A turizmus motivációi, kapcsolatrendszere, gazdasági jelentősége
Alapfogalmak I. • Turizmus • A szó gyökere a francia „tour” szó • A latin „tornus” ill. „tornare” szavakból ered; jelentése: kiindulópontra visszatérő körutazás • Óhéber nyelvben a „tour” szó ismeretlen helyre irányuló felfedező, kutató utazást jelent • 1760. első írásos forma angol nyelven (to make a tour)
„A turizmus magában foglalja az ember szokásos életvitelén és munkarendjén (lakásán és munkahelyén) kívüli szabad helyváltoztatását és tevékenységeket, valamint az ehhez szükséges szolgáltatásokat.” (Lengyel, 1994)
„A turizmus az emberek lakóhelyükön kívüli utazásából és tartózkodásából eredő kapcsolatok és jelenségek összessége, amennyiben azt nem motiválta letelepedési szándék, illetve az nem volt kapcsolatos semmilyen jövedelemszerző tevékenységgel.” (Hunziker és Krapf)
Alapfogalmak II.
• Turizmus, turisztika – Ideiglenes kiszakadás az állandó környezetből; hosszabb vagy rövidebb helyváltoztatás – Békés, önkéntes, rendszeres, tömeges forgalom – Két formája van: • Hivatásturizmus: foglalkozással kapcsolatos helyváltoztatás, szakmai és szabadidős tevékenység együtt • Szabadidő-turizmus: szabad időben végzett, szabadon választott tevékenységek összessége, a változatosságigény motiválja
• Turizmus ~ idegenforgalom vendégforgalom utasforgalom látogatóforgalom
• Fogadó terület – Az a terület, amelyet az idegenek felkeresnek
• Küldő terület – Az a terület, ahonnan a turisták érkeznek
• Forgalom – A fogadó és a küldő terület közötti mozgás
• Tranzitfolyosó – Az idegenforgalom átvonulási területe
Alapfogalmak III. • Turista – Az a látogató, aki 24 órát meghaladó ideig tartózkodik a meglátogatott területen
• Kiránduló
• A turizmus tevékenységi kör mozgalom a szolgáltató ágazat része
– Olyan időszakos látogató, aki nem tölt el 24 órát egy helyen
• Idegen – Az a személy, aki nem ismeri eléggé azt a helyet, tájat, ahová ellátogatott, ezért „vezetni” kell
Alapfogalmak IV. • Idegenvezető – Az a személy, aki vezeti az idegent, hogy pontosan és gyorsan tájékozódjon a látnivalókban – Ált. külföldi turisták vezetésére képesített személy
Alapfogalmak VI. • Vendég – Az a személy, aki pl. a vendéglőben étkezni akar, az a látogató, aki műemlékeket szeretne látni, különböző eseményeken szeretne részt venni… stb.
• Vendéglátás – A vendég fogadása és kiszolgálása – A vendég igényeinek kielégítése
• Vendéglátóipar (turisztikai ipar) – Több területet foglal magában (étkeztetés, szállás, szórakoztatás…)
Alapfogalmak V. • Idegenforgalom – Azon helyváltoztatások összessége, amelyeknek részesei mint árufogyasztók és szolgáltatások igénybevevői átmenetileg tartózkodnak a meglátogatott helye(ke)n – Valamely ország vagy hely máshonnan érkező turistáinak, látogatóinak forgalma – Gyűjtőfogalma mindazon szervező-, propagálóés alkotótevékenységnek, amely a lakóhelyen kívül eső vidékek megismerésével függ össze – Közgazdasági kategória
Alapfogalmak VII. • Utazás – A turistaság egyik formája, válfaja – Több formája is van – Célok és szervezési forma alapján tovább csoportosítható
A turizmus motiváció
Motívumok – szakágak II. • Sport
• Emberi tényező – Megismerési és tanulásvágy, kíváncsiság …
• A természeti táj szépségei • Gazdasági és társadalmi tényezők – Műemlékek, történelmi értékek …
• Szubjektív tényezők – Fizikai és szellemi kikapcsolódás, önmegvalósítás, kapcsolatok ápolása …
Motívumok – szakágak I. • Üdülés, pihenés • • • •
Vásárlás Gyógykezelés Kikapcsolódás Látogatás
• Szociálturizmus Nyaralás • Bevásárlóturizmus • Gyógyturizmus • Hétvégi turizmus • Honvágyturizmus Családi turizmus
• Kirándulás • Faluismeret • Vallás
• Alpinizmus Túrázás • Természetjárás Táborozás • Falusi turizmus agrárturizmus • Zarándoklat-turizmus
Motívumok – szakágak III. • Kiküldetés Üzletkötés • Incentíve turizmus • Jutalomutak • Tudományos tevékenység • Konferenciaturizmus • Kiállítási és vásári • Kiállítás, vásár turizmus • Üzleti tevékenység
• Tanulás • Kultúra • Szabadidő-kihasználás
• „szabadidőipar”
Összefoglalva: A TURIZMUS… • • • • • •
Meghatározott szükségletet elégít ki Kellékei: egészség, idő, pénz Az életmód, életvitel szerves része Szabadidőhöz kötődik Aktív tevékenység Motivációja a változatosság igénye
Összefoglalva: A TURIZMUS… • A kultúra, a tanulás, az ismeretszerzés, az önismeret része • Segít a politikai, művelődési, szociálisegészségvédelmi és gazdasági tényezők összehangolásában • A feltöltődés eszköze • Értékközvetítő, a béke és kultúra hírnöke • Interdiszciplináris témakör • Fontos társadalmi jelenség • Fontos nemzetgazdasági ágazat
Összefoglalva: A TURIZMUS… • Jellemzői: – Nagyfokú mobilitás – Autós turizmus előretörése – A turisztikai szolgáltatások körének bővülése – A tömegjelleg erősödése – A fogadóképesség bővülése – Változatos turisztikai formák meghonosodása
A turisztika rendszertana • Osztályozási típusok – A turisták származási helye szerint – A résztvevők száma szerint – A résztvevők életkora szerint – A tartózkodási idő szerint – Évszakok szerint – Szállásforma szerint – Igénybe vett közlekedési eszköz szerint
A turisztika rendszertana • Osztályozási típusok – Fizetési mérleg alakulása szerint – Szervezési forma szerint – Finanszírozási mód szerint – Szociológiai tartalom szerint – Fő tevékenységi forma szerint – A forgalom lebonyolítása szerint – Távolság szerint – Úticélok alapján
A turisztika kapcsolatrendszere I. • • • • • • • • • •
Gazdaság Piac Környezet Egészségtan Reklám Statisztika Politika Szociológia Pénzügy Területrendezés
A turisztika kapcsolatrendszere II. Mindezek ismerete és összehangolása kialakíthat egy turisztikai információs hálózatot.
Turisztikai feltárási terv
A turizmus gazdasági jelentősége • Ez a világ egyik legnagyobb munkaerőpiaca • Kb. minden 15. ember ebben a szektorban dolgozik (kb. 160 millió ember)
• 3. legfontosabb ágazata a világgazdaságnak – 1. olajipar – 2. hadiipar – 3. turizmus
• Több országban ez a legfontosabb munkahelyteremtő ágazat – A nyugat-európai lakosság 10%-a a turizmusban dolgozik
• Jelentősen hozzájárul az adóbevételekhez • A világon termelt GDP 6%-át, az export 10%-át biztosítja
• • • •
Gazdasági húzóágazat (lehet) Külkereskedelmi tevékenység Devizatermelő A nemzetgazdaság fellendülésének megindítója (lehet) • Kedvezően hat(hat) a … – Munkaerő-piacra – Az infrastuktúrára – Stb.
Statisztikák Nemzetközi turistaérkezések földrészenként
1990
11%
2010
2%
6% 22%
20% 51% 3%
64%
Európa Afrika Amerika Kelet-Ázsia Egyéb
16%
5%
Európa Afrika Amerika Ázsia Közel-Kelet
Európa • Még mindig Európa az első a világ turisztikai forgalmában • Részaránya folyamatosan csökken • Bevétel – 1975. 63,5% – 1996. 50,8%
Magyarország • Kb. 300 ezer ember él a turizmusból • Kis- és középvállalkozások dominanciája – Tömegjelleg – Alacsony költési szint – Átutazók nagy száma
• Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Anglia
Európa • Az iparág bevétele több mint 3,5 billió dollár • Több mint 300 millió turista érkezik a térségbe • Kb. 150 millió dollárt költöttek
Magyarország • Látogatószám alapján 5-7. helyen világviszonylatban • A világ turistaforgalmából kb. 4-5%-kal, Európa forgalmából kb. 7-8 %-kal részesedik • Devizabevétel alapján 20-25. hely
Magyarország Gazdasági jelentőség
Magyarország
Forrás: KSH
2005 GDP
990 milliárd Ft
• Egynapos látogatásokból származik a bevétel 29%-a (+28%)
2007 5,4 %
Foglalkoztatá 303 ezer fő 7,9 % s
1322 milliárd Ft
5,9 %
– 1/3 vásárlási céllal érkezik – Átutazók
• Több napra látogatók 323 ezer fő
8,4 %
Magyarország • 2008. első három negyedévében a külföldiek mo-i fogyasztása 815 milliárd Ft volt (+14% 2007-hez képest) • Turisztikai motivációból 557 milliárd Forintot (+12%) költöttek • 31,131 millió fő külföldi látogató (2010) • 12,465 millió fő külföldre utazó magyar (2010)
– 86% szabadidő eltöltése céljából – 14% üzleti célból
Magyarország • Legnépszerűbb régiók: – Budapest (40%) – Nyugat-Dunántúl (25%)
Vendégforgalom a kereskedelmi szálláshelyeken Belföldi
Budapes t Balaton Gyógyés wellness -szállók
Lehetőségek a turizmusban
Külföldi
Vendégek (ezer fő)
Átl. tartózkodási idő
Vendégek (ezer fő)
Átl. tartózkodási idő
379 869
2,1 2,9
2117 308
2,4 5,0
445
2,9
305
4,2
• Folyamatosan növekszik az utazási igény • A fő fejlődési irány az autós turizmus a tömegturizmusban • 50 millió kereskedelmi szálláshely (2000)
Lehetőségek a turizmusban
Magyarország • • • •
537 konferencia az országban 2010-ben Kb. 24 ezer belföldi résztvevő Kb. 102 ezer külföldi résztvevő Egy-egy konferencia átlagos időtartama 4 nap
• • • • • •
A kedvező politikai légkör A gazdasági- társadalmi viszonyok javulása A lakossági jövedelmek növekedése A szabadidő növekedése A kulturális színvonal emelkedése Az urbanizáció terjedése a fejlett és közepesen fejlett térségekben fokozni fogja az utazási igényt
Lehetőségek a turizmusban • Összekapcsolható a vidékfejlesztéssel • Csökkentheti a munkanélküliséget • Segítheti az elmaradott térségek felzárkóztatását • Egyes államok közeledését is elősegítheti • Érdekelt a természeti és kulturális értékek megőrzésében • A XXI. sz. húzóágazata lehet
Feltételek • Felkészült, nyitott, igényes, vállalkozó szellemű, pozitív szemléletű, megfelelő magatartás, művelt vendéglátók és utazók • A feltételeket az adott országos, régió, terület adottságaihoz kell szabni
