Kiszsidány
33. NAP: Putnok vá. – Aggteleki barlang Az út hossza: 25,9 km
Kéktúra útvonala
Putnok vá. – Aggtelek barlang 1. Putnok vá. – Kelemér 2. Kelemér – Zádorfalva 3. Zádorfalva – Aggtelek barlang
31,1 10,7 7,7 12,7
672 250 125 297
460 192 111 157
31,1 km
Ambrózi-erdő
Idő (óra, perc) 8: 52’ 3: 05‘ 2: 07‘ 3: 40’
Aggtelek ng
Bagolyvár fogadó Pajtaszállás Oktatóközpont Zádorfava paplak Tóhegy vendégház Baradla camping és turistaház
rla
Ajánlott szálláshelyek
Lejtés (m)
Kelemér Gömörszőlős Gömörszőlős Zádorfalva Aggtelek Aggtelek
ba
Pecsét kiegészítőút
Emelkedés (m)
la-
G!
O
Táv (km)
Aggteleki-tó
ra d
M , M A G YA R
Szakasz (kezdőpont, végpont)
Ba
LE
RS
RE
ZÁ
GYE
33. NAP
VE
2008
SZ E N TI
ÁS
N-VÁNDO RL VÁ ST
245
Putnok vá. – Aggteleki bg. 33. NAP Ilona-szobor
Kéktúraállomás
Ilona-völgy
Kincsedpuszta
244
Aggtelek Magasság
Kavicsoshegy
Putnok vá. (0 km)
Kelemér (10,7 km)
Zádorfalva (7,7 km)
Aggtelek barlang (12,7 km)
Trizs Galyagos-h. Égés-t.
35 km
Kezdőponttól mért távolság
Nagy-Szőlő-t.
Zádorfalva
SZLOVÁKIA
Zádorfalva Gömörszőlős
A putnoki vasútállomásról továbbindulva a Rákóczi Ferenc utcán érjük el a településen áthaladó 26-os főutat, itt balra fordulunk, majd pár száz lépés után a Serényi Béla utca felé vesszük az irányt. Putnokot elhagyva megérkezünk a Forrás-völgybe, innen egy hosszú aszfaltos szakasz következik.
Kelemér Tompa Mihály Emlékmúzeum
Az aszfaltút jobbra eső S kanyarjában a jelzéseket követve egyenesen haladunk tovább. Elhagyunk egy irtásfoltot, majd ösvényünkről az aszfalt-útra térünk. Nemsokára elérjük a Pálma-forrás tisztását. A kék jelzések itt újra egy ösvényen vezetnek tovább a dombok közé. Hosszabb kapaszkodó kezdődik a Piroska-hegyre, majd egy irtásfolt után ereszkedni kezdünk. Miután újra elértük az erdőt, utunk jobbra fordul, és megérkezünk a Kis-Mohos-tó partjára.
Kelemér Nagy-Mohos tó Kis-Mohos tó
Pálma-forrás Szörnyű-völgyi erdészház
Piroska-t.
Ször-nyűvölgyi-patak
1.
Bors-völgy
c e d e n - m e o d i s r Putnok B o
A kéktúra ösvényén hamarosan újra kiérünk a Putnok és Kelemér közötti útra. Ezen folytatva az utat körülbelül 1 km után balra, ismét egy ösvényre térítenek a jelzések: a kéktúra útvonala ereszkedni kezd.
26
PUTNOK
vá.
Serényi-kasté
ly
G öm
öri M
ú ze u
m
26
246
2.
Újra az aszfaltúton haladva érjük el Kelemér szélső házait, aztán a Tompa Mihály utcán a faluközpontot is. Itt tudunk majd pecsételni. Innen Gömörszőlős felé vesszük az irányt. A két falu között haladunk a Zánkó-hegy és a Cserje-oldal lankáin. Ide érve a Tompa Mihály Gömöri Kulturális Egyesületnél pecsételünk.
3.
Következő állomásunk Zádorfalva. Gömörszőlősről kiérve utunk emelkedni kezd a mezők között a Karu-fészke-tető gerince felé, melyet kb. fél órán belül elérünk. Innen utunk lejtőbe fordul és irtások mellett haladva érkezünk el a Zádorfalva előtti Bors-völgybe. Bal felé rövidebb kitérőt teszünk a jelzéseket követve, így megkerüljük a lenti nádast. Egy domb tetején meglátunk egy majorságot, kisvártatva pedig észrevehetjük Zádorfalva házait is. A falu előtt rátérünk a szuhafői országútra, itt jobbra fordulunk és kijutunk Zádorfalva szélső épületeihez. Erről az utcáról balra fordulunk, így érkezünk el pecsételőhelyünkhöz, a kocsmához. A kocsma utáni sarkon balra fordulunk, ez az út kivezet bennünket a faluból. Egy nagy kanyar előtt letértünk az aszfaltútról balra és megkezdjük a felfelé menetet a Nagy-Szőlő-tető gerince felé. Mezőkön, legelőkön vezet keresztül a kéktúra útvonala, fenn a gerincen pedig elérjük az erdőt is. Végighaladunk a gerinc csúcsai között, az Égés-tető, a Galyagos-hegy és a Kavics-tető erdeiben. Az Égés-tető után utunk egy kis darabon az erdő peremén halad. A Kavicsos-hegyen utunk több ágra szakad, ezért fokozottan figyelni kell, de itt a sűrűn elhelyezett jelzések is segítik a tájékozódást. Később egy széles földútra érünk ki, ezen egészen a szlovák–magyar határig gyaloglunk. Az út itt balra fordul, de mi jobb felé ösvényre térünk, és néhány percen belül az Aggtelekre vezető aszfaltúton megyünk tovább.
4.
Aggteleket elérve balra fordulunk az útelágazásban, és az út szélén kiépített járdán haladva elérjük a Baradla-barlang melletti Barlang Szállót. Itt pecsételni is tudunk.
247
Tompa Mihály Emlékmúzeum A Tompa Mihály Emlékmúzeum épülete. A költő 1849 és 1851 között élt a faluban mint református lelkész, és számos ismert költeménye keletkezett ebben az időben. Az emlékmúzeumban eredeti és korhű berendezési tárgyak, levelek, dokumentumok mutatják be Tompa Mihály életét és munkásságát.
A keleméri Tompa Mihály Emlékmúzeum A falu főterén találjuk a középkori templomot, amelyben hajdan Tompa Mihály pap és költő prédikált (két évet töltött Keleméren), valamint az emlékmúzeumot, amely életének fontosabb állomásait mutatja be. Az 1967-ben felújított emlékmúzeumban kéziratokat, Tompáról szóló tanulmányokat tekinthetünk meg, és megismerhetjük élete történetét születésétől haláláig.
A gömörszőlősi Néprajzi gyűjtemény és Kisgaléria A múzeum a történelmi Gömör értékeit gyűjti, a galériában elsősorban környékbeli művészek állí-tanak ki, de a gömörszőlősi gyűjtemény a Tompa-kultusz ápolásának és a Mohos-tavak kutatásának is központja. A régi iskola épületében lévő Kisgaléria nyújt otthont a környékbeli művészek alkotásainak, a könyvtárnak és a kéziratgyűjteménynek. A régi gazdasági épületben keramikusok, festőasztalosok és ácsoltláda-készítők munkáit láthatjuk, de meg-ismerkedhetünk népi háztartási eszközökkel is. Az udvaron a kender és a len feldolgozásának eszközeit és kész textíliákat tekinthetünk meg.
Az aggteleki barlangszálló Az aggteleki barlangszálló és mellette az a 40 méteres sziklafal, aminek a tövében nyílik a cseppkőbarlang természetes bejárata.
248
249
Települések: Kelemér (község) Az Aggteleki Nemzeti Park Az Aggteleki Nemzeti Park Magyarország negyedik, 1985-ben alapított nemzeti parkja. Ez volt az első olyan nemzeti park az országban, amely kimondottan a geológiai értékek – a vidék felszíni karsztjelenségei és a híres cseppkőbarlangok – védelmében ala-
Kilátás Trizsre az Égés-tető oldalából
A Gömöri dombvidéken elterülő, az ózdi kistérséghez tartozó, 580 fős település. kult, de számos védett növény- és állatfaj is található a területén. Az Aggtelki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait az UNESCO Világörökség Bizottsága 1995. december 6-án berlini ülésén a világörökség részévé nyilvánította.
Az Égés-tető erdejében
A falu határában kő- és bronzkori leleteket tártak fel. A település az Árpád-kor óta fennáll. A honfoglalás idején a Hanva nemzetség szállásterülete volt, a nemzetséghez tartozó katonák laktak itt. A község nevét 1232-ben említette először oklevél. A tatárjárás után vár épült a környéken, az ismert Mohosi várhegy építménye, amelyet már a XIV. században romként említenek. A török időkben a falu elnéptelenedett, de később újra benépesült. Földbirtokosa volt az idők során a Doby, a Putnoky, a Diószeghy, a Hámos és a Vadnai család. Tompa Mihály két évig volt a falu lelkésze. Kelemér (község) 3728 Kelemér, Tompa M. u. 17 tel.: +36 48 435 501 e-mail:
[email protected] web: www.kelemer.hu polgármester: Szala Pál
Nevezetességei: • A református templom (XIV. század) • A Tompa Mihály Emlékház • A Mohos-tavak
A keleméri református templom Kelemér főterén találjuk a középkori templomot, a református parókiát, a Tompa Mihály emlékmúzeumaként is funkcionáló egykori káplánlakot és a református iskolát. Az 1700-as években épült, középkori eredetű templom külső falán látható freskó az utasok védőszentjét, Szent Kristófot ábrázolja. A szószéket és pelikános figuráit 1775-ben készítették.
Szálláslehetőség: Bagolyvár fogadó (összes férőhely: 8 fő) 3728 Kelemér, Tompa M. u. 22. tel.: +36 48 435 543 web: http://bagolyvarfogado.multiply.com/
250
251
Gömörszőlős
Zádorfalva
A Gömöri-dombvidéken elterülő, a kazincbarcikai kistérséghez tartozó, mindössze 90 lakót számláló település.
Az Aggtelek–Ózd–Kazincbarcika háromszögben fekvő, 536 fő lakta, a kazincbarcikai kistérséghez tartozó település.
Először 1232-ben említik, régi neve Poszoba volt. 1879-ben elmosta egy vihar, de újra felépült.
Névadója, Zádor, a település egykori birtokosa a XIII. század első felében élt. A falu évszázadokon át az Árpád-kori Zádortól leszármazott családok kezén volt. Lakosságának nagyobbik része még a XVII. században is Zádor leszármazottja volt.
A lakosság hosszú ideig mezőgazdaságból élt. A környék ipari fejlesztése nyomán azonban megindult az elvándorlás. 1906-ban vette fel a település a szőlőkultúra emlékére utaló Gömörszőlős nevet, és egyben ez az egyetlen község, amely ma is őrzi a történelmi Gömör, Gömör-Kishont vármegye nevét. A falu elzártságának köszönhetően számos hagyományos lakóház, gazdasági épület maradt fenn. Gömörszőlős (község) 3728 Gömörszőlős, Kassai út 20. tel.: +36 48 435 017 fax: +36 48 435 501 polgármester: Kovács László János
Nevezetességei: • A hagyományos gyapjúfeldolgozó műhely • A Szabadtéri Múzeum • A Helytörténeti Gyűjtemény
A gömörszőlősi Szabadtéri Múzeum A múzeumban a Gömörszőlősre és környékére jellemző hagyományos népművészeti eszközöket, emlékeket tekinthetünk meg, így közlekedési és gazdálkodási eszközöket, a népi faművesek munkáit bemutató gyűjteményt, vagy a mézeskalács-dísztárgykészítők munkáit.
Szálláslehetőség: Pajtaszállás (összes férőhely: 4 fő) 3728 Gömörszőlős, Kassai u. 46. tel.: +36 48 435 011 Oktatóközpont (összes férőhely: 18 fő) 3728 Gömörszőlős, Kassai u. 37. tel.: +36 48 435 016
A falu elszegényedését fokozták a háborús idők kárai és a nagy pestisjárvány, amely nemcsak a lakosságot, de az állatállományt is sújtotta. A XVIII. század végétől kisgimnázium működött a községben. Zádorfalva (község) 3726 Zádorfalva, Nagy út 16. tel.: +36 48 358 001 fax: +36 48 358 001 e-mail:
[email protected] polgármester: Kósik István
Nevezetességei: • A Czenthe-ház • A Szakáll-kúria • A református templom és parókia
Zádorfalva Az 1803-ban épített, késő barokk stílusú zádorfalvai református templom és lelkészlak Zádorfalva felett, a dombon áll. 1925-ben átépítették. A lelkészlak 1845-ben épült, későbbi eredetét mutatja klasszicista stílusa is.
Szálláslehetőség: Zádorfalva paplak (összes férőhely: 36 fő) 3726 Zádorfalva, Petőfi utca, református parókia tel.: +36 48 358 183
252
253
Aggtelek (község) Aggtelek az edelényi kistérséghez tartozik. 628 fő lakja, és itt található az ország egyik leghíresebb cseppkőbarlangja, a Baradla-barlang.
A terület az őskor óta lakott, itt is tártak fel az ún. bükki kultúrához tartozó tárgyakat. A települést elsőként 1295-ben említik Ogogteluk néven. 1858-ban tűzvész pusztította el, a második világháború idején pedig a frontvonal közelsége okozott pusztítást.
A Baradla-barlang A világörökség legismertebb cseppkőbarlangja KözépEurópa legnagyobb barlangrendszere. A barlang időszakosan aktív, patakos karsztbarlang, melynek sziklacsarnokaira, óriási cseppkőalakzataira évente több ezer turista kíváncsi. A Baradla nemcsak a legismertebb, de a legrégebben kutatott, legismertebb, a leghosszabb, egyben a képződményekben leggazdagabb hazai cseppkőbarlang.
Csokonai Vitéz Mihály barátja, Puky István Ragályi Gedeon társaságában 1801. július 5-én látogatta meg a cseppkőbarlangot. Petőfi Sándor felvidéki utazása során, 1845. május 24-én járt itt, nevét bevéste a barlang falába. Élményeit Úti jegyzetek című munkájában írta le.
AGGTELEK község
Deák F.
Aggtelek (község) 3759 Aggtelek, Kossuth út 8. tel.: +36 48 343 023 fax: +36 48 503 209 web: www.aggtelek.hu polgármester: Éles Miklós
Nevezetességei: • A Baradla-barlang • Az Aggteleki Nemzeti Park • A református templom • A Béke Gyógybarlang
Szálláslehetőség: Tóhegy vendégház (összes férőhely: 4 fő) 3759 Aggtelek, Jósvafői u. 4. e-mail:
[email protected] tel: +36 30 445 1763 fax: +36 48 503 204 Baradla camping és turistaház (összes férőhely: 30 db faház, 60 lakókocsi hely és 120 sátorhely) 3759 Aggtelek, Baradla oldal 1. tel.: +36 48 503 005 fax: +36 48 503 002
u.
Aggteleki-tó
Kos suth Lajo Jó s u. Deák zse F. u. fA tti Ad l a y u . E. u. Va s Im re u.
Természeti értékeinek köszönhetően a település ma kiemelt turisztikai jelentőségű. Az UNESCO 1995. december 6-án az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait a világörökség részévé nyilvánította.
u. ői vaf Jós Gö m ör iu .
Baradla-barlang
Aggtelek
Aggteleki Nemzeti Park
