Integrált Városfejlesztési Stratégia PUTNOK május

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok

Integrált Városfejlesztési Stratégia

PUTNOK

2008. május.

1


BEVEZETÉS Putnok város integrált városfejlesztési stratégiája (IVS) 2007-2013 évekre szóló, stratégiai szemléletű, megvalósítási indítékú, és területi szemléletű dokumentum. Támaszkodik a joghatályos településrendezési tervekre és a város gazdaságfejlesztési programjára és hosszú távú városfejlesztési koncepciójára. Az IVS nem csupán összegzi a korábbi elképzeléseket, hanem új módszerekkel, tervezési eljárásokkal tárja fel a következő évek teendőit, feladatait. A stratégiai elképzelések keretet adnak a fejlesztési pályázatoknak, de nem csupán a forrásszerzés eszköze, hanem – miként neve is mutatja – az integrált városfejlesztés megalapozója. Az uniós támogatások ésszerű felhasználása a pozitív folyamatok fenntartásához, és a város belső akut problémáinak enyhítéséhez nagymértékben hozzájárulhatnak. A jelen integrált városfejlesztési stratégia ennek a támogatott beavatkozásnak átgondolt, megalapozott előkészítését is szolgálja. Feladata a középtávú fejlesztési célok és azok települési, városrészi célterületeinek meghatározása. A középtávú célok egyik pillérét a hosszú távú törekvések, másik pillérét a jelenlegi helyzet aktualizált elemzései adták. A stratégia az országosan előírt, elfogadott módszertani sablon, tartalmi tematika alapján készült. A középtávú célok három alapelvet követnek, melyeket a gazdaság, a társadalom, és a környezet fejlesztési irányokban érvényesít. A fejlesztés egyik elve a kohézió, a városrészek közötti lakhatósági, élhetőségi különbségek felszámolására ill. enyhítésére irányult, továbbá a városi együttélés összetartó erejének erősítésére, de a gazdasági együttműködés fokozására is, mely eredményeiben ugyancsak az előző folyamatokat képes erősíteni. A másik elv a fenntarthatóság a pozitív fejlődési folyamatok megőrzését, a város természeti adottságainak hosszú távú fenntartását hivatott szolgálni. A stratégia születésekor, de méginkább a megvalósítása során elengedhetetlen alapelvet követett és vár el, éspedig a belső és külső partnerséget. A stratégia készítése során széleskörű szakpolitikai egyeztetések történtek, lakossági kérdőíves megkérdezés, majd fórum került megtartásra. A vállalkozói fórum, s közvetlen egyeztetések mellett a szomszédos települések közötti koordináció is megtörtént, melyeket a stratégia mellékletében mutatunk be. A célrendszer realitását a tematikusan felépített helyzetelemzés alapozza meg. A problémák elemzéséhez a hivatalos statisztikai és az önkormányzati adatokra támaszkodott a terv. A problématérkép a területi gócpontokra mutatott rá, melyek beavatkozást igényeltek. Az értéktérkép a védendő, megőrzendő értékek halmozódását jelzi, mely helyeken a megőrző 2

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok hasznosításra kell törekedni. A célok ugyanakkor illeszkednek a város lehetőségeit meghatározó, támogató környezeti feltételeket jelentő területek – kistérség, megye, régió – törekvéseihez. A kitűzött célok elérése érdekében stratégiai programok, konkrét intézkedések kerültek megfogalmazásra. A fejlesztési prioritások, célterületek kiválasztásánál a problémák vagy éppen az értékek halmozódása, volt az iránymutató. A cél-, akcióterületek megjelölését segítették a már korábban elhatározott önkormányzati fejlesztési szándékok. Ezek elsősorban az intézmények felújítására, intézményi fejlesztésekre, utak építésére, felújítására vonatkoztak. Putnok város fejlődése fontos állomáshoz, szakmai lehetőséghez érkezett, melyet tudatos városfejlesztési munkával, azt irányító stratégiai menedzsmenttel, szervezeti megoldással kell kihasználnia, mely a stratégia végrehajtását és annak eredményei mérését, monitorizálását biztosíthatja az elkövetkező években.

3


Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ............................................................................................................................ 2 TARTALOMJEGYZÉK ......................................................................................................... 4 1. HELYZETÉRTÉKELÉS .................................................................................................... 6 1.1. Vonzáskörzet és funkciók ................................................................................................. 7 1.2. Városdinamikai tendenciák.............................................................................................. 9 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS ............................. 11 2.1. A város gazdaságának, erőforrásainak jellemzése........................................................ 11 2.1.1. Mezőgazdaság ........................................................................................................ 13 2.1.2. Erdőgazdálkodás .................................................................................................... 14 2.1.3. Ipar ......................................................................................................................... 14 2.1.4. Textilipar, textiláru gyártása .................................................................................. 15 2.1.5. Építőanyagipar ....................................................................................................... 15 2.1.6. Kereskedelem ......................................................................................................... 15 2.1.7. K+F+I tevékenység ................................................................................................ 17 2.1.8. Turizmus................................................................................................................. 17 2.1.9. A helyi gazdaság- és vállalkozásfejlesztés eszközei .............................................. 20 2.2. Társadalmi tényezők és folyamatok jellemzése.............................................................. 22 2.2.1. Demográfia............................................................................................................. 22 2.2.2. Foglalkoztatás-munkanélküliség ............................................................................ 25 2.2.3. Egészségügyi állapot .............................................................................................. 28 2.3. Környezeti állapot ........................................................................................................... 30 2.3.1. Domborzat .............................................................................................................. 31 2.4. Közszolgáltatások............................................................................................................ 32 2.4.1. Oktatás-nevelés ...................................................................................................... 32 2.4.2. Művelődés .............................................................................................................. 38 2.4.3. Egészségügy - Orvosi és szociális ellátás .............................................................. 38 2.4.4. Lakásellátás ............................................................................................................ 40 2.4.5. Közművek .............................................................................................................. 41 2.4.6. Közigazgatás .......................................................................................................... 43 2.4.7. Egyéb intézmények, szervezetek és hatóságok ...................................................... 44 2.5. Problémafa és összefoglaló SWOT elemzés................................................................... 45 3. JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER, STRATÉGIA ................................................................. 51 3.1. Putnok átfogó jövőképe .................................................................................................. 51 3.2. Fejlesztési célok hierarchiája – stratégiai programok .................................................. 52 3.3. Akcióterületek lehatárolása............................................................................................ 59 3.3.1. Belvárosi akcióterület I. ......................................................................................... 59 3.3.2. Lakóövezeti akcióterület I. /lakótelep/ ................................................................... 67 3.3.3. Lakóövezeti akcióterület II. /kertváros/ ................................................................. 71 3.3.4. Iparterület IV. ......................................................................................................... 78 3.4. Az akcióterületek/városrészek és a tematikus fejlesztési célok kapcsolódása............... 81 3.4.1. Fejlesztések ütemezése........................................................................................... 84 4. A STRATÉGIAI PROGRAMOK INTEGRÁLTSÁGA ÉS KAPCSOLÓDÁSA ........ 85 4.1. Együttműködési stratégiai program............................................................................... 89 4.2. Társadalmi támogató stratégiai program ...................................................................... 94 4.2.1. A hátrányos társadalmi helyzet öröklődését mérséklő program ............................ 95 4

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok 4.2.2. Sikeres életpálya program ...................................................................................... 96 4.2.3. Családi életciklus program - családbarát környezet kialakítását............................ 97 4.3. Anti-szegregációs terv............................................................................................... 99 4.4. Gazdaságfejlesztési program ........................................................................................ 112 4.4.1. A Gazdaságfejlesztés szervezeti kereteinek kialakítása - Fejlesztési Iroda ......... 113 4.4.2. Kisipari kézműves szakmák felélesztése, sikeres vállalkozásokká fejlesztése .... 115 4.4.3. Mezőgazdaság fejlesztése..................................................................................... 116 4.4.4. Kistérségi kereskedelmi funkció erősítése: .......................................................... 117 4.4.5. Üzemek, összeszerelő gyártó vállalatok városba telepítése ................................. 117 4.4.6. Putnoki vállalkozásfejlesztő inkubátorház - PVIK ............................................. 118 4.4.7. Turizmusfejlesztési program ................................................................................ 121 4.5.Városépítő stratégiai program - Ingatlangazdálkodási terv......................................... 128 4.5.1. Belvárosi akcióterület........................................................................................... 128 4.5.2. Lakóövezeti akcióterület 1 (lakótelep-panel) ....................................................... 128 4.5.3. Lakóövezeti akcióterület 2. (hagyományos épületes lakóövezet) ........................ 128 4.5.4. Iparterület ............................................................................................................. 130 4.5.5. Egyéb nem akcióterületet érintő fejlesztések ....................................................... 130 4.5.6. Ingatlangazdálkodási terv..................................................................................... 131 4. 6. Az egyes beruházás típusú fejlesztések és a stratégiai programok kapcsolata:......... 137 4.7. Városmarketing program ............................................................................................. 140 5. REALIZÁLÁSI STRATÉGIA ÉS MONITORING ..................................................... 145 5.1. A városfejlesztésért felelős jelenlegi szervezeti rendszer ............................................. 146 5.2. Az új városfejlesztési szervezet – Város- és térségfejlesztési Iroda ............................. 148 5.3. A programok, beavatkozások eredményeinek – gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatósága és monitoringja ....................................................................................... 151 6. PARTNERSÉG................................................................................................................. 154 MELLÉKLETEK................................................................................................................. 155

5


1. HELYZETÉRTÉKELÉS - A város szerepének meghatározása tágabb és szűkebb értelemben Putnok, az Észak-magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében, az Ózdi kistérségben fekszik. Helyét, szerepét földrajzilag tágabb és szűkebb fejlesztési prioritásrendszerben határozhatjuk meg. Az OTK-ban definiált növekedési tengelyekhez, Miskolc város fejlesztési pólus vonzáskörzetében, a régió meghatározó ipari tengelye mentén, s egy határon átnyúló vonzáskörzet, városkapcsolat rendszer részeként kell pozícionálni.

Putnok

6


1.1. Vonzáskörzet és funkciók Putnok városa a szlovák-magyar határ közelében fekszik. Budapesttől 175 km, a nyugati határtól 400 km, a szlovák határátkelőtől (Bánréve) 8 km, a megyeszékhelytől (Miskolc) 45 km, Egertől 60 km a távolság. A város területe összesen 35 km2, ebből belterület 3,8 km2, külterület 31,2 km2. A Bükk-hegység lábánál, a Sajó partján helyezkedik el, a földrajzi környezete dombokkal körülzárt, erős tagoltságú völgyekkel szabdalt terület, a tengerszint feletti magasság 220 m. Mind közúton, mind vasúton jól megközelíthető. Miskolcról a bánrévei határátkelőhely felé vezető 26-os számú főúton 40 kilométer, Ózd felől a 25-ös főúton 20 kilométer. A város belterületi útjainak hossza: 41 km, ezek 90%-a aszfaltozott. A város vasúton is megközelíthető, az Eger-Putnok, Miskolc- Ózd vonalon, itt az Inter Pici járatok beindítása is javított a közlekedésen. Putnok vasútállomásról ágazik ki a Szilvásvárad-Eger vasútvonal, amely funkcionális haszna mellett még kiaknázatlan turisztikai lehetőséget rejt. A térségben a Borsod Volán biztosítja a buszközlekedést. Ugyanakkor a városon keresztülhaladó főútvonal nagy forgalma sok balesetforrást rejt. A belső parkolási rendet a közterület foglalásról szóló helyi rendelet szabályozza, a város területén szükséges további parkolóhelyek kialakítása. A térségben az autóbusz járatok száma elsősorban a település helyzetétől és jelentőségétől függ (s ez legtöbbször a lélekszámmal is egyenes arányban áll). A területről általánosságban megállapítható, hogy az aprófalvak hétköznapi autóbusz-közlekedése nem teljesen megfelelő, a hétvégi járatok pedig még ritkábbak és napi elosztásuk sem a legcélszerűbb. A térségből Budapest és Szlovákia autóbusszal is közvetlenül elérhető, valamint a környékbeli két, nagy jelentőségű turisztikai hely, Aggtelek és Szilvásvárad is elérhető ilyen módon. A szilvásváradi vonalon át Eger is közvetlenül elérhető autóbusszal. Országos jelentőségű kerékpárút hálózat megyét érintő törzshálózati elemei: Aggtelek-Cserehát kerékpárút: Bánréve(Szlovákia)-Putnok-Kelemér-Aggtelek (Szlovákia) Rakaca-Gönc. A térség mellékútjai kis forgalmúak, így azokon megoldható a biztonságos kerékpározás külön kerékpárút kiépítése nélkül is. Putnok, az Ózdi kistérség környező települései számára jelentős szereppel és funkcióival bír. A kistérség 550 km2 területe négy nagyobb egységre bontható, úgymint: • Gömör: Bánréve, Dubicsány, Gömörszőlős, Hét, Kelemér, Királd, Putnok, Sajómercse, Sajónémeti, Sajópüspöki, Sajóvelezd, Serényfalva • Ózd és környéke: Ózd, Susa, Uraj, Hódoscsépány, Szentsimon, Sajóvárkony

7

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok • •

Nádasd-Hangony völgye: Arló, Borsodnádasd, Borsodszentgyörgy, Domaháza, Hangony, Járdánháza, Kissikátor Hegyhát: Borsodbóta, Bükkmogyorósd, Csernely, Csokvaomány, Farkaslyuk, Lénárddaróc, Nekézseny, Sáta, Uppony

Putnok gazdaságföldrajzi helyzete révén, Gömör dél-keleti kapujaként az elmúlt évszázadokban jelentős településsé vált. Közhivatali, oktatási-közművelődési intézményei, ipara és kereskedelme, kézműipara és vásártartása, de döntően mező-, szőlő- és erdőgazdasága miatt a Miskolc – Rimaszombat, illetve az Eger – Rozsnyó városokkal határolható és jellemezhető térségben fontos szerepet töltött be. Vonzáskörzetének a Gömör tájegységként meghatározott települések tekinthetőek, amit több célzott együttműködés is megerősít. Az ózdi kistérségen belül ma egyébként 3 város található, s ez a térségen belül láthatólag policentrikus struktúrát hozott létre, ugyanakkor a 3 városon belül Ózd súlyponti szereppel bír. A térségen belül 10 településre jut egy város, ami kellően sűrű városhálózatnak mondható, figyelembe véve, hogy megyei szinten ugyanez a mutató 18. A települések mérete előnyösnek tekinthető, kevés az alacsony lélekszámú, nem „méretgazdaságos” község. A térségben a 120 fő/km2-nél nagyobb népsűrűségű településeken lakók aránya szintén magas 74,7% (KSH 2001.). Torzítja ugyanakkor a mutatókat Ózd város súlya, tekintettel arra, hogy Ózdon 427 fő/km2 a népsűrűség. Ózd város nélkül a települések népsűrűsége már csak 81 fő/km2. Település neve

Területe (km2)

Népessége (fő)

Népsűrűsége (fő/km2)

Arló

46,85

3 996

85,3

Borsodnádasd Borsodszentgyörgy

28,07 21,53

3 399 1 281

121,1

Domaháza

28,82

985

Hangony

39,10

1 700

Járdánháza

11,24

1 961

Kissikátor

10,38

351

Nádasd-Hangony völgye

185,99 8,13

13 673 905

Bükkmogyorósd

9,90

158

Csernely

20,63

866

Csokvaomány

15,01

909

Farkaslyuk

5,64

1 851

Lénárddaróc

5,16

342

Nekézseny

14,10

868

Sáta

16,45

Uppony

12,81

Hegyhát

Borsodbóta

59,5 34,2 43,5 174,5 33,8 73,5 111,3 16,0 42,0 60,6 328,2 66,3 61,6

1 316

80,0

335 7 550

26,2

107,83

Bánréve Dubicsány

6,62 13,00

1 415 327

Gömörszőlős

8,77

82

70,0 213,7 25,2 9,4

8

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Hét

3,71

549

Kelemér

18,80

546

Királd

7,88

946

Putnok Sajómercse

34,73 11,17

7 354 245

Sajónémeti

7,39

566

Sajópüspöki

9,45

Sajóvelezd

23,02

Serényfalva

19,63

Gömör Ózd Mindösszesen

148,0 29,0 120,1 211,7 21,9 76,6

595

63,0

872

37,9

1 043

53,1

164,17

14 540

88,6

91,64 549,63

37 528 73 291

409,5 133,3

KSH Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyv, 2006

Az 1990-es évek elejétől Borsod-Abaúj-Zemlén megyében, különösen azokban a problematikus kistérségekben, amelyek érintve voltak a kohászat és a szénbányászat leépítésében, illetve megszüntetésében jelentős munkanélküliség alakult ki. Az Ózd-putnoki kistérség a 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet szerint a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik, a társulásban szereplő települések többsége a 240/2006. (IX. 30.) Kormányrendelet alapján a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településnek minősül. A munkanélküliségi ráta az eltelt több mint egy évtized alatt nem változott jelentősen és 20% körül ingadozik.

1.2. Városdinamikai tendenciák Sajnos az eltelt időszak gazdaságilag negatív folyamatai kedvezőtlenül érintették a térségben élő családok nagy részét. Az elszegényedés miatt egyre nagyobb számban növekedett az iskolákban a hátrányos helyzetű tanulók száma. Különösen kedvezőtlenül érintette ez a folyamat a hátrányos és halmozottan hátrányos embereket, ezen belül is leginkább a roma etnikumot, a roma származású tanulókat. A térségben megjelenő új munkáltatók egyre kedvezőtlenebb munkaerő összetétellel találkoznak. A gazdaságilag lemaradó családoknál az általános iskolások számára a családon belüli korszerű tanulási lehetőségek megteremtése teljesíthetetlen feladatot jelent (számítógépek, multimédiás eszközök stb.). A növekvő munkaerő-piaci igényekkel az oktatás jelenlegi szinten már nem tud lépést tartani. A továbbtanulás előtt álló tanulók, különösen a nehéz anyagi körülmények között élők már az általános iskolai oktatás során jelentős hátrányba kerülnek. Mindezek következményeként Putnok városhierarchiában betöltött szerepe funkcióiban is meggyengült: A népességszám az elvándorlás és a vonzáskörzet településeiből történő bevándorlás egyenlegeként jelentősen csökkent, Párhuzamosan a munkahelyek száma is jelentősen csökkent, tartósan magas munkanélküliségi ráta, jelentős a közeli nagyobb városokba történő ingázás is. Putnok a közszolgáltató, államigazgatási alapfunkciók mellett körzeti hatású közoktatási, egészségügyi funkciókat is ellát.

-

A gazdasági, ökológiai és társadalmi funkciók ellátásában jelentős nehézségekkel, hiányokkal küzd.

9

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Ha megvizsgáljuk egy város település-hierarchiában elfoglalt pozícióit befolyásoló tényezők az alábbiakat kell elemeznünk: − − − −

nagyipari csoportok irányító központjainak jelenléte; termelési szerkezet diverzifikáltsága; felsőoktatási kutatási bázisok; kísérleti fejlesztő helyek; a népesség és az információk gyors mozgását biztosító infrastruktúra jelenléte (légi,

autópálya, telekommunikációs hálózatok); − az információk és az eszmék áramlását biztosító kapcsolati rendszerek (konferencia, rendezvények, kiállítások) kiépültsége; − a termelő, professzionális szolgáltatási hálózatok (üzleti tanácsadás, marketing, reklám számítástechnika stb.); − pénzügyi erőforrások, támogatási rendszerek működő jelenléte; − innováció-orientált fejlesztési stratégia, rendezési tervek; − az oktatási, kulturális pihenési és sportlétesítmények fejlettsége, megközelíthetősége; − magas színvonalú lakófunkciókat kielégíteni képes városrészek, negyedek;

könnyű

− közigazgatási funkció. Putnok természetesen nem teljesíti egy nagyvárosi funkciókör elvárásait, csak részelemekkel (dőlt betűvel jelzett) rendelkezik, melyek egy kisvárosi, térségi koordinációs városfunkciókat betöltő, azokat fejleszteni kívánó központi település. - Gazdasági szerepkör: a kistérségi munkaerőpiac központja, a kistérség munkaerő legfontosabb felvevő területe, néhány nagyobb foglalkoztató, s kis- és középvállalkozás székhelye, melyek relatíve szűk ágazati struktúrát, kevésbé fejlett technológiát képviselnek. Jövőben tudatosan vállalt funkcióként jelenik meg a vállalkozói inkubációban kistérségi központi szerepe, s a kistérségi közlekedés szervezési központja. - Igazgatási, közszolgáltatási szerepkör: Emellett a Putnok város, polgármesteri hivatala és intézményei számos kistérségi hatósági, közszolgáltató feladatot, funkciót látnak el. (építéshatóság, család- és ifjúságvédelem, oktatásügy, egészségügy). Fontos térségi intézménye a mentőállomás, az orvosi ügyeleti rendszer, illetve az okmányiroda. - Kereskedelmi szerepkör: a város hagyományos térségi kereskedelmi központ volt, mely téren ma is a környező települések lakóinak bevásárló helye. Ugyanakkor a kiskereskedelmi szolgáltatások fejlődése, strukturális átrendeződése is bárható, az üzletközpont típusú bevásárló helyek várható létrejöttével, a belvárosi sétáló, bevásárló utca fejlesztésével, melyek nélkül ez a funkció is átkerülne a közeli nagyobb városokhoz. - Oktatási, kulturális szerepkör: a térség általános- és középiskolai oktatás kistérségi központja, melynek megtartása a stratégia által támogatottan is szükséges, célszerű. Hasonlóan jelentős a kulturális, művelődési, rendezvény-központ funkció megtartása, erősítése. - Rekreációs szerepkör: eddig nem létező, de elemeinek kialakítása fontos új lehetőségeket nyitna meg a város számára.

10


2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. A város gazdaságának, erőforrásainak jellemzése Putnok és térsége gazdasági életének alapját egészen a XIX. sz. végéig a mezőgazdaság, a kézművesipar és a kereskedelem jelentette. A város, mint vásárhely a térség kereskedelmi és ipari központjává nőtte ki magát. A XIX.-XX. sz. fordulóján a népesség harmada élt mezőgazdaságból, kicsit többen iparból és kicsit kevesebb közlekedésből, kereskedelemből és egyéb tevékenységből. 1960-ra ez az arány úgy módosult, hogy az iparból élt a lakosság fele, 11-12% mezőgazdaságból, a fennmaradó majdnem 40% pedig közlekedésből, kereskedelemből és egyéb tevékenységekből. A térség fejlődésének nagyon fontos tényezője volt az 1869-71 között megépített Miskolc-Bánréve vasútvonal. A vasútvonal építésére az Ózd környéki és a gömöri vastermelés fellendülése miatt volt szükség. Az EgerPutnok vasútvonalat 1908-ban adták át. A későbbi fejlesztések egyik legfontosabb mozgatója a teljes XX. sz-ban a környéken folyó szénbányászat volt. A rendszerváltást követően az ózdi kohászat, valamint a putnoki bányászat leépülése rendkívül kedvezőtlen hatásokat eredményezett Putnokon, mely elsősorban a munkanélküliség jelentős növekedésében mutatkozott meg. Bár a bányabezárás után a meglévő műszaki felszereltségre és a személyi állományra alapozva jó piacképességi mutatókkal rendelkező vállalkozások jöttek létre, de ez a fenti problémát csak részben oldotta meg, nem tudta teljes egészében felszívni a felszabaduló, specializált munkaerő teljes egészét. Még napjainkban is jellemző az országos átlagot meghaladó munkanélküliség mellett az a jelenség, hogy a lakosság meghatározó része a térségen kívüli településeken napi ingázásokat, vagy tartós távolmaradást vállalva szereznek munkát. (jellemző a környező nagyvárosok iparvállalatainak multinacionális vállalatainak a munkaerő felszívása – GE, Saia Burges, BorsodChem). A városban további kibontakozást segíti a Gömör-Bábolna Gazdaképző és Térségi Agrárfejlesztő Központ is. A város gazdasági életében is fontos szerepet játszik a minden évben megrendezésre kerülő Gömör-Expo rendezvénysorozat. A Szlovák-Magyar Kiállítás és Vásár elsősorban a 2000-ben megalakult Sajó-Rima Eurorégió gazdaságára és piacára épül, ahol Gömör térség gazdasági kirakatát kívánja megteremteni. Az Eurorégió létrehozásának, illetve az alapító okiratban részletesen kidolgozott feladatoknak a tartalmi lényege a térség gazdasági, idegenforgalmi, kulturális, infrastrukturális fejlesztése, a lakosság életkörülményeinek javítása és a környezetvédelem. A Sajó-Rima Eurorégió 432 településén (279 szlovák, 153 magyar) közel 1 millió ember él, a magyar oldalon Tamás Barnabás, Putnok Város polgármestere tölti be az elnöki tisztet. A rendezvény fő célkitűzése, hogy lehetőséget nyújtson a régió cégeinek, vállalkozásainak a gazdasági és kereskedelmi vérkeringésbe való bekapcsolódására, hazai és nemzetközi viszonylatban. Ugyancsak ezt a célt szolgálja az Inter-Gömör Vállalkozói Fórum és Üzletember Találkozó.

11

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Működő vállalkozások száma Putnokon (db) 300 250

217

216

247

232

233

234

2002

2003

2004

2005

226

265 243

200 150 100 50 0 1999

2000

2001

Működő vállalkozások ágazatonkénti megoszlása Putnokon 100%

2006

2007

egyéb ágban egészségügyi, szociális ellátás ágakban oktatásban

90% 80%

ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban

70%

pénzügyi közvetítés ágban

60%

szállítás, raktározás, posta, távközlés ágakban

50% 40%

szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágakban

30%

kereskedelem, javítás ágakban

20%

építőipar

10%

bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás ágakban

0% 1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

mező-, vad-, erdő-, halgazdálkodás ágakban

Forrás: KSH

A város vállalkozásainak szerkezete (2008) Gazdasági ágak Ipar Kereskedelem Mezőgazdaság Egyéb Összesen

Vállalkozás száma 53 90 11 133 287 Forrás: önkormányzat

12

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Mező-, vad-, erdő-, halgazdálkodás ágakban

Bányászat, feldolgozóipar villamos energia, gáz-, gőz-, vízellátás ágakban

Építőipar

Kereskedelem, javítás ágakban

Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Ágakban

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

16 14 17 16 15 17 17 Pénzügyi közvetítés Ágban

19 19 20 25 25 24 24 Oktatásban

79 80 65 66 67 61 63 Egészségügyi, szociális ellátás Ágakban

8 5 9 18 18 19 18 egyéb ágban

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

6 4 2 7 8 12 12

27 28 30 27 20 21 21 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban 23 28 33 35 38 38 36

1 5 4 3 4 5

8 8 7 7 6 6 6

17 16 20 24 22 18 21

Szállítás, raktározás, posta, távközlés Ágakban

14 13 18 18 12 13 11 Működő vállalkozások száma összesen (db) 217 216 226 247 232 233 234 Forrás: KSH

A város vállalkozásainak típusai: Vállalkozási típus Egyéni vállalkozás Kft Bt Rt. Szövetkezet Kht Kkt Összesen

Db 187 47 36 13 1 2 1 287 Forrás: önkormányzat

2.1.1. Mezőgazdaság Putnok talajadottságai aránylag kedvezőek a szántóföldi műveléshez. A domboldalak már régóta szántóterületek, a később lecsapolt ártéri területek réti és öntéstalajai szintén kedvező adottságot nyújtanak a szántóföldi növénytermesztéshez. A déli kitettségű domboldalakon korábban a szőlőtermesztésnek nagy hagyományai voltak, melyek sajnos mára elhanyagolható méretűvé váltak.. Az elmúlt rendszerben a putnoki székhelyű Egyetértés MgTsz tíz településre kiterjedő nagyüzemi gazdálkodást folytatott. A hagyományos mezőgazdasági ágazatok mellett jelentős ipari tevékenységet is végzett. A termelőszövetkezet megszűnése után az ipai ágazatok egy része önállósodott, különféle társaságokká alakult. A különböző magángazdaságok és mezőgazdálkodást folytató egyéni gazdák részben saját földjükön, részben bérelt földterületeken gazdálkodnak. Leggyakrabban termesztett növények az őszi 13

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok búza, kukorica, árpa, napraforgó, burgonya, lóhere, lucerna és repce. A II. világháború végéig a megélhetés egyik fontos forrása a mezőgazdaság volt. A hagyományos mezőgazdasági ágazatok mellett jelentős ipari tevékenységet is folytatott. Ma a régi TSZ gazdaság területein néhány vállalkozás működik, és az agrárkultúrát a Serényi Középiskola és Tangazdasága, szakmai bázisa őrzi, ápolja és képzi a szakembereket. Putnok mezőgazdaságának fő ágát régen az állattartás jelentette. A domboldali irtásokon, legelőkön szarvasmarhákat és juhokat legeltettek, de kisebb számban sertést és kecskét is tartottak. Erre utalnak az alacsonyabban fekvő domboldali területek dűlőnevei is: Juh-legelő, Gazdák-legelője, Disznó-legelő, Kecskehempergő, Tehéntánc stb. A Sajó menti mocsaras, vizenyős területeket főként kaszálóként illetve libalegelőként hasznosították (Ludas, Nagy-rét stb.). Jelenleg az állattartás néhány egyéni vállalkozóra, gazdára korlátozódik (mangalica, szarvasmarha)

2.1.2. Erdőgazdálkodás 1994-ben a környező erdők nagy része ismét magán-kézbe került. Putnokon két erdőbirtokossági társulás alakult, melyek az érvényes előírások szerint dolgoznak. Tevékenységi körük: erdősítés, meglevő erdők tisztítása, egészségügyi (száradék) fakitermelés, kitermelt fa tűzifaként való árusítása. A magántulajdonú erdők mellett továbbra is vannak állami tulajdonú erdők. A térségben fellelhető állami erdészetek működése is alapvetően vállalkozásokra épül. Ez a fakitermelés, szállítás és az erdőművelés terén is jellemző. Az erdőre, fára alapozva számos faipari kisvállalkozás működik a térségben. A gazdag vadállomány, vaddisznó, őz, szarvas, nyúl, fácán, fogoly és vadkacsa vadászatára az Alsó-gömöri Nagyvadas Vadásztársaság biztosít lehetőséget. A mezőgazdasági és erdő terület használat megoszlása (ha) Belterület: Külterület: - ebből mezőgazdasági: Erdő

363 3111 822 1758 Forrás: TRT - Putnok

2.1.3. Ipar Korábban a térségben Kazincbarcika és Ózd voltak a fő munkaadók, valamint a térség bányai biztosították a munkalehetőséget a családok számára. Az emberek nagy számban eljártak a városból dolgozni. A kilencvenes évek elején a két ipari településen történt gazdasági átalakulás negatívan érintette a putnokiakat is. Korábban a településen több olyan ipari létesítmény, ill. szolgáltató létesítmény működött, amely munkát biztosított az itt élőknek, melyek mostanra megszűntek, új üzemek, vállalkozások alakultak. Az 1990-es években elindult gazdasági változások rendkívüli mértékben sújtották a város és a térség termelő egységeit. A 2000-es évek nagy társadalmi feszültségét az Ózd-Putnok kistérségben a bányák bezárása okozta. Ennek következtében a munkanélküliség szintje meghaladja az országos átlagot, s továbbra is jelentős az ingázó munkavállalók száma.

14

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Elindult a gazdaság átstrukturálódása, amely úgy tűnik, hogy életképes lesz a jövőben, azonban vannak még kihasználatlan lehetőségek. Ilyen a város földrajzi helyzetéből adódó idegenforgalmi lehetőségek széles palettája. Az ipari üzemek megszűnésével a kereskedelmi, mezőgazdasági funkciók megerősödtek és az önkormányzati szektor az intézményeivel (3-400 fős apparátusával) jelentős munkáltatóvá vált. A turizmus kiaknázatlan lehetőségeinek feltárása, rendszerbe, hálózatba foglalása és működtetése a jövő feladata, és potenciális lehetősége lehet. A gazdaság fejlesztését segítheti, hogy a városban viszonylag kedvező áron vásárolható telek és ingatlan, akár közművesített, akár közművesíthető változatban. A zöldmezős beruházásokhoz az infrastruktúra biztosítható.

2.1.4. Textilipar, textiláru gyártása Az 1990-es évek gazdasági változásai az ipari szövetkezeteket sem kímélték. A Putnoki Vegyesipari Szövetkezet utolsó éveinek fő profilját a ruha, és vegytisztítás jelentette. A vegyesipari szövetkezet helyén 1999-ig még működött vegytisztító, ma már az olasz tulajdonban lévő Airflyt Kft-nek ad helyet. Az Airflyt Kft. jelenleg 150 főt foglalkoztat és várható még a további létszámbővítés is viszont nagy a fluktuáció. Szintén a könnyűiparhoz sorolható a Magyar Pehely Kft. mely német tulajdonú gyáregysége közel 200 főt foglalkozatott. Szintén említést érdemel és jelentős munkaerő bázissal rendelkezett az 1990 elején megszűnt KISTEXT putnoki üzeme is.

2.1.5. Építőanyagipar A Serényfalván található Putnoki téglagyár néven ismert üzem a térség legrégebbi ipari vállalatai közé tartozik. A téglagyár most az 1993-ban alakult Északmagyarországi Téglaipari Rt. részeként működik. Jelenleg mintegy 150 fő a foglalkoztatott létszámuk. A városban több építőipari vállalat tevékenykedik, melyek telephelyet és néhány munkahelyet jelentenek a városban.

2.1.6. Kereskedelem A fenti ábrákból is jól látható a kereskedelemi vállalkozások jelentős száma, döntő többsége. Ez a város jelenlegi térségi és korábbi vásári jellegéből is adódik, hiszen itt cseréltek gazdát az Észak-Alföld, valamint a felvidék és Borsod-Abaúj-Zemplén termékei. A településen megtalálhatók a kisvárosokra jellemző alapvető kereskedelmi egységek (élelmiszer, ruházat, játékok, papírszer, piac, szolgáltató udvar). A lakosság kiskereskedelmi szempontból ellátott a mindennapi szükségletek terén. Azonban néhány szépészeti és alapellátáson, alapszükségleti cikkeken kívül a kereskedelmi és szolgáltató egységek területén hiány mutatkozik (szolárium, kozmetika, szupermarket)

15


Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) 120 95

100

98

110

107

107

113

108

107

100 74 80 60 40 20 0 1997

1998 1999

2000 2001

2002 2003

2004 2005

2006 Forrás: KSH

A kiskereskedelmi üzletek száma az elmúlt tíz évben nagyságrendileg nem változott, elsősorban azért, mert a városban még nem jelentek meg a nemzetközi hálózatok egységei. Továbbra is jelentős az egyéni vállalkozásban működő kiskereskedők száma az élelmiszer területén is. A kereskedelem terén jelenleg több mint ötszáz munkavállaló foglalkoztatására kerül sor. Ugyanakkor jelentős lakossági igény van a szolgáltatások fejlesztése irányába. Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) 55

2006

60

2005

57

2004

55

2003

57

2002

58

2001

58

2000

56

1999

52

1998

44

1997

0

10

20

30

40

50

60 Forrás: KSH

16


2.1.7. K+F+I tevékenység A városban nincs kutatóintézet, a vállalkozások k+f tevékenysége szerény, a megyei, regionális átlagok alatt költenek kutatás-fejlesztési tevékenységre, melyet a kis- és középvállalkozói méretek és az ágazati sajátosságok magyaráznák. Meg kell említenünk azonban a K+F Mezőgazdasági Kutatócsoportot (Bajcsy-Zs. u 42.) Az informatika szolgáltatások, a lakossági aktivitás szintje (internet-ellátottság) alacsony, az információs társadalom kiépítésének irányába elsősorban a közintézmények, az oktatás területén történt beruházások mutatnak. A településen a szélessávú internet-hálózat elérhető, telefonkábelen, mikrohullámú sugárzásos technikán, és televíziós kábelen keresztül. A városban létrejött egy Civil Információs Központ, mely a lakosság számára a következő szolgáltatásokat biztosítja: Internet-használat, nyomtatás, szkennelés, fax, gépelés, számítógép-használat.

2.1.8. Turizmus A kifejezetten idegenforgalmi célokat szolgáló, annak érdekében létrehozott infrastruktúra a térségben elenyésző. Szálloda csak Kazincbarcikán és Ózdon található, az is inkább az üzleti-gazdasági szféra igényeinek kiszolgálására építi forgalmát. A KSH adatai szerint pl. az ózdi kistérségben 2004-ben 712 kereskedelmi szállásférőhelyet tartottak nyílván. Az ezer lakosra jutó kereskedelmi szálláshelyek száma kritikusan alacsony, 2004-ben 10 szálláshely jutott 1000 lakosra. A meglévő szálláshelyek kihasználtsága ugyanakkor így is alacsony, kevesebb szálláshellyel rendelkező kistérségekben 1000 lakosra vetítve magasabb a vendégéjszakák száma. A városban kimagaslóan jelentős történelmi és turisztikai jelentőségű műemlék nem található, de van néhány műemlék épület (5), egy műemléki objektum és egy kastély. A putnoki múzeum a környék természeti értékeinek bemutatásával egészíti ki a helytörténeti jelleget. A Putnokon egyre nagyobb sikerrel működő Gömör-Expo a határmenti térség kereskedelmi-gazdasági kapcsolatai szempontjából tölthet be jótékony szerepet. Az utóbbi években ez a térség is bekapcsolódott két olyan rendezvénysorozatba, amelynek a térségen kívül van a központja, de a sorozat egyes eseményei itt zajlanak: ez a Borsodi Művészeti Fesztivál, illetve a Sajóvölgyi Nemzetközi Folklórfesztivál. A település legjelentősebb kulturális rendezvénye a minden év nyarán megrendezésre kerülő Gömöri Nyár rendezvénysorozat. Főleg kulturális táborokat, kiállításokat, hangversenyeket, kultúrához kapcsolódó egyéb rendezvényeket szerveznek. Az É-D irányú Országos Kéktúra Útvonal - a védett és védendő területeket egyaránt magába foglaló zöld-folyosórendszer, mely a turizmus valamennyi formájának kedvező feltételeket biztosít. Vonzerőleltár néhány eleme: Ősbükkös, Serényi-kastély, Kányástető, Katolikus templom, Református templom, Gömöri Múzeum, Holló László Galéria, Serényikripta, Izraelita temető, Serényi László tér, Gimnázium épülete, Nepomuki Szent János szobra, Gömör Expo, Intergömör Kulturális Napok, Gömöri Nyár, Szép Esti Muzsika, Sajó Menti Folklór Fesztivál, Borsodi Művészeti Fesztivál, Kiállított bányagép, bányászemlékmű, Népszokások: tojásírozás, Az Országos Kéktúra útvonal, Tanösvény (Magas bérc), Extrém kerékpár-pálya, Városi Sportcsarnok, Népszokások (tojásírózás, csipke, népi ételek, hímzés stb.) 17

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok A városban lehetőség van teniszezésre, asztaliteniszezésre, lovaglásra, tornára, jógára, tánctanulásra, és küzdősportok végzésére. A Sajó a vízi sportok szerelmeseinek kínálja a kenuzás és a horgászás örömeit. További lehetőség van horgászásra az eredeti szépségében pompázó Halas-tónál, ahol telepített halállománnyal várják az odalátogatókat. Sajóban horgászható halak: fejes, domolykó, sügér, fenékjáró, küllő, bodorka, csuka, ezüst kárász. Halastóban horgászható halak: ponty, amur, csuka, ezüstkárász, compó, aranykárász, pisztráng, sügér, domolykó, más keszegfélék. Vadászati lehetőségek a működő vadásztársaságok területén. A település környezetének látnivalói: − Gömörszőlős - Népi építészet emlékei - Református templom - Alkotóház - Kézműves Gyűjtemény - Néprajzi Gyűjtemény - Népi Gazdálkodás és Erdőgazdálkodás Szabadtéri Gyűjteménye - Oktatási Központ és Vendégház − Kelemér − Református templom Mohos tavak - Tompa Mihály Emlékmúzeum - Gömöri falvak református temetőiből faragott fejfák szabadtéri kiállítása - Népi építészet emlékei – műemlék házak Tompa u. 43., 50., 127. − Sajóvelezd - Régi pincék - Tájház - Dumasa-szakadék − Dubicsány - Vay kastély A szállásadás hagyományai nem alakultak ki kellőképpen a térségben, még a legnagyobb településeken, pl. Putnokon sincs szálloda. Szálláslehetőség magánházaknál vehető igénybe, illetve a Serényi Gimnázium és Szakközépiskola kollégiumában. 2001 évtől a MÁV állomáson turista szálláshelyek kerültek kialakításra, továbbá az önkormányzat alakított ki szálláshelyeket, melyek tovább bővítik a kínálatot. A környező kisebb településeken is kialakításra kerültek szálláshelyek. A Putnokon, Kelemérben, Gömörszőlősön és Dubicsányban található kisebb panziók színvonalra törekvő, de többnyire kialakulóban levő kezdeményezések. Az "egyéb fizetővendéglátás" címszó alatt megjelölt kategória pedig inkább albérletszerű, igen alacsony kihasználtságú putnoki szállásokat takar. Bár szállásadásra a falvak nagy részében lenne hajlandóság, mégis csak egy-két "elszigetelt" kezdeményezés működik a területen. Magánszállásadás vendéglátóinak száma (fő) 3

3

3

3 2,5

2

2

1999

2000

2

2

2

2003

2004

2 1,5 1 0,5 0 2001

2002

2005

2006

18


Magánszállásadás férőhelyeinek száma (fő) 17

18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

11

11

1999

2000

11

11

11

11

2001

2002

2003

2004

2005

17

2006

Forrás: KSH

Alapvető probléma az, hogy a környék turisztikai értékei nincsenek megfelelően feltárva, ebből kifolyólag a turistaforgalom többnyire az "átutazó" forgalomra korlátozódik, így a beruházások megtérülésére nem látnak garanciát. Vendégek, vendégéjszakák száma Putnokon 250

219

168

200 150 100

202

205 121

118

125

94

58

50

70

48

41

50

2 2

22

0 1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Vendégek száma magánszállásadásban (fő) Vendégek száma magánszállásadásban (vendégéjszaka)

Forrás: KSH

A vendéglátás téren nagy a lemaradás, a térségben nehezen találunk megfelelő színvonalú vendéglátóhelyet. Problémát okoz a nagyobb csoportok ellátása is. Putnokon a Havanna étterem, Pizza Bár, Putnok melletti Héti csárda, Kelemérben a Bagolyvár Fogadó áll rendelkezésre. A falvakban eddig csak elszórtan jelentkezett erre igény, így ott teljesen hiányzik ez a szolgáltatás. Részmegoldás, hogy előrendelésre óvodai, iskolai konyhák esetleg vállalják nagyobb csoportok étkeztetését, továbbá magánszállásadók közül is többen vállalják vendégeik ellátását. Ez egyes turizmus fajtáknál, pl. ökoturizmus esetén célszerű és megfelelő is. Italbolt minden községben van, de ezek színvonala nem a turizmus igényeihez igazított. A nagyobb közeli községekben az italbolton kívül már van néhány kulturáltabb vendéglátó egység is.

19

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Vendéglátóhelyek száma (db) 23

2006

21 21

2005 2004

20

2003

23

2002 2001

19

2000

19 18

1999

16

1998

14

1997

0

5

10

15

20

25 Forrás: KSH

A turizmus olyan sajátos gazdasági ágazat, amelynek fejlesztése egyszerre több gazdaságstratégiai cél elérését – mindenekelőtt településfejlesztést, a munkahelyteremtést, valamint a természeti és kulturális örökség hasznosítással egybekötött megőrzését is elősegíti. Az egyik legjelentősebb húzóhatással rendelkező ágazat, amely elősegítheti az elmaradottabb térségek gazdasági felzárkózását, és ezáltal hatással van a lakosság életkörülményeinek alakulására. Putnok korábban ipari központ volt, és nem jellemezte a turistaforgalom. Ma a település központi fekvését – Aggtelek, Jósvafő, valamint Szilvásvárad és Eger felé is útba esik – igyekszik az önkormányzat kidomborítani. Jövőbeli tervei között szerepel a látnivalók fejlesztése és a városszépítés. Turizmus fejlesztésének célja Putnok városában: − Ha kiegészítő jelleggel is, de hozzájárul a népesség egy részénél a megélhetés biztosításához, ezzel a település népesség-megtartó képessége növeléséhez − Segít felkutatni, felismerni és tudatosítani a helyi értékeket, a helyi karaktert úgy a táji, természeti, mint az épített környezetben, a helyi kultúrában, ezzel növeli a helyi polgárok önbecsülését; − A vendégváró törekvések erősítik a településen a környezet rendezésére irányuló törekvéseket. A településen a turizmus fejlesztését a Bükki- és Aggteleki Nemzeti Parkhoz, Szilvásváradhoz és Egerhez való közelségére lehet alapozni. A település és térségének sajátos táji, természeti, kulturális adottságai, a helyi karakter, a vidéki jelleg, amely többnyire szennyezéstől, környezeti ártalmaktól mentes, egészséges környezettel párosul (környezetváltozás, életmód és ökoturizmus, pihenés, sport, kerékpározás, rekreáció, lovaglás, vadászat.)

2.1.9. A helyi gazdaság- és vállalkozásfejlesztés eszközei A helyi gazdaságfejlesztés fontos eszközei voltak az elmúlt évtizedben azok a fejlesztések, melyek javítottak a vállalkozások működési feltételrendszerét, részben infrastrukturális, részben közvetett humán-feltételek és szolgáltatások oldaláról. Településen az elmúlt 10-15 évben jelentős infrastrukturális változások történtek, mint például a gázhálózat kiépítés, telefonellátottság, ivóvízhálózat bővítése, korszerű, energiatakarékos lámpatestek felszerelése, útépítések, szervezett szemétszállítás bevezetése. A település egy részén a szennyvíz elvezetési rendszer kiépítése megtörtént. 20

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Európai Uniós források bevonásával képzési és foglalkoztatási programok indultak és valósultak meg, melyekben 70 fő számára nyílt lehetőség a munka világába történő visszatérítésre. Az egészségügyi rendszerben egy új informatikai rendszer kiépítése is történt meg. Európai Uniós pályázati forrással megvalósult a Serényi László Általános Iskola egyik szárnyának teljes felújítása, számítástechnikai eszközökkel történő felszerelése, valamint a pedagógusok számítástechnikai oktatása. Mindkét általános iskolában nyelvi labor került kialakításra. Megtörtént az óvodások játszóudvarainak fejlesztése. Az elkészült új városfejlesztési koncepció és városrendezési terv kiemelten kezeli a 26.sz. út elkerülő szakaszának megvalósítását, mely azonban mindenkor kormányzati feladat. Megvalósult ugyanakkor: - a közvilágítás korszerűsítése és az új lámpatestek felszerelése. - kiépült a szennyvízberuházás I. üteme, - 15 út új aszfaltburkolatot kapott. - befejeződött egy Európai Uniós követelményeket is kielégítő piac kialakítása - folytatódott a járdaépítési program, - javult az ivóvízellátás, a csapadékvíz helyzete, a parkok és közterületek karbantartása, díszítése, a díszburkolatok kialakítása. - a város a szelektív hulladékgyűjtést is bevezette, - folytatódik a középületek akadálymentesítése. Az Önkormányzat gazdasági programjának megvalósítása során kiemelt figyelmet fordít az elmúlt időszakban elkezdett fejlesztések, felújítások és a vállalkozásokat segítő, a lakossági ellátást javító szolgáltatások tovább fejlesztésére, ennek keretében: A városban futó pályázatok lehetőséget biztosítanak a munkahelyüket elvesztett emberek számára, hogy visszakerüljenek a munka világába. A településen elindult egy átstrukturálódás, amely úgy tűnik, hogy életképes lesz a jövőben, azonban vannak még kihasználatlan lehetőségek. Ilyen a város földrajzi helyzetéből adódó turisztikai lehetőségek széles palettája. A városban viszonylag kedvező áron vásárolható telek és ingatlan, akár közművesített, akár közművesíthető változatban. A zöldmezős beruházásokhoz az infrastruktúra biztosítható. 2007. december 31-éig terjedő hatállyal a 51/1998. (III. 27.) Korm. Rendelet alapján az ÓzdPutnok-Észak-Hevesi és a határ menti zempléni térség, vállalkozási övezetként működött. Előnyös földrajzi fekvésből adódó kistérségi (Gömöri) turisztikai központként való funkcionálás lehetősége. Országos és nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkező városvezetés és civilszervezetek együttműködései gazdaságfejlesztési hatással is bírnak. Több éve működő regionális jelentőségű programok, a Gömör Expo, a Gömöri Nyár, az Inter Gömör Kulturális Napok Ugyanakkor a városban nincs, nem épült ki a gazdaság- és vállalkozásfejlesztés intézményesített rendszere, a közvetett (beruházások, hatósági szolgáltatások) eszközökön túl hiányoznak a közvetített üzleti-, tanácsadási szolgáltatások, nincs inkubációs tevékenység, s hiányzik az információs tevékenység, a tudatos gazdaságösztönző városmarketing munka is.

21


2.2. Társadalmi tényezők és folyamatok jellemzése

2.2.1. Demográfia A város lakosságának demográfiai adatai enyhe csökkenésről tanúskodnak, a születések száma csökken, míg a halálozások száma kissé emelkedik. A foglalkoztatással kapcsolatos nehézségek miatt egy lassú elvándorlási, más irányból, a kistelepülésekről, pedig egy bevándorlási folyamat indult meg. Az óvodás és iskoláskorú népesség száma stabilnak mondható, ám összetétele változik. Arányeltolódás mutatkozik az alacsony státuszú lakosság felé. Ez azt is jelenti, hogy növekszik a nevelési gondokkal küszködő hátrányos helyzetű ilyen korú gyerekek száma. Ez a helyzet mindhárom közoktatási intézményt az esélyteremtés, a hátránykompenzáció pedagógiai eljárásainak fokozott alkalmazására készteti.

Lakosság korcsoportonkénti megoszlása Putnokon 9000 8000 7000

1256

1263 1261

1262

1254

1261

1279

1267

1277 1249

6000 5000 4000

4966

4921 4914

4884 4937

4828 4772 4779 4840 4776

3000 2000 1000 0

1815 1761 1716 1731 1646 1794 1724 1628 1738 1690

Lakónépességből a 60 év felettiek száma Lakónépességből a 15-59 évesek száma Lakónépességből a 0-14 évesek száma

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: KSH

22


Vándorlási egyenleg Putnokon (fő) 0 -20

-27 -40 -60

-63

-80 -100

-99

-111

-120 2002

2003

-110

2004

2005

2006 Forrás: KSH

Az elmúlt két évben megfordult az elvándorlás növekedésének trendje, azaz kisebb létszámmal csökken a lakosság száma.

Születések és halálozások számának alakulása 140 120

115

121

118 108

105

100

110 100

96

Születések száma (fő) Halálozások száma (fő)

80 60 40 20 0

2003

2004

2005

2006

Forrás: KSH

A természetes szaporodás ugyanakkor pozitív, a születés szám meghaladja a halálozásét.

23


Népesség kor szerinti megoszlása 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0

0-3

4-6

7-14

15-18

14%

19-60

61-

27% Gyerm.és fiatalkorú Munkaképes korú

59% Háztartások száma, helyzete 100 háztartásra jutó

Év 1980 1990 2001

Háztartások száma

2317 2614

személy

foglalkoztatott

297 274 277

123 118 67

100 családra jutó Családok száma

összes gyerek

családtag

1950 2000

310 304 313

121 119 130

15 évesnél fiatalabb

86 81 81

Forrás: www.nepszamlalas.hu Háztartásban élő

Összes háztartás

összesen

foglalkoztatott

2614

7229

1750

100 háztartásra jutó

munkanélküli

Inaktív kereső

eltartott

személy

foglalkoztatott

537

2523

2419

277

67

Forrás: KSH: 2001 évi adatok

Putnok BAZ. megye régió országos

Általános iskola első 1-7. 8. évfolyamot sem végezte el 250 1424 2140 14221 143433 187169 23474 164168

251090 1733308

328542 2494796

Középiskola Érettségi Érettségivel nélkül 1343 144792

1127 132787

254773 1997888

228341 1949558

Egyetem, Főiskola oklevél oklevéllel nélkül 58 11317

395 49741

Összesen

6737 683460

18861 86070 1191151 213438 934036 9487187 Forrás: KSH 2001-es adatai alapján

24


2.2.2. Foglalkoztatás-munkanélküliség A város foglalkoztatottsági folyamata a demográfiai tényezők mellett természetesen alapvetően a gazdasági folyamatok következményei. Foglalkoztatás-munkanélküliség 2007. január 31. Megnevezés Regisztrált álláskeresők 365 napnál kevesebb ideig regisztrált munkanélküliek Járadékos Álláskeresési segélyben részesül Rendszeres szociális segélyben részesül Munkanélküliségi ráta térségi

Mutatószám 747 fő 311 fő 740 fő 27 fő 435 fő 31,6 %

Regisztrált munkanélküliek száma az aktívkorúakon belül (17-55)

750

719

707

706

702

683

700

665

654 650

672

623

607 600 550

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: KSH

Regisztrált munkanélküliek arány az aktívkorúakon belül (%)

16 14

14,47

13,3

14,59

14,37 13,83 12,43

13,92 14,08

14,7

12,04

12 10 8 6 4 2 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: KSH

25

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Putnok és térsége foglalkoztatási szempontból a megye legkritikusabb területei közé tartozik. Az elhelyezkedést tovább nehezíti a munkaerő kínálat kedvezőtlen aránya, összetétele. Jelentős a férfi többlet, a viszonylag fiatal, szakmai tapasztalatokkal nem rendelkező életkori összetétel, az alacsony iskolázottsági, szakképzettségi szint, a magas és folytonosan emelkedő regisztrációs idő és az erősen hanyatló munkavállalási hajlandóság. A kialakuló kritikus helyzetet nehezíti, hogy a roma etnikumot alacsony képzettségi szintje miatt nagyobb mértékben sújtja a munkanélküliség, jelentős a tartós munkanélküliek száma. A nehézségek ellenére sok pozitív elem is jelen volt az elmúlt évek folyamán: - Nagyszámú elhelyezkedés a különböző közhasznúközmunka programokban, - Reintegrációt célzó munkaerő piaci programok, - Értékteremtéssel párosuló szociális jellegű foglalkoztatások indítása, folytatása Az ózdi kistérség elemzésénél nem szabad elhallgatnunk a mindenki által ismert tényt, miszerint a térségben jelentős a roma kisebbséghez tartozók aránya. A téma feldolgozása azért is szükséges, mert árnyalni kell a kialakult sztereotípiákat, közhelyeket. Az objektív, nem csak a negatív dolgokra fókuszáló kommunikáció segíthet a térség image váltásának megvalósításában, a befektetők szemében is kedvezőbb színben tünteti fel a térséget. A romák nehéz társadalmi helyzete ok-okozati összefüggések halmazából származtatható. A munkanélküliség miatt tömeges a körükben a szegénység, ebből adódóan általában elszigetelten, szegregáltan élnek (bár ez Putnokon kevésbé jellemző), sokszor nem emberi tartózkodásra épült épületekben. Munkát sok esetben azért nem kapnak, mert nincs meg a megfelelő képzettségük, és ma már a tömeg, fizikai munkák nagy részénél is megkívánják a középfokú végzettséget. Ezeket a problémákat tetézi (összefüggésben az előzőekben említettekkel) a romák rossz egészségügyi állapota, a hátrányos megkülönböztetés, a roma szervezetek felkészületlensége, szervezetlensége. Az ózdi kistérségben, Putnokon a romák eddigi végzettségi mutatói ugyanakkor az átlagnál kedvezőbb alapot adhatnak különböző munkaerő-piaci programok indítására, tekintettel arra, hogy relatíve magas az általános iskola 8 osztályát befejezett, illetve a középfokú tanulmányit befejezett roma. Iskolai végzettség és kistérségi elhelyezkedés (%) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Miskolc

miskolci.agg l.

edelényi

encsi

kazincbarcikai

mezőkövesdi

ózdi

sáros-pataki

sátor-aljaújhelyi

szeren-csi

bef. valamilyen középfok

24,4

23,7

20,5

14,0

25,3

20,8

22,6

11,0

14,6

14,6

9,6

16,0

bef. ált. isk.

59,3

44,5

61,5

54,3

50,0

59,7

57,7

63,0

65,2

49,2

49,4

70,2

kevesebb, mint 8 osztály

16,3

31,8

18,0

31,8

24,7

19,5

19,7

26,0

20,2

36,2

41,0

13,8

szikszói

tiszaújvárosi

Forrás: Ózdi kistérség felzárkóztatási programja (Helyzetelemzés)

A kistérségbe a foglalkoztatással kapcsolatos nehézségek miatt egy lassú elvándorlási, más irányból pedig egy bevándorlási folyamat indult meg. A lakosság magasabb képzettséggel rendelkező fiatal része elvándorol, az iskola elvégzése után nem tér vissza, az alacsonyabb

26

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok képzettségű roma népesség pedig bevándorol, számukra a kistérség ingatlanárak kedvezőek. Falvakból a városba beköltözők azonban nem csak alacsony státuszú helyzetben vannak. Folyamatosan jelen van a kistérséghez közeli multinacionális cégek elszívó hatása pl. General Electric, SAIA B., valamint az ország más részeiből érkező munkáltatók is megjelentek toborzás céljából. A térségben a mai napig kevés, többségében kis, esetleg közepes méretű munkáltató akad, akik közül csak kevesen tudnak fejlesztést, létszámbővítést végrehajtani. A munkanélküliek egyes ellátási formáit tekintve a jövedelempótló támogatásban részesülők száma folyamatosan csökken, folyamatosan nő viszont a rend-szeres szociális segélyben részesülő munkanélküliek száma. Kedvezőtlenül magas a szakmával nem rendelkezők száma, az általános iskolai ill. ettől alacsonyabb végzettséggel rendelkezők aránya. A szakképzettséggel rendelkezők esetében a szakmaváltás lehetősége, a mobilitás hiánya biztosít kis mozgásteret. Többségben vannak a közép- ill. idősebb generációhoz tartozók. A közhasznú foglalkoztatás az összes elhelyezkedéshez viszonyítva még mindig a legjelentősebb eszköz. A térség néhány településén az egyetlen foglalkoztatási lehetőségként jelenik meg. A térségben fontos feladat a komplex foglalkoztatási célprogramok kidolgozása, a munkahelyteremtések elősegítése, ösztönzése. Ezen túlmenően fontos szerepet kell hagyni a szociális foglalkoztatásnak (közhasznúközmunka, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, pályakezdők foglalkoztatása) is. 2008.02.20-i állapot Nyilvántartott Munkanélküliek száma

Folyamatos nyilvántartott />365 nap/

Járadék típusú ellátás

Segély típusú ellátás

Rendszeres szociális segély

Munkavállalási korú népesség

Relatív mutató* (%)

Arányszám**

909

475

83

36

556

4856

18,72

2,61

* Relatív mutató - nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában ** Arányszám - a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya Forrás: www.afsz.hu

Népesség gazdasági aktivitás szerint Összesen Foglalkoztatott 1980 7404 2935 1990 7318 2856 2001 7515 1856

Munkanélküli 94 537

Inaktív kereső 1292 1667 2643

Eltartott 3177 2701 2479

Foglalkoztatott

Munkanélküli

∑=Aktív

Inaktív

Munkaképes korú

Aktivitási arány

Munkanélküliségi ráta

2935 2856 1856

94 537

2935 2950 2393

4469 4368 5122

7404 7318 7515

39,6 % 40,3 % 31,8 %

3,2 % 22,4 %

Foglalkoztatott + Munkanélküli = Aktív - Aktív + Inaktív = Munkaképes korú - Aktivitási arány = Aktív / Munkaképes korú - Munkanélküliségi ráta = Munkanélküli / Aktív -

2000 2001 2002 2003 2004

Nyilvántartott Munkanélküliek száma

Folyamatos nyilvántartott />365 nap/

Járadék típusú ellátás

Segély típusú ellátás

Rendszeres szociális segély

Munkavállalási korú népesség

Relatív mutató* (%)

Arányszám**

683 607 706 623 699

329 169 196 251 228

210 130 165 139 187

177 44 4 2 0

124 218 297 302 295

4720 4913 4913 4906 4869

14,47 12,35 14,37 12,7 14,36

2,42 2,33 2,70 2,3 2,33

27

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok 2005 2006 2007

710 747 868

225 311 449

96 70 99

41 27 42

390 435 508

4851 4840 4880

14,64 15,43 17,79

2,34 2,52 2,66

Forrás: www.afsz.hu

2.2.3. Egészségügyi állapot A város, a térség népességének megbetegedési helyzetében az országosan is jellemző tendenciák érvényesek. A lakosság körében a leggyakrabban a keringési rendszer megbetegedései fordulnak elő, döntően a magas vérnyomás és az ischaemiás szívbetegségek. A leggyakoribb okok között vannak a légzőrendszeri, emésztőrendszeri (főleg az alkoholbetegség célszervi károsodásaival összefüggő) megbetegedések, a sérülések, mérgezések, a csont – izom- és kötőszöveti betegségek, valamint a mentális és viselkedés zavarok. Az életkor változásával az egyes betegségek relatív súlya folyamatosan változik. Az élet első két évtizedében a morbiditás jelentős részét a légzőrendszeri megbetegedések adják, a fiatalkortól kezdve a harmincas évek közepéig nagy a sérülések, mérgezések, külső okok hatása és nő a mentális és viselkedés zavarok szerepe is. A keringésrendszeri betegségek száma a középkorú lakosságnál kezd nőni, majd ettől kezdve minden korosztályban folyamatosan emelkedik. A férfiak esetében, az idős korosztályokban nő jelentős mértékben a rosszindulatú daganatos betegségek előfordulási gyakorisága. Térségünkben a 0-14 év közötti életkorba tartozó gyerekek között fokozatosan emelkedik az elhízottak száma, ezzel együtt a gerincproblémák, a tartási rendellenesség és a csökkent fizikai terhelhetőség; pubertáskorban pedig emelkedik a magas vérnyomás előfordulása. A Putnok vezette társulás területén egyre több a fiatal (18 év alatti) még nyolc általános iskolai végzettséggel sem rendelkező szülő nő, akik semmiféle jövedelemmel nem rendelkeznek, egészségügyi alapismereteik nincsenek, és a felelősségérzetük is megkérdőjelezhető. Sajnálatos tény, hogy nő a fiatal légzőrendszeri megbetegedésekben szenvedők száma is. A felnőtt lakosság körében (főleg a középkorú, 30-50-es életkorban) évek óta emelkedő tendenciát mutat a hypertonia, a II. típusú diabetes előfordulása, a perifériás érbetegségek, melyek elsősorban az anyagcserezavar és az elhízás következményei. Az aktív korú lakosok között növekedik a chr. betegségek és ezek szövődményeinek kialakulása. E korcsoportban leggyakrabban előforduló magas vérnyomás, szív- és érrendszeri, anyagcsere betegségek és szövődményeik az első panaszok, tünetek megjelenésénél orvoshoz történő fordulással megelőzhetőek, jobb eséllyel kezelhetőek. Tekintettel a munkanélküliségre és a szociális helyzetre a pszichés megbetegedések száma is nőtt (pánikzavar, depresszió), mely a fokozódó stressz-hatás következménye. A B.-A.-Z. megyei, s a Putnokot is magában foglaló társult települések népesség kedvezőtlen halandóságában a területi-társadalmi egyenlőtlenségek – a természeti-környezeti, gazdasági, kulturális tényezőkkel kölcsönhatásban – döntő szerepet játszanak. A térségi társulás lakosságának egészségügyi állapotát vizsgálva megállapítható, hogy évről évre negatív irányban változik. A 9 település adatait figyelembe véve több évre visszamenőleg kijelenthető, hogy a gondozottak megbetegedéseinek 49%-áért a szív- és érrendszer problémái felelősek. A haláloki struktúrában is hasonló nagyságrendű a keringési rendszer okozta elhalálozás aránya. A korábbi évek adatait figyelembe véve ez az állapot stabilnak tekinthető, +/- 1 %-os eltérés figyelhető meg helyi szinten. A számadatok alapján következő ok a mozgásszervi megbetegedések, 17%-kal. A légzőszervi, idegrendszeri, 28

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok emésztőrendszeri, pszichiátriai megbetegedések aránya 6-8 % körül ingadozik, míg a daganatos megbetegedések okán orvoshoz fordulók száma mindössze 3 %. Ez különösen figyelemfelkeltő abban a tekintetben, hogy a halálokok kb. 20 %-áért ezen megbetegedéstípus tehető felelőssé. Sajnos ez a tény egyértelműen azt jelzi, hogy míg a keringési rendszer problémáival küzdő páciensek betegségét viszonylag egyértelmű jelek alapján korán meg lehet állapítani, addig a daganatok kialakulásakor már csak a késői stádiumban jelentkeznek tünetek, ekkor a betegek részére a háziorvosi kezelés eredménytelen, így a háziorvosnál való megjelenésük nem mutatja a betegség valódi súlyát. A daganatos megbetegedések esetén különösen nagy hangsúlyt kellene fektetni a szűrővizsgálatokra, hiszen ilyen esetekben legtöbbször már megállíthatatlan folyamatról van szó. A daganatok kialakulásának ma már több kockázati tényezője is ismert, amelyek közül számos az életmódra vezethető vissza (dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozás, testmozgás hiánya), de számolni kell egyéb (környezeti és biológiai hatások, genetikai fogékonyság, az ellátórendszer területi egyenlőtlensége) tényezőkkel is. Kiemelten fontos a rosszindulatú daganatok korai felismerésében szerepet játszó lakossági szűrővizsgálatok helyi támogatása, és az ehhez kapcsolódó intézményrendszer megfelelő kapacitásainak kialakítása a daganatos betegek ellátására.

Megbetegedések okai az egészségügyi társulás területén - 2005 pszichiátria i

diabetes mell.

6%

8%

endokrím

4% szív és érrendszeri

mozgásszervi

48%

17%

emésztőrendszeri

4% idegrendszeri 4%

daganatos megbetegedések

légzőszervi

3%

6% Forrás: Civil Információs Központ – Putnok

29


2.3. Környezeti állapot Putnok város környezeti állapotát és más függőségi viszonyait alapvetően a Sajó völgyben kialakult ipar, az otthont adó Sajó-völgy szakasz, valamint a térségben található putnoki dombvidék határozzák meg. A terület használat megoszlása (ha) Belterület: Külterület: - ebből mezőgazdasági: Erdő Ipari Egyéb

363 3111 822 1758 45 486 35 km2 3,8 km2 31,2 km2 168500 m2 = 0,1685 km2 0,48 % 4,43 %

Összterület Belterület Külterület Zöldterület Arány összterülethez viszonyítva Arány belterülethez viszonyítva

Forrás: TRT - Putnok

Putnok természetföldrajzi besorolás alapján az Észak-magyarországi makrorégión belül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az úgynevezett PUTNOKI-DOMBSÁG kistájegységen belül található. A térség legjelentősebb vízfolyása a Sajó. A folyó vízjárását a forrásvidék magasabb hegységeinek késői hóolvadása és a karsztos vízgyűjtő késleltető hatása miatt elnyújtott hosszú tavaszi nagyvíz jellemzi, a legkisebb vizek időszaka szeptember. A Sajó-völgy dombvidéki területeire a különböző barna erdőtalajok, elsősorban az agyagbemaródásos barna erdőtalaj jellemző. A terület klímája domborzati tagoltsága következtében nem egységes. Putnok város területén immisziós vizsgálatot ülepedő por, szállópor (PM 10), kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxidok és ózon vonatkozásában végeznek, meteorológiai adatok gyűjtésével párhuzamosan az országos immissziómérő hálózat részeként (Putnok Városi Sportcsarnok). Helyi jelentőségű védett természeti területek: Név Putnoki Kányás-tető és Ősbükkös

Védett terület (ha) 39

Érintett település Putnok Forrás: TRT – Putnok

A kistérségben a Putnok–Serényfalva-Bánréve közötti terület jellemző területhasználata a mezőgazdasági területhasználat. Kisebb, térszerkezeti szempontból kevésbé jelentős ipari telephelyek találhatóak Putnok térségében. A jelentős mennyiségű újra hasznosítandó ipari terület található, elsősorban a közelben, Sajó-völgyben. Pl. Királdi Bánya. Kutatott ásványvagyon és bányaterületek területe. Érvényben lévő kutatási engedélykérelmek listája: A kutatási terület A feltárandó nyersanyag A kutatási engedélykérelem érvény. megnevezése megnevezése ideje Sajóvelezd Barnaszén 1999. dec. 31. a kutatást befejezték Putnok-Cene-tó Kavics -

30


2.3.1. Domborzat A Putnoki-dombság (települései: Gömörszőlős, Kelemér, Serényfalva) 139 és 444 m közötti tszf-i magasságú, D-i, DK-i csapású völgyekkel felszabdalt medencedombság. Felszínének mintegy 20-20%-a – többnyire laza üledékből felépülő – tetőfelszín, völgyközi hát, ill. folyótér, kb. 5 %-a teraszfelszín, 55%-a pedig hegylábi és domblábi lejtő. Jellemzőek a lejtős tömegmozgásos folyamatok és formák, a talajerózió különösen intenzív a déli kitettségű lejtőkön és völgyfőkön. A természeti adottságok az intenzív nagyüzemű mezőgazdaság alapjainak megteremtéséhez kedvezőtlenek. A Putnoki – dombságot a harmadidőszaki üledékeken képződött, agyagos vályog mechanikai összetételű agyagbemosódásos barna erdőtalajok borítják. Csupán a Kelemér környéki dombokon képződött talajok keletkeztek nyirokszerű agyagon. Vízgazdálkodásuk egyöntetűen a gyenge vízvezető és az erős víztartó képességekkel jellemezhető. A lepusztulásukkal keletkezett földes kopárok részaránya nem jelentős. Kisebb, kiterjedésben nem jelentős a mészkövön képződött rendzina talajok. Erózióval veszélyeztetett települések: Erózióval mérsékelten veszélyeztetett

Erózióval közepesen veszélyeztetett

Erózióval erősen veszélyeztetett

Bánréve

Arló Borsodszentgyörgy Domaháza Gömörszőlős Hangony Hét Kelemér Ózd Putnok Sajónémeti Sajópüspöki Sajóvelezd Sáta Uppony

Borsodbóta Borsodnádasd Bükkmogyorósd Csernely Csokvaomány Dubicsány Járdánháza Királd Kissikátor Lénárddaróc Nekézseny Sajómercse

Forrás: Ózdi kistérség felzárkóztatási program

Putnok környékén található a nagy, néha háznagyságot is elérő andezittömbök hengeres breccsatornyai és a tufás homok. A Putnok harmadidőszaki miocén medencerész aljzatának szempontjából a darnói rátolódás mélyben eltakart vonala mentén két részre osztható. Nyugati felének aljzata oligocén képződményekből áll, K-i fele közvetlenül bükki típusú aljzatra épül. A magasabb barnakőszéntelepeket vastag, víztartó homokrétegek kísérhetik. A Putnokidombság felszínének több mint 2/3-át agyagos, homokos üledékek fedik, a nyugati, délnyugati részen homokkő, márga (20 %), Délen kis kiterjedésben (5% alatt) vulkáni tufa található a felszín közelében. A feltöltődő medencére jellemző üledékegyüttes rétegeiben jelentős barnakőszénvagyon található (10 Mt). A kistájra az Észak-nyugat – dél-keleti tektonikus irány a jellemző, a mélyszerkezetben azonban az Észak-kelet – dél-nyugati irány a meghatározó (Darnó vonal folytatása). A felszínt jelentős kiterjedésben vályog, a déli

31

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok részeken lösz fedi. Mint a Bükk- és az Aggteleki-hegység közti medence, rétegvizekkel is ellátott. Vízbázisok: üzemelő és távlati vízbázisok hidrogeológiai védőterülete − Sérülékeny földtani környezetben levő üzemelő vízbázisok: Vízbázis Megnevezése

Vízbázis típusa

Borsodbóta vm. Gömörszőlős vm. Keleméri vm. Bánréve vm. Putnok IV. vmt.

Rf T T T T

Védendő víztermelés 3 m /d 85 13 78 500 1 500

Hidrogeológiai védőidom határozat száma

Határozat száma: 20194/1984. Külső védőövezet.

Forrás: ÉVIZIG; 2001. január 19-i állapot Vízbázis típusa: -Rf – rétegforrás -T - talajvíz

2.4. Közszolgáltatások

2.4.1. Oktatás-nevelés A demográfiai helyzetet elemezve megállapítható, hogy távlatban az óvodás korú és általános iskoláskorú népesség számának lényeges változása nem várható, a gyermekek számának stabilizációjára, enyhe emelkedésére számíthatunk,. A város körzeti feladatokat lát el Dubicsány, Gömörszőlős, Hét, Kelemér és Serényfalva esetében az alábbi ellátásokban: - óvodai nevelés - általános iskolai nevelés-oktatás - fogyatékos gyermekek ellátása - alapfokú művészeti oktatás - logopédiai ellátás Sajóvelezd-Sajómercse különböző intézményfenntartói társulások. Serényi Általános Iskola Putnok-Kelemér-Gömörszőlős-Hét-Serényfalva Közoktatási Intézményfenntartói Társulás Péczeli Általános Iskola - Putnok-Dubicsány-Sajóvelezd-Sajómercse Közoktatási Intézményfenntartói Társulás Óvodai nevelés - egy óvoda két feladat-ellátási hely Soldos Emília Óvoda, Tompa u. 32. és tagóvodája – Orlay Borbála Óvoda, Móricz Zs. u. − Óvodai nevelés, kisebbségi óvodai nevelés, logopédiai ellátás, gyermekvédelem

32

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Óvodai ellátás adatai Putnokon 25

22

20 20

22

21

19

19

15

11

10

11

11

11

11

11

5 0

1

1

1

1

1

1

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Óvodai feladatellátási helyek száma Óvodapedagógusok száma

Az óvodai gyermekcsoportok száma

Forrás: KSH

Óvodai férőhelyek, óvodások száma Putnokon (fő) 350 300

320

312 263

263

286

263 282 263 275 275

279 275

250 200 150 100 50 0 2001

2002

2003

2004

2005

2006 Forrás: KSH

Általános iskolai oktatás-nevelés: Serényi László Általános Iskola, Bajcsy-Zsilinszky u. 28. − Többcélú intézmény, az általános iskolai oktatáson kívül tevékenységei közé tartozik a Sportcsarnok üzemeltetése is. − Fogyatékos gyermekek ellátása összevont eltérő tagozatos tanulócsoportokban, habilitációs és rehabilitációs foglalkozások tartása. − Felnőttoktatás biztosítása. − Logopédiai ellátás biztosítása – bázishely a Serényi László Általános Iskola, de az ellátás kiterjed mindkét óvodára és mindkét általános iskolára. − Kisebbségi iskolai oktatás – nevelés, logopédiai ellátás, tehetséggondozás és felzárkóztatás, gyermekvédelem.

33

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Év

Létszám

1995/ 1996 1999/ 2000 2002/ 2003

593 567 561

Eltérő Pedagógusok Csoportok Eltérő Napközis tantervű száma száma tantervű iskolai osztálylétszám csoportok csoportok száma száma 42 46 24 6 5 52 46 24 6 5 47 46 23 6 5 Forrás: Polgármesteri Hivatal adatszolgáltatása

Péczeli József Általános Művelődési Központ Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Gárdonyi u. 1. − Többcélú intézmény, az általános iskolai oktatáson kívül tevékenységei közé tartozik a Művelődési Ház üzemeltetése is. − Alapfokú művészeti oktatás – zene és képzőművészeti szak. − Kisebbségi iskolai oktatás – nevelés, logopédiai ellátás, tehetséggondozás és felzárkóztatás, gyermekvédelem. − Iskolai Sportkör működtetése. − Tanulói könyvtári szolgáltatás. Év

Létszám

Pedagógusok szám

Csoportok száma

1995/ 1996 1999/2000 2002/2003 2006/2007

448 469 510 520

40 33 35 36

20 20 20 25

Napközis Iskolai csoportok száma 7 6 6 n.a.

Forrás: Polgármesteri Hivatal adatszolgáltatása

Az alapfokú művészeti iskola létszáma 2002/2003-ban 426 fő volt. Általános iskolai ellátás adatai Putnokon 78

80

77

76

73

76

75

60 37

40

31

34

31

34

34

20 0

2

2

2

2

2

2

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Általános iskolai feladatellátási helyek száma Általános iskolai osztálytermek száma Általános iskolai főállású pedagógusok száma

Forrás: KSH

34


Általános iskolai továbbtanulás A város általános iskoláiban a tankötelezettség teljesítésen a jogszabályokban előírtak szerint jó színvonalú. A 8. évfolyamot végzők továbbtanulási arányait és irányát az alábbi kimutatás tartalmazza. /1990-2000 közötti tíz év átlaga, összege/: Péczeli J. AMK. Ált. és Alapfokú Műv. Iskolája Fő 554 8. évfolyamot végzett 543 továbbtanult 119 gimnáziumban 205 szakközépiskolában 219 szakiskolában 11 nem tanult tovább Serényi L. Ált. Iskola Fő 682 8. évfolyamot végzett 664 továbbtanult 153 gimnáziumban 239 szakközépiskolában 272 szakiskolában 18 nem tanult tovább

% 21 37 40 2 % 22,3 35 40,1 2,6 Forrás: Polgármesteri Hivatal adatszolgáltatása

Magas a szakiskolai beiskolázási arány, amely összefüggésben áll a lakosság szociális körülményeivel. A tankötelezettség a 18. életévig való meghosszabbítása az érettségit nyújtó középiskolákba való nagyobb arányú beiskolázást teszi szükségessé. A város célul tűzte ki közoktatás-fejlesztési tervében, hogy a 8. évfolyamot végzett tanulók mintegy 80%-a érettségit adó középiskolában folytassa tanulmányait.

Általános iskolások Putnokon 1150

1117

1136

1125 1095

1100

1058 1027

1050 1000 950 2001

2002

2003

2004

2005

2006

Általános iskolai tanulós száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) Általános iskolások száma (fő)

Forrás: KSH

Középiskolai oktatás-nevelés: A középfokú oktatásnak a térségben Ózdon és Putnokon vannak meg az intézményei. Az intézmények gazdag kínálatot adnak, de ezek nem minden esetben felelnek meg a gazdasági igényeknek. A középiskolai hallgatók 1000 lakosra jutó száma 25 fő, a megyei átlag 41. A

35

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok térség ezzel a mutatójával csak az edelényi, encsi, és szikszói tehát a legelmaradottabb körzeteket előzi meg. Serényi Béla Gimnázium és Mezõgazdasági Szakközépiskola Gimnáziumi képzés (képzési idő 4 év): − általános tantervű − speciális német tantervű − speciális angol tantervű − rendőri pályára felkészítő rendvédelmi fakultáció Szakközépiskolai képzés (képzési idő 4 év): − "világbanki" mezőgazdasági szakmacsoportos képzés OKJ szerinti szakképzések: Szakirányú érettségivel rendelkezők számára: mezőgazdasági technikus, vagy mezőgazdasági gépésztechnikus (képzési idő: 2 év) Gimnáziumi érettségivel rendelkezők számára: mezőgazdasági technikus, vagy mezőgazdasági gépésztechnikus (képzési idő: 3 év) képesített mezőgazdasági gazdaasszony (képzési idő: 2 év). A térségben felsőfokú oktatási intézmény nem található, kihelyezett karok nem működnek. A mezőgazdasági szakközépiskola munkáját segíti a Gömör Bábolna Mintafarm, ahol a szakmai oktatás folyik. A Mintafarmot közösen üzemeltetik a Bábolna Rt.-vel. A nemzetgazdasági változások jelentősen befolyásolták a szakképzés volumenét és struktúráját. A korábbi gépészképzést csökkentették, a korábbi gazda-képzés megszűnt. A magas szintű és széles alapozású szakmai tudás megszerzését lehetővé tevő mező-gazdász technikus képzés viszont felélénkült. A település tervei között szerepel a középfokú mezőgazdasági szakképzés fejlesztése, valamint a nagy előrelépést jelentő felsőfokú mezőgazdasági szakképzés újraindítása. Korábban már volt mezőgazdasági felsőfokú szakképzés mezőgazdasági szakon. 1962-70 között felsőfokú technikumként, 1970-74 között főiskolaként működött, ezután Gyöngyösre került a főiskolai szak. Középiskolai tanulók száma (fő) 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

395

430

416

400

424

298

2001

2002

2003

2004

2005

2006 Forrás: KSH

36


Középiskolai oktatás adatai Putnokon 40

32

31

31

40

39

31

30 20

14

13

13

18

14

10

18

11

11

11

11

21

21

2001

2002

2003

2004

2005

2006

0

Gimnáziumi feladatellátási helyek száma Szakközépiskolai feladatellátási helyek száma Középiskolai osztálytermek száma Középiskolai főállású pedagógusok száma

Forrás: KSH

A felsőfokú mezőgazdasági szakképzés újraindításának lehetőségeiként főiskolai, alapképzés vagy egyetemi, mester szintű képzés nem reális, ugyanakkor megvizsgálandó esetleg egy környezetgazdálkodási-környezetvédelmi kihelyezett posztgraduális képzés, elsősorban akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés, mely épülhet a: - Kertészeti Egyetem szervezésében ökológiai gazdálkodó felsőfokú szakképzés - Gyöngyösi Főiskola szervezésében mezőgazdasági menedzser- asszisztens szak gyakorlatára. Felsőfokú végzettségűek száma 25 éve felett (fő)

395 336

400 350 300 250 200 150 100 50 0

236

1980

1990

2001

Forrás: KSH Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb népességből (%)

8

7,5 8

5,6

6 4 2 0 1980

1990

2001

Forrás: KSH

37


2.4.2. Művelődés Péczeli József Általános Művelődési Központ, Gárdonyi u.1. Az intézmény 1995-től működik. Főbb tevékenységei: - Alapfokú művészeti oktatás - Művelődési ház tevékenység Könyvtári tevékenység A Művelődési Házban más szervek, szervezetek irodái is megtalálhatók – pl. Munkaügyi Központ, Civil Információs Központ Városi Televízió, Kábel TV stb. – ill. sok rendezvény bonyolódik itt pl. rendszeres klub összejövetelek, Gömöri Hírmondó szerkesztőségi ülései, Putnok Városért Egyesület ülései. A Művelődési Ház egyéb tevékenységei: több hagyományt teremtő rendezvény, (pl. Gömöri Nyár rendezvénysorozatának lebonyolítása) rendezvényekbe való bekapcsolódás, (pl. a Borsodi Művészeti Hetek rendezvényei önálló rendezvények szervezése, pl. bálok, műsoros estek, játszóházak, kézműves foglalkozások) - Könyvtár – Bányász Művelődési Ház - Tóth Ede Művelődési Ház, Serényi tér 8. - Holló László Galéria, Rákóczi u. 14. - Gömöri Múzeum, Serényi L. tér 10. - Sportcsarnok, Bajcsy Zs. u. – intézmények a kultúra ápolását és művelődést szolgálják.

2.4.3. Egészségügy - Orvosi és szociális ellátás Egészségügy, szociális gondoskodás A Putnok Városi Egészségügyi és Szociális Központ (Kossuth u. 29.) 1995-ben alakult, ekkor vonták össze az Egészségügyi Központot és a Gondozási Központot. Egészségügyi alapellátás Háziorvosi szolgálat – 6 körzet - területei ellátási kötelezettséggel Ide tartozó települések: Putnok, Gömörszőlős, Kelemér, Dubicsány Sajóvelezd, Sajómercse, Hét, Serényfalva, Királd – 9 település 1. sz. körzet – Putnok, Gömörszőlős, Kelemér 2. sz. körzet - Putnok, Dubicsány 3. sz. körzet – Putnok, Sajóvelezd, Sajómercse 4. sz. körzet – Putnok, Hét 5. sz. körzet – Putnok, Serényfalva 6. sz. körzet – Putnok, Királd Kiegészítő alapellátás Fizikoterápia, gyógytorna és laboratórium Ide tartozó települések: Putnok, Gömörszőlős, Kelemér, Dubicsány Sajóvelezd, Sajómercse, Hét, Serényfalva, Királd – 9 település Szakorvosi ellátás - Csecsemő- és Gyermekgyógyászat – Nőgyógyászat – Belgyógyászat – Bőrgyógyászat – Reumatológia – Szemészet - Orr-fül-gégészet – Ideggyógyászat - Ortopédia Ide tartozó települések: Putnok, Gömörszőlős, Kelemér, Dubicsány Sajóvelezd, Sajómercse, Hét, Serényfalva, Királd – 9 település

38

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Egyéb egészségügyi ellátás Anya-csecsemő-gyermekvédelmi, iskola-egészségügyi feladatok Ide tartozó települések: Putnok, Gömörszőlős, Kelemér, Dubicsány Sajóvelezd, Sajómercse, Hét, Serényfalva, Királd – 9 település Az orvosi rendelők felszereltsége Az egészségházban lévő nagyértékű gépek beszerzési ideje 1989 és 1995 között történt. Az uniós elvárásoknak megfelelő gépek beszerzése szükséges. Minimum feltételek folyamatos biztosítása a jogszabályi előírásoknak megfelelően - Üres háziorvosi körzet betöltése Szakorvosi órák számának növelése - Informatikai hálózat kiépítése Az időre bejelentett, folyamatos egészségügyi ellátás biztosítása várakozás nélkül. Fogorvosi ellátás – Rákóczi u. 70. Ide tartozó települések: Putnok, Gömörszőlős, Kelemér, Dubicsány Sajóvelezd, Sajómercse, Hét, Serényfalva, Királd, Bánréve, Sajópüspöki, Sajónémeti, Zádorfalva, Alsó-szuha, Szuhafő – 15 település 1. körzet – Putnok, Sajómercse, Sajóvelezd, Hét, Zádorfalva, Alsószuha, Szuhafő – 5451 fő ellátott 2. körzet - Putnok, Kelemér, Dubicsány, Gömörszőlős, Bánréve – 5893 fő ellátott 3. körzet - Putnok, Királd, Sajónémeti, Sajópüspöki, Serényfalva – 5652 fő ellátott Gondozási Központ - Szkala B. u.20. A jelenlegi ellátási területtel és gondozotti létszámmal 1998-tól üzemel, a jelenlegi ellátottak száma az alábbiak szerint alakul (az önkormányzat adatszolgáltatása alapján): - Idősek Otthona – 33 fő bentlakó - Nappali szociális ellátás – idősek klubja – 22 fő - Házi szociális gondozás – 12 fő - Szociális étkeztetés – 50 fő A háziorvosi szolgálat, a fogorvosi ellátás, a központi ügyelet, a szakorvosi ellátás és a kiegészítő alapellátási feladatok is vállalkozás keretében működnek. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat – 1998-tól működik, ellátási területe Putnok és környező 9 település (Dubicsány, Sajóvelezd, Sajómercse, Serény-falva, Sajópüspöki, Bánréve, Hét, Kelemér, Gömörszőlős). Tevékenységek: Szociális mentálhigiénés esetkezelés, pszichológiai tanácsadás, jogi tanácsadás, orvosi tanácsadás, információközvetítés, ügyintézés segítése, szolgáltatás nyújtása, dologi javak nyújtása, gondozás) A kistérségben, ezen belül főként a városokban, így Putnokon is kiépült és működik a szociális hálózat, elsősorban családsegítő központok, gyermekjóléti szolgálatok formájában. Speciális szolgáltatást kínálnak a területi szociális gondozási központok, a családok átmeneti otthonai, éjjeli melegedők, szenvedélybetegek nappali otthona. Mentőállomás és központi orvosi ügyelet - 2001-ben került átadásra a városi könyvtár épületéből átalakítva (Kossuth u. 24.). Az ellátott települések: Putnok, Királd, Dubicsány, Kelemér, Gömörszőlős, Sajóvelezd, Sajómercse, Hét, Serényfalva, Bánréve, Sajópüspöki, Sajónémeti. A Putnok Városi Egészségügyi és Szociális Központ valamennyi tevékenységi körében összességében eredményesen látja el feladatait. A város intézményei közül a VESZK tevékenységköre bővült leginkább az elmúlt években, ami együtt járt jelentős infrastrukturális fejlesztésekkel, valamint a tárgyi és személyi feltételek

39

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok javulásával is. Az egészségügyi és szociális szféra területén jelentkező önkormányzati feladatok ellátási feltételei a közeljövőben biztosítottak. A jövőre nézve lényeges változásoknak két területen lenne esélye, amelyet az Országos Egészségügyi Pénztárat is támogat. - Korszerű ultrahang készülék beszerzése - Fizioterápia bővítése

,0

0,0

100

10 0

95

10

0,0

,0 95

10

93, 6

40,0

97, 5

97 , 5

98, 8

,0

,0

60

60,0

65

80,0

99 , 6

100,0

11 5,0 97, 5 10 5,0

99, 6 10 0,0

,9

Idősek klubjainak, otthonok kihasználtsága 102

10

120,0

5,0

Egyéb egészségügyi intézmények: − B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat Foglalkoztató Rehabilitációs Intézet és Fogyatékosok Otthona, Bajcsy Zs. u. 48. − Gyógyszertárak: − Szt. Borbála Gyógyszertár, Petőfi u. 17/a − Piac Patika, Petőfi u. 2. − Angelika Patika, Andrássy u. 4.

20,0 0,0 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Nappali ellátást nyújtó idősek klubjainak kihasználtsága (%) A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok kihasználtsága (%)

Forrás: KSH

2.4.4. Lakásellátás Putnokon 2589 db az önálló háztartások száma, ebből 450 db lakás távfűtéses, összkomfortos. Ez utóbbiakat a bánya fénykorában építették, ezek többsége ma társasházként magántulajdonban van. A többi ház-tartás többsége önálló családi ház. Az egy lakásra jutó népesség 3,6 fő. Az utóbbi években a kedvezőtlen társadalmi viszonyok miatt, a munkahelyek elvesztése miatt a lakásépítés leállt. Lakások száma: 2590 db Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya: 82 % - ivóvízvezeték hossza 45 km Csatornahálózatba bekötött lakások aránya: 54 % Vezetékes gázzal ellátott lakások aránya: 50 % gázvezeték kiépítettsége 95% Burkolt, portalanított utak aránya: 98 % Kábeltelevízió, helyi televízióadó: van Lakások és lakott üdülők komfortossága (2001) Összesen 2583

Összkomfortos 1479

Komfortos 354

Félkomfortos Komfortnélküli 99

513

Szükség és egyéb lakás 138 Forrás: KSH

40

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Lakásállomány Putnokon (db lakás) 2590

2590

2589 2588

2588

2587

2588

2586

2586

2585

2584 2583

2584

2582

2582 2580 2578 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Forrás: KSH

2.4.5. Közművek Vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás A városba 2154 lakás van ivóvízhálózatba bekapcsolva, ez majdnem teljes bekötöttséget jelent. A városban a szennyvízvezeték hossza 22 km, 54%, egyes utcákban nincsen kiépítve. A szennyvízgyűjtő hálózatba a lakások 54 %-a van bekötve, jelenleg is zajlanak fejlesztések ezen a területen. A városban működik egy szennyvíztisztítómű, mely 1977-ben épült, kapacitása 1250 m3/nap. A szennyvíztisztító alkalmas 100%-os bekötés esetén is a szennyvízkezelésre, de műszakilag felújítása indokolt.

81 ,5 4

76 ,5 8

39,14

80 ,5 6

75 ,7 3

38,83

79 ,6 2

75 ,3 3

66 ,1 3

32,37

66 ,4 9

66 ,1 8

70

32,12

80

65 ,9 2

90

38,52

Lakások közműellátottsága (lakások %-a)

60

10

53,79

46,15

20

32,51

30

32,15

40

52,55

50

0 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Ivóvízhálózatba bekerült lakások aránya (%) Szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások aránya (%) Forrás: KSH

41


3

3

3

3

3

188

188

188

188

2000

188

3

3

3

3

263

263

263

263

2500

3

3000

263

Közműolló (m)

1500 1000 500 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: KSH

Elektromos ellátottság: A városban valamennyi lakás el van látva árammal. A közvilágítás korszerűsítése megtörtént. Belvíz- és csapadékvíz elvezetés A Sajó folyó vízszintjének ingadozása a település talajvízszintjének alakulását jelentős mértékben befolyásolja. A város egyes részein olyan magas a talajvíz szintje, hogy ezeken a területeken az építési hatóság pincére nem ad ki építési engedélyt. Míg a talajvíz a sík, Sajóhoz közelebbi területeken gond, a csapadékvíz elvezetése a hegyoldalakkal határos utcákon szintén nagy gond, hiszen itt a hegyoldalakkal határos utcákon jelent gondot, hiszen itt a hegy-oldalakból lezúduló vízmennyiséggel is meg kell birkózni egy nagyobb eső után. Az önkormányzat tervet készíttetett a csapadékvíz elvezetés megoldására. A 2000-ben átadott elvezető árok építésével a csapadékvíz problémák egy része megoldódott. Áramellátás A városban valamennyi lakás el van látva árammal. A közvilágítás korszerűsítése megtörtént. Kommunális hulladék kezelése A településen a szervezett rendszeres hulladékgyűjtés, s a szelektív hulladékgyűjtés lehetősége is biztosított. Távközlés A vezetékes telefonhálózatba mint-egy 1400 lakás van bekötve. A nyilvános állomások száma 20 db. A mobiltelefon szolgáltatás igénybevétele a településen biztosított, mindegyik országos szolgáltató rend-szerével lefedett a város területe. Kábeltelevíziós hálózat A városban kábeltelevíziós hálózat működik. Közösségi Internet elérés lehetősségei: A településen a szélessávú internet-hálózat elérhető, telefonkábelen, mikrohullámú sugárzásos technikán, és televíziós kábelen keresztül. A városban létrejött egy Civil Információs Központ, mely a lakosság számára a következő szolgáltatásokat biztosítja: Internet-használat, nyomtatás, szkennelés, FAX, gépelés, számítógép-használat.

42


2.4.6. Közigazgatás A városi önkormányzat neve: Putnok Város Önkormányzata postacíme: 3630 Putnok, Kossuth út 5. telefonszáma: 48/530-010 fax száma: 48/530-054 e-mail címe: [email protected] honlapja: www.putnok.hu polgármester neve: Tamás Barnabás jegyző, illetve körjegyző neve, székhelye: Dr. Tanner János (Dubicsány) A II. világháború után újjáéledő, a trianoni határok visszaállításával ismét megcsonkított térségű település intézményeit megszüntették, Ózdra telepítették. A kohászat és a vegyipar túlfejlesztett szocialista városai között ingázók alvóvárossá, visszafejlesztésre ítélt településsé tették. A város térségi szerepe: Okmányiroda Egészségügyi ellátó központ Oktatási központ Kereskedelmi központ Önkormányzat által működtetett intézmények − Városi Kommunális Gondnokság, Rákóczi F. u. 11. − Városi Egészségügyi és Szociális Központ, Kossuth u. 29. − Serényi László Általános Iskola, Bajcsy-Zsilinszky u. 28. − Iskolai oktatás − Sportcsarnok üzemeltetése − Péczeli József Általános Iskola és Művelődési Központ, Gárdonyi u. 1. − Iskolai oktatás − Alapfokú művészeti oktatás − Művelődési ház tevékenység 2 db művelődési ház. (Bányász és a Tóth Ede) − Könyvtári tevékenység − Soldos Emília Óvoda, Tompa u. 32. Putnokon szintén működik munkaügyi kirendeltség, illetve okmányiroda. A rendőrség, illetve tűzoltóság tekintetében Ózdhoz tartozik, a polgári védelem szempontjából mindkét város Kazincbarcikához tartozik. A térségben a kisebb települések körjegyzőséget alkotnak, melyben Dubicsánnyal társult településként Putnok a Körjegyzőségi székhely Testvérvárosi kapcsolatok - Putnok városa gyümölcsöző kapcsolatokat tart fenn több külföldi településsel. Ezek a következők: Külföldi partner: Együttműködés kezdete: Franciaország 1995.01.28. Fécamp Szlovákia 1999.12.10. Tiszolc Szlovákia 2000.02.10. Tornalja Lengyelország 2003.12.05. Nowy Zmigród Cseh Köztársaság 2007.01.01. Ludgerovice

43

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok A Sajó-Rima Eurorégió Határon Átnyúló Együttműködés magyar oldalon 2000. július 07én alakult meg. A szervezetet kiemelkedően közhasznú szervezetként a B-A-Z Megyei Bíróság 2928. szám alatt vette nyilvántartásba. Sajó-Rima Eurorégió Határon Átnyúló Együttműködés Rövidített neve: Sajó-Rima Eurorégió Székhelye és címe: 3600 Ózd, Városház tér 1. Levelezési címe: 3630 Putnok, Kossuth út 5. Az Egyesület Elnöke (Mo-.-on): Tamás Barnabás Putnok Város Polgármestere Az Egyesület neve:

Ugyanakkor megalakult a szlovák oldalon is a Slané Rimavské Eurorégión, amelynek tagjai a Rimszombati, Rozsnyói és Rőcei Járások. A két szervezet megalakulását követően Együttműködési Megállapodást kötött és így jött létre a Sajó-Rima Eurorégió, amely Területi Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határmenti Együttműködéséről szóló Európai Keretegyezmény Kiegészítéséről szóló jegyzőkönyv 3. része szerint egy határon átnyúló együttműködési szervet képez, melynek nincs jogi személy státusa. Tevékenységének hatóköre a Sajó és Rima folyók menti térségek települései, közel 1 millió ember, mintegy 6000 km2-en. A Sajó-Rima Eurorégió társadalmi, gazdasági, környezeti és kulturális szempontból egyaránt összehangolt, fenntartható fejlődés megvalósítására törekszik, valamint célja az európai integrációs munkafolyamatokra való felkészítés és az azokban való részvétel.

2.4. 7. Egyéb intézmények, szervezetek és hatóságok − Városi Kommunális Gondnokság, Rákóczi F. u. 11. − Polgári Védelmi Parancsnokság, Kossuth u. 5. − B.-A.-Z. Megyei Agrárkamara Területi Alközpont − B.-A.-Z. Megyei Munkaügyi Központ Putnoki Kirendeltsége − B.-A.-Z. Megyei Állami Közútkezelő KHT − Észak-Magyarországi Erdőgazdasági Rt. Sajóvölgyi Erdészeti Igazgatóság, − MÁV Állomásfőnökség − Putnoki Városi Televízió KHT. - Falugazdász (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal) Egyházi intézmények − Református Templom − Református Lelkészi Hivatal, Andrássy u. 5. − Rk. Templom − Rk. Plébánia, Serényi tér 3. - Evangélikus Imaház, Rákóczi út

44


2.5. Problémafa és összefoglaló SWOT elemzés Az előző fejezetek számai, adatai a jelenlegi helyzet mély, árnyalt jellemzését adják, melyek bemutatják a város értékeit, erősségeit, de kitérnek a gyenge pontokra, a várost leginkább foglalkoztató, megoldandó problémákra. A következő oldal táblázatában szereplő problémák, s közöttük érzékeltetett kapcsolatok, összefüggésék érzékeltetik azok megoldásának összetettségét is. A stratégia és az azt megvalósító programjavaslatok ezek kezelésének, megoldásának lehetséges forgatókönyvét vázolják fel. ERŐSSÉGEK • Policentrikus, partneri városhálózat a kistérségben, s nagyvárosok, pólus-város közelsége, • Magasabb lélekszámú, nem aprófalvas együttműködő települések a térségben • Komolyabb szennyeződésektől mentes természeti környezet • Szlovák határátkelő közelsége • Egészségügyi ellátás jó színvonalú • Nem erőteljesen öregedő korösszetétel • A foglalkoztatáshoz a településen és vonzáskörzetében az aktív korú munkaerő biztosított • Ipari szakmakultúra és hagyományok megléte • Hagyományokra, szakiskolára épülő mezőgazdasági kultúra • Határon átnyúló természetes gazdasági kapcsolatok, komplementaritás, nemzetközi együttműködések megléte, fejlődése • A város közműellátottsága jó • Előnyös földrajzi fekvés • Országos és nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkező városvezetés • Civilszervezetek jelenléte • Kulturális intézmények jelenléte • Turisztikai attrakciók közvetlen közelsége (Szilvásvárad, Bükk, Aggtelek), a térség biztosítja az ezek megközelítését • Városkörnyéki turisztikai attrakciók jelentős száma • Potenciális vonzerők • Egyedülálló természeti képződmények közelsége (Mohos Tavak, Ó-Bükk) • Múzeumok és kiállítóhelyek megléte (Gömör Múzeum, Holló Galéria, Tompa emlékház, Gömörszőlős) • Országos Kéktúra Útvonal a településen halad át • Hagyományokkal rendelkező gazdaság és turizmusfejlesztési együttműködéseket erősítő rendezvények (Gömör Expo, Gömöri Nyár) • Rangos és fejlődni képes szakközépiskola jelenléte

GYENGESÉGEK • A város az ország egyik hátrányos helyzetű régiójában, periférikus helyzetű térségben fekszik • Relatíve nehézkes, rossz megközelíthetőség • A várost elkerülő főút hiányzik • Nincs „igazi” belvárosa, illetve nem összekapcsoltak elemei • A népesség képzettségi szintje alacsony • Társadalmilag leszakadt, halmozottan hátrányos helyzetű népesség magas aránya • Az alacsony státuszú lakosság helyzetének javítását célzó programok hiánya • Magas munkanélküliség • Romló közbiztonság • Alacsony jövedelmek, gyenge vásárlóerő, kereslet • A fejlesztésekben érdekelt intézmények, szervezetek koordinálatlansága, együttműködésük hiánya • Barna mezős, rozsda területek rehabilitációja megoldatlan • Kevés a terület a zöldmezős beruházásokhoz • Felsőfokú képzés hiánya • Leromlott települési környezet • Vállalkozások alacsony száma • Kényszervállalkozások jelenléte • Kvalifikált munkaerő elvándorlása • Hasznosítatlan mezőgazdasági területek magas aránya • A szennyvíz-hálózat csak részben kiépített • Turisztikai termékek, turisztikai programok hiánya • A turisztikai adottságok nincsenek kihasználva a helyi turisztikai vonzerők kiépítettsége kicsi • Tapasztalatok és szakképzettség hiánya a turizmus szervezésében és működtetésében, koordináló szervezet hiánya • Turisztikai Információs Pont hiánya • Kulturális rendezvények, programok ciklikussága • Szolgáltatások hiánya (szolárium, stb..) • Vendéglátó- és szálláshely kínálat mennyiségi és minőségi hiányosságai

45

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok A városfejlesztés stratégiai céljainak, eszközeinek kijelölése előtt célszerű figyelembe venni azokat a meghatározó trendeket, melyek az elmúlt években jelentős változásokat éltek meg, amelyek befolyásolják Putnok lehetőségeit, az őt fenyegető veszélyeket: − A társadalmi és a gazdasági versenyképesség meghatározó tényezőjévé a tudás, az információ, azaz a hozzáadott érték vált, amely kulturális tőkeként értelmezhető. − Felértékelődött a kapcsolati hálók szerepe, amelyek részben hagyományosak, részben az infokommunikációs eszközök által közvetítettek; a horizontális kapcsolati hálók bizalmon alapulnak és társadalmi tőkeként értelmezhetőek. − A gazdaság meghatározó ágazata a premodern társadalmakban a mezőgazdaság, a modern, úgynevezett indusztriális társadalmakban az ipar; az információs társadalmakban viszont a szolgáltatások válnak azzá. − Az Európai Unióhoz történt csatlakozás hosszabb, stratégiai távon esélyt nyújt az európai szintű életminőség elérésére Magyarországon is: = megváltoztak, illetve változnak az életmód elemei, az értékrendek, a szokások, az életstílus, az egyéni boldogulás feltételei, a tudás, az innováció követelményei kerülnek előtérbe, s ezáltal megváltozik a lakosság egy várossal kapcsolatos igénye is; = az új információs- és kommunikációs technológiák a társadalmi lét minden területén helyet teremtenek maguknak, s ezáltal egy város sikere sem lehetséges anélkül, hogy ne teremtené meg pozícióit, készségeit az információs társadalomban is; = a térségi, város-identitás, a városidentitás, a társadalmi kohézió elemei igen összetetté váltak, jelentősen felértékelődnek a bizalom, a biztonság, az esélyegyenlőség, az együttműködés aspektusai; = jelentősen módosulnak a gazdasági telephely-elvárások, a gazdasági versenyképesség kritériumai, a piacok egy globalizált gazdaságban az üzleti hálózatok, kapcsolatok terepén sikeres menedzsmentet kívánnak; = jelentősen módosulnak ebből eredően a kis- és középvállalkozások siker-kritériumai, amelyeknek kulcseleme az innováció- és kooperációképesség; = átalakulnak a turizmus trendjei, megváltoztak a turisztikai szokások, a döntési mechanizmus, mást, máskor, másként akarnak és várnak el, egyre növekvő individualizmus, komplexitás-elvárás, gyorsaság mellett, s erre csak egy tudatos, az új infokommunikációs technológiákra, közösségi és vállalkozói kooperációra épülő desztináció-menedzsmenttel bíró város képes válaszolni; = az európai uniós tagságunkkal együtt járóan egyre intenzívebben jelentkeznek a természeti értékeket védő követelmények, amelyek az energiafelhasználás, a hulladékgazdálkodás, természetvédelem mellett szinte minden fejlesztési akció kritériumaként megjelenik. Az előző kiemelésekkel érzékeltetett trendek, tendenciák minden országban, minden városban, mindenkinek új kihívásokat, megújulási kényszert jelentenek. E trendeket egybevetve Putnok város kompetenciáival, erősségeivel, gyengeségeivel számos veszély, de lehetőség is adódik, melyeket a megfogalmazott célok, stratégiai programok kialakításában juttattunk érvényre. LEHETŐSÉGEK: − − −

társadalmi aktivitás, foglalkoztatás lehetőségek bővülése a régió, a térség iránti érdeklődés növekedésével EU integráció elmélyülése, forrásbevonási lehetőségek bővülése kedvező nemzetközi gazdasági, politikai környezeti feltételek

46

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok − − − − − − − − − − −

térségi különbségek csökkentésének EU és kormányzati prioritása nemzetközi (különösen regionális) együttműködés ösztönzése bizalmon alapuló kapcsolati hálók erősödése és felértékelődése a kistérség, valamint a régió közötti kapcsolatok, együttműködés-erősítési készsége szolgáltató szektor iránti igény bővülése kulturális örökség feltárása, fenntartása iránti igény a turizmus társadalmi, gazdasági felértékelődése, multiplikációs hatásainak érvényesülése társadalmi szolidaritás és kohézió erősítésének, a kirekesztődés megelőzésének, az esélyek javításának igénye, kényszere nő, környezettudatosság erősödése, bizonyos ellentendenciákkal, életmódváltás, fenntarthatóság elvének erkölcsi normává válása, egészség fontosságának felértékelődése, egészségtudatos magatartás elterjedése

VESZÉLYEK: − − − − − − − − − − − − − −

−

külső környezeti hatások, belső konfliktusok miatt elmarad, nem folytatódik a város megújulása, külső makrogazdasági feltételek nehézsége, negatív gazdasági klíma akadályozó feltételek, országos fejlesztési prioritások iránya – tudás, innováció-orientáltság – nem kedvező a városnak, együttműködési készségek gyengülése nő a nehézségek miatt, a tartós munkanélküliség és azzal összefüggő szociális bajok erősödnek, a lakosság polarizáltsága nő, jelentős korlátozó tényezővé válik, sokan a fejlődést csak kívülről érkező forrásokra próbálják alapozni, attól várják, elvándorlás, agyelszívás folytatódása, negatív demográfiai tendenciák erősödése, szegénységi kockázatok erősödése, társadalmi kirekesztődés erősödése, társadalmi konfliktusok kiéleződése elmagányosodás, bizalmatlanság fokozódása, környezeti fenyegetettség növekedése, megújuló környezeti elemek rombolása, természeti erőforrások túlzott igénybevétele, befektetői érdeklődés gyengülése, vállalkozói szféra kooperációs, integrációs elégtelensége

LEHETŐSÉG-KIHASZNÁLÓ STRATÉGIAI IRÁNYOK • Koordinált település-rehabilitációs programok indítása • Felsőfokú (szak)képzés indítása, elérhetősége • Kistérségi méretű integrált turizmus-fejlesztési projektek elindítása • Összehangolt KKV fejlesztés • Célzott gazdaságfejlesztési koncepció kialakítása és vállalkozási aktivitás ösztönzése, • Városfejlesztési Társaság létrehozása, a tervezés és operatív végrehajtás feladataira • A hátrányos helyzetű csoportok lakás-, foglalkoztatási-, egészségügyi és képzési helyzetét javító programok indítása a megnyíló kormányzati és EU-s források segítségével • A helyi védelemre érdemes épületekben a kulturális turizmus fogadására alkalmas intézményrendszer kiépítése (kézműves tábor, néprajzi bemutató) • Közös öko-turisztikai programok a térségben, kerékpárút kialakítása az Aggteleki Nemzeti Park

•

•

•

•

•

• •

VESZÉLY-ELHÁRÍTÓ STRATÉGIAI IRÁNYOK A szoros kistérségi együttműködés – a térséget alkotó települések közti konfliktusok következtében – gyengül – aktív kezdeményezések tétele ennek elkerülésére. A társadalmi integráció kedvezményezett csoportjai nem motiválhatók a fejlesztési programokban való részvételre – ösztönző programok kidolgozása. Az át nem gondolt turizmus erősíti a környezet maradék értékeinek (táj, extenzív gazdálkodás stb.) erodálódását – tudatos fejlesztéssel elkerülhető. Konfliktusok a turisták és a helyi lakosság között – belső felkészítéssel, marketinggel, kommunikációval elkerülhető. A fizetőképes kereslet nem növekszik – gazdasági vonzerő növelésével befektetések, jövedelemtermelőképesség növelése szükséges A közbiztonság romlik – átgondolt program szükséges. A partnerkapcsolatok nem megfelelő működése aktív kezdeményezésekkel elkerülhető.

47

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok irányába • A Serényi-kastély turisztikai célú hasznosítása • A település térségszervezői szerepének erősítése • Kulturális intézmények fokozottabb, hatékonyabb működése • Putnoki Turisztikai Pont felállítása • EU-s fejlesztési pályázati források igénybevétele

• Az elkerülő út építésének elmaradása, vagy elhúzódása, a városon áthaladó forgalom fokozatos erősödése

Napjaink városfejlesztési stratégiái integráltak, innováció-orientáltak és a kapcsolati hálózatokon alapulóak kell, hogy legyenek. A város számára a kitörési pontot az jelentheti, ha a külső környezetben meghatározóvá vált fejlesztési újraértelmezi saját belső erőforrásait, és ezekre alapozza stratégiáját, így kezdi el biztosítani tágabb és szűkebb értelemben vett versenyképességét. Mindezek alapján ugyanakkor összefoglalhatóak a városfejlesztés meghatározó megoldandó problémái: − A lakosság testi, lelki és szociális jóléte rosszabb az országos átlagtól, ami a város versenyképességének javulását gátló tényező. − Az országos átlagtól rövidebb a várható élethossz, az itt élő emberek többféle betegségben szenvednek, mint az ország más településein élők. − Kedvezőtlen demográfiai folyamatok jelentkeznek. − A migráció iránya és mértéke kedvezőtlen. − Az ismeretek, a kompetenciák és a szakképzettség nem felelnek meg a munkaerő-piaci igényeknek. − Az információs társadalom kialakulásának feltételét jelentő digitális írástudás nem jellemző, elsajátításában az emberek nem kellően motiváltak, a korszerű szélessávú internet hálózatra nem épült ki eléggé az info-kommunikációs eszközök hozzáférhetősége. − A halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi csoportok körében a szociális hátrányok gyakran összekapcsolódnak az eltérő etnikai csoporthoz tartozással. A társadalmi kirekesztődés, a leszakadás reális veszély, tendencia. − Alacsony az átlagos jövedelmi színvonal, leértékeltek a munkateljesítmények. − Sok családban halmozódtak fel olyan nagyságrendű közüzemi tartozások, amelyek nemcsak az érintett családokat, hanem a közüzemi szolgáltatásokat nyújtó vállalatok működését is kedvezőtlenül befolyásolják. − A szociális hátrányok etnikai különbözőséggel összekapcsolódva a családok bizonyos körénél a végleges leszakadás reális veszélyét hordozza. Ezekben a családokban a szülők hátrányos helyzete mintegy automatikusan örökítődik át a gyermekeikre és ezáltal bővítetten újratermelődik az önerejükből helyzetükön változtatni képtelenek köre. Ez a folyamat nemcsak az érintettek társadalmi kirekesztődését, esélytelenné válását

48

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok eredményezi, hanem a lakosság többségéhez tartozók, a város egészének fejlődését is hátrányosan érinti, hiszen gyengíti a társadalmi kohéziót, negatívan befolyásolja az identitást és fokozódó anyagi terheket ró a városra. − A lakótelepi lakások felújítása egyre sürgetőbb igény. − A város belvárosa, városrészeinek központja fejlesztésre, rehabilitációra szorul. − Az országos átlagtól jelentősen alacsonyabb az egy lakosra jutó GDP. − A város gazdasága szerény mértékű, nem versenyképes. − A gazdaságszerkezet átalakulása nem történt meg, nem alakult ki a jelentősebb KKV szektor. − Nem jó a város telephelyi vonzereje, imázsa. − Kevés a tartósan eredményesen működő vállalkozások aránya. − A munkaerő-piaci aktivitás, a foglalkoztatás nem megfelelő, magas a tartós munkanélküliek aránya. − A biztonság, a fenntartható fejlődés környezeti és szociális feltételei hiányosak. − Romlik a közbiztonság, erősödő bűnözési tendenciák. − A putnokiak identitásában is erősek a negatív elemek. A felsorolt problémák egymással szorosan összefüggnek, jelentős részük egy másik jelenség következménye, függvénye. Ezen bonyolult kölcsönös meghatározottság teszi a városfejlesztést, a problémák megoldását nehézzé. A szakmai viták során néhányan megfogalmazták, hogy világos problémák, világos feladatok vannak, nincs más hátra csak, hogy határozottan menjen előre a város a megoldásukban. „Tény, hogy a problémák világosak, egyszerűek, csak a megoldásuk bonyolult” – vallják a stratégia készítői. A kudarcok, a rossz megoldások nagyobb problémát okozó hatása elkerülése érdekében differenciált, integrált, konzisztens megoldásokban kell gondolkodni, semmiképpen sem egyes részterületek, elszigetelt jelenségek kezelésében, egymástól független funkcionális fejlesztésekben. Mindezeket foglalja össze a következő ábrán látható stratégiai problémafa, amelynek összetettsége az előzőekben megfogalmazottak szerves következménye.

49


50


3. Jövőkép, célrendszer, stratégia 3.1. Putnok átfogó jövőképe

„Putnok – Gömör kapuja.” - a jövőkép pozitív opcióra épül, - ahol sikerül a városban a belvárosi rehabilitáció, - a turizmus-teremtés és a kisipari, kisvállalkozói szféra erősítésével, - az erre épülő magántőke-bevonással városi vonzerőt növelni …. Putnok a gömöri térség integráló szereppel bíró városaként, a közoktatás és felnőttképzés, az egészségügy, a kultúra, a gazdaság, különösen a szolgáltatások, kereskedelem terén kistérségi feladatokat, koordináló funkciókat tölt be, a kistérségi partnertelepülésekkel. A város lélekszáma kismértékben növekvő, eléri 8.000 főt, hiszen funkcióival, szolgáltatásaival vonzóbb lakhellyé válik. A város „gömöri kapu” jellege nemcsak közlekedési szempontból eredeztethető, hanem kiteljesedő a kistérség-szervező funkciói mellett a turizmus terén is megjelenik, hiszen a szolgáltatások, különösen a kis- és középvállalkozások térnyerésével „megállásra, látogatásra” késztetik a térség lakóit, az országos és nemzetközi jelentőségű turisztikai helyekre utazókat. Putnok a helyi mítoszokra, hagyományokra (pl.:szakállas farkas legendájára) épült – komplex turisztikai terméket, a múzeum, a kastély mellett mintegy tíz vállalkozásból álló helyi turisztikai egyesület működteti (Putnoki Turisztikai Pont), mely a kastélyra és a városközpontra épülő kulturális rendezvényeivel, a folyó menti rekreációs övezetével, valamint az agro-turisztikai, gasztronómiai – esetleg etnikai kultúrára épülő – kínálatával a térségi látogató turisztikai célponttá válik, melyre folyamatosan kiépülő szálláshelykínálat évi többezres vendégéjszakát produkál. Az új turisztikai szolgáltatók mellett az ipari övezetben mintegy tucat – elsősorban feldolgozó-, kézműipari kis- és középvállalkozás jön létre, mely érezhetően csökkenti a munkanélküliek számát. A kis- és középvállalkozások eurorégiós találkozását, gazdasági egymásra találását segítő Gömör Expo az ország egyik legrangosabb rendezvénye, melynek korábbi kísérőrendezvényei önálló rendezvényként is megállják a helyüket, és növelik a város kínálatát, vonzerejét (vadászati kiállítás, mezőgazdasági kiállítás). A gazdasági aktivitás növekedéséből eredő városi bevételek, pályázati források az infrastrukturális fejlesztések, a szociális célprogramok, a város szociális rehabilitációs térségeiben, városrészeiben jelentős változásokat eredményeztek, lakóövezeti integrálódásuk, s egy részükön a belvárosi fejlesztésekhez kapcsolásuk lehetővé vált. A „nyugodt, vonzó kisvárosi” jelleget erősíti az egyszerű átmenő forgalmát elterelő regionális programban elkészült - út, miáltal a belvárosban egy „forgalomcsillapított közlekedés” mellett a bevásárlás, szolgáltatás-igénybevétel mellett igazi pihenő, találkozóhely és kulturális funkció is megerősíthető. A város régi és új értékeinek, feltárása, fejlesztése megerősíti a helyi lokálpatriotizmust, a kisvárosi társadalom gazdasági és civil szférájának önszerveződését, mely jelentős mértékben hozzájárul a szociális problémák egy részének megoldásához is.

51


3.2. Fejlesztési célok hierarchiája – stratégiai programok A város fejlesztésének fő célja, pozícionálásának alapja, hogy a kedvező földrajzi fekvéséből, forgalmi helyzetéből, természeti környezetéből adódóan minél teljesebb mértékben betölthesse a „kapu” szerepet. Putnok kapu lehet a gömöri térség kisebb települései, az Aggteleki Nemzeti Park és Szlovákia felé. Ennek érdekében cél, hogy Putnok újból valódi kisvárossá váljon, megerősödjön gazdaságilag, és ezáltal visszanyerje a korábban a térségben betöltött kereskedelmi és irányító szerepet, amit hajdan kivívott magának. Általános, minden település alapvető célja lakosainak szolgálata, hogy a településen élők életminősége, életkörülményei fejlődjenek, javuljanak. , A térségi szervező szerepet nagyobb mértékben betöltő város vonzáskörzetében élők megélhetési viszonyai, az infrastrukturális és intézményi feltételek, az egészséges környezeti feltételek javuljanak, a városiasodási folyamat felgyorsuljon az erőforrások megőrzése mellett. A város jövőképe illeszkedik a kistérség fejlesztési stratégiájában megfogalmazottakhoz, mely szerint az Ózdi kistérség célja: „A természeti és kulturális értékek megőrzése mellett, több lábon álló (multiszektorális) gazdaság kiépítésével a térség felzárkóztatásának megindítása, az életminőség érzékelhető javítása.” Stratégiai prioritás a gazdaság, a társadalom és a környezet összhangjának megteremtése, és az abból fakadó előnyök kiaknázása a lakosság életminőségének javulása érdekében. Ennek érdekében: versenyképes gazdaság megteremtése és hosszú távú fenntartása szükséges úgy, hogy az a természeti és kulturális értékekkel harmóniában legyen, és biztos megélhetést nyújtson a város és vonzáskörzetében élőknek, a helyi társadalom együttműködésének javítása szükséges úgy, hogy a városban élő etnikumok hagyományait is szem előtt tartva, a helyi lakosság minden csoportja aktív részvevője legyen a város életének, és a lokálpatriotizmus növekedjen, a természeti értékek megőrzése, a természeti és emberi környezet állapotának javítása szükséges úgy, hogy az ne korlátozza a város fejlődését, és lehetőséget biztosítson a természeti értékek gazdasági hasznosítására. A 15-20 évre szóló hosszú távú átfogó fejlesztési célok A jövőkép megvalósítása érdekében, hogy Putnok „gazdaságilag versenyképes város” legyen hosszú távon szükséges, hogy A város gazdaságának szerkezete úgy alakuljon, hogy a város kvalifikált lakosságát is meg tudja tartani (sőt ide vonzani), és az alacsonyabban kvalifikált lakosok is munkalehetőséget találjanak. Új mezőgazdasági feldolgozó üzemek, kézművesipari termelő vállalkozások, turisztikai szolgáltatóegységek alakuljanak a városban, amelyek javítják a foglalkoztatottsági mutatókat. A kedvező földrajzi fekvését, természeti, kulturális értékeire alapozva régi-új profil kialakítása. A város fejlesztései, programjai eredményeként érje el a korábbi kisvárosi rangját, szerezze vissza a korábban betöltött szerepét a településhálózatban. A természeti értékek kímélése mellett azok gazdasági kiaknázása lehetővé váljék, a térség többi településével összefogva. A térség lehetőségeit a környező településekkel együttesen kihasználva kiegészítő jövedelemtermelő szektorként meg kell jelenjen a turizmus az Ó-Bükk értékeinek megóvására való különös figyelem mellett.

52


…, hogy Putnok „közösségi, kulturális és környezeti értékeiben megújuló város” legyen Az esélyegyenlőség elve megvalósuljon, vagyis a város minden lakójának – fizikai és társadalmi adottságoktól függetlenül – az egyenlő hozzáférés lehetősége fennálljon. A lakókörnyezetet ne károsítsa a gazdasági fejlesztés. A lakóterületek fejlesztése révén javuljon a lakosság életterének minősége. A városi oktatási struktúra támogassa a foglalkoztathatóság feltételeit. A rehabilitációk, fejlesztések egyedi hangulatot teremtő, karakteres arculatot adjanak a városnak.

53

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Alapcél

15-20 éves átfogó cél Gazdasági és lakóhelyi vonzerejében, térségi központi funkcióiban megerősödött kisváros, Gömör kapujában

Átfogó cél

Prioritások

Lakosság életminőségének javítása

Gazdasági versenyképesség növelése

Társadalmi – kulturális tőke fejlesztése

Környezeti fejlesztés

Specifikus, tematikus célok Mezőgazdasági vállalkozások fejlesztése

Kis- és középvállalkozásokra épülő kézműves- és feldolgozóipari szektor megerősítése kooperáció

Hagyományokra legendára, gasztronómiára és vízpartra épülő látogató- és pihenő turizmus

Térségi kereskedelmi, szolgáltató központ funkció megerősítése

Vállalkozástámogatási funkció erősítése

A kihasználatlan, ipari tevékenységre alkalmas területre termelő (kézműves és feldolgozóipari) kis- és középvállalatok telepítése

Közszolgáltatások fejlesztése (oktatás, eü., közigazgatás, közművek, hulladék, stb.)

Kulturális szolgáltatások, rendezvények városépítő szerepének növelése

Városidentitás – városmarketing

Egyedi városarculati elemek kialakítása

Épített és természeti környezet védelme, fejlesztése

Közvetlen, eszközjellegű célok Kereskedel mi szolgáltató egységek számának növelése

Színvonalas szállodai és vendéglátóipari szolgáltatáso k fejlesztése révén a város turisztikai vonzerejének növelése

Térségi szervezői szerepkörnek való maximális megfelelés

Térségi kulturális központi funkció erősítése

A lakosság foglalkoztatásának ösztönzése

A szegregált részek felszámolása

Színvonalas egyedi arculatú városközpont kialakítása

Városközponti zöldfelületek, parkok, sétálóutca fejlesztése

Közúti közlekedés zsúfoltságá nak csökkentése

A lakótelep fizikai környezetének megújítása, panellakások korszerűsítése

Közösségi kohézió erősítése

Szociális problémák kezelése

Új lakó és szolgáltató funkció erősítése

Parkolási feltételek javítása

Közbiztonság javítása

A belváros kiszélesítése

Biztonságos lakókörnyezet kialakítása

Zöldfelületek növelése

Közterületek megújítása

A leromlott részek rehabilitációja

A szegregált területek fel-számolásával új, magasabb színvonalú lakóterületek, . közösségi funkciójú épületek

54


Stratégiai programok

Gazdaságösztönző stratégiai program

Városépítőberuházási stratégiai program

Együttműködési stratégiai program

Társadalmi támogató stratégiai program

Városmarketing stratégiai program

(Ingatlangazdálkodási terv)

Intézkedések, Fejlesztési projektek





VÁROSRÉSZEK - AKCIÓTERÜLETEK

55

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Célrendszer és elemei

Célok leírása, konkretizálása

Alapcél Lakosság életminőségének javítása

Átfogó cél (15-20 év) Gazdasági és lakóhelyi vonzerejében, térségi központi funkcióiban megerősödött kisváros, Gömör kapujában

Stratégiai prioritás 1. Gazdasági versenyképesség növelése

2.

Társadalmi – kulturális tőke fejlesztése

3.


Vonzó kisváros kialakítása, funkcióval, szolgáltatásokkal bővített, megélhetést biztosító, térségintegráló szereppel bíró városként vonzóbb lakhellyé váljon. Munkanélküliség csökkentése, munkahelyteremtés, vállalkozói aktivitás növelése, vonzó gazdasági környezet biztosítása a tudatos ingatlangazdálkodás és a reális gazdaságfejlesztési koncepció megvalósítása révén. A lakosság szociális-egészségügyi helyzetében fokozott javulás elérése. A társadalmilag leszakadt csoportok reintegrálása. Az együttműködés fokozása a társadalmi csoportok között. A város a térség kulturális szolgáltató központja és fontos turisztikai állomása legyen. Egyedi városarculati elemek kialakítása Leromlott területek rehabilitációja

Specifikus, tematikus célok (7-8 év) Mezőgazdasági vállalkozások fejlesztése

Kis- és középvállalkozásokra épülő kézműves- és feldolgozóipari szektor megerősítése - kooperáció Hagyományokra, legendára, gasztronómiára és vízpartra épülő látogató- és pihenő turizmus Térségi kereskedelmi, szolgáltató központ funkció megerősítése Közszolgáltatások fejlesztése (oktatás, eü., közigazgatás, közművek, hulladék, stb.) Kulturális szolgáltatások, rendezvények városépítő szerepének növelése Város-identitás – város-marketing Egyedi városarculati elemek kialakítása Épített és természeti környezet védelme, fejlesztése

Mezőgazdaságban dolgozó munkaerő számának 10%-os növekedése, a városba felvásárló (feldolgozó) vállalkozás telepítése, agro- és ökoturisztikai vállalkozásban részt vevő vállalkozások alakulása Szociális szövetkezet szolgáltatásainak bővülése, tagjainak 50%-os emelkedése Szociális gazdaság típusú vállalkozások száma 4-re emelkedik Inkubátorház és tanácsadó szolgálat felállítása Éves vendégéjszakák száma eléri a min. 100/1000 fő értéket Turisztikai és kulturális rendezvények száma eléri az évi 12et Turisztikai szolgáltatók száma eléri az 5 db-ot Létrejön a Putnoki Turisztikai Pont Élelmiszerláncolat üzletének városba telepítése, Szolgáltató Inkubátorház építése, művelődési ház létesítése A közintézmények felújítása, korszerűsítése Hulladékkezelés rendezése Teljes közművesítettség elérése Kulturális és turisztikai rendezvények száma eléri az évi 12-t A város külső és belső imázsának növelése A városkarakterét pozitív irányba mozdítani A kisvárosi jellegnek megfelelő, gömöri elemekkel gazdagított épületek kialakítása, egyedi utcabútorok elhelyezése Műemlék és műemlék-jellegű épületek állagmegóvása, épületfelújítások, lakóterületek rehabilitációja, zöldfelületek növelése, környezetvédelmi akciók szervezése

Közvetlen, eszközjellegű célok Kereskedelmi és szolgáltató egységek számának növelése Színvonalas szállodai és vendéglátó-ipari szolgáltatások fejlesztése révén a város turisztikai vonzerejének növelése Térségi szervezői szerepkörnek való maximális megfelelés

Serényi-kastély szállodává fejlesztése 3 új vendéglátó egység létrejötte Polgármesteri Hivatal korszerűsítése, Egészségház felújítása

56

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Vállalkozás-támogatási funkció erősítése A kihasználatlan, ipari tevékenységre alkalmas területre termelő (kézműves és feldolgozóipari) kis- és középvállalatok telepítése Térségi kulturális központi funkció erősítése Közösségi kohézió erősítése A lakosság foglalkoztatásának ösztönzése Szociális problémák kezelése A szegregált részek felszámolása Új lakó és szolgáltató funkció erősítése Színvonalas egyedi arculatú városközpont kialakítása Parkolási feltételek javítása Zöldfelületek növelése Közterületek megújítása Városközponti zöldfelületek, parkok, sétálóutca fejlesztése Közbiztonság javítása A leromlott részek rehabilitációja Közúti közlekedés zsúfoltságának csökkentése A belváros kiszélesítése A lakótelep fizikai környezetének megújítása, panellakások korszerűsítése A szegregált területek felszámolásával új, magasabb színvonalú lakóterületek, közösségi funkciójú épületek

Inkubátor-ház kialakítása 3 új vállalkozás telepítése

Belvárosi művelődési ház kialakítása Közösségi programok szervezése A foglalkoztatottak száma növekedjen 10%-kal Társadalmi támogató szolgáltatások kialakítása, Szegregátumok felszámolása Antiszegregációs terv végrehajtása Inkubátorház létrehozása „Fiatalok háza”építése, Belváros rehabilitációja, sétáló és bevásárló utca kialakítása, közösségi tér megteremtése Új parkolók kialakítása a belvárosban Parkosítás és közterület-rendezés Belváros rekonstrukció, lakóterületi rehabilitáció Városrehabilitációs, funkcióbővítő projekt végrehajtása Térfigyelő rendszer kiépítése Szociális rehabilitációs projektek végrehajtása Elkerülő út megépítéséig közlekedésbiztonsági szempontból a közlekedés átszervezése Andrássy út elejének városközpontba integrálása Lakás célú rehabilitáció, panelprogram, fűtéskorszerűsítés, gerincvezeték korszerűsítés Szociális rehabilitációs projektek

57

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok A 7-8 évre szóló specifkus, tematikus fejlesztési célok Gazdaság Munkahelyek számának növelése Vállalkozási aktivitás fokozása Mezőgazdaság Kézműves és feldolgozóipari kkv-k fejlesztése Turizmus fejlesztése Kereskedelem fejlesztése Szolgáltatások fejlesztése

Gazdaság

Társadalom

Társadalom Képzettségi színvonal emelése Népességmegtartás A városban élés vonzerejének növelése Közmű-ellátottság javítása Közbiztonság növelése Anti-szegregáció Kulturális és szabadidő lehetőségek bővítése Együttműködés fokozása a különböző társadalmi csoportok között Esélyegyenlőség javítása

Környezet (természetes és épített) Egyedi városi arculat kialakítása Városkép javítása Természetes és épített környezet hasznosítása azok védelme mellett

Vertikális Kohéziót erősítő Mezőgazdaság Munkahelyek Kézműves és feldolgozóipari növelése kkv-k fejlesztése Vállalkozási Turizmus fejlesztése fokozása Kereskedelem fejlesztése Szolgáltatások fejlesztése

számának aktivitás

Képzettségi színvonal Népességmegtartás A városban élés emelése vonzerejének növelése Közmű-ellátottság javítása Közbiztonság növelése Anti-szegregáció Kulturális és szabadidő Esélyegyenlőség javítása lehetőségek bővítése Lokálpatriotizmus Együttműködés fokozása a kialakítása különböző társadalmi csoportok között

Környezet (természetes és Egyedi városi arculat Környezetvédelem épített) kialakítása Városkép javítása Természetes és épített környezet hasznosítása azok védelme mellett

58


3.3. Akcióterületek lehatárolása Putnok kisvárosi jellemzőinek megfelelően városrészeket nem határozhatunk meg, viszont a város területét jellemző funkciójuk alapján feloszthatjuk városközpontra, hagyományos építésű és panel lakóövezetre, ill. iparterületre. Az akcióterületek a koncentrált beavatkozások színhelyei, a város fejlesztésének gócpontjai. A városközpont területe egybeesik a Belvárosi akcióterülettel, a panel-övezet szintén a I. lakóövezeti akcióterülettel, az iparterületek adják ki az Iparterületi akcióterületet. A hagyományos városi építésű területen, a II. lakóövezetben két akcióterület került kijelölésre, amelyek egyben az anti-szegregációs területeket is jelentik. Az Önkormányzat által 2007-2013 között fejlesztendő akcióterületeket a helyzetelemzés, valamint a város területi tagozódásának értékelése alapján az alábbiak szerint jelöltük ki.

3.3.1. Belvárosi akcióterület I. Belváros rehabilitációja /Funkcióbővítő város-rehabilitáció/ Akcióterület lehatárolása:

Az akcióterület pontos lehatárolása: - Serényi László tértől haladva a Kossuth Lajos utcáról a Petőfi utca kereszteződéséig, - majd a Petőfi – Ady kereszteződésig - az Ady Endre úton a Rákóczi utcáig - Rákóczi Ferenc úton a Kossuth utcáig

59

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok - a Rákóczi utca folytatásaként haladunk tovább a Tompa utcáig - a Tompa utcán végig a postaközig - majd a posta közön visszatérünk a Serényi térre Az akcióterület jogosultságának igazolása: Az akcióterület támogatásra való jogosultsága biztosított, mivel Rendelkezik helyi védettséget élvező épülettel (nem lakóépület) vagy közösségi funkciót ellátó intézménnyel vagy a területen található legalább 3 közintézmény (közigazgatási, vagy közszolgáltatást nyújtó) Polgármesteri Hivatal, Okmányiroda, Tóth Ede Művelődési Ház, Mozi épülete Az akcióterületen a kereskedelmi és szolgáltatóegységek száma minimum 20 db Akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti jellemzői

Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

Putnok összesen

Belváros

7 515 22,1 60,8 17,1

218 30,7 49,1 20,2

41,1

46,7

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

8,1

4,7

2 583 29,0

88 56,8

59,8

65,4

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

31,2

38,3

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

37,6

32,8

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma

53,3 63,0 7 658 223 Forrás: KSH adatszolgáltatás

A belvárosi akcióterület lakossága a putnoki lakosság 2,9%-át teszi ki. Az akcióterület adatait a városi adatokkal összehasonlítva megállapítható, hogy az akcióterület szinte minden mutatója kedvezőtlenebb, mint a városi átlag. Kettő mutató: a 0-14 éves korúak lakosságon belüli aránya és a foglalkoztatottak aránya az aktív lakosságon belül jobb az átlagtól. Jellemző a népesség elöregedése, bár a gyermekek száma magasabb az átlagnál. Az alacsonyan kvalifikáltak aránya rosszabb a városi átlagtól, éppúgy, mint a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező, ill. a kettő jellemzőt összemetszve meghatározható alacsony státuszú lakosok aránya. A foglalkoztatottak nélküli háztartások magas arányát emellett az elöregedés is okozhatja. Az alacsony komfortfokozattal rendelkező lakások aránya jóval magasabb a város átlagától. Az akcióterület a város központi része, Putnok intézményi és kereskedelmi-szolgáltatási központja. Egyes részei kizárólag ezekkel a funkciókkal töltöttek, de más részein a

60

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok lakófunkciókkal keverednek kereskedelmi és egyéb közösségi funkciók. Az épületek állaga változó, leromlott, közepesen leromlott és felújított tömbök, épületek váltakoznak. Jellemző a különböző stílusú épületek egymás mellettisége. Egyes épületei használaton kívül vannak, vagy alulhasznosítottak. Az akcióterület forgalmát tekintve túlzsúfolt, a 26. sz. főút áthalad a belvároson. Kevés a rendezett gyalogos felület, a parkolási kapacitás alacsony, nem átgondolt, közlekedésbiztonsági szempontból kívánnivalókat hagy maga után. A kereskedelmi egységek változatos képet mutatnak, nincs tetszetős bevásárló utcarész. Az akcióterület problémái: • Népesség elöregedése • Alacsony foglalkoztatottsági szint • Alacsony kvalifikáltsági szint • Az idegenforgalmi lehetőségek kihasználatlansága • Esztétikai töredezettség • Egységes, egyedi arculat hiánya • Túlzsúfoltság forgalmi szempontból • Összefüggő gyalogos rendszer hiánya • Parkolási kapacitáshiány • Művelődési, kulturális célú épület hiányzik Az akcióterületi fejlesztési célok illeszkedése az IVS célrendszeréhez A funkcióbővítő városrehabilitáció alapvető célja, hogy Putnok városi szintű ellátási viszonyai, a belváros környezeti feltételei javuljanak, a város idegenforgalmi vonzereje javuljon. A rendezett, egyedi hangulatú, szolgáltató és kereskedelmi egységekben bővelkedő városközpont növelje a városlakók komfortérzetét, fokozza az itt élők lokálpatriotizmusát, ill. a tetszetős városközpont a település környezeti és épített értékeire, hagyományaira szerveződő színes rendezvények együttes hatására idevonzza és megállítsa a látogatókat. További alapvető cél, hogy a belvárosi akcióterületi beavatkozások további környezeti fejlesztések generálói legyenek, elősegítve a teljes városi rehabilitációt. Az IVS-ben megfogalmazott priorizált céloknak megfelelően a belvárosi akcióterület fejlesztési céljai az alábbiak. Gazdasági versenyképesség növelése • Térségi szolgáltatási és kereskedelmi funkció erősítése • Színvonalas szállodai és vendéglátó-ipari szolgáltatások fejlesztése révén a város turisztikai vonzerejének növelése • Térségi szervezői szerepkörnek való maximális megfelelés • Vállalkozás-támogatási funkció erősítése Társadalmi-kulturális tőke fejlesztése • Térségi kulturális központi funkció erősítése Környezeti fejlesztés • Színvonalas, egyedi arculatú városközpont kialakítása • Városközponti zöldfelületek, parkok, sétálóutca fejlesztése • Közúti közlekedés zsúfoltságának csökkentése • Parkolási feltételek javítása • Közbiztonság javítása • A belváros kiszélesítése

61

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok A belvárosi területen belüli fejlesztések részletes céljai: • A város gyalogos területeinek összekapcsolása, sétáló utca kialakítása, a gépjárműforgalomtól elzárt, nyugodt színtér kibővítése. • Az egyedi kisvárosi hangulatot megjelenítő környezet kialakítása a Polgármesteri Hivatal, a „Mozi”, a Tóth Ede Művelődési Ház, a központban lévő kereskedelmi egységek felújításával és akadálymentesítésével. • Közlekedésbiztonsági és városrendezettségi szempontok alapján parkolók kialakítása a központban található üzletek, vásártér, közigazgatási szolgáltatások könnyebb megközelíthetősége érdekében, azok biztonságos működési feltételeként. • A „Mozi épületének felújításával belvárosi művelődési ház kialakítása • A közterületek, terek parkosításával a szabadidő eltöltésére kellemes környezet biztosítása, ill. a természet közeli városkép kialakítása. • A térfigyelő rendszerek kiépítésével a városban élők biztonságérzetének javítása. • Inkubátorház kialakítása a már működő és létrejövő kis- és középvállalkozások, egyéni vállalkozók tevékenységének segítésére. • A vadászati turizmus és kulturális rendezvények igényei szerint a Serényi Kastély szállodává fejlesztése. • A tömegközlekedés megállóhelyeinek egységes és biztonságos kialakítása a városba érkező látogatók, a munkába ingázó városlakók biztonsága érdekében. • A városközpont szélesítése a régi főutca irányába, amely jelenleg szegregációs terület. • Hagyományőrző közösségi tevékenységek elindítása, a helyi kötődés erősítése, közösségépítés és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások és rendezvények szervezése (régi kézműves tevékenységek bemutatása, tanfolyamok, foglalkoztató házak, bemutatók és kiállítások, gyerekeknek játszóház) • Településfejlesztési tevékenységekhez kötődő kezdeményezések támogatása (parkosítás, parlagfű irtás, játszótér karbantartás) • Helyi foglalkoztatási kezdeményezések, szociális gazdaság kialakításának támogatása (családi napközi, idősgondozás) Fejlesztési programok, a fejlesztések ütemezése Első szakaszra tervezett fejlesztések (2008-09.) a 2007-08. évi ROP támogatási keretből Gazdasági funkció • Önkormányzati tulajdonban lévő kereskedelmi helyiségek egységesítése, az épületek felújítása • A Polgármesteri Hivatalban lévő üzlethelyiségek felújítása

homlokzatának

Városi funkció, települési környezet fejlesztése • Mohos sétány kialakítása • Parkolók építése (Petőfi út) • Zöldfelület növelés, parkok felújítása (Serényi tér) Közösségi célú fejlesztések • Belvárosi Művelődési Központ kialakítása bővítéssel, meglévő „Mozi” épületének felújításával, funkció-váltásával Közszolgáltatási célú fejlesztések • Polgármesteri Hivatal felújítása „Soft” jellegű, ERFA-típusú közösségi célú fejlesztések • Közösségépítést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő hagyományőrző programok

62


Településfejlesztési tevékenységhez kapcsolódó helyi társadalmi akciók támogatása Helyi foglalkoztatási program szociális gazdaság keretei között

Első szakaszra tervezett fejlesztések (2008-09.) önkormányzati forrásból •

Hulladékgyűjtők számának növelése

Második és harmadik ütemre tervezett fejlesztések (2010. után) ROP támogatási keretből Gazdasági funkció • Önkormányzati tulajdonú kereskedelmi egységek átépítése tetőtér hasznosítással (Kossuth u. 2.) Városi funkció, települési környezet fejlesztése • A belváros szélesítése az Andrássy utca irányába • Parkolók építése (Tóth Ede Művelődési Ház környéke) • A Gömöri Múzeum új bejáratának kialakítása • Buszmegállók egységes, városképbe illeszkedő kialakítása • A 26. sz. főút elkerülő szakasz megépítéséig az úthálózat közlekedésbiztonsági szempontú átalakítása • Térfigyelő rendszer kiépítése Közösségi célú fejlesztések • Tóth Ede Művelődési Ház épületének felújítása ERFA (soft) típusú közösségi célú fejlesztések • Közösségépítést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő hagyományőrző programok • Településfejlesztési tevékenységhez kapcsolódó helyi társadalmi akciók • Helyi foglalkoztatási program szociális gazdaság keretei között Második és harmadik ütemre tervezett (2010. utáni) fejlesztések önkormányzati saját forrásból • „Fiatalok házának” kialakítása (Rákóczi út 2.) Második és harmadik ütemre tervezett, (2010. utáni) magántőke bevonásával megvalósuló gazdasági célú fejlesztések • Serényi téri épületekben üzletközpont kialakítása • Magántulajdonban lévő kereskedelmi üzlethelyiségek homlokzatának egységesítése, felújítása, korszerűsítése Második és harmadik ütemre tervezett (2010. utáni), egyéb támogatásból és magántőkebevonással megvalósítható fejlesztések • Serényi-kastély felújítása, turisztikai és kulturális célú fejlesztése Egyházi ingatlanok felújítása

63

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoportok igényeihez Célcsoport Belvárosi és az egész város lakossága

Város-látogatók

Befektetők, vállalkozási szféra

Igény, elvárás Tervezett tevékenység Esztétikus, harmonikus, Gyalogos utca kialakítása, funkciógazdag környezet portálfelújítások, új közösségi, kulturális, vendéglátási, szórakoztató és kereskedelmi létesítmények, zöldfelület bővítése, közterületek rendezése Közbiztonság javulása Térfigyelő rendszer kialakítása Közlekedési problémák oldása Új parkolók építése, a városi közlekedés átszervezése közlekedésbiztonsági szempontból Színvonalas, egyedi hangulatú, Gyalogos utca kialakítása, kellemes időtöltést biztosító portálfelújítások, zöldfelület környezet bővítése, hangulatos térátalakítások Színvonalas idegenforgalmi Minőségi szálloda, kulturális, létesítmények szórakoztató, kereskedelmi kínálat kialakítása Rendezett, vonzó fizikai Esztétikus közterületek, környezet megoldott parkolás, biztonságos közúti közlekedés, gyalogos tér kialakítása Profitot termelő befektetési A rehabilitációs folyamat lehetőségek megvalósításában való részvétel, kereskedelem, vendéglátás fejlesztése

Pénzügyi terv Belváros rehabilitációja I. ütem (2008-09.) Tevékenység típusa ERFA

ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA

Beavatkozás Önkormányzati tulajdonban lévő kereskedelmi helyiségek homlokzatának egységesítése, az épületek felújítása A Polgármesteri Hivatalban lévő üzlethelyiségek felújítása Mohos sétány kialakítása Parkolók építése – Petőfi út + Zöldterület kialakítás Polgármesteri Hivatal felújítása Belvárosi művelődési központ kialakítása („Mozi” épületének felújítása, funkció-váltása) Térfigyelő rendszer kiépítése Serényi tér felújítása Vendéglátóipari szolgáltató központ létrehozása

Tervezett teljes költségvetés (eFt)

Támogatás aránya (%)

Támogatás (eFt)

16.053

50

8.026,5

8.026,5

5.974

50

2.987

2.987

22.912 7.991

85 85

19.475 6.792

3.436 1.199

59.981

85

50.984

8.997

83.855

85

71.277

12.578

18.014 8.016 100.012

85 85 50

15.312 6.814 50.006

2.702 1.202 50.006

Önerő (eFt)

64

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok ERFA

ERFA

Közösségépítést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő hagyományőrző programok Településfejlesztési tevékenységhez kapcsolódó helyi társadalmi akciók Kulturális és sport programok

ERFA

Helyi foglalkoztatási programok

5.000

85

4.250

750

ERFA ERFA ERFA ERFA

Projektmenedzsment Projekt-előkészítés Városmarketing Hulladékgyűjtők számának növelése

12.420 13.200 20.000

85 85 85

10.557 11.220 17.000

1.863 1.980 3.000

5.000

-

-

5.000

ERFA

Összesen

10.000

85

8.500

1.500

10.000

85

8.500

1.500

10.000

85

8.500

1.500

408.428

300.200,5 108.227,5

Belváros rehabilitációja II. ütem (2010. után) Tevékenység típusa ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA

Beavatkozás

Tervezett (eFt)

Inkubátorház kialakítása A 26. sz. főút elkerülő szakasz megépítéséig az úthálózat közlekedésbiztonsági szempontú átalakítása Buszmegállók egységes, városképbe illeszkedő kialakítása A Gömöri Múzeum új bejáratának kialakítása Tóth Ede Művelődési Ház épületének felújítása Tóth Ede Művelődési Ház környékének rendbe tétele (parkolók építése, zöldfelület növelése) Önkormányzati tulajdonú kereskedelmi egységek átépítése tetőtér hasznosítással (Kossuth u. 2.) A belváros szélesítése az Andrássy utca irányába Közösségépítést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő hagyományőrző programok Településfejlesztési tevékenységhez kapcsolódó helyi társadalmi akciók Az infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódó helyi foglalkoztatási program szociális gazdaság keretei között

Összesen Közszféra tervezett fejlesztései a II. ütemben (2010. után) Beavatkozás „Fiatalok házának” kialakítása Egyházi ingatlanok felújítása

költségvetés 60.000 10.000 10.000 5.000 50.000 15.000 15.000 30.000 10.000 10.000 10.000

225.000

Tervezett költségvetés (eFt) 30.000 30.000

Magánszféra tervezett fejlesztései a II. ütemben (2010. után) Beavatkozás Tervezett költségvetés (eFt) Serényi-kastély felújítása, szállodává fejlesztése 120.000 Serényi téri épületben üzletközpont kialakítása 12.000 Kereskedelmi üzlethelyiségek homlokzatának egységesítése, 15.000 felújítása, korszerűsítése

65

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok A tervezett fejlesztések várható hatásai Társadalmi-gazdasági hatások • A belváros igazi városközponttá fejlődik, ahol a városi funkciók bővítésével a belvároson kívüli területeken élők is igazi városban érezhetik magukat, ezáltal növekszik a lokálpatriotizmus. • Fokozódik a városközpont, így az egész város vonzereje. • Javul a városkép, pozitív irányba változik a város karaktere. • A szép, rendezett, fejlett városközpont segíteni fog a betelepülő vállalkozások idevonzásában. • Növekedni fognak a rendezvényturizmusból származó bevételek. • Jelentősen megnő a turisztikai bevételek mértéke; ill. az erre települő vendéglátóhelyek száma, bevétele növekszik. • Az inkubátorház nyújtotta kedvező lehetőségek serkentőleg hatnak a vállalkozói aktivitásra, amelynek munkahelyteremtő hatása lesz. • Javul a közbiztonság és a közlekedésbiztonság. • A városi területek kihasználtsága és hatékonysága növekszik. • A társadalmi összefogás, együttműködés fokozódik. • A szociális problémákkal küzdő csoportok körében nő a foglalkoztatás. Esélyegyenlőségi hatások • A kialakított gyalogosutca lehetővé teszi, hogy mindenki nyugodtan, biztonságban intézhesse ügyeit, bevásárlásait. • Általánossá válik az akadálymentesítettség. • A szegregációs terület felé valós szélesítés hatására javul a terület integráltsága. Környezeti hatások • Megoldódnak a parkolási gondok, kevesebb lesz az autók által elfoglalt közterület. • A városközpont környezetesztétikai szempontból jelentősen javul. • Megnő a zöldfelületek területe.

66


3.3.2. Lakóövezeti akcióterület I. /panel/ Akcióterület lehatárolása: Városi panelházas lakóövezet

Az akcióterület pontos lehatárolása: A terület gyakorlatilag három tér által lefedett: - Mátyás Király tér - Széchenyi István tér - Bányász tér Utcákkal határolva a három a tér: - A Rákóczi Kossuth utca sarkától a Kossuth utcán a Fürdő utcáig - A Fürdő utcán végig a Csokonai utcáig - a Csokonai utcán végig a Tompa utca és a Rákóczi utca folytatásának találkozásáig Az akcióterület jogosultsága Szociális városrehabilitációra az akcióterület jogosult: - 1945 után iparosított technológiával épült - környezetéből elváló középmagas és magas lakóházak alkotják A pályázatra jogosult az alábbiak alapján: Alacsony iskolázottság Alacsony gazdasági aktivitás Munkanélküliség magas szintje

67

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti jellemzői

Az akcióterületen él a lakosság közel 1/5-e. Az egyes demográfiai és jövedelmi mutatók szerint a területen élők a városi átlagnál jobb státuszban és körülmények között élnek. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya sokkal jobb, mint a városi átlag, csupán 3,4%. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúan belül 21,1%, ami városi szinten 31,2%. A foglalkoztatási mutatók is jobbak 41,7% (városi 37,6%). Az akcióterületen a közelmúltban zárult a panelprogram 1. szakasza, 60 lakás felújítása valósult meg. Mind a lakók, mind az önkormányzat a program folytatását ösztönzi és a tulajdonosi igények, szándékok felmérésének folyamata zajlik jelenleg. Az akcióterületen található a város valamennyi panel épülete. A hozzátartozó közösségi zöldterületek és parkok, játszóterek az itt élők számához viszonyítva alacsony kiterjedésűek, állapotuk nem megfelelő, az előírásokat sem teljesítik a játszóterek. Az akcióterület problémái: • Alacsony iskolázottság • Alacsony foglalkoztatottsági szint • Alacsony kvalifikáltsági szint • Zöldterületek aránya alacsony

68

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok • • •

Rendezetlen közterületek Nagy népsűrűség A lakóépületek alacsony energiahatékonysága

Az akcióterületi fejlesztési célok illeszkedése az IVS célrendszeréhez A város lakosságának 1/5-e él a panel akcióterületen. A középmagas és magas épületek a városon átvezető 26-os út mentén haladva hozzájárulnak a városkép kialakításához. A város priorizált célkitűzése a környezeti fejlesztések, az épített környezet megóvása és fejlesztése. A városlakók életminőségét befolyásolja a lakókörnyezet állapota, az épített környezet milyensége, színvonala. Az akcióterület fejlesztési céljai: Társadalmi-kulturális tőke fejlesztése - Közösségi kohézió erősítése - A lakosság foglalkoztatásának ösztönzése - Szociális problémák kezelése Környezeti fejlesztés - A lakótelep fizikai környezetének megújítása, a panellakások korszerűsítése - Biztonságos lakókörnyezet kialakítása - Zöldfelületek növelése - Közterületek megújítása Fejlesztési programok: Városi funkció, települési környezet fejlesztése - Játszóterek, parkok felújítása - Megkezdett panel-program folytatása Közszolgáltatási célú fejlesztések - Fűtési gerinchálózat felújítása Magántőke bevonásával megvalósuló gazdasági célú fejlesztések: - „COOP” épületének hasznosítása A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoportok igényeihez Célcsoport Akcióterület lakossága

Igény, elvárás Esztétikus, harmonikus, lakó környezet A lakóépületek alacsony energiahatékonyságának javítása

Városi lakosság

Közösségi célokat szolgáló, minőségi élettér kialakítása Rendezett városkép

Városlátogatók

Közösségi célokat szolgáló, minőségi élettér kialakítása Az elhanyagolt területek rendezése Rendezett városkép

Tervezett tevékenység Zöldfelület bővítése, közterületek rendezése Fűtési gerinchálózat felújítása, Panelprogram és/vagy lakás célú rehabilitáció Játszóterek, parkok felújítása Közterületek rendezése Játszóterek, parkok felújítása Panelprogram és/vagy lakás célú rehabilitáció Zöldfelület bővítése, közterületek rendezése, lakás célú rehabilitáció 69

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Pénzügyi terv és időbeli ütemezés A fejlesztések forrása a szociális város-rehabilitációs (lakáscélú és lakótelepi rehabilitáció) pályázatok. Lakóépületek (társasházak) energiatakarékosságot szolgáltató megújítása esetén a támogatási feltételek kedvezőbbek a hazai panelprogram finanszírozásánál. Időbeli ütemezést tekintve 2007-2008-ban a lakossági igényfelmérés és a fejlesztések előkészítése zajlik. A megvalósítás a szociális város-rehabilitáció kisebb városokra történő kiterjesztése után, valamint 2009-től várható. A tervezett fejlesztések várható hatásai Társadalmi-gazdasági hatások • Javul a városkép, pozitív irányba változik a város karaktere. • A szép, rendezett lakóövezet jelenléte segíteni fog a betelepülő vállalkozások idevonzásában. • A városi területek kihasználtsága és hatékonysága növekszik. • Javul a lakosság elégedettségi szintje. Környezeti hatások • A lakótelep környezetesztétikai szempontból jelentősen javul. • Megnő a zöldfelületek területe, a tervezett fásításokkal a környezet állapota javul. Esélyegyenlőségi hatások • A felújított, gazdagított közterületek lehetőséget adnak a területen élőknek a szabadidő minőségi környezetben való eltöltésére.

70


3.3.3. Lakóövezeti akcióterület II. /kertváros/ A terület pontos lehatárolása: A város elsősorban kertvárosi, hagyományos építésű területei, ahol a közintézmények, kereskedelmi egységek és lakóépületek együttesével találkozunk. A Kertvárosban található két szegregálódó, telepszerű terület, amelyet kiemelt beavatkozási területként, definíció szerinti akcióterületként jelenik meg a stratégiában.

A terület társadalmi, gazdasági, környezeti jellemzői

Mutató megnevezése

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

Putnok összesen Lakóövezet_2_kertváros

7 515 22,1 60,8 17,1

5 977 22,5 59,2 18,3

41,1

44,1

8,1

8,5

2 583 29,0

1 998 33,4

59,8

60,5

71

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma

31,2

33,6

37,6

36,7

53,3 7 658

56,0 6 085

Putnok lakosságának majdnem 80%-a a hagyományos építésű területeken él. A lakosság kor, képzettség, foglalkoztatottság szerinti összetétele nagyságrendileg tükrözi a város teljes lakosságát. A lakásállomány sokszínűséget mutat, kényszerlakások, komfort nélküli lakások és előkelő családi házak is megtalálhatóak a kertvárosban. A közművesítettség foka változó a területen, az utak állapota szintén. A terület városi alapterülethez viszonyított nagy mérete, a lakosok száma akcióterületi szűkítést, a terület szélsőséges, szegregálódó részei koncentrált beavatkozásokat indokolnak. A következő táblázatok, térképek, elemzések foglalják össze a szegregált területek jellemzőit. III./A 1. anti-szegregációs akcióterület: Az akcióterület pontos lehatárolása: Vasút - Határ út - Sajó út - Szkala Bertalan u. - Serényi László tér - Andrássy Dénes út -Ady Endre út - Petőfi Sándor út által lehatárolt terület Az akcióterület jogosultsága

72

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Az 1. szegregációs terület a szociális város-rehabilitációs indikátorok határértékeit szinte kivétel nélkül meghaladja, a terület jogosult lehet a pályázatra. III./B 2. anti-szegregációs akcióterület: Az akcióterület pontos lehatárolása: Serényi Béla út - településhatár - Tompa Mihály út - Mikszáth Kálmán út – folyó által lehatárolt terület Az akcióterület jogosultsága

A 2. szegregációs terület a szociális városrehabilitációs indikátorok határértékeit szinte kivétel nélkül meghaladja, a terület jogosult lehet a pályázatra.

73


A kertvárosi terület problémái: • Népesség elöregedése • Alacsony foglalkoztatottsági szint • Alacsony kvalifikáltsági szint • Alacsony státuszú lakosok koncentrált jelenléte, szegregálódó területek • Zöldfelületek alacsony aránya • Kereskedelmi-szolgáltató egységek hiánya • Leromlott állapotú közintézményi épületek • Közmű-hálózat részleges hiánya • Közterületek rendezetlensége A területi fejlesztési célok illeszkedése az IVS célrendszeréhez A város nagy részét elfoglaló kertváros állapota, jellege jelentősen hozzájárul a városkép kialakításához, különösen Putnokon, ahol a 26. sz. főút végigvezeti a látogatót a lakóövezeten is. A város priorizált célkitűzése a környezeti fejlesztések, az épített környezet megóvása és fejlesztése. A városlakók életminőségét befolyásolja a lakókörnyezet állapota, az épített környezet milyensége, színvonala. A területre megfogalmazott célkitűzések, különösen az anti-szegregációs területek rehabilitációja növelik a leszakadó rétegek társadalmi integrációját. Társadalmi-kulturális tőke fejlesztése • A lakosság foglalkoztatásának ösztönzése • Szociális problémák kezelése • Közösségi kohézió erősítése • A szegregált részek felszámolása • Új lakó és szolgáltató funkció erősítése

74

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Környezeti fejlesztés • A leromlott részek rehabilitációja • A szegregált területek felszámolásával új, magasabb színvonalú lakóterületek, ill. közösségi szolgáltatási funkciójú épületek kialakítása • Biztonságos lakókörnyezet kialakítása • Zöldfelületek növelése • Közterületek megújítása Tervezett fejlesztési programok, beavatkozások Városi funkció, települési környezet fejlesztése • Játszóterek, parkok felújítása • Útépítés és felújítás • Járdaépítés és felújítás • Andrássy utca rehabilitációja a belváros kiszélesítésének lehetőségeként • Leromlott épületek, területek rehabilitációja • Szennyvíz-hálózat fejlesztése • Vízhálózat teljessé tétele • Avult telepszerű területek felszámolása • Csapadékvíz elvezetés rendszerének kiépítése • Forrás-patak medrének helyreállítása • Illegális hulladéklerakók felszámolása • Hulladékgyűjtők számának növelése Közösségi célú fejlesztések • Bányatelepi Művelődési Ház intenzívebb hasznosítása • PVSE Sporttelep öltöző épület felújítása • Városi Sportcsarnok felújítása • Városi uszoda építése Közszolgáltatási célú fejlesztések • Serényi L. Ált. Isk. felújítása • Péczeli J. ÁMK felújítása • Soldos Emília Óvoda épületeinek felújítása • Városi Egészségügyi és Szociális Központ • Kossuth úti Egészségház felújítása • Szkala B. úti Öregek Otthonának felújítása • Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat épületének felújítása • Mentőállomás felújítása • Rákóczi úti Fogorvosi Rendelő felújítása Magántőke bevonásával megvalósuló gazdasági célú fejlesztések • Csemetekerti tenisz centrum létesítése • Üzletközpont (szupermarket) telepítése • Panziók, üzletek, vendéglátóhelyek kialakítása A beavatkozások ütemezése során a szegregációs területek rehabilitációja prioritást élvez; amint (várhatóan 2009-2010-ben) lehetősége nyílik Putnoknak a szociális jellegű városrehabilitációs pályázatát benyújtani, konkrét elképzeléseik kivitelezhetővé válnak.

75

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoportok igényeihez Célcsoport Kertvárosi lakossága

Teljes városi lakosság

Városlátogatók

Igény, elvárás Tervezett tevékenység Esztétikus, harmonikus, Közterületek rendezése, lakókörnyezet zöldfelület növelése; lakáscélú rehabilitáció Közösségi célokat szolgáló, Parkok, játszóterek felújítása minőségi élettér kialakítása Teljes körű közműellátottság Közműhálózat fejlesztése Színvonalas, rendezett fizikai Közterületek rendezése, környezet zöldfelület növelése; lakáscélú rehabilitáció Korszerű, esztétikus, jól Közintézmények felújítása funkcionáló közintézmények Színvonalas közösségi terek, Városi uszoda építése, szabadidő eltöltésére sportcsarnok felújítása színvonalas intézmények Széles kínálatú kereskedelmi- Üzletközpont létesítése szolgáltatási paletta Rendezett, vonzó fizikai Közterületek rendezése, környezet zöldfelület növelése; lakáscélú rehabilitáció

Pénzügyi terv és időbeli ütemezés A kertvárosi fejlesztések pontos költségvetését a tervezett tevékenységek beazonosítása és elfogadása után javasolt megtervezni. Az látható, hogy a terület fejlesztésére forrást jelentenek: • Állami támogatás a szociális jellegű városrehabilitáció ÉMOP, TÁMOP, TIOP források, • A területen már jelenlévő, ill. behívható magánberuházók, • Céltámogatások településfejlesztésre, • Az önkormányzati források kis részben. Az időbeli ütemezés: • a közműfejlesztések terén 2009-ben, ill. 2010-ben indulhatnak a beruházások, • szociális rehabilitáció 2009-10. közötti, II. ütemben, • a közintézmény felújítások folyamatosan a források rendelkezésre állásának függvényében ütemesen kerülnek kivitelezésre. A tervezett fejlesztések várható hatásai Társadalmi-gazdasági hatások • Javul a városkép, pozitív irányba változik a város karaktere. • A szép, rendezett lakóövezet jelenléte segíteni fog a betelepülő vállalkozások idevonzásában. • A városi területek kihasználtsága és hatékonysága növekszik. • Javul a lakosság elégedettségi szintje. Környezeti hatások • A kertváros környezetesztétikai szempontból jelentősen javul. • Megnő a zöldfelületek területe, a tervezett fásításokkal a környezet állapota javul 76

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Esélyegyenlőségi hatások • • • •

A leszakadó területen élők társadalmi integráltsága fokozódik. A felújított, gazdagított közterületek lehetőséget adnak a területen élőknek a szabadidő minőségi környezetben való eltöltésére. Javul a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés. Szélesedik az akadálymentes épületek köre.

77


3.3.4. Iparterület IV. Iparterület A város belterületén található főbb iparterületeket, korábbi cégek telep és raktár, és üzemhelyiségeit, rehabilitációra szoruló ingatlanok elhelyezkedését az alábbi térkép ábrázolja. Az „A” jelzés alatt az egykori TSZ telephelyén több vállalkozás (mezőgazdasági és mezőgazdasági gépalkatrész gyártó) működik, de további kihasználásuk a gazdaságfejlesztés feladata. Az Önkormányzat ezen területen a kezelésében levő lóversenypályát közművesítés után zöldmezős beruházáshoz értékesítésre bocsátaná. A „B” területen a Magyar Pehely Kft. korábbi üzemcsarnoka kihasználatlanul áll, funkcióra vevőre várva. A harmadik „C” jelű összefüggő telep közvetlenül a vasút mellett található. A város ezen kívül külterületi szántó és rét területekkel is rendelkezik, melyek a mezőgazdaság fejlesztésének a (szakértői egyeztetések és irányítás mellett) az egyik eszköze lehet. Az akcióterület problémái • Barnamezős területek kihasználatlansága • Zöldmezős beruházásokra alkalmas területek hiánya • Kényszervállalkozások jelenléte • Aktív, nagy területet és munkaerőt igénylő, felszívó vállalkozások hiánya • A nagyobb munkaerőt foglalkoztató üzemek fokozatos leépülése • Gazdaság fejlesztési koncepció hiánya • Nincs koncentrált iparfejlesztési terület (széttöredezett struktúra) • Ipari területek túlzott közelsége, beépülése a lakóövezetbe

78

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Az akcióterületi fejlesztési célok illeszkedése az IVS célrendszeréhez Ezen területek fejlesztései egyértelműen a gazdaságfejlesztést célozzák meg, s a fejlesztéseket rendszerbe foglaló gazdaságösztönző program az IVS-ben kiemelt programként szerepel. Az iparterületre megfogalmazott, tervezett fejlesztések: • Üzemek, összeszerelő gyártó, jelentősebb munkaerőt (alacsony státuszú és képzettségű munkaerőt) felszívó vállalatok városba vonzása. • Putnoki vállalkozásfejlesztő inkubátorház projekt (PVIK) külterületi telephelyeinek inkubátor jellegű kezelése, kedvezményes bérletbe adása • Zöldmezős gazdasági területek előkészítése • Barnamezős területek rehabilitációja, előkészítése • Mezőgazdasági és külterületek szakértői egyeztetése és művelésbe vonás • Térségi és mezőgazdasági kereskedelmi funkció erősítése (felvásárló, vagy raktártelepítés) • Mezőgazdasági felvásárlási rendszer aktív működtetése, helyi szinten • Magán ill. egyéb vállalkozói tulajdonban levő kihasználatlan területekre befektető keresése (pl.: Magyar Pehely Kft.) A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoportok igényeihez Célcsoport Jelenlegi városi vállalkozók

Újonnan alakuló helyi vállalkozások (KKV-k) Befektetők, városba vonzott vállalkozások

Városi lakosság

Igény, elvárás Vállalkozóbarát környezet

Tervezett tevékenység Inkubátorház szolgáltatás kialakítása Jövedelmező Városi beruházások helyi munkalehetőség vállalkozók általi kivitelezése Pályázati és egyéb források Pályázati tanácsadás, bevonásának igénye vállalkozói klub Vállalkozásösztönzés Tanácsadás, Kedvezményes feltételek a Inkubátor szolgáltatások vállalkozások beindításához kialakítása Vonzó városi környezet Városmarketing, (telephelyi) Zöldmezős és Barnamezős területek rendezése, előkészítése Rendelkezésre álló munkaerő Képzés, foglalkoztatás ösztönzés Munkahelyteremtés Befektetés ösztönzés, vállalkozói aktivitása ösztönzés Az elhanyagolt területek Rehabilitáció, és hasznosítás rendezése

Pénzügyi terv és időbeli ütemezés A barnamezős területek rehabilitációjának előkészítését, a területek felmérését, és tulajdonosi érdekeltségi tárgyalásokat javasolt megkezdeni a jelen tervezési támogatási időszakban (20072008), de a fejlesztések érdemi megvalósítására a 2009-2010-es időszaktól nyílik lehetőség. A projekt pontos költségvetését a tervezett tevékenységek felmérése, beazonosítása és elfogadása után javasolt megtervezni.

79

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Az mindenesetre látszik, hogy a terület fejlesztésére forrást jelent: • Állami támogatásból, GOP forrásból és KözOP forrásból • A területek üzleti célú értékesítéséből származó bevétel • Kis részben az önkormányzat saját forrásai A területek bevonásával.

fejlesztésére

projekttársaság

is

alakítható

ingatlanfejlesztési

befektető

80


3.4. Az akcióterületek/városrészek és a tematikus fejlesztési célok kapcsolódása

Városközpont

Gazdasági versenyképesség növelése -Térségi szolgáltatási és kereskedelmi funkció erősítése -Színvonalas szállodai és vendéglátó-ipari szolgáltatások fejlesztése révén a város turisztikai vonzerejének növelése -Térségi szervezői szerepkörnek való maximális megfelelés -Vállalkozás-támogatási funkció erősítése

Társadalmi-kulturális tőke fejlesztése kulturális funkció

-Színvonalas, egyedi arculatú városközpont kialakítása -Városközponti zöldfelületek, parkok, sétálóutca fejlesztése -Közúti közlekedés zsúfoltságának csökkentése -Parkolási feltételek javítása -Közbiztonság javítása -A belváros kiszélesítése

Lakóövezet I.

-Közösségi kohézió erősítése -A lakosság foglalkoztatásának ösztönzése -Szociális problémák kezelése

Lakóövezet II.

-A lakosság foglalkoztatásának ösztönzése -Szociális problémák kezelése -Közösségi kohézió erősítése -A szegregált részek felszámolása -Új lakó és szolgáltató funkció erősítése

-A lakótelep fizikai környezetének megújítása, a panellakások korszerűsítése -Biztonságos lakókörnyezet kialakítása -Zöldfelületek növelése -Közterületek megújítása -A leromlott részek rehabilitációja -A szegregált területek felszámolásával új, magasabb színvonalú lakóterületek, ill. közösségi szolgáltatási funkciójú épületek kialakítása -Biztonságos lakókörnyezet kialakítása -Zöldfelületek növelése -Közterületek megújítása

Iparterület

-Térségi központi erősítése


A kihasználatlan, ipari tevékenységre alkalmas területre termelő (kézműves és feldolgozóipari) kis- és középvállalatok telepítése

81

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Az alábbi táblázat az egyes akcióterületekre tervezett, elsősorban beruházási jellegű (önkormányzati és magán) fejlesztéseket mutatja a különböző szakpolitikai funkciók szerint csoportosítva. Akcióterület

Gazdaságfejlesztés

Közterületek fejlesztése

Közlekedési úthálózat fejlesztése

Lakóterületek fejlesztése

Városközpont (Belváros)

-Kereskedelmi helyiségek homlokzatának egységesítése, az épületek felújítása

-Mohos sétány kialakítása -Parkolók építése (piac, Tóth Ede Művelődési Ház környéke) -Térfigyelő rendszer kiépítése -Buszmegállók egységes, városképbe illeszkedő kialakítása - A Gömöri Múzeum új bejáratának kialakítása - zöldfelület növelés, parkok felújítása (Serényi tér)

-A 26. sz. főút elkerülő szakasz megépítéséig az úthálózat közlekedésbiztonsági szempontú átalakítása

„Fiatalok háza” – Rákóczi út 2

-A Polgármesteri Hivatalban lévő üzlethelyiségek felújítása -Serényi téri épületekben üzletközpont kialakítása -Önkormányzati tulajdonú kereskedelmi egységek átépítése tetőtér hasznosítással (Kossuth u. 2.) Vendéglátóipari szolgáltató központ létrehozása Lakóövezet I. (Lakótelep)

-Játszóterek, parkok felújítása

-Megkezdett panel-program folytatása -Elosztó fűtési gerinchálózat felújítása és fűtőmű korszerűsítése

Turisztikai, kulturális fejlesztések - Belvárosi művelődési ház kialakítása - „Mozi” épületének felújítása, funkció-váltása -Serényi-kastély felújítása, szállodává fejlesztése

Közszolgáltatás és intézményfejlesztés

Környezetvédelem

-Polgármesteri Hivatal felújítása -Tóth Ede Művelődési Ház épületének felújítása - Egyházi ingatlanok felújítása

-Hulladékgyűjtők számának növelése

-Hulladékgyűjtők számának növelése

82

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Lakóövezet II. (Kertváros)

-Üzletközpont (szupermarket) telepítése -Panziók, üzletek, vendéglátó helyek kialakítása (magán beruházás) -Inkubátorház kialakítása

Iparterület

-Játszóterek, parkok felújítása -Útépítés és felújítás -Járdaépítés és felújítás -Andrássy utca rehabilitációja a belváros kiszélesítésének lehetőségeként

-Leromlott épületek, területek rehabilitációja -Szennyvízhálózat fejlesztése -Avult telepszerű területek felszámolása -Csapadékvíz elvezetés rendszerének kiépítése

- Csemetekerti tenisz centrum létesítése. (magán beruházás)

-Serényi L. Ált. Isk. felújítása - Péczeli J. ÁMK felújítása -Soldos Emília Óvoda épületeinek felújítása -Városi Egészségügyi és Szociális Központ Kossuth úti egészségház felújítása -Szkala B. úti Öregek Otthonának felújítása -Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat épületének felújítása -Mentőállomás felújítása -Rákóczi úti Fogorvosi Rendelő felújítása -Bányatelepi Művelődési Ház -PVSE Sporttelep öltöző épület felújítása -Városi Sportcsarnok felújítása -Városi uszoda építése

-Forrás-patak medrének helyreállítása -Illegális hulladéklerakók felszámolása -Hulladékgyűjtők számának növelése

-Barnamezős területek előkészítése -Zöldmezős beruházások számára területelőkészítés -Mezőgazdasági feldolgozó üzem létesítése -Inkubátorház egyes funkcióinak telepítése

83

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Egyéb, akcióterülethez nem köthető, ismert, tervezett fejlesztések: • Serényi Béla Gimnázium és Mezõgazdasági Szakközépiskola mintafarmjának turisztikai célú fejlesztése • A 26-os sz. főút várost elkerülő szakaszának megépítése

3.4.1. Fejlesztések ütemezése Ez a fejezet a 2007-13. között végrehajtandó fejlesztések időbeli ütemezését mutatja. A javaslat kialakításának alapja a város stratégiájának szolgálata és azon fejlesztési területek kijelölése, amelyek a város életében új fejlődési lehetőséget nyitnak, vagy komoly problémát jelentenek, de koncentrált beavatkozással javulás érhető el, ill. ösztönzi a magántőkeberuházásokat. A tervezett fejlesztések időbeli ütemezése Rehabilitáció, fejlesztés jellege Funkcióbővítés Szociális célú fejlesztés Gazdasági célú fejlesztés Turisztikai célú fejlesztés

Tervezett időbeli ütemezés 2007-2008. 2009-2010. 2011-2013. Városközpont fejlesztése I. ütem Városközpont fejlesztése II. ütem Lakóövezet I. fejlesztése Lakóövezet II. fejlesztése Új lakóterületek fejlesztésének előkészítése Iparterület Városközpont fejlesztése II. ütem (Serényikastély fejlesztése)

84


4. A stratégiai programok integráltsága és kapcsolódása A célrendszer, a fő pozícionálási elemek és a beavatkozások területi súlypontjainak meghatározásával párhuzamosan kialakítottuk a célok eléréséhez vezető stratégiai utat, azon integrált szemléletű stratégiai programokat, amelyek sokoldalúan hatnak és lehetővé teszik az alapvető célok részletes kibontását, tervezett időszakon belüli elérését. A célok meghatározásánál, a tervezésnél, majd a stratégiai programjavaslatoknál több szemléleti, stratégiai alapelv érvényesítésére figyeltünk, amelyek áthatják a célok minőségi, mennyiségi paramétereinek, s a realizálás módjának meghatározását is. Ezek az alábbiak: 1. A társadalmi kohézió erősítése A régió, a megye, a kistérség, és a környező települések irányába történő konvergálás céljának megvalósulásához a gazdasági és környezeti fejlesztések mellett fontos stratégiai törekvés a társadalmi kohézió erősítése. 2. Kapcsolati hálózat kialakítása, erősítése A társadalmi kohézió erősítésére vonatkozó cél elérésének megvalósulásához nélkülözhetetlen a városon, a térségen belüli kapcsolati hálózatok kialakítása, erősítése. A közös identitás, a kooperáció, a szolidaritás csak az egyenrangúságon és bizalmon alapuló kapcsolatok sűrű hálózatának működésével érhető el. A kapcsolati hálók kiépülését és működését a hagyományos kommunikáció és együttműködési formák mellett hatékonyan segíthetik az informatika nyújtotta új lehetőségek, az info-kommunikációs eszközök. A belső együttműködés hálózatok mellett szükséges a külső kapcsolati rendszerek szerves kiépítése, a nyitottság növelése. 4. Esélynövelés Az esélyek növelése érdekében a legfontosabb feladat az itt élő emberek mobilizációs, aktivitási készségének, egyéni lehetőségeinek javítása. Ezen belül a legfontosabb feladat, hogy a migrációs tendenciái megálljanak, javuljon a népességmegtartó képesség. A másik kiemelt prioritás a halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi csoportok leszakadásának megakadályozása. Az esélyteremtés a társadalmi kirekesztődés megakadályozását, a társadalmi integráció biztosítását követeli meg. 5. A fejlődés fenntarthatósága – fenntartható városfejlesztés elvének stratégiai érvényesítése A Putnokon élő emberek esélyeinek javulásához fontos, hogy olyan kitörési pontokat találjunk, olyan fejlődési pályára történjen meg az átállás, amely a fejlődés hosszú távú fenntarthatóságát biztosítja. A fenntarthatóság első eleme, hogy a természeti feltételeket ne pusztítsa, második eleme az épített környezet, a kulturális értékek megőrizhetősége és a harmadik feltétel, hogy a szociális problémák, az azokból fakadó konfliktusok ne váljanak a fejlődést veszélyeztető mértékűvé. Ezért is fontos a szociális bajok megfelelő orvoslása, a konfliktusok megelőzésének, kezelésének, mindenek előtt a mediációnak a biztosítása, továbbá a társadalmi kirekesztés megelőzése, a diszkrimináció elleni határozott fellépés. A fenntarthatóság témái, prioritásai: fenntartható városgazdálkodás, fenntartható közlekedés, fenntartható építés és fenntartható várostervezés, melyek nevesítetten, illetve tartalmilag több programcsomag részét képezik. Stratégiánkban érvényesítjük a „fenntartható városfejlesztés európai uniós irányelvekben megfogalmazott céljait: - a gazdasági jólét és a foglalkoztatottság növelése a városokban; 85

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok - az egyenlőség, a társadalmi kirekesztés megszüntetése és a felújítás elősegítése a városi területeken; - a városi környezet védelme és javítása a helyi és globális fenntarthatóság elérése érdekében; - hozzájárulás a jó kormányzási és a helyi szintű önálló döntéshozatali lehetőségek kialakításához. A városi környezet javítását szolgáló további célok, fenntarthatósági alapkövek: A városi területek levegőminőségének, az ivóvízellátás megbízhatóságának és minőségének, a felszíni vizek és a talajvizek védelmének és az azokkal való gazdálkodás javítása; a végső elhelyezést igénylő vizek mennyiségi csökkentése azok forrásánál, valamint a környezeti zaj csökkentése. -

Az épített környezet és a kulturális örökség megóvása és továbbfejlesztése, a biodiverzitás elősegítése és a zöldterületek növelése a városi területeken belül.

-

Az erőforrásokat hatékonyan használó településszerkezetek elősegítése, amelyek minimálisra csökkentik a területelvonást és a szabályozatlan városterjeszkedést.

-

A közlekedés környezeti hatásainak minimálisra csökkentése azáltal, hogy kevésbé közlekedés-igényes gazdasági fejlesztési irányt próbálnak követni és környezetileg fenntarthatóbb közlekedési módok igénybevételére ösztönöznek.

-

A vállalatok környezeti teljesítményének javítása a jó környezetgazdálkodás valamennyi ágazatban történő elősegítése útján.

-

Az üvegházhatású gázkibocsátások mérhető és jelentős csökkentése a városi területeken, különösen is az ésszerű energiafelhasználás, a megújuló energiaforrások és a kombinált hő és energia fokozott felhasználása és a hulladék mennyiségének csökkentése útján.

-

A környezeti veszélyek minimálisra csökkentése és kezelése a városi területeken.

-

A holisztikus, integrált és környezetileg fenntartható megközelítések elősegítése a városi területek kezelése terén, a funkcionális városi területeken belül olyan ökológiai szemléleten alapuló megközelítések támogatása, amelyek felismerik a városok és a vidék egymástól való kölcsönös függését, és ezzel javítják a városközpontok és a környező vidéki területeik kapcsolatát.

6. Egészségfejlesztés A társadalmi fejlődés, a felzárkózás esélyéhez nélkülözhetetlen az emberek egészségi állapotának javulása. A kedvezőtlen tendenciák megállítása és a kedvező irányú változások bekövetkezése érdekében olyan egészségfejlesztő program kidolgozása és megvalósítása szükséges, amely a szociális helyzetnek, valamint a testi, lelki egészségnek az összefüggésén alapul. A programnak a környezeti ártalmak csökkentésétől az egészségtudatos magatartás általánossá tételén át, a prevenció különböző módjaira, az egészséges életmódra és az infrastruktúrafejlesztésre egyaránt ki kell terjednie. 7. A kulturális tőke, a tudás gyarapítása A jobb életminőség elérése, a szociális problémák megoldása és az ezekhez vezető további célok érdekében a megye és a város lakossága számára a tudás, a műveltség fejlesztése jelenti a legfőbb kitörési pontot. A szociális hátrányok leküzdését, az intergenerációs mobilizációt

86

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok leghatékonyabban az iskolázottság, a képzettség növelésével lehet biztosítani. A fejlődés a tudásalapú információs társadalomban a leghatékonyabban a kulturális tőkére alapozható, amit a közoktatásra épülő városi felnőtt- és át- valamint továbbképzési rendszer szolgálhat eredményesen. 8. Az információs társadalom elemeinek erősítése A kulturális tőke gyarapításának, a korszerű tudás megszerzésnek új lehetőségeit biztosítják az info-kommunikációs eszközök. Az információs társadalom révén a korábbi hátrányos helyzet előnyössé változtatható. A tudásalapú információs társadalom az info-kommunikációs infrastruktúra fejlesztése mellett egy új típusú fejlődési pályára történő áttérését is feltételez. Ennek az új típusú fejlődésnek a lényege, hogy meghatározó erőforrása a tudás, az információ, az alapvető gazdasági ággá a szolgáltatások válnak és a kapcsolatok szerveződése hálózatokon belül történik. 9. A gazdasági versenyképesség javítása Az életminőség javulásának fontos összetevője, feltétele az egészség, a tudás, az információk mellett a gazdasági versenyképesség javulása. A jobb egészségi állapotú, piacképesebb tudással, képzettséggel rendelkező, az információhoz széleskörűen hozzájutó, bizalmon alapuló kapcsolatok hálózatával rendelkező társadalom, vállalkozások a nagyobb hozzáadott érték, a széleskörű szolgáltatások, az innovációs és vállalkozási készség javulása révén növelhetik a versenyképességet. 10. Foglalkoztatás növelése, társadalmi aktivitás fokozása A szociális problémák megoldása érdekében a munkanélküliség csökkentése olyan cél, amely az általános vélekedés szerint, minden mást meg kell előzzön. Értelmezésünk szerint azonban a foglalkoztatás nem öncél, hanem a város számára olyan szakmai, ösztönzési, gazdaságfejlesztési feladatot kell, hogy jelentsen, melynek eredményeként a cégek, szervezetek beruházásai teremtenek új munkahelyeket. 11. Élhető környezet Az életminőséget, a szociális helyzetet befolyásoló feltétel az élhető környezet megléte. A környezet élhetőségén belül döntő tényező a környezet biztonsága, amelynek javulásához a természeti környezet biztonsága, védelme, az épített, technika környezet biztonságossága, a közbiztonság éppen úgy hozzátartozik, mint a létbiztonság. 12. A legalapvetőbb emberi jogok szociális feltételei biztosítása minden ember számára Mindaddig, amíg az előzőekben felsorolt részcélok megvalósításával általánossá válik az életminőség javulása, a szociális fejlesztés minimális célkitűzés kell, hogy legyen, a legalapvetőbb emberi jogok, így az élethez és a méltósághoz való jog szociális feltételeinek biztosítása minden ember számra.

87

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok A városfejlesztés alapelveit a stratégiai programok képezik le cselekvéssé, feladatokká.

Az öt program nem másról szól, mint a város kompetenciáinak, adottságainak integrált fejlesztéséről, melyek alapot, keretet, feltételrendszert, s közvetlen segítséget jelentenek a funkcionális fejlesztések, az egyéni és szervezeti döntések számára. A programok tehát nem a hagyományos képzési, gazdaságfejlesztési, turisztikai, egészségügyi, stb. funkcionális felfogásban jelennek meg, hanem a város versenyképes működését lehetővé tevő tényezők, feltételek fejlesztése képez stratégiai keretet, s lehetőséget, s ez a megközelítés az IVS, az integrált városfejlesztési stratégia – akcióterülete megközelítése mellett – a másik alapvető szakmai lényege. A következőkben bemutatjuk a stratégiai programok törekvéseit, s az azokon belül kialakításra kerülő alprogramokat, projekteket.

88


4.1. Együttműködési stratégiai program A stratégiai programcsomag célja A Putnokon élő emberek életminőségének jobbá válása és a város versenyképességének javulása érdekében – a társadalmi kohézió erősítése, a város belső és külső kapcsolatrendszerének, a hálózati típusú kapcsolódások formáinak, technikáinak megújítása, az együttműködések eredményességének, hatékonyságának javítása. A stratégiai programokban megfogalmazottak megvalósítását támogató együttműködések több területen meg kell jelenjenek. Ezek egy része ma is megfelelő szinten, intenzitással működik, más részük fejlesztésre szorul, vagy új kapcsolatfelvételt igényel. Az együttműködési stratégiai program közvetlen céljai: • • • • • • • • • • • • • • • •

hazai és nemzetközi együttműködések, a közös (környező településekkel együtt megvalósított) infrastrukturális fejlesztések növelik a gazdasági vonzerőt, befektetési-, gazdasági-kooperáció ösztönzése szolgáltatással, kommunikációval, térbeli mobilitás növekedése, internet-elérhetőség javítása lakosság, vállalkozások, turisták felé, nemzetközi kapcsolatok, kulturális különbségek megismerése, kulturális értékek bemutatása, kommunikáció-készség erősítése, generációk harmonikusabb együttélése, a különböző társadalmi csoportok együttműködésnek megteremtése, informáltság, tájékozottság növekedése, a szülőváros jobb megismerése lokálpatriotizmus erősödése, találkozási helyek javítják a lakosok életkörülményeit, nemzetközi tapasztalatok, minták megismerése, átvétele.

Kiinduló háttér és feltételek Putnoki lakosság életminőségének javítása során szempont és elvárás gazdasági megújulás, a munkahelyteremtés és a társadalmi feszültségeket és romló közbiztonságot szülő alacsony státusz és szegényedés orvoslása. A fejlődés kulcskérdésévé mára az vált, hogy sikerül-e az életminőség javulását hatékonyan szolgáló módon, az együttműködéseket ösztönözni, kialakítani, a kapcsolati hálózatokat megújítani. Míg korábban vélekedhettünk úgy, hogy a város lényegében épületek, utcák, terek, intézmények összessége, vagy hihettük azt, hogy a város fejlődése alapvetően az ipari üzemek működésétől, netán a város vezetőinek több felső támogatást kijáró képességén múlik, mára ez a vélemény elavult. A város alapvetően a különböző kapcsolatok hálózata. Az épületek, utak, szolgáltatások hálózatain belül kiemelt fontosságúak az emberi kapcsolatok. A város élete, fejlődése mindenek előtt azon múlik, hogy elég erős-e a kohézió, azaz a kapcsolati háló. Ez a megállapításunk teljesen összecseng a II. Európa Tervnek a társadalmi kohéziót középpontba állító szemléletével.

89

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok A lakosság és a város kapcsolata A kapcsolatok megújulása először is a városlakóknak a városukhoz fűződő kapcsolatára vonatkozik. Ennek a kapcsolatnak a megújulásához jó alapul szolgál az, hogy a putnoki lakosság kérdőíves megkérdezése, mely eredményei szerint az itt élők túlnyomó többsége szereti városát a felmerült és megfogalmazott problémák ellenére, nem akar innen elköltözni. A város és polgárai közötti együttműködés erősítésére jó lehetőséget kínál a korszerű interaktív szélessávú infokommunikációs kapcsolat biztosítása, a lehető legszélesebb kör számára hozzáférés biztosítása. Az itt élőket érintő valamennyi információ, a döntések előkészítő anyagai, a különböző alternatívák mellett szóló érvek nyilvánosságra hozhatóak az Internet segítségével. Ezt támasztja alá, hogy a városban teljes körű és gyors internet elérés megvalósult, (ezt biztosítja az Információs Központ Teleház szolgáltatása is) Az információk folyamatos gyűjtése, megjelentetése mellett azoknak a közösségi elérhetőségi pontoknak a kiépítése a városvezetés feladata, melyek lehetővé teszik, hogy a más módon hozzá nem férő emberek is megismerhessék a város aktuális ügyeit és kifejthessék az őket érintő ügyekről személyes álláspontjukat és azt közvetlen csatornán juttathassák el a döntéshozókhoz. A döntéshozók és a döntések érintettjei közötti folyamatos kommunikációt biztosító hálózat ilyen módon a közvetlen demokrácia színterévé válik. A város kisvárosi jellegéből adódóan nem kell komplex, és bonyolult dologra gondolni, de ennek hatékony működése átgondolást igényel. Ez a megoldás a város érdek-és véleménytagoltságának ismeretét biztosítja egyfelől, másrészt pedig a helyi közügyekbe való beavatottság, a beleszólás és a folyamatos részvétel lehetőségét, élményét nyújtja. A kapcsolatok megújulásához az infokommunikációs eszközök mellett szükség van olyan valóságos, a város területén kialakításra kerülő találkozási pontokra is, amelyek lehetővé teszik és már puszta létükkel ösztönzik a kapcsolatok létesítést, erősítését, ápolását. A jövőben a városfejlesztésnek tudatosan kell ösztönöznie, támogatnia az olyan közösségi helyek, terek kialakítását, melyek egyszerre erősítik a kohéziót, javítják a város versenyképességét és növelik idegenforgalmi vonzerejét. A városon belüli találkozások szintereinek közül kiemelt fejlesztésre érdemes a belváros Serényi tér, a megújuló Mohos sétány és az azt körülölelő sétáló és bevásárló utca, a „Mozi” épületének többfunkciós közösségi térré, belvárosi művelődési házzá alakítása. A különböző társadalmi csoportok együttműködésének fokozása – a civil szervezetek bevonásával A társadalmi kohézió fontos feltétele, hogy a város különböző társadalmi csoportjai, egységei egymással szoros kapcsolatban álljanak, együtt működjenek, és egyenrangú félnek tekintsék egymást. Ezt a kooperációt jól szolgálhatja egy olyan rendszernek a kiépítése, mely a folyamatos információcserén, az érdektörekvések egyeztetésén, a konfliktuskezelés intézményesült technikáján nyugszik. Putnokon az fokozott társadalmi feszültségek, és romló közbiztonság problémája valamint a szegregálódott és elszegényedett és egyéb alacsony státuszú csoportok jelenléte és ezek elzárkózása a fent említett jövőbe mutató együttműködéseket nagymértékben gátolja. A város civil szervezeteinek és az egyházak összehangolt és kitartó munkája – rendezvények, programok, integrált közösségi terek kialakításának formájában (különböző célokkal: sport, kultúra, munka, oktatás, stb.)- hozhatja meg az elvárt eredményt. A városban működő főbb civil szervezetek, melyek bevonása nélkülözhetetlen: Serényi Béla Gazdakör Városi Sport Egyesület Fogyasztóvédelmi Egyesület Putnoki Szervezete Gömör-Bábolna Gazdaképő és Térségi Agrárfejlesztő Központ Gömöri Múzeum Barati Köre 90

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Gömöri Népfőiskolai Egyesület Gömöri Település Szövetség Péczeli József Gyermekalapítvány Putnok És Térsége Társulás PutnokIfjúságért Alapítvány Putnok Városért Egyesület Putnoki Gyermek És Ifjúsági Önkormányzat Putnoki Ipartestület Gömöri Önkéntes Tűzvédelmi És Katasztrófa VédelmiEgyesület Városok közötti együttműködések megújítása Nemzetközi kapcsolatok Putnok és más városok kapcsolatát már eddig is számos megállapodásban rögzítették. Ezeknek a fenntartása és szükségszerinti megújítása mellett újabb szerződések kötése célszerű, melyek elősegíthetik a hálózati rendszerben történő fejlődést, a partnerségi kapcsolatok megerősödését, a konzorciumokban történő pályázást. Jelentősebb testvérvárosi kapcsolatok: Együttműködés kezdete: Ország Város: 1999.12.10. Szlovákia Tiszolc 2000.02.10. Szlovákia Tornalja 2003.12.05. Lengyelország Nowy Zmigród 1995.01.28. Franciaország Fecamp 2007.01.01 Cseh Köztársaság Ludgerovice Ezen külföldi kapcsolatok szélesítése, mind a fiatalok külföldi tanulmányút, kirándulási és munkahelyi, tapasztalatszerzési lehetőségeit, mind a lakók kulturális és világnézetük, látókörük szélesedését elősegítik, ugyanakkor a városba érkező külföldiek a társadalmi és gazdasági, turisztikai folyamatok fejlődését segítik. Putnok és az Ózdi Kistérség kapcsolati hálózatának kialakítása, megújítása A térben egymáshoz közeli települések fejlesztése technikailag is csak hálózatban képzelhető el. A beruházások, a KKV szektor piaci nyereségessége, a turisztikai vonzerő javítása, az út és közműfejlesztések nem képzelhetőek ma már úgy el, hogy egy-egy település önállóan válik a fejlesztés kedvezményezettjévé, kiszorítva, leelőzve a körülötte lévő többi települést.. Azok a fejlesztések a célszerűek, melyek valamennyi fél együttes hasznát gyarapítják, és az egyik nyeresége nem okoz a másiknak veszteséget. A különböző önkormányzatok gesztorsága mellett megvalósuló akciók, projektek, fejlesztések, közös beruházások, szolgáltatásbővítések esetén az egyenrangúságon, egymás érdekeinek tiszteletben tartásán alapuló, és a kölcsönös előnyök elérésére irányuló szerződések, társulások nélkülözhetetlenek. A város felismerte és eddig is élt ezen lehetőségekkel. (Többcélú Kistérségi Társulás a szociális infrastruktúra fejlesztésére) Létező és gyakorlatban működő kooperációk: • Putnok és Térsége Társulás, a térségfejlesztés és menedzselési feladatok ellátására • Szociális, gyermekjóléti és egészségügyi intézmény közös fenntartása • Közoktatási intézmények intézményfenntartói társulása • Ózd Kistérségi Többcélú Társulás (területfejlesztési, egészségügyi, szociális, gyermek és ifjúságvédelmi, oktatási és nevelési közművelődési, kulturális, ügyelet és természetvédelmi feladatok, közlekedési, vízgazdálkodási és sport feladatok) • Sajó és Bódva Völgye Hulladékgazdálkodási Társulás • Ózd Térségi Önkormányzatok Egyesület • Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége • Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetsége 91

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Nemzetközi partnerségi kapcsolatok A hálózatokat, a partnerkapcsolatok nem vághatják ma már szét az országhatárok. Az Európai Unió tagállamai közötti határok virtualizálódtak, és a közelmúltban a fizikai határok teljesen megszűntek Szlovákia irányába is. Az EU legfőbb értéke a hálózati típusú, egyenrangúságon és bizalmon alapuló együttműködés, melynek garanciája az információk mellett az áruk és szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása. Ezen folyamatok érezhetőek Putnok esetében is hiszen jelentős a szlovák beáramló munkerő. Közép-Európa továbbra is olyan egység, melynek településeit a közös múlt, közös kultúra összeköti és a hálózati együttműködést megalapozza. A határon túli magyarokkal összeköt bennünket sok egyéb mellett a közös nyelv, a nemzeti összetartozás hálója. Putnokot földrajzi fekvése is arra predesztinálja, hogy legyen ezen határokon átívelő kapcsolatokat kihasználja, kezdeményezze és szervezze. Erre kiváló kezdeményezés a Gömör expo, melynek számos visszatérő nemzetközi résztvevője is van, valamint a Sajó-Rima Eurorégió határon átnyúló együttműködés. Ezek száma és hatékonysága a fejlődés egyik kulcstényezője.

A helyi gazdasági szereplők együttműködései A város gazdasági szereplőinek kis és középvállalkozóinak és gazdálkodóinak az esetenként szektorális együttműködései jelen vannak (pl.: mezőgazdaság, melyben a Serényi középiskola esetenként mintegy mentor, szolgáltató szerepet tölt be). Azonban az önkormányzat a városfejlesztési szervezet kezdeményezésével, a vállalkozók magasabb szintű együttműködését kell megvalósítani, mind az egyéni érdekek, mind a városi befektetés ösztönzésének, vállalkozási aktivitás növelésének szempontjából. A stratégiakészítés során a vállalkozói fórumon láttuk, hogy az egyes cégek, termelők, és vállalkozások között a mindennapokban minimális kapcsolat van, ugyanakkor az igény és az egyéni ötletek megvannak, melyek az egyéni erőforrások, összefogások hiányában eredménytelen. Felmerült az igény egy független komplex vállalkozássegítő tanácsadói tevékenységgel kapcsolatosan, mely a pályázati és befektetési lehetőségektől, az információk áramoltatásától, a munkaerő toborzáson át a finanszírozás és tőkebevonásig számos lehetőségét közvetítene, az és operatívmegvalósításban is részt venne. Az önkormányzat keresi a lehetőségét és finanszírozását ezen komplex szolgáltatás beindításának, mely a tervek szerint az inkubátorházban kap majd helyet. Szintén az együttműködéseket erősíti az alkalmanként megrendezett Vállalkozói klub gondolata is. Fejlesztésre, kapcsolatfelvételre javasolt együttműködési területek: - város vállalkozói és önkormányzati szorosabb kooperációja - városon kívüli befektetéskereső és ösztönző, (pl.: szakmai szervezetek) kooperációja - szegregátumok felszámolására, és alacsony státuszú lakosság felemelésére sikeres együttműködések - Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) és városvezetés aktívabb kommunikációja - Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) és a romák aktív együttműködése - egyházak szemléletformáló együttműködése - komplex gazdaságfejlesztési együttműködések a városi beruházások, és befektetés ösztönzési programokban - turisztikai együttműködések, mintegy hálózati szervező funkciókkal (Putnoki Turisztikai Pont)

92


Putnok együttműködési program

A Lakosság és a város kapcsolata

A különböző társadalmi csoportok együttműködésének fokozása

Városok közötti együttműködések megújítása (nemzetközi, hazai, kistérségi városok) Nemzetközi partnerségi kapcsolatok

A helyi gazdasági szereplők együttműködései

Együttműködési stratégiai program - PUTNOK A program realizálásában együttműködők, a megvalósítás mechanizmusa Az együttműködések kezdeményezésében az önkormányzat kezdeményező szerepet tölt be. A szükséges technikák és technológiák biztosítására a piaci szereplők, a vállalkozások bevonásával kerül sor. A hálózat működése alapvetően a város lakóinak, a civileknek az együttműködésre épül. A program, hatásai, eredményességi kritériumai A program várható hatása, hogy a kapcsolati hálók társadalmi tőkeként akkumulálódnak és konvertálódnak, a gazdasági versenyképességet javítják és a jobb életminőség elérésének egyik fontos feltételét biztosítják, munkahelyet teremtenek, és a társadalmi feszültségeket csökkentik. Az eredményességi kritérium a kohézió, az emberek közötti bizalom erősödése, az együttműködés javulása, a szegregátumok bevonása, és az eltérő társadalmi csoportok kölcsönös elfogadása.

93


4.2. Társadalmi támogató stratégiai program (Egyéni felemelkedést támogató program) A stratégiai programcsomag célja Putnok felemelkedéséhez, megújulásához, versenyképességének javulásához nélkülözhetetlen, hogy az itt élő emberek képesek és készek legyenek a szemléletváltásra, a megújulásra. Erősödnie kell a saját élet és a világ megváltoztathatóságába vetett hitnek; az egyéni habitus részévé kell válnia az optimista és aktív szemléletnek, a vállalkozási képességnek, a cselekvéseket ösztönző felelősségtudatnak. Az egyéni megújulás segítésére olyan szolgáltatási hálózat kiépítése szükséges, amely az egyéni gondolkodásmód megváltoztatása révén vállalkozásélénkítő, foglalkoztatást növelő hatású. A megújulás sikerességét biztosító tanácsadó, információkat nyújtó, készségeket fejlesztő szolgáltatások mellett az egészségfejlesztés, a deviáns magatartások megelőzése, minél szélesebb tömegek város életébe való aktív bekapcsolása a cél. A Putnokon élő emberek egészségi állapota rosszabb az országos átlagtól. A testi bajok hátterében gyakran lelki gondok rejlenek. A mentális problémák szorosan összefüggnek a társadalmi helyzettel. A munkanélküliség, a létbizonytalanság, a szegénység mellett a túlhajszoltság, a stressz, a frusztráltság, a pozitív identitás hiánya is rongálja az egészséget. Az emberek jelentős részéből hiányzik a változás készsége, a vállalkozási készség. Sokan nem tudnak a válságból kikerülni, nincs erejük az újrakezdéshez, a megújuláshoz. A gondok megoldását inkább kívülről várják, mintsem saját erejükben bízva maguk keresnének új megoldásokat. Ez a szemlélet, beállítódás, magatartás nagyban nehezíti a kis- és középvállalkozások bővülését és erősödését, a tartós munkanélküliek visszatérését a munka világába, az átképzések hatékonyabbá válását és könnyen vezet a deviáns magatartásokhoz. A sok kudarc, reménytelenség, sikertelenség, önértékelési zavar gyakran vezet önpusztító, egészségrontó szokások kialakulásához, egészség károsodáshoz, vagy éppen a társak, a szűkebb vagy tágabb környezet ellen forduláshoz, agresszióhoz, a közbiztonság romlásához. Tudományosan bizonyított tény, hogy az emberek egészségi állapota csak kis mértékben függ az egészségügyi ellátórendszer működésétől, sokkal inkább a társadalmi hatásoktól és az ezek által befolyásolt egyéni életviteltől. Tény az is, hogy a drogfogyasztás, az alkoholizmus, a bűnözés és más devianciák hátterében gyakran áll az egyéni élet kudarca, a sikertelenség, az egyén által vágyott és a valóságos élet közötti szakadék. A város sikeressége, megújulása csak úgy valósulhat meg, ha a benne élő emberek közül egyre többen lesznek sikeres, elégedett emberek. A sikeresség és elégedettség egyik fontos feltétele, hogy képessé és késszé válunk önmagunk és környezetünk életének alakítására, megváltoztatására. Ehhez az emberi jogok, a magánautonómia maximális tiszteletben tartása mellett az önkormányzatnak biztosítani kell az egyéni élet megújulását ösztönző, biztosító feltételeket. A stratégiai program közvetlen céljai • passzivitásból, céltalanságból való felrázás • növekvő aktivitási készség • az egyéni (iskola, munkahely, vállalkozás) döntések meghozatalának segítése • csökkenő megbetegedésszám • ismeretbővítés, látókör szélesítés 94

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok • • • • • • • • • • • • •

„értelmes és tudatos élet” - normák átvitele az alacsonyabb státuszú lakosság felé is (a jogok) és alapvető társadalmi kötelezettségek megismertetése, elfogadtatása életmódra, életvitelre vonatkozó kulturális értékek megerősítése sikeres pályaválasztás, és pályaorientáció megújulási készség, s ebben való együttműködés erősítése bizalom, magabiztosság erősítése együttműködési hajlandóság és képesség erősítése közösségi mozgalmak, szervezetek kialakítása, segítése időskorúak szolgáltatási rendszerének fejlesztése tudatos és felelősségteljes gyermekvállalás egészséges környezet kiépítése, védelme, egészségfejlesztés és prevenció, egészségmegőrző civil programok támogatása

4.2.1. A hátrányos társadalmi helyzet öröklődését mérséklő program A legfontosabb és talán mondhatjuk, hogy már generációs probléma, hogy a szülők hátrányos társadalmi helyzete automatikusan átörökítődik a gyermekeikre. Ez általános problémaként jelenik meg Putnokon. Ennek orvoslására: az oktatásnak, és a családon kívüli élettereknek, intézményeknek kell esélyt nyújtani a gyermekeknek olyan tudás megszerzésére, amelynek révén szüleiknél jobb helyzetbe kerülnek, munkához jutnak és képessé válnak az önmagukról történő gondoskodásra. Kulcsfontosságú elem a megfelelő óvodai nevelés, a felkészítés a sikeres iskolakezdésre. Jelenleg Putnokon az óvodai ellátás maximális kapacitáson működik, férőhely fejlesztése indokolt és tervezett. Folyamatos feladat az iskola mellett olyan szolgáltatás (szakkör, sportkör, kirándulás, ismeretszerzés, egyéb lehetőségek nyújtása), amely biztosítja mindazt a gyermekeknek, amit a középosztálybeli családok otthon adnak meg. A programnak és résztvevőinek ezen gyermekek neveléséhez, szakmai irányításához, a pályaorientációhoz, a piaci igényeknek és a fiatal képességeinek megfelelő képzési forma kiválasztásához és a szakképzettség megszerzéséhez is hozzá kell járulniuk, hogy a családban tapasztalható negatív mintákon a gyermek felül kerekedve értékes, aktív életútra lépjen. Az oktatási feladatokhoz kapcsolni kell a családsegítés szociális, mentális és egyéb formáit. A program lényege az együttműködés a szülőkkel, a leendő szülőkkel, és gyermekkel, a csecsemők és a kisgyermekek testi, szellemi és szociális fejlődésének előmozdításáért – megkülönböztetett figyelemmel a hátrányos helyzetű gyermekekre,– oly módon, hogy harmonikusan fejlődhessenek otthonukban, a gyermekek és családjaik számára elérhetővé váljanak a szolgáltatások és támogató közösségben fejlődésüket figyelemmel kísérve közel egyenlő eséllyel kezdhessék el iskolai tanulmányaikat. A program szolgáltatásai: • különböző klubok (Bébi-, Tini-, Kismama-klub), ahol az indirekt értékközvetítés, spontán játékos tapasztalatszerzés, együttjátszás létrejöhet • családok és szülők támogatása • egészségkultúra fejlesztése • a speciális nevelést igénylő gyermekek és családjuk támogatása, beleértve a szakosított szolgáltatásokhoz való hozzáférést. 95


4.2.2. Sikeres életpálya program - társadalmi beilleszkedést (reintegrációt) segítő program célja Az oktatás és képzés területén ösztönözni kell azokat a szolgáltatásokat, melyek a piaci igényekhez és az egyéni képességekhez, készségekhez, törekvésekhez igazodó iskolaválasztást, munkahelyválasztást, továbbá a legmegfelelőbb vállalkozási terület és forma kiválasztását segítik. Sikeres városiak bemutatása A program szolgáltatásai: Álláskeresés–elhelyezkedés támogatása • Egyéni tanácsadás álláskereséshez, amely a következőket foglalhatja magába: (információadás a munkaerőpiacról, átképzésben való részvétel motiválása, állásközvetítésben való közreműködés, alkalmi munkavállalás elősegítése, a motiváció és együttműködés kialakítása és fenntartása, javaslattétel a csoportos foglalkozásban való részvételre, életvitelt, életmódot formáló egyéni foglalkozás) • Álláskeresési technikákkal foglalkozó csoporttréning. (csoport építése, csoportkohézió kialakítása, helyzetfeltárás - életúttérkép, mire alkalmas, milyen munkát vállalna -, álláskeresési stratégiák - a pálya, a munka szerepe az egyén életében; egyéni terv készítése stb. -, álláslehetőségek forrása, önéletrajzok, pályázatok, önmenedzselési technikák, állásinterjú, kommunikáció (verbális kommunikáció stb.), minták elsajátítása a családi és munkahelyi konfliktusok kezelésére. • Álláskereső klub – álláskeresés segítése csoportmunka keretében („mini állásbörze” szervezése helyi munkaadókkal, az álláskeresés technikai feltételeinek biztosítása, állásfeltárás – a térségben lévő munkaadókkal kapcsolat építése, az alkalmi munkavállalás feltételeinek szervezése. Foglalkoztathatóság javítása – felkészítés álláskeresésre, a reintegráció hatékony előkészítése: • Egyéni tanácsadás (esetkezelésen belül személyes megerősítés, mentálhigiénés tanácsadás, mentális gondozás – a tartós munkanélküliségből következő pszichés traumák és a hátrányos helyzetből adódó nehézségek leküzdésére, adósságkezelési tanácsadás, szociális problémák kezelése, családi kapcsolatok rendezése, mediáció, pályaorientációs, pályakorrekciós tanácsadás. • Álláskeresési készségek erősítése, csoportosan (munkavégzésre felkészítő csoporttréning) Szinten tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése • Egyénnel végzett szociális munka (szociális esetkezelés, családgondozás: a megfelelő ellátások igénybevételére ösztönzés, pszichológiai, pszichiátriai megerősítés/tanácsadás, kezelésbe juttatás, az intézményi kapcsolódás megőrzése) • Szocializációs, reszocializációs, kapcsolatépítő csoportok (alapvető társas készségek kialakítására, szinten tartásra, fejlesztésre, a munkanélküliség okozta szerepkonfliktusok feldolgozására) • Különböző témájú klubok (pl. hobbi, sport, kulturális, életmód, háztartási ismereteket oktató csoport) • Önsegítő csoportok (kölcsönösségi segítségnyújtás szervezése)

96

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok 4.2.3. Családi életciklus program - családbarát környezet kialakítását A program a családi együttélés jobbításában, könnyítésében jelöli ki feladatát. A családi együttélés és együttműködés számos nehéz ciklust kell, megéljen: a lakóhely biztosítása, esetleges munkanélküliség, a gyermekvállalás elhatározása, a kisgyermekkel való együttélés, a nagy gyermekkel való együttélés stb. Ezeket a kihívásokat könnyebb kezelni, ha ismerünk olyanokat, akik hasonló helyzetben vannak, vagy olyanokat, akik már túljutva az adott válságon segítenek megoldani „átélni” azt. Ehhez ismernünk kell egymást és együttműködési hajlandóságot kell éreznünk. Ennek szervezeti keretét teremti meg a program, amelyhez egy az önkormányzathoz kapcsolódó központ, valamint szociális munkásokat foglalkoztató iroda, mintegy találkozóhely kialakítása szükséges. Ez a programcsomag a város gazdasági versenyképességének javulását, a tudás piacorientálttá és az egyéni tehetségre alapozott megújulását is kiválóan szolgálja azzal egyidejűleg, hogy az egyéni élet sikerességét, az önbecsülését, a pozitív identitását erősíti.

Társadalmi támogató stratégiai program

Intézmény és szolgáltatásfejlesztés a hátrányos társadalmi helyzet öröklődése ellen Sikeres életpálya program – beilleszkedést segítő program

Családi életciklus program Megújult kompetenciák, szemléletváltás

Társadalmi támogató stratégiai program – Putnok A program realizálásában együttműködők, a megvalósítás mechanizmusa Az integrált városfejlesztés stratégiai programjai közül talán e program hatékony végrehajtása és sikerre vitele a legkomplexebb, és ez igényli a lakosság legszélesebb körének bevonását, és együttműködését. A város vezetésének a beavatkozási lehetősége itt igen korlátozott. A program realizálódásához a város irányítói az együttműködések kezdeményezése, koordinálása, a kommunikáció révén, a szükséges szolgáltatások ösztönzése és támogatása révén, továbbá „az egyén megújulását” szolgáló meghatározott tevékenységek közhasznúságának elismerése révén járulhatnak hozzá. A program realizálásában együttműködnek: • az önkormányzat intézményei, elsősorban az egészségügyi, a szociális, és az oktatási intézmények, • a város civilszervezetei,

97


munkaügyi központ, az érdekelt vállalkozások, és az egyházak.

A program hatásai, eredményességi kritériumai: A Társadalmi támogató stratégiai program hatása közvetetten mérhető az egészségi állapotra, iskolázottságra, hátrányos helyzetű családokra, gyermekekre, alacsony státuszú rétegekre, munkanélküliségi és szociális ellátásban részesülőkre vonatkozó mutatók javulásával a program keretében létrejövő szolgáltatások és az azt igénybe vevők számának alakulásával.

98


4.3. Anti-szegregációs terv Helyzetértékelés Demográfiai elemzés a célcsoportok szerint A fogyatékossággal élők helyzete A városban fogyatékossággal élő emberek létszámára és fogyatékosságuk mértékére megbízható statisztikai adat nem áll rendelkezésre. A fogyatékosokkal foglalkozó civil szervezetek és a háziorvosi rendelők nyilvántartása szerint 679 fő a putnoki fogyatékkal élők száma. Ennek oka, hogy a jogszabályi előírás szerint csak súlyos esetben adható a fogyatékossági támogatás. A Mozgáskorlátozottak Egyesülete – Putnoki Csoportjának nyilvántartásában 170 fő szerepel, de a városban kb. 350 fő mozgáskorlátozott. A háziorvosi szolgálatok adatai szerint a Putnokon élő hallássérültek száma: 21 fő. Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének 10 putnoki látássérült tagja van, de számuk a városban ennek kb. kétszerese. A háziorvosi szolgálatok adatai szerint a Putnokon élő szellemi fogyatékosok száma: 298 fő. A 45 év feletti nők helyzete Putnokon a BAZ Megyei Munkaügyi Központ Putnoki Kirendeltsége által nyilvántartott munkanélküli nők száma 2008. áprilisban 365 fő. A regisztrált munkanélküli nők iskolai végzettség szerinti megoszlását vizsgálva kimutatható, hogy a térségben a munkanélküli nőknek több mint 70%-a szakmával nem rendelkező, alacsony iskolai végzettségű. Továbbá a regisztráltsági időtartam alapján a nyilvántartottak jelentős részét, több mint 80%-át, a tartósan munkanélküliek adják. A regisztrált munkanélküliek életkor szerinti megoszlását tekintve megállapítható, hogy a 25 év alatti korosztályba sorolt nők száma kiugróan megnövekedett a korábbi adatokhoz viszonyítva, ugyanakkor a 36 év feletti korosztályba tartozók adják a munkanélküli nők jelentős arányát. A térségben a rendszeres szociális segélyben részesülők száma szintén jelentős. Az adatok elemzése alapján megállapítható, hogy a Putnok területén élő nők jövedelemszerzési lehetőségei elégtelenek, a munkanélküli nők aránya nagy. A Putnokon élő nők számára szükség van olyan új képzési irányvonalakra, és az eredményes részvétel érdekében olyan képzési feltételek megteremtésére, amelyek révén új munkalehetőségek válnak számukra elérhetővé. Foglalkoztatás Putnok és térsége foglalkoztatási szempontból a megye legkritikusabb területei közé tartozik. Az elhelyezkedést tovább nehezíti a munkaerő kínálat kedvezőtlen aránya, összetétele. Jelentős a férfi többlet, a viszonylag fiatal, szakmai tapasztalatokkal nem rendelkező életkori összetétel, az alacsony iskolázottsági, szakképzettségi szint, a magas és folytonosan emelkedő regisztrációs idő és az erősen hanyatló munkavállalási hajlandóság. A kialakuló kritikus helyzetet nehezíti, hogy a roma etnikumot alacsony képzettségi szintje miatt nagyobb mértékben sújtja a munkanélküliség, jelentős a tartós munkanélküliek száma.

99

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Lakhatási körülmények elemzése Putnokon 2589 db az önálló háztartások száma, ebből 450 db lakás távfűtéses, összkomfortos társasház. A többi háztartás többsége önálló családi ház. Az egy lakásra jutó népesség 3,6 fő. Az utóbbi években a kedvezőtlen társadalmi viszonyok és a munkahelyek elvesztése miatt a lakásépítési hajlandóság jelentősen lecsökkent. A város közművel való ellátottsága jónak mondható. A következő táblázat mutatja a városban azokat az utcákat, ahol a közmű-kiépítettség nem teljes vagy hiányzik, ill. ezekben az utcákban lakó hátrányos gyermekek számának alakulását.

100

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok A település infrastruktúrája

Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem találhatóak

Vezetékes víz

Csemetekert, Zsarnai út, Csokonai úti pincesor, Temető út, Királdi út, Lehel vezér út, Huszár út, Árpád vezér út

A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma az el nem látott utcában 10

0 Áram

0

Közvilágítás

Huba vezér út

Tompa út, Serényi út, Csemetekert, Kígyó út, Postaköz, Zsarnai út, Csokonai út, Andrássy út, Báthory út, Királdi út, Huszár út, Határ út, Pást út, Mikszáth Szennyvíz-csatorna út

Gáz

Csemetekert, Kígyó út, Csokonai út, Temető út, Királdi út, Lehel vezér út, Huszár út, Pást út, Határ út

Pormentes út

Andrássy út páros oldala, Határ út, Pást út, Lehel vezér út, Huba vezér út, Kígyó út, Zsarnai út

519

23

224

101

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok A városban kettő, városszövetbe ágyazódott, szegregált, szegregálódó (telepszerű) terület található. Ezek közös jellemzője, hogy szervesen a várostestbe, a városi lakóövezetbe ékelődnek be; hagyományos építésű, leromlott területek. Bár aránytalanul magas a roma lakosság aránya, de a lakosság összetételében érvényesül a vegyes jelleg. A telepszerű részek területi lehatárolása (KSH adatközlése alapján): 1. Vasút - Határ út - Sajó út - Szkala Bertalan u. - Serényi László tér - Andrássy Dénes út Ady Endre út - Petőfi Sándor út által lehatárolt terület 2. Serényi Béla út - településhatár - Tompa Mihály út - Mikszáth Kálmán út – folyó által lehatárolt terület A fent lehatárolt területek jellemzőit foglalják össze az alábbi táblázatok.

Az 1. szegregátumban élők száma 1.077 fő, az aktív korúak aránya a területen 54,7%. Az aktív korúaknak 64%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az aktív korúak körében a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 82,9%. E kettő arányszámból kiszámítható az alacsony státuszú lakosok aránya az aktív korú lakosság körében: 59,8%. A szegregátumban a foglalkoztatottak aránya alacsony: 16,2%, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 72,7%.

102

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok A 2. szegregátumban élők száma 819 fő, az aktív korúak aránya a területen 55%. Az aktív korúaknak 64,2%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az aktív korúak körében a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 72,4%. E kettő arányszámból kiszámítható az alacsony státuszú lakosok aránya az aktív korú lakosság körében: 52,7%. A szegregátumban a foglalkoztatottak aránya magasabb az 1. szegregátumhoz viszonyítva: 25,6%, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 64,3%.

Az 1. szegregátumban a munkanélküliségi ráta 51,4%, míg a 2. szegregátumban 35,8%. Mindkét szegregációs területen magas a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya: az 1. szegregátumban 63,5%, a 2. szegregátumban 72,9%. A fenti …sz. táblázatból látható, hogy a szegregációs területek közműellátottsága vegyes képet mutat. Vannak utcák, ahol teljesen kiépített a közműhálózat (1. szegregátum: Ady Endre utca, Petőfi Sándor utca), csak a szennyvízhálózat hiányzik (pl. 1. szegregátum: Andrássy Dénes utca, Sajó utca, Szkala Bertalan utca; 2. szegregátum: Tompa Mihály utca, Mikszáth Kálmán, Serényi Béla út), és van egy olyan utca, ahol teljesen kiépítetlen (1. szegregátum: Huszár utca).

103


Egészségügy és szociális ellátás elemzése A Putnok és Térsége Szociális, Gyermekjóléti és Egészségügyi Intézményfenntartói Társulás 9 településének járóbeteg alapellátását 7 háziorvosi praxis biztosítja, melyet jelenleg 5 háziorvos lát el, két betöltetlen praxis helyettesítéssel kerül ellátásra. Egy körzet nem területi kötelezettséggel működő egység, melynek az Intézményfenntartó Társulással nincs szerződése, csak az OEP-pel, és a többi 6 körzettel ellentétben nem a városi Egészségházban látja el feladatát. Hiányzik a városból a teljes körű gyermekorvosi ellátás, hetente egy alkalommal rendel gyermekorvos a városban. A területi alapon kialakított körzetek biztosítják a putnoki lakosság egészségügyi alapellátáshoz való hozzáférését, bár az országos átlagtól magasabb az egy körzetre jutó lakosok száma. A praxisok létszámukat tekintve évek óta stagnálnak, a kismértékű csökkenés a lakosságszám alacsony szintű fogyásával magyarázható. A Magyar Védőnői Szolgálathoz tartozó, az Egészségház épületében helyet kapó, védőnői szolgálatot teljesítő szakemberek tevékenysége a területi elv alapján működve lefedi az egészségügyi társulás kilenc települését. A Városi Egészségügyi és Szociális Központban többféle szakrendelés működik (belgyógyászat, nőgyógyászat, gyermekgyógyászat, szemészet, reumatológia, fül-orrgégészet, bőrgyógyászat, ideggyógyásza, orthopedia, laboratórium, fizikotherapia). A Városi Egészségügyi és Szociális Központban támogató szolgáltatás működik. A szolgáltatás célja a fogyatékkal élő személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. Működik házi segítségnyújtás: ennek keretében 52 fő a gondozottak száma Putnokon és 91 fő az ellátási területet alkotó további településeken. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás nem működik jelenleg. Állandó bentlakást nyújtó idősek otthonában a gondozottak száma: 33 fő, az intézmény kihasználtsága meghaladja a 100%-ot. A nappali ellátás – idősek klubjában a gondozottak száma: 17 fő (hajléktalan személyek és elsősorban saját otthonukban élő 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk

104

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek). Szenvedélybetegek közösségi ellátása szervezett keretek között működik, a gondozottak száma: 37 fő. Fogorvosi alapellátás, 3 felnőtt és gyermek vegyes körzetben megoldott. A városban Központi Orvosi Ügyelet és Mentőállomás működik. Az egészségügyi alapellátásnak és szakellátóknak otthont adó Egészségház jelentős felújításra szorul, eszközellátottsága sem felel meg a kor követelményeinek, a mozgáskorlátozottak közlekedése nem biztosított. Putnok lakóinak egészségi állapota romló tendenciát mutat, a térség és a város is az országos átlag felett van a megbetegedések számát tekintve. Ez szorosan összefügg a lakosság társadalmi helyzetével; a munkanélküliség, a szegénység, a kilátástalanság érzete pszichoszomatikus tüneteket produkál, majd tényleges megbetegedésekhez vezet. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 9 település feladatait látja el. A városban élő hátrányos helyzetű családok magas aránya, szociális támogatásuk iránti igényük indokolttá tenné az önálló városi szolgálat működtetését. Közoktatási elemzés A város helyi (települési) közoktatási feladatai mellett térségi, társulásos megállapodás alapján körzeti feladatokat is ellát: az óvodai nevelés területén Dubicsány község óvodás korú népességét fogadja a Soldos Emília Óvoda, az általános iskolai nevelés-oktatás pedig az alábbi társulási formában működik. A térségben két közoktatási intézményfenntartói társulás működik, az egyik központja a Serényi László Általános Iskola, amelynek fenntartója a Putnok-Kelemér-Gömörszőlős-HétSerényfalva Közoktatási Intézményfenntartói Társulás, a másik központja a Péczeli József ÁMK Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, amelynek fenntartója a Putnok-DubicsánySajóvelezd-Sajómercse Közoktatási Intézményfenntartói Társulás. A társulások ily módon történő kialakítását a települések földrajzi elhelyezkedése indokolta. Putnok város és kistérsége alapfokú nevelési, oktatási intézményeiben jelentős a hátrányos-és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók aránya. Óvodák Az óvoda férőhelyeinek száma 275, ezzel szemben a beiratkozott gyerekek száma 287 fő (a más településről bejáró gyerekekkel együtt). 66 fő a be nem iratkozott, óvodás korú (3-5 éves) gyermekek száma, akik közül- bár Putnokról nincs kijelentkezve, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat adatai szerint 23 gyermek már más településen lakik, elérhetőségük nem lehetséges. Az óvodáztatás kívánatos fokozása különösen, de a jelen helyzet is indokolja a kapacitásbővítést. Település Putnok

összes beiratkozott (fő) 287

HH (fő)

HH aránya HHH (fő) (%)*

HHH aránya (%)

188

66

44

127

* A hh tanulók aránya az Észak-Magyarországi Régióban 61,1%, Magyarországon 35,5%.

105

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Óvoda Soldos Emília Óvoda

SNI gyerekek száma (fő) SNI gyerekek aránya (%) 8 (ebből 1 enyhe értelmi 2,9 fogyatékos) Forrás: Civil Információs Központ - Putnok

Iskolák

magántanulók (fő) Péczeli Ált. Isk. Serényi Ált. Isk.

összes tanulóhoz országos átlag (%) mért aránya (%) 14 2,7 0,61 28 5,4

A tagiskolákban nincs magántanuló. A magántanulók 100 %-ban hh.-ek. Forrás: Civil Információs Központ - Putnok

A város és közoktatási társulási ellátási területe a hh. és ezen belül a hhh. gyermekek/tanulók arányát tekintve jelentős mértékben hátrányos térség, amelynek következtében és mind a magántanulók, mind az SNI és egyéb fejlődési zavarokkal küzdő, mind az értelmi fogyatékos gyermekek száma messze az országos átlagot meghaladó mértékű. Bár a nevezett gyermekek/tanulók eloszlása szegregációs törekvéseket nem tükröz, mégis különösen komoly problémákkal kell küzdenie az óvodának és a Serényi László Általános Iskolának. Az adatok szerint a Serényi László Általános Iskolában jelentős negatív arányeltolódás van a Péczeli József ÁMK Általános és Alapfokú Művészeti Iskolájával szemben, amely azonban nem éri el a 25 %-ot. A helyzet kezelése érdekében a fenntartó 2007-ben újraszabályozta a 2 intézmény felvételi körzetét. Az újraszabályozás a közoktatási tv. 66. § értelmében történt, és a felmenőrendszer következtében csak 8 év alatt hozhat jelentős változást. Az esélyegyenlőség megvalósulásának vizsgálatakor láthatóvá vált, hogy a hh/hhh tanulók jelenléte az emelt szintű csoportokban több évfolyamon, a délutáni felkészítő és hobbifoglalkozásokon, az iskolák által szervezett programokon alul-reprezentált. A Serényi László Általános Iskolában elhúzódó, komoly konfliktus alakult ki a roma lakosság és a pedagógusok között. A helyzet javítását célzó konkrét intézkedések, és azok fenntartásának biztosítása érdekében 2008 nyarára elkészül a közoktatás esélyegyenlőségi terve.

106

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok A településen folyó, anti-szegregációs fejlesztések, projektek A város az elmúlt években többször pályázott és nyert, ill. pályázik, amely projekteknek célja az anti-szegregációs prioritások irányába mutattak. Ezek a következők: 1. Megújuló hagyományok - Népéleti szokásokhoz kapcsolódó kézműves tevékenységek Gömörben – lezárult projekt (HEFOP/1.3.1- 05/1 - A nők munkaerőpiacra való visszatérésének ösztönzése) 2. Szociális szövetkezet létrehozása – pályázati szakaszban van (OFA-ROP) 3. Foglalkoztatottsági program – lezárult projekt (HEFOP 2.3.1) 4. Közműhálózat-fejlesztések – pályázati szakaszban van (KEOP, LEKI, CÉDE, ÉMOP 4.3.1. – Serényi L. iskola felújítása – pályázati szakaszban) 5. Úthálózat-fejlesztések – pályázati szakaszban van (TEÚT) 6. Egészségház korszerűsítése – pályázati szakaszban van (ÉMOP 4.1.1 – Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése 7. Ösztöndíj-program – folyamatban van (Bursa Hungarica) Az IVS és az Anti-szegregációs terv elkészítése átgondolásra, integrált rendszerbe foglalásra késztette a városvezetést, amelyet az alábbiakban bemutatott anti-szegregációs terv tükröz. Az IVS és az ATT összevetése esélyegyenlőségi szempontból Putnok az Integrált Városfejlesztési Stratégiájának elkészítésekor az alapos helyzetelemzés után, és a korábbi évek tapasztalatai, ismeretei alapján kezdte meg a stratégiai tervezést. Az IVS a városfejlesztési céloknak megfelelően négy akcióterületet jelöl ki, amelyek lefedik a város teljes területét. A belvárosi akcióterületre megfogalmazott fejlesztések minden putnoki lakos számára kellemesebbé, hangulatosabbá teszi a várost; a gyalogos utca kialakítása, a közterek rendezése; a felújítandó közszolgálati és közösségi épületek akadálymentesítése mindenkinek, a fogyatékkal élőknek, az időseknek növeli az esélyegyenlőségét a közösségi eseményeken való részvétel, a nyugodtabb belvárosi közlekedés révén. A felújítandó „Mozi” egy integrált közösségi térként kerül kialakításra, ahol megkülönböztetés nélkül, bárki részt vehet a programokon; sőt ez az épület fog helyet adni a szemléletformáló, tolerancia-programoknak is. A projektben megvalósítandó kiegészítő jellegű tevékenységek között szerepel egy szociális gazdaság jellegű A belvárosi és a kertvárosi előakcióterületi tervekben megfogalmazottak mutatják, hogy a belvárost az egyik szegregátum irányába kívánják bővíteni mind a funkciókat, mind az egységes esztétikai megjelenést tekintve. A kertvárosi terület foglalja magában a két szegregálódó részt, amelyet az IVS önálló beavatkozási területként definiál, és azokra konkrét szociális rehabilitációs projekteket fogalmaz meg a következő városrehabilitációs pályázati ciklusra. Az előirányzott intézményfejlesztések mind az oktatás, mind az egészségügy, mind a szociális ellátás terén jelentős felújításokat, bővítéseket, korszerűsítéseket mutatnak. A gazdaságösztönző program eddig nem alkalmazott, újszerű intézkedésekkel, eszközökkel igyekszik javítani a foglalkoztatottsági mutatókon. A társadalmi támogató program kifejezetten a társadalomtól leszakadó, alacsony státuszú, szociális problémákkal küzdő lakosoknak biztosít új segítő eszközöket, lehetőségeket.

107

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Anti-szegregációs program Célok Rövid távú célok

Lakhatás Közműellátottság javítása; közterületek felújítása; szociális térkép készítése

Egészségügy A lakosság egészségi állapotának felmérése; figyelemfelhívás a prevencióra.

Oktatás Foglalkoztatás Serényi Iskolában Támogatott kialakult helyzet munkahelyteremtés. javítása, a szegregációs folyamatok megállítása.

Középtávú célok

A területek státuszának emelése; közműhálózat teljes kiépítése; telepszerű területek rehabilitációja; a felelősségtudatos életforma széles körű kialakítása

A lakosság egészségi állapotának javítása; a felelősségtudatos életvitel széles körű kialakítása

Óvodáztatás 3 éves kortól; a HH és HHH gyerekek beiskolázása középiskolába, felsőoktatásba.

A szegregált területeken a munkanélküliek arányának csökkentése a városi átlag szintjére.

Anti-szegregációs beavatkozások Prioritás Lakhatási integrációt biztosító eszközök

Oktatási integrációt biztosító eszközök

Helyzetelemzési hivatkozás Leromlott állapotú, telepszerű területek megléte

Beavatkozás

1. szegregálódó terület rehabilitációja 2. szegregálódó terület rehabilitációja Belváros bővítése a 2. szegregált terület irányába A közműhálózat Szenyvízhálózat kiépítettsége nem (II. ütem) kiépítése teljes körű Szenyvízhálózat (III. ütem) kiépítése Vízvezeték-hálózat teljes körű kiépítése Alacsony „Fiatalok háza” komfortfokozatú létrehozása lakások magas aránya Konfliktus megléte Kisebbségi a Serényi Iskolában mediátor igénybevétele a Serényi Általános

Felelős

Határidő

Városi önkormányzat, CKÖ

2013.

Pénzügyi forrás ÉMOP


2013.

ÉMOP

Városi önkormányzat

2013.

ÉMOP

Városi önkormányzat Városi önkormányzat

2009. 2010.

Céltámogatás és önerő KEOP


2009.

LEKI


2013.

ÉMOP


2008. június 30.

108

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Iskola és a roma lakosság között kialakult konfliktus rendezésére Városi 2008. Arányeltolódás az Közoktatási önkormányzat, június 30. oktatási esélyegyenlőségi oktatási intézmények között terv elkészítése Óvodai hiánya

Munkaerő-piaci integrációt biztosító eszközök

intézmények Városi önkormányzat, oktatási intézmények Városi önkormányzat, CKÖ, egyházak

férőhelyek Óvodai kapacitásbővítés

A HH és HHH fiatalok alacsony továbbtanulási aránya Magas munkanélküliség, passzív állomány magas

Ösztöndíjprogramok

Magas munkanélküliség

A helyi munkanélküliek bevonása a városrehabilitációs munkálatokba

Szemléletformáló programok a képzettség értékeinek tudatosítása érdekében

Átképzési programok

Közmunkaprogramok Beilleszkedést segítő program kidolgozása és működtetése

Szociális szövetkezet létrehozása működtetése

Városi önkormányzat, CKÖ, Putnok TV, Családsegítő Központ, oktatási intézmények, Védőnői hálózat Városi önkormányzat, Munkaügyi Központ Putnoki Kirendeltsége Városi önkormányzat, Munkaügyi Központ Putnoki Kirendeltsége, helyi vállalkozó Városi önkormányzat, helyi vállalkozó Városi önkormányzat, CKÖ, Putnok TV, Családsegítő Központ, Munkaügyi Központ Putnoki Kirendeltsége Városi önkormányzat

2010.

folyamatos

folyamatos, indítás 2008. szeptember

folyamatos

folyamatos

folyamatos

Folyamatos, indítás 2008. szeptember

2008-09.

OFA-ROP

és

109


Közszolgáltatási Rossz integrációt állapot biztosító eszközök

Szociális gazdaság-típusú programelem a belváros rehabilitációs projektben egészségi Egészségügyi szűrővizsgálatok szervezése az alacsony státuszú lakosság köreiben Egészségtérkép készítése Szociális térkép készítése

Magas munkanélküliség

Idősek aránya

Családi napközi működtetése a szociális szövetkezet keretében magas Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kialakítása Idősek otthonának kapacitásbővítése anyák Prevenciós aránya, előadások tartása

Fiatalkorú magas betegségek, fertőzések jelenléte Társadalmi beilleszkedési problémák

Szociális, társadalmi beilleszkedési problémák Rossz egészségi állapot, idősek magas aránya, mozgáskorlátozottak magas száma

Tanórán kívüli foglalkozások szervezése közmunka program keretében (szakkörök, klubok, sportdélután, stb.) Városi családsegítő és gyermekjóléti szolgálat kapacitásnövelése Egészségház felújítása, akadálymentesítése


2008-09.

Háziorvosi, védőnői szolgálat

2008.

Városi önkormányzat, háziorvosi, védőnői szolgálat Családsegítő központ és egyéb szociális szakemberek Szociális szövetkezet, védőnői szolgálat

2009.

ÉMOP

2009.

?


2013.

ÉMOP

Városi önkormányzat Oktatási intézmények, védőnői hálózat, háziorvosi hálózat Oktatási intézmények, védőnői hálózat

2009.

ÉMOP


2010.

ÉMOP


2009.

ÉMOP

folyamatos

folyamatos

110

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Társadalmi beilleszkedési problémák

Közösségépítő, szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, programok a városrehabilitációs projekt keretében Fiatalkorú anyák Szemléletformáló magas aránya, programok az betegségek, egészségtudatos fertőzések jelenléte életforma kialakítása érdekében


2008-09.

Városi önkormányzat, CKÖ, Putnok TV, Családsegítő Központ, Védőnői hálózat

Folyamatos, indítás 2008. szeptember

ÉMOP

A városban megfogalmazódott egy olyan esélyteremtő, ágazatközi együttműködésen alapuló és civil szerveződésekkel együttesen működtetett kísérleti program kidolgozása, elindítása, amelynek hatása abban rejlik, hogy egyrészt biztosítja, összehangolja a 0-6 éves korosztály optimális ellátásokhoz szükséges szolgáltatásokat, beilleszti azokat a helyben elérhető ellátások rendszerébe, másrészt olyan helyi közösségeket épít, amelyek támogató környezetet nyújtanak a szülők gyermeknevelési kompetenciáinak erősítéséhez. Ezekre a helyi közösségekre számos új szolgáltatás képes ráépülni, illetve fejlesztőleg hat a meglévő ellátások kihasználtságára, ismertségére. A program szervezésében főszerepet vállalt a Védőnői Hálózat. A program célja: • A szociális és érzelmi fejlődés támogatása • Az egészségkultúra fejlesztése • A gyermekek fejlődésének elősegítése (különösen az oktatásban való részvétel értékeire tanítás) • A családok erősítése, támogatása (különösen a munkavégzés értékeire tanítás) • A közösségi részvétel és a helyi közösség erősítése (különösen a helyi lakóközösség iránti felelősségérzet kialakítására) A program számos eleme segíti az anti-szegregációs törekvéseket mintegy keretet adva a város ez irányú tevékenységének.

111


4.4. Gazdaságfejlesztési program A fejlett országok gazdaságpolitikájában elmúlt évtizedekben, számos országban - annak ellenére, hogy mindig hangsúlyozásra került a keretek, feltételek megteremtésére irányuló szabályozás, beavatkozás elve - a gyakorlatban sok helyütt mikro-szinten is erőteljesen támogatták vállalkozásaikat. Ezt a gazdaságfejlesztő tevékenységet a Putnok és térsége munkaerő-piaci gondjainak orvoslása során is alkalmazni kell. Az Európai Unió kis- és középvállalkozási politikájának céljai: o Vállalkozások alapítását és folyamatos működését segítő üzleti környezet fejlesztése, o Az európai KKV-k versenyképességének javítása, európaivá, nemzetközivé válásuk ösztönzése, o A tagállamok nemzeti politikájának közelítése konkrét intézkedésekkel, akciókkal, úgymint o Vállalkozói környezete fejlesztése, o Finanszírozás bővítése, o KKV-k erősítése regionális szinten, KKV-k részvétele kutatás-fejlesztésben o Szaktanácsadás, képzés, o Kis- és középvállalkozások nemzetközi együttműködése, o KKV-k támogatása a környezetvédelemben, o Speciális vállalkozási csoportok támogatása, A kis- és középvállalkozói politika fő tendenciájának lényege, hogy az életképes, illetve potenciálisan fejlődőképes vállalkozásokra kell fókuszálni, a vállalkozói szellem erősítésével, a kockázat és felelősség vállalására épülő, önmegvalósítás jelentő vállalkozói kultúra révén, a speciális csoportok (nők, fiatal vállalkozók, kisebbségek) társadalmi integrációjának előmozdításával. A Putnoki gazdaságösztönző stratégiai program célja a város, a térség egészséges gazdasági struktúrája kialakításának, a gazdasági hatékonyság, jövedelemtermelő-képesség erősítésének támogatása, a KKV-k erősítése, a vállalkozói aktivitás ösztönzése és a munkahelyteremtés. A versenyképesség növelése; a gazdaság bázisának a szélesítése, a vállalkozások versenyképességének javítása, a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása az ingatlangazdálkodás, tanácsadás és egyéb szorosabb önkormányzati támogatások által. További cél – a szolgáltatások, a turizmus fejlődésével – a város kereskedelmi/piaci imázsának, vonzerejének javítása. A városi gazdaságfejlesztés alapvető stratégiai kereteit a következőkben foglalhatjuk össze (Putnok Város Önkormányzat 20007-2013-as gazdasági programja szerint): Helyi adópolitika célkitűzései A helyi adóból fennálló követeléseknél (kinnlevőségeknél) a behajtás hatékonyabbá tételének kidolgozása. A kormányzati adópolitika terheinek lehetséges csökkentése a lakosság és vállalkozók körében. A közszolgáltatások biztosítása és azok színvonalának javítása A meglevő intézményhálózatnál a kihasználtság javítása. A közszolgáltatások díjainak változását a költségvetési koncepció elkészítésében kell meghatározni, melynél az éves infláció mértékét kell figyelembe venni. A meglevő közszolgáltatások színvonalának javítását fogják eredményezni a fejlesztési célok végrehajtása.

112

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Vagyongazdálkodás Az önkormányzati vagyon gyarapítási lehetőségeinek feltárása, az ahhoz szükséges források (EU támogatások, megyei regionális és országos pályázati lehetőségek) kihasználása. Ki kell jelölni a vagyonértékesítésre szánt vagyonelemeket és meg kell határozni az értékesítési irányvonalakat. Városüzemeltetési politika Az idegenforgalomban rejlő lehetőségeket fel kell mérni. Intenzív idegenforgalmi propagandát kell kifejteni. Bővíteni kell a szálláshelyeket és kirándulóhelyeket. Teljesíteni kell a környezetvédelmi programban meghatározottakat. A fejlesztési célul kitűzött feladatokat a Városrendezési Tervekben foglaltakkal összhangban kell megvalósítani. A városfejlesztési feladatok koordinálása Befektetés – támogatás politika Ösztönözni kell a magasan kvalifikált munkaerőképzést (ösztöndíjak, képzési támogatások) A befektetések ösztönzése érdekében a fejlesztési célok az infrastruktúra fejlesztési irányát kiemelten kezeli. Egyéb elképzelések Az eddig is jól működő határmenti (eurorégiós) kapcsolatokat tovább fenn kell tartani. Biztosítani kell annak lehetőségét, hogy minél több putnoki polgár ismerje meg más népek életét. Továbbra is törekedni kell a kistérségi társulásban részt vevő önkormányzatokkal a közös együttműködés megvalósítására. A lakossággal és civil szervezetekkel hatékony együttműködést kell kialakítani.

4.4.1. A Gazdaságfejlesztés szervezeti kereteinek kialakítása Fejlesztési Iroda felállítása Mind a városrehabilitációs beavatkozások, beruházások piaci szemléletű menedzsmentjének valósíthatásához, mind pedig a vállalkozói aktivitást, gazdaságfejlesztést elősegítő tevékenységet támogató szervezetet kell kialakítani, mely Önkormányzati tulajdonú és kezdeményezésű, ugyanakkor független, fejlesztési szemléletű. A meglévő intézményrendszer átgondolt strukturálásával, és szabályozásával alakítható ki a kívánt szervezet. (lásd a „Startégia megvalósíthatósága” fejezetben) A szervezet általános feladata a városfejlesztési stratégia realizálási folyamatának, a stratégiai programcsomagok, projektek megvalósításának menedzselése, koordinálása szoros együttműködésben, az abban érintett szervezetekkel, intézményekkel, a realizálási tapasztalatok alapján a városfejlesztési stratégia „karbantartásának”, szükség szerinti kiegészítésének kezdeményezése. A szervezet tevékenységi körét az IVS-ben feldolgozott összes városfejlesztési akciók és azok program szintű operatív feladatai ismeretében lehet pontosan meghatározni. Az ingatlangazdálkodási terv intézkedéseinek koordinálása (megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása, üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése), a terület-előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében), 113


a közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (pl. közintézmények, szociális lakás stb.) esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), a magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése), az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele), adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Hivatal ügyosztályaival, lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal).

Részleteiben a feladatok: a stratégia realizálását segítő információs, kutató és döntéstámogató rendszer kialakítása és működtetése, szükséges kutatások, elemzések végzése/végeztetése, folyamatos „figyelő-rendszer” működtetése, szakmai adatbázisok létrehozása, fejlesztése, döntéstámogatás koordinatív irányítás a stratégiai programcsomag realizálásában érintettek közötti koordináció, további projekt-generálás, részletes megvalósíthatósági vizsgálatok végzése, az alprogramok, projektek megvalósítását szervező állandó vagy időszakos operatív szakmai csoportok, teamek létrehozása és munkájának irányítása, megvalósíthatósági tanulmányok készítése, készíttetése, regionális, országos és európai uniós nemzetközi pályázatok készítése, a projektek, programok megvalósítására vonatkozó közgyűlési döntések koordinatív előkészítése, a projektek realizálásában az önkormányzat, s intézményei részvételének koordinálása, nyomon követése, operatív munkakapcsolat tartása regionális, országos és európai uniós területfejlesztési hatóságokkal, ügynökségekkel, a partner-városok és szakmai partner-intézmények szervezeteivel, a városfejlesztési stratégiához és realizálásához kapcsolódó kommunikációs, városmarketingi operatív feladatok szervezése, koordinálása, a városfejlesztési stratégia monitoring rendszerének kialakítása működtetése, rendszeres tájékoztatás, beszámolás a város vezetése, közgyűlése és a város közvéleménye felé.

114


4.4.2. Kisipari kézműves szakmák felélesztése, sikeres vállalkozásokká fejlesztése Szociális szövetkezet alapítás Önkéntes alakulóban levő kezdeményezés a Putnoki Szociális szövetkezet alapítása, mely a hagyományos kézműves ágazatokat karolja fel: Foglalkozik kézműves termékek (hímzéssel díszített textíliák/ vertcsipkék/ hímes tojások/ különböző színben és méretben készülő szőttesek/ fazekas-kerámia termékek/ egyéb népművészeti ajándék- és dísztárgyak) közvetlen előállításával és az értékesítések megszervezésével, valamint az adott tevékenységek végzéséhez szükséges alapanyagok és eszközök beszerzésének biztosításával más kézművesek számára. Szolgáltatásként kézműves szakkörök, játszóházak, táborok, mesterség-bemutatók, kézműves vásárok, népművészeti programok és egyéb, elsősorban hagyományőrző szabadidős és kulturális rendezvények megszervezését kínálják: már meglévő térségi programokhoz illeszkedve (pl. Gömöri Nyár rendezvénysorozata), illetve új kezdeményezések elindításával. Előzetes megrendelés alapján gömöri tájjellegű ételek elkészítését tudja biztosítani zártkörű rendezvényeken. A gazdasági stabilitás érdekében több lábon áll a szövetkezet, ezért a kézművesség mellett egyéb melléktevékenység végzését is tervezik: - Megrendelésre gépi behímzések készítése cégek számára. - Családi napközi fenntartása és működtetése Putnokon 20 hetes-14 éves korú gyerekeknek, de főként csecsemőkorúak számára, mivel a településen és vonzáskörzetében nem működik bölcsőde, ami a kismamák munkavállalását gátolja. Továbbá a tevékenységi körök folyamatos kibővítését tervezik: Egyéb kézműves tevékenységek és termékek bevezetése a tagok továbbképzésével és új tagok felvételével (csuhéjozás/ üvegfestés/ üvegkarcolás stb.). Faipari-, asztalosipari termékek, kültéri és kerti fabútorok készítése (rönkasztal, esőbeálló, kerti pad, szemetes, komposztáló keret, kerítés, egyéb kiegészítők). Közfeladatok ellátása a környező települések és intézményeik számára közcélú/ közhasznú munka keretében, illetve vállalkozások számára különféle szolgáltatási tevékenységek biztosítása (parképítés, parkgondozás, takarítás végzése, zöldterületek karbantartása). Megrendelésre arculat-, díszlet-, plakáttervezés készítése cégek számára. A kézműves termékek estében elsősorban a hagyományos, gömöri motívumokat, technikákat megőrző munkák készítésére törekednek. A termékek értékesítését népművészeti kézműves boltokban (viszonteladóknál), kézműves vásárokon, egyéb hagyományápoló rendezvényeken, illetve kiemelkedő idegenforgalmi helyszíneken (pl.: Aggteleki Nemzeti Park, Szilvásvárad) tervezik, piaci célcsoportjuk elsősorban a lakossági háztartások és a turisták. A kézműves termeléshez szükséges alapanyagok, eszközök értékesítését a szövetkezeten kívül tevékenykedő kézműves alkotók, egyesületek, alkotóműhelyek számára kínálják. A kézműves játszóházak, szakkörök, táborok, mesterség-, és gasztronómiai bemutatók, szakmai tanácsadások esetében a kézművesség

115

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok egyrészt, mint idegenforgalmi termék és program (pl.: szabadidős programként tojásdíszítési technikák elsajátítását biztosítani pihenő hotelvendégek számára húsvéti ünnepkörhöz kötődve), másrészt, mint lakossági kulturális és közösségi program (pl.: családi hétvégék szervezése) válik értékesíthetővé, a lakosság, a gyerekek (iskolák, óvodák), a turisták, a kézműves alkotók és az alkotóvá válni akarók körében. A gépi hímzések elkészítését előzetes megrendelések alapján vállalják. A gépesített technológia lehetővé teszi, hogy nagy mennyiségben, rövid határidővel tudják előállítani, pl. emblémák gépi behímzését céges munkaruházatba, logoval ellátott textíliák készítését hotelek, vendéglők, vállalkozások, sportegyesületek, magánszemélyek számára, stb. A családi napközi keretében biztosított gyermekfelügyelet a személyi szolgáltatások azon területét bővíti, amely jelenleg ellátatlan a térségben, elindítását meglévő lakossági igényre alapozzák. Ezen bontakozó szövetkezet jó példája lehet a múlt hagyományaira és a régi putnoki, gömöri szokásokra épülő sikeres kisvállalkozásoknak. Ezen Szövetkezet szárnyai alatt, valamint az inkubátorház nyújtotta finanszírozási, tanácsadási és egyéb lehetőségekkel az okos ötletből, kitartó munkával családokat eltartó munkalehetőségek válhatnak.

4.4.3. Mezőgazdaság fejlesztése Mezőgazdasági területek hasznosítása, újragondolása: A mezőgazdasági területeken művelési ág váltása csak kis területeken javasolt. Ezek egy része egybeesik az aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság által rehabilitációs területként kijelölt területekkel. A város tulajdonában levő művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület és termőföldek hasznosítása a helyi mezőgazdaság szereplőivel átgondolandók (beleértve a korábbi igen jó minőségű kertészeti területek művelés alá vonását). Alacsony státuszú munkaerő bevonása: A környező erdők bogyósgyümölcs és vadnövényzetének begyűjtése a nagyszámú és alacsony státuszú, képzettségű munkaerő számára jövedelemforrásként jelenhet meg. Ezen termények gyűjtésének és piacra juttatásának megszervezése, a mezőgazdaság egy új iránya felé nyithat kaput. A termények szervezett felvásárlásán kívül a hűtőházi raktározás és feldolgozás is további munkahelyeket teremt. Hasonló területen sikeres vállalkozások működnek a Zemplénben északi részén. A gomba és egyéb gyümölcsök gyűjtése és leadása számos család számára egész éves megélhetést biztosít. Felvásárló rendszer: A kalászos és ipari növények szervezett felvásárlása a Putnoki Malom bezárását -csupán intervenciós raktárként üzemelést- követően megszűnt. A termelés ezáltal kevésbé kiszámítható feltételeket teremtett. A mezőgazdaság szereplői szerint egy a térségben működő egységes és tervezhető felvásárló rendszer a gazdálkodók kedvét és termelési aktivitását is növelné a kalászos és ipari növények területén. Hagyományos putnoki termékek felkarolása: A városmarketinghez legalább annyira hozzátartozik a térséghez, Putnokhoz kapcsolódó termékek, márkák kiépítése, mint a helyi mezőgazdasági termékek értékesítésének segítéséhez. Ez a márkanév mintegy folyamatos minőséget magába hordozó termék jelenik meg, Pl.: - putnoki burgonya, és a mezőgazdasági termékek feldolgozás után is 116

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Serényi Béla Szakközépiskola szerepe- Bábolna Mintafarm: A nagy hagyományokkal és szakértelemmel rendelkező mezőgazdasági középiskola a városban és térségében az agrárszektorban vezető és aktív kooperáló szerepet töltött, és tölt be ma is. A korábbihoz képes kisebb területen gazdálkodik, de a város határában levő mintafarmján törekszik a növénytermesztés és állattenyésztés minden területét, munkáit –a tanulók számára gyakorlati helyként is- bemutatni. Az iskola szakértelme és szakmai kapcsolatrendszere, együttműködése igen fontos és fokozandó, mintegy mentorként ölelheti fel a kezdő őstermelőket és KKV –kat. Jelenleg is nyújt szolgáltatásokat, egyéb segítséget a helyi vállalkozásoknak, és számos távlati ötlettel, fejlesztési elképzeléssel rendelkezik. (A falusi turizmus, mint új elem megjelenhet a Mintafarm tevékenységei között)

4.4.4. Kistérségi kereskedelmi funkció erősítése: Putnok földrajzi elhelyezkedésénél fogva ősidők óta kereskedelmi központként is működött, itt cseréltek gazdát a felvidék és az alföld termékei is. Mára a környező települések lakosai, közigazgatási ügyek intézése mellett az üzleteket is meglátogatják, itt intézik a bevásárlásokat. Putnokon az üzletek, boltok széles skálája megtalálható, a szépen felújított piac a kiskereskedelmi (őstermelő) funkciókkal, termékekkel ellátják a térséget és biztosítják a kínálatot. A város a nagy vonzáskörzetre és a növekvő igényekre alapozva keresi a lehetőséget egy nagyobb üzletközpont városba telepítésére. Önkormányzat néhány potenciális ingatlannal rendelkezik ezen funkció erősítésére. Folynak az előkészítések, vizsgálatok, hogy az esetleges betelepülő üzletközpont a helyi vállalkozásokat, kereskedelmi egységeket, hogyan érintené, milyen hatással lenne azok forgalmára, holott áraik várhatóan kedvezőbbek a lakosság számára, és igény lenne rá. Fel kell tárni a városlakók igényeit (pl.: végezheti ezt a Városfejlesztési Társaság) a hiányzó szolgáltatások vonatkozásában és ezek fejlesztése is lehet néhány család számára munkahely teremtő lehetőség (kérdőívünk alapján sokan hiányolják: szolárium, fodrász, számítástechnikai bolt, stb.) A városi piac bekapcsolódott a térségi vérkeringésbe, és naponta friss termékeket lehet vásárolni, de alkalmanként vásárokat tematizált kereskedelmi napokat is szervezhet a város (országos mezőgazdasági kirakodó város, régiség vásár). De ilyen lehet a Gömör Expo mintájára más kereskedelmi évenkénti rendezvény is, melynek turisztikai értéke is van.

4.4.5. Üzemek, összeszerelő gyártó vállalatok városba telepítése A városfejlesztő társaság feladatai közé sorolandó az elsősorban Önkormányzati tulajdonban levő iparterületek, létesítmények számbavétele, barnamezős és zöldmezős beruházásokra felkínált értékesítése. Ennek konkrét feladatai közé az ingatlanok piacképessé tétele (közmű), illetve kommunikálása (befektetői kiadvány készítése), folyamatos kapcsolat, partnerkeresés, külföldi telephelyet, munkaerőt kereső cégek megnyerése, a városba vonzása. A nem Önkormányzati tulajdonban levő használaton kívüli, gazdasági tevékenységre alkalmas területek tulajdonosi egyeztetése, közös beruházási, befektető keresési együttműködések szintén eredményeket hozhatnak.

117


4.4.6. Putnoki vállalkozásfejlesztő inkubátorház - PVIK Putnokon a már felsorolt gazdasági környezet hiányosságait, az alacsony képzettséget, a magas munkanélküliséget, az alacsony vállalkozási aktivitást, a kényszervállalkozások életképtelenségét a városba vonzott munkahelyekkel és a kis és közép vállalkozások aktivitásának növelésével lehet orvosolni. Elsősorban széles körű, hálózati támogatásokkal, helyi vállalkozók bevonásával működő, helyben nyújtott szolgáltatásokkal, oktatási, képzési, képességfejlesztési és ismeretterjesztő tevékenységével, uniós elvárásoknak megfelelő gazdasági környezet biztosításával, esetenként kedvezményes bérleti lehetőségekkel lehet elérni. Európa minden országában gondot jelent a helyi, regionális és nemzeti kormányzatok számára a gazdaság monolitikus szerkezetének lebontása, a kis- és közepes vállalkozások hiánya. Az 1980-as évek elején született meg a vállalkozói inkubátorházak gondolata. A vállalkozói inkubátorház olyan telepek, támogatások és szolgáltatások együttese, melyet a kezdő és Putnok városi és a környező települések vállalkozásainak speciális szükségleteihez alakítanak. Az inkubátorház jelensége szorosan összefügg a foglalkoztatás krízisével. A gazdaság felelős döntéshozóinak azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a gazdaság jövője nem csak a már korábban jellemző tendenciáktól függ, hanem a kisvállalkozások foglalkoztatási kapacitásainak megteremtésétől is. Az inkubátorház intézményének a célja , hogy növelje az új vállalkozás esélyeit, és segítse fejlődését a kezdeti szakaszban (csökkentse a megszűnés lehetőségét, a vállalkozás sebezhetőségét, és növelje a jövedelmezőségét, lehetőséget biztosítson a kezdő vállalkozásoknak) A térség, területi vagy helyi fejlesztés céljai az inkubátorház felhasználásával: • Helyi dinamikus környezet létrehozása, főként munkahely teremtés céljából • A gazdasági visszaélés megállítása oly módon, hogy az inkubátor-házak segítik a kis és középvállalkozások beilleszkedését a helyi és térségi gazdaságba • Szolgáltatásokkal, tanácsadással a kezdő és vagy kényszervállalkozásokat fejlődési pályára állítani • A lehetséges pályázati és egyéb források keresése, adminisztrációinak támogatása a vállalkozók számára Az inkubátorházak funkciói : • Ingatlan kínálat - változtatható, bővíthető korlátozott időtartamra, a szabadpiacinál alacsonyabb áron, (telephellyel bővített kültéri ingatlanokkal) • Megosztott szolgáltatások - felszerelések és szolgáltatások közös használata, amely főként az adminisztratív funkciókra vonatkoznak (titkárság, telex, konferencia terem stb.) • Tanácsadás a vállalkozók számára - az irányítás, marketing, könyvelés, (piac)kutatás, a technológiai transzfer területein, privilegizált kapcsolattartás a tudományos környezettel, támogató szervekkel (kamara, fejlesztési ügynökségek) • A vállalkozók közötti cserekapcsolatok tere, integrálódás a szakhálózatba, az igazgatóság technikai és morális támogatása. Az inkubátorház oldja a vezetés elszigeteltségét a vállalkozás életének törékeny szakaszában, megerősíti az új vállalkozás hitelképességét. Az információ és más szolgáltatások elérése alapvető jelentőségű.

118

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok •

Munkaügyi központ Putnoki kirendeltségének állandó és szoros együttműködése, támogatása – igényre épülő képzésekkel és vállalkozói aktivitás ösztönzéssel

A Putnoki Vállalkozásfejlesztő Inkubátorház, elsősorban szolgáltató jellegű központ. A kereskedelmi egységek bérletét is biztosítja, de a Putnoki Turisztikai Pont is itt kaphat helyet. A felkínált szolgáltatások lehetővé teszik, hogy a vállalat alvállalkozóknak adja ki azokat a feladatok, amelyek elvégzésére nincs felkészülve. A szolgáltatások igen változatosak. Rendelkezik azon alapszolgáltatásokkal (titkárság-levélkézbesítés, telex, szabvány, gépelés, karbantartás, stb.), amelyekre a vállalkozásoknak mindig és rendszeresen szüksége van. Más, támogató jellegű szolgáltatások is gyakoriak, egyedi megoldások is lehetnek, ilyenek például: tanácsadás, üzleti tervtanulmány, segítség az értékesítéshez és az exportáláshoz, árkalkuláció és ellenőrzés, könyvelés, jogi és pénzügyi, műszaki és technológiai tanácsadás, képzés, stb. Az inkubátorházban igénybe vehető szolgáltatások 2 • Bérelhető irodák, szolgáltató helyiségek 15 m -tõl, • A központhoz kapcsolódó bérelhető iparterületi telephelyek (kedvezményes feltételekkel) • ISDN telefonközpont, bérleményenként külön fővonal, internet-használat • telefaxhasználat, • sokszorosítási lehetőség, 2 • kb 40 m -es klimatizált tárgyalóhelyiség, konferenciaterem, • teremhangosítás vezetékes és vezeték nélküli mikrofon használattal, • televízió, videó, írásvetítő, flipchart tábla használata, • projektor bérlési lehetősége vetítővászonnal, • gazdasági, pénzügyi, marketing, hitelügyi, szaktanácsadó szolgáltatás. • pályázatírás Ingatlan kínálat változtatható, bővíthető, korlátozott időtartamra, a szabadpiacinál alacsonyabb áron, irodák, telephelyek, zöldmezős és barnamezős ingatlanok Megosztott szolgáltatások felszerelések és szolgáltatások közös használata, amely főként az adminisztratív funkciókra vonatkoznak (titkárság, telex, konferencia terem stb.) Információs és ügyintézési szolgáltatás Minden vállalkozásában nap mint nap felmerülnek olyan műszaki és gazdasági kérdések, amelyekre - a felhalmozódott tapasztalatok ellenére – nem könnyű azonnal választ találni. Együtt azonban – a hálózat működésére, szakértelmére, szolgáltatásaira és adatbázisaira alapozva, némely szolgáltatást outsourcing igénybevételével megoldani, core functionra fókuszálva – könnyebb előre jutni, és gyakran költséghatékonyabb is. Termékfejlesztéssel

• • • • • •

kapcsolatos szolgáltatások: iparjogvédelem, a termékfejlesztési folyamat megtervezése, a prototípusok elkészítésének koordinálása, fejlesztő, gyártó és értékesítő partnerek keresése, befektetők keresése, projekttervek készítése,

119


cégalapítás, projektmenedzselés, piackutatás,

Tanácsadás Az üzletviteli, stratégiai, műszaki és egyéb szakterületi tanácsadás már nem csak a multinacionális cégek, nagyvállalatok kiváltsága, az alábbi területek minden gazdasági szereplő mindennapi kérdéseire megoldást kínálhat: • forráskeresés • üzleti tervek és megvalósíthatósági tanulmányok készítése, • pályázatírás, pályázatmenedzsment, • marketing tanácsadás, • műszaki és technológiai tanácsadás, • költségracionalizálás, termelékenységi tanácsadás, • pénzügyi-, hitel- és adótanácsadás, • környezetvédelmi tanácsadás, • minőségügyi tanácsadás, • informatikai támogatás Piacfejlesztő, kapcsolatépítő szolgáltatások Egyre nagyobb szerepe van a globalizálódó gazdaságban az egyazon iparághoz, vagy termelési folyamathoz kapcsolódó szereplők együttműködésének. A kkv-k különböző beszerzési, értékesítő, fejlesztési stb. hálózatokba tömörülnek, ezáltal kihasználják a szövetség nyújtotta előnyöket, de ugyanakkor megőrzik saját önállóságukat. • fejlesztési társulások szervezése, • vállalkozások a térségbe vonzása • összeszerelő, termelő cégek a térségbe vonzása • közös vállalkozások szervezése, • nemzetközi kooperációk segítése, • a térség hagyományira épülő mezőgazdaság szervezett szakszerű támogatása • a „putnoki”, „gömöri” termékek piacra jutásának segítése, marketing eszköztár széles körének alkalmazásával Különleges adatbázisok információnyújtása •

Munkaügyi Központ, Kamarák, és egyéb hálózati szervezetek által

Oktatás szervezése a helyi munkaügyi központtal Rendezvényszervezés: gazdaságfejlesztő rendezvények által Egyéb szolgáltatások: benchmarking során az adoptálható szolgáltatások köre kialakul, véglegesedik Szereplői: 1. Szakmai szervezetek: Munkaügyi Központ Putnoki Kirendeltség Civil Információs Központ Putnok Város Önkormányzata Gömöri Kézművesek Szociális Szövetkezete – mint best practise Putnok Városi Televízió Kamarák 2. Vállalkozók, gazdaság egyéb szereplői

120


4.4.7. Turizmusfejlesztési program A turizmus a helyi és térségi értékekre építve a gazdaság kiegészítő ágává válhat, illetve a befektetők számára a vonzó gazdasági környezet megteremtésének az egyik eszköze is lehet. Előzmény: - Város „negatív képe”, befektetők számára is riasztó környezet - Város csomóponti „kapu” jellegének nem megfelelő kihasználása - Elfeledett, hanyatló mezőgazdasági hagyományok, termelés - Kihasználatlan idegenforgalmi lehetőségek - Turisztikai, vendéglátó szolgáltatók vegetálása, minimális száma - Turizmus szezonalitása (évi pár napra koncentrálódik) - Szálláshelyek hiánya, idegenforgalmi szolgáltatók hiánya - Elkészült koncepció: Putnok és térsége turizmusfejlesztési program A turizmus városi koordinációjának megteremtése, turisztikai koncepció megvalósítása 1. Turisztikai szolgáltató szervezet létrehozása Putnoki Turisztikai Pont 2. A szervezet a tervezett Putnoki vállalkozásfejlesztő inkubátorház (Szolgáltató központ) PVIK- ban kap helyet, és folyamatos nyitva tartással várja a térség vendégeit. 3. A Turisztikai pont szervezetének, szolgáltatási körének és feladatainak kialakítása: • városi, város környéki és térségi vonzerők feltárása hálózatba foglalása, • programcsomagok kialakítása • tematikus utak szervezése (vadászat, természetjárás) • a tradicionális putnoki mezőgazdaságra alapozott agrikultúra, falusi turizmus létrehozása • a térség turisztikai szolgáltatóinak tömörítése • jelenlegi programok összefogása, szervezése, • új rendezvények meghonosítása • a kiaknázatlan turisztikai vonzerők hasznosításának előkészítése, • turisztikai vállalkozásösztönzés • marketing eszközök készítése, intenzív alkalmazása • Város (PTP) turisztikai honlapjának létrehozása: A honlap létre hozásával az önkormányzat a településen élők és az ide látogatók számára nyújtana áttekinthető, korszerű és egységes, az Internetre épülő informatikai környezetben széleskörű tájékoztatást. A tájékoztató anyagok felépítése és tartalma, amely több nyelven készül és segítené az idegenforgalmi szolgáltatások és programok bemutatását az érdeklődők számára. • Kiadványok megjelentetése szórólapok, úti füzetek, képeslapok, videó film készítése és terjesztése. • Ajándéktárgyak tervezése és gyártása: a szociális szövetkezet bevonásával. A helyi arculatot és tájat bemutató ajándékok kialakítása a reklám érték mellett jövedelmi forrást is jelent. („putnoki”, „gömöri”, „ gömör kapuja” brand) • idegenvezetés megszervezése • a „Gömör kapuja” brand felépítése • „ putnoki” „gömöri” termékek piaci bevezetése, turisztikai, városmarketing szerepének kialakítása • A regionális és térségi turisztikai szervezetekkel szoros együttműködés 121


•

Turisztikai feladatokon kívül városmarketing szerep Hálózatépítés, együttműködések megteremtése: A turizmusfejlesztésben érdekeltek (önkormányzat, civilszerveződések, egyesületek, vállalkozók) közötti együttműködés kialakítása. Ennek révén bővülhet a program kínálat, illetve a programok egyeztetve kerülnek az éves esemény naptárba. Testvérvárosi, szakmai szövetségi kapcsolattartás: Putnok Város Önkormányzata az elmúlt években növekvő intenzitással vett részt különböző szervezetek munkájában, újak megalakításában. Ezek közül kiemelkedik a Sajó-rima Eurorégió létre hozásában vállalt szerepe. A város jelentkezett az „Országos Kéktúra” útvonalon elhelyezkedő települések szerveződéséhez. Az érintett települések összefogva, közös szervezetet alkotva eredményesen használhatják ki e túraútvonal turisztikai lehetőségeit. Putnok testvérvárosi kapcsolatokat ápol a németországi- Niedernhausen, a franciaországi – Fécamp, a szlovákiai Tornaalja és Tiszolc településekkel. Ezek a kapcsolatok szerteágazóak és sokrétűek, mely előnyöket jelent a turizmusfejlesztésében is.

Turizmus fejlesztési területei: 1. Városkép-rendezés – lásd városépítő stratégiai program 2. Turisztikai szolgáltatások számának és színvonalának növelése Szálláshelybővítés: A turizmus egyik legfőbb problémája Putnokon és térségében a megfelelő mennyiségű és minőségű szállás lehetőségek hiánya. Rendezvények alkalmával, (Gömör Expo), a kiállítók sem tudnak a városban szállást találni, nemhogy a látogatók (bár Kazincbarcikán és a környéken vannak). A szálláshely létesítése a további többnapos rendezvények rendezését , esti programjainknak valamint az átutazó turisták itt maradásának lehetőségét is magukba hordozzák. A rendezvényeken kívül a tematikus utakra, programokra, a kínált térségi turisztikai csomagokra épülő szálláslehetőségek is igényként merülnek fel az idegenforgalom fejlődésével. Magánszálláshelyek kialakításának ösztönzése, támogatása: Tájékoztatással, tanácsadással, kiadványokban és Interneten történő megjelenés biztosításával, szakképzési lehetőséggel kell támogatni azokat akik a térségben magánszálláshelyet kívánnak kialakítani. – A Putnoki Turisztikai Pont (PTP) folyamatos marketingtámogatást biztosít számukra. Ifjúsági szálláshelyek kialakítása: Kollégiumi férőhelyek és egyéb lehetőségek kihasználásával, olcsó -főleg iskola szüneti időszakokra szóló - szálláshelyek, kialakítását kell megcélozni. Osztálykirándulások, tematikus nyári táborok célpontjává is válhat ezáltal a város. Vendéglátás és gasztronómia fejlesztése A városban az éttermi szolgáltatások és minőségi vendéglátóhelyek száma igen kevés, mely a városlakók alacsony jövedelmi viszonyai miatt megélhetési problémákkal küszködik. Mind a meglévő, mind az újonnan létesülő vendéglátóhelyek bázisát a városba érkező vendégek (az önkormányzat vendégei), átutazó turisták, a rendezvények résztvevői és kiállítói, szervezői jelentős mértékben növelik. A cél ezek számát a turisztikai fejlesztések révén növelni. Családias éttermek, gasztronómiai szolgáltatások kialakítása Tanácsadással, tájékoztatással, oktatások szervezésével és kiadványokban történő megjelenéssel, esetleg egyéb helyi kedvezményekkel kell támogatni azokat, akik olyan

122

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok vendéglátóhelyet akarnak kialakítani, amely a hagyományos tájjellegű gasztronómiai kínálatot biztosít az ide látogatóknak. Serényi kastély – mint komplex turisztikai szolgáltató A kastély, mind történelmi múltja, mind építészeti és természeti környezete miatt egyedülálló a térségben. Jelenleg vállalkozói tulajdonba van, melynek felújítására és turisztikai hasznosítására folynak a város és a tulajdonos együttműködő tárgyalásai. Színvonalas szállás és vendéglátóhely kialakítása van lehetőség, amely biztosítja a térségbe érkező vendégek igen magas szintű, exclusive ellátását. A kastély felújításával megteremtődik a konferencia turizmus lehetősége is a településen, valamint kulturális eseményeknek, hangversenyeknek is otthont adhat. Az igényes kiszolgálás a vadászturizmus egy újabb célcsoportja előtt is utat nyithat. Falusi- és agrárturizmus megteremtése A környékbeli kistelepülések vendégfogadói kapacitására és a hagyományos gazdálkodás és háziipar bemutatóhelyeire épülő kínálat, melyet jól kiegészíthet a „MINTAFARM” bevonása a programba. A falusi turizmusra és az ökoturisztikára építkező Gömörszőlős méltán jó példája, hogy Putnokon is van létjogosultsága a turisztika ezen formájáinak. Az élővilág, az erdők, a Sajó és a Mohos tavak páratlan természeti értékeit bemutató ugyanakkor óvó program kínálat kialakítása a közeljövő feladata. Aktív turizmus feltételeinek javítása és ösztönzése A térségben az aktív turizmus feltételei és lehetőségei is adottak: lovaglásra, vadászatra, horgászatra, kerékpározásra, vízisportokra is van lehetőség, melyek összefogva, szervezett keretek között komoly kínálatot is képviselhetnek. Országos Kéktúra útvonalhoz kapcsolódó programok létrehozása Az országjáró kirándulásokhoz kapcsolódó programok és bemutatók, bemutatóhelyek kialakítása a településen és a térségében. (háziipar, helyi sajátosságok, bányászati emlékek) Kulturális programcsomagok kialakítása, hagyomány ápolás-teremtés (rendezvények) A helyi hagyományokra, mezőgazdaságra, roma kultúrára, helyszínekre épülő kulturális rendezvény kínálat fejlesztése jó lehetőségeket kínál a vendégek ide csalogatására. Ehhez kapcsolódhatnak a már hagyományos rendezvények szervezése, vagy regionális rendezvényekhez való kapcsolódás, esetenként a szakmai rendezvények és kiállítások, szakvásárok.: Gömör Expo, Gömöri Nyár. Vadászati kiállítás, Mezőgazdasági kiállítás, Jövőbeni rendezvények: Putnoki Városnap, Putnoki Mezőgazdasági Napok, Mezőgazdasági Gépkiállítás és Vásár, Gömöri Kézműves Napok, Gazda napok, Vadászati napok, Kastély Művészeti Hetek, Roma Kultúrnapok, Régiség és kirakodó vásár A település turizmus marketingjének kialakítása – szorosan összefügg a Putnoki Turisztikai Pont tevékenységével és a városmarketinggel Várható hatásai: rendezettebb városkép városi lakosság identitás tudatának erősödése befektetők számára vonzóbb környezet növekedik a településre látogatók száma és az itt tartózkodási idő növekszik a település ismertsége, imázsa növekszik a turisztikai szálláshelyek, turisztikai szolgáltatások száma

123

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok a vendégéjszakák számának növekedése által a turizmusból vagy az ahhoz kötődő szolgáltatásból élők aránya, nő a mikrotérségi szerep erősödik, a kulturális programok száma növekszik, tovább javul a kisvárosi kép, közbiztonság javul javulnak a vendéglátás feltételei, munkahely teremtő hatás, Szereplői: Serényi-kastély Gömöri Múzeum Havanna étterem, Serényi Béla Gimnázium és Mezõgazdasági Szakközépiskola Észak-Magyarországi Erdőgazdasági Rt. Sajóvölgyi Erdészeti Igazgatóság Putnoki Városi Televízió KHT. Gömör-Bábolna Gazdaképző és Térségi Agrárfejlesztő Központ Alsó-gömöri Nagyvadas Vadásztársaság Putnok Kossuth Vadásztársaság, stb..

PUTNOK - Gazdaságfejlesztési stratégiai program áttekintése Probléma Alacsony képzettség

Feladat (megoldás) Alacsony képzettséget igénylő munkahelyek idevonzása

Szakképzések, oktatás, képzés Magas munkanélküliség

Munkahelyek a városba vonzása

Alacsony vállalkozási aktivitás

Vállalkozásösztönzés Kézműipari tevékenységek fejlesztése

Kényszervállalkozások életképtelensége

Tevékenység Összeszerelő üzem, betanított munkaerőt alkalmazó egységek letelepítése Mezőgazdasági felvásárló, feldolgozó létesítése A KKV-k igényeihez alkalmazkodó képzési struktúra és támogatási rendszer kialakítása Vonzó városkép, imázs kialakítás Vonzó helyi gazdasági környezet megteremtése Intenzív marketingeszközök alkalmazása a befektetés ösztönzésben Erős térségi szerepkör megteremtése Vállalkozásösztönzés Városi ingatlangazdálkodás, mint a gazdaságfejlesztés eszköze Inkubátorház létrehozása KKV-k termékeinek piacra jutását segítő tanácsadás, intézkedések Városi ingatlangazdálkodás, mint a gazdaságfejlesztés eszköze Vállalkozói klub rendszeresítése, tanácsadás, kooperáció erősítés Tanácsadó és szolgáltató tevékenységek nyújtása KKV-k részére (pályázatírás, stb..)

124

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Inkubátorház kialakítás Vállalkozói klub rendszeresítése, tanácsadás, kooperáció erősítés Kihasználatlan területek

Termelő cégek, üzemek a városba vonzása

Város „negatív képe”, befektetők számára is riasztó környezet Város csomóponti „kapu” jellegének nem megfelelő kihasználása

Városarculatának, városkép, imázs megváltoztatása, befektetők vonzása Közlekedési infrastruktúra 26-os elkerülő út építése javítása Marketing eszközök alkalmazása „Gömör kapuja” mint szlogen általánossá válása Turisztikai támogatás és szerep erősítése Kereskedelmi, térségi piaci funkciók erősítése A határnyitás az üzleti kapcsolatok lehetőségét megteremtette Újabb szolgáltatók ösztönzése KKV városösztönzése (fodrász, szolárium, stb.) Áruház a városba telepítése Ingatlan terület biztosítása, felszabadítása, Város tárgyalásai a lehetséges üzletekkel A középiskolára és a régi „Putnoki”, „Gömöri” termékek mezőgazdasági családokra, meghonosítása, márkaépítése termékekre épített átstrukturált és tudatos agrárpolitika A Bábolna Mintafarm intenzívebb szakmai támogatása és kooperációja a térség mezőgazdasági szereplőivel és a várossal Mezőgazdasági területek hasznosítása, újragondolása

Térség rossz megközelíthetősége Kereskedelmi szolgáltatások hiánya Üzletközpont, áruház hiánya Elfeledett, hanyatló mezőgazdasági hagyományok, termelés

Zöldmezős gazdasági területek előkészítése Barnamezős területek rehabilitációja, előkészítése Városi ingatlangazdálkodás támogatása, (tanácsadással, kapcsolati rendszerrel, kooperációkkal) Mezőgazdasági és külterületek szakértői egyeztetése és művelésbe vonása Marketing eszközök intenzív alkalmazása az ingatlanok értékesítéséhez Városképépítés, belváros kialakítás

Felvásárló rendszer kiépítése Organikus gazdálkodás feltételeinek kialakítása

125

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Turizmus összekapcsolása a hagyományokkal rendelkező mezőgazdasággal Kihasználatlan idegenforgalmi lehetőségek

Természeti adottságok és a kedvező fizikai elhelyezkedés lehetőségeinek kihasználása

Falusi, öko- és szabadidő turizmus kialakítása A térség turisztikai szolgáltatóinak, elemeinek hálózatba tömörítése és működtetése Szálláshely kialakítás Turisztikai szolgáltatás kínálat és minőségbiztosítás kialakítása Serényi kastély felújítása Rendezvények szervezése Aktív marketing alkalmazása

Putnok gazdaságfejlesztési program

1. A Gazdaságfejlesztés (Önkormányzati irányítás és indítatású) szervezeti kereteinek átgondolt és szabályozott kialakítása (Fejlesztési Iroda felállítása) 2. Kisipari kézműves szakmák felélesztése, sikeres vállalkozásokká fejlesztése, szociális szövetkezet további építése 3. Mezőgazdaság fejlesztés

4. Térségi kereskedelmi funkció erősítése

5. Üzemek, összeszerelő gyártó vállalatok városba telepítése, aktív városmarketing, ingatlangazdálkodás Nemzetközi partnerségi kapcsolatok 6. Putnoki vállalkozásfejlesztő inkubátorház (Szolgáltató központ) PVIK A helyi gazdasági szereplők együttműködései 7. Turizmusfejlesztési program elemei

126

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok A program realizálásában együttműködők, a megvalósítás mechanizmusa A vállalkozói együttműködések kezdeményezésében, a tanácsadói szolgálat kiépítésében, az inkubátorház felállításában és működtetésében, a befektetés ösztönzés és városmarketing stratégiai és operatív feladatainak kidolgozásában az önkormányzat által szervezetében átgondolt és szabályozott Fejlesztési Iroda kulcsszerepet játszik városépítő beruházások lebonyolítása mellett. A rendszer és a programok fokozatos kiépítésével a vállalkozók, befektetők, civil szervezetek, munkaügyi központ és a gazdaság egyéb szereplőinek minél aktívabb és irányítóbb szerepére számítunk. A program, hatásai, eredményességi kritériumai A program várható hatására: A gazdaságfejlesztés szervezett és szabályozott önkormányzati tulajdonú (ugyanakkor független) keretek között zajlik, az átgondolt gazdaságfejlesztési koncepciók mentén. Kistérségi kereskedelmi funkciók erősítésére a Serényi téren üzletközpont alakul, és új élelmiszer áruház telepedik a városba. A hagyományos kisipari és kézműves mesterségek száma növekszik, melyeknek a megfelelő piacra jutását biztosítani kell. A Szociális szövetkezet sikeres működése további hasonló kezdeményezéseket eredményez. Néhány az alacsony státuszú munkaerőt is felszívó mezőgazdasági (felvásárló, feldolgozó) vállalkozás Putnokra települ. A városban létrejövő inkubátorház kedvező feltételekkel, és szolgáltatásokkal a kezdő vállalkozói aktivitást ösztönzi (újonnan alakult vállalkozások száma). Putnok város és térségének turisztikai vonzerőit összefogva kiépül egy néhány napot kitöltő turisztikai termékcsomag, a hozzátartozó aktív Turisztikai Ponttal és szolgáltatókkal. Az eredményességi kritérium és az egyik fő indikátora a gazdaságfejlesztés sikerének Putnokon a munkanélküliek számának csökkenése, és a létesülő új munkahelyek száma.

127


4.5.Városépítő stratégiai program - Ingatlangazdálkodási terv Városépítő beruházások akcióterületenként:

4.5.1. Belvárosi akcióterület Mohos sétány kialakítása – mintegy sétáló utca, HRSZ: 809/7 és a Tompa út (hrsz: 184) a Református templom előtti területe „Mozi” épületének felújítása funkció váltása, HRSZ: 300 és 302 (terület vásárlás a 297, 298/1 és 298/2 területből, ez által bővíthető a terület parkolási lehetősége, javul az épület városképi megjelenése, valamint a Forrás patak (Hrsz: 246) ezen szakaszon történő lefedése) Közterületi parkok felújítása, Serényi tér (HRSZ 43 és 1656) ez fő út két oldala a főtérnél Önkormányzati tulajdonban lévő üzlethelyiségek felújítása –Kossuth L 2, HRSZ 1650 - ezek a múzeum melletti üzletek, Petőfi út HRSZ 1342/2 A1-3, vásárlás: 1342/3/A1 és 1342/4 és 1342/5/A/1 Tóth Ede Művelődési Ház környezetének felújítása - zöldterület növelés HRSZ 1337/2 és terület átvétel a Coop-tól 1337/1 területből Parkolóhelyek számának növelése (Tóth E. Műv. Ház – Városi piac- tervdokumentáció rendelkezésre áll), Rákóczi út 2, HRSZ 1337/2 és terület átvétel a Coop-tól 1337/1 területből Petőfi út, 1342/2 – Piactér, Petőfi út 1511-ből térburkolás Térfigyelő és vagyonvédelmi rendszer kiépítése a városközpontban, illetve a frekventált helyeken és az intézményekben. Polgármesteri Hivatal felújítása és bővítése és akadálymentesítése: Polgármesteri hivatal, mint közszféra funkció, Kossuth L út 5 (HRSZ 806/A/1 és 805/2, 807), A Polgármesteri hivatal épületében lévő üzlethelységek, mint vállalkozási funkció, Hrsz: 806/A/2-5 Gömöri Múzeum épületén új bejárat kialakítása a Kossuth út 2. sz. alatti ingatlan felől (ez javítja a belváros utcaképét, kis tér kerül kialakításra (Hrsz 1650 ből) TÁVOLABBI FEJLESZTÉSEK: Tóth Ede Művelődési Központ teljes felújítása - külső homlokzat felújítása - vizesblokk felújítása Városközponti rehabilitáció - Rákóczi út 2. sz. alatti épület átalakítása - Serényi téri épületekben üzletközpont kialakítása (vállalkozói kezdeményezés) - Kossuth út 2.sz. alatti üzletek átépítése tetőtér hasznosításával (önkormányzati tulajdonú üzletek)

4.5.2. Lakóövezeti akcióterület 1 (lakótelep-panel) Lakótelepi panelprogram folytatása: - Már benyújtott pályázat megvalósítása - Panelprogramban 2007-2010 évre tervezett a pályázati kiírás és a társasházak jelentkezése alapján a Képviselő Testület dönt Közterületi parkok és játszóterek felújítása A Mátyás Király téri üres Coop épület hasznosítása (magán tulajdonban)

4.5.3. Lakóövezeti akcióterület 2. (hagyományos épületes lakóövezet) Út építés és felújítás: Andrássy út, Csokonai út, Erdélyi út megnyitása + ingatlan kisajátítás Járda építés és felújítás (2008): Pokaj úti járdaépítés, Dózsa Gy. úti járdaszakasz átrakás befejezése, Tompa úti járda részleges javításának befejezése, Péczeli úti járda felújítása, Jókai

128

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok úti járda egy szakaszának átrakása, Móricz Zs. úti járda felújítása, Fürdő úti járda részleges átépítése. Csapadékvíz elvezetés rendszerének kiépítése (2008): Pokaj úton a vízelvezetés megoldását követően áteresz létesítése a Pogonyi útra, A Táncsics úti kereszteződésben szintén áteresz létesítése a Pogonyi útra, A Dózsa Gy. úton meglévő áteresz átalakítása Zöldterületek növelése, parkok játszóterek fejlesztése, újak kialakítása: egészségház előtti díszpark kialakítása, 2 db új játszótér kialakítása – Vásártér, illetve Péczeli út térségében Szennyvíz II. (folyamatban van) és III. ütemének megvalósítása (mellyel minden utcában kiépül a szennyvízcsatorna-hálózat), Serényi L. Ált. Isk. felújítása: (pályázat benyújtva ÉMOP 4.3.1./2F) - tetőszerkezet felújítása, új tetőfedés készítése - külső homlokzat felújítása, baloldal szárny nyílászáróinak cseréjével - Ált. Isk. bal oldali szárnyának belső felújítása (burkolat csere, belső nyílászárók cseréje, fűtés felújítása, villamoshálózat felújítása) - Kazánház komplett felújítása Péczeli J. ÁMK felújítása (önkormányzati tulajdon): - külső homlokzat átfestése - belső udvar függönyfal nyílászáróinak cseréje, átépítése - magastető építése, új tetőfedés készítése - kazánház komplett felújítása, fűtési rendszer átépítése Soldos E. Óvoda Tompa M. úti épülete (önkormányzati tulajdon): - tetőszerkezet átépítése - óvoda teljeskörű homlokzat felújítása nyílászáró cserével - óvoda teljeskörű felújítása - mozgáskorlátozottak beközlekedését biztosító rámpa kiépítése Soldos E. Óvoda Móricz Zs. úti épülete (önkormányzati tulajdon): - óvoda épületének lefedése - óvoda homlokzat felújítása nyílászáró cserével - óvoda belső felújítása - kazánház komplett felújítása, a fűtési rendszer átépítésével Városi Egészségügyi és Szociális Központ Kossuth úti egészségház (Pályázat folyamatban) (önkormányzati tulajdon): - külső - belső felújítása és átalakítása, nyílászáró cseréje, akadálymentesítés - fűtési rendszer felújítása Szkala B. úti Öregek Otthona (önkormányzati tulajdon): - Idősek Otthonának belső átalakítása, felújítása, tetőtér beépítése (tervdokumentáció rendelkezésre áll) - Külső homlokzat felújítása - Kazánház és fűtési rendszer felújítása Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (önkormányzati tulajdon): - külső homlokzat felújítása nyílászáró cserével - belső felújítás Mentőállomás (önkormányzati tulajdon): - Belső felújítás - Udvar térburkolása Rákóczi úti Fogorvosi Rendelő (önkormányzati tulajdon): magastető felújítása, átfedése külső homlokzat felújítása nyílászárók cseréjével PVSE Sporttelep öltöző épület felújítása (önkormányzati tulajdon): belső helyiségek felújítása, burkolása

129

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok külső homlokzat felújítása magastető építése tetőfedéssel Városi Sportcsarnok felújítása (önkormányzati tulajdon): - Nézőtér átalakítása, valamint burkolat csere, belső felújítás - Külső homlokzat felújítása Városi Távfűtő Üzem, elosztó gerinchálózat felújítása (önkormányzati tulajdon): Városi Uszoda építése - Uszoda épületének megépítése - Uszodatechnika kiépítése - Külső parkolók és közművek kiépítése

4.5.4. Iparterület Az önkormányzat tulajdonában levő 54 HRSZ. ingatlan összközművesítése „Inkubátorház” funkció az iparterületi, telephelyi részekre is Barnamezős területek előkészítése Mezőgazdasági feldolgozó és/vagy felvásárló üzem létesítése, vonzása (ingatlankeresés)

4.5.5. Egyéb nem akcióterületet érintő fejlesztések Illegális szemétlerakók felszámolása Köztéri hulladékgyűjtők számának növelése Parkosítás Információs táblarendszer A kereskedelmi szolgáltatások megfelelő színvonalon bevásárlóközpontok városba települése (terület biztosítása).

való

biztosítása

érdekében

Tanulmánytervek készítése az alábbi témakörökben: - szél és napenergia hasznosítása (tiszta technológia, gazdaságos, gyorsan kivitelezhető, nincs környezetre káros hatása). - Sajó vizének hasznosítása - Geológiai kutatás – hőforrás uszodához (a vízre épülő fejlesztések megvalósítását segítik a 2007-2013-as EU-s pályázatok).

130


4.5.6. Ingatlangazdálkodási terv Az önkormányzati ingatlangazdálkodási terv több összetevőből áll: • az akcióterületekre eső önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosítása - eladással – és rajta a befektetői tőke által végrehajtandó fejlesztéssel - önkormányzati tulajdonban megtartással és a terület új, közösségi célú beépítésével (pl. iskola-, közintézmény építés) -rehabilitálásával, a rajta levő önkormányzati ingatlanvagyon értékének növelésével - közterületként, közösségi térként hasznosításával (pl. közpark, szabadidő-terület) - környezetvédelmi célú hasznosításával (pl. véderdő) - egyes – kulcspozícióban levő - akcióterületekre eső nem önkormányzati tulajdonú ingatlanok megvásárlása, önkormányzati tulajdonba vétele - a megvalósulás elősegítése – önkormányzati megvalósítás, terület-előkészítés érdekében a későbbi - hasznosítás lehetőségének megőrzése/biztosítása érdekében, vagy - önkormányzati jövedelemszerzés (a terület felértékel(őd)ése utáni értékesítés) érdekében A település új lakó- ill. gazdasági területeinek kialakításához szükséges jelenleg külterületi telkek helyrajzi szám szerinti felsorolása: 0141/5 hrsz. telek Szabályozási Terven szereplő része 0141/2 0138/1 036/49-66 039/10,11 Területigényes közműlétesítmények számára kijelölt területek Közműlétesítmény megnevezése Vízellátás Vízmű területek (medencék, nyomásfokozó) Szennyvízelvezetés Szennyvíztisztító Gázellátás Gázfogadó-átadó állomás Hírközlés Adótorony

Helye (hrsz.) 0150/4

Védőtávolsága (min.) (m)

0125/2

300

0136/2

5

093/14

50

131


Ingatlan eladás: Az Önkormányzat az alábbi kereskedelmi területeit kínálja eladásra, melyek a kertvárosi lakótelepi akcióterületen helyezkednek el. (Ezek lehetnek a városba telepítendő bevásárló központ potenciális ingatlanjai.) HRSZ 1845/33 2088/33 2088/34

Ingatlan megnevezése Bajcsy-Zs. út mellett Beépítetlen terület Beépítetlen terület

Terület Tulajdoni Becsült Kódszám m2 arány % érték eFt 00001 8949 100 8949 00001 1100 100 1255 00001 2909 100 3502

Utca, házszám Bajcsy-Zs. út Dienesfalvi út Dienesfalvi út

Az iparterületen az alábbi ingatlant közművesítés után az Önkormányzat zöldmezős beruházásnak eladásra kínálja. HRSZ Ingatlan megnevezése 054/2 Lóversenypálya

Terület Tulajdoni Becsült Kódszám m2 arány % érték eFt 12700 42268 100 2008

Utca, házszám Külterület

A városfejlesztési szervezet további feladatai között szerepel, hogy a magán, vagy vállalkozói kézben levő forgalomképes, de kihasználatlan ingatlanokat felkutassa, és a befektetés ösztönzés részeként előkészítse (közmű, stb.) és értékesítse.

Ingatlanvásárlás: A 26-os számú út városi elkerülő szakaszához kapcsolódóan a város elővásárlást szerzett néhány ingatlanra. Elővásárlási joggal érintett ingatlanok jegyzék: Ingatlanok 1851/108 1851/109 2008 2011/1-2 2063 1455 1454/1-3 1453 1055 300 – 304 1818-1819 8/57-66

Ingatlan felhasználásának célja Közterület - Közlekedési terület Közterület - Közlekedési terület Közterület - Közlekedési terület Közterület - Közlekedési terület Közterület - Közlekedési terület Közterület - Közlekedési terület Közterület - Közlekedési terület Közterület - Közlekedési terület Közterület - Közlekedési terület Közterület - Közlekedési terület Közterület - Közlekedési terület Közterület - Közlekedési terület

Az elkerülő megépüléséhez és egyén ingatlangazdálkodáshoz kapcsolódóan a városnak a TRT szerint a következő fejlesztési elképzelései vannak: - Az új feltáró út létesítésével mód nyílik a tervezett 26. sz. főúttól délre kijelölt fejlesztési területek feltárására. - A 26. sz. főközlekedési úttól északra levő területek fejlesztése során előtérbe kerülő szempontok: • A domborzat kedvező adottságai • A természeti környezet közelsége

132

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok • A településközpont közelsége • Minőségi lakóterületek kialakításának igénye • A település északnyugati részén meglevő szántó területeken lehetséges nagy méretű lakóterületi fejlesztési ill. tartalék területek kijelölése - A 26. sz. főközlekedési út menti területek fejlesztése során előtérbe kerülő szempontok: • A település intézményállományának fejlesztése • A város központjának és kisebb alközpontjainak kialakítása • Az intézményterületekhez kapcsolódó parkolási igények kielégítése • A jelenlegi beépített területekhez kapcsolódva új vegyes ill. gazdasági területek kijelölése a város nyugati és keleti oldalán. - A 26. sz. főközlekedési út és a vasút (ill. a tervezett elkerülő út) között fekvő területek fejlesztése során előtérbe kerülő szempontok: • Közel sík terület • K-i és Ny-i irányban a település terjeszkedésének nincs akadálya (mezőgazdasági terület), ebből következően lehetséges nagyméretű lakó-, ill. gazdasági fejlesztési területek és tartalék területek kijelölése • A tervezett elkerülő út északi oldalán az út mellett a település új alközpontja alakulhat ki. A vasúttól délre fekvő területek fejlesztése során előtérbe kerülő szempontok: • A meglevő iparterületek fejlesztése nyugati ill. keleti Irányban - Beépítetlen területek belterületbe vonása A település beépített ill. beépítésre szánt területeitől északra fekvő dombsági területek rendezése: • A domborzat adottságainak figyelembevételével, elsősorban lakóterületi kialakítás A település beépített ill. beépítésre szánt területeitől délre fekvő Sajóhoz közeli területek rendezése: • Elsősorban gazdasági területek kialakítása célszerű a térségben A fejlesztési, rendezési alapelvek tisztázása után alapvető kérdésként merül fel, hogy a tervezett lakó és gazdasági területek fejlesztését milyen nagyságrendben határozzák meg. A fejlesztések első lépcsőjében a településen a további működéséhez nélkülözhetetlen lakásépítési és infrastrukturális igényeit kell kielégíteni, melyek még nem befolyásolják alapvetően a település egészének fejlődését. A második lépésben történhetnek meg azok az erőteljesebb, és a jövőbeni gazdasági helyzettől erősen függő fejlesztési lépések, melyek ma még nehezen kiszámíthatóak. Beavatkozást igénylő területek Lakóterületi fejlesztések A városi rangból adódóan Putnoknak képesnek kell lennie arra, hogy a felmerülő különböző igényszinteknek megfelelő lakóterületi kínálatot biztosítson. Lakóterületi fejlesztésre kijelölt területek: − Rózsadomb u. – Lehel vezér u. térsége − Dienesfalvi u.-tól keletre fekvő terület − Heti u.-tól nyugatra fekvő terület − Hunyadi u.-tól keletre fekvő terület 26. sz főközlekedési út melletti tervezett településközponti vegyes területhez kapcsolódó része Kijelölt tartalék lakóterületek: − Lehel vezér u.-tól keletre fekvő területek − Hunyadi u.-tól keletre fekvő terület

133

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok Vegyes területek rendezése ill. fejlesztése Ha a település pozitív fejlődési pályára kerül a gazdaság fellendülése révén, akkor természetesen a lakás-építés és egyéb infrastrukturális fejlesztések is felzárkózhatnak erre a szintre. Ez a fejlődési lépcsőfok megteremtheti azokat a feltételeket, amelyek révén Putnok igazi térségi feladatokat ellátó várossá válhat. A város egyik jellemző lépcsőfoka a településhez jól illeszkedő városközpont létrehozása ill. rendezése. A városközpont kialakítása a város reprezentatív megjelenési formája is, mely döntően befolyásolja a városról kialakított képet. A 26. sz. főközlekedési út majdnem teljes városi átkelési szakaszán településközponti vegyes területek kialakítását javasoljuk. A tervezett elkerülő út északi oldalán az út mellett a település új alközpontja ill. az úthoz kapcsolódó új gazdasági területek központja alakulhat ki. Gazdasági területek rendezése ill. fejlesztése Az elmúlt években a térségben az ipari tevékenységek recessziója miatt jelentősen átalakult az ipari jellegű területek használata. Ennek következtében egyes területek rehabilitációja, rekultivációja elkerülhetetlen, más területeknél viszont támogatni kell a „barnamezős” beruházásokat, ha el akarjuk kerülni a „felhagyott” területeket, és szeretnénk környezetünket megfelelő módon rendezni. Az új gazdasági fejlesztési területek kijelölésére a tervezett elkerülő út megépítése kapcsán kerülhet sor. Ilyenek: − Dienesfalvi u.-tól keletre fekvő, az új elkerülő úttól északra fekvő gazdasági terület − Vasúttól délre fekvő új gazdasági területek Tartalék gazdasági területek: − Az új elkerülő út nyugati ill. keleti szakasza melletti gazdasági területek. Különleges területek rendezése ill. fejlesztése Szabadidő központ területe A tervezett újelkerülő út északi oldalán, a tervezett új alközponthoz csatlakozva kerülne elhelyezésre, amely az egész város, de főként az újonnan épült déli városterületek lakóinak rekreációs igényeit szolgálhatná ki. Meglevő temető területe és bővítése A meglevő temető területe északi irányban bővíthető, az így létrejövő egységes temetőterület északi és nyugati oldalán 20 m széles védőfásítással. Izraelita temető területe A település jelenleg beépített területének északi részéhez kapcsolódóan helyezkedik el az izraelita temető, amelynek kegyeleti parkká alakítása csak kertészeti terv alapján engedélyezhető. Szennyvíztisztító területe A település beépített részétől keletre elhelyezkedő szennyvíztisztító környezetében tervezett új beépítés úgy került kialakításra, hogy a létesítmény védőtávolsága ne akadályozza annak megvalósítását. Pincés terület A település beépített részének északkeleti részén elhelyezkedő pincesor a mélyen begyökerezett helyi kultúra szabályozó erejével, hosszabb folyamatban, spontán kialakult együttes. Zöldfelületrendezés Putnok zöldfelületekben aránylag gazdagnak mondható. A település központjában található a Serényi-kastély parkja, amelynek közparkká alakítása kedvező hatású lenne. A katolikus

134

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok templom kertje szintén rendezésre szorul. Ezeknek a zöldfelületeknek az egységes rendezésével vonzó városi „zöld-központ” alakítható ki, amely a belváros színvonalát emelhetné. A település központ közelében található található temetők szintén részét képezik a település zöldfelületi rendszerének. További zöldfelületi értéket képeznek még a jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények, mint a Mezőgazdasági Szakközépiskola, illetve az ezzel szemközt elhelyezkedő Általános Iskola. A település hajdani gerincét alkotó Szörnyű-völgyi-patak környezetének rendezése, a kedvező természeti adottság kihasználásával patak menti sétány kialakítása a település szerkezetének szempontjából is fontos, mivel ezzel a város hagyományos szerkezete éleszthető újra. A Patak menti sétánnyal a településen keresztülhaladó észak-déli tengely tehető hangsúlyossá az újabb, 26. számú főút által meghatározott kelet-nyugat tengellyel szemben. A két tengely kereszteződésétől nyugatra elhelyezkedő „zöld-központ” tükrözéseként a tengelytől keletre a kiterjedt zöldfelülettel rendelkező Bányász-lakótelep közterületi zöldfelületeinek fejlesztését, funkciókkal való kiegészítését (sport-, játék-, pihenőkertek) szükséges elvégezni Az így kialakuló zöldfelületi vázszerkezet bővítését képezhetik az utcák egységes fasorai, a rendezett kisebbnagyobb közterületei zöldfelületek, illetve közparkok. A zöldfelületi rendszer kiegészítését képezhetik a főként védelmi célú erdők, melyek másodlagosan egészségügyiszociális funkciót is betölthetnek. Itt kell megemlíteni az iparterületi fásításokat és a települést északi irányból a széltől védő fásítást.

Egyéb ingatlanvásárlási szándék: A város a Putnok, Rákóczi út 99-alatti (HRSZ: 1293) Művelődési házként nyilvántartott épület megvételét tervezi. Az épület jelenleg kihasználatlan és különböző alapítványi tulajdonban van. Az épület alkalmas lehet roma közösségi háznak, vagy egyéb szociális, közösségi funkciók ellátására. A tervezett Inkubátorház ingatlankeresése folyamatban van a belvárosi akcióterületen. Amennyiben a potenciális ingatlan nincs az önkormányzat tulajdonában, ennek megvásárlása megtörténik. A Belvárosi Művelődési ház kialakítása („Mozi” funkcióbővítéséhez) az alábbi terület vásárlását tervezik: Hrsz: 297, 298/1 és 298/2 ből. (Az épület környezetében ingatlan vásárlás parkoló és zöldterület növelése érdekében. Tárgyalások folynak a Tóth Ede művelődési háznál a „Coop”-tól terület vásárlására, mely a művelődési ház környékének rendezéséhez, parkoló kialakítás és parkosításhoz biztosít teret (Hrsz: 1337/1). Önkormányzati tulajdonú üzletek: A Petőfi út és Kossuth út sarkán levő magánkézben levő üzlethelyiségek megvétele -HRSZ 1342/2 A/1-3, HRSZ 1342/3/A/1-, HRSZ 1342/4 (Szivárvány és piaci üzletek) , mely után az itt lévő üzletek egységes felújítása és városképi megjelenése biztosítható.

135


Városépítő stratégiai program + Ingatlangazdálkodási terv Városépítő beruházások akcióterületenként

Ingatlaneladás

Ingatlanvásárlás

Városépítő stratégiai program + Ingatlangazdálkodási terv - PUTNOK A program realizálásában együttműködők, a megvalósítás mechanizmusa Az Önkormányzat saját ingatlanjainak fejlesztéseit saját és pályázati forrásokból kívánja megvalósítani. Azonban a városfejlesztésekkel, gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos ingatlangazdálkodáshoz a városnak a nem saját tulajdonban levő ingatlanok piackeresését és gazdasági hasznosítását is segítenie kell a vállalkozók és a magán tulajdonosokkal. A területek fejlesztésére projekttársaság is alakítható ingatlanfejlesztési befektető bevonásával.

136


Belvárosi akcióterület

Mohos sétány kialakítása Mozi épületének felújítása Polgármesteri Hivatal épületében levő üzlethelyiségek felújítása Serényi téri épületekben üzletközpont kialakítása Kossuth út 2. sz. alatti üzletek átépítése tetőtér hasznosításával. Inkubátorház kialakítása (szolgáltató) (ingatlankeresés folyamatban) Putnoki Turisztikai Pont létrehozása Közterületi parkok felújítása Önkormányzati tulajdonban levő üzlethelyiségek felújítása Vendéglátóipari szolgáltató központ létrehozása Tóth Ede Műv Ház környezetének felújítása Parkolóhelyek számának növelése Gömör Múzeum épületén új bejáratának kialakítása

X X

X X X

X

X

X

X

X

X

X X

X

Városmarketing program

Együttműködési

Társadalmi támogató program

Konkrét fejlesztés, beruházás:

Városépítő beruházási program

Akcióterület:

Gazdaságösztönző program

4. 6. Az egyes beruházás típusú fejlesztések és a stratégiai programok kapcsolata:

X

X X

X

X

X

X X X

X

X

X X

X X X X

X X

X X

X X

137


Lakóövezet I. (lakótelep)

Köztéri hulladékgyűjtők számának növelése Térfigyelő és vagyonvédelmi rendszer kiépítése Polgármesteri hivatal felújítása és bővítése és akadálymentesítése Tóth Ede művelődési központ teljes felújítása Rákóczi út 2 sz. épület önkormányzati bérlekásokká átalakítása Mátyás Király téri üres „COOP épület” hasznosítása Városi Távfűtő Üzem, elosztó gerinchálózat felújítása Köztéri hulladékgyűjtők számának növelése Lakótelepi panelprogram folytatása a 2007-2010 évre tervezett pályázati kiírás és a társasházak jelentkezése alapján Közterületi parkok és játszóterek felújítása

Lakóövezet II. (Kertváros)

Bevásárló központ a városba telepítése Járdaépítés: Pokaj út, Dózsa Gy.út, Tompa út, Péceli út, Jókai út, Móricz Zs. út, Fürdő út Csapadékvíz elvezetése: Pokaj út, Táncsics út, Dózsa Gy. út Köztéri hulladékgyűjtők számának növelése Egészségház előtti díszpark kialakítása – Vásártér, ill. Péczeli út térségében

X X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

138


Iparterület

Bányatelepi Művelődési Ház felújítása Serényi L., Ált Iskola felujítás

X X

X X

Péczeli J. ÁMK felujítás

X

X

Soldos E. Ovoda Tompa M úti épülete, Móricz Zs. úti épülete Városi Egészségügyi és Szociális Központ Kossuth úti egészségház felújítás

X

X

X

X

Szkala úti öregek Otthona átalakítás

X

X

Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat felújítás

X

X

Mentőállomás felújítás, udvar térburkolás Rákóczi úti Fogorvosi rendelő felújítás

X

X

PVSE Sporttelep öltöző felújítás Városi Sportcsarnok felújítás

X X

Városi uszoda építése Folyamatban levő szennyvíz II. Szennyvíz III. ütem „Inkubátorház” funkció az iparterületi, telephelyi részekre is Barnamezős területek előkészítése Mezőgazdasági feldolgozó és/vagy felvásárló üzem létesítése, vonzása

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X

X X

X X

X X

139


4.7. Városmarketing program A marketing stratégia és programjai célja a városról alkotott kép, város-imázs javítása, annak érdekében, hogy a fejlesztési célok eléréséhez szükséges pozitív célcsoport-döntések megszülessenek az egyes meghatározó szereplők, úgymint pl. pályázatok esetében a döntéshozó testületek, a szabályozás oldaláról a kormány, a gazdaság terén a befektetők, a helyi vállalkozások, turisták, vagy éppen a helyi lakosság részéről. A városmarketing – a szakma elmúlt évtizedben kialakult gyakorlata szerint - egyrészt szemléletet jelent, a célcsoporti igényeknek, elvárásoknak való megfelelést a fejlesztésekben, a „városi kínálat” kialakításában, másrészt a kommunikációs, „értékesítési” tevékenység hatékony végzését.

City-Identity Putnok-identitás építése Helyiek magatartása /behaviour

A lakosság belső identitása, lokálpatriotizmusa

Városkép Arculat/Design

Tudatos marketing kommunikáció

Teljesítmény, várostermékek

A városmarketing stratégiai irányok legfontosabb elemei kell, hogy legyenek hatékonyan járuljon hozzá a város újrapozícionálásához, melynek fő pillérei a városépítés, a gazdaság-turizmus és a hatékony működés. A városépítés terén a teljesítmények megfelelő alapot képeznek egy marketingkommunikációs munkához, míg a gazdaság terén maga a marketing tevékenység tud hozzájárulni a gazdaságfejlesztés program céljainak eléréséhez, (telephely-marketing, befektetés-ösztönzés stb. révén.) a marketing-szemlélet érvényesítése, mely megjelenik mind az együttműködési mechanizmus, mind a stratégiai programok nagyobb elfogadottságában, megvalósíthatóságában. a város közös érdeke, hogy térségi értelemben meghatározó szerepet játsszon, a térségi, Gömör-identitások erősítése mellett az elzárkózás, elkülönülés helyett a kooperáció, a közös kezdeményezések, programok kialakítása legyen jellemző, a marketing stratégia megyei, regionális hatású akciókkal, programokkal kell, hogy megjelenjen, mert csak így valósulhat meg az eredményes újrapozícionálás.

Külső identitás, pozíció, megkülönböztethetőség, azonosság

Putnok-imázs

140

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok A városmarketing szakmai keretét a város-identitás a város-teljesítményének, a város szervezeti, lakói magatartásának, formai-vizuális arculatának és a kommunikációjának egysége képezi, amely belső (lokálpatriotizmus, mi tudat) és külső (egyediség, megkülönböztethetőség, vonzerő) dimenzióval bír, és amely jól megragadható, mérhető pozitív imázsként tükröződik vissza. Külön kihangsúlyozandó a belső kommunikáció, a belső PR tevékenység szerepe, jelentősége. A stratégia egészének sikerességi feltételeként is megfogalmazható a belső irányú tevékenység megalapozottsága, hatékonysága. Nincs külső imázs-javítás a belső kommunikáció, a belső marketing eredményessége nélkül, s ez különösen igaz Putnok nehéz helyzetében! A „mi tudat” erősítése egy koordinált, jó motivációs rendszert alkalmazó, a teljesítmények elismerését biztosító, megvalósító akciósorozattal lehetséges. Az lenne kívánatos, hogy a támogatott impulzusok révén a városban kialakuljanak, újraéledjenek a hagyományok, szokások és az azokat megjelenítő események, a művészetek, a helytörténet stb. területén. A „mi tudat” erősítésében kiemelkedő jelentőségű az önkormányzat és a lakossága közötti kapcsolat minősége. Mindezen elemekre épülően elengedhetetlennek tartjuk a térség települései közötti szervezeti és személyes, baráti, közösségi kapcsolatok kialakítását, ápolását nem csupán a közvetlenül érvényesíthető előnyök érdekében, hanem a lakosság nem gazdasági életminőségi elemeinek érvényre jutása végett is. A külső kommunikáció feladata emellett egy olyan egyediség kialakítása, a régió, település-azonosság tudatos felépítése, mely révén megfogalmazódnak a jellemző információk, üzenetek, a komparatív versenyelőnyök. A külső közvélemény felé megfogalmazandó üzenetek vonatkozásában igen körültekintően kell eljárni, hiszen a jelenlegi attitűdök megváltoztatása csak fokozatosan lehetséges, s ezért különösen be kell tartani azon szabályokat, melyek a hihetőség, elfogadási készség, rokonszenv megteremtése, bizalom kiépítése érdekében szükségesek. A kétoldalú kommunikáció következtében befolyásolható, alakítható a város megítélése, a város-imázs. Az objektív tények és a szubjektív, az egyes szereplőkben visszatükröződő kép között többnyire mérvadó különbségek persze jelentkeznek, általában negatív irányban, s csak néhány esetben jobb, kedvezőbb a megítélés, mint a reális helyzet. A kommunikációs stratégia feladata az objektív tények és szubjektív imázs összhangjának megvalósítása. A City Design nem más, mint a szimbólumok, a formai arculati elemek egymásra épülő rendszere, mely egységes, összhangot mutató vizuális megjelenítést eredményez. Elemei között megjelenik: a logó, mely széles körűen használható, s kiadványokon, rendezvényeken és egyéb helyeken hatékonyan megjeleníti a városhoz tartozást, képviseletet, a használata (akár módosított formában) sajátos minőségi garanciát jelenthet, mert például támogatott kiadványok esetében, rendezvényeknél csak akkor használható, ha az megfelel a szakmai elvárásoknak,

141

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok -

védjegy - putnoki készítésű termékekre helyezve, a termék származás megerősítését szolgálja, eleme lehet a turisztikai termék fejlesztésének, a sajátos építészeti formai megoldások, avagy a kulturált útbaigazító táblák stb. mind elemei a CD-nek.

A County Behavior nem más, mint a települést valamilyen szerepben megjelenítő, képviselő személyek, a lakosság szűkebb-tágabb körének viselkedése, magatartása egymással és a városon kívüli közvéleménnyel. Itt a lakosság turistákkal, látogatókkal szembeni vendégszeretete, nyelvismerete, nyitottsága, a vállalkozásainak üzleti kulturáltsága, magatartása, a vezető politikai, társadalmi személyiségek magatartásjellemzői, viselkedése egyaránt beletartoznak. A County Behavior nemcsak PR eszközökkel, (követendő minták megismertetése, díjak, elismerések stb.) hanem a képzés, nevelés, kapcsolattartási készségek javítása által is fejleszthető. A County Communication azon közvetlen kommunikációs (és nem csupán PR eszközök) szisztematikus alkalmazása, melyek együttesen fejtik ki információs és befolyásoló hatásukat. Külön érdemes kiemelni az ún. nem eredendően kommunikációs eszközök hatását, úgymint termékek, személyek, létesítmények, szolgáltatások stb., melyek szintén fontos üzeneteket hordoznak rólunk. CI (city identity), azaz város-identitás koncepció a városon belüli olyan stratégiai irányítást és ennek megfelelő cselekvési tervet, olyan intézkedések összességét jelenti, amely összehangolja a város intézményeinek, szervezeteinek, csoportjainak tevékenységét a város belső és külső „arculatának” sikeres és meghatározott tervszerű alakítását, építését célozva meg. A városmarketing stratégia realizálása a programelvűségre épül. A stratégia keretében három alprogram került kidolgozásra, melyek mellett eseti akciók is javasoltak. A három stratégiai alprogram - mely számos akcióban realizálódik - a következő: 1. Turizmus-marketing A város turisztikai kínálatának összekapcsolása, turisztikai termék kialakítása, többcsatornás kommunikáció és értékesítés-ösztönzési eszközök megvalósítása, melynek révén Putnok része lehet egy térségi „Gömör-desztináció”-nak. A város turisztikai marketingjének a célja, hogy központja legyen a turisztikai tájékoztatásnak, együttműködésszervezésnek, mellyel Észak-Magyarország Régió kiemelt turisztikai desztinációihoz tud kapcsolódni. (Miskolc-Bükk, Aggtelek és térsége) elsősorban kiadványok, internetmegjelenés, rendezvények, egyesületi együttműködés révén. 2. „Telephely- és közösségi gazdaságfejlesztési marketing” – A gazdaságfejlesztési stratégia megvalósítását szolgáló marketing-program, mely a külső befektetések vonzásában érintettek együttműködésével kell, hogy megvalósuljon. A helyi, már itt működő vállalkozások fejlődése érdekében kifejtendő „közösségi” marketing elsősorban a kis- és középvállalkozókhoz kapcsolódik, de a mezőgazdasági termelők számára

142

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok is kiváló lehetőséget kínál. Elemei: marketing információs rendszer, vásárok-kiállítások, tanácsadás, kiadványok, rendezvények-találkozók, stb. A „Putnok-info” néven a város internetes honlapjának keretében kialakítandó egy marketing és üzleti információs hely. 3. „Belső-marketing” A belső marketing alapvető funkciója, hogy javítsa a városon belüli együttműködést, kialakítsa az itt élők város iránti elkötelezettségét, tiszteletét, szeretetét azáltal, hogy megismerteti a követendő példákat, lehetőségeket, mintákat. Néhány lehetséges eszköze: - Minták, pozitív példák bemutatása, - „Így is lehet” jól működő helyi vállalkozók bemutatása, - Iskolai vetélkedő sorozat “pl. „Ismerd meg szülőfölded” címmel, - partnervárosi (települési) kapcsolatok erősítése, - térségi szintű kulturális napok, hetek rendezése, - településszövetségek bemutatása, - helyi értelmiség megnyerésének, megtartásának fontos eszköze a szakmai díjak, elismerések rendszeres adományozása mellett ösztöndíjak, nyújtása - az etnikai önszerveződések támogatása - Gondolkodó, tevékeny polgárokra van szüksége. A fejlesztési törekvések megvalósításába történő bevonáshoz viszont nagyon intenzív kommunikációra van szükség az önkormányzat és a lakosság között. Legyen a kommunikáció kétoldalú – tájékoztatás és véleménykérés. - Nyitott Városkapu Napja rendezvény évenkénti megrendezésével, ahol a polgárok bepillanthatnak a polgármesteri hivatal életébe, és javaslatokat tehetnek. A városmarketing célcsoportja minden a városfejlesztési stratégiában érintett célcsoport. A város-marketing tevékenységet, közösségi marketinget az önkormányzat – s elsősorban a városfejlesztésért felelős szervezet - által koordináltan, szakmai és civil szervezetekkel kooperációban, célszerűen külső szakmai tanácsadó segítségével valósíthatjuk meg. A stratégia a város és teljesítménye ismertségének, elismertségének növelése, imázsának javítását, hatékony eszközrendszerének működtetését tűzi ki célul. A városmarketinget nem egyszerűen kommunikációs, PR tevékenységként definiálva arra törekszünk, hogy a korszerű, modern marketing teljességében (szemlélet, stratégia, eszközök és módszertan) épüljön be az önkormányzat és a város életébe. A városmarketing ennek megfelelően: − magába foglalja a rendszeres kutatási, elemző tevékenységet a városfejlesztési, városmarketingi döntések megalapozása érdekében; − befolyásolja a célcsoport-elvárások közvetítésével a város-termék fejlesztését; − közösségi típusú integrált kommunikációt szervez, s valósít meg a város érdekében; − közösségi értékesítést, értékesítés-támogató tevékenységet folytat. A városmarketing tevékenység nemcsupán önálló program, hanem minden program, alprogram és projekt „kísérő tevékenysége”, amelyben ötvöződik az általános

143

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok városmarketingi, városimázs-építés és a konkrét program, projekt érdekeit szolgáló marketing munka. A városmarketing munka ilyetén tudatos, átgondolt és „megkettőzött” felfogása mindenképpen indokolttá teszi önálló, kiemelt megjelenítését a stratégiai programokban, akciótervben, hiszen hatékonysága elengedhetetlen a városfejlesztési sikerében, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a városok közötti verseny éleződése nem csupán a hagyományos városfejlesztési területeken, hanem a marketing tevékenységben is egyre fokozottabb. A városmarketing munka során előtérbe kerülő elvek, üzenetek a bizalom, biztonság, városkép, kommunikációkészség, együttműködés-kapcsolatok, információs technológia, tudásszint növelése. A városmarketing realizálását éves marketing-költségvetés biztosíthatja, melyet éves marketing-terv alapján célszerű kialakítani, miáltal megteremthető a marketingprogramok, akciók szakmai megalapozottsága. A városmarketing tevékenységben is elengedhetetlen az együttműködés, az integráltság, s a közösségi, önkormányzati és vállalkozói marketing kooperációja. A városmarketing hatékonyságát, teljesítményét számos mutatóval mérhetjük, úgymint a marketing akciók, kampányok száma., a közösségi marketinggel foglalkozók száma, a városimázs és különböző részmutatóinak javulása, a sikeres szakmai projektek marketingtámogatása, kedvezőbb általános üzleti, turisztikai, kulturális stb. sikeresség a marketinggel támogatott esetekben. A marketing költségvetés mértéke elsősorban a megoldandó feladatok és az elvárt eredményesség alapján határozható meg. Célszerű ugyanakkor az általános célú, imázsépítő közösségi marketing tevékenységre évente legalább évi 2-3 MFt közösségi forrást fordítani, amelyet pályázati források, a vállalkozók, a szakmai és a civil szervezetek, valamint a konkrét projektek marketing büdzséje egészít ki.

144


5. Realizálási stratégia és monitoring Örök igazság, hogy a városfejlesztési stratégiák, programok annyit érnek amennyi megvalósul belőlük, A nemzetközi és hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a stratégiák többségének a realizálás gyenge pontja. Elengedhetetlennek, hogy javaslattal éljünk a városfejlesztési stratégia megvalósítási módszereire vonatkozóan, realizálási stratégiát alkossunk, mely több mint önmagában a szervezeti, finanszírozási feltételek összefoglalása. Láthatóan a realizálás a készítés során alapozódik meg, majd az egyeztetett véglegesítést követően a megismerést, az azonosulást, s az együttműködési készséget támogató lépések következnek. A konkrét realizálást megelőző ún. „fit-elemzés” lényege az aktuális megvalósíthatósági feltételek felülvizsgálata, a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatok megfogalmazása. A megismerés, elfogadás folyamatában nagyon fontos, hogy a stratégiai célok folyamatosan specifikálásra kerüljenek, - készüljön a stratégiai területekhez kötődő konkrét intézkedéssorozat, s minden szervezet, intézmény, szereplő számára egyértelműek legyenek feladatai, felelőssége, a megvalósításhoz rendelkezésre álló erőforrások, feltételek rendszere, valamint azon határidők, ameddig a meghatározott teendőket el kell végezni.

R e a l iz á l á s i c é l o k a s t r a t é g i a s i k e r e s m e g v a ló s ítá sá b a n E lf o g a d á si c é lo k : • m e g is m e r n i, • m e g é r te n i, • a k a rn i, • tu d n i

M e g v a ló s í t á s i c é l o k : • sp e c ifik á ln i • p o te n c iá l ig a z ítá s • s tr u k t ú r a • rend szer • k u ltú r a

A h a té k o n y v é g r e h a jtá s: 1 . k ö lt s é g c é l o k 2 . f o l y a m a tc é lo k 3 . h a tá rid ő k

Mindezek alapján vázoljuk fel a stratégia realizálásának logikai modelljét. Természetesen a stratégia végrehajtása során számtalan konfliktus keletkezik. E konfliktusok jellege négy nagy csoportba sorolható: − célkonfliktusok, (amelyek abból erednek, hogy az egyes törekvések eltérően érintik például a politikai pártokat, szakmai szervezeteket, egyes lakossági rétegeket, s ebből eredően feszültségek, viták keletkeznek a realizálási folyamatban is, melyek passzív vagy különböző mértékekben aktív ellenállást eredményeznek);

145

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok − az elvárások, a siker mértékének meghatározásában jelentkező konfliktusok, (amelyeknek lényege, hogy a meghatározó vezetői személyiségek, szervezetek eltérően ítélik meg az elérhető sikerhatásokat, más-más elvárást fogalmaznak meg a végrehajtó apparátus, intézmények számára); − a megvalósítás módjára vonatkozó konfliktusok, (amelyek az eltérő személyiségjegyekből, szakmai kvalifikációs különbségekből erednek még abban az esetben is, ha az érintettek mindegyike ugyanazon cél elérésén meggyőződéssel dolgozik); − kulturális konfliktusok, amelyek az egyes célok elérését biztosító megoldások szemléleti különbségeiből erednek, s például egy önkormányzati hivatali munka kialakításának jellege, egy környezetvédelmi probléma megoldása, stb. vonatkozásában egy technokratikus, avagy egy marketingorientált megközelítés különbségében jelentkeznek. E konfliktusok feloldására számos lehetőség kínálkozik az egyes szereplők, illetve a stratégia megvalósítását vezetők részéről egyaránt, úgymint a meggyőzés, kompromisszum kialakítása esetleg közvetítő segítségével, koordináció, viták-érdekérvényesítő csaták a döntéshozóknál, visszavonulás, illetve képzés révén. A célok megfogalmazása, a stratégia specifikálása, azaz a különböző eszközök alkalmazási kombinációjának kialakítása során a siker érdekében történő szervezeti és kulturális alkalmazkodás folyamatát kell megvalósítani. A realizálási stratégia három fontos elemet kell, hogy tartalmazzon, biztosítson: - kommunikációs program – a város vezetésének készült stratégia széles szakmai és lakossági rétegekhez szóló üzeneteinek megfogalmazása, eljuttatása a stratégia megismerése, megértése, elfogadása és a vele való azonosulás elérése érdekében. Erre utaltunk a városmarketing stratégiai program „kísérő jellegű” marketing feladatainál. - szervezeti megvalósítás, menedzsment feltételek biztosítása, - pénzügyi, finanszírozási feltételek megteremtése.

5.1. A városfejlesztésért felelős jelenlegi szervezeti rendszer A jelenlegi város-fejlesztési menedzsment rendszerben az önkormányzat alapvetően stratégiai feladatokkal foglalkozik, koordinálja a városfejlesztési stratégiai/szakmai programok elkészítését és javaslatokat készít a Közgyűlés számára a város intézményrendszerének fejlesztésére. Ez utóbbi feladat részeként szervezi az intézmények fejlesztéseinek megvalósítását, a pályázati forrásszerzéstől kezdve a beruházások lebonyolításáig. Az egyes önkormányzati bizottságok lehatárolt feladatai a következők: Városrendezési, Kommunális és Környezetvédelmi Bizottság a.) az önkormányzati közszolgáltatások körében különösen a következő feladatokkal foglalkozik: - a településrendezés, - az épített és természeti környezetvédelem, - a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, - a csatornázás, a köztemető fenntartása,

146

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok - a helyi közutak és közterületek fenntartása, - a helyi tömegközlekedés, a település tisztaság biztosítása, - a helyi energiaszolgáltatás, - egészséges ivóvízellátás, közvilágítás E körben előterjesztéseket és javaslatokat dolgoz ki a Képviselőtestület számára, illetve véleményezi azokat, továbbá ellenőrzi a feladatok végrehajtását: b.) megvitatja és véleményezi az önkormányzat hosszú távú, középtávú és éves fejlesztési javaslatait, ellenőrzi a tervek teljesítését, c.) részt vesz a város általános rendezési terveinek kimunkálásában, d.) folyamatosan ellenőrzi a város általánosa rendezési tervének megvalósítását, e.) közreműködik a városfejlesztési programok, tervek, kommunális és közlekedési koncepciók kidolgozásában, f.) véleményezi mindazon tervelképzeléseket, amelyeket a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályai a bizottság elé terjesztenek, g.) közreműködik önkormányzati rendeletek előkészítésében és ellenőrzi azok végrehajtását, h.) ellenőrzi azon önkormányzati feladatok előkészítését és végrehajtását, amelyek a Polgármesteri Hivatal városrendezési és Kommunális Osztályához tartoznak. Pénzügyi, Ellenőrző, Vagyonvédelmi és Foglalkoztatási Bizottság: a) az önkormányzati közszolgáltatások körében különösen a következő feladatokkal foglalkozik: területfejlesztés b) előzetesen véleményezi, és folyamatosan ellenőrzi a Képviselőtestület hosszú távú, középtávú és éves pénzügyi terveit, c) közreműködik a gazdálkodás szervezésében és a költségvetés kimunkálásában, d) ellenőrzést gyakorol a költségvetési átcsoportosítások felett. e) közreműködik az önkormányzati vállalat, költségvetési intézmények, a szakigazgatásiszervek költségvetési előirányzat és gazdálkodásának ellenőrzésében, f) javaslatot tesz hitelek felvételére, g) felkérés alapján részt vesz pénzügyi-gazdasági ellenőrzésekben, h) ellenőrzi azon önkormányzati feladatok előkészítését és végrehajtását, amelyek a Polgármesteri Hivatal hatáskörébe tartozik, i) megvitatja és véleményezi az önkormányzat hosszú távú, középtávú és éves fejlesztési tervjavaslatait, ellenőrzi azok teljesítését, j) rendszeresen foglalkozik a foglalkoztatás helyzetével, e kör előterjesztéseket, javaslatokat dolgoz ki a Képviselőtestület részére, véleményezi azokat és ellenőrzi Városi Kommunális Gondnokság Az Önkormányzati tulajdonú ingatlanok karbantartás, javítás).

kezelését

végzi

(bérbeadás,

hasznosítás,

Ennek keretében működik a Térségfejlesztési Iroda, amely szakmai feladatokat végez, projekt előkészítést, pályázat készítést, projektmenedzselést. A pénzügyi gazdálkodás a Polgármesteri Hivatalban ún. Kincstári (központosított) formában működik a Pénzügyi osztály keretei között. Ez így van minden most futó projekt esetében is.

147

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok A Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztálya a hatósági feladatok mellett elvégzi a projektek műszaki előkészítését (ha szükséges külső cégek bevonásával, tervezési feladatok, közbeszerzés előkészítése stb), valamint a projektek műszaki ellenőrzését és a kapcsolat tartást a beruházások lebonyolítóival. A szervezet felépítése és működése garancia a fejlesztési projektek fejlesztési célú szemléletű operatív megvalósítására:

Központi igazgatás Pénzügyi, gazdasági csoport Intézményfenntartói csoport Park, köztisztasági és faipari csoport Vállalkozási csoport Építési és karbantartási tevékenység Temetkezési tevékenység Piaci tevékenység Társasházak kezelése Térségfejlesztési Iroda: Irodavezető (egyben az intézmény igazgatóhelyettese is): Térségfejlesztési menedzser Irodai asszisztens:

1 fő 2 fő 1 fő

5.2. Az új városfejlesztési szervezet – Város- és térségfejlesztési Iroda A Regionális Operatív Programok Irányító Hatósága és az ÖTM a város-rehabilitációra kiadott kézikönyvében, illetve pályázati felhívásában a nem megyei jogú városok számára nem írja elő, hogy csak tisztán város-fejlesztéssel foglalkozó társaságot hozzanak létre a város-rehabilitációs fejlesztések megvalósítására. Ugyanakkor a városfejlesztési stratégiai menedzselési, irányítási feladatokat nem önkormányzati bizottságoknak kell ellátniuk, a bizottságok a városfejlesztés, rehabilitáció irányait, prioritásait, stb. határozzák meg, a további irányító, szakmai munkát arra szakosodott városfejlesztő szervezetnek, kell elvégeznie. Mivel Putnok város vezetésének nem szándéka önálló társaság alapítása, a stratégiai menedzselési feladatok végzésére az önkormányzati apparátuson belül található városfejlesztési iroda átszervezésével létrejövő Város- és térségfejlesztési Iroda alkalmassá tehető. A szervezetnek a vagyongazdálkodási és üzemeltetési szemlélet helyett a fejlesztési szemlélettel kell rendelkeznie, mely a rövid távú fiskális szempontok helyett a városrehabilitáció esetén a közép és hosszú távú gondolkodást szorgalmazza, mely értelmében az önkormányzat például az egyes akcióterületek fejlesztési céljának, céljainak rendeli alá az akcióterületen levő ingatlanokat, azok értékesítését, bérbeadását és vásárlását, funkcióval való megtöltését.

148

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok A városfejlesztés szervezeti kerete: Valójában a városfejlesztés feladatait a jelenleg is alapvetően a Térségfejlesztési Iroda végzi. A fent említett fejlesztési, üzemeltetési és vagyongazdálkodási szemlélet elkülönülését és megfelelő rendszerben kezelését kell átgondolni a szervezeten belül, valamint ennek megfelelően meghatározni jogosultságait és kötelezettségeit. A elvárás a fejlesztési szervezettel szemben: • Hatékonyabb, átláthatóbb, piaci szemléletű menedzsment • Önkormányzati költségvetés részbeni tehermentesítése új konstrukciók alkalmazásával, • Forrás és tervezési koordináció, amely által tervezhetővé válnak a rehabilitációs folyamatok és azok finanszírozása • Magántőke bevonásának lehetőségének kialakítása az egyes projektekbe • A fejlesztési és az üzemeltetési-vagyongazdálkodási funkció megkülönböztetése A szervezettel kapcsolatosan felmerülő, pontosítandó kérdések: • Önkormányzati tulajdonosi jogok gyakorlása • Akcióterületi ingatlangazdálkodás szabályozása • A vagyongyarapítás nyereségének fejlesztési célú visszaforgatása, érdekeltségi rendszer felállítása • Akcióterületi fejlesztések szabályozása • A városfejlesztési társaság törzstőkéje, működési forrásainak és a város-rehabilitációs fejlesztési források saját forrás biztosítása • A vagyongazdálkodó és üzemeltető feladatok összehangolása a fejlesztési feladatokkal A Város és Térségfejlesztési Iroda feladatát az alábbiakban foglalhatjuk össze: − általánosan: feladata a városfejlesztési stratégia realizálási folyamatának, a stratégiai programcsomagok, projektek megvalósításának menedzselése, koordinálása, szoros együttműködésben az abban érintett szervezetekkel, intézményekkel, a realizálási tapasztalatok alapján a városfejlesztési stratégia „karbantartásának”, szükség szerinti kiegészítésének kezdeményezése. − részleteiben: = a stratégia realizálását segítő információs, kutató és döntéstámogató rendszer kialakítása és működtetése, ⇒ szükséges kutatások, elemzések végzése/végeztetése, ⇒ folyamatos „figyelő-rendszer” működtetése, ⇒ szakmai adatbázisok létrehozása, fejlesztése, ⇒ döntéstámogató szakértői rendszerek kialakítása, = stratégiai program-menedzserek révén az egyes stratégiai nyalábok realizálásának koordinatív irányítása, ⇒

a stratégiai programcsomag realizálásában érintettek közötti koordináció,

149

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok ⇒ ⇒

további projekt-generálás, részletes megvalósíthatósági vizsgálatok végzése,

= az alprogramok, projektek megvalósítását szervező állandó vagy időszakos operatív szakmai csoportok, teamek létrehozása és munkájának irányítása, ⇒ megvalósíthatósági tanulmányok készítése, készíttetése, ⇒ regionális, országos és európai uniós nemzetközi pályázatok készítése, ⇒ a projektek, programok megvalósítására vonatkozó közgyűlési döntések koordinatív előkészítése, ⇒ a projektek realizálásában az önkormányzat, s intézményei részvételének koordinálása, nyomon követése, = operatív munkakapcsolat tartása regionális, országos és európai uniós területfejlesztési hatóságokkal, ügynökségekkel, a partner-városok és szakmai partner-intézmények szervezeteivel, = a városfejlesztési stratégiához és realizálásához kapcsolódó kommunikációs, városmarketingi operatív feladatok szervezése, koordinálása, = a városfejlesztési stratégia monitoring rendszerének kialakítása működtetése, = rendszeres tájékoztatás, beszámolás a város vezetése, közgyűlése és a város közvéleménye felé. A vázolt feladatok sokrétűek, mégis az a véleményünk, hogy nincs szükség nagy szervezet létrehozására. A Város és Térségfejlesztési Iroda jelentős részben felállítható a Városházán jelenleg is városfejlesztési területen, kapcsolódó szakmai részterületen tevékenykedő munkatársakból, meglévő szervezeti, intézményei tevékenysége alapján. Nincs szükség kényszerűen arra, hogy az „alap-funkciókon” túl, minden résztevékenységért felelős munkatárs a szervezet állandó tagja legyen. Célszerű alkalmazni a program és projekt-teamek esetében például az állandó szervezeti helyről történő időleges, a projekt idejére a szervezetből történő kiemelésnek, a külső szakértők megbízásának gyakorlatát, azaz nem egy merev, hanem egy rugalmas feladatorientált szervezet, szervezeti működés kialakítása kívánatos. A személyi összetételre vonatkozó kiinduló javaslat a következő: - vezetője: - munkatársak:

150


5.3. A programok, beavatkozások eredményeinek – gazdasági, társadalmi és környezeti - fenntarthatósága és monitoringja Az előző fejezetekben a stratégia célszerűségét, indokoltságát, megvalósíthatóságát igyekeztünk bizonyítani a helyzetelemzésből levezetett erőforrások, kompetenciák alapján meghatározott célok, prioritások és stratégiai programok összehangolásával. A stratégia szakmai, logikai indokoltságát, megvalósíthatóságát a már megfogalmazott projektelképzelések, konkrét beruházási szándékok igazolják. A megvalósíthatóság mellett felvetődik a stratégia programjainak, beavatkozásainak a fenntarthatósági kritériumoknak történő megfeleltsége. A fenntarthatóság elvét minden egyes programnak, projektnek érvényesítenie kell, a tervezési, előkészítési dokumentumok részletesen tartalmazzák majd. A stratégia egészének fenntarthatóságát az alábbiak szerint kívánjuk biztosítani. A fenntarthatóságot mind gazdasági, mind társadalmi, mind pedig környezeti vonatkozásban, szempontból érvényesíteni kell, mely jelentse - az emberek életminőségének javítását, - a figyelmet és gondoskodást a különböző életközösségekről, - az emberek magatartásának megváltoztatását, - a közösségek saját környezetükről való gondoskodásának lehetővé tételét, - az integrált fejlődés és a természetvédelem kereteinek biztosítását. A korlátai: -

fenntarthatóság érvényesítése azt is jelenti, hogy betartásra kerülnek a teherbírás Fizikai teherbíró képesség Ökológiai teherbíró képesség Gazdasági teherbíró képesség Társadalmi teherbíró képesség Pszichológiai teherbíró képesség vonatkozásában egyaránt.

A stratégia gazdasági fenntarthatósága alapvető sikerkritérium, hiszen nem másról van szó, minthogy a felhasználandó belső és külső erőforrásokkal sikerül elérni a gazdasági jellegű célokat, benne - a lakosság jólétét, az életminőség javítását, - a térségi és az egyes vállalkozások szintjén értelmezett versenyképességet, - a jövedelmi, foglalkoztatottsági és strukturális változásokat. A gazdasági értelemben vett fenntarthatóság esetünkben azt jelenti, hogy sikerül a város és térsége gazdaságát olyan szerves pályára állítani, melyben a gazdaság szereplőinek együttműködése, érdekeltsége, piaci magatartása, konkrét üzleti döntései képessé teszik őket a gazdasági, piaci kihívásokhoz történő alkalmazkodásra, azaz versenyképességük folyamatos megújítására.

151

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok A gazdasági fenntarthatóságot a városfejlesztési-stratégia közösségi és egyéni, vállalkozói projektjei egyaránt alá kell, hogy támasszák. A fenntarthatóságot biztosító legfontosabb intézkedések, projektek: - a gazdaság fejlesztésének szabályozási, ösztönzési keretek kialakítása, - a különböző szolgáltatásokat nyújtó intézmény- és szervezetrendszer kiépítése, - a gazdaság szereplői, a vállalkozások és a civil szféra, a közösségi szervezetek – közötti kooperáció biztosítása, - az együttműködések révén a gazdaság szereplői közötti hosszú távú, tartós kapcsolatok kialakulásának segítése, - az egyes projektek, beruházások közvetlenül vizsgált fenntarthatósága, működőképességének, hosszabb távon történő eredményességének biztosítása. A társadalmi fenntarthatóság esetünkben nem mást jelent, mint a stratégia céljaival, törekvéseivel való széleskörű, s hosszú időn át megmaradó társadalmi azonosulást, elfogadottságot, cselekvési készséget. Ennek érdekében a stratégiát és programjait meg kell ismertetni, meg kell értetni, el kell fogadtatni, el kell érnünk a vele való azonosulást, s az érte történő aktív cselekvést, hiszen a stratégia társadalmi hatásaiban jelentős változást eredményezhet majd. Új tudás, új kultúra, – a mindennapokat megváltoztató beavatkozások, fejlesztések, mechanizmusok révén – új értékek jönnek létre, melyek változtatásra késztetik a várost, a térséget. A társadalmi fenntarthatóság érdekében a stratégia megvalósítását nyitottá, demokratikussá, a különböző érdekeket figyelembe vevően kell kialakítani. A stratégia menedzsmentje tudatos és hatékony marketing, s kommunikációs tevékenységet kell, hogy folytasson, annak érdekében, hogy a stratégia „társadalmasítása” megtörténjen. A stratégia realizálása, projektjei közvetlenül is igénylik az elfogadottságot, támogatottságot, hiszen például egy-egy beruházás hatása jelentős lakossági rétegeket, szakmai és civil közösségeket érinthet. A társadalmi fenntarthatóság érdekében minden projektnek fel kell tárnia, s kezelnie kell mindazon tényezőket, érdekeket, szükséges cselekvéseket, mely e vonatkozásban is biztosítják a megvalósíthatóságukat, tartós működésüket. A stratégiai, illetve a tervezett beavatkozások környezeti fenntarthatósága a jelenlegi helyzetben (leegyszerűsítve: ipari és környezeti örökség), illetve az elképzelés rendszerben gyökerezik. A gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság az azt meghatározó folyamatok, mechanizmusok, kritériumok folyamatosan nyomon követését kívánja, ennek érdekében a stratégia menedzsmentje minden évben a beszámolója keretében ún. fenntarthatósági jelentést is készít.

152

Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok A PROGRAMOK, PROJEKTEK ÉRTÉKELÉSE, INDIKÁTORAI ÉS MONITORINGJA A program megvalósíthatóságát befolyásoló, eredményességét mérő folyamatos értékelésre ki kell építeni a monitoring mechanizmusokat. Ez egyrészt a városfejlesztési stratégia programjaiba későbbiekben bekerülő projektek szűrését, előzetes szakmai értékelését, másrészt a megvalósítás eredményeinek, a kitűzött célok elérésének mérését kell, hogy megvalósítsa. Az IVS-menedzsment keretében felállításra kerül egy monitoring bizottság, melynek feladata: - a célkitűzések megvalósítása terén tett előmenetel rendszeres felmérése, - a megvalósítás eredményeinek áttekintése, különös tekintettel az egyes programok, kulcsprojektek kapcsán kitűzött célok elérésére, - az éves és végső megvalósítási jelentések áttekintése, - javaslattétel a programok projektjei, az egyes programjai módosítására, kiegészítésére a monitoring vizsgálatok, mérések, kutatások alapján. A stratégia és ezen belül a kulcsprogramok, konkrét projektek eredményességének értékelésére a programok indikátoraira épülő mutatók kialakítását, s nyomon követését tervezzük.

153


6. Partnerség A partnerségi egyeztetések részeként strukturált kérdőíves megkérdezést szerveztünk a város lakossága és vállalkozások és civil csoportok körében Putnok város jövőképére, erősségei, gyengeségeire, fejlesztési elképzelésire, építő javaslatokra vonatkozóan. A megkérdezés eredményei, részletes dokumentációja a mellékletben találhatók. A társadalmasítási folyamat részeként lakossági és vállalkozói fórumot tartottunk, ahol ismertetésre kerültek az előzetes elképzelések, és a hozzászólások során megismert fejlesztési javaslatokat, véleményeket beépítettük a stratégiába. A lakossági fórumot követően a főbb fejlesztési keretek a város honlapjára felkerültek és a nyilvánosság észrevételeit ezt követően is megtehette. Civil és szakmai szervezetekkel, több alkalommal (szinte folyamatosan) konzultáltunk szakmai interjúk keretében és napi kapcsolatban. Az anti-szegregációs terv készítése során a szakértők és az érintett társadalmi csoportok bevonása és megkeresése is megtörtént, a kritikus helyszínek, városrészek bejárása és vizsgálata az anti-szegregációs szakértő bevonásával is megvalósult. A társadalmasítás, partnerség részleteit, részletes dokumentációját a mellékletben csatoltuk.

154


Mellékletek Partnerség dokumentumai Lakossági fórum jegyzőkönyve Vállalkozói fórum jegyzőkönyve + jelenléti ív Antiszegregációs szakértői megbeszélése jelenléti íve + jegyzőkönyve Időtábla az érintett csoportokkal, személyekkel történt egyeztetésekről, megbeszélésekről Prezentációs, nyilvánosság biztosítását szolgálóanyagok Lakossági, Vállalkozói fórum prezentációja Menedzsment szervezetre, személyekre vonatkozó referenciák Jeddi József önéletrajza referenciákkal Muszka András önéletrajza referenciákkal

155

Integrált Városfejlesztési Stratégia PUTNOK május

Recommend Documents