Beszél az emberről, ahogy az ember beszél. Véghelyi Balázs

„Beszél az emberről, ahogy az ember beszél.” Véghelyi Balázs

Magyar nyelv és kommunikáció Tankönyv

6.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

A kiadvány megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet 2. sz. melléklet: Kerettanterv az általános iskola 5–8. évfolyama számára 2.2.01.1. „A” változat és 2.2.01.2. „B” változat, továbbá az 5. sz. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok 5–12. évfolyama számára 5.2.01. előírásainak. Tananyagfejlesztő: Baloghné Biró Mária, dr. Baranyai Katalin Vezetőszerkesztő: Valaczka András Alkotószerkesztő: Vitéz Annamária Tudományos szakmai lektor: Mocskonyiné Nagy Emese, Forró Orsolya Pedagógiai lektor: M. Tóth Katalin Fedélterv: Slezák Ilona Látvány- és tipográfiai terv: Slezák Ilona, Diószegi Tamás Illusztrációk, szakábrák: Tényi Katalin, Tordai Gábor Fotók: 123RF, © Cultiris: AKG-Images/Erich Lessing, AKG-Images, INTER-FOTO/SB, Chris Christodolon A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek, akik az elmúlt évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely a kísérleti tankönyvek készítőinek is ösztönzést és példát adott. Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják. Az anyanyelvi játékokhoz felhasználtuk a Játékkönyv (Kerekasztal Színházi Nevelési Központ, Marcibányi Téri Művelődési Központ, 2002. Szerkesztő: Kaposi László) kiadványt. ISBN 978-963-682-761-8 © Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kiadásért felel: dr. Kaposi József, főigazgató Raktári szám: FI-501010601 Műszaki szerkesztő: Szalay Ildikó Grafikai szerkesztő: Téglásy György Nyomdai előkészítés: Diószegi Tamás Terjedelem: 12,87 (A/5 ív), tömeg: 252 gramm 1. kiadás, 2014 Készült a Dürer Nyomda Kft.-ben, Gyulán Felelős vezető: Kovács János

Kedves Diák! Köszöntünk Téged a hatodik osztályban! A magyar nyelv tantárgyat ebben a tanévben ebből a tankönyvből fogod tanulni, ezért először ismerj meg néhány hasznos tanácsot a használatával kapcsolatban! A könyv összesen hat fejezetből áll. Az ezeken belüli leckék mind hasonló felépítésűek. • Az ismereteket nyújtó szövegrészek előtti kérdésekkel felelevenítheted eddigi tudásodat, amelyre a lecke feldolgozásánál szükséged lesz. • A leckékben vastaggal kiemelve a fő fogalmakat olvashatod, amelyek többsége a Fogalomtárban is szerepel, magyarázatukkal együtt. • A leckék szövege után találsz néhány feladatot, amelyeket a füzetben oldhatsz meg. • Egyes leckék végén érdekes anyanyelvi játékokat találsz, más leckék végén pedig a szavakon túli világról olvashatsz színes híreket. • A fejezetek végén rövid összefoglalót találsz, valamint a főbb fogalmakat és összefüggéseket tartalmazó fürtábrát. A könyvhöz tartozó munkafüzet feladatainak segítségével elmélyítheted tudásodat, alkalmazhatod a frissen megszerzett ismereteket. Segítség a hatékony tanuláshoz. Próbáld ki, érdemes! Tudtad, hogy többféleképpen is olvashatunk? • A figyelmes olvasás során minden részletre oda tudsz figyelni. • A gyorsolvasást olyankor alkalmazhatod, amikor már olvastad a szöveget, most csak átismétled. • Az áttekintő olvasás során előzetesen tájékozódhatsz, hogy miről fog szólni a szöveg. • A kereső olvasáskor csak bizonyos információkat keresel a szövegben. Hogyan láthatod át, miről szól egy könyv? • Olvasd át a tartalomjegyzéket! • Lapozz hátra, van-e fogalomtár, kislexikon vagy más mutató a könyv végén! • Nézd át, és gondold át, hogyan és miért következnek egymás után a fejezetek! • Keresd meg, milyen segítséget ad még a könyv a tanuláshoz! Ne add fel, ha valamit nem értesz rögtön! • Ha nem értesz egy szót olvasás közben, ne menj tovább, hanem keresd meg a jelentését a fogalomtárban vagy az interneten! • Fogalmazd meg kérdések formájában, amit nem értesz!

• Tanulmányozd az ábrákat, hátha érthetőbbé válik a hozzá tartozó szöveg! • Ha még mindig nehezen érthető, nézz utána más magyarázatnak az interneten, lexikonokban! • Végső esetben gondold át, kitől kérhetnél segítséget, személyes magyarázatot! Ha szeretnél valamit pontosan, tartósan megjegyezni, akkor foglalkozz vele külön is! • Készíts magadnak jegyzetet olvasás közben! • Készíts kérdéskártyákat a legfontosabb dolgokról! • Írj vázlatot először a könyv alapján, majd fejből is! Ha egy lecke vagy egy fejezet végére érsz, összegezz, értékelj! • Gyűjtsd össze, mik voltak a legérdekesebb információk számodra! • Gondold át, miért fontos számodra az új tudás, mikor és hogyan tudnád hasznosítani! • Szedd össze, milyen korábbi ismeretek, tapasztalatok jutottak eszedbe a tananyagrész tanulása közben! • Gondold tovább, mit lenne jó még megtudni az anyaggal kapcsolatban!

Eredményes tanulást kívánnak a könyv szerzői és szerkesztői!

Tartalom 1. A NÉVSZÓK Mindent a szavakról ................................... 8 Mit kell tudnunk a szófaji csoportokról általában? ............................... 10 A főnevek .................................................. 13 Ismerd meg alaposabban a tulajdonnevek fajtáit! ............................... 15 Hogyan írjuk helyesen a tulajdonneveket? ... 18 Mikor kell a tulajdonneveket kis kezdőbetűvel írni? ................................. 21 A melléknevek ........................................... 24 Hogyan írjuk helyesen a mellékneveket? ..... 26 A számnevek .............................................. 28 Hogyan írjuk helyesen a számneveket? ........ 30 Mi mindent tanultunk eddig? .................... 32 2. AZ ÉLŐBESZÉD Hangsúly, hanglejtés, hangszín ................... 34 A hangerő .................................................. 37 Beszédtempó, beszédszünet ........................ 40 Tekintet, arcjáték, gesztusok ....................... 43 Testtartás, térköz ........................................ 46 Külső, hajviselet ......................................... 49 Mi mindent tanultunk eddig? ..................... 52 3. AZ IGÉK, AZ IGENEVEK ÉS A HATÁROZÓSZÓK Az ige ........................................................ 54 Az igeragozás ............................................. 56 Hogyan fejezzük ki a cselekvés idejét és módját? ......................................... 59 Mire vigyázzunk az igék helyesírásakor? ..... 62 A határozószók .......................................... 65 Az igenevek. A főnévi igenév ...................... 67 Mit érdemes tudni a melléknévi és a határozói igenévről? ............................. 69 Mi mindent tanultunk eddig? ..................... 72 4. A HELYES BESZÉD ÉS SZÖVEGALKOTÁS A szöveg képe, tagolása .............................. 74 Margó, sor- és szótávolság, betűtípus, színek és ábrák ........................................... 77

A beszéd és az írott szöveg különbségei ..... A kulturált nyelvi viselkedés ..................... Nyelvi agresszió a diákok között ............... Hazugság, elhallgatás, részigazság, megtévesztés ............................................ Mi mindent tanultunk eddig? ...................

80 82 85 88 90

5. NÉVMÁSOK, VISZONYSZÓK, MONDATSZÓK Mit kell tudni a névmásokról? Mi a személyes névmás? ............................ 92 Mit jelöl a birtokos névmás? ..................... 95 Kire hat a visszaható névmás? Mi a kölcsönös névmás? ............................ 97 Mi jellemzi a mutató és a kérdő névmásokat? ............................................ 100 Melyek a határozatlan és az általános névmások? ............................................... 102 Mire vonatkozik a vonatkozó névmás? ...... 105 Hogyan írjuk és használjuk helyesen a névmásokat? .......................................... 107 A viszonyszók .......................................... 110 Vannak még további viszonyszók? ............ 113 A mondatszók .......................................... 116 Hogyan alkothatunk új névszókat? ........... 118 Hogyan alkothatunk igéket, igeneveket? .............................................. 120 Mi mindent tanultunk eddig? ................... 122 6. A SAJTÓ ÉS AZ INTERNET VILÁGA Sajtó, elektronikus sajtó, online hírek ........ 124 Bulvár, sztárkultusz .................................. 127 Facebook, fotók, visszaélések a virtuális világban ................................... 129 Etikus információkezelés, plagizálás .......... 132 Számítógép-függőség, biztonsági beállítások ................................................ 134 Jegyzetelés, blogolás ................................. 136 Ismeretközlő szöveg ................................. 138 Érvelés, meggyőzés .................................. 140 Mi mindent tanultunk eddig? ................... 142 FOGALOMTÁR ................................... 143

1. A NÉVSZÓK

d, hogy… Ebből a fejezetből megtudhatod, milyen szófaji csoportok vannak; mit kell tudni a főnevekről; mit kell tudni a melléknevekről; mi jellemző a számnevekre.

7

Mindent a szavakról Mit gondolsz a témáról? Hogyan lesznek a hangokból szavak? Szerinted mikor tekinthető szónak egy hang? Ó, ez igazán nem nehéz kérdés! 

Ismétlés Ebben a tanévben tovább bővítheted Ismétl ismereteidet a  szavakról. Előtte bemelegítésként ismeret elevenítsd fel, mit tanultál róluk az  előző elev évben! é Megtudtad, hogy a szavak nyelvi jelek, hogy kiejtve beszédhangokból, leírva bettűkből állnak. Van jelentésük, sokszor nem is egyféle. Vizsgálhatjuk a  szavakat alakjuk szerint, azaz lehetnek egyszerűek, összetettek, sze toldalék tolda nélküliek, toldalékosak. Persze ezek mellett még sok más jellemzőjük is Pers van a sz szavaknak. Idén egyetlen új szempontból fogalaposan körbejárjuk majd, hogy juk megvizsgálni: meg melyik sszónak mi a  szófaja. Ez azért fontos, hogy később majd ma a mondatban betöltött szerepüket is felismerhesd.

A szófajok csoportosítása Vágjunk is bele rögtön! Amikor egy szóról meg akarjuk állapítani, mi a szófaja, megvizsgáljuk, – mi a jelentése; – mi jellemzi alaktanilag (toldalékolható-e, egyszerű vagy összetett-e); – milyen szerepet tölt be a szószerkezetben és a mondatban. Miután ezeket végignéztük, a szavakat be tudjuk sorolni valamelyik szófaji csoportba. Nem kell megijedni! Ugyanúgy, ahogy az orvosok is megtanulják, hogy egyegy betegségnek melyek a tünetei, és csak utána írják fel a gyógyszert, ógyszert, először mi is megtanuljuk, melyik szófajnak milyen jellemzői vannak. Elöljáróban annyit elárulunk, hogy három nagy szófaji csoportról fogunk idén tanulni: 1. az  alapszófajokról (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, igenevek, névmások); 2. a  viszonyszókról (névelő, névutó, segédige, igekötő, kötőszó, szóértékű módosítószók); 3. a mondatszókról (indulatszók, kapcsolattartás szavai, hangutánzó mondatszók és a módosítószók).

8

Most már jobban érted? Vajon miért fontos a szófajokat ismernünk? Gondolj például az idegen nyelvek tanulására! Mondj érveket a csoportosítás szükségessége mellett!

FELADATOK 1. Gyűjtsétek össze párban dolgozva azokat a  tulajdonságokat, amelyeket eddig

a szavakról tanultunk! Írjátok le a füzetetekbe! 2. Készíts a füzetedbe összefoglaló táblázatot a szavak jelentéséről és alakjáról a lecke

szövege alapján! Írj mindegyikhez példát! 3. Csoportosítsd jelentésük alapján a  következő szavakat! Melyek tar-

tozhatnak egy csoportba? Hogyan tudsz rákérdezni a jelentésükre? Beszéljétek meg padtársaddal a megoldásaitokat! néz

hideg

keserű

felhő

sápadt

sápad

szép

napos

éretlen

érik

esik

cseresznye

4. Jegyezzétek le szóforgóval*, csoportban dolgozva, hogy vélemé-

nyetek szerint miért lehet szükség a  szavak szófajokba sorolására! Írjon mindegyikőtök legalább egy-egy érvet! Beszéljétek meg ezután a megjegyzéseiteket! Hallgassátok meg a többi csoportot is! Hány egyező vélemény hangzott el? *A csoport tagjai sorban, az óramutató járásával egyező irányban mondják el egymásnak a gondolataikat a megadott témában.

JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Miről is lesz szó? A Játékos anyanyelvünk részekben olyan érdekes játékokkal fogtok találkozni, amelyeket az osztályban, szabadidőtökben, vagy kirándulásokon is játszhattok. Vannak közöttük szituációs játékok és anyanyelvünkkel kapcsolatosak is. A játékok szervezésénél jó, ha van egy játékvezető, aki vitás esetekben dönteni tud. Egy-egy feladathoz kellékek is szükségesek, de olyanokat is találhattok köztük, amelyekhez csak ti kelletek és a fantáziátok. Vigyázzatok arra, hogy a játék során ne bántsátok meg egymást és ne sérüljön meg senki! Jó játékot, jó nyelvészkedést!

9

Mit kell tudnunk a szófaji csoportokról általában? Mit gondolsz a témáról? Ha valamiből sokféle létezik a  világon, előbb-utóbb megpróbáljuk csoportokba sorolni. Ilyen csoportokat alkothatnak például a kutyafajták vagy a légi, vízi és szárazföldi közlekedési eszközök. Vajon miért tesszük ezt?

Az alapszófajok Járjuk körül először, hogy az  egyes szófaji csoportoknak milyen általános jellemzőik vannak! Ha ezek alapján megvizsgálod a szavakat, már meg is tetted az első lépést a szófajuk azonosításához. Először nézzük az alapszófajokat! Idetartozik: – az ige; – a névszók (a főnév, a melléknév és a számnév); – a határozószók; – az igenevek (azaz a főnévi, a melléknévi és a határozói igenevek); – névmások (azaz a főnévi, melléknévi, számnévi, határozószói névmások). Főbb jellemzőik: 1. Az alapszófajú szavaknak általában önálló, tartalmas jelentésük van. 2. Többségükben toldalékolhatók. Például: nézelődik, kapuban, szépséges, hármat. Kivételt jelentenek a határozószók (kinn), a határozószói névmások (így) és a határozói igenevek (olvasva). Ezek csak bizonyos toldalékokkal láthatók el. 3. Ha az alapszófajokat mondatba illesztjük, akkor általában önálló mondatrészek lehetnek és bővíthetők. Ezalól is van kivétel, a névmások, amelyek között kevés bővíthető akad.

A viszonyszók Lássuk a viszonyszók általános tulajdonságait! A viszonyszók közé tartozik: tartozik né – a névelő (a, az, egy); – a névutó n (alatt, után, szerint, miatt); – a segédige (fog, volna); – az igekötő (meg, el, át, ki, össze); – a kötőszó (hogy, mint, de, vagyis); – a szóértékű módosítószók. Ezeknek több alcsoportja van: tagadószó, tiltószó, kérdőszó, óhajtószó, bizonyítószó, és a határozatlanságot kifejező módosítószó.

10

Főbb jellemzőik: 1. A viszonyszók elnevezés abból ered, hogy ezeknek a  szavaknak a  szószerkezetben vagy a mondatban betöltött helyük, a másik szóhoz való viszonyuk határozza meg a jelentésüket. (Ha azt mondjuk, alatt, önmagában nem állja meg a helyét, meg kell mondjuk, mi alatt van például egy adott tárgy.) Jelentésük tehát viszonyjelentés. 2. A viszonyszók nem bővíthetők, és általában nem toldalékolhatók (át, se, is). Kivételek ezalól a segédigék, amelyek toldalékolhatók (fogom). 3. Önálló mondatrészek ezért nem lehetnek.

A mondatszók A harmadik szófaji csoport a mondatszók, négy csoportja van: – indulatszók (jaj, hé), – kapcsolattartás mondatszavai (szia, á, lám, pszt), – hangutánzó mondatszók (miau, brrr), – mondatértékű módosítószók (bizony, talán, bár). Főbb jellemzőik: 1. Nincs önálló jelentésük, de érzelmeket, indulatokat, véleményt stb. kifejezhetnek. 2. Nem bővíthetők, nem toldalékolhatók, (kivéve szia, sziasztok). 3. Önállóan is mondatot alkothatnak (Jaj!), ha hosszabb mondatban szerepelnek, akkor önálló tagmondatot alkotnak.

A szófajok megállapítása Amikor egy-egy szó szófaját akarod meghatározni, ezeket a jellemzőket már figyelembe tudod venni. De vigyázz! Mást jelenthet egy szó önmagában, és mást egy mondatba ágyazva. Mindig vizsgálnod kell majd, mit jelent a szó az adott mondatban. Előző évi tanulmányaid során megismerkedtél az  azonos alakú szavakkal. Emlékezz csak! Helyezd mondatba például a  fog szót! Főnévként viselkedik a kimutatja a foga fehérjét szólásban. Igeként az Aki sokat markol, keveset fog közmondásban. És viszonyszóként van jelen a fogsz még te sírni utánam! felkiáltásban. Ezeket a szavakat több szófajú szavaknak nevezzük. Most már jobban érted? Tedd próbára magad! Fel tudod már sorolni az összes szófajt példával?

11

FELADATOK 1. Jegyezd le a  füzetedbe a  következőket, majd

egészítsd ki példákkal a  fenti leckeszöveg alapján! – alapszófajok – viszonyszók – mondatszók 2. Olvasd át figyelmesen az  egyes szófajokhoz írt példákat a  lecke szövegé-

ben! Ha készen vagy, a  padtársaddal diktáljatok egymásnak felváltva ezekből hármat-hármat. Próbáljátok meg emlékezetből felidézni, melyiket hová lehet besorolni! Ellenőrizzétek közösen, hogy helyes-e a megoldás! 3. Döntsd el az alábbi állításokról, hogy igazak vagy hamisak! Írd le a füzetbe a vá-

laszaiddal együtt: I = igaz, H = hamis! a) Az igék mindig toldalékolhatók. b) Egy szónak lehet többféle szófaji besorolása is. c) Az igekötő alapszófaj. d) Az igekötő és az igenevek egy nagy szófaji csoportba sorolhatók. e) A fog szó szófaja ige. f) A viszonyszók néha toldalékolhatók. 4. Sorold be valamelyik nagyobb szófaji csoportba az alábbi szavakat! hűha

róka de

mögött

fel úgy

sárga

nem fáj

JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Jegyezd meg! Gyűjtsetek össze apró tárgyakat (kb. 10-15-félét) és tegyétek egy asztalra! Fél percen át memorizálhatjátok a tárgyakat, majd a játékvezető letakarja egy kendővel. Ezután mindenki írja le annyi tárgynak a nevét, ahányra emlékszik. Aki a legtöbbet írja le, az a győztes. A játék nehezíthető: a) szóban pontos leírást kell adni legalább három tárgyról; b) meg kell nevezni az azonos színű vagy formájú tárgyakat; c) több tárgyat kell ugyanannyi idő alatt megjegyezni; d) kevesebb idő alatt lehet megfigyelni; e) egy tárgyat elvesz a játékvezető, azt kell kitalálni, hogy melyik az.

12

A főnevek Mit gondolsz a témáról? Emlékezz vissza! Első osztályban, amikor még nem tanultad a nagybetűket, hogyan jelöltétek a tulajdonnevek kezdőbetűit?

Meghatározás Alsó tagozatban már hallottál a főnevekről. Elevenítsd fel, mi mindent tanultál róluk! Tudod,, hogy g a főnév élőlényeket (ember, állat, növény, gomba), élettelen dolgokat, tárgyakat (asztal, hajó, eső), él elvont fogalmakat (egészség, betegség) megnevező szófaj. Nemrég megtudtad, hogy az alapszófajok egyike. A magyar nyelv szavainak körülbelül a fele főnév. Azt is tanultad már, hogy a főneveknek két nagy csoportja van, a köznevek (autó) és a tulajdonna nevek (Attila). Kérdései: ki?, mi?, kik?, mik?. A köznév A köznevek több hasonló dolog közös elnevezésére szolgáló szavak (gyerek, kutya, virág, könyv, igazság). A jelentésük alapján három csoportra bonthatjuk őket: – egyedi név, hasonló egyedek együttes elnevezése (macska, hóvirág); – gyűjtőnév, több egyedből álló csoport közös elnevezése (osztály, gyümölcs); – anyagnév, egy-egy tárgy anyagára utaló elnevezés (ezüst, üveg). A tulajdonnév A tulajdonnév valakinek, valaminek az  egyedi, megkülönböztető neve, mint a saját neved. Jelentésük alapján az alábbi csoportokra bonthatók: – személynév (Tamás, Wesselényi Miklós); – állatnév (Buksi, Villám); – földrajzi név (Magyarország, Dunántúli-középhegység, Atlanti-óceán); – égitestek neve (Nap, Föld, Nagy Göncöl); – intézménynév (Petőfi Sándor Általános Iskola); – címek (Egri csillagok); – kitüntetések, díjak neve (Nobel-díj); – márkanév (Suzuki, Nike). Most már jobban érted? Egy kis (internetes) böngészéssel vagy eddigi ismereteid alapján, sorold fel a településeden működő iskolákat és kulturális intézményeket! (Ha túl sok van, elég lesz 4-5 példa is!) Figyelj a helyesírásukra!

13

FELADATOK 1. Gyűjts 3-3 példát a következő főnévi kategóriákra a füzetedbe!

– élőlények – élettelen dolgok, tárgyak – elvont fogalmak Ellenőrizzétek a  padtársaddal egymás megoldásait, és ha szükséges, javítsátok a  példákat! Használjátok vitás esetben az  Értelmező kéziszótárt, amely megadja a szó szófaját is! 2. Írj rövid történetet úgy, hogy minél több főnév szerepeljen benne! Ezek közül

az egyik legyen a történeted címe! 3. A tulajdonnevek köre nagyon gazdag. Alkossatok csoportokat! Készítsetek pók-

hálóábrát, amely a tulajdonnevek rendszerét mutatja! Írjatok saját példát mindegyik „szálhoz”!

Az utcán járva figyeld a tulajdonneveket tartalmazó táblákat, feliratokat!

4. Írjatok le a füzetetekbe 4-4 tulajdonnevet! Diktáljátok le egymásnak a padtár-

saddal! Igyekezzetek főként magyar neveket diktálni! Figyeljetek a helyesírásra, a nagy kezdőbetűkre! Melyik csoport esetében volt nehéz ezt megtartani?

JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Hármas szójáték A kezdő játékos megnevez három, azonos kezdőbetűvel kezdődő tárgyat. A következő játékos feladata, hogy olyan mondatot alkosson, amelyben ez a három szó megtalálható, majd ő adja meg az újabb szavakat. A játék másik változatában tetszőleges kezdőbetűkkel három „össze nem illő” tárgyat kell megnevezni. A harmadik változatban azonos kezdőbetűvel kezdődő tárgy, fogalom és személy nevét kell megadni és ezekkel mondatot alkotni.

14

Ismerd meg alaposabban a tulajdonnevek fajtáit! Mit gondolsz a témáról? Vannak bizonyára olyan ismerőseid, akiknek két keresztnevük van, vagy egészen különös a családnevük. Nevezd meg őket! Ismered saját eredeti neved jelentését? Ha nem, nézz utána a Magyar utónévkönyvben!

Az élet minden területén találkozol tulajdonnevekkel, ezért érdemes ezek fajtáit jobban megismerned. A személynevek A tulajdonnevek közül először a  személyneveket vegyük górcső alá. Kezdjük a  következővel! Írd le a  saját neveidet, mindegyiket, amivel meg szoktak szólítani az iskolában, otthon, a barátaid között. Bizonyára ezek közül több is szerepel majd a papírodon: – A családnév vagy vezetéknév, amit a  szüleidtől örököltél (Nagy, Budai, Eötvös, Petőfi). A hivatalos iratokban, az  osztálynaplóban is ez a  név szerepel első névként. Mostanában sokaknak van kettős családnevük, ami az apai és anyai vezetéknév kötőjeles alakját jelenti (Nagy-Komáromi). Tudsz-e még példát mondani – A keresztnév a neved második eleme, ezért úgy is a ragadványnév személynévvé válásáról? nevezik, hogy utónév (Benedek, Orsolya). Sokaknak van két keresztnevük, sőt a királyi, nemesi családokban akár 5-8 keresztnév is előfordulhat, amelyeket a felmenőktől örökölnek. Érdekesség, hogy a legtöbb országban általában éppen fordított a  sorrend, náluk második helyen szerepel a családnév és a keresztnévvel kezdik a bemutatkozást (Leonardo di Caprio). – A papírodon szerepelhet becenév is; ez az a névváltozat, ahogyan a családod, az ismerőseid szólítanak téged. Általában a keresztnévből vagy a vezetéknévből képezik kicsinyítőképzőkkel (Orsi, Tomi, Margó, Vitéz – Viti). – Ha van olyan neved, amelyet az egyik tulajdonságod, jellegzetes vonásod miatt kaptál, akkor az  a ragadványnév (Picur, Nyurga). Hajdanán, amikor sok azonos nevű ember élt egy-egy kis településen, ragadványneveket adtak az embereknek. Így különböztették meg őket egy-egy tulajdonságuk, szokásuk vagy épp a foglalkozásuk alapján (Fazekas Tóth Béla, Süket Tóth Béla). Sok ragadványnév az  idők folyamán akár személynévvé is válhat, mint például a nagy királyok, híres emberek esetében (ez történt Bottyán Jánossal is, aki egy csatában elvesztette az egyik szeme világát, ezért kezdték Vak Bottyánnak hívni, és a történelemben azóta is így emlegetik).

15

A tulajdonnevek további csoportjai A házi kedvenceinket általában családtagnak tekintjük, és saját nevet is kapnak. Így az állatnevek is a  tulajdonnevek közé tartoznak (Cirmos, Bogáncs). – Biztosan szoktál térképet, földgömböt nézegetni. Az  ott található földrajzi nevek is a  tulajdonnevek közé sorolandók. Ilyenek a földrészek, folyók, tavak, óceánok, hegyek, városok, falvak, utcák stb. nevei (Európa, Budapest, Duna, Kékes, Északi-középhegység, Erzsébet híd). – Az égitestek nevei (vagy másképpen a  csillagászati nevek), azaz a  bolygók, csillagképek, állatövi jegyek, galaxisok nevei ugyancsak tulajdonnevek (Föld, Jupiter, Vízöntő, Kos, Esthajnalcsillag, Naprendszer). A Nemzeti Színház épülete Budapesten. Nézz utána, hogy mikor épült! – Az iskolák, vállalatok, kulturális, egészségügyi, gazdasági, politikai intézmények, együttesek stb. neveit intézményneveknek nevezzük (Nemzeti Színház, Petőfi Sándor Általános Iskola, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Kaláka együttes, Corvin mozi). – Melyik a  kedvenc könyved, filmed? Mindkettő neve tulajdonnév, mégpedig cím. Idetartoznak a versek, a könyvek, a színdarabok, a filmek, az újságok stb. nevei (Harry Potter, Tüskevár, Nők Lapja, Rómeó és Júlia). – A tulajdonnevek közé tartoznak a  kitüntetések, díjak nevei is (Oscar-díj, Mosolyrend Lovagja, Magyarország Kiváló Művésze, Magyar Örökség-díj). – Nézz körül a ruházatodon, a büfében, a boltokban! Rengeteg márkanevet látsz majd mindenütt. Az autómárkák, ruhamárkák, a különféle termékek egyedi nevei is mind tulajdonnevek (Adidas, GAP, Milka, Porsche, Coca-Cola). Mostantól már biztosan fel fogod ismerni a  tulajdonnevek különféle fajtáit. Fontos azonban, hogy a helyesírásukra nagyon ügyelni kell. A következő leckében erről lesz szó. Most már jobban érted? Tudsz példát mondani arra, amikor egy cég vagy márka nevét nem nagybetűvel kezdik? Szerinted mi lehet az oka? Mi a véleményed erről?

16

FELADATOK 1. Idézd fel az előző tanévi ismereteidet a betűrendbe állítás szabályairól! Állítsd

betűrendbe az alábbi családneveket! Péterffi

Péter

Péterfi

Pap

Papp

Pék

Péreli

Péntek

2. Becenév vagy ragadványnév? Hogyan döntöd el? Írd le a  füzetedbe az  alábbi

neveket két csoportba rendezve! Lali

Béci

Morci

Marcsi

Vigyori

Vili

Borzi

3. A 2. feladat rajza segítségével írj egy rövid, 4-5 mondatos mesét a füzetbe, amely-

ben a főszereplők az előző feladatban szereplő nevek valamelyikét viselik! 4. Alkossatok csoportokat! Jegyezzetek fel egy nagy csomagolópapírra ablak-

módszerrel* minél több márkanevet, címet, intézménynevet és földrajzi nevet! Mindenki legalább 5-5 új példát írjon! Ellenőrizzétek megoldásaitokat a helyesírási szótárak segítségével! *Egy nagy csomagolópapírt 4+1 részre kell osztani, az egyes részeket megszámozni (1, 2, 3, 4, a középső rész üresen marad), ezenfelül a négytagú csoport tagjai is sorszámot kapnak. A megfelelő számmal ellátott részbe az egyes csoporttagok beírják saját véleményüket, megoldásaikat. Ezután a középső, üres részbe a konszenzussal hozott csoportvélemény kerül.

JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Ki vagyok én? A játékvezető minden játékos hátára egy papírcetlit ragaszt, amelyen egy szó áll (például: híres emberek neve, földrajzi helyek neve, intézménynevek, égitestek nevei, regényhősök nevei, filmszereplők neve). Ezután a játékosok egyszerre elindulnak és kérdéseket tesznek föl egymásnak (személyenként egyet), s a válaszokat meghallgatva ki kell találniuk, hogy milyen szó van a hátukra ragasztva.

17

Hogyan írjuk helyesen a tulajdonneveket? Mit gondolsz a témáról? Idézd fel, mi tudsz a tulajdonnevek helyesírásáról! Hogyan kell leírni a települések, megyék, tájegységek, díjak nevét?

Az előzőekben sok tulajdonnevet gyűjtöttünk össze, és néhány példán láthattad, miként kell őket helyesen írni. A tulajdonneveket alapvetően mindig nagy kezdőbetűvel írjuk, hiszen egyedi nevekről van szó. Ezzel is megkülönböztetjük őket a köznevektől. Lássuk azonban, hogy az egyes tulajdonnévfajtákat hogyan írjuk helyesen! Nézz utána, ki volt Kincsem! Ismersz még más híres versenylóneveket is?

Egy- és többszavas tulajdonnév

Az egy szóból álló tulajdonnevek mindegyikét nagy kezdőbetűvel írjuk (Kincsem, Nike, Mecsek, Volán, Magyarország). – Ha több különírt szóból áll a tulajdonnév, akkor két alapvető esetet érdemes megjegyezned. 1. Több szóból álló államnevek, intézménynevek esetében minden elemet nagybetűvel írunk, ám az egyes tagokat összekapcsoló és kötőszót és az a, az névelőt kicsivel. Erre példa a Kossuth Lajos Általános Iskola és Gimnázium neve is. Hasonló a helyzet az újságok és a folyóiratok címével is: Nők Lapja, Élet és Irodalom stb. 2. Ha azonban egyedi, egyszeri címről van szó, úgymint irodalmi művek, festmények, zeneművek, szobrok, akkor csak a cím kezdőbetűje nagybetűs, minden más elem kisbetűvel írandó: János vitéz, Magányos cédrus, Magyar helyesírási szótár. Természetesen, ha a címben egy másik tulajdonnév is szerepel, azt is nagybetűvel kell írni (Berzsián és Dideki). 3. A földrajzi nevek közül a megyék és a közterületek elnevezésére is ugyanez igaz. A  megyék, utcák, terek, hidak stb. nevének első tagját nagybetűvel, a  közterület fajtáját pedig kisbetűvel írjuk (Veszprém megye, Hold utca, Sorold fel Budapest Duna-hídjait észak felől dél felé haladva! Szent István körút, Erzsébet híd).

18

Kötőjeles tulajdonnév Több szóból álló földrajzi nevek – kötőjellel. Ha egy földrajzi név több szóból áll, és ezeket (valamelyik tag határán) kötőjel kapcsolja össze, akkor az  alábbiakra kell ügyelni. Az  előtagot nagy kezdőbetűvel, a kötőjellel kapcsolódó földrajzi utótagot pedig kisbetűvel írjuk. 1. A  folyó, hegy, hegység, sziget, tó, tenger, óceán elnevezéseket többnyire kötőjellel kapcsoljuk az előttük álló taghoz (Csendes-óceán, Margit-sziget, Budai-hegység). Egy-egy folyót vagy hegységet gyakran mindössze egyetlen tulajdonnévvel nevezünk meg (Mátra, Duna, Pilis, Kaukázus). Mégis előfordulhat, hogy a  pontosabb megértés végett, magyarázólag hozzá kell illesztenünk a megfelelő földrajzi elnevezést (Tisza folyó, Bakony hegység). Ilyenkor, mivel az utótag nem a név szerves része, nem kell kötőjelet írni a tagok közé. Vigyázz! Van egy-két különleges helyzet is! A Margit-sziget és a Gellért-hegy elnevezést szokták kötőjel nélkül, egybeírva is használni, így Margitsziget, Gellérthegy. Ez abban az esetben helyes, ha Budapest városrészeként emlegetik őket. 2. Biztosan találkoztál már olyan földrajzi elnevezésekkel, amelyekben az előtag az egyik égtáj neve. Az égtájat ilyenkor nagy kezdőbetűvel írjuk, és kötőjellel kapcsoljuk hozzá az utótagot (Nyugat-Magyarország). 3. A többelemű megyenevek közé is kötőjelet kell írni, de természetesen a megye szót, ahogy az imént tanultuk, külön kell írni (Jász-Nagykun-Szolnok megye). – A díjak, kitüntetések neveiben sokszor egy-egy híres ember neve áll, ilyenkor a személynevet nagy kezdőbetűvel írjuk. Ehhez a díj elnevezést kötőjellel és kisbetűvel kapcsoljuk (Jászai Mari-díj, Nobel-díj). Ha nincs benne személynév, akkor minden elemét nagybetűvel kezdjük (a Népművészet Ifjú Mestere, a Nemzet Színésze). Most már jobban érted? Kik azok a  magyar származású tudósok, akik Nobel-díjat kaptak? Kutass a  világhálón, majd írd le nevüket a füzetedbe! Milyen egyéb díjról, kitüntetésről hallottál már?

FELADATOK 1. Készíts rövid jegyzetet a füzetedbe az imént tanult szabályokról! Foglald össze,

mi jellemző az alábbi tulajdonnevek helyesírására! – egy szóból álló tulajdonnevek – több, különírt szóból álló tulajdonnevek – földrajzi nevek, ha utótagjuk egy közterület neve (utca) – újságok, folyóiratok címe – könyvek, zeneművek, festmények címe

19

2. Írjatok közösen a padtársaddal az iménti feladat mindegyik sorához legalább 4-4

példát! Mondj kettőt-kettőt te, kettőt-kettőt pedig a társad! Ha elbizonytalanodtok, használjátok a Magyar helyesírási szótárt! 3. a) Egészítsd ki a következő mondatokat egy-egy hiányzó tulajdonnévvel! Dol-

gozz a füzetedben! A mi településünk neve: …………………………………, ……………… ………… megyében található. Ennek a megyének ……………. a székhelye. A megyénkben található leghíresebb tó vagy folyó a(z): ……………………… Iskolánk pontos címe: ……. (irányítószám) ……………………(település neve) ……………………….. (utca, tér stb. neve) …………………(házszám) b) Ha elkészültél, a padtársaddal ellenőrizzétek a munkátokat! Ugye mindketten hibátlanul egészítettétek ki a mondatokat? Ellenőrizzétek a helyesírást is! 4. Dolgozz a füzetedben! Gyűjts a földrajzi atlasz segítségével 3-3

– olyan megyenevet, amelyben szerepel kötőjel; – olyan magyar tájegységet, amelyben szerepel valamely égtáj neve; – olyan településnevet, amely legalább két szó összetételéből keletkezett (Felsőzsolca); – olyan folyó, tó nevét, amelyben van kötőjel!

JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Csak egy betű A feladat olyan szószerkezetek írása, melyben egy földrajzi név szerepel egy jelzővel, melytől csak egy betűvel különbözik, vagy egy plusz betű van az egyik szóban (a rövid és hosszú betűk nem számítanak). Például: drága Prága, buta Buda. Hasonló játék, amikor vicces neveket kell írni ugyanezzel a módszerrel, azaz egy személynevet és egy jelzőt kell összerakni. Például: Búgó Hugó.

20

Mikor kell a tulajdonneveket kis kezdőbetűvel írni? Mit gondolsz a témáról? A tulajdonnevek helyesírásáról már sokat tanultál. Idézd fel, mit írunk nagybetűvel, milyen elemet írunk kisbetűvel a tulajdonnevekben!

Hogy feleljünk a címben szereplő kérdésre: bizonyos esetekben akkor, ha melléknevet képezünk belőlük az -i, -s vagy -beli képzők segítségével (pilisi, uráli, nyugat-magyarországi, petőfis). Ekkor ugyanis melléknévvé válnak, ezért általában kis kezdőbetűvel írjuk őket. Kivételek persze itt is akadnak. Azért, hogy könnyebb legyen eligazodni a helyesírás útvesztőiben, kicsit részletesebben is megvizsgáljuk ezt a kérdéskört. Egyelemű tulajdonnevek Az egyelemű, egybeírt tulajdonnevek esetében viszonylag könnyű a  dolgunk, a  nagy kezdőbetű mindig kis kezdőbetűre vált, ha a következő képzők járulnak hozzá: – -i: budapesti; – -s: jókais stílus; – -beli: alpokbeli. Van azonban olyan szabály, amelyre oda kell figyelni. –  Ha a  földrajzi név i-re végződik, és ebből -i képzős alakot képezünk, akkor a szó végén nem két, hanem csak egy i-t írunk. Ha ugyanis a szót kis kezdőbetűvel írjuk, akkor tudjuk, hogy melléknévi minőségben szerepel (marcali lakos). – Idegen tulajdonneveknél azt érdemes megfigyelned, hogy ejtjük-e a név utolsó betűjét. Ha nem ejtjük ki, akkor az -i, -s, -beli képzőt kötőjellel kapcsoljuk a tulajdonnévhez, de az első tagot kis kezdőbetűvel írjuk (Shakespeare [sékszpír] – shakespeare-i; Bordeaux [bordó] – bordeaux-beli).

Többelemű tulajdonnevek Kicsit jobban kell figyelni a  több különírt elemből álló tulajdonnevekből képzett melléknevek helyesírására. – A több tagból álló személyneveknél kötőjellel kapcsoljuk az  -i és -s képzőket, és itt megtartjuk a nagy kezdőbetűket (Lázár Ervin-es, József Attila-i).

A Magyar Tudományos Akadémia épülete.

21

– Ha többtagú intézmény- és államnevekből melléknevet képezünk, csak a tulajdonnévi tagok elején marad a nagy kezdőbetű, a többi elem kis kezdőbetűs lesz (Magyar Tudományos Akadémia – magyar tudományos akadémiai; Egyesült Királyság – egyesült királysági; Erzsébet Szálloda – Erzsébet szállodai; József Attila Gimnázium – József Attila gimnáziumi). – A címek esetében általában a  -beli képzőt használjuk, és ezt kötőjellel illesztjük a változatlanul nagy kezdőbetűs címhez (Nyugat-beli, János vitéz-beli). – A többelemű, különírt földrajzi neveknél is megtartjuk az  első tag nagy kezdőbetűjét, a  képzőt pedig egybeírjuk a  második taggal (Baranya megyei, Hidas utcai). A több szóból álló, kötőjeles földrajzi nevekből A János-hegyi Erzsébet kilátó. képzett mellékneveknél háromféle eset lehetséges. – Ha az előtag tulajdonnév, marad a nagy kezdőbetű, és a földrajzi név utótagjához illesztjük a képzőt (János-hegyi, Pireneusi-félszigeti, Duna-parti). – Ha az  előtag nem tulajdonnév, -i, -s képzős alakjaiban az előtag is kis kezdőbetűvel írandó (észak-magyarországi, sváb-hegyi). –  Ha az  előtag és az  utótag is tulajdonnév, mindkét tagot kis kezdőbetűvel írjuk ( győr-moson-soproni; de vigyázz: Győr-Moson-Sopron megyei). A díjak, kitüntetések nevéből ha -s képzővel melléknevet képezünk, két eset lehetséges. – Ha a díjnév első tagja személynév, megtartjuk a  nagy kezdőbetűt, és a  díj, kitüntetés szóhoz közvetlenül kapcsoljuk a  képzőt (Kossuth-díjas, Oscar-díjas). – Ha nincs benne személynév, akkor a melléknévi alak minden elemét kisbetűvel kezdjük Milyen filmekkel kapcsolatos díjakat ismersz még? (Állami Díj – állami díjas). Most már jobban érted? Aki Miskolcon él, az miskolci. De, hogy írja le, aki Helsinkiben, Dunakeszin, Nagyberkiben vagy Lentiben él?

22

FELADATOK 1. a) Foglald mondatba a következő -i képzős

tulajdonneveket! hévízi magyarországi

Zala megyei marcali

b) A padtársaddal olvassátok fel egymásnak a megoldásaitokat! 2. Ismételd át a tulajdonnevek helyesírására vonatkozó szabályokat az előző lecke

alapján! Milyen esetben kell nagybetűvel írni az 1. feladatban szereplő alakokat? (Gondolj az intézményekre, címekre stb.!) Alkoss példákat! Jegyezd le a válaszaidat a füzetedbe! Ha elkészültél, a padtársaddal hallgassátok meg egymás megoldásait! 3. A következő tulajdonnevekből képezz -i képzős alakot! Dolgozz a füzetedben!

– megyéd neve – településed neve – az iskolád utcájának a neve – kedvenc íród/költőd neve – Arany János neve 4. Alkossatok három csoportot! Készítsetek egy nagy plakátot, amelyen bemutat-

játok, összefoglaljátok az  -i, -beli, -s toldalékos alakok helyesírására vonatkozó szabályokat! Mindegyikhez írjatok 2-2 új, általatok keresett példát! Döntsétek el, melyik csoport, melyik toldalékra vonatkozó szabályokat írja össze! Ha elkészültetek, minden csoport mutassa be alkotásait az osztályban! Törekedjetek arra, hogy a plakátotok legyen színes, jól áttekinthető!

JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK A nevek eredete Amikor még nem ismerik egymást egy csoport tagjai, akkor nagyon jó játék a nevük eredetéről beszélgetni. Üljetek le körben! Sorban mindenki mondjon valamit a saját kereszt- és becenevéről. Például, hogyan választották a szülei (ha nem tudja, akkor is kitalálhat valami történetet), szereti vagy sem, miért kapta a becenevét stb. Ha van valamelyikőtöknek háziállata, akkor az ő elnevezéséről is elmondhat egy történetet.

23

A melléknevek Mit gondolsz a témáról? Ha be kell mutatnod egy személyt, azaz jellemezned kell őt, vajon melyik szófajt használod a leggyakrabban? Miért van ez így?

Meghatározás Alsó tagozatban tanultál a szófajokról, azon belül is a melléknevekről. Emlékezz vissza, mit tudsz! Tudod, hogy a melléknevek élőlények és élettelen dolgok, jelenségek külső, belső tulajdonságát, állapotát, származását kifejező szavak. A  legutóbb tanult főnévhez hasonlóan a  melléknév is alapszófaj, és ugyanúgy a  névszók csoportjába tartozik. Legjellemzőbb kérdései: milyen?, melyik?, mekkora?, honnan való?. Próbáld jellemezni magad! Milyen vagy? E feladat teljesítése közben bizonyára sok melléknevet használsz. Például magas, barna, kék, kedves, okos, vidám stb. Arra használod a mellékneveket, amire valók: színessé, érzékletessé teszed velük beszédedet, és tudsz beszélni a tulajdonságokról. Csoportosítás A mellékneveket felépítésük alapján többféle csoportba sorolhatjuk. Vannak egytagú melléknevek (gyönyörű, piros, egészséges). Vannak összetettek (sötétzöld, magabiztos). A melléknevek egy része alapszó: nagy, gyenge, rossz. De sokszor találkozunk melléknévből vagy valamilyen más szófajból képzett melléknevekkel is. Például nyakas, bűnös, tudatlan. Toldalékolhatók is (képzőkkel, jelekkel, ragokkal). Fokozás A melléknevek különlegessége, hogy fokozhatók, így a  különféle tulajdonságokat össze tudjuk hasonlítani, meg tudjuk mondani ezek mértékét, fokát. Ezt is tanultad ötödikben, elevenítsd fel! – Az alapfokú melléknév jele: Ø (szép). – A középfok jele a -bb (szebb). Ehhez kapcsolódhat egy -ik kiemelőjel (szebbik). – A felsőfok jele a leg- …-bb (legszebb). Ehhez is kapcsolódhat az -ik jel (legszebbik). – A túlzófok jele a legesleg-…-bb (legeslegszebb). Most már jobban érted? A kéknek hányféle árnyalatát ismered? Mondj olyan melléknevet, amelynek a középfokát más tőből képezzük, mint ami az alapfoka!

24

FELADATOK 1. Jellemezd magad! Először öt melléknévvel írd le a külsődet, majd öt újabb szóval

írd le, milyen a jellemed, milyen belső tulajdonságaid vannak! Majd öt újabb melléknév következzen: mondd el, milyen szeretnél lenni felnőttkorodban! Figyelj arra, hogy bemutatkozásod igaz legyen, de főleg a jó tulajdonságokra helyezd a hangsúlyt! Dolgozz a füzetedben! – külsőm – jellemem, belső tulajdonságaim – felnőttkoromban ilyen szeretnék lenni 2. Mutasd be kedvenc regényhősödet vagy

legjobb barátodat 6-8 tulajdonságával! Miért fontosak ezek a tulajdonságok? (őszinte – megbízhatok benne) 3. Padtársaddal készítsetek rejtvényt egymásnak a következők szerint!

Írjatok le 4-5 tulajdonsággal egy tárgyat vagy személyt, amit/akit mindketten jól ismertek! Neki ki kell találni, miről, kiről van szó! Figyelem! Ha emberről írsz, ügyelj arra, nehogy sértő, bántó legyen a bemutatás! Például: Mi az? Olyan kicsi, hogy elfér a tolltartómban. Általában fehér, de lehet más színű is. Úgy tudod jól használni, ha tiszta. Puha, akár össze is nyomhatod, de vigyázz, mert előfordul, hogy törékeny. Megoldás: a radírom. 4. Csoportban dolgozva készítsétek el településetek bemutatását, jellemzését! Szó-

forgóval mondjatok olyan mellékneveket, amelyek szerintetek igazak rá! Ha vitára kerül a sor, indokoljátok a választ! Mindig a következő tanuló kérhet indoklást, de mindenki csak egyszer! Például: Csendes. Miért? Mert az emberek többsége biciklivel jár, nem autóval.

JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Névjegykártya Vegyetek elő kis, névjegykártya méretű lapokat! Minden játékos készítsen magáról egy névjegykártyát, de ne a nevét írja rá, hanem egy olyan – nem külső – jellemzőjét, akár többet is, amelyről úgy érzi, hogy igaz rá (belső tulajdonság, jellemrajz). Ezután a játékvezető szedje össze a kártyákat, majd megkeverve ossza ki! A résztvevők sorban olvassák fel a hozzájuk került kártyán található szöveget, majd próbálják meg kitalálni, ki írhatta azt! Ha nem sikerült, bárki segíthet a csoportból, de csak utolsóként a kártya tulajdonosa.

25

Hogyan írjuk helyesen a mellékneveket? Mit gondolsz a témáról? Sorolj fel olyan mellékneveket, amelyekben ly-t írunk! Meg tudod mondani, hányféle árnyalata van a kéknek? Milyen például a királykék?

Ezek közül a szabályok közül jó néhányat már ismersz, ezért nem lesz nehéz. Nemrég tanultad, hogy a tulajdonnevekből -i, -beli és -s képzővel ellátott mellékneveket hogyan írjuk helyesen. Az előző tanévben pedig szót ejtettünk már arról, hogy az: – -ó, -ő, -ú, -ű a melléknevek végén mindig hosszú (gyönyörű, állandó, homorú). – ugyanez igaz akkor, ha főnévből képezzük a melléknevet -ú, -ű képzővel (magas nyakú, szép szemű). – több melléknévben a j hangot ly-nal írjuk a hagyomány szerint (gömbölyű, sekély). Egybeírás vagy különírás Tollbamondáskor sokszor az „egybe- vagy különírjam?” kérdése szokott nehézséget okozni, de ehhez is adunk egy kis segítséget. –  Vannak olyan színárnyalatnevek, amelyeknél maga a  színnév egyszerű szó. Ekkor a színnevet és az árnyalatot egybeírjuk (sötétkék, zöldessárga). – Ha azonban már a  színnév is összetett, akkor az  árnyalatjelző különírandó (világos narancssárga, halvány liláskék). – Az anyagneveket többnyire egybeírjuk azzal a főnévvel, amelyet jellemez akkor, ha mindkettő egyszerű szó (ezüstvilla, pamutzokni). Ha azonban vagy az  egyik vagy mindkét tag összetett szó, akkor a két kifejezés különírandó (ezüst étkészlet, pamut bokazokni, műanyag kanál). – Vannak olyan szókapcsolatok, szóösszetételek, amelyeket egy melléknév és egy főnév alkot. Más lesz azonban a jelentésük, ha egyb egybe-, illetve ha különírjuk őket. A szövegkörnyezet mindig segít, hogy el eldöntsük, melyik alak a helyes. Például a gyors vonat ugyanúgy helyes, mint a  gy gyorsvonat, utóbbinál azonban vonatfajtát jelent, míg előbbinél egy gyorsa(bba)n kö közlekedő vonatot. Ugyanígy meleg ágy az, amiből reggel épphogy kikeltél, míg a palánták a melegágyban várják a jó időt. – Az s végű melléknevekből -n képzővel alkotott szavakat sokan hosszú s-sel ejtik, de leírni röviddel kell (magasan, ügyesen, erősen). – A felsőfokú melléknevek elválasztásánál figyelni kell arra, hogy a szótagolással ellentétben a -leg jel határán kell tagolni, mert úgy „viselkedik”, mint az összetett szó, azaz a tagok határán kell elválasztani. Tehát nem *le-gel-ső, hanem leg-el-ső. Most már jobban érted? Melyek voltak számodra a legnehezebben megjegyezhető szabályok?

26

FELADATOK 1. Milyen szabályt szegett meg az a tanuló, aki ilyen hibákat vétett házi feladatában? hosszu haju

sárgás barna

arany lánc

Válaszaidat, azaz a helyes alakokat és a szabályokat írd le füzetedbe! Beszéld meg padtársaddal, hogy egyformán gondolkodtatok-e!

2. Milyen lehet, miből készülhet? Párban dolgozva keressetek megfelelő jelzőket

az alábbiakhoz (például: cipőfűző – textil cipőfűző, óra – aranyóra)! nyaklánc

íróasztal

falvédő

csónak

fal

3. Most megfordítjuk a feladatot. Mi készülhet az alábbi anyagokból? Írd le vála-

szaidat a füzetedbe! Figyelj a helyesírásukra! Például: fa – fakanál, papír – papírhajó. agyag

vas

üveg

bársony

selyem

porcelán

4. Néhány mondatban mutass be egy képzeletbeli világot, amelyben minden csupa

olyan anyagból készül, ami a valóságban nem létezik! Például: Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy olyan csodaváros, ahol a téren tejszökőkút állt. Mellette cukoremberek üldögéltek tésztapadokon. És így tovább.

JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Kedvenc tárgyam Alkossatok 5-6 fős csoportokat! Mindenki gondoljon egy tárgyra (kabalaállat, bicikli, könyv stb.) amit nagyon szeret, és sorban mondja el róla a tulajdonságait. De minden körben csak egy új tulajdonságot lehet mondani, aztán végig kell hallgatni a többiek jellemzését saját tárgyukról. A tárgy nevét nem mondhatják ki, csak tőszavakban a jellemzőit (barna, puha, gombszemű stb.). Figyelni kell egymás szavaira is, mert ki kell találni mielőbb, hogy ki mire gondolt, és arra is, hogy ugyanazt ne mondjátok el kétszer. Aki tudni véli valakinek a tárgyát, az rákérdezhet.

27

A számnevek Mit gondolsz a témáról? Emlékszel még kiszámoló játékokra? Milyen számok szerepelnek azokban?

Meghatározás Újabb ismerős szófajjal foglalkozunk, a számnevekkel. Alsó tagozatban tanultad már, hogy a számnév élőlények, élettelen dolgok, fogalmak mennyiségét vagy sorrendiségét fejezi ki. Ez a szófaj is a névszók csoportjába tartozik. Ahogyan a főnév és a melléknév, úgy a számnév is az  alapszófajok egyike. Legjellemzőbb kérdései: mennyi?, hány?, hányadik?. Számokkal tehát nemcsak matematikaórán találkozhatsz, hanem a nyelvtan- és irodalomórán is. Sokszor ugyanis szükség van arra, hogy egy szövegben megadjuk valaminek a nagyságrendjét (sok), a darabszámát (tíz) vagy a sorban elfoglalt helyét (századik). Irodalmi szövegben azonban gyakran azt láthatod, hogy nem számokkal, hanem betűkkel írják le ezeket a mennyiSorolj fel kiszámolókat, amelyben számnevek is vannak! ségeket. Csoportosítás A számneveket jelentésük alapján két nagy csoportra oszthatjuk: 1. Határozatlan számnév: Amikor nem akarjuk vagy nem tudjuk pontosan megadni az adott dolog, fogalom mennyiségét, sorrendjét, határozatlan számnevet használunk. Ilyenkor csak nagyjából utalunk a  mennyiségre (kevés, elég, két-három, sokadik). 2. Határozott számnév: Akkor használjuk, amikor pontosan meg akarjuk határozni valaminek a mennyiségét, a sorrendben elfoglalt helyét. A számneveket alakjuk szempontjából három csoportba soroljuk: – tőszámnév: pontosan megnevezi a mennyiséget (tíz, százötven, ezerkilencszázkilencven, kétezer-tizennégy). –  sorszámnév: pontosan megnevezi a  sorrendiséget (tizedik, huszonharmadik, sokadik). – törtszámnév: megnevezi az egyenlő részekre osztott dolog egyik részét (háromnegyed, egytized). Most már jobban érted? A számok körülvesznek bennünket. Mi mindennek van sorszáma a környezetünkben, életünkben? Mikor használunk törtszámneveket és határozatlan számneveket a mindennapokban?

28

FELADATOK 1. Az alábbi mondatok mindegyikében szerepel egy-

egy számnév. Állapítsd meg, hogy melyikben milyen fajta! a) Ez már a második könyvem, ami megjelenik. b) Sokadik alkalommal találkoztam ezzel a költővel. c) A hetedik emeleten lakunk. d) Ennek a tortának a negyede is elég lett volna! e) Az osztályban 25 tanuló van, ebből 13 fiú, 12 lány. f) Minden negyedik ember volt már a múzeumban. g) Március ötödikétől április nyolcadikáig lehet látogatni a kiállítást.

Milyen számnevek fordulnak elő a lakcímedben?

2. Padtársaddal dolgozva gyűjtsetek a füzetetekben példákat arra, hogy az alábbi

tantárgyakban/tanórákon milyen szövegkörnyezetben fordulnak elő a számnevek! Például matematikaórán mindegyik számnévfajta előfordul (egyötöd meg egyötöd egyenlő két-ötöddel). történelem

irodalom

testnevelés

ének-zene

3. Csoportban dolgozva gyűjtsetek érveket az állítás mellett! „A számokat egy iro-

dalmi szövegben nem szerencsés számjegyekkel leírni.” Legalább egy-egy érvet mindenki mondjon! Ezeket írjátok le a füzetetekbe! Ha elkészültetek, hallgassátok meg a többi csoport érveit is!

JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Számhalandzsa A halandzsa nyelv értelmetlen szótagok egymásutánja, vagy értelmes szótagok, szavak értelmetlen egymás után fűzése. Mivel a szövegnek nincs értelme, ezért a másodlagos jelentéshordozókkal lehet csak információkat közölni, a hanglejtéssel, a hangsúllyal, a kísérő gesztusokkal stb. Jelentkezzen két szereplő, akiknek a játékvezető által megadott kommunikációs helyzeteket kell eljátszaniuk úgy, hogy halandzsanyelven beszélhetnek csak egymással. Jelen esetben a halandzsa legyen számok sorozata (akár sorban, akár összeviszsza). A szituációk lehetnek például: tanár és diák beszélget a rossz magaviseletről, szülő és gyerek beszélget egy fontos élethelyzet megoldásáról, eladó és vevő a piacon alkudozik stb.

29

Hogyan írjuk helyesen a számneveket? Mit gondolsz a témáról? Elevenítsd fel, hányféleképpen tudjuk leírni a mai dátumot!

Lehet, hogy előfordult már, hogy azt mondtad: a hét kerületben lakom, vagy hat cés vagyok. Pedig helyesen a 7., azaz a hetedik kerületben, és 6.c osztályos, azaz hatodik cé osztály. Vigyázz, hogy ezeket a kifejezéseket helyesen használd! Előző évben és idén is tanultál már néhány szabályt a számnevek helyesírásáról, elevenítsd fel ezeket! Ezeken kívül van még néhány, nagyon egyszerű szabály. Lássuk! Betűvel Ha betűkkel kellene leírnod a születési évedet, máris alkalmaznád az első fontos szabályt. A  számokat ugyanis kétezerig egybeírjuk, akármilyen hosszú is egy-egy számnév így, azon felül kötőjelet használunk a helyiérték szerinti hármas tagolás szerint. Például ezerkilencszázkilencvenhét, kétezer-kettő.

ötmillió-hatszáznegyvennyolcezer-kétszázhuszonkettő Kivételt jelentenek ezalól a  kétezer feletti kerek ezresek, milliósok, milliárdok stb. (hatvanhatezer, nyolcmillió, ötmilliárd). Számmal Sok esetben azért előfordul, hogy a  folyószövegben mégis számjegyekkel írjuk ki a számokat, sorszámokat, dátumokat. Ennek is megvannak azonban a maga szabályai. –  Sorszámként a  számnév után pontot teszünk, még toldalékos alak esetén is (5. osztályban, 35. héten, 8.-ba járunk, Gerle utca 12.-ben lakik). – Előző évben tanultad, hogyan kell írni az évszámokat, dátumokat, így most csak röviden átismételjük. Az évszám és a nap egyformán arab számmal, ponttal a végén írandó. A hónapot többféleképpen lehet leírni, például 2005. 05. 28.; 2005. V. 28.; 2005. május 28.; 2005. máj. 28. Azonban van, amikor nem kell pontot tenni az évszám után: 1848 márciusában (de vigyázz a  birtokos szerkezet miatt: 1848. március havában); 1848 óta, 1848 előtt, 1848 hősei, 1848 második felében; 1848 kiemelkedő jelentőségű dátum; 1848-ban, 1848-as forradalom, 1848–49-es események. – Szintén előző évben tanultad, hogy keltezéskor ügyelni kell a számmal írt napok helyesírására, ha toldalék áll utánuk. Ekkor ugyanis a pontot elhagyjuk (1-jétől, április 8-án). – Ha a sorszámnév után névutó áll, akkor a fenti szabályok szerint kétféleképpen is írhatjuk. Pl. szeptember 3. után (azaz pontot írva), vagy szeptember 3-a után (birtokos személyjellel).

30

– Előfordul, hogy nem egy, hanem két sorszámnév úgy áll egymás mellett, hogy valamitől valameddig viszonyt fejeznek ki. Gondolj csak arra például, hogy egy könyvben hányadiktól hányadik oldalig tart az első fejezet. Ilyenkor egyszerűsítünk, és csak a második után tesszük ki a pontot, közéjük pedig nagykötőjelet (kétszeres hosszúságú kötőjelet) teszünk (Pesti út 100–102.-ben lakom. A 10–40. oldalig tart a fejezet.). Most már jobban érted? Rögzítsd vázlatosan a füzetedbe a számnevek helyesírásának szabályait!

FELADATOK 1. Írd le betűkkel a füzetedbe a következő számneveket! Ügyelj a helyesírásra is! 1/5

5.

25 76.

3-féle

2003 1000-szer

2. Írd le betűkkel a füzetedbe, hogy mikor van a születésnapod és a névnapod! Fi-

gyelj a helyesírásra! 3. Írd le betűkkel a következő matematikai műveleteket! Figyelj a számok helyesírására!

a) 40 + 70 = 110

b) 1200 + 2000 = 3200

c) 5 × 12 = 60

d) 80 : 10 = 8

4. Melyik a helyes alak az alábbi párokból? Az általad jónak tartottat írd le a füze-

tedbe! Beszéld meg padtársaddal a megoldást! a) a Rigó utca 15-ben lakunk – a Rigó utca 15.-ben lakunk b) január 7-én születtem – január 7.-én születtem c) kettőezer-negyven – kettőezer negyven d) a 13. lettem a versenyen – a 13 lettem a versenyen e) június 15. után – június 15-e után

JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Rajzold, amit mondok! Alkossatok párokat! A párok üljenek le egymásnak háttal úgy, hogy csak hallják egymást. A pár egyik tagja kap egy rajzolt formát vagy egyszerű képet, a másik egy üres papírt és ceruzát. Erről a képről kell pontos leírást mondania társának úgy, hogy ő ezt a képet le tudja rajzolni a saját lapjára. Nem szabad kimondani, ha például egy konkrét tárgyat ábrázol a kép, csak körülírni szabad. Csak a képet néző ember beszélhet, a rajzoló nem kérdezhet vissza, csak követheti az utasításokat. Vajon hasonlít az elkészült kép az eredetire?

31

Mi mindent tanultunk eddig? Összefoglalás Mit gondolsz a témáról? Melyik volt számodra a legkönnyebben megjegyezhető tananyagrész? Szerinted miért éppen az?

Ebben a fejezetben megkezdted az ismerkedést a szófajokkal. Tudod, hogy három nagy csoportja van: az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók. Tudod, hogy melyek a szófaji csoportok általános jellemzői, miről ismerheted fel őket. Tudod, hogy a főnév élőlényeket, élettelen dolgokat, tárgyakat, elvont fogalmakat megnevező szófaj. Két nagy csoportja van: a köznév és a tulajdonnév. Megismerted a tulajdonnevek további fajtáit, és helyesírásukat is. Megtanultad a melléknevek jellemzőit, azt, hogy élőlények, élettelen dolgok, jelenségek külső, belső tulajdonságát, állapotát, származását kifejező szófaj. Tudod, hogy hogyan fokozhatók, valamint hogyan kell helyesen írni őket. Végül megismerkedtél a számnevekkel, tudod, hogy élőlények, élettelen dolgok, fogalmak mennyiségét vagy sorrendiségét fejezi ki. Fajtái a határozatlan és határozott számnév. Azt is tudod, hogy alakjuk szerint megkülönböztetünk tőszámneveket, sorszámneveket és törtszámneveket. Ezek helyesírása sem okoz ezután gondot. Ige

Igenév

Határozószó

Névmás

ALAPSZÓFAJOK Névszók Főnév

Köznév

Melléknév

Tulajdonnév

Határozo

Számnév

Határozatlan

Most már jobban érted? Melyik volt számodra a legnehezebb új anyagrész? Készíts ahhoz a leckéhez fürtábrát!

32

2. AZ ÉLŐBESZÉD

Zümm.

Züüümm? Inkább: waooo!

tod hogy… hogy Ebből a fejezetből megtudhatod, mit jelent a hangsúly, hanglejtés, hangerő; milyen a megfelelő beszédtempó, beszédszünet; milyen jelekre kell figyelni a szavakon túl; mennyit számít a  beszélő külseje egy-egy helyzetben.

33

Hangsúly, hanglejtés, hangszín Mit gondolsz a témáról? Biztosan mondtál már verset iskolai ünnepségen, anyák napján, egyéb rendezvényen. Amikor már jól tudtad a szöveget, tudtál figyelni a hangsúlyozásra. Miért fontos ez szerinted?

Hangsúly Bizonyára észrevetted, hogy a hangunk sok mindenről árulkodik, amikor mondunk valamit. A kommunikációban időnként nem is az  a fontos, amit mondanak nekünk, hanem az, ahogyan mondják. Beszédünkben a  hangok szavakká, nyelvi jelekké állnak össze, ezekből építünk mondatokat. Az emberi beszédben azonban még sok olyan dolog van, amely nem nyelvi jel, mégis nagyon fontos a kommunikációban. A következő leckékben ezekről tanulunk. Elsőként a beszéd zenei eszközeiről lesz szó (hangsúly, hanglejtés, hangszín, A színészek mesterien bánnak a hangsúlyokkal. hangerő, beszédtempó, beszédszünet). Amikor beszélünk, a beszédhangokat különféle erővel ejthetjük ki. A hangsúly a  szó bizonyos szótagjaira eső erőtöbblet, más néven nyomaték. A  magyar nyelvű emberek nyugodtan beszélve általában a szavak első szótagjára helyezik a hangsúlyt: Balázs segít Katinak. Ezt a  hangsúlyt szinte észre sem vesszük, amikor beszélünk. Más a helyzet, ha a hangsúllyal kiemelünk valamit: Balázs segít Katinak, és nem Feri. Az erős hangsúly itt szerepet játszik a mondat értelmezésében. A hangsúly ugyanakkor összefügghet az érzelmekkel is. Például „Hogy beszélsz, te szemtelen!” – mondja a szülő. „Ééén?” – tiltakozik a gyerek. Van valami ebben a válaszban, amit érdemes lenne „lekottázni”. Te is érted ezt a „második nyelvet”? Hanglejtés A beszéd közben változhat a hangszalagok rezgésének gyorsasága is. (Minél gyorsabban rezegnek, annál magasabb a hang, minél lassabban, annál mélyebb.) Ezt a változást hívjuk hanglejtésnek. A hanglejtés a beszéd dallama, és gyakran öszszekapcsolódik a hangsúllyal. Figyeld meg a következő mondatot: A moziban voltál. – A moziban voltál? A kijelentő mondatban lefelé ereszkedik a hanglejtés (ereszkedő), a kérdő mondatban viszont először emelkedik, majd a végén leesik (emelkedő – eső). Hangszín Bizonyára tudjátok, hogy a különféle hangszereknek jellegzetesen különböző hangjuk van. A csak rájuk jellemző hangot hangszínnek nevezzük. Ugyanígy az emberek hangja is különböző, mindenkié más, ezért erre is használjuk a hangszín kifejezést. A helyes hangsúly az értelem kiemelésének az eszköze egy mondatban vagy hosszabb közlésben. Különösen fontos eszköz felolvasáskor, kiselőadáskor és beszá-

34

Ahogyan a zenének, úgy a beszédnek is vannak zenei elemei.

molónál. Ezekben a helyzetekben jobban kell figyelned a tagolásra és a szünetekre is. Ügyelned kell arra is, hogy a helyes hanglejtéssel beszélj, ne legyen például „éneklő” egy kérdő mondat. A beszéd zenei eszközeinek a tudnivalóival kiterjedt nyelvművelő mozgalom foglalkozik hazánkban „Beszélni nehéz!” elnevezéssel. A legfontosabb elv a természetesség. Nem érdemes más beszédmodorát magadra venned, vagy ok nélkül fölfelé ívelő dallammal beszélned. Ha azt szeretnéd, hogy mindenki értse a mondandódat, ezeket inkább kerüld. Ne utánozz senkit minden kritika nélkül! A hang az egyéniséghez tartozik, találd meg a kellemes és az értelemnek legjobban engedelmeskedő beszédhangodat! A jó hangsúlyozás pedig fejleszthető: alapos olvasással, hangos tanulással és sok gyakorlással. Most már jobban érted? Próbáld meg utánozni egy ismerősöd beszédét, különösen annak hangszínét, hangsúlyait. Könnyű vagy nehéz más beszédmódjának utánzása? Tudod-e, kik a  parodisták? Vajon ők hogyan csinálják?

FELADATOK 1. Készítsd el a hangposta kimenő üzenetét

a) saját telefonodra; b) a szüleidére; c) édesanyád munkahelyi telefonjára; d) a legjobb barátod telefonjára! Először fogalmazd meg, mit fogsz mondani, utána gyakorolj hangosan a  megfelelő hangsúly, hangszín és hanglejtés megtalálásáig! Az eredményt mutasd be a többieknek!

35

2. Kistestvéred nem akarja megen-

ni az  ebédet. Milyen hangon és miképpen próbálnád rábeszélni, hogy kezdjen hozzá? Legalább három változatot mutass be! Szerinted melyik lehet a leghatásosabb? 3. Képzeld el, hogy tanár vagy: miképpen buzdítanád azt az egy gyereket, aki nem

kezdett hozzá a feladatához? Ha sikerülne, hogyan dicsérnéd meg? 4. Mondjátok ki az alábbi megnyilatkozást a megadott szempontok szerint! MEGNYILATKOZÁS

„nyitva van az ajtó”

JELENTÉS

BESZÉDHELYZET

„Már megint elfelejtetted bezárni.”

Főnök a beosztottjához, amikor észreveszi, hogy a széf nem volt bezárva.

„Nem csoda, hogy fáztam.”

Huzatos szobában ül a beszélő.

„Fáradjon be!”

Valaki kopogott.

„Micsoda megkönnyebbülés, nem volt kulcs nálam.”

Hazaérkezik valaki.

5. Házi feladat – Készítsd el a 4. feladat táblázatát a füzetedben, de csak a fejléc le-

gyen kitöltve! A megnyilatkozás legyen az: „esik”. Találj ki legalább ötféle változatot az órán eljátszottakhoz hasonlóan! Írd le, próbáld eljátszani!

A SZAVAKON TÚL Miről is lesz szó? Ezekben a részekben, ahogy a címe is ígéri, érdekes híreket olvashatsz majd a „szavakon túli világ” titkairól. Mert ugye, azt már tudod, hogy nem csak szavakkal lehet kommunikálni, információt cserélni? Bizonyára azt is tudod, hogy kommunikáció nemcsak ember és ember között, hanem az állatok között, sőt ember és állat között is zajlik. Az állatok közötti érintkezés ráadásul sokkal változatosabb. Beszélni ugyan nem tudnak, de érzékszerveik és észlelésük az emberénél sokkal kifinomultabb, így nagyon is jól értik egymást. Sok furcsaságot rejteget ez a titkos nyelv, izgalmasnak ígérkezik tehát ez a kirándulás, melyet otthon kedvedre folytathatsz, magad is kutathatsz újabb hírek után. Jó barangolást kívánunk!

36

A hangerő Mit gondolsz a témáról? Mikor fordult elő veled utoljára, hogy kiabáltál vagy suttogtál? Miért kellett ezt tenned?

Hangos, olykor túl hangos az a világ, amelyben élsz. z. Megfigyelerőt, amikor ted már, hogy a fiatalok még fokozzák is a hangerőt, társaságban vannak? Micsoda hangzavar van szünetben zünetben ndenki az  iskolában, vagy az órán, amikor hirtelen mindenki átok egyszerre szeretne megszólalni! Egymást próbáljátok s; túlkiabálni. Pedig a hangerő csak mennyiségi kérdés; m ha hangosabban mondja valaki a  magáét, az  nem lesz attól sem igazabb, sem bölcsebb. Az  embertt nem lehet hangerő-szabályozó gombbal lehalkíta-zni, mint a  rádiót. Azt viszont érdemes megjegyezned, hogyan tudod helyesen szabályozni saját beszéded hangerejét. Emlékszel? A hang ereje elsősorban a  tüdődből kiáramló légáramtól függ. Ha nagyobb a kiáramló levegő nyomása, erősebb hang keletkezhet. Megfigyelheted magadon, hogy a megfelelő hangerőhöz helyes és egyenletes beszédlégzésre van szükség. Fontos, hogy mekkora levegővel gazdálkodsz, ezért tagold úgy a  beszédet, hogy ne fulladj ki a mondatok végén! A hangerő szerepe A hangerő, vagyis a  hang erőssége, intenzitása az  élőbeszéd fontos eszköze. Felhívhatod vele a figyelmet a mondandódra vagy annak lényeges részeire, és fenntarthatod vele a további érdeklődést. Biztosan vannak az osztályodban olyan gyerekek, akik még nem tudnak eléggé hangosan és főleg hangerejük megfelelő váltogatásával beszélni, emiatt nehéz követni őket. Nekik azt ajánljuk, hogy figyeljenek a  légzésre, formálják meg erőteljesen a  hangokat, különösen a  magánhangzókat. Válasszák meg tudatosan a  hangerejüket! Gyakorlással biztosan sikerülni fog. Ne feledd, az  egyhangú, egyféle erősségű beszéd lankasztja a  figyelmet, unalmas lehet. Ha például Kossuth Lajos kiváló szónok volt. Szerinted miért? a  szövegnek megfelelően a  hang-

37

erődet és a hangszínedet is váltogatod, biztosan jobban tagolod a beszéded. Ha változatosabb lesz az előadásmódod, színesebbnek, érdekesebbnek érzi majd a hallgatóságod azt, amiről beszélsz. Ha jól választod meg a hangerődet, akkor az illeszkedik a  kommunikációs helyzethez, a  szándékaidhoz és az érzelmeidhez is. Figyeld csak meg! Ha bizalmasan közölsz valamit, azt általában kisebb hangerővel és mélyebb hangfekvésben (hangmagasságban) teszed. Amikor viszont nagyon magyarázol valamit, az megemelheti a hangerőt. Ha izgulásodat legyőzve a feleleteidnél megfelelő hangerővel tudsz megszólalni, az jó benyomást kelthet tanárodban. Most már jobban érted? Foglald össze, miért fontos, hogy tudatosan szabályozzuk a hangerőnket!

FELADATOK 1. „Gyere be!” – kiáltsd legalább ötféle hangerővel az ajtóban állónak. Aki belép,

mondja meg, milyen mellékjelentést kapott egy-egy mondat a hangerőtől! 2. „Végtelenített hangfelvétel.” Válasszatok karmestert az osztályban, és játsszátok

el a következő kórusjátékot. Mindenki folyamatosan, egy ritmusra sorolja a hét napjait (hétfő, kedd…), miközben a  karmester egyértelmű jelekkel hangosabb és halkabb előadást kér a legváratlanabb váltásokkal. Vigyázat, fel ne bomoljon a kórus rendje! 3. Készítsetek táblázatot arról, milyen beszédhelyzetben, kik szoktak a következő mó-

dokon megszólalni! suttogni

lassítva és halkítva beszélni

szándékosan halkan beszélni

kiabálni

4. Készítsetek 1-2 mondatos köszöntőt tanárotok részére pedagógusnap alkalmá-

ból, és mondjátok el halkan, közepes és erőteljes hangerővel! Milyen eredménnyel jár, ha változtatjátok a hangerőt? Beszéljétek meg, hogy ugyanott és ugyanolyan körülmények, szereplők között lehet-e alkalmazni e három variánst!

38

5. Legyetek vásári kikiáltók! Hangos szóval csalogassátok magatokhoz a  vevőket

ezzel a szöveggel: „Fele ingyen, fele ráadásba, / Szedje néném, bele a kosárba!” Kinek lesz a legnagyobb sikere?

6. Házi feladat – Írj olyan színházi jelenetet, amelyben 8-10 mondatból álló pár-

beszéd van. Lényeges, hogy az egymás után következő mondatokat más-más hangerővel kelljen mondani. A színészi játék segítésére írd be szerzői utasításnak, hogy dühösen, bizonytalanul, haragosan, érdeklődve, értetlenkedve, diadalmasan.

A SZAVAKON TÚL Hogyan beszélnek egymással az állatok? Biokommunikációnak nevezik, amikor állat az állatnak üzen, hisz közöttük is szükség van arra, hogy valahogy megértsék egymás szándékait és információt cseréljenek egymással. A közvetítő jelek természete szerint a kommunikáció lehet kémiai (szaglás és ízlelés), akusztikus és vizuális, de nem mindig különülnek el élesen egymástól, sokszor összetettek. Az akusztikus kommunikáció hangjelzésekkel történik. Elsősorban a gerincesekre és egyes ízeltlábúakra jellemző. A legelésző csorda tagjai például hangjelzésekkel figyelmeztetik egymást, ha ragadozó közeledik. A majmok által kiadott hangok már-már beszédre emlékeztetnek, jellegzetes viselkedéssel párosulnak. A delfinek harmincféle hangjelzést adnak ki (egy részük ultrahang, az emberi fül számára nem hallható). A denevér nem „beszélget” a maga által gerjesztett ultrahanggal, hanem a hang visszaverődése alapján tájékozódik. Az énekesmadarak énekükkel tartják távol fajtársaikat territóriumuktól, vagy éppen párjukat csalogatják trillájukkal, de hangjelzéssel hívogatják a szülők a fészekből kirepülő fiókákat is. Hangjelzés alapján találnak egymásra a tücskök és a szöcskék a párválasztási időszakban.

39

Beszédtempó, beszédszünet Mit gondolsz a témáról? Sorolj fel olyan népdalokat, dalokat, amelyeket lassan vagy éppen fürgén, gyorsan kell énekelni! Mi történne, ha felcserélnénk ezek ritmusát?

Beszédtempó „Minden nyelvnek megvan a maga hangszíne, Be tempója, ritmusa, dallama, egyszóval zenéje” – írta a magyar tem nyelvről gondolkodva Kodály Zoltán. Tudtad, hogy az egyéni ny beszédben a  tempó szón a  beszéd sebességét és a  hozzá kapb csolódó ritmust értjük? A magyarban mérsékeltebb a  bec széd irama, mint például az angolban. A felgyorsult életritmus hatására beszédtempónk is felgyorsult. Gyakran tapasztalhatod, hallhatod, hogy milyen gyorsan beszélnek például egyes kereskedelmi televíziók, rádiók műsorvezetői, a  műsorok fiatalabb vendégei. Miért hadarsz, kisfiam? – kérdezik tőletek az idősebbek. Aki ilyenkor tud „sebességet váltani”, az tudatosan beszél. Sokan azonban ezt nem érzik. Lassabban kellene beszélned, amikor verset mondasz, a mesét is valamivel lassabban kellene felolvasnod, mint egy tanórai szöveget. A normál beszélgetés általában tempósabb, mint az előbbi esetek, és joggal gyorsítanád tovább, ha egy sportközvetítésben te lennél a riporter. Ha megfigyeltél már egy-egy ilyen közvetítést, észrevehetted, hogy a helyes ritmusváltás a beszédben a hangsúlyozással jár együtt. A kiemelésnek megfelelően ugyanis változnak a beszéd zenei eszközei is. A hadaró beszédben a mondanivalótól függetlenül pereg a nyelv, gyors a tempó. De milyen nehéz is lenne felgyorsítva megérteni a tanórai magyarázatot, az orvosi utasítást! Figyelj oda arra, hogy ne nyeld le a hangokat, és ahol szükséges, tarts szünetet! Aki tisztán beszél, ügyel a  magánhangzók teljes értékű ejtésére, jobban tudatosítja a hosszúságot-rövidséget, még a helyesírásához is biztosabb alapot teremthet. A  tagolt beszéd ráadásul sokkal hatásosabb. Némelyik gyerek úgy mondja fel a  verset órán, mintha darálná a szöveget: meg sem áll, nehogy megakadjon. Pedig a megfelelő szünetek hatásosan előkészítik vagy lezárják a vers egyes szakaszait vagy a tarFigyeld meg a rádióban, hogy a híreket vagy a reklámokat jellemzi gyorsabb beszédtempó! talmi egységeket.

40

Beszédszünet Ahogyan csönd nélkül nincs zene, (beszéd)szünet nélkül is elképzelhetetlen a beszéd. Itt persze nem a levegővételnyi szünetről beszélünk. Tagolnod kell a  mondandódat, hogy értelmi egységeket alkoss, vagy kiemelj valami fontosat. Sőt, ha magyarázol, a szünet teszi lehetővé, hogy közben szemkontaktussal ellenHasználd tudatosan felelésnél az élőbeszédről tanultakat! őrizd, megértették-e, amit mondtál. Felelés közben a  tanárodra figyelsz, ő ad számodra visszajelzést. Előfordulhat, hogy betoldott töltelékszavakkal (ilyen, olyan, így, úgy, izé, szóval, ööö) húzod az időt. Ilyenkor okkal fog gyanút mindenki, hogy nem készültél. Az a bosszantó, hogy talán érted is az anyagot, csak nehéz megtalálnod a megfelelő szavakat. Nem vitás, hogy folyamatosan beszélni nem egyszerű. A tanulság azonban mégis könnyen megjegyezhető: a  leckét nem elég megértened és megjegyezned. Rendszeresen gyakorolnod kell a folyamatos visszamondást is a saját szavaiddal. Egykor a diákok a szüleiknek és egymásnak is felmondták időnként a tananyagot, és ez eredményesebbé tette a tanulást. Próbáld ki a módszert akár egyedül is: mondd fel hangosan a leckét! Ezek után könnyebben vállalhatsz majd kiselőadást, mert fogod tudni, hogyan készülj rá. Nem elég, hogy összeállítottad a szöveget. Az előadás ugyanis nem felolvasás, el kell szakadnod a papírtól. Ha pedig mégis olvasnod kell, gyakorold be otthon, és olvass olyan szépen és tagoltan, amennyire csak tudsz. Most már jobban érted? Van olyan ismerősöd, aki hadarva vagy éppen túl lassan, vontatottan beszél? Miért zavaró ez beszélgetés közben?

FELADATOK 1. Válasszatok ki egy versszakot a Toldi-

ból, és olvassátok fel mesélő, magyarázó tempóban, és úgy, mintha meccset közvetítenétek!

2. Nevezd meg, melyik részét mondanád gyorsabban a következő mondatnak, ha

bemondó lennél! Indokold is a döntésed! A selyemfüggöny mögül, ahol égett a lámpa, fény szűrődött ki.

41

3. Próbálkozzatok minél több sebességfokozattal Weöres Sándor versrészletének

előadásakor! Fut, robog a kicsi kocsi, rajta ül a Haragosi, din-don diridongó. Ha kiborul az a kocsi, leröpül a Haragosi, din-don diridongó. (Magyar etűdök – 4)

4. Mondjátok el a következő nyelvtörőt több sebességfokozattal, és figyeljétek meg,

mely részeknél „törik ki” a  nyelvetek, hol bicsaklik meg a  beszéd! Keressetek magyarázatot rá, hogy miért éppen ott akadhadtatok el! A papagáj mamája nem a mama papagája.

5. Házi feladat – Mi történik, ha hirtelen lassítva mondunk egy szövegrészt, vagy

ellenkezőleg: felgyorsítunk? A ritkítva írt szövegrészt mondd lassabban, majd gyorsabban! „Fáradsággal adják a t u d o m á n y t.” Vagy: „Mértékletesség, k í v á n t e g é s z s é g.” 6. Hogyan változott a szöveg hatása az egyes változatokban? Beszélhetünk kieme-

lésről vagy elkülönítésről a szövegben? A feladatot hajtsd végre fordítva is, most a szöveg szokott módon írt részét lassítsd, illetve gyorsítsd! Írd le, változott-e a jelentés, és ha igen, hogyan?

A SZAVAKON TÚL Kiszagolják, mit üzen a másik A kémiai kommunikáció szagjelzéssel történik. A fajtársak közötti üzeneteket speciális szaganyagok, a feromonok közvetítik. Számos emlősfaj szagjelöléssel jelzi például territóriumának, azaz vadászterületének határait, így tartja távol a betolakodókat. Akinek van hím macskája vagy kutyája, az maga is érezheti néha a jellegzetesen szúrós szagot, melyet maguk után hagynak. Amikor sétáltatás közben a kan kutya minden bokrot „lepisil”, tulajdonképpen csak szagmintát hagy. A következő arra járó eb ezt az üzenetet kiszagolja és felülírja a sajátjával. Amikor a nőstény kutya termékeny, szagüzeneteket küld a levegőbe, melyet a kan kutyák messziről megéreznek és jönnek udvarolni. A hangyák a táplálékhoz vezető ösvényt feromonjaikkal jelölik meg. Veszély esetén riasztó hatású feromont választanak ki, az egy hangyabolyba tartozó hangyák pedig szaguk alapján azonosítják egymást, így a betolakodókat megismerik és elpusztítják. A lepkék nőstényei olyan illatanyagokat bocsátanak ki a párzási időszakban, amelyet a hímek nagy felületű csápjaikkal több kilométer távolságból is felfognak.

42

Tekintet, arcjáték, gesztusok Mit gondolsz a témáról? Milyen kézmozdulatok, arcjáték jellemző rád beszéd közben? Mi lenne, ha egyszer sem az arcod, sem a kezed nem mozdulhatna beszéd közben? Próbáld ki!

Tekintet, mimika Akiben megbízol, arra derűsebb arckifejezéssel és többször nézel, jobban feléje fordulsz, melegebb hangszínnel beszélsz hozzá. A tekintet és arcjáték (mimika) legalább olyan beszédes, mint a kimondott szavak. Az iskolában is így van ez, és otthon is. Elég egy-két néma pillantás, és már tudod, kinek tetszik a társaságból egy mellettetek elhaladó lány vagy fiú. Anya finom jelzéseket küld arcjátékNa, persze! kal és tekintettel, hogy legyél türelemmel valamiért, és te jól megérted ezt a szavak nélküli nyelvet. Az arcjáték ösztönös tevékenység. Mégis van olyan helyzet, hogy ügyelned kell, milyen „képet vágsz” valamihez. Gondolj csak arra, amikor az iskolában vagy otthon feladatot kapsz. A mimikáddal ilyenkor önkéntelenül is elárulhatod magadat. A szájtartás különösen sokatmondó. Máskor, ha Ez biztos? zavarban vagy, felszalad a szemöldököd vagy elvörösödsz, elsápadsz. Különösen nehéz egy érzelmi viharokban élő kamasz arcjátékát megfejteni. A csalódásainkat azonban nem illik színpadiasan kifejezni, hiszen annyiféle oka lehet, hogy nem a vágyaink szerint alakultak a dolgok. H valaki gyakran nem néz a beszélgetőpartnere szemébe, Ha az valamit a rejteget. Amikor nincs tekintettartás – ha csak rövid időre is –, megszakad a kommunikációs kapcsolat. r H azonban „szemmel tartjuk” a  beszélgetőpartnerünket, Ha t több mindenre is fény derülhet. Például, hogy milyen kedv van éppen, vagy kiolvashatnánk a  szeméből, mire kéve szül: komolyan beszél vagy inkább tréfálkozik, valójában haragszik vagy csak tetteti. Nahát! GESZTUSOK A futókat gyakran tapsra indítjuk edzéseken, és kézjeleket is használunk a  távolságok miatt. Ilyenkor gesztusaink (kézmozdulataink, taglejtésünk) helyettesítik h a beszédünket. Az iskolai ünnepélyen a renddező például gyakran fejbólintással és kézfelemeléssel jelez. je A  tanár óra elején mutatja az  osztálynak, hogy fo foglaljon helyet, és jelzi, ha elfelejtettél felállni. A  felálHáááát… lá lás az üdvözlés jele, önkéntelenül fel szoktunk emelkedni,

43

amikor idősebb ember lép hozzánk. Ezek a jelek nem alkotnak rendszert, de jól értjük őket, mert ösztönösek. (Kivételt jelent a  siketek jelnyelve, amely egyre többször tűnik fel a  tévé képernyőjén, hogy segítse az  érintetteket.) Ami közösségileg is jellemző lehet ránk, az tanulással, megszokással épül Sorold fel melyik szereplőnek, milyen az arckifejezése, gesztusai! be. A mi kultúrkörünkben például tapssal jutalmazhatjuk a színészeket egy jó előadás után, és „kifütyüléssel” jelezzük a  nemtetszésünket. Tapsolunk egy színvonalas tudományos előadás vagy szakmai bemutatkozás után is. A németek például ilyenkor lefelé fordított tenyérrel ütögetik az asztalt, és lábukkal dobognak hozzá. Előfordult már, hogy a tájékozatlan külföldi ezt nem tudta értelmezni, és sértődötten elrohant. Az ilyen eltérésekre figyelnünk kell. Amikor idegen országba utazunk, ajánlatos felkészülni, melyek ott a legalapvetőbb gesztusok. Ilyenek az igen-nem válaszokat kísérő jelek és más udvariassági gesztusok (köszönetnyilvánítás, hölgyek, idősebbek előreengedése az  ajtóban). Érdemes felkészülni arra is, hogy bizonyos kézjeleknek akár Európán belül is más-más jelentésük van. Ami nálunk elismerő jelzés (például az OK vagy a feltartott hüvelykujj), az máshol sértő, durva jelentéstartalmú lehet. Ezek az ismeretek mind-mind megkönnyítik a sikeres kommunikációt. A diákok életében különösen fontos az üdvözlés és az összetartás szavakon túli kifejezése. Eléggé nehéz lenne felsorolnod, hányféle kézfogást, üdvözlést ismersz. A fiúk pacsiznak vagy az öklüket érintik össze, a kisujjukat kapcsolják egybe, és lapogatják vagy hátba veregetik egymást; a lányoknál gyakoribb a puszilkodás, de ők is használhatnak más, egyezményes jeleket. Az ölelés vagy a vállra tett kezek szintén kifejezhetik a bizalmat és az összetartozást. A szeretet szavak nélküli megnyilvánulását idézi a Bojtorján együttes egyik karácsonyi dalának szövege: „A ház előtt vár anyám, / A ház előtt ott áll apám. / Ölelő karjukba zárnak, / Öröm a könny, öröm a szó, öröm a bánat.” Most már jobban érted? Nem tudunk gesztusok nélkül beszélni, hiszen azok természetes kísérői mondandónknak. Ezeken kívül minek van még szerepe érzelmeink, lelkiállapotunk, beszélgetőtársunkhoz való viszonyunk kifejezésében? Írd le a füzetedbe!

44

FELADATOK 1. Figyeld meg Arany János Toldijának nyolcadik énekében, hogy Toldi György és

Lajos király hogyan folytat párbeszédet a szavakon túl! Jegyezd fel kettéosztott naplóban, hogy milyen hirtelen reakciókat foglal versbe így Arany János! 2. Emlékezz a  János vitézre! Milyen látható jelei voltak Jancsi bánatának, amikor

a IV. fejezetben el kellett hagynia Iluskáját és a faluját? Gyűjtsetek olyan szólásokat, amelyek érzelmeink arcunkon látható változásairól árulkodnak! 3. Színészi gyakorlat: Mondjátok megerősítő és ironikus arcjátékkal, valamint kü-

lönböző hangszínnel kísérve a következő mondatokat! Igazoljátok vissza, sikerült-e az alakítás! Nagyszerű gyerek vagy!

Jó, hogy meg jöttél!

Nem hittem volna!

4. Értelmezzétek az alábbi szólásokat, és mutassátok is be őket! Milyen az, aki: magas lóról beszél fennhordja az orrát

karót nyelt

áll valami elébe

a fejére olvas (valakinek valamit)

5. Házi feladat – Vágj fel négy részre néhány A4-es lapot! Rajzolj egyforma körö-

ket mindegyik lapra! Ábrázolj minél többféle érzést karikatúraszerű vonalakkal! Írd a lapok hátuljára, milyen érzést, hangulatot rajzoltál le! Mutasd meg ezeket a következő órán egyenként a padtársadnak, és kölcsönösen ellenőrizzétek és értékeljétek, hogyan sikerültek a rajzok!

A SZAVAKON TÚL Szemtől-szemben Az állatvilágban életbevágó, hogy a fajtársak felismerjék egymás jellegzetes viselkedését és megtanulják belőle kiolvasni a szándékot. Ilyen eset például, amikor a hím állatok riválisukkal találkoznak, gyakran kivillantják fogukat. De nem mindegy, hogy eközben szájuk függőlegesen (elfordított fejjel), vagy vízszintesen nyílik ki. Az előbbi az agresszív-támadó, míg a másik a behódoló magatartást kíséri vagy előzi meg. Ebből ered az emberi mosoly, azaz a barátságos közeledés jele. A méhek viselkedését, pontosabban a méhtáncot is sokan tanulmányozták már. A kaptárba visszatérő felderítő méh ugyanis a többieknek egy nyolcas alakú vonal mentén táncot lejt. A potrohrezgésekkel meg-megszakított körtánc segítségével tudatja a többiekkel, hogy milyen irányban, milyen messze és milyen minőségű táplálékot fedezett fel.

45

Testtartás, térköz Mit gondolsz a témáról? Mikor volt legutóbb, hogy szerettél volna egészen picire összezsugorodni, vagy éppen nagyon is kihúztad magad? Vajon milyen érzelmeket, állapotokat tudunk kifejezni a testtartásunkkal?

Testtartás Ne állj úgy, mint egy kérdőjel! – szokták mondogatni a  felnőttek. A  testtartásod jelzi a  fizikai adottságaidat vagy az egészségi állapotodat, de benne van a  hangulatod és az  is, amit éppen nem akarsz kimondani. Figyeld csak meg, hogy amikor beszélünk, az egész testünk részt vesz a kommunikációban! A testtartásunk árulja el, mennyire örülünk valaminek vagy va valakinek, esetleg mennyire tartunk tőle. A testtartás és az a térköz (távolság), amelyet a kommunikációban részt vevő felek egymás között kialakítanak, a kommunikációnak nem szóbeli, hanem látható jelei. Ha órán körbenézel, gyorsan el tudod dönteni, ki unatkozik elnyúlva a székén, és ki figyel előredőlve. Melyik gyerek súg valamit bizalmasan a társa fülébe, melyik próbál minél távolabb húzódni a  padtársától? Ha kiselőadást tartasz, közben érdemes időnként szétnézned, hogy lásd, mennyire hallgatóidat. Ha mindeni tudod d d llekötni kö i a  h ki másfelé néz, vagy a többség keresztbe tett kézzel és lábakkal malmozik, az bizony nem jó jel. Ilyenkor rájössz, hogy nem elég, ha felkészülsz, hitelesen és átéléssel kell előadnod a  mondandódat. Válts ekkor hangerőt, testtartást, hogy odafigyeljenek rád! TÉRKÖZ Akár állunk, akár ülünk, többnyire a beszélgetőtársunk felé fordulunk. Megfigyelted már, hogy ha barátról, rokonról van szó, közelebb is húzódunk? Ha testvérek beszélgetnek otthon, szinte nincs is térköz közöttük, mert szívesen sugdolóznak. A kisgyerekek különösen szeretnek közel lenni ahhoz, akiben megbíznak, és ez bizonyos keretek között a nagyobbak és a felnőttek világában is így van. Amikor vigasztalunk valakit, biztosan közel megyünk hozzá, meg is érintjük, megöleljük.

46

A „három lépés” távolság képletesen a kimért viszonyt jelzi, míg bizalmasan kevésbé nagy távolságot tartunk a beszélgetés során. Aszerint, hogy milyen a beszélgetőpartnerek közötti kapcsolat, különféle zónákat szokás megkülönböztetni. A zónát egy körnek kell elképzelni, amelynek középpontja az ember, a beszélgetőpartnerek pedig a kör sugarában különböző távolságban helyezkedhetnek el. Az intim zóna 0 és 60 centiméter között van. Ide csak a hozzánk közelállókat engedjük be. A semleges beszédzóna a magyaroknál szokás szerint 1 méter körül van. Legalább ekkora távolságra állunk meg az idegenektől, azoktól, akiket nem ismerünk eléggé. Van azonban olyan helyzet is, amikor nem nagyon tudjuk megválasztani, hogy milyen távolságra legyünk másoktól. Ilyen például egy-egy iskolai helyzet, de méginkább az  utazás a  zsúfolt buszon, a  villamoson vagy a  vonaton. Meg kell értenünk, hogy közösségi térben vagyunk, és azon belül kell kimérnünk a  még elfogadható távolságot. Ha tudsz, ügyelj arra, hogy ne lépj mások saját terébe és „lelkébe”. Lehetőleg ne hadonássz, ne beszélj túl hangoTe hogyan „védekezel” az intim zónádba belépők ellen? san. Megfigyelheted azt is, hogy az  agresszió (a támadás jellegű viselkedésforma) gyakoribb akkor, ha sok ember van együtt szűk térben. Ilyenkor a kulturált magatartás, a türelem, udvariasság segíthet át a kellemetlen perceken. Most már jobban érted?

Illik, nem illik beszélgetés közben címmel állíts össze egy listát a füzetedbe a testtartásra vonatkozóan! Van olyan szabályod, amit mindig megtartasz?

FELADATOK 1. Mutasd be, hogyan tudnád jellemezni gesztusokkal azt, aki

a) éppen hazudik; b) túlságosan is udvariasan fogadja a vendégeket; c) azt hiszi, mindenki őt nézi, mert ő a legjobb fej a társaságban!

47

2. Némajátékkal adjátok elő a padtársaddal az ideges és a rendíthetetlenül nyugodt

ember utazását! Üljetek egymás mellett a vonaton/buszon!

3. Másold le a füzetedbe ezt a táblázatot, majd írd be a megfelelő gesztust a jelenté-

sekhez! JELENTÉS

GESZTUS

lekicsinylés hódolat könyörgés bátorítás szégyen elutasítás

4. Házi feladat – Vizsgáld meg a  testtartásodat többféle helyzetben! Elemezd né-

hány mondatban, mit figyeltél meg! Mikor és hogyan szokott változni? Vizsgáld meg azt is, hogyan jársz, mit fejezel ki a testtartásoddal, a kezeddel! Le is rajzolhatod a különféle testtartásaidat.

A SZAVAKON TÚL Érints meg! Elsősorban az emlősökre jellemző, hogy társas kapcsolataik során megérintik egymást. És itt nemcsak a kölykét gondozó szülőre kell gondolni. Számos majomfaj egyedei például órákon keresztül kurkásszák egymást. De nem mindenki mindenkit, ebben is megvan a hierarchiai sorrend (kiderül ki a „főnök”, ki a „beosztott”, kik barátok, kik a kirekesztettek). Ez tehát egészségügyi jótékonysága mellett – azaz hogy megszabadítják a másikat az élősködőktől – a csoportban elfoglalt rangot és a kapcsolatokat is erősíti. Egyes fajok különleges érzékeléssel is meg vannak áldva, a nagy rajokban úszó halak például érzékelik társaik elektromos kisüléseit, erőtereit, így annak aktív változásait jelzésként használják. Ennek segítségével követik társaikat, így képesek egyszerre irányt változtatni, anélkül, hogy egymásnak ütköznének.

48

Külső, hajviselet Mit gondolsz a témáról? Mit jelent számodra a következő kifejezés: „alkalomhoz illő megjelenés”? Sorolj fel konkrét helyzeteket, amikor különösen fontos a megfelelő megjelenés!

Megjelenés Amikor az  ember hatodikos fejjel áll a tükör előtt és ismerkedik magával, nagyon ritkán elégedett. De ha új frizurája van, biztosan sokan tesznek rá valamilyen megjegyzést. Valljuk be, ez a figyelem jólesik, különösen, amikor dicsérnek. Ha egy kamaszodó gyerek vagánykodni akar, igyekszik meglepő külsővel felhívni magára a figyelmet. Ugye te is elámultál már, milyen változatos ötletekkel állnak elő az ismerőseid? Ha hiszed, ha nem, bizony ez is a  kommunikáció része. Magukról küldött üzenet arról, hogy milyennek szeretnének látszani. Ez néha túlságosan is jól sikerül. A  feltűnő megjelenés (haj, öltözék, tetoválás, testékszerek) „sikerre” számíthat az  iskolában: az  osztályfőnök A feltűnő megjelenés nem mindenkinek tetszik. elbeszélget a gyerekkel, sokan kuncognak, mások pedig igyekeznek elkerülni vagy éppen körülrajongják. Kérdés, hogy az ilyen különbözni akarás mögött valójában milyen szándék van. Valódi belső énjüket mutatják gy éppen pp ellenkezőleg: leplezni akarnak valamit? kifelé, vagy Amive Amivel foglalkoznod érdemes, az a testkultúrád és az, hogyan alakul aa belső éned, a személyiséged. Ahogyan változol, valóban újabb éés újabb külső illik hozzád. Szeretnél elszakadni a  kisiskolás ko kortól? Ki kell találnod, hogyan lépj egy másik életkorba a  kül külsőddel! Akármilyen sokat számít a  többiek véleménye, magadnak kell megtalálnod azt a mintát, amelyben egyaránt mag el ttudod magad fogadni és fogadtatni. Az a fontos, hogy ne kü küldj magadról hamis képet a külvilágnak. Hajviselet Ha rendesen öltözöl, tiszta és ápolt vagy, H jól j érezheted magad a többiek között. Hogy ki lakik valójában ló benned, azt úgyis a  cselekedeteiddel és a  beszédeddel mutatod meg. Igaz, manapság nagyon sokféle divat de van, van mégse ítélkezz túl hamar. Könnyebb volt a középkorban megmondani egy-egy emberről, kiféle-miféle, pusztán Mi a véleményed az iskolai egyenruháról? az  öltözéke alapján. Akkor ugyanis szinte mindig „a ruha

49

tette az embert”. A lovagot lovagnak látták, a jobbágyot jobbágynak, még a vidék, a falu, az életkor jellegzetessége is leolvashatóak voltak a külsőről. Manapság nagy a szabadság az öltözködésben és a hajviseletben. Van olyan gyerek, aki gyakran változtatja a külsejét. Éppen ezért keresd te is türelemmel, mások példáján is okulva, hogy mi is áll jól neked, mi fejez ki téged a leginkább. A legfőbb tanácsunk, hogy mindig az alkalomhoz illő legyen a megjelenésed, és lehetőleg ne elveszítsd, hanem megtaláld magadat a sok átalakításban! Most már jobban érted? Milyen külsőt szeretnék? címmel írj rövid, 8-10 mondatos fogalmazást a füzetedbe a megjelenésre, ápoltságra vonatkozóan!

FELADATOK 1. Talán hallottad már az Illés együttes slágeréből ezt az egyszerű következtetést:

„Az ész a fontos, nem a haj.” Rendezzetek vitát, és védjétek meg érvekkel vagy cáfoljátok ennek a sornak az igazságát! Előtte egyezzetek meg a megszólalás és a vita illemszabályairól! 2. Színházba készültök. Öltöztesd fel a családot illendően! Miért nem tanácsolnád

az edzőcipőt és a melegítőt a bátyádnak? Mivel indokolod, hogy a templomokba lépve az idegenvezetők a nagyon hiányos öltözetűekre rászólnak, vagy papírruhát adnak rájuk? Gyűjts még ehhez hasonló illemszabályokat, amelyekre érdemes odafigyelni!

50

3. Beszéljétek meg, mire szolgál az egyenruha! Próbáljátok sokféle egyenruha jel-

legzetes darabját felsorolni vagy lerajzolni! Honnan ismered meg, milyen ruhája van például egy rendőrnek? Mi a véleményetek az iskolai egyenruháról?

Nézz utána az interneten, hogy mely országokban milyen egyenruhát hordanak a díszőrség katonái!

4. Házi feladat

a) Gyűjtsd össze, milyen öltözködési és hajdivatok vannak a  korosztályodban! Válaszd ki közülük az egyiket, amelyikről pontosan tudod, mitől különleges! Beszéljétek meg padtársaddal a következő órán! b) Írd le pár mondatban, mit gondolsz, miért kapcsolódik bizonyos zenei ízléshez jellegzetes külső! Te hordasz-e magadon valamilyen jelvényt, jelzést? Mit szeretnél ezzel magadról üzenni?

A SZAVAKON TÚL Hogyan látják egymást az állatok? A vizuális kommunikáció látható jelzésekkel történik. Itt nemcsak az állatok megjelenésére, hanem testbeszédükre is gondolunk. Az egyik leglátványosabb változáson a madarak hímjei mennek keresztül, amikor udvarolnak. Legtöbben díszes nászruhát öltenek, ami egyszerre szolgálja a nőstények meghódítását és a vetélytársak elriasztását. A paradicsommadárfélék hímjei ráadásul nemcsak pompás tollazatukkal igyekeznek felkelteni a tojók figyelmét, hanem parádés táncot is lejtenek. Néhányan csapatokban járják táncukat, gyakran féltucat éneklő-táncoló hím is verseng, a faágakon sorban ülő tojók kegyeiért. Akár egy színi előadás! Beszéd híján az állatok az úgynevezett póznyelv segítségével fejezik ki szándékaikat, hangulataikat vagy a másik félhez való viszonyukat. Ez a mozdulatokra, testtartásra épülő jelrendszer a különböző állatfajoknál más és más. A farkasok és leszármazottaik, a kutyák például tucatnyi különböző faroktartást, fejtartást, fülállást és speciális testtartást alkalmaznak a különböző helyzetekben. Figyeld meg például, amikor kutyád örül, vagy sunyít, mennyire eltérőek a mozdulatai!

51

Mi mindent tanultunk eddig? Összefoglalás Mit gondolsz a témáról? Mely ismeretek voltak azok ebben a fejezetben, amelyeket már ezelőtt is személyesen megtapasztaltál? Segített ez a tananyag elsajátításában?

Ebben a fejezetben az élőbeszéd nem nyelvi jeleivel ismerkedtél meg. Tudod már, hogy beszéd közben a helyes hangsúly, hanglejtés, hangszín és hangerő hozzájárul mondanivalónk kiemeléséhez, értelmezéséhez. Tudod, hogy ugyanilyen fontos a beszédtempó és mondanivalónk tagolása, a szavak, mondatok közötti szünetek hossza. Felismered már a kommunikáció látható, azaz szavakon túli jeleit. Tudod, hogy a tekintet, az arcjáték és a gesztusok milyen fontosak egy-egy szituációban. Tetten éred, ha valaki füllent, érted a néma jelzéseket. Tudatosan alkalmazod a testtartás és a térköz fontosságáról tanultakat. Figyelsz külsődre, hajviseletedre, mert tudod, hogy befolyásolja a hallgatóságod, társaid véleményét rólad. ÉD NEM NY

ÉL ELV I J E L EI • AZ

Ő B E S Z ÉD N E M N Y

L Ő B E SZ É D NEM E LV I J E L EI • AZ É

NY

ELV

É

E SZ L ŐB

hanglejtés

tekintet arcjáték

LÁTHATÓ

HALLHATÓ hangerő

külső megjelenés

tes artás beszédszünet

ÉLŐ B

beszédtempó

ÉLŐB

gesztus

ESZ

Z •A

térköz

ÉD

N

EM

NY

ELV

I J EL E I • A Z É L Ő B E S

ZÉD N É EM NYEL VI J E L E I • A Z

LŐ

B ESZ

ÉD NEM NYELVI JELEI

• AZ É L Ő B E S ZÉD NEM

NY

EL VI

JE

LE

I

Most már jobban érted? Szerinted tudod majd hasznosítani a most megszerzett ismereteket mindennapjaid kommunikációs helyzeteiben?

52

EM NYELVI JELEI • AZ

NEM NYELVI JELE

hangszín

BESZÉD N

I • AZ É

L

Z ÉL Ő •A

hangsúly

ESZÉ D

I JE

EI

D

M NE

I JELEI • A Z É NYELV

ESZ LŐB

3. AZ IGÉK, az IGENEVEK és a

HATÁROZÓSZÓK

Ebből a fejezetből megtudhatod,, hogy… mi jellemző az igére; hogyan ragozzuk az igéket; milyen jellemzői vannak a határozószóknak; milyen igenevek léteznek.

53

Az ige Mit gondolsz a témáról? Alsó tagozatban már tanultál az igéről. Milyen tulajdonságokkal jellemeztétek akkor az igét?

Meghatározás Próbáld meg összegyűjteni, mit csináltál ma attól kezdve, hogy felkeltél! Rövid, egy-két szavas mondatokat használj! A mondataidban bizonyára javarészt cselekvést kifejező szavak lesznek. Például: felkeltem, (fogat) mostam, megreggeliztem, bejöttem (az iskolába) stb. A kiemelt szavak szófajukat tekintve mind igék. Emlékezz vissza, mi mindent tudtál meg róluk korábban! Tudod, hogy az ige cselekvést (kel, mos), történést (esik), létezést (él, volt, van, lesz, nincs), állapotot (örül, fázik) fejez ki. Az ige is az alapszófajok egyike, szavaink körülbelül egynegyedét az igék teszik ki. Legjellemzőbb kérdései: mit csinál?, mi történik?. Csoportosítás Az igék a szövegben, beszédben igen ritkán fordulC nak elő szótári alakjukban. Általában valamilyen jel, rag vagy mindkettő kapcsolódik hozzájuk. Az igealak jelöli a cselekvés idejét, módját, a cselekvő számát és személyét, valamint a tárgyat, amire a cselekvés irányul. A cselekvést kifejező igék olyan tevékenységet kifejező szavak, amelyet a cselekvő élőlény akarattal, tuda tudatosan idéz elő (megy, dolgozik, olvas). Ragozott alakjai kifejezik cselekszik, mire irányul a cselekvés, és az mikor megy végbe. Eme azt, hogy ki cseleks alapján az alábbiak szerint csoportosítjuk a különféle igéket. szempontok alapj A cselekvő személye, azaz alanya szempontjából az  igék f főbb fajtái: – cselekvő: amikor a cselekvést az alany maga végzi (aludtam, ta énekelek); – műveltető: a cselekvést az alany mással ssal vég gezteti (megjavíttatta, olvastatja); szenve – szenvedő: más végzi az adott cselekvést, és ez hatásaz alan ője” sal van az alanyra, aki gyakran a cselekvés „elszenvedője” (legyőzetett); – visszahat visszaható: a cselekvés visszahat az azt végző személyre élyre (mosakodik, öltöz öltözködik). Ezeket a kate a kategóriákat igenemeknek szoktuk nevezni. A cselekvés irányultsága szerint, a tárgy szempontjából jából az ige lehet: – tárgyas: amikor am az  ige tárggyal bővíthető (olvas [valamit], lát [valakit]);. [v

54

– tárgyatlan: amikor az ige nem bővíthető tárggyal (esik, alszik). A cselekvés ideje szempontjából az igealak lehet: – jelen idejű: amikor a cselekvés (történés, létezés) a jelenben történik. Jele: Ø. (megy, úsznak). – múlt idejű: amikor a cselekvés (történés, létezés) a múltban zajlott. A múlt idő jele: -t, -tt (ült, dobott). – jövő idejű: a  cselekvés (történés, létezés) a  jövőben fog történni. Ezt az  igéhez kapcsolt fog segédige ragozott alakjával (vagyis összetett igealakkal) fejezzük ki (utazni fogunk, tanulni fog). Ezek az igeidők. Most már jobban érted? Mi történt veled a hétvégén? Alkoss négy mondatot úgy, hogy mindegyik igenemet használd legalább egyszer!

FELADATOK 1. Csoportban dolgozva egy nagy csomagolópapírra készítsétek el az ige szófajának

bemutatását pókhálóábrában! Csoportforgóban ellenőrizzétek a  többi csoport munkáját! Ha bármilyen kiegészítést szeretnétek tenni, eltérő színű ceruzával írjatok kérdést, üzenetet a másik csoport lapjára! Ha mindannyian végeztetek, nézzétek meg, hogy ti milyen kérdést kaptatok a többiektől! Egymást meghallgatva válaszoljatok, reagáljatok a nektek felírtakra! 2. Írj rövid (4-5 mondatos) fogalmazást a következő témák egyikéről! Padtársaddal

olvassátok fel egymásnak az írásotokat! Melyikőtök milyen igéket használt? a) Ha egy napra király/királynő lehetnék… b) A múlt hetem nagyon zsúfolt volt… c) Remélem, ha majd felnőtt leszek…

JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Adj hozzá egy mozdulatot! Álljatok fel körben! A játék vezetője kezdje a játékot, azaz mutasson egy egyszerű mozdulatot, például érintse meg az orrát! A mellette álló játékosnak meg kell ismételnie ezt a mozdulatot, majd hozzátenni egy másikat. Tehát ő is megérinti az orrát, majd – mondjuk – megvakarja a fejét. A harmadik megismétli az első két mozdulatot, ő is hozzátesz egyet, majd így tovább. Aki háromszor elrontja, vagy sokáig gondolkodik, az kiesik.

55

Az igeragozás Mit gondolsz a témáról? Az igék igei személyraggal is toldalékolhatók anyanyelvünkben. De miért van kétféle toldalékunk azonos számban és személyben? Mi a  különbség szerinted az  olvasom és olvasok alakok között? Hogyan tudod őket mondatba foglalni?

Ha tanulsz valamilyen idegen nyelvet, akkor valószínűleg igeragozást is tanulsz, ami sok odafigyelést kíván. A  magyar nyelvben szerencsére már ösztönösen használod az  igéket ragozott alakjukban. Ez azt jelenti, hogy az  igéhez olyan igei személyragokat illesztesz, amelyek kifejezik a  cselekvést végző(k) számát és személyét. Sőt bizonyos ragokkal arra a tárgyra is utalRagozd el a hegedül igét! hatsz, amelyre a cselekvés irányul. Általános ragozás Az igének a magyar nyelvben kétféle ragozása van: az általános és a határozott ragozás. Általános ragozás esetén az igealak az alany számát és személyét mutatja meg. Nem irányul tárgyra, vagy ha mégis, az határozatlan. (Nem azt mondjuk tehát, hogy írok a könyvet, hanem írok egy könyvet.) A ragozásban ez így jelenik meg: én írok, te írsz, ő ír Ø, mi írunk, ti írtok, ők írnak. Figyeld meg, milyen igei személyragok szerepelnek az ír szótő után! Az alábbiakban megtalálod ezeket táblázatba foglalva, más példákkal együtt: SZÁM ÉS SZEMÉLY

IGEI SZEMÉLYRAGOK

RAGOZOTT IGE

E/1.

-k

írok, énekelek

E/2.

-sz

írsz, énekelsz

E/3.

Ø (vagyis itt az igei szótő áll) (ikes igénél -ik)

ír, énekel, (alszik)

T/1.

-unk, -ünk

írunk, énekelünk

T/2.

-tok, -tek, -tök

írtok, énekeltek, hegedültök

T/3.

-nak, -nek

írnak, énekelnek

Határozott ragozás Előfordulhat, hogy a  cselekvést végzővel együtt azt is közölni akarjuk, hogy a cselekvés valamilyen határozott tárgyra vagy valaki másra irányul. Például valaki írja a levelet (tehát nem úgy általában egy levelet, hanem egy 56

bizonyos levelet), vagy nézi őt/őket/azt/azokat. Ekkor határozott ragozást alkalmazunk. A ragozási sor ebben az esetben a következő: én írom [a levelet], te írod, ő írja, mi írjuk, ti írjátok, ők írják. Amint látod, ebben az  esetben egészen más igei személyragok követik az  igét. Alább a határozott ragozás összefoglaló táblázatát láthatod: SZÁM ÉS SZEMÉLY

IGEI SZEMÉLYRAGOK

RAGOZOTT IGE

E/1.

-m

írom, nézem

E/2.

-d

írod, nézed

E/3.

-ja, -i

írja, nézi

T/1.

-juk, -jük

írjuk, nézzük

T/2.

-játok, -itek

írjátok, nézitek

T/3.

-ják, -ik

írják, nézik

Ikes igék Az ikes igéknek az ősmagyar nyelvben a határozott ragozás kialakulása előtt volt szerepük. Használatukkal a cselekvés célpontját egyértelműen meg lehetett különböztetni a cselekvés végzőjétől. Végül ez a ragozás elveszítette eredeti szerepét. Ma az ikes igék ragozása az általános ragozásba illeszkedik, és csak egyes számban mutat eltérést. Mivel külön szerepe nincs, ezért ez a ragozás pusztul, ami természetes folyamat. A feltételes módból már teljesen eltűnt, csak kijelentő és felszólító módban használjuk, ott sem minden ikes igénél! Elsősorban a művelt köznyelv része. Például az alszik általános ragozása kijelentő módban: alsz-om, alsz-ol, alsz-ik, alsz-unk, alszotok, alsz-anak. De figyeld meg mondjuk a hazudik igét, amelynek általános ragozásban már csak az E/3. személyű alakja tér el a nem ikes igék ragozásától. Most már jobban érted? A magyar nyelv nagyon gazdag jelentéstartalmat tud sűríteni egy igealakban: van száma, személye, ideje, módja, ragozása. Vesd ezt össze az általad tanult idegen nyelv igéinek tulajdonságaival! Hogyan fejezi ki az a nyelv ezeket a tulajdonságokat (például a múlt időt)?

FELADATOK 1. Párban dolgozva állapítsátok meg az alábbi igékről, hogy az alany, a tárgy, illetve

a cselekvés ideje szempontjából hogyan jellemezhetők! Például kerestet: műveltető ige, tárgyas ige, jelen idejű. fésülködött

íratni fog

segített

haragszik

levágatta (a haját)

57

2. Gyűjts öt igét, és ragozd őket jelen idejű, általános és határozott ragozásban is! Írj

velük mondatokat a füzetedbe! 3. Nevezd meg, mi a különbség az alábbi igealakok között jelentés szempontjából!

Foglald őket mondatba! A füzetedbe írd le a mondataidat! írom – írok – megírom – megírok

néz – nézi – átnéz – átnézi – kinéz – kinézi

4. A padtársaddal közösen keressetek

olyan igéket, amelyek után nem állhat a mondatban tárgy! Például: száguld. Ha már legalább 4-5 ilyen igét találtatok, próbáljátok meg egy-egy igekötő vagy képző hozzáadásával megváltoztatni úgy az  ige alakját, hogy mégis lehessen hozzá tárgyat kapcsolni (száguld – A sportkocsi 100 kilométert száguldott, mielőtt kifogyott belőle a benzin). 5. Csoportban dolgozva szóforgóval gyűjtsetek minél több lehetséges befejezést

arra a mondatra, hogy: Sajnálom az ……! Például Sajnálom az időt valamire. Megoldásaitokat írjátok egy csomagolópapírra, majd csoportforgóval nézzétek meg egymás munkáját! 6. Foglald mondatba az elnéz ige eltérő jelentéseit! Hányféle jelentése lehet ennek

az igének? Megoldásodat beszéld meg a padtársaddal! Ketten együtt hány jelentésben tudtátok használni az igét?

JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Hogyan került hozzám? Ehhez a játékhoz szükség lesz néhány apró kedvenc tárgyra, kabalaállatra, amelyeket a csoport tagjai hoznak be (minden tag legalább egyet hozzon, de lehet akár 3-4 darabot is). Üljetek le körben, a hozott tárgyatokkal együtt! A feladat az lesz, hogy az önként jelentkezők mondják el, a tetszőlegesen kiválasztott társuk tárgyáról, hogy szerintük az hogyan került a gazdájához. Ezek után a tárgyak igazi történetét is meséljék el a tulajdonosok. A játékot nehezíthetitek úgy, hogy a foglalkozás előtt rejtetten mindenki átad egy-egy tárgyat a vezetőnek, aki kirakja azokat az asztalra. Azt kell kitalálni, hogy melyik tárgy kié, valamint el kell mondani, miből következtettetek erre.

58

Hogyan fejezzük ki a cselekvés idejét és módját? Mit gondolsz a témáról? Fogalmazd meg, miért kell pontosan tudnunk és használnunk az  igeragozást a  magyar nyelvben és a tanult idegen nyelvben!

Igeidők A cselekvések, történések nem csak a jelenben zajlanak, a múltban is számtalan esemény történt, és minden bizonnyal nem lesz ez másként a jövőben sem. A cselekvések idejét, azaz az igeidőket az igei szótő után álló igeidőjelekkel fejezhetjük ki. – jelen idő: amikor a  beszélgetéssel egy időben zajlik a cselekvés, ennek jele: Ø (áll). – múlt idő: amikor a beszélgetés előtt történt valami, jele a -t, -tt (állt). – jövő idő: amikor a beszélgetés után történik majd az  esemény, ekkor az  ige főnévi igenévi alakját + a  fog segédige megfelelően ragozott alakját használjuk (állni fog). Igemódok Arra is minden bizonnyal láttál már példát, hogy vannak események, amelyek nem következnek be, de szeretnénk, ha megtörténnének. Megesik az is, hogy feltételezzük, hogy egy-egy esemény be fog következni. Magunk is előidézhetjük egy-egy cselekvés megtörténtét, ha például utasítunk valakit arra, hogy tegyen meg valamit. Az imént a lehetséges igemódokat vettük sorra. Három Ragozd el a kedvenc sporttevékenységedet múlt, jelen és jövő időben! igemód van, amelyeket ige + módjel segítségével alkotunk meg: – kijelentő mód: amikor kijelentünk, közlünk valamit, jele: Ø (áll, néz). – feltételes mód: amikor valamilyen akadálya vagy feltétele van a  cselekvésnek, eseménynek, esetleg csupán vágyunk megtenni valamit. Jele jelen időben: -na/-ne, -ná/-né (állna/állná, nézne/nézné). Múlt időben: -t/-tt + volna (állt volna, nézett volna). – felszólító mód: amikor valakit felszólítunk, megkérünk valamire vagy megtiltunk neki valamit. Jele a -j (állj, ne állj, nézz, ne nézz). A felszólító mód -j jele nagyon gyakran hasonul a  szótő utolsó hangjához, erről bővebben a  következő leckében fogsz tanulni (néz + j = nézz, olvas + j = olvass).

59

Nem minden igemódot lehet minden igeidőben használni, ezt figyelheted meg ebben a táblázatban: MÓD

IDŐ

Kijelentő mód

Feltételes mód

Felszólító mód

Jelen idő

hoz lép

hozna, hozná lépne, lépné

hozd, hozzad lépj, lépjed

Múlt idő

hozott lépett

hozott volna lépett volna

__

Jövő idő

hozni fog lépni fog

__

__

Használatuk Megfigyelheted, hogy a felszólító módú igék esetében egyes szám második személyben kétféle igealak is van, egy rövidebb és egy hosszabb változat. A hosszabb udvariasabb, a rövid alak pedig parancsolóbb hangnemű. Utóbbi esetben mindig érdemes azt a szót is a mondandódba szőnöd, hogy kérlek/kérem, ezzel is tompítva a felszólítást. Az igeragozás, az igeidők és az igemódok kapcsán érdemes figyelni néhány jelenségre. Vannak, akik keverik az  általános és a  határozott ragozást feltételes módban (meginnák egy kis vizet). Helyesen az általános ragozású egyes szám első személyű alak: meginnék. A meginnák ugyanis a határozott ragozású többes szám harmadik személyű alaknak felel meg (ők is meginnák a vizet). Olyat is hallani, hogy el szokok utazni. Pedig a szokik igének csak múlt idejű alakja van (szoktam, szoktál, szoktak). Most már jobban érted? Nézz utána a világhálón, hányféle múlt idő létezett a magyar nyelvben, és mire használták azokat az egykori beszélők!

FELADATOK 1. Írd le az alábbi igealakokat a füzetedbe, és írd melléjük, hogy melyik szám, me-

lyik személyben állnak! Légy figyelmes, mert némelyik mellé két megoldást is meg kell adnod! látnék

látnák vennék

60

várnék vinnék

várnák

2. Másold át a füzetedbe az alábbi táblázatot, majd egészítsd ki a hiányzó felszólító

módú igealakokkal! Figyelj a helyesírásra is! IGE

FELSZÓLÍTÓ MÓD, E/2. ÁLTALÁNOS ÉS HATÁROZOTT RAGOZÁS

FELSZÓLÍTÓ MÓD, E/3. ÁLTALÁNOS ÉS HATÁROZOTT RAGOZÁS

segít nevet olvas felejt

3. Írd le az alábbi mondatokat a füzetedbe, és egészítsd ki őket a zárójelbe tett igék

megfelelő alakjaival! Állapítsd meg, hogy melyik hányadik számban és személyben áll! Megmondanám a megfejtést, ha………(tud) Elénekelné a dalt, ha…… (ismer) Nem nevetnék ki, ha……. (ismer) Biztosan megnyerném a futóversenyt, ha … (edz) 4. Írj a füzetedbe hat tetszőleges igealakot, majd d írd melléjük

geidő, igea  következő jellemzőiket: szám, személy, igeidő, mód, igeragozás! Ha ezzel elkészültél, mondd meg padtársadnak, dnak, mi az igéd és milyen tulajdonságokkal rendelkekezik, ő pedig írja le a keresett alakot! Például az  ige: lát, jellemzői: E/1. igealak, múlt idő, feltételes mód, határozott ragozású. A megoldás: láttam volna. Felváltva diktáljátok az igéket!

JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Időgép Utazzatok vissza az időben! Idézzétek fel, majd próbáljátok megjeleníteni először öt, majd tíz évvel ezelőtti önmagatokat! Próbáljatok meg úgy járni, beszélni, mint akkor. A játék második részében hajtsátok előre az időgépet, s próbáljátok meg elképzelni öt-tíz évvel későbbi önmagatokat, vagy akár felnőttkori éneteket! Játsszátok is el! Még izgalmasabb a játék, ha kapcsolatot teremtenek egymással a megfiatalodott és a megöregedett résztvevők.

61

Mire vigyázzunk az igék helyesírásakor? Mit gondolsz a témáról? Előfordult már, hogy bajban voltál a  hagyj és higgy felszólító módú igealakok leírásakor? Miért okozhat ez a két ige fejtörést?

Megesik, hogy olykor mindenki vét kisebb-nagyobb hibát az  igék ragozásában, ami nem is csoda. Az  igeragozás az  egyik legbonyolultabb nyelvtani művelet szinte minden nyelv esetében. A  magyar sem kivétel ez alól. Viszont segít minket a  szóelemző, értelemtükröző helyesírásunk és segítségével a  mássalhangzótörvényeknél már megismert szabályok. Néhány példán keÍrd le a füzetedbe az iszik ige ragozását felszólító módú, határozott és általános ragozásban is! resztül bemutatjuk a nehezebb eseteket. J A - hang hasonulása Érdemes odafigyelned arra, hogy a  felszólító mód -j jele, illetve a  toldalékok elején álló -j hang legtöbbször hasonul a  mássalhangzóra végződő igék utolsó hangjához. Hogy miképpen? Biztosan emlékszel még, hogy a mássalhangzótörvények alapján kétféle hasonulást különböztetünk meg: a részleges és teljes hasonulást. Utóbbiból van, amit írásban is jelölünk, és van, amit nem. Az alábbi példákon sorra vesszük, melyik hogyan valósul meg a felszólító mód jele és a toldalékok -j hangja esetében. Amikor írásban jelöljük: – A lesz, tesz, vesz, visz, iszik, eszik igék felszólító módú alakjaiban mind az igei szótő -sz hangja, mind a -j jel helyett -gy-t írunk és ejtünk: legyen, tegyük, vegyék, vigye, igya, egyen. – A hisz ige felszólító módú alakjaiban is -gy hangot ejtünk, méghozzá hosszan, és ezt írásban is jelöljük: higgyen. De vigyázz! Hasonlóan ejtjük ugyan a fogyjon [foggyon] és hagyjon [haggyon] igéket, ám a szótövek a fogy és a hagy esetében gy-re végződnek. Ezek esetében tehát csak kiejtésbeli (írásban jelöletlen) hasonulás történik. – A -t végű igék -j-vel kezdődő toldalékos alakjaiban a  -j helyett -s szerepel: önt – önts, öntsd, tanít – taníts, tanítsd. Írd le a hisz ige felszólító módú ragozását a füzetedbe! Ha a -t hang előtt rövid magánhangzó

62

áll, valamint a lát és bocsát igék esetében, a felszólító módú igealakokban az  igető -t végződése is -s-sé alakul: lát-láss, bocsássa, alkot-alkossatok, nyit-nyiss. – Az -s, -sz, -z, -dz végű igék esetében a  felszólító mód -j jele teljesen hasonul, amit írásban is jelölünk, azaz hosszú -ss, -ssz, -zz, -ddz betűt írunk. Nemcsak a felszólító mód -j hangjára igaz ez, hanem a határozott ragozás -ja, -juk, -jük, -játok, -ják toldalékaira is. Utóbbiaknál érdekesség, hogy a kétféle ragozás ellenére sokszor azonos alakú szavakat kapunk. Például határozott ragozás: A fiú olvassa a könyvet. Felszólító mód: Otthon olvassa el a könyvet! A mondatkörnyezet segít eldönteni, hogy melyik ragozásról van szó. A játszik ige A játszik ige ragozásakor a játsz- szótőhöz kapcsolódik a toldalék. Ha -j-vel kezdődik a toldalék, akkor a fenti szabály miatt hasonul, azaz hosszan kell ejteni és írni az -ssz hangot. A játszik ige ragozását az alábbi táblázat mutatja be: KIJELENTŐ MÓD

FELSZÓLÍTÓ MÓD

Határozott ragozás

Általános ragozás

Határozott ragozás

E/1.

játsz- + -o + -m: játszom

játsz- + -j + -a + -k: játsszak

játsz- + -j + -a + -m: játsszam

E/2.

játsz- + -o + -d: játszod

játsz- + -j: játssz

játsz- + -j + -a + -d: játsszad

E/3.

játsz- + -ja: játssza

játsz- + -j +-on: játsszon

játsz- + -j +-a: játssza

T/1.

játsz- + -juk: játsszuk

játsz- + -j + -unk: játsszunk

játsz- + -j +-uk: játsszuk

T/2.

játsz- + -játok: játsszátok

játsz- + -j + -atok: játsszatok

játsz- + -játok: játsszátok

T/3.

játsz- + -ják: játsszák

játsz- + -j + -anak: játsszanak

játsz- + -j +-ák: játsszák

Amikor írásban nem jelöljük: – A folyik ige felszólító módú igealakjainál arra kell ügyelni, hogy kiejtésben ugyan hosszan halljuk a -j hangot, de írásban a hasonulást nem jelöljük, a szótő ly-ja megmarad: folyjon. Most már jobban érted? Fogalmazd meg, hogy a felszólító módú alakok helyesírását mi határozza meg, mit kell figyelembe venni!

63

FELADATOK 1. Írd le a füzetedbe a következő igék E/2. felszólító módú, határozott és általános

ragozású alakjait! lát

ír

alszik

rejt

2. Fejezd be a következő mondatokat! Azt játsszuk, hogy… Játsszuk azt, hogy... Mi

a különbség a játsszuk szavak jelentése között?

3. Gyűjts olyan -t végű igéket, amelyeknek

a felszólító módú alakjában a -t is s-sé változik, mint például a  nyit ige E/2.-ben: nyis-s! Igyekezz minél többet találni egy perc alatt! Ha lejárt az  idő, beszéljétek meg az  osztályban, ki mit írt! Figyeljetek egymás javaslataira, hogy valóban helyes-e az adott alak!

4. Készíts a füzetedbe áttekintő vázlatot a lec-

kében szereplő felszólító módú igealakokról! Következő órán ismertesd, milyen alapeseteket ismertünk meg!

JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Sportjátékok Álljatok fel párban! Sportoljatok eszközök nélkül! Dobjatok egymásnak labdát (kislabdát, kézilabdát, röplabdát, kosárlabdát, medicinlabdát), léggömböt, pingpongozzatok, teniszezzetek, frizbizzetek – mindezt tárgyak nélkül. Hogy érdekesebb legyen, játszhatjátok lassítottan is, mintha egy lassított film lenne. Lehet fotót is készíteni, vagyis úgy, hogy a játékvezető „fotózza a játékot” – fényképezőgép nélkül. Amikor kattint, a játékosok belemerevednek a mozdulatba. A következő kattintáskor tovább folytatódik a mímes sportjáték. Két csapatban is játszható az alapjáték. Az egyik csapat tagjainak az a feladata, hogy eszközök nélkül jelenítsenek meg sportokat, azok jellemző mozdulatainak segítségével. A másik csapat tagjai ki kell, hogy találják a bemutatott sportágat. Öt sportág bemutatása után feladatot cserél a két csapat.

64

A határozószók Mit gondolsz a témáról? Mit jelent az a szó, hogy körülmény? Mikor mondjuk, hogy valaki valamilyen körülmények között él vagy a körülmények miatt késett el stb.?

Meghatározás Amikor történetet mesélsz a barátaidnak, a cselekményt elhelyezed térben és időben. Ilyenkor az igékkel kifejezett történésekhez, cselekvésekhez a pontosítás kedvéért határozószókat kapcsolhatsz. A  határozószó az  alapszófajok egyike. Önmagában, toldalékok nélkül is képes kifejezni a cselekvés, történés, létezés, állapot idejét, helyét, egyéb körülményeit. Legfőbb kérdései: mikor?, hol?, hogyan? Csoportosítás Csoportosíthatjuk őket aszerint, hogy milyen határozói körülményt fejeznek ki (vagyis mi a mondatbeli szerepük, de ezt Sorolj fel határozószókat, amelyek eszedbe jutnak a képről! később tanuljuk majd). Eszerint vannak: – időre utaló határozószók: ma, korán, azonnal, egyszer, most, jövőre, délelőtt, rögtön; – helyre utaló határozószók: kint, bent, lent, fent, alul, hazafelé, otthon; – egyéb körülményre utaló határozószók: gyalog, jól, hirtelen, sehogy, nagyjából, kutyafuttában, egyedül, együtt, hanyatt, mezítláb. Szerkezetüket tekintve lehetnek: – egyszerűek (ma, kint, jól, hanyatt) vagy – összetettek is (maholnap, odakint, lóhalálában, magánkívül). – Egyes határozószókat kétféle alakváltozatban is használunk (lent – lenn, fent – fenn, kint – kinn, bent – benn), és mind a két alakváltozat helyes. Tulajdonságai, helyesírás A határozószók általában nem toldalékolhatók, de vannak köztük olyanok, amelyek a melléknévhez hasonlóan fokozhatók ( jól – jobban – legjobban). Egyes határozószókhoz helyet és időt jelölő rag is kapcsolódhat, amely módosítja a jelentésüket (elöl – előre, fent – fentről). A helyesírásukat tekintve az alábbiakra érdemes figyelni. – A legtöbb határozószót úgy írjuk, ahogy ejtjük (holnap, felül). – Vannak azonban olyanok, amelyekben meg kell vizsgálni, mi a  szótő – noha ezek a  szavak már toldalékos alakjukban gyökeresedtek meg, mert másként írjuk mint ejtjük (sebtében, kevésbé, mindjárt). – A fokozható határozószók írásmódjára is figyelni kell (lejjebb, kijjebb, beljebb). – Akadnak kötőjellel írandó határozószók is (emitt-amott, félig-meddig, hanyatt-homlok, előbb-utóbb).

65

Most már jobban érted? Jegyezd le a füzetedbe, hogy milyen szempontok alapján csoportosítottuk a határozószókat!

FELADATOK 1. a) Foglald mondatba a következő határozószókat! kutyafuttában

maholnap

lóhalálában

emitt-amott

b) Fogalmazd meg, mikor, milyen szövegkörnyezetben, milyen helyzetben szoktuk a  fenti határozószókat használni! Szerinted mikor, milyen helyzetben, szövegben nem lehetne őket használni? 2. Mit jelent egybeírva, és mit jelent különírva? Alkoss mondatot az alábbi szópá-

rokkal úgy, hogy a jelentéskülönbség egyértelmű mű legyen! Például lóhalálában – ló halálában: Manci néni lóhalálában ment haza, mert bekapcsolva hagyta a vasalót. A ló halálában senki nem volt bűnös, hiszen régóta beteg volt már. a) magánkívül – magán kívül b) ezenkívül – ezen kívül c) kutyafuttában – kutya futtában d) maholnap – ma holnap

Ez a rajz kutyafuttában készült

3. Csoportban dolgozva készítsétek el a határozószók különböző szempontú cso-

portosítását pókhálóábrában! Ügyeljetek rá, hogy ábrátok jól áttekinthető legyen! Ha elkészültetek, ismertessétek a többiekkel a megoldásotokat!

JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Ez a fülem Keress magadnak egy társat, álljatok fel egymással szemben! A játék abból áll, hogy valamelyik testrészedre mutatva egy másik testrészed nevét mondod. Például miközben azt mondod: „ Ez a szemem”, az orrodra mutatsz. A társad erre a saját fülére mutat, s azt mondja: „ Ez az orrom”. Ekkor te a kezedre mutatsz, s azt mondod: „ Ez a fülem”. Mindig azt a testrészt kell megnevezned, amire a társad mutatott előzőleg, de magadon mindig új testrészre kell mutatnod. Lássuk, ki bírja tovább belezavarodás nélkül!

66

Az igenevek. A főnévi igenév Mit gondolsz a témáról? Figyeld meg a  következő szavakat: futni, rajzolni, énekelni, zenélni. Mi a  közös bennük? Próbáld őket szóelemekre bontani!

Meghatározás Mostanáig ötféle szófajjal ismerkedtünk: a főnévvel, a melléknévvel, a számnévvel, az igével és határozószókkal. A sort tovább bővítjük az igenevekkel. Itt igencsak hasznát veszed majd az eddigi öt szófajnál tanultaknak. Az igenevek ugyanis átmeneti szófajok, egyszerre két szófaj tulajdonságait is magukon hordozzák. Az igeneveket főnevekhez, melléknevekhez vagy határozókhoz hasonlóan használjuk. Az igeneveknek három fajtájuk van: főnévi igenév, melléknévi igenév és határozói igenév. Mindet igéből képezzük, és mindhárom igenévfajtának megvannak a saját képzői. A főnévi igenév A főnévi igenév annyiban hasonlít az igére, hogy cselekvést, történést, létezést, állapotot fejez ki, de a mondatokban a szerepe inkább a főnévéhez hasonlít. Képzője: -ni ( járni, látni, ébredni, élni). Érdemes megjegyezni, hogy az  -sz végű igetövekhez -nni alakban kapcsoljuk a képzőt (tesz – tenni, lesz – lenni, hisz – hinni). Idegen nyelvekben gyakran az igék szótári alakja a főnévi igenévi alak. Használata Főnévi igenevet használunk akkor, ha: – kevésbé fontos, hogy ki végzi a cselekvést, vagy nem tudjuk, nem akarjuk megnevezni a  cselekvőt, a  mondandó sokkal inkább általános értelemben értendő („Lenni vagy nem lenni, az itt a kérdés”, meg kell állni, tilos kinyitni, muszáj elolvasni); – az igeidőknél már volt szó a jövő időről, amelyet ugyancsak a főnévi igenév képzőjével és a fog segédigével képezünk (tudni fogom, menni fogunk, el fogják olvasni). A főnévi igenév igeszerűen ragozható, az igei személyrag a cselekvést végzőre utal. A főnévi igenév mellett ebben az esetben rendre szerepelnek a kell, szabad, lehet stb. szavak (el kell menni – el kell mennem, menned, mennie, mennünk, mennetek, menniük; nem szabad megtennem). A főnévi igenévvel fel is szólíthatunk valakit a cselekvésre (Felállni! Leülni! Megállni tilos!), de ez nem túl udvarias, illendő, sokkal inkább parancsoló. Ezért inkább az ige felszólító módú alakját használjuk: Állj fel! Üljenek le! Most már jobban érted? Keresd meg a könyvtárban Ady Endre Sírni, sírni, sírni című versét, majd gyűjtsd ki belőle a főnévi igeneveket a füzetedbe! Miket találtál?

67

FELADATOK 1. Képezz főnévi igenevet a következő igékből! Ezt követően foglald őket mondatba

úgy, hogy kerek történetet alkossanak a mondataid! veszt

hoz

olvas

alszik

felkel

2. Hogyan toldalékolható a főnévi igenév? Foglald mondatokba a megadott alako-

kat a példa alapján! Például ugrálni – Nem kellett volna a pocsolyába ugrálnom. szorozni

kérdezni

énekelni

köszönni

megköszönni

3. Csoportban dolgozva alkossatok tör-

ténetet! Minden mondatban kell majd szerepelnie egy főnévi igenévnek, és természetesen összefüggő mondatokból kell állnia! Mindenkire kétszer kerülhet csak sor. A történet első mondata így hangzik: Játszani jó! 4. Az alábbi szósorban főnévi igenevek szerepelnek. Vagy mégsem? Válogasd ki

a kakukktojásokat, azaz azokat a kifejezéseket, amelyek nem főnévi igenevek! Írd le ezeket a füzetedbe, majd nevezd meg a szófajukat! aludni

zokni álmodni

vekni

masni mosni

hatni

JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Kétperces önéletrajz Álljatok fel párban! A játék első részében a páros mindkét tagjának két perce van arra, hogy elmondja magáról a legfontosabb információkat. A „hallgató” játékosnak igyekeznie kell ebből a lehető legtöbbet megjegyezni. Miután a párok mindkét tagja beszélt magáról, következik a játék második fele. Csatlakozzatok egy másik pároshoz, ahol mindenki bemutatja az előző partnerét, a tőle hallottak alapján. Ezt a második részt úgy is játszhatjátok, hogy az egész csoportnak mutatják be egymást a párok tagjai az önéletrajzok alapján. Nemcsak a múltról, jelenről, hanem a jövőbeli tervekről is lehet beszélni.

68

Mit érdemes tudni a melléknévi és a határozói igenévről? Mit gondolsz a témáról? Milyen közös tulajdonságai vannak az igének és melléknévnek? Sorolj fel néhányat!

Folytassuk az  igenevek megismerését a  melléknévi és a határozói igenévvel! A melléknévi igenév A melléknévi igenevet ugyancsak igéből képezzük. A  mondatban melléknévi szerepet tölt be. A  cselekvést, történést tulajdonságként fejezi ki (olvas – olvasó ember, olvasott könyv, olvasandó levél). A melléknévi igenév általában nem toldalékolható, de a melléknévhez hasonlóan fokozható (olvasott, olvasottabb, legolvasottabb).

Fajtái A melléknévi igenévnek három fajtája van, mindhármat más-más képzőkkel képezzük: – A folyamatos melléknévi igenév képzője: -ó/-ő. Folytonosságot fejez ki (mosolygó, elmerülő, csörgő telefon). – A befejezett melléknévi igenév képzője: -t/-tt. Egy befejezett folyamatot, elvégzett dolgot jelöl (becsomagolt ajándék, elvégzett feladat, elolvasott könyv). – A beálló melléknévi igenév képzője: -andó/-endő. Egy-egy folyamat befejezetlenségét fejezi ki (elolvasandó könyv, megnézendő színdarab, leírandó betű). Akadnak olyan kifejezések, amelyek a mondatban akár főnevek, akár melléknévi igenevek is lehetnek (olvasó ember – hűséges olvasó; a képet nagyító [alak] – nagyítót használ; az akkumulátort hűtő ventilátor – hűtőbe tedd az ételt). Több melléknévi igenév ugyanis az idők folyamán főnévvé lett. Ahhoz, hogy eldöntsd, igenévvel vagy főnévvel van dolgod, a szövegkörnyezet lesz a segítségedre.

A határozói igenév A határozói igenevet ugyancsak igéből képezzük a  -va/-ve, -ván/-vén képzőkkel (nyitva, égve, olvasván, menvén – utóbbi kettő régiesebb hangzású). A  mondatban határozói szerepet tölt be; időre, állapotra és módra utaló körülményt fejez ki. A  határozói igenevek nem toldalékolhatók.

69

Általában akkor használjuk, ha: – állapotot, állapotváltozást akarunk kifejezni (nyitva van a bolt); – egy cselekvés befejezettségére akarunk utalni (felépítve, eltakarítva); – nem akarjuk, vagy nem tudjuk megnevezni a cselekvőt (a feladat végrehajtva, elvégezve). Most már jobban érted? Foglald össze a füzetedben, hogy milyen igei és névszói tulajdonságai vannak a melléknévi igeneveknek!

FELADATOK 1. Készíts a füzetedbe táblázatot a következők szerint!

Egészítsd ki! (Ha szükséges, az adott kifejezést egy másik szóval is kiegészítheted, hogy pontosítsd a jelentését.)

MELLÉKNÉVI IGENÉV folyamatos

befejezett

beálló

me megszámol IGE

beépít követ súrol

2. Írj a füzetedbe 1-1 mondatot az alábbi kifejezésekkel úgy, hogy az egyik mondat-

ban főnévként, a másikban pedig melléknévi igenévként szerepeljenek! menő

csörgő futó

alvó

3. Írj a füzetedbe minél több olyan idézetet, amelyben példát találsz határozói ige-

névre! Bátran válogass népdalok, mondókák, általad ismert versek, dalok szövegéből! (Az sem baj, ha nem pontosan emlékszel minden betűjükre.) Ha elkészültél, padtársaddal beszéljétek meg a felidézett sorokat!

70

4 a) Alkoss mondatokat a következő határozói igenevekkel! Melyik mit fejez ki:

módot vagy állapotot? Példa: futva – Futva érkeztem az iskolába. – a cselekvés módja sajnálva

lelkendezve

mosolyogva

átfagyva

kergetve

b) Ha elkészültél, olvasd fel az osztálytársaidnak azokat a  mondatokat, amelyekben állapotot, a  cselekvést végző állapotát fejezi ki az  igenév! Figyeljetek nagyon egymás mondataira, ellenőrizzétek a  megoldásokat közösen, rákérdezéssel!

5. Csoportban dolgozva, szóforgóval ad-

jatok egymásnak feladványokat a  következő módon! Az első diák mond egy példát valamelyik igenévre, a második megnevezi, melyik igenévről van szó, majd ő mond példát a harmadiknak és így tovább. Így folytassátok legalább három teljes körig! Példa: (1. diák) futva – (2. diák) határozói igenév; olvasni – (3. diák) főnévi igenév; elolvasandó …

JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Szoborjáték A játék előkészületeként írjatok fel külön cetlikre minél többféle cselekvést, mozdulatot kifejező igét, igenevet! Helyezzétek el ezeket a kártyákat az asztalra írással lefelé, öszszekeverve! Alkossatok párokat! A párok egyik tagja a szobor, másik tagja a szobrász. A szobrász húzzon egy kártyát, majd az azon szereplő mozdulatnak megfelelően állítsa be a szobrát. A szobornak kell kitalálnia, hogy mit csinál ő. Ha sikerült neki, akkor szerepet cserélnek.

71

Mi mindent tanultunk eddig? Összefoglalás Mit gondolsz a témáról? Az alsó tagozatban tanultakhoz képest melyek voltak azok az új információk, amelyeket az igék csoportosításáról most tanultál?

Az előző fejezetben tovább ismerkedtél az alapszófajok újabb csoportjaival, az igékkel, határozószókkal és igenevekkel. Tudod, hogy az ige cselekvést, történést, létezést, állapotot kifejező szófaj. Tudod, hogy vannak cselekvő, szenvedő, műveltető és visszaható igék. Vannak tárgyas és tárgyatlan igék. Megismerted az igék általános és határozott ragozását, és az ikes igéket. Tudod, hogy az igék lehetnek jelen, múlt és jövő idejűek; valamint kijelentő, feltételes és felszólító módúak, és ezeket az igei szótő után álló jelekkel fejezhetjük ki. Megismerted a határozószókat, amelyekkel pontosíthatjuk a cselekvés, történés, létezés idejét, helyét, egyéb körülményeit. Megtudtad, hogy csoportosításuk is ezek alapján történik, vagyis időre, helyre és egyéb körülményre utaló határozószók léteznek. Tudod, hogy mikor használunk és hogyan képezünk főnévi igenevet, melléknévi igenevet és határozói igenevet. Mindeközben megtanultad, hogy hogyan kell helyesen írni és használni az igéket, határozószókat és az igeneveket. cselekv ő

tő kijelen

szenvedő

igenemek

IGE

igemódok

feltételes

ető művelt

tó aha z s s i

bővíthetőség

felsz ólító

igeidők

v

tár g

vő jö

ya s

tárgy atlan

n

múlt

jele

Most már jobban érted? Készíts a fentihez hasonló ábrát a határozószók fajtáinak összefoglalásához!

72

4. HELYES BESZÉD és

SZÖVEGALKOTÁS

Ebből a fejezetből megtudhatod, hogy… y… miért fontos az írott szöveg megfelelő tagolása; milyen nem nyelvi jelek vannak; hogyan nyilváníthatunk kulturáltan véleményt; mi az a nyelvi agresszió.

73

A szöveg képe, tagolása Mit gondolsz a témáról? Gondold végig, hányféle szöveggel találkozol naponta! Hogyan különböztethetsz meg ránézésre egy e-mailt egy újságcikktől, egy tankönyvi szöveget egy sms-től?

A kép szövege Az első benyomás és a  megfelelő külső igen fontos – ezt már magad is tapasztalhattad, és a  korábbi leckékben ugyancsak szót ESTE JÖ ejtettünk róla. Hasonlóképp sok mindent árul el Ö VÖ V K rólunk az  is, milyen a  kézírásunk, illetve hogyan VA CS I fest az a szöveg, amit papírra vetünk. Más szóval: A HŰ H T ŐBEN milyen a szöveg képe. Sokszor nincs időnk vagy energiánk arra, hogy PU S Z I szépen, rendezetten írjunk. Az asztalon hagyott, sietve megírt reggeli üzenetek többnyire rövidek, így a  címzettek hamar el tudják olvasni őket. A  külcsínt tekintve azonban meglehet, hogy hagynak némi kívánnivalót maguk után. Vannak viszont olyan helyzetek, amikor a szöveg képére külön ügyelnünk kell. Ha például fontos vagy hivatalos levelet kell írnod, később, álláskereséskor az  önéletrajzodhoz kísérőlevelet kell mellékelned, nem adhatod be akárhogy. Illik és érdemes ezeket jól tagoltan, rendezetten, és főleg jól olvashatóan megírni.

A tagolás Már első osztályos korodban, amikor még kissé girbegurbán róttad a sorokat, hangsúlyozták a tanítóid: a tiszta, rendezett írás igen fontos. Hatodikos diákként pedig már álmodból felébresztve is tudod, hogy az írásbeli munkáknak formai követelményei is vannak. (Nem véletlenül szokták osztályozni a  külalakot!) Fontos, hogy azonnal érthető, átlátható szövegeket alkossunk, amelyeket szívesen veszünk kézbe. Be kell tartanod a szerkesztés, a tagolás követelményeit. A  célhoz egyetlen királyi út vezet: a gyakorlás. A ritkán író gyereknek nehézkesebben megy a  szavak leírása. Egyre kevésbé tudja felvenni a  másolás és jegyzetelés tempóját az órán, és a nem elég-

74

gé begyakorolt betűk könnyen „ugrálhatnak” a  füzetében. Mint minden mást, az írást is újra és újra gyakorolni kell! Sajnos a mai életmódunk mind kevesebb és kevesebb lehetőséget kínál a kézírás gyakorlására, fejlesztésére. Mégis minden bizonnyal voltak, vannak vagy lesznek olyan időszakok az  életedben, amikor ráébredsz: mennyire jó napló-, vers- vagy regényírással kísérletezni. Talán sohasem fejezed be egyiket sem, de az önkifejezés, a titkok leírása ráébreszt az írás örömére. Kísérletezz bátran!

Bekezdések, margók Amikor papírra vetsz valamit, főleg akkor, ha hivatalos szövegről van szó, érdemes odafigyelni arra, hogy egyenletesen tartsd a margókat a lapszéleken. Ügyelni kell a bekezdésekre, a mondandónk tagolására is. Ha levelet írsz, kellő helyet kell hagyni a  címzésnek, a  megszólításnak, a  levél keltezésének, az elköszönésnek és az aláírásnak is. Mindig ügyelj arra, hogy az elkészült munka arányos legyen. Dolgozz érte, hogy az írásod is mutassa: nem adtad fel már az elején, hogy írni-olvasni jól tudó felnőtt légy. Szükséged lesz rá! Manapság szinte alig akad olyan tevékenység, amelyhez ne lenne szükséges a számítógép. Úgy tűnik, jóval többet gépelünk, mint amennyit kézzel írunk. A számítógéppel írt szövegekre is ugyanazok a formai követelmények érvényesek, mint a kézzel írottakra. A szövegszerkesztő programokban többféle beállítással is találkozhatsz. Kiválaszthatod a használni kívánt papír méretét, a margókat, szabályozhatod a leírt sorok közötti távolságot. Magad állíthatod be a szöveg betűtípusát, betűméretét, a betűk színét. Az írást bekezdésekre tagolhatod, amelyeket (beljebb húzással) látványosabban elkülöníthetsz egymástól. A túl sok bekezdés azonban töredezetté, darabossá teheti a szövegképet. (A következő leckékben ez utóbbiakról részletesebben is lesz szó.) Fontos tudnod tehát, hogy ezek mindegyike hatással van arra, milyen lesz a születő szöveg képe. Most már jobban érted? Foglald össze vázlatpontokban a füzetedben, hogy milyen tényezők határozzák meg egy szöveg külalakját, a szövegképet!

FELADATOK 1. Hallottatok már Gárdonyi Géza titkos naplójáról? Mit gondoltok, miért használ-

nak az emberek „titkosírást”? Próbáljatok kitalálni egy olyan titkosírást, amelyik betűkombinációk alapján a saját latin betűs ábécénket használja fel! Írjatok ötmondatos üzenetet ezzel a száz évvel később megszülető gyerekeknek!

75

2. Gyűjtsétek össze és írjátok le, hogy a szövegszerkesztő programban milyen le-

hetőségeitek vannak a  szöveg elrendezésére, tagolására, a  betűtípusok megválasztására! Vitassátok meg, érdemes-e egészen különleges betűtípussal írni egy meghívót! 3. Gyűjtsetek össze otthon minél többféle újságot, és hozzátok be őket az órá-

ra! Vizsgáljátok meg, milyen egy-egy újság oldalképe! Milyen megoldásokat találtatok a  képek elhelyezését illetően? Milyen betűtípusokat alkalmaznak, és mire? Keress bennük néhány reklámot, és hasonlítsd össze a többi szöveggel! Milyen eltéréseket tapasztalsz a  szövegképet és a  formázási eszközöket illetően? 4. Házi feladat – Készíts egy szép

meghívót nagyszüleid 50 éves házassági évfordulójának ünnepségére! Készíts először egy piszkozatot! Írd meg kézzel a  meghívót egy kettéhajtott, fehér lapra (mintha egy kinyitható képeslap lenne)! Ügyelj rá, hogy szépen, rendezetten írj! Az elülső oldalt saját rajzzal vagy felragasztott képpel is díszítheted.

A SZAVAKON TÚL Ember és állat kapcsolata Az ember, fejlődése során mindig is kapcsolatban volt az állatvilággal. Az őskorban az élete függött attól, hogy kiismerje a körülötte lévő állatok szokásait – akár zsákmányként, akár ellenségként tekintett rájuk. A háziasítás, megszelídítés folyamán tovább tanulmányozta az állatok viselkedését, és amely fajt arra alkalmasnak talált, azt saját életviteléhez, szükségleteihez alakította. Az évszázadok során ily módon sok tudásra tett szert az ember az állatokkal kapcsolatban, kicsit megtanult velük kommunikálni, és valamennyire az állatok is kiismerték gazdájukat. Az ősi vágy azonban továbbra is megmaradt: szeretnénk „szót érteni ” az állatokkal. Nemcsak megérteni akarjuk a viselkedésüket, hanem befolyásolni is. Van, amelyik faj alkalmas erre, van, amelyik nem. A nevelés kölcsönös. Az állatok is hatnak ránk viselkedésükkel, alkalmazkodunk hozzájuk, tanulunk tőlük.

76

Margó, sor- és szótávolság, betűtípus, színek és ábrák Mit gondolsz a témáról? Sorold fel, hogy a számítógépes szövegszerkesztőt használva milyen tulajdonságokat tudsz egy szövegen megváltoztatni, beállítani!

A margó A margó, a  sor- és a  szótávolság a  szöveg elrendezésének eszközei, legyen szó akár kézzel írott, akár nyomtatott irományokról. A margó (az oldal négy szélén üresen hagyott sáv) jelöli ki a  leírandó szöveg keretét, a  szövegtükröt. Míg a szövegszerkesztő programok maguktól törik meg a sorokat, amikor kézzel írsz a füzetedbe, magadnak kell látnod, mi fér még el, mit kell elválasztanod. Jó, ha tudod, nem csak a szemnek kellemes, ha nem „faltól falig” ér, amit írsz. A szegély kiemeli a szövegtömböt, jobban érvényesül a tagolás, a rendezettség egész személyiségedről árulkodik. A margónak a keretezésen kívül más funkciója is lehet. Régebbi korok diákjai itt helyezték el a  kiegészítő jegyzeteiket. Ma a tanárok írják ki oldalra Mutasd meg, hol van ennek a könyvoldalnak a bal oldali margója! a hibajeleiket és megjegyzéseiket a dolgozatok javításakor. Új megoldás lehet számodra jegyzeteléskor, ha a lap alján meghagysz néhány sort a hibák javítására –, így nem csúfítod el a leírt szöveget. Az alsó margóra kerülhetnek csillaggal vagy számjeggyel a lábjegyzetek, vagyis a kiegészítő információk, például egy idézet pontos helyének a megjelölése, egy szó értelmezése. Számítógépes szövegszerkesztéskor a program ad lehetőséget a margók beállítására. Általában 2-2,5 cm-t hagyunk meg a szélektől. Ha vonalas füzetben írsz, abban találhatsz margóvonalakat, de így is oda kell figyelned az íráskép egyenletességére. Gyakorlott diák később megszokja, hogy egyforma távolságot tartson a szavak között és a lapszéleknél. Fontos, hogy a leírt szavak ne folyjanak egybe, a sorok ne legyenek túl sűrűek, és ne tegyék zsúfolttá a szöveg képét. Gondolj arra, hogy a szöveg akkor ér célba, ha el tudják olvasni. A betűtípus Szövegszerkesztő programban leggyakrabban a  másfeles sortávolságot szoktuk használni. Ezzel kellően áttekinthető szövegképet kapunk, feltéve, ha a betűtípust jól választottuk meg. Kísérletezhetsz betűtípusok százaival, de gondolj mindig a szöveg rendeltetésére. „Munkaszövegekhez” legjobban a Times New Roman és az Arial betűtípus illik. A szövegkép egységességét a betűk nagyságával is biztosítjuk. A kiemelést segíti, ha félkövér betűket vagy bizonyos esetekre kurzív, azaz dőlt írást használunk.

77

Sms-ben, e-mailben valószínűleg gyakran A írsz csupa nagybetűvel valamilyen fontos üzenetet. Ilyenkor „kiabálnak” a betűid. Talán kipróbáltad már a többi lehetőséget is. Észrevetted, hogy van, amikor a  kevesebb több? Egy olyan meghívó például nem a legjobb információhordozó, amelyikben túlságosan sokféle beA tűnagyság, betűtípus és szín szerepel, és ráadásul mindenféle álló és mozgó képjelek (emotikonok és emojik*) kötik le a figyelmet. Megfigyeltedd már, milyen nehéz olvasni aa sárga sárga betűket vagy a fekete háttéren szinte összeolvadó vastag- vagy díszbetűs szöveget? Jól alkalmazva, a színkiemelés is segít egy szöveg feldolgozásában. A háttérszínezés vagy a betűszín „kiugratja” a sorból a szavakat, a jól megválasztott (nem túl rikító, nem túl halvány) színek a tekintetedet magukra vonják, és ezzel segítik a tanulást. A  következetesen használt félkövér betűk alkalmasak a  nevek, címek, kulcsszavak hangsúlyozására, a színezés pedig kiemeli a lényeget. Hasonlóan segítenek a felidézésben vagy az értelmezésben az ábrák, rajzok. Csak ügyelj az arányokra! A megfelelő ábra jól látható, rajta a felirat tisztán olvasható, különben elveszti a szerepét.

A

A

A

Most már jobban érted? Mi a  véleményed az  emotikonok, „szmájlik” használatáról? Mivel tehetsz egy szöveget érdekessé, akár díszessé?

FELADATOK 1. Tervezd meg egy képeslap hátoldalát, majd írj

üdvözletet a barátodnak a nyaralásról! Figyelj a  szöveg következő részeire: címzett, cím, megszólítás, bekezdés, elköszönés, dátum, aláírás! Tervezd meg a szövegben a sortávolságot és a keretet is, hogy jusson hely a megírandó üzenetnek!

*emoji (ejtsd: emodzsi) = animált, mozgó képjel

78

2. Vizsgáljátok meg a margó, a sor- és a szótávolságot, valamint a betűnagyságot és

betűtípust többféle nyomtatott könyvben. (Például mesekönyvben, regényben, verseskötetben, lexikonban.) Milyen eltéréseket találtatok, és mivel magyarázzátok azokat? 3. Tervezzetek meghívót osztálybulira csoportmunkában! Használjatok minél több

grafikai eszközt a szöveg látványához, de ügyeljetek rá, hogy a szükséges információtartalom ne sérüljön! (Mikor, hol stb.) 4. Házi feladat – Olvasd el otthon a mosóporok, a tisztítószerek és a gyógyszerek

használati utasításait a flakonokon, dobozokon! Milyen nehézségbe ütközik, aki nem lát tökéletesen? Szerinted van jelentősége annak, hogy mindenki el tudja olvasni a figy gyelmeztetéseket? Mit jjavasolnál ez ügyben a cégeknek?

A SZAVAKON TÚL Ki az a mézkalauz? A természeti népek napjainkban is szoros kapcsolatot ápolnak az állatokkal és értelmezni tudják jelzéseiket, viselkedésüket. De olykor előfordulhat az is, hogy az állat használja ki az embert. Kenyában él a feketetorkú mézkalauz nevű madár, aki mesteri módon befolyásolja az arrafelé élő bennszülötteket. Elsősorban rovarokkal táplálkozik, de kedvencei a méhek petéi és lárvái, ehhez azonban nem fér hozzá egyedül. Ha méhkasra lel, megkeresi a legközelebbi embercsoportot és élénk csicsergéssel hívja fel magára figyelmet. A bennszülöttek tisztában vannak vele, hogy a madár különleges csemegéhez juttatja őket, ezért követik. Mikor a méhek fészkét megtalálták, a madár biztonságos távolságból figyeli, ahogy az emberek kiszedik a mézet a kasból, közben szembeszállnak a feldühödött méhekkel. Amikor az emberek elmennek, a méhek pedig még nem térnek vissza, a madár kicsipegeti a megérdemelt jutalmat, a méhek lárváit.

79

A beszéd és az írott szöveg különbségei Mit gondolsz a témáról? Hogyan tudod írásban jelezni, ha valamit nagyon mérgesen vagy éppen kételkedve mondasz? Miben különbözik az írott és az élőszóban elhangzó szöveg ebből a szempontból?

Az írott szöveg Az előző leckékben több példából láthattad, mi mindennel közölsz magadról információkat a  szavakon túl. Megtudhattad, hogy a  beszédben és a szövegben egyaránt vannak nem nyelvi jelek. Ezek valamilyen szándékra, érzelemre utalnak, vagy egyszerűen jelzést adnak a feladóról, ezáltal árnyalják a kommunikációt. Most nézzük meg az élőszó, a beszéd és az írott szöveg főbb különbségeit! Írásban körültekintőbben fogalmazunk, igyekszünk átgondoltan megszerkeszteni a mondandónkat, figyelmesebb a mondatfűzésünk. Megjelenik a választékosság igénye: a kommunikáció céljának és a címzettnek megfelelően válogatjuk meg szavainkat. Írásjeleket használunk, amelyek képesek közvetíteni érzelmeinket vagy azt a szándékot, amely a közléshez kapcsolódott. Azért olyan fontos a szöveg tagolása, mert a bekezdések és a betűtípus a látáson keresztül is irányítják az olvasót a teljes szöveg megértése felé. Gondolj a  költői szövegek, a  versek példájára! Ezek a  nem hétköznapi szövegek maximálisan kihasználják a szöveg képében rejlő többletjelentéseket, és azt vissza is kapcsolják a vers tartalmába, élményszerű hatásába. Élőbeszéd Élőszóban, társalgás közben a  beszélgetőtárstól azonnal kaphatsz visszacsatoló jelzéseket, lényegében szerepcserével beszélgettek. Élőszóban fesztelenebbek vagyunk, ezért a kommunikáció lazább szerkezetű. A szöveg akár hiányos is lehet, mert a beszédhelyzet segíti a megértést. Előfordulhat, sőt néha szükséges, hogy ismételjünk, de van lehetőségünk visszakérdezésre. A beszélgetőpartnerek arcán, tartásán, mozdulatain látszik, a  hanglejtéséből hallatszik, miként érte őket a  másik mondandója. A visszajelzések információk: amikor a beszélgetőtársad hangszíne megváltozik, a tekintetét elfordítja, azzal érzelmeket fejez ki. Ha bólogat, megerősíti a  szóban elmondottakat. Egy mosollyal alátámasztani és megkérdőjelezni is lehet a megnyilatkozás őszinteségét, de a beszélgető felek legtöbbször jól tudják, melyikre kell gondolni. Egy baráti gesztus pedig akár helyettesítheti is a szóbeli kommunikációt. Amikor egy társaságban tiéd a  szó, legjobb, ha a  megszólalás tartalmának és előadásának az  összhangjára, vagyis hitelességre törekszel. A szóbeli és a nem szavakkal kifejezett üzenet együttes eredménye a  sikeres kommunikáció. Legjobb, ha csak azt mondod, amit valóban vállalhatsz!

80

Most már jobban érted? Mit jelent számodra a következő mondat? (Figyelem: szándékosan nincs írásjel a végén!) Már harmadik éve bokszol Milyen mondatzáró írásjellel tudod jelezni az általad megfogalmazott jelentést?

FELADATOK 1. Fogalmazd meg háromféle szövegben édesanyádnak, hogy szeretnél elmenni

a szombati sportnapra az iskolába! a) néhány mondat élőszóban, reggelizés alatt b) üzenet egy papírlapon, hogy anya időben tudjon telefonálni az iskolába c) sms ugyanerről Párban értékeljétek, mi az előnye az a) és mi a c) megoldásnak! 2. „Komolytalanító”. Játsszátok el a  következő közléseket megkérdőjelező, nem

verbális eszközökkel (hang, gesztus stb.)! Vigyázz magadra!

Ide gyere!

Menekülj, ha tudsz!

3. Házi feladat – Keress otthon, a könyvtárban vagy az interneten olyan könyvbo-

rítót, amelyen a látvány, a grafika, a könyv adatai jól illeszkednek ahhoz a csoporthoz, amelyiknek szánták (gyerek, kamasz, felnőtt, fiúk, lányok)! Értékeld is a hatáselemeket! Mi a véleményed a feltűnő könyvborítókról?

A SZAVAKON TÚL Kutyavilág Az emberek és állatok közti tudatos információcsere talán a kutyákkal kapcsolatban fejlődött a legmagasabb szintre. Ősidők óta használja az ember házőrzésre, és munkatársként számos területen. Ez idő alatt a kutya megtanulta értelmezni az ember utasításait. De vajon az ember ismeri-e a kutya jelzéseit? Az eb legbeszédesebb testrésze a fej és a farok. Ha a szeme csillog, akkor játszani, barátkozni szeretne; ha fél, pupillája kitágul és kilátszik a „szeme fehérje”. Ha kivillantja a szemfogait, és közben az orrát ráncolja, az támadási szándékot jelent. Ha a kutya „felemeli” fülét, akkor figyel; a hátracsapott fül engedelmességet vagy félelmet jelent. A kutya farokcsóválással jelzi, ha jó kedve van vagy játszani szeretne. Ha behúzza a farkát, az a behódolás vagy a félelem jele; ha magasan, mozdulatlanul tartja, akkor ugrásra kész. Érdemes megfigyelni ezeket a jeleket, amikor két kutya találkozik sétáltatás közben!

81

A kulturált nyelvi viselkedés Mit gondolsz a témáról? Hogyan tudod udvariasan kifejezni azt, ha valami nem tetszik? Milyen szavakat használsz? Milyen arckifejezés, gesztus, testtartás kísérheti beszédedet?

Véleménynyilvánítás Akárcsak a  többi élőszavas közlésnek, a  véleménynyilvánításnak is vannak akaratlan, spontán megnyilvánulásai: apró hangjelek, gesztusok, az elfojtott düh vagy a feltörő öröm jelei. Nehezebb a dolgod, amikor a tanórán, az iskolában kérdezik a véleményedet. Ilyenkor már nem elegendő, hogy egy grimasszal kísért kézmozdulattal és felhúzott szemöldökkel reagálj arra, szerinted gyilkos-e Kőmíves Kelemen vagy Toldi Miklós. Átgondoltan, megformált mondatokban kell válaszolnod. A legjobb módszer arra, hogy megtanulj véleményt kifejezni, ha elkezdesz odafigyelni arra, amit mások mondanak az irodalomórán! Meglátod, hogy a saját nézőpontjukból mindannyian hozzátesznek valamit az addigiakhoz. Miután türelemmel végighallgattad egy-két társadat, pontosan látni fogod, miben tér el a saját álláspontod az övékétől, és máris lényeglátóbban és bátrabban próbálod cáfolni az érveiket. Biztos lehetsz benne, minél többször kerülsz józan vitahelyzetbe, annál hamarabb elsajátítod a meggyőzés és a vitatkozás tudományát! A vitatkozás éppen abban különbözik a dühös veszekedéstől, hogy megvannak a maga szabályai. A kulturált vitában a felek meggyőzik és nem legyőzik egymást. Megvárják, amíg a másik végigmondja az érveit, azokkal vitáznak, és nem személyeskednek bántó módon. Nyelvi agresszió Bizony, a  szavakkal is lehet bántani. Az  agresszióról valószínűleg a fizikai erőszak, a verekedés jut legelőször az eszedbe, de létezik nyelvi agresszió is. Nemcsak az számít, amit mondunk, az is, ahogyan mondjuk. Kezdjük a hangzással! Kifinomult hallással azonnal kiszűröd, ha szüleid vagy tanáraid emeltebb hangon szólnak hozzád: hangosabban és szigorúbban is. Érzékeny vagy rá, amikor anya megkérdezi egy kockázatos biciklis mutatványod után: „Normális vagy?” Az  sem esik jól, amikor a  tanárod így humorizál, „Folytasd csak nyugodtan!” – pedig még meg sem szólaltál. Jól érzed, hogy ezek a kijelentések a jelentések negatív tartományába csúsztak. Pontosan ez a bántás lényege. A felnőtteknek persze ugyanígy fáj, ha elengeded a  füled mellett a  kérdéseiket, a válaszaikra pedig oda sem figyelsz, vagy folyton visszakérdezel. A tanórai viselkedésednek is lehetnek ilyen helyzetei. Gondolj rá, mit jelent, ha

82

az  órán végig beszélgetsz a  padtársaddal, és még bele is kiabálsz a  tanári magyarázatba, vagy megpróbálsz a  pad alatt valami mással foglalkozni. Lehet, hogy ezt nem is tartod nagy illetlenségnek? Pedig a  kiabálás, a  közbevágás, a  jelentkezés nélküli megszólalás nemcsak a  tanári munkát akadályozza, hanem azt is, hogy a  társaid figyelni tudjanak. Előfordult már, hogy megzavartad az  óra menetét oda nem illő kérdéssel, amikor éppen az  osztályügyekről volt szó? Talán meg is sértődtél: „már kérdezni sem lehet”? Észre sem vetted, hogy az  udvariatlanságon kívül más is történt. Rossz üzenetet küldtél magadról, hiszen azt látták, nem tudod megállni, hogy ne kizárólag magadra, saját problémáidra irányítsd A tanórai viselkedéseddel tanárod iránti tiszteletedet is kifejezed. a figyelmet. A kulturált nyelvi viselkedés éppúgy elsajátítható és finomítható, mint a  többi viselkedési szabály. Kezdd az  elején: ami neked fáj, az  másnak is fáj; lehetőleg ne válaszolj semmire bántóan. Még a legnegatívabb véleményen is tudsz finomítani. Nem mindegy, hogy azt mondod-e: „Rossz volt az ebéd.”, vagy inkább így: „Nem nagyon ízlett, mert másfajta ételekhez vagyok szokva.” Most már jobban érted? Fogalmazz meg legalább öt saját szabályt a kulturált véleménynyilvánításról!

FELADATOK 1. ÓÓÓ, ÁÁÁ, ÚÚÚ, CCCC! Hangoztassátok többféle-

képpen a leírt hangokat, és egy táblázatban jelöljétek meg, milyen helyzetben, minek a kifejezésére használnátok őket! Hasonlítsátok össze pármunkában a lehetőségeket, majd a többiekkel együtt társítsatok kézjeleket és arcjátékot is egy-egy megoldáshoz! 2. Vasárnap ebéd után véletlenül eltört egy tányér.

Édesapád így reagált: „No, legalább eggyel kevesebbet kell elmosogatni”! Beszéljétek meg, tetszik-e nektek ez a  megnyilvánulás, és mit üzen a  többi családtagnak!

83

3. Figyeljétek meg, hogy egy-egy órán hányszor kell fegyelmezés miatt megszakí-

tani a tanárnak a beszédet, és hányszor nem tudja a diák elmondani, amit akar! Mit gondoltok, hogyan lehetne a helyzeten javítani? 4. Csoportmunka – Lehet, hogy nem mindenki ért egyet az állítással: szóban sokkal

könnyebb felelni, mint írásban. Mégis, ezt a véleményt elfogadva gyűjtsetek érveket, indokokat az állítás mellett! Jól gondoljátok végig, milyen nem szóbeli kommunikációs jelek és visszajelzések segítenek a  szóbeli felelőnek! Írjátok le ezeket a füzetbe! 5. A diákok között gyakori kifejezés a „lekiabálja a fejét

valakinek”. Miféle magatartást és milyen viszonyt fejeztek így ki? Mit gondoltok erről a szóbeli megnyilvánulásról? 6. Fejtsd ki a véleményedet arról, miért lehet esetleg

nehéz gyerekként hallatni a hangodat otthon! 7. Házi feladat – Készíts tíz fokozatból álló példasort a nyelvi agresszióra a legeny-

hébbtől az egészen durváig terjedően! Gondolkodj, hogyan lehetne ezeket elkerülni vagy mással helyettesíteni!

A SZAVAKON TÚL Kutyakolléga Az emberek számos területen munkatársként, segítőként használják a betanított kutyákat. A különféle feladatokra más-más fajta kutyák alkalmasak. Nyájőrző- és terelő kutyának például a puli, pumi, komondor, kuvasz, border collie a legalkalmasabb. Az ebek hamar megtanulják azokat a különleges jelzéseket, (parancsszavakat, füttyjeleket) amelyekkel gazdájuk irányítja őket. Ezután képesek a több száz birkából álló nyájat beterelni az adott helyre, közben akár más kutyákkal is együttműködve. Ezen felül számos úgynevezett segítőkutya is létezik. Ilyenek például a vakvezető kutyák, akik segítik gazdájukat a közlekedésben, az útakadályok kikerülésében, a mindennapi teendők elvégzésében. Az általában németjuhász, labrador, retriever fajtájú kutyusokat kiskoruk óta képezik, készítik erre a feladatra a speciális iskolákban, majd leendő gazdájukkal együtt vizsgát tesznek. Számos film főszereplői a rendőrségnél alkalmazott nyomozó és drogkereső kutyák, valamint az életmentő kutyák, akik a valóságban is léteznek. Az ő esetük az ember és állat közötti tökéletes összhang és kommunikáció fényes bizonyítéka.

84

Nyelvi agresszió a diákok között Mit gondolsz a témáról? Mi a  véleményed a  csúfolódásról? Hogy magyaráznád el, hol van a  határ a  durvaság és a vicces, humoros megszólítások között? Ki dönti ezt el szerinted?

Kiközösítés Amikor új gyerek érkezik az  osztályba, egy-két nap alatt eldől, mennyire lesz könnyű beilleszkednie. Rajtatok múlik, hogy kíváncsi kérdésekkel fogadjátok, megdicséritek, vagy kicikizitek a haja, az öltözéke vagy bármilyen, az  átlagostól eltérő tulajdonsága miatt. Ugye milyen ismerős helyzet? A  te közérzetedet is meghatározza, hogy elfogadnak-e a  többiek. Nem lenne jó szorongással iskolába indulni reggelente amiatt, hogy bármiAmikor kiközösítetek valakit, gondoljatok arra, hogy legközelebb veletek is megtehetik ugyanezt! kor kigúnyolhatnak, kicsúfolnak, rosszindulatú pletykákat költenek rólad. Egy gúnynév, a  társaid fenyegetése vagy a kiközösítés nagyon tud fájni, és lehet, hogy inkább bezárkóznál, mint hogy védekezni próbálj ellene. A  diák-diák összeütközések leggyakoribb esetei, amikor szóval bántják egymást a gyerekek. Szünetekben nagy élet, mozgás van az osztálytermekben, fokozott a hangerő, gyakran összeszólalkoztok. Hol finomabb, hol egészen durva szavakat hallani, az egyszerű ugratástól a sértő, megalázó vagy rasszista beszólogatásokig. Már a megszólítás is lehet durva vagy bántó. Képzeld el, mit éreznél, ha így szólnának hozzád: „Csá, Vakegér!” „Mi kéne, Malacka?” Felér egy veréssel, ha unalomból heccelnek vagy piszkálnak az  osztálytársaid, pedig ez nekik csak a  bevett szórakozásuk. Már azt is elég elviselni, ha egész évben rajtad ragad, hogy „nyomi” vagy, mert gyógytestnevelésre jársz. Hiába tudod, hogy nincs igazuk. A  verbális agresszió gyakori és igen durva módja ebben az  életkorban, ha valakit kiközösítenek. Ezt igazán A diákok közötti zaklatást nem szabad eltűrni! Segítséget kell kérni a felnőttektől! csak a  diákok érzékelik egymás

85

között, ezért bátorságra, bizalomra van szükséged ahhoz, hogy segítséget kérj, ha ilyen helyzetbe kerülsz. Hogyan védekezz az ellen, hogy levegőnek néznek? Mi legyen, ha a  csúfolás és gúnyolás, a  cikizés nem szűnik meg az  iskolában, hanem a  mobiltelefonon és interneten is folytatódik? Mit tegyél, amikor mindenki hallgat? Ismerd meg a  kifejezést: ez már zaklatás, mert szándékos és folyamatos gyötrés – nem szabad elfogadnod! Először is: próbálj nem válaszolni a rosszindulatú sms-ekre, még akkor sem, ha nagyon nehéz megállnod. Kerüld el, hogy lelki értelemben áldozattá válj: igyekezz mindig a társaid közelében maradni, amikor fenyegetnek, és feltétlenül kérj segítséget az iskolától vagy a szüleidtől! Az  internetes zaklatásnak, zsarolásnak is végére lehet járni: hozzáértő felnőtt segítségével tiltasd le a  zaklatót a  listádról; ha szükséges, fordulj az  internetszolgáltatóhoz, és ott kérd, hogy tiltsák le, aki nem megfelelő tartalmakkal zaklat vagy zsarol. Már abba se törődj bele, ha trágárságokat írnak neked. Ez is a  nyelvi agresszió egyik fajtája, bár a  gyerekek egy része megengedőbb vele szemben, mint a szülők és a tanárok. De nagy különbség van egy tehetetlenségből, nagy erőfeszítésnél elejtett szitokszó és a megbotránkoztató tartalmú, személyiségedet sértő tartalomhoz (kép, rágalmazás, zsarolás) kapcsolódó trágárság között. Nyelvi durvaság Kamaszkorban a  határok feszegetése minden gyerek számára kihívás. A káromkodások olyan szavakat tartalmazhatnak, amelyeket nem illik mások előtt, társaságban kimondani. De a kötőszóként áradó trágárság senkit nem tesz nagyfiúvá, nagylánnyá. Valójában a felnőttség éppen a tudatosságról szólna. Éppen arról, hogy nem sodródsz az  árral, igyekszel a  magad ura lenni. Figyeld meg egyszer, hogy az elfogadott nyelvi durvaság mennyire elszegényíti, leszűkíti a beszédet. Aki jól érzi magát a  bőrében és nem fél attól, hogy gyengének látszik, nem érzi szükségét annak, hogy másokat bántson. Aki agresszív a társaival szemben, az  tulajdonképpen takargat valamit, például a  gyengeségét vagy kisebbségi érzését. Az  is előfordulhat, hogy otthon ezt látja, valaki bántja őt, ez esetben éppen ő szorulna segítségre. Aki erősnek akar látszani, az  valójában gyenge, aki mindenáron felnőttnek akar látszani, az  még nem felnőtt. A valódi (testi és lelki-) erőt és felnőttséget nem fitogtatják. Az  igazi bátorság éppen az, amikor valaki megvédi azt, akit mások bántanak.

86

Most már jobban érted? Hogyan figyelmeztetnéd a  folyton csúnyán beszélő osztálytársadat? Hogyan érvelnél a  durva szavak elhagyása mellett?

FELADATOK 1. Versenyezzetek, hány cifrábbnál cifrább, de „szalonké-

pes” káromkodást tudtok összegyűjteni! Például A rézangyalát neki! 2. Gyűjtsétek össze tapasztalataitokat a  csúfolás, gúnyolás,

cikizés kivédésének a technikáiról! Milyen humoros vagy más módszerrel sikerült a nyelvi agressziót elkerülnötök a válaszadásban? 3. Készítsetek nyelvi házirendet az osztály számára! Próbál-

jatok megegyezni a nyelvi illem minimumában, a trágárság és a nyelvi agresszió kérdéseiben! 4. Házi feladat – Írj 5-6 mondatot arról, miért kellene kerül-

nie a felnőtteknek a trágár beszédet!

A SZAVAKON TÚL Okosak-e a delfinek? Miazhogy! A delfináriumok kedvelt műsorszáma a kardszárnyú delfinekkel (orkákkal) és palackorrú delfinekkel bemutatott látványos showműsor. Egy-egy ilyen szórakoztató órát azonban sok-sok óra tanulás és gyakorlás előz meg. A delfinek látása kiváló, rendkívül intelligensek, tanulékonyak, a legapróbb jelzésre is azonnal reagálnak. Az idomárok a delfinekkel bonyolult, kéz- és hangjelzésekből, tárgyakból, szimbólumokból álló jelrendszer segítségével kommunikálnak. Ezekre különféle magatartáselemeket, mozgássorokat kell végrehajtaniuk. A jeleket más-más sorrendben felmutatva a delfinek képesek azokat értelmezni, és kikombinálni a megfelelő válaszreakciót, mely így komplett mozgássorrá áll össze. A fogságban tartott állatok magas szintű jelbeszédnyelv-értése és a vadon élő kardszárnyú delfinek kommunikációja ugyan távol van egymástól, de azért a szabadon élő delfinek is magas intelligenciával kommunikálnak egymással, sőt olykor a területükre tévedt emberrel is.

87

Hazugság, elhallgatás, részigazság, megtévesztés Mit gondolsz a témáról? Idézz fel olyan történeteket, meséket, filmeket, amelyekben a főszereplő füllentett, hazudott, és ennek súlyos következményei lettek!

Igazmondás Megtanultad, hogy elég egy árulkodó tekintet vagy hangszínváltás, és máris kiderül, ha valaki nem mond igazat. A mesék tanulsága szerint már az elhallgatás sem vezet jóra, a hazugság pedig még kevésbé. Ismersz füllentős vagy hazudós meséket, és tudod, hogy van hazugságvizsgáló gép. Épp ideje hát, hogy az igazmondás és a hazugság kérdéseiről komolyan beszéljünk. Kiindulásunk csakis az  őszinteség lehet. Vannak titkok, amelyeket idővel fel lehet oldani: ki ne füllentett volna életében? Bizonyára gyerekes apróságok miatt. A  legfontosabb kérdés azonban, hogy hol van a  határ füllentés és hazugság között? És miért van szükségünk az igazság eltitkolására? Hazugság Gianni Rodari A kristályember című meséjében a kristályember, akinek minden szava és tette igaz és látható, fényesebben világít, mint a nap, és az emberek hozzá igazodnak. Valószínűleg azért legyőzhetetlen, mert velünk ellentétben nem ismeri a  félelmet. Ha elolvassátok a  mesét, átérezhetitek, hogy milyen az, amikor a legapróbb füllentés vagy hazugság is meglátszik az emberen. De mit is jelentenek ezek a szavak? Hazugság az, amikor olyasmit mondunk vagy sugallunk valakinek, amiről tudjuk, vagy azt gondoljuk, hogy nem igaz, azzal a céllal, hogy a másik embert megtévesszük. (Ha ugyanis úgy tudjuk valamiről, hogy igaz, pedig nem az, akkor mi nem hazudunk, sőt mi is tévedésben vagyunk.) A hazugságnak két alapvető formája létezik: az elhallgatás, amikor nem mondunk semmit, azaz a  másik embert nem világosítjuk fel az  igazságról, illetve a meghamisítás, amikor szándékosan olyasmit mondunk, ami szerintünk nem igaz. Meghamisítás például az, ha beírást kapsz az ellenőrződbe, de szüleidnek azt mondod, hogy nem tehetsz róla, nem tudod, miért kaptad. Az elhallgatást sokan a hazugság enyhébb formájának tartják, pedig fontos dolgokban a következményei ennek is igen komolyak lehetnek. A füllentés és a  hazugság között nagyságrendbeli különbség van. A  füllentés kisebb súlyú, mivel a  felek számára kevésbé lényeges dologgal kapcsolatos. Ebben csak az a nehéz, hogy ki hogyan ítéli meg, hogy mi a lényeges és mi nem. Ha például szerinted nem fontos az a tény, hogy a saját hibádból kaptál intőt, és azt füllented, hogy a tanár ítélte meg rosszul a helyzetet, akkor ők esetleg felháborodottan sietnek védelmedre, és bemennek a tanárhoz. Ott persze rögtön kiderül az igazság, de szüleidet és tanárodat már kellemetlen helyzetbe hoztad.

88

Létezik egy formája a hazugságnak, ami helyesnek mondható, ez a kegyes vagy önzetlen hazugság. Ennek lényege, hogy a hazugság elsősorban nem saját magunknak hoz hasznot (egy másik ember rovására), hanem a másiknak. Például, ha valaki láthatóan rossz bőrben van, szomorú, de mi megdicsérjük mondjuk a frizuráját (pedig nem is jó), akkor ő jobb kedvre derül, boldogabb lesz. Ezzel tehát jót teszünk vele, és közvetve magunknak is, mert a kapcsolatunkat erősítjük az illetővel. Most már jobban érted? Hazugság szerinted az, amikor nem mondjuk el, hogy valami rosszat tudtunk meg barátunkról, kedves ismerősünkről? Muszáj megkímélni az igazságtól, vagy jobb, ha tőled tudja meg?

FELADATOK 1. Mondjátok el saját szavaitokkal a következő kommunikációs alapelv lényegét! Mi

tetszik benne, el tudjátok-e fogadni?

„Ne mondj olyasmit, amiről tudod vagy hiszed, hogy hamis, nem igaz, és olyat se mondj, aminek az igazsága felől nem vagy egészen meggyőződve!” (Paul Grice) 2. Marci és Dani azt mondta a szüleinek, hogy egyik osztálytársuknál fognak szü-

letésnapi bulit rendezni, de valójában nem oda akarnak menni. Hangosítsátok ki a szereplők belső kétségeit (belső hangok módszer), és mutassátok be a jelenetet az osztálynak! Mi lehet a fiúk tervének nem várt következménye? 3. Házi feladat – Volt-e az életetekben olyan helyzet, amikor jobb volt, ha hallgat-

tok valamiről, vagy eltitkoltatok valamit valaki előtt? Kérdezd meg otthon, vagy járj utána, mikor szoktunk ’kegyes hazugságról’ beszélni?

A SZAVAKON TÚL Majmolnak minket? Az embereket, tudósokat régóta foglalkoztatja, hogy legközelebbi rokonaink az emberszabásúak (csimpánzok, gorillák, orángutánok, bonobók) mennyiben hasonlítanak ránk. Ha egy állatkertben hosszasan figyeled mondjuk a csimpánzokat, te is felfedezhetsz viselkedésükben „emberi” jellemzőket. Láthatsz számos nem-verbális kommunikációs elemet, mint az ölelést, puszit, hátba veregetést, csiklandozást, vagy érzelmeket, mint az öröm, szomorúság, félelem, játékosság, agresszió és harag. A csimpánzkölykök olyanok, mint a kisgyerekek: naphosszat játszanak, kíváncsiskodnak, csínyeket eszelnek ki és olykor anyjukhoz bújnak vigasztalásért. Ez a hasonlóság a tudósokat arra csábítja, hogy megtanítsák őket beszélni is, de ez eddig még nem járt sikerrel.

89

Mi mindent tanultunk eddig? Összefoglalás Mit gondolsz a témáról? Idézd fel, amit az írott szöveg megfelelő külalakjáról tanultál! Szerinted könnyű betartani ezeket a formai követelményeket?

E fejezet elején az írott szöveg nem nyelvi jeleinek jellemzőivel ismerkedtél. Tudod, hogy az írott szöveg megfelelő képe és tagolása ugyanolyan fontos az értelmezés szempontjából, mint a megfelelő margó, sor- és szótávolság, valamint betűtípus kiválasztása. A fejezet második felében a véleménynyilvánításról és a nyelvi agresszióról tanulhattál. Felismerhetted a kulturált vitatkozás és a megfelelő nyelvi kultúra fontosságát. Tudod, hogy a kiközösítés, a diáktársak zaklatása gonoszság és a trágárság, nyelvi durvaság kerülendő. Tudod már, hogy a  hazugságnak és szándékos megtévesztésnek csak rossz vége lehet. Ismered a füllentés és a kegyes hazugság jelentését is. Ezeket a szabályokat, tanácsokat egész életed során hasznosíthatod.

tiszta, rendeze

jól tagolt

A JÓ SZÖVEG JELLEMZŐI

arányos bekezdések egyenletes margók megfelelő szó- és sortávolság megfelelő betű pus, betűnagyság

Most már jobban érted? Emlékezz vissza, milyen kommunikációs szituációkról tanultál ebben a fejezetben! Melyik volt a legtanulságosabb számodra?

90

5. NÉVMÁSOK,

VISZONYSZÓK, MONDATSZÓK

Ebből a fejezetből megtudhatod, d hogy… hogy milyen névmások vannak, és mikor használjuk őket; mik azok a viszonyszók; milyen mondatszók vannak; hogyan alkothatunk névszókat és igéket.

91

Mit kell tudni a névmásokról? Mi a személyes névmás? Mit gondolsz a témáról? Sorold fel, milyen alapszófajokat ismertünk meg!

Meghatározás Már majdnem minden alapszófajjal megismerkedtünk. Egy csoport azonban még hátravan, amely a főneveket, a mellékneveket, a számneveket és a határozószókat is helyettesíteni tudja. Ez a névmások csoportja. Igen gyakran használjuk őket, hiszen egyszerűbbé teszik a  közlést. Ahelyett, hogy újra és újra ugyanazokat a  szavakat használnánk, névmásokkal helyettesíthetjük őket, így elkerülhetjük a szóismétléseket és az igen hosszú mondatokat is. Abban is a segítségünkre vannak, hogy a korábban elhangzottakra visszautaljunk (ezt mondta az imént Janó), illetve hogy a soron következő gondolatra előreutaljunk (úgy hívta őt, hogy Emese). Rámutató szerepük miatt is használjuk őket (azt a tollat vedd meg). Jelentésüket a beszéd- és a szövegkörnyezet határozza meg, ebből derül ki, hogy milyen szófajú szó helyett állnak. A  névmások ragozhatók, mégpedig azokhoz a szófajokhoz hasonlóan, amelyeket helyettesítenek.

Csoportosítás Természetesen nem mindegy, hogy melyik névmás melyik szófajú szó helyett áll. Vannak, amelyek csak főnevet helyettesíthetnek, és a főnévhez hasonlóan vehetnek fel toldalékokat. Ezek: – a személyes névmások: én, te, ő, mi, ti, ők, velem, veled, engem, téged stb. – a birtokos névmások: enyém, tiéd, övé, miénk stb. – a visszaható névmás: maga (magam, magad stb.) – a kölcsönös névmás: egymás (egymáséi, egymást stb.) A többi névmás állhat főnév, melléknév, számnév és határozószó helyett is: – mutató névmások: ez, az, ilyen, olyan, ennyi, annyi, így, úgy stb. – kérdő névmások: ki, mi, milyen, mennyi, mikor, hol, hogyan stb. – általános névmások: bármi, akárki, bármilyen, bárhány, akármikor, bármerre stb. – határozatlan névmások: valaki, valamilyen, néhány, valamennyi, néhol, néha stb. – vonatkozó névmások: aki, ami, amely, amilyen, ahány, amikor, ahol stb.

92

A személyes névmás Elsőként nézzük meg alaposabban, mikor és hogyan használjuk a személyes névmást. A személyes névmással, ahogy a  neve is mutatja, főként személyekre utalunk. Például Jancsi és Juliska eltévedt. – Ők eltévedtek. Nehéz sóhaj szakadt fel a két gyermekből. – Nehéz sóhaj szakadt fel belőlük. Előfordul azonban, hogy nem személyre utalunk velük (Vegyünk lisztet, vizet, ételfestéket, és gyúrjunk belőlük sógyurmát.). Ragozásuk nem szabályos (én – engem – velem; nem pedig *ént és *énvel). A személyes névmás nyomatékosító alakjai az ön- előtagot tartalmazzák: önmagam, önmagad, önmaga, önmagunk, önmagatok, önmaguk. Gyakori azonban az is, hogy a maga visszaható névmás megfelelő alakjához kapcsolódik a személyes névmás: Én magam ástam fel a kertet. Ebben az esetben is nyomatékosító szerepe van. Az ön és a maga személyes névmásokat azonban nem csak nyomatékosításra használjuk. Segítségükkel szólítjuk meg azokat, akiket nem akarunk tegezni. Ilyenkor „udvariasan” használjuk a nyelvet. Például Ön is szeretne egy kutyát? Magára bízom, hogy dönt. Most már jobban érted? Miért használunk beszédünkben, írásunkban névmásokat?

FELADATOK 1. Keresd meg a névmásokat az alábbi közmondásokban! Írd ki őket a füzetedbe, ne-

vezd meg a fajtájukat! Ha mindet megtaláltad, próbáld megmagyarázni a közmondások jelentését! (Ha nem tudod pontosan, nézz utána például O. Nagy Gábor Mi fán terem? című könyvében.) a) Amilyen a mosdó, olyan a törülköző. b) Aki másnak vermet ás, maga esik bele. c) Aki á-t mond, mondjon bé-t is! d) Mindenki a maga bőrét viszi a vásárra. 2. Készíts a  füzetedbe pókhálóábrákat a  személyes névmások ragozott alakjaiból

az alábbi példa alapján! Az egyes pókhálók közepén az én, te, ő, mi, ők személyes névmások szerepeljenek! tőletek

teket

nektek

TI

értetek hozzátok

veletek

belőletek

93

3. Alakítsd át a padtársaddal a következő beszélgetést úgy, hogy először az ön, má-

sodszor a maga személyes névmást használjátok! – Te hány éves vagy? – Huszonkettő. – Ó, akkor sokkal idősebb vagy nálam! 4. Beszéljétek meg, milyen jelentéskülönbség figyelhető meg a következő monda-

tokban! Mi a különbség oka? Festeni fogunk.

Mi fogunk festeni! Nálunk ebédeltek.

Ő készítette el.

Minálunk ebédeltek.

Önmaga készítette el.

5. Csoportban dolgozva készítsétek

el a  névmások „családfáját” egy csomagolópapírra! Ügyeljetek arra, hogy az ábrátok áttekinthető, pontos legyen!

JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Arcrajzolás Ezt a játékot otthon, tükör előtt is játszhatjátok, vagy gyakorolhatjátok, majd bemutathatjátok az osztályban. Először közömbösség üljön ki az arcodra! Emeld a tenyered az arcodhoz, egészen közel, mintha el akarnád takarni, de ne érj hozzá! Lassan húzd végig a kezed az arcod előtt! Közben „válts” arckifejezést, mondjuk üljön ki rá a félelem! A tekinteted egyenesen előre meredjen, ne érzékelje mozgó kezedet! Lassan visszafelé húzva a kezedet, töröld le a félelmet, légy újra közömbös! Ismételd meg a gyakorlatot úgy, hogy mindig másféle érzelem üljön ki arcodra! Kitalálják-e társaid, hogy mit akarsz kifejezni?

94

Mit jelöl a birtokos névmás? Mit gondolsz a témáról? Hogyan, hányféle módon tudod kifejezni azt, ha valami a birtokodban van, hozzád tartozik?

Meghatározás Kisgyerekkorodban az  első szavaid között biztosan ott volt az enyém szó. Amit megkaparintottál, azt birtokolni szeretted volna, főleg, ha valaki el akarta venni tőled. A birtokos névmás olyan birtokos szószerkezetek helyett áll, ahol egy vagy több személy valamit vagy valamiket birtokol. Kifejezi tehát a  birtokos személyét, számát és azt, hogy egy vagy több birtokról van szó (a kisfiú kutyája – az övé; Jancsi bácsi lovai – az övéi; a mi könyveink – mieink). Ahogy az  iménti példákból is látható, a  birtokos névmás esetén csak a szövegkörnyezetből derül ki, pontosan ki is a birtokos, és mi a birtok. (Ha például csak azt a névmást halljuk egy beszélgetésben, hogy a tied, nem tudjuk, miről van szó, csak azt, hogy valami a birtokodban van.) Ez a névmásfajta is csak főnevet helyettesíthet, így a főnév ragjait veheti fel (enyémnek, tiédhez, miénkben). A több birtokot az -i birtoktöbbesítő jellel fejezzük ki. Alakjai A birtokos névmások alakjait az alábbi táblázat mutatja: BIRTOKOS SZÁMA, SZEMÉLYE

EGY BIRTOK

TÖBB BIRTOK

E/1.

enyém

enyé-i-m

E/2.

tiéd, tied

tie-i-d

E/3.

övé

övé-i

T/1.

miénk, mienk

mie-i-nk

T/2.

tiétek, tietek

tie-i-tek

T/3.

övék

övé-i-k

Ha a  mondandónkban nyomatékosítani szeretnénk a  kizárólagos birtokviszonyt, akkor használhatjuk a birtokos személyjellel ellátott saját melléknevet. Például: A saját kertjét öntözi; A sajátomat kérem vissza. Választékosabb szövegekben ugyanezt a tulajdon kifejezéssel helyettesíthetjük. Például A tulajdon édesanyja sem ismert rá. Most már jobban érted? Mikor használjuk a birtokos névmásokat? Hogy fejezzük ki, ha több birtokunk van?

95

FELADATOK 1. Helyettesítsd a következő mondatok kiemelt szószerkezeteit birtokos névmással!

Írd le az így kapott mondatokat a füzetedbe! A radiátoron az én ruháim száradnak. A te kérdéseid mindig érdekesek.

Csak az ő barátait hívták meg. A ti iskolátokról csupa jót hallottam!

Nem a mi labdánk repült át a kerítésen?

2. Figyeld meg a következő példát! A saját füzetedbe írsz. A tiedbe írsz.

Írjatok a  padtársaddal közösen három-négy hasonló mondatpárt, amelyekben a saját melléknevet és a birtokos névmásokat használjátok! 3. Alakítsatok 3-4 fős csoportokat! Írjatok egy rövid, 8-10 mondatból álló

történetet, amelyben egy diák elfelejt uzsonnát hozni az  iskolába, de az  osztálytársai kisegítik! Munkátok során minél többféle birtokos névmást használjatok, lássátok el mindet a megfelelő toldalékokkal! Adjátok elő a történeteket az osztályban! 4. Alakítsatok 4-5 fős csoportokat! Ki mondhatja a következő mondatokat? A vá-

lasz így hangzik: Egy ember, aki… Szóforgóval gyűjtsetek a válaszhoz minél több befejezést, majd írjátok föl ezeket a csomagolópapírra, és csoportforgóval ismerjétek meg a többiek munkáját is! Enyém a vár, tied a lekvár!

Az a mienk, amit megeszünk.

Ami a tied, az az enyém, de ami az enyém, ahhoz semmi közöd. Ami tied, tedd el, a másét ne vedd el!

Végleg elhagyja az övéit.

JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Tőlem neked! Álljatok fel párban, egymással szemben! Egyikőtök legyen az ajándékozó, másikótok az ajándékozott. Az ajándékozó találjon ki egy érdekes formájú tárgyat (például nagy, nehéz dobozt, labdát, kisállatot stb.), amit átad a társának! A megajándékozott vegye át a tárgyat, majd próbálja meg kitalálni, hogy szerinte mi lehetett az! Ha kitalálta elsőre, akkor cseréljetek szerepet!

96

Kire hat a visszaható névmás? Mi a kölcsönös névmás? Mit gondolsz a témáról? „ajándék, mellyel meglepem e kávéházi szegleten magam magam.” József Attila Születésnapomra című verséből származik ez az idézet. Hogyan értelmezed?

A visszaható névmás A visszaható névmás, ahogy a neve is mutatja, a cselekvést végzőre hat vissza, vagyis megmutatja azt, akire a történés hatással van. Ahogy korábban már volt szó róla, a csak főnevet helyettesítő névmások közé tartozik. Egyetlen visszaható névmásunk van, a maga. A visszaható névmás egyes és többes számát, valamint valamennyi személyt kifejező ragozási sorát a  táblázat mutatja. A  legtöbbször ragos alakjaiban fordul elő, ezekre láthattok példákat is az alábbi táblázatban: BIRTOKOS SZÁMA, SZEMÉLYE

VISSZAHATÓ NÉVMÁS

PÉLDA

E/1.

magam

megmosom magam[at]

E/2.

magad

látnád magad[at]

E/3.

maga

gyötri magát, magának él

T/1.

magunk

jól érezzük magunkat, nem hoztuk magunkkal

T/2.

magatok

ne motyogjatok magatokban

T/3.

maguk

maguknak csinálták a bajt

A visszaható névmások is lehetnek nyomatékosítók, de vigyázz, nehogy összekeverd a  személyes névmás nyomatékosító alakjaival: magadat okolod (itt visszaható névmás), magam is beláthatom (itt személyes névmás). Ugyancsak a személyes névmás nyomatékosító alakjai szerepelnek a következő mondatokban: (én)magam készítettem (azaz csak én), saját magunk építettük (azaz csak mi).

97

Érdemes megjegyezni, hogy ha a maga jelentése egyedüllétre utal, akkor nem névmásnak, hanem határozószónak tekintjük (időskorára maga maradt; maga maradt a lakásban).

A kölcsönös névmás A kölcsönös névmás azt fejezi ki, hogy több személy cselekvése kölcsönösen hat a  cselekvést végzőkre, egyiké a  másikéra, és fordítva. Egyetlen kölcsönös névmásunk van, az  egymás szó. Mivel ez is főnevet Sorolj fel olyan szólásokat, közmondásokat, amelyekben kölcsönös névmás szerepel! helyettesít, a főnév toldalékait veheti fel, de állhat rag nélkül. Többes száma azonban nincs, hiszen eleve több személyre utal (illenek egymáshoz, mindent megtesznek egymásért, egymás mellett, egymás nélkül). Most már jobban érted? Mi a különbség és a hasonlóság a visszaható és a kölcsönös névmások között?

FELADATOK 1. Alakítsd át a visszaható névmást tartalmazó szószerkezetet a példa alapján! Má-

sold le a megoldásokat a füzetedbe! Például fésüli magát = fésülködik. mosod magadat

védjük magunkat

vakarjátok magatokat

gyötri magát

idegesítem magamat

2. Gyűjtsd ki a füzetedbe az alábbi mondatok névmásait, és nevezd meg a fajtájukat! Maga maradt az erdőben.

A házat magunk festettük ki.

Mindig bízott magában.

Önmagadnak tanulsz.

Megnézte magát a tükörben.

98

3. Az alábbi közmondásokban, szólásokban is szerepel visszaható névmás. Mit je-

lentenek az alábbi kijelentések? Jegyezd le a válaszaidat a füzetedbe! Gyűjts még hasonlókat! a) Lejáratja magát. b) Mindenki magából indul ki. c) Minden szentnek maga felé hajlik a keze. 4. Illeszd a következő ragokat és névutókat a kölcsönös névmáshoz, majd írd az így

alkotott alakokat a megfelelő mondatok végére! Beszéljétek meg a megoldásokat az osztályban, majd írjátok le mindet a füzetetekbe! -t

-hoz

mellett

-ra

előtt

a) Negyven évet éltek le békében … b) A barátok figyelnek … c) Hűségesek … d) Tökéletesen kiegészítik … e) Nincs titkuk … 5. Alakítsatok 3-4 fős csoportokat! Találja-

tok ki egy történetet, amelynek ez a címe: Egyedül lenni rossz. Használjatok minél több visszaható és kölcsönös névmást a mondatokban! Adjátok is elő a történeteket egymásnak!

JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Közös mondandó Válasszatok párt magatoknak! A párok egymás kezét fogva egy embernek számítanak, s úgy kell beszélgetniük egy másik emberrel (vagyis egy másik párral), hogy az egyik szót a pár egyik tagja mondja, a másikat a társa – egészen addig, amíg be nem fejezik a mondatot. A választ hasonló módon adja a másik pár. (A „mondandó” lehet akár egy vers is, melyet ily módon felváltva mondotok, versszakonkénti váltással a másik párossal.) A játék másik változatában szavankénti váltással az egész csoport játszhat egyszerre. Körben ülve egy-egy szót kell fűzni a már elhangzottakhoz. Mindenkinek jogában áll a kedve szerinti irányba terelni a történetet, befejezni az aktuális mondatot, újat kezdeni stb. Meg is lehet adni a témát, vagy a történet stílusát, műfaját, és lehet mondatonkénti váltással is játszani.

99

Mi jellemzi a mutató és a kérdő névmásokat? Mit gondolsz a témáról? Foglald össze, milyen névmásokról tanultunk eddig!

Eddig a csak főnevet helyettesítő névmásokkal foglalkoztunk. A  következőkben azokkal fogunk megismerkedni, amelyek a főnév mellett melléknevet, számnevet és határozószót is helyettesíthetnek. A mutató névmás A mutató névmással, ahogy a neve is jelzi, rámutatunk, utalunk valamire, valakire, valamely tulajdonságra, mennyiségre, állapotra, időpontra, helyre. Például Szép ez a virág. Olyan ruhát szeretnék. Ennyi elég volt. Jellel és raggal ugyanúgy toldalékolható, mint a  helyettesített szófajú szó (ugyanazt látom; ennyiben maradhatunk). A mutató névmásokkal közelre és távolra is mutathatunk, ezért egy alaknak általában kétféle változata van (ez – az, emez – amaz). A legegyszerűbben az alábbi táblázatból jegyezheted meg a mutató névmásokat:

Közelre mutató

Távolra mutató

HATÁROZÓSZÓT HELYETTESÍT

FŐNEVET HELYETTESÍT

MELLÉKNEVET HELYETTESÍT

SZÁMNEVET HELYETTESÍT

ez, emez, ugyanez

ilyen, ilyesmi, efféle, ilyenféle, ekkora, ugyanilyen, emilyen

ennyi, ennyiszer, ennyiféle, ugyanennyi, emennyi

hely: i , ide, innen, ugyanide, erre idő: ekkor, ezután, eddig, ezelő egyéb: így, ekképp(en), éppígy, ugyanígy, ezért

az, amaz, ugyanaz

olyan, olyasmi, afféle, olyanféle, akkora, ugyanolyan, amolyan

annyi, annyiszor, annyiféle, ugyanannyi, amannyi

hely: o , oda, onnan, ugyanoda, arra idő: akkor, azután, addig, azelő egyéb: úgy, akképp(en), éppúgy, ugyanúgy, azért

(HELYRE, IDŐRE, EGYÉB KÖRÜLMÉNYRE UTAL)

A kérdő névmás A kérdő névmásokkal nap mint nap találkozol. Elhangzanak az  élőbeszédben és a  dolgozat megírásakor egyaránt, azaz mindenhol, ahol kérdő mondatok fordulnak elő. Velük tudakozódunk, kérdezünk rá az élőlényekre, tárgyakra, fogalmakra, tulajdonságokra, időre, helyre, mennyiségre, egyéb körülményekre (ki?, milyen?, mikor?, hány?, merre?). Az a „feladatuk”, hogy a kérdés részeként rákérdezzenek arra, amit még nem tudunk. Sok esetben raggal, jellel, esetleg névutóval ellátottak. Például kit?, melyikből?, mi előtt?, ki után?

100

Az alábbi táblázatban felsoroltuk a leggyakoribb kérdő névmásokat: FŐNEVET HELYETTESÍT

MELLÉKNEVET HELYETTESÍT

SZÁMNEVET HELYETTESÍT

ki, mi, kicsoda, micsoda

milyen, melyik, mely, miféle, mekkora

mennyi, hány, hányadik, hányféle

HATÁROZÓSZÓT HELYETTESÍT (HELYRE, IDŐRE, EGYÉB KÖRÜLMÉNYRE UTAL)

hely: hol, hová, honnan, merre, merről, me ől, meddig idő: mikor, mióta, mikortól, me ől, meddig egyéb: hogyan, miért, miként, miképp(en)

Most már jobban érted? Ismételd át a melléknevekről, számnevekről, határozószókról tanultakat! Hogyan jelennek meg ezeknek a szófajoknak a tulajdonságai, jelentésük, toldalékolhatóságuk a mutató és kérdő névmásokban?

FELADATOK 1. Alkossatok 4-5 fős csoportokat! Figyeljétek meg a ké-

pet, és találjatok ki párbeszédeket, amelyek a szereplők között hangozhatnak el! Használjátok fel a következő névmásokat: merre, ezen, ki, ugyanolyan, efféle! 2. Nevezzétek meg, milyen hangtörvények érvényesül-

nek a következő szóelemek összekapcsolásakor! Oldjátok meg az „egyenleteket”, és írjátok le a megoldásokat a füzetetekbe! Ügyeljetek a helyesírásra! az+ban, ez+ről, ugyanaz+ra, az+féle, ez+fajta 3. Írjatok föl a táblára annyi különféle mutató névmást (toldalékosakat is), ahányan

vagytok az osztályban! Ezután mindenki mondjon egy olyan, kérdő névmással kezdődő mondatot, amelyre a táblán szereplő mutató névmások egyike válaszol! Húzzátok át a már felhasznált mutató névmásokat! JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Kérdezz – mást felelek! Üljetek le körben! Legyen egy játékvezető középen, aki kérdéseket tesz fel sorban mindenkinek. A játék lényege, hogy a megkérdezett mindig az előtte lévőhöz intézett kérdésre válaszol, nem arra, amelyet neki tesz fel a játékvezető. Az első játékos (mivel előtte nem hangzott el még kérdés) tetszőleges választ adjon! Aki elrontja a választ, az helyet cserél a játékvezetővel, vagy kiesik.

101

Melyek a határozatlan és az általános névmások? Mit gondolsz a témáról? Hogyan mondják az általad tanult idegen nyelven a következőket: valaki beszél; mindenki beszél?

A határozatlan névmás Az alábbiakban két olyan újabb névmásfajtát ismerünk meg, amelyek főnevet, melléknevet, számnevet és határozószót is helyettesíthetnek. Kezdjük elsőként a határozatlan névmással. Akkor használjuk, amikor nem tudjuk vagy nem akarjuk megnevezni, esetleg csak sejtetni akarjuk a mondatban a személyt, a tárgyat, a tulajdonságot, a mennyiséget, a körülményt. Általában összetettek, vagyis két tagból állnak. Az első tag rendre a vala- és a né-, az utótag pedig egy kérdő névmás (vala- + ki = valaki, né- + mely = némely, vala- + hány = valahány). Akárcsak az eddig megismert névmásokhoz, a határozatlan névmásokhoz is kapcsolódhat toldalék a helyettesített szó szófajának megfelelően. Melyek a leggyakoribb határozatlan névmások? A táblázatból megtudhatod: HATÁROZÓSZÓT HELYETTESÍTŐK

FŐNEVET HELYETTESÍTŐK

MELLÉKNEVET HELYETTESÍTŐK

SZÁMNEVET HELYETTESÍTŐK

HELY

valaki, valami, némelyik, egyik

valamilyen, valamelyik, valamiféle, némely, némi

valahány, valamennyi, valamekkora, néhány

valahol, valahonnan, valahová, valamerre, néhol

IDŐ

EGYÉB KÖRÜLMÉNY

valahogyan, valamikor, valamiképp, valameddig, valamiképpen, valaha, némileg, némelykor némiképp

Az általános névmás Az általános névmást olyankor használjuk, amikor nem egy adott személyről, tulajdonságról, mennyiségről, körülményről akarunk beszélni, mert mondandónk általánosságban mindenre és mindenkire vonatkozik, vagy éppen semmire és senkire. Akárcsak a  határozatlan névmások, többnyire az  általános névmások is összetettek. Jellegzetes előtagjaik: mind-, mind(en)-, bár-, akár-, se(m)-, utótagjaik pedig kérdő névmások (bár+ki, akár+milyen, sem+mikor). Ez a névmásfajta ugyancsak toldalékolható. Mivel a  közmondások, szólások általában mindenkire érvényes mondanivalót tartalmaznak, gyakran fordul elő bennük általános névmás. (Mindenki a maga szerencséjének a kovácsa!)

102

A leggyakoribb általános névmásokat megismerheted a táblázatból: FŐNEVET MELLÉKNEVET SZÁMNEVET HELYETTESÍTŐK HELYETTESÍTŐK HELYETTESÍTŐK

mindenki, bárki, bármi, akárki, akármi, senki, semmi

mindenféle, mindegyik, bármelyik, bármilyen, akármilyen, akármelyik, semmilyen

mind, mindahány, bármennyi, akármennyi, akárhány, semennyi, sehány

HATÁROZÓSZÓT HELYETTESÍTŐK HELY mindenhol, mindenütt, mindenhová, mindenhonnan, bárhol, bárhová, bárhonnan, akárhol, akárhová, akárhonnan, sehol, sehová, sehonnan

IDŐ

EGYÉB KÖRÜLMÉNY

mindenkor, mindenhogyan, mindig, bármikor, mindenképpen, bárhogyan, bármeddig, akárhogyan, akármikor, sehogy, semmikor, semmiképp soha

Most már jobban érted? Gyűjts olyan vers- vagy népdalsorokat, amelyekben határozatlan vagy általános névmás található!

FELADATOK 1. a) Készíts a füzetedbe pókhálóábrákat, amelyek közepén a határozatlan és álta-

lános névmások előtagjai szerepelnek, a pókháló csúcsain pedig öt-hat ebből létrejött névmás! Például: valameddig

valami valamilyen

VALA

valahol

valaha valamikor

valahogyan

b) Színezd ki a pókháló csúcsain lévő buborékokat a következők szerint! Jelöld a főneveket helyettesítő névmásokat kék, a mellékneveket helyettesítőket zöld, a számneveket helyettesítőket sárga, a határozószókat helyettesítőket piros színnel!

103

2. Miről szólhat a következő történet? Cseréld ki a határozatlan névmásokat a meg-

felelő szófajú szavakra úgy, hogy értelmes történetet kapj! Írd le a füzetedbe, adj címet is a történetednek!

Valakinek a valamijét ellopják, de valaki megígéri valakinek, hogy segít neki visszaszerezni. Valamikor belopóznak valakihez, és visszalopják a  valamit. Valamennyi idő alatt ugyan valamennyivel nagyobb lett, de ez nem zavar senkit.

3. Rendezzetek csapatversenyt! Egységnyi idő alatt gyűjtsetek minél több olyan

közmondást, amelyben általános névmás szerepel! Írjátok is le ezeket! Amelyik csapat a legtöbbet gyűjti, az nyer. Ne felejtsétek el megbeszélni a közmondások jelentését! 4. A ki-ki elég ritka névmás. Beszéld meg a padtársaddal, hogy milyen névmásra le-

het kicserélni a következő mondatban! Az eredményt írjátok le, és vessétek össze a többiekével! Vége lett a vacsorának, aztán ki-ki fölment a szobájába.

JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Csoportosuljatok! Osszátok két félre az osztályt! Külön cetlikre írjatok fel az osztály felének megfelelő mennyiségű határozatlan névmást, valamint a másik felének megfelelő mennyiségű általános névmást! Keverjétek össze! Vegyen magához mindenki egy-egy cetlit! Ezután kezdődjön a csoportosulás! A papírlapot magatok előtt tartva keressétek meg a csoporttagokat, azaz az azonos fajtájú névmásokat felmutató embereket! Ezután csoporton belül csoportosuljatok tovább, azaz váljatok külön a főnevet, melléknevet, számnevet és határozószót helyettesítő névmások szerint!

104

Mire vonatkozik a vonatkozó névmás? Mit gondolsz a témáról? Foglald mondatba a következő szavakat: aki, ami, amint, amennyi.

Meghatározás A vonatkozó névmás főnevet, melléknevet, számnevet, határozószót helyettesíthet. Ám nem csak helyettesítő funkciója miatt fontos szófaj. A  vonatkozó névmások ugyanis tagmondatokat kapcsolhatnak össze. Csoportosítás Lehetnek előreutalóak: ekkor az összetett mondat első tagmondatában szerepelnek, és egy később megnevezendő személyre, tárgyra, fogalomra, tulajdonságra, mennyiségre, körülményre vonatkozSorolj fel olyan közmondásokat, amelyekben vonatkozó névmás van! nak. (Aki másnak vermet ás, maga esik bele!) Visszautaló szerepük is lehet, ekkor a  második tagmondatban szerepelnek, így kötve össze a két tagmondatot. (Nem mind arany, ami fénylik!) Bizonyos vonatkozó névmásoknak van teljes (ami, aki, amely) és úgynevezett csonka alakja is (mi, ki, mely). A szövegkörnyezetből derül ki, hogy vonatkozó névmásról vagy kérdő névmásról van-e szó („Sok van, mi csodálatos…” – itt a mi az ami névmás helyett áll csonka formában). A vonatkozó névmás toldalékolható, azaz jelet és ragot vehet fel (akiét, akiről, [a]melyekből). A vonatkozó névmások leggyakoribb fajtáit a táblázatban láthatod: FŐNÉVRE VONATKOZÓK

ami, aki, amely, mi, ki, mely

MELLÉKNÉVRE VONATKOZÓK

SZÁMNÉVRE VONATKOZÓK

amilyen, amekkora

ahány, ahányszor, amennyi, ahányadik

HATÁROZÓSZÓRA VONATKOZÓK HELY

IDŐ

EGYÉB KÖRÜLMÉNY

ahol, ahová, ahonnan, ameddig, amerre, amettől

amikor, amióta, ameddig, amettől

ahogy, ahogyan, amiért, amint

Most már jobban érted? Milyen szerepük lehet a szövegben a vonatkozó névmásoknak? Válaszodat rögzítsd pontokba szedett vázlatba a füzetedben!

105

FELADATOK 1. A következő állandó szókapcsolatokból hiányoznak a vonatkozó névmások. Egé-

szítsd ki őket a megfelelőkkel, majd írd le a füzetedbe a mondatokat! A cérna is ott szakad, … legvékonyabb. … a szívén, az a száján.

… ház, annyi szokás.

… a halálhírét költik, sokáig él.

Egye meg, … főzött!

… a fa, olyan a gyümölcse.

2. Alkossatok 2-3 fős csoportokat! Szóforgó segítségével beszéljétek meg a  fenti

szólások, közmondások jelentését!

3. Figyeld meg! Ha egy teljes alakú vonatkozó névmás

elején gondolatban letakarod az a betűt, kérdő névmást kapsz. Ezt alkalmazva gyűjtsd ki a  következő szövegből a mutató névmásokat és a vonatkozó névmásokat a füzetedbe!

Azt a kirándulást, ameddig él, nem felejti el! Annyira jól sikerült minden program, amennyire csak elképzelni lehet. Ahányan csak voltak, annyiféle egyéniség, mégis mindenki figyelt egymásra. Hazafelé azokat a történeteket mesélték, amelyeket együtt éltek át.

JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Keresd a közmondást! Egy önként jelentkező menjen ki a teremből! A bent maradók állapodjanak meg egy közmondásban, majd annak szavait osszák fel a jelenlevők között (annyiszor ismételve meg a közmondást, ahányan vannak a teremben, azaz mindenkinek legyen szava)! Ezután a kitaláló tegyen fel sorban kérdéseket társainak, akiknek úgy kell válaszolniuk, hogy a rájuk kiosztott szó a lehető legkevesebb „feltűnéssel” legyen benne a mondatban. A közmondások mellett szólásokkal, szállóigékkel, ismert versek részleteivel is játszhatjátok, de ezt a játék előtt közölni kell a kitalálóval.

106

Hogyan írjuk és használjuk helyesen a névmásokat? Mit gondolsz a témáról? Tekintsd át a névmásokról eddig tanultakat a következő szempontok szerint: milyen fajtái vannak, melyik milyen szófajt helyettesíthet?

Jó, ha tudsz néhány szabályt a névmások helyesírásával kapcsolatban.

Helyesírásuk Az ez, az  mutató névmás z-je teljesen hasonul a  hozzá kapcsolódó toldalék első hangjához, és ezt írásban is jelöljük (evvel, abban, ehhez, akkor, ekképp, afféle, ebbeli, affajta). Kivétel: ezzel/azzal, ahol éppen fordított irányú a hasonulás. A főnévi értékű (főnevet helyettesítő) mutató névmások rövidebb alakja, azaz az  a, e után illesztett névutó első hangja viszont rövid marad (amögött, afölött, emellett, eszerint, avégett, efelé). A névmásokban a j hangot minden esetben ly-nal írjuk (ilyen, amilyen, amolyan, mely). Amikor visszaható névmás elé -d képzővel képzett sorszámnevet illesztünk, akkor a két tagot egybeírjuk (tizedmagával, harmadmagammal). Vannak olyan névmások, melyek úgynevezett nyomatékosító elemmel (előtaggal) szerepelnek. Ezeket minden esetben egybe kell írni a névmással (önmagad, ugyanakkora, éppakkora, csakolyan). A se, sem tagadószókat egybeírjuk, ha előtagként szerepelnek a tagadó névmásokban (sehol, sehová, semerre). Ha a  névmások után állnak, akkor viszont általában külön kell írni őket (sehol sem, semmi sem, így se). Akad azonban néhány kivétel: sohase, sohasem.

Használatuk A névmások helyes használatáról már ejtettünk pár szót az egyes leckéknél, de néhány szabályt érdemes még megjegyezni.

107

Az ez, ezek mutató névmást alapesetben tárgyakra, dolgokra használjuk. Amikor emberre utalunk vele, akkor lenéző, elítélő értelmű lehet. (Ez mondja meg nekem, hogy mit csináljak?) Tanácsos kerülni ennek a használatát. Az ő, ők személyes névmást ugyanakkor lehet fordított helyzetben, azaz tárgyakra, dolgokra használni. (Megérkeztek a csomagok, behozod őket?) A vonatkozó névmások közül az  aki csak személyre, az  amely pedig konkrét dologra, tárgyra utalhat. (Ő az, aki keresett. Megválaszoltad a leveleket, amelyeket az asztalodra tettem?) Az ami vonatkozó névmás utalhat egy konkrét dologra és egy egész tagmondat tartalmára is. (Ez az, ami bánt engem. Megvédte magát az ellenségeivel szemben, ami megmentette az életét.) Az amely viszont nem utalhat tagmondatra. Az ami/amely használatának szabályai a beszélt nyelvben és az írott szövegben eltérőek. Az ami vonatkozó névmást használjuk gyakrabban a beszédben és a nem irodalmi szövegekben. Az amely választékosabb, főleg irodalmi vagy hivatalos szövegekben fordul elő. A személyes névmást csak akkor tesszük ki egy mondatban, ha nyomatékosítani szeretnénk a cselekvő személyét, hiszen az igei személyragok és a birtokos személyjelek egyértelműen utalnak a cselekvést végző személyre. Például: Én hazamegyek, te itt maradsz! Most már jobban érted? Készíts egy nagy táblázatot a füzetedbe, amelyben összefoglalod a névmások fajtáit! Írj mindegyikhez egy-egy példát is!

FELADATOK 1. Másold le a következő szöveget a füzetedbe úgy, hogy közben javítsd a helyesírási

és nyelvhelyességi hibákat! Ojan nagy vihar volt, hogy aszt hittük, mindenünk odavész. Apa azmiatt aggódott, hogy ugyan ara a sorsra jutunk, amijenre a szomszéd falubeliek. Soha sem féltem még anyira, mint akor. Az eféle viharok igen kiszámíthatatlanok, elpusztíthatnak bár mit, amej az útjukba kerül.

108

2. Melyik mondatot tartjátok választékosabbnak? Beszéljétek meg az  órán, hogy

miért épp az adott kijelentésre esett a választásotok! Mindig csak az az egy esemény érdekelte, amiről nagyapa mesélt. Mindig csak az az egy esemény érdekelte, amelyről nagyapa mesélt.

Az udvaron egy nagy fa állt, amire gyakran fölmászott a két testvér. Az udvaron egy nagy fa állt, amelyre gyakran fölmászott a két testvér.

3. Alkossatok 3-4 fős csoportokat! Döntsétek el, hogy a következő mondatok ki-

emelt szavait egybe vagy külön kell írni! Miután készen vagytok, beszéljétek meg megoldásaitokat a többi csoporttal! Csak úgy lehet kinyitni, ha hozol kulcsot. Csak olyanok jöhetnek, akiknek van meghívójuk. Csak olyan, mint a legtöbb ember. Megmetszette a bokrokat csak úgy, mint a fákat.

4. Rajzolj a füzetedbe egy olyan gépet, amely a teljes hasonulás törvé-

nyét használva hoz létre toldalékos mutató névmásokat! A  gépbe az  ez, az  mutató névmásokat, valamint különféle toldalékokat, képzőket „dobhatsz” bele.

JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Mi lenne, ha...? Egy önként jelentkező menjen ki a teremből! A többiek megbeszélés alapján válasszanak ki valakit, akinek a személye lesz a kérdések tárgya (ez is lehet önként jelentkezés alapján)! A kitaláló jöjjön vissza, majd tegyen fel „ Mi lenne, ha...?” kezdetű kérdéseket, ugyanis az ezekre adott válaszok alapján kell rájönnie, kire gondoltak a többiek. Néhány jó kérdés: „Mi lenne, ha ... virág, növény, állat, hangszer, sport, természeti jelenség, foglalkozás, szín, anyag, történelmi kor, híres ember, bútor stb. lenne?” Hogy pörgősebb legyen a játék, meg lehet szabni, hogy mondjuk öt percen belül rá kell kérdezni. Vigyázzatok arra, hogy válaszaitokkal ne bántsátok meg a kitalálandó személyt!

109

A viszonyszók Mit gondolsz a témáról? Az általad tanult idegen nyelvben vannak névelők? Hogy fejezed ki azon a nyelven a következőt: az iskola – egy iskola; a szék alatt – az asztal fölött; és – de.

Meghatározás Ahogy az  év eleji leckék egyikében említettük, három nagy szófaji csoportról tanulunk ebben a tanévben. Az alapszófajok mellett most a  viszonyszókkal ismerkedünk meg részletesebben. Az általános jellemzőiket már ismered. Tudod, hogy a  mondatban vagy a  szószerkezetben betöltött helyzetük határozza meg a jelentésüket (ezt nevezzük viszonyjelentésnek). Nem lehetnek önálló mondatrészek, továbbá nem bővíthetők, és általában nem toldalékolhatók (a segédigéket kivéve). A viszonyszók közé tartoznak a  névelők, a  névutók, a  kötőszók, a  szóértékű módosítószók, a segédigék és az igekötők.

A névelők A névelők megelőzik a főnevet, főnévi szerkezetet (illetve a főnévi értelmű mellékneveket, számneveket, névmásokat), az előtt állnak (a kutya, egy ember, a  miénk, a  pirosabbat, az  ötödik). Kifejezik, hogy az  adott főnév, főnévi szerkezet határozott vagy határozatlan. Eszerint két fő típusukat különböztetjük meg: – határozott névelő: a, az, amely a mögötte álló főnév határozottságára, ismertségére utal (Hozd ide a virágot! – egy konkrét virágról van szó, nem általában egy virágról); – határozatlan névelő: egy, amely határozatlan főnévre utal (Hozz egy virágot!). A névelőket a beszédben az azonos alakú névmástól (az), illetve a számnévtől (egy) a hangsúlytalanságuk különbözteti meg.

A névutók A névutók a névszók után állnak, és a határozókhoz hasonlóan valamilyen körülményt fejeznek ki az előttük álló névszóval együtt. A határozói körülmény függvényében különféle névutókat különböztetünk meg. Jelölhetnek: – helyet: alatt, felett, mögött, előtt, mellett; – időt: után, keresztül, óta, előtt; – egyéb körülményt: helyett, nélkül, szerint, miatt, ellen, végett.

110

Egy-egy névutóval időt, helyet és egyéb körülményt is jelölhetünk (előtt, után – Három óra után mehetünk haza. Menj a kocsi után! Megyek a szívem után.). A névutókat mindig különírjuk az előttük álló névszóktól.

A kötőszók A kötőszók szavakat, mondatrészeket, tagmondatokat vagy egész mondatokat kapcsolnak össze. Többféle szempont alapján is csoportosíthatjuk őket. Az egyik féle csoportosítás az alakjuk alapján történik. Eszerint lehetnek: – egyes kötőszók: hogy, de, ám; – páros kötőszók: is-is, vagy-vagy, akár-akár. A többiről majd felsőbb osztályban tanulsz. Szóértékű módosítószók A szóértékű módosítószók a mondatban megfogalmazott kijelentést módosítják. Fajtái: – tagadószók: nem, sem, dehogy; – tiltószók: ne, se, nehogy; – kérdőszók: -e, vajon; – óhajtószó: bárcsak, bár; – bizonyítószók: igen, bezzeg, bizony, hogyne, persze; – határozatlanságot kifejező módosítószók: alighanem, esetleg, hát, talán. Most már jobban érted? Mire kell figyelni szerinted a mondatba illesztett kötőszók és a tagadószók helyesírásakor?

FELADATOK 1. A  névutók egy részére jellemző

a háromirányúság. Figyeld meg! – Honnan? – A lábad elől. – Hol? – A lábad előtt. – Hová? – A lábad elé.

111

2. Keresd meg a  következő névutók párjait az 1. feladat példái alapján! Írj min-

degyikkel hasonló párbeszédeket a füzetedbe! Padtársaddal vessétek össze egymás párbeszédeit! alá

felett mögött

közül mellé

3. Nevezd meg, milyen szófajúak az alábbi mondatok kiemelt szavai! Írd le a meg-

oldásokat a füzetedbe! a) Egy kenyér van az asztalon. b) Az ehet sütit, aki megette a főzeléket! c) Egy fecske nem csinál nyarat. d) Az nem lehet, hogy az eső egy hétig essen. 4. Döntsd el, hogy melyik szó illik a következő mondatokba! Írd le a helyes monda-

tokat a füzetedbe! a) Elvettem a széket az asztal (elől/elöl). b) Az egyik (elől/elöl) megy, a másik hátul. c) Az útlezárás (miatt/végett) késett a busz. d) A félreértések elkerülése (miatt/végett) még ma beszéljünk! 5. Alkossatok 3-4 fős csoportokat! Írja-

tok olyan, 8-10 mondatból álló történeteket, amelyekben minél többet felhasználtok a leckében található kötőszavakból, tagadószavakból! Adjátok elő az  elkészült történeteket az  osztályban!

JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Páros versmondás Ez a játék a szöveg és a gesztus szétválasztására épül. A párok egyik tagja szavaljon el egy verset, míg társa mögötte állva, a versmondó hóna alatt előrenyújtott kezeivel gesztikuláljon a vers szövegének megfelelően! A szöveget és a gesztust szinkronba kell hozni, ez a játék tehát egymásra koncentrálást igényel a párok tagjaitól. Lassú szövegmondás mellett könnyebb a mozgó játékos dolga – nagyobb az esélye annak, hogy összhangba kerülhet a beszéd és a mozgás.

112

Vannak még további viszonyszók? Mit gondolsz a témáról? Mi a különbség szerinted a következő párok között: elfog – el fog…; megtud – meg tud…?

A korábban említettek mellett a viszonyszók két fajtájáról kell még szót ejtenünk. Ezek csak igékhez kapcsolódhatnak.

Az igekötők Az igekötők módosítják vagy akár meg is változtathatják egy-egy ige jelentését. Egészen másról beszélünk, ha azt mondjuk, kijár, mint ha azt mondjuk, lejár. Hasonló a helyzet a megjár, eljár, bejár, átjár és a további igekötős igékkel is. Próbáld őket mondatba foglalni! Az igekötők – jelezhetik a cselekvés, mozgás irányát: lemegy, elmegy, felmegy, átmegy; – utalhatnak a cselekvés, történés időbeli lefolyására, kezdetére: átalszik, megkezd; befejezettségére: megcsinálta, befejezi; sikerességére vagy sikertelenségére: beletalál, félremegy, mellélő. – teljesen megváltoztathatják az ige eredeti jelentését: lejár a szavatossága, összetűzésbe kerül valakivel (azaz vitába keveredik).

Helyesírásuk Az igekötős igék helyesírásakor ügyelni kell arra, hogy: – egybeírjuk az igét és az igekötőt, ha az igekötő közvetlenül az ige előtt áll: elgurul, felszalad, különválik, szembeszáll; – különírjuk, ha az igekötő az ige után áll: gyere át!, kösd össze!, nézzük meg!; – különírjuk akkor is, ha az igekötő és az ige között egy harmadik szó áll: oda kell ülnöd, át fogja dobni, el is indulhat; – különírjuk akkor is, amikor az igekötő nem az utána álló (segéd)igéhez kapcsolódik, hanem az azután álló főnévi igenévhez: meg fogom oldani, ki fogja találni. Vannak továbbá olyan igekötős igék, ahol az igekötő és az ige nem válhat el egymástól: fellebbez, befolyásol. (Nem fellebbezek. Nem befolyásol engem.) A beszélt nyelv folyton változik, új szavak jönnek létre, közülük sok az igekötős ige. Az igekötők jelentésmódosító vagy -megváltoztató szerepét is jól mutatják ezek a kifejezések, úgymint bepróbálkozik (megpróbál valamit elérni valakinél), beéget (kellemetlen helyzetbe hoz), leolt (lehurrogja, égeti).

113

Tegyél az olt igéhez más-más igekötőket! Foglald mondatba az így kapott igekötős igéket!

A segédigék A viszonyszók közül a segédigék ( fog, akar, kell, szokott) ugyancsak igéhez kapcsolódhatnak. Azt már tudjuk, hogy a  jövő időt többnyire összetett igealakkal fejezzük ki: enni fogsz. A példában a fog segédige a főnévi igenév (enni) mellett áll. Itt azonban nem a főigét (eszik), hanem a segédigét ragozzuk (fogsz), vagyis a segédige fejezi ki a cselekvő számát, személyét. Emellett utal a cselekvés idejére is (a jövőben jut táplálékhoz). Most már jobban érted? Foglald pontokba a füzetedben az igekötők helyesírására vonatkozó szabályokat! Írj mindegyikre három példát is!

FELADATOK 1. Döntsd el, melyik a helyes az alábbi párok közül! Írd le őket a füzetedbe! Fogal-

mazd meg röviden, hogy mire kell figyelni az ilyen szószerkezetek helyesírásakor! elakarom mondani – el akarom mondani be fogja írni – befogja írni

ki kell dobnom – kikell dobnom

megsikerült csinálnunk – sikerült megcsinálnunk

2. Írj hat mondatot a következő szavakkal! Figyeld meg a szavak jelentését a mon-

datban, és fogalmazd meg a jelentéskülönbséget mindegyik szópár esetében! Írd is le a válaszaidat a füzetedbe! szalad – beszalad

114

épít – felépít

főz – megfőz

3. a) A jövő időt a magyar nyelvben jelen idejű igével is kifejezhetjük. Ilyenkor ha-

tározóragos főnév vagy határozószó utal a jövő időre. Figyeld csak meg! Holnap ki fogom kölcsönözni a könyveket. Holnap kikölcsönzöm a könyveket.

b) Padtársaddal alkossatok hasonló mondatokat az alábbi szavak, szószerkezetek felhasználásával! áthoztátok

meg fogod öntözni

felírom

át fogom nézni

4. Másold le a következő mondatokat a füzetedbe úgy, hogy az igealakokat feltéte-

les módúakká és múlt idejűekké alakítod! Zölddel karikázd be a teljes igealakot, ezen belül kékkel a segédigét, pirossal a főigét! Addig szereljétek meg a biciklit, amíg lehet. Átnézed a leckémet, ha megkérlek? Ha megcsinálom a házi feladatot, dicséretet kapok.

JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Gubancolós A játékvezetőn kívül és egy másik ember kivételével alakítsatok egy nagy kört és fogjátok meg a mellettetek álló kezét! A kívül maradt játékos álljon háttal a körön kívül, vagy menjen ki a teremből! A játékvezető – szóbeli – irányításával gubancoljátok össze a láncot! Fontos, hogy a kezek kapcsolódását, azaz a lánc folytonosságát végig meg kell tartani, nem szabad elengedni! A kapcsolódó kezek alatt kell átbújni, vagy felettük átlépni. Ezután a háttal álló ember megfordul, és kis szemlélődés után ki kell bontania a gubancot és visszaállítania az eredeti kört. Szóban kell utasítania a résztvevőket, hogy mit csináljanak, nem fizikailag kell beleavatkoznia. Fontos, hogy most sem szabad elengedni a kezeket! Még fontosabb, hogy vigyázzatok egymás testi épségére (jelen esetben csukló, könyök, váll sérülhet)!

115

A mondatszók Mit gondolsz a témáról? Hányféle köszönést használunk naponta? Kinek hogyan illik köszönni?

Meghatározás A mondatszók elnevezés összefoglaló név, ahogy a nevük is mutatja, az idesorolható szavak önmagukban is képesek önálló mondatot alkotni. Gyakran egyszavas mondatokként találkozunk velük (vagyis mondatértékűek), illetve a  mondat elején vagy végén önálló tagmondatot alkothatnak: Jaj! Hm, de sokat ettem! Nahát, már itt is vagy? Csoportosítás Lássuk, hogyan osztályozhatók a mondatszók, melyek a főbb csoportjaik: – Az indulatszók érzést, lelkiállapotot, heves érzelmeket, akaratot fejeznek ki (hurrá, hej, oh, jaj, ó, brr, fuj, jé). – A kapcsolattartás mondatszavai közé tartoznak többek között: – a köszönések: szervusz, helló, csá, pá, viszlát; – a társalgást szervező, a szó átadását-átvételét jelző szavak: ühüm, ja, á, hogyisne; – az akarat kifejezésére szolgáló szavak: hohó, pszt, irgum-burgum; – a mutató mondatszók: lám, íme. – A hangutánzó mondatszók közé soroljuk az állati, természeti, emberi hangadást jelölő mondatszókat (nyihaha, miau, durr, bumm, reccs, brühühü, zutty, hapci). –  A mondatértékű módosítószók is a  mondatszók közé sorolandók. Ezekkel a véleményünket fejezhetjük ki az elhangzottakkal kapcsolatban. A mondat egy részének vagy egészének értelmét módosíthatják. Lehetnek: – kérdő: vajon; – bizonyító: igen, bezzeg, persze; – óhajtó: bárcsak; – határozatlanságot kifejező: esetleg, hát, talán. Ezek is mondatértékűek, önálló mondatként szerepelhetnek, illetve megjelenhetnek a mondat elején, közepén és végén is. (Persze, el kell hoznod. El kell hoznod, persze.) Most már jobban érted? Kinek, milyen helyzetben mondhatod: Pszt!, Csáó!, Fuj!, Jaj! Kinek, milyen helyzetben nem mondhatod: Viszlát!, Jé!, Na, ne!

116

FELADATOK 1. A mondatszók általában nem toldalékolhatók, egy-két kivétel mégis akad.

Például nesze – nesztek, szervusz – szervusztok. Beszéljétek meg az osztályban, hogy ezekben az esetekben miért toldalékolhatók mégis a mondatszók! 2. Ha több mondatot kapcsolunk össze, a tagmondatok határára sok esetben vesz-

szőt teszünk. A  legtöbb mondatszó is mondatértékű (egy mondatot ér), ezért többnyire teszünk vesszőt eléjük vagy utánuk. Alkoss mondatokat a következő mondatszókkal! Ügyelj a vesszőhasználatra! Dolgozz a füzetedben! jaj

ácsi

hű

fuj

ujjé

szia

hohohó

3. A mondatszók bizonyos szó- és mondatszerkezetekben más-más szófaj tulaj-

donságait mutathatják. Ilyenkor nem teszünk vesszőt utánuk. Beszéljétek meg az osztállyal, hogy a következő mondatokban szereplő mondatszók melyik szófajhoz hasonlítanak! Jaj lesz az árulóknak! Ints pát a bácsinak! Sicc innen! Csitt legyen! 4. Figyeld meg, hogy a következő képek milyen érzelmeket,

indulatokat sugallnak! Alkossatok csoportokat! Írjatok olyan történeteket vagy párbeszédeket, amelyek illenek a képekhez! Ügyeljetek arra, hogy minél több mondatszót tartalmazzanak!

JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Néma kiáltás Egy önként jelentkező álljon ki a csoport elé, és kiáltson valamit, de hang nélkül! Olyan gesztusokkal, arckifejezéssel kísérje „néma kiáltását”, amiből a többiek rájöhetnek, hogy az mi volt: például biztatás, kétségbeesés, segélykérés, felszólítás stb. Ha a csoport nem tudja megfejteni, akkor immár hangosan kiáltson a játékos. Ha viszont kitalálják, a kitaláló ember lehet a következő néma kiáltó.

117

Hogyan alkothatunk új névszókat? Mit gondolsz a témáról? Sorolj fel olyan szavakat, amelyek a virág szóból származnak!

A szóképzés Előző tanévben tanultál a  szavakról és kicsit arról is, hogyan képezhetünk új szavakat. Megtudtad, hogy a magyar nyelvben gyakori szóalkotási módszer a szóképzés, amikor a szavakhoz képzőket illesztünk. A képző hatására megváltozik a szó jelentése és gyakran a szófaja is. Most, hogy már alaposan megismerted a szófajokat, könnyebb dolgod lesz, ha meg akarod állapítani, hogy egy-egy szónak a képzés során megváltozott-e a szófaja. A képzőket is aszerint csoportosítjuk, hogy milyen alapszóból milyen szófajú szót hozhatunk velük létre. Eszerint léteznek névszóból névszót képzők, névszóból igét képzők, igéből igét képzők, igéből névszót képező képzők, valamint igenévképzők. A névszóképzők révén főneveket, mellékneveket, számneveket képezhetünk igéből vagy névszóból, az igeképzők pedig igéket hoznak létre. A  képzőknek sok esetben, a  magas és mély hangrendű szavakhoz igazodva, kétféle alakjuk fordul elő (-ság/-ség, -talan/-telen).

A névszóképzők Lássuk először a névszóképzőknek azt a csoportját, amikor az alapszó is névszó! Ha az alapszó főnév, képezhetünk belőle például – másik főnevet: hal – halász, ének – énekes, mező – mezőség, katona – katonaság, anyu – anyuka, Szabó – Szabóék, Nagy – Nagyné, vendég – vendéglő; – melléknevet: kert – kertes, íz – ízes, ablak – ablaktalan, szem – szemű, ujj – ujjnyi, Pécs – pécsi. Amikor az alapszó melléknév, képezhetünk belőle – főnevet: szép – szépség, buta – butaság; – melléknevet: zöld – zöldes. Amikor az alapszó számnév, ebből – főnevet képezünk: tíz – tízes, sok – sokaság; – számnevet képezünk: öt – ötödik, húsz – huszad. A másik csoport, amikor a  névszóképzőt ige szófajú szóhoz illesztjük, és így képezünk – főnevet: tanul – tanulás, emel – emelés; fárad – fáradság; ítél – ítélet, kér – kérvény, ír – iromány; tanít – tanító; csenget – csengettyű; – melléknevet: csíp – csípős, nyúl – nyúlánk, feled – feledékeny; nevel – neveletlen.

118

Most már jobban érted? Rögzítsd a füzetedbe vázlatpontokban, hányféle szóképzésről tanultunk! Milyen szófajból milyen szófaj képezhető? Írj mindegyikre saját példát is!

FELADATOK 1. Képezz főnevet és melléknevet főnévből, melléknévből és számnévből a következő

képzők felhasználásával! Rendezd a megoldásaidat táblázatba a füzetedben! KÉPZŐ -ész KÉPZETT SZÓ

-ség

-tlan

-nyi

-elék

-es

főnév melléknév

2. Képezz számnevet a -d (törtszámnévképző) és a -dik (sorszámnévképző) segítsé-

gével a következő számnevekből! Írd a megoldásaidat a füzetedbe! száz

tíz

három

öt

3. Sorold be az alábbi igékből képzett szavakat a táblázat megfelelő rovatába asze-

rint, hogy főnevet vagy melléknevet képeztünk belőlük! Dolgozz a füzetedbe! Gyűjts még 3-3 hasonlóan képzett szót! fájdalom

félénk

emelvény

neveletlen

FŐNÉV

MELLÉKNÉV

JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Szóképző – névszók Alkossatok 4-5 fős csoportokat! Írjatok fel a táblára öt igét és öt névszót! A csapatoknak az a feladata, hogy ezekből az alapszavakból kiindulva minél több képzővel minél több névszót kell írniuk tíz perc alatt. Fel is oszthatjátok a csapattagok között, hogy ki milyen típusú képzővel keressen új szavakat, vagy ki melyik szóval dolgozzon. Az idő leteltével a csapatok olvassák fel a szavaikat! Amelyik szó szerepel valamelyik másik csapatnál is, azt ki kell húzni mindkét helyről. A játék végén csak az egyedül álló szavak száma számít be az eredménybe.

119

Hogyan alkothatunk igéket, igeneveket? Mit gondolsz a témáról? Hogyan tudod kifejezni a következő történéseket egy szóval? a) (a levelek) sárgává lesznek; b) valamit többször megnéz; c) mással végezteti a mosást; d) megengedem, hogy írjon.

Az igeképzők Az igeképzőkkel, névszóból vagy igéből kiindulva igét képezünk. Lássuk először azokat az  igeképzőket, amikor a kiindulási alapszó névszó, azaz: – főnév: rag – ragoz, só – sóz, talp – talpal, kém – kémkedik, hegedű – hegedül; – melléknév: szép – szépül, fiatal – fiatalodik; – számnév: sok – sokall, kevés – kevesell. Több fajtája van azoknak a képzőknek, amikor az alapszó is ige. – gyakorító képző: olvas – olvasgat, ír – írogat; – mozzanatos képző: csavar – csavarint; – műveltető képző: olvas – olvastat, lát – láttat; – szenvedő képző: keres – kerestetik, épít – építtetik; – visszaható képző: fésül – fésülködik, mos – mosakodik; – ható képző: dob – dobhat, nevet – nevethet.

Az igenévképzők Az igenévképzésről már tanultál ebben az évben, így itt csak felelevenítjük a leglényegesebb tudnivalókat. Tudod, hogy van – főnévi igenév, amelyet a -ni képzővel képzünk: tanul – tanulni, játszik – játszani, ért – érteni; – melléknévi igenév, amely lehet folyamatos, befejezett és beálló: olvas – olvasó, olvasott, olvasandó; – határozói igenév, amelyet a  -va/-ve, -ván/-vén képzőkkel képezünk: kap – kapva, megy – menvén. Most már jobban érted? Készíts a füzetedbe fürtábrát a képzőkről! Igyekezz minél áttekinthetőbb, de teljes ábrát alkotni!

120

FELADATOK 1. Képezz igét főnévből, melléknévből, számnévből a következő képzők felhaszná-

lásával! Írd a megoldásaidat a füzetedbe! -ked(ik)

-ít

-ul

-köd(ik)

2. Ismételjétek át az igenevekről tanultakat! Alkossatok 3-4 fős csoportokat! Gyűjt-

sétek össze szóforgóval a különböző fajtájú igenevek jellemzőit! Ezután vessétek össze a csoportok munkáit! 3. Másold le ezt a táblázatot a füzetedbe! Írd be a következő szavakat a táblázatban

megadott szempontok szerint a megfelelő oszlopba! távolság, emelvény, alakít, butul, vonzód(ik), fiúcska, futás, emelint, ujjnyi, okosod(ik), szótlan, éleszt, kettőz, származék, csapkod, moshat, bizalom, talpal, festet, reszketeg, felhőzet

ALAPSZÓ SZÓFAJA FŐNÉV

MELLÉKNÉV

SZÁMNÉV

IGE

főnév főn KÉPZETT SZÓ SZÓFAJA

melléknév számnév ige

JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Szóképző – igék Alkossatok 4-5 fős csoportokat! Írjatok fel a táblára öt igét és öt névszót! A csapatoknak az a feladata, hogy ezekből az alapszavakból kiindulva minél több képzővel vagy igekötővel alkotott igét vagy igenevet kell írniuk tíz perc alatt. Fel is oszthatjátok a csapattagok között, hogy ki milyen típusú képzővel keressen új szavakat, vagy ki melyik szóval dolgozzon. Az idő leteltével a csapatok olvassák fel a szavaikat! Amelyik szó szerepel valamelyik másik csapatnál is, azt ki kell húzni mindkét helyről. A játék végén csak az egyedül álló szavak száma számít be az eredménybe.

121

Mi mindent tanultunk eddig? Összefoglalás Mit gondolsz a témáról? Fel tudod idézni, mit tanultál a névmásokról? Sorold fel, hányféle csoportot különítettünk el!

Ebben a fejezetben tanultál a névmásokról, a viszonyszókról és a mondatszókról, valamint megtudtad, hogyan képezünk névszókat és igéket. Tudod, hogy a névmások főneveket, mellékneveket, számneveket és határozószókat is helyettesíthetnek a szövegben. Tudod, hogy kilenc csoportja van: a személyes, a birtokos, a visszaható, a kölcsönös, a mutató, a kérdő, az általános, a határozatlan és a vonatkozó névmások. Megtanultad a névmások helyesírásának, használatának a szabályait. Tudod, hogy a viszonyszók közé tartoznak a névelők, a névutók, a kötőszók, a szóértékű módosítószók, a segédigék és az igekötők. Felismered már a mondatszókat, azaz az indulatszókat, a kapcsolattartás szavait, a hangutánzó mondatszókat és a mondatértékű módosítószók különböző fajtáit. Végül megtanultad, hogy milyen képzők segítségével lehet névszókat képezni névszókból és igéből, valamint igét képezni névszókból és igéből, továbbá igeneveket igékből.

Cs S

m ze

főn

ak é

Birto

helyettesít ko s

ut

ne

Visszaha

tó Köl

s lye

M

Fő

evet

NÉVMÁS

vet

, m ellék n

Á

s

Vo n

at kozó

lan

Hat

á

el t h e v e n

y

e ett

s ltaláno

evet, szám

nö

at roz

ató Kérdő

csö

sít

Most már jobban érted? Sok volt az új információ? Készíts egy tanulást segítő fürtábrát a viszonyszók csoportosításáról!

122

6. A SAJTÓ és az INTERNET

VILÁGA

Ebből a fejezetből megtudhatod, atod, hogy… honnan származik a sajtó szó; mit jelent a bulvár és a sztárkultusz; mi az a plágium és a szerzői jog; hogyan tanulhatsz az internet segítségével; milyen a jó jegyzet, az ismeretközlő szöveg és érvelés.

123

Sajtó, elektronikus sajtó, online hírek Mit gondolsz a témáról? Idézd fel, hogy otthon vagy ismerőseidnél, rokonaidnál milyen újságokat, napilapokat, magazinokat találhatsz! Vannak ezek között olyanok, amelyeket te is szívesen olvasol? Vannak olyanok, amelyeket csak a nők lapozgatnak?

A sajtó Ha emlékszel, hogy Petőfiék Landerer különleges sajtógépén nyomtatták ki a 12 pontot, nem fogod furcsállni, hogy a mai magyar nyelvben a papír alapú újságokra a sajtó elnevezést használjuk. A sajtótermékek osztályozásának fontos szempontja a megjelenés gyakorisága. A  könyvtárosok ezért idegen szóval periodikáknak (periodicitás = időszakosság) nevezik a  napilapok, heti vagy kétheti rendszerességgel megjelenő újságok, és a  havonta vagy ritkábban megjelenő (képes) magazinok és folyóiratok sokaságát. Azokat az újságokat, amelyek kizárólag a  népszerűségre vagy botránykeltésre törekednek, bulvársajtónak nevezzük. (Elnevezése a francia körút, azaz boulevard, ejtsd: bulvár szóból ered.) Nyomtatott sajtó Egy napilapot bizonyára felismersz már külső jegyei alapján: nagyalakú lapokból áll, tetején jellegzetes lapfejen olvasható az újság címe, a bal oldali első cikk szokott lenni a lapindító „vezércikk”. Ha lapozgatod, különféle rovatok szerint elrendezve olvashatod a hasábokba szerkesztett cikkeket. Valószínűleg ritkábban találkozol folyóiratokkal. Ezek az  évente legalább kétszer megjelenő kiadványok méretre kisebbek, anyaguk tartósabb, címlapjuk igényesebb. A  benne található cikkek legtöbbször valamilyen irodalmi, kulturális vagy szakmai csoporthoz szólnak. Mivel a tudományos életben fontos, hogy az újdonságok napvilágra kerüljenek és visszakereshetők legyenek, éves tartalomjegyzékekkel vannak ellátva. Száz évvel ezelőtt, amikor hazánkban is divatba jött az újságolvasás, a kávéházak igyekeztek Nézz utána, hogy hol voltak a fővárosban híres kávéházak, és mi volt a nevük! minél több napilapot besze124

rezni a vendégek megnyerésére. Az akkori kor embere egy kávé mellett ráérősen elolvasta a világ híreit. Akkor még senki sem hitte volna, hogy napjainkra ez a fajta újságolvasás háttérbe szorulhat, és helyébe lép a sokkal gyorsabb, szinte óránként frissülő online hírszolgáltatás a képernyőn (számítógép, tablet) és mobiltelefonon. Elektronikus sajtó A nyilvánosság legújabb technikáit, a  rádiót, a  televíziót és az  online hírszolgáltatást az  elektronikus sajtó elnevezés fogja össze. A  rádió a hanghullámok segítségével juttatja el adását a hallgatókhoz, tehát ez akusztikus (hallással kapcsolatos) technikai találmány. Büszkék vagyunk rá, hogy a magyar rádiózás 1925. december 1-jével bekerült a legjobb európai műsorszóró vállalkozások közé. Ma már vannak rádióadók, például a  Kossuth Rádió, melyeknek honlapján szöveges és képi információkat is találunk, mint a híroldalakon. Vannak online rádióadók is, amelyek csak az interneten keresztül sugározzák adásukat. Bár a  hagyományos újságoknak is lehet online változatuk (általában valamilyen szolgáltatással kiegészítve), manapság a leggyorsabban az online sajtó közvetíti a híreket. Szinte azonnal képes egy-egy információt továbbítani, így akár egy nappal is megelőzi a nyomtatott sajtót. A híroldalakról a hírek csak úgy zúdulnak rád. Kérdés, hogy eléggé fel vagy-e vértezve arra, hogy a híráradatból kiválaszd, mi való neked, mi az, ami valóban fontos, hírértékű információ. A sajtó és az elektronikus sajtó mindig valamilyen érdeket szolgál, ezért nem lehet független, és mivel mindenekelőtt a figyelmet szeretné megragadni, nem feltétlenül tárgyilagos. Az internet polgáraként neked is tudnod kell, hogy a közölt hírek esetleg elferdítve jelennek meg, ezért saját magadnak kell a hitelességüket ellenőrizned. Amióta televíziózás létezik, az információs és a szórakoztató műfajokat már főként a képi hatások alakítják (televízió = távolra sugárzott kép). Amit a hanggal egy időben látunk, azt szorosan összekapcsoljuk az elhangzott szöveggel. Ezért döntő szerepe van annak, milyen képek kerülnek az elhangzott szavak mellé. Mivel a rádiózás és a televíziózás fő bevételét a figyelemfelkeltő reklámok adják, a kereskedelmi adókon gyakran megszakítják a műsort reklámblokkokkal. Ezek a befolyásolás (manipuláció) eszközei. Megfigyelted már, hogy a reklámbejátszások milyen pontosan kidolgozott hatásbombák? Olyan csábítóan mutatnak be egy-egy terméket, hogy máris kedved lenne lemenni a boltba és megvenni. Éppen ez a céljuk! Ezért vigyázz, hogy gondolkodás nélkül követed-e – lehetséges, hogy rájössz, nincs is igazán szükséged arra a dologra! Most már jobban érted? Keresd meg az  interneten a  megyéd vagy lakóhelyed napilapjának online oldalát! Ha szükséges, kérj segítséget tanárodtól vagy szüleidtől! Figyeld meg, hogy előfordulnak-e a hírek mellett reklámok is az oldalon!

125

FELADATOK 1. Alakítsatok 4-5 fős csoportokat! Állítsatok össze csoportonként egy négyoldalas

napilapot valamelyik napilap mintájára A/4-es (vagy félbehajtott A/3-as) oldalakkal. A napilap tartalma saját életetek, történeteitek vagy egy kiválasztott témakör köré épüljön. Nevezzétek el a rovatokat, és adjatok érdekes címeket a tervezett cikkeknek! A lap betűtípusait, elrendezését egymással egyeztetve alakítsátok ki! A munkát házi feladatként folytassátok! 2. Reklámozz egy terméket!

Gyűjtsd össze néhány pontban, hogy szerinted mitől jó egy reklám! Válassz egy terméket vagy szolgáltatást, és találj ki hozzá reklámszlogent, azaz rövid, frappáns bemutatót, kedvcsinálót! Add elő az  osztálynak, értékeljétek egymás munkáját! 3. Házi feladat – Válasszatok egy-egy feladatot az összeállított napilappal kapcsolat-

ban, és írjatok megfelelő terjedelmű újságcikket (interjút, hírt, hirdetést) a lapba! Választhatjátok az illusztrátor, fényképész vagy karikaturista szerepét is.

A SZAVAKON TÚL Emberek egymás között Az emberek kommunikációs kapcsolataiban a szavakon túli testbeszéd többletjelentéssel ruházza fel a mondanivalót. A beszédet kísérő kézjelek, testtartás, arckifejezés, mimika megerősíthetik vagy akár meg is cáfolhatják a kimondott szavak jelentését. Ezek általában ösztönösek, de a helyes értelmezésüket tanulnunk kell, és érdemes is megtanulni, mert segíti mások megértését. Vannak emberek, akik többet gesztikulálnak, sőt ez a tulajdonság akár népekre is jellemző lehet. Gondolj csak az olaszok vagy a görögök széles kézjeleire, hangosabb beszédére, amely számunkra akár veszekedésnek is tűnhet, pedig ők csak barátilag beszélgetnek. A kézjelek, testbeszéd ugyanakkor önmagában is jelentéssel bírhat. Ezek tanulmányozása is sok érdekességet rejt, tanulságos lehet.

126

Bulvár, sztárkultusz Mit gondolsz a témáról? Van példaképed? Miért fontos, hogy valakit követendő mintának tartsunk? Szerinted mi a különbség a példakép követése és az utánzás között?

Sztárkultusz Ki ne szeretne Vilmos herceg vagyy Kate Middleton lenni legalább egy kis időre? Sokan kergetünk efféle ábrándokat, és nincs is ebben semmi kivetnivaló. Ám biztosan te is észrevetted, hogy sok diáktársad inkább botrányhősökért és -hősnőkért rajong, akik valójában igen keveset tettek le az  asztalra. Abból élnek meg, hogy eladják magukat és történeteiket a  különféle lapoknak. A  szenzációkeltés hozzátartozik a  médiához és a  sztárkultuszhoz. Ám külön kell választanunk az  igazi sztárokat (profi sportolók, nagy tudású énekesek, a  sikerért sokat dolgozó művészek) a  kétes múltú médiaszereplőktől. Nem mindegy, hogy kire miért figyelünk, hogy miért és miben követünk egy választott példaképet. Bulvársajtó Már az sokat számít, hogy milyen arányban tölti ki egy gyerek életét a médiakultúra. Nem azzal van a baj, ha időnként eltöltesz egy-egy órát a  tévé előtt. Ám, ha a  műsorkínálat szerint alakítod a  délutánjaidat, vagy úgy érzed, minden, ami fontos, a készülék révén történik veled, már el kell gondolkodnod. Baj van, ha ezekből az élményekből pótolod az igaziakat, és a médiasztárok (a „csillagok”) közül választasz példaképet, rájuk akarsz hasonlítani. A  bulvársajtó, tágabb jelentésű szóval élve a  bulvármédia, felszínes termékek sokasága. Valójában nem közölnek igazi híreket, csak magukra terelik a figyelmet, és igyekeznek minél nagyobb bevételt elérni. Kulisszatitkokat dobnak piacra, a celebek (hírességek) magánéletét szellőztetik meg, mintha ez mindannyiunk számára fontos, valóban lényeges esemény lenne. Ezen túl magukra a hírek szereplőire is rossz hatással lehetnek, a nyilvánosság tönkreteheti magánéletüket, személyiségüket is. Ahogy néhány évtizeddel ezelőtt a pletykák, manapság ezek a történetek teremtik meg annak a lehetőségét, hogy bekukucskáljunk más emberek nem mindig kifogástalan életébe. Tizenkét-tizenhárom évesen éppen abban az életkorban vagy, amikor – mint Andersen híres meséjében – a rút kiskacsa csodálatos hattyúvá változhat. Megerősödik a tested, az értelmed, kialakul az érzelmi intelligenciád, ha te is úgy akarod. A szépség mulandó, de vannak olyan örök értékek, amelyek megteremtésére érdemes törekedned már ilyen fiatalon is.

127

Most már jobban érted? Fogalmazd meg 5-6 mondatban, hogy miért rossz tulajdonság, ha valaki pletykás! Foglald össze, mit nevezünk bulvársajtónak!

FELADATOK 1. Figyeljétek meg, milyen manipulációs eszközökkel élnek, milyen színeket, képe-

ket alkalmaznak a figyelem felkeltése érdekében az órára behozott bulvárlapok! Készítsetek róluk csomagolópapírra tulajdonságtérképet, majd írjátok le a füzetetekbe a megállapításaitokat! 2. Készíts sztárinterjút mai mintára (10-15 villámkérdéssel) az alább felsorolt szemé-

lyek egyikével! Odüsszeusz, Szent László király, János vitéz, Toldi Miklós, Mátyás király, Dobó István, Tündér Ilona. 3. Házi feladat (projektmunka) – Tervez-

zétek meg az  iskolai bulvárlapot egy példányban! Egyezzetek meg, milyen rovatok legyenek benne! Milyen képek kerüljenek bele? Milyen eseményekről tudósítsatok? Kik legyenek a  sztárok? Kerüljön-e bele felnőtt? Milyen színeket használnátok?

A SZAVAKON TÚL Szavak nélküli jelek A kézjelek, gesztusok önmagukban is jelentést hordozhatnak, s némelyik igen hasznos is. Ilyen például, amikor nagy zaj van, vagy messze van az, akivel kommunikálni akarunk. Integetsz a vonaton távozó barátod után, jelezve: viszlát, vigyázz magadra! Szívecskét formázol ujjaiddal anyukádnak, a busz ablakából, a táborba indulva: szeretlek, anya! Jól felelő osztálytársadnak feltartott hüvelykujjal jelzed: ügyes voltál! A tanár, szája elé tartott mutatóujjával némán jelzi, hogy csöndet szeretne. A vendéglőben a vendég összedörzsöli mutató- és hüvelykujját, így jelzi a pincérnek, amikor fizetni szeretne. Az autósok udvarias kézlendítéssel jelzik, hogy elengedik a másik autóst vagy a gyalogost a zebrán. Érdemes figyelni és elsajátítani ezeket, hogy jobban megértsd környezetedet.

128

Facebook, fotók, visszaélések a virtuális világban Mit gondolsz a témáról? Hányszor hallottad már, hogy ne számítógépezz annyit? Megmérted már mennyi időt töltesz naponta a monitor előtt? Vajon miért nem szeretik a szüleid, ha sokat facebookozol?

Közösségi oldalak Életünk szorosan kötődik az internethez. Már nem futsz le annyiszor a játszótérre, hogy a  barátaiddal megbeszéld a  dolgaidat, ritkábban telefonálsz. Biztosan előfordult, hogy alig dobtad le a táskát otthon, máris chatelni (ejtsd: csetelni) vagy facebookolni (ejtsd: fészbukolni) kezdtél. Pedig éppen csak, hogy elköszöntél a  kapuban a  társaidtól. Gondolkodtál-e azon, miért kommunikálunk inkább a világhálón, mint élőszóban? Talán kényelmesebb. Közösségi oldalakon egyszerre is tudsz a  többiekkel kapcsolatot tartani, de külön-külön is. Bizonyára így felszabadultabb a  kommunikációd, hiszen nem látszik az arcodon azonnal minden, és könnyebb megszólalni is. Veszélyek Sok esetben hasznos a facebookolás, hiszen akár mobilról is eléred, és majdnem mindig fent találsz valakit a neten, akitől kérdezhetsz. Az osztálytársaid megmondják, mi volt a házi, amit elfelejtettél felírni, kiderül, honnan indul a busz a kirándulásra, vagy csak elűzöd vele az unalmadat. Vannak azonban veszélyei is! Lényeges, hogy megértsd ezt annak érdekében, hogy az internet hallatlan lehetőségeit bátran és jól, illetve jóra tudd használni. Az internet világa virtuális (azaz látszólagos, nem valódi) és nyitott világ. Hozzátartozik, hogy – mivel nem ismered, akivel itt kapcsolatba kerülsz – nem biztos, hogy akivel kommunikálsz, az valóban az, akinek kiadja magát. Gondolj arra, hogy te is nyugodtan regisztrálhatsz a  Facebookon hamis adatokkal, a  rendszer nem tudja ellenőrizni, hogy valójában (az előírás szerint) még nem töltötted be a 13. életévedet. A saját magadról közölt információkkal is vigyáznod kell! A  Facebookon bejegyzett pontos adatok miatt ugyanis veszélybe kerülhet a családod is, te pedig zaklatók célpontjává válhatsz. Különösen, ha a  lakcímedhez, telefonszámodhoz fényképet is feltöltesz, így még könnyebben rád találhatnak. Érted már, miért van sok embernek vicces álfotója és egészen távoli földrészen a „lakhelye”?

129

Adatvédelem Ennél sokkal hatékonyabb védekezési módszer, ha használod az  adatvédelmi beállításokat, hogy csak azok lássák a profilodat, akik az ismerőseid, akiknek ezt megengeded. Még fontosabb, hogy ne fogadj el közösségi oldalakon meggondolatlanul meghívásokat: ne kattintgass Ha valakiről engedély nélkül közzéteszel egy fotót, azzal megsérted az illető személyiségi jogait! figyelmetlenül vagy felelőtlenül. Nem tudhatod, ki üzenget szokatlan vagy durva tartalommal valamelyik ismerősöd nevében: ilyenkor még kíváncsiságból se válaszolj, hanem kérj segítséget! Olyan körbe, közösségbe, csoportba soha ne lépj be, amelyik ismeretlen vagy eleve gyanús számodra! Fotók a neten A fotók felhasználásáról külön is kell szólnunk. Egy fontos internetes alapelvre figyelmeztet: arra, hogy te is okozhatsz kellemetlenséget másoknak. Jogilag fogalmazva: mások beleegyezése nélkül őket fotózni, videózni nemcsak hogy nem szabad, hanem törvénybe ütközik, személyiségi jogokat sért. Arra gondolj, hogy még egy játékosnak, viccesnek gondolt fotó is lelki sérüléseket okozhat az  érintettnek, ha meggondolatlanul feltöltöd a  netre. És ne feledd, ez fordítva is megtörténhet, sőt saját magadat is kínos helyzetbe hozhatod. Attól a perctől kezdve, hogy egy fotó felkerül a netre, bárki átalakíthatja, visszaélhet vele (manipulálhatja), és kezdődhet a kellemetlen magyarázkodás. Ne felejtsd tehát: az osztálykirándulás nem publikus jeleneteiről készített képeket a  privát csoportban továbbítsd a  megjelölt osztálytársaknak, ha nem akarod, hogy egyszer találkozz velük, akár eltorzított formában! Visszaélések Az internetezés biztonságáról a  legjobb, ha kikérdezed a  hozzáértő felnőtteket. A  világhálón a  visszaélések ellen azért nehéz védekezni, mert a megjelenő írások, fotók és videók még törlés után is megmaradnak. Ha visszaélést észlelsz, feltétlenül segítséget kell kérned ahhoz, hogy az érintett honlap üzemeltetője (admin) megszüntesse a  nemkívánatos tartalmakat. A  számítógépek ugyan ideig-óráig arctalanná teszik a felhasználókat, de azért ne hagyd, hogy zaklassanak vagy visszaéljenek az  adataiddal! A számítógépek az úgynevezett IP-cím alapján azonosíthatók, a zaklatókat így felelősségre lehet vonni. Most már jobban érted? Nézz utána az interneten, mit jelent a netikett kifejezés!

130

FELADATOK 1. A szavak mellett rengeteg jelet is használunk a  digitális világban. Hozzászoktál,

hogy a  közösségi oldalakon nem csupán betűkkel, hanem a  hangulatodat kifejező képjelekkel, mozgó vagy álló emotikonokkal üzensz tömören magadról. Néhány jel: angyal O:-); sírok ’(; örülök :-) :) :] =); szomorú vagyok :-( :( :[ =( Beszéljétek meg, mit tudtok a  helyettesítő jelek, szimbólumok használatáról! Gyűjtsetek össze néhányat! 2. Tudva, hogy korhatárhoz kötött a Facebook-fiók létrehozása, gyűjtsétek össze és

vitassátok meg, milyen dolgokat nem tennétek nyilvánossá magatokról a Facebook-oldalatokon! Fogalmazzátok meg, miért! 3. Házi feladat – Kutass otthon a családi fényképes dobozban/albumban arcképek

után! Hasonlítsd össze, mennyire beállított és mennyire természetes helyzetben készültek a képek! Vannak-e vidám vagy vicces képek köztük? Ti milyen képeket szoktatok készíteni egymásról és magatokról mobiltelefonnal? Számít-e, hogy milyen technikával készül egy fénykép?

A SZAVAKON TÚL Hol mit jelentenek a jelek? Vigyázni kell, hogy milyen gesztusokat hol használunk, ugyanis bizonyos jelzések mást és mást jelentenek a különböző országokban. A nálunk ártalmatlan jelzéssel könnyen megsérthetünk egy külföldit, ha nem ismerjük az ottani jelentését, és fordított eset is előfordulhat. A homlok érintése Indiában elnézéskérés, Amerikában a „nem emlékszem” jele, nálunk a másik ember csekély szellemi képességeire céloznak vele. A mutató- és hüvelykujjal képzett kör az USA-ban és Európában azt jelenti: „OK, rendben”, Japánban a pénzt jelenti, Tunéziában pedig fenyegetést jelent. Ami nálunk és az USA-ban hívogató mutatóujj, az a Távol-Keleten és Afrika egyes országaiban a halál jele. A csípőre tett kéz a legtöbb országban önbizalmat és tekintély sugároz, míg Dél-Olaszországban ellenségeskedést, távolságtartást sugall.

131

Etikus információkezelés, plagizálás Mit gondolsz a témáról? Ismételd át vagy nézz utána, melyek az  idézés szabályai! Hogyan jelezhetjük írásban, ha az adott szó vagy sor nem tőlünk, hanem például egy költő verséből származik?

Plágium Az internet nyílt szövegvilágában meg kell tanulnod a helyes információkezelést, mert erre a későbbiekben nagy szükséged lesz. A szövegek átvétele és újrafelhasználása különösen kényes kérdés. Talán nem is tudod, hogy mennyire. A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen a nevét szerzőként feltüntessék. Ahogy a mű egy részletének átvételénél, idézésénél vagy ismertetésénél is. Talán meglepő, de ez még a diagramok, képek és ábrák átvételére is vonatkozik. Röviden: a szerzői jog azt illeti meg, aki a művet alkotta. Ennek a jognak vagy alapelvnek a megsértése a plágium. Ez a latin eredetű szó a szellemi alkotás részleges vagy teljes lemásolását és saját néven való közlését, vagyis beépítését jelenti. Nincs rajta mit szépíteni, ez bizony lopás. Esetleg előfordult veled, hogy találtál az interneten olyan dolgozatot, olvasónaplót, amit egyszerűen átvettél vagy felhasználtál. Amikor ezt teszed, akkor magad ellen is vétesz, mert nem dolgozol meg az  eredményért. Pontosabban: egy kicsit becsapod magadat, mert nem olvasol és fogalmazol önállóan, így nem tudni, képes lennél-e rá. De még az sem biztos, hogy célt érsz vele. Nem kizárt, hogy a feltöltött szöveg nem is felel meg a követelményeknek. Emellett előfordulhat, hogy a tanárnő már ötödször olvassa ugyanazt az átvett szöveget, akkor pedig biztosan kiderül az átvétel. Ez kínos helyzet, és rossz jegyet is eredményezhet. Információk kezelése Az átvételeknek van egy másik veszélye is. Áldozatul eshetsz az interneten közzétett tartalom kritika nélküli elfogadásának. Az internet ugyanis jó és rossz értelemben is határtalan: az tudja jól kezelni, aki eleget tud hozzá, de ezt a tudást, tájékozottságot előbb meg kell szerezned! Ne másolj, ne végy át gondolkodás nélkül semmit! Ragaszkodj a korrekt, hiteles információkhoz! Informatikaórán esetleg tanultál már arról, hogy milyen honlapokról tölthetsz le szabadon anyagokat. A fordító weboldalak segítségével például lekérdezheted egy adott szó angol megfelelőjét. De egyre több olyan webhellyel találkozhatsz, ahol nemcsak lekérdezheted az adatokat, hanem szerkesztheted is. Ilyen szolgáltatások segítségével tarthatjuk a kapcsolatot ismerőseinkkel (például Facebook), és megoszthatjuk képeinket, filmjeinket (például YouTube, ejtsd: jutyub). Ha a weblap egy részére van szükségünk, akkor a kijelölt részt a vágólapon át bemásolhatjuk pl. egy

132

szöveges dokumentumba. Egy kép mentése még egyszerűbb: rákattintunk az  egér jobb gombjával, és a  Kép mentése másként pontot választjuk. A Sulinet Digitális Tudásbázis (http://tudasbazis.sulinet.hu) például igen hasznos oldal, mely a tanulást szolgálja. Tananyagait a tanulók és tanárok nemcsak letölthetik, hanem akár maguk is elkészíthetik a különféle témákban. Most már jobban érted? Nézz utána az interneten, mivel foglalkozik az Artisjus: http://www.artisjus.hu/! Véleményed szerint miért van szükség a tevékenységükre?

FELADATOK 1. Gyűjtsd össze az internet segítségével azokat a budapesti helyszíneket, ahol Bar-

tók Béla valamikor lakott! Az adatok ellenőrzésének egyik módja, hogy felkeresed a Bartók Béla Emlékház honlapját. 2. Házi feladat – Az anyaggyűjtés ma már nem csak könyves forrásokra korlátozó-

dik. Készíts egy-két mintát arra, hogy A magyar népmesekincs címen benyújtandó dolgozatodhoz milyen internetes forrásokat szeretnél felhasználni! Ügyelj a pontos hivatkozásokra! Elektronikus információforrásoknál kötelező megadni: • a szerző nevét, • a mű pontos címét, • a webcímet (URL) • a lekérdezés időpontját: év, hónap, nap. Akinek nincs számítógépe, az könyvtári forrásokat jelöljön meg!

A SZAVAKON TÚL Hogyan jelelnek a siketek? A jelek érdekes csoportja, egy mesterségesen létrehozott jelrendszer: a siketek jelbeszéde. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy a siketek hangonként elmutogatják a kimondott szavakat, bár időnként azt is használnak. Inkább kifejezéseket, jellemzőket mutogatnak, közben jól artikulálva, kifejező mimikával kimondják a szót is, így erősítve meg a jelet. Ez a komplex rendszer folyékony beszédértést tesz lehetővé a hallássérült emberek számára. Érdekes, hogy nem nemzetközi, azaz minden nyelvnek megvan a maga jelrendszere. A hazai jelnyelvben az antilopot például úgy mutatják, ahogy ugrál, a macskát, ahogy karmol, a jó napot!-ot jelképes kalapemeléssel. Ha érdekel ez a nyelv, nézz bele a http://www.hallatlan.hu/hu oldalon található videókba!

133

Számítógép-függőség, biztonsági beállítások Mit gondolsz a témáról? Mondj legalább három érvet az e-mail- vagy sms-küldés hasznossága mellett! Mikor, kinek küldesz sms-t? Használsz benne rövidítéseket?

Számítógép-függőség Mindennapi életünk néha egészen szűk térbe szorul: a felnőtteknek ott a munka, a gyerekeknek az  iskola, és mindkettőnek az  otthoni feladatok. Akinek nincs elegendő érzelmi kapcsolata a  körülötte élőkkel, hamar elmenekülhet az egyformaság és a problémák elől a  számítógépek virtuális világába, mely játékaival, határtalanságával a  szabadság érzetét kínálja. Ebből aztán számítógép-függőség alakulhat ki, ami azt jelenti, hogy az ember életét teljes egészében a  számítógép uralja. Nem eszik vagy túlságosan sokat eszik, de csak a gép mellett; nem mozog eleget vagy nem alszik rendesen, elhanyagolja más dolgait, elveszíti akár a barátait is emiatt. A túlzott számítógépezésnek egészségkárosító hatásai is vannak. Romolhat a látásod, a rosszul elhelyezett gép rossz tartást idéz elő, a lövöldözős játékok villódzó fénye az arra hajlamosaknál epilepsziás rohamokat válthat ki. Ezeket mindenképpen előzd meg! Számítógép-függőségnek számít az az eset is, amikor a mobiltelefonon lévő valamilyen applikáció tartja fogva az embert (Facebook, snapchat, instragram, játékok). Nemcsak egészségtelen, hanem idegesítő is, amikor valaki állandóan a telefonját nézegeti, nyomogatja még társaságban is. A számítógép-függőséget nem szabad összetéveszteni a kreatív felhasználói alkalmazással, amikor valaki tanulásra, vagy annak kiegészítésére tölt le anyagokat, kutatásra használja az internet információhálózatát. Kipróbáltad már, milyen az internetes tanulás? Könyvtárak állnak rendelkezésedre, múzeumok, képtárak anyagába tekinthetsz be, prezentációkat (prezentáció = bemutató), pályázatokat készíthetsz, szabadon hallgathatsz vagy tölthetsz le zenéket és hangoskönyveket a YouTube-ról. Az előző tanévben megtudhattál már néhány dolgot az internet használatáról a tanulásban, és a következő órákon is kapsz néhány hasznos tanácsot. Biztonsági beállítások A számítógépezés napról napra ad valamilyen tanulnivalót a felhasználónak. Ne szégyelld felnőtt segítségét kérni, amikor a számítógépeden a biztonsági beállításokat kell ellenőrizni! Ez több szempontból ajánlatos. Ha közös gépetek van, a  megfelelő védelemmel a  szüleid vagyoni biztonságára is ügyelhetsz, és saját postafiókod védelmét is megoldod. Időről időre ellenőrizned kell az e-maileket, hogy kiszűrd és töröld a vírusokat és a kéretlen leveleket, a spameket. Jegyezd meg: soha ne válaszolj ismeretlen, gyanús feladótól érkező levélre!

134

Most már jobban érted? Foglald össze 8-10 mondatos rövid fogalmazásban a füzetedbe, hogy melyek a virtuális világban való eligazodás előnyei, illetve milyen veszélyekre hívnád fel társaid figyelmét!

FELADATOK 1. Előzetes megbeszélés után fogalmazzatok meg tanácsokat erre az olvasói levélre! „A fiam naponta három, hétvégeken öt órát ül a  számítógépnél. Egyre romlik a tanulmányi eredménye, már az ennivalót is a gépnél fogyasztja, ki sem megy a lakásból, és elhanyagolja régi szenvedélyét, a kőzet- és ásványgyűjtést is.”

2. Gyűjtsd össze tíz pontban a biztonságos számítógépezés és internetezés aranysza-

bályait! 3. Házi feladat – Hallgasd meg

az  Időfutár című ifjúsági rádióműsor egyik részét! Ha teheted, keresd meg a http:// idofutar.radio.hu/ oldalt. Mi a  célja az  ilyen weboldalaknak?

A SZAVAKON TÚL Néma kézjelek Ahol nincs mód a beszédre, mert nem szabad, vagy nem tudunk hangot kiadni, mégis muszáj megérteni, mit akar a másik, ott a kéz- és karjelzések, testtartások megértése létfontosságú. Ezek a jelzések az adott közegben nyernek csak értelmet, és a résztvevőknek előtte meg kell tanulni, mi mit jelent. Ellenkező esetben filmbe illő vicces jelenetek, vagy életveszélyes helyzetek is kerekedhetnek a nem értésből vagy a félreértésből. Ilyen közeg például a búvárok világa, egy vadászat, a nagypályás sportjátékok vagy a katonaság. Régen a nyelvi nehézségek áthidalására az indián törzsek is használtak kézjeleket a másik törzzsel való kommunikációban. Amerikában a baseball-edző vagy -bíró karlendítésekkel jelzi a végrehajtandó feladatot, de akár titkos, előre megbeszélt jelzéseket is küldhet ily módon. Amikor a rohamosztag némán közelít meg egy helyet, csak kézjelekkel kommunikálhatnak. Keress ilyen témájú filmeket, és figyeld meg ezeket a jelzéseket!

135

Jegyzetelés, blogolás Mit gondolsz a témáról? Megjegyez, feljegyez, bejegyez, jegyzetel, jegyzék. Ismered ezeknek a szavaknak a jelentését? Mondd őket más szóval, szinonimával!

Jegyzetelés Minek jegyzetelnénk a  mobiltelefonok korában? Egy kattintás, és lefényképezem vagy felveszem az órát – gondolhatod. Csakhogy a jegyzetelés nem technikai kérdés, hanem a tanulási tevékenységhez tartozó műveletsor. Arra szolgál, hogy segítségével könnyebben fel tudjuk idézni a hallottakat vagy olvasottakat. Amikor a megértett dolgokat kézzel (vagy géppel) leírod, közben már rendszerezed is, és ezzel bekapcsolod a tanulás folyamatába. Egy könyv tartalmának cédulázása során (ez is egy jegyzetelési forma), egyforma nagyságú, sorszámozott lapokra kell leírnod a témához vagy annak egy részéhez tartozó minden új ismeretedet. Így könnyen rendezni tudod a gondolataidat, mert ki lehet venni, át lehet csoportosítani a lapokat. A füzetben minden egy helyen van, de itt is elengedhetetlen az áttekinthetőség és a tömörség. Aki képes koncentráltan figyelni, arra szinte ragad az órán az új anyag. Próbálj ki te is néhány tanácsot! Legelőször is: teljes összpontosítás! Azután: olvashatóan kell írnod, hogy később a jegyzet valóban a segítségedre legyen. Ne jegyezz le mindent szó szerint, mert így könnyen elveszíted a fonalat, inkább figyelj a tanári kérdésekre és utasításokra. A táblai vázlatot érdemes pontosan, helyesírási hiba nélkül leírnod. Lényeges, hogy minden képletet, definíciót, tényt pontosan jegyezz le. A további magyarázatnál igyekezz elkülöníteni a lényeges dolgokat a lényegtelentől. Ne írj le történeteket, felesleges szavakat, de a megvilágító példákra szükség lehet! Használhatsz rövidítéseket, csak légy következetes: ne háromféleképpen rövidítsd ugyanazt (ua) a szót. Különösen sokat segítenek a tanulásnál, ha ábrákat készítesz vagy jeleket (ikonokat és szimbólumokat) alkalmazol. Ahol a füzetben leírtak nem kapcsolódnak egymáshoz vagy lemaradtál, hagyj ki helyet, és később pótold a hiányzó ismereteket. A szünetben megkérdezheted, mi volt a hiányzó elem, nehogy valami szamárságot tanulj meg. A lényeget jól áttekinthetővé teheted, ha szövegkiemelővel kiemeled a  kulcsszavakat, aláhúzod a címeket. Délután a könyvtárban vagy a neten is ellenőrizheted, pontosíthatod az adatokat. Ez mind-mind hozzátartozik a tanuláshoz. Ha elsajátítod a jegyzetkészítést, gyerekjáték lesz felkészülnöd egy kiselőadásra.

136

Blog Biztosan találkoztál már a neten különféle tematikus blogoldalakkal. A blog szó rövidítés, internetes naplót jelent. A  rendszeresen, új bejegyzésekkel frissülő rövid szövegekben a szerző (blogger) egy témáról rengeteg információt gyűjt össze és oszt meg (történelmi események, utazás, főzés, emberi kapcsolatok). Az olvasók akár hozzá is szólhatnak a  bejegyzésekhez, így lesz teljesen interaktív a  napló. Érdemes keresgélni, ötleteket meríteni a  hasznos blogoldalakról. Egy kamaszpanaszról szóló oldal olvasásakor rájöhetsz például, hogy nem vagy egyedül: mások is küszködnek ugyanazzal a problémával, mint te, sőt akár megoldást is kínálnak rá. Most már jobban érted? Írd be a böngészőbe: gyerekirodalom, blog. Válassz ki egy oldalt a találatok közül és nézd meg a tartalmát! Készíts feljegyzést a füzetedbe a kiválasztott blog tartalmáról!

FELADATOK 1. Zsolti nem éppen jól sikerült jegyzeteit kellene kiegészítened, ő ugyanis elka-

landozott az órán. Mit kell javítanod és miképpen? Fogalmazd meg, mit tegyen, hogy ne forduljon elő vele többé ilyesmi! Dolgozz a füzetedben! Az allegória mint a metaforából szókép. Elvont fogalom megszemélyesítés szép érzékelhető képben ábrázolása. Pl. az irodalmi alkotásokban a Szeretet vagy az Igazság. Emberi formában. Részlet a Toldi álom-allegóriájából: „Tiszta nyál csordult ki Toldi szája végén.”

2. Házi feladat – Készíts mintajegyzetet a  legkedvesebb történelemleckédből! Ne

feledkezz meg a  hasznosságáról, rövidségéről és áttekinthetőségéről! Tegyétek közzé jegyzeteiteket a tanteremben! Értékeljétek egymás jegyzetét a tanulhatóság szempontjából! Kinek a jegyzetéből lehetne ötösre felelni, és miért?

A SZAVAKON TÚL Testbeszéd Vannak szakmák, ahol a kifejező testbeszéd és arcjáték kiemelkedően fontos. A régi némafilmek szereplői, a pantomimesek, táncosok, cirkuszi bohócok sokszor csak a testükkel és mimikájukkal fejezik ki a történetet, érzelmeiket. A színészek beszélnek ugyan, de a testbeszédnek náluk is jelentősége van. Ezek a gesztusok elnagyoltak, túlzóak, de éppen ez kell ahhoz, hogy a hátsó sorokban is értsék, mit akar kifejezni az előadó. Kisgyerekkorodban, amikor beszélni kezdtél, biztosan sok mondókát tanultál, melyekhez gyakran társult mutogatás, testmozgás. Ezeket sokkal könnyebb volt megjegyezni is. Alakítsatok pantomimtársulatot, és találjatok ki, majd játsszatok el némán minél több érzelmet az osztálytársaknak!

137

Ismeretközlő szöveg Mit gondolsz a témáról? Nézz utána, hogy településetekről jelent-e meg útikönyv, esetleg találsz-e leírást róla az interneten! Szerinted milyen nevezetességeknek kell feltétlenül benne lenniük ezekben a bemutatásokban?

Ismeretközlő szöveg Előfordulhat, hogy osztálykirándulásokon, testvériskolai csereprogramokon neked kell bemutatnod egy-egy nevezetességet, az iskoládat vagy valamilyen más hazai különlegességet. Ilyenkor alkalmi idegenvezetőnek szegődsz el, térképeket bújsz, könyvtárba jársz és aprólékosan felkészülsz a  témából: anyagot gyűjtesz. Ennek módját és lépéseit érdemes a téma szerint alakítanod. Ha állatkertet mutatsz be vagy egy arborétumot, akkor lexikonokat keresel, cikkek után kutatsz, vagy felmész a világhálóra – az adathalmaz szűkítésével próbálod kiszűrni a legfontosabb információkat. Ha lehetőséged van rá, tájékozódsz a helyszínen, hogy minden adatod és ismereted pontos legyen. Ha épületről kell beszélned, érdemes megnézned, mikor épült, ki építette, milyen célra. Ha növénykertről szól majd az ismertetőd, nem árt, ha tudod, ki, hogyan és mivel telepítette be, mekkora a területe és így tovább. Előre összeállítod az  ismeretközlő szöveget, amelynek elsődleges célja és szerepe, hogy ismereteket közöljön, vagyis a beszélgetőtárs tudomására hozzon valamit, amiről eddig talán keveset vagy a szükségesnél kevesebbet tudott. Az előadás módja Az anyaggyűjtésről a  tavalyi évről már vannak ismereteid. Ezúttal csak felhívjuk rá a  figyelmedet, hogy megéri elegendő időt szánni egy-egy ilyen feladatra, mert az eredményesség függ az alapozó munkától. Az ismeretközlés olyan hivatalos hangvételű, általában kijelentő mondatokból álló szövegtípus, amely kerüli az ismétlést, a bőbeszédűséget. Megfogalmazása általában egyszerű, világos, jól követhető, hiszen igyekszik fenntartani az érdeklődést. Tekintettel arra, hogy ismereteket közlünk vele, mindig tárgyszerűnek és hitelesnek kell lennie. Ez nem zárja ki azt, hogy a témával kapcsolatos érdekességeket, színes történeteket is megossz a hallgatósággal. Érdemes ilyeneket is keresni az anyaggyűjtés során. Amikor egy-egy területet leíró módon bemutatsz, nagy haszonnal alkalmazhatod a leírás ötödik évfolyamon tanult alapelveit. Szóban is, írásban is fontos az előrehaladás következetessége. Izgalmassá és érdekessé válik az  idegenvezetés, ha pontosan tudod, hogyan következnek egymás után az állomások a vadasparkban, az állatkertben vagy a falumúzeumban, a skanzenben. Ha alaposan felkészülsz, olyan hatást érhetsz el, mintha egész életedben ezt csináltad volna. Holott nem történt más, mint hogy nagyon jól előkészítetted és feltérképezted a látnivalókat. Ha szeretnéd érdekessé tenni 138

az előadásodat, akkor elbeszélő elemeket is idézhetsz, rengeteg ismeretterjesztő könyv és folyóirat vár, mely gyakran híres magyar utazók, vadászok és geológusok öröksége. Az ismeretközlő szöveget gyakran szóban kell előadnod: természetes, hogy legalább akkora hangsúlyt fektess az előadásmódodra is. Törekedj arra, hogy életszerűen és a lehető leggördülékenyebben add elő a mondandódat. Ez persze nem jelenti azt, hogy néhány kulcsszót ne írhatnál fel magadnak egy lapra segítségképpen, sőt ez nagyon hasznos segítség lehet az előadás során. Most már jobban érted? Válassz ki egy híres épületet vagy szép természeti környezetet a településeteken vagy közvetlen közelében, és készíts róla 8-10 soros bemutatást! Munkádhoz természetesen használhatsz útikönyvet, internetes oldalakat, de feltétlenül jegyezd fel a könyv/weboldal adatait!

FELADATOK 1. Mutasd be a toportyánférget röviden a Toldiból szerzett ismereteiddel! Ügyelj rá,

hogy az élőhelyét is jelöld meg! Nézz utána a könyvtárban vagy az interneten, hogy mi mindennel tudnád a megszerzett ismereteket kibővíteni! 2. Írd le egy külföldinek a lakóhelyedet! Akár sok, akár kevés mondanivalód van,

igyekezz tárgyszerű maradni, haladj következetesen a térben! Segítsd képzeletbeli hallgatódat abban, hogy minél inkább maga elé képzelhesse a helyet, és minél több hasznos információhoz jusson a leírásod révén! 3. Házi feladat – Írj tizenöt soros ismeretterjesztő szöveget Az ürge címmel, és gya-

korold be, hogyan mondanád el osztálytársaidnak! A  következő órán add elő! Az osztály véleményezze a kiselőadást! A SZAVAKON TÚL Jelek, rajzok mindenütt! A szavakon túli világ nagy csoportját képezik az élet minden területén felbukkanó jelek, egyszerű rajzok, azaz a piktogramok. Sok területen alkalmazzák őket, vannak nemzetközi egyezménnyel szabályozottak, éppen azért, hogy megértésük, nem kötődik nyelvtudáshoz. Általában veszélyekre, viselkedési szabályokra hívják fel a figyelmet, vagy tájékoztatnak, informálnak minket. Ilyenek például a vegyszereken, mosószereken, festékeken megjelenő, veszélyekre figyelmeztető ábrák. Ezek dobozán kis sárga négyzetben, fekete jelek mutatják, hogy például mérgező, robbanékony, gyúlékony stb. az anyag. Az élelmiszerek csomagolásán is feltüntetik, többek között, hogy természetes anyagból készült, a csomagolás újrahasznosított vagy újrahasznosítható. Keress a környezetedben ilyen termékeket, és tanulmányozd ezeket a piktogramokat, nézz utána jelentésüknek!

139

Érvelés, meggyőzés Mit gondolsz a témáról? Szeretnél meggyőzni valakit? A szívére vagy az eszére tudsz inkább hatni?

Érvelés Előfordult már, hogy egy tanárt rá akartatok venni például a  röpdolgozat elhalasztására? Megfigyelted, milyen sok múlt azon, hogy a megfelelő diákot választottátok-e szóvivőnek? Talán magad sem hiszed, de mostanra már te is sokat tudsz a meggyőzésről. Gondolj arra, amikor szüleidnél szeretnél valamit elérni! Jól kigondolod, hogy kinek és mikor állj elő a mondandóddal, kialakítod hozzá a „stratégiát”. Már a megszólításkor ráhangolod a kiválasztott felnőttet a kérésre, és a megfelelő pillanatban hozod elő, amit szeretnél. Az  érvelő szöveg voltaképp a  fejedben már készen van: észérveket és érzelmeket mozgatsz meg, példákat sorolsz, hogy a meggyőzés teljes legyen. Ilyenkor legtöbb esetben jól haladsz és célba is érsz. De mi a helyzet akkor, amikor ezt a tudományodat írásbeli feladatban kellene felhasználnod? Például az a feladatod, hogy a  „Felnőttnek lenni jobb, mint gyereknek” állítás mellett vagy ellen érvelj. Megnyugtathatunk: nem kell megijedni tőle, az érvelés az egyik legősibb szónoki módszer, a régi időkben az ékesszólás mesterségével együtt tanították. Jellemzői Lássuk az érvelés legfontosabb jellemzőit! Ha egy konkrét kérdéshez kapcsolódóan kell érvelned, legelőször azt döntsd el, hogy te magad hogyan foglalsz állást! Elfogadod vagy elutasítod az állítást? (Ha nem is tudod rögtön, minden kétséget kizáróan elkötelezni magad egyik vagy másik álláspont mellett, azt azért érzed, szíved szerint inkább milyen választ adnál.) Az érvelésed ugyanis ehhez igazodik majd. Az érveket, amelyek kijelentések, bizonyítékok, példák is lehetnek, érdemes kulcsszavakban összegyűjtened, és a legjobbakat kiválogatnod belőlük. Ha ezzel megvagy, elkezdheted a fogalmazást. Az érvelő szövegek esetében is ugyanúgy ügyelned kell a hármas tagolásra, ahogyan a többi fogalmazásnál. Nem szabad megfeledkezned arról, hogy már a bevezetésben felkeltsd az érdeklődést a kérdés iránt, és mindvégig irányítsd, befolyásold az olvasódat. Az érveket példákkal erősítheted és ellenérvekkel cáfolhatod. Egy felnőttnek sokkal jobb, mert… és kezdheted sorolni. De vigyázz, az éremnek mindig két oldala van! Vagyis soha nincs olyan állítás, amelyiknek ne lenne cáfolata, ezért mindig érdemes megnézni a  másik oldalt is. Az érvelésben az egyes szerkezeti egységek pilléreit a tételmondatok adják, amelyek a legfőbb állításokat tartalmazzák sűrített formában. Figyelj arra, hogy az érvelő

140

szöveg logikusan haladjon, nem szabad benne összevissza csapongani! Emlékezhetsz, ez már a szóbeli indokláskor sem volt ajánlatos. Apukád rögtön észrevette a gyenge pontodat olyankor, igaz? A saját vélemény kialakításakor ügyelj arra, hogy az mindig észérvekhez kapcsolódjon! Ne legyen benne sértegetés vagy visszatámadás! Itt nem annak lesz igaza, aki hangosabban és csúnyábban beszél. A  meggyőzés kultúrája az  együtt élő emberek kulturáltságának fokmérője. Most már jobban érted? Rajzold le az érvelő szöveg megalkotásának folyamatábráját a füzetedbe! Mivel kell kezdeni, hova szeretnénk eljutni? A lépéseket jelölheted nyilakkal vagy sorszámokkal is.

FELADATOK 1. Készíts T-ábrát a füzetedbe! Gyűjts érveket és ellenérveket az élsportolás mellett!

Addig dolgozz, ameddig nincs elegendő érved és ellenérved! Vitassátok meg a témát az osztályban a vita korábban említett szabályai szerint! 2. Figyeld meg, miként veszi észre a  király Toldi György ármánykodását (rossz

szándékát)! Mire épül György érvelése? 3. Házi feladat – A szüleid azt mondják, túl sok időt vesz el tőled a számítógépezés,

inkább tanulj. Érvelj eme közmondás révén a számítógépezés mellett és ellene: amit elveszítesz a vámon, azt megnyered a réven! Ne feledd, érkezhetnek a szüleidtől jogos ellenvetések, azokra is érdemes kitérned! Legalább három érved legyen, és három ellenérvet próbálj udvariasan cáfolni!

A SZAVAKON TÚL Jelek az utcákon Piktogramokkal az áruházakban, az utcán és a közlekedési eszközökön is találkozhatsz. A bevásárlóközpontok folyosóin, jól látható helyen jelzik a kijárat, a vészkijárat, a mellékhelyiség, a bankautomata, a mozgólépcső helyét. Az utcán a metrólejáró, a buszmegálló helyét is táblák jelzik. A járműveken kis rajzocskák figyelmeztetnek arra, hogy azt az ülést át kell adni a rászorultaknak (időseknek, mozgássérülteknek, terhes és kisgyermekes anyáknak), illetve hogy hogyan kell csomagot, állatot szállítani. Az áruházak előtt mozgássérült-parkolóhely ábra van felfestve. És persze a közlekedésben használt KRESZ-táblák is mind-mind leegyszerűsített vizuális jelek. Ezek összessége szinte egy második nyelv, ezért ugyanúgy meg kell tanulnod az értelmezésüket, mintha idegen nyelvet tanulnál.

141

Mi mindent tanultunk eddig? Összefoglalás Mit gondolsz a témáról? Mennyire mozogsz otthonosan az online világban? Szerinted hasznos volt, amit a veszélyeiről most megtudtál?

Az utolsó fejezet első felében bepillantottál a sajtó, az internet, a közösségi oldalak és az online kultúra világába. Tudod, mi az a nyomtatott sajtó, az elektronikus, valamint az online sajtó, és milyen jellemzői vannak. Képet kaptál a bulvármédia és a sztárkultusz hátrányairól, veszélyeiről. Felismered már a  virtuális világ és a  közösségi oldalak veszélyeit, a  visszaélések elkerülésének lehetőségeit. Tudod, hogy mi az a plagizálás, hogyan kell helyesen kezelni az internetről beszerzett információkat, forrásokat. Felismered a számítógép-függőség jeleit, így tudsz védekezni ellene. A fejezet második felében a jegyzetelés, blogolás, ismeretközlő szöveg és érvelés jellemzőiről, hasznosságáról tanultál. Ezen ismereteknek nagy hasznát veheted majd hatékony tanulási szokásaid kialakítása során is.

SAJTÓ

P

alap r í p a

ú

Napilap t a r i ó y l Fo

rádió televízió

online

Elekt

u ronik

Most már jobban érted? Sikerült elsajátítanod a jó jegyzetkészítés ismereteit? Tedd próbára magad! Jegyzeteld ki valamelyik tananyagrészt ebből a fejezetből!

142

s

Fogalomtár

■ Főnevet, melléknevet, számnevet helyettesítő névmás. Mindenkire, mindenre vagy egy csoport valamennyi tagjára utal. BECENÉV ■ A személynévnek az a része, amelyet a keresztnévből vagy a családnévből képeznek. BESZÉDTEMPÓ ■ Nem nyelvi jel. A beszéd sebessége és a hozzá kapcsolódó ritmus együttese. BIRTOKOS NÉVMÁS ■ Csak főnevet helyettesítő névmás. A mondatok birtokos szerkezetét helyettesíti. Megjelöli a birtokos személyét és a birtok számát. BLOG ■ Internetes napló. CSALÁDNÉV/VEZETÉKNÉV ■ A személynévnek az a része, amelyet az egyik vagy mindkét szülőtől „örököl” a gyermek. ÉRVELÉS ■ Az a szövegtípus, amelyben érveket sorakoztatunk fel véleményünk elfogadtatására. FŐNÉV ■ Alapszófaj, amely élőlények, élettelen tárgyak vagy gondolati dolgok nevét jelöli. Fajtái: köznév és tulajdonnév. FŐNÉVI IGENÉV ■ Alapszófaj, amelyet igéből képezünk, ragozhatunk és a mondatban főnévként használunk. GESZTUS ■ Nem nyelvi jel. A végtagok és a fej mozdulatai, amelyek a beszédet kísérik. HANGERŐ ■ Nem nyelvi jel. Beszédben a hang erősségének változtatásával felhívhatjuk a figyelmet mondanivalónkra. HANGLEJTÉS ■ Nem nyelvi jel. A beszéd dallama, beszédkor a mondatfajták elkülönítésére használjuk. HANGSÚLY ■ Nem nyelvi jel. Beszédben a szöveg tagolására, érthetőbb közlésére használjuk. HANGSZÍN ■ Nem nyelvi jel. Az emberek egyedi, sajátos hangja. HATÁROZATLAN NÉVMÁS ■ Főnevet, melléknevet, számnevet helyettesítő névmás. Azt fejezi ki, hogy a személyt, a dolgot, a tulajdonságot vagy mennyiséget nem tudjuk pontosan megnevezni. HATÁROZATLAN SZÁMNÉV ■ Akkor használjuk, ha a mennyiséget nem tudjuk vagy nem akarjuk pontosan megnevezni. HATÁROZÓI IGENÉV ■ Alapszófaj, amelyet igéből képezünk, és a mondatban határozóként használunk. A határozói igenevek nem toldalékolhatók. HATÁROZÓSZÓ ■ Alapszófaj, amely a cselekvés helyét, idejét és egyéb körülményét fejezi ki. HATÁROZOTT RAGOZÁS ■ A tárgyas igék ragozása, ha konkrét, határozott tárgyra irányul a cselekvés. IGE ■ Alapszófaj, amely cselekvést, történést vagy létezést jelent. Mindig igealakban fordul elő, amely kifejezi a cselekvő számát, személyét, a cselekvés módját és idejét. IGEIDŐ ■ Megkülönböztetünk jelen, múlt és jövő idejű igealakokat. IGEKÖTŐ ■ Viszonyszó. Az igékhez vagy az igéből képzett szavakhoz kapcsolódik. Módosítja vagy megváltoztatja az ige jelentését. IGEMÓD ■ A cselekvő, a beszélő a cselekvéshez, a történéshez, a létezéshez való viszonyát fejezi ki. Három típusa: a kijelentő, a feltételes és a felszólító mód. IGERAGOZÁS ■ Az igékhez a mondatban igei személyragok járulnak. Az igeragozás fajtái: általános ragozás, határozott ragozás. ISMERETTERJESZTŐ SZÖVEG ■ A körülöttünk lévő világot valósághűen, pontosan, tényszerűen, adatszerűen mutatja be. KÉRDŐ NÉVMÁS ■ Főnevet, melléknevet, számnevet helyettesítő névmás. A kérdésekben szereplő, személyre, dologra, tulajdonságra vagy mennyiségre kérdező szó.

ÁLTALÁNOS NÉVMÁS

143

KERESZTNÉV/UTÓNÉV ■ A személynév „egyedi” része. KÖLCSÖNÖS NÉVMÁS ■ Csak főnevet helyettesítő névmás. Két személy egymásra irányuló cselek-

vését vagy egymással való kapcsolatát fejezi ki. Olyan szófaj, amellyel szavakat, tagmondatokat és mondatokat kötünk össze. KÖZNÉV ■ A főnév egyik fajtája. Több azonos dolog, élőlény közös neve. A köznév jelentése szerint lehet: egyedi név, gyűjtőnév és anyagnév. A közneveket kis kezdőbetűvel írjuk. MELLÉKNÉV ■ Alapszófaj, amely élőlények, élettelen dolgok és fogalmak tulajdonságait nevezi meg. MELLÉKNÉVI IGENÉV ■ Alapszófaj, igéből képezzük, és a mondatban melléknévként használjuk. Fajtái: folyamatos, befejezett és beálló melléknévi igenév. MÓDOSÍTÓSZÓ ■ A mondatszók csoportjába tartozó szófaj. A beszélő véleményét, állásfoglalását kifejező, a mondathoz szervesen nem tartozó kifejezés. MONDATSZÓ ■ Szófajcsoport. Azok a szófajok, amelyek nem tartoznak szervesen a mondathoz; önálló mondatként is szerepelhetnek: indulatszók, kapcsolattartás szavai, hangutánzó mondatszók, módosítószók. MUTATÓ NÉVMÁS ■ Főnevet, melléknevet, számnevet helyettesítő névmás. Személyre, dologra, tulajdonságra vagy mennyiségre mutatunk rá vele. NÉVELŐ ■ Viszonyszó, a főnevek vagy főnévi szerepet betöltő más szavak, főnévi szerkezetek előtt áll. Fajtái: határozott névelő (a, az), határozatlan névelő (egy). NÉVMÁS ■ Alapszófaj, amely a szövegkörnyezettől nyer értelmet. Főnevet, melléknevet, számnevet helyettesít. Fajtái: személyes névmás, birtokos névmás, visszaható névmás, kölcsönös névmás, kérdő névmás, mutató névmás, vonatkozó névmás, határozatlan névmás és általános névmás. NÉVUTÓ ■ Viszonyszó. Főnevek vagy főnévi szerepet betöltő szavak után áll. A főnévvel együtt fejezi ki a cselekvés, történés helyét, idejét és egyéb körülményeit. SAJTÓTERMÉKEK ■ A gyors tájékoztatás termékei, a tájékozódás eszközei. Írott sajtó: újságok, folyóiratok, évkönyvek. Elektronikus sajtó: rádiós, televíziós műsorok, internetes online újságok, valamint hírportálok. SZÁMNÉV ■ Alapszófaj, amely személyek, dolgok, tárgyak mennyiségét nevezi meg, vagy a sorban elfoglalt helyüket jelöli ki. Fajtái: határozott és határozatlan számnév. SZEMÉLYES NÉVMÁS ■ A beszélgetésben szereplők nevét helyettesíti. SZÓFAJOK ■ A nyelvhasználatban egyformán viselkedő, azonos szerepet betöltő, azonos célra szolgáló szavak osztályai. TULAJDONNÉV ■ A tulajdonnév a létező vagy kitalált élőlények, dolgok, tárgyak saját, megkülönböztető neve. Jelentése szerint a tulajdonnév lehet: személynév, állatnév, földrajzi név, csillagászati név, intézménynév, címek, kitüntetések, díjak neve, márkanév. VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS ■ Célja nézetünk, elgondolásunk, felfogásunk megosztása másokkal, esetleg mások meggyőzése. VISZONYSZÓK ■ Szófajcsoport, melyeknek önmagukban nincs önálló jelentésük. Nem lehetnek mondatrészek, nem bővíthetők, nem toldalékolhatók. Ilyen a névelő, a névutó, a kötőszó és a módosítószó. VISSZAHATÓ NÉVMÁS ■ Csak főnevet helyettesítő névmás. Azt fejezi ki, hogy a cselekvés a cselekvőre irányul. VONATKOZÓ NÉVMÁS ■ Főnevet, melléknevet, számnevet helyettesítő névmás. Az összetett mondatok kötőszavaként használjuk személyek, dolgok, tulajdonságok, mennyiségek kifejezésére. KÖTŐSZÓ ■ Viszonyszó.

144