel 2011 pp.8.

6

Forrás:http://ec.europa.eu/energy/observatory/countries/doc/key_figures.pdf

Az energiapolitika ágazati szempontjai közül a szén-és más szilárd tüzelőanyagok tekintetében – melyek kellő mennyiségben állnak rendelkezésre a cél a tiszta technológiák megvalósulása, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. A kőolaj, mint fosszilis energiahordozó fokozatos kiváltása mellett fontos az új, elsősorban tengeri lelőhelyek feltérképezése és kiaknázása. Az atomenergia területén a környezeti katasztrófával fenyegetettség miatt ellentétes megítélés tapasztalható a tagállamokban. Az EU álláspontja a biztonságos termelés és hulladékkezelés fenntartása mellett szól, kihangsúlyozva, hogy az atomenergia kérdését nem lehet kizárólag nemzeti hatáskörben tartani.

A német kormány 2011 májusában úgy

döntött, hogy 2022-ig Németország valamennyi működő atomerőművét bezárja. Az energiapolitika egyik legfőbb célkitűzése a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság elősegítése. A 2001/77 irányelv a megújulók arányát a villamosenergia termelés több mint 20%-ára kívánta növelni 2010.-ig. A 2002-ben elfogadták az 2002/91/EK irányelvet, mely az épületek energia teljesítményének mérését szolgáló számítási módszert, a régi és új épületekre vonatkozó követelményrendszert és igazolási szisztémát tartalmazza. 2003-ban a bioüzemanyagokra vonatozó szabályozás a tagállamokban termelt megújuló, illetve bioüzemanyag-termelés közlekedési célokra való hasznosítás referenciaértékét 2010-ig 5,75%-ban határozta meg. Az EU 2020 irányelv szerint a tagállamoknak 1990-hez képest a széndioxidkibocsátást 20%-kal kell csökkenteni. Az energetikai iparágak a kibocsátás 35%-áért, 7

a közlekedés a kibocsátás 20%-áért, az épületek 11%-ért, az ipar és az építőipar 18%ért felelős. A megújuló energiák arányát az összes energiafogyasztás 20-%ára kell emelni az alábbi táblázat szerint:

Forrás:http://ec.europa.eu/energy/observatory/countries/doc/key_figures.pdf

A tanulmány szerint a szolár-szél és biomassza technológiák fejlesztését kell a leginkább előmozdítani. A napenergia-termelés (fotovoltatika) és a szélenergia hasznosítás a villamos-energia termelésben a biomassza a fűtési ágazatban az éves 50.000 ktonna felhasználás 2020-ra 230.000 tonna fölé emelkedjen.

Forrás: http://ec.europa.eu/energy/observatory/countries/doc/key_figures.pdf

8

A kutatás-fejlesztéssel foglalkozó projektek fő irányai a hagyományos energiák versenyképességének javítása mellett, az alternatív energiaforrások és új technológiák kifejlesztése

a

fenntarthatóság

követelményeinek

megfelelő

energiatakarékos

megoldások elfogadtatását szolgálják. Az EU 2007-2013. COM(2005) 119 jelzésű, hetedik keretprogramja által megfogalmazott célkitűzések a kutatások európai kooperációjának erősítését, pénzügyi források teremtését irányozzák elő. Az Európai Unió 2050-ig szóló energiastratégiája (EU Comission Roadmap 2050)5az üvegházhatású gázok kibocsátást az 1990-es szint 85%-ára kívánja visszaszorítani, utat találva egy fenntartható, alacsony széndioxid kibocsátású energiarendszer kialakításához.

A

magas

eredményezhet,

a

megújuló

energiahatékonyság energiaforrások

41%

energiaigény-csökkenést

részaránya

a

villamosenergia-

fogyasztásban érje el a 97%-ot. Az útiterv szerint növelni kell a megújuló és nukleáris primerenergia részarányt, a fosszilis tüzelőanyagok helyett az erőművekben más anyagokra kell áttérni, úgy hogy hatásfok-javulás következzen be.6 Az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott épületenergetikai direktíva (EPBD Energy Performance of Buildings Directive) 2002.december 16.-i 2002/91/EK irányelv 2003. január 4.-én lépett életbe.

Az ajánlás az Európai Unió

energiapolitikájának meghatározó eleme, mely egyaránt szem előtt tartja a Kiotói Jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségek teljesítését és az energiaellátás biztonságát egyaránt. Az épületszektorban 28% megtakarítás az előirányzott cél 2020-ig, mely az EU összes energiafogyasztás csökkentéséhez 11%-kal járulhat hozzá. Az EPBD a tagállamokra követelményként fogalmazza meg az épületek energetikai jellemzőinek meghatározását szolgáló számítási módszer kidolgozását, az épületek energetikai jellemzőire vonatkozó minimumkövetelmények meghatározását, a meglévő, vagy felújításra kerülő nagyobb épületek minimumkövetelményeit, az épületek energetikai tanúsítását, a fűtési-hűtési rendszerek felülvizsgálatát, és a tizenöt évnél régebbi fűtési

5

6

EU Comission Roadmap 2050 (http://www.epgeponline.hu/t/epg-epbd-l2/EPB0006.pdf) Tilesch Péter főosztályvezető Magyar Energia Hivatal: Az EU hosszú távú energiastratégiájának lehetséges

hatásai hazai energiastratégiára-előadás 2012.

9

rendszerek felülvizsgálatát, erre vonatkozó javaslatok elkészítését, épületekre vonatkozó tanúsítási követelményeket a tanúsítást végző szakértők számára. A 31/2010/EU EPBD, a 2002.-ben elfogadott direktíva átdolgozása. Lényege, hogy optimalizált költségszinten kell meghatározni az energiahatékonyságra vonatkozó minimális követelményeket, a 2018 után épülő középületnek, illetve 2020. után épülő épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie,

évente felül kell

vizsgálni a az épületek fűtési rendszerét, és a felülvizsgálati eredményeket központi adatbázisban kell tárolni, független monitoring rendszer bevezetése mellett pénzügyi ösztönzők alkalmazására legyen lehetőség.

3. JÓ GYAKORLATOK AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN AZ ÉPÜLETENERGETIKAI PROGRAMOK TERÜLETÉN Az Európai Unió támogatási rendszere a magántulajdonú épületek energiahatékony felújításának támogatását a 2007-2013 költségvetési ciklusban nem tette lehetővé, ugyanakkor a középületek megújítását szolgáló programok finanszírozását igen. Mindezek figyelembe vételével a nemzeti kormányok eltérő módon – a lehetőségeikre tekintettel nemzeti forrás felhasználásával pályázati úton támogatták. E fejezetben néhány példát (jó gyakorlatot) mutatunk be: 3.1. Románia7 8 Megújuló energiát hasznosító fűtési rendszerek beépítése, meglévő rendszerek korszerűsítése, cseréje – Lakosság számára kiírt pályázat „Zöld Ház” (Casa Verde) A „Zöld Ház” program célja a megújuló energiát hasznosító melegítési rendszerek kialakítása, beleértve a meglévő rendszerek lecserélése, kiegészítése A „Zöld Ház 2010” pályázatban a vissza nem térítendő támogatás mértéke: 6.000 lej összegig - napkollektorok felszerelése 8.000 lej összegig – hőszivattyú beszerelése

7

http://www.mdrt.ro/lucrari-publice/-3144

8

http://arpmcj.anpm.ro/Mediu/Programe,%20Proiecte,%20Relatii%20internationale-134

10

6.000 lej összegig – pellet, brikett, fa apríték, bármely mezőgazdasági és erdészeti eredetű hulladékot hasznosító kazán telepítése Amennyiben egy projektben két rendszer kerül beépítésre, a támogatási összeg nem haladhatja meg azt az összeget, ami a két rendszer közül, a nagyobb támogatási összeg. Támogatott tevékenységek:


napkollektorok beépítése




hőszivattyúk beépítése




pellet, brikett, fa apríték, bármely mezőgazdasági és erdészeti eredetű hulladékot hasznosító hő központok telepítése

Pályázati feltététel (együttes megfelelés), a kérelmező:


természetes személy, állandó lakhelye Románia területén van




tulajdonos (rész tulajdonosa) annak az ingatlanak ahol a projekt megvalósul; az ingatlan per és illetékmentes kell, legyen




nincs adó és köztartózása




a beruházás megkezdését megelőzően az általa végzett tevékenységével nem szegte meg a környezetvédelmi jogszabályok előírásait, nem támogat környezetkárosító tevékenységet

A pályázó alkalmassága:


betartja a nemzeti és a közösségi környezetvédelmi előírásait




a tervezett beruházás megegyezik a jelen Program céljaival, és a pályázat útmutatóban foglaltakkal

Elismerhető költségek:


a hőtermelő berendezések beszerzési költsége, beleértve a meglévő készülékek cseréjéhez, kiegészítéséhez szolgáló készülékeket, berendezéseket is




a berendezések beszerelési, beüzemelési költségei, az ellenőrzés és a próbaüzem költségei




az ÁFA összege

A pályázati dokumentáció tartalma:


a vissza nem térítendő támogatás kérelem (2. melléklet), kinyomtatva, a kérelmező által aláírva (eredeti aláírás)

11




felelősség vállalási nyilatkozat (3. melléklet), kinyomtatva, kérelmező által aláírva (eredeti aláírás)




azon ingatlan tulajdoni lapja a hol a beruházás megvalósul – eredeti vagy hiteles másolat




elkezdett építkezések esetén, a kérelem beadásának napján érvényes építési engedély – hiteles másolatban




bankszámla meglétének igazolása – a bank által kiállítva




boríték, amin a pályázó, teljes, neve és címe, a program elnevezése „XXX”, valamint a leadás dátuma

A 2011-es kiírás több pontosítást és kiegészítést tartalmaz a pályázati dokumentáció, a pályázó személyének meghatározásában. A támogatandó tevékenységek köre nem változott, ahogy az egy lakásra megadható támogatási összegek sem. A pályázatot a „Agentia Pentru Protectia Mediului”, azaz „Környezetvédelmi Ügynökség” megyei kirendeltségeinél lehetett beadni. Itt történik meg a pályázatok formai és tartalmi ellenőrzése. A megfelelőnek tartott pályázatokat továbbküldik az „Administratia Fondului pentru Mediu”, azaz a „Környezetvédelmi Alap Kezelőhöz”. Itt kerülnek elbírálásra a pályázatok. A nyertes pályázatok esetében, a Környezetvédelmi Ügynökség megyei kirendeltségein szerződést kell kötniük a kedvezményezetteknek. A beruházás végén, ugyanitt kell leadni a lehívási dokumentációt. Pályázati időszakok, és pályázati forrás összege:


2010. július 01. – 2010. szeptember 10. – 110.000.000 lej (megyékre elosztott összeg) – 14.000 db. érvényes pályázat (beadott 16.000 pályázat)




2011. június 01. – 2011. július 15 – 144.400.000 lej (megyékre elosztott összeg) - 23.938 beadott pályázat




2012.– előirányzat, a pályázat nem került kiírásra - 100.000.000 lej (megyékre elosztott összeg) - beadott pályázat

Elért eredmények: Nagyjából 20.000 lakásban került felszerelésre napelem. Így, Romániában 1.000 lakosra vetítve 5 m2 napkollektor felülettel lehet számolni, míg ez a szám Bulgáriában 2,6-szor,

Magyarországon

2,7-szer,

Lengyelországban

Németországban harmincszor, Ausztriában nyolcvanháromszor.

12

háromszor

nagyobb.

Megújuló energiát hasznosító fűtési rendszerek beépítése, meglévő rendszerek korszerűsítése, cseréje – területi közigazgatási intézmények, köz- és kulturális intézmények részére kiírt pályázat „Zöld Ház” pályázat célja a megújuló energiát hasznosító melegítési rendszerek kialakítása, beleértve a meglévő rendszerek lecserélése, kiegészítése – területi közigazgatási egységek, köz- és kulturális intézmények A „Zöld Ház 2010” pályázatban a vissza nem térítendő támogatás mértéke


2.000.000 lej összegig - közintézmény




500.000 lej összegig – kulturális intézmények




területi közigazgatási egységek esetén:

4.000.000 lej összegig – ha közigazgatási területen a lakósság száma meghaladja a 100.000 főt 5.000.000 lej összegig – ha közigazgatási területen lakó emberek száma 50.000 fő és a 100.000 fő között van 2.000.000 lej összegig – ha közigazgatási területen lakó emberek száma 20.000 fő és 50.00 fő között van 1.000.000 lej összegig – ha közigazgatási területen lakó emberek száma 3.000 fő és a 20.00 fő között van 500.000 lej összegig – ha közigazgatási területen lakó emberek száma kevesebb, mint 3.000 fő A támogatás felső határa egy pályázóra értendő, ami több épületre is vonatkozhat. Pályázati feltététel (együttes megfelelés), a kérelmező:


ne legyen adó és köztartózása




igazolni tudja, hogy az önrészt teljesíteni tudja




az ingatlan, ahol a beruházást tervezi, a saját tulajdona vagy használati joga van

A pályázati dokumentáció tartalma: 1. Területi közigazgatási egység:


a támogatási kérelem




adó nyilvántartási igazolás

13




a helyi vagy megyei közgyűlés határozatának másolata, hogy a pályázaton részt kíván venni




a tulajdoni, vagy használói jog igazolása




a helyi vagy megyei közgyűlés határozatának másolata, amiben elfogadja a pályázat alapját képező megvalósíthatósági tervet (a megvalósíthatósági terv formai követelményei jogszabályban rögzítettek)




nyilatkozat az önrész rendelkezésre állásáról


a megvalósíthatósági tervdokumentáció 2. Köz- és kulturális intézmények


a támogatási kérelem




adó nyilvántartási igazolás




a felügyeleti szervezet határozatának másolata, hogy a pályázatban részt kíván venni




a tulajdoni, vagy használói jog igazolása




a felügyeleti szervezet határozatának másolata, amiben elfogadja a pályázat alapját képező megvalósíthatósági tervet (a megvalósíthatósági terv formai követelményei jogszabályban rögzítettek)




nyilatkozat az önrész rendelkezésre állásáról




a megvalósíthatósági tervdokumentáció

Elismerhető költségek:


a

megvalósíthatósági

költségekben

meghatározott

munkák

költsége

(berendezések, szerelvények, szerelés, stb.)


a fűtési rendszer építési, ellenőrzési, próbaüzem költségei




az ÁFA összege




tervezési költségek, a megvalósíthatósági terv elkészítésének költsége, a kivitelezés költségének 8 % - ig

Nem elszámolható költségek:


a támogatási szerződés megkötése előtt elvégzett kivitelezési munkák




az esetleg szükséges hitelfelvétel költségei




a saját kivitelezésben elvégzett kivitelezési munka




az illetékek




a beruházással kapcsolatos bírságok költségei

14

A pályázatok értékelési szempontjai:


a vállalt önrész mértéke (10%-0 pont, ≥ 20% - 2 pont …. ≥ 80% - 165 pont, 80 % fölött – 20 pont)




a helyettesítendő fűtési rendszer típusa (szilárd fűtőanyag – 20 pont, elektromos áram – 20 pont, folyékony fűtőanyag – 15 pont, gáz fűtőanyag – 10 pont)




a beruházás ár-érték aránya




(belső megtérülési ráta/beruházási költség valamint a az üzemeltetési és beruházási költségek alapján)

a

tervezett

rendszer

hatékonysága

és

hatásfoka

(a

tervezett

rendszer

szabályozhatósága, a tervezett fűtő közeg – biomassza, geotermikus, nap, szél, víz A legmagasabb pontszám a biomassza és a geotermikus energiahordozó esetén kapható, a legkevesebb a víz hasznosítása esetén) A pályázatot a Környezetvédelmi Hatóság megyei kirendeltségeinél lehetett beadni. Itt történik meg a pályázatok formai és tartalmi ellenőrzése. A megfelelőnek tartott pályázatokat továbbküldik a Környezetvédelmi Alap Kezelőhöz. Itt kerülnek elbírálásra a pályázatok. A nyertes pályázatok esetében, a Környezetvédelmi Hatóság megyei kirendeltségein szerződést kell kötniük a kedvezményezetteknek. A beruházás végén, ugyanitt kell leadni a lehívási dokumentációt. A pályázati forrás összege: 2010-ben 100 millió lej volt. (cca. 6,2 Mrd.Ft) A Pályázat bonyolítás szakaszai: I. szakasz - a lakótömbök nyilvántartásba vétele A helyi koordinátor feladatai:
Nyilvántartásba veszi az 1950-1990 között épült tömbházakat
Mindegyik lakótömbre vonatkozóan ki tölti az adatlapot
Összesíti a nyilvántartást negyedekre, épülettömbökre, hőközpontokra


Összesíti a nyilvántartást az épületek magassági méretei szerint – f+4 emeletig és ez felett




Az elkészített összesítést az Önkormányzat és a „Ministerul Dezvoltari Regionale

si

Locuintei”,

azaz

„Regionális

Minisztérium” rendelkezésére kell bocsátani 15

Fejlesztési

és

Lakhatási

II. szakasz - a helyi koordinátor értesíti a lakóközösségeket a programban való feliratkozás lehetőségéről, helyi szinten A helyi koordinátor feladatai:


Értesíti a lakóközösségeket a programban való feliratkozás lehetőségéről, helyi szinten Mindegyik lakótömbre vonatkozóan ki tölti az adatlapot

A lakóközösség feladatai:


A közös képviselő ki függeszti a koordinátor tájékoztatását és a felhatalmazó levél mintáját




A közös képviselő összehívja a közgyűlést




A lakóközösség, egyszerű többséggel elfogadja a határozatot, a pályázatra való feliratkozásról

III. szakasz - a lakóközösség határozata a pályázatba való feliratkozásról A lakóközösség feladatai:


A lakóközösség képviselője, a közgyűlés határozata lapján, aláírja

a

meghatalmazó szerződést (a koordinátorral)


A lakóközösség képviselője, írásban, kéri a koordinátortól a pályázati rendszerbe való feliratkozást, és megküldi a következő iratokat, alírva a koordinátornak: a felhatalmazó szerződés, a közgyűlési határozat a pályázaton való részvételről, a lakó listát

A helyi koordinátor feladatai:


Összesíti a beérkezett kérelmeket




Összeállítja a helyi programot, amit az Önkormányzat Közgyűlése elé terjeszt, jóváhagyásra

A „Ministerul Dezvoltari Regionale si Locuintei”, azaz „Regionális Fejlesztési és Lakhatási Minisztérium” feladata:


A településekről beérkezett összesítések alapján, a Pénzügy Minisztériumtól kéri a szükséges összeg elkülönítését a költségvetésben

IV. szakasz - a lakóközösség határozata a pályázatba való feliratkozásról A helyi koordinátor feladatai:


Szerződéses alapon megbíz egy szakértőt a következő munkák elvégzésére: - energetikai szakvélemény - energetikai audit elvégzése, energetikai tanúsítvány kiállítása a tömbházra - a felújítási koncepció kidolgozása

16

- az engedélyezési tervek és dokumentáció kidolgozása, összeállítása - műszaki specifikáció és kivitelezési dokumentáció (minőség, határidők, ütemtervek meghatározásával) kidolgozása


Előkészíti és benyújtja a műszaki-gazdasági indikátorokat elfogadtatása az Önkormányzatnak




Kiegészíti a meghatalmazó szerződést a kivitelezéssel, kapcsolatos adatokkal, úgy, mint bekerülési költség, kivitelezési határidő, ütemterv




Értesíti a lakóközösséget a műszaki-gazdasági indikátorokat elfogadásáról, és megküldi két példányban a kiegészítő dokumentumot, aláírva

A lakóközösség feladatai:


A közös képviselő kifüggeszti a faliújságra a megküldött műszakigazdaságossági indikátorokat, a tervezett munkák felsorolását, a szerződés mellékleteit, és összehívja a közgyűlést




A közgyűlés egyszerű többséggel elfogadja a koordinátor által összeállított, dokumentáció tartalmát, és meghatározza a lakásonkénti önrész mértékét




A értesítés kézhezvétele után, 30 munkanapon belül, be kell küldeni az összes szükséges iratot aláírva. Ha ez nem történik meg, a koordinátorral kötött szerződés semmis

A helyi koordinátor feladatai:


Kiadja az építés elkezdésének engedélyét




Ellenőrzi a műszaki terveket




A kivitelező kiválasztásra összealítja a végleges műszaki és kivitelezési dokumentációt

V. szakasz – az építési kivitelezés A helyi koordinátor feladatai:


A kivitelezési munka leszerződése




Ellenőrzi a munkák folyamatát, a pénzügyi elszámolást




Intézkedik a számlák ellenértékének utalásáról a Társasház és a Minisztérium felé




A kivitelezési munka, az ütemterv és a pénzügyi terv ellenőrzése

A lakóközösség feladatai:

17




Havonta, a fizetési ütemterv szerint, a koordinátor elkülönített számlájára, átutalja az előre meghatározott összeget

A helyi koordinátor feladatai:


Az ütemterv szerint ellenőrzi az építkezés folyamatát

A lakóközösség feladatai:


Biztosítja a meghatározott műszaki-megvalósítási-pénzügyi feltételeket

VI. szakasz – az kivitelezés átadás-átvételi eljárása, a végleges energetikai tanúsítvány kiadása A helyi koordinátor feladatai:


Megszervezi a munkák átadás-átvételi eljárását

A lakóközösség feladatai:


Részt vesz az átadás-átvételi eljáráson

A helyi koordinátor feladatai:


Átadja a lakóközösségnek a végleges energetikai tanúsítványt és megszervezi a garanciális bejárást 3 év múlva

A lakóközösség feladatai:


Részt vesz a garanciális bejáráson

A „Ministerul Dezvoltari Regionale si Locuintei”, azaz „Regionális Fejlesztési és Lakhatási Minisztérium” feladata:


Összesíti a nemzetgazdasági hatásokat

Támogatott tevékenységek:


Homlokzati falak hőszigetelése




Homlokzati nyílászárók cseréje




Első fűtött lakószint alatti födém hőszigetelése




Utolsó fűtött lakószint feletti födém hőszigetelése




Szerkezet megerősítési munkák – amennyiben szakvéleménnyel igazolt




A fűtési hálózat javítása, közös területeken - amennyiben szakvéleménnyel igazolt

A 2012 kiírás főbb vonalaiban hasonló az előző években kiírtakkal. Az alábbiakban a fontosabb eltéréséket mutatjuk be. Egy pályázatnak minősül egy tömbház vagy egy lépcsőház. Egy finanszírozási kérelem több pályázatot is tartalmazhat, de meg kell feleljen beruházásra előírt 18

költségeknek – minimum btto. 1.700.000 lej és maximum 46.000.000lej. A pályázat finanszírozására Programul Operational Regional (Regionális Operatív Program) és a Európai

Regionális

Fejlesztési

Alap

állnak

rendelkezésre

források.

Hazai

forrásbevonás nincs. A program keretében, 2015-ig 46.920 lakás korszerűsítése a cél, 256 GWh/év megtakarítással. A pályázatban résztvevő épületek építési ideje 19501990 között kell legyenek. A tömbházak legalább F+3 emelet kell legyen. A pályázatban, a forrás megoszlás mértéke, az elismerhető költségeket figyelembe véve 60% az állami költségvetésből lesz fedezve, amit a „Ministerul Dezvoltari Regionale si Locuintei”, azaz „Regionális Fejlesztési és Lakhatási Minisztérium” kezel, ennek mértékét évente kerül határozásra 40%-ot az Önkormányzatok és a lakóközösségnek kell fizetniük A közös finanszírozás az alábbiak szerint alakul: 30% Önkormányzati és 10% lakóközösség – amennyiben a tömbházban lakó családok több mint 50% esetében a havi a család egy főre jutó jövedelme, nem éri el a 150 Eurót, 20% önkormányzati és 20% a lakóközösség – amennyiben a tömbházban lakó családok több mint 50% esetében a havi a család egy főre jutó jövedelme, nem éri el a 350 Eurót 10% Önkormányzati és 30% lakóközösség – amennyiben a tömbházban lakó családok több mint 50% esetében a havi a család egy főre jutó jövedelme, nem éri el az 500 Eurót. Nem lakás célú helyiség esetében támogatás nem igényelhető, ezt a tulajdonosnak teljes mértében finanszíroznia kell. A pályázat értékelési szempontjai: Üvegház hatású gázok kibocsátása (t) Kibocsátás a környezetben CO2 egyenérték - tonna CO2 egyenértékben Reciklált hulladék (tonna), visszanyert hulladék (tonna), újrahasznosított hulladék (tonna) Az épület energetikai szintjének javulása (%) A támogatás kérelmezőjének rendelkeznie kell:


projekt menedzser




közbeszerzésért felelős személy




műszaki felelős




pénzügyi felelős




szükség szerint egyéb szakértők – építész, építőmérnök, épületgépész, jogász, stb.

19

Támogatott tevékenységek: A. Épület külső felújítási munkái B. Az épület belső tereinek, épületgépészeti rendszereinek felújítása A. Épület külső felújítási munkái:


Opak felületek hőszigetelése




Homlokzati nyílászárók cseréje




Erkélyek, loggiák beablakozása, a parapetfalak (korlát elemek) hőszigetelése




Teraszok,

erkélyek

vízszigetelése,

utolsó

fűtött

szint

feletti

födém

hőszigetelése – ezek a munkák csak akkor elszámolhatóak, ha teljes homlokzat szigetelése megtörténik


Első fűtött lakószint alatti födém hőszigetelése (fűtetlen terek felett) B.

Az épület belső tereinek, épületgépészeti rendszereinek felújítása:




Fűtött és nem fűtött terek falainak hőszigetelése




Fűtési rendszer és HMV rendszer javítása, cseréje, beleértve a rendszerek hőszigetelését a hőközpont és épület között




Radiátorszabályozó szelep, strang-szabályozók beépítése


Hőközpont felújítása, cseréje


Megújuló energiákat hasznosító berendezések beépítése – napkollektor, napelem, hőszivattyú, biomassza

A felújítás miatt szükséges szellőzés és esővíz elvezetést érintő munkák is elszámolható költségek. A pályázatot egy eredeti és 3 másolati (papíron és CD-n). A közreműködő szervezet, ahol a pályázatokat is le kell adni: A „Ministerul Dezvoltari Regionale si Tuurismului” azaz a „Regionális és Turizmus Fejlesztési Minisztérium” helyi irodáiban. A pályázatok beadását, formai ellenőrzés követi. A döntést megelőzően, helyszíni részletes szemle tartása kötelező. Megjegyzendő, hogy a pályázat mellékletét képező Műszaki Tartalom és Kivitelezési Előírásokat az Építési Felügyeltnek előzetesen engedélyeznie kell, a pályázat érvényes építési engedéllyel kell

rendelkezzen

(minden

tevékenység

ami

engedély

köteles,

engedélyezetni kell, a pályázathoz csatolni kell). Elszámolható költségek:


A kivitelezés költségei




Az energetikai tanúsítvány és szakvélemény elkészítésének költségei




A műszaki tervek elkészítésének költségei




A műszaki ellenőrzés költségei 20

előzetesen




Az engedélyezéssel kapcsolatos illetékek, engedélyek költségei

3.2. Németország9 A támogatás célja új, energia hatékony épületek építésének, meglévő épületek felújításának ösztönzése, vissza nem térítendő támogatással és kedvezményes kölcsönnel. Ezen kívül a meglévő épületek akadálymentesítése is támogatott Németországban. A kedvezményezettek köre: lakás tulajdonos, magán építők, bérbeadók, ingatlan kezelő cégek. A programban való részvétel a KFW bankon keresztül történik. A program kiírója a Kereskedelmi és Technológiai Minisztérium (szövetségi szinten). A programban való részvétel folyamatos. Új építés Támogatás olyan új épület építésekor igényelhető, ha az épület primer energiaigénye, 70%-a az előírásokban foglalt határértékhez képest. Ebben az esetben 50.000 Euro kedvezményes

hitel

igényelhető.

Amennyiben

az

energiafogyasztás

50%-al

alacsonyabb vagy passzívház épül, bónuszok állnak rendelkezésre, ami a hitel 10%-a lehet. A hitel 10 évig fix kamatozású (1,25 %), és maximum 30 éves futamidejű, előtörlesztés lehetséges. A vissza nem térítendő támogatás mértéke KFW Hatékony Ház 40 és Passzív ház 40 esetén a hitel 10%-a, KFW Hatékony Ház 55 és Passzív ház 55 esetén a hitel 5%-a. A visszafizetési bónusz 12,5%. Napelem telepítés A költség 100%-ra kedvezményes hitelt lehet felvenni. Felújítás: A felújítás mértékétől függ (KFW Hatékony Ház), a támogatás elérheti a 15.000 Euro/lakóegység összeget. Kedvezményes hitel is igényelhető, a költségek 100%-ra. Támogatott tevékenységek:


homlokzatok, tető és padló hőszigetelése




homlokzati nyílászáró csere vagy korszerűsítés




szellő rendszer beépítése, felújítása




fűtési rendszer korszerűsítése A támogatás mértéke:

9

http://www.kfw.de/kfw/en/index.jsp

21




a költségek 20 %-a, KfW Hatékony Ház 55, de legfeljebb 15.000 Euro




a költségek 17,5 %-a, KfW Hatékony Ház 70, de legfeljebb 13.125 Euro




a költségek 15,0 %-a, KfW Hatékony Ház 85, de legfeljebb 11.250 Euro




a költségek 12,5 %-a, KfW Hatékony Ház 100, de legfeljebb 9.375 Euro




a költségek 10 %-a, KfW Hatékony Ház 115, de legfeljebb 7.500 Euro




a költségek 10 %-a, műemlék épület, de legfeljebb 7.500 Euro




a költségek 7,5 %-a, egyedi esetben, de legfeljebb 3.750 Euro A kölcsön összege: legfeljebb 75.000 Euro/lakóegység, amihez visszafizetési bónusz is tartozik, aminek mértéke:




12,5% KfW Hatékony Ház 55 esetén




10,0% KfW Hatékony Ház 702 esetén




7,5% KfW Hatékony Ház 85 esetén




5,0% KfW Hatékony Ház 100 esetén




2,5% KfW Hatékony Ház 115 esetén




2,5% KfW műemlék épület esetén A támogatás utófinanszírozott. Ennek összege és a visszafizetési bónusz a kedvezményezett számlájára kerül átutalásra. Minden esetben energiahatékonysági szakértő bevonása szükséges. A felmerült költségek támogatási mértéke 50 %, de maximum 4.000 Euróig támogatottak. 3.3. Csehország10 A

Cseh

Köztársaságban

több

éve

lehet

pályázni

épületenergetikai

korszerűsítés, új építés vissza nem térítendő támogatásra. A pályázat neve „Zelena Usporam”, azaz „Zöld Megtakarítás”. A 2009-ben indított program az idén fejeződik be, ez alatt 25 milliárd Kč (kb. 269 milliárd Ft) támogatási összeg került megítélésre. A támogatott adható, az alábbiakra:


Felújításra




Új építésre, külön hangsúlyt kap a passzív ház építés




Családi ház, többlakásos lakóházra




Az épület teljes egészének vagy csak egy részének a felújítására

Támogatott beruházások:

10

http://www.zelenausporam.cz/sekce/582/about-the-green-savings-programme/

22




Hőszigetelés - fal, padló, lábazat, zárófödém




Nyílászáró csere




Hagyományos fűtési módról megújulóra való áttérés (napkollektor vagy biomassza)




Hőszivattyú




Hővisszanyerős szellőzés

A támogatást kedvezményezettje a tulajdonos, aki lehet magánszemély, lakóközösség, vállalkozás, vagy közintézmény. A pályázatnak három altípusa van, amit betűjelekkel vannak megkülönböztetve: A. Meglévő teljes épületre vagy annak egy részének felújítása - az épület hőszigetelése, nyílászárók cseréje B. Új építésű házak lakóépületek C. Meglévő fűtési rendszer átalakítása, megújuló energiaforrás hasznosítása: biomassza, hőszivattyú, napkollektor, hővisszanyerős szellőzés Családi házaknál a pályázatok altípusai és támogatás összege: A1. Maximum 350m2-es családi ház esetén, ha a felújított épület hőszükséglete max:


40kWh/m2/év, akkor a támogatás 2.200.- Kč/m2 (beépített bruttó terület)




70kWh/m2/év, akkor a támogatás 1.550.- Kč/m2 (beépített bruttó terület)

A2. Maximum 350m2-es családi ház esetén – padló, fal, lábazat, padlás és tetőtér hőszigetelése, nyílászáró csere, hővisszanyerős szellőzés – ha a felújított épület hőszükséglete, a felújítás előtti állapot értékéhez képest:


minimum 30%-al csökkenti, akkor a támogatás 850.- Kč/m2 (beépített bruttó terület)




minimum 30%-al csökkenti, akkor a támogatás 850.- Kč/m2 (beépített bruttó terület)

Mind az A1 és A2 pályázatokhoz lehívható 20.000 Kč támogatási összeg, a projekt megvalósítására szükséges szakmai felügyeletre, tervezésre (akkreditált szakértők bevonása szükséges). B. Új lakóház építése a passzívház előírásoknak megfelelően: támogatás összege 250.000.- Kč/lakóház

23

A B. jelű pályázathoz lehívható 40.000 Kč támogatási összeg, a projekt megvalósítására szükséges szakmai felügyeletre, tervezésre (akkreditált szakértők bevonása szükséges). C1.


Hagyományos fűtési rendszer automata vezérlésű és adagolású megújuló biomassza kazánra való cserélése: 95.000.- Kč/lakás




Hagyományos fűtési rendszer kézi adagolású megújuló biomassza kazánra való cserélése+puffertartály telepítése: 80.000.- Kč/lakás




Hagyományos fűtési rendszer kézi adagolású megújuló biomassza kazánra való cserélése+puffertartály nélkül: 50.000.- Kč/lakás

C2. •

Hőszivattyú telepítése kompletten föld-víz, víz-víz: 75.000.- Kč/lakás

•

Hőszivattyú telepítése kompletten levegő-víz: 50.000.- Kč/lakás

Mind az C1 és C2 pályázatokhoz lehívható 10.000 Kč/lakás támogatási összeg, a projekt megvalósítására szükséges tervek elkészítésére, rendszer méretezésre, beüzemelésre, a projekt megvalósítására szükséges szakmai felügyeletre, tervezésre (akkreditált szakértők bevonása szükséges). C3. •

Komplett Szolár rendszer telepítése, ha az csak a használati melegvíz

előállítására szolgálja: 55.000.- Kč/lakás •

Komplett Szolár rendszer telepítése használati melegvízre és fűtés rásegítésre

szolgál: 80.000.- Kč/lakás A C3 pályázatokhoz lehívható 10.000 Kč/lakás, támogatási összeg, a projekt megvalósítására szükséges tervek elkészítésére, rendszer méretezésre, beüzemelésre, valamint 50.000 Kč/lakás a projekt megvalósítására szükséges szakmai felügyeletre, tervezésre (akkreditált szakértők bevonása szükséges). D. Az A-B-C elemek együttes alkalmazása esetén plusz bónusz is lehívható


A+C1 együttes beadása: 20.000.- Kč/lakás




A+C3 együttes beadása: 20.000.- Kč/lakás




B+C3 együttes beadása: 20.000.- Kč/lakás




C2+C3 együttes beadása: 20.000.- Kč/lakás

24

A többlakásos épületeknél a támogatási célok, a pályázati típusok azonosak a családi házakéval, de az igényelhető támogatás összege értelemszerűn kisebb: A1. Többlakásos épület felújítása esetén, ha a felújított épület hőszükséglete, a felújítás előtti állapot értékéhez képest:


30kWh/m2/év, akkor a támogatás 1.500.- Kč/m2 (beépített bruttó terület, de lakásonként max. 120m2 vehető figyelembe)




55kWh/m2/év, akkor a támogatás 1.050.- Kč/m2 (beépített bruttó terület, de lakásonként max. 120m2 vehető figyelembe)

A2. Többlakásos épület energiamegtakarítást célzó felújítása - padló, fal, lábazat, padlás és tetőtér hőszigetelése, nyílászáró csere és hővisszanyerős szellőzés – az eredeti energiaigényt:


Minimum 30%-al csökkenti, akkor a támogatás 600.- Kč/m2 (beépített bruttó terület)




Minimum 30%-al csökkenti, akkor a támogatás 450.- Kč/m2 (beépített bruttó terület)

Mind az A1 és A2 pályázatokhoz lehívható 15.000 Kč/projekt és 2.000 Kč/lakás támogatási összeg, a projekt megvalósítására szükséges tervek elkészítésére, rendszer méretezésre, beüzemelésre, a projekt megvalósítására szükséges szakmai felügyeletre, tervezésre (akkreditált szakértők bevonása szükséges). B. Új többlakásos lakóház építése a passzívház előírásainak megfelelően: a támogatás összege 150.000.- Kč/lakóegység A B. jelű pályázathoz lehívható 40.000 Kč/projekt támogatási összeg, a projekt megvalósítására szükséges szakmai felügyeletre, tervezésre (akkreditált szakértők bevonása szükséges). C1. Hagyományos hőtermelő,

automata vezérlésű és adagolású megújuló biomassza

kazánra való cserélése: 25.000.- Kč/lakás C2.


Hőszivattyú telepítése kompletten; föld-víz, víz-víz: 20.000.- Kč/lakás




Hőszivattyú telepítése kompletten; levegő-víz: 15.000.- Kč/lakás 25

A C1 és C2 pályázatokhoz lehívható 15.000 Kč/lakás, támogatási összeg, a projekt megvalósítására szükséges tervek elkészítésére, rendszer méretezésre, beüzemelésre, és 15.000 Kč/lakás a projekt megvalósítására szükséges szakmai felügyeletre, tervezésre (akkreditált szakértők bevonása szükséges). C3.


Komplett Szolár rendszer telepítése, ha az csak a használati melegvíz ellátást szolgálja: 25.000.- Kč/lakás




Komplett szolár rendszer telepítése használati melegvízre és fűtés rásegítésre: 35.000.- Kč/lakás

A C3 pályázathoz lehívható 15.000 Kč/lakás, támogatási összeg, a projekt megvalósítására szükséges tervek elkészítésére, rendszer méretezésre, beüzemelésre, és 15.000 Kč/lakás a projekt megvalósítására szükséges szakmai felügyeletre, tervezésre (akkreditált szakértők bevonása szükséges). D. Az A-B-C elemek együttes alkalmazását a plusz bónusz lehívására van mód


A+C1 együttes beadása: 50.000.- Kč




A+C3 együttes beadása: 50.000.- Kč




B+C3 együttes beadása: 50.000.- Kč




C.2+C.3 együttes beadása: 50.000.- Kč

Műszaki minimum követelmények, amit a felújított szerkezeteknek el kell érni (hőátbocsátási értékek)


homlokzati fal: uN≤0,25 W/(m2K)




tető és zárófödém: uN≤0,16 W/(m2K)




padló, talajon: uN≤0,30 W/(m2K)




pince, árkád födém, falak fűtetlen terek között: uN≤0,40 W/(m2K)




ablakok: uN≤1,20 W/(m2K)




ajtó fűtött és fűtetlen terek küzöttz: uN≤1,20 W/(m2K)




ajtó fűtött és temperált terek között: uN≤2,30 W/(m2K)

Közreműködő szervezet az állami környezetvédelmi szervezet. A decentralizált pályázatkezelő intézményrendszer tartományonként az állami környezetvédelmi szervek ügyfélszolgálatain található. ahol a pályázónak személyesen segítenek. Mindaddig nem fogadják be a pályázatot, ha az formailag nem hibátlan, ezért, tulajdonképpen nincsen érvénytelen pályázat. A pályázat folyamata: 26

1. A jogosultsági lista (névjegyzék) alapján rendelkező

ki kell választani egy engedéllyel

szakembert a felújítási munka megtervezéséhez, aki a felújításra

javaslatokat tesz, elkészíti az energetikai tanúsításokat 2. A felújításhoz használandó minősített termékek, szállítók kiválasztása 3. Adatlapok értelemszerű kitöltése 4. Személyesen kell megkeresni a területileg illetékes pályázati irodát, ahol az anyag leadásakor azonnal átnézik a nyomtatványokat, tisztázzák az esetleges hibákat és hiányosságokat. Amennyiben a helyszíne nem javítható, a pályázatot visszaadják javításra, így nincsen formai okok miatt kizárt pályázat. 5. A pályázót 60 napon belül értesítik postai úton a megítélt támogatás összegéről és megadják a pályázat kódszámát. 6. A támogatás megítélése után a munkákat, úgy mint a hőszigetelés és nyílászáró csere 18 hónapon belül el kell végezni, passzív ház építése estén 24 hónapon belül, gépészeti korszerűsítés esetén 6 hónapon belül kell elvégezni. 7. A projekt befejezésekor össze kell állítani azt a lehívási dokumentációt, majd postai úton beküldeni. Ennek tartalma:


Számlák




Támogatás megítélését bizonyító nyomtatvány és támogatást lekérő nyomtatvány




A projekt megvalósulását bizonyító dokumentumok (használatba vételi engedély, beüzemelési engedély, kivitelezői nyilatkozat)




Beépített anyagok műszaki teljesítő képességét igazoló nyomtatványt.

8. Ezután postán megküldik a szerződést amit aláírva vissza kell küldeni, majd 60 napon belül megtörténik a támogatás az átutalása A pályázat weboldalán található egy on-line „tanúsító” program*. Az alábbi adatok alapján számolja ki a felújítással elérhető támogatást: •

a ház területe m2

•

hányan laknak benne

•

milyen a fűtési rendszer (vegyes tüzelés, gázkazán típusa – kéményes nyílt égésterű, turbós, kondenzációs)

•

a kazán teljesítménye, kWh

•

a használati melegvíz előállításának módja (áram, gázkazán típusa, kollektor stb.)

•

az épület elhelyezkedése – listából ki kell választani a települést

27

•

ki kel választani 1 éves elszámolási időszakot pld. 2010 február-2011 február és meg kell adni, hogy mennyi volt a gáz- és áramfogyasztás (kWh), és milyen összeg szerepelt összesen a számlán.11

3.4. Ausztria12 A pályázatok kiírói a Mezőgazdasági, Erdészeti, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Gazdasági, Családügyi és Ifjúsági Minisztérium. Ausztriában több éve, azonos feltételekkel működik, épületenergetikai felújításokat támogató rendszer Ezek lehetnek kedvezményes hitelek (a kamat mértéke 1% körül van), vagy igényelhető vissza nem térítendő támogatás is. A direkt támogatási program neve „Sanierungsscheck”, azaz „Támogatás csekk”. Ebben a pályázati rendszerben részt vehetnek magánszemélyek, lakóközösségek, de a csak 20 évnél idősebb lakóépülettel lehet pályázni. A pályázatok beadási ideje 2012 február 20 és 2012 december 31, tehát folyamatos, nincs meghatározva felső korlát sem pályázati számra sem összes támogatási összegre. A támogatás mértéke az elismerhető költségek 20%-a, de maximum 5.000 Euro a hőszigetelési munkákra és 1.500.- Euro fűtéskorszerűsítési munkákra. Amennyiben a szigetelés rendelkezik öko-címkével, 500.- Euro többlettámogatásra adható. A pályázaton részt vehet:


egy vagy kétlakásos család ház – tulajdonos, bérlő




lakás tulajdonos, lakásbérlő – többlakásos lakóépület esetében

Támogatás igényelhető egy lakás esetén is (két, vagy több lakásos épületben), de egy lakásra csak egy támogatás igényelhető. Elismerhető költségek:

11

-

a szükséges anyagok, berendezések és azok beépítésének ára

-

tervezési költségek

Megjegyzéseink:

1. A számítási eredményt azonnal kiadja és javaslatot tesz, hogy ajánlja-e a felújítást. A Prága melletti helyiségben és a Magas Tátrában található helyiségben levő azonos házak között kb. 15%-os különbség volt, ami a fűtési energia szükségletét illeti. 2. Véleményünk szerint ez egy nagyon egyszerű számító tábla, szórakoztató, de eredménye erősen kérdéses, szakmailag határozottan kifogásolható. A megalapozottsága az „online kártyajóslás” szintjét éri el. 12

www.umweltforderung.at/kpc/de/home/umweltfrdeung/fr_private/energiesparen/

28

-

energetikai minőségtanúsítvány kiállítása Építőanyag, vagy berendezés ára, beépítés nélkül nem számolható el.

Támogatott munkák: -

homlokzat hőszigetelése

-

utolsó fűtött lakószint feletti födém hőszigetelése

-

első fűtött lakószint alatti födém hőszigetelése

-

homlokzati nyílászáró csere

-

fűtéskorszerűsítés – napkollektor, fa elgázosító kazán, hőszivattyú beépítése

Elvégzett felújítás

A felújítás eredménye

Teljesítendő minimál követelmények - az A/V≥0,8; a fűtési energia

A fűtési energiaigény nagymértékű Teljes körű felújítás

csökkentése, és A energetikai osztályba kerül az épület

30%-os felújítás 20%-os felújítás

A fűtési energiaigény csökkentése 30%-al A fűtési energiaigény csökkentése 20%-al

igény max. 75 kWh/m2a - az A/V≤0,2; a fűtési energia igény max. 35 kWh/m2a - az0,2≤ A/V≥0,8; a fűtési energia igény a pályázat mellékletében, táblázatban foglalva A szigetelt fal hőátbocsátási értéke: umax=0,25 W/m2K A szigetelt tető födém hőátbocsátási értéke: umax=0,20 W/m2K A szigetelt pince födém

10%-os felújítás (csak többlakásos lakóépületeknél)

A fűtési energiaigény csökkentése 10%-al

hőátbocsátási értéke: umax=0,25 W/m2K Az új homlokzati nyílászáró hőátbocsátási értéke: umax=1,35 W/m2k

Fűtési rendszer

Teljesítendő minimál-követelmények

Napkollektor

„Solar Keymark” minősített rendszert lehet beépíteni, a

29

napkollektor bruttó felülete minimum 15 m2 /lakás Fa elgázosító

A pályázat mellékleteként, előminősített termékből kell választani

Hőszivattyú

COP érték minimum 4.

Támogatás mértéke: Elvégzett felújítás

Maximális támogatás

Teljes körű felújítás

5.000 Euro

30%-os felújítás

3.000 Euro

20%-os felújítás

2.000 Euro

Kiegészítő támogatás

10%-os felújítás (csak többlakásos

500 Euro

1.000 Euro

lakóépületeknél) Fűtés korszerűsítés – egy vagy két

1.000 Euro

-

1.000 Euro

-

lakásos családi ház Fűtés korszerűsítés – több lakásos lakóépület A beadandó dokumentáció -

Adatlap

-

Költség és munkanem összesítő adatlap

-

Energetikai tanúsítvány

-

Többlakásos laképület esetén közgyűlési határozat

-

Szükséges engedélyek

3.5. Egyesült Királyság 13 A „Green Deal”, azaz „Zöld Alku” (továbbiakban ZA) létrehozásának egyik fő indoka az volt, hogy az épületek minél jobb energiahatékonyságúak, ezzel olcsóbbá tenni a háztartások és vállalkozások fenntartását. 13

http://www.greendealinitiative.co.uk/

30

Támogatott korszerűsítési munkák: -

zárófödém hőszigetelés

-

üreges fal hőszigetelés

-

tömör fal hőszigetelés

-

fűtésrendszer korszerűsítés, beleértve az épület felügyeleti rendszert napelem és napkollektor beépítése

-

hőszivattyú telepítése

-

mikró szélerőmű telepítése

-

energiatakarékos homlokzati nyílászárók cseréje

-

biomassza hőtermelő telepítése A ZA program határozottan eltér a többi európai (Skandináviát kivéve)

épületenergetikai programok szellemiségétől. A legtöbb ország, több-kevesebb, megkötéssel, elvárással, változó mértékű, vissza nem térítendő támogatást ad. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban kedvezményes hitelt biztosítanak a munkálatok elvégzésére. A többi európai országban a pályázat megvalósítása nem felügyelt, csak közreműködő szervezetek léteznek, ahol az adminisztrációs feladatok (pályázat beadása, szerződéskötés, lehívási dokumentáció beadása) történik. Ezzel szemben a ZA program keretében, a maximális hatékonyság (megtakarítás és költség) megteremtése miatt, szakképzett vállalkozások bevonása kötelező. Ezek felkészítése (programok finanszírozása), a tevékenységük ellenőrzése és esetleges szankcionálása állami feladat maradt. Ezen a Programon kívül, tartományonként változó, épületenergetikai korszerűsítési, alternatív energiahasznosítási programok vannak. Ezekben a programokban vissza nem térítendő támogatás igényelhető (3.500 – 5.000₤ között), de több szociális feltételt kell együttesen teljesíteni, hogy igénybe vehető legyen a támogatás (éves jövedelem, eltartottak száma, vagy életkor, ebben az esetben 60 év felet stb.) A ZA program mellé rendelt finanszírozási modell bárki részére hozzáférhető, nem vizsgálják a résztvevők pénzügyi „kórtörténetét”. Egyetlen feltétel, hogy az ingatlan, ahol a korszerűsítést tervezik, a programban résztvevő tulajdonában legyen. Vissza nem térítendő állami támogatás nincs. Az állam a korszerűsítési költségek elismerhető részére hitelt biztosít, amit az ingatlan tulajdonosa, az villanyszámlán visszafizet. A

31

hitel maximális összege 10.000 ₤/ingatlan. Ennek mértéke függ az elismerhető költségtől. A visszafizetési idő, maximum 25 év. De ez is változó, időtartama függ a beépített szerkezetek, berendezések időtartamától. A homlokzatszigetelés és a napelemek, napkollektorok esetében 25 év, de fűtési berendezések és nyílászárók esetén a futamidő 10-15 év. Fontos megjegyezni, hogy a program alapja az, hogy az elért megtakarításból fedezhető a hitel törlesztése. Tehát, a magánszemély részt tud venni, abban az esetben is, ha nincs saját forrása, önrészt nem kell biztosítani. A visszafizetési kötelezettség az ingatlant „terheli” nem a személyt. A hitel futamideje alatt az ingatlan értékesíthető, a további hiteltörlesztést az új tulajdonos folytatja. A nem lakás célú ingatlanok esetén az állam nem biztosít hitelt, ezt a piac szereplőire bízza. A hitel visszafizetés összege kisebb vagy azonos kell, legyen az elért megtakarítással. Amennyiben a tervezett költségek meghaladnák ezt az összeget, ezt a tulajdonosnak kell fizetnie. A program menetének vázlatos bemutatása 1. Az ingatlan tulajdonosa két úton indulhat el: 1.1. Független (de a programba való részvételre engedéllyel rendelkező) szakértőt kér fel az épület energetikai tanúsítására, a korszerűsítés megtervezésére. Ezek után (minősített) kivitelezőktől árajánlatot kér. Ezek birtokában egy minősített „Zöld Alku Szolgáltatót” (ZASz) kell megkeressen. A Szolgáltató is adhat alternatív ajánlatot a tervezett munkákra. 1.2. A másik lehetőség, hogy egyből egy „Zöld Alku Szolgáltató”-t keresi meg, aki az előkészítő munkákat is elvégzi (tanúsítás, korszerűsítési koncepció, árajánlatok begyűjtése). 2. Ezután, ha szükséges, a hitel felvételhez szükséges dokumentáció összeállítása következik, amit be kell nyújtani a hitelintézetnek. Ezt már a ZASz közreműködésével történik. Itt egy háromoldalú szerződés jön létre, a magánszemély, a hitelintézet és elektromos szolgáltató között. 3. A ZASz feladata a szükséges tervek, engedélyek beszerzése (pld. bérlemény esetén a tulajdonos hozzájárulása), a hitel rendelkezésre állása utána kivitelezés megszervezése. 4. A kivitelezés elvégzése után, az esetleges garanciális hibák kijavítása után, elkezdődik a hitel visszafizetése, az elektromos számlák részeként. Az elektromos szolgáltató fogja tovább utalni a hitelintézetnek a törlesztő részleteket. 32

Mint említettük, a program alapja, hogy a hitel összegét fedezze a megtakarítást, vagy lehetőség szerint ennél kevesebb legyen. Ezt „Golden Rule” nevet kapta („Arany Szabály”). Ezért a „Green Deal Advisor” („Zöld Alku Tanácsadó”, továbbiakban ZAT), a meglévő állapot részletes felmérése után, előre meghatározott számítási módokat alkalmazva, elkészíti a lehetséges felújítási változatokra a számításokat. Mindegyik alternatíva az „Arany Szabály” betartásával készül. A számításoknál figyelembe veszik az épület műszaki paraméterein kívül az épület használati módot is (lakók száma, a fűtési szokások, stb.). Külön érdekesség a ZA programon belül a „Zöld Alku Szolgáltató” (ZASz). A program, nálunk nem ismert szereplője, az aki megszervezi a korszerűsítést, széles kompetenciákkal rendelkezik – épületenergetika, építőipar, pénzügy, jog. A minősítés feltételei nagyon szigorúak, több szinten kerülnek jóváhagyásra. Az ilyen, magán vállalkozások, száma maximálva lesz, szemben a tanácsadók számával, ami nem. Mindez lehetővé tesz, hogy jól felkészült vállalkozások eredményes munkát végezzenek. Meg kell említeni, hogy munkájukat több állami szervezet is ellenőrzi, és szankcionálhatja. Ezért az alábbiakban bemutatjuk a ZASz rendszerét, az engedély megszerzésnek módját: A ZASz lehet magánszemély vagy vállalkozás is. Ahhoz, hogy valaki szolgáltatói tevékenységet végezzen, szigorú kritériumoknak kell megfelelniük. Mindenekelőtt, annak, aki szolgáltatói tevékenységet szeretne végezni, jelentkeznie kell a felügyeleti szervezetnél, ami a Green Deal Oversight and Registration Body (Zöld Alku Felügyeleti és Regisztrációs Testület, későbbiekben ZAFRT ). A jelentkezés mellé csatolni kell többek között a Consumer Credit Act 1974 engedélyt (Fogyasztó Bizalom Törvény 1974 alapján kiállított engedély). Ezután elő-minősítő ellenőrzés történik. Ennek eredményét, valamint a beadott iratokat a ZAFRT továbbítja az illetékes Államtitkárságra, ahol döntenek arról, hogy a kérelmező alkalmas-e a szolgáltatói tevékenység ellátására. Pozitív elbírálás esetén, a kérelmet jóváhagyják. A jóváhagyás után a ZARFT nyilvántartásba veszi a kérelmezőt. A nyilvántartásban vétellel válik a kérelmező, engedéllyel rendelkező Zöld Alku Szolgáltatóvá. A legkorábbi időpont, amikor a szolgáltatói névjegyzék nyilvános lesz 2012. október 1. (A szerzők megjegyzése: jelen tanulmány írásakor még nem az) Az alkalmasnak talált jelentkezőnek, az alábbi feladatai vannak, mielőtt elkezdi a tevékenységét: 33

-

alá kell írnia a Green Deal Arrangments Agreement (szerződés a tanácsadó és az energiaszolgáltató között, ami kezeli a pénzek kifizetését és beszedését)

-

a Green Deal Ombudsman and Investigation Service-nek (Zöld Alku Mediátor és Vizsgáló Szolgálat) tagja kell, legyen

-

hozzáférést kell kérelmezzen a Green Deal Central Charged Database (központi adatbázis) adatbázisba

-

jogosultságot kell szerezzen Energetikai Minőségtanúsítvány kiadásához A Green Deal program, 2013. január 28-án lép életbe, az első részletek fizetése (az energiaszolgáltató számlájába), legkorábban 2013. március 13-án vállhatnak esedékessé. A ZART az Államtitkárság (kormányzat) érdekeit szem előtt tartva, és annak felügyelete alatt, végzi tevékenységét, a szolgáltatói tevékenység engedélyesezését bonyolítja, egyeztet a kérelmezővel, monitorozza tevékenységüket.

Jelenleg az

engedély kiadás díjmentes, de két év múlva valószínűleg regisztrációs és éves tagsági díj is felszámításra fog kerülni. Az elő-értékelési kérdőív tartalma: o milyen engedély kiadásáért folyamodik a kérelmező: lakossági vagy nem lakossági ingatlanokról van szó o ha lakossági ingatlanokkal kapcsolatos tanácsadói munka kérelmezése esetén


CCA (fogyasztói bizalom) engedély száma (cég esetén az engedéllyel rendelkező személy neve)




Amennyiben a kérelmezőnek nem kell rendelkeznie CCA engedéllyel, ezt igazoló iratokkal kell alátámasztani




Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik CCA engedéllyel, de azt már megkérte, a minősítés lefolytatható, de csak akkor lesz érvényes, ha az engedély kiadás megtörténik.

-

a kérelmező adatai:


a kérelmező neve




a kérelmező üzleti címe




a kérelmező elérhetőségei




amennyibe a kérelmező cég, a cég regisztrációs száma és a igazgató/k neve

34

Megfelelőség-igazolás módja: o referenciák – a kérelmező által, a kérelmezett tevékenységgel összefüggésben végzett munkái, az elmúlt két évben – a kérelem elbírálása alatt, a Testület a referenciákat ellenőrizze o a kompetencia igazolása


a tervezett tevékenység bemutatása, a az ügyfelekkel tervezett kapcsolattartás, tanúsítás, pénzügyi tevékenység, eljárási mód – ennek összhangban kell lennie a Green Deal-el kapcsolatos jogszabályokkal, a a Green Deal Code of Parctice-val (Green Deal Eljárási Szabályok)




a mennyiben szükségesnek tartatja a Testület kiegészítést kérhet a beadott anyaghoz




nyilatkozni

kell,

hogy

volt-e

fogyasztóvédelmi

vizsgálat

és

elmarasztalás a kérelmezővel szemben, ha igen az miért történt


nyilatkozni kell, hogy volt-e reklám etikai vizsgálat és elmarasztalás a kérelmezővel szemben, ha igen az miért történt




be kell mutatni a tanácsadói tevékenységgel kapcsolatosan tervezette marketing és szolgáltatás értékesítési tevékenységet, és be kell mutatni, hogy

összhangban

van

a

fogyasztóvédelmi

és

reklámetikai

jogszabályokkal


be kell mutatni az eddigi tevékenységekkel kapcsolatos marketing és szolgáltatásértékesítési eljárásokat




a kérelem elutasításra kerül ha ismételt elmarasztalás volt a a kérelmezővel szemben, ha nem kellően megalapozott az üzleti terve




az értékelési, tanúsítási tevékenység bemutatása




be kell, mutatni milyen szakemberek bevonását tervezik – független vagy „elkötelezett” („elkötelezettnek” minősül az a szakember, aki energiaszolgáltató, vagy más az energetikai felújítás paci szereplőjével szerződéses viszonyban áll), vagy mindkettő




ha „elkötelezett” szakember kerül bevonásra be kell mutatni miképp lesz biztosítva, hogy tevékenységük pártatlan a Green Deal Értékelés elvégzésekor, továbbá ebben az esetben miképp biztosított a magas színvonalú fogyasztóvédelem, miképp lesz ellenőrizve a tevékenységük

o korszerűsítési ajánlat készítése

35




többek között, be kell mutatni, hogy miképp tervezi a kérelmező, hogy megfeleljen a Green Deal Code of Practice előírásainak




be kell mutatni, hogy miképp tervezi a kérelmező, hogy megfeleljen a Green

Deal

Golden

Rulesb-ben

meghatározottaknak,

különös

tekintettele a megtakarítás megbecslésére, a beruházás megtérülési idejének meghatározása


ha a kérelmező az elmúlt években végzett hasonló tevékenységet, javasolt azt bemutatni

o hitel kihelyezés – csak lakossági ügyfelek részére


többek között, nyilatkoznia kell a kérelmezőnek, hogy végzett-e olyan tevékenységet, ami a Consumer Credit Act 1974 hatálya alá esik, ha igen, azt be kell mutatni




nyilatkozni kell, hogy az Office of Fair Traiding folytatott-e vizsgálatot a kérelmezőnél, ha igen arról be kell számolni




nyilatkozni kell, hogy az Office of Fair Traiding elmarasztalta-e valaha a kérelmezőt, ha igen arról be kell számolni




A DECC azt vizsgálja, ebben az esetben, hogy a kérelmező alkalmas-e arra, hogy kellően részletesen tájékoztatást adjon ügyfeleinek hitel kihelyezés esetén

o „ellátási lánc-menedzsment” fenntartása


be kell mutatni, hogy a kérelmező, miképp tervezi tartani az aktív kapcsolatot a projekt megvalósításában résztvevőkkel, beleértve a kivitelezőket is




be kell mutatni, és referenciákkal alá kell támasztani a kérelmező vezetői, szervezői képességeit – legalább két olyan üzleti partnertől kell írásos referenciát benyújtani, akikkel beszállítói vagy alvállalkozói kapcsolatban álltak (ezekben ki kell térni a tárgyalási módra, a kommunikációs tapasztalatra, a fizetési magatartásra




amennyiben

a

kérelmező

nem

rendelkezik

a

fent

említett

referenciákkal, ezt nyomatékosan indokolni o ügyfélkapcsolat, reklamációkezelés


ismertetni kell a kérelmező eddigi tevékenységével kapcsolatosan a reklamációk kezelésének módját, a meghozott intézkedéseket

36




nyilatkozni, kell, hogy a kérelmező nem megfelelő reklamáció kezelési módja miatt fordult-e valaki Mediátorhoz, ennek mi volt az eredménye




a DECC ebben az esetben azt vizsgálja, hogy a kérelmező magatartása megfelelő-e az ügyféllel, annak megelégedésére oldja meg a felmerült problémákat, kellő időn belül (pld. 8 hét)




fontos, hogy kérelmező rendelkezzen kidolgozott eljárási módokkal ezekre az esetekre


o információ és adatbiztonság


ismertetni kell a kérelmező részletesen kidolgozott eljárási módjait (a nagy mennyiségű kezelni szükséges adatmennyiséget figyelembe véve) a jogszabályokban előírt adatbiztonság biztosítására, ami alátámassza felelősségteljes viselkedését

o egyéb kérdések


a kérelmező rendelkezik-e engedéllyel más programokban való részvételre




a kérelmező tagja a Royal Institute of Chartered Surveyors (Okleveles Mérnökök Királyi Intézete) vagy a Royal Institute of British Architectsnek (Brit Építészek Királyi Intézetet)




az első évben hány Green Deal Plan- t (Zöld Alku Terevet; projektet) tervez lebonyolítani az első évben




milyen oktatásokat, továbbképzéseket tervez a munkatársai részére




volt-e a vezető munkatársakkal szemben elmarasztaló bírósági ítélet

37

4. A KÖRNYEZET-ÉS ENERGIAPOLITIKA HAZAI IRÁNYAI A környezetről való politikai gondolkodás, a környezet és társadalom egymásra hatásának vizsgálata a politikai napirend integráns részévé vált az elmúlt néhány évtizedben. Antal Attila: A Környezeti demokrácia elmélete és gyakorlata című írásában úgy fogalmaz, hogy az öko-paradigma, mint környezeti demokrácia elmélet „…..nem jelenti azt, hogy ennek az elméletnek ne lenne cselekvéselméleti irányultsága: éppen azért teheti meg, hogy értékelméleti alapokra helyezkedjen, mert a hagyományos (cselekvésközpontú) demokráciaelméletek már kidolgozták azokat a legfontosabb (főként deliberatív eljárásokat), amelyekre a környezeti demokrácia szervesen támaszkodhat. Utóbbi szempont miatt a környezeti demokrácia elmélete nem csupán értékelmélet, hanem egyben egy reflexív elmélet is: épít, reflektál a korábbi eredményekre.”14 Antal szerint a környezetpolitika gyakorlati megvalósulása a politikai intézményrendszer átalakulásával is együtt jár. A hagyományos kereteket a hálózati szerveződések, a politika központi és helyi szintjeiig átható, folyamatos és állandó civil kontroll alatt tartja. Az EU döntéshozatali rendszerében felértékelődik a környezetpolitika civil

szervezeteinek

szerepe,

melyek

a

gazdasági

válság

következményeként maguk is átalakulnak, sokkal intenzívebben vesznek részt a döntések megalapozásában. Az EGK 90/313 tanácsi irányelve biztosította környezettel kapcsolatos információkhoz való szabad hozzáférést, majd a 2003-ban ezt hatályon kívül

helyező,

az

Európai

Parlament

és

a

Tanács

2003/4/EK

irányelve

(2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről című dokumentuma Európai parlament és a Tanács 2003/4 irányelve (8) cikkelye szerint „Biztosítani kell, hogy minden természetes és jogi személynek indoklási kötelezettség nélkül joga legyen a hatóságok birtokában lévő, illetve a hatóságok számára tárolt környezeti információkhoz jutni”

15

A fenntarthatóság kérdésköre már a rendszerváltást közvetlenül megelőző időszakban, napvilágra került. A pártállam idején a környezetpolitika sem jelent meg a széles

14

Antal Attila: A Környezeti demokrácia elmélete és gyakorlata-Politikatudományi SzemleXVIII/4. pp.85

15

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről 1. pp

38

nyilvánosság előtt, a Bős-Nagymaros vízlépcsővita nem csak a „vasfüggöny” mállását jelképezte, de a Duna-Kör markáns ökopolitikai kampánya nagyban járult hozzá a nyilvánosság térnyeréséhez Az 1989.évi II.tv. (1989.január 24) az Egyesülési jogról felgyorsította az intézményesülő, a közpolitikába mind jobban beépülő öko-szervezetek jelentőségét és közéleti beágyazódottságát, amelyek a nyilvánosság biztosította előnyökkel élve a politikai diskurzus megkerülhetetlen elemévé tették a környezetpolitikát. A környezetpolitika így válhatott olyan szakmai területté, ahol a kompetenciák jelentős része a civil szervezetekben összpontosul. Ebben az értelemben Antal Attila evolutív demokráciaelméleti megfogalmazása igazolható. A magyarországi parlamenti pártok és a hatalomra került kormányok programjai a rendszerváltástól markánsabban

a 2010.évi választásokig ezt a környezetpolitikát egyre megjelenítő

demokráciafejlődést

tükrözik:

a

gazdaságpolitika

részeként, gyakran csak nagyon áttételesen fellelhető programoktól a markáns és önálló pártprogramként megjelenő ökoszociális gondolatig.

39

4.1. Környezetpolitika a Magyar Köztársaság Alkotmányában és Magyarország Alaptörvényében A környezeti változások által befolyásolt gazdasági és társadalmi folyamatok jelentősége akkor kaphat kiemelt hangsúlyt, ha az a legmagasabb szintű jogszabályban, az alkotmányban, illetve alaptörvényben is prioritást kap. Az európai országok tekintetében Szlovénia, Csehország, Portugália,Finnország alkotmányaiban megtalálható az egészséges emberi környezethez való jog, mint alapvetés.

Az

1949.évi XX.tv., a Magyar Köztársaság Alkotmánya16 mindössze a 18.§ -ban említi a környezetet, mint alapvető emberi jogot „A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.” Hollandia, Németország, Svédország tekintetében a környezetvédelem ügye államcél, míg Írország, Dánia és Luxemburg alkotmánya nem tartalmaz konkrét megfogalmazást, de alapvető értékrendként fogják fel.17 A 2012.január 1.-én hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye megfogalmazásához tett javaslataiban a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Dr. Fülöp Sándor a környezethez való jogot harmadik

generációs alapjognak tekinti.18 Elemzésében

felsorolja a nemzetközi dokumentumokban –közöttük az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában – található jogi megközelítéseket, majd az 1990. alkotmánymódosítás 18.paragrufusán, annak megtartása mellett javasolta a jövő nemzedéke védelmének markáns megfogalmazását, az következő szövegrész beiktatásával: „„A Magyar Köztársaság – a jelen és a jövő nemzedékek létfeltételeinek intézményes biztosításával – elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Mindezt a magas szintű védelem és fenntartható fejlődés jegyében az elért védelmi szint megőrzése, az elővigyázatosság, a megelőzés, valamint a szennyező fizet elve alapján valósítja meg. Az Alaptörvény19 kihirdetett változata több helyen konkrétan fogalmaz a természeti értékek megóvása tekintetében. A Nemzeti Hitvallásban, mint az Alaptörvény preabulumában megfogalmazott szöveg szerint „Felelõsséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erõforrásaink gondos használatával védelmezzük 16 17

A Magyar Köztársaság Alkotmánya

Fodor László: A környezeti jog dogmatikája napjaink kihívásai tükrében. –Tanulmány-Miskolci Jogi Szemle 2.évfolyam 2007. 1.szám 6.oldal.

18

A Jövő Nemzedéke Országgyűlési Biztosa javaslatai az új Alaptörvény koncepciójának kidolgozásához www.jmo.hu 19 Magyarország Alaptörvénye

40

az utánunk jövõ nemzedékek életfeltételeit. Az Alaptörvény P, cikke figyelembe veszi a jövő nemzedéke országgyűlési biztosa ajánlását, hiszen a normaszöveg szerint „A természeti erõforrások, különösen a termõföld, az erdõk és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövõ nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.” A XX.cikk a testi-lelki egészséghez való jog deklarálását a környezet védelmének biztosítását írja elő. A XXI. cikk elismeri az egészséges környezethez való jogot, míg a XXII.cikkben kifejezi Magyarország azon törekvését, hogy az egészséges lakhatás feltételei biztosíthatók legyenek.

4.2.Környezet-és energiapolitika a magyar parlamenti pártok programjaiban és a kormányprogramokban 1990-2010. között A fejezet rövid áttekintést ad a parlamenti mandátumot szerzett pártok választási programjainak környezetpolitikai elemeiről, összefüggésben az energia-és lakáspolitikával. A rendszerváltást megelőző időszakban a pártállami struktúra és a tájékoztatási rendszer nem tette átláthatóvá és a civil kontroll által hozzáférhetővé a környezet-és energiapolitikát. A rendszerváltás idejére a környezetpolitika alacsony intenzitást ért el a politika napirendjén annak ellenére, hogy a bős-nagymarosi vízlépcső ügye erodálta a meglévő intézményrendszert. 20 Azok a környezetvédelmi szervezetek, amelyek a vízlépcső-vitában kitüntették magukat és országos figyelemre tettek szert, - pld. Levegő Munkacsoport, Duna Kör, Energia Klub, stb. - elképzeléseket dolgoztak ki az elkövetkező kormányzati struktúra és program vonatkozásaiban, melyek elvesztek a pártok hatalmi versengésében, a szereplőket pedig kényszerpályára kerültek.

20

21

Antall A. :Környezetpolitika a kormányprogramokban –in: GliedViktor-NagyRoland.szerk. Függésben – Kényszerpályán a jövő? – IDR Resarch Kft/Publikon Kiadó -2010. pp.50) 21 Antall ugyanott (pp.51)

41

Még az MSZMP 1990.évi választási programja22 részeként megjelenő Politikai Nyilatkozatban sem található, egyetlen, a gazdaságpolitikai törekvések között szereplő mondat kivételével: „Olyan gazdaságpolitikára van szükség:……..-amely ……kiemelt figyelmet fordít a természetvédelemre,

és

a

környezetgazdálkodásra,

a

nemzetközi

együttműködésre támaszkodva feltárja és mozgósítja belső erőforrásainkat.”

gazdaági 18

A környezetpolitika lassú felértékelődését és napirendre kerülésének folyamata nyomon követhető a pártok programjaiban és a kormányprogramokban 1990-től 2010.-ig. A következőkben kizárólag a parlamentbe jutott pártok programjainak ismertetésére szorítkozom. A Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz ) 1990.évi választási programjában méretéhez képest hosszan, körülbelül egy oldalon (pp. 498-499.) foglalkozik a környezetvédelem témájával. A környezetvédelemmel foglalkozó programpont progresszívnak mondható, mivel megjelenik a „ A globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni!” jelszó is. A program elengedhetetlennek tartja a társadalmi értékrend alapvető megváltozását, az országos és nyilvános mérőrendszer kiépítését, a vízbázis védelmét, a környezetkímélő technológiák elterjedését az iparban, az energiafelhasználás racionalizálást, az alternatív energiaforrások elterjesztésének támogatását, átfogó energiatermelési koncepció kidolgozását sürgette, az atomenergia hasznosítás ellenőrzésére az Országgyűlésnek alárendelt bizottság felállítását követelte. A mezőgazdaságban preferálták, a növényvédő szerek és műtrágyák használatának optimalizálását, a környezetkímélő járműpark gyártását és importját, a körgyűrűk megépítését, a hulladék újrahasznosítást. Az Független Kisgazda-, Földmunkás-és Polgári Párt (FKGP) programja (pp. 501505.). A program mindössze két ponton tesz említést a környezetvédelemről. Az először a 4. pontban „Megfelelő adó- és hitelpolitikával a beruházások támogatása az új munkahelyteremtés, a műszaki fejlődés, a környezetkímélő fejlesztés, valamint a gazdaságélénkítés érdekében.” A második említés a környezetvédelemről a „Magántulajdon, vállalkozási szabadság, piacgazdaság” programpontban történik, nyílt társadalmi vitát, szükség esetén vétót és 22

MSZP pártprogram 1990 http://hu.scribd.com/doc/55257466/MSZMP-partprogram-1990 letöltve:2012. október 5. p.13.

42

népszavazási kezdeményezést helyez kilátásba a környezettel kapcsolatos döntések meghozatala előtt. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) programja (pp. 511-519.) külön „fejezetben” foglalkozik a környezetvédelem témájával (516-517.). A fejezet címe „ X. Természeti

környezetünk

védelme”.

A

programpont

inkább

tekinthető

elvi

állásfoglalásnak, mint részletes programnak vagy a célok felsorolásának. „Pártunk a keresztény erkölcs alapján óvja a minket körülvevő környezetet. A növény- és állatvilág, s maga a földünk része annak a természetnek, amelynek az ember is része csupán, s amelyet minden nemzedéknek épen, sértetlenül kell továbbadni az utána következőknek.” A program fontosnak tartja a megfelelő környezetvédelmi szabályozás létrehozását, a környezetvédő csoportokkal való együttműködést, a Bős-Nagymarosi beruházás leállítását, az újabb atomerőmű létesítésének tervének külföldi szakértők általi felülvizsgálatát, a környezetvédelmi nevelés megjelenését az oktatásban és a települések

beleszólási

jogát

a

környezetükben

létrejövő

környezetromboló

létesítmények létrehozásába. A Magyar Demokrata Fórum (MDF) programja (pp.520-532).fél oldalt szentel a környezetvédelem témakörének, a kultúrával közösen kezelve. A program „IV. Az MDF kulturális és környezetvédelmi programja” című fejezete hitet tesz amellett, hogy szükség van egy hatékony környezetvédelmi politikára. A párt szerint hulladékszegény és környezetbarát ipari technológiák fejlesztésére van szükség, továbbá fontosnak tartja a vízienergia-termelés elmozdítását továbbá a vegyszerek használatának a mellőzését a mezőgazdaságban. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) választási programjában (pp.576-584) csupán egy bekezdés erejéig (581.) olvashatunk a környezetvédelemről. „Az egészséges és biztonságos környezet az életminőség és a társadalmi fejlődés egyik meghatározó

eleme.

Pártunk

olyan

gazdasági

feltételrendszer

kialakítását

kezdeményezi, amely környezetbarát, energiatakarékos gazdálkodást eredményez. A természeti és az értékes

és építészeti környezet megóvása váljék társadalmunkra

általánosan jellemző magatartássá és erkölcsi értékké.” Az Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) 1989.-ben kiadott dokumentumai „Milyen társadalmat kívánunk?”, „Mi az SZDSZ, kik a szabad demokraták?”, illetve a párt 1989. október 29.-i Küldöttgyűlése Határozatai átfogó helyzetelemzést és cselekvési tervet fogalmaznak meg a rendszerváltás politikai, gazdasági és társadalmi 43

változásával kapcsolatban, melyek között egyetlen, a környezettel kapcsolatos megállapítás sem szerepel, egyetlen kivétellel. A Mi az SZDSZ, Kik a szabad demokraták” c. dokumentum Egészséges Magyarországot akarunk c. pontja így fogalmaz: „ küzdünk azért, hogy sem az állam, sem a piac ne pusztíthassa környezetünket. A technológia, a termelés –és így a piac is –nem cél, csupán eszköz……..A fejlődést nem kilowattokkal és tonnákkal, hanem magunk és környezetünk egészségével, gondolataink és kultúránk szabaddá válásával, gazdagodásával mérjük” (pp.599) A párt dokumentumaiban erős a szabad piac mindenhatóságába vetett hit, melyben a környezet védelme, illetve a környezetpolitika nem játszik szerepet. A környezeti gondolkodás és a gazdaság-és társadalmi politikai folyamatok mellett létezik, nem képezi a politikai gondolkodás szerves részét. A kormányzati programok környezet-és energia szakpolitikái több-kevesebb sikerrel, gyakran a nemzetközi kötelezettségek teljesítése, illetve a gazdasági szükség kielégítésének alternatív eszközeiként öltenek testet. A párt választási programja rendkívül részletes, messze felülmúlja a kortárs programok színvonalát. Azonban a környezetvédelemmel csupán közvetve, a „Jog az egészséges környezethez” (pp. 29-30.) című fejezetben foglalkozik. „Mindenkinek joga van az egészséges környezethez. Mindenkinek joga van arra, hogy pert indítson rendes bíróság előtt bárki ellen a környezet szennyezése, károsítása vagy rombolása miatt. Bármely személy vagy szervezet felléphet a közhatalom szervei előtt megfelelő környezetvédő intézkedések meghozatala érdekében.”23 A rendszerváltozást követően 1990-ben hivatalba lépett az Antall József miniszterelnök vezette MDF-FKGP-KDNP koalíciós kormány.24 Programjában a szociális piacgazdaság környezeti szempontjainak érvényre juttatását hirdette meg. A dokumentum önálló környezetpolitikai fejezete az energiaigényes gazdasági ágazatok leépítését, általános, vállalkozói és a lakossági területen egyaránt követendő energiatakarékosságot, az energiaimport csökkentését irányozta elő. A program foglalkozik a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal történő helyettesítésének szükségességével. A program legfontosabb tervezett intézkedései között helyet kapott a környezetbarát technológiák hazai meghonosítását és a hazai 23

Magyar Kormányprogramok 1867-2002. 2.kötet 1945-2002. Szerk. Kiss Péter- Magyar Hivatalos Közlönykiadó -2004.

24 A Nemzeti Megújhodás Programja – a Köztársaság első három éve(, mint kormányprogram Budapest 1990.szeptember pp. 201-209

44

fejlesztéseket támogató hitel-, adó-és vámpolitika. A kormány a természeti és épített környezet ügyét stratégiai fontosságúnak tekinti és átérzi a jövendő nemzedékek iránti felelősségét is. A rövidlátó gazdasági szemlélettel szemben elsőbbséget kíván biztosítani a környezet védelmének, kialakítja az ehhez szükséges szabályozást. A lakáspolitika tekintetében piaci alapú, az állam részvételétől elhatárolt lakáspolitikát kívánt megvalósítani. Az energiapolitika a kormányprogramban a gazdaságpolitika részeként jelenik meg, célul tűzve ki az energiafüggőség mérséklését. A programban a lakáspolitika és az energiapolitika között nincs összefüggés. Az Antall József halálát követően hivatalba lépett Boross Péter - vezette ügyvezető kormány programja is tartalmazott ugyan környezetpolitikai fejezete, tartalmában kevésbé törekedett önálló lépésekre, inkább az elődje által megkezdett utat járta. A

Fidesz

1994-es,

„Szavazzon

egy

jobb

jövőre!”

Című

programja

a

„Környezetvédelmet és környezetgazdálkodást!”(pp. 27-28.) című pontban foglalkozik a számunkra érdekes témával. A fejezet elvi állásfoglalással indít. „Vizeinket, földjeinket, az erdőt-mezőt és a tiszta levegőt, egész természeti környezetünket nemcsak örökbe kaptuk elődeinktől, hanem kölcsönbe is gyermekinktől és unokáinktól, a jövendő nemzedékektől” Itt még tetten érhető a párt idealisztikus, generációs jellegének

maradéka

környezetvédelem

a

„A

FIDESZ

tervezett

gazdaságfejlesztésnek

kormányzati

olyan

módját

politikájában jelenti,

a

amellyel

megelőzhetjük természeti környezetünk tönkretételét, hogy az így felszabaduló pénzből sok-sok

milliárdot

költhessünk

telefonhálózatra,

tömegközlekedésre,

iskolára,

kultúrára.” Az MSZP 1994. évi programja („Kihívások és Válaszok”) rendkívül részletes. A környezetvédelemmel külön alfejezet foglalkozik (pp. 45-47.) A program leszögezi, hogy a környezetvédelem nem választható el a gazdasági programtól. Célul tűzi ki a hazai környezetvédelmi kiadások (0,5-1%) GDP arányos kiadását 1998-2000-ig legalább 1%-al emelni kell, és ezzel el kell érni az Nyugat-európai átlagot. A pártprogram érdekessége, hogy olyan megjegyzéseket is tartalmaz, amelyekkel eddig nem találkoztunk máshol. Például, a fogyasztás is lehet környezetpusztító hatású vagy, hogy a döntés előkészítésben kiemelt figyelmet kell fordítani a környezeti hatástanulmányokra, vagy például a privatizáció és a felszámolás során rendezni kell a 45

környezeti kárért való felelősséget. Mindezeket a megállapításokat tekinthetjük az ökoszociális gondolat előhírnökeinek. Az SZDSZ 1994. évi „Fordulat, Biztonság, Felemelkedés” című programja szintén magas színvonalú. Erre már önmagában bizonyíték a 290 oldalas terjedelem és a fejezetszerkesztők névsora. A számunkra érdekes témát a program (a fejezet felelőse Kiss Róbert) a „Környezetvédelem” című fejezetben tárgyalja (pp. 163-173.). A program az Antall-kormány a területre vonatkozó politikáját egyértelmű kudarcnak tekinti. Az előrelépés lehetőségét a következőkben látja: „A szabályozórendszert összhangba hozzuk a környezetgazdálkodás rendező elveivel, és ebben az esetben a környezet védelme nem hátráltatja, hanem elősegíti a gazdasági felemelkedésünket, valamint az élet minőségének javítását.” Eszközöknek a következőket jelöli meg: piacgazdasági szabályozás, környezetbarát magatartás gazdasági ösztönzése, ingyenesen használt természeti javak gazdasági értékké tétele, a gazdaság szereplőinek hatékonysági törekvéseit a környezetvédelem szolgálatába kell állítani, adórendszer környezetbarát átalakítása (Tehát az előnyök előnyben részesítése a szankciókkal szemben). „Ha sikerül egyre több környezetbarát magatartásra ösztönző, önműködő, rendszer kialakítása és beépítése a gazdaság működését vezérlő jogi, szervezeti rendszerbe, akkor egyre kevesebb hatósági beavatkozásra lesz szükség.” Ezután a program sorra veszi a legfontosabb területeket úgymint: A levegő tisztaságának védelme, a sugárzások elleni védelem, a zajok és rezgések elleni védelem, a vizek védelme,a hulladékok kezelése, a termőtalaj és a tápláléklánc védelme, a természetes élővilág védelme, az erdők védelme. Az SZDSZ programjának szellemisége sokat változott 1990. évihez képest. A korábbi szociál-liberális szellemiséget egyértelműen felváltotta a kritikátlan piacpárti neoliberális szemléletmód. A KDNP 1994. évi „Emberközpontú Társadalmat” című választási programja a XII. alfejezetben foglalkozik a számunkra érdekes témával „Környezet- és területfejlesztési politika” (pp. 34-37.) címmel. A programhitet tesz az ökoszociális piacgazdaság gondolata mellett. „A keresztény erkölcs, a felebaráti szeretet parancsa alapján vállaljuk a környezetünket képező világért való felelősségünket. A jövő nemzedékek emberhez méltó életkörülményeiért mi is felelőséggel tartozunk; ez a szempont erősebb mint a pillanatnyi gazdasági érdek.” 46

Ebben a programban is megjelenik a beruházásoknál elvégzendő hatásvizsgálatok fontossága. A 104. pont számunkra külön érdekes, hiszen itt jelenik meg először az alternatív energiaforrások felhasználásának ügye, mint közpolitikai napirend: . „Az egyik leginkább környezetszennyező tényező az energiatermelés. Új energiaforrások beállítása előtt ki kell használni az energia megtakarítással járó hatékonyság növelő technológiák fejlesztésének előnyeit. Teret kell engedni az úgynevezett alternatív energiaforrások kihasználásának is.” Az 1994-1998.évi Országgyűlés 3.ülésén 1994.július 14.-én elhangzott Horn Gyula miniszterelnöki programbeszéde nem tartalmazott környezetpolitikai, lakáspolitikai utalásokat. Az1994-ben hivatalba lépett MSZP-SZDSZ koalíciós kormány, melyet Horn Gyula miniszterelnök vezetett a környezetpolitikát a gazdaságpolitika részeként, a területfejlesztéssel összefüggésben tette programja részévé. Az 1995.ben életbe lépett privatizációs törvény (1995.évi XXXIX.törvény)

utat nyitott az energiaszektor

privatizációjának. Az 1998.évi választási küzdelem a pártok választási programjai egyaránt tükrözik az európai uniós csatlakozás előkészületeit. Az MDF választási programjában kiemelt figyelmet szentel a természeti környezet, benne a vízminőség javítására, az uniós környezetvédelmi szabványok átvételére, a környezetvédelmi beruházások unós támogatására. A program önálló fejezetet szentel az energetika tárgykörének. Megállapítja az energiaszektor előző kormányzati ciklusban történő nagymértékű privatizációja után megmaradó vagyon felmérése utáni értékesítését követően a bevételeket a energetikai fejlesztésre, a lakossági energetikai beruházásaik támogatására, illetve energia-ár kompenzációra kell fordítani egy energiatakarékossági alap létrehozásával. Sürgeti az ország fosszilis energiahordozófelhasználási stratégia megalkotását, a megújuló energiaforrások felhasználásának támogatását. Az SZDSZ választási programja több specifikus füzetben látott napvilágot. A környezetgazdaság fogalma a egyik kiadványban sem jelenik meg, mindössze a „Fejlett gazdasággal Európa felé” c. kiadványban az uniós szakpolitikák vállalása a „Csatlakozási Partnerség” keretében tartalmaz egyetlen mondatot „…növeljük a

47

közigazgatás teljesítőképességét a regionális fejlesztés, a környezetvédelem, a növényés állategészségügy, a vámellenőrzés területén” 2225 Az MSZP választási programjában utal a szabaddemokratákkal közös kormányzás sikereire, közöttük az Országos Területfejlesztési Koncepció és a környezetvédelem hosszú távú koncepciójának elkészítésére. A program a munkahelyteremtés területén a közmunka-szervezés folytatását ígéri, elsősorban a környezeti állami beruházások területein, mint a fásítási program, a csatornák és vízvédelmi művek felújítása, és más, meg nem nevezett, környezetvédelmi feladatok megoldása által. A Fidesz 1998-as választási programjában26 önálló elemként jelenik meg először az önálló lakáspolitika, melyben helyet kap az otthonteremtéshez vezető úton a lakásfelújítás állami támogatásának ígérete is. A program önálló, környezetvédelmi, környezetgazdálkodási fejezete a környezetszennyezés megállítását tartja elsőrendű feladatának, hangsúlyozva, hogy a környezetvédelmet a gazdaságfejlesztés eszközének tekinti, mellyel megelőzhető a természet tönkretétele- s az ebből felszabaduló forrásokat a kultúra, az oktatás, az infrastruktúra fejlesztésére allokálja. (Szavazzon egy jobb jövőre – Fidesz kiadvány-1998.-Politikatörténeti Intézet) A Polgári Jólét – Munka és Vállalkozás c. kiadványban”a magyar gazdaság európai szabványokhoz való környezetvédelmi felzárkózása” mellett az energiafelhasználást csökkentő megoldásokra vonatkozó adókedvezményeket helyez kilátásba. Az FKGP programjában a környezetvédelmi termékdíj megszüntetése szerepel, mint olyan adónem ami at „ötletszerű osztogatást” szolgálja, és „csak az infláció gerjesztésére alkalmas.” A párt közelebbről meg nem nevezett környezetvédelmi beruházások beindítását sürgeti, mely hiánya akadályozza a gazdasági növekedést. Meg kell kezdeni azokat a környezetvédelmi (csatornázási, levegőtisztasági) beruházásokat, amelyek hiánya megállíthatja a kibontakozó gazdasági növekedést.

A lakásépítés és felújítások

támogatása markáns elem a programban, a párt évi 40000 lakás építését és 170-250 ezer lakás felújítását tartja szükségesnek, melynek megvalósulását a forgalmi adó 25

Fejlett gazdasággal Európa felé - Szabad Demokraták Szövetsége választási kiadványa 1998. pp.10.Politikatörténeti Intézet

26

http://www.gondola.hu/cikkek/6328-1998__A_Fidesz_Magyar_Polgari_Part_valasztasi_programja.html

48

visszaigényelhetőségével,

és

személyi

jövedelemadó

kedvezményekkel

véli

megvalósíthatónak. A választásokon győztes FIDESZ-KDNP-FKGP koalíciós kormány integrált környezetpolitikai

programot

jelentetett

meg

a „Az

új

évezred

küszöbén-

kormányprogram a polgári Magyarországért” címet viselő kormányprogramban27 A kormányprogram célkitűzése olyan társadalompolitika, ahol a fenntartható gazdasági növekedés, az ország biztonságos energia ellátása a környezeti értékek megóvása mellett valósuljon meg. A program számos fejezete, közöttük iparral és energiával, a növekedés politikájával, a mezőgazdaság-és vidékfejlesztéssel, az idegenforgalommal, a

fogyasztóvédelemmel

foglalkozó

részek

tartalmaznak

környezetpolitikai

összefüggéseket. A program – tanulmányunk számára kiemelten fontos eleme -, hogy ösztönözte mind a vállalati,

mind

a

háztartási

szektorokban

az

energiatakarékos

megoldások

elterjesztését, közöttük a megújuló energiák felhasználását is. Az épített környezet védelme, a közösségi célú hasznosítása is a kormányprogram kiemelt elemeként jelent meg.

Az I. Széchenyi Terv prioritásai között szerepel először egy átfogó

épületenergetikai támogatási rendszer bevezetése, amely elsősorban az iparosított technológiával épült épületek energia hatékony felújítását szolgálták. A program a köznyelvbe „Panel-program” - néven került, mely később több kormányzati cikluson maradt fenn. A 2002.évi választási programok közül az MSZP „Jóléti Rendszerváltást!”című programja egy fél mondat erejéig foglalkozik a környezetpolitikával. A pártprogram szűkszavúsága a koalíciós partnernek, az SZDSZ-nek hagyja a környezetpolitikai programalkotást. „Javítjuk a vidéken élők helyzetét: minden megfelelő méretű településen központi forrásokból fedezzük az alapfokú oktatás, az egészségügyi és a szociális ellátás, valamint a kulturális alapszolgáltatás költségeit. Ezeket a településeket bekapcsoljuk a közlekedés országos rendszerébe és támogatjuk az ivóvíz és csatornahálózat, valamint a hulladékgyűjtés és kezelés kiépítését. Növeljük a mezőgazdasági termelők piacra jutásának és jövedelemszerzésének biztonságát. Átlátható támogatásokat vezetünk be, amelyekhez egyszerűbben és igazságosabban lehet hozzájutni.”

27

. „Az új évezred küszöbén-Kormányprogram a polgári Magyarorszgért” Elhangzott az 1998-2002.évi Országgyűlés 2.ülésén 1998.július 2.-n, Országgyűlési jegyzőkönyv. (pp.1653-1665)

49

Az SZDSZ „A korszakváltás programja” rendkívül részletes és szinte minden területre kiterjed. A program 19.pontja („Az infrastruktúrát kiemelten fogjuk kezelni) és a 25. pont („Élhető ország, fenntartható fejlődés, összehangolt környezetpolitika”) szerint a hazai gazdaság energiafelhasználása a fejlett országokénak többszöröse, ezért fontos az energiahatékonyság fejlesztése és az energia szektor komplex szabályozására és fejlesztésére van szükség. Az energetika három fő célja: Ellátásbiztonság, legkisebb költség, legkisebb környezetterhelés. Az itthon felhasznált energiának 70%-át importból kell beszerezni, ezért alapvető feltétel, hogy az ország ezt ki tudja fizetni. A program üdvözli, hogy az ország tárolt kőolaj termék készletei növekedtek, ezért már 90 napra elegendőek és ez már megfelel az OECD előírásoknak, de a gáztározó kapacitás növelését a program fontosnak tartja. A 19.8 „energetika, környezetvédelem, árak” pontban a program kijelenti, hogy a távhőszolgáltatás az energiaipar válságágazata. Az erőművek légszennyezését csökkenteni kell (EU-s előírások miatt is), a program szerint

ez

a

privatizációnak

köszönhetően

jelentős

állami

pénzek

nélkül

megvalósítható. Az energiahatékonyság egyik fő ösztönzője a program szerint a magas energia árak (!), a program szerint az átlag Uniós energia árakat el kell érni és az energiahatékonyságot állami programokkal kell segíteni (pl. kedvezményes hitel, szociális támogatási rendszer a legszegényebbeknek). A program szeretné növeli a megújuló energiaforrások használatát a jelenlegi 3%-os arányt 2010-re 6%-ra kívánja növelni. A 6%-os küszöböt később felülírják az Európai Uniós tagságunkból eredő vállalások. Ezután a program a „25.3 Helyreállítás és felemelkedés” pontja a teendőkkel foglalkozik. A program azt szeretné, ha minden szakpolitikai terület figyelemmel lenne a környezeti hatásokra és következményekre. Továbbá azt is célul tűzi ki, hogy a környezetvédelem

ne

kizárólagos

állami

feladat

legyen,

hanem

egyfajta

együttműködés a különböző szereplők között. A programban a goverance-szemlélet tükröződik, ahol állam és a civil szereplők együttműködése alapozza meg a közpolitikai folyamatot. A környezeti részpolitikák feladataiként az EU-irányelvek teljesítését nevezi meg, közöttük a parlagfű-mentesítést, a vízminőség védelmét, a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítását a termékdíj-törvény megalkotását, és

50

komplex levegő-tisztasági programot. A károsanyag-kibocsátás területén piaci nyitást fogalmaz meg. A Fidesz „A Jövő Elkezdődött!” program összefoglalja az elmúlt négy év kormányzati munkájának eredményeit, majd a31. „A környezet egészsége” című pontja foglalkozik a környezetvédelemmel. A program szerint a jövő gazdasága csak a fenntartható fejlődés keretein belül lehet sikeres. Kitér az eddig elért eredményekre és beruházásokra (például nemzeti parkok és szennyvíztisztító telepek). A jövőt illetően a fenti példáknál maradva előrevetíti a távlati célokat. Említést tesz a hulladékkezelés fejlesztéséről és a gyerekek erdei iskolákban történő környezettudatos neveléséről. Az elkövetkező fejlesztések forrásaiként költségvetési forrásokat és az EU strukturális alapjait jelöli meg. Az otthonteremtés, a lakástámogatási rendszer elsősorban a lakásépítésre fókuszál hitelek és szociális támogatások formájában. 2002-ben ismét a szocialista-szabaddemokrata koalíció győz a választásokon. Medgyessy Péter kormányprogramja ismertetésekor huszonötezer szociális bérlakás építését a fiataloknak garzonlakás építési programot, mint első lakáshoz jutás lehetőségét kínálja a szociálpolitikai támogatási rendszer készélesítésével. A környezet-és energiapolitika általános megfogalmazásban, mint támogatandó cél jelenik meg a miniszterelnöki expozéban. 28 A 2004-es kormányfőváltás során az új kormányfő Gyurcsány Ferenc „Lendületben az ország” - A Köztársaság kormányának programja a szabad és igazságos Magyarországért 2004-2006” címmel jelentette meg programját.29 A programban a kormány folytatni kívánja a korábbi időszak sikeresnek ítélt infrastruktúra-fejlesztési programjait, közöttük a középület felújítások támogatását uniós források bevonásával. Az otthonteremtési politika elemeként kívánja támogatni a panel-felújítási programot. Önálló fejezetet kap a környezetvédelem, ahol először jelenik meg önállóan a környezetpolitikai célkitűzések között a „szennyező fizet” elve, illetve a globális környezeti hatásokra reagáló önálló kormányzati figyelem. A 2006.évi választások előtt a pártok környezetpolitikára irányuló figyelme markánsabban jelenik meg, mint korábban bármikor. Ez a figyelem köszönhető az 28

2002-2006. évi Országgyűlés hiteles jegyzőkönyve (pp.1671-1680)

29

Magyar Hivatalos Közlönykiadó Budapest 2004.

51

ország teljes jogú EU-tagságából adódó kötelezettségeknek, továbbá annak, hogy a környezetpolitika-mint minden választót közelről érintő kérdés- megkerülhetetlen lett. A környezet – energia - és lakásprogramok szakpolitikai hármasa jelentős választói célcsoport számára határoz meg preferenciákat. Az SZDSZ „Szabadság Verseny Szolidaritás „ programja kiemelt céljai között a környezetipar fejlesztését, az ésszerűsített energiafelhasználást, közöttük

nagyobb

hozzáadott értékű, kevésbé energiaigényes programok felé elmozdulást jelölte meg többek között célként. Az MSZP a vidékpolitika elemeként utal a megújuló energiaforrások termelésére, felhasználására.” …Épít a természeti, táji adottságokra és a természeti környezet megóvásával kapcsolatos társadalmi szükségletekre. Számol új és fejlődő ágazatokkal, így a megújuló erőforrások termelésével, hasznosításával, a turizmussal, a kézműiparral….”A lakásprogramban igazságosabb támogatási rendszert ígér, a kis-és középvállalkozások támogatására vonatkozó fejezet a multinacionális cégek magyarországi kutatás-fejlesztési programjainak támogatása körében számol a megújuló energiahordozók kutatásával és termelésével. A FIDESZ „Hajrá Magyarország, a Cselekvő Nemzet programja” a számos épületenergetikai elemet tartalmaz. Az otthonnal kapcsolatos elképzelések között a Panel Plusz program folytatása, és kibővítése mellett a családi házak és nem iparosított technológiával épült társasházak felújítása is szerepel. környezetvédelem fejezetben az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó kiotói vállalás szerint 6%-kos kibocsátás-csökkentést ígérnek 2012-re, a megújuló energiaforrások használatának támogatását energiahatékony gazdaság megteremtését ígérik. A Magyar Demokrata Fórum „ A Normális Magyarországért” fontos eleme a civilegyüttműködés hangsúlyozása a döntés előkészítés és döntéshozás folyamatában, valamennyi

szakpolitikai

cél

teljesülése

érdekében.

környezetvédelmi

és

környezetpolitikai fejezetei szemléletváltást követelnek a kormányzásban, a riói Agenda 21 dokumentumhoz hasonló, a környezetpolitikát a hazai szakpolitikák mindegyikébe integrálását. A dokumentum részletesen foglalkozik a megújuló energiák kutatásának és felhasználásának támogatásával, ugyanakkor a lakáspolitikai célkitűzések nem terjednek túl a szociálpolitikai ígéreteken, de az Energetika –fejezet nagyszabású energiatakarékossági programot helyez kilátásba.

52

2009.

április

14.-én

Bajnai

Gordon

kerül

a

bizalmatlansági

indítvánnyal

miniszterelnöki megbízatásától megfosztott Gyurcsány Ferenc helyére. Kormánya működésének középpontjában a gazdasági-pénzügyi egyensúly helyreállítása, a gazdasági válságból származó hátrányok enyhítése állt átfogó takarékossági intézkedések bevezetésével. A lakáspolitikai területen a szociálpolitikai támogatások, a lakáscélú hitelek kamattámogatása, a lakossági gázfelhasználás ártámogatás megszüntetése mellett az energiahatékony épület-felújítási programokat továbbra is fenntartja. 2010-ben a Fidesz „Nemzeti Ügyek Politikája” című programjában önálló alfejezetet képvisel„A magyar építőipar beindítása” (33. oldal). „Magyarországnak elő kell segítenie az építőiparban az „energia hatékony épületekre irányuló európai kezdeményezés” megvalósulását, amely a zöldtechnológiák támogatására, valamint új és felújított épületekben az energia hatékony rendszerek és anyagok fejlesztésére irányul. Egy országos energiahatékonysági program fellendítené az építőipart, évente a lakásállomány 10%-ának felújítása 80 000 építőipari munkahelyet teremtene és ez a befektetés az országnak kevesebb, mint 10 év alatt megtérülne, továbbá környezetvédelmi vállalásainkat is megoldaná.” „Az uniós források hasznos, gyors és egyszerű” felhasználását című pontban (43. oldal) szintén van egy releváns bekezdés: „Az önkormányzatok részvételével energiahatékonysági program indítható a zöld bankon keresztül (panelfelújítás 80% megtakarítással, lakások szigetelése, Smart Grid, középületek korszerűsítése), szükség van a megújuló energia befektetések elősegítésére (geotermikus hőenergia és szélenergia) és a bürokráciahelyettesítő informatikai

rendszerek

bevezetésének

felgyorsítására

(e-kormányzás,

állami

adatbázisok összekötése, adminisztrációs feladatok automatizálása).” Az MSZP „Haladás és Biztonság” című programjában mindössze egy bekezdés foglalkozik a környezetvédelemmel. (11. oldal) „A világválság rámutatott a gazdasági fejlődés zsákutcáira, a fenntartható fejlődés hiányára. Magyarországon is új programra, „zöldebb” gazdaságpolitikára van szükség. A gazdaságot az előző világválság után dinamizáló „New Deal” után most egy másik, „Zöld New Deal” igényével lépünk fel. Csak azok a fejlesztési tervek kaphatnak szabad utat, amelyek megfelelnek a fenntarthatóság követelményének. Nem élhetjük fel a következő nemzedékek jövőjét. Számolnunk kell a környezet, a légkör változásaival, a 53

klasszikus energiaforrások kimerülésével, és nem támogathatunk olyan terveket, amelyek ezeket a veszélyeket fokozzák.” A Jobbik „Radikális Változás” című programjában a III./3-as „Harmóniában a Természettel” (pp. 23-25.) című alfejezet foglalkozik a környezetvédelem témájával. A program a környezetvédelemét, mint egyfajta kötelességet a közösségi ember (nemzetben

élő)

erkölcsi

kötelességéből

vezeti

le.

A

környezetpolitikai

célkitűzésekben egységet képet az energiabiztonság és az energiafüggés kérdése, a megújuló energiahordozók felhasználása, az épületenergetika, mint hőszigetelés jelenik meg a dokumentumban. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését az atomenergia-felhasználás növelésével kívánja megoldani. Az LMP „A fenntartható jövő, a befogadó társadalom és a megújuló demokrácia stratégiája” című programja,a 2010. évi programok közül egyértelműen a legrészletesebb. Az első komplex öko-szociális programnak tekinthető a hazai politikai szereplők közpolitikai elképzelései között.. A program gondolatisága már KDNP

1990-es

választási

programjában

is

szerepet

kapott,

piacgazdasági

összefüggésben, de az LMP, amely önmagát öko-pártként határozta meg önállóan fogalmaz meg választási célként egymásra épülő szakpolitikai programokat. A program majdnem fele (III. fejezet A Fenntarthatóság stratégiája) közel 100 oldal foglalkozik a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés témájával, amelyben a már említett témákat együtt tárgyalja a gazdasági programmal. „Egy ökológiai pártnak nem lehet más célja, mint hogy túllépjünk azon a szemléleten, amely a gazdasági növekedést kritika és feltételek nélkül öncélnak tekinti.” (119.)- ezzel visszautal az MDF-által a 2006.évi választási kampányban a riói Agenda 21. dokumentumban foglaltakra, amely a fenntarthatóságot, mint szemléletet helyezi a politikai gondolkodás homlokterébe. Az energiaigények átgondolt és hatékony felhasználása számszerű vállalásokat tartalmaz, ami szokatlan egy pártpolitikai program szintjén: „A csökkenő mennyiségű energia egyre nagyobb hányadát a többségében helyben előállított és felhasznált megújuló erőforrások adnák. Számszerűsítve, azt tekintjük elérendő célnak, hogy a 2005-ös évhez képest az energiafelhasználási hatékonyság és energia-megtakarítás

2050-ig

30%-kal

csökkentse

az

egy

főre

jutó

energiafelhasználást, és a megújuló energiaforrások felhasználása elérje a jelenlegi közel kilencszeresét, azaz az évi 500 PJ-t.”(155.) Az uniós források felhasználása során a program növelni kívánja az energetikai fejlesztések

arányát,

továbbá

legalább 54

1000

milliárd

forintot

irányoz

elő

épületenergetikai beruházásokra, a hazai épületállomány felújítására. Megállapítja, hogy az energiafelhasználás csökkentésének legnagyobb szereplői a lakosság, a középületek és a közlekedés. Új elem a programban az energiafelhasználásra vonatkozó támogatási rendszer átalakításának igénye, melyből kiemelkedik a normatív, takarékosságot ösztönző rezsitámogatás koncepciója. Új elem az energiatanácsadást nyújtó szervezetekből hálózat szervezésének igénye is. A 2010.május 29.-én hivatalba lépett Orbán Viktor miniszterelnök vezette FIDESZKDNP koalíciós kormány meghirdette a Nemzeti Együttműködés Programját, mint kormányprogramot. A programban kiemelt szerepet kapott a „zöld-gondolat”, mely az építőipar válságkezelési-gazdaságfejlesztési közpolitikai programelemeként szerepel. „Magyarországnak elő kell segítenie az építőiparban az energiahatékony épületekre irányuló

európai

kezdeményezés

megvalósulását,

amely

a

zöldtechnológiák

támogatására, valamint új és felújított épületekben az energiahatékony rendszerek és anyagok fejlesztésére irányul.” A kormányprogram kitér a zöld közbeszerzési fordulat megvalósítására, amely a közbeszerzések során a környezetbarát technológiák alkalmazásának elsőbbségét helyezi kilátásba.

55

4.3. A környezetpolitika, energiahatékonyság és lakáspolitika az Új Széchenyi Terv30 prioritásai között A

dokumentum

bevezetőjében

visszautal

az

első

Széchenyi

Terv

célkitűzéseinek megvalósulására, kihangsúlyozva a civilek és a politika szereplői közötti együttműködést a közös tervezésben. A program a gazdaság számára hét kitörési pontot fogalmaz meg a növekedést elősegítő fordulat elérésére, mint közpolitikai prioritást: 1. Gyógyító Magyarország –Egészségipar 2. Megújuló Magyarország –Zöld gazdaságfejlesztés 3. Otthonteremtés-lakásprogram 4. Vállalkozásfejlesztés – üzleti környezet fejlesztés 5. Tudomány-Innováció-Növekedés 6. Foglalkoztatás 7. Közlekedés-Tranzitgazdaság A programok alapelvei magukban foglalják az integráció szükségességét, a globális, vagy európai versenyképesség követelményét, a piacteremtő fejlesztések beindítását, a magas hozzáadott érték elérését a termékek és szolgáltatások piacán. A Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés program helyzetértékeléssel kezdődik: az ország energiaigényessége jelentősen mérséklődött a rendszerváltozás óta eltelt húsz évben, földgázellátás

a szektor jelentős része magántulajdonba került. A

viszonylatában

az

importfüggőség

növekedett,

a

megújuló

energiaforrások használata nemzetközi összehasonlításban is alacsonynak mondható. Az energiapolitika prioritásai az energiafüggőség mérséklésére, az erőforrások diverzifikálása, a klímavédelem, a megújuló energiák – és az atomenergia felhasználásának

ösztönzése, szerepel.

energiahatékonyság,

az

Az eszközrendszer kulcsszavai, az

energiatakarékosság

és

az

energiaracionalizálás.

Az

energiahatékonyság területei a termékek és fogyasztási cikkek, meglévő épületek felújítása, energiahatékony új épületek építése, az energiatudatosság növelése a társadalmi és a gazdasági szektorokban. a megújuló energiaforrások között a napenergia, víz-és szélenergia hasznosítása mellett a biomassza, biogáz, geotermikus 30

Új Széchenyi Terv www.ujszechenyiterv.gov.hu

56

energiák játsszák a főszerepet. A zöldgazdaság-fejlesztés jelentős foglalkoztatást generáló hatással bír. A kutatás-fejlesztéseket a kormány tervei szerint egy állami tulajdonban lévő Zöld Bank finanszírozza. A program multiplikatív hatásai között említik Magyarország nemzetközi klímapolitikai szerepének felértékelődését, az agrárium, a gépgyártás szerepének növekedését, a fizetési mérleg javulását, a nemzeti össztermék

növekedését,

a

foglalkoztatás

bővülését.

Az

állami

épületek

energiahatékony felújítása egyben a takarékos állam jó példáját is jelenti. Az Otthonteremtés-lakásprogram helyzetértékelése kiemeli önálló lakásépítésimegújítási program szükségességét, a hazai lakásállomány évi 10%-os mértékű cseréjét, mely éves szinten 40-50.000 minőségi, energia hatékony új lakás építését jelenti, a megújuló energiaforrások felhasználását a lakásépítésekben, szociális bérlakásépítést. A javasolt intézkedések között az új építést és a felújítások támogatását a gazdasági megtérülés függvényében kívánja támogatni. E cél keretében folytatni kívánja a panelépületek felújítását is, d új energetikai-megtérülési mutatók mellett. A program finanszírozásába a lakástakarék-pénztárak eszközeinek bevonása és állami támogatás, adókedvezmények, EU-források bevonása is fontos tényezőkként jelennek meg. A tervezett konkrét intézkedések között a Zöld Beruházási Rendszer, mint energiahatékonyságot és életminőséget javító program kiszélesítése, továbbá városrész-rehabilitációs programok indítása is.

4.4. Nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek Az Európai Parlament és Tanács 2006/32/EK irányelve (ESD) a tagállamoknak Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv (NEEAP)28 elkészítését írta elő. Az irányelv alapján a magyar kormány az európai uniós irányelvben foglaltaknak megfelelően 2008-ban elkészítette az Magyarország energiahatékonysági cselekvési tervét. A Kormány 2019/2008. (II. 23.) Korm. határozattal fogadta el a dokumentumot, mely 2020-ig 20%-os energiafelhasználás és 20%-os üvegházhatású gázkibocsátást irányozott elő, preferálva az ország energiapolitikai célkitűzéseivel, a versenyképesség erősítésével, az energiaellátás biztonságának erősítésével, és a fenntartható fejlődés elvével. Az ESD irányelv értelmében Magyarországnak 2016-ig a végső energiafelhasználását összesen 15.955 GWh/év (57,4 PJ/év) mértékben kell

57

csökkentenie. Ez a cél évi 1.773 GWh (5,38 PJ) energia-megtakarításnak felel meg.28 31

A terv fő beavatkozási területei a lakossági szektorra, az intézményi épületállományra, az energiaátalakításra, a közlekedésre, az új épületekre, illetve az ún. tipikus energiafogyasztók csoportjaira terjedt ki. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásai között kiemelt szerepet kapott a gazdálkodó szervezetek és középületek energiafogyasztásának

csökkentése,

a

távhőrendszerek

primer

oldalának

modernizációja, az energiahatékony korszerűsítés a megújuló energiaforrások alkalmazásával való kombinációja, és a harmadik feles finanszírozási konstrukciók alkalmazásának (ESCO) erősítése. A Cselekvési Terv szektorális intézkedései között a tervezett energia megtakarítási célértékek a következők 2008-2016.között a lakossági szektorban: Iparosított technológiával épült épületek korszerűsítése

1.125 GWh/év

pályázati úton nyújtott támogatással hagyományos építésű lakások energetikai korszerűsítése

750-1100

támogatás és hitelprogram révén (NEP) Távhőigény csökkentése egyedi mérések bevezetésével,

375

mini hőközpontok telepítésével Az energetikai korszerűsítések elősegítése tanácsadói

375

hálózat létrehozásával Az épületek energetikai korszerűsítése az energiatanúsítvány 125-375 bevezetésével (rendeletszám) Kazáncsere, felújítások ösztönzése

625

Háztartási gépek cseréje

325

világítótestek cseréje

125-350

Energiatudatos viselkedés megalapozása képzési

25-125

programokkal A tercier szektorban az alábbi tervek születtek Energiahatékonysági képzések az ésszerű

1.750

energiaracionalizálási programok megvalósítása érdekében Harmadik feles finanszírozási konstrukció bevezetése 31

125-175

Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági cselekvési terve-2008-Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

58

ESCO típusú beruházások elősegítése

125-625

Közbeszerzésekhez energiahatékonysági irányelvek a jobb

1.250

energiafelhasználású berendezések preferálása érdekében Az irodai berendezésekre vonatkozó minimum-

250

követelmények megfogalmazása az intézményi energiafelhasználás csökkentése érdekében Az ipari szektorban előirányzott megtakarítások intézkedési terve: Kedvezményes hitelek az energiahatékonysági

1.375-1.625

beruházásokhoz (PHARE, Energiahatékonysági Alap) KIOP 2006-17 pályázatok az energiafelhasználás

375

csökkentésére Távhőellátó rendszerek felújítása

250-750

KEOP Hatékony energiafelhasználás konstrukció az

1.875-2.250

energiafelhasználás mérséklésére A nagy energiafogyasztóknál kötelező energetikus

500-1000

alkalmazása az energiafelhasználás racionalizálása miatt Az energiatakarékossági beruházásoknál önkéntes auditok

250-500

bevezetése A villamosenergia-hálózatban a transzformációs veszteségek 250-375 csökkentése és a transzformátorok veszteséghőjének felhasználása 2010.

januárjában

új

előterjesztés

készült

a

válságkezeléssel

megbízott

kormánykabinet részére a cselekvési terv módosítására vonatkozóan. Az előterjesztés vezetői összefoglalója többek között kiemelte a módosítás indokaként az ország energiafüggőségének

növekedését,

a

fosszilis

energiahordozók

beszerzési

kockázatának növekedését (v.ö:ukrán-orosz gázvita), a világpiaci energiaárak folyamatos növekedése, a környezetvédelmi követelmények növekedését. A dokumentum az eredeti tervben meghatározott 2016-ig elérendő energia megtakarítási értéket 10%-kal növelte. Az előző dokumentum hiányosságaiként fogalmazták meg a fegyveres erők hiányát a tervben, a közszféra példamutatását, növelendőnek ítélték meg a piaci szereplők felé irányuló tanácsadást. A dokumentum a beavatkozási

59

indikátorokként említi a az energetikai követelmények fokozatos szigorítását, mellyel 2018-ig

valamennyi

középület,

2020-ig

valamennyi

lakóépület

zéró

energiafelhasználású legyen, az állami támogatásban részesülő lakáskorszerűsítéseknél meg kell határozni az elérendő épületenergetikai célértékeket, az ablakcserék mellett az árnyékolók felszerelését. A 2010-ben az új kormányprogram alapján elkészült Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervét, melyhez a civil szervezetek is hozzájárultak szakmai anyagaikkal. „Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervét a releváns szakmai szervezetekkel fórum keretében megvitattuk, véleményüket, szakmai anyagaikat figyelembe vettük és lehetőség szerint beépítettük. Azért választottuk ezt az időigényesebb és több egyeztetéssel járó utat, mert hisszük, hogy csak egy, a teljes szektor bevonásával készülő, hosszú távú tervezést biztosító Cselekvési Terv lehet alkalmas a szakmai és befektetői bizalom növelésére, ami a sikeres megvalósítás záloga.32 A dokumentum hivatkozik az EU ún business-usual forgatókönyvére, mely a primer energifogyasztás 20%-os megtakarítását irányozta elő 2020-ra. A dokumentum a korábbi cselekvési tervek hiányosságait kiküszöbölendő, az alábbi intézkedések megfogalmazását tartotta célszerűnek: -

Országos primerenergia prognózis felállítását, amely a végső tüzelőanyag-, hő-,és villamos energia igények reális felmérésén alapul,

-

A Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervek monitoringjának felállítása

-

Az ipar és a tercier-szektor energiaigényének felmérése

-

Épületenergetikai statisztikai adatbázis készítése a lakóépületekre,

-

A középületek energiafogyasztásának felmérése

-

Többéves koncepciók kidolgozása az épületek energiatakarékos felújítására, új épületek építésére A nemzeti célértékek vonatkozásában a terv 2016-ig 57,4 PJ/év megtakarítással számolt. A célértékek eléréséhez szükséges beruházások forrását 1395,8Mrd. Forintra becsülte, melynek közel felét az európai uniós forrásokból és az európai uniós kvótakereskedelmi bevételekből tervezte fedezni.

32

Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve

60

5.

A

MAGYARORSZÁGI

ÉPÜLETNERGETIKAI

KORSZRŰSÍTÉSI

PÁLYÁZATOK A magyar kormányzat az épületenergetikai programokat a 2001.évtől indította el az otthonteremtési programok keretében. Sasvári Szilárd országgyűlési képviselő 2000.november 11.-én az Országgyűlés 173.ülésnapján a 2001-2002.évi költségvetési vita során elhangzott felszólalásában utal először a panelprogramra, mint a fenntartási költségeket csökkentő beruházások támogatása: „Végezetül van egy olyan program, amely több képviselőtársam módosító indítványában szerepel. Ilyen az a panelprogram, amely szintén a költségvetéshez kapcsolódik, amelyet Mádi László, Várkonyi András és jómagam nyújtottunk be, amely azt célozza, hogy ebben a következő időszakban a panel területén is induljon el egy olyan program, amely komoly anyagi támogatásokat jelenthet. E program, e módosító javaslat, amely előtt azért kellett elmondanom a lakásépítés különböző elemeit, mert ez egy újabb pontja annak, amiről itt szó van, egy olyanfajta program elindítása, amely lehetővé teszi, hogy a paneles lakások üzemeltetése, fenntartása, annak a költségei is csökkenjenek. Ez a következő két esztendőben 7 milliárdos összeggel indul meg”33 A 2000. decemberében napvilágot látott az első Széchenyi Terv, mint gazdaságfejlesztési program. A Lakásprogram fejezet stratégiai céljai között új, korszerű lakások építésének ösztönzése, bérlakások építése, a vállalkozásszerű lakásépítés támogatása, az energiatakarékossági beruházások támogatása, a tömbház-rehabilitáció és a lakásállomány

felújításának

támogatása

szerepelt.

Az

energiahatékonysági

beruházások támogatása – elsősorban a gépészeti rendszerek cseréje- nem annyira környezetvédelmi és klímapolitikai, mint szociális és lakáspolitikai célkitűzése volt a kormányzatnak. Az iparosított technológiával épült épületek felújításához 400.000.-Ft egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújtott az önkormányzatoknak, illetve közvetlenül a lakástulajdonosoknak. A program másik eleme a családi házak felújításához nyújtott vissza nem térítendő támogatás. A 2001.-évben a támogatási keret 3 milliárd forint volt. A tömbház-rehabilitációs program a lakástulajdonosok önrész-vállalása és az önkormányzatok támogatásával az 1940 előtti lakások felújítását szolgálta.

33

http://www.parlament.hu/naplo98/173/n173_048.htm

61

A lakás felújítási, korszerűsítési programok másik eleme a

társasházi hitelek

kamattámogatása volt. A társasházak közös helyiségeinek felújítására felvett hitelek kamatait az állam az első öt évben 70, a második öt évben 35 százalékban támogatta abban az esetben, ha a tulajdonosi közösség legalább négy éve rendelkezett felújítási alappal Az önkormányzati lakások felújítását 70 százalékos kamattámogatással biztosította az állam. Az energetikai célú épület felújítási programok a 2000. évtől minden kormány közpolitikai törekvéseiben helyet kapott. A Kiotói jegyzőkönyv alapján Magyarországon a 2007. évi LX. törvény, a törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 323/2007. (XII.11.) Korm. rendelet, alapján mely az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos kvóták kereskedelmét teszi lehetővé Magyarország a kvótakereskedelemből származó bevételek a Zöld Beruházási Rendszer keretében kerülnek felhasználásra, elsősorban klímavédelmi célú beruházások támogatására. A magyarországi pályázatokat az alábbiakban foglaljuk össze: 5.1. SZT-EN-2001. Kedvezményezettek

lakóépületek

tulajdonosai,

a

lakástulajdonosok,

lakásszövetkezetek, társasházak tulajdonosi közössége, a lakások energetikai korszerűsítését végző vállalkozók, ha szerződést kötöttek a lakások tulajdonosaival a beruházás elvégzéséről. pincefödémek

utólagos

A támogatott tevékenység a homlokzatok, tetőterek, hőszigetelése,

a

homlokzati

nyílászárók

utólagos

hőszigetelése, illetve cseréje, a meglévő fűtési- illetve melegvíz ellátó rendszerek korszerűsítése,energiatakarékos berendezésekre való cseréje, lakásonkénti mérés és hőszabályozás megvalósítására.. A támogatási összeg egy lakásnál a beruházási összeg maximum 30%-, de legfeljebb 500 ezer forint, lakásszövetkezeteknél a beruházásban érintett lakásonként 350 ezer forint volt. 5.2. SZT-EN-1-2001 •

Kedvezményezettek:

lakástulajdonos/ok

lakásszövetkezet,

illetve

a

társasházakról szóló 1997. évi CLVII. törvény alapján működő társasházak tulajdonostársainak közössége

62

•

A lakások energetikai korszerűsítését végző vállalkozó, amennyiben a

beruházás elvégzésére megállapodást (szerződést) kötött a lakás(ok) tulajdonosával (tulajdonosaival) Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújítására a Gazdasági Minisztérium külön támogatási programot indított, ezért ezen program keretében iparosított technológiával épült lakások tulajdonosai nem pályázhattak Támogatott tevékenység


homlokzatok, tetőterek, födémek és pincék, utólagos hőszigetelése




homlokzati nyílászáró utólagos hőszigetelése, illetve cseréje




meglévő

fűtési,

illetve

melegvíz-ellátási

berendezések

korszerűsítése,

energiatakarékos berendezésre való cseréje Vissza nem támogatás mértéke: egy lakásnál a beruházási költség maximum 30%-a, amely nem haladhatja meg az 500 ezer Ft-ot, lakásszövetkezetnél, illetve társasháznál a beruházási költség maximum 30%-a, amely nem haladhatja meg a beruházásban érintett lakásszám x 350 ezer Ft értéket, lakások energetikai korszerűsítését végző vállalkozásnál a lakástulajdonossal (lakástulajdonosokkal) kötött szerződés összegének maximum 30%-a, amely nem haladhatja meg a beruházással érintett lakások száma * 350 ezer Ft értéket Kedvezményezettek: •

helyi önkormányzatok,

•

olyan cégbejegyzéssel rendelkező gazdasági társaságok, illetve közhasznú társaságok, amelyek az önkormányzat (vagy több önkormányzat) kizárólagos tulajdonában vannak,

•

azok az ún. „harmadik feles finanszírozást" végző gazdasági társaságok, amelyek saját finanszírozásban hajtanak végre az önkormányzatoknál energiatakarékossági beruházást úgy, hogy költségeik megtérülése és jogosan elvárt nyereségük az általuk végrehajtott beruházás eredményeként elért energia megtakarításból származó költségmegtakarításból adódik.

Felhasználás:

önkormányzatok

energiafelhasználásának

mérséklésére

63

és

energiaköltségeinek

Támogatott tevékenység az energiaátalakítás és végfelhasználás fajlagos energiaigényének csökkentése,




a veszteségek mérséklése (pl. a hőtermelő berendezések energetikai korszerűsítése, jobb hatásfokú, szabályozható üzemű készülékek beépítése); az energiafogyasztás csökkentése érdekében a hő- és melegvíz-felhasználás




szabályozását és mérését, illetve a költségek megosztását lehetővé tevő berendezések felszerelése


külső nyílászáró szerkezetei hőveszteségének mérséklése




épületek hőveszteségeinek utólagos hőszigeteléssel történő csökkentése




hőszivattyú beépítése




megújuló

energiaforrások,

a

hulladékhő-hasznosítások,

valamint

a

melléktermékek, hulladékok energetikai célú felhasználását, hasznosítását lehetővé tevő berendezések felszerelése, illetve beépítése Vissza nem támogatás mértéke: a beruházási költség 30%-a, amely egy pályázat esetén nem haladhatja meg a 25 MFt-ot. 5.3. SZT-EN-5-2001 Kedvezményezettek: •

a lakástulajdonos(ok) saját ingatlan vonatkozásában

•

a lakásszövetkezet, illetve a társasházakról szóló 1997. évi CLVII. törvény alapján működő társasházak tulajdonostársainak közössége

1.

a közületi energiafogyasztók esetén a beruházásra, a finanszírozásra, a

pályázati pénzeszközök felhasználására jogosult szervezet (pl.: önkormányzat) 2.

az energetikai korszerűsítést végző vállalkozó, amennyiben a beruházás

elvégzésére

megállapodást

(szerződést)

kötött

a

lakás(ok)

tulajdonosával

(tulajdonosaival), illetve a közületi energiafogyasztó(k) esetén a közületi 5. energiafogyasztóval

kapcsolatban

szerződéskötésre

jogosult

szervezettel

(pl.

önkormányzat) •

a gazdálkodó szervezetek

•

önkormányzatok

Felhasználás: a megújuló energiaforrások bővítésére, a megújuló energiafelhasználás növelésére

64

Támogatott tevékenység megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergia, vagy villamosenergia-




termelő kapacitások létesítése


energetikai növénytermesztés, a felhasználás előzetes igazolásával




biomassza-felhasználás növelése




geotermikus energiafelhasználás növelése




szélenergia-felhasználás növelése




szerves hulladék felhasználásának növelése




napkollektorok, napelemek létesítése




megújuló energiával üzemelő alternatív, földgázt kiváltó berendezések

létesítése hőszivattyú létesítése




Vissza nem támogatás mértéke: •

Egy lakásnál a beruházási költség maximum 30%-a, amely nem haladhatja meg a 250 ezer Ft-ot

•

lakásszövetkezetnél, illetve társasháznál a beruházási költség maximum 30%a, amely nem haladhatja meg a beruházásban érintett lakásszám x 250 ezer Ft értéket,

•

a lakások energetikai korszerűsítését végző vállalkozásnál a lakástulajdonossal (lakástulajdonosokkal) kötött szerződés összegének maximum 30%-a, amely nem haladhatja meg a beruházással érintett lakások száma x 250 ezer Ft értéket

•

a közületi és gazdasági társaságoknál - beleértve ez esetben a vállalkozás keretében történő megvalósítást - a beruházási költség maximum 30%-a, ami egy pályázat esetén nem haladhatja meg a 35 M Ft-ot

5.4. SZT-EN-10-2001 Kedvezményezettek: •

gazdasági társaságok

•

egyéni vállalkozók

Felhasználás:

a

energiatakarékossági

tőkeszegény

kis-

fejlesztéseinek

és

középvállalkozások

támogatása,

65

valamint

a

K+F

jellegű

termelő

szféra

energiafelhasználásának mérséklése, az energiaköltség-ráfordítások csökkentése érdekében Támogatott tevékenység


az energiaátalakítás és végfelhasználás fajlagos energiaigényének csökkentése,

a veszteségek mérséklése (pl. a hőtermelő berendezések energetikai korszerűsítése, jobb hatásfokú, szabályozható üzemű készülékek beépítése)


külső nyílászáró szerkezetei hőveszteségének mérséklése




épületek hőveszteségeinek utólagos hőszigeteléssel történő csökkentése




az energiafogyasztás csökkentése érdekében a hő- és melegvíz-felhasználás

szabályozását és mérését, illetve a költségek megosztását lehetővé tevő berendezések felszerelése


a

hulladékhő-hasznosítások,

valamint

a

melléktermékek,

hulladékok

energetikai célú felhasználását, hasznosítását lehetővé tevő berendezések felszerelése, illetve beépítése


villamosenergia-termeléssel kapcsolt hőtermelő berendezés telepítése




alternatív, földgázt kiváltó berendezések létesítése

Vissza nem támogatás mértéke: A pályázható támogatás felső határa kis- és középvállalkozások energetikai korszerűsítése keretében 10 MFt, berendezés fejlesztés keretében 2,5 MFt. A támogatás nem haladhatja meg a beruházás 30%-át. 5.5. NEP-2003-1 Kedvezményezettek: magánszemélyek, társasházak, lakásszövetkezetek Felhasználás: lakóépület Támogatott tevékenység :


homlokzatok, tetőterek, födémek és pincék, utólagos hőszigetelése




homlokzati nyílászárók utólagos hőszigetelése, illetve cseréje




meglévő

fűtési,

illetve

melegvíz-ellátási

berendezések

korszerűsítése,

energiatakarékos berendezésre való cseréje Vissza nem támogatás mértéke: egy lakás energetikai korszerűsítésére benyújtott pályázatoknál a beruházási költség maximum 30%-a, amely nem haladhatja meg az 500 ezer Ft-ot, lakásszövetkezetnél, illetve társasháznál a beruházási költség maximum 30%-a, amely nem haladhatja meg a beruházásban érintett lakásszám x 350 ezer Ft értéket

66

5.6.. NEP-2003-2 Kedvezményezettek: magánszemélyek, társasházak, lakásszövetkezetek, egyházi létesítmények Felhasználás: Támogatásért pályázhatnak a lakások energetikai korszerűsítését végző belföldi székhelyű jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, amennyiben a beruházás elvégzésére szerződést kötöttek a lakás(ok) tulajdonosával (tulajdonosaival). Támogatott tevékenységek:


homlokzatok, tetőterek, födémek és pincék, utólagos hőszigetelése




homlokzati nyílászáró utólagos hőszigetelése, illetve cseréje




meglévő

fűtési,

illetve

melegvíz-ellátási

berendezések

korszerűsítése,

energiatakarékos berendezésre való cseréje Vissza nem támogatás mértéke: a támogatás mértéke a lakástulajdonossal (lakástulajdonosokkal) kötött szerződés összegének maximum 30%-a, amely nem haladhatja meg a beruházással érintett lakások száma x 350 ezer Ft értéket 5.7. NEP-2003-2 Kedvezményezettek:

magánszemély,

társasház,

lakásszövetkezet,

egyházi

létesítmények Felhasználás: Támogatásért pályázhatnak a lakások energetikai korszerűsítését végző belföldi székhelyű jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, amennyiben a beruházás elvégzésére szerződést kötöttek a lakás(ok) tulajdonosával (tulajdonosaival). Támogatott tevékenység


homlokzatok, tetőterek, födémek és pincék, utólagos hőszigetelése




homlokzati nyílászáró utólagos hőszigetelése, illetve cseréje




meglévő

fűtési,

illetve

melegvíz-ellátási

energiatakarékos berendezésre való cseréje

67

berendezések

korszerűsítése,

Vissza nem támogatás mértéke: a támogatás mértéke a lakástulajdonossal (lakástulajdonosokkal) kötött szerződés összegének maximum 30%-a, amely nem haladhatja meg a beruházással érintett lakások száma x 350 ezer Ft értéket 5.8. NEP-2003-3 Kedvezményezettek: • helyi önkormányzatok • önkormányzati feladatokat ellátó állami intézmények és közalapítványok • közszolgálati feladatot ellátó egyházak • állami költségvetési szervezetek, továbbá • azok a non-profit orientált belföldi székhelyű gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, illetve jogi személyiséggel rendelkező szervezetek, amelyek az önkormányzat (vagy több önkormányzat) kizárólagos tulajdonában vannak és a jelen pályázati felhívás I./1. pontja szerinti önkormányzati ill. önkormányzati intézményi körnél valósítanak meg olyan energia megtakarítást eredményező beruházást, amelynek energia megtakarítási, környezetvédelmi előnyei és az energiaköltség megtakarítás közvetlenül e körnél jelentkezik. Felhasználás: Önkormányzati és költségvetési intézmények Támogatott tevékenység


az energiaátalakítás és végfelhasználás fajlagos energiaigényének csökkentése,

a veszteségek mérséklése (pl. a hőtermelő berendezések energetikai korszerűsítése, jobb hatásfokú, szabályozható üzemű készülékek beépítése)


az energiafogyasztás csökkentése érdekében a hő- és melegvíz-felhasználás

szabályozását és mérését, illetve a költségek megosztását lehetővé tevő berendezések felszerelése


külső nyílászáró szerkezetei hőveszteségének mérséklése




épületek hőveszteségeinek utólagos hőszigeteléssel történő csökkentése




hőszivattyú beépítése




a

hulladékhő-hasznosítások,

valamint

a

melléktermékek,

hulladékok

energetikai célú felhasználását, hasznosítását lehetővé tevő berendezések felszerelése, illetve beépítése Vissza nem támogatás mértéke: a támogatás mértéke a beruházási költség maximum 30%-a, amely egy pályázat esetén nem haladhatja meg a 25 millió Ft-ot 68

5.9. NEP-2003-6 Kedvezményezettek:


lakástulajdonos(ok) saját ingatlan vonatkozásában, amennyiben magyar

állampolgárságú természetes személyek (a továbbiakban: magánszemélyek)


lakásszövetkezet, illetve társasházak tulajdonostársainak közössége




önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú szervezetek, állami költségvetési

intézmények, egyházak, közhasznú társaságok és közalapítványok


költségvetési

intézmények,

egyházak,

közhasznú

társaságok

és

közalapítványok Felhasználás: A megújuló energiaforrások felhasználásának bővítése önkormányzatok és magánszemélyek számára Támogatott tevékenység


megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergia, vagy villamosenergia-

termelő kapacitások létesítése


energetikai növénytermesztés, a felhasználás előzetes igazolásával




biomassza-felhasználás növelése




geotermikus energiafelhasználás növelése,




szélenergia-felhasználás növelése




szerves hulladék felhasználásának növelése




napkollektorok, napelemek létesítése




megújuló energiával üzemelő alternatív, földgázt kiváltó berendezések

létesítése


hőszivattyú létesítése

Vissza nem támogatás mértéke: egy lakásnál a beruházási költség maximum 30%-a, amely nem haladhatja meg az 500 ezer Ft-ot, kizárólag napkollektoros rendszer esetén a 250 ezer Ft-ot, • lakásszövetkezetnél, illetve társasháznál a beruházási költség maximum 30%-a, amely nem haladhatja meg a beruházásban érintett lakásszám x 250 ezer Ft értéket • egyéb esetben a beruházási költség maximum 30%-a, ami egy pályázat esetén csakis indokolt esetben haladhatja meg a 35 millió Ft-ot.

69

5.10. NEP-2003-7 Kedvezményezettek: • Az energetikai korszerűsítést végző belföldi székhelyű egyéni vállalkozó, illetve gazdasági társaság, amennyiben a beruházás elvégzésére megállapodást (szerződést) kötött

a

lakás(ok)

energiafogyasztó(k)

tulajdonosával esetén

a

(tulajdonosaival),

közületi

illetve

energiafogyasztóval

a

közületi

kapcsolatban

szerződéskötésre jogosult szervezettel (pl. önkormányzat) • A belföldi székhelyű jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság Felhasználás: A megújuló energiaforrások felhasználásának bővítése vállalkozók számára Támogatott tevékenység


megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergia, vagy villamosenergia-

termelő kapacitások létesítése


energetikai növénytermesztés, a felhasználás előzetes igazolásával




biomassza-felhasználás növelése




épületek hőveszteségeinek utólagos hőszigeteléssel történő csökkentése




geotermikus energiafelhasználás növelése




szélenergia-felhasználás növelése




szerves hulladék felhasználásának növelése




napkollektorok, napelemek létesítése




megújuló energiával üzemelő alternatív, földgázt kiváltó berendezések

létesítése


hőszivattyú létesítése

Vissza nem támogatás mértéke: a támogatás mértéke a beruházási költség maximum 30%-a, amely egy pályázat esetén nem haladhatja meg a 25 millió Ft-ot 5.11. NEP-2003-8 Kedvezményezettek: kis- és középvállalkozások, belföldi székhelyű gazdasági társaságok, szövetkezetek, amelyek energiaköltsége meghaladja az évi 30 millió Ft-ot

70

Felhasználás:

A

tőkeszegény

energiatakarékossági

kis-

fejlesztéseinek

és

középvállalkozások

támogatása,

valamint

a

K+F

jellegű

termelő

szféra

energiafelhasználásának mérséklése, az energiaköltség-ráfordítások csökkentése érdekében Támogatott tevékenység


az energiaátalakítás és végfelhasználás fajlagos energiaigényének csökkentése,

a veszteségek mérséklése (pl. a hőtermelő berendezések energetikai korszerűsítése, jobb hatásfokú, szabályozható üzemű készülékek beépítése)


korszerű, energiatakarékos technológia alkalmazása




külső nyílászáró szerkezetei hőveszteségének mérséklése




épületek hőveszteségeinek utólagos hőszigeteléssel történő csökkentése




az energiafogyasztás csökkentése érdekében a hő- és melegvíz-felhasználás

szabályozását és mérését, illetve a költségek megosztását lehetővé tevő berendezések felszerelése


a

hulladékhő-hasznosítások,

valamint

a

melléktermékek,

hulladékok

energetikai célú felhasználását, hasznosítását lehetővé tevő berendezések felszerelése, illetve beépítése


villamosenergia-felhasználás mérséklése




villamosenergia-termeléssel kapcsolt hő-termelő berendezés telepítése




alternatív, földgázt kiváltó berendezések létesítése




a

kül-

és

beltéri

világítási

rendszerek

alkalmazása,

valamint

energiatakarékossági célú K+F fejlesztések megvalósítása Vissza nem támogatás mértéke: a beruházási költség maximum 30%-a, amely az önkormányzatoknál, állami költségvetési szervezeteknél, önkormányzati és költségvetési intézményeknél, közalapítványoknál, közszolgálati feladatokat ellátó egyházaknál megvalósuló beruházások esetében max. 25 millió Ft, a távhőtermelő vagy távhőszolgáltató gazdasági társágnál megvalósuló beruházás estében max. 50 millió Ft, egyéb

gazdasági

társaságoknál

megvalósuló

beruházások

esetében

kis-

és

középvállalkozásoknál max. 10 millió Ft, a 30 millió Ft-ot meghaladó éves energiaköltségű gazdasági társaság esetében pedig max. 30 millió Ft, a megújuló energiaforrások bővítését szolgáló beruházások esetén max. 35 millió Ft lehet

71

5.12. NEP-2003-9 Kedvezményezettek: Támogatásért pályázhatnak azok az ún. „harmadik feles finanszírozást” végző belföldi székhelyű gazdasági társaságok, szövetkezetek, amelyek saját finanszírozásban hajtanak végre a jelen pályázati felhívás I./1. pontjánál felsoroltak számára energiatakarékossági, ill. megújuló energiaforrás felhasználás növelését szolgáló beruházást úgy, hogy költségeik megtérülése és jogosan elvárt nyereségük

az

általuk

energiamegtakarításból

végrehajtott

származó

beruházás

eredményeként

költségmegtakarításból,

illetve

elért

megújuló

energiaforrás-felhasználás növelése esetén a működtetésből adódik Felhasználás:

Energiatakarékossági

beruházások

támogatása

harmadik

feles

finanszírozással vállalkozó pályázók részére Támogatott tevékenység


az energiaátalakítás és végfelhasználás fajlagos energiaigényének csökkentése,

a veszteségek mérséklése (pl. a hőtermelő berendezések energetikai korszerűsítése, jobb hatásfokú, szabályozható üzemű készülékek beépítése)


az energiafogyasztás csökkentése érdekében a hő- és melegvíz-felhasználás

szabályozását és mérését, illetve a költségek megosztását lehetővé tevő berendezések felszerelése


külső nyílászáró szerkezetei hőveszteségének mérséklése




épületek hőveszteségeinek utólagos hőszigeteléssel történő csökkentése




hőszivattyú beépítése




a

hulladékhő-hasznosítások,

valamint

a

melléktermékek,

hulladékok

energetikai célú felhasználását, hasznosítását lehetővé tevő berendezések felszerelése, illetve beépítése


korszerű, energiatakarékos technológia alkalmazása




a villamosenergia-felhasználás mérséklése




a kül- és beltéri világítási rendszerek korszerűsítése




elavult közvilágítási hálózatok korszerűsítése, éjszakai fényáram csökkentést

lehetővé tevő berendezések beépítése; villamosenergia-termeléssel kapcsolt hőtermelő berendezés telepítése Vissza nem támogatás mértéke: a beruházási költség maximum 30%-a, amely

72

az önkormányzatoknál, állami költségvetési szervezeteknél, önkormányzati és költségvetési intézményeknél, közalapítványoknál, közszolgálati feladatokat ellátó egyházaknál megvalósuló beruházások esetében max. 25 millió Ft, távhőtermelő vagy távhőszolgáltató gazdasági társágnál megvalósuló beruházás estében max. 50 millió Ft, egyéb

gazdasági

társaságoknál

megvalósuló

beruházások

esetében

kis-

és

középvállalkozásoknál max. 10 millió Ft, a 30 millió Ft-ot meghaladó éves energiaköltségű gazdasági társaság esetében pedig max. 30 millió Ft, a megújuló energiaforrások bővítését szolgáló beruházások esetén max. 35 millió Ft lehet. 5.13 NEP-2004-1 Kedvezményezettek: magánszemély, társasház, lakásszövetkezet Felhasználás: lakóépület Támogatott tevékenység


megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergia, vagy villamosenergia-

termelő kapacitások létesítése


energetikai növénytermesztés, a felhasználás előzetes igazolásával




külső nyílászáró szerkezetei hőveszteségének mérséklése




biomassza-felhasználás növelése




geotermikus energiafelhasználás növelése




szélenergia-felhasználás növelése




szerves hulladék felhasználásának növelése




napkollektorok, napelemek létesítése




megújuló energiával üzemelő alternatív, földgázt kiváltó berendezések

létesítése


hőszivattyú létesítése

Vissza nem támogatás mértéke: magánszemélynél a beruházási költség maximum 30%-a, amely nem haladhatja meg az 500 ezer Ft-ot, kizárólag napkollektoros rendszer esetén a 250 ezer Ft-ot, lakásszövetkezetnél, illetve társasháznál a beruházási költség maximum 30%-a, amely nem haladhatja meg a beruházásban érintett lakásszám x 250 ezer Ft értéket

73

5.13. NEP-2004-2 Kedvezményezettek: önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú szervezetek, állami költségvetési intézmények, egyházak, közhasznú társaságok és közalapítványok Felhasználás: középületek Támogatott tevékenység


megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergia, vagy villamosenergia-

termelő kapacitások létesítése


energetikai növénytermesztés, a felhasználás előzetes igazolásával




külső nyílászáró szerkezetei hőveszteségének mérséklése




biomassza-felhasználás növelése




geotermikus energiafelhasználás növelése




szélenergia-felhasználás növelése




szerves hulladék felhasználásának növelése




napkollektorok, napelemek létesítése




megújuló energiával üzemelő alternatív, földgázt kiváltó berendezések

létesítése


hőszivattyú létesítése

Vissza nem támogatás mértéke: a beruházási költség maximum 30%-a, ami egy pályázat esetén csakis indokolt esetben haladhatja meg a 35 millió Ft-ot 5.14 NEP-2004-5 Kedvezményezettek: Magánszemély(ek)

saját

ingatlan

vonatkozásában,

amennyiben

magyar

állampolgárságú természetes személyek, lakásszövetkezet, illetve társasházak tulajdonostársainak közösségei, önkormányzatok,

önkormányzati

tulajdonú

szervezetek,

állami

költségvetési

intézmények, egyházak, közhasznú társaságok és közalapítványok Felhasználás:

A

megújuló

energiaforrások

felhasználásának

a

bővítése

önkormányzatok és magánszemélyek számára Támogatott tevékenység


megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergia, vagy villamosenergia-

termelő kapacitások létesítése 74




energetikai növénytermesztés, a felhasználás előzetes igazolásával




külső nyílászáró szerkezetei hőveszteségének mérséklése




biomassza-felhasználás növelése




geotermikus energiafelhasználás növelése




szélenergia-felhasználás növelése




szerves hulladék felhasználásának növelése




napkollektorok, napelemek létesítése




megújuló energiával üzemelő alternatív, földgázt kiváltó berendezések

létesítése


hőszivattyú létesítése

Vissza nem támogatás mértéke: magánszemélynél a beruházási költség maximum 30%-a, amely nem haladhatja meg az 500 ezer Ft-ot, kizárólag napkollektoros rendszer esetén a 250 ezer Ft-ot, lakásszövetkezetnél, illetve társasháznál a beruházási költség maximum 30%-a, amely nem haladhatja meg a beruházásban érintett lakásszám x 250 ezer Ft értéket, egyéb esetben a beruházási költség maximum 30%-a, ami egy pályázat esetén csakis indokolt esetben haladhatja meg a 35 millió Ft-ot 5.15. NEP-2004-6 Kedvezményezettek:


az energetikai korszerűsítést végző belföldi székhelyű gazdasági társaság,

illetve egyéni vállalkozó, amennyiben a beruházás elvégzésére megállapodást (szerződést)

kötött

(tulajdonosaival),

a

kész,

vagy

illetve

a

közületi

energiafogyasztóval

kapcsolatban

jelenleg

épülő

lakás(ok)

energia-fogyasztó(k)

szerződéskötésre

jogosult

tulajdonosával

esetén

a

közületi

szervezettel

(pl.

önkormányzat),


belföldi székhelyű gazdasági társaság saját célú beruházás megvalósítására.

Felhasználás: A megújuló energiaforrások felhasználásának a bővítése vállalkozások számára Támogatott tevékenység


megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergia, vagy villamosenergia-

termelő kapacitások létesítése


energetikai növénytermesztés, a felhasználás előzetes igazolásával 75




külső nyílászáró szerkezetei hőveszteségének mérséklése




biomassza-felhasználás növelése




geotermikus energiafelhasználás növelése




szélenergia-felhasználás növelése




szerves hulladék felhasználásának növelése




napkollektorok, napelemek létesítése




megújuló energiával üzemelő alternatív, földgázt kiváltó berendezések

létesítése


hőszivattyú létesítése

Vissza nem támogatás mértéke:


lakások energetikai korszerűsítését végző vállalkozásnál a lakástulajdonossal

(lakástulajdonosokkal) kötött szerződés összegének maximum 30%-a, amely nem haladhatja meg a beruházással érintett lakások száma x 250 ezer Ft értéket,


egyéb esetben a beruházási költség maximum 30%-a, ami egy pályázat esetén

csakis indokolt esetben haladhatja meg a 35 millió Ft-ot 5.16. NEP-2004-7 Kedvezményezettek:


kis- és középvállalkozások,




belföldi

székhelyű

gazdasági

társaságok,

szövetkezetek,

amelyek

energiaköltsége meghaladja az évi 30 millió Ft-ot Felhasználás:

A

energiatakarékossági

tőkeszegény

kis-

fejlesztéseinek

és

középvállalkozások

támogatása,

valamint

a

K+F

jellegű

termelő

szféra

energiafelhasználásának mérséklése, az energiaköltség-ráfordítások csökkentése érdekében Támogatott tevékenység


az energiaátalakítás és végfelhasználás fajlagos energiaigényének csökkentése,

a veszteségek mérséklése (pl. a hőtermelő berendezések energetikai korszerűsítése, jobb hatásfokú, szabályozható üzemű készülékek beépítése)


korszerű, energiatakarékos technológia alkalmazása




külső nyílászáró szerkezetei hőveszteségének mérséklése




épületek hőveszteségeinek utólagos hőszigeteléssel történő csökkentése

76




az energiafogyasztás csökkentése érdekében a hő- és melegvíz-felhasználás

szabályozását és mérését, illetve a költségek megosztását lehetővé tevő berendezések felszerelése


a

hulladékhő-hasznosítások,

valamint

a

melléktermékek,

hulladékok

energetikai célú felhasználását, hasznosítását lehetővé tevő berendezések felszerelése, illetve beépítése


villamosenergia-felhasználás mérséklése




villamosenergia-termeléssel kapcsolt hő-termelő berendezés telepítése




alternatív, földgázt kiváltó berendezések létesítése




a

kül-

és

beltéri

világítási

rendszerek

alkalmazása,

valamint

energiatakarékossági célú K+F fejlesztések megvalósítása Vissza nem támogatás mértéke:


lakások energetikai korszerűsítését végző vállalkozásnál a lakástulajdonossal

(lakástulajdonosokkal) kötött szerződés összegének maximum 30%-a, amely nem haladhatja meg a beruházással érintett lakások száma x 250 ezer Ft értéket,


egyéb esetben a beruházási költség maximum 30%-a, ami egy pályázat esetén

csakis indokolt esetben haladhatja meg a 35 millió Ft-ot 5.17. NEP-2004-8 Kedvezményezettek: Támogatásért pályázhatnak azok az ún. „harmadik feles finanszírozást” végző belföldi székhelyű gazdasági társaságok, szövetkezetek, amelyek saját finanszírozásban hajtanak végre energiatakarékossági, ill. megújuló energiaforrás felhasználás növelését szolgáló beruházást úgy, hogy költségeik megtérülése és jogosan elvárt nyereségük az általuk végrehajtott beruházás eredményeként elért energiamegtakarításból származó költségmegtakarításból, illetve megújuló energiaforrás-felhasználás növelése esetén a működtetésből adódik Felhasználás:

Energiatakarékossági

beruházások

támogatása

harmadik

feles

finanszírozással vállalkozó pályázók részére Támogatott tevékenység


az energiaátalakítás és végfelhasználás fajlagos energiaigényének csökkentése,

a veszteségek mérséklése (pl. a hőtermelő berendezések energetikai korszerűsítése, jobb hatásfokú, szabályozható üzemű készülékek beépítése)


korszerű, energiatakarékos technológia alkalmazása 77




külső nyílászáró szerkezetei hőveszteségének mérséklése




épületek hőveszteségeinek utólagos hőszigeteléssel történő csökkentése




az energiafogyasztás csökkentése érdekében a hő- és melegvíz-felhasználás

szabályozását és mérését, illetve a költségek megosztását lehetővé tevő berendezések felszerelése


a

hulladékhő-hasznosítások,

valamint

a

melléktermékek,

hulladékok

energetikai célú felhasználását, hasznosítását lehetővé tevő berendezések felszerelése, illetve beépítése


villamosenergia-felhasználás mérséklése




villamosenergia-termeléssel kapcsolt hő-termelő berendezés telepítése




alternatív, földgázt kiváltó berendezések létesítése




a

kül-

és

beltéri

világítási

rendszerek

alkalmazása,

valamint

energiatakarékossági célú K+F fejlesztések megvalósítása Vissza nem támogatás mértéke: a beruházási költség maximum 30%-a, amely az önkormányzatoknál, állami költségvetési szervezeteknél, önkormányzati és költségvetési intézményeknél, közalapítványoknál, közszolgálati feladatokat ellátó egyházaknál megvalósuló beruházások esetében max. 25 millió Ft, a távhőtermelő vagy távhőszolgáltató gazdasági társaságnál megvalósuló beruházás estében max. 50 millió Ft, egyéb

gazdasági

társaságoknál

megvalósuló

beruházások

esetében

kis-

és

középvállalkozásoknál max. 10 millió Ft, a 30 millió Ft-ot meghaladó éves energiaköltségű gazdasági társaság esetében pedig max. 30 millió Ft, a megújuló energiaforrások bővítését szolgáló beruházások esetén max. 35 millió Ft lehet. a megújuló energiaforrások bővítését szolgáló beruházások esetén max. 35 millió Ft lehet 5.18. LKFT-2005-LA-2 Kedvezményezettek: A pályázat során azok a települési önkormányzatok – beleértve a fővárosi önkormányzatot és a fővárosi kerületeket is (a továbbiakban: pályázók)– nyerhetnek el állami támogatást, amelyek maguk is pályázat útján működtetett támogatási rendszert hoznak létre – rendeleti úton – a közigazgatási határaikon belül elhelyezkedő, iparosított technológiával épült társasházak, lakásszövetkezeti épületek, 78

illetve önkormányzati bérházak energiatakarékos felújítására és az épületek környezetének felújítását elősegítő munkálatokra. Továbbá a meglévő fűtési berendezések fűtési energiafogyasztás-szabályozásának és a fűtési energia és a használati melegvízfogyasztáshoz igazodó díjfizetés műszaki feltételeinek előírások szerinti megteremtésére Felhasználás: lakóépület Támogatott tevékenység Utólagos hőszigetelési feladatok: Az épület külső nyílászáróinak szigetelése vagy cseréje a lakások, lépcsőházak, valamint az egyéb közös, fűtött helyiségek (pl. közös tárolók stb.) külső nyílászáróinak szigetelése vagy cseréje 100%-ban, és a zárófödém teljes felületének (fölső síkjának) hőszigetelése (hő- és vízszigetelése, ha az épület lapos tetős szerkezetű), vagy az első fűtött lakószint alatti födém hőszigetelése, amennyiben az első fűtött lakószint alatti födém fűtetlen helyiséggel (például pince, garázs stb.) érintkezik. Az épület valamennyi homlokzatának hőszigetelése. Az épület külső nyílászáróinak szigetelése, és/vagy cseréje a lakások legalább 90%ában, amennyiben az épület külső falszerkezete a pályázat benyújtásakor már kielégíti, illetve a pályázat keretében elvégzett hőszigetelési munkálatok eredményeképpen fogja teljesíteni az érvényben lévő hőtechnikai előírásokat, valamint a nyílászáró cseréhez

kapcsolódó

szakipari

fal

cseréje,

ha az

a nyílászáróval

együtt

elválaszthatatlan szerkezeti egységet alkot. Az épület egy, vagy mindkét, külső végfalának hőszigetelése. Lapos tetővel rendelkező épület esetén a tető teljes felületének hő- és vízszigetelése, vagy magas tetővel rendelkező épület esetén az utolsó fűtött lakószint feletti födém (felső síkjának) hőszigetelése. Az első fűtött lakószint alatti (pince feletti és/vagy árkád) födém hőszigetelése, amennyiben az első fűtött lakószint alatti födém fűtetlen helyiséggel (például pince, garázs stb.) érintkezik. Épületgépészeti rendszerek korszerűsítése, (energiamegtakarítást eredményező) felújítása, Meglévő központi fűtési berendezések és rendszerek, valamint a hőleadók és a fűtésszabályozók korszerűsítése, energiatakarékos berendezésekre történő 79

cseréje. Nem támogatható a távfűtőművek tulajdonában lévő berendezések korszerűsítése, cseréje. Hálózati

melegvíz-ellátási

berendezések

és

rendszerek

korszerűsítése,

energiatakarékos berendezésekre történő cseréje. Épületek közös részein elhelyezett, illetve azokon áthaladó villamos kapcsoló-, biztosító-, főelosztó berendezés, valamint a lakások mérőórájáig kiépített méretlen elosztóhálózat és világítási hálózat korszerű berendezésekre történő cseréje. Az épület valamennyi felvonójának korszerűsítése, illetve szükség esetén cseréje. 5. Szellőző rendszerek felújítása, korszerűsítése. Épületgépészeti rendszerek korszerűsítése, (energiamegtakarítást eredményező) felújítása, Meglévő központi fűtési berendezések és rendszerek, valamint a hőleadók és a fűtésszabályozók korszerűsítése, energiatakarékos berendezésekre történő cseréje. Nem támogatható a távfűtőművek tulajdonában lévő berendezések korszerűsítése, cseréje. Hálózati

melegvíz-ellátási

berendezések

és

rendszerek

korszerűsítése,

energiatakarékos berendezésekre történő cseréje. Épületek közös részein elhelyezett, illetve azokon áthaladó villamos kapcsoló-, biztosító-, főelosztó berendezés, valamint a lakások mérőórájáig kiépített méretlen elosztóhálózat és világítási hálózat korszerű berendezésekre történő cseréje. Az épület valamennyi felvonójának korszerűsítése, illetve szükség esetén cseréje. 5. Szellőző rendszerek felújítása, korszerűsítése. Épületgépészet 6.1 A meglévő fűtési rendszerek (táv-, tömbfűtés stb.) fűtési energiafogyasztásszabályozásának és a fűtési energiafogyasztáshoz igazodó díjfizetés műszaki feltételeinek biztosítása, és a fűtési hálózat ezekhez szükséges átalakítása: a) lakásokban lévő hőleadók (radiátorok), valamint a csatlakozó szelepek korszerű, a hőfogyasztás egyedi szabályozását helyiségenként lehetővé tevő termosztatikus szelepekre történő cseréje; b) a lakások egyedi hőfogyasztásának mérésére, vagy az épület hőfogyasztásának

lakásonkénti

80

költségmegosztására

alkalmas

mérőeszközök

(hőmennyiségmérők

és/vagy

költségmegosztók)

lakásonkénti beszerelése; c) az épület közös tulajdonát képező fűtési rendszernek az a) és b) pontban megjelölt munkálatokhoz kapcsolódó átalakítása, ezen belül: ca) strangszabályozó szelepek beépítése, vagy cseréje; cb) az egycsöves fűtési rendszer átalakítása a hőleadók elé beépített átkötő szakaszokkal, vagy az egycsöves fűtési rendszer helyett új, kétcsöves fűtési rendszer kialakítása. 6.2 A használati hideg- és melegvíz fogyasztásának lakásonkénti egyedi mérését lehetővé tevő mérőórák felszerelése. Vissza nem támogatás mértéke: 1. Kétlépcsős pályázat esetén az igényelt állami támogatás mértéke a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség maximum 1/3-a, de lakásonként legfeljebb 400.000 forint lehet. A költségmegosztás a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség vonatkozásában a következő: települési önkormányzat a bekerülési költség 1/3-a tulajdonos/ok

a bekerülési költség 1/3-a

központi költségvetés maximum a bekerülési költség 1/3-a, de nem haladhatja meg a 400.000 Ft-/lakás összeget Önálló pályázat esetén a társasházak és lakásszövetkezetek által benyújtott pályázat esetén a saját erő a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség 2/3 a kell legyen. A társasházaknak, illetve lakásszövetkezeteknek ezen túl vállalniuk kell a támogatásból nem fedezhető költségek biztosítását is. Az igényelhető állami támogatás mértéke a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség maximum 1/3-a, de lakásonként legfeljebb 50.000 Ft lehet. 5.19. NEP-2006-1 Kedvezményezettek:


Hagyományos technológiával épült lakások tulajdonosai, amennyiben magyar

állampolgárságú természetes személyek (a továbbiakban magánszemélyek),


Hagyományos technológiával épült épületeknél lakásszövetkezetek, illetve

társasházak tulajdonostársainak közössége Felhasználás: lakóépület 81

Támogatott tevékenység


homlokzatok, tetőterek, födémek és pincék, utólagos hőszigetelése




homlokzati nyílászáró utólagos hőszigetelése, illetve cseréje




hagyományos technológiával épült lakóépületek meglévő fűtési, illetve

melegvíz-ellátási berendezéseinek korszerűsítése, energiatakarékos berendezésre való cseréje Vissza nem támogatás mértéke:


egy lakás energetikai korszerűsítésére benyújtott pályázatoknál a beruházási

költség maximum 1/3-a, amely nem haladhatja meg egy korszerűsítési cél (utólagos hőszigetelés, vagy nyílászáró utólagos hőszigetelés illetve nyílászáró csere, vagy fűtési illetve melegvíz ellátó berendezések korszerűsítése) esetén a 300 ezer Ft-ot, több korszerűsítési cél esetén a 600 ezer Ft-ot;


lakásszövetkezetnél, illetve társasháznál a beruházási költség maximum 1/3-a,

amely nem haladhatja meg egy korszerűsítési cél (utólagos hőszigetelés, vagy nyílászáró utólagos hőszigetelés illetve nyílászáró csere, vagy fűtési illetve melegvíz ellátó berendezések korszerűsítése) esetén a beruházásban érintett lakásszám x 200 ezer Ft értéket, több korszerűsítési cél esetén a beruházásban érintett lakásszám x 400 ezer Ft értéket 5.20 NEP-2006-2 Kedvezményezettek: Magánszemély(ek)

saját

ingatlan

vonatkozásában,

amennyiben

magyar

állampolgárságú természetes személyek Felhasználás:

A

megújuló

energiaforrások

felhasználásának

a

bővítése

magánszemélyek számára Támogatott tevékenység


megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergia, vagy villamosenergia-

termelő kapacitások létesítése


energetikai növénytermesztés, a felhasználás előzetes igazolásával




biomassza-felhasználás növelése




geotermikus energiafelhasználás növelése,




szélenergia-felhasználás növelése 82




szerves hulladék felhasználásának növelése




napkollektorok, napelemek létesítése




megújuló energiával üzemelő alternatív, földgázt kiváltó berendezések

létesítése


hőszivattyú létesítése

Vissza nem támogatás mértéke: A beruházási költség maximum 1/3-a, amely nem haladhatja meg az 500 ezer Ft-ot, kizárólag napkollektoros rendszer esetén a 300 ezer Ft-ot 5.21. LKFT-2006-LA-2 Kedvezményezettek: A pályázat során azok a települési önkormányzatok – beleértve a fővárosi önkormányzatot és a fővárosi kerületeket is (a továbbiakban: pályázók)– nyerhetnek el állami támogatást, amelyek maguk is pályázat útján működtetett támogatási rendszert hoznak létre – rendeleti úton – a közigazgatási határaikon belül elhelyezkedő, iparosított technológiával épült társasházak, lakásszövetkezeti épületek, illetve önkormányzati bérházak energiatakarékos felújítására és az épületek környezetének felújítását elősegítő munkálatokra. Továbbá a meglévő fűtési berendezések fűtési energiafogyasztás-szabályozásának és a fűtési energia és a használati melegvíz fogyasztáshoz igazodó díjfizetés műszaki feltételeinek előírások szerinti megteremtésére Felhasználás: lakóépület Támogatott tevékenység: Utólagos hőszigetelési feladatok: 1. Az épület külső nyílászáróinak szigetelése vagy cseréje a lakások, lépcsőházak, valamint az egyéb közös, fűtött helyiségek (pl. közös tárolók stb.) külső nyílászáróinak szigetelése vagy cseréje 100%-ban, és a zárófödém teljes felületének (fölső síkjának) hőszigetelése (hő- és vízszigetelése, ha az épület lapos tetős szerkezetű), vagy az első fűtött lakószint alatti födém hőszigetelése, amennyiben az első fűtött lakószint alatti födém fűtetlen helyiséggel (például pince, garázs stb.) érintkezik. 2. Az épület valamennyi homlokzatának hőszigetelése. 3. Az épület külső nyílászáróinak szigetelése, és/vagy cseréje a lakások legalább 90%ában, amennyiben az épület külső falszerkezete a pályázat benyújtásakor már kielégíti, 83

illetve a pályázat keretében elvégzett hőszigetelési munkálatok eredményeképpen fogja teljesíteni az érvényben lévő hőtechnikai előírásokat , valamint a nyílászáró cseréhez

kapcsolódó

szakipari

fal

cseréje,

ha

az

a

nyílászáróval

együtt

elválaszthatatlan szerkezeti egységet alkot . 4. Az épület egy, vagy mindkét, külső végfalának hőszigetelése. 5. Lapos tetővel rendelkező épület esetén a tető teljes felületének hő- és vízszigetelése, vagy magas tetővel rendelkező épület esetén az utolsó fűtött lakószint feletti födém (felső síkjának) hőszigetelése. 6. Az első fűtött lakószint alatti (pince feletti és/vagy árkád) födém hőszigetelése, amennyiben az első fűtött lakószint alatti födém fűtetlen helyiséggel (például pince, garázs stb.) érintkezik. Épületgépészeti rendszerek korszerűsítése, (energiamegtakarítást eredményező) felújítása, 1. Meglévő központi fűtési berendezések és rendszerek, valamint a hőleadók és a fűtésszabályozók korszerűsítése, energiatakarékos berendezésekre történő cseréje. Nem támogatható a távfűtőművek tulajdonában lévő berendezések korszerűsítése, cseréje. 2.

Hálózati

melegvíz-ellátási

berendezések

és

rendszerek

korszerűsítése,

energiatakarékos berendezésekre történő cseréje. 3. Épületek közös részein elhelyezett, illetve azokon áthaladó villamos kapcsoló-, biztosító-, főelosztó berendezés, valamint a lakások mérőórájáig kiépített méretlen elosztóhálózat és világítási hálózat korszerű berendezésekre történő cseréje. 4. Az épület valamennyi felvonójának korszerűsítése, illetve szükség esetén cseréje. 5. Szellőző rendszerek felújítása, korszerűsítése. Épületgépészeti rendszerek korszerűsítése, (energiamegtakarítást eredményező) felújítása, 1. Meglévő központi fűtési berendezések és rendszerek, valamint a hőleadók és a fűtésszabályozók korszerűsítése, energiatakarékos berendezésekre történő cseréje. Nem támogatható a távfűtőművek tulajdonában lévő berendezések korszerűsítése, cseréje.

84

2.

Hálózati

melegvíz-ellátási

berendezések

és

rendszerek

korszerűsítése,

energiatakarékos berendezésekre történő cseréje. 3. Épületek közös részein elhelyezett, illetve azokon áthaladó villamos kapcsoló-, biztosító-, főelosztó berendezés, valamint a lakások mérőórájáig kiépített méretlen elosztóhálózat és világítási hálózat korszerű berendezésekre történő cseréje. 4. Az épület valamennyi felvonójának korszerűsítése, illetve szükség esetén cseréje. 5. Szellőző rendszerek felújítása, korszerűsítése. 6. Épületgépészet 6.1 A meglévő fűtési rendszerek (táv-, tömbfűtés stb.) fűtési energiafogyasztásszabályozásának és a fűtési energiafogyasztáshoz igazodó díjfizetés műszaki feltételeinek biztosítása, és a fűtési hálózat ezekhez szükséges átalakítása: a) lakásokban lévő hőleadók (radiátorok), valamint a csatlakozó szelepek korszerű, a hőfogyasztás egyedi szabályozását helyiségenként lehetővé tevő termosztatikus szelepekre történő cseréje; b) a lakások egyedi hőfogyasztásának mérésére, vagy az épület hőfogyasztásának lakásonkénti költségmegosztására alkalmas

mérőeszközök (hőmennyiségmérők

és/vagy költségmegosztók) lakásonkénti beszerelése; c) az épület közös tulajdonát képező fűtési rendszernek az a) és b) pontban megjelölt munkálatokhoz kapcsolódó átalakítása, ezen belül: ca) strangszabályozó szelepek beépítése, vagy cseréje; cb) az egycsöves fűtési rendszer átalakítása a hőleadók elé beépített átkötő szakaszokkal, vagy az egycsöves fűtési rendszer helyett új, kétcsöves fűtési rendszer kialakítása. 6.2 A használati hideg- és melegvíz fogyasztásának lakásonkénti egyedi mérését lehetővé tevő mérőórák felszerelése. Vissza nem támogatás mértéke: 1. Kétlépcsős pályázat esetén az igényelt állami támogatás mértéke a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség maximum 1/3-a, de lakásonként legfeljebb 400.000 forint lehet. A költségmegosztás a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség vonatkozásában a következő: települési önkormányzat a bekerülési költség 1/3-a tulajdonos/ok

a bekerülési költség 1/3-a

központi költségvetés maximum a bekerülési költség 1/3-a, de nem haladhatja meg a 400.000 Ft-/lakás összeget 85

Önálló pályázat esetén a társasházak és lakásszövetkezetek által benyújtott pályázat esetén a saját erő a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség 2/3 a kell legyen. A társasházaknak, illetve lakásszövetkezeteknek ezen túl vállalniuk kell a támogatásból nem fedezhető költségek biztosítását is. Az igényelhető állami támogatás mértéke a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség maximum 1/3-a, de lakásonként legfeljebb 50.000 Ft lehet. 5.22 LKFT-2008-LA-9 Kedvezményezettek: társasházak és lakásszövetkezetek saját tulajdonú, távhővel ellátott épületeik, valamint a helyi önkormányzatok saját tulajdonú, távhővel ellátott bérházaik lakásonkénti hőfogyasztásának szabályozására és mérésére alkalmas eszközök beszerelésére Felhasználás: lakóépület Támogatott tevékenység: 1. A lakások hőleadóinak egyedi szabályozásához szükséges berendezések (termosztatikus szelepek és/vagy lakásonkénti központi vezérlés, szoba termosztát alkalmazása) beszerelése 2. A lakások egyedi hőfogyasztásának mérésére, vagy az épület hőfogyasztásának lakásonkénti költségmegosztására alkalmas

mérőeszközök (hőmennyiségmérők

és/vagy költségmegosztók) beszerelése 3. Az épület fűtési rendszerének az átalakítása, ezen belül: a) Strangszabályozók beépítése vagy cseréje; b) A mérhetővé vagy szabályozhatóvá tétel érdekében az egycsöves átfolyós rendszerű fűtési rendszer átalakítása a hőleadók elé beépített átkötő szakaszokkal, vagy az egycsöves fűtési rendszer helyett új, kétcsöves fűtési rendszer kialakítása. Ebben az esetben a lakásokban lévő hőleadók (radiátorok) szükség szerinti cseréje is támogatható. Vissza nem támogatás mértéke: állami támogatás legfeljebb a bekerülési költség 50 %-a, de nem haladhatja meg a 77.000,- Ft/lakás összeget, önkormányzati támogatás és a pályázó saját ereje együtt legalább a bekerülési költség 50 %-a

86

5.23. LKFT-2008-LA-2 Kedvezményezettek: társasházak és lakásszövetkezetek saját tulajdonú épületeik, valamint a helyi önkormányzatok saját tulajdonú bérházaik energia-megtakarítást eredményező felújítására Felhasználás: lakóépület Támogatott tevékenység: Nyílászárók energia-megtakarítást eredményező felújítása vagy cseréje: a) Az épület külső nyílászáróinak energia-megtakarítást eredményező felújítása vagy cseréje a lakások legalább 90 %-ában, a nyílászáró cseréhez kapcsolódóan, amennyiben a nyílászáró szerkezeti részét képezi a szakipari fal, annak cseréjével együtt. Ezzel egyidejűleg a cserélendő, felújítandó nyílászárók esetében a külső árnyékoló szerkezetek elhelyezése is támogatható, de egy adott homlokzati oldalon valamennyi érintett nyílászáróra fel kell szerelni. b) A lépcsőházak és az egyéb közös fűtött helyiségek (pl. közös tárolók, stb.) külső nyílászáróinak energiatakarékos felújítása vagy cseréje 100%-ban. A lépcsőházi nyílászárók felújítása vagy cseréje esetén a lépcsőházak hő- és füstelvezetésének korszerűsítését is el kell végezni Homlokzatok és födémek hőszigetelése: a) Az épület valamennyi homlokzatának hőszigetelése. b) Homlokzati (egy vagy mindkét) végfalak hőszigetelése. c) Az utolsó fűtött lakószint feletti födém teljes felületének (fölső síkjának) hő- és vízszigetelése, ha az épület lapos tetős szerkezetű, vagy hőszigetelése és magastető kialakítása, amennyiben a tervezett magastető nem beépíthető kialakítású, vagy az utolsó fűtött lakószint feletti födém teljes felületének (fölső síkjának) hőszigetelése beépítetlen magastető, illetve tetőfelépítmény esetében. d) Az első fűtött lakószint alatti födém hőszigetelése, amennyiben az első fűtött lakószint alatti födém fűtetlen helyiséggel (például pince, garázs stb.) érintkezik. Épületgépészeti rendszerek korszerűsítése, (energia-megtakarítást eredményező) felújítása: a) Új szellőzőrendszer kialakítása, vagy a meglévő szellőző rendszerek légtechnikai és tűzbiztonsági előírásokat egyaránt érvényre juttató felújítása, korszerűsítése a szükséges légcsere biztosítása érdekében. Ehhez kapcsolódóan, az aknák falainak 87

megfelelővé tételét, lezárását, aknák szintenkénti szakaszolását, tűzgátló csappantyúk beépítését, valamint amennyiben műszakilag megoldható, a szellőzőcsatorna tisztítását is kötelezően el kell végezni. b) Meglévő fűtési rendszerek felújítása, korszerűsítése, átalakítása: 1. Az épület (vagy a pályázat tárgyát képező épületrész) hőfogyasztásának szabályozására és mérésére alkalmas eszközök beszerelése. 2. A lakások hőleadóinak egyedi szabályozásához szükséges berendezések (termosztatikus szelepek) beszerelése. 3. A lakások egyedi hőfogyasztásának mérésére, vagy az épület hőfogyasztásának lakásonkénti költségmegosztására alkalmas

mérőeszközök (hőmennyiségmérők

és/vagy költségmegosztók) beszerelése. 4. Az épület közös tulajdonát képező fűtési rendszer átalakítása ezen belül: a) strangszabályozó szelepek beépítése, vagy cseréje; b) az egycsöves fűtési rendszer átalakítása a hőleadók elé beépített átkötő szakaszokkal, vagy az egycsöves fűtési rendszer helyett új, kétcsöves fűtési rendszer kialakítása. 5. Kazánok, hőközpontok energiatakarékos berendezésekre történő cseréje, valamint szükség szerint a fűtési vezeték felújítása, cseréje. 6. Hőleadók energiatakarékos berendezésekre történő cseréje, valamint szükség szerint a fűtési vezeték felújítása, cseréje. Kötelezően el kell végezni az építéssel, felújítással, átalakítással érintett, aknában elhelyezett gépészeti vezetékek aknafalainak megfelelővé tételét, lezárását, aknák szintenkénti szakaszolását, tűzgátló csappantyúk beépítését. c)

Hálózati

melegvíz-ellátási

berendezések

és

rendszerek

korszerűsítése,

energiatakarékos berendezésekre történő cseréje, ezzel egyidejűleg kötelezően elvégzendő az aknában elhelyezett gépészeti vezetékek aknafalainak megfelelővé tétele, lezárása, aknák szintenkénti szakaszolása. d) A használati melegvíz fogyasztásának lakásonkénti egyedi mérését lehetővé tevő mérőórák felszerelése. e) Épületek közös részein elhelyezett, illetve azokon áthaladó villamos kapcsolóbiztosító-, főelosztó berendezés korszerű berendezésekre történő cseréje, valamint a lakások mérőórájáig kiépített elosztóhálózat és világítási hálózat teljes felülvizsgálata, felújítása az érvényben lévő szabvány (MSZ EN 2364) követelményei szerint.

88

f) Az épület valamennyi felvonójának korszerűsítése, illetve szükség esetén cseréje, csere esetén biztonsági felvonó beépítése. Vissza nem támogatás mértéke: Az igényelt állami támogatás mértéke a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség maximum 1/3-a, de lakásonként legfeljebb 500.000,- Ft lehet. (Az egy lakásra eső 500.000,- Ft átlagérték azt jelenti, hogy a kért állami támogatás összege elosztva a pályázattal érintett lakások számával, nem haladhatja meg az 500.000,- Ft-ot.) A költségmegosztás a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség vonatkozásában a következő: állami támogatás legfeljebb a bekerülési költség 1/3-a, de nem haladhatja meg az 500.000,- Ft/lakás összeget, önkormányzati támogatás és a pályázó saját ereje együtt legalább a bekerülési költség 2/3-a. 5.24 NEP-2009-1 Kedvezményezettek:


természetes személyek,




lakásszövetkezetek,




társasházak (a lakásszövetkezet és a társasház a továbbiakban együttesen:

lakóközösség). Iparosított technológiával épült ingatlanok esetében csak természetes személyek. Felhasználás: lakóépület Támogatott tevékenység: homlokzati nyílászáró utólagos hőszigetelése, illetve cseréje Vissza nem támogatás mértéke: a beruházási költség legfeljebb 30%-a, de lakásonként legfeljebb 555.000,-Ft. 5.25. NEP-2009-2 Kedvezményezettek:


természetes személyek,




lakásszövetkezetek,




társasházak (a lakásszövetkezet és a társasház a továbbiakban együttesen:

lakóközösség). 89

Iparosított technológiával épült ingatlanok esetében csak természetes személyek. Felhasználás: lakóépület Támogatott tevékenység:


lakóingatlanok fűtés és/vagy használati melegvíz ellátásának korszerűsítése




csak hagyományos energiaforrásokkal (szén, földgáz, villamosenergia illetve

vegyes tüzelés, tüzelőolaj, koksz) táplált hőenergia termelő kapacitások támogathatók. A jelenleg meglévő megújuló energiaforrású (tűzifa, napkollektor, napelem, pellet) hőtermelő berendezések nem válthatók ki hagyományos energiaforrásra. (Megújuló energiaforrásokat hasznosító tüzelőberendezésekre a NEP-2009-4-ös pályázati konstrukció keretében lehet pályázni.)


teljes fűtési rendszer korszerűsítése és radiátorcsere esetén termosztatikus

szelep beszerelése. Radiátorcsere csak abban az esetben támogatható, amennyiben a radiátorok termosztatikus szeleppel kerülnek felszerelésre


Indokolt

esetben

távfűtésről,

központi

fűtésről

való

leválás

(pl.:

távhőszolgáltató, távhőszolgáltatás megszűnése)


Hővisszanyerő szellőzés létesítése

Vissza nem támogatás mértéke: A beruházási költség legfeljebb 30%-a, de lakásonként legfeljebb 630.000,- Ft. 5.26. NEP-2009-3 Kedvezményezettek: Hagyományos technológiával épült ingatlanok esetében:


természetes személyek,




lakásszövetkezetek,




társasházak (a lakásszövetkezet és a társasház a továbbiakban együttesen:

lakóközösség). Iparosított technológiával épült ingatlanokkal jelen konstrukcióban nem lehet pályázni! Felhasználás: lakóépület Támogatott tevékenység: lakóingatlanok utólagos hőszigetelése Vissza nem támogatás mértéke: A beruházási költség legfeljebb 30%-a, de lakásonként legfeljebb 630.000,- Ft

90

5.27. NEP-2009-4 Kedvezményezettek: Hagyományos technológiával épült ingatlanok esetében:


természetes személyek,




lakásszövetkezetek,




társasházak (a lakásszövetkezet és a társasház a továbbiakban együttesen:

lakóközösség). Iparosított technológiával épült ingatlanokkal jelen konstrukcióban nem lehet pályázni! Felhasználás: lakossági megújuló energiafelhasználást eredményező beruházások támogatásához Támogatott tevékenység:


megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergia, vagy villamosenergia-

termelő kapacitások létesítése


vízenergia felhasználás növelése




biomassza-felhasználás növelése




geotermikus energiafelhasználás növelése




szélenergia-felhasználás növelése




szerves hulladék felhasználásának növelése




aktív és passzív napenergia hasznosítás (pl. napkollektorok, napelemek

létesítése)


megújuló energiával üzemelő alternatív, földgázt kiváltó berendezések

létesítése


hőszivattyú létesítése

Vissza nem támogatás mértéke: A beruházási költség legfeljebb 35%-a, de lakásonként legfeljebb 1.470.000,- Ft. 5.28. Zöld Beruházási Rendszer (ZBR)Klímabarát Otthon Panel Alprogram 2009 Kedvezményezettek: társasházak és lakásszövetkezetek saját tulajdonú épületeik, valamint a helyi önkormányzatok saját tulajdonú bérházaik 91

Felhasználás: lakóépület Támogatott tevékenység:


Nyílászárók energia-megtakarítást eredményező felújítása vagy cseréje




Homlokzatok és födémek hőszigetelése




Épületgépészeti

rendszerek

korszerűsítése,

(energia-megtakarítást

eredményező) felújítása


A megújuló energiafelhasználás növelése, a hagyományos energiahordozók

megújuló

energiaforrásokkal

való

helyettesítésére

irányuló

beruházások

az

energiatermelésre, a tárolásra, az energia szállítására és a hálózatba való esetleges visszatáplálásra


Az épületek nyári hővédelmének javítása, árnyékoló vagy árnyékvető

szerkezetek beépítése


Az

épületek

lodzsáinak

beüvegezése

a

szoláris

nyereségek

passzív

hasznosítására Vissza nem támogatás mértéke: A támogatási rendszer úgy lett kialakítva, hogy komplex felújításokra motiváljon, felkínálva a KlímaBÓNUSZ kiegészítő támogatás lehetőségét a pályázóknak. Ennek megfelelően a támogatás többszintű, az alábbiak szerint: Alaptámogatás (intézkedés alapú támogatás) Valamennyi érvényes pályázat esetén igénybe vehető állami támogatás, melynek mértéke a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség egyharmada, de lakásonként legfeljebb 500.000,- Ft lehet. KlímaBÓNUSZ támogatás (hatékonyság alapú támogatás) Amennyiben az épület a felújítás eredményeképpen teljesít egy előirányzott energetikai célkategóriát, akkor jogosult a KlímaBÓNUSZ támogatásra is. A támogatás mértéke az elért kategóriától függ, mértéke a beruházási költség kb. 1027%-a. A célzott kategória lehet C, B, A és A+, A++ 5.29. LFP-2009-LA-9 ÖKO-Program Kedvezményezettek: társasházak és lakásszövetkezetek saját tulajdonú, távhővel ellátott épületeik, valamint a helyi önkormányzatok saját tulajdonú, távhővel ellátott

92

bérházaik lakásonkénti hőfogyasztásának szabályozására és mérésére alkalmas eszközök beszerelésére Felhasználás: lakóépület Támogatott tevékenység:


A lakások hőleadóinak egyedi szabályozásához szükséges berendezések

(termosztatikus szelepek és/vagy lakásonkénti központi vezérlés, szoba termosztát alkalmazása) beszerelése


A lakások egyedi hőfogyasztásának mérésére, vagy az épület hőfogyasztásának

lakásonkénti költségmegosztására alkalmas mérőeszközök (hőmennyiségmérők és/vagy költségmegosztók) beszerelése


Az épület fűtési rendszerének az átalakítása, ezen belül:

a) Strangszabályozók beépítése vagy cseréje; b) A mérhetővé vagy szabályozhatóvá tétel érdekében az egycsöves átfolyós rendszerű fűtési rendszer átalakítása a hőleadók elé beépített átkötő szakaszokkal, vagy az egycsöves fűtési rendszer helyett új, kétcsöves fűtési rendszer kialakítása. Ebben az esetben a lakásokban lévő hőleadók (radiátorok) szükség szerinti cseréje Vissza nem támogatás mértéke: állami támogatás legfeljebb a bekerülési költség 50 %-a, de nem haladhatja meg a 77.000,- Ft/lakás összeget, önkormányzati támogatás és a pályázó saját ereje együtt legalább a bekerülési költség 50 %-a. 5.30. ZBR-EH-09 Kedvezményezettek: Hagyományos technológiával épült ingatlanok esetében: o természetes személyek, o lakásszövetkezetek, o társasházak Iparosított technológiával épült ingatlanok esetében csak természetes személyek pályázhatnak, és kizárólag nyílászáró cserére. Felhasználás: lakóépület Támogatott tevékenység:

93

•

Nyílászárók energia-megtakarítást eredményező felújítása vagy cseréje, abban az esetben, ha a beruházással érintett ingatlan fűtési rendszere szabályozott, illetve abban az esetben, ha a két beruházást egyidejűleg

•

Az épületek lodzsáinak beüvegezése a szoláris nyereségek passzív hasznosítására, abban az esetben, ha a beruházással érintett ingatlan fűtési rendszere szabályozott, illetve abban az esetben, ha a két beruházást egyidejűleg kívánják elvégezni

•

Az épületek nyári hővédelmének javítása, árnyékoló, vagy árnyékvető szerkezetek beépítése (gépi hűtés, légkondicionáló berendezés beüzemelése nem támogatható)

•

Hővisszanyerős szellőzési rendszer létesítése

•

Homlokzatok és födémek hőszigetelése, abban az esetben, ha a beruházással érintett ingatlan fűtési rendszere szabályozott, illetve abban az esetben, ha a két beruházást egyidejűleg kívánják elvégezni

•

Fűtéskorszerűsítés (szabályozott fűtési rendszer) és használati melegvíz ellátás korszerűsítése

•

A megújuló energiafelhasználás növelése, a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére irányuló beruházások az energiatermelésre,

a

tárolásra

és

az

energia

hálózatba

való

esetleges

visszatáplálásra. Épületekhez kapcsolható megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergia, vagy villamosenergia-termelő kapacitások létesítése (napkollektoros rendszerek, napelemes rendszerek, biomassza tüzelésű kazánok, geotermikus hőszivattyúk, szélenergia hasznosítása) •

Új építésű, energiatakarékos házak építésének támogatása

Vissza nem támogatás mértéke: Nyílászáró csere/ nyílászáró utólagos hőszigetelés Maximálisan figyelembe vehető beruházási költség: 1.850.000,- Ft Támogatás mértéke: 30 %, de maximum 555.000,- Ft Fűtés- és használati melegvíz ellátás korszerűsítése Maximálisan figyelembe vehető beruházási költség: 2.100.000,- Ft Támogatás mértéke: 30 %, de maximum 630.000,- Ft Hőszigetelésnél maximálisan figyelembe vehető költség: 1.800.000,- Ft Támogatás mértéke: 30 %, de maximum 540.000,- Ft Megújuló energiaforrás hasznosítása

94

Maximálisan figyelembe vehető beruházási költség: 4.900.000,- Ft Támogatás mértéke: 30 %, de maximum 1.470.000,- Ft KlímaBÓNUSZ támogatás (hatékonyság arányos támogatás) Amennyiben a beruházással érintett épület a felújítás eredményeképpen eléri legalább a „B” energetikai kategóriát, akkor a Pályázó jogosult a KlímaBÓNUSZ támogatásra is. A támogatás mértéke az elért kategóriától függ, mértéke a beruházási költség 1030%-a. Új építésű ingatlanok támogatása Támogatott energia kategória A+ Támogatás mértéke 25 000.-Ft/m2 Maximális támogatás mértéke 3 250 000 Ft Új épület építése maximum 130m2 –ig támogatható. 5.31. ÚSZT-ZBR-MO-2011 Kedvezményezettek: Energiahatékonysági felújítást megvalósító beruházások esetén:


természetes személyek




lakásszövetkezetek




társasházak (a lakásszövetkezet és a társasház a továbbiakban együttesen: lakóközösség)

Új építés esetén:


természetes személyek




az építtető gazdálkodó szervezet, amennyiben az építendő ingatlan társasház

Felhasználás: lakóépület Támogatott tevékenység:


nyílászárók energia-megtakarítást eredményező cseréje, beépítése




az épületek nyári hővédelmének javítása, árnyékoló, vagy árnyékvető szerkezetek beépítése




homlokzatok és födémek hőszigetelése




meglévő, hagyományos energiaforrással működtetett (gáz, szén,elektromos áram) fűtési és használati melegvíz rendszerek felújítása, korszerűsítése, átalakítása




hővisszanyerős szellőzési rendszer létesítése

95




a megújuló energiafelhasználás növelése, a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére irányuló beruházások az energiatermelésre, a tárolásra, az energia hálózatba való esetleges visszatáplálásra

Vissza nem támogatás mértéke: Energiahatékonysági felújítását megvalósító beruházások esetén a


min 50 %-os fűtés és HMV fajlagos energiaigény megtakarításnál 40%-os támogatási intenzitás, max. 3 millió Ft/lakás támogatás;




min 60%-os fűtés és HMV fajlagos energiaigény megtakarításnál 50%-ostámogatási intenzitás, max. 5 millió Ft/lakás támogatás. Új, energiatakarékos ingatlanok építésének támogatása:




A energetikai minőségű épület építése esetén: 40ezer Ft/m2, de max. 4millió Ft lakóegységenként;




A+ energetikai minőségű épület építése esetén: 60ezer Ft/m2, de max. 6millió Ft lakóegységenként. A beruházással érintett ingatlannak legalább három energetikai kategóriát kell javulnia és legalább a B kategóriát el kell elérnie. Azon lakóépületek esetében, amelyek már jelenleg is megfelelnek a D vagy C épületenergetikai követelmény értékeknek, azoknak megújuló energia alkalmazásával min. A energia osztályt kell elérniük. Azon lakóépületek esetében,amelyek már jelenleg is megfelelnek a B épületenergetikai követelményértékeknek, azoknak megújuló energia alkalmazásával A+ energiaosztályt kell elérniük.

Új építésű, lakáscélú energiatakarékos házak építésének támogatásánál az építéssel kapcsolatos minden olyan fent felsorolt tevékenység támogatható,amelyek szükségesek az A vagy A+ energetikai kategória eléréséhez 5.32. ÚSZT-ZBR-NAP-2011. Kedvezményezettek: Lakóingatlanok tulajdonosai, az épület építési technológiájától függetlenül


természetes személyek,




társasházak max. 12 lakás/albetét,

Kizárólag teljes épület vehet részt a pályázatban, többlakásos épületen belül önálló lakás nem. 96

Láncház, sorház, ikerház családi háznak minősül, így ebben az esetben az önálló tulajdonban lévő lakóegységek külön benyújthatnak pályázatot, amennyiben a lakóegység önálló gépészeti egység. Többlakásos ingatlan abban az esetben vehet részt a pályázaton, ha az ingatlan melegvízellátása helyi központi rendszerrel megoldott. Felhasználás: lakóépület Támogatott tevékenység: Napkollektor rendszer telepítése, mely az alábbi részekből áll: 1. napkollektor; 2. napkollektorhoz csatlakozó elemek:


a beépítési módtól függően kialakított, statikailag méretezett rögzítő vagy




kollektorhoz tartozó gyártói tartószerkezet,




használati meleg víz és/vagy puffertároló, szükség szerint kiegészítő




elektromos-, vagy hőcserélős fűtéssel,




hőmérséklet-szabályozó automatika-vezérlés,




keringtető (solar) szivattyú,




kiegészítő elemek: - csővezetékek a primer köri fűtővíz (fagyálló folyadék) szállítására, - a napkollektoros rendszerhez csatlakozó egyéb szekunder köri csővezetékek, - szigetelő lemezek, csőhéjak, - biztonsági szerelvények, - zárt tágulási tartály, - szabályozó- és elzáró szerelvények, - mérő ellenőrző műszerek, - fagyálló folyadék (EU biztonsági adatlappal rendelkező) vagy fagyvédelmi

funkció szükséges Vissza nem támogatás mértéke: A támogatás mértéke nem lehet több a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség 50%-ánál. A támogatás felső határa maximum 800.000 Ft/lakás lehet.

97

5.33. ÚSZT-FŰTÉSKOR/2012 Kedvezményezettek: Azon természetes személyek, akik a pályázattal érintett lakott lakóingatlan tulajdonosai. Jelen pályázattal érintett lakóingatlan lehet: tulajdoni lap szerint igazoltan lakóház (családi ház, társasház, tanya, vagy major, láncház, sorház, ikerház) részét képező önálló gépészeti egységgel rendelkező lakóegység; A pályázók köre: maximum 4 lakással rendelkező társasház amennyiben egységes fűtési rendszerrel rendelkezik. Az egyes lakóegységek – lakások – külön is benyújthatnak pályázatot, amennyiben önálló (lakásfűtő, használati melegvíz-termelő) gépészeti egységgel rendelkeznek (maximum 4 lakóegységes épületek esetén). A komplex energiahatékony megvalósítás érdekében jelen pályázati kiírás előzetes feltétele az épülethatároló szerkezet energiahatékony minimum „E” energetikai besorolású állapotának megléte, vagy a jelen pályázati konstrukcióval párhuzamosan jelen

pályázat

keretein

kívül

megvalósuló

energiahatékony

állapot

elérése

hőszigeteléssel, nyílászárócserével. A jelenlegi állapotban is minimum „E” energetikai besorolású kell hogy legyen a lakóépület és minimum „C” energetikai besorolást kell elérnie a felújítás megvalósításával. Azon lakóépületek esetében, amelyek a pályázat benyújtásakor már megfelelnek a „B” épületenergetikai követelmény értékeknek, „A+” energetikai besorolást kell elérniük, kötelezően megújuló energiát hasznosító hőtermelő berendezés alkalmazásával. Felhasználás: lakóépület Támogatott tevékenység:


Fűtéskorszerűsítés, hőtermelő berendezés cseréje kondenzációs gázkazán beépítéssel vagy,




fűtéskorszerűsítés, megújuló energiát hasznosító hőtermelő berendezés (napkollektor, hőszivattyú, brikett, pellet, faapríték, faelgázosító kazán) kiépítésével, mely kiegészülhet kondenzációs gázkazán beépítéssel.

Továbbá támogathatóak mindazon tételek, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az energetikai korszerűsítést célzó beruházás végrehajtásához:


meglévő

fűtési

rendszer

hőleadóinak

és/vagy

csőhálózatának

korszerűsítése;


járulékos munkálatok (kéményátépítés, fűtés – használati melegvíz-ellátó rendszer átalakítás, vezérlés kialakítása); 98




energetikai számítás, tanúsítás, tervezési, engedélyeztetési és egyéb, átvétellel

kapcsolatos

szakhatósági

költségek

(pl.:

kéményseprő

szakvélemény, gáz MEO átadás, használatba vételi engedély). Vissza nem támogatás mértéke: A.) Fűtési rendszer korszerűsítése kondenzációs kazán beépítésével: 40 %-os támogatási intenzitás: legalább 25 %-os szintet elérő fűtés és meleg víz fajlagos energiaigény megtakarítással, azzal a kitétellel, hogy a lakásonként adható támogatás legfeljebb bruttó 850 000 forint lehet. B.) Fűtéskorszerűsítés, megújuló energiát hasznosító hőtermelő berendezés kötelező alkalmazásával, amely kiegészülhet kondenzációs gázkazán telepítéssel: 40 %-os támogatási intenzitás: legalább 40 %-os szintet elérő fűtés és meleg víz fajlagos energiaigény megtakarításnál és kötelezően alkalmazandó megújuló energiát hasznosító hőtermelő berendezéssel, azzal a kitétellel, hogy a lakásonként adható támogatás legfeljebb bruttó 1,5 millió forint lehet.

99

6.

EGY

JÓ

GYAKORLAT

KÖRNYEZETPOLITIKAI

A

CIVIL

ÖSSZEFOGÁSRA

SZAKPOLITIKAI

A

ALTERNATÍVA

MEGFOGALMAZÁSÁRA A gazdasági-társadalmi és környezeti válság új kihívásokkal szembesítette a civil társadalmat is. Magyarországon a 2008-ban színvonal kezdődő -, de foglalkoztatottság és életszínvonal tekintetében a nyolcvanas évektől permanens módon meglévő visszaesés a civil szervezetekre is ösztönző hatást gyakorolt. Az építésgazdaság, mint értéklánc teljesítménye a kétezres évek első évtizedének végére jelentősen visszaesett. Az építésgazdaság fogalma nem egyenlő a gazdasági fogalomként korábban definiált építőipar fogalmával. Értéklánc, mert az épületek iránti igény felmerülésétől a tervezési-építési folyamaton keresztül, a használatig, sőt továbbmenve e gondolaton, az építmény bontása és az új igény felmerülése során a folyamatban résztvevő szereplők együttműködéséről, egymásra hatását jeleníti meg. A környezetpolitikai és az építéspolitika összefüggése abban a tudományosan igazolt tényen alapul, hogy a környezetszennyezés meghatározó elemét, a szén-dioxid kibocsátás közel 40%-áért az épületek a felelősek! A 2007-ban az Egyesült Államokban elindult pénzügyi válság elsősorban az ingatlanszektort érintette a virtuális és felelőtlen hitelezési gyakorlat elterjedésével, mely a valós fedezet nélküli forráskihelyezést helyezte előtérbe. A csődhullám egyaránt érintette valamennyi tőkekihelyezéssel érintett szervezetet, főleg a legnagyobbaknak számító társadalombiztosítási alapokat és befektetési alapokat. A felelőtlen tőkekihelyezés megmutatkozott a bankok hitel-kihelyezési gyakorlatában is. Magyarországon a kialakult hitelválság leginkább az ingatlanpiacot érintette. Az 1998tól, elindult otthonteremtési program az új lakások számának ugrásszerű növekedését hozta magával, ugyanakkor a lakosság végzetes eladósodásával járt együtt. A válság hatására az olcsónak tűnő, elsősorban svájci frank alapú hitelek soha nem látott erősödése a fizetőképes kereslet számottevő gyengülésével járt együtt. Az ingatlanberuházók

által

befektetési

céllal

épült

irodaházak

és

lakóparkok

kihasználtsága erősen csökkent, az új beruházások száma a tizedére esett vissza, illetve teljesen megszűnt. A lakásingatlanok mobilitása erősen függ a cserealaptól, vagyis attól, hogy az új ingatlanok iránti keresletet erősen befolyásolja a használt ingatlanok kínálata. A hitelválság hozzájárult a vállalkozások forgóeszköz-ellátottságának 100

drasztikus csökkenéséhez is, mely visszavetette az innovációs és export-potenciált, a kereslet-szűke a foglalkoztatásra gyakorolt negatív hatást. Természetesen kivételt jelentettek a fogyasztói szokások megváltozása miatt, elsősorban a tercier szektorban működő

telekommunikációs

cégek,

melyek

a

válság

ellenére

is

jelentős

profitnövekedést produkáltak. Az állam válságkezelési intézkedései során a közberuházások visszafogásával, az adóterhek növelésével, tehát a fogyasztás visszafogásával reagált. A magyarországi újlakás-piacra egyébként is jellemző a minőségi hullámzás, illetve az alapvetően profitorientált gyakorlat, mely alapján a lakóingatlanok értékét a földrajzi elhelyezkedés biztosította státusz, mint a minőség, ezzel együtt fenntarthatóság követelményének való megfelelés határozta és határozza meg. Az építésgazdaság Magyarországon a nemzetgazdaság egyik legnagyobb ágazata, foglalkoztatója. A piac visszaesése, az építőipari alágazatban tapasztalható rendkívüli csődhullám, a munkanélküliség drasztikus növekedése a válságból kivezető utak keresésére ösztönözték a piaci szereplőket, a munkaadók és munkavállalók képviselőit,

a

társadalmi

civil

szereplőket

és

a

politikai

döntéshozókat.

Magyarországon kb. 4 millió lakás található, melyek közel fele nem felel meg az alapvető

hőtechnikai

és

energetikai

feltételeknek,

miközben

Magyarország

energiafüggősége közel 90%, melyből a fűtési energia 30-40%. A lakásállomány minőségi megújítása tekintetében a Társaság a Lakásépítésért Egyesület szerint éves szinten, kb. 1%, azaz negyvenezer alacsony energiafelhasználású lakás építésére más szakértői becslések szerint legalább kétszázezer korszerűtlen lakás felújítására lenne szükség. lenne szükség. Az Országgyűlés 36/2009.(V.12.) határozatában, melyet ellenszavazat nélkül fogadott el, megállapította, hogy a gazdasági válságkezelés egyik leghatékonyabb eszköze az épületenergetikai programok indítása. A határozatban felkérte a kormányt, hogy a civil szervezetek bevonásával …”vizsgálja meg az épületek

energiahatékonyságának

javítására

irányuló,

meghirdetett

pályázati

konstrukciók tapasztalatait, és ennek tükrében intézkedjen a meglévő épületállomány energiafelhasználását komplex módon csökkentő, valamint a nyílászárók cseréjét és a fűtésszabályozás megvalósítását támogató program (intézmények és hagyományos építésű lakóépületek) részletes kidolgozásáról, azonnali beindításáról”(6.ca, pont), illetve „vizsgálja meg a CO2-kvóta értékesítéséből származó bevétel arányos részének

101

Panel Programra való átcsoportosításának lehetőségét, az épületek komplex, energiahatékony minőségi felújítását szolgáló Klímabarát Épületek Keretprogram kialakításával (1. Zöld Nyílászáró Program, 2. Homlokzat és Tető - Fenntartható Szigetelés Programja, 3. Energiahatékony Épületgépészet és Megújuló Energiák Program)”,(6, cc.pont)34

34

Országgyűlés 36/2009.(V.12.) határozata (www.parlament.hu)

102

7. A KLÍMABARÁT ÉPÜLETEK KERETPROGRAM (TOVÁBBIAKBAN KÉK PROGRAM) MINT A CIVIL ÖSSZEFOGÁS RELEVÁNS PÉLDÁJA 7.1 A KÉK program kidolgozásában közreműködő szervezetek bemutatása Magyar Építőanyagipari Szövetség A szervezet 1991.-ben alakult, mára az építésgazdaság egyik legjelentősebb szervezetévé vált. Egyesületek szövetségeként, ún. ernyőszervezetként működik, amely a tagok önállóságának csorbítatlansága mellett kizárólag a konszenzusos döntésen alapuló, közös érdekek mentén foglal állást. Tagjai az építőanyag-gyártó és az építésgazdasághoz kapcsolódó egyesületek: 1. Magyar Ajtó-Ablak Egyesület 2. Magyar Beton Szövetség 3. Magyar Betonelemgyártók Szövetsége 4. Biztonságos Állványzatért Egyesület 5. Magyar Cementipari Szövetség 6. Magyarországi EPS Hőszigetelőanyaggyártók Egyesülete 7. Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség 8. Magyar Épületgépészek Szövetsége 9. Magyar Kerámia Szövetség 10. Magyar Könnyűszerkezetes Egyesület 11. Magyar Passzívház Szövetség 12. Magyar Téglás Szövetség 13. Magyar Üvegipari Szövetség A szövetség prioritásként fogalmazta meg a magyarországi gyártói kultúra megtartását és erősítését, a termékminőség és az innováció fejlesztését, a szabályozói környezet befolyásolását, a foglalkoztatás és a szakképzés előmozdítását. A szervezet küldetése a politikailag semleges, szakmailag hiteles és etikai szempontból mértékadó érdekvédelmi fórumként működik, a tagok hazai és nemzetközi képviseletével, feléjük szolgáltatások nyújtásával, a mindenkori kormányzat felé érdekeik képviseletével. Aktív szerepet játszanak a szakmai közélet alakításában, számos hazai és nemzetközi szakmai konferencia szervezésével és rendezésével, széles szakértői bázisuk mind kormányzati, mind szakmapolitikai célok háttérelemzését, illetve szakpolitikai programok kidolgozását végzi. Szakmai publikációikat a Magyar Építéstechnika c. lapban teszik közzé, mely az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével közös 103

médiafelület. A minőségpolitika területén önálló kezdeményezésként hozták létre a Kiváló Építési Termék® szakmai védjegyet, melyet állami és civil szervezetekkel közösen ítélnek oda és felügyelnek. A védjegy mára számos állami pályázatban, minősítő feltételként van jelen. MATA Magyar Ajtó-Ablak Egyesület A hazai nyílászáró gyártók érdekvédelmi és piacfejlesztési egyesülete 2003-ban jött létre. Tagjaik között megtalálhatók a legjelentősebb gyártók és forgalmazók. Úttörő szerepet

játszottak

az

első

Széchenyi-terv

lakáspolitikai

célkitűzéseinek

kidolgozásában. A szervezet prioritásai között szerepel a piacvédelem és a tagszervezetek innovációs potenciáljának erősítése. A Magyar Építőanyagipari Szövetség tagszervezete. Szervezi és

összefogja

a

magyar

ajtó-,

ablakgyártó,

-fejlesztő,

alkatrész

és

gyártóberendezéseket, nyílászárókat forgalmazó gazdálkodókat. Érdekeiket szakmai és gazdasági szempontból egyezteti és képviseli. Elősegíti a hazai és külföldi kapcsolatok feltételeinek javítását. Elősegíti az össziparági érdekké való integrációt. Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete Az Egyesület célul tűzi ki a környezetvédelem, az energiatakarékosság - az új- és felújításra kerülő épületekre egyaránt vonatkozó - uniós irányelvei szerint kialakított hazai előírások széles körben történő megismertetését és e területen ez EPS (expandált polisztirolhab) anyagokkal készülő hőszigetelés szerepének, mértékének kiemelt hangsúlyozását. Az egyesület 2006-ban jött létre, tagjai a legjelentősebb EPSszigetelőanyag-gyártók. Az egyesület a Magyar Építőanyagipari Szövetség tagja Magyar Épületgépészek Szövetsége A szövetség célja az épületgépészeti kivitelező és tervező szakmához tartozó vállalkozások többségének tömörítése, szakmával kapcsolatos döntésekre jelentős befolyás gyakorlása, külső és belső célcsoportjaival jó és gyors kommunikáció, jó hírnév és hatékony működés kialakítása. Jelentős tagsággal bír az épületgépészeti gyártók, tervezők és kivitelezők körében. Országos hálózattal bíró szervezet, feladatai

104

között a legnagyobb jelentőséggel a szakmai képzés-továbbképzés áll. A Szövetség önálló képzési központot működtet. A Magyar Építőanyagipari Szövetség tagja. Magyar Passzívház Egyesület Az egyesület a passzívház-építési technológia elterjesztéséért, az energiatakarékos életmód meghonosításáért dolgozik. A passzívház technológia egy szabályozott építési technológiát jelent, ahol az alkalmazott építőanyagok és megoldások következtében az épület hagyományos fűtési energia felhasználása nélkül működik. A szervezet céljai között szerepel többek között a nem megújuló energiahordozók a globális környezet számára elfogadható szintre csökkentése, és a hazai épületállomány passzívháztechnológia segítségével történő megújítása. A Magyar Építőanyagipari Szövetség tagja. Magyar Téglás Szövetség Az 1995-ben alapított egyesület a hazai tégla-,és kerámia-cserép gyártók-,és szolgáltatók szövetsége. A szervezet szakmafejlesztési célokon kívül aktív szorgalmazója az energiahatékony lakásépítések növelésének, ennek érdekében jelentős lobbi-tevékenységet folytat a hazai döntéshozók és az európai szakmai szervezetek, közöttük az Európai Téglás Szövetség (Tiles and Briks of Europe) körében. A Magyar Építőanyagipari Szövetség tagja. Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ) A lakásszövetkezetek érdekképviselete első alkalommal a '60-as évek közepén jelent meg az akkor már működő szövetkezetek országos szövetsége keretein belül. A tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakások piacra kerülésével egyidejűleg létrejött érdekképviselet egy sajátos lakásszövetkezeti formát eredményezett, ahol a lakásszövetkezet

tagjai

a

szövetkezeti

tulajdonban

álló

épület

lakásaiban

magántulajdont szerezhettek. 1990-ben bekövetkező politikai és gazdasági átalakulás az érdekképviseleti tevékenységben is új szervezeti megújulást hozott. 1990. májusában jött létre a Lakásszövetkezetek Országos Szövetsége önálló ágazati érdekképviseletként

105

Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége Lakásszövetkezeti Szekciójának és az EU mellett működő Szociális Lakásügyi Bizottságnak (CECODHAS), ez utóbbi szervezetben létrejött Kelet-közép-európai szekciónak is meghatározó szereplőjévé vált. Magyar Üvegipari Szövetség A szervezet 1996-ban jött létre. Országos szervezetként fogja össze a hazai üveggyártó-, feldolgozó és kereskedő üvegipari vállalkozásokat. Önálló tagozataként integrálja az technológiai szempontból az üvegiparhoz tartozó szálas szigetelőanyaggyártókat. Kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere a tagok piaci munkájának elősegítésén és innovációs potenciáljuk növelésének elsegítésén túl a környezetbarát technológiák, közöttük a megújuló energiaforrások elterjesztésében is komoly szerepet játszik. A Magyar Építőanyagipari Szövetség tagja. ÉMI Építőipari Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. A hazai építésgazdaság egyik meghatározó minőségellenőrző és technológia-fejlesztő központja. Állami tulajdonú vállalat. Tevékenységi körébe tartozik építőipari műszaki engedélyek kiadása, minőségvizsgálat és minőség-tanúsítás, üzemi gyártásellenőrzési tevékenység. A vállalat közhasznú tevékenysége körében az állami épületenergetikai pályázatok közreműködő szervezete. A pályázati támogatásban részesülő beruházások műszaki ellenőrzését is végzi. Társaság a Lakásépítésért Egyesület A 2004-ben létrejött civil szervezetet alapító gazdasági társaságok célja, hogy évente 40.000 új lakás épüljöm Magyarországon, biztosítva ezzel a hazai lakásállomány minőségi cserékét, hozzájárulva a piaci környezet javításához és a foglalkoztatás növeléséhez. A szervezet programjában kitüntetett helyet foglal el az Európai Unió 2014-2020. közötti programozási időszakban az energiahatékony lakásépítések-és felújítások uniós forrásból történő támogathatóságáért való törekvés.

106

8. A KOMPLEX ÉPÜLETENERGETIKAI ÉS KLÍMAVÉDELMI PROGRAM (KÉK PROGRAM)BEMUTATÁSA35 A komplex Épületenergetikai és Klímavédelmi Programot a Magyar Építőanyagipari Szövetség koordinálásával civil szervezetek, állami intézmények és politikai döntéshozók közösen alkották meg 200-2010-ben azzal a céllal, hogy a mindenkori kormányzat számára ajánlásként a korábbiaknál nagyobb ívű, energiahatékonysági beruházásokat ösztönző rendszert dolgozzanak ki. A program kiterjed az lakóépület-típus

felújítására,

a

középületek

felújítására

illetve

összes alacsony

energiafelhasználású épületek építésére. A program előzménye az Országgyűlés 36/2009.(V.12.) határozata, melyet a Ház ellenszavazat nélkül fogadott el, megállapította, hogy a gazdasági válságkezelés egyik leghatékonyabb eszköze az épületenergetikai programok indítása. A program támogatási célrendszere a környezetvédelmi és energiahatékonysági célok mellett foglalkoztatási, piac-élénkítési célkitűzéseket határoz meg. A javasolt támogatási eszközök nagy áteresztőképességű, kiszámítható, pályázó centrikus, biztonságos, az energiahatékonysági beruházásokkal kapcsolatban szigorú minőségi követelményeket megfogalmazó rendszert körvonalaznak. Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv (CPD) 2020-ra közel zéró emissziós épületek építését írja elő, mely a tagállamok felújítási célú pályázatainál alkalmazandó, ezért a programkoncepció is figyelembe veszi. A KÉK program támogatási elképzelései a benyújtandó támogatási pályázatok értékelésénél egységes pont-és ráépülő pontrendszert határoznak meg. A pontrendszer a 7/2006 (V.24.) TNM (tárcanélküli miniszter) rendeletében megfogalmazott, az épületek energetikai besorolására vonatkozó kategóriák (A-I)módszertana szerint alakul. A bónuszrendszer az energiahatékonyság elvén túlmutató szempontok érvényesítésére szolgál. A pont és bónuszrendszer egy matematikailag értékelhető számítási metodika, amely a területarányos alap-támogatási értéket a bónusz-szorzókkal növelheti. A területarányos szemlélet a korábbi gyakorlattól eltérően, - amely a lakás, vagy épület alapterületét határozta meg a felújítási-építési támogatás alapjaként -, a fűtött alapterületet tekinti vetítési alapnak.

35

Magyar Építőanygipari Szövetség 2010. www.measz.hu

107

A rendszer típus-pályázatokat határoz meg vissza nem térítendő támogatással (v.n.t.) és/vagy kamattámogatott hitel,lel illetve az ún. ESCO-finanszírozással36, mint pénzügyi eszközökkel. A program típus pályázatai a következők:

1. Komplex Lakóépületek Program - Komplex Felújítások Alprogram, melynek kedvezményezettjei

társasházak,

családi

házak,

szociális

bérházak

tulajdonosai, finanszírozási formája ESCO, illetve vissza nem térítendő támogatás 2. Komplex Lakóépületek Program - Új Építésű Energiahatékony Lakóépületek Alprogram, melyek társasházak, családi házak bérházak tulajdonosai, építtető vehetnek részt vissza nem térítendő támogatásban részesülve, az építtetők visszterhes támogatással. 3. Mikroprojekt Program a Lakóépületek egyszerűsített felújítására, melynek a családi házak, társasházak tulajdonosaira, haszonélvezőire vonatkoznak és a finanszírozási konstrukcióban egyaránt helyet kap a vissza nem térítendő támogatás, a támogatott hitel, a hitelgarancia, illetve az előtakarékosság. 4. Középületek Program – Középületek Felújítása Alprogram, melynek kedvezményezettjei a tulajdonosok, illetve az ESCO vállalkozások pénzügyi forrásai lehetnek támogatott hitelkonstrukciók, és vissza nem térítendő támogatások egyaránt. 5. Középületek Program – Energiahatékony Új Középületek Alprogram, itt állami, vagy önkormányzati tulajdonú középületek építésének támogatása szerepel vissza nem térítendő támogatási konstrukcióban a tulajdonos számára. Az egyes alprogramokhoz tartozó beavatkozási csomagok részletes műszaki megfeleltetésének leírását a KÉK program Műhelytanulmányok 2010/3 száma tartalmazza37

36

Megjegyzés: Az ESCO-típusó finanszírozás olyan pénzügyi konstrukció, amelyben egy vállalkozó a beruházó, ő allokálja a forrásokat és a támogatásokat, megvalósítja a beruházást a saját kockázatára, magára vállalva a tulajdonosi önrészt, és az energiaszolgáltatóval kötött megállapodás alapján a beruházás eredményeként megvalósuló energiamegtakarítás pénzügyi nyereségéből részesedik 37 www.measz.hu

108

8.1. A Program szervezeti és működési hátterének koncepciója A KÉK Program szervezetfejlesztési, kormányzati irányítási struktúraként önálló tárcához javasolta rendelni a program végrehajtását, illetve az építésügyért és a környezetvédelemért felelős szaktárcák megosztott felelősségi körébe kívánta helyezni önálló tárcaközi bizottsági koordinációban.

A pályázatok lebonyolítását és

monitoringját a meglévő szakmai háttérintézetek végzik, mint a Nemzeti Energiaközpont Np.Kft., illetve az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonporfit Kft. A pályázati rendszer kiemelt elemeként szerepelteti a javaslat a Klímabarát Épületek Mentori Ügynökségi Hálózat létrehozását, melynek feladata a pályázati rendszer decentralizált támogatása, közvetítő és szakértőként közreműködve a pályázatok és a beruházások sikeres lebonyolításában. A forráskoordináció egy Zöld Bank elnevezésű, a kereskedelemi bankoknál allokált állami támogatási forrás-, és kamattámogatott hitelkonstrukciók pénzügyi tranzakcióinak kezelésével valósulna meg a tervek szerint. A Program fontos eleme a minőségbiztosítás, mely elengedhetetlen

a

beruházások

tervezett

energiamegtakarítási

célértékeinek

megvalósulásához. A minőségi bónusz-rendszeren keresztül biztosítható az akkreditált tervezők bevonása, tanúsított anyagok és technológiák felhasználása.

A KÉK Program pályázati folyamatábrája a pályázat benyújtásától a projekt lezárásáig. Forrás:Komplex épületenergetikia és Klímavédelmi Program tanulmány-Magyar Építőanyagipari Szövetség –Budapest, 2010.február 39.oldal

109

8.2. A KÉK Program nemzetgazdasági hatáselemzése 38 A program készítői a hatáselemzés elkészítésekor a támogatások biztosításához szükséges állami forrásokat, a forgalmi és jövedelemadó-változásokat vizsgálta a program

költségvetésre

gyakorolt

hatásait.

Három

energia

megtakarítási

forgatókönyv-modellt tekintettek a vizsgálat alapjának, alacsony, közepes és magas felújítási mértékben. Megállapítást nyert, hogy az alacsony felújítási mélység semmilyen szinergikus hatást nem gyakorol sem az energia megtakarításra, sem az államháztartás egyensúlyára. A közepes felújítási intenzitás megtérülése a családi házak esetében a leggyorsabb (5,8 év), középületeknél a legmagasabb (11év). A magas felújítási mérték (70-100%) esetén is a családi házak foglalták el a legalacsonyabb értéket, és a távfűtéses társasházak esetén számoltak a leghosszabb (14 év) megtérülési idővel. A tanulmány a megtakarítás lakossági hatásainál a többletforrás fogyasztásra fordítását, mint gazdaságot élénkítő tényezőt emelik ki. Az elemzés a gazdaságra gyakorolt hatás tekintetében a szakképzett munkaerő-szükséglet mellett a foglalkoztatás jelentős bővülésével, az ipar és a szolgáltatási ágazatok innovációs

potenciáljának

emelkedésével,

az

építőipar

(építőanyaggyártás,

kereskedelem, kivitelezés, szolgáltatás) és a beszállítói ágazatok teljesítménynövekedésével számol. Az államháztartási egyenlegre gyakorolt pozitívumok között a forgalmi adó és személyi jövedelemadó bevételek jelentős éves emelkedését, a szociális hálóra fordított kiadások csökkenésével, a közféra energiaköltségének igen jelentős (4-1473 mrdFt/év) csökkenését említi, mindössze két negatív hatással számolva: az éves, közel 1000 milliárdos vissza nem térítendő támogatási mértékkel a kiadási oldalon, illetve a megtakarított energia kieső 100-600 mrdFt-os ÁFAmértékkel. A hatáselemzés bevételi és a kiadási oldal egyenlegét tekintve –a pozitív multiplikatív hatásokat nem számolva – megállapítható, hogy a program gyakorlatilag önfinanszírozóvá válhat.

38

A KÉK Program-Várható hatások a nemzetgazdaság szintjén ppt. Szerzők:Habuda Judit, Cserneczky Tamás,

Saád Tamás 2010. (www.measz.hu)

110

8.3. A KÉK programban alkalmazott bónusz rendszerre tett javaslatok39 Az épületenergetikai felújítások sikere az alkalmazott tanúsított építési termékek és technológiák megfelelő felhasználásán, a projektek műszaki kivitelezése során a megfelelő kompetenciák egyensúlyán múlik.

A bónusz-rendszer a pályázatokban

díjazza a többletteljesítmény vállalását az alapterületre vetített támogatási összeg bónusz-szorzókkal történő gyarapításával. A javasolt bónuszok 3-5%-ban lettek meghatározva, és maximum 10%-os mértékig összevonhatók. Ezek a bónuszok lehetnek 1. Minőségi és környezeti teljesítmény bónuszok, melyek az épület egésze, az egyes építési termékek és a kivitelezés környezeti, fenntarthatósági és minőségi (védjeggyel, tanúsítvánnyal, oklevéllel igazolt) kiválóságát szándékozza értékelni és bónusz támogatás-intenzitással

elismerni.

A

tanúsító

védjegyek

önmagukban

is

többletteljesítmény igazolására szolgálnak, a jogosult rendszeres utóellenőrzése mellett, így alkalmas a pályázati rendszerben való prioritásra. Figyelembe vett tanúsító védjegyek: o Épületekre: LEED, BREAM, DGMB, MALOSZ Mesterdíj, ÉV HÁZA Díj o Építési termékekre: Környezetbarát termék védjegy, Magyar Termék Nagydíj

védjegy, Kiváló Építési Termék Védjegy, ÉMI Minőségjel o Kivitelezőkre vonatkozó védjegyek: Építőipari Nívódíj-Mesterdíj, Magyar o Készházépítők Védjegye, ÉFE Panaszmentességi Információs rendszer 2. Társadalmi bónuszok, melyek a társadalmi felzárkózást, a hátrányos helyzetű

térségek , társadalmi csoportok esélyegyenlőségét, a szegénység elleni küzdelmet kívánják ösztönözni. 3. Az éghajlatváltozási bónuszok, melyek az épület károsanyag-kibocsátását vizsgálják az épület működési ciklusa során, illetve az építés/felújítás során alkalmazott építési terméke szállítási távolsága tekintetében.

39

Komplex Épületenergetikai és Klímavédelmi Program Műhelytanulmányok 2010/6.szám-Javaslat bónusz

rendszerre az Új Széchenyi Tervhez www.measz.hu

111

8.4.Az energiahatékonysági felújítások finanszírozási mechanizmusai40 A KÉK program kidolgozói a program finanszírozása során prioritásnak tekintették a nagy átbocsátó-képességet, a bürokrácia-csökkentést és a nemzetgazdasági cash-flowkiáramlás mérséklését. Ennek keretében tett koncepcionális javaslatok a következők: 1. Együttműködés az állam és a hitelintézetek között – a javaslat állami kamattámogtás mellett az utólagos állami finanszírozás banki kiváltására irányul 2. Egyszerűbb támogatási rendszer – a javaslat szerint amennyiben csak kamattámogatást adna a beruházásokhoz az állam, az kisebb költségvetési forrással jár, a rendszer gyakorlatilag önfinanszírozóvá válik, hiszen az beruházások ÁFA- bevételei önmagukban elegendőek a kamattámogatás fedezetére. 3. Világos kamattámogatási rendszer – ügylet-szintű támogatás-lehívás helyett a banki portfólió mértéke határozza meg a kamattámogatás lehívását. 4. A finanszírozásba az állam vonja be a kereskedelmi bankokat 5. Ütemes pályázati rendszer kiszámítható folyamatokkal és határidőkkel 6. Állami garanciavállalás 7. Egy felújítás előtt álló társasházban magán- és önkormányzati tulajdonban is vannak lakások, akkor ezek azonos feltételekkel tudják igénybe venni az állami támogatásokat. 8. A beruházás az azonos házban található összes lakóegységet érinti, akkor a kamat- és az állami tőketámogatás legyen felhasználható közös és nem közös területekre is. 9. Növekedjen a társasházak és lakásszövetkezetek lakástakarékpénztári (LTP)

támogatása 10. Az ESCO (energia megtakarításból származó pénzügyi forrás) megoldások alkalmazása a pályázatoknál

40

Komplex Épületenergetikai és Klímavédelmi Program Műhelytanulmányok 2010/4.szám-

Energiahatékonysági felújítások finanszírozási mechanizmusai www.measz.hu

112

8.5.A KÉK program metodikája alapján megvalósuló épületenergetikai programok

jogszabályi

környezete

és

a

szükséges

változtatások

összefoglalása: -

A

40/2012.(VIII.13)

BM

rendelet

az

épületek

energetikai

jellemzőinek

meghatározásáról, a 7/2006 (V.24) tárcanélküli miniszteri rendelet módosítása. -

323/2007. (XII.11.) Korm. rendelet az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény végrehajtásának egyes szabályairól

-

121/2009. (VI.11.) Korm. rendelet az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 323/2007. (XII.11.) Korm. rendelet módosításáról

-

Új Széchenyi Terv – a kitörési pontok között megjelenik a zöldgazdaság-fejlesztési program

a

szemléletváltozás

energiahatékonyság,

zöldenergia,

innováció

és

foglalkoztatás komplexitása -

Széll Kálmán Terv 2.0 – A dokumentum az EU 2020-ig szóló startégiai programja kapcsán a nemzeti prioritások között szerepelteti az energiahatékonysági programok indítását,

-

77/2011. (X. 14.) OGY határozat a Nemzeti Energiastratégiáról – cél az energia-és klímapolitika összehangolása, 2050-ig szóló útitervet állít fel az energiaszektor és a döntéshozók számára a fenntarthatóság követelményének szem előtt tartása mellett az energiaigények és a fejlesztések irányaira vonatkozóan, melyek között kiemelt prioritás a meglévő épületállomány energetikai felújítása, a megújuló energiaforrások használatának növelése.

-

Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv – Az ESD-irányelv szerint 2016-ig 9%-os végfelhasználói energiamegtakarítást kell elérni. Ahhoz, hogy magyarország ezt a vállalást teljesíteni tudja, a II. Nemzeti energiahatékonysági cselekvési Terv szerint épületenergetikai stratégiát kell kidolgozni, mely a hagyományos lakóépületek, családi házak, iparosított technológiával épült épületek és a középületek felújítására vonatkozó programot tartalmazza.

113

-

Nemzeti Megújuló Energia-hasznosítási Cselekvési Terv –főbb alapelvei: az ország energiabiztonságának biztosítása, a mezőgazdaság, klímavédelem, zöldgazdaságfejlesztés.

-

Az Európai Parlament és Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról - egységes szemléletű követelményrendszert hozott létre az új épületek és a jelentős mértékű épületfelújításokra vonatkozólag

-

Új Energiahatékonysági Irányelv –2020-ig 20%-os megtakarítás elérése a közférában a primerenergia területén

-

Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) - A várhatóan 2013.január 1-én hatályba lépő új szabályozás az épületek tervezésével kapcsolatban előírja

az

energiatakarékosságra

és

hővédelemre

vonatkozó

alkalmazását,a megújuló erőforrások beépíthetőségének biztosítását.

114

szabványok

9. AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI PROGRAMOK HATÁSA A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI CÉLRENDSZEREKRE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁGAZATI PÁRBESZÉD ÉS SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD EGYES TERÜLETEIRE Az energiahatékonysági programok a gazdaságfejlesztés kitörési pontjainak tekinthetők. Az építésgazdasági ágazat valamennyi szereplőjére szinergikus hatással van. Olyan közpolitikai napirend, melynek létrejöttét a korábbi fejezetekben ismertettük A polgári demokrácia elképzelhetetlen a civil kurázsi érvényesülése nélkül. E kifejezés nehezen értelmezhető, hivatalos értelemben, viszont kifejezi a társadalom alapvető érdekfelismerő-és

érvényesítő

szándékát

és

megvalósuló

gyakorlatát.

Szakdolgozatomban bemutatom a civil szervezetek tipológiáit néhány szakértői megközelítésben. A civilek a közpolitikai folyamatokban a napirendeket meghatározó ágensekként közös nevezőre tudnak jutni olyan, a politika napirendjén folyamatosan erősödő meghatározottsággal jelenlévő kérdésekben, mint a környezetpolitika. Ágh Attila a képviseleti demokrácia három korszakát elemezve a harmadik ún. „policy” korszakot a „kormányzáson átlépő kormányzás” korszakaként jellemez, mely a posztindusztriális társadalmak értékrendjébe illő folyamatként a többszintű partnerség-alapú kormányzás időszaka.41 Ez a fázis a partnerséget feltételezi, a civil kurázsi nem csak az érdekartikuláció hangosságát, hanem a szakértői kompetenciában is megjelenik. Ez a gondolatmenetet végigkísérve a közpolitikai folyamat négy fázisán, megállapítható, hogy a társadalmi igények és a lehetőségek felmérése elsősorban a civilek számára van tapintható közelségben. A napirend meghatározása e folyamat része, ahol a különféle alternatívák az input-oldalon már a civil-civil kontextusban megméretnek, ezzel is egyfajta előszűrést jelentve a kormányzat számára. Természetesen a folyamat „felülről gerjesztett” módon is történhet, ebben az esetben a kormányzati intézkedések előzetes hatáselemzése, a közjó fogalmának differenciált operacionalizálása történik. A döntés meghozatala során számos hatékonysági elem kapcsolódik a folyamatba, mint az aktualitás, az érdeklődés fenntartása a folyamat (policy network) iránt. A hatékonyság a végrehajtásban ölt testet, ahol a civil kurázsi aktív megvalósító-partnerként, vagy passzív szemlélőként vesz részt. 41

Ágh Attila: A közpolitika változó paradigmái: az érdekcsoportoktól a többszintű kormányzásigPolitikatudományi Szemle 2011./1

115

Az aktivitás nem kérhető számon: a civilek szerepe egyfajta kényelmi pozíció is jelent, hiszen a döntésekért nem őket terheli a politikai felelősség, viszont a folyamat sikertelensége számukra adja meg elsőként a hangos kritika jogát! A folyamat eredményessége általában hosszútávon határozható meg: a végrehajtás szülhet jó és rossz gyakorlatokat, felemás hatást, minden esetben a partnerség igazi lényege az alternatívák kidolgozásában rejlik. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a civil szervezetek nem hordják tarsolyukban a bölcsek kövét, de hitelességük mérője a reprezentativitás megőrzése miatt fontos, hogy felelősséget tanúsítsanak a folyamat valamennyi szereplőjével (stakeholderek) együtt. Környezet és társadalom: mára közhelyessé vált ez a kifejezés, mégis az elválaszthatatlanságot, a szimbiózist jelképezi. A posztindusztriális kor a fosszilis energiahordozók csökkenésével egyenes arányban termeli a társadalmi feszültségeket, melyek új kihívásokat és dilemmákat fogalmaznak meg a politika mezején is. A környezetpolitika felértékelődése a deliberatív demokráciaelmélet sajátja, mely a nyilvánosságot, a párbeszédet, a konszenzus-keresést állítja a politikai részvétel középpontjába. A működés az információk folyamatos áramlását, és a folyamatos interakciót felételezi valamennyi résztvevő között. Az Európai Unió Tanácsa a Fenntartható Fejlődés Megújult Stratégiája c. dokumentumban megerősíti, hogy a fenntartható fejlődés paradigmája, a környezetvédelem, a szociális igazságosságot és kohéziót, a gazdasági jólétet, a nyitott és demokratikus társadalmakat, ehhez a polgári részvételt a döntéshozatalban erősítését vallja céljának. A demokrácia új felfogása megváltoztatja a gazdasági horizont szerkezetét is, sőt megkockáztatom, az egész Föld életére kiható változásokat jelent: a wallersteini centrum-periféria modellek átalakulása, a demográfiai kihívások, a globalista világszemlélet átalakulását hozzák: a fosszilis energiahordozók birtoklására épülő politikai és társadalmi modellek helyett a tudásalapú innovatív gazdaság és lokális közösségi értékrendek jelentik az új irányokat. A társadalmi-politikai fragmentáltság közös nevezője egy közösség-barát környezetpolitika lehet. Magyarországon a politikai szereplők a kilencvenes évek elején ismerték fel a környezetpolitika jelentőségét, mely környezet és energia-dimenziói azóta jelennek meg hangsúlyosan a politikai folyamatokban. A környezeti hatást eredőnek tekinthetjük olyan, a társadalmi változásokat befolyásoló tényezőknek, mint a 116

biztonság, fenntarthatóság. A fenntarthatóság üzleti-társadalmi modellé kezd válni. A civil szervezetek jelentős része, elsősorban az érdekképviseletek - legyenek bármely tipológiához tartozók - integrálták azokat a speciális tudásokat, amelyek a közpolitikai napirend és döntés elemeivé váltak és ezzel tették a politikai küzdőtéren nélkülözhetetlenné és megkerülhetetlenné magukat. Eddig szokatlan, alkalmi, vagy állandó koalíciókon keresztül, jelentős tudásbázissal a hátuk mögött, alkuképességüket latba vetve tudnak nyomást gyakorolni a mindenkori hatalomra. Az állam pedig a döntéshozatali folyamatokban „rákényszerül” a közjó fogalmának csoportérdeken túlmutató valódi értelmezésére, melyben túl kell lépnie a hagyományos sémákon, többek között például a tripartit egyeztetések rendszerén, többszereplős konszenzusteremtő képességgel. A Környezetbarát Épületek Keretprogram készítésében számos civil szervezet vett részt. A program iskolapéldája annak, hogy a háromoldalú egyeztetések nem csak a konfliktusokban merülnek ki, hanem a közjó közös keresésében is. A megállapodás a környezetpolitika, az épületenergetikai programok indítása a foglalkoztatás, tehát a munkavállalók és a munkaadók közös platformja, mely a pártpolitika napirendjén, mint megkerülhetetlen tényezővé vált, a goverance, mint partnerségi kormányzás megvalósításában. Jelen tanulmányban két interjút közlünk, az első a Magyar Építőanyagipari Szövetség ügyvezető igazgatója, Dr.Pálvölgyi Tamás, a másik, a Magyar Ajtó-Ablak Szövetség elnöke, Prohászka Rajmund véleményét tükrözik. A két interjúalany ugyanazon kérdésekre válaszolt, ezért válaszaikat nevük kezdőbetűivel jelöljük: Mit jelent az Ön számára a fenntarthatóság fogalma, környezeti és gazdasági értelemben? Dr. Pálvölgyi Tamás : „A fenntartható fejlődés az ember boldog és értelmes életvitelének előmozdítását és a közjó kiteljesítését célozza úgy, hogy az emberi tevékenységek a Föld környezeti eltartó-képessége szabta határokon belül maradnak, és a gyarapítható, fejleszthető humán, társadalmi és gazdasági erőforrások terén gondoskodunk ezek megfelelő mennyiségi és minőségi állapotának fenntartásáról, bővítéséről, illetve javításáról. Kicsit kifejtve: gazdasági értelemben: egy véges rendszerben nem lehet végtelenül fejlődni. Ez a "GDP alapú" gazdasági növekedés kemény korlátja. Nincs "akármennyi" erőforrás, csak virtuális pénzből lehet 117

"akármennyi" - de annak sincs jó vége, mint láthattuk. Társadalmi értelemben: fenntarthatóság = tartós közérdekűség, humán értelemben: jó élet=Jóllét. Ami nem = jólét. A jó élet része a kultúra, családi és közösségi harmónia stb. Persze az anyagi jólét is., Ökológiai értelemben: fenntarthatóság=természeti erőforrásokat csak olyan mértékben és ütemben használjuk, ami biztosítja az újratermelődését. Prohászka

Rajmund):

fenntartásának,

A

mai

természeti,

továbbfejlesztésének

gazdasági

biztosítása.

Az

,társadalmi

környezet

életterünket

biztosító

környezetünk védelme ,megóvása a környezetterhelés csökkentése, a veszélyeztetett növényzet és állatvilág létfeltételeinek biztosítása. Megteremteni annak gazdasági alapjait, hogy az egyes ember és közösségeik életük, tevékenységük során minimális kárt okozzanak környezetükben,ne kelljen felélni természeti adottságaikat (pl esőerdő) olyan szinten tudjanak élni, hogy a bővített újratermelés ,a tudományos eredmények biztosította előnyöket ki tudják használni. Az Ön által vezetett civil szervezet milyen szerepet vállalt és vállal az épületenergetikai programok, mint közpolitikai programok tervezésében, és elfogadtatásában? Dr. Pálvölgyi Tamás: A MÉASZ 201-ben - számos más civil szervezet közreműködésével - kidolgozta a KÉK Programot, amelynek koncepciója és számos konkrét eleme beépült a Kormány energiastratégiájába, illetve a 2010. óta meghirdetett pályázati rendszerekben. A MÉASZ ismert és elismert résztvevője stratégiaalkotásnak, számos kormányzati munkacsoport, egyeztető fórum állandó és aktív tagja. Prohászka Rajmund: Büszkék vagyunk arra

hogy az első épületenergetikai

programhoz (a lakóépületek utólagos hőszigetelése 19899)már csatlakoztunk. Az első Széchenyi terv ötletének kidolgozásában már részt vettünk. 1990-ben az általunk szervezett Épületenergetikai Konferencián került bejelentésre az első 3 millárdos "Ipari Technológiával készült Épületek " támogatási programja, és a MATA tagok kivitelezték az első projekteket. Számos egyeztetésen vettünk részt, szerveztünk konferenciákat. A folyamatosan lobbiztunk a pályázatokért. Aktívan vettük ki részünket a "Kék Program " épületenergetikai program kidolgozásában. 118

Hogyan ítéli meg a civil szervezetek egymással való, illetve a mindenkori kormányzattal folytatott kapcsolatát, esetleg együttműködését? Dr. Pálvölgyi Tamás: A civil szervezetek "működési terében" ugyanolyan kíméletlen verseny folyik, mint az üzleti- vagy a tudományos életben. E verseny elsősorban a forrásokért és a befolyásért folyik, és túlzott mértéke aláássa a civilek együttműködési képességeit. Külön probléma, hogy számos civil szervezet alapvető infrastrukturális hiányokkal küzd (iroda, alkalmazottak, IT háttér, stb.). A szakmai érdekképviseleti civil szervezetek gyakran beszorulnak a tagjaik árnyékába és 1-2 "nagy tag" határozza meg az irányt. A siker záloga személyfüggő: ha van a civil szervezetben "motor", aki gördíti a kerekeket, akkor megy a kocsi.. Ha mindenki a másiktól várja a cselekvést, akkor csak a duma marad. Prohászka Rajmund: A civil szervezetek egymással való kapcsolatát általában jónak tartom. Az aktuális célok(pl .lakás építési ,felújítási programok) időnként ezeket a kapcsolatot szorosabbá teszik(pl.KÉK program). Az elmúlt időszak kormányai különböző módon tekintették

partnernek a civil

szervezeteket,vették igénybe a felhalmozott szakmai tudást, a széleskörű szakmai kapcsolatokat. Általában ,ha szüksége van a politikának a szélesebb támogatottságra előtérbe kerülünk, ha ez nem szükséges nem veszik komolyan a szakmát, illetve nem biztosítanak kellő időt, lehetőséget szakmai véleményünk kialakítására.

.

119

IRODALOMJEGYZÉK •

Európai

Unió

Tanácsa

és

a

Bizottság

Zöld

Könyve

Zöld

könyv

az

energiahatékonyságról –Brüsszel 2006 www.eur.lex.eu •

Klímabarát Épületek Keretprogram –Magyar Építőanyagipari Szövetség 2010. www.measz.hu

•

Európai Unió Energiaügyi Főigazgatóság : Energia kulcsadatok Brüsszel 2011 pp.8. http://ec.europa.eu/energy/observatory/countries/

•

EU Comission roadmap 2050 http://ec.europa.eu/energy

•

Tilesch Péter főosztályvezető Magyar Energia Hivatal: Az EU hosszú távú energiastratégiájának lehetséges hatásai hazai energiastratégiára-előadás 2012. www.eh.gov.hu http://www.mdrt.ro/lucrari-publice/-3144

• •

http://arpmcj.anpm.ro/Mediu/Programe,%20Proiecte,%20Relatii%20internationale134

• •

http://www.kfw.de/kfw/en/index.jsp http://www.zelenausporam.cz/sekce/582/about-the-green-savings-programme/

•

http://www.greendealinitiative.co.uk/

•

Antal Attila: A Környezeti demokrácia elmélete és gyakorlata-Politikatudományi SzemleXVIII/4. pp.85 Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről 1. pp Fodor László: A környezeti jog dogmatikája napjaink kihívásai tükrében. – Tanulmány-Miskolci Jogi Szemle 2.évfolyam 2007. 1.szám 6.oldal.

•

•

•

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának javaslatai az új alkotmány koncepciójának kidolgozásához www.jno.hu

•

A Magyar Köztársaság Alkotmánya

•

Magyarország Alaptörvénye

•

Antall

A.

:Környezetpolitika

a

kormányprogramokban

–in:

GliedViktor-

NagyRoland.szerk. Függésben – Kényszerpályán a jövő? – IDR Resarch Kft/Publikon Kiadó -2010. pp.50) •

.MSZP pártprogram 1990http://hu.scribd.com/doc/55257466/MSZMP-partprogram1990 letöltve:2012.

•

A politikai pártok választási programjai-gyűjtemény 1990-2010.közötti kiadások Magyar Politikatörténeti Intézet

•

Magyar Kormányprogramok 1867-2002. 2.kötet 1945-2002. Szerk. Kiss PéterMagyar Hivatalos Közlönykiadó -2004. 120

•

A

Nemzeti Megújhodás Programja – a Köztársaság első három éve(, mint

kormányprogram Budapest 1990.szeptember pp. 201-209 •

Fejlett gazdasággal Európa felé - Szabad Demokraták Szövetsége választási kiadványa 1998. pp.10.-Politikatörténeti Intézet

•

http://www.gondola.hu/cikkek/63281998__A_Fidesz_Magyar_Polgari_Part_valasztasi_programja.html

•

„

Az új évezred küszöbén-Kormányprogram a polgári Magyarorszgért” Elhangzott az

1998-2002.évi Országgyűlés 2.ülésén 1998.július 2.-n, Országgyűlési jegyzőkönyv. (pp.1653-1665) •

2002-2006. évi Országgyűlés hiteles jegyzőkönyve (pp.1671-1680)

•

Magyar Hivatalos Közlönykiadó Budapest 2004. Új Széchenyi Terv www.ujszechenyiterv.gov.hu

•

Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági cselekvési terve-2008-Gazdasági és Közlekedési Minisztérium www.ngm.gov.hu

•

Magyarország II.Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve www.nfh.gov.hu

•

http://www.parlament.hu/naplo98/173/n173_048.htm Országgyűlés 36/2009.(V.12.) határozata (www.parlament.hu)

• •

A KÉK Program-Várható hatások a nemzetgazdaság szintjén ppt. Szerzők:Habuda Judit, Cserneczky Tamás, Saád Tamás 2010. (www.measz.hu)

•

Komplex Épületenergetikai és Klímavédelmi Program Műhelytanulmányok 2010/6.szám-Javaslat bónusz rendszerre az Új Széchenyi Tervhez www.measz.hu

•

Komplex Épületenergetikai és Klímavédelmi Program Műhelytanulmányok 2010/4.szám-Energiahatékonysági felújítások finanszírozási mechanizmusai www.measz.hu

•

Ágh Attila: A közpolitika változó paradigmái: az érdekcsoportoktól a többszintű kormányzásig—Politikatudományi Szemle 2011/1

121