AKI KERES, ÉS AKI TALÁL AZ ÉLET ÉRTELMESSÉGE KERESÉSÉNEK ÉS MEGÉLÉSÉNEK MÉRÉSE AZ ÉLET ÉRTELME KÉRDŐÍV MAGYAR VÁLTOZATÁVAL *

Magyar Pszichológiai Szemle, 2012, 67. 1. 125–149. DOI: 10.1556/MPSzle.67.2012.1.8.

AKI KERES, ÉS AKI TALÁL – AZ ÉLET ÉRTELMESSÉGE KERESÉSÉNEK ÉS MEGÉLÉSÉNEK MÉRÉSE AZ ÉLET ÉRTELME KÉRDŐÍV MAGYAR VÁLTOZATÁVAL* ———

MARTOS TAMÁS1 – KONKOLŸ THEGE BARNA2 Semmelweis Egyetem, Mentálhigiéné Intézet; Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet E-mail: [email protected]; [email protected] 1

2

Beérkezett: 2011. december 1. – Elfogadva: 2012. január 15.

Az élet értelmességének mint a személyiség- és egészségpszichológia egyik fontos konstruktumának a kutatása hosszú időn át főként az értelem megélésére fókuszált, és nagyrészt figyelmen kívül hagyta az értelem keresését. Tanulmányunkban áttekintjük azokat az elméleti és empirikus összefüggéseket, amelyek azt igazolják, hogy az értelem megélése és az értelem keresése egymástól jelentős mértékben független jelenségek. Bemutatjuk továbbá az Élet Értelme Kérdőív (Meaning in Life Questionnaire, MLQ, STEGER, FRAZIER és munkatársai, 2006) magyar adaptációját (MLQ-H). Négy minta összesen 1290 válaszadójának adatait elemezve azt találtuk, hogy az MLQ-H megbízhatósági mutatói (0,79 ≤ Cronbachalfa ≤ 0,89), konstruktum- és konvergensvaliditása kiváló. Az élet értelmességének megélése az érzelmi labilitás kivételével pozitív kapcsolatban állt az ötfaktoros személyiségmodell vonásaival, a jóllét mutatóival és az intrinzik életcélok fontosságával, és negatívan jelezte előre az érzelmi labilitást és a negatív érzelmek gyakoriságát. Az értelem keresése előrejelezte a magasabb extroverziót, lelkiismeretességet, nyitottságot és az intrinzik életcélok magasabb prioritását, egyúttal azonban a magasabb érzelmi labilitást is. Eredményeink alapján az MLQ-H érvényes és megbízható mérőeszköznek bizonyult, amely alkalmas az élet értelmességéhez való szubjektív viszony többszempontú felmérésére. A talált összefüggések meg*

A szerzők ezúton mondanak köszönetet Rózsa Sándornak és az OS Hungarynak, hogy kutatási célra rendelkezésre bocsátották a BFQ kérdőív magyar változatát (1. minta), valamint közreműködtek az adatok kiértékelésében. A kutatást részben támogatta továbbá az OTKA T042574 és K 68 019 számú pályázata is.

125

126

Martos Tamás – Konkolÿ Thege Barna

erősítik továbbá az értelem megélésének pozitív jellegét, egyúttal pedig arra utalnak, hogy az értelem keresése kettős természetű folyamat, amely magában hordozza az elbizonytalanodás és a fejlődés lehetőségét is. Kulcsszavak:

élet értelmessége, értelemkeresés, Élet Értelme Kérdőív, személyiségvonások, életcélok, jóllét

BEVEZETÉS

Az élet értelmességének konstruktuma a pszichológiában és az egészségtudományokban Az elmúlt évtizedben a pszichológia és általában az egészségtudományok területén újra feltámadt az érdeklődés az élet értelmességének konstruktuma (meaning in life, life meaning) iránt. FRANKL (1994, 1997, 2005) úttörő munkássága nyomán az empirikus kutatások első hulláma bő negyven évvel ezelőtt kezdődött, azonban annak módszertani gyengeségei miatt több évtizedes hullámvölgybe került. Ma ismét sokasodnak az értelmességgel kapcsolatos, nagy és heterogén mintákon, részben longitudinális elrendezéssel végzett vizsgálatok, ami összefügg a megfelelő pszichometriai tulajdonságokkal bíró mérőeszközök kifejlesztésével is. A vizsgálatok fókusza igen tág: a személyiség-lélektantól a fejlődéspszichológián át az egészség- és klinikai pszichológiáig és orvosi határterületekig megannyi kutatási kérdés vetődik fel. Néhány vizsgálat például annak szentelt figyelmet, hogy összefügg-e az élet értelmessége az alapvető személyiségvonásokkal (HALAMA, 2005; LÄNGLE, ORGLER és KUNDI, 2003; SCHNELL és BECKER, 2006). Mások azt mutatták ki, hogy az értelemmel való betöltöttség stressz-barrier funkcióval bír (BAUER-WU és FARRAN, 2005; MASCARO és ROSEN, 2006; SCHULENBERG, 2004). SKRABSKI, KOPP és munkatársai (2005) hazai, illetve SONE, NAKAYA és munkatársai (2008) japán vizsgálata szerint pedig az élet értelmesként való megélése az idő előtti elhalálozással korrelál negatívan. Az összefüggést magyarázhatja, hogy az élet értelmességével fordított kapcsolatban állnak az egészségkárosító magatartások (KONKOLŸ THEGE, BACHNER, KUSHNIR és KOPP, 2009; MARSH, SMITH és munkatársai, 2011; RAHMAN, 2001). De a kutatások szerteágazóságát jól illusztrálja például NAIR (2003) áttekintő tanulmánya, amely kimutatja, hogy az élet értelmessége, az életcélok megléte és jellege fontos szerepet játszik a szomatikus betegek rehabilitációjának sikerességében is. Mindezt figyelembe véve, az élet értelmessége az ember mentális működés fontos faktorának, s mint ilyen további kutatásra érdemes konstruktumnak bizonyult.

126

Aki keres, és aki talál – az élet értelmessége keresésének és megélésének mérése …

127

Az élet értelmességének megélése és keresése Az élet értelmesként való megéléséhez tartozik, hogy a személy olyan tetteket visz véghez, illetve olyan élményeket él át, amelyeket valóban érdemesnek érez arra, hogy megvalósítsa és megtapasztalja azokat; valamint képes arra, hogy az általa nem módosítható, kedvezőtlen adottságokban is értelmet találjon. Az értelemmel való betöltöttség FRANKL (1997) szerint mindig személy- és helyzetspecifikus értékek megvalósításának következtében jön létre. Ezek az értékek lehetnek: 1. alkotó értékek, amelyek valamilyen alkotás, valaminek az aktív létrehozása, véghezvitele révén valósulnak meg (például hivatás, művészi alkotás létrehozása stb.); 2. élményértékek, amelyek esetén az ember inkább befogadó, mint teremtő, ilyen például a műalkotások, más esztétikai értékek élvezete vagy éppen a természet csodálata; 3. beállítódási értékek, amelyek a megmásíthatatlan adottságokhoz való hozzáállásban nyilvánulnak meg, mint amilyen például a szenvedés, halál méltósággal viselése. A három nagy értékkategória megvalósításában az a közös, hogy valami olyat hoznak az életbe, amelynek hatására az ember egyéb nehézségeitől függetlenül – megélésük idején vagy előtte, bennük reménykedve – úgy érzi: megéri élni. Fontos hangsúlyozni, hogy ez az „érdemes” nem mindig azonos a kellemessel vagy az örömtelivel. Ha ez a minden emberben meglévő értelmesség iránti vágy beteljesületlen marad valakiben, az FRANKL (1988) szerint első lépésben „egzisztenciális frusztrációhoz” vezet. Ez kedvező esetben az értelemproblematikára való fokozott nyitottságban, vagyis az értelmesség keresésében nyilvánul meg, a személy így törekszik helyreállítani az egyensúlyt, eközben pedig fejlődést élhet át. Rosszabb esetben azonban ugyanezen a motivációs bázison megjelenhetnek azok a viselkedésformák (például tudatmódosító szerek használata), amelyek azáltal, hogy – legalább ideiglenesen – megszabadítják a személyt önazonosság-tudatától és döntési felelősségétől, feloldják az egzisztenciális frusztráció kényelmetlen élményét. Az egzisztenciális frusztráció további jele lehet a gyakori unatkozás (MELTON és SCHULENBERG, 2007), az általános indítékszegénység és a vak konformitás is (DAS, 1998). FRANKL (2005) szerint tehát az élet értelmességének keresése 1. megkülönböztetendő az élet értelmesként való megélésétől; 2. önmagában még nem kóros, segítheti a személyt élete egy deficitesen működő aspektusának korrekciójában; 3. hosszú távú fennállta, illetve a vele való sikertelen megküzdés esetén azonban növeli a testi és lelki jóllétet veszélyeztető mentális állapotok és zavarok – Frankl terminológiájában noogén neurózisok –, illetve önkárosító magatartások előfordulásának valószínűségét. A nem túl nagy számú empirikus vizsgálat szerint az élet értelmességének megélése és keresése valóban két, egymástól jól megkülönböztethető és egymástól jelentős mértékben független emberi tapasztalat, amelyek egymással csak gyenge 127

128


negatív kapcsolatban állnak (CRUMBAUGH, 1977; REKER és COUSINS, 1979; STEGER, FRAZIER és munkatársai, 2006; STEGER, KASHDAN és munkatársai, 2008; STEGER, OISHI és KESEBIR, 2011). Ugyanakkor a két változó viszonyát számos egyéb változó moderálja: a negatív kapcsolat erősebb azoknál, akik kevésbé autonómak, hajlamosabbak a rágódásra (rumináció), magatartásukra kevésbé jellemzőek a megközelítő tendenciák és kevésbé nyitottak, de azoknál is, akik pozitívabb emberi kapcsolatokat tapasztalnak meg (STEGER, KASHDAN és munkatársai, 2008). A két konstruktum továbbá eltérő mintázatú összefüggést mutat más változókkal. Míg az élet értelmessége pozitívan jár együtt a pszichológiai jóllét megannyi indikátorával (KUNDI, WURST és LÄNGLE, 2003; REKER és FRY, 2003; SHEK, 1992; ZIKA és CHAMBERLAIN, 1992), addig az élet értelmének keresése sokszor a mentális egyensúly megbomlását kíséri. Így az életükben értelmet intenzívebben kutatók mind a jelenükkel, mind a múltjukkal elégedetlenebbek, és magasabb pontszámokat érnek el a neuroticitásskálákon is (STEGER, KASHDAN és munkatársai, 2008). Az értelem kereséséről így kialakult kissé negatív képet árnyalják STEGER és munkatársai eredményei (megjelenés alatt), akik azt találták, hogy az élet értelmességének keresése moderálja az értelmesség megélése és a jóllét közti kapcsolatot; vagyis az életükben értelmet erősebben keresőknél a jóllét erősebben korrelál az élet értelmességével, mint a kevésbé aktív keresőknél. Az értelemkeresés pozitív kapcsolatban áll a nyitottság személyiségvonásával is (STEGER, KASHDAN és munkatársai, 2008). További sajátosságnak tűnik, hogy serdülőkorban az élet értelmességének keresése a fejlődés normatív része, és így egészségesebb funkcionálással jár együtt (BRASSAI és PIKÓ, 2007). Fontos kiemelni tehát, hogy a két konstruktum viszonyrendszere más változókkal nem tükörképszerű, vagyis az értelmesség keresése nem egyszerűen az értelmesség megélésének hiánya, hanem önálló dimenzió (STEGER, KASHDAN és munkatársai, 2008; STEGER és munkatársai, közlésre benyújtva).

Az élet értelmességének megélése és keresése a pszichológiai mérés aspektusából Az elmúlt négy és fél évtizedben, mióta az első próbálkozások megtörténtek az élet értelmesként való megélésének operacionalizálására (CRUMBAUGH és MAHOLICK, 1964), a konstruktumnak mintegy másfél tucat mérőeszközét dolgozták ki a lélektan és az orvostudomány területén tevékenykedő kutatók (BATTHYANY és GUTTMANN, 2006). Ezek közül több már Magyarországon is validálásra került; így az elsőként kidolgozott és a mai napig világszerte legtöbbet használt Életcélkérdőív (Purpose in Life Test; CRUMBAUGH és MAHOLICK, 1964; KONKOLŸ THEGE és MARTOS, 2006), az Európában elsőként kidolgozott Logo-Teszt (LogoTest; LUKAS, 1986), illetve módosított változata (KONKOLŸ THEGE, MARTOS és munkatársai, 2010), a legújabbak között számon tartott Egzisztencia Skála (Existence Scale; LÄNGLE és munkatársai, 2003) és annak rövidített változata (KONKOLŸ THEGE és MARTOS, 2008) vagy az epidemiológiai felmérések sajátosságainak is megfelelő Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív (RAHE és TOLLES, 128


129

2002) élet értelmességét mérő alskálája (BSCI-LM; KONKOLŸ THEGE, MARTOS és munkatársai, 2008). Az élet értelmessége konstruktum elterjedt, de hazánkban egyelőre nem használt mérőeszköze az „Élethez való viszonyulási profil” (Life Attitude Profile; REKER, 1992), az „Élet megbecsülésének indexe” (Life Regard Index; BATTISTA és ALMOND, 1973) vagy a „Személyes értelmességi profil” (Personal Meaning Profile; WONG, 1998). Ezek, illetve a többi, név szerint nem említett mérőeszköz döntő többségükben az élet értelmesként való megélését igyekeznek megragadni; az élet értelmének keresése mint mérhető konstruktum eddig jórészt háttérben maradt. Ez alól az egyetlen érdemi kivétel sokáig a „Szellemi célok keresése teszt” volt (Seeking of Noetic Goals Test – SONG; CRUMBAUGH, 1977), amelyet alkotója az Életcél Kérdőív kiegészítőjének dolgozott ki, kifejezetten az értelmesség keresésének mérésére. Ezt a kérdőívet azonban meglehetősen kevés kutatás alkalmazta, nem kis részben azért, mert faktoriális homogenitását és validitását érdemi kritikák érték (DYCK, 1987; MORELAND, 1985; REKER és COUSINS, 1979). Legjobb tudomásunk szerint e mérőeszközön kívül 2006-ig nem született olyan általános, megfelelő módszertannal kidolgozott és pszichometriailag ellenőrzött skála, amely az élet értelmességének keresését próbálta volna feltárni.1

A jelen tanulmány – Az Élet Értelme Kérdőív magyar adaptációja Michael F. Steger és munkatársai 2006-ban publikálták a 10-tételes Élet Értelme Kérdőívet (Meaning in Life Questionnaire − MLQ; STEGER, FRAZIER és munkatársai, 2006), amelynek sajátossága, hogy egyszerre méri az élet értelmességének megélését (Presence), elsősorban az értelmességre vonatkozó kognitív értékelés formájában, és annak keresését (Search). Az elméleti tisztaság mellett a mérőeszköz kiváló pszichometriai mutatókkal is rendelkezik; rövidsége és egyszerűsége miatt két alskálája jól elkülönült mind egymástól, mind a rokon konstruktumoktól (STEGER, FRAZIER és munkatársai, 2006). A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján használata célszerűnek látszik még az élet értelmessége mérésére korábban kidolgozott mérőeszközökkel összevetve is, és különösen akkor, ha az értelmesség keresése felé fordul a kutató érdeklődése. Tanulmányunkban megismertetjük az olvasót az Élet Értelme Kérdőív adaptálásának lépéseivel és a magyar változat (MLQ-H) pszichometriai jellemzőivel. Emellett megvizsgáljuk a kérdőív két dimenziójának összefüggéseit a személyiség alapdimenzióival, az életcélok fontosságával és a pszichológiai jóllét mutatóival. Végül javaslatot teszünk egy még rövidebb, az epidemiológiai kutatásokban is könnyen használható változat kialakítására.

1

FJELLAND, BARRON és FOXALL (2008) kitűnő összefoglaló tanulmánya megemlít még néhány olyan mérőeszközt, mely a keresés dimenziójára vonatkozik, ezek azonban vagy kifejezetten a betegség értelmére irányuló keresést mérik fel vagy mindössze egyetlen disszertáció erejéig merültek fel a szakirodalomban.

129

130


MÓDSZER

Minták és eljárás Az elemzésben négy olyan adatbázis adatait használtuk fel, amelyek 2008–2009ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem pszichológia szakán végzett kérdőíves adatfelvételekből származnak. Az adatfelvételben pszichológushallgatók vettek részt különböző tárgyak (pszichometria, személyiségpszichológia gyakorlat) követelményeinek teljesítése részeként. Az adatgyűjtésben részt vevő hallgatók az adatgyűjtésre való kiképzés után felnőtt ismerőseik körében vették fel a kérdőíveket. A kitöltők részletes írásbeli tájékoztatást kaptak a kutatás céljáról, és anonimitásuk megőrzése mellett, önkéntesen töltötték ki a kérdőíveket. Az eljárás hátránya, hogy nincs információnk a visszautasítási arányról. Az egyes minták legfontosabb jellemzőinek leírását ld. az 1. táblázatban. 1. táblázat. A vizsgálatban elemzett minták jellemzői és az MLQ skáláinak leíró statisztikái

1.

2.

3.

4.

minta N Férfi Nő Életkor (év) átlag szórás Oktatásban eltöltött idő (év) átlag szórás MLQ-P* átlag szórás skew SE-skew Cronbach-alfa MLQ-S átlag szórás skew SE-skew Cronbach-alfa További kérdőívek

130

437 169 (38,7%) 268 (61,3%) 18–83 29,60 12,31 8–24 14,99 02,45

399 156 (39,1%) 243 (60,9%) 18–87 30,06 13,77 10–26 15,44 02,30

235 112 (47,7%) 119 (52,3%) 18–79 28,82 12,34 10–24 14,64 02,40

219 066 (30,1%) 154 (69,9%) 18–77 34,88 14,83 8–17 14,18 02,46

24,82 6,89 –0,439 0,117 0,881

25,41 7,06 –0,782 0,122 0,894

25,62 7,28 –0,915 0,159 0,890

24,99 6,91 –0,662 0,165 0,879

20,90 7,75 –0,341 0,117 0,856

23,67 6,56 –0,665 0,122 0,803 PIL, SWLS, RSE

21,97 7,43 –0,407 0,159 0,793 SWLS, RSE, PNE

22,82 7,37 –0,577 0,165 0,836

BFQ, ES

AI

¨


131

Eszközök Az egyes felmérésekben nem azonos tesztbattériával dolgoztunk, a jelen kutatásban alkalmazott eszközök közül egyedül az MLQ-H-t vettük fel mindegyik esetben. Az 1. táblázatban megadjuk, hogy az egyes mintákban az MLQ-H mellett pontosan mely kérdőívek szerepeltek. A továbbiakban ennek külön jelzése nélkül röviden bemutatjuk az egyes felmérésekben alkalmazott eszközöket. MLQ-H Az MLQ-H fordítását a szerzők az angol változat alapján (STEGER, FRAZIER és munkatársai, 2006) az eredeti, első szerzővel való egyeztetés során készítették el a standard fordítás-visszafordítás eljárással (BRISLIN, 1986). A kérdőív 10 tételből áll, amelyből öt az értelmesség megélését (Presence, például „Tudom, hogy mi az életem értelme.” MLQ-P), míg öt az értelem keresését méri (Search, például „Keresek valamit, amitől értelmesnek érezhetem az életemet” MLQ-S). A válaszadás 7-fokú Likert-típusú skálán történik (1= egyáltalán nem igaz, 7 = teljesen igaz). A kérdőív további jellemzőit az Eredmények részben adjuk meg. Big Five Questionnaire (BFQ) Az öt alapvető személyiségvonás mérésére a BFQ (CAPRARA, BARBARANELLI és munkatársai, 1993) magyar változatát használtuk (RÓZSA, KŐ és OLÁH, 2006). A kérdőívben 24-24 tétel méri az Energia (Extroverzió), a Barátságosság, a Lelkiismeretesség, a Neuroticitás (érzelmi labilitás) és a Nyitottság dimenzióit (Cronbach-alfák 0,770, 0,736, 0,734, 0,857 és 0,714, a fenti sorrendben). A kérdőívhez egy további, 12-tételes becslőskála is tartozik, amely a társas megfelelésre való hajlamot, illetve az ennek megfelelő választendenciát méri (alfa = 0,654). Egzisztencia Skála (ES) Az Egzisztencia Skála (LÄNGLE és munkatársai, 2003) a létezésre való személyes képesség négy alapvető elemének mérésére szolgál, amelyek a szerzők szerint a következők: az észlelés, az értékek felismerése, a döntéshozatalra való képesség és a felelősségvállalás. A skála rövidített változata nyolc tételből áll (KONKOLŸ THEGE és munkatársai, 2008), például „Belsőleg szabadnak érzem magam”, illetve „Sok mindent csak azért teszek, mert azt tennem kell, nem pedig azért, mert azt tenni akarom (fordított)”. A válaszadás 6-fokú Likert-típusú skálán történik (1 = nem igaz, 6 = igaz, Cronbach-alfa = 0,740).

*

MLQ-P: Élet Értelme Kérdőív értelmesség megélését mérő alskálája; MLQ-S: Élet Értelme Kérdőív értelmesség keresését mérő alskálája; BFQ: Big Five Questionnaire; ES: Egzisztencia Skála; PIL: Életcél Kérdőív (Purpose in Life Test); SWLS: Élettel való Elégedettség (Satisfaction with Life Scale,); PNE: Pozitív és negatív érzelmek; RSE: Rosenberg Önértékelés skála; AI: Aspirációs Index

131

132


Életcél Kérdőív (PIL) Az Életcél Kérdőív, (CRUMBAUGH és MAHOLICK, 1964; KONKOLŸ THEGE és MARTOS, 2006) 20 tételes, 7-fokú skálával működő eszköz, amely a frankli értelemben vett értelmességet méri (életcélok világossága, az egyéni élet értékéhez és a halálhoz való viszonyulás, az unalom és a jelenben való elmerülni-tudás, valamint néhány tényező a kontrollérzés és énhatékonyság területéről). A kérdőív megbízhatósága mintánkban is jó volt: Cronbach-alfa = 0,869. Pozitív és negatív érzelmek gyakorisága (PNE) A kérdőívben négy pozitív (boldog, vidám, elégedett, derűs), illetve négy negatív érzelem (elégedetlen, szomorú, rosszkedvű, csalódott) elmúlt két hétben tapasztalt gyakoriságára kérdeztünk rá (BRUNSTEIN, SMITH és GRAESSMAN, 1998). A vizsgálati személyek 7-fokú Likert-skála segítségével válaszolhattak (1 = nagyon ritkán, 7 = nagyon gyakran tapasztaltam az érzelmet). A pozitív és negatív érzelmeket külön átlagoltuk. Mindkét alskála belső megbízhatósága jó volt (Cronbach-alfa = 0,844, illetve 0,838 a fenti sorrendben). Élettel Való Elégedettség Skála (SWLS) Az Élettel Való Elégedettség Skála (Satisfaction With Life Scale – SWLS) öttételes, 7-fokú Likert-típusú skálával rendelkező mérőeszköz, amely az élettel való globális elégedettséget méri (DIENER, EMMONS és munkatársai, 1985; például „A legtöbb tekintetben az életem majdnem ideálisnak mondható”). A kérdőívnek a szerző honlapjáról letöltött magyar változatával dolgoztunk. A mérőeszköz belső megbízhatósága vizsgálatunkban is megfelelő volt (Cronbach-alfa = 0,802 és 0,857). Rosenberg Önértékelés Skála (RSE) A résztvevők önértékelését ROSENBERG (1965) 10 tételes skálájával mértük. A skála az általános (globális) önértékelést, az önelfogadásra és az önmagunk értékességére vonatkozó állításokkal méri (például „Úgy érzem, sok jó tulajdonságom van.”). A válaszadás négyfokú Likert-típusú skálán történik (1 = egyáltalán nem értek egyet, 4 = teljesen egyetértek). A skála belső konzisztenciája mindkét mintánkban megfelelőnek bizonyult (Cronbach-alfa: 0,847 és 0,861). Aspirációs Index (AI) A 35 tételes Aspirációs Indexszel (KASSER és RYAN, 1996; V. KOMLÓSI, RÓZSA és munkatársai, 2006) különböző területekhez tartozó életcélok (aspirációk) fontosságát mértük fel 7-fokozatú Likert-típusú skálán (1 = „egyáltalán nem fontos”; 7 = „nagyon fontos”). A kérdőív hét alskálából áll: három intrinzik (I) és három extrinzik (E) aspirációt, egy alskála pedig a testi egészséggel kapcsolatos életcélokat méri fel. Az alskálák a kérdőívben való előfordulásuk sorrendjében a követke132


133

zők: gazdagság (E) például „Nagyon gazdag ember legyek”; személyes növekedés (I) például „Fejlődjek és új dolgokat tanuljak”; hírnév (E) például „Sokan ismerjék a nevemet”; tartalmas emberi kapcsolatok (I) például „Olyan barátaim legyenek, akikre mindig számíthatok”; jó megjelenés (E) például „Mindig fiatalos maradjak (elrejtve az öregedés jegyeit)”; társadalmi elkötelezettség (I) például „A társadalom jobbá tételéért dolgozzak”; egészség, például „Fizikailag egészséges legyek.” Mind a hét alskála megbízhatósága megfelelő volt (Cronbach alfa >= 0,773), jelen elemzésben az intrinzik és extrinzik alskálákat összevontuk, és az összesített Extrinzik és Intrinzik mutatókkal számoltunk tovább (skálákként számolva Cronbach-alfa = 0,926 és 0,920).

EREDMÉNYEK

Az MLQ-H konfirmatív faktorelemzése Az MLQ-H tíz tételét elsőként konfirmatív faktorelemzésnek vetettük alá. A modellt két kovariálódó látens változóval építettük fel (1. ábra), az egyes változókat az elméleti modell szerint várható látens változóhoz rendeltük. Maximum likelihood becslést alkalmaztunk, és a négy mintát külön csoportként kezeltük (multigroup elemzés). Ez lehetőséget adott arra, hogy a kérdőív belső struktúrájának alminták közötti stabilitását is ellenőrizzük. Többféle modellt teszteltünk: a kényszermentes modellhez képest (ahol az egyes minták között nincs megfeleltethetőség a konkrét becsült paraméterek tekintetében) progresszíven vizsgáltuk az egyes alminták egyezésének valószínűségét a faktorsúlyok azonosságának, a strukturális kovarianciák (P és S korrelációja) azonosságának, a mért, illetve a latens változók becsült átlaga (intercept és reziduum) azonosságának feltételezésével. Az egyes modellek illeszkedési mutatóit a 2. táblázatban közöljük. Látható, hogy valamennyi modell viszonylag jó illeszkedést mutat: az NFI (Normed Fit index), a TLI (Tucker-Lewis Index) és a CFI (Comparative Fit Index) értéke a jó

2. táblázat. A többcsoportos konfirmatív faktorelemzés modelljeinek összehasonlítása

Khinégyzet

df

p

Khi-négyzet/df

NFI

TLI

CFI

RMSEA

1 Kényszermentes

548,6

136

< 0,001

4,03

0,912

0,889

0,931

0,049

2 Súlyok 3 Strukturális kovarianciák 4 Interceptek

603,7

160

< 0,001

3,77

0,903

0,898

0,926

0,046

617,1

163

< 0,001

3,79

0,901

0,898

0,924

0,047

842,5

193

< 0,001

4,37

0,865

0,877

0,892

0,051

848,5

199

< 0,001

4,26

0,864

0,88

0,892

0,050

5 Reziduumok

azonosak

Modell

133

134

Martos Tamás – Konkolÿ Thege Barna MLQ-H_1

MLQ-H_4

MLQ-H_5

–0,769 –0,846 –0,774

MEGÉLÉS

–0,776 MLQ-H_6

–0,693

MLQ-H_9 – 0,172

MLQ-H_2

–0,684

MLQ-H_3

–0,670

MLQ-H_7

–0,730 –0,812

MLQ-H_8

MLQ-H_10

–0,726

KERESÉS Khi-négyzet CFI TLI NFI RMSEA

= 617,1 = 0,926 = 0,898 = 0,901 = 0,047

1. ábra. Az MLQ-H faktorstruktúrájának konfirmatív faktorelemzése: standardizált együtthatók (többcsoportos elemzés; a faktorsúlyok és a korrelációs együttható csoportok közötti azonosságának feltételezésével)

illeszkedés határértéknek tartott legalább 0,9 körül, míg a modellek gazdaságosságát is számításba vevő RMSEA (Root Mean Square Error of Approximation) szintén a felső határértékként számon tartott 0,06 alatt volt (HU és BENTLER, 1999). A Khi-négyzet értékek változásának szignifikanciája alapján valamennyi modell szignifikánsan különbözött az összes többi modelltől. Az illeszkedési mutatók megvizsgálása nyomán azt láthatjuk, hogy az első három modell hasonló, és egyúttal megfelelő illeszkedést mutatott: az NFI és a CFI 0,9 felett van, a TLI közelítőleg 0,9 (és jobb, mint a kényszermentes megoldás esetében), míg az 134


135

RMSEA 0,05 alatt van. A következő két modell mutatói ezzel szemben kevésbé kedvezőek: az NFI, a TLI és a CFI 0,9 alá esik, míg az RMSEA 0,05 fölé kerül, azaz az illeszkedés gyengül. Ennek alapján a lehetséges legjobban illeszkedő megoldásként megfelelő illeszkedéssel elfogadhatjuk a harmadik modellt, ahol a faktorsúlyok azonosak az egyes almintákban, és a két látens változó közötti korreláció viszonylag alacsony (r = – 0,17; p < 0,01). Összességében azt mondhatjuk tehát, hogy az MLQ-H faktorstruktúrája jól megfelel az elméleti modellben leírtaknak, és ez a struktúra az egyes minták között is stabilnak mutatkozott. Nem igazolható viszont megfelelő biztonsággal az, hogy a mért értékek és a látens változók átlagai is azonosak, azaz az egyes alminták eltérő összetételének, sajátosságainak megfelelően az értelem megélése és a keresése kis mértékben különbözhet az alminták között.

Az MLQ-H leíró statisztikája és megbízhatósága Az MLQ-H skáláinak leíró statisztikáját és az egyes alskálák Cronbach-alfa értékeit az 1. táblázatban almintánként közöljük. Látható, hogy az alskálák megbízhatósága megfelelő. A két alskála közötti interkorreláció az egyes almintákban a konfirmatív elemzésben talált becsült érték körül ingadozott (minimum: – 0,026, nem szign., maximum: – 0,26, p < 0,001). Az MLQ-P kismértékű negatív ferdeséget mutatott, míg az MLQ-S ferdesége nagyon alacsony mértékű volt. 3. táblázat. Tájékoztató leíró adatok az MLQ-H alskáláira nemi és korcsoportos bontásban

férfi

nő

együtt

életkor (év)

N

26 alatt 26–45 45 felett összes férfi 26 alatt 26–45 45 felett összes nő 26 alatt 26–45 45 felett teljes minta nem főhatás kor főhatás nem×kor interakció

254 155 092 501 456 186 138 780 710 341 230 12810 F F F

MLQ-P átlag szórás 25,02 7,26 25,70 6,84 26,70 6,11 25,54 6,95 24,28 7,12 25,02 6,99 26,87 6,61 24,92 7,06 24,55 7,18 25,33 6,92 26,80 6,41 25,16 7,02 0,89 *** 7,75*** 0,37

MLQ-S átlag szórás 21,93 7,68 21,41 7,24 20,80 7,15 21,56 7,45 23,38 6,94 21,89 7,58 21,75 7,77 22,73 7,28 22,86 7,24 21,67 7,42 21,37 7,53 22,27 7,36 4,30* 3,86* 0,49*

MLQ-P = Értelmesség megélése, MLQ-S = Értelmesség keresése *** p < 0,001; ** p < 0,01; * p <0,05

135

136


A két alskála összefüggését a nemmel és az életkorral MANOVA modellel, a nem és a korcsoportokra bontott életkor (26 év alatt, 26–45 év, 45 év felett) főhatásként való szerepeltetésével vizsgáltuk (3. táblázat). A férfiak alacsonyabb keresésről számoltak be, az értelem megélésének mértékében viszont nem volt nemi különbség. Az értelemkeresés mértéke az életkorral csökkent, míg a megélésé nőtt. Összességében az értelmet leginkább keresőknek a fiatal nők, míg az értelmességét leginkább megtapasztalóknak a 45 feletti nők és férfiak bizonyultak, bár a különbségek hatásmérete alacsony (éta négyzet 0,001 és 0,003).

Az MLQ-H konvergens validitása Az új mérőeszköz alskáláit korreláltattuk az 1. és 2. mintákban felmért egyéb, az élet értelmességét mérő eszközök eredményeivel (lásd 3. táblázat). Az MLQ-P a várakozásoknak megfelelően erős, illetve közepesen erős szignifikáns pozitív kapcsolatot mutatott az Életcél Kérdőív és az Egzisztencia Skála pontértékeivel is (r = 0,653 és 0,527, a fenti sorrendben; p < 0,001). Az MLQ-S skála ezzel szemben csak az Egzisztencia Skála értékeivel mutatott gyenge negatív korrelációt (r = –0,210; p < 0,001), a másik esetben a kapcsolat nem volt szignifikáns.

Az MLQ-H dimenzióinak összefüggése a személyiségvonásokkal, az életcélokkal és a jóllét jellemzőivel A továbbiakban megvizsgáltuk, hogy az MLQ-H által leírt két dimenzió milyen kapcsolatban áll az öt alapvető személyiségvonással, az extrinzik és intrinzik életcélok fontosságával, valamint a szubjektív jóllét jellemzőivel. A kétváltozós korrelációs összefüggéseket a 4. táblázatban közöljük, a továbbiakban pedig az összefüggések komplex modellezésére elvégzett hierarchikus regresszióelemzések eredményeit ismertetjük (5/a és b táblázatok). Függő változóként a jóllét változói, valamint a személyiségvonások és az életcélok fontossága szolgáltak. Minden egyes függő változó esetében az első lépésben a nemre, életkorra és iskolai végzettségre kontrolláltuk az összefüggéseket. Második lépésben az MLQ-P és MLQ-S változókat együttesen bocsátottuk a regressziós egyenletbe2. Az extrinzik életcélok kivételével valamennyi esetben szignifikáns mértékű volt az MLQH alskálái által magyarázott variancia mennyisége. A magyarázott variancia mértéke 4,3% -tól (Energia) 26,8%-ig (önértékelés, 2. minta) terjedt. Az MLQ-P szignifikáns pozitív kapcsolatban állt a pszichológiai jóllét pozitív jellemzőivel (elégedettség, önértékelés, illetve pozitív érzelmek gyakorisága), míg negatív kapcsolat2

Annak ellenőrzésére, hogy az MLQ-P és a személyiségvonások közötti konzisztens pozitív kapcsolat nem vezethető-e vissza a társas kívánatosság hatására, az 1. mintában elvégeztük a regressziós elemzéseket olyan módon is, hogy egy további lépésben az egyenletbe bocsátottuk a társas kívánatosság értékeit. Ez a lépés csak az érzelmi labilitás és a lelkiismeretesség esetében magyarázott szignifikáns többletvarianciát, és ebben a két esetben is azt találtuk, hogy az MLQ-P és MLQ-S együtthatóinak mintázata és szignifikanciája – az értékek kismértékű változása mellett – változatlan maradt.

136


137

4. táblázat. Az MLQ-H alskáláinak korrelációi a személyiségvonásokkal, az életcélokkal és a jóllét jellemzőivel

Korrelációs együtthatók MLQ-P MLQ-S 1. minta N=437 Egzisztencia Skála BFQ – Energia BFQ – Barátságosság BFQ – Lelkiismeretesség BFQ – Érzelmi labilitás BFQ – Nyitottság BFQ – Társas kívánatosság

0,527*** 0,152** 0,237*** 0,180*** –0,325*** 0,220*** 0,209***

–0,210*** 0,109* 0,035 0,098* 0,304*** 0,135** –0,084

Életcél Kérdőív Élettel való elégedettség Önértékelés

0,653*** 0,424*** 0,418***

–0,066 –0,070 –0,160**

Élettel való elégedettség Önértékelés Pozitív érzelmek Negatív érzelmek

0,371*** 0,407*** 0,305*** –0,264***

–0,145* –0,232*** –0,002 0,107

0,070 0,334***

0,115 0,247***

2. minta N=397–399

3. minta N=229–234

4. minta N=215–218 Extrinzik életcélok Intrinzik életcélok MLQ-P = Értelmesség megélése, MLQ-S = Értelmesség keresése ***

p < 0,001, ** p < 0,01, * p < 0,05

ban a negatív érzelmek gyakoriságával. Az MLQ-P ezen kívül szignifikáns pozitív összefüggést mutatott valamennyi mért személyiségvonással, valamint az intrinzik életcélok fontosságával is, és a negatív érzelmekhez hasonlóan fordított előjellel jelezte előre az érzelmi labilitást. Az MLQ-S pozitív kapcsolatban állt az Energiával, a Lelkiismeretességgel, a Nyitottsággal, valamint az intrinzik életcélok fontosságával, de egyúttal az Érzelmi labilitással is, és a 3. mintában negatívan jelezte előre az önértékelést. Ez utóbbi összefüggést az 1. minta eredményei nem erősítették meg: az összefüggés iránya megegyezett az előző eredménnyel, de nem volt szignifikáns. Végül egy harmadik lépésben feltáró jelleggel az egyenletbe bocsátottuk az MLQ-P és MLQ-S interakciós tagját is (melyet a két változó saját átlagukra centrált transzformáltjának szorzataként képeztünk). 137

*

0,021

Oktatásban töltött idő

5,80***

F teljes modell

437

6,74***

0,073

12,27***

0,053

0,141**

0,225***

2,90

*

437

27,68***

0,243

35,65***

0,125

0,227***

–0,228***

19,29

***

437

14,71***

0,146

18,84***

0,075

0,174***

0,265***

11,04

***

0,071

0,205

***

–0,109

*

0,082

Ny

203

1,79

0,043

1,71

0,017

0,106

0,096

1,84

0,027

–0,137

–0,067

–0,022

203

16,17***

0,291

32,29***

0,232

0,295***

0,440***

4,12**

0,058

0,068

–0,072

0,196**

Intrinzik

Aspirációs Index (AI) Extrinzik

MLQ-P: Értelmesség megélése; MLQ-S: Értelmesség keresése; BFQ: Big Five Questionnaire; (En = Energia, B = Barátságosság, L = Lelkiismeretesség, Em = Emocionalitás [érzelmi labilitás], Ny = Nyitottság); AI: Aspirációs Index (Extrinzik és Intrinzik életcélok) *** p < 0,001, ** p < 0,01, * p < 0,05

437

0,063

R2 teljes modell 437

0,105 10,12***

9,98***

N=

0,068 16,39***

0,043

változás

F változás

R

0,075

0,144** 2

MLQ-S

0,274***

0,196***

MLQ-P

2. lépés

F változás 5,54

**

*

2,90

0,037

0,020

R2 változás

0,118

–0,030

0,083

–0,143

–0,119

Életkor 0,020

–0,044

**

0,095

–0,031

0,106*

0,117*

0,290***

Em

*

L

–0,030

B

Big Five Questionnaire (BFQ)

Nem

1. lépés

En

5/a táblázat. Hierarchikus regresszióelemzés eredményei: személyiségvonások és életcélok

138 – Martos Tamás – Konkoly Thege Barna

változás

0,206

398

396

25,486***

0,246

50,578***

0,195

–0,133**

0,425***

6,990 ***

0,051

0,131

–0,201

**

–0,056

9,729

225

11,369***

0,206

18,459***

0,134

–0,039

0,359***

220

15,706***

0,268

21,855***

0,149

–0,114

0,346***

***

5,736 **

0,119

0,168 **

0,035

0,072

0,190 **

**

0,054

RSE –0,237***

3. minta SWLS_

–0,174***

RSE

224

7,584***

0,148

12,772***

0,100

0,080

0,329***

3,726

*

0,048

0,106

–0,207

**

–0,109

PNE-Poz

226

6,569***

0,130

6,931**

0,055

0,032

–0,227**

6,006**

0,075

–0,101

–0,070

0,201**

PNE-Neg

***

p < 0,001, ** p < 0,01, * p < 0,05

MLQ-P: Értelmesség megélése; MLQ-S: Értelmesség keresése; SWLS: Élettel való Elégedettség (Satisfaction with Life Scale,); PNE-Poz és PNE-Neg: Pozitív és negatív érzelmek gyakorisága; RSE: Rosenberg Önértékelés Skála

N=

0,222 22,346***

F teljes modell

51,981***

R2 teljes modell

F változás

–0,077

MLQ-S R

0,453*** 2

2,057

F változás MLQ-P

2. lépés

0,015

–0,069

Oktatásban töltött idő R2 változás

–0,165

Életkor ***

0,030

Nem

1. lépés

SWLS_

2. minta

5/b táblázat. Hierarchikus regresszióelemzés eredményei: jóllét-változók


139

140


Az interakciós tag bevonása a 3. minta Önértékelés változója esetében p = 0,027 szinten, az intrinzik célok esetében p = 0,007 szinten, a Nyitottság esetében pedig p = 0,003 szinten magyarázott többletvarianciát, a többi esetben az összefüggés nem volt szignifikáns (p > 0,05). Mivel itt feltáró jellegű elemzésekről volt szó annak érdekében, hogy a többszörös próbák elvégzéséből adódó véletlen szignifikáns eredményeket megelőzzük, Bonferroni-korrekciót alkalmaztunk, és a 0,05ös szignifikanciaszint helyett 0,05/13=0,004 értéket vettünk figyelembe3. Ennek alapján csak a Nyitottság esetében állíthatjuk nagy bizonyossággal, hogy az MLQ-P és MLQ-S interakciója létezik, míg az intrinzik célok esetében az összefüggés tendencia szintjén tekinthető igazoltnak, és bizonytalan, hogy az Önértékeléssel való kapcsolat mintázata mennyire fogadható el, különösen, hogy a 2. mintában ugyanezt a mintázatot nem sikerült megtalálni. A Nyitottság dimenziójával való kapcsolatot a 2. ábrán mutatjuk be. Az ábrázolási konvencióknak megfelelően a Nyitottság változó előrejelzett értékeit az MLQ-P és MLQ-S változók átlag alatt és felett egy szórásnyi értékei alapján számítottuk. Ennek alapján az MLQ-P és MLQ-S interakciója a következőképpen írható le: A személyiségben mind az élet értelmének teljesebb megélése, mind az értelem intenzívebb keresése – egymástól lényegében függetlenül – magasabb nyitottságot jelez előre. Ha azonban mind a megélés, mind a keresés egyaránt alacsony, akkor a személy a nyitottság vonásának alacsony értékével jellemezhető. BFQ – Nyitottság 75

72 71 70

70

65

63

Magas MLQ-S Alacsony MLQ-S

60

Alacsony MLQ-P

Magas MLQ-P

2. ábra. A Nyitottság személyiségjellemző az MLQ-H két dimenziójának függvényében Az alacsony értékek az átlag alatt, míg a magas értékek az átlag felett egy szórásnyival értendők. 3

Az egymástól független regressziós egyenletek száma 13.

140


141

Az MLQ-H rövidített változata A skála további, minél sokoldalúbb felhasználásának támogatása érdekében egy hattételes változatot is kidolgoztunk, amely rövidsége révén jól alkalmazható epidemiológiai, egészségpszichológiai felmérésekben is. Erre a célra a tételek tartalmának mérlegelése, valamint a konfirmatív faktorelemzés eredményeinek figyelembe vétele után az MLQ-P skála 1., 5. és 9. tételét, valamint az MLQ-S skála 7., 8. és 10. tételét választottuk ki. Ezeket ellenőriztük a teljes egybevont mintán (öszszesen 1287 teljes eset). A két alskála Cronbach-alfa értékei 0,789 és 0,772 voltak, interkorrelációjuk r = – 0,225 volt (p < 0,001). Az egymásnak megfelelő eredeti és rövidített alskálák közötti korreláció magas volt, a két dimenzióra r = 0,968 és 0,945 (p < 0,001). Ennek alapján elmondhatjuk, hogy a fenti hat tétel jól reprezentálja az MLQ-H által mért dimenziókat, így amennyiben az alkalmazható tételek száma erősen korlátozott, alkalmas lehet az értelem megélése és keresése dimenziók egyéni különbségeinek becslésére.

MEGBESZÉLÉS A tanulmányban bemutattuk az Élet Értelme Kérdőív (STEGER FRAZIER és munkatársai, 2006) magyar változatát (MLQ-H), négy felnőtt mintán megvizsgáltuk pszichometriai jellemzőit és feltérképeztük az élet értelmességéhez való szubjektív viszonyulás, azaz az értelem megélésének és keresésének egymáshoz, valamint egyes személyiségvonásokhoz, pszichológiai jóllét jellemzőihez és életcélokhoz való viszonyát.

Az MLQ-H pszichometriai jellemzői A kérdőív pszichometriai elemzése megerősítette az eredeti mérőeszközzel szerzett tapasztalatokat. A konfirmatív faktorelemzés igazolta a két markáns faktor meglétét. A kérdőív faktorstruktúrája az egyes alminták közötti összehasonlításban is stabilnak bizonyult. Az elméleti modellnek megfelelően képzett alskálák (értelem megélése és keresése) megfelelő belső konzisztenciával rendelkeztek. Az élet értelmességét mérő további, magyarul is elérhető mérőeszközökkel a Megélés alskála közepesen (Egzisztencia Skála), illetve erősen (Életcél Kérdőív, PIL) korrelált. Mivel az élet értelmességét az Egzisztencia Skála elsősorban konkrét tapasztalatokhoz kötötten, míg az MLQ-H általános értékelések szintjén méri, a két mérőeszköz jól kiegészítheti egymást, miközben konvergens validitásuk is egyértelműen igazolódott. Az Életcél Kérdőívvel talált viszonylag erős korreláció arra utal, hogy az Életcél Kérdőív jól leképezi az értelmesség tapasztalatának kognitív, értékelő komponensét is, miközben kritikusai (többek között éppen az MLQ megalkotói) éppen azt vetik fel, hogy túlzottan egybemossa az értelmesség szubjektív tapasztalatának affektív, kognitív, sőt attitűdbeli elemeit. Annyi mindenképpen 141

142


megállapítható, hogy az MLQ a maga öt tételével jóval gazdaságosabban méri a kognitív komponenst, mint a PIL húsz tétele. A Keresés alskála – hasonlóan ahhoz, ahogyan a Megélés alskálával korrelált – gyenge vagy nem szignifikáns összefüggést mutatott a két másik élet értelmességét mérő kérdőívvel. Az élet értelmességének nemek közötti különbségeivel kapcsolatos korábbi eredmények inkonzisztens összefüggéseket jeleztek. Magyar mintákon hol a férfiak (KONKOLŸ THEGE és MARTOS, 2006), hol a nők esetében (KONKOLŸ THEGE és MARTOS, 2008) találták az értelmesség valamelyest magasabb fokú megtapasztalását. Jelen eredményeink arra utalnak, hogy – legalábbis a kognitív komponens esetében – nem található jelentős különbség a férfiak és a nők között. A Keresés alskála esetében viszont valamennyi korcsoportban azt találtuk, hogy a nők értékei, ha nem is jelentős mértékben, de szignifikánsan magasabbak a férfiakénál. Mivel felnőtt mintán ez az első kutatási eredmény, ezért az eredmény jelentőségét nem érdemes eltúlozni, különösen ha figyelembe vesszük, hogy BRASSAI és PIKÓ (2011) serdülők között éppen ezzel ellentétes összefüggést talált. A jelen kutatásban talált életkori különbségek azt mutatták, hogy az életkor előrehaladtával az értelmesség megélése növekedhet. A szakirodalmi adatok ezen a téren szintén nagyon változatos képet mutatnak. Magyar adatokon (különböző mérőeszközökkel mérve) részben nem találtak szignifikáns összefüggést (KONKOLŸ THEGE és MARTOS, 2006, 2008a), részben az életkorral valamelyest csökkenő értelmességet mutattak ki (KONKOLŸ THEGE, MARTOS és munkatársai, 2008). Az itt talált összefüggés mindenesetre megegyezik az eredeti mérőeszköz esetében kimutatott gyenge pozitív kapcsolattal (STEGER, FRAZIER és munkatársai, 2006). A keresés esetében ezzel fordított összefüggést találtunk: az értelem keresése a fiatal felnőttek csoportjában volt a legmagasabb. Mivel ezzel megegyező irányú további megerősítő adatokat a külföldi szakirodalomban sem találtunk, a fentiekhez hasonlóan ezt az összefüggést is óvatosan kell kezelni. Az összefüggés iránya egyfelől megfelelhet az intenzívebb fiatalkori identitáskeresés normatív életfeladatának, másfelől ugyanezen elméleti megközelítés szerint az életközép tájékán is várható lenne egy értelmet kereső életszakasz, ez azonban az adatainkban nem tükröződik. Összességében a nem és életkori csoportok esetében talált, az egyéb szakirodalmi adatokkal részben inkonzisztens összefüggések leginkább arra utalnak, hogy ezeknek a tényezőknek a szerepe további vizsgálatokat igényel.

Személyiség, jóllét, életcélok Tanulmányunk célja volt annak ellenőrzése is, hogy az élet értelmességének keresése és megélése mint összetett szubjektív tapasztalat milyen módon kapcsolódik olyan egyéb jellemzőkhöz, mint a személyiség alapvonásai, a jóllét mutatói és a személy értékorientációját jelző általános életcélok fontossága. Egy kivétellel azt találtuk, hogy a megélés és a keresés nem csak egymástól nagyrészt független jellemzők, de a további változókhoz is egymástól függetlenül kapcsolódnak, azaz nem lépnek interakcióba egymással. 142


143

Az értelem megélése esetében számos olyan összefüggést találtunk, amely megerősítette a korábbi adatokat. A magasabb megélés a személyiség szintjén magasabb extroverzióval, barátságossággal, lelkiismeretességgel és nyitottsággal, valamint alacsonyabb érzelmi labilitással függött össze (STEGER, FRAZIER és munkatársai, 2006; STEGER, KASHDAN és munkatársai, 2008), a jóllét valamennyi mutatójával közepesen erős kapcsolatot mutatott (ZIKA és CHAMBERLAIN, 1992), és pozitívan függött össze az intrinzik életcélok fontosságával is (KONKOLŸ THEGE, MARTOS és munkatársai, 2010; MARTOS, SZABÓ és RÓZSA, 2006; MARTOS és KOPP, 2012). Mindez tehát megerősíti, hogy az élet értelmesként való megélése a személy pozitív lelki egészségének és adaptív működésének egyik fontos indikátora. Adataink szerint viszont az értelem keresése összetettebb és ellentmondásosabb jelenség. Egyfelől gyenge pozitív kapcsolatot találtunk az extroverzióval, a lelkiismeretességgel és a nyitottsággal, valamint az intrinzik életcélok (fejlődés és kapcsolatok) fontosságával. Másfelől a magasabb fokú keresés együtt járt a magasabb érzemi labilitással (STEGER, FRAZIER és munkatársai, 2006; STEGER, KASHDAN és munkatársai, 2008), és az egyik mintában az alacsonyabb önértékeléssel is (a másik, kisebb elemszámú mintában ugyanilyen irányú, nem szignifikáns összefüggést találtunk). Mindez arra utal, hogy az értelemkeresés állapota egyrészt olyan szubjektív tapasztalat, amely magában hordoz bizonyos mértékű feszültséget, bizonytalanságot és ezáltal a pszichológiai sérülékenység kockázatát. Másfelől – éppen a bizonytalanság másik oldalaként – hordozza a fejlődés, előrelépés lehetőségét is. Ez az utóbbi szempont tükröződhet a nyitottság vonásával, illetve az intrinzik célok (személyes fejlődés, kapcsolatok és közösségi elkötelezettség keresése) fontosságával való pozitív összefüggésben. Ez az értelmezés párhuzamba állítható a korábbi eredményekkel, amely serdülők esetében, akiknél az identitásfejlődés mint életfeladat különösen egyértelműen jelen van, a keresést védőfaktornak találta (BRASSAI és PIKÓ, 2010). A megélés és keresés együttes, egymást is értelmező interakcióját csak a nyitottság vonásával összefüggésben sikerült nagy bizonyossággal kimutatni. Elsősorban a megélés és a keresés együttes hiánya az a tapasztalat, amely alacsony nyitottsággal járhat együtt. Láttuk, hogy Frankl eredeti értelmezésében az értelem keresése éppen olyan természetes, sőt a teljes egészséghez szükséges emberi jelenség, mint az értelem megélése. Az élet értelmességének és keresésének együttes hiánya jelenti a teljes egzisztenciális vákuumot. Adataink arra utalnak, hogy ez az állapot a személyiség beszűkülésével, merevségével járhat, ami abból a szempontból lehet kockázati tényező, hogy fenntarthatja, tartósíthatja az egzisztenciális vákuumot. A keresés és megtapasztalásának dinamikája, illetve ennek a dinamikának az öszszefüggése a személység diszpozicionális jellemzőivel, mint amilyen például a nyitottság, mindenképpen további kutatásokat érdemlő terület.

A kutatás korlátai Keresztmetszeti kutatásunk összefüggései inspirálhatnak fejlődési szempontú és hosszmetszeti elrendezésű vizsgálatokat, de oki következtetések levonására termé143

144


szetesen nem adnak lehetőséget. Az MLQ-H, mint minden önbevalláson alapuló kérdőív, bizonyos mértékig ki van szolgáltatva a kitöltők tudatos és tudattalan válaszadási tendenciáinak. Régi igény az élet értelmességének mérésével foglalkozó szakirodalomban, hogy az önbevalláson alapuló eszközöket olyan módszerekkel egészítsék ki, amelyek igazolják az eljárás külső validitását. Végül a bemutatott összefüggések általánosíthatóságát valamelyest csökkenti, hogy a mintavétel az elérhetőségen és jelentős részben (de nem kizárólag) egyetemi hallgatók válaszain alapult. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Az Élet Értelme Kérdőív magyar változata (MLQ-H) tehát megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult, amely jól elkülöníti az értelmesség megélésének kognitív komponensét és az értelmesség keresését. Fontos előnye a kérdőívnek, hogy tömör, jól használható, gazdaságosan felhasználható mérőeszköz, amelyhez jelen vizsgálatban még egy hat tételes rövidítést is kidolgoztunk. Ezáltal felhasználható epidemiológiai felmérésekben, becslő jellegű adatfelvételek esetében is. Az élet értelmességének konstruktumával foglalkozó szakirodalomban újdonság továbbá a keresés komponensének mérhetővé tétele. A keresés ambivalens természete, amely adatainkban is megjelent, további kutatásokat inspirálhat. Érdemes lenne tisztázni, hogy a keresés milyen feltételek között vezethet magasabb értelemmegtapasztaláshoz, van-e olyan kockázati tényező, amely a keresés és így az értelmesség megtapasztalásának kudarcához vezethet. Végül kiemeljük, hogy az értelemkereséssel kapcsolatos, itt tárgyalt összefüggések a racionális feldolgozás szintjét elérő értelemkeresésre vonatkoznak, hiszen az önbevalláson alapuló mérőeszközök elsősorban ezt tudják mérni. Elképzelhetőnek tartjuk azonban, hogy az élet értelmességének keresése nem csak a serdülőkori normatív krízisben vagy a mentális egyensúly kisebb-nagyobb zavaraikor jelentkezhet. Az értelemkeresés olyan humán motivációként is működhet, amely az egészséges személyekben is folyamatosan funkcionál, és az új információkat a meglévő jelentésrendszerek kereteihez illeszti (részletesebben lásd például MARTOS, 2008; PARK, 2005). Ha nincs külön figyelmi ráfordítás vagy olyan zavar, amely az értelmezési keretként szolgáló jelentésrendszer koherenciájának elvesztésével fenyeget, akkor az értelemkeresés mentális művelete – a lélegzéshez hasonlóan – nem tudatosul (vö. még a „szellemi tudattalan” fogalmával; FRANKL, 1994), emiatt pedig önkitöltős mérőeszközökkel nehezebben is mérhető. Ennek a lehetőségnek a tisztázása szintén további kutatások tárgya lehet.

144

145


FÜGGELÉK

Az Élet Értelme Kérdőív magyar változata (MLQ-H) Kérjük, hogy egy pillanatra gondolkodjon el azon, hogy mitől érzi az életét, létét fontosnak és jelentősnek. Kérjük, hogy az alábbi állításokra válaszoljon olyan pontosan és őszintén, amennyire csak lehetséges, és azt is vegye figyelembe, hogy ezek nagyon szubjektív kérdések, melyekre nincsen jó vagy rossz válasz. Kérjük, válaszoljon az alábbi skála segítségével: egyáltalán NEM igaz

nagyrészt valamelyest bizonytalan, valamelyest NEM igaz NEM igaz a kettő között igaz

1

2

3

4

nagyrészt igaz

tökéletesen igaz

6

7

5

01. Tudom, hogy mi az életem értelme.

1

2

3

4

5

6

7

02. Keresek valamit, amitől értelmesnek érezhetem az életemet.

1

2

3

4

5

6

7

03. Mindig azon vagyok, hogy megtaláljam életem célját.

1

2

3

4

5

6

7

04. Az életemnek világos célja van.

1

2

3

4

5

6

7

05. Pontosan tudom, hogy mi az, ami értelmessé teszi az életemet.

1

2

3

4

5

6

7

06. Olyan életcélt találtam, amivel elégedett vagyok.

1

2

3

4

5

6

7

1

2

3

4

5

6

7

1

2

3

4

5

6

7

09. Az életemnek nincs világos célja.

1

2

3

4

5

6

7

10. Keresem az értelmet az életemben.

1

2

3

4

5

6

7

07. Állandóan valami olyat keresek, amitől fontosnak érezhetem az életemet. 08. Valamilyen célt vagy küldetést próbálok találni az életemnek.

MLQ-H alskálák: Értelem megélése = 1, 4, 5, 6 és 9 Értelem keresése = 2, 3, 7, 8 és 10

IRODALOM BATTHYANY, A., & GUTTMANN, D. (2006). Empirical research on logotherapy and meaningoriented psychotherapy: An annotated bibliography. Phoenix: Zeig, Tucker and Theisen. BATTISTA, J., & ALMOND, R. (1973). The development of meaning in life. Psychiatry, 36, 409–427.

145

146


BAUER-WU, S., & FARRAN, C. J. (2005). Meaning in life and psycho-spiritual functioning: A comparison of breast cancer survivors and healthy women. Journal of Holistic Nursing, 23, 172–190. BRASSAI L. és PIKÓ B. (2007). Protektív pszichológiai jellemzők szerepe a serdülők egészséggel kapcsolatos magatartásában. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8, 211–227. BRASSAI L. és PIKÓ B. (2010). Egzisztenciális/spirituális attitűdök jelentősége a serdülők egészségpreventív és rizikómagatartásában. Magyar Pszichológiai Szemle, 65(4), 597–611. BRASSAI L. és PIKÓ B. (2011). Az élet értelmességére irányuló keresés és a proszocialitás mint a serdülőkori szerfogyasztással szembeni védőfaktorok. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12, 17–34. BRISLIN, R. W. (1986). The wording and translation of research instruments. In W. J. LONNER, & J. W. BERRY (Eds.), Field methods in cross-cultural research (pp. 137–164). Newbury Park: Sage. BRUNSTEIN, J. C., SMITH, C. P., & GRAESSMAN, R. (1998). Personal goals and emotional well-being: The role of motive dispositions. Journal of Personality and Social Psychology, 75, 494–508. CAPRARA, G. V., BARBARANELLI, C., BORGOGNI, L., & PERUGINI, M. (1993). The “big five questionnaire”: A new questionnaire to assess the five factor model. Personality and Individual Differences, 15, 281–288. CRUMBAUGH, J. C. (1977). The Seeking of Noetic Goals Test (SONG): A complementary scale to the Purpose in Life Test (PIL). Journal of Clinical Psychology, 33, 900–907. CRUMBAUGH, J. C., & MAHOLICK, L. T. (1964). An experimental study in existentialism: the psychometric approach to Frankl’s concept of noogenic neurosis. Journal of Clinical Psychology, 20, 200–207. DAS, A. K. (1998). Frankl and the realm of meaning. Journal of Humanistic Education and Development, 36, 199–211. DIENER, E., EMMONS, R. A., LARSEN, R. J., & GRIFFIN, S. (1985). The Satisfaction With Life Scale. Journal of Personality Assessment, 49, 71–75. DYCK, M. J. (1987). Assessing logotherapeutic constructs: conceptual and psychometric status of purpose in life and seeking of noetic goals test. Clinical Psychology Review, 7, 439–447. FJELLAND, J. E., BARRON, C. R., & FOXALL, M. (2008). A review of instruments measuring two aspects of meaning: search for meaning and meaning in illness. Journal of Advanced Nursing, 62, 394–406. FRANKL, V. E. (1988). …mégis mondj igent az életre! Egy pszichológus megéli a koncentrációs tábort. Budapest: Pszichoteam Mentálhigiénés Módszertani Központ. FRANKL, V. E. (1994). Grundriß der Existenzanalyse und Logotherapie. In V. E. FRANKL (Hg.), Logotherapie und Existenzanalyse. Texte aus sechs Jahrzehnten (pp. 59–185). Weinheim, Beltz. FRANKL, V. E. (1997). Orvosi lélekgondozás. A logoterápia és az egzisztencia-analízis alapjai. Budapest: UR Kiadó. FRANKL, V. E. (2005). Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben. Budapest: Jel Kiadó. HALAMA, P. (2005). Relationship between meaning in life and the big five personality traits in young adults and the elderly. Studia Psychologica, 47, 167–178.

146


147

HU, L., & BENTLER, P. M. (1999). Cutoff criteria for fit indexes in covariance structure analysis: Conventional criteria versus new alternatives. Structural Equation Modeling, 6, 1–55. KASSER, T., & RYAN, R. M. (1996). Further examining the American dream: differential correlates of intrinsic and extrinsic goals. Personality and Social Psychology Bulletin, 22, 280–287. KONKOLŸ THEGE, B., BACHNER, Y. G., KUSHNIR, T., & KOPP, M. (2009). Relationship between meaning in life and smoking status: Results of a national representative survey. Addictive Behaviors, 34, 117–120. KONKOLŸ THEGE B. és MARTOS T. (2006). Az Életcél Kérdőív magyar változatának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7, 153–170. KONKOLŸ THEGE, B., & MARTOS, T. (2008). Reliability and validity of the Shortened Hungarian Version of the Existence Scale. Existenzanalyse, 25, 70–74. KONKOLŸ THEGE, B., MARTOS, T., BACHNER, Y. G., & KUSHNIR, T. (2010). Development and psychometric evaluation of a revised measure of meaning in life: the Logo-Test-R. Studia Psychologica, 52, 133–145. KONKOLŸ THEGE B., MARTOS T., SKRABSKI Á. és KOPP M. (2008). A Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív élet értelmességét mérő alskálájának (BSCI-LM) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 9, 243–261. KUNDI, M., WURST, E., & LÄNGLE, A. (2003). Existential analytical aspects of mental health. European Psychotherapy, 4, 109–118. LÄNGLE, A., ORGLER, CH., & KUNDI, M. (2003). The Existence Scale. A new approach to assess the ability to find personal meaning in life and to reach existential fulfillment. European Psychotherapy, 4, 135–151. LUKAS, E. S. (1986). Logo-Test. Test zur Messung von „innerer Sinnerfüllung“ und „existentieller Frustration“. Handanweisung. Wien: Deuticke. MARSH, A., SMITH, L., PIEK, J., & SAUNDERS, B. (2011). The Purpose in Life Scale: Psychometric properties for social drinkers and drinkers in alcohol treatment. Educational and Psychological Measurement, 63, 859–871. MARTOS T. (2008). Vallásosság és az értelmes élet pszichológiája. In HORVÁTH-SZABÓ K. (szerk.), Vallásosság és személyiség (pp. 9–36). Piliscsaba: Pázmány Kiadó. MARTOS, T., & KOPP, M. (2012). Life goals and well-being: does financial status matter? Evidence from a representative Hungarian sample. Social Indicators Research, 105, 561– 568. MARTOS T., SZABÓ G. és RÓZSA S. (2006). Az Aspirációs Index rövidített változatának pszichometriai jellemzői hazai mintán. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7, 171–192. MASCARO, N., & ROSEN, D. H. (2006). The role of existential meaning as a buffer against stress. Journal of Humanistic Psychology, 46, 168–190. MELTON, A. M., & SCHULENBERG, S. E. (2007). On the relationship between meaning in life and boredom proneness: Examining a logotherapy postulate. Psychological Reports, 101, 1016–1022. MORELAND, K. L. (1985). Review of Seeking of Noetic Goals Test. In J. V. MITCHELL, (Ed.), The Ninth Mental Measurements Yearbook (pp. 1339–1340). Lincoln: University of Nebraska Press. NAIR, K. P. S. (2003). Life goals: The concept and its relevance to rehabilitation. Clinical Rehabilitation, 17, 192–202.

147

148


PARK, C. L. (2005). Religion and Meaning. In R. F. PALOUTZIAN, & C. L. PARK (Eds.), Handbook of the psychology of religion and spirituality (pp. 295–314). New York: Guilford Press. RAHE, R. H., & TOLLES, R. L. (2002). The Brief Stress and Coping Inventory: a useful stress management instrument. International Journal of Stress Management, 9, 61–70. RAHMAN, T. (2001). Mental health and purpose in life of drug addicts in Bangladesh. International Forum for Logotherapy, 24, 83–87. REKER, G. T. (1992). Manual of the Life Attitude Profile-Revised. Peterborough: Student Psychologists Press. REKER, G. T., & COUSINS, J. B. (1979). Factor structure, construct validity and reliability of the Seeking of Noetic Goals (SONG) and Purpose in Life (PIL) tests. Journal of Clinical Psychology, 35, 85–91. REKER, G. T., & FRY, P. S. (2003). Factor structure and invariance of personal meaning measures in cohorts of younger and older adults. Personality and Individual Differences, 35, 977–993. ROSENBERG, M. (1965). Society and adolescent self-image. Princeton: Princeton University Press. RÓZSA S., KŐ N. és OLÁH A. (2006). Rekonstruálható-e a Big Five a hazai mintán? Pszichológia, 26, 57–76. SCHNELL, T., & BECKER, P. (2006). Personality and meaning in life. Personality and Individual Differences, 41, 117–129. SCHULENBERG, S. E. (2004). A psychometric investigation of logotherapy measures and the Outcome Questionnaire (OQ-45.2). North American Journal of Psychology, 6, 477–492. SHEK, D. T. (1992). Meaning in life and psychological well-being: an empirical study using the Chinese version of the Purpose in Life questionnaire. Journal of Genetic Psychology, 153, 185–200. SKRABSKI, A., KOPP, M., ROZSA, S., RETHELYI, J., & RAHE, R. H. (2005). Life meaning: an important correlate of health in the Hungarian population. International Journal of Behavioral Medicine, 12, 78–85. SONE, T., NAKAYA, N., OHMORI, K., SHIMAZU, T., HIGASHIGUCHI, M., KAKIZAKI, M., et al. (2008). Sense of life worth living (ikigai) and mortality in Japan: Ohsaki Study. Psychosomatic Medicine, 70, 709–715. STEGER, M. F., FRAZIER, P., OISHI, S., & KALER, M. (2006). The Meaning in Life Questionnaire: Assessing the Presence of and Search for Meaning in Life. Journal of Counseling Psychology, 53, 80–93. STEGER, M. F., KASHDAN, T. B., SULLIVAN, B. A., & LORENTZ, D. (2008). Understanding the search for meaning in life: personality, cognitive style, and the dynamic between seeking and experiencing meaning. Journal of Personality, 76, 199–228. STEGER, M. F., OISHI, S., & KESEBIR, S. (2011). Is a life without meaning satisfying? The moderating role of the search for meaning in satisfaction with life judgments. Journal of Positive Psychology, 6, 173–180. V. KOMLÓSI A., RÓZSA S., BÉRDI M., MÓRICZ É. és HORVÁTH D. (2006). Az Aspirációs Index hazai alkalmazásával szerzett tapasztalatok. Magyar Pszichológiai Szemle, 61(2), 237–250. WONG, P. T. P. (1998). Implicit theories of meaningful life and the development of the personal meaning profile. In P. T. P. WONG, & P. S. FRY (Eds.), The human quest for meaning. A handbook of psychological research and clinical applications (pp. 111–140). Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum Associates. ZIKA, S., CHAMBERLAIN, K. (1992). On the relation between meaning in life and psychological well-being. British Journal of Psychology, 83, 133. .

148


149

THOSE WHO SEARCH AND THOSE WHO FIND – ASSESSING THE PRESENCE OF AND SEARCH FOR THE MEANING IN LIFE WITH THE HUNGARIAN VERSION OF THE MEANING IN LIFE QUESTIONNAIRE MARTOS, TAMÁS – KONKOLŸ THEGE, BARNA

Research on life meaning – an essential construct in personality and health psychology – has mostly focused on experiencing meaning and paid little attention to searching for meaning in life. In the present study, we reviewed the theoretical frameworks and empirical results indicating that the experience of and the search for meaning in life are largely independent phenomena. Further, we present the Hungarian adaptation (MLQ-H) of the Meaning in Life Questionnaire (STEGER, FRAZIER et al, 2006), measuring both aspects of life meaning, and examine its psychometric properties. Analyzing the data of four independent samples (Ntotal = 1290), we found that the MLQ-H had excellent reliability (.79≤α≤.89) and validity indicators. With the exception of emotional lability, presence of meaning in life was associated positively with the Big Five personality traits, several indicators of well-being and the personal importance of intrinsic life goals. Further, it related negatively to emotional lability and negative emotions. Search for meaning in life was connected positively with extraversion, conscientiousness, openness, personal importance of intrinsic goals, and emotional lability, too. According to our results, the Hungarian version of the Meaning in Life Questionnaire proved to be a reliable and valid instrument for measuring both aspects of life meaning. In addition, our findings support the positive character of experiencing meaning in life and call our attention to the fact, that searching for meaning is an ambiguous process including the chance of both development and discouragement. Key words:

presence of meaning in life, search for meaning, Meaning in Life Questionnaire, personality traits, life goals, well-being

149

AKI KERES, ÉS AKI TALÁL AZ ÉLET ÉRTELMESSÉGE KERESÉSÉNEK ÉS MEGÉLÉSÉNEK MÉRÉSE AZ ÉLET ÉRTELME KÉRDŐÍV MAGYAR VÁLTOZATÁVAL *

Recommend Documents