Putnok Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

„Észak-Magyarországi Magyarországi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Putnok Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Stratégiáj

ITS 2014 Konzorcium:

Külzetlap

BELÜGYMINISZTÉRIUM

Putnok Város Integrált Településfejlesztési elepülésfejlesztési Stratégiája

2015. év

Készítették az „ITS 2014 Konzorcium” tagjai:

ÉARFÜ Észak-Alföldi Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

Berki Judit ügyvezető

ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság

OPUS TEAM Üzleti Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság

2 / 111

Végh József ügyvezető

Virágh Péter ügyvezető

Putnok Integrált Településfejlesztési Stratégia

Aláírólap Régiós koordinátor:

Dr. habil. Mező Ferenc Megyei koordinátor:

Klein György okleveles építészmérnök É/05-0070; TT 05-0070

Felelős tervező:

Balku Katalin okl. építészmérnök É/1 15-0038

Településtervező:

Klein György okleveles építészmérnök É/05-0070; TT 05-0070

Energiaközmű szakági tervező:

Verba József üzemmérnök TE 15-0289 Településtervezési energia-közmű szakértő TH 15-0289 Településtervezési hírközlési szakértő

Energiaközmű szakági tervező munkatárs: Kosztolányi Konrád villamosmérnök

Közlekedésági szakági tervező:

Gulyás Imre okl. építőmérnök Tkö 09-0057- Településtervezési közlekedési szakértő

Viziközmű szakági tervező:

Gellén László okl. mélyépítő üzemmérnök VZ-TEL 15-0164 - Települési víziközmű tervező TV 15-0164 - Településtervezési vízközmű szakértő

3 / 111

Putnok Integrált Településfejlesztési Stratégia Környezetvédelmi szakági tervező: Szalai Sándor környezetmérnök SZKV-1.2. 15/0640 Levegőtisztaság-védelem szakértő SZKV-1.4. 15/0640 Zaj- és rezgésvédelem szakértő

Zöldfelületi és tájrendezési szakági tervező:

Lipcsei Ágnes okl. táj- és kertészmérnök TK 15-0299

Régészeti szakértő:

Dr. Bálint Marianna régészeti szakértő

Műemléki szakértő:

Szilágyi- Fekete Anikó műemléki szakértő

Társadalompolitikai szakértő:

Papp György társadalompolitikai szakértő

Gazdasági Szakértő:

Málik Csilla gazdasági szakértő

Anti-szegregációs szakértő:

Kurtyánné Szilágyi Valéria anti-szegregációs szakértő

Közreműködők:

Tamás Barnabás

Váradi Attila

Putnok Város polgármestere

települési koordinátor

4 / 111


TARTALOMJEGYZÉK 1.

BEVEZETÉS ............................................................................................................................ 9

2.

KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI ...................................................................... 13 2.1. A jövőkép ............................................................................................................................... 14 2.2. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása ......................................................................... 14 2.2.1. Városi szintű középtávú tematikus célok (Középtávú Városi Célok) ............................. 14 2.2.2. Városrészi szintű területi célok...................................................................................... 19 2.2.3. A Településfejlesztési Koncepció és az Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú Városi Céljainak összefüggése ....................................................................................................... 20 2.3. Az Európai Unió tematikus célkitűzései és a Középtávú Városi Célok közötti összefüggések bemutatása........................................................................................................................................ 21 2.4. Területi Operatív Programok rendszeréhez való kapcsolódás .............................................. 23

3.

A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK ................................................................. 24 A Középtávú Városi célok és a projektek logikai összefüggése ......................................................... 25 3.1. Akcióterületen megvalósuló fejlesztések meghatározása, pénzügyi terve........................... 26 3.1.1. Belváros Akcióterületen tervezett fejlesztések meghatározása ................................... 29 3.1.2. Lakóövezet 1. - panel Akcióterületen tervezett fejlesztések meghatározása ............... 33 3.1.3. Lakóövezet 2. - kertváros Akcióterületen tervezett fejlesztések meghatározása......... 35 3.2. Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz ...................................................................... 37 3.2.1. Kulcsprojektek meghatározása...................................................................................... 37 3.2.2. Hálózatos projektek meghatározása ............................................................................. 40 3.2.3. Egyéb projektek ............................................................................................................. 49 3.3. A tervezett fejlesztések ütemezése............................................................................................ 52

4.

ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM .......................................................................................... 60 4.1. Szegregátumok beazonosítása, bemutatása ......................................................................... 60 4.2. Az elmúlt években megvalósított, a szegregátumokat érintő beavatkozások...................... 62 4.2.1. Lakhatási integrációt biztosító eszközök ....................................................................... 62 4.2.2. Oktatási integrációt biztosító eszközök ......................................................................... 62 4.2.3. Közszolgáltatási integrációt biztosító eszközök............................................................. 62 4.3. A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések .................................. 64 4.3.1. Anti-szegregációs célok ....................................................................................................... 64 4.4. A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések ................... 69 4.5. A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések ...................................................................................................................................... 69

5.

A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ................................................................... 70 5.1. Külső összefüggések .............................................................................................................. 70 5.1.1. Nemzetközi szintű fejlesztési programokkal való illeszkedés vizsgálata ........................... 70 5.1.1.1. Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája........... 70 5.1.1.2. EU7. Környezetvédelmi Cselekvési Program ............................................................. 72 5.1.2. Nemzeti szintű fejlesztési programokkal való illeszkedés vizsgálata ................................ 73 5.1.2.1. Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció ............ 73 5.1.2.2. Magyar Növekedési Terv .................................................................................................. 74 5.1.2.3. Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia ................................................................ 74 5.1.2.4. A 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program ........................................................................ 75 5 / 111

Putnok Integrált Településfejlesztési Stratégia 5.1.2.5. Nemzeti Energiastratégia ................................................................................................. 76 5.1.2.6. Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 ........................................................................... 77 5.1.3. Megyei szintű fejlesztési programokkal való illeszkedés vizsgálata .................................. 79 5.1.4. Városi szintű dokumentumokkal való illeszkedés vizsgálata............................................. 80 5.2. Belső összefüggések .............................................................................................................. 82 5.3. BAZ Megyei Integrált Területfejlesztési Program (ITP) ......................................................... 83 6.

A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI ............................................ 89

7.

A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE ............................................................ 92 7.1. A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek ................................................................................................................................... 92 7.2. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósítása szervezeti kereteinek maghatározása .................................................................................................................................. 96 7.3. Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok .............................. 98 7.4. Partnerség biztosítása az ITS készítése és megvalósítása során ......................................... 100 7.5. Monitoring rendszer kialakítása .......................................................................................... 101 7.6. A stratégiában rögzített projektekhez rendelt indikátorok................................................. 106

6 / 111


ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: Városi területfejlesztési rendszer............................................................................................... 9 2. ábra: Putnok Város Településfejlesztési Koncepciójának célrendszere ............................................ 14 3. ábra: A Településfejlesztési Koncepció és az Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú Városi Céljainak összefüggése ............................................................................................................... 20 4. ábra: A Középtávú Városi célok és a projektek logikai összefüggése ................................................ 25 5. ábra: Lakónépesség a szegregátumok szerint ................................................................................... 60 6. ábra: Főbb szegregációs mutatók...................................................................................................... 61

TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. táblázat: A Stratégia Középtávú Városi Céljainak és kapcsolódó EU tematikus célok összefüggése 22 2. táblázat: A Stratégia célrendszeréhez rendelt eredményindikátorok............................................... 23 3. táblázat: Belváros Akcióterület akcióterületi projektjei .................................................................... 30 4. táblázat: Lakóövezet 1. - panel Akcióterület akcióterületi projektje ................................................ 34 5. táblázat: Lakóövezet 2. - kertváros Akcióterület akcióterületi projektjei ......................................... 36 6. táblázat: Kulcsprojektek .................................................................................................................... 38 7. táblázat: Hálózatos projektek ............................................................................................................ 41 8. táblázat: Egyéb projektek .................................................................................................................. 49 9. táblázat: A tervezett fejlesztések ütemezése .................................................................................... 54 10. táblázat: Korábbi anti-szegregációs terv státuszai .......................................................................... 63 11. táblázat: Megvalósult térségi szintű anti-szegregációs programok ................................................ 64 12. táblázat: A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések összefoglalása ..... 67 13. táblázat: A Stratégia célrendszere és az EU 2020 Stratégia összefüggései ..................................... 71 14. táblázat: A Stratégia célrendszere és EU7. Környezetvédelmi Cselekvési Program összefüggései 72 15. táblázat: A Stratégia célrendszerének és Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció összefüggései......................................................................................................................................... 73 16. táblázat: A Stratégia célrendszere és Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia összefüggései ............................................................................................................................................................... 75 17. táblázat: A Stratégia célrendszere és a 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program összefüggései ..... 76 18. táblázat: A Stratégia és Nemzeti Energiastratégia összefüggései ................................................... 77 19. táblázat: A Stratégia célrendszere és Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 összefüggései .............. 78 20. táblázat: A Stratégia célrendszere és Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program (BAZ Megyei Stratégia) összefüggései ........................................................................................................... 79 21. táblázat: BAZ Megye IH által meghatározott, kötelező Területi Kiválasztási Rendszer kritériumai 83 22. táblázat: BAZ Megye által alkalmazott Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer kritéruimok........ 84 23. táblázat: Stratégia projektjeinek és az ITP kiválasztási kritériumainak illeszkedés - vizsgálata ...... 85 24. táblázat: A Stratégia megvalósításának kockázatai ......................................................................... 90 25. táblázat: A Stratégia kidolgozása során tartott partnerségi egyeztetések ................................... 100 26. táblázat: Terület - és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) főbb indikátorai ................... 103 27. táblázat: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) főbb indikátorai ........... 104 28. táblázat: Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) főbb indikátorai .......... 104 29. táblázat: A stratégiában rögzített projektekhez rendelt indikátorok............................................ 106 7 / 111


TÉRKÉPJEGYZÉK

1. térkép: Putnok városrészi / akcióterületi lehatárolása ..................................................................... 28 2. térkép: 1. jelű szegregátum ............................................................................................................... 60 3. térkép: 2. jelű szegregátum ............................................................................................................... 60

8 / 111


1. BEVEZETÉS Magyarországon a járási székhely városoknak, így Putnok Városának is a városfejlesztési elképzeléseik megvalósításához integrált településfejlesztési stratégiát (ITS) kell készíteniük. Ez az egyik alapdokumentuma lesz a 2014-2020 közötti tervezési időszakban terület- és településfejlesztésre fordítandó Európai Uniós források felhasználhatóságának is. Az integrált településfejlesztési stratégia egy 7 évre szóló, középtávú dokumentum, amelynek célja, hogy megalapozott stratégiai alátámasztást nyújtson Putnok Város 2014-2020 között tervezett fejlesztési elképzelései számára. A korábbi tervezési időszakra vonatkozó Integrált Városfejlesztési Stratégiához képest jelentős változást jelen ITS tervezése során, hogy a tervezett beavatkozások nem csupán a város önkormányzatának fejlesztési elképzeléseit foglalják keretbe, hanem a dokumentum a széleskörű projektgyűjtésnek köszönhetően a városban 2014-2020 között, más szereplők által megvalósítani tervezett, valamennyi fontosabb, jelenleg ismert fejlesztést felöleli és rendszerezi. Természetesen nincs realitása annak, hogy a következő időszak minden egyes fejlesztési elképzelését bemutassa az ITS, de a város fejlődésének szempontjából legfontosabb irányokat, projekteket és programokat strukturált formában összegzi. A Belügyminisztérium a Regionális Operatív Programok keretében szakmai támogatást biztosít a járásszékhely városok önkormányzatai részére Településfejlesztési Koncepciójuk és Integrált Településfejlesztési Stratégiájuk (ITS) elkészítéséhez, felülvizsgálatához. A felülvizsgálatot a jelenlegi időszak tapasztalatai, a kohéziós politikai új szabályai és az új kihívások indokolják. A jogszabályi előírásokból és a tervezési logikából is fakadóan az ITS egy átfogó tervezési rendszer egyik eleme. A rendszer alapelemeit és azok egymásra épülését az alábbi ábra foglalja össze. 1. ábra: Városi területfejlesztési rendszer

Forrás: saját szerkesztés

9 / 111

Putnok Integrált Településfejlesztési Stratégia Putnok Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának teljes körű felülvizsgálata és kidolgozása az ÉMOP-6.2.1/K-13 pályázati felhívásban, a felhíváshoz mellékelt tervezési segédletben, a Városfejlesztési Kézikönyvben és azok mellékleteiben, a BM által kibocsátott ITS elkészítését segítő kis- és középvárosok ITS elkészítését segítő Útmutató illetve a 314/2012. (XI.8.). Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően történik. Ennek megfelelően három részdokumentum készül: 1. Megalapozó vizsgálat, amely a településfejlesztési koncepciót és az ITS-t egyaránt megalapozó helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészeket tartalmaz 2. Településfejlesztési Koncepció 3. Integrált Településfejlesztési Stratégia Az ITS alapoz az Európai Uniós, nemzeti és helyi szintű stratégiai tervezési dokumentumokra és biztosítja az azokhoz való illeszkedést az ITS stratégiájában kitűzött célok vonatkozásában. Ezen dokumentumokhoz való illeszkedést részletesen az 5.1. fejezet mutatja be. Az ITS-ben ki kell jelölni azokat a fejleszteni kívánt akcióterületeket, amelyekre a város középtávon koncentrálni kíván. Putnok Város esetében - kisvárosi mivolta miatt - külön akcióterületek kijelölésére nem került sor, hanem Putnok városrészei akcióterületként is értelmezendők. Az akcióterületek kijelölése és az ott javasolt fejlesztési tevékenységek meghatározása indikatív jellegű, azok a fejlesztéspolitikai célkitűzések módosulása és egyéb folyamatok alakulása függvényében változhatnak. Az ITS-nek ezen túlmenően meg kell határoznia kulcsprojektjeit, hálózatos projektjeit is. A településfejlesztés összetett folyamata során számos szereplő érdekeit kell figyelembe venni, ugyanakkor a fejlesztések hatékonysága megköveteli a források koncentrálását is. Az ITS-sel szemben elvárás a partnerségi alapú tervezés és megvalósítás, amely biztosítja, hogy az érintett csoportok szempontjait is figyelembe vegyék a stratégiában kialakított célok megfogalmazásánál. Partnerség alatt a szereplők bevonására érdemi konzultációra épülő kommunikációt értünk, amely a döntési folyamat egészében jelen van. Jelen stratégia tartalmát, szerkezetét és részletes tartalmi követelményeit a fentebb hivatkozott 314/2012. (XI.8.). Korm. rendelet határozza meg. A kormányrendelet értelmében az önkormányzat a stratégiát legalább négyévente áttekinti, ellenőrzi, és dönt arról, hogy továbbra is változatlan tartalommal alkalmazza, módosítja, vagy újat készít. A stratégia végrehajtásáról szóló beszámolóról a helyi önkormányzat képviselő-testülete évente kell, hogy döntést hozzon. Putnok Város jövőképét ITS tervezésének részdokumentumaként a Településfejlesztési Koncepció fogalmazta meg. Jelen stratégiai dokumentumban nem kerülnek megismétlésre a Koncepcióban megfogalmazottak, a stratégia csak a módszertani útmutató alapján kért információkat tartalmazza. Az ITS természeténél fogva tartalmazza azon projekteket, amelyek Putnokban tervezettek a 20142020 közötti időszakban. Ezek a projektek és fejlesztések nem csak Putnok Város Önkormányzatának tervezett fejlesztéseit ölelik fel, hanem egyéb szereplők által a város területén tervezett legfontosabb beruházásokat is. E fejlesztések a 3. fejezetben több kategóriában kerülnek bemutatásra, egyrészt akcióterületekhez rendelten egymás hatását erősítő elemekként, másrészt meghatározásra kerültek a célok eléréséhez kiemelten fontos kulcsprojektek, az egymással tematikailag vagy földrajzilag összefüggő hálózatos projektek, illetve az egyik előző kategóriába sem sorolható egyéb fontos projektek. A KSH 2011. évi népszámlálásból származott adatai alapján megállapítható, hogy Putnokon beazonosítható a kritériumoknak megfelelő szegregátum, melyekkel kapcsolatban tervezett intézkedések a stratégia 4. fejezetében kerülnek bemutatásra. A stratégiaalkotás folyamatában jelentős feladat azon dokumentumok számbavétele, amelyekhez egy adott térség, esetünkben Putnok Város fejlesztésének illeszkednie kell. Ezen európai uniós, hazai és helyi stratégiák és koncepciók jó alapot nyújtanak egy kiegyensúlyozott ITS elkészítéséhez. Ezen túl bemutatásra kerülnek még a stratégia belső összefüggései, a tervezett fejlesztések hatásai, valamint a jelenleg ismerhető és a stratégia megvalósításához köthető kockázatok is. 10 / 111

Putnok Integrált Településfejlesztési Stratégia Jelen stratégia befejező fejezeteként a megvalósítás eszközei kerülnek kifejtésre. Ennek számos eleme van, úgymint a célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek, vagy a sikeres megvalósítást szolgáló szervezeti keret kialakítása. A stratégia eredményességének mérésére szolgáló monitoring és értékelési rendszernek igazodnia kell a nemzeti elvárásokhoz, így ezen fejezet a hazai rendszer kialakítását követően kibővítésre kerül. Az ITS tervezésének európai uniós beágyazottsága Az Európai Unió 2020-ig érvényes Európa 2020 stratégiájának végrehajtásában kiemelt szerephez jut az európai városok fejlesztése. A stratégia Európa intelligens („smart”), fenntartható („sustainable”) és befogadó („inclusive”) növekedésének céljaira összpontosít, és ezen célokhoz az Európai Unió egészére vonatkoztatva konkrét célértékeket is társít. E célokhoz való hozzájárulás minden tagállam feladata. A hazai célkitűzéseket a Nemzeti Reform Program tartalmazza. Az EU a stratégia céljainak szolgálatába állította a kohéziós politika eszközrendszerét. A 2014 – 2020 évi kohéziós politika megvalósítását szolgáló ún. közös rendelkezéseket tartalmazó rendelet tervezet határozza meg azt a 11 ún. tematikus célkitűzést, melyek támogatásával a kohéziós politika hozzájárul az EU2020 stratégia céljaihoz. E tematikus célokhoz való kapcsolódást jelen ITS szintjén is meg kell fogalmazni. A stratégia végrehajtásában kiemelt szerepet kapnak az európai városok, amit az EU több dokumentuma is alátámaszt:

A stratégia városi dimenzióját többek között az EU Bizottság által 2011 novemberében publikált Hetedik Előrehaladási Jelentése mutatja be. Az EU Területi Agendája, amely egy sokszínű régiókból álló, befogadó, intelligens és fenntartható Európa felé történő integrált és többszintű megközelítés alkalmazását előirányzó, a tagállamok által elfogadott megállapodás. A fenntartható európai városokról szóló Lipcsei Charta. A miniszteri szinten elfogadott Marseille-i Nyilatkozat, mely többek között alapjául szolgál a Fenntartható Városok Európai Referenciakeretének. A miniszteri szinten elfogadott Toledói Nyilatkozat „Az integrált városfejlesztés értelmezéséről és annak stratégiai lehetőségeiről az intelligens, fenntartható és befogadó városfejlesztésért Európában”. A magyar EU elnökség alatt főigazgatói szinten elfogadott Budapesti Nyilatkozat, amely az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásaival kapcsolatos feladatokat határozza meg.

Az EU 2014-2020 közötti kohéziós politikájában a városfejlesztés támogatható céljait és eszközeit többek között az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap támogatja. Az alapok működésére vonatkozó rendeletek meghatározzák azon ún. beruházási prioritások körét, melyek támogatása az adott alapból lehetséges. A beruházási prioritások a kohéziós politika 11 tematikus céljához vannak hozzárendelve. Az ERFA beruházási prioritásainak mindegyike megvalósítható városi környezetben, a rendelet ugyanakkor kifejezett beruházási prioritásokat határoz meg a városi problémák és lehetőségek kezelésre. Az ezekhez való kapcsolódást is bemutatja jelen dokumentum. A Közösségvezérelt Helyi Kezdeményezések (Fejlesztések) lényege, hogy az érintett helyi közösség által elkészített fejlesztési stratégiát nagy részben önmaga hajtja végre az érintettekből felépülő projekt-menedzsment szervezet révén. Az ITS elkészítése során ez olyan fejlesztések lebonyolításának eszközeként jöhet számításba, ahol jelentős értéke lehet annak, ha a területi jellegű stratégiai célok mentén a helyi közösség választhatja ki a konkrét, praktikusan kisebb méretű fejlesztési projekteket. 11 / 111


Ilyen fejlesztések például a szociális városrehabilitációs jellegű projektek, ahol a lakossági, vállalkozói, közösségi csoportok egyaránt szerves részesei lehetnek a tervezésnek és a megvalósításnak. Ezen projektek a korábbi időszakhoz hasonlóan a Leader helyi akciócsoportjain keresztül tudnak megvalósulni. A LEADER Helyi Akciócsoportok Helyi Stratégiáinak kidolgozása jelen kézirat lezárásakor még tervezés alatt álltak, így azokhoz való kapcsolódás kidolgozása később kerül kidolgozásra.

12 / 111


2. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (a továbbiakban: ITS) elérendő (középtávú) céljait egyrészt a településfejlesztési koncepció jövőképe és az ennek megvalósulása irányába mutató hosszú távú, átfogó céljai foglalják keretbe, másrészt erőteljesen befolyásolják az Európa 2020 stratégiából levezethető fejlesztési irányok: a kohéziós politika 11 tematikus célja és az egyes támogatási alapok (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap) ezen célokhoz illeszkedő ún. beruházási prioritásai. Mivel várhatóan az EU támogatások továbbra is kiemelt – ha nem is kizárólagos - szerepet játszanak majd Putnok Város fejlődésében az elkövetkező 7-8 évben, e beruházási prioritások és a városi célok egymáshoz illesztése fontos eleme jelen stratégiai tervezési folyamatnak. A Településfejlesztési Koncepcióban meghatározott jövőkép és célok meghatározása során többek között az alábbi szempontok is figyelembe vételre kerültek:

az önkormányzatok megváltozott működési körülményei, elsődlegesen a humán közszolgáltatások rendszerének alapvető átalakulása és a megváltozott önkormányzati feladatokból adódó városfejlesztési lehetőségek, illetve kihívások, valamint a Kormány egyértelmű elkötelezettsége arra nézve, hogy alapvetően a gazdaságfejlesztést állítja a 2014-2020-as Európai Uniós fejlesztések fókuszába

13 / 111


2.1.

A jövőkép

Putnok Város Településfejlesztési Koncepciója jelen tervezési folyamat részeként, a 314/2012 Korm. rendelet tartalmi elvárásai szerint készült el. Putnok településfejlesztési koncepciója átfogó fejlesztési célokat határoz meg, amelyek hozzájárul a jövőképben megfogalmazottak realizálódásához. A három átfogó cél kijelöli a város legfontosabb gazdasági, társadalmi, környezeti, műszaki kihívásokra adott válaszait, pozícionálja a várost és kijelöli a legfőbb hosszútávon megvalósítandó céljait. A város jövőképének legfőbb alkotóelemei, pillérei az átfogó célok. 2. ábra: Putnok Város Településfejlesztési Koncepciójának célrendszere

Gömör kapuja

A történeti gömör gazdasági, társadalmi és kulturális integrációja, Putnok térségi szerepkörének erősítése

Foglalkoztatási helyzet javítása

Értékteremtő szociális gazdaságfejlesztés

Gömör-desztináció Turizmusfelesztés ösztönzése Gömör kulturális és természeti örökségre alapozva

Gömör-identitás

Kis és középvállalkozásokat kiszolgáló gazdasági környezet fejlesztése

Városi környezet fejlesztése Természeti és kulturális örökség értékek megóvása, fenntartható hasznosítása Történelmi városmag kulturális, közösségi célú megújítása, járásközponti funkciók fejlesztése Gondoskodó város Városi közszolgáltatások minőségi és környezetbarát fejlesztése

Közösségi megújulás

Lakható város Városi lakókörnyezet minőségi fejlesztése

Forrás: Putnok Város Településfejlesztési Koncepciója, 2015.

Jelen ITS Putnok Város 2020 – 2022-ig elérendő középtávú fejlesztési céljai határozza meg. A célrendszer kialakítását számos tényező befolyásolja: a város fejlesztési koncepciója (annak elsősorban a város által kijelölt hosszú távú és átfogó céljai), másrészt az Európa 2020 stratégiából levezethető fejlesztési irányok. A településfejlesztési koncepció és az ITS célrendszere közötti kapcsolat viszonylag lazább összefüggéseket kell, hogy mutasson, mivel a koncepció alapvetően egy értékrendet határoz meg.

2.2.

A stratégiai fejlesztési célok meghatározása

2.2.1. Városi szintű középtávú tematikus célok (Középtávú Városi Célok) Az 5 ezer és 20 ezer fő közötti lakosságszámú városokat tekintjük kisvárosoknak, míg általánosan elfogadottan a 20 ezer és 100 ezer közötti lakosságszámú városokat tekintjük középvárosoknak. Putnok Város lakosságszáma alapján kisvárosnak minősíthető. Kisvárosok esetében a stratégiai fejlesztési célok integrált jelleggel Középtávú Városi Célok rendszerében rögzítendő. Jellegüket tekintve Putnok Város ITS Középtávú Városi Céljai két típusúak lehetnek:

14 / 111


Tematikus célok: tematikus jelleggel megfogalmazott, de nem szükségszerűen egy-egy ágazatra korlátozódó érvényességű célok a város egészére vonatkozóan Területi célok: A területi célok a település egy vagy több, konkrét, egyenként folytonos vonallal körülhatárolható területén realizálhatóak. Ilyenek lehetnek a város egy vagy több városrészére érvényesek vagy a város területén megtalálható főbb, a fejlesztési elképzelések során kiemelt figyelemben részesülő terület-típusokra (pl. lakótelepek, barnamezős területek, ipartelepítés területei, stb.) érvényes célok.

A stratégia vegyesen is tartalmazhat tematikus és területi jellegű célokat. A Középtávú Városi Célok tehát integrált jellegű célok, olyanok, melyek eléréséhez több tematikus/ágazati jellegű tevékenység koordinált végrehajtása szükséges. A stratégia áttekinthetősége és az ahhoz rendelt források koncentrált felhasználásának segítése érdekében Putnok Város ITS tekintetében 5 Középtávú Városi Cél került rögzítésre, melyek az alábbiak:

Gazdagodó Város

Befogadó Város

Működő Város

Gondoskodó Város

Lakható Város

A versenyképes gazdaság megerősítése, értékteremtő foglalkoztatottság, mikro-kapcsolati súlypontiság, történelmi Gömör gazdasági integrációja

A társadalmi megújulás, életminőség javítása, a társadalmi különbségek csökkentése, identitás-erősítő beavatkozások, Gömör - identitás

Az önkormányzat és feladatellátásainak hatékonyságának minőségi fejlesztése, értékteremtő közmunka program fenntartása, járásközponti funkciók erősítése

A köznevelés - és oktatás fejlesztése, szociális és egészségügyi ellátás fejlesztése

Az épített és természeti környezet védelme, állapotnak javítása és fejlesztése, megújuló energiák arányának növelése

Gazdagodó Város A „Gazdagodó Város” középtávú városi cél a helyi kis- és középvállalkozások fejlesztését célozza. Az alapanyag termelés és élelmiszer-feldolgozás terén kitörési pontot a magasabb hozzáadott értékű, kiemelkedő minőségű termékek előállítása jelenthet, kihasználva a kiváló beltartalmi értékekkel rendelkező alapanyagok által nyújtott lehetőségeket. Felismerve a helyi foglalkoztatásban betöltött jelentős szerepüket, meg kell teremteni a fejlődésre képes mikro- és kisvállalkozások piaci versenyképességének stabilizálásához szükséges feltételeket. A helyi erőforrásokból előállított helyi termékek kiemelkedő gazdasági potenciállal bírnak ezért a fejlesztési stratégia fontos elemét képezhetik. A helyi gazdaságok elérhetik azt az áttörést, hogy a helyben, magas színvonalon előállított és feldolgozott termékeknek jelentős szerepük legyen a piacon. A megerősödéshez a megfelelő marketingtevékenység elengedhetetlen. A város kiváló adottságú mezőgazdasági területeit figyelembe vevő, azt lehetőség szerint megóvó iparterület-fejlesztési/bővülési tervének kivitelezése, a helyi és betelepülni szándékozó vállalkozóknak telephely-fejlesztési lehetőség nyújtásával komoly előrelépést tud elérni. A település alapvetően olyan gazdasági vállalkozásokat kíván támogatni, amelyek magas hozzáadott értékű 15 / 111

Putnok Integrált Településfejlesztési Stratégia tevékenységet folytatnak, foglalkoztatási hatásuk érvényesül, és környezetbarát technológiákat alkalmaznak. A Középtávú Városi Cél a kiszámítható, munkalapú, értéket és hasznot eredményező, valamint takarékos, hatékony és adottságokhoz illeszkedő erőforrás-felhasználásra épülő gazdasági növekedést, fejlődést és jövedelemtermelés biztosítását, leszakadás meggátolását és a helyi foglalkoztatás bővítését eredményezi. A cél eléréséhez a város eszköze a vállalkozásfejlesztést segítő körülmények megteremtése, ezzel a kis- és középvállalkozások megerősítésének segítése. Jelen tervezési periódusban a meglévő gazdaság, ipar bővítése, továbbfejlesztése tervezett, valamint Putnok Városa igyekszik differenciált befektetői kedvezményeket kínáló önkormányzati vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program megerősítésére, az aktuális gazdasági folyamatokhoz igazodni képes, rugalmas rendszer fenntartására. A vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program nemcsak a potens betelepülő vállalkozások, hanem a helyi mikro-, kisés közepes vállalkozások segítését is szolgálja. Szükséges a működési környezet javítása: hiányzó infrastrukturális elemek megvalósítása, meglévők minőségi fejlesztése A több lábon álló (diverzifikált) gazdaság megteremtése a logisztikai iparágak, a kreatív iparágak fejlesztése és differenciált kereskedelmi ellátás erősítése mellett a térségi együttműködéssel az idegenforgalom fejlesztése a cél. Jelen Középtávú Városi Célhoz tartoznak a turisztikai fejlesztések is. A gazdaságfejlesztő fejlesztések humán erőforrás oldalát a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, minőségi képzés (közoktatás, szakképzés, valamint térítéses képzés) és a kutatás teremti meg. Ennek elengedhetetlen részét képezi az oktatásban résztvevők, a lakosság és elsősorban a fiatalok szemléletváltozása, az innováció társadalmi elterjesztése, valamint az ezt szolgáló infrastruktúra fejlesztése. A helyi gazdasági szereplők együttműködésének, hálózatosodásának támogatása, segítése elengedhetetlen. A hagyományosan szegény, ipari hagyományokkal kevésbé rendelkező vidéki térség számára jelentős kiugrási lehetőség lehet a turizmus fejlesztése, amely egyrészt jövedelmet teremt az ebből élők számára, másrészt multiplikátor hatása révén a turizmust kiszolgáló ágazatok (pl. kézművesség, szálláshely és vendéglátás) számára is többletbevételt jelent. A turisztikai adottságok kihasználása (vendégbarát kiépítése, programok megszervezése, megismertetése) elősegíti a turisztikai vendégforgalom és a tartózkodási idő növekedését, ami a turisták nagyobb és hosszabb költési hajlandóságával párosul. Jelen Középtávú Városi Cél értelmezési keretéhez tartozik a történelmi Gömör gazdasági integrációjának erősítése és a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok erősítése.

Befogadó Város Cél az alacsony státuszú, telepszerű lakhatási körülmények között élő marginalizált csoportok mobilizációjának és lakhatási körülményeinek javítása. A szegregátumok esetében a lakhatási körülményeket javítani kell, a lakások felújításával és a komfortfokozatuk emelésével. Az érintett településrészek közszolgáltatási, gazdasági-, és egyéb funkciókkal való ellátottságát emelő infrastrukturális fejlesztések szükségesek (épületek, utak, járdák, zöldfelületek stb. építése, felújítása). A társadalmilag leromlott területek esetében kiemelten fontos az érintett, zömében roma lakosság szociális kohéziójának az erősítése. Ezt a közösségformálást erősítő terek, létesítmények és kulturális intézmények fejlesztése szolgálja. Fontos, hogy komplex programok szükségesek, melyek infrastrukturális és soft elemeket ötvöző fejlesztéseket foglalnak magukba, egymás hatását erősítve járulnak hozzá a lakosság szegregálódása és a településrészek leszakadásának az enyhítéséhez. A társadalmi integráció és a rehabilitáció egyik kulcskérdése, hogy a hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci esélyeit javítani kell egy magasabb képzettségi szint vagy egy keresettebb szakma megszerzésével. 16 / 111

Putnok Integrált Településfejlesztési Stratégia A helyi lakosság identitásának növelése hosszú távon a civil szféra erősödését eredményezheti, amely jótékony hatással lehet a helyi gazdaság versenyképességére. A civil szervezeteknek törekedniük kell a civil társadalom fejlődésére, szerepet kell vállalni a helyi közösségek megerősítésében, az ehhez elengedhetetlenül szükséges emberi kapcsolatok kialakításában; közösségfejlesztéssel, közösségi munkával erősíteni kell a társadalmi kohéziót, a helyi identitást; közre kell működniük a helyi kulturális és természeti örökség közös gondozásában, a hagyományok ápolásában, a helyi tudás megőrzésében és átörökítésében. Ezeken túl aktívan rész kell, hogy vegyenek környezetük fejlesztési elképzeléseinek kialakításában is. A város már évek óta rendelkezik a hagyományokra épülő fesztivál programokkal. Ezen események tematikus programcsomaggá történő átalakításával elérhető a társadalmi kohézió erősítése, szélesítése. A térségi együttműködések kialakítása és ösztönzése turisztikai és gazdasági hasznot jelent a település számára.

Működő Város A „Működő Város” Középtávú Városi Cél az önkormányzatok feladatellátás hatékonyságának további növelését célozza. A lakossági szolgáltatások szinten tartása, fejlesztése a putnokiak és a járási lakosok elégedettségi szintjét növelik. Az intézményrendszer struktúrájának fenntartása mellett szükséges az e-közügyintézés fejlesztése. Putnok Város Önkormányzata a jelentős közfoglalkoztató, így szükséges a közmunka értékteremtő képességének növelése, így hozzájárulva a munkahelymegőrzéshez. Kiemelten fontos a történelmi Gömör integrációjának folytatása, így jól működő gazdasági, társadalmi célú nemzetközi és testvérvárosi kapcsolatok ápolása, fejlesztése valamint a Sajó - Rima Eurorégióban betöltött feladatok erősítése. Az önkormányzat stabil pénzügyi helyzetének további fenntartása elengedhetetlen. A demokratikus helyi kormányzás a jó kormányzást (demokratikus döntéshozatalt, a döntés előkészítésben való közösségi részvételt, a konszenzusra való törekvést) és a közösség fenntartható fejlődés melletti elkötelezettségét jelenti. A település korszerű infrastruktúrájú, minőségi közszolgáltatásokkal rendelkezik. A következő fejlesztési periódusban nem ezeknek a közszolgáltató rendszereknek a kiépítése, infrastrukturális korszerűsítés, hanem minőségi fejlesztése, ügyfélbaráttá tétele lesz a cél. Erre alapozva egy szolgáltató és gondoskodó város víziója fogalmazódik a következő fejlesztési periódusban, ahol a városi közszolgáltatások ügyfélbarátok és szolidárisak. A városi lakosság magasabb szintű bevonása szükséges a településfejlesztés folyamatába. A fejlesztések intenzívebb társadalmasításával a lakosság adott beavatkozásokkal kapcsolatos elfogadása is nő. A civil szféra szereplőivel szükséges intenzívebb kapcsolattartás, érintettség estén adott beavatkozás tervezési folyamatainak bevonásával, a megvalósítás során aktív résztvevőként való pozicionálással erősödik az önkormányzati vezetés és a lakosság kapcsolatának minősége. A demokratikus helyi kormányzás feltételezi, hogy az önkormányzat lehetőségeihez képest járuljon hozzá a civil szervezetek és az egyházak működési feltételeinek biztosításához.

Gondoskodó Város Putnok Városa központi szereplőként kiterjedt szociális és egészségügyi ellátórendszer működtetését biztosítja. A rászoruló lakosság számának emelkedése a központi finanszírozás problémái miatt is szükségesek a fejlesztések. Megkerülhetetlen a kapacitás bővítése és a meglévő intézmények 17 / 111

Putnok Integrált Településfejlesztési Stratégia folyamatos felújítása. A feladatot egyrészt magasabb szintű elvárások kötelezettségként jelenítik meg, másrészt a növekvő igények a lakosság magasabb szintű ellátásának szempontjából teszik fontossá. A város kezelésében lévő egészségügyi intézményrendszer megfelelő egészségügyi ellátást biztosít, azonban tárgyi feltételei fejlesztésre szorulnak. Fontos mindamellett, hogy az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése a szociális ellátórendszerrel összhangban történjen meg. Kiemelten fontos terület ezen kívül a fiatalkorúak bűnmegelőzéséhez, valamint a hátrányos helyzetű csoportok védelméhez kapcsolódóan a prevenció és a családvédelem erősítése, szorosan kapcsolódva az egyházi és közösségi kezdeményezésekhez. Az oktatás intézményrendszerének infrastrukturális és tartalmi megújítása is szükségessé vált. Az általános iskolák infrastruktúrájának fejlesztése, oktatási kínálatának bővítése (pl. gimnáziumi osztályok, új szakok indítása) elengedhetetlen a tanulók helyben tartása érdekében és az iskolából való lemorzsolódás mérséklésére. A lakosság egészségügyi állapotának javítása a prevenció és egészségmegőrző programok, szemléletformálási akciók megtartásával is segítendő, az egészségügyi szféra és civil szervezetek bevonásával A fiatalok szabadidejének hasznos eltöltését és az egészséges életmódra való nevelést segíti a kormányzati támogatással tanuszoda építése, a gokart-pálya építése, illetve a már meglévő sportintézmények felújítása valamint sportrendezvények szervezése. A művelődés, társadalmi kapcsolatok erősítése, a társadalmi kohézió erősítése hagyományőrző közösségi programok szervezésével, erre alkalmas terület biztosításával, kulturális rendezvények szervezésével tervezett.

Lakható Város Biztosítani kell az európai (és egyben nemzeti) ökológiai hálózat folytonosságát annak érdekében, hogy a biológiai és tájképi sokféleség, továbbá az ökológiai rendszerek működőképessége fenntartható legyen. Teljes értékűvé a város zöldfelületi rendszere akkor válik, ha a belterületi zöldfelületek és a meglévő ökológiai hálózat tömbszerűen és szigetszerűen elhelyezkedő elemei az ökológiai folyosókon és zöldfolyosókon keresztül összekapcsolásra kerülnek. Természeti értékekben gazdag területeken, tájképileg védendő területeken a területhasználat tervezésekor, épületek, építmények elhelyezésekor a természeti értékek védelmének, a tájkarakter megőrzésének elsőbbséget kell biztosítani. A rendezési tervekben le kell határolni tájképvédelmi vagy látványvédelmi területeket, és védelmüket biztosító előírásokat, rendezési és intézkedési feladatokat meg kell határozni. A fenntartható fejlődés szempontjából kedvező, ha a város beépítése intenzív, megfelelő sűrűségű, minél kisebb területet foglal el, minél több a természeti környezet, minél kevesebb az épített. Ez esetben a város működése is gazdaságosabb, a környező értékes mezőgazdasági területek hozzájárulnak a város gazdaságának kiegyensúlyozottságához, a megkímélt természeti terület lehetőséget biztosít a város lakói számára a rekreációhoz, a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Energiatakarékos területfelhasználás során a kompakt város elvének érvényesítése elengedhetetlen. A felhagyott, barnamezős és/vagy funkcióvesztett területek revitalizációja előnyben részesítendő a zöldmezős beruházásokkal szemben. Szükséges, hogy a településfejlesztés során a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodás igénye megjelenjen. Az önkormányzati ingatlan-stratégia erősítésével az energiatakarékos területfelhasználás szempontjait az önkormányzat hatékonyabban érvényesítheti. A stratégiai cél keretében a közszolgáltatást nyújtó intézmények energiahatékonyságának fokozása, épületgépészeti rendszerének energetikai célú korszerűsítése, a megújuló energiaforrások részarányának növelése jelenik meg. Az uniós célok és elvárások, s ezzel összefüggésben a rendelkezésre álló források, és a környezet állapotával szemben erősödő általános társadalmi 18 / 111

Putnok Integrált Településfejlesztési Stratégia elvárások az energiagazdálkodást a fejlesztések fókuszába állítják. Az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás, a fenntarthatóság szempontjai, az energiafüggőség csökkentésére való törekvés érdekében Putnok tovább kívánja növelni az energiafelhasználásán belül a megújuló energia részarányát. A megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés elősegítése európai uniós és országos szinten is kiemelt jelentőséggel bír. - A közvilágítás korszerűsítése energiatakarékos izzók beszerzésével. - Folytatandó a panelprogram. - A közterületek állagának megóvása, fejlesztése (járdaépítések, utak felújítása, csapadékvízelvezető rendszer folyamatos fenntartása, tisztítása, áteresz építések) - Alakosság biztonságérzetét növeli és a higiénia megteremtését célozza az állatmenhely kialakítása Putnokon.

2.2.2. Városrészi szintű területi célok Putnok Város tekintetében városrészi célok rögzítése nem indokolt, jelen ITS városrészi szintű célokat nem azonosít be.

19 / 111

Putnok INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

2.2.3. A Településfejlesztési Koncepció és az Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú Városi Céljainak összefüggése

Jövőkép

3. ábra: A Településfejlesztési Koncepció és az Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú Városi Céljainak összefüggése

JÖVŐKÉP

Átfogó célok Középtávú városi célok (stratégiai célok)

középtávú stratégia (ITS)

Koncepció

Foglalkoztatási helyzet javítása Kis és középvállalkozások at kiszolgáló gazdasági környezet fejlesztése

Értékteremtő szociális gazdaságfejlesztés

Gazdagodó Város

Gömör kapuja A történeti Gömör gazdasági, társadalmi és kulturális integrációja, Putnok térségi szerepkörének erősítése

Gömördesztináció Turizmusfelesztés ösztönzése Gömör kulturális és természeti örökségre alapozva

Befogadó Város

Városi környezet fejlesztése Gondoskodó város Lakható város

Gömör-identitás

Közösségi megújulás

Működő Város


20 / 111

Városi közszolgáltatások minőségi és környezetbarát fejlesztése

Városi lakókörnyezet minőségi fejlesztése

Gondoskodó Város

Történelmi városmag kulturális, közösségi célú megújítása, járásközponti funkciók fejlesztése

Természeti és kulturális örökség értékek megóvása, fenntartható hasznosítása

Lakható Város


2.3.

Az Európai Unió tematikus célkitűzései és a Középtávú Városi Célok közötti összefüggések bemutatása

Az Európai Unió 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politika megvalósítását szolgáló rendelet határozza meg azt a 11 ún. tematikus célkitűzést, amelyek elérésének támogatásával a kohéziós politika hozzájárul az Európa 2020 stratégia céljaihoz, s amelyek egyben a támogatáspolitika alapját is képezik. A tematikus célokon belül a fejlesztési beavatkozásokat beruházási prioritásokhoz kell rendelni az operatív programokban, melyek végrehajtásának sikerességét mutatókkal mérik. A 11 tematikus cél az alábbi: 1. A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; 2. Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása; 3. A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúraágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása; 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és –kezelés előmozdítása; 6. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; 7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; 10. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás; 11. Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. Putnok Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Középtávú Városi Céljai a következő táblázatban foglaltaknak megfelelően kapcsolódnak az Európai Unió 2014-2020-ra vonatkozó kohéziós politika megvalósítását szolgáló 11 tematikus célkitűzéshez. Az EURÓPA 2020 stratégia a tematikus célokon belül a fejlesztési beavatkozásokat beruházási prioritásokhoz rendeli.

21 / 111

Putnok INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 1. táblázat: A Stratégia Középtávú Városi Céljainak és kapcsolódó EU tematikus célok összefüggése

Középtávú Városi Cél

Gazdagodó Város

Működő Város

Lakható Város Befogadó Város

Gondoskodó Város

Kapcsolódó EU-s tematikus célok

Kapcsolódó beruházási prioritás

3. A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra- ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása; 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése;

A termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló fejlett kapacitás megteremtésének és kiterjesztésének elősegítése.

6. A környezetvédelem és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása; 7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 6. A környezetvédelem és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása; 6. A környezetvédelem és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása; 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; 10. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás;

A foglalkoztatás-barát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése révén, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint a konkrét természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását.

Alap

ERFA (ETE)

A kulturális és természeti örökség védelme, elősegítése és fejlesztése.

ERFA (ETE)

Környezetbarát és alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek kifejlesztése és a fenntartható városi mobilitás elősegítése, beleértve a folyami és a tengeri közlekedést, a kikötőket és a multimodális összeköttetéseket.

ERFA (ETE), KA

Az infrastrukturális létesítményekben – többek között a középületekben – és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása.

ERFA (ETE), KA

A vízgazdálkodási ágazat jelentős beruházási szükségletének kielégítése az uniós környezetvédelmi vívmányok (acquis) követelményeinek teljesítése érdekében.

ERFA (ETE), KA

A városi környezetfejlesztést célzó intézkedések, ideértve a rozsdaövezetek helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is (KA - + a szennyezett talajú területek helyreállítása).

ERFA (ETE), KA

A városi és falusi területek és az ott élő rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása. A társadalom peremére szorult közösségek – például a romák – integrációja. Aktív befogadás különösen a jobb foglalkoztathatóság érdekében.

ERFA (ETE) ESZA

Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása, beleértve a szakoktatás és -képzés színvonalának a javítását, a munkahelyi tanulási és a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek, mint pl. a duális oktatási rendszerek kialakítását és továbbfejlesztését. Forrás: saját szerkesztés

22 / 111

ESZA


2.4.

Területi Operatív Programok rendszeréhez való kapcsolódás

Jelen Integrált Településfejlesztési Stratégiában (ITS) rögzített projektek jelentős része a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) finanszírozásában megvalósítandó. Jelen Stratégiában rögzített, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) finanszírozásában megvalósuló projektek tekintetében a Borsod – Abaúj – Zemplén Megye Integrált Területi Programja követelményrendszerének vizsgálata jelen dokumentum 5.3. fejezetében történik. A Területi Operatív Programok rendszeréhez való kapcsolódás szemléltetésének egyik leghatékonyabb eszköze az Operatív Programban meghatározott eredmény indikátorokhoz való hozzárendelése a kitűzött céloknak. 2. táblázat: A Stratégia célrendszeréhez rendelt eredményindikátorok Indikátor Eredmény indikátor megnevezése Középtávú Városi Cél mértékegysége %

Gazdagodó Város

milliárd Ft

Gazdagodó Város

%

Gazdagodó Város

Elégedettség a települési környezet minőségével

pontérték (1-10)

Lakható Város

Vállalkozási aktivitás a kevésbé fejlett régiókban

db/lakosság

Gazdagodó Város

PJ/év

Lakható Város

KMR és a kevésbé fejlett régiók közszféra adatai nélkül számított foglalkoztatási rátáinak (20-64 évesek) különbsége Külföldi és belföldi turisták költése A 25-40 éves női népességen belül a foglalkoztatásban lévő nők aránya

A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség a teljes bruttó energia-fogyasztáson belül

Befogadó Város

Gondoskodó Város

Intézmények száma, amelyekben nőtt a látogatottság a program előtti időszakhoz képest

db

Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya %

%

Működő Város

Szociális városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma

fő

Gondoskodó Város

Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma

fő

Befogadó Város


A beavatkozások várható megvalósulását összességében a 7.5. fejezetben felsorolt indikátorok számszerűsítik. Az egyes beavatkozások vonatkozásában a releváns indikátorok körét, célértékeit és a célelérés időpontját a projektszintű dokumentációk (ITP, megvalósíthatósági tanulmány, pályázati dokumentáció, stb.) definiálják a részletes műszaki tartalom ismeretében. A mutatók mérésére évenkénti rendszerességgel kerül sor az Operatív Programokban meghatározott Indikátor definíciós adatlapokban előírt módszertan szerint (indikátor számítási módja, mutató forrása, stb.). Az Önkormányzat a saját maga által meghatározott indikátorokra egyedi mérési módszertant határoz meg. Az indikátorok nyomon követésén alapuló monitoring rendszer működtetését szintén a dokumentum 7.5. fejezete mutatja be.

23 / 111


3. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK Putnok Város Településfejlesztési Stratégiája (ITS) a megvalósítást szolgáló beavatkozások tekintetében az akcióterületi megközelítést is mint a továbbiakban is fontos – és az eddigi értékelések eredményei szerint is sikeres – eszköze a források koncentrált felhasználásának és ajánlott keretét képezi a magánszféra fejlesztésekbe való bevonásának, de az ITS keretében nem kizárólag az akcióterületeken végrehajtandó projekteket azonosít be. Jelen Stratégia az alábbi négy típusú projektcsoportot alkalmaz: Kulcsprojektek A kulcsprojektek azok a tervbe vett fejlesztések, melyek alapvető feltételét képezik valamely (akár több) Középtávú Városi Cél elérésének, tehát, ha a projekt nem valósul meg, valamelyik cél nem vagy csak kismértékben érhető el. A kulcsprojekt megvalósulása előfeltétele egyéb tervezett fejlesztések megvalósulásának vagy azok hatásai érvényesülésének. Jelen dokumentumban a beazonosíthatóság érdekében a kulcsprojekteket az alábbi módon jelöljük:

Hálózatos projektek (egymással összehangolt, térben kapcsolódó projektek) A hálózatos projekt - több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemből áll, - a város egészére vagy annak jelentős részére kiterjed, - a projektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik. Jelen dokumentumban a beazonosíthatóság érdekében a hálózatos projekteket az alábbi módon jelöljük: Akcióterületi projektek (térben koncentrált és egymással összehangolt projektek) Az egybefüggő vonallal körülhatárolt akcióterületen végbemenő fejlesztések - egymással szinergikus hatást fejtenek ki, az egyes projektelemek segítik más projektek megvalósulását illetve hatásának kiteljesedését - az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra, - volumenük, így várható hatásuk is legyen akkora, hogy érzékelhető változást idézzenek elő az akcióterületen. Jelen dokumentumban a beazonosíthatóság érdekében az akcióterületi projekteket az alábbi módon jelöljük: Egyéb projektek A projektek sorszámozása nem jelent priorizálás sorrendet. Jelen tervdokumentáció készítésével párhuzamosan zajló megyei Integrált Területfejlesztési Program (ITP) keretében rögzített projektek esetében használja jelen dokumentum az azonos sorszámokat, a két dokumentum közötti összhang megteremtése érdekében. Jelen dokumentumban a beazonosíthatóság érdekében az egyéb projekteket az alábbi módon jelöljük: Egyes projektek jelöléskor a kapcsolódó Középtávú Város Célhoz rendelt színkóddal látjuk el.

24 / 111


A Középtávú Városi célok és a projektek logikai összefüggése 4. ábra: A Középtávú Városi célok és a projektek logikai összefüggése

Középtávú városi cél

Akcióterületi projektek

B1

B2

B3

B4

B5

KULCS projektek

B7

B8

B9

B10

B11

B12

B13

P1

K1

K2

K3

K4

2

4

B1

B2

B3

B4

B5

B7

B8

B9

B10

B11

B1

P1

B2

K1

B3

K2

B4

K3

B5

2

B7

B8

B9

B10

B11

B1

P1

B2

K1

B3

K2

B4

K3

B5

B7

B8

B9

B10

B11

B1

P1

B2

K1

B3

K2

B4

K3

B5

B7

B8

B9

B10

B11

P1

K1

K2

K3

6

7

8

9

10

11

12

14

15

16

17

20

21

22

23

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

19

20

21

22

23

1

2

3

4

5

6

3

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

19

5

20

21

22

23

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

19

20

21

22

23

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

19

K4

B6 2

3

B12 5

K4

B6 2

3

B12 5

K4 20


25 / 111

21

22

23

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

19

B12

4 B13

3

2

1

Lakható Város

5

13

5

4 B13

4

B6

1

Gondoskodó Város

3

K4

4 B13

2

B12

1

Működő Város

3

5

4 B13

1

B6 1

Befogadó Város

Egyéb projektek

B6 1

Gazdagodó Város

Hálózatos projektek


3.1.

Akcióterületen megvalósuló fejlesztések meghatározása, pénzügyi terve

A korábbi Integrált Városfejlesztési Stratégia keretében eddig szinte kizárólagosan alkalmazott akcióterületi megközelítés a továbbiakban is fontos – és az eddigi értékelések eredményei szerint is sikeres – eszköze a források koncentrált felhasználásának, és ajánlott keretét képezi a magánszféra fejlesztésekbe való bevonásának is, de jelen Integrált Településfejlesztési Stratégia keretében nem kizárólag az akcióterületeken végrehajtandó projekteket kerülnek megjelenítésre. Putnok Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájában a város akcióterületei - Putnok kisvárosi mivolta miatt - megegyeznek a Megalapozó Tanulmányban rögzített városrészekkel. A városrészek kijelölését alapvetően az általános és a városrészi szintű helyzetfeltárás eredményei határozták meg. Az akcióterületi projektek térben koncentrált és egymással összehangolt projektek, ahol térben is koncentráltan végbemenő fejlesztések vannak jelen és megfelelnek az alábbi elvárásoknak: - egymásra szinergikus hatást fejtenek ki, az egyes projektelemek segítik más projektek megvalósulását illetve hatásának kiteljesedését - az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra, - volumenük, így várható hatásuk is legyen akkora, hogy érzékelhető változást idézzenek elő az akcióterületen. Putnok Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának (ITS) elkészítésekor a városrészek lehatárolása a Megalapozó tanulmányban és a Településfejlesztési koncepcióban meghatározott módon történt. Putnok Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájában megjelenő településrészek teljesen egészében megegyeznek a Településfejlesztési Koncepcióban és a Megalapozó Vizsgálatban meghatározott településrészekkel. Putnok Város Önkormányzata városfejlesztési tevékenysége során arra törekszik, hogy az EU által finanszírozott, elérhető legtöbb támogatási forrást mozgósítani tudja a város kiegyensúlyozott fejlődése érdekében. Az önkormányzat célja a városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projektek maradéktalan végrehajtása – ezáltal a városon belüli területi különbségek csökkentése. Mindezek mellett a konkrét, gyakorlati beavatkozásokat térbelileg központosítottan, földrajzilag jól körülhatárolható területeken kell végrehajtani a valódi hatásosság érdekében. Ennek megfelelően a városfejlesztés során a tevékenységeket akcióterületekre kell összpontosítani, amelyek a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. Az akcióterület olyan fizikailag összefüggő terület, melyen térben koncentráltan, egymással összehangolva valósulnak meg projektek. Az összehangolás a projektek tartalmára, és a megvalósítás ütemezésére, a különböző szereplők közötti együttműködésre egyaránt kiterjed. A fejlesztési akcióterületek kijelölése során figyelembe vettük az Integrált Városfejlesztési Stratégiában korábban kijelölt akcióterületeket, és elemeztük az abban foglalt akcióterületeken tervezett fejlesztési célok megvalósulását. Továbbá az alábbi alapelvek is érvényesítésre kerültek a kijelölésnél:

az akcióterületek teljesítsék legalább a minimálisan előírt követelményeket az ellátandó funkciók tekintetében; az akcióterületek kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak; az akcióterületek megjelenésükben minél homogénebbek, térbelileg pedig koncentráltak legyenek;

26 / 111


funkcionális szempontból az akcióterületek egy egységet alkossanak úgy, hogy a funkcióváltásra és a bővítésre megfelelő helyszínt kínáljanak; a kijelölt akcióterületen a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke mobilizálásával.

A fenti alapelveket megvizsgálva az akcióterületek esetében nem tértünk el a rendelkezésre álló, és tervezési előzménynek számító Integrált Városfejlesztési Stratégiában megjelölt akcióterületektől, amely a városrészi lehatárolásokat tekintette akció területnek. Az integrált településfejlesztési stratégiájának akcióterületei úgy kerültek kijelölésre, hogy ezeken a területeken, intenzív módon lehessen érvényesíteni a Településfejlesztési Koncepcióban megjelölt hosszú távú tematikus részcélokat, illetve jelen Stratégiában az ebből származó általános középtávú célokat. Mindezeken túl Putnok méretéből fakadóan sem indokolt kisebb akcióterületek lehatárolása, hiszen az egy városrészre eső célok nem bonthatóak le hatékonyan ennél kisebb területi egységekre. A fent leírtaknak megfelelően a várost 4 különálló akcióterületre bontottuk, a településen a következő fejlesztési akcióterületeket határoltuk le: 1. 2. 3. 4.

Belváros Lakóövezet 1 – panel Lakóövezet 2 – kertváros Külterület

Putnok városrészei hézag- és átfedés-mentesen fedik le a város közigazgatási területét. A városrészekre osztás a szerkezeti terven, valamint a városrészek jelenlegi és tervezett funkcióin alapul. A fejlesztési beavatkozások nagy része a település által a Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Területfejlesztési Programhoz kapcsolódó projektgyűjtés keretében kerültek meghatározásra, a következő táblázat ezeket mind tartalmazza. A település az alábbiakon kívül még számos projekt ötlettel rendelkezik, de a táblázatok csak a megfelelő előkészítettséggel rendelkező fejlesztési lehetőségeket tartalmazzák (pl.: rendelkezik megvalósíthatósági tanulmánnyal, engedélyes tervvel, árajánlatok bekérése megtörtént). Ezen projektek megvalósítása nem igényli a település rendezési tervének módosítását, mivel a rendezési terv már ezen fejlesztési lehetőségek figyelembevételével került módosításra. A projektek ütemezésénél figyelembe vettük, hogy mennyire előkészítettek, mennyire alkalmasak a kidolgozottságuk alapján pályázat benyújtására, illetve a rendelkezésre álló támogatási forrásokat és az önrész mértékét is. A vállalkozói fejlesztési elképzeléseket a lenti táblázatok nem tartalmazzák, erre vonatkozóan a település nem rendelkezik információval. A települési önkormányzat törekszik a magánbefektetőkkel való szervezett és strukturált együttműködésre. Putnok városrészeinek részletes bemutatása Putnok Város Integrált Településfejlesztési Stratégia Megalapozó Tanulmány 3.3.1. fejezeteiben találhatóak.

27 / 111

Putnok INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 1. térkép: Putnok városrészi / akcióterületi lehatárolása


1 2 3 4

Jelmagyarázat: Belváros Lakóövezet 1 - panel Lakóövezet 2 - kertváros Külterület

28 / 111


3.1.1. Belváros Akcióterületen tervezett fejlesztések meghatározása

Belváros Az akcióterület (városrés) lehatárolása:

A Szkala Bertalan út és a Bajcsy-Zs. út kereszteződésétől a Rákóczi F út és a Kossuth Lajos út kereszteződéséig Serényi László tér Posta köz Mohos sétány Serényi Béla út eleje (a 26. sz. főút felőli része) Tompa Mihály út eleje (26. sz. főút felőli része) Petőfi út Ady E. út kereszteződéséig Rákóczi út Ady E. út kereszteződéséig

A „Belváros” városrész részletes bemutatása Putnok Város Integrált Településfejlesztési Stratégia Megalapozó Tanulmány 3.3.1. fejezeteiben találhatóak.

29 / 111


3. táblázat: Belváros Akcióterület akcióterületi projektjei

Projekt kódja

B1

Projekt címe

Idősek otthona bentlakásos részének felújítása Putnokon

Forrást biztosító Operatív Program

TOP

OP releváns intézkedése

OP releváns tevékenysége

Projekt rövid leírása

Becsült költség (mFt)

4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

4.2 Szociális alapszolgálatok bővítése, fejlesztése (önkormányzati feladatok: nappali, szociális ellátások: házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres hálózat )

Ápolást, gondozást nyújtó intézmény, Idősek Otthona bentlakásos részének felújítása.

166,2

B2

Egészségház gyógyítómegelőző tevékenység fejlesztése Putnokon

TOP

4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

4.1 Újonnan épített vagy fejlesztett orvosi rendelő (háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos, védőnőszolgálat)

B3

Fiatal házasok lakása/Fecske lakások kialakítása Putnokon

TOP

4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja

4.3 Leromlott városi területek rehabilitációja (szociális városrehabilitáció)

B4

Putnok Város Önkormányzatának, Városháza épületének légtechnikai felszerelése

TOP

2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés

B5

Belvárosi Művelődési Központ légtechnikai felszerelése

TOP


30 / 111

2.1 Településfejlesztés (városszerkezet és vonzó környezet kialakítása, belterületi csapadékvízelvezetés, szemléletformáló akciók) 2.1 Településfejlesztés (városszerkezet és vonzó környezet kialakítása, belterületi csapadékvízelvezetés, szemléletformáló akciók)

Az Egészségház szolgáltatási színvonalának javítása. A településen élő lakosok egészségmegőrző szolgáltatásának infrastrukturális fejlesztése, javítása. Műszerek, eszközök, várótermi bútorok beszerzése. A kor követelményeihez mérten korszerűsítés, önkormányzati bérlakások biztosítása a helyben élő fiatal párok, házaspárok számára, megakadályozván a fiatalok városból való kivándorlását. Az épület teljes körű külső-belső felújítása, energetikai korszerűsítése. Az Önkormányzati tulajdonban lévő, évszázados múlttal rendelkező Városháza épületének légtechnikai felújítása, az épületben dolgozók számára megfelelő munkafeltételek biztosítása, a kor műszaki követelményeinek való megfelelése Az Önkormányzati tulajdonban lévő épületének légtechnikai felújítása, az épületben megrendezett rendezvények, konferenciák résztvevői számára a kor műszaki követelményeinek jobb megfelelése.

41,4

93

7,5

7,5


Projekt kódja

Projekt címe




Projekt rövid leírása Helyi és környező településen élő fiatalok és idősebb korosztály, valamint turisták számára lehetőséget nyújtani a szabadidő hasznos eltöltésére, valamint autós sportba való bekerülés elősegítése. Egy db aszfaltos GO-KART pálya építése hozzá kapcsolódó kiszolgáló egységgel Teljes körű külső – belső felújítás, nyílászárók cseréje, fűtési rendszer korszerűsítése, az épülethez tartozó garázsok felújítása, tetőfelújítás, az épület teljes körű akadálymentesítése, bútorbeszerzés


B6

Sport- és Szabadidős tevékenység biztosítása - GOKART pálya kialakítása Putnokon

TOP

1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés

1.2 Turizmusfejlesztés már létező attrakcióhoz kapcsolódva

B7

Putnoki Mentőállomás épületének infrastrukturális felújítása

később kerül meghatározásra



B8

Meglévő önkormányzatai vendégház alsó szintjének teljes felújítása, vendégszobákká való átalakítása és felső szintjének renoválása


EMVA VP LEADER


Az ide látogató vendégek, turisták számára megfelelő színvonalú szálláshelyek kialakítása új bútorok, berendezési tárgyak beszerzésével

74,93

B9

Települési leszakadási folyamatok megfordítása (Közösségi ház szolgáltatásfejlesztése)

EFOP

EFOP 2.2. A társadalmi együttműködést szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése




B10

A református templom rekonstrukciója és bekapcsolása a vallási turisztikai vonalakba

TOP / GINOP / VP





31 / 111

142,5

65


Projekt kódja

Projekt címe






B11

Serényi kastély turisztikai célú fejlesztése

GINOP





B12

Belvárosban üzletsor (szolgáltató ház) építése,

TOP / GINOP / VP



kiskereskedelmi egységek számára megfelelő kialakítású, a városképbe illeszkedő szolgáltatóház építése (fizikai inkubáció)


B13

Gömör áruház bejáratának rekonstrukciója, akadálymentes kialakítása, homlokzati felújítása

GINOP






32 / 111


3.1.2. Lakóövezet 1. - panel Akcióterületen tervezett fejlesztések meghatározása Lakóövezet 1. - panel Az akcióterület (városrés) lehatárolása:

Széchenyi István tér Bányász tér Mátyás király tér

A „Lakóövezet 1. - panel” városrész részletes bemutatása Putnok Város Integrált Településfejlesztési Stratégia Megalapozó Tanulmány 3.3.1. fejezeteiben találhatóak.

33 / 111


4. táblázat: Lakóövezet 1. - panel Akcióterület akcióterületi projektje

Projekt kódja

P1

Projekt címe

Leromlott városi területek rehabilitációja II. ütem






TOP


4.3 Leromlott városi területek rehabilitációja (szociális városrehabilitáció)

Élhetőbb város létrehozása, lakosságmegtartó funkció növelése. A településen működő térfigyelő rendszer bővítése, parkok, közterületek, játszóterek, parkoló felújítása, épületek homlokzati felújítása.

500


34 / 111


3.1.3. Lakóövezet 2. - kertváros Akcióterületen tervezett fejlesztések meghatározása Lakóövezet 2. - kertváros Az akcióterület (városrés) lehatárolása:

Bajcsy - Zs. E. út Temető út Serényi Béla út Tompa M. út Mikszáth Kálmán utca Kígyó út Zsarnai út Csokonai út Fürdő út Dózsa Gy. út Zrínyi M. út Hunyadi J. út Kossuth Lajos út Dienesfalvi út Gárdonyi út Jókai út Móricz Zs. út Péczeli J. út

Kölcsey F. út Bányász út Arany János út Balogh Béla út Bartók Béla Rákóczi F. u Puskás Ferenc út Petőfi út Tóth Ede út Thomori P. út Thököly I. út Ady E. út Andrássy D. út Szkala B. út Huszár út Pást út Határ út Sajó út

Erdélyi út Akácos út Gömöri út Báthory I. út Vásártéri út Táncsics M. út Héti út Pogonyi út Pokaj út Rózsadomb út Fancsal út Berkenye út Árpád vezér út Lehel vezér út Molnár út Zúgó út Bem József tér (Bánya telep)

A „Lakóövezet 2. - kertváros” városrész részletes bemutatása Putnok Város Integrált Településfejlesztési Stratégia Megalapozó Tanulmány 3.3.1. fejezeteiben találhatóak.

35 / 111


5. táblázat: Lakóövezet 2. - kertváros Akcióterület akcióterületi projektjei

Projekt kódja

Projekt címe



K1

Leromlott városi területek rehabilitációja III. ütem

TOP


K2

Állatmenhely kialakítása Putnokon

VP


K3

Pálma forrás és pihenő részének teljes körű rekonstrukciója

VP


K4

Gömör kapuja (városkapu) városkapu délen és északon a 26. úton

TOP

TOP 2.1. / TOP 2.2.



A város periféria területeinek felzárkóztatása, 4.3 Leromlott városi kedvezőbb városkép kialakítása. A régi Bánya telep területek rehabilitációja felújítása, parkok, közterületek megújításával és (szociális térfigyelő rendszerrel. Az itt lévő Bányász városrehabilitáció) Művelődési Ház komplex felújítása. A lakókörnyezet biztonsága érdekében a gazdátlan, elkóborolt állatok elhelyezésére, később kerül korszerű, állategészségügyi követelményeknek meghatározásra megfelelő állatmenhely létrehozása x db kenel kialakításával, állatorvosi szoba működtetésével, tetemégető kemence beszerzésével. A forráshoz érkező vendégek számára rendezett és kulturált pihenő hely kialakítása Faház, 1 db nagy szaletli építése, 6db 10 személyes rönk ülőgarnitúra, 3 db lakattal zárható szemetes később kerül tároló, 10 db rönk virágláda beszerzése, ill. meghatározásra kihelyezése és ezek kihelyezéséhez kapcsolódó föld – és betonozási munkák, valamint a forrás rekonstrukciója és az abból eredő patak pihenő részén folyó szakaszának mederrendezése



36 / 111



500

500

10



3.2.

Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz

3.2.1. Kulcsprojektek meghatározása Jelen ITS tervezése kapcsán kulcsprojekteknek tekintjük azokat a tervbe vett fejlesztéseket, melyek alapvető feltételét képezik egy vagy több középtávú városi cél elérésének, tehát, ha a projekt nem valósul meg, akkor az adott célok csak részben tudnak megvalósulni. A módszertani útmutatások szerint a kulcsprojekt nem feltétlenül integrált projekt, célszerű azonban, ha a kulcsprojekthez további projektek kapcsolódnak. Putnok Város 2014-2020 közötti időszakra tervezett kulcsprojektjeit az alábbi táblázat tartalmazza.

37 / 111

Putnok INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 6. táblázat: Kulcsprojektek

Projekt kódja

Projekt címe

1

Putnok Város Önkormányzatának saját vállalkozásai - Vágópont létesítése Putnokon






TOP

1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése

1.1 Ipari park, iparterület, vagy inkubátorház kialakítása, fejlesztése

A térségben lévő gazdaságok versenyképességének javítása

64,5

2

Putnok Város Önkormányzatának saját vállalkozásai - Közétkeztetés fejlesztése Putnokon

TOP

3

Fedett piaccsarnok építése (könnyűszerkezetes)

TOP

4

Putnok Város gazdaságélénkítése, helyben megtermelt termékek piacra jutásával

TOP

A közétkeztetésbe bevont nyersanyagok körének bővítése, új ételsorok kialakítása, egészséges alapanyagok alkalmazása. Helyi kistermelők, vállalkozások által termelt és előállított nyersanyagok felhasználása. Az étkezési kultúra, a közétkeztetés tárgyi 1.1 Ipari park, 1.1. Helyi feltételeinek javítása. gazdasági iparterület, vagy A helyi termék használata előnyösen hat a lokális infrastruktúra inkubátorház kialakítása, fejlesztése gazdaságra. A helyben termesztett zöldség, gyümölcs fejlesztése frissebb. A helyi termelők minőségi alapanyagot állítanak elő, nem utaztatott, túlcsomagolt, hanem helyben termelt, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag élelemről van szó. 2.1 Településfejlesztés (városszerkezet és 2.1. vonzó környezet Gazdaságélénkítő kialakítása, belterületi és Fedett piaccsarnok építése (könnyűszerkezetes) csapadékvíznépességmegtartó elvezetés, településfejlesztés szemléletformáló akciók) A volt vám épületében kerül kialakításra első körben három üzlethelység. Ebből már két üzlet korábbi helyéről költözne az új üzlethelységekbe ( PVG virágbolt, PVG 1.1. Helyi 1.1 Ipari park, kegyeleti bolt). Ezzel a komplex épülettel szeretné a város iparterület, vagy gazdasági saját helyben megtermelt termékeit népszerűsíteni infrastruktúra inkubátorház illetve helyi piacra juttatni. Hosszú távú cél: helyi piacon fejlesztése kialakítása, fejlesztése megtermelt illetve a városhoz kapcsolódó üzletek kialakítása, központosítása egy helyen. A projekt a belső erőforrásokra épül, gazdaságélénkítő és foglalkoztatás

38 / 111

150

120

150

Putnok INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt kódja

5

Projekt címe

A Lóbérci mintafarm technológiai felújítása








39 / 111

Projekt rövid leírása ösztönző térségi és helyi gazdaságfejlesztés fő színtere lesz, összhangban a teljes foglalkoztatással és a munka alapú társadalomra vonatkozó nemzeti célkitűzéssel, elősegítve a munkavállaló lakosság helyben boldogulásának biztosítását. A mintafarm elavult mezőgazdasági gépeit szeretnénk a projekt keretében kicserélni illetve új gépek vásárlása, a korunknak megfelelő technológia alkalmazása. Szeretnénk növelni a városban a mezőgazdasággal foglalkozók számát illetve önellátási termelésre törekedni. A helyben megtermelt növények és tenyésztett állatok legjobb tartása, így ennek, színvonalának a növelése és ezek helyben magas színvonalon való feldolgozása a cél.


100


3.2.2. Hálózatos projektek meghatározása

A hálózatos projektek egymással összehangolt vagy térben kapcsolódó projektek. A hálózatos projektek jellemzője, hogy több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemből állnak, a város egészére vagy annak jelentős részére kiterjed, esetleg egy együttműködő rendszer elemeit is képezhetik. Putnok Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájához kapcsolódóan az alábbi hálózatos projektkategóriák kerültek meghatározásra (zárójelben az adott terület rövidítése szerepel):

hálózatos energetika (megújuló energia arányának növelése, energetikai fejlesztések) hálózatos közlekedésfejlesztés (közösségi és egyéni közlekedés fejlesztése) hálózatos programok (kulturális, identitáserősítő és egyéb programok) hálózatos sport és szabadidő fejlesztések (sport és rekreációs fejlesztések, a szabadidő hasznos eltöltését segítő fejlesztések, közösségi terek) hálózatos környezetfejlesztés (környezet minőségi fejlesztése) hálózatos szociális fejlesztések

Az egyes hálózatos projektkategóriákba tartozó fejlesztéseket az alábbi táblázatok mutatják be.

40 / 111


7. táblázat: Hálózatos projektek

Tématerület meghatározása

1

Projekt címe

Egészségház épületének energetikai korszerűsítése megújuló energia hálózatos energetika felhasználásával, magas tető építésével


TOP

2

Péczeli József Ált. Iskola épületének belső felújítása, energetikai hálózatos energetika korszerűsítése megújuló energia felhasználásával, magas tető építése

TOP

3

hálózatos energetika

Gömöri Múzeum komplex felújítása megújuló energia felhasználásával

TOP


A putnoki Tóth Ede Művelődési Ház épületenergetikai felújítása megújuló energiaforrás használatával

TOP

4



3.2. Önkormányzatok 3.2 Önkormányzati energiahatékonyságának és tulajdonú épületek a megújuló energiamegújuló energiával felhasználás arányának való ellátása növelése (napenergia, biomassza)



Magas tető építése, napelemek elhelyezése

60

A kor követelményeihez mérten korszerűsítés, megerősítés, felújítás. Épület energetikai 3.2. Önkormányzatok 3.2 Önkormányzati korszerűsítése, energiahatékonyságának és tulajdonú épületek nyílászárók komplett a megújuló energiamegújuló energiával felhasználás arányának való ellátása cseréje. Fűtés és melegvíz növelése (napenergia, biomassza) hálózat belső téri burkolatának cseréje, elektromos hálózat felújítása. Gömöri Múzeum épületének kor követelményeihez mérten korszerűsítés, 3.2. Önkormányzatok 3.2 Önkormányzati megerősítés, felújítás. energiahatékonyságának és tulajdonú épület Épület energetikai a megújuló energiaenergiahatékonyságának korszerűsítése, felhasználás arányának növelése (hőszigetelés, nyílászárók komplett növelése nyílászáró csere) cseréje. Fűtés és melegvíz hálózat belső téri burkolatának cseréje, elektromos hálózat felújítása. 3.2. Önkormányzatok 3.2 Önkormányzati Hosszútávú célok: A energiahatékonyságának és tulajdonú épületek környezetet kevésbé terhelő, megújuló energia alapú megújuló energiával a megújuló energiaenergiatermelés felhasználás arányának való ellátása

41 / 111

150

60

43



5


Projekt címe

Megújuló energiaforrások kiaknázása energiaellátás megvalósítása a putnoki távfűtés komplex fejlesztésével


TOP



növelése

(napenergia, biomassza)


elterjesztése, a széndioxidkibocsátás csökkentése. Közvetlen célok:A putnoki Tóth Ede Művelődési Ház komplex épületenergetikai fejlesztését szeretnénk megvalósítani megújuló energiaforrás hasznosításával. Utólagos külső hőszigetelés, külső nyílászáró-csere, fűtési, hűtési és használati meleg víz rendszereinek korszerűsítése illetve a hozzájuk tartozó mérőműszerek felszerelése a cél. A projekt célcsoportjai:Az épületben dolgozók, a helységeket használó putnoki klubok, egyesületek és az ott megrendezett rendezvények résztvevői. Az energiafelhasználás csökkentése és ezáltal a távfűtés költségeinek és az energiatermelő rendszer üvegházhatású 3.2. Önkormányzatok 3.2 Önkormányzati gázkibocsátásának energiahatékonyságának és tulajdonú épületek csökkentése. Kazáncsere, a megújuló energiamegújuló energiával távvezeték cseréje felhasználás arányának való ellátása hőszigetelt vezetékekre, növelése (napenergia, biomassza) napkollektorok beépítése a használati melegvíz előállítására, napelemes villamos energia termelő rendszer kialakítása

42 / 111


500



Projekt címe

Sportcsarnok rekonstrukciója Putnokon

6


7

Móricz Zsigmond úti Óvoda megújuló energia felhasználásnak hálózatos energetika növelése komplex épületenergetikai felújítás keretében


TOP

TOP




A településen működő sportközpont korszerűsítése, mely megfelel a kor követelményeinek, valamint széles körű lehetőséget biztosít a sportolni vágyók számára. Épület energetikai 3.2. Önkormányzatok 3.2 Önkormányzati korszerűsítése, felső nyílászáró sor komplett energiahatékonyságának és tulajdonú épület cseréje, homlokzati a megújuló energiaenergiahatékonyságának kopolit üveg cseréje( É-i felhasználás arányának növelése (hőszigetelés, növelése nyílászáró csere) oldal) használati melegvíz előállításához szükséges napkollektor felszerélse fűtés és melegvíz előállításhoz használt 2 db kazán cseréje. Fűtés és melegvíz hálózat belső téri burkolatának cseréje, elektromos hálózat felújítása. Az önkormányzat intézményeiben megújuló energia felhasználására 3.2. Önkormányzatok 3.2 Önkormányzati való átállás, mellyel energiahatékonyságának és tulajdonú épületek csökkenteni kívánjuk a a megújuló energiamegújuló energiával környezetre ártalmas való ellátása felhasználás arányának anyagok kibocsátását. (napenergia, biomassza) növelése Fotovoltaikus rendszerek alkalmazása, új magastető kialakításával.

43 / 111


158,7

100



8

9

10

Projekt címe


A Soldos Emília Óvoda energiahatékonyság-központú rehabilitációja


Körzeti Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat energiaháztartásának fejlesztése megújuló energiaforrások használatával

hálózatos közlekedésfejlesztés

Járdafelújítás Putnokon




TOP

3.2. Önkormányzatok 3.2 Önkormányzati energiahatékonyságának és tulajdonú épületek a megújuló energiamegújuló energiával való ellátása felhasználás arányának növelése (napenergia, biomassza)

TOP

3.2. Önkormányzatok 3.2 Önkormányzati energiahatékonyságának és tulajdonú épületek a megújuló energiamegújuló energiával felhasználás arányának való ellátása növelése (napenergia, biomassza)


44 / 111



Projekt rövid leírása Az önkormányzat intézményeiben mnegújuló energia felhasználására való átállás, mellyel csökkenteni kívánjuk a környezetre ártalmas anyagok kibocsátását. Az önkormányzat intézményeiben mnegújuló energia felhasználására való átállás, mellyel csökkenteni kívánjuk a környezetre ártalmas anyagok kibocsátását. A helyi gyalogos közlekedés balesetmentes biztosítása, megfelelő utcakép kialakítása járda felújítása 1. Dienesfalvi út 1 oldal, hrsz: 829; 2. Jókai út 2 oldal, hrsz: 901, 995; 3 Péczeli út 1 oldal, hrsz: 1112, 1021; 4.Bányász út 1 oldal, hrsz: 1135, 1041.; 5.Arany J. 2 oldal, hrsz: 1190; 6.Kölcsey 2 oldal, hrsz: 1125; 7.Gárdonyi 1 oldal, hrsz: 934, 865; 8.Hunyadi 2 oldal, hrsz: 664; 9.Zrínyi 2 oldal, hrsz: 694; 10.Dózsa út 2 oldal, hrsz: 719; 11.Bartók B. 2 oldal,


50

30

105



Projekt címe






hrsz: 1219; 12. Balogh B. 1 oldal, hrsz: 1251; 13.Tompa M. 1 oldal, hrsz: 184; 14. Szkala. 2 oldal, hrsz: 1792; 15.Vásártéri 1 oldal, hrsz: 1842/36, 1851/80; 16.Fancsal út 1oldal, hrsz: 8/14; 17.Andrássy út 2 oldal, hrsz: 1647, 1653; 18. Serényi B. út 2 oldal, hrsz: 107; 19. Petőfi út 1 oldal

11


A városképhez illeszkedő 6 db buszmegálló felújítása, buszleálló sáv esztétikus újjáépítése Putnokon

TOP

12

hálózatos környezetfejlesztés

Putnok település komplett vízrendezési fejlesztése

TOP

13


Kerékpárút építése, PutnokKelemér-Gömörszőlős-Serényfalva között

TOP

3.1 Települési közlekedésfejlesztés (forgalomcsillapított övezet, közlekedésbiztonság, kerékpárút)

A településen lévő buszmegállók 3.1. Fenntartható települési korszerűsítése, közlekedésfejlesztés megerősítése, felújítása, a megfelelő városkép kialakítása érdekében. Helyi vízkár elleni 2.1 Településfejlesztés védelem érdekében a (városszerkezet és vonzó településen átfolyó 2.1. Gazdaságélénkítő és környezet kialakítása, patakok mederrendezése, népességmegtartó belterületi csapadékvízburkolása, veszélyeztetett településfejlesztés elvezetés, utcák vízelvezető és szemléletformáló csapadékvíz árkok akciók) rekonstrukciója. A térségi turizmus fellendítése az Országos 3.1 Települési Kéktúra útvonalán közlekedésfejlesztés áthaladó kerékpárút 3.1. Fenntartható települési (forgalomcsillapított megépítével, kikerülvén a közlekedésfejlesztés övezet, 26 sz. országút forgalmát. közlekedésbiztonság, 30 km bicikliút építése az kerékpárút) Országos Kéktúra útvonalát érintve.

45 / 111

18

360

80



Projekt címe






A térségbe látogatók számának növelése, valamint a nemzetközi kapcsolatok erősítése. Rendezvények, programok lebonyolítása. Különböző nemzetiségű kiállítók, előadók meghívása. Helyszínek: Putnok Városi Sportcsarnok, Sétálóutca, Városháza, Művelődési Központ, Holló László Galéria, Gömöri Múzeum, Serényi László Ált. Isk. Római Katolikus Templom

22,8

14

Térségi programok lebonyolítása hálózatos programok civil szervezetek közreműködésével Putnokon

TOP

5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása

5.3 Helyi közösségi programok megvalósítása (közösségépítő rendezvények, partnertalálkozók, tehetséggondozás, ösztöndíjprogram, bűnmegelőzés)

15

hálózatos programok

Helyi identitást erősítő rendezvények szervezése (TOP 5.3.)

TOP

5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása





Helytörténeti, helyi örökségi programok lebonyolítása a „gömöri” identitás előtérbe helyezésével

TOP

TOP 7. prioritás





2.1 Településfejlesztés (városszerkezet és vonzó környezet kialakítása, belterületi csapadékvízelvezetés, szemléletformáló

Családok és fiatalok részére a szabadidő hasznos eltöltését segítő rekreációs övezet kialakítása. Egészségmegőrzés és

30

16

17

hálózatos sport és szabadidő fejlesztések

Család és klímabarát környezet kialakítása, rekreációs kondipark kialakításával

TOP

46 / 111



Projekt címe



OP releváns tevékenysége akciók)



szabadtéri edzésélmény szempontjából rendkívül hasznos. 4 db tér kerül kialakításra.

18


Szennyvízhálózat bővítése 3. ütem




Az eddig kiépített szennyvíz hálózat 1-es és 2-es ütemből kimaradt területek lefedése Szennyvízhálózat 3. ütemének kiépítése Serényi Béla út, Andrássy D. út, Sajó út, Huszár út, Tompa Mihály út, Zúgó út, Bem József tér, Molnár út, Kígyó út, Zsarnai út, Posta köz (11)

19


Belterületi utak, járdák, hidak felújítása





105

20







360

47 / 111

114



Projekt címe









21

hálózatos szociális fejlesztések

Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények infrastrukturális fejlesztése

EFOP


22


Teniszpályák (2db) kialakítása a Serényi László Általános Iskola területén





20

23


Korszerű játszóterek kialakítása Putnok Város területén (Lakóövezet I. és Lakóövezet II./Vásártér,Széchenyi tér/)





60


48 / 111


3.2.3. Egyéb projektek 8. táblázat: Egyéb projektek

Projekt kódja

Projekt címe














EFOP 1.11.

EFOP 1.11. Hátrányenyhítés a társadalmi integrációt szolgáló társadalmi gazdaság eszközeivel




EFOP





1

Közösségi terek fejlesztése gyermekek számára

EFOP

2

Sport-programok, tehetséggondozási programok megvalósítása Putnokon

EFOP

3

Társadalmi és közösségi felzárkóztatást segítő programok biztosítása a Biztos Kezdet Közösségi Ház közreműködésével

EFOP

4

5

Szociális szövetkezet létrehozása Putnokon


OP releváns intézkedése EFOP 2.1 A rászoruló gyermekek életesélyeinek növelése” intézkedéssel kapcsolatban javasolt projektek (EFOP 1.2. A család társadalmi szerepének megerősítése, továbbá a gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása (EFOP 1.6 Tartós szegénységben élők, romák felzárkózásának, periférikus élethelyzetek felszámolásának segítése

49 / 111


Projekt kódja

Projekt címe






6

Gömör minősége védjegyesítés (versenyképes helyi termékek nemzetközi piacokon történő megjelenésének támogatása)

TOP 1.1.

TOP 1.11.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése










TOP 5.1. „Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok)” TOP 5.1. „Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok)”

7

A magyar-szlovák határon átnyúló foglalkoztatási paktum létrehozása

TOP

8

Gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási stratégia kidolgozása

TOP

9

Vállalkozói adatbázis létrehozása Putnokon

TOP

TOP 7. prioritás




10

Kilátó építése a turista utak mentén

TOP / GINOP





50 / 111


Projekt kódja

Projekt címe






11

További ipari – gazdasági területek kijelölése




településszerkezeti terv felülvizsgálata, aktualizálása


12

Civil iroda kialakítása




51 / 111


Az önkormányzat folyamatosan gondoskodik a „civil irodai” jellegű szolgáltatások biztosításáról. Az igénybe vehető szolgáltatások a következők: információ és tanácsadás, irodai infrastruktúra igénybevétele, módszertani segítségnyújtás. Célja az később kerül önkormányzat civil szervezetekkel való meghatározásra kapcsolattartás, és az együttműködés körülményeinek a meghatározása, kialakítása. A kapcsolatok jellemzője a kölcsönösség. Az egyoldalú támogatás helyett a sokszínű együttműködés feltételeit teremti meg az önkormányzat.


3.3. A tervezett fejlesztések ütemezése Putnok

Város

Önkormányzata

kiemelt

fontosságúnak

tekinti

a

térségi,

decentralizált

gazdaságfejlesztést, ezáltal a foglalkoztatás növelését, a munkavállaló lakosság helyben boldogulásának biztosítását. Jelen Integrált Településfejlesztési Stratégia

Gazdagodó Város

Középtávú Városi

Céljához rendelve rögzítette a Kulcsprojekteket. A Stratégia belső összefüggéseinek legfontosabb Gazdagodó Város

eleme, hogy a település kizárólag a

Középtávú Városi Célhoz rendelt Kulcsprojekteket,

hangsúlyozva ezzel, hogy ha nevezett projektek nem valósulnak meg, akkor az adott cél csak részben tud megvalósulni. A projektek időbeli ütemezése során is priorizált fejlesztésekként kerültek ütemezésre a gazdaságfejlesztési cél elérését szolgáló beavatkozások. 1

Így a kulcsprojektekként rögzített

„Putnok Város Önkormányzatának saját vállalkozásai 2

Vágópont létesítése Putnokon”, a

„Putnok Város Önkormányzatának saját vállalkozásai 3

Közétkeztetés fejlesztése Putnokon”, a

4

„Fedett piaccsarnok építése (könnyűszerkezetes)”, 5

„Putnok Város gazdaságélénkítése, helyben megtermelt termékek piacra jutásával” valamint a „A Lóbérci mintafarm technológiai felújítása” projektek kerülnek legelőször megvalósításra (2016. I. félév – 2017. I. félév). Putnok Város Önkormányzata jelen Stratégiában rögzített projektek ütemezése során az egymásra épülő beavatkozások program-indító beruházásainak időbeli meghatározásánál figyelembe vette a kapcsolódó projektek megvalósíthatóságát. A Kulcsprojektek alapvetően a szükséges infrastrukturális alapot teremtik meg (kedvező üzleti környezet kialakítása), addig a kulcsprojektek hatásaira kapcsolódó beavatkozásként időben későbbi megvalósulással kalkulálva kerültek ütemezésre a gazdaságélénkítés „softos” beavatkozásai. 2017. I. félévétől valósulnak meg a

6

„Gömör minősége védjegyesítés (versenyképes helyi

termékek nemzetközi piacokon történő megjelenésének támogatása)”, a határon átnyúló foglalkoztatási paktum létrehozása”, a foglalkoztatási stratégia kidolgozása” valamint a

9

8

7

„A magyar-szlovák

„Gazdaságfejlesztési és

„Vállalkozói adatbázis létrehozása

Putnokon” című, egyéb projektkategóriába sorolt beavatkozások. A 7.5. Monitoring rendszer kialakítása című fejezetben bemutatott módszertan alapján Putnok Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája végrehajtásáért felelős menedzsment szervezet egyik 52 / 111


legfontosabb feladata egy olyan átfogó és hatékony monitoring rendszer működtetése, mely képes arra, hogy a felállított célrendszer eléréséhez szükséges számszerűsíthető eredmények teljesülését valamint a teljesülés időbeliségét nyomon kövesse. Jelen fejezetben rögzített időbeli ütemezés meghatározott időszakonként (évente, félidőben, hosszabb távon) való mérése és szükség esetén annak aktualizálása, módosítása az operatív menedzsment feladata. A stratégiai menedzsment szint feladata az ütemezésben történő módosításával, korrekciójával kapcsolatos értékelés, elemzés, visszacsatolás és döntéshozás.

53 / 111


9. táblázat: A tervezett fejlesztések ütemezése

2015 I II

Projekt kódja

Projekt típusa

Projekt címe

1

kulcs

Putnok Város Önkormányzatának saját vállalkozásai Vágópont létesítése Putnokon

2

kulcs

Putnok Város Önkormányzatának saját vállalkozásai Közétkeztetés fejlesztése Putnokon

3

kulcs


4

kulcs


5

kulcs


B1 B2 B3 B4 B5

akcióterületi (Belváros akcióterület) akcióterületi (Belváros akcióterület) akcióterületi (Belváros akcióterület) akcióterületi (Belváros akcióterület) akcióterületi (Belváros akcióterület)

Idősek otthona bentlakásos részének felújítása Putnokon Egészségház gyógyító-megelőző tevékenység fejlesztése Putnokon


Putnok Város Önkormányzatának, Városháza épületének légtechnikai felszerelése Belvárosi Művelődési Központ légtechnikai felszerelése

54 / 111

2016 I II

2017 I II

2018 I II

2019 I II

2020 I II

2021 I II


Projekt kódja

B6 B7 B8 B9 B10 B11 B12 B13 P1 K1

Projekt típusa

2015 I II

Projekt címe

akcióterületi Sport- és Szabadidős tevékenység biztosítása - GO-KART pálya (Belváros kialakítása Putnokon akcióterület) akcióterületi (Belváros Putnoki Mentőállomás épületének infrastrukturális felújítása akcióterület) akcióterületi Meglévő önkormányzatai vendégház alsó szintjének teljes (Belváros felújítása, vendégszobákká való átalakítása és felső szintjének akcióterület) renoválása akcióterületi Települési leszakadási folyamatok megfordítása (Közösségi (Belváros ház szolgáltatásfejlesztése) akcióterület) akcióterületi A református templom rekonstrukciója és bekapcsolása a (Belváros vallási turisztikai vonalakba akcióterület) akcióterületi (Belváros Serényi kastély turisztikai célú fejlesztése akcióterület) akcióterületi (Belváros Belvárosban üzletsor (szolgáltató ház) építése, akcióterület) akcióterületi Gömör áruház bejáratának rekonstrukciója, akadálymentes (Belváros kialakítása, homlokzati felújítása akcióterület) akcióterületi (Lakóterület 1. panel Leromlott városi területek rehabilitációja II. ütem akcióterület) akcióterületi (Lakóterület 2. Leromlott városi területek rehabilitációja III. ütem kertváros akcióterület)

55 / 111

2016 I II

2017 I II

2018 I II

2019 I II

2020 I II

2021 I II


K2

K3

K4

akcióterületi (Lakóterület 2. kertváros akcióterület) akcióterületi (Lakóterület 2. kertváros akcióterület) akcióterületi (Lakóterület 2. kertváros akcióterület)



Gömör kapuja (városkapu) városkapu délen és északon a 26. úton Egészségház épületének energetikai korszerűsítése megújuló energia felhasználásával, magas tető építésével

1


2

Péczeli József Ált. Iskola épületének belső felújítása, hálózatos energetika energetikai korszerűsítése megújuló energia felhasználásával, magas tető építése

3



4



5


Megújuló energiaforrások kiaknázása energiaellátás megvalósítása a putnoki távfűtés komplex fejlesztésével

6



7


Móricz Zsigmond úti Óvoda megújuló energia felhasználásnak növelése komplex épületenergetikai felújítás keretében

8


A Soldos Emília Óvoda energiahatékonyság-központú rehabilitációja

56 / 111


2015 I II

Projekt kódja

Projekt típusa

Projekt címe

9



10



11



12



13


Kerékpárút építése, Putnok-Kelemér-GömörszőlősSerényfalva között

14


Térségi programok lebonyolítása civil szervezetek közreműködésével Putnokon

15



16



17



18



19



20



57 / 111

2016 I II

2017 I II

2018 I II

2019 I II

2020 I II

2021 I II


2015 I II

Projekt kódja

Projekt típusa

Projekt címe

21



22 23

hálózatos sport és szabadidő fejlesztések hálózatos sport és szabadidő fejlesztések

Teniszpályák (2db) kialakítása a Serényi László Általános Iskola területén Korszerű játszóterek kialakítása Putnok Város területén (Lakóövezet I. és Lakóövezet II.-/Vásártér,Széchenyi tér/)

1

egyéb


2

egyéb


3

egyéb


4

egyéb


5

egyéb


6

egyéb


7

egyéb


8

egyéb


9

egyéb


58 / 111

2016 I II

2017 I II

2018 I II

2019 I II

2020 I II

2021 I II


2015 I II

Projekt kódja

Projekt típusa

Projekt címe

10

egyéb


11

egyéb


12

egyéb

Civil iroda kialakítása Forrás: saját szerkesztés

59 / 111

2016 I II

2017 I II

2018 I II

2019 I II

2020 I II

2021 I II


4. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM 4.1.

Szegregátumok beazonosítása, bemutatása

A KSH adatszolgáltatás értelmében a városnak 2 szegregátuma van: 2. térkép: 1. jelű szegregátum

3. térkép: 2. jelű szegregátum

1. jelű / 35% felett Berkenye – Máv telep – Petőfi – Tóth – Thomory – Kossuth – Tompa – Csokonai – Zsarnai – Serényi – Akácos – Sajó u.

2. jelű / 30% feletti Bajcsy – Táncsics – Pogonyi – Pokaj u.

A szegregátumok a város központjában és szűk környezetében találhatók. A város és a szegregátumok korcsoport szerinti eloszlását mutatja az ábra, látható, hogy az aktív korúak (15-59 éves) aránya alacsonyabb a két szegregátumban. A gyermekek részaránya az 1. jelű szegregátumban a városi átlag (19,5%) feletti: 29,9%; míg a 2. jelű szegregátumban az idősebb korúak (60 év felettiek) részaránya (35,7) haladja meg a városi átlagot (19,5%). A 25 év felettiek körében a felsőfokú végzettség a város egészét tekintve is alacsony (10,5%), de a szegregátumokban átlag alatti (7,7%; 5,1%). 5. ábra: Lakónépesség a szegregátumok szerint

Forrás: KSH, 2011. évi népszámlálás

60 / 111


Az 1. jelű szegeregátumban az alacsony komfortfokozatú lakásállomány és a regisztrált munkanélküliek mértéke is jóval meghaladja a városi átlagot; a 2. jelű szegregátumban a lakásállomány jobb állapotban van ugyan, mint a városi átlag, de igen jelentős a munkanélküliek részaránya.

6. ábra: Főbb szegregációs mutatók

Forrás: KSH, 2011. évi népszámlálás

A két szegregátumban a gazdaságilag nem aktív népesség aránya is a városi átlagot (61,3%) meghaladó mértékű, az 1 jelű szegregátumban 73,3%, a 2 jelűben 75,0%.

61 / 111


4.2.

Az elmúlt években megvalósított, a szegregátumokat érintő beavatkozások

A 2008. évben készült Integrált Városfejlesztési Stratégia antiszegregációs programjának elkészítését követő időszakban jelentős változások nem történtek a szegregátumok területén. Az antiszegregációs beavatkozások három területen kerültek megfogalmazásra:

4.2.1. Lakhatási integrációt biztosító eszközök A lakhatási feltételek javulása tekintetében nem történt jelentős előrelépés. Az infrastruktúra javítása érdekében az önkormányzat saját és európai uniós támogatások igénybevételével igyekezett kisléptékű infrastrukturális fejlesztéseket megvalósítani (pl. járdaépítés, játszóterek, parkok stb.)

4.2.2. Oktatási integrációt biztosító eszközök Az elmúlt években megvalósított fejlesztések során a közintézmények jelentős része felújításra került, amely a város lakosság – ezen belül a szegregátumok területén élők – részére a minőségi szolgáltatások hozzáférését szolgálja. Az oktatási integráció biztosításához hozzájáruló megvalósult projektek: Soldos Óvoda Móricz úti telephely funkcióbővítése, eszközfejlesztése Serényi László Általános Iskola infrastruktúra és eszközfejlesztés felújítása Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Putnok Város általános iskoláiban Serényi László Általános Iskola digitális tábla (TIOP-1.1.1-07/1-2008-02759) Péczeli József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola digitális tábla (TIOP-1.1.1-07/12008-0262) Péczeli József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola kazánház korszerűsítés és tornaterem aula felújítása Közfoglalkoztatás Start munkaprogram keretében valósult meg az óvoda körbekerítése, és a két általános iskola udvarának burkolása. A munkaerő-piaci integráció területén az önkormányzat által megvalósított közfoglalkoztatási programok szolgálják az átmeneti jövedelemszerzési lehetőséget a szegregátum területén élők részére is. Az önkormányzat az Európai Uniós források bevonásával képzési és foglalkoztatási programok megvalósítását végezte. Ennek során több száz ember képzése, foglalkoztatása valósult meg az elmúlt időszakban.

4.2.3. Közszolgáltatási integrációt biztosító eszközök A közszolgáltatási intézmények jelentős része felújításra került, biztosítva ezáltal a megfelelő, színvonalas körülmények közötti szolgáltatások nyújtását. A közszolgáltatási integráció biztosítása érdekében megvalósult fejlesztések: egészségház fejlesztése fogorvosi rendelő felújítása szociális alapszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése idősek otthona és a családsegítő felújítása Putnok város központi ügyeletének infrastrukturális fejlesztése Putnok belvárosi funkcióbővítő település rehabilitáció Az antiszegregációs tervben tervezett beavatkozásokra vonatkozó teljesülést az alábbi táblázat foglalja össze:

62 / 111


10. táblázat: Korábbi anti-szegregációs terv státuszai

Eszköz megnevezése

Státusz

Lakhatási integrációt biztosító eszközök 1. szegregálódó terület rehabilitációja 2. szegregálódó terület rehabilitációja Belváros bővítése a 2. szegregált terület irányába Szenyvízhálózat (II. ütem) kiépítése Szenyvízhálózat (III. ütem) kiépítése Vízvezeték-hálózat teljes körű kiépítése „Fiatalok háza” létrehozása Oktatási integrációt biztosító eszközök Kisebbségi mediátor igénybevétele a Serényi Általános Iskola és a roma lakosság között kialakult konfliktus rendezésére Közoktatási esélyegyenlőségi terv elkészítése Óvodai kapacitásbővítés Ösztöndíj-programok Szemléletformáló programok a képzettség értékeinek tudatosítása érdekében A helyi munkanélküliek bevonása a város-rehabilitációs munkálatokba Átképzési programok Közmunka-programok Beilleszkedést segítő program kidolgozása és működtetése

nem valósult meg nem valósult meg megvalósult megvalósult nem valósult meg nem valósult meg nem valósult meg nem valósult meg

megvalósult megvalósult megvalósult részben megvalósult nem valósult meg megvalósult megvalósult részben megvalósult nem valósult meg rehabilitációs nem valósult meg

Szociális szövetkezet létrehozása és működtetése Szociális gazdaság-típusú programelem a belváros projektben Közszolgáltatási integrációt biztosító eszközök Egészségügyi szűrővizsgálatok szervezése alacsony státuszú lakosság köreiben Egészségtérkép készítése, Szociális térkép készítése Családi napközi működtetése a szociális szövetkezet keretében Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kialakítása Idősek otthonának kapacitásbővítése Prevenciós előadások tartása

részben megvalósult nem valósult meg nem valósult meg nem valósult meg megvalósult részben megvalósult Tanórán kívüli foglalkozások szervezése (szakkörök, klubok, sportdélután) részben megvalósult Városi családsegítő és gyermekjóléti szolgálat kapacitásnövelése megvalósult Egészségház felújítása, akadálymentesítése megvalósult Közösségépítő, szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, nem valósult meg programok a városrehabilitációs projekt keretében Szemléletformáló programok az egészségtudatos életforma kialakítása részben érdekében megvalósult Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás (saját szerkesztés)

63 / 111


A szegregátumok területén élők helyzetének javítása érdekében kistérségi szintű programok valósultak meg, ezek keretében létrejött a Biztos Kezdet Gyerekház, illetve tanoda működött a városban. 11. táblázat: Megvalósult térségi szintű anti-szegregációs programok

Projekt megnevezése „Alap- és középfokú oktatási rendszerek megerősítése az Ózdi Kistérségben/ Kistérségi tanoda program, mentori hálózat kialakítása az esélyegyenlőség biztosítása érdekében” “Gyerekesély az Ózdi kistérségben”

Időtartam Projektgazda 2010.09.01. – 2012.08.31. Dr. Ámbédkar Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Általános Iskola.

2012. 08.01. – 2015.07.31.

Ózd Kistérség Többcélú Társulása

Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás (saját szerkesztés)

4.3.

A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések

Putnok város célja az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség biztosítása, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés, a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség biztosítása a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén. Ezek megvalósulása és érvényesítése különösen fontos a szegregátum területén élők esetében, akiknek a hátrányos helyzetükön történő változtatásához komplex programok megvalósítására van szükség. Az alacsony státuszú lakosok helyzetének javulása, társadalmi integrációja hosszú távú folyamat, melyhez fontos feladat a lakhatási feltételek javítása, az oktatási integráció biztosítása, a munkaerőpiaci helyzet, illetve a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása.

4.3.1. Anti-szegregációs célok Az önkormányzat a szegregált terület integrálását nem a terület felszámolásával, hanem annak rehabilitációjával tervezi, ezért az elmúlt években folyamatosan megvalósításra került az infrastrukturális ellátottság minőségi javítása, a szolgáltatások elérhetőségének javítása, illetve a foglalkoztatást segítő programok megvalósítása. A jövőben tovább folytatódik ezen programok megvalósításával a hátrányos helyzetű lakosság életminőségének javítása. I. Lakókörnyezet helyzetének javítása I.1. Lakhatási feltételek minőségi javítása Putnok városban kijelölt szegregátum nagy létszámú, ezen a területén él a város lakónépességének egynegyede, a korösszetételét tekintve magas a gyermekkorúak aránya. A területen a lakhatási körülmények nem megfelelőek, a lakások jelentős része alacsony komfortfokozatú, illetve magas az egyszobás lakások aránya. Az önkormányzat viszonylag kevés lakással rendelkezik a területen, főként magántulajdonban vannak az ingatlanok, melyek fizikai állapota nem megfelelő, jellemzően vályogból épültek, melyek felújításra szorulnak, illetve megoldást az épületek teljes elbontása, az ott lakók elköltöztetése a város más, frekventáltabb területére úgy, hogy ott ne alkossanak szegregátumot. Az infrastrukturális ellátottsága a területnek részben megoldott, illetve ahol elérhető lenne a szolgáltatás, a rácsatlakozás kismértékű. Az illegális hulladéklerakók, illetve a lakások körül elhelyezett szemét folyamatos gondot jelent. I. 2. A lakásfenntartás biztosításának segítése A területen élők esetében problémát jelent az eladósodás, amely különösen a hátrányos helyzetű, munkanélküli vagy alacsony jövedelmű, idős vagy több gyermekes családokat érint. Ez a réteg veszélyeztetett helyzetben van, elveszítheti a lakását, vagy fizetés hiányában a közszolgáltatók kikapcsolhatják a szolgáltatatást. 64 / 111


II. Oktatási integráció biztosítása A sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására az alapfokú oktatási intézményekben integrált és integrációs nevelés történik. Az oktatási intézmények kiemelt céljai között szerepel a minőségi oktatás feltételeinek megteremtése, különös tekintettel a HH és az SNI tanulók esélyegyenlőségének megteremtésére. Az oktatási integráció célterülete a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a speciális nevelési igényű gyermekek integrálása, s különös tekintettel a roma származású gyermekekre is. Számukra biztosítani kell az óvodai nevelést, mivel a hátrányos helyzetű gyerekek iskolai kudarcának gyakran éppen az óvodai nevelés, a gyerekközösségben szerzett korai tapasztalatok hiánya az oka. A korábbi anti-szegregációs helyzetelemzés szerint a két általános iskola között jelentős különbség mutatkozott a HHH-s tanulók megoszlása tekintetében. Ez a különbség a két intézmény között lényegesen csökkent, viszont a HHH tanulók száma folyamatosan emelkedik, amelyre kiemelt figyelmet kell fordítani az intézményeknek. A HH és a HHH tanulók magas számára való tekintettel csökkenteni kellene az osztálylétszámot, célszerű lenne a 15 fős oktatás feltételeinek megteremtése egy-egy évfolyamon. Szintén szükséges lenne a fejlesztő, felzárkóztató programokhoz kapcsolódóan speciális eszközök, felszerelések beszerzésére. Országos tendencia és Putnokon is jellemző a logopédiára szoruló gyerekek számának emelkedése, illetve nő a SNI-s gyerekek száma is. Ennek kezelésére a szakemberekre van szükség (pszichológus, gyógypedagógus). A Gyermekesély Közösségi Ház tovább működtetése fontos, mivel azok a gyerekek, akik részt vesznek az általuk szervezett programokon, jobban teljesítenek. Emellett fontos, hogy az osztályfőnök a délutáni foglalkozást vezető pedagógusok szoros és folyamatos kapcsolatot tartsanak a HH, HHH, SNI körbe tartozó tanulók szüleivel. Az egyéni és csoportos fejlesztést, illetve a szabadidő hasznos eltöltését biztosító tanoda létrehozása szükséges. A HH és HHH gyerekek iskolai sikerességnek előmozdítását segítő Mentor Program létesítése szintén indokolt lenne, melyek eszközrendszere lehet: ösztöndíj programok folyamatos figyelemmel kísérése és ezek elérésének megkönnyítése a mentor pedagógusokat alkalmazó Útravaló Macika Programban részt vevő gyerekek számának növelése, a HH és HHH gyerekek iskolai sikerességét megkönnyítő programok elterjesztése a város közoktatási rendszerében, ezek hozzáférésének elősegítése az általános iskola – középiskolai átmenet megkönnyítése személyre szabott egyéni terv kidolgozása a középiskolai lemorzsolódás megakadályozása érdekében a gyerekek közoktatási teljesítményének figyelemmel kísérése és elősegítése az általános és középiskolai sikerességet akadályozó szociális tényezők elhárítása III. Szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása Az elmúlt években megnövekedett azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyekben romló egészségi állapotú, fogyatékos vagy időskorú személy él. Ennek eredménye, hogy a szociális ellátások, szolgáltatások iránt növekszik az igény, ami új szolgáltatások bevezetését teszi szükségessé. Többek között a 65 év feletti lakosok részére jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosítását, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek otthona, valamint az idősek otthonának bővítését demens betegek, idősek részére szolgáltatások feltételeinek megteremtését. Ennek fontosságát a helyi szakemberek mindennapos munkája is alátámasztja, mivel egyre gyakrabban és egyre magasabb esetszámban találkoznak ezekkel a betegségtípusokkal.

65 / 111


IV. Egészségfejlesztő programok A szegregátumok területén élők esetében fontos feladat a prevenció, melyet már az óvodás korú gyerekek esetében szükséges elkezdeni. A prevenciós tevékenység keretében a saját, személyes egészség fontosságának felismerése, illetve annak tudatosítását segítő foglalkozások tartása. Az általános egészségszemlélet kialakítása mellett érinteni kell többek között a higiénia, az egészséges életmódra nevelés kérdésköreit, a szülők partnerként történő bevonásával. Ehhez szakemberek bevonásával ki kell dolgozni az egészségfejlesztő programokat az óvodában, az általános iskolában egyaránt. Az általános iskolákban az egészségügyi felvilágosítás fontos feladat, különösen az alábbi témák esetében: káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, drog), tudatos családtervezése, a korai terhesség, illetve az egészséges terhességre való felkészülés. Az egészségügyi szűréseken való részvétel mindenki számára fontos, így a szegregátumok területén élők esetében is. V. Alacsony státuszú lakosság munkaerő-piaci esélyeinek növelése A foglalkoztatás bővítése a szegregátumok helyzetének javításának az egyik legfontosabb feltétele. A szegregátumok lakónépességének foglalkoztatottság szintje alacsony, magas a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők száma. A kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzet javítását a közfoglalkoztatási programok önállóan nem képesek biztosítani, illetve mindenképpen cél a szegregált területeken élők munkaerő-piaci integrációjának elősegítése, melynek egyik alapja a képzési programok, illetve képzéssel egybekötött komplex foglalkoztatási programok szervezése. Az önkormányzat a jövőben nagyobb hangsúlyt kíván fektetni arra, hogy olyan képzések/átképzések induljanak, melyek a valós és igazán piacképes, helyi szinten is eladható szakmákat jelentik. Ennek megvalósítása érdekében az Önkormányzat a helyi kisebbségi képviselőkkel együttműködve, a település gazdasági szereplőivel egyeztetve és a munkanélküliek képzettségének, egyéni képességeinek és vállalandó együttműködéseik ismeretének tükrében felméri a települési és kistérségi hiányszakmák körét. Ezt követően a célzott képzéseket indít, illetve a városban működő középiskola keretein belül megteremti a felnőttképzéshez szükséges háttér infrastruktúrát. A képzési program több elemből tevődik össze: Az általános iskolai végzettség megszerzését biztosító felzárkóztató munkaerő-piaci képzés, amelynek alapja a 8 osztály befejezését lehetővé tevő felkészítő képzési program, amelyre szakképzés és támogatott foglalkoztatás épül. A program keretében biztosítani szükséges az érintettek általános iskola befejezését. Szakképzés: az alapfokú iskolai végzettségre épülő, piacképes szakmák elsajátítása, ehhez szükséges szakmai háttér megteremtése. A hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében az önkormányzat a következők kidolgozását kezdeményezi: Az önkormányzat a továbbiakban is együttműködik a Munkaügyi Központ kirendeltségével és a helyi munkaadókkal. Az önkormányzat támogatja a munkahelyteremtő beruházásokat, vállalkozásokat, különösen a nők, illetve a 40 év feletti csökkent munkaképességűek vonatkozásában, elősegítve ezzel az alacsony státuszúak munkavállalási esélyeinek növelését. Munkahelyteremtés helyi befektetők, vállalkozók, civil szervezetek ösztönzésével: az önkormányzat részéről a helyi befektetők és civil szervezetek munkahelyteremtésének ösztönzése, melynek egyik lehetséges eszköze lehet az új vállalkozások adókedvezménnyel történő segítése. A másik olyan koordináló szerep, mely a pályázati lehetőségek koordinálásán keresztül vonja be a szervezeteket a programba. Az önkormányzatnak tehát ezen a területen főleg koordináló, szervező szerep jutna. Az önkormányzat a beruházási közbeszerzési eljárásban megjeleníti, hogy olyan kivitelezőket részesít előnyben, akik vállalják, hogy alkalmaznak hátrányos helyzetű munkavállalókat is. Folyamatosan figyelemmel kíséri a munkahelyteremtést támogató pályázati lehetőségeket, részt vesz az esetleges pályázat kidolgozásában. Kiemelt figyelmet fordít a megváltozott munkaképességűek számára a munkahelyteremtés megvalósításában.

66 / 111


VI. Közösségfejlesztés A közösségi terek biztosítása hozzájárul ahhoz, hogy – főként a fiatalok – hasznosan tudják eltölteni a szabadidejüket. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok számára a szabadidő többszörösen is jótékony hatású eszköz, a prevenciós, megelőző szerep mellett a hátrányok kiegyenlítése, a hiányos feltételek pótlását is szolgálja. 12. táblázat: A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések összefoglalása

Cél

I.1. Lakhatási feltételek minőségi javítása

I.2. Lakásfenntartás biztosításának segítése

Intézkedés Szociális városrehabilitációs programok megvalósítása Új bérlakások építése, vásárlása, megváltása Fiatal házasok lakása/Fecske lakások kialakítása Támogató rendszer kiépítése a lakások felújításának ösztönzéséhez Hiányzó infrastruktúra kiépítése (járda, pormentes út, szennyvíz) Illegális szemétlerakók felszámolása, azok újratermelődésének megakadályozása Előrefizetős (kártyás közüzemi mérőórák alkalmazása Hátralék miatti kilakoltatás veszélye esetén segítségnyújtás a megoldás keresésében Óvodai férőhely bővítés Péczeli Általános Iskola felújítása

II. Oktatási integráció biztosítása

Tanoda létrehozása Fejlesztő, felzárkóztató programokhoz kapcsolódó speciális eszközök, felszerelések biztosítása Speciális szakemberek (pszichológus,

Beavatkozás felelőse(i)

Lehetséges pénzügyi forrás

Tervezett határidő

Putnok Város Önkormányzata

TOP

2016.-


Hazai forrás

pályázati kiírás függvénye


TOP

2016.-


Saját forrás

2016.-


TOP, saját forrás

2016.-

Saját forrás

2015.-

Putnok Város Önkormányzata, Roma Nemzetiség Önkormányzat Putnok Város Önkormányzata, közműszolgáltat ók

2015.-


Saját forrás

2015.


TOP

2015-2016.


TOP

2016-2017.


Saját forrás és EFOP

Putnok Város Önkormányzata Putnok Város Önkormányzata

67 / 111


Cél

III. Szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása

Intézkedés gyógypedagógus) státusz biztosítása Együttműködési rendszer kiépítése, működtetése (szülőkkel, családsegítő szolgálattal, középfokú oktatási intézményekkel) Mentor Program kialakítása Tehetséggondozási programok Szociális ellátások bővítése (jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek otthona) Felvilágosító előadások, szűrések szervezése

IV. Egészségfejlesztő programok

V. Alacsony státuszú lakosság munkaerőpiaci esélyeinek növelése

Foglalkoztatást segítő képzések Értékteremtő közfoglalkoztatási programok szervezése Szociális szövetkezet létrehozása, működtetése Munkahelyteremtő beruházások támogatása, a helyi befektetők ösztönzése Ifjúsági ház létrehozása Sportpálya kialakítása

VI. Közösségfejlesztés


Beavatkozás felelőse(i)

Lehetséges pénzügyi forrás

Tervezett határidő

Putnok Város Önkormányzata, intézményvezet ők

-

2015.-

Putnok Város Önkormányzata Putnok Város Önkormányzata Putnok Város Önkormányzata

2016.Saját forrás

2015.2015.-

Putnok Város Önkormányzata, oktatási intézmények, egészségügyi szakemberek Putnok Város Önkormányzata Putnok Város Önkormányzata

Saját forrás

Hazai forrás

2015.-

Putnok Város Önkormányzata Putnok Város Önkormányzata

GINOP

2015.-

-

2015.-

Putnok Város Önkormányzata Putnok Város Önkormányzata Putnok Város Önkormányzata

EFOP

2016.-

EFOP

2016.-

EFOP

2016.-


68 / 111

2016.-

2016.-


4.4. A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések Az önkormányzat a fejlesztések során figyelembe veszi, hogy azok szegregáció oldását szolgálják, különös figyelmet fordít arra, hogy sem a szegregátumokban, sem a szegregátumokkal határos területeken új bérlakások kialakításával nem alakít ki új szegregátumot, illetve megelőzi a hátrányos helyzetű lakosok részarányának további emelkedését. A lakhatási körülmények javítása esetén az elköltözés, valamint a helyreállítás közötti választást meg kell előznie egy lakossági felmérésnek, amelyben a szegregátum összes érintett háztartását meg kell kérdezni a jövőbeni elképzeléseiről, ezen kívül a felmérésnek ki kell terjednie a lakosok jelenlegi szociális helyzetének vizsgálatára, egészségügyi, valamint lakhatási helyzetére is. A széles körű partnerségi, együttműködési rendszer kiépítésével, működtetésével biztosítja az egyes területek – oktatás, szociális, egészségügy és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat – összehangolt munkájával a programok sikeres, eredményes megvalósulását, az érdekek érvényesülését. Az önkormányzat összehangolja a fejlesztéseket a meglévő dokumentumaiban – Helyi Esélyegyenlőségi Program, Köznevelési Esélyegyenlőségi Terv - megfogalmazott célokkal. A szegregátum területén élők bevonása a tervezett fejlesztések előkészítésébe, tájékoztatása kiemelt figyelmet kap.

4.5. A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések A tervezett beavatkozások hozzájárulnak a szegregáció oldásához, mérsékléséhez, a szegregátum területén élők lakhatási, szociális, munkaerő-piaci helyzetének javításához, a társadalmi beilleszkedés segítéséhez. Az anti-szegregációs programban megfogalmazottakon túl az önkormányzat a város egészére vonatkozó fejlesztések során figyelembe veszi, hogy azok ne legyenek negatív hatással a szegregált területre, illetve az ott élőkre, ne erősítsék a szociális hátrányokat. Ezen túl az önkormányzat biztosítja a fenntartásában működő intézmények esetében, hogy tevékenységükkel, működésükkel hozzájárulnak az alacsony státuszú lakosság társadalmi integrációjához, a szegregáció oldásához.

69 / 111


5. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI 5.1.

Külső összefüggések

Számos olyan dokumentum, uniós és hazai, területi valamint ágazati fejlesztési stratégia készült, a 2014-2020-as időszakra, mely magasabb területi szinten jelöl ki fejlesztési irányokat. A város fejlesztési céljainak és a tágabb térsége (városmérettől függően kistérségi vagy régiós szintű, esetünkben mindenképp régiós szintű) stratégia céljainak szükséges egymáshoz illeszkedniük. A város és környezete viszonyában azokat a tématerületeket és területi egységet kell figyelembe venni, amelyek ténylegesen hatással vannak egymásra. Konkrétan meg kell nevezni a város által relevánsnak tartott dokumentumokat. Semmiképpen nem lehetnek a területi és városi célok egymással ellentétesek. Az ITS-nek nem feladata a teljes harmónia biztosítása, de be kell mutatni az esetleges stratégiai szintű különbségeket, valamint elemezni ezek várható hatását. Putnok Város középtávú fejlesztési irányai, a célok elérését biztosító projektek megvalósítása ezzel hozzájárul a megyei, országos, és az uniós célkitűzések teljesítéséhez. A következőkben az alábbi stratégiai dokumentumok kerülnek bemutatásra:

5.1.1. Nemzetközi szintű fejlesztési programokkal való illeszkedés vizsgálata 5.1.1.1.

Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája egymást kölcsönösen megerősítő három prioritást tart szem előtt. 1. Intelligens növekedés keretében a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítását; melynek keretében erősíteni kívánja a jövőbeli növekedés alapjait képező tényezőket, a tudást és az innovációt. Ehhez szükségesek: az oktatás minőségének javítása, kutatási teljesítményünk fokozása, az innováció és tudástranszfer népszerűsítése. Az információs és kommunikációs technológiák teljes körű alkalmazása, valamint annak biztosítása, hogy az innovatív ötletekből olyan új termékek és szolgáltatások születnek, amelyek segítenek a növekedés és minőségi munkahelyek megteremtésében és abban, hogy kezeljük a társadalmi kihívásokat. 2. Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékony, fenntartható és versenyképes gazdaság megteremtése, többek között környezetbarát – technológiák fejlesztése, az Információs és kommunikációs technológiákat alkalmazó intelligens hálózatok bővítésének felgyorsítása, valamint a vállalkozások versenyképességének megerősítése, elsősorban a gyártásban és a kkv-k körében, illetve azáltal, hogy a fogyasztókat hozzásegítjük az erőforrás-hatékonyság nagyra értékeléséhez. Ez a megközelítés hozzásegít, hogy megelőzzük a környezetkárosodást, a biodiverzitás csökkenését és az erőforrások nem fenntartható használatát, illetve erősíti majd a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót. 3. Inkluzív növekedés: azaz a magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. A magas foglalkoztatottság, a készségek fejlesztésébe való beruházás, a szegénység leküzdése és a munkaerőpiac modernizálása, valamint képzési és szociális védelmi rendszerek révén az emberek képessé válnak az előttük álló változások felmérésére, a változások kezelésére és összetartóbb társadalom kialakítására.

70 / 111


Az előrehaladást az unió öt kiemelt célkitűzés megvalósulása alapján értékeli majd, és a tagállamok feladata lesz, hogy ezeket a célkitűzéseket lebontsák a kiindulási helyzetet is tükröző, nemzeti szintű célokra. Az öt kiemelt uniós célkitűzés a következő: 1. Foglalkoztatás - Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. 2. K+F - Az Európai Unió GDP-jének 3%-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni. 3. Éghajlatváltozás/energia - Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek). - A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni. - Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. 4.Oktatás - A lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. - El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. 5. Szegénység/társadalmi kirekesztés - Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Az Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája 11 tematikus célt rögzít. Az ezekhez való illeszkedést mutatja az alábbi táblázat. 13. táblázat: A Stratégia célrendszere és az EU 2020 Stratégia összefüggései

Putnok Város ITS célrendszerének relevanciája

EU 2020 Stratégia Tematikus céljai

Gazdagodó Város

1. A kutatás, technológia-fejlesztés és innováció erősítése

Lakható Város Gazdagodó Város

2. Infokommunikációs technológiákhoz való hozzáférés elősegítése 3. A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA keretében) a halászati és akva-kultúra - ágazat (az ETHA keretében) versenyképességének javítása 4. Az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, kockázat megelőzés és-kezelés előmozdítása 6. A környezetvédelem és erőforrás felhasználás hatékonyság

71 / 111

Működő Város

Működő Város

Lakható Város Gazdagodó Város Gazdagodó Város

Lakható Város

Működő Város Lakható Város

Működő Város

Lakható Város


EU 2020 Stratégia Tematikus céljai


7. A fenntartható közlekedés előmozdítása, kapacitáshiányok megszüntetése

Lakható Város

8. A foglalkoztatás bővítése és a munkavállalói mobilitás ösztönzése

Gazdagodó Város

Lakható Város

9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem

Befogadó Város

Gondoskodó Város

10. Az oktatásba és az egész életen át tartó tanulásba beruházás

Befogadó Város

Gondoskodó Város

11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása

Működő Város

Gondoskodó Város

Forrás: EU 2020 Stratégia (saját szerkesztés)

5.1.1.2.

EU7. Környezetvédelmi Cselekvési Program

Az Európai Bizottság „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról szóló javaslata felhívta a figyelmet arra, hogy létre kell hozni az uniós környezetvédelmi politika alakításának folyamatosságát biztosító hetedik környezetvédelmi cselekvési programot, melynek célkitűzései és Putnok Város ITS közötti illeszkedést az alábbi táblázatban szemléltetjük. 14. táblázat: A Stratégia célrendszere és EU7. Környezetvédelmi Cselekvési Program összefüggései

EU7. Környezetvédelmi Cselekvési Program kiemelt célkitűzései 1. Az uniós természeti tőke védelme, megőrzése és fejlesztése 2. Erőforrás-hatékony, környezetbarát és versenyképes uniós gazdaság kialakítása 3. Környezeti terhelés csökkentése, egészség és jólétet fenyegető kockázat csökkentése 4. A környezetpolitika tudományos eredményekkel való szilárdabb alátámasztása 5. Az uniós városok fenntarthatóságának növelése

Putnok Város ITS célrendszerének relevanciája Lakható Város Gazdagodó Város

Lakható Város

Lakható Város Lakható Város Működő Város

Lakható Város

Forrás: EU7. Környezetvédelmi Cselekvési Program (saját szerkesztés)

Az EU7. Környezetvédelmi Cselekvési Program és Putnok Város ITS közötti összhang biztosított.

72 / 111


5.1.2. Nemzeti szintű fejlesztési programokkal való illeszkedés vizsgálata 5.1.2.1. Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Az Országgyűlés 1/2014.(I.3.) határozatával fogadta el a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót. Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből kiindulva egy hosszú távú jövőképet, valamint fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg. Borsod – Abaúj – Zemplén megye tekintetében az OFTK az alábbi fejlesztési irányokat rögzíti: A minőségi munkaerő foglalkoztatásának növelése érdekében a gazdasági potenciál bővítése, magas hozzáadott értékű termelő tevékenységek letelepítése. Az információs technológia fejlesztése. Speciális gazdasági övezetek kialakítása. A foglalkoztatás növelése, a meglévő kkv-k megerősítésével, új vállalkozások indításának és letelepedésének ösztönzése. A képzetlen munkaerő foglalkoztatása korszerű, környezetbarát bányászati, energetikai technológiákkal, amelyek illeszkednek a fenntartható erőforrásgazdálkodáshoz. A halmozottan hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, mobilitásának elősegítése. A lakosság egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének és az esélyegyenlőség megteremtésének fejlesztése. A minőségi alapoktatás és a vállalati igényekre rugalmasan reagálni képes szak- és felnőttképzési tevékenységek továbbfejlesztése. Turisztikai fejlesztés (világörökség, bor-, kulturális-, gyógy- és termálturizmus). Komplex, légi közlekedéssel érintett logisztikai centrum kialakítása Mezőkövesden. Integrált zöldség- és gyümölcstermesztési rendszerek kialakítása energia- és hulladékhasznosítással. A megújuló energiaforrások hasznosítása a decentralizált energiatermelő, tároló, elosztó és integráló rendszerek létrehozásával. A karsztvízkészlet, mint fontos ivóvízforrás védelme a környezetminőség javításával. Az egészségügy/népegészségügy releváns elemeinek komplex fejlesztése. Integrált állattartási rendszerek kialakítása. Szlovák-magyar gazdasági együttműködés és az infrastruktúra fejlesztése. Az OFTK a nemzeti szükségletekből és sajátosságokból kiindulva középtávon (2014–2020) kijelöli azokat a stratégiai fókuszokat (középtávú [2014–2020] fejlesztési prioritások), amelyek az ország hosszú távú céljainak a kibontakozását szolgálhatják. 15. táblázat: A Stratégia célrendszerének és Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció összefüggései

OFTK prioritásai

Putnok ITS célrendszerének relevanciája

Patrióta gazdaság, kis- és középvállalati bázison, nagyvállalati partnerségben

Gazdagodó Város

Fordulat a teljes foglalkoztatottság és a tudásalapú társadalom felé Útban az erőforrásenergiafüggetlenség felé

és

energiahatékonyság,

illetve

az

Népesedési és közösségi fordulat

Gazdagodó Város

Működő Város

Működő Város

Lakható Város

Befogadó Város

Gondoskodó Város

Területi integráció, térségi és helyi fejlesztések a helyi gazdaság bázisán

Gazdagodó Város

Forrás: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (saját szerkesztés)

Putnok Város ITS célrendszere és rögzített beavatkozásai összhangban vannak az OFTK-ban rögzített prioritásokkal és fejlesztési irányokkal.

73 / 111


5.1.2.2. Magyar Növekedési Terv A Magyar Növekedési Terv (a továbbiakban MNT) célja, „a hazánkkal szembeni befektetői bizalom megerősítése, és a gazdasági környezet kiszámíthatóságának érdekében kiemelt fontosságot kap, hogy jövőképünk, és céljaink eléréséhez szükséges eszköztár megismerhető legyen.”. Az MNT 2011ben a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából készült. Az MNT az egyes városok illetve városkörnyéki gazdasági centrumokat adott jellemzők alapján gazdasági településhierarchiát állít fel, melynek élén Budapest, Győr, Székesfehérvár és Szombathely áll. A második hierarchiaszintet 18 centrum alkotja, ezen belül az első 8 gazdasági központ közé regionális centrumok (Szeged, Debrecen, Miskolc, Pécs), valamint a gazdasági struktúraváltásban sikeres nagy- (Kecskemét) és középvárosok (Eger, Tatabánya, Veszprém) kerültek. Szeged, Debrecen, Miskolc és Pécs esetében a gazdasági központszerepet a globális gazdasági beágyazódás mérsékelt volta, különösen az export-aktivitás alacsony szintje rontotta. Putnok Város térségének vonatkozásában az alábbi megállapítást teszi a dokumentum: „Miskolc-Ózd-Kassa Kelet-Szlovákiában Kassa, és a várostól a magyar határig húzódó terület (Kehnyec központtal) gyors gazdasági fejlődést él át, kimeríti a szlovák oldalon fellelhető munkaerő-kapacitást. Kassa agglomerációja – Pozsonyhoz hasonlóan – átterjedhet magyar oldalra is. Ehhez kapcsolódik Miskolc, mint a magyar ipar egyik máig meghatározó jelentőségű csomópontjának agglomerációja. A két város közös metropolis-térséggé olvadása jelentős húzó hatást gyakorolhat a környező – mind Szlovákiában, mind Magyarországon – országos összehasonlításban rendkívül fejletlen térségek gazdaságára.” Jelen ITS célrendszere kiemelt figyelmet fordít a történelmi Gömör társadalmi – kulturális és gazdasági integrációjára, így az MNT által jelezett tématerületek (élettudományi KFI) az ITS célrendszerében is rögzítésre kerültek, így Putnok Város ITS és az MNT közötti összhang megteremtődött.

5.1.2.3. Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia A Kormány által 2013 márciusában elfogadott dokumentum a 2012-2024-es időszakra vonatkozik és a fenntarthatóság felé való átmenet céljait és teendőit foglalja össze. A dokumentum – többek között – kimondja, hogy a benne foglalt „a magyar nemzet hosszú távú sikeres fennmaradását célzó alapelveket és stratégiai célkitűzéseket” a jogalkotásban – többek között a költségvetés elfogadásakor – és a szakpolitikai stratégia- és programalkotásban folyamatosan érvényre kell juttatni. Mindezek alapján szükséges az ország számára rendelkezésre álló hazai, vagy uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésekor a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiájának (a továbbiakban: NFFK) elveit érvényesíteni. A NFFK célja mindemellett, hogy „hozzájáruljon egy nemzeti egyetértés kialakulásához a fenntarthatóságról. A fenntarthatóság ugyanis nem csak politikai és kormányzási kérdés; hanem az egyes személyeknek, családoknak, üzleti vállalkozásoknak, civil szerveződéseknek is olyan célokat, értékeket kell követniük, oly módon kell meghozni mindennapos döntéseiket és olyan kezdeményezésekbe kell belevágniuk, amelyek biztosíthatják a fenntartható társadalom elérését.” Az NFFK átfogó célja a folytonosan változó társadalmi – humán – gazdasági – természeti külső környezethez való alkalmazkodóképesség feltételeinek biztosítása, az ahhoz szükséges kulturális adaptáció minőségi javítása.

74 / 111

Putnok INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 16. táblázat: A Stratégia célrendszere és Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia összefüggései

NFFK stratégiai fejlesztendő területei demográfia

Befogadó Város

Gondoskodó Város

egészség

Befogadó Város

Gondoskodó Város

tudás

Működő Város

Gondoskodó Város

társadalmi kohézió

Befogadó Város

Gondoskodó Város

bizalom

Befogadó Város

Gondoskodó Város

munka

Gazdagodó Város

Működő Város

család

Befogadó Város

Gondoskodó Város

Emberi erőforrás

Társadalomi erőforrások


Lakható Város

a múlt öröksége biodiverzitás Természeti erőforrások

Gazdasági (fizikai) erőforrások

Gazdagodó Város

Lakható Város

megújuló természeti erőforrások

Lakható Város

az embert érő környezeti terhelések csökkentése nem megújuló természeti erőforrások a vállalkozói tőke és az innováció erősítése

Lakható Város

a foglalkoztatás bővítése

Lakható Város Gazdagodó Város

Működő Város

Gazdagodó Város

Működő Város

Működő Város

költségvetési politika életpálya-finanszírozás

Befogadó Város

Gondoskodó Város

Működő Város

Forrás: Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia (saját szerkesztés)

Stratégiai szinten jelen ITS tartalmazza az NFFK - hoz kapcsolódó elemeket, így jelen dokumentum és az NFFK közötti összhang megállapítható.

5.1.2.4. A 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program Magyarország környezetpolitikai céljainak és intézkedéseinek átfogó keretét az 1997 óta készülő Nemzeti Környezetvédelmi Programok (továbbiakban: NKP) jelentik. A Program kidolgozásáról, céljáról, tartalmáról és megvalósításáról a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezik. A 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program kidolgozását és a 96/2009. (XII. 9.) OGY határozattal elfogadott 3. Nemzeti Környezetvédelmi Program (továbbiakban: NKP-3) felülvizsgálatát és egy évvel korábbi befejezését több tényező is indokolja. Egyrészről megjelent az Európai Unió új, a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, 2020-ig tartó időszakra szóló 7.

75 / 111


Környezetvédelmi Cselekvési Programja (lásd fentebb). További fontos szempont volt, hogy az NKP-k az EU-s fejlesztési források egyik szakmai alapjaként szolgálnak, ami a 2014-2020 közötti pénzügyi tervezési időszak folyamatban lévő tervezése miatt szintén szükségessé tette a környezeti célok meghatározását. A megújítást szükségessé tevő tényezők közé tartozik a stratégiai irányítási rendszer megújítása, a 2013 tavaszán az Országgyűlés által elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiának való megfelelés igénye. A Program feladata, hogy az ország adottságait, a társadalom hosszú távú érdekeit és jövőbeni fejlődési céljait, valamint a globális felelősségből és a nemzetközi együttműködésből, EU-tagságból adódó kötelezettségeket figyelembe véve meghatározza az ország környezeti céljait és az elérésükhöz szükséges eszközöket. A Program a stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet előírásai szerint szakpolitikai stratégia, az átfogó környezetügyi szakpolitikai területre vonatkozó jövőkép elérésének stratégiai tervdokumentuma. A környezetvédelmi törvényben foglaltak alapján a Program az emberi egészség védelme, valamint a természeti erőforrások és értékek megőrzése és fenntartható használata érdekében a környezettel, annak védelmével, illetve a környezetet veszélyeztető tényezőkkel kapcsolatos átfogó környezetvédelmi terv. A Program a 2014-2019 közötti időszakra szól, kitekintéssel 2020-ig, az EU 2014-2020 közötti időszakra szóló pénzügyi perspektívájával összhangban. 17. táblázat: A Stratégia célrendszere és a 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program összefüggései

4. Nemzeti Környezetvédelmi Program Stratégiai célja


Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása

Lakható Város

Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata.

Lakható Város

Az erőforrás-takarékosság és a - hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése

Gazdagodó Város

Lakható Város

Forrás: 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program (saját szerkesztés)

A Putnok Város ITS jövőképében és horizontális célkitűzéseiben is összhangban van a 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program átfogó céljával.

5.1.2.5. Nemzeti Energiastratégia A globális klímavédelmi kihívások, illetve a hosszú távon világviszonylatban csökkenő fosszilis energiatartalékok, és az értük folyó verseny tükrében a hosszú távú magyar Energiastratégia alapvető céljai pillérekbe foglalva – összhangban az Európai Uniós elvekkel – az alábbiak: Energia ellátásbiztonság Hazánk földrajzi adottságaiból és a hagyományos energiahordozók versenyképesen kitermelhető készleteinek hiányából fakadóan az ellátásbiztonság hosszú távú fenntartása elsőbbséget élvező cél. Versenyképesség növelése: A hazai gazdaság hosszú távú versenyképességét az energia szektor a következőkkel tudja elősegíteni: az Európai Unió egységes belső energiapiacába történő integrálódás és az ott kialakuló árak; a hangsúlyossá váló új ágazatok, különös tekintettel a megújuló energiaforrások hasznosításra, illetve az energiahatékonyság javítására és az azokhoz kapcsolódó a kutatásfejlesztési tevékenységek; a hazai készletek és erőforrások megfelelő kezelése. 76 / 111

Putnok INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Fenntarthatóság:

A környezet és fejlődés ügyének összekapcsolásával biztosítható a folytonos szociális jólét, a jövő generációk igényeinek kielégítése, valamint természeti, társadalmi és kulturális értékeink megőrzése. Ennek értelmében a fenntartható energiagazdálkodásnak meg kell teremtenie környezeti (erőforrás hatékony, klíma semleges), társadalmi (biztonságos, elérhető, egészségre nem ártalmas) és gazdasági (költséghatékony) dimenziók közötti összhangot. A stratégia a célok megvalósításához öt kiemelt eszközt rendel, melyek az alábbiak: 1. Energiahatékonyság és energiatakarékosság 2. Megújuló energiaforrások 3. Atomenergia 4. Regionális infrastruktúra platform: A szomszédos országokkal való együttműködés (különösen az Észak-Dél Magasszintű Csoport, a V4 és a V4+ keretében) célja az árstabilitás, a forrásdiverzifikáció, az ellátásbiztonság és a hálózati szabályozó kapacitás növelése. 5. Új kormányzati energetikai intézmény- és eszközrendszer 18. táblázat: A Stratégia és Nemzeti Energiastratégia összefüggései

Nemzeti Energia stratégia pillérei


Energia ellátásbiztonság Versenyképesség növelése Fenntarthatóság

Működő Város

Lakható Város

Gazdagodó Város

Működő Város

Működő Város

Lakható Város

Forrás: Nemzeti Energiastratégia (saját szerkesztés)

Jelen stratégiában meghatározott célok összhangban vannak a nemzeti energiastratégia pilléreivel.

5.1.2.6.

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020

Történelme során, nehéz helyzetekben mindig vidéki gyökerekből táplálkozva, a falusi közösségek erejére támaszkodva tudott a magyar társadalom megújulni. A vidék nem csupán profitérdekeket kiszolgáló termelési tér, hanem társadalmi, kulturális és természeti értékek összessége. Vidéki tájaink az emberi méltóság, életminőség biztosításához szükséges feltételek megteremtésének, a természet és a társadalom harmonikus együttélésének sajátos, történetileg kialakult színterei. E térségek egyrészt az ott élők számára biztosítják az életfeltételeket, másrészt mással nem helyettesíthető ökoszisztéma-szolgáltatásokat biztosítanak, amelyek az egész társadalom számára biztonságos élelmiszerellátást, jó környezetminőségi alapfeltételeket, természeti erőforrásokat és értékeket, regenerációs és rekreációs lehetőséget kínálnak. A magyar vidék, a mezőgazdaság és a környezet ügye ezért nemcsak a falun élő honfitársaink gondja. A vidék sikereinek és kudarcainak a társadalom minden tagja részese. A nemzeti érdekeket szolgáló vidékstratégia a „magyar vidék alkotmánya”! A Nemzeti Vidékstratégia az alábbi alapelveket rögzíti: Az állam közösségi és környezeti érdekeket érvényesítő szerepvállalása, átláthatóság Közösségi hasznosulás, méltányos elosztás Rendszerszemléletű megközelítés A helyi gazdaságra és a hálózati jellegű együttműködésekre építkezés Helyi közösségi részvétel, együttműködés 77 / 111


A stratégia átfogó célkitűzése: „Vidéki térségeink népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása.” A Nemzeti Vidékstratégiai megvalósítási kereteit a Darányi Ignác Terv adja. 19. táblázat: A Stratégia célrendszere és Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 összefüggései

Vidékfejlesztési stratégia stratégiai célkitűzései 1. Tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése

Putnok ITS célrendszerének relevanciája Lakható Város

2. Sokszínű és életképes agrártermelés

Gazdagodó Város

3. Élelmezési és élelmiszerbiztonság

Gazdagodó Város

4. A vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése

5. A vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása

Gazdagodó Város

Működő Város

Befogadó Város

Gondoskodó Város

Működő Város

Forrás: Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 (saját szerkesztés)

A Putnok Város ITS dokumentuma – a vidékfejlesztés tekintetében illetékességi fokig – illeszkedik a Nemzeti Vidékstratégia célkitűzéseivel.

78 / 111


5.1.3. Megyei szintű fejlesztési programokkal való illeszkedés vizsgálata Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program A 2014-ben elfogadott Program stratégiai részprogramja a korábban elfogadott megyei Koncepció részeként elfogadott hat stratégiai célt fogalmazott meg, amelyekhez rendelte a nyolc megfogalmazott prioritást. A Stratégia célokhoz és a prioritásokhoz való illeszkedés és az alábbi táblázatban kerül bemutatásra: 20. táblázat: A Stratégia célrendszere és Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program (BAZ Megyei Stratégia) összefüggései

A BAZ Megyei Stratégia prioritásai 1.Kutatás-fejlesztés és innováció 2.Vállalkozások versenyképesség javítása és foglalkoztatás ösztönzése alprogram 3.A társadalom alkalmazkodó képességének javítása 4.Közlekedés, a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása 6.Mezőgazdasági termelés versenyképességének javítása

Koncepció stratégiai céljai 1.Gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése

Gazdagodó Város

Gazdagodó Város

2.A helyi társadalom munkaerőpiaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása

Befogadó Város

3.A munkaerőpiaci központok elérhetőségének javítása

Működő Város

7.Turizmus

4.Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása

5.Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése 8.Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása

5.Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése 6.Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása

Gazdagodó Város Gazdagodó Város

Működő Város

Lakható Város

Működő Város

Lakható Város

Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program (saját szerkesztés)

79 / 111


5.1.4. Városi szintű dokumentumokkal való illeszkedés vizsgálata Gazdasági Program Putnok Város Gazdasági Programja a 2015-2020 évekre terjedő időszakra vonatkozó dokumentum és jelen Integrált Településfejlesztési Stratégia párhuzamos tervezési folyamat részeként került kialakításra. A 2007-2010. évek gazdasági programjában fő fejlesztési koncepció volt a „Biztos alapokra építeni a jövőt, tovább folytatni a megkezdett utat…….” Mi sem természetesebb, hogy a következő időszakban is „Jövő városát” kell építeni az önkormányzati fejlesztésekkel és feladatellátással egyaránt. Járásközpont településként, valamint a Sajó-Rima Eurorégió és a Sajó-Rima Európai Területi Társulás (EGTC) alapító településeként városunk térségszervező szerepét tovább kívánjuk erősíteni, ami a közigazgatási, gazdasági – kereskedelmi, egészségügyi, oktatási – nevelési funkciók további bővülését jelenti. A járási székhely szerepkörből fakadó lehetőségek széles körű kihasználása a pályázatok révén további fejlesztéseket és újabb munkahelyeket jelent. Mindez szinergikus hatások kialakulását jelentheti a beruházások terén is, hiszen a vállalkozási kedv növekedik azokon a területeken, ahol a fejlesztések révén fejlett oktatási, képzési, infrastrukturális, stb. szolgáltatások vehetők igénybe. A jövő városa címet viselő program három alappillérre épült melyek az alábbiak 1. Működő város a./ b./ c./ d./ e./ f./ g./ h./

Az önkormányzatok feladatellátás hatékonyságának további növelése. A lakossági szolgáltatások szinten tartása, fejlesztése. Az intézményrendszer struktúrájának fenntartása. A város kialakult arculatának megőrzése a rendezett városkép megóvása, fejlesztése. Munkahelymegőrzés. A jól működő gazdasági, társadalmi célú nemzetközi és testvérvárosi kapcsolatok ápolása, fejlesztése. Értékteremtő közfoglalkoztatás további biztosítása és fejlesztése Stabil pénzügyi helyzet további fenntartása.

2. Lakható város a./ b./ c./ d./ e./ f./ g./

Járdaépítések, utak felújítása. Csapadékvíz-elvezető rendszer folyamatos fenntartása, tisztítása, áteresz építések. Állatmenhely kialakítása Zöldterületek számának növelése. Panelprogram folytatása Közvilágítás korszerűsítése Városi fűtőmű energetikai korszerűsítése

3. Gondoskodó város a./

Oktatás, óvodai nevelés - szakmai eszközök beszerzése

80 / 111


- oktatási intézmények felújítása - oktatási intézményekben energiatakarékos korszerűsítése b./

Egészségügy, szociálpolitika - az egészségügyi intézmény szolgáltatásainak megtartása - műszerpark további fejlesztése - rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatok szervezése - temetkezési szolgáltatás színvonalának megőrzése - Idősek Otthona bővítése, régi épületszárny felújítása - Önkormányzati lakások felújítása

c./

Ifjúság, sport - kormányzati támogatással tanuszoda építése - gokart-pálya építése - sporteszközök beszerzése - sportintézmények felújítása - sportrendezvények szervezése

d./

Művelődés, társadalmi kapcsolatok - hagyományőrző közösségi programok szervezése, erre alkalmas terület biztosítása - kulturális rendezvények szervezése a városban élők részére - nemzetközi és testvérvárosi kapcsolatok ápolása, fejlesztése annak érdekében, hogy minél több putnoki felnőtt és gyermek ismerje meg más népek életét - múzeum felújítása

Jelen Integrált Településfejlesztési Stratégia a Gazdaságfejlesztési Programban rögzített fejlesztési koncepció három alappillérét (1. Működő Város, 2. Lakható Város, 3. Gondoskodó Város) értelmezi illetve 5 alappillérre bontva (Középtávú Város cél) viszi azokat tovább.

81 / 111


5.2.

Belső összefüggések

Putnok további fejlődése szempontjából a megfogalmazott fejlesztési célok, irányok és programok rögzítése megoldást jelenthet és kulcsfontosságú feladat. A jelen dokumentumban település SWOT analíziséből kiindulva került kidolgozásra a célrendszer, és a tematikus részcélok megfogalmazása. A helyzetértékelésben azonosított problémákra nyújt megoldást a fejlesztési célrendszer. A különböző szintű célok meghatározását az az elv vezérelte, hogy képes legyen reagálni a város problémáira és fejlesztési igényeire. Ezek a gazdasági stabilitás megteremtése, a hatékony közszolgáltatási rendszer kialakítására történő törekvés, a turisztikai potenciál hasznosítása, a társadalmi integráció elérése. Ezek a célok komplex megoldást nyújtanak a településen tapasztalható szolgáltatási, infrastrukturális környezetben meglévő területi, valamint társadalmi különbségek csökkentésére, a munkanélküliség mérséklésére. Hosszú távon hozzájárul a biztonságos és élhető lakókörnyezet biztosításához. Nem várható el természetesen, hogy 7 év alatt az összes probléma megoldódjon, de az reális célkitűzés, hogy a lehetőségekhez mérten a legsúlyosabb problémák enyhüljenek, a városi életminőség javuljon, új munkahelyek jöjjenek létre, és a városból való elvándorlás mérséklődjön. A fejlesztési programcsomagok kialakítása során a tervezők figyelembe vették a különböző városi szakmai szervezetek, környező települési önkormányzatok és a helyi lakosság legfontosabb elvárásait, igényeit, így a megfogalmazott programcsomagok, és a bennük található projektelképzelések egyszerre tudják szolgálni egy befektetőbarát, vonzó gazdasági környezet megteremtését, egy hatékony közszolgáltatási rendszer kialakítását, a turisztikai adottságok hasznosítását, területi és társadalmi kohézió erősítését és egy biztonságos élhető városi környezet megteremtését. A stratégia illeszkedése a helyi ágazati stratégiához A 314/2012. (XI. 8.) kormányrendeletnek megfelelően az ITS-t és hosszú távú városfejlesztési koncepciót helyzetfeltáró, elemző és értékelő - úgynevezett megalapozó – vizsgálat készítése előzte meg. A vizsgálatokkal párhuzamosan egyes szakági területek részletes fejlesztési dokumentumainak az elemzése is megtörtént, melyek meghatározó irányai és elemei beépültek az ITS céljai és intézkedési közé. A szakági anyagok közül az alábbiak kerülnek kiemelésre: Település Környezetvédelmi Program A Környezetvédelmi Program fogalmaz meg problémákat és feladatokat, így a levegő tisztaság védelem, talajvédelem, vízvédelem, természet és tájvédelem, hulladékgazdálkodás, energiagazdálkodás, közműellátás. A programban megfogalmazott feladatok beépítésre és hasznosításra kerültek a stratégiai célok kialakításánál. Helyi Esélyegyenlőségi Program A település Helyi Esélyegyenlőségi Programja összefoglalja a szükséges intézkedéseket a népesség és foglalkoztatottság, az egészségügyi és szociális ellátás, a művelődés, oktatás, sport, valamint a gazdaság, idegenforgalom és közlekedés területein.

82 / 111


5.3.

BAZ Megyei Integrált Területfejlesztési Program (ITP)

Jelen Stratégiában rögzített, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) finanszírozásában megvalósuló projektek tekintetében a Borsod – Abaúj – Zemplén Megye Integrált Területi Programja követelményrendszerének vizsgálata indokolt. A kohéziós régiókban található területi szereplők –18 megye és 22 megyei jogú város –között a TOP által biztosított, a tervezésnél figyelembe veendő forrásokat az 1702/2014. (XII.3.) Kormányhatározat rögzíti. Ez Borsod – Abaúj – Zemplén megye tekintetében 93,05 milliárd Ft. A Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014 (XI.5) Korm. rendelet 19. § a) pontjában biztosított jogkörében eljárva a 64/2015. (V. 8.) MÖK határozattal fogadta el a Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Integrált Területi Programot. Borsod – Abaúj – Zemplén Megye Integrált Területi Programja által alkalmazott Területi Kiválasztási Kritériumok egyrészt IH által meghatározott, kötelező, másrészt megye által kijelölt és alkalmazott kritériumok. Borsod – Abaúj – Zemplén Megye Integrált Területi Programja tekintetében az IH által meghatározott, kötelező Területi Kiválasztási Rendszer kritériumokat az alábbi táblázat tartalmazza. 21. táblázat: BAZ Megye IH által meghatározott, kötelező Területi Kiválasztási Rendszer kritériumai

ssz. I.1.

I.2.

I.3.

I.4. I.5.

I.6.

I.7.

Kritérium megnevezése Illeszkedés a TOP céljaihoz

Tartalmi magyarázat A kiválasztás kritériuma, a TOP valamely konkrét céljához/céljaihoz való szoros illeszkedés és a kapcsolódó indikátorokhoz való hozzájárulás. Szakmai indokoltság, igény A kiválasztás kritériuma a beavatkozás indokoltsága. és kihasználtság Szükséges a szakmai alátámasztás, indoklás és/ vagy igényfelmérés és kihasználtsági terv. Indíthatósága / A kiválasztás kritériuma, hogy mennyire előkésztett és előkészítettség indítható a projekt. Az előkészítettsége egyben megalapozottságot és garanciát is jelent pl. a vállalt indikátorértékek teljesítésére és a költségigényekre vonatkozóan. Kockázatok A kiválasztás kritériuma, hogy a megvalósíthatóság és a működtetés milyen kockázatokat hordoz. Projekt komplexitása A kiválasztás kritériuma, hogy a beavatkozás mennyire képes hozzájárulni működőképes rendszerek létrehozásához. Hatás A kiválasztás kritériuma, hogy mekkora földrajzi területen, illetve hogy milyen számú érintett körben váltja ki a beavatkozás a hatását. Fenntarthatóság Kiválasztási kritérium a beavatkozás eredményeként megvalósuló produktum társadalmi, környezeti és leginkább pénzügyi fenntarthatósága. Forrás: BAZ Megyei ITP, 2015. (saját szerkesztés)

Borsod – Abaúj – Zemplén Megye Integrált Területi Program a saját kritériumként a II.1 (Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz); a II.3. (Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez); a II.4. (Hozzájárulás belső társadalmi kiegyenlítődéshez); a II.5.

83 / 111


(Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez) valamint a II.8. (Egyéb, pontosan: Hozzájárulás a környezeti/gazdasági/társadalmi fenntarthatósághoz) kritériumok használatát rögzítette. A területi szereplő (Borsod – Abaúj - Zemplén megye) által választott és alkalmazott Területi Kiválasztási Kritérium Rendszerét az alábbi táblázat tartalmazza: 22. táblázat: BAZ Megye által alkalmazott Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer kritéruimok

ssz. II.1.

II.3. II.4. II.5. II.8.

Kritérium megnevezése Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez Hozzájárulás belső társadalmi kiegyenlítődéshez Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez Egyéb, pontosan: Hozzáhárulás a munkahelyteremtéshez, munkahely megtartásához

Tartalmi magyarázat A kiválasztás kritériuma, a megye területfejlesztési programjához és az adott témában megjelenített indikátorokhoz való hozzájárulás. A kritérium bevezetése az adott földrajti területen belüli bárminemű egyensúlytalanságot hivatott kiküszöbölni. A kritérium a lakosságon belüli szociális és életminőségre vonatkozó különbségek kiegyenlítődését szolgálja. A kritérium alapján a beavatkozások gazdasági növekedéshez történő hozzájárulása kerül mérlegelésre. A kritérium bevezetése a foglalkoztatottsági helyzet javulását és a megőrzését támogatja.

Forrás: BAZ Megyei ITP, 2015. (saját szerkesztés)

84 / 111

Putnok INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 23. táblázat: Stratégia projektjeinek és az ITP kiválasztási kritériumainak illeszkedés - vizsgálata

Projekt kódja

Projekt típusa

Projekt címe

1

kulcs

2

BAZ Megye ITP kiválasztási kritériumok I.4. I.5. I.6. I.7. II.1. II.3.

I/1.

I.2.

I.3.


+

+

+

+

+

+

+

+

kulcs


+

+

+

+

+

+

+

3

kulcs


+

+

+

+

+

+

4

kulcs


+

+

+

+

+


+

+

+

+

Egészségház gyógyító-megelőző tevékenység fejlesztése Putnokon

+

+

+


+

+


+

Belvárosi Művelődési Központ légtechnikai felszerelése Sport- és Szabadidős tevékenység biztosítása GO-KART pálya kialakítása Putnokon

B1 B2 B3 B4 B5 B6

akcióterületi (Belváros akcióterület) akcióterületi (Belváros akcióterület) akcióterületi (Belváros akcióterület) akcióterületi (Belváros akcióterület) akcióterületi (Belváros akcióterület) akcióterületi (Belváros akcióterület)

II.4.

II.5.

II.8

+

0

+

+

+

+

0

+

+

+

+

+

0

+

+

+

+

+

+

0

+

+

+

+

+

+

+

+

0

0

+

+

+

+

+

+

+

0

0

+

+

+

+

+

+

+

+

0

0

+

+

+

+

+

+

+

+

0

0

0

+

+

+

+

+

+

+

+

+

0

0

0

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

0

0

85 / 111


B10 B12 P1

K1

K4

Projekt típusa akcióterületi (Belváros akcióterület) akcióterületi (Belváros akcióterület) akcióterületi (Lakóterület 1. panel akcióterület) akcióterületi (Lakóterület 2. kertváros akcióterület) akcióterületi (Lakóterület 2. kertváros akcióterület)

1


2


3


4


5


Projekt címe


I/1.

I.2.

I.3.


+

+

+

+

+

+

+

0


+

+

+

+

+

+

+


+

+

+

+

+

+


+

+

+

+

+

Gömör kapuja (városkapu) városkapu délen és északon a 26. úton

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

Egészségház épületének energetikai korszerűsítése megújuló energia felhasználásával, magas tető építésével Péczeli József Ált. Iskola épületének belső felújítása, energetikai korszerűsítése megújuló energia felhasználásával, magas tető építése Gömöri Múzeum komplex felújítása megújuló energia felhasználásával A putnoki Tóth Ede Művelődési Ház épületenergetikai felújítása megújuló energiaforrás használatával Megújuló energiaforrások kiaknázása energiaellátás megvalósítása a putnoki távfűtés komplex fejlesztésével

II.4.

II.5.

II.8

+

0

0

0

+

+

0

+

+

+

+

+

+

0

0

+

+

+

+

+

0

0

+

+

+

+

+

0

0

0

+

+

+

+

+

+

0

0

0

+

+

+

+

+

+

+

0

0

0

+

+

+

+

+

+

+

+

0

0

0

+

+

+

+

+

+

+

0

+

0

0

0

+

+

+

+

+

+

+

0

+

0

0

0

86 / 111


Projekt típusa

Projekt címe

6


7


I/1.

I.2.

I.3.


+

+

+

+

+

+

+

+



+

+

+

+

+

+

+

8


A Soldos Emília Óvoda energiahatékonyságközpontú rehabilitációja

+

+

+

+

+

+

9


+

+

+

+

+

+

+

+

+


+

+

+

Kerékpárút építése, Putnok-KelemérGömörszőlős-Serényfalva között

+

+

11 12 13

hálózatos közlekedésfejleszt és hálózatos környezetfejleszté s hálózatos közlekedésfejleszt és

Körzeti Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat energiaháztartásának fejlesztése megújuló energiaforrások használatával A városképhez illeszkedő 6 db buszmegálló felújítása, buszleálló sáv esztétikus újjáépítése Putnokon

II.4.

II.5.

II.8

+

+

0

0

0

+

0

0

0

+

0

+

0

0

0

+

+

0

+

0

0

0

+

+

+

0

+

0

0

0

+

+

+

+

0

+

0

0

0

+

+

+

+

+

+

+

0

0

0

14



+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

0

0

15



+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

0

0

16



+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

0

0

17



+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

0

0

87 / 111


Projekt típusa

Projekt címe

1

egyéb


I/1.

I.2.

I.3.


+

+

+

+

+

+

+

+

6

egyéb


+

+

+

+

+

+

+

7

egyéb


+

+

+

+

+

+

8

egyéb


+

+

+

+

+

9

egyéb


+

+

+

+

10

egyéb

Kilátó építésea turista utak mentén

+

+

+

11

egyéb


+

+

+


88 / 111

II.4.

II.5.

II.8

+

+

0

0

+

+

0

+

+

+

+

+

0

+

+

+

+

+

+

0

+

+

+

+

+

+

+

0

+

+

+

+

+

+

+

+

0

+

+

+

+

+

+

+

+

0

+

+


6.

A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI

A stratégia megvalósíthatóságát veszélyeztető fő kockázatok feltárására a kockázatelemzés módszerét használjuk. A kockázatelemzés célja a kockázatok beazonosítása, elkerülése, hatásainak mérséklése. A fejezet azokat a kockázatokat, történéseket, eseményeket tartalmazza, melyek esetleges bekövetkezte a stratégia céljainak elérését, megvalósulását veszélyezteti. Összeállítását meghatározta a helyzetelemzésben kialakított SWOT - elemzés külső-belső tényezőinek áttekintése, illetve az azokhoz kapcsolódó fő kockázatok azonosítása. Annak érdekében azonban, hogy a kockázatok elemzése a stratégia megvalósítását ténylegesen, hatékonyan segítse, a megvalósulást esetlegesen akadályozó tényezők mellett a bekövetkezésük valószínűségét csökkentő intézkedésekkel, valamint a potenciális bekövetkeztük esetére tervezett intézkedésekkel is kalkulálunk. A jelen fejezetben beazonosított kockázatok időszakonkénti értékelése, felülvizsgálata azonban a stratégia megvalósítása, nyomon követési folyamata, monitoringja során is elengedhetetlen feladat.

89 / 111


24. táblázat: A Stratégia megvalósításának kockázatai

Kockázat A szükséges források nem rendelkezésre.

A kockázat bekövetkeztének valószínűsége

A kockázat hatása

(alacsony – közepes – magas)

(gyenge – közepes – jelentős)

pályázati állnak magas

jelentős

A fejlesztések költsége meghaladja a tervezettet. közepes

jelentős

A magántőke mobilizálása sikertelen. magas

Az együttműködésben megvalósítandó fejlesztések esetében a településközi koordináció elmarad.

A fejlesztések megvalósításához nem áll rendelkezésre megfelelő humán erőforrás.

közepes

alacsony

közepes

közepes

jelentős

A hatás szöveges leírása

A kockázat kezelése

A tervezett fejlesztésekhez nem sikerül pályázati forrásokat mozgósítani, így a fejlesztés megvalósítására nem áll rendelkezésre kellő forrás, a fejlesztés elmarad. A fejlesztések költsége a tervezés jelen fázisában nem ismert, azok csupán becsült költségek, így a betervezett költségek jelentősen alulmúlhatják a megvalósítás-kori piaci árakat, mely a fejlesztések elmaradásához, csökkentett műszaki tartalommal való megvalósításához vezethet. Amennyiben a településnek nem sikerül megvalósítania azt a törekvését, hogy kiaknázza a piaci szereplők által megvalósítandó fejlesztésekben rejlő lehetőségeket, kizárólag közszféra fejlesztések valósulnak meg, elmaradnak a magánszféra befektetései. Települések közti koordináció hiányában az egyes településeken tervezett fejlesztések elmaradnak, nem a szükséges ütemben és formában valósulnak meg, nem sikerül kiaknázni a közös fejlesztésekben rejlő előnyöket és lehetőségeket. A tervezett fejlesztések körültekintő előkészítéséhez és megvalósításához megfelelő szaktudással és tapasztalattal rendelkező munkatársak híján a tervezett fejlesztések megvalósítása jelentős csúszást eredményez, illetve a beruházások elmaradását is maga után vonhatja.

A tervezett fejlesztések előkészítésekor, kialakításakor egyértelmű operatív program hozzárendelés és megyei területfejlesztési programhoz illesztés szükséges.

90 / 111

Körültekintő és alapos tervezés szükséges, mely részletes projekttervek, átgondolt műszaki tervek, tervezői költségvetések készítését, illetve tartalékkeret képzését követeli meg.

A település törekszik a magán befektetőkkel, piaci szereplőkkel való szervezett és strukturált együttműködésre, mind a kommunikáció mind a konkrét fejlesztési elképzelések megvitatására fórumot biztosít.

Szervezett és strukturált együttműködés kialakítása az érintett (környező) településekkel végig a partnerségi folyamat során.

Mind a stratégiai, mind az operatív menedzsment kapacitások megerősítése szükséges.


Kockázat

A kockázat bekövetkeztének valószínűsége

A kockázat hatása

(alacsony – közepes – magas)

(gyenge – közepes – jelentős)

A lakosság, civil szervezetek elégedetlensége.

alacsony

közepes

Jogszabályi, tervezési környezet változása (változó OP tartalom, változó forrás és szervezeti keretek). magas

Sikertelen eljárások.

jelentős

közbeszerzési közepes

Projektek előkészítése elhúzódik, nem tervezett műszaki tartalomváltoztatások szükségesek. Az indikátorok teljesítése nem történik meg.

jelentős

közepes

jelentős

alacsony

gyenge

A hatás szöveges leírása

A kockázat kezelése

Amennyiben a lakosság és a helyi civil szervezetek nem elégedettek az egyes tervezett és megvalósuló fejlesztésekkel, nem érzik a fejlesztéseket magukénak, azok elfogadottsága nem lesz megfelelő, az helyi társadalmi problémák kialakulásához, megerősödéséhez járulhat hozzá.

Az előkészítéstől a megvalósításig tartó folyamat során végig szükséges a helyi lakosság és civil szervezetek bevonása, folyamatos tájékoztatása a fejlesztésekről. A partnerségi folyamatba illesztve már a stratégiaalkotás során kifejthetik véleményeiket, javaslataikat, fejlesztési elképzeléseiket, melyek ezáltal beépülhetnek a fejlesztési dokumentumba. A vonatkozó jogszabályok, eljárásrendek, operatív programok módosításait folyamatosan figyelemmel kell kísérni, a jogi, tervezési-szabályozási környezetet meghatározó intézményekkel szoros együttműködés kialakítása szükséges.

A jogszabályok, tervezési keretek változása azt eredményezheti, hogy a tervezett fejlesztéseket, azok műszaki tartalmát, kivitelezhetőségét újra kell tárgyalni, szükség szerint módosítani kell az elkészült műszaki, pénzügyi, ütemezési stb. terveket. Ezek időigénye gátolhatja a határidőre teljesítést, illetve egyes fejlesztési elképzelések megvalósulását is akadályozhatja. A sikertelenül lebonyolított közbeszerzési eljárások jelentős időcsúszást eredményezhetnek a kivitelezésben, problémát jelenthetnek a finanszírozó pályázati források lehívása során is. A projekttervek, fejlesztési elképzelések pályázati kiírásra való fejlesztése, előkészítése elhúzódik, illetve a folyamat eredményeképpen a tervezett elképzelések műszaki tartalma kikristályosodik, a betervezetthez képest módosul. A megvalósulást mérő indikátorvállalások nem teljesülnek. Forrás: saját szerkesztés

91 / 111

Körültekintő előkészítés, közbeszerzési szakértő alkalmazása szükséges.

A projekttervek körültekintő előkészítése (megvalósíthatósági tanulmányok, engedélyes tervek, stb.) szükséges, megfelelő humán-erőforrás biztosításával.

A célokhoz illeszkedő, teljesíthető és mérhető indikátorok és reális vállalások meghatározása szükséges.


7.

A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE

7.1.

A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek

Putnok Város Önkormányzata középtávú stratégiájában a beruházási tevékenységeken felül megfogalmazott olyan nem beruházási, soft típusú tevékenységeket, amelyek a közszolgáltatások minősége színvonalának emeléséhez elengedhetetlenek (pl. oktatási, foglalkoztatási programok, a szociális ellátásra vonatkozó elképzelések, társadalmi befogadást segítő programok). A város pozícionálása szempontjából (mind gazdaságfejlesztési, mind turisztikai, mind járásszékhely funkciókat illetően) kiemelt fontossággal bír a város – és térségmarketing. Jelenleg a város turisztikailag ismeretlen. A nagy hagyományokkal rendelkező Gömör Expo továbbvitele, bővebb tartalommal történő megtöltése is szerepet játszhat a városmarketing kialakításában. Több városi nagy rendezvény működik, amelyen a résztvevők száma folyamatosan nő, és a szervezésben a civil szervezetek aktívan részt vállalnak. Az önkormányzat nem az egyetlen letéteményese a városfejlesztési stratégiának, de kiemelt szerepe van a szereplők koordinációjában, az érdekek kiegyensúlyozásában. A hálózatépítés, a folyamatos kommunikáció, az érintettek számára kommunikációs felületek biztosítása mind olyan lehetőséget jelent, amelyek gazdagítják a fejlesztési elképzelések megfogalmazását. Ennek legfontosabb területei:

A gazdasági szereplőkkel való együttműködés, mely különösen a mezőgazdaság és élelmiszergazdaság területén bír stratégiai fontossággal, ahol az önkormányzat valódi integrátor szerepkör betöltését kívánja elérni.

A város aktív kezdeményezője a termelési és fogyasztási szövetkezetek létrehozásának, ez ügyben önkormányzati döntések születtek.

Az állami közszolgáltatásokat biztosító szervezetekkel való együttműködés (pl. KLIK, munkaügyi központ, GYEMSZI, kormányhivatal), melyek a város számára stratégiai fontosságú ágazatokat működtetik.

A város törekszik, hogy a természeti és épített környezet megóvása érdekében intézkedéseket tegyen. Ennek részeként évek óta a városi parkokat a közmunkaprogram keretében gondozzák, és a városi kertészetben megtermelt virágok kerülnek kiültetésre. A kertészetben keletkezett zöld hulladék, nyesedék hasznosítását is megoldják, helyben történő, komposztálással, ami a talajerő utánpótlást is elősegíti. A lakosság körében programot, ösztönző rendszert, tanácsadó szolgáltatást dolgoztak ki a komposztálás elterjesztésére, amelynek eleme a házi komposztálók kiosztása. A program sikeres megvalósítása a kommunális hulladékokba kerülő szerves anyag tartalmát is csökkenti, mely a települési szilárdhulladékok fejlesztési stratégiájának egyik alapja. Az önkormányzat vezető és irányító szerepet tölt be a környezet megóvása érdekében oktatási, szemléletformálási eszközökkel. Az önkormányzat oktatási és kulturális intézményi hálózatán keresztül a keletkező hulladékmennyiség csökkentését szolgáló, nevelési és szemléletformálási programokat teljesít. Az iskolákban és óvodákban évente szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő 92 / 111


oktatóprogram, karácsonyfagyűjtő akció, általános iskolások számára vetélkedősorozat kerül megszervezésre a szelektív hulladékgyűjtés témakörében.

A város közterületeinek közösségi használata és a helyi identitástudat növelése:

A jól működő városok felé elvárás, hogy az aktív és kulturált pihenéshez, szórakozáshoz, kikapcsolódáshoz, művelődéshez szoroson kötődő szolgáltatásokat is nyújtson, amelyek nemcsak a lakosság igényeit elégítik ki, hanem kiemelkedő szerepet játszhatnak az új (gazdasági, szolgáltatási, innovációs) fejlesztések megtelepedésében is. E feladat magában foglalja a városi parkok és zöldterületek karbantartását, a vendéglátás, művelődési intézmények eltérő lakossági-, és turistaigényekhez igazodó összehangolt és ötletes fejlesztését, támogatását is. Kiemelten érdemes támogatni a szabadidő értékes eltöltésével, a sporttal, az egészségtudatra neveléssel összefüggő piaci és civil kezdeményezéseket. Ehhez kapcsolódik a helyi identitás és a lokálpatriotizmus erősítése is. A kultúra és tudás ma már a modern gazdaság és társadalomfejlesztés alapvető támogatója. A közösséghez és a lakóhelyhez kötődés, az identitástudat, lokálpatriotizmus, valamint a társadalmi szolidaritás megteremtése érdekében a társadalmi kapcsolatok tudatos építésének célrendszere szükséges, mivel enélkül nem lehet növelni az itt élők életminőségét és együttműködési készségüket sem. Ennek érdekében az identitást erősítő események mellett további lehetőség a sajátos meghatározottságú városrészek (telepek),civil – városszépítő (építő, ápoló) szervezeteinek támogatása, illetve újabbak létrehozásának támogatása. A tudásalapú és akár a modern korral lépést tartó „digitális városprogram” elindításával feladatot is erősítheti a városról szóló információk, tudásanyagok internetes oldalakon való megjelenítése Szabályozási tevékenységek, eszközök:

A „tervalku” (Településfejlesztési Megállapodás/Szerződés), amely lehetővé teszi, hogy egyes nagy beruházások esetén, amely a település területén zajlik le, a beruházó és a települési önkormányzat között olyan szerződés kötessen, amely mindkét fél számára előnyös és rögzített fejlesztési feladatokkal bír; Az önkormányzat elővásárlási jogának gyakorlása területek kivásárlásakor; Városmarketing célú tevékenységek: a város az integrált településfejlesztési stratégiában megfogalmazott célokkal, valamint azok eszközrendszerével összhangban, az ebben szereplő célok elérése érdekében hajtja végre marketingtevékenységét. Ehhez kapcsolódik a marketingkommunikáció, mint eszköz a magánbefektetők bevonására, a lehetséges, kölcsönösen eredményes partneri együttműködések kialakítására, valamint a létesítmények kihasználtságának növelésére. Mindez a fejlesztési eredmények ismertebbé tételét, a város által tervezett programok minél nagyobb vonzerejének kialakítását szolgálja; Helyi adó- és illetékkedvezményekkel bizonyos esetekben a magántőke mobilizálható, amelyet a Tervalkuban / településrendezési szerződésben rögzíthetnek a felek; Ingatlangazdálkodási koncepció, melynek keretében a város saját tulajdonú ingatlanait felméri, azok hasznosíthatóságát számba veszi

A gazdasági szereplőkkel, magánbefektetőkkel történő együttműködési javaslatok, a koordináció mechanizmusai Putnok Városban valamint a Putnoki járásban működő gazdasági társaságokra, valamint a potens betelepülő hatással van Putnok Város Önkormányzata által megvalósítani kívánt bizonyos fejlesztések, valamint a stratégiai projektekben szereplő bizonyos jövőbeli elképzelések. Ebből eredően szükséges, hogy jelen Integrált Településfejlesztési Stratégia célrendszerét egyeztesse a

93 / 111


gazdasági szereplőkkel, a magánbefektetői szektor képviselőivel, ezzel is elősegítve a gazdasági és társadalmi folyamatok elmélyülését. Fontos törekedni arra, hogy a gazdasági szektor elképzelései, céljai illeszkedjenek Putnok jövőbeli terveihez, ezzel elősegítve, adott fejlesztések harmonizáljanak a járásszékhely stratégiájával. Az aktív párbeszédekkel és konzultációkkal elérhető továbbá, hogy a város fejlesztései a lehető legnagyobb mértékben építsenek a környéken található kihasználatlan gazdaság- és társadalom-fejlesztési potenciálokra. Jelen Stratégia középtávú városi céljai közül kiemelten a „Gazdagodó Város”, valamint szintén közvetlen kapcsolódással a „Működő Város” célokhoz rendeltek azok a fejlesztések, amelyek a helyi és a mikro-térség gazdasági szereplőinek fejlesztési elképzeléseivel relevánsak, kimutatható a közvetlen hatás. Ebből eredően ezeken a területeken szükséges az aktív párbeszédet és a szoros településközi koordináció mechanizmusait kialakítani. Gazdagodó Város

A középtávú városi cél horizontális jellegű gazdaságfejlesztési céljai közül az ipartelepítés ösztönzése és a helyi vállalkozások fejlesztése tekinthető olyan fejlesztési iránynak, amely közvetlen hatást gyakorol. Az Önkormányzat erősíteni kívánja a helyi gazdaság infrastrukturális feltételeit az ipartelepítésének. Ehhez kapcsolódóan az ipari területek fejlesztését célzó projektet szükséges szorosabb szektorközi egyeztetés alá vonni. Az inkubátorház kialakítása megjelenik a város fejlesztési stratégiájában, amely szintén közvetlen hatással van a térség, a történelmi Gömör vállalkozásaira is. A foglalkoztatási, képzési, humánerőforrás fejlesztési programokat a város kifejezetten térségi hatókörben képzeli el, ebből eredően intenzív településközi és szektorközi koordinációkat igényelnek ezeknek a fejlesztéseknek az előkészítése. Végül a szociális gazdaság keretében létrehozandó mezőgazdasági termelő kapacitások fejlesztése indukálhatja a térségi gazdasági együttműködéseket, a vidék szerepe elsősorban a nyersanyag előállítás kapcsán nőhet meg. Kiemelt projektként említhető Putnok Város gazdaságélénkítése, helyben megtermelt termékek piacra jutásával” című kulcsprojekt valamint a „Szociális szövetkezet létrehozása Putnokon” című projekt. Gazdagodó Város

Szintén a középtávú városi célhoz rendeltek a Turisztikai és kulturális fejlesztések: A a történelmi Gömör kulturális alapú és történelmi alapú térségfejlesztése, valamint a természeti turizmus lehetőségeinek kiaknázása középtávú városi cél egy szoros térségi együttműködésre alapul. A cél megvalósítása érdekében szoros térségi együttműködést szükséges kialakítani a helyi gazdasági szereplőkkel is, hiszen nagy szerepük kell, hogy legyen a szükséges szuprastruktúra kialakításában. A térségi és szektorközi együttműködés legfontosabb területei a turizmusfejlesztés és a közösségfejlesztés. A turizmusfejlesztés kapcsán össze kell hangolni a történelmi Gömör vonzerőfejlesztéseit, melynek célja a történelmi Gömör teljes területére kiterjedő turisztikai termék, termékcsomag kialakítása (beleértve a határ túloldalát is). A turisztikai szolgáltatások fejlesztését szintén intenzív együttműködés mellett szükséges segíteni, ösztönözni. A harmadik legfontosabb terület egy egységes Gömör turisztikai brand kialakítása és piacra vezetése, amely szintén csak erős térségi összefogás mellett képzelhető el. A kulturális alapú térségfejlesztés másik nagy szegmense a gömöri identitásra alapozott térségi szintű közösségfejlesztést célozza.

94 / 111


Kiemelt projektként rögzíthető ebben a témakörben a Serényi kastély (jelenleg magántulajdonban) turisztikai fejlesztése. Működő Város

A város középtávú tematikus célhoz rendelten jelennek meg a városi és humán köz és közösségi szolgáltatások fejlesztése valamint az önkormányzat és a gazdasági szektor együttműködését szolgáló fejlesztések. Kiemelt projektként említhető nevezett témakörhöz a „Civil iroda kialakítása” című projekt, valamint a „Vállalkozói adatbázis létrehozása Putnokon” és a „A magyar-szlovák határon átnyúló foglalkoztatási paktum létrehozása” című projektek. Az utóbbi kettő projekt bár a „Gazdagodó Város” középtávú célhoz rendeltek, mégis az önkormányzati szféra aktív beavatkozásaként értelmezhető.

95 / 111


7.2.

Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósítása szervezeti kereteinek maghatározása

Jelenleg az önkormányzat „térségfejlesztési irodát” tart fenn. A városfejlesztéshez kapcsolódó feladatok ellátásában, a fejlesztések megvalósításához szükséges pályázatok elkésztésében és a projektek menedzselésében, ellenőrzésében így egy állandó, műszakilag – gazdaságilag – pénzügyileg – jogilag képzett szervezeti egység vesz részt az Önkormányzati Hivatalon belül. Ez a szervezeti egység látja el a településfejlesztéssel és a beruházásokkal kapcsolatos főbb feladatokat. Az ő munkájukat segítik a Képviselőtestület Bizottságai, és az eseti jelleggel megbízott külső tanácsadó cégek. Az önkormányzat munkatársai beruházás-előkészítésben, projektfejlesztésben, projektmenedzselésben és –megvalósításban- jelentős gyakorlatra tettek szert az elmúlt években. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításáért két szervezeti egység felelős, egyrészt egy stratégiai menedzsment szint, másrészt egy operatív menedzsment szervezeti egység. Stratégiai menedzsment szint Képviselő-testület A stratégiai döntéshozatal a Képviselőtestület feladata, amely az általa elfogadott rendeletek és határozatok révén dönt többek között az erre célra rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságáról (költségvetési rendelet), az egyes ilyen jellegű pályázatokhoz szükséges önerő biztosításáról, valamint a település térbeli fejlődését nagymértékben befolyásoló településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv elfogadásáról/módosításáról. Bizottságok A Képviselőtestület döntéseinek előkészítésében fontos szerepet játszanak a képviselőtestület különböző bizottságai. Putnok Város Önkormányzata Képviselőtestületének munkáját az alábbi bizottságok segítik: Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság (önkormányzati költségvetés véleményezése, nyomon követése, településfejlesztési feladatok finanszírozási feltételeinek vizsgálata, közreműködik az önkormányzati gazdasági társaságok, költségvetési intézmények költségvetési előirányzat és bérgazdálkodásának ellenőrzésében; rendszeresen foglalkozik a foglalkoztatás helyzetével; ellenőrzi a Polgármesteri Hivatal hatáskörébe tartozó szervezési és jogi feladatok ellátását) Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság (a településrendezés; az épített és természeti környezetvédelem; a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés; a csatornázás, a köztemető fenntartása, helyi közutak és közterületek fenntartása; a helyi tömegközlekedés, a településtisztaság biztosítása; helyi energiaszolgáltatás és egészséges ivóvízellátás, közvilágítás témakörök nyomon követése) Humán Bizottság (Az önkormányzati közszolgáltatások körében különösen a következő feladatokkal foglalkozik: oktatás, közművelődés, egészségügy; szociálpolitika; lakás-és helyiséggazdálkodás; kereskedelem, kisipar, lakossági szolgáltatások; nemzetiségi és etnikai kisebbségek helyzete; lakásgazdálkodás körében) A fenti Képviselőtestület bizottságai közül a Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság emelhető ki településfejlesztési feladatok tekintetében, hiszen közreműködik és előkészíti az önkormányzat közép és rövid-távú beruházási programjait, a lakossági hozzájárulással megvalósuló útépítések és az útépítésekhez kapcsolódó közműépítések koordinálását végzi, illetve a beruházási előirányzatok kezelését, a városi településfejlesztéshez és területfejlesztéshez szükséges döntések, koncepciók előkészítését és a város településrendezési terveinek (szabályozási terv és helyi építési szabályzata, valamint településszerkezeti terv) előkészítését végzi.

96 / 111


A stratégiai menedzsment szervezet a stratégia egészének megvalósulását követi nyomon, a megvalósult fejlesztések egymásra gyakorolt hatását vizsgálja, a kockázatok elemzését és értékelését is elvégzi, ellenőrzi és irányítja az operatív szint tevékenységét. A stratégiai menedzsment feladata, hogy vizsgálja azon külső –elsősorban szabályozási-, társadalmi-, gazdasági környezet változásához kötődő- tényezőket, melyek a stratégia megvalósulására hatással vannak. Mindezek figyelembevételével szükség esetén beavatkozási javaslatokat fogalmaz meg, azokról döntéseket hoz. Feladata még a támogató szervezetekkel, stratégia megvalósításában kiemelt jelentőségű partnerekkel történő kapcsolattartás, együttműködés. Az operatív menedzsment szervezeti egység tagjai az önkormányzat munkatársai és szükség esetén külső megbízottak. Az operatív menedzsment felelős az egyes projekt tevékenységek szakmai, pénzügyi lebonyolításáért, azok megfelelő határidőre történő teljesüléséért. A menedzsment szervezet beszámolókat készít a stratégiai menedzsment szervezetnek illetve a támogatók felé. Az egyes beavatkozások sikeres megvalósítása érdekében az alábbi menedzsment pozíciók betöltése és a hozzájuk tartozó elvárásoknak való megfelelés szükséges: projekt menedzser o vezetői-, üzleti tervezési tapasztalatok o projekt menedzsment, pályázati menedzsment területen szerzett tapasztalat o beruházások (kiemelten EU támogatásból megvalósult, közszféra beruházások) előkészítésében, szervezésében, irányításában szerzett jártasság o koordinációs tapasztalatok és készségek együttműködésben, kapcsolattartásban (kiemelten az önkormányzat testülete, intézményei és külső partnerek). műszaki menedzser o támogatott beruházási típusú projektek végrehajtásában szerzett gyakorlat o beruházás műszaki ellenőrzésében vagy lebonyolításában szerzett tapasztalat, o pályázat készítésben szerzett tapasztalat. pénzügyi menedzser o önkormányzati gazdálkodás átfogó ismerete, o támogatott beruházások pénzügyi lebonyolításában, elszámolásában szerzett jártasság, o az unós támogatások pénzügyi szabályozásának részletes ismerete. adminisztratív munkatárs o feladata a projektmenedzser és a pénzügyi menedzser (esetlegesen műszaki menedzser) munkájának támogatása, o önkormányzati gazdálkodás ismerete, o beruházások pénzügyi lebonyolításában szerzett jártasság. marketing menedzser o tájékoztatás- és nyilvánosság irányítása, o projekt információs iroda működtetése, o partnerségi tájékoztatók, fórumok szervezése. jogi tanácsadásért és közbeszerzésekért felelős szakember könyvvizsgálatért felelős szakember. Az önkormányzat részben már rendelkezik a fenti humán erőforrás háttérrel, de a stratégia megvalósítása során várhatóan további kapacitásbővítés és eseti jelleggel külső szakember megbízása szükséges. A beavatkozások zavartalan, a tervezett határidőre történő megvalósítása érdekében a kapacitásbővítés szükségességéről illetve a külső szolgáltatások igénybevételéről a stratégiai menedzsment szervezet tesz javaslatot és a városvezetés dönt.

97 / 111


7.3.

Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok

A város fejlesztései nemcsak a várost, hanem járás településeit is érintik, valamint jelen stratégiában is rögzített misszió, a Gömör kapuja pozíció betöltése tekintetében határon átnyúló vetületei is vannak. Határon átnyúló együttműködés A történelmi Gömör kapujaként Putnok Város nagy hangsúlyt fektet a határon átnyúló kapcsolatokra. A Sajó - Rima Eurorégió Határon Átnyúló Együttműködés meghatározó tagja Putnok Város. Putnok gazdaságföldrajzi helyzete révén, Gömör dél-keleti kapujaként az elmúlt évszázadokban jelentős településsé vált. Közhivatali, oktatási-közművelődési intézményei, ipara és kereskedelme, kézműipara és vásártartása, de döntően mező-, szőlő- és erdőgazdasága miatt a Miskolc – Rimaszombat, illetve az Eger – Rozsnyó városokkal határolható és jellemezhető térségben fontos szerepet töltött be. Vonzáskörzetének a Gömör tájegységként meghatározott települések tekinthetőek, amit több célzott együttműködés is megerősít. A Sajó-Rima Eurorégió Határon Átnyúló Együttműködés magyar oldalon 2000. július 07-én alakult meg. A szervezetet kiemelkedően közhasznú szervezetként a B-A-Z Megyei Bíróság 2928. szám alatt vette nyilvántartásba. Járási szintű és egyéb együttműködések A város járásközponti szerepéből adódóan Putnok stratégiai céljai a vonzáskörzetbe tartozó településeket is érintik. Elsősorban a térség településeit is érintő intézményhálózat fejlesztés, és munkahelyteremtés kap prioritást kiegészítve a kapcsolódó közszolgáltatásokkal, melyeket a város és térsége igénybe vesz. A városban megvalósuló közszolgáltatás fejlesztések (oktatás, közművelődés, szociális ellátás) térségi jelentősége révén több esetben is a vonzáskörzet, ill. a járás lakosságának jobb minőségű ellátását célozza. Új munkahelyek létrehozásával közvetve bármely gazdaságfejlesztési projekt kihatással lehet a vonzáskörzet településeire, csökkentve a munkanélküliek számát. A járási központként a településen a közigazgatási funkciót biztosító épület- kormányhivatalrekonstrukciója hozzá járulhat a gyors, hatékony ügyintézéshez és az ügyfélbarát munkahely megteremtéséhez, amely nem csak a településen éreztetné hatását. Az önkormányzat a város térségi szerepköréhez igazodva folyamatosan elvégzi az ITS végrehajtása során a térségi egyeztetéseket, amelyek biztosítják, hogy a város stratégiai fejlesztési irányai és az ehhez illeszkedő fő beavatkozások összhangban legyenek a környezet főbb szereplőinek stratégiáival és projektjeivel. A település járásközponti szerepéből adódóan kiemelt fontosságúnak tartja a nagyobb térségi hatással bíró projektek esetében az érintett településekkel való kooperációt. Az együttműködések az előkészítéstől a megvalósításon keresztül a fenntartásig a teljes folyamatot felölelik. A Putnoki Közös Önkormányzati Hivatal Putnok Város és Dubicsány Község közös hivatalaként működik, amely a reá irányadó jogszabályok és a 130/2013. (IX. 25.) számú határozattal megállapított szervezeti és működési szabályzat alapján végzi tevékenységét. A természeti értékek és attrakciók közelsége miatt turisztikai együttműködés kialakításának a lehetőségét jelentheti a környező településekkel, szervezetetekkel. A környező települések turisztikai lehetőségeinek összekapcsolásával szélesebb ajánlatot tudna nyújtani a település, növelve ezáltal a vendégéjszakák számát.

98 / 111


A város vezetése különböző információs csatornákon keresztül együttműködik a térség településeivel a fejlesztési célok kialakításában. Ennek érdekében jelenleg az alábbi együttműködésekben vesz részt a város, mely már a járáson is túlmutat: Putnok és Térsége Társulásnak Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetségének Sajó-Rima Eurorégiónak a Sajó és Bódva Völgye és Környéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásnak Putnok – Dubicsány - Gömörszőlős-Kelemér Köznevelési Intézményfenntartó Társulásnak Putnok-Dubicsány Közoktatási Intézményfenntartó Társulásnak Putnok – Kelemér - Gömörszőlős Közoktatási Intézményfenntartó Társulásnak Putnok és Térsége Önkormányzati Társulás Sajó – Rima EGTC A város a jövőben is fenn kívánja tartani együttműködéseit, illetve azok bővítésére a céljainak megvalósítása érdekében nyitott.

99 / 111


7.4.

Partnerség biztosítása az ITS készítése és megvalósítása során

Partnerség megvalósításának bemutatása Putnok Város partnerségi egyeztetési terve az alábbi jogszabály és útmutatók figyelembe vételével került kidolgozásra: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről Útmutató a kis- és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014 – 2020 elkészítéséhez (Belügyminisztérium) Városfejlesztési Kézikönyv (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkárság, második, javított kiadás, 2009. január 28.) A partnerség megvalósításának a jogszabályi kötelezettségen túl is fontos szerepe van a tervezési folyamatban: egyrészt lehetőséget ad a partnerek fejlesztési elképzeléseinek megismerésérére, másrészt lényeges szerepe van az elkészülő (településfejlesztési koncepció és) integrált településfejlesztési stratégia társadalmi elfogadtatásában annak, hogy a partnerek már a tervezés során széles körben bevonásra kerülnek, véleményt nyilváníthatnak. A partnerségi együttműködés folyamata a fenntartható településfejlesztés tervezési, megvalósítási és fenntartási szakaszaira is kiterjed. A településfejlesztési dokumentumok egyeztetésének folyamatába az alábbi partneri csoportok kerülnek bevonásra: A 314./2012. Korm. rendelet alapján meghatározott kötelező véleményezői kör - államigazgatási szervek - önkormányzatok Szakmai egyeztetésbe, véleményezésbe bevont partnerek Lakossági szint Az ITS kidolgozása során az alábbi partnerségi egyeztetések zajlottak le: 25. táblázat: A Stratégia kidolgozása során tartott partnerségi egyeztetések

időpont 2015. február 11. 2015. március 4. 2015. március 18. 2015. március 30.

2015. május 12

téma első egyeztető ülés antiszegregációs workshop Településfejlesztési koncepció fejlesztési irányai és Megalapozó tanulmány ITS Megalapozó munkarészek munkaanyagának valamint a Településfejlesztési Koncepció Fejlesztési Irányainak elfogadása - Putnok Város Önkormányzata Képviselőtestület 2015. március 30-ai ülése Megalapozó tanulmány SWOT társadalmasítása, ITS célrendszer társadalmasítása, egyéb területi szereplők projektjavaslatainak begyűjtése Forrás: saját szerkesztés

100 / 111


7.5.

Monitoring rendszer kialakítása

A járásszékhely integrált településfejlesztési stratégiája végrehajtásáért felelős menedzsment szervezet egyik legfontosabb feladata egy olyan átfogó és hatékony monitoring rendszer működtetése, mely képes arra, hogy a felállított célrendszer eléréséhez szükséges számszerűsíthető eredmények teljesülését nyomon kövesse. A stratégia monitoring rendszerének működtetéséért a 6.2. fejezetben részletesen bemutatott stratégiai menedzsment, illetve az operatív menedzsment szervezet felelős. A monitoring rendszer kialakítását számos elv alakította. Fontos szempontként jelent meg az a tapasztalat, hogy a 2007-2013-as időszakban a célok méréséhez szükséges adatok nem, vagy csak igen korlátozott mértékben álltak a település rendelkezésére. Ez egyrészről nagyban befolyásolta a település számára választott fejlesztési stratégia sikerességének mérését, megítélését, másrészről jelentősen megnehezítette az egyes megvalósuló fejlesztések keretében szükséges adatszolgáltatások teljesítését, csorbította azok összehasonlíthatóságát. Ezen felül pedig számos esetben szükségessé tette az indikátorvállalások felülvizsgálatát, szükség szerinti módosítását, amely jelentős adminisztratív terhet jelentett a kedvezményezettek számára. Ezt tovább tetézte az egyes indikátorok (számszerűsíthető mutatók) nem egyértelmű és egységes értelmezése, számítási módszertanának hiánya. Ezen tapasztalt nehézségekből fakadóan, továbbá a 2014-2020-as tervezési ciklusban alkalmazandó „eredményközpontúság” elve miatt a monitoring rendszer tervezésekor kiemelt figyelmet kell fordítani az eredmények nyomon követésére. Az indikátorok, célértékük, legfőképpen teljesülésük szerepe különösen hangsúlyossá válik, így elengedhetetlen, hogy a stratégiában szerepeltetett indikátorkészlet egyértelmű és hozzáférhető adatokra épüljön, illetve, hogy a vállalások reálisan teljesíthetőek legyenek. Az indikátorok tervezése kapcsán fontos elem, hogy minden elvárt információt tartalmazzon a stratégia, így az indikátor típusát, az indikátor bázis és célértékét, az indikátor forrását és a mérésének módját, gyakoriságát is. Mindezek figyelembevételével került kialakításra a járásszékhely stratégiájának monitoring rendszere és működtetési mechanizmusa. A tervezők indikátorokra vonatkozó általános alapelvei a következők voltak: 1. Az első kritérium az adatok hozzáférhetősége, hiszen ha egy mutató nem hozzáférhető, akkor kvázi használhatatlan, azaz projekt és programszinten sem alkalmazható érdemben. Célszerű volt tehát olyan indikátorokat meghatározni, amelyek a megvalósítás adott szakaszában bizonyosan kimutathatók. 2. Az indikátor legyen megbízható, azaz a valós állapotot tükrözze. 3. Az információ frissessége nagyon fontos minőségi kritérium, azaz egy adott időponthoz kötött indikátornak valóban arra az adott időpontra vonatkozó információt kell mutatnia. 4. A mutatónak relevánsnak kell lennie, azaz a projekt azon jelenségét kell mérnie, ami érdekes a program egésze szempontjából. 5. A jó mutatónak meghatározottnak kell lennie, hogy bárki, akinek használnia kell, megértse, és valóban arra a jelenségre vonatkozzon, amit mérni szeretnénk. A mutató értelme, jelentése, azonos kell, hogy legyen a döntéshozók, a nyilvánosság és a projektmenedzsment számára, pontosan kell tükröznie a mért, vizsgált fogalmat. Az operatív menedzsment feladata, hogy beavatkozásonként külön-külön meghatározott időszakonként (évente, félidőben, hosszabb távon) mérje az indikátorok aktuális értékét, azokról beszámoljon a stratégiai menedzsment szervezetnek. A korábbi tervezési időszak egyik legfontosabb indikátorokhoz kapcsolódó problematikája volt, hogy nem létezett előre meghatározott indikátor-definíció, ebből adódóan az egyes indikátorok alatt a program végrehajtásában résztvevő más-más szereplők nem ugyanazt értették. Ezen félreértések

101 / 111


kiküszöbölése céljából a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan már készülnek a vonatkozó, főként a települési önkormányzatok fejlesztéseire fókuszáló TOP Indikátor definíciós lapok, így az indikátorok kiválasztása ezek előírásainak (definíció, számítási mód, teljesülés elvárt időpontja, elvárt igazoló dokumentumok stb.) figyelembevételével történt. Azon mutatók esetében, melyek tekintetében a támogató szervezet nem határoz meg előírást, a menedzsment szervezet saját mérési módszertant dolgoz ki, melyeket a monitoring során következetesen alkalmaz. A stratégiai menedzsment szint feladata a monitoring során az értékelés, elemzés, visszacsatolás és döntéshozás. A stratégiai menedzsment szervezet a megadott adatok alapján végez értékelést, melynek célja elsődlegesen a stratégiában kitűzött célok megvalósulásának áttekintése. Az értékelés az elvárt eredmények mértékének, az esetleges akadályok beazonosításának, azok leküzdésének, a végrehajtás eredményességének vizsgálatára terjed ki, melynek során a szervezet az előbbiekben felsorolt területeken javaslatokat is tesz. Ebben a szakaszban várhatóan még csak kisebb korrekciók végrehajtása válhat szükségessé. Amennyiben a fejlesztések előrehaladása ezt indokolttá teszi vagy a támogató szervezet előírja, úgy az önkormányzat gyakoribb, akár negyedéves rendszerességgel is áttekinti, megvitatja, szükség szerint korrigálja a stratégia végrehajtásának menetét. A stratégia megvalósulásának átfogóbb értékelésére az eredmény és hatásindikátorok vizsgálatával kerül sor, időközi értékelés keretében (tervezetten 2018-ban). A vizsgálat nemcsak a számszerűsíthető értékek alakulását vizsgálja, hanem kiterjed a kitűzött célok relevanciájának áttekintésére is. Ebben a fázisban a stratégia érdemi áttekintése során korrekciók történhetnek az elért eredmények, illetve az időközben megváltozott külső körülmények hatásainak tükrében. A jövőkép elérése érdekében esetlegesen módosulhatnak a kitűzött (rövid- és középtávú) célok, az akcióterületek, a konkrét beavatkozások, illetve az indikátorok köre. Ebben az értékelési szakaszban indokolt lehet külső szakértők bevonása is. A hatásindikátorok mérésére hosszabb távon (kb. az 5. évben) kerülhet sor, ezen időpont előrehozható, amennyiben a külső környezetben jelentős változás következik be. Nemcsak a stratégiai tervezés során, hanem a stratégia megvalósulásának nyomon követésekor is elengedhetetlen a társadalmi részvétel, így a tervezéskor kialakított partnerségnek a program végrehajtása során történő továbbvitele, feltételeinek biztosítása továbbra is szükséges. Az együttműködés biztosításáért a stratégiai menedzsment szervezet a felelős. A visszacsatolások során felülvizsgált és a városvezetés által jóváhagyott, legitim dokumentumok közzétételére a város honlapján kerül sor. A monitoring tevékenység során keletkező adatokat a település rendszeresen megjelenteti saját honlapjának azon részén, amelyet a településfejlesztéssel kapcsolatos információk számára tart fenn. Emellett, a monitoring adatokat célzottan megküldi az ITS kialakításában aktívan közreműködő partnerek részére és számukra negyedéves rendszerességgel konzultációs lehetőséget biztosít az ITS előrehaladása tárgyában. A képviselőtestület évi egy alkalommal nyilvános közmeghallgatást tart az ITS megvalósításának előrehaladásáról. Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról elnevezésű rendelet figyelembe vételével az alábbi indikátorok kerültek meghatározásra a konkrét intézkedések tekintetében. Lényeges, hogy olyan indikátorokat rendeljünk az egyes projektek mellé, amelyeket a kedvezményezetteknek várhatóan vállalniuk kell a későbbiekben. Minden indikátor esetében: a beszámolás gyakorisága évente történik, a bázisév a 2012.év illetve 2013. év adatait jelenti, adatforrásként a Központi Statisztikai Hivatal adatai az irányadóak.

102 / 111


A 2014-2020-as programozási ciklus során Magyarországon megvalósuló fontosabb operatív programok jellemző indikátorait az alábbi táblázatok tartalmazzák: 26. táblázat: Terület - és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) főbb indikátorai

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Prioritás: 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére Program specifikus eredménymutató: KMR és a kevésbé fejlett régiók közszféra adatai nélkül számított foglalkoztatási rátáinak (20-64 évesek) különbsége (%) Intézkedésenként: Nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma (db) Fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és ipari parkok 1.1. Helyi gazdasági területe (ha) infrastruktúra Felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza (km) fejlesztése Elégedettség a települési környezet minőségével (pontozás110) Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza 1.2. Társadalmi és Természeti és kulturális örökségnek, illetve látványosságnak környezeti szempontból minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható fenntartható számának növekedése (látogatás/év) turizmusfejlesztés Külföldi és belföldi turisták költése (Md Ft) 1.4. A foglalkoztatás segítése Fejlesztett 0 - 3 éves gyermekek elhelyezését biztosító és az életminőség javítása férőhelyek száma (db) családbarát, munkába állást Fejlesztéssel érintett óvodai intézmények száma (db) segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével Prioritás: 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés Program specifikus Elégedettség a települési környezet minőségével (pontérték 1eredménymutató: 10) Vállalkozási aktivitás a kevésbé fejlett régiókban (db/lakosság)

Intézkedésenként: 2.1. Gazdaságélénkítő és Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi népességmegtartó épületek (m2) településfejlesztés Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület nagysága (m2) Prioritás: 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken Program specifikus Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros eredménymutatók vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya (%)

Intézkedésenként: 3.2. Önkormányzatok Középületek éves primer energiafogyasztásának csökkentése energiahatékonyságának és (kwh/év) a megújuló energia Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás arányának felhasználás csökkenés (PJ/év) növelése Megújuló energiaforrásból előállított energia mennyiség (PJ/év) Prioritás: 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése Program specifikus A betegek közül a várólista hossza miatt kórházba nem kerültek eredménymutató: aránya ELEF mérés alapján Intézkedésenként: 4.1. Egészségügyi alapellátás Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság (fő) 103 / 111


Terület- és Településfejlesztési Operatív Program infrastrukturális fejlesztése Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok száma (db) A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma (db) Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság (fő) 4.2. A szociális Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó alapszolgáltatások szolgálatok száma (db) infrastruktúrájának bővítése, A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális fejlesztése alapszolgáltatások száma (db) Városfejlesztés: városi területeken épített vagy renovált közvagy kereskedelmi épületek (m2) 4.3. Leromlott városi városi területeken létrehozott vagy helyre állított nyitott terek területek rehabilitációja (m2) rehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma (fő) Prioritás: 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés Program specifikus A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók száma (fő) eredménymutató: A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók közül a támogatás után hat hónappal állással rendelkezők száma (fő) Intézkedésenként: 5.2. A társadalmi Szociális város rehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű együttműködés erősítését lakosság száma (fő) szolgáló helyi szintű komplex programok Forrás: TOP, 2015. (saját szerkesztés) 27. táblázat: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) főbb indikátorai

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Tanúsítványt szerző résztvevők száma (fő) Vállalkozások által teremtett munkahelyek száma (db) Munkaerőpiaci programba belépők száma (fő) Vállalkozások 3 éves túlélési rátája % Támogatásban részesülő kkv-k száma (db) A támogatott új kkv-k száma (db) Forrás: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív program (GINOP) (saját szerkesztés) 28. táblázat: Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) főbb indikátorai

Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program Elégedettség a települési környezet minőségével Jobb vízellátásban részesülő további népesség A megfelelő szennyvízkezelő rendszerrel ellátott, 2000 LE feletti szennyvíz-elvezetési agglomerációk aránya További kapacitás megújuló energia előállítására Az üvegház-hatást okozó gázok éves csökkenése Forrás: Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) (saját szerkesztés)

A monitoring és értékelési rendszer, így a bázis- és célértékek végleges meghatározása egyes projektek esetében akkor lehetséges, ha a stratégiában megfogalmazott projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut abba a fázisban, hogy a hozzájuk kapcsolódó eredmények, hatások és outputok azonosíthatóak és számszerűsíthetőek lesznek. Ennek ismeretében az ITS első éves felülvizsgálata során szükséges az indikátorok bázis és célértékeit pontosan meghatározni. Az egyes

104 / 111


indikátorok számszerűsített értékei az indikátor típusától függően növekedést, csökkenést esetlegesen stagnálást mutathatnak. Jelenlegi tervezési fázisban számszerűsíthető indikátorértékkel nem rendelkező projektek esetében az adott indikátorra jellemző tendenciát rögzítjük. Az alábbi táblázat tartalmazza az ITS-ben megjelenő projektek indikátorait, amelyet a projektet finanszírozó operatív programok alapján határoztuk meg.

105 / 111


7.6.

A stratégiában rögzített projektekhez rendelt indikátorok 29. táblázat: A stratégiában rögzített projektekhez rendelt indikátorok

Projekt kódja

Projekt típusa

Projekt címe

Output indikátor

Indikátor célértéke

1

kulcs


Támogatásban részesülő vállalkozások száma (db)

1

2

kulcs



1

3

kulcs


Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek (m2)

2544

4

kulcs



1

5

kulcs




akcióterületi (Belváros akcióterület)


Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság (fő) A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma (db)

33

B1

Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság (fő)

~8000

B2


Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok (benne: háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és kapcsolódó ügyeleti ellátás, iskola-egészségügyi ellátás) száma (db)

5

Helyreállított lakóegységek városi területeken (lakóegység)

6


470

B3


Egészségház gyógyító-megelőző tevékenység fejlesztése Putnokon


106 / 111

1


Projekt típusa

Projekt címe

Output indikátor




1500

Belvárosi Művelődési Központ légtechnikai felszerelése


300

Sport- és Szabadidős tevékenység biztosítása GO-KART pálya kialakítása Putnokon

A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése (látogatás/év)

1000

akcióterületi (Belváros akcióterület) akcióterületi (Belváros akcióterület) akcióterületi (Belváros akcióterület) akcióterületi (Belváros akcióterület) akcióterületi (Belváros akcióterület) akcióterületi (Belváros akcióterület) akcióterületi (Belváros akcióterület) akcióterületi (Belváros akcióterület) akcióterületi (Belváros akcióterület)

Meglévő önkormányzatai vendégház alsó szintjének teljes felújítása, vendégszobákká való átalakítása és felső szintjének renoválása

B13 P1

B4 B5 B6 B7 B8 B9 B10 B11 B12

Putnoki Mentőállomás épületének infrastrukturális felújítása

Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság (fő)

Külföldi és belföldi turisták költése (Md Ft)

Települési leszakadási folyamatok megfordítása Rehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma (fő) (Közösségi ház szolgáltatásfejlesztése)

növekvő

növekvő

növekvő



növekvő

Serényi kastély turisztikai célú fejlesztése


növekvő



növekvő


Gömör áruház bejáratának rekonstrukciója, akadálymentes kialakítása, homlokzati felújítása


növekvő

akcióterületi (Lakóterület 1. panel akcióterület)


Szociális város rehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma (fő)

növekvő

107 / 111


K1

K2

K3

K4

1

Projekt típusa akcióterületi (Lakóterület 2. kertváros akcióterület) akcióterületi (Lakóterület 2. kertváros akcióterület) akcióterületi (Lakóterület 2. kertváros akcióterület) akcióterületi (Lakóterület 2. kertváros akcióterület) hálózatos energetika

Projekt címe

Output indikátor










növekvő

Gömör kapuja (városkapu) városkapu délen és északon a 26. úton Egészségház épületének energetikai korszerűsítése megújuló energia felhasználásával, magas tető építésével Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése (tonna CO2 egyenérték) Péczeli József Ált. Iskola épületének belső felújítása, energetikai korszerűsítése megújuló energia felhasználásával, magas tető építése

Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület nagysága (m2)

A középületek éves primerenergia-fogyasztásának csökkenése (kWh/év)

~100000

Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése (tonna CO2 egyenérték)

~50


csökkenő

csökkenő

2


3




4



A középületek éves primerenergia-fogyasztásának csökkenése (kWh/év) Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése (tonna CO2 egyenérték)

5


növekvő

Megújuló energiaforrások kiaknázása Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia energiaellátás megvalósítása a putnoki távfűtés felhasználás csökkenés (PJ/év) komplex fejlesztésével

108 / 111

100000 19 csökkenő


Projekt típusa

Projekt címe

Output indikátor


6




~100000

7




csökkenő

8


A Soldos Emília Óvoda energiahatékonyságközpontú rehabilitációja


csökkenő

9





hálózatos közlekedésfejleszté s hálózatos közlekedésfejleszté s





Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított települések száma (db)

1

12



13

hálózatos közlekedésfejleszté s

Kerékpárút építése, Putnok-KelemérGömörszőlős-Serényfalva között

Kialakított kerékpárosbarát települések vagy településrészek száma (db) Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza (km)

14



A helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma (fő)

15


16


10 11


Helyi identitást erősítő rendezvények szervezése Szociális város rehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű (TOP 5.3.) lakosság száma (fő) Helytörténeti, helyi örökségi programok lebonyolítása a „gömöri” identitás előtérbe helyezésével

Természeti és kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése (látogatás/év)

109 / 111

növekvő 4 30 500 növekvő

növekvő


Projekt típusa

Projekt címe

Output indikátor


17



Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2)


18




növekvő

19




növekvő

20



Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények hossza (m)

5000

21



A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma (db)

növekvő

Teniszpályák (2db) kialakítása a Serényi László Általános Iskola területén


növekvő

Korszerű játszóterek kialakítása Putnok Város területén (Lakóövezet I. és Lakóövezet II./Vásártér,Széchenyi tér/)


növekvő

22 23

hálózatos sport és szabadidő fejlesztések hálózatos sport és szabadidő fejlesztések

1

egyéb



növekvő

2

egyéb


Nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma (db)

növekvő

3

egyéb

4

egyéb



növekvő

5

egyéb



növekvő

Társadalmi és közösségi felzárkóztatást segítő Szociális város rehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű programok biztosítása a Biztos Kezdet Közösségi lakosság száma (fő) Ház közreműködésével

110 / 111

növekvő


Projekt típusa

Projekt címe

Output indikátor


6

egyéb



növekvő

7

egyéb



növekvő

8

egyéb



növekvő

9

egyéb



növekvő

10

egyéb



növekvő

11

egyéb



növekvő

12

egyéb

Civil iroda kialakítása

Nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma (db) Forrás: saját szerkesztés

111 / 111

növekvő


112 / 111

Putnok Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Recommend Documents