Ahogy az USA-ban mérnek… A 2008-as amerikai elnökválasztást megelőző közvéleménykutatások eredményei, tendenciák, érdekességek
Készítette: Rémai Dániel 2008. december 5.
Tartalom
Tartalom ..................................................................................................................................... 2 Bevezetés .................................................................................................................................... 3 A piac és közvélemény kutatás történetének rövid áttekintése .................................................. 3 „Vote egyszer egy Amerika”...................................................................................................... 4 A 2008-as amerikai elnökválasztási kampány érdekességei a közvélemény-kutatások szemszögéből .......................................................................................................................... 4 A vizsgált adatbázis ................................................................................................................ 5 Az eredmények vizsgálatának struktúrája .............................................................................. 6 Konfidencia-intervallum meghatározásához alkalmazott módszer ........................................ 6 A kiemelt közvélemény-kutatók és eredményeik ...................................................................... 8 A vizsgált közvélemény-kutatások összehasonlítása ............................................................... 18 Összefoglalás ............................................................................................................................ 19
2
„akik nem törődnek a kutatási eredményekkel, éppolyan veszélyesek, mint azok a tábornokok, akik nem veszik figyelembe az ellenség megfejtett rejtjeles üzenetváltását." (Ismeretlen szerző)
Bevezetés A piac- és közvélemény-kutató cégek szerepe, mind az üzletei életben, mind a politikában jelentősen megnövekedett az elmúlt néhány évtizedben. Az üzleti életben megjelenő cégek, amelyek már rendelkeznek nagyobb tőkével minden évben komoly összegeket költenek piacelemzésre, konkurenciavizsgálatokra. Egy-egy ország politikai életéről szinte naponta közölnek tudósítást a média és a közvélemény-kutatók. A valós események mellett ezek a tudósítások is nagyban befolyásolják egy-egy párt, politikus, politikai intézkedés megítélését. A választások előtti időszakokban különösen fontossá vált a közvélemény-kutatók munkája. Esélylatolgatásaikkal, esetleges tévedéseikkel jelölteket buktathatnak meg vagy emelhetnek a hatalomba. Tévedéseik presztízsük elvesztését is előidézhetik. A közvélemény-kutatás történetéről számtalan legenda kering. Ha nem is ismerjük pontosan a kezdeteket érdemes végigtekinteni ennek a dinamikus fejlődő ágazatnak/tudománynak a történetén, a főbb fordulópontokon. A rövid történeti áttekintés után dolgozatomban alapvetően arra tennék kísérletet, hogy a 2008-as amerikai elnökválasztást megelőző közvélemény-kutatások eredményeit vizsgálom 10 általam kiválasztott közvélemény-kutató eredményei alapján.
A piac és közvélemény kutatás történetének rövid áttekintése Számtalan legenda kering az ipari forradalom késői szakaszából arra vonatkozólag, hogy Angliában néhányan abból tartották fenn magukat, hogy kérdőíveket töltettek ki nagy cégek és olykor a politikai vezetés számára. Sokan erre az időszakra teszik a piac- és közvéleménykutatás megszületésének időpontját, de ezt még csak kezdeti próbálkozásoknak nevezhetjük. 3
A XIX. században, az első ilyen jellegű felmérések időszakában a politikai közvéleménykutatások voltak jelentősek. Kezdetben – talán éppen pontatlansága miatt –ez az egyben tudomány és üzletág nehezen indult el. De egy évszázad alatt a statisztikai és mintavételi módszerek fejlődése és finomodása által a piac- és közvélemény-kutatás állandó és megkerülhetetlen tényezővé vált a nagyobb vállalatok és a fontosabb politikai események kapcsán. Szinte mindenki ismeri a történetet a Literary Deigest bukásáról, amely lehetőséget adott a Gallup által használt mintavételi és elemzési módszerek kialakulásához. Az 1930-as évek Amerikájában a közvélemény-kutatás koronázatlan királya Gallup volt. A XX. század második felében tovább fejlődtek az eszköztár és ezzel egy időben a világ számos részén elterjedté vált a piac- és a közvélemény-kutatás. Napjainkra a piac és a közvélemény-kutatás az egyik legjobban fejlett és legtöbbet emlegetett üzletág lett. Szerepe és felelőssége egyaránt megnövekedett és ebben nagy szerepe volt a médiának. A média tette lehetővé a kezdetektől a közvélemény-kutatások eredményeinek gyors prezentálását az érintettek felé. Az aktuális és helyes információk gyors megjelenítése nagy szerepet játszott a közvélemény-kutatások presztízsének és szerepének megerősödésében. Szinte minden közvélemény-kutató grafikonjain jól megfigyelhető, hogy a kampány valamint az USA-beli és a nemzetközi helyzet alakulása nagyban befolyásolja a jelöltek népszerűségét. Ilyen kiemelkedő pontok például Hillary Clinton Obama mögé sorolása, a két alelnök személyének bejelentése, az alelnökjelöltek szereplései és különösen elhibázott nyilatkozatai, valamint a jelöltek családtagjaival kapcsolatos híresztelések. Mint amikor például Michelle Obama egyik „fehérek elleni” nyilatkozata bekerült az USA országos sajtójába, vagy amikor John McCain feleségének gyógyszerfüggőségére derült fény. Ezek az esetek utalnak arra, hogy a sajtónak mekkora szerepe van a befolyásolásban és a közvélemény alakításában.
„Vote egyszer egy Amerika” A 2008-as amerikai elnökválasztási kampány érdekességei a közvélemény-kutatások szemszögéből Az amerikai elnökválasztás olyan esemény 4 évente, amely lázba hozza az egész világot. A világ országainak politikai vezetői számára nem mindegy, hogy milyen beállítottságú személy 4
vezeti a világ egyik vezető nagyhatalmát. Mik a kilátások és mi a várható politikai és gazdasági irány? Annak ellenére, hogy a világ lakosságának mindössze 5%-át érinti közvetlenül az amerikai elnök személye, mégis a legtöbb ország lakosai nyomon követik az elnökválasztást megelőző politikai csatározásokat, az eredmények alakulását. Az amerikai elnökválasztás a média segítségével egészen olyanná válik, mint egy kontinens méretű vetélkedő show műsor. Ebben a műsorban a közvélemény-kutatók elméletileg a független esélylatolgató szerepét töltik be. Igyekeznek minél nagyobb pontossággal megmérni a jelöltek esélyeit. A 2008-as elnökválasztási kampány már magában a rendelkezésre álló idő hosszában is rendhagyó volt. A kampány kezdete 18 hónappal a tényleges választás elő tehető. A közvélemény-kutatók kutatások tekintetében főleg az utolsó 9-10 hónapban élénkültek meg. Az általuk mért eredmények alapján szeretném bemutatni Obama és McCain szenátorok párharcának alakulását, a kutatóintézetek és a kutatási metódusok alapvető jellemzőit valamint és egyéb megfigyelhető érdekességeket.
A vizsgált adatbázis Az adatbázis, amelyből a 2008-as amerikai elnökválasztás adatait vizsgáltam a www.pollster.com honlapról származik. Elméletileg tartalmazza minden a választási esélyekkel kapcsolatos országos reprezentatív közvélemény-kutatás eredményét a 2008-es év elejétől kezdődően egészen a 2008. november 4-ei választás előtti utolsó napokig. Az adatbázisban összesen 46 cég 543 kutatásának eredménye található meg azonos tematika alapján összegyűjtve. Az adatfelvétel idejének megadása a tényleges adatfelvétel időintervallumát adja meg, amely az összehasonlítás szempontjából megnehezíti a munkánkat, mivel találhatunk 2 nap illetve 2 hét alatt lezajló adatfelvételt is. Az adattábla emellett tartalmazza az egyes kutatásokban lekérdezett személyek számát is. A megoszlási táblázatokban minden cég esetében jól nyomon követhető Obama és McCain párharca. Nehezebben lehet azonban nyomon követni a többi jelölt és a bizonytalanok számának alakulását. Ennek oka, hogy általában egyik cég sem mérte a kampányciklus végéig a kisebb jelölteket (Nader, Barr) vagy a más pártra szavazni kívánókat. Az egyes cégek kérdezési tematikájától függően sok helyen a bizonytalanok száma sem jelenik meg minden egyes mérés alkalmával. 5
Az eredmények vizsgálatának struktúrája A vizsgálat során a következő nagy piackutató cégek illetve médiaorgánumok mért eredményeit hasonlítom össze: ABC, CBS, FOX, Gallup, Harris Interactive, NBC, Newsweek, Rasmussen, Zogby és Zogby-Internet. Ahol elkülönítették az internetes kutatást a hagyományos CAPI vagy CATI módszerektől ott külön vizsgáltam a kutatásokat az internetes lekérdezés során esetlegesen felmerülő bizonytalansági tényezők miatt. Egy-egy közvélemény-kutató vizsgálata során először az alapvető paramétereket kívántam bemutatni, úgymint mérések gyakorisága, lekérdezések átlagos időtartama, mintaméret alakulása. A vizsgálat második részében megnéztem, hogy az egyes közvélemény-kutatók milyen gyakorisággal és milyen eredményeket mértek a demokraták és a republikánusok jelöltjére, hogy általában mi jellemzi az egyes cégek kutatási metódusát. Megvizsgáltam a mintaelemszámokat, a marginális jelöltekre és a bizonytalanokra adott eredmények alakulását is. Megpróbáltam megtalálni azokat a pontokat, amelyeknél feltűnő ugrás figyelhető meg valamilyen irányban a két jelölt népszerűségében és az alábbi alapstatisztikai metódussal megpróbáltam meghatározni a 95%-os konfidencia-intervallum megengedhető szélességeit és figyelni azt, hogy ezek mennyiben változnak egy-egy közvélemény-kutató cég esetében mérésről mérésre. Mivel minden közvélemény-kutató esetében ugyanazt a módszert használtam, így a teljes metódust csak egyszer ismertetném a dolgozat további részében az itt található módszerre csak hivatkozni fogok, ha ez alapján határoztam meg az általam közölt adatokat.
Konfidencia-intervallum meghatározásához alkalmazott módszer Minden olyan esetben, amikor ehhez a módszerhez folyamodtam ismertem a mintaelemszámot (N) és az Obama népszerűségének százalékpontos értékét (po - Obama esetén). Ezek ismeretében alkalmaztam a standard hiba képletét:
6
Miután ennek az értékét megkaptam megvizsgáltam azt a két kritériumot, hogy illetve, hogy
. Ilyen nagy minta-elemszám esetén ezt mindig igaznak
találtam, ezáltal binomiálisnak titulálhattam a vizsgált eloszlásokat. Ezt követőn a standard normális eloszlásfüggvény táblázata alapján meghatároztam a 95%-os bizonyossági szinthez tartozó konfidencia-intervallumot (
). A
táblázatból kikeresett értéket nem kerekítettem, hanem az ott megadott 1,96-os „állandót” használtam. A számításokat Microsoft Excel program segítségével végeztem. Ezen számítások alapján igyekeztem pontosabb képet kapni a mért eredményekről, amely egyben rámutatott arra is, hogy az elnökválasztási kampány hol vált szorosabbá és hol csökkent a feszültség. A másik felmerülő problémám az adatbázis kapcsán a mérések időpontjainak meghatározása volt. Az adatbázis a mérések időintervallumát adta meg, amelyet néhány esetben úgy alakítottam át, hogy a kutatást magát az adatfelvétel kezdetének időpontja jellemzi. A piackutatók összehasonlításánál heti bontást készítettem a fent említett dátumok alapján, így 2008-ban az elnökválasztásig 44 héten keresztül követhetjük nyomon a közvéleménykutatások eredményeit. Azon közvélemény-kutatók esetében, akik egy héten több mérést is végeztek a mintaelemszámmal súlyozott összesített heti eredményt vettem alapul, amelyet a következő metódussal számoltam ki: ; ;
- az egy héten belül mért eredmények - az egy héten belül mért eredményekhez tartozó minta-elemszám
= az adott jelölt eredménye egy vizsgált héten
7
Standard hiba:
Konfidencia-intervallum (95%)
A
grafikonoknál
minden
esetben
igyekeztem
jól
láthatóvá
tenni,
hogy
melyik
dátumformátummal dolgoztam. Illetve a heti bontások és összehasonlítások esetén mindig az összevont, mintamérettel korrigált valószínűségeket vettem alapul. Habár az esetek nagy többségében hasonló nagyságrendűek voltak a minta-elemszámok, így nagyjából azonos értéket kaptam a számításaimra, mint ha hagyományos átlagot számoltam volna.
A kiemelt közvélemény-kutatók és eredményeik Az ABC 2008. január 1. és 2008. november 2. között összesen 18 közvélemény-kutatást végzett a témával kapcsolatban. Obama és McCain mellett nem kérdezték a két „kis” jelöltet, viszont minden hónapban van adatuk azokról, akik nem a két fő jelöltre („más” elnevezésű kategória) szavaznának illetve bizonytalanok. Mind a bizonytalanok, mind pedig a más jelöltekre szavazók aránya elenyészően kicsi (1. grafikon). A lekérdezések átlagos időtartam egész évben 3-4 nap körül mozgott. Általában mindig az aktuális hónap közepe táján kérdezték a politikai népszerűségre vonatkozó kérdéseket. Az ABC 18 méréséből 12 esetében ismerjük a minta-elemszámot. A legkisebb elemszámú kutatása egy 766 fős lekérdezés, míg a legnagyobb esetében 2470 főt kerestek meg. Ha feltételezem,
hogy
az
ABC
95%-os
konfidencia-intervallummal
dolgozik,
akkor
elmondhatjuk, hogy méréseik átlagos standard hibája 2,85, ahol a legkisebb hibahatárt (
) a legutolsó és egyben legnagyobb minta-elemszámú mérésüknél produkálták.
Ha az ABC eredményei alapján 2008 januárjától vizsgálom Obama és McCain párharcát (2. grafikon és 3. grafikon) láthatjuk, hogy januárban McCain még 1 százalékponttal vezetett, de 8
február végi kutatásukban Obama már 11 százalékpontra növelte előnyét. Ez valószínűleg nagyban összefügg azzal, hogy februárban hatalmas sikereket ért el a demokraták jelölőgyűlésein és maga mögé utasította Hillary Clintont. Obama előnye azonban fokozatosan csökkent és McCain júniusban nemcsak utolérte, hanem le is hagyta a demokraták vezérét. A nyár folyamán, amikor erősödött a kampány, hasonló forgatókönyvet láthatunk a grafikonon. Szeptember közepétől kezdődően azonban Obama ABC által mért előnye viszonylag magas, McCain nem közelíti meg ezek után 4 százalékpontnál kevesebbel. Ez az általános népszerűség mellett valószínűleg nagyban köszönhető Obama határozottabb és konkrétabb politikájának és kampányának. Az ABC méréseiben 2008. január elsejétől Obama népszerűsége legfeljebb 47 százalékpontra csökkent és maximum 54 ponton volt, míg McCain szenátor eredménye 42 és 49 százalékpont között mozgott. Obama adatait végignézve a mérések között eredményei leggyakrabban 0 és 2 százalékpont között változtak negatív vagy pozitív irányba. Emellett találunk néhány nagyobb kilengést is, mint például a 2008. február végén - március elején végzett kutatás eredményeit, amelyek a januárban mért értékhez képest 6 százalékos növekedést jeleznek. Ennél nagyobb növekedésre vagy csökkenésre két ABC mérés között azonban nem találunk több példát. Az ABC utolsó mérése Obama esetében teljesen célba talált, hiszen a valóságban is 53%-ot ért el, míg McCain esetében nem volt teljesen pontos, de ha feltételezzük a 95%-os konfidencia-intervallumot, akkor még az éppen a határon belül mozgunk (44%-ot mért az ABC, míg 46% lett a valós eredmény).
A CBS-nek összesen 19 kutatása van ebben a témában és mind a 2008-as évben, amelyből 11-et a Times-al közösen bonyolított le. A lekérdezések egyre gyakoribbakká váltak az választás időpontjának közeledtével, míg januárban csak egy lekérdezést folytattak a kérdéssel kapcsolatban, addig szeptemberben már 4-et, októberben pedig 5-öt. A lekérdezések átlagos időtartama a 2008-as év elején egy hét, míg az év második felében 3-4 napra csökkent. A CBS sem kérdezte a kisebb jelölteket, csak a két nagy pártot, a bizonytalanokat és egy összevont „más” kategóriát (4. grafikon). A CBS méréseinek esetében – függetlenül attól, hogy közös mérés volt-e a Times-sal vagy sem – meglepően magas a bizonytalanok száma. Átlagosan 9,37%-a a válaszadóknak mondta azt, hogy nem tudja eldönteni kire adná le voksát. 9
A CBS 19 méréséből 16 esetében ismerjük a minta-elemszámokat – a legkisebb 601 fő, míg a legnagyobb 1534 főt érintett. A CBS 7 ismert minta-elemszámú kutatásának átlagos mintamérete 855 fő, míg a Times-sal közösen kérdezettek (9 kutatás) esetében 871 fő. Azonban csak a Times-sal végzett közös kutatásai során emelkedett a mintaméret 1000 fő fölé. Ha e piackutató esetében is feltételezem a 95%-os konfidencia-intervallumot, akkor elmondhatjuk, hogy az átlagos standard hiba 3,39 százalékpont. A legkisebb SH (N=1196 fő), míg a legnagyobb SH
%
% (N=601 fő).
A CBS minden mérése esetén a demokraták fölényével találkozunk (5. grafikon). Obama eredménye egyszer sem került McCain szenátoré alá és a republikánusok jelöltjének döntetlent is mindössze két esetben sikerült kiharcolnia. A legnagyobb különbséget az októberi kutatások adták (14%, 13%, 11% Obama javára), de figyelembe kell vennünk, hogy e kutatások mintájának elmeszáma mind a 3 esetben 699 fő volt és viszonylag nagy a standard hiba nagysága (
%). A CBS méréseinél meglepő, hogy júliustól szeptemberig
viszonylag magas a bizonytalanok száma. Az ebben az időszakban elvégzett 5 kutatás során mindegyik esetében 10% felett volt az arányuk és egy alkalommal még a 15%-ot is elérte. Azok aránya, akik nem a két nagypárt jelöltjére szavaznának, de mégis el vannak köteleződve, az egész év során 0 és 2% között mozgott. Ha megnézzük a két nagy jelölt eredményeit ábrázoló grafikont (6. grafikon) láthatjuk, hogy az év első felében, azaz áprilisig Obama eredményeinek csökkenése McCain javára történik, így éri el a döntetlen eredmény április végére. Május elején McCain népszerűsége nagyot zuhan (-7 pont) és ebből a mederből már nem is képes kilábalni, csak egy-két kiugrás tapasztalható október végéig. McCain „mélyrepülése” mellett azonban Obama eredményei sem olyan kiemelkedőek a nyári hónapokban, sőt augusztus végén nála is megfigyelhető egy viszonylag nagyobb zuhanás (-6 pont), de ez csak egy mérés erejéig tart. Szeptembertől kezdődően Obama eredményei elérik a tavasszal mért népszerűsége értékét, az utolsó négy mérés során 1-2 százalékponttal felül is múlják azokat.
A FOX-nak összesen 16 kutatási eredményét ismerjük a kérdéssel kapcsolatban, de ebből mindössze 13 készült 2008-ban. Egészen 2008 augusztusáig havi egy kutatással jelentkeztek, amelyet általában mindig az adott hónap közepén végeztek el. Szeptemberben és októberben kéthetente vizsgálták a politikai népszerűség kérdését, de a választások közeledtével egyre 10
sűrűbben (pl.: a 44. héten két kutatást is végeztek). A kutatások időtartama szinte minden esetben 1-2 nap volt. Ahogy a legtöbb kis közvélemény-kutató, így a Fox sem kérdezte a kisebb jelölteket név szerint, csak a „más” és a bizonytalan kategóriák jelentek meg a két nagy párt jelöltje mellett. A bizonytalanok száma viszonylag magas a Fox mérései esetében is, átlagosan 13% körül mozog a 13 kutatás során (7. grafikon). Meglepő azonban, hogy a bizonytalanok aránya csak az utolsó (44.) héten csökken 10 százalékpont alá, továbbá a 3 nyári hónapban 20 százalékpont körül mozogott. A Fox méréseinek esetében a bizonytalanok száma egy nem teljesen szimmetrikus haranggörbét rajzol ki. A Fox minden mérése esetében közölte a minta-elemszámot. Ez az utolsó 3 mérés kivételével 900 fő volt, de az utolsó lekérdezések során is csak minimálisan emelkedett (maximum 36 fővel). A minta-elemszámok ismeretében a standard hibáról elmondhatjuk, hogy az értéke minden kutatás esetében
körül mozog.
A Fox méréseiben is megfigyelhető a demokraták szinte állandó fölénye (8. grafikon), de egészen szeptember hónap közepéig nem ér el kiemelkedően nagy különbséget Obama McCainnel szemben. Egészen a szeptember végi kutatásokig a két jelölt eredménye között mért különbség értéke minden alkalommal a lehetséges standard hiba értéke alatt van. Szeptember végétől kezdődően a demokraták előnye emelkedésnek indul és ez a lendület egyetlen kisebb megingással – 2008. október 28-ai mérésnél a demokraták előnye csak 3 százalékpont - meg is marad a választásokig. Obama népszerűsége a mérések során soha nem csökkent 40 % alá és egy esetben elérte az 50%-ot is. A maradék mérések során nagyjából egyenlő mértékben ezen a 10-es skálán belül oszlik el. McCain eredményeit nézve láthatjuk, hogy soha nem sikerült 46 százalékpontnál magasabbra kerülnie és 4 kutatás esetében is 40 pont alatt van. A Fox méréseiből készített grafikonon (9. grafikon) Obama népszerűsége a március és július közötti időszakban enyhe, de folyamatos csökkenést mutat. Az ezeket követő két mérés esetében lassú növekedés indul meg, amely szeptember végén ugrik meg és innentől kezdve folyamatos emelkedést mutat. McCain esetében megfigyelhető, hogy népszerűsége felülmúlta ellenfeléjét a márciusi és az áprilisi mérés során, de tovább nem volt képes megőrizni előnyét és annak ellenére, hogy Obama népszerűsége nem nőtt júniusban McCain szenátoré mégis csökkent, méghozzá 7 százalékpontot. A nyári leszállóág után, szeptember elején ismét egy 11
markáns emelkedés látható McCain és a republikánusok részéről (6 pontos emelkedés), de ez a lendület sem tartott sokáig.
Az egyik, méltán leghíresebb piac- és közvélemény-kutató a Gallup politikai népszerűséggel kapcsolatos mérési eredményei 2008 márciusától állnak rendelkezésünkre. A márciustól novemberig terjedő időszakban 66 kutatást bonyolítottak a kérdéssel kapcsolatban. Már a kezdeti időszaktól megfigyelhető, hogy általában hetente 2 kutatásban kérdeznek erről a témáról és ez a szám a választás időpontjának közeledtével sem változott. A kutatások átlagos időtartama 2-3 nap volt. A többi céghez hasonlóan a Gallup sem kérdezett a „kisebb” jelöltek népszerűségére konkrétan. Azoknak a száma, akik a „más” kategóriát választottak volna egyik mérés esetében sem emelkedett 1% fölé és a választás időpontjának közeledtével, az utolsó hetek méréseiből el is tűnt. A bizonytalanok számának alakulása (12. grafikon) márciustól egészen augusztusig átlagosan 10 százalékpont körül mozgott. Majd lecsökkent 7-8% körülire, amely arány októberben már csak 4-5% volt és az utolsó mérés esetében 0 százalékpontra csökkent. A Gallup minden mérése esetében közölte a minta-elemszámot. Egészen júniusig a Gallup 4200 fő körüli mintákkal dolgozott. Júniustól október közepéig végzett kutatások mintaelemszáma 2600-2700 fő között mozgott. Október második felében ez a szám tovább csökkent 2300 fő körülire. A Gallup mérései során használt minták elemszáma soha nem csökkent 2000 fő alá. A standard hiba 95%-os konfidencia-intervallum esetében a mintaméret csökkenésével arányosan nő. De minden Gallup kutatás esetében
között
van. (11. grafikon) A demokraták és a republikánusok párharcának tekintetében heti bontást vettem figyelembe. A viszonylag konstans demokrata fölény (10. grafikon) nem kétségbevonható a Gallup esetében sem. Az év elején többször álltak jobban a republikánusok (+2 pont), majd április végén sikerült megnövelni +3 pontra, amely a legnagyobb előnyük volt egész évben. Ezek után a demokrata fölény ismét megemelkedett, ezt követően már csak a nyár közepén és egyszer a nyár végén kerültek vezető pozícióba a republikánusok. A demokraták fölénye szeptembertől – két kisebb kilengéstől eltekintve – folyamatos emelkedést mutat és Gallup utolsó mérésénél 10 pontra állt be.
12
Obama és McCain párharcát megvizsgálva láthatjuk (13. grafikon), hogy a két görbe augusztusig szinte teljes mértékben kiegyenlíti egymást. Augusztustól kezdődően Obama pontjainak emelkedését nem feltétlen követi McCain szenátor népszerűségének csökkenése. A végeredmények tekintetében nézve a Gallup kutatói nem tévedtek sokat a valós értékekhez képest, de a mért adataik ha minimálisan is, de kívül esnek a hibahatár által megengedett intervallumon.
A Harris Interactive közvélemény-kutató 2008 márciusától kezdődően havi egy méréssel jelentkezett a kérdés kapcsán. Egyedül az október hónap volt az, amely során 3 mérés esetében is vizsgálták a politikai népszerűséget. A lekérdezések időtartama elég széles skálán mozog, találkozhatunk 2 napos, de akár 9 napos lekérdezéssel is. Átlagosan a Harris Interactive egy hét leforgása alatt bonyolította e kutatásait. A két nagy párt jelöltje mellett jelentős azoknak a száma a Harris kutatásaiban, akik másokra szavaznának vagy bizonytalanok (14. grafikon). Mindkét szám 10 százalékpont felett van a nyár közepéig, onnantól kezdődően pedig dinamikus esést produkálnak, amely a bizonytalan szavazók tekintetében október végére eléri a 0%-ot, míg a más jelöltre szavazni kívánók körében megáll 4%-on. A minta-elemszámot egy kivétel minden kutatás esetében ismerjük. Az átlagos mintaelemszám 2349 fő, a legkisebb minta-elemszámú lekérdezés szeptember közepén történt 1390 fővel, míg a legnagyobb október végén és november elején 3946 fő megkérdezésével. A standard hiba mértéke feltételezéseink szerint a minta-elemszámok függvényében között ingadozott. A Harris mérései során a republikánusoknak egy alkalommal sem sikerült a demokratákat maguk mögé utasítani (15. grafikon), sőt még döntetlen állás sem alakult ki. A legnagyobb mértékben szeptember közepén közelítették meg a demokratákat, amikor mindössze 1 százalékpont volt a különbség a két nagy párt között. A legnagyobb különbséget június elején mérte a Harris, amikor is a demokraták 10 százalékponttal vezettek a republikánusok előtt. Ehhez hasonlóan magas volt az előnyük egészen szeptemberig, amikor is hirtelen 8 pontot zuhant a demokraták előnye, de a következő kutatás időpontjában már ismét 6 százalékponttal a republikánusok előtt jártak.
13
Ha Obama és McCain eredményeit grafikonon ábrázoljuk (16. grafikon) megfigyelhető, hogy a Harris mérései esetében kettő, nagyjából együtt mozgó görbéről beszélhetünk, amelyek nem egy pontból indulnak és a köztük lévő távolság egészen Obama eredményeinek szeptemberi „nagy zuhanásáig” meg is marad. Ezt követően október hónapban Obama népszerűsége ismét nőtt, míg McCain megtartotta 44 százalékpontos körüli eredményeit. Az utolsó mérés eredményei alapján a Harris nem teljesen találta el a választás végeredményét, mivel McCain több szavazatott kapott, mint amit „jósoltak” neki. Ha a 95%-os intervallumot tekintjük, még akkor sem sikerült eltalálni a McCainre adott szavazatok arányát, Obama esetében a konfidencia-intervallum határain belül van a választási eredmény.
Az NBC kutatásait a WSJ-vel bonyolította közösen. A februári hónap kivételével minden hónapban végeztek kutatást, három hónap (március, szeptember, október) esetében két mérést is folytattak. A méréseket havonta változó időpontokban végezték, de főleg a hónapok elejére koncentrálódtak. Általában az NBC 2-3 nap alatt végezte e kutatásait, de találunk példát ugyan csak egy alkalommal - 10 napos lekérdezésre is. Az NBC csak a két nagy párt jelöltjét mérte, valamint a „más”-ra szavazni kívánókat és a bizonytalanokat (17. grafikon). A „más” jelölteket választok számarányának alakulása júniustól lineáris csökkenést mutat a választás közeledtével és az utolsó mérésekre megáll 2 százalékponton. A bizonytalanok aránya kevésbé kiegyensúlyozott görbét ad, a csökkenéseket minden alkalommal egy-egy kisebb emelkedés követi. Az NBC/WSJ kutatásai közül csak egynek nem ismerjük a minta-elemszámát. Az átlagos minta-elemszám 958 fő, ahol a legalacsonyabb elemszám 658 fő, míg a legmagasabb 1159 fő. A standard hiba értéke
körül ingadozott. De találunk
-es
értékeket is. A demokraták aránya a republikánusokhoz képest az NBC esetében is hasonló képet mutat, mint a Harris Interactive által mért adatok (18. grafikon). A demokraták folyamatosan előnyben vannak a republikánusok előtt és mindössze egyszer mért az NBC döntetlen eredményt. A demokraták előnye kis megszakítással lineárisan emelkedik január és június között, amikor is beáll 6 százalékpontos előnyre. Augusztus hónapban ez az érték csökkenni kezd és csak szeptember közepétől kezd el ismét emelkedni. Ekkor azonban az emelkedés nem áll meg, hanem egészen a 10 százalékpontos előnyig felkúszik. 14
Obama és McCain népszerűségei görbéi között ránézésre is számos összefüggést láthatunk (19. grafikon). A közös indulási pont után annak ellenére, hogy Obama népszerűsége magasabbra ível, a két görbe egészen áprilisig együtt mozog, majd áprilistól kezdődően Obama
népszerűségi
pontjainak
emelkedése
láthatóan
McCain
népszerűségének
csökkenésével jár. Augusztus környékén a két görbe ismét együtt kezd el emelkedni, majd szeptember közepén szétválik és a májustól júliusig tartó időszak tendenciáihoz hasonló alakzatokat figyelhetünk meg.
A Newsweek 2008 folyamán a politikai népszerűség ezen kérdéseivel kapcsolatban 14 kutatást bonyolított. A kutatások változó időközönként folytak, volt olyan hónap, amelyben egyszerre két vizsgálatot is végeztek, de volt olyan is, amikor egyetlen lekérdezésre sem került sor. A kutatások az adott hónapon belül is rendszertelen időpontokban helyezkedtek el. A Newsweek kérdezte a „más” jelöltekre szavazókat, de mindössze az utolsó kutatásuk esetében közöltek ezzel kapcsolatban bármilyen 0 százalékponttól eltérő eredményt (1%). A bizonytalanok részarányával (20. grafikon) kapcsolatban láthatjuk, hogy erőteljes az ingadozás. Átlagosan 10 százalékpont körül mozog az arányuk, de találunk 5 százalékpontos és 15 százalékpontos eredményt is. A grafikonon jól látható, hogy a arányuk a választások közeledtével radikálisan csökkeni kezd. A Newsweek minden kutatásához közölte a minta-elemszámot is. A legkisebb mintaelemszám 831 fő, míg a legnagyobb 1215 fő. A standard hiba értéke 95%-os konfidenciaintervallum esetén
között ingadozik.
A demokrata-republikánus párharcot (21. grafikon) vizsgálva láthatjuk, hogy a demokratákat soha nem sikerült megelőznie a republikánusoknak a Newsweek kutatásaiban. Két alkalommal is egyenlő eredményt mértek a két nagy párt jelöltjeinek. Megfigyelhető azonban, hogy a demokraták előnye nagyon széles skálán mozog és nagyon változatos. Az év elején egy hirtelen emelkedés után (+4 pont) zuhanni kezd, majd egy még hirtelenebb emelkedés következik be április végén (+10 pont). Ezt követően hullámvasútra emlékeztet a demokraták előnyét ábrázoló görbe. Az április nagy emelkedést 13 pontos csökkenés következik, amelyet júniusban 15 pontos emelkedés követ. A júniusi csúcs után lassú csökkenés következik (egyegy mérés között 5-7 pont). A szeptemberi és az októberi eredmények közötti időszakban 11 pontot javítottuk előnyükön a demokraták. 15
Obama és McCain párharca (22. grafikon) során ugyanezt az ingadozást láthatjuk, mint a demokrata-republikánus versengésben. Az egész időintervallum során jól látszik a két grafikon együttmozgása, szinte alig látunk olyat, hogy egymástól függetlenül növelték volna előnyüket vagy hátrányukat a jelöltek. A végeredmény kapcsán Obama eredményét sikerült helyesen mérnie a Newsweek-nek, de McCain várt eredménye a 95%-os intervallumon is kívül esik a valós eredményhez képest.
A Rasmussen Közvélemény- és Piackutató végezte a legtöbb mérést az amerikai elnökválasztás jelöltjeinek népszerűségével kapcsolatban. A 2008-as év során összesen 80 mérést bonyolítottak. A mérések száma az év közepétől kezdődően eléri a havi 10-et. A Rasmussen mérései szinte kizárólag 3 nap alatt folytak le. Sok esetben a havi mérések időtartama lefedte az egész hónapot. A Rasmussen nem publikálta a bizonytalanok és a más jelöltekre szavazni kívánok arányát a 2008-as politikai kutatásaival kapcsolatban. A minta-elemszám tekintetében az év elejétől egészen május végéig 1600 fős mintákkal dolgoztak, majd júniustól áttértek a 3000 fős minták használatára. Ennek függvényében a standard hiba mértéke 95%-os konfidencia-intervallum esetében
között
ingadozik. A Rasmussen nem mérte sem a bizonytalanokat, sem azokat, akik más jelöltekre adnák voksukat. A demokrata-republikánus párharc jóval élesebb képet mutat, mint más, kisebb piackutatók esetében. A Rasmussennél a mérések nagy száma miatt a heti eredmények alapján készítettem el a grafikont (23. grafikon). A demokraták kezdeti előnye után február vége felé erőteljesen csökkeni kezd népszerűségük és a folyamat legalján a republikánusok 9 ponttal vezetnek, majd ez az előny egy nagy emelkedéssel elsikkad és a június elejétől-közepétől közel egy hónapon keresztül 5 ponton stagnál. Augusztus elején ismét zuhanás következik, de mindössze egy alkalommal sikerül a republikánusoknak előnyre szert tenni (1 pont), majd a demokraták szeptember közepétől kezdődően megtartják előnyüket 2 és 6 százalékpont között kisebb ingadozásokkal. Obama és McCain párharcát (24. grafikon) a Rasmussen esetében is ugyanaz a szabályos „egymás ellenében” mozgás jellemzi, mint a legtöbb közvélemény-kutató eredményei kapcsán. Természetesen kisebb diszkrepanciákat itt is találhatunk, de általában egy mérés esetén és ezekből sosem áll össze hosszabb távú egymástól külön mozgó tendencia. 16
A Zogby 2008-ban összesen 26 kutatást végzett a témával kapcsolatban. Ezekből nyolc a harmadik negyedévre koncentrálódott és az interneten történt a lekérdezés. Ezekkel külön foglalkozom, mert jelentős eltérést mutatnak a hagyományos kutatási módszerek eredményeihez képest. A 18 hagyományos módszerrel készült kutatását a Zogby a Reuturs-sal és a C-Span-nel közösen készítette. A mérések gyakorisága a 2008-as év elején havi egy, olykor havi két alkalom, majd az októberi hónapban ez a szám eléri a 8-at. A lekérdezések az év első kilenc hónapjában mindig a hónap közepe táján történtek és általában 2-3 napot vettek igénybe. A kutatások átlagos minta-elemszáma 1115 fő, ahol a legkevesebb 1001 fős, míg a legnagyobb 1226 fős minta volt. A 95%-os bizonyossági szint mértéke ennek függvényében között mozog. A Zogby az év első hét hónapjában mérte azokat, akik egyik nagy párt jelöltjére sem adnák szavazatukat (25. grafikon). A bizonytalanok arányáról az egész év során közöl adatokat. Az év eleji erős (8 pont) kezdés után a határozatlanok aránya 3 kutatás során is 0. Májusban azonban nagy ugrással 12 pontra emelkedik és egészen július végéig 12-13 ponton stagnál, majd egy erőteljes csökkenéssel 8 pontra süllyed. Ezek után pedig lineáris csökkenés áll be, amelynek mértéke hol erősödik, hol gyengül, míg végül az utolsó mérés időpontjára (október vége) beállt 4 pontra. A demokrata-republikánus párharcot ábrázoló grafikonon (26. grafikon) megfigyelhetjük, hogy a demokraták áprilisi viszonylag nagy zuhanása (-13 pont) után egy rövid felívelést követően szinte ugyanilyen mértékű zuhanás (-6 pont) következett be augusztusban is. Az augusztusi mélypont után viszont szép íves emelkedést produkált a demokraták népszerűsége, amely kisebb megszakításokkal 11 ponton állt be az utolsó októberi mérés alkalmával. Obama és McCain eredményeit egyesítő grafikonon (27. grafikon) szinte végig megfigyelhetjük a két görbe ellentétes irányú, de közel azonos mértékű mozgását, azaz Obama emelkedését McCain népszerűségének csökkenése követi és ez igaz fordítva is. A Zogby által készített internetes kutatások (28. grafikon; 29. grafikon; 30. grafikon) augusztus elejétől október elejéig zajlottak (8 kutatás). Ezeknek átlagos minta-elemszáma 2747 fő, ahol a legkisebb minta-elemszám 2020 fő, míg a legnagyobb 3339 fő volt. Az internetes kutatást összehasonlítani csak egy helyen tudjuk Zogby a hagyományos lekérdezési 17
módszerekkel készült kutatásaival, ez pedig a 33. hét. A többi héten a Zogby nem kérdezett hagyományos módszerekkel egészen az internetes kutatás befejezéséig. Azonban ezen az egy héten komoly eltérést tapasztalhatunk, az interneten készült kutatás 7 százalékpontos előnyt jósol a demokratáknak, míg a hagyományos módszerekkel készült kutatás -5 százalékpontos hátrányt. Azon közvélemény-kutatók eredményeivel összehasonlítva (31. grafikon), akik mértek ezekben a hetekben megállapíthatjuk, hogy a Zogby internetes kutatásai kezdetekben demokrata előnyt hirdetnek, míg a többiek vagy egyáltalán nem, vagy csak kisebb mértékben. Ezt követően a többi közvélemény-kutatóhoz hasonlóan a Zogby internetes kutatásainak eredményeiben is emelkedni kezd a Demokrata párt, de nem olyan ütemben, mint a többi közvélemény-kutató eredményeiben.
A vizsgált közvélemény-kutatások összehasonlítása A demokraták előnyére vonatkozó adatokat cégek szerinti eredményeit heti bontású skálára vetítettem (32. grafikon). A 9 közvélemény-kutató együttes ábrázolása nem ad lehetőséget különösebb elemzésre. Felfedezhetünk egy jól meghatározott intervallumot (kb. 7-10 százalékpont szélességű), amelyben minden időszakban megtalálhatók az egyes cégek által egymástól függetlenül mért eredmények. Emellett felfedezhetünk a nagy átlagtól való viszonylag nagyobb kilengéseket is, mint például a CBS és a Newsweek 16. héten mért kiemelkedően magas (11 százalékpontos) demokrata előnye, főleg ha a többi közvéleménykutató által mért 3-7 százalékpontos demokrata előnyéhez viszonyítjuk. Az utolsó 11 hét eredményeit tekintve láthatjuk (33. grafikon), hogy a közvélemény-kutatások mérései nagyjából egy 5-6 százalékpontos intervallumon belül mozognak és ez egészen a 44. hétig kitart. Azonban a 10 elemzett közvélemény-kutató eredményeit tekintve az utolsó héten láthatjuk, hogy a kilenc érvényes eredményből 6-nak is sikerült 3%-os küszöbön belül „jósolnia” a demokraták előnyének mértékére és a többi 3 közvélemény-kutató sem „lőtt” nagymértékben alá. Egyik sem jósolt 5 százalékpontos sikernél kevesebbet a Demokrata Pártnak és jelöltjének. A Rasmussen és a Gallup volt az a két közvélemény-kutató, amelyek a 2008-as év 10. hetétől kezdődően minden egyes héten közöltek egy-vagy több eredményt a demokrata-republikánus párharcról. Végignézve a két görbe grafikonját (34. grafikon) megállapíthatjuk, hogy 1-3 százalékpontos különbséggel szinte mindig együtt mozognak. Összességében a Rasmussen 18
kisebb mértékben jósolta az egész év folyamán a demokraták győzelmét és néhány esetben olyankor is republikánus fölényt hirdetett, amikor a Gallup döntetlen állást vagy elenyésző demokrata fölényt. Emellett azonban azt is megfigyelhetjük, hogy június és július hónapban a Rasmussen mindvégig magasabb demokrata fölényt mért, mint a Gallup Az utolsó két hónapban a Gallup nagyobb demokrata fölénnyel számolt, ám végül az utolsó mérések tekintetében mégsem ők által közelebb az utólag kialakuló valós végeredményhez. A 44. hét mérései alapján a Gallup 11 pontos demokrata előnyt jósolt, míg a Rasmussen 5 pontosat. A valóságban a különbség 7 pont lett a demokrata jelölt javára. A Gallup és Rasmussen mellett a CBS rendelkezett még az utolsó 10 hétben rendszeres mérési eredményekkel (35. grafikon). A CBS alapvetően nagyobb demokrata fölényt jósolt az esetek többségében, mint a másik két közvélemény-kutató, sőt a 40. héttől kezdődően egy 10 pontos emelkedés által magasan kiugrott. Ezen kiugrás mértéke a 44. hétre csökkent és a CBS is ugyanolyan közel került a valós választási eredményekhez a 44. heti becslésével, mint a Gallup, csak éppen ellentétben az előzővel felülbecsülte a demokrata többséget.
Összefoglalás A közvélemény-kutatók által 2008-ban nyilvánosságra hozott méréseknek számos más dimenzióját lehetett volna áttekinteni más struktúra alapján. Dolgozatomban arra törekedtem, hogy az egyes cégek kutatásaiból alkossak egy-egy struktúrát, amely a legjobban jellemzi az adott céget a mérések gyakorisága, hossza és az eredmények tükrében. Az összehasonlítás kapcsán az utolsó időszakban felmerülő nagyon eltérő számú kutatások nehézzé tették az összehasonlítást az összes közvélemény-kutató eredményeinek esetében. Igyekeztem kiemelni a legfontosabbakat és a legtöbb adattal rendelkező cégeket. Egyik esetben sem tapasztaltunk kirívóan nagy különbségeket vagy a valósan kialakuló eredménytől való „szignifikáns” eltérést.
19