Putnok idegenforgalmi nevezetességeinek megjelenítése webes térinformatikai eszközökkel

Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet

Putnok idegenforgalmi nevezetességeinek megjelenítése webes térinformatikai eszközökkel

Szakdolgozat Készítette: Szabó Gál Tamás Konzulens: Dr. Hegedűs András

Miskolc, 2014. május 8.


Putnok idegenforgalmi nevezetességeinek megjelenítése webes térinformatikai eszközökkel Szabó Gál Tamás

1. Tartalomjegyzék 1. Tartalomjegyzék ................................................................................................................................ 2 2. Összefoglaló ...................................................................................................................................... 4 3. Summary ........................................................................................................................................... 5 4. Bevezetés ........................................................................................................................................... 6 4.1. Célkitűzés .................................................................................................................................... 6 4.2. Szakirodalmi előzmények .......................................................................................................... 7 4.3. Kutatási módszerek .................................................................................................................... 7 5. Putnok természetföldrajza .............................................................................................................. 8 5.1. Határai, elhelyezkedése .............................................................................................................. 8 5.2. Éghajlata ..................................................................................................................................... 9 5.3. Felszíni vizek ............................................................................................................................... 9 5.4. Földtan, felszínalaktan ............................................................................................................. 10 6. A település története ....................................................................................................................... 11 6.1. A Serényiek előtt....................................................................................................................... 11 6.2. A város fejlődése a Serényiek idejében ................................................................................... 13 7. Település- és társadalomszerkezet ................................................................................................ 16 8. Turizmus, saját tapasztalatok, megfigyelések ............................................................................. 18 8.1. Kulturális turizmus ................................................................................................................ 18 8.2. Saját tapasztalatok, megfigyelések ........................................................................................ 18 9. Kulturális idegenforgalmi nevezetességek ................................................................................... 20 9.1. Serényi kastély ........................................................................................................................ 20 9.2. Serényi kripta.......................................................................................................................... 22 9.3. Serényi Béla Mezőgazdasági Szakközépiskola épületei ...................................................... 22 9.4. Serényi Béla szobor ................................................................................................................ 23 9.5. Kónya István művésztanár szobrai ....................................................................................... 24 9.6. Római katolikus és református templom .............................................................................. 26 9.7. Világháborús emlékművek .................................................................................................... 27 9.8. Bányászati emlékek ................................................................................................................ 27 9.9. Tóth Ede szülőháza................................................................................................................. 28 9.10. Múzeum és galéria .................................................................................................................. 29 10. A kulturális idegenforgalmi vonzótényezők megjelenítése térképen ......................................... 30 10.1. A Google Earth ....................................................................................................................... 30 10.2. A Google Earth program kezelőfelülete, funkciói ............................................................... 34 10.3. Idegenforgalmi látványosságok térképre helyezése ............................................................. 35

2

Miskolci Egyetem Putnok idegenforgalmi nevezetességeinek Műszaki Földtudományi Kar megjelenítése webes térinformatikai eszközökkel Földrajz Intézet Szabó Gál Tamás 11. Reklám, mobilkód .......................................................................................................................... 39 12. Összegzés ......................................................................................................................................... 40 13. Irodalomjegyzék ............................................................................................................................. 42 13.1. Internetes források ................................................................................................................. 44 14. Melléklet .......................................................................................................................................... 45

3



2. Összefoglaló Szakdolgozatom célja, példát mutatni, miként lehetne egy nehéz helyzetben lévő településnek elindulni a turizmus fejlesztése felé, egy, a város kultúrtörténeti értékeit tartalmazó digitális térkép segítségével. Bemutatni a térkép ingyenesen elérhető szoftverekkel való elkészítésének és internetes megjelentetésének a lehetőségét. A dolgozat elején összefoglalom Putnok természetföldrajzi jellemzőt. Ezen belül a település elhelyezkedését, éghajlati viszonyait, felszíni vizeit, morfológiáját, földtani felépítését. Ezt követően leírom a település történetét, a Serényi család városban betöltött szerepét illetve tetteinek, intézkedéseinek fontosabb pontjait. Bemutatom szerkezetének időbeli változását a katonai felmérések által készült térképeken. Két népszámlálás adatait tartalmazó korfa segítségével képet adok a társadalmi szerkezet időbeni változásáról, jelenlegi és jövőbeni problémáiról. Ezt követően számba veszem a település turisztikai szempontból fontos kulturális értékeit kezdve a történelmi majd új szobraival, épületeivel. Továbbá bemutatásra kerülnek templomai, múzeumai, illetve kultúrtörténeti és történelmi szempontból érdekes épületei. A dolgozat második felében leírom a Google Earth nevű program működését, főbb funkcióit. Ezután elkészítem a fent említett értékeket tartalmazó digitális térképet, illetve részletesen leírom az elkészítés menetét. Bemutatok egy olyan lehetőséget, amellyel az elkészült térképet közzé lehet tenni az interneten, valamint annak reklámozására is mutatok példát. Végül összegzem az elért eredményeket, a dolgozat elkészítése alatt szerzett tapasztalatokat.

4



3. Summary

My thesis aims to set an example, how to start the development of tourism with a digital map showing cultural values of a poor town. I would like to show how we can make this map, and how we can publicize it on the web. I start my thesis with the geography of Putnok, including its location, climate, waters, morphology and geology. I will write about the history of the town, and the role of the Serényi family. I am going to introduce the changes in the structure of the town with the map of military Survey. With two graph of age and sex composition, I will show the changes in the social structure. After these I will collect the cultural values of the town, containing sculptures, buildings, museums and galleries. In the second part of my thesis I make a map with these cultural values with the function of the Google Earth. I am going to write about the method of making the map. I demonstrate with an example how we can publicize this map on the Internet, and what kind of solutions we need to promote it. Finally I am going to summarize my thesis with the achieved targets and gained experiences.

5



4. Bevezetés "Tűnődve nézek a tájon végig-végig; Távol halmok és hegyek láncolatja kéklik S innen rajta, zölden, A szép Sajó völgye nyájas nyílt arcával Tárul ki előttem." Tompa Mihály: Tornácon

A mintaterület, Putnok egy mára mindössze 7000 fő körüli lakossal rendelkező település a Sajó völgyében, a 26. számú főút mentén, félúton Ózd és Miskolc között. Sok hozzá hasonló határ menti településsel együtt a bánya bezárását követően igen nehéz helyzetbe került, a munkanélküliség a rendszerváltozás óta folyamatosan nő, míg az életszínvonal csökken. Ezen települések szinte egyetlen fejlődési lehetősége – amíg egy nagyobb vállalat nem veti meg a lábát a településen – a turizmusban rejlik. Ahhoz hogy egy település tudjon építeni természeti illetve kulturális értékeire és ebből jól működő turizmust tudjon „beindítani”, szükség van a település és a turisztikai vonzó tényezők bemutatására, illetve annak minél szélesebb fórumon történő hirdetésére.

4.1. Célkitűzés Szakdolgozatomban szeretnék példát állítani, azzal, hogy leírom egy elöregedő, volt bányaváros kulturális értékeit. Majd e látványosságokat interaktív térképen, honlapba illesztve mutatom be. Ez a módszer a kor egyik leginkább használt és hasznos módja a turizmus fejlesztésének, és a turisztikai vonzó tényezők nagyközönség elé tárásának. Alkalmas lehet egy település turizmusának beindításához.

6



4.2. Szakirodalmi előzmények A bemutatott területről megfelelő mennyiségű forrást találtam. Legnagyobb segítségemre a Bodnár Mónika által szerkesztett Putnok monográfiája volt, melyben teljes körű természetföldrajzi leírás található, valamint szerepel benne a település átfogó története, társadalmi szerkezete. Utóbbi azonban kissé elavultnak tekinthető, mivel a monográfia 2001ben jelent meg. Továbbá felhasználtam régebbi, néprajzi szemléletű kiadványokat, könyveket, jórészt saját magam által vásárolt könyvekből. Nagy segítségemre voltak a munkámban korábbi, más egyetemeken készült szakdolgozatok, PhD. értekezések, melyek szintén az általam vizsgált területtel foglalkoznak. Jelenlegi kor és nem szerinti összetétel meghatározásához a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira támaszkodtam. Nagy segítségemre volt a térkép elkészítésénél a Google Earth súgó menüjének mind magyar mind angol nyelvű dokumentációja, illetve a web-szerkesztéssel foglalkozó szakfórumok leírása. Putnok idegenforgalmával foglalkozó szakirodalmat nem találtam.

4.3. Kutatási módszerek A szakdolgozat elkészítését a szakirodalom összegyűjtésével és rendszerezésével kezdtem. Ezután összegyűjtöttem a helyi kulturális értékeket, ebben régebbi kiadványok, illetve idősebb lakosok elbeszélései voltak segítségemre. A természetföldrajzi leírásban szereplő térképeket ArcGIS 10.1 programmal készítettem, amelyhez az alaptérképeket a Google Maps-ről mentettem, illetve georeferáltam. A korfák elkészítéséhez Microsoft Office Excel programjának diagramkészítőjét használtam és képszerkesztő programmal tettem szemléletesebbé. Felhasználtam ingyenesen elérhető SRTM domborzatmodellt is. A földrajzi leírás és a kulturális értékek számbavétele után készítettem el a térképet, illetve a weboldalt. Az ehhez írott jegyzeteket felhasználva írtam le az elkészítés menetét. A kulturális értékek összegyűjtéséhez, saját tapasztalatokra, megfigyelésekre illetve múzeumi dolgozók

elbeszélésére

hagyatkoztam.

Képeket

saját

magam

készítettem

digitális

fényképezőgéppel, illetve számítógépes képszerkesztő programmal dolgoztam fel őket, a vizuális élmény növelésének érdekében.

7



5. Putnok természetföldrajza 5.1. Határai, elhelyezkedése Putnok, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, a Sajó völgyében (1. térkép). Miskolctól 40 km-re (26-os főút), Ózdtól 20 km távolságra van közúton. 2014-től a Putnokijárás központja. Az akadémiai természetföldrajzi tájbeosztás szerint a Sajó-völgy és Putnokidombság kistáj területén helyezkedik el (Marosi – Somogyi 1990, Mezősi G. 1998). Teljes területe 2830 hektár, ebből belterülete, mindössze 383 hektár (Tiner L. 1998). Hevesi A. (2001) tájbeosztása szerint Putnok a Mátraerdő része, azon belül a Gömörimedence és a Putnoki-dombság határán fekszik, előbbit délről az Ózd-Pétervásárai-dombság, délnyugatról a Medves-vidék, északnyugatról pedig a Nógrádi-medence határolja, míg utóbbit délről a Borsodi-völgymedence öleli körbe, észak-kelet felől pedig a Gömör-Tornai-karszttal határos.

1. térkép Putnok domborzata és közigazgatási határa, forrás: Google Maps;

8



5.2. Éghajlata Éghajlati viszonyait legjobban a „kistájkataszter” írja le, mely szerint mérsékelten hűvösmérsékelten száraz (Marosi S. – Somogyi S. 1990), de mivel Putnok északi-északkeletei részére esik az országnak, így inkább a mérsékelten nedves éghajlat típust közelíti meg (Boldogh S. 2001). Az évi napsütéses órák száma 1850 körül van, amiből a téli időszakban a köd miatt alig haladja meg a 150 órát (Boldogh S. 2001). Az évi középhőmérséklet átlagosan 9,0 °C. Leghidegebb hónap a -4,3 °C havi középhőmérsékletű január, míg legmelegebb a július, melynek átlagos havi középhőmérséklete 20,1 °C (Boldogh S. 2001). A helyi meteorológia állomás adatai szerint az évi átlagos csapadékmennyiség 563 mm. A tél végi, tavasz eleji néhány hét tekinthető a település legszárazabb időszakának, megeshet, hogy ekkor a lehullott csapadék mennyisége nem éri el a 7 mm-t, 1953-ban pedig egyáltalán nem esett ezekben a hetekben. A hótakarós napok száma évi átlag 40-45, az átlagos hóvastagság, pedig a sokévi adatok alapján 20 cm körüli. Sajnálatos módon az időjárás jelentésekben nem kiváló klímájával szerepel a település, hanem légszennyezettségi adataival, ugyanis az utóbbi időkben – főleg a téli időszakban – gyakran lépi túl a szállópor-koncentráció a megengedett határértéket, gyakran többszörösével. Ez az állapot feltételezhetően a Sajó-völgy zártsága és a telente gyakori fordított (inverz) légállapot miatt alakul így (Boldogh S. 2001). Az átlagos szélsebesség 2 m/s fölött van kevéssel, a leggyakoribb szélirányok az ÉNy-i és a DK-i (Marosi S.-Somogyi S. 1990).

5.3. Felszíni vizek A település legjelentősebb vízfolyása a Sajó, ami alapjában határozta meg a város fejlődését. Balogh Béla könyvében alapos leírás található, miszerint a XIX. századig kiterjedt mocsárvilág volt a folyóvölgyben. Ezek emlékét – a lecsapolásoknak köszönhetően – már csak néhány vízlevezető csatorna őrzi (Boldogh S. 2001). Serényi László 1846-ban a Sajó mellé épült malom védelmének érdekében malomcsatornát ásatott, ami a későbbi lecsapolásoknál is fontos szerepet játszott (Ábrahám et al. 1951).

9



A folyó putnoki szakaszán, az 1926-os nagy árvizet követően, mintegy 17 km hosszúságban árvízvédelmi töltést emeltek, ami védelmet biztosított a Hét – Putnok – Dubicsány vonalon. Ezt követően több alkalommal is fejlesztették az árvízvédelmi rendszert, így a legnagyobb kanyarulatokat lefűzték (Laczay I. 1972). A Sajó vízjárása szélsőségesnek mondható, hiszen a szárazabb hónapokban szinte teljesen kiszáradhat, ugyanakkor a legcsapadékosabb időszakban többször is kiléphet medréből. Vízminőségével kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy a különböző határon inneni és túli ipari tevékenységnek köszönhetően jelentős mértékben szennyezetté vált, olyannyira, hogy az 1960as évek elejére a folyó élővilága szinte teljesen kipusztult, illetve hazánk egyik legszennyezettebb folyójává vált. Miután az ipari tevékenység a határ mindkét oldalán visszaesett, 1991-től látványos javulásnak indult a vízminőség és több mint 30 szervetlen és szerves mikroszennyező értéke alapján I-II. osztály között változik. A fekáliás eredetű szennyezésnek köszönhetően, a folyó vízminősége még mindig nem a legmegfelelőbb, bár javulása folyamatosnak tekinthető (Boldogh S. 2001). A másik vízfolyás, melyet a településsel kapcsolatban meg kell említeni, az a Szörnyűvölgyi-patak, melynek vízgyűjtő területe 1700 hektár, ebből a város közigazgatási területére megközelítőleg 1000 hektár esik. Teljes mértékben időszakos vízfolyásról van szó, a korábbi irodalmak is említik, hogy az év jelentős részében kiszárad, mindössze hóolvadáskor, illetve a csapadékos időszakok után szállít jelentős vízmennyiséget. Ennek némileg ellentmond, az a tény, hogy az első katonai felmérés térképe szerint a patak erejét egy malom meghajtására használták (Boldogh S. 2001).

5.4. Földtan, felszínalaktan A Putnoki-dombság az Upponyi-hegység óidei hegységrögei és a (nagyrészt) középidei kőzetekből felépülő Aggtelek-Rudabányai-hegység között található. Legalacsonyabb pontja 144 méter tengerszint feletti magasságban helyezkedik el a Sajó közelében, míg legmagasabb pontja a Róna, amely 441,2 méter magasra nyúlik a tenger szintje fölé (Boldogh S. 2001). Felszínének 2/3-át pliocén agyagos, homokos üledékek, illetve pleisztocén vályog borítja. A nyugati, délnyugati részen oligocén márga, délebbre nem számottevő mennyiségű miocén vulkáni andezittufa és elszórtan lösz-szerű üledék figyelhető meg. Déli részén nagy mennyiségű barnakőszén található, bár ennek bányászatával 2000. szeptember 22-én felhagytak (Peregi Zs. 1986, Gondár K 1989). Putnok és Szuhakálló közötti andezittufa és agglomerátum vulkáni

10



tevékenységre utal. Több helyen fedezhető fel szarmata-pannóniai kvarc és csillámpala, melyek keletkezése nem tisztázott (Mezősi G. 1984). Domborzati adottságai alapján nyugati irányban nyitott fiatal, hegységközi eróziósderáziós medence-dombság, ami szervesen kapcsolódik a Rimaszombati-medencéhez. Felszínének alakulására hat a körülvevő tönkösödött alacsony középhegységi gyűrű (Mezősi G. 1984). Domborzatának formálódását a harmad- és negyedidőszaki belső erők aktiválta folyamatok indították (Dobány Z. 2004). A települést érintő másik kistáj a Sajó-völgy, ami a Putnoki-dombságot délről határolja. Ez egy szerkezeti árokban kialakult aszimmetrikus, teraszos folyóvölgy, ami jórészt 123 és 260 tengerszint feletti magasság közötti, közepes magasságú tagolt síkság és ártér. A felszín alatt harmadidőszaki homok, homokkő, márga és barnaszéntelepes lajtamészkő, míg felszínén folyóvízi kavics, homok, lösz, teraszkavics löszderivátum, illetve glaciális eredetű vályog található (Mezősi G. 1985, Marosi S. - Somogyi S. 1990). 6. A település története Ahhoz, hogy megértsük a város jelenlegi szerkezetét, infrastruktúráját, elengedhetetlen, hogy néhány mondatban szóljunk a település történetéről. Mivel a szakdolgozat, főleg a város kulturális értékeivel, mint turista vonzó elemeivel foglalkozik, így azokról nem a történeti áttekintésében, hanem külön részben foglalkozok részletesebben. Mivel a településért, annak fejlődéséért és mai kiépítettségéért egyértelműen a Serényi család tett a legtöbbet, így célszerű a település történetét két részre bontva bemutatni.

6.1. A Serényiek előtt Nem egyértelmű a település létrejöttének ideje és funkciója sem. Egyes feltételezések szerint már a neolit korban lakott volt, ám ennek tényszerűsítéséhez nem áll rendelkezésre elegendő, illetve döntő bizonyíték. Létezésre való utalások több helyen is fellelhetők, ám Anonymus Gesta Hungarorumjában nem szerepel a neve (Répási I. 1983). Ennek hiányában a település létrejöttét 1283-ra datáljuk, mivel hivatalos okiratban ekkor említik először Putnok nevét, amikor az a Rátót nembeli Leusták két fiáé Istváné és Olivéré lett (Bodnár T. 2001). A település nevét egyébként minden bizonnyal a Putnoky-családról kapta. Maga a putnok szó szláv eredetű. Erről az időről nem tudunk épített értékeiről, így fejlettségéről sem beszélhetünk egészen addig, amíg 1412-ben a Putnokyak meg nem erősítették kastélyukat, ezzel lerakva a Putnoki vár, pontosabban várkastély alapjait (Répási I. 1983). Ennek szükségességét az adta,

11



hogy szembekerültek más vármegyei urakkal úgy, mint a Kazai Kakasokkal, Serkey, Hamvay és Perényi családokkal (Répási I. 1983). A település és a vár történetét ezek után folyamatos belviszály jellemezte a Serényi család megjelenéséig (Bodnár T. 2001). A vár (1. ábra) jelentőségét mutatja, hogy a prédikátorok és jómódú kisnemesek titkos helyéül szolgált, valamint a Hegyaljai zendülés illetve az azt követő felkelés idején fontos katonai támaszként volt használatos (Faggyas I. 1992). A vár a törökkel vívott időkben fontos hadiút mentén volt, valamint katonai szempontból is kiemelkedő szerepet

1. ábra Lucas Georg Sicha metszete a putnoki várkastélyról 1667 játszott. Katonái sikerrel vehették fel a harcot a törökök ellen (Bodnár T. 2001). Ezen adatokból arra következtethetünk, hogy a település népességének javarészét katonák és családjaik alkották. Közvetlenül a Serényi családnak a településre kerülését megelőző időkben az Orlay család bírta az uradalmat. A város történelmét ekkor a Wesselényi-féle összeesküvés határozta meg. 1672 őszén Enyickinél a vár védői visszaverték Spankau császári tábornok csapatait. Orlay Miklós III. üdvözölte a felkelőket és megnyitotta a bujdosóknak Putnok várának kapuit, majd hitét elhagyva kálvinista lett. A nagy erőkkel érkező Spankau támadásának hírére kiürítette a várat (Répási I. 1983. 1678-ban Thököly Imre mellett ragad fegyvert, majd visszaszerzi Putnokot, amit 1685-ig tud megtartani. Ettől kezdve a vár, börtönként szolgál. 1704-ben orvgyilkosok ölik meg, az utolsó Orlay báró is eltűnik Putnokról (Faggyas I. 1992). 12



6.2. A város fejlődése a Serényiek idejében A város jelenlegi fejlettségéhez nagyban hozzájárult a Serényi család, így tevékenységük megérdemli, hogy részletesebben foglalkozzam velük, már csak azért is, mert a ma is fontos turisztikai vonzó tényezők nagy részét nekik, vagy az ő munkásságuknak köszönhetjük. Közben az I., II., III., illetve IV. katonai felmérés során készült térképeken (2, 3, 4, és 5. térkép) jól kirajzolódik a város utcáinak szerkezete és a település növekedésének mértéke ebben az időszakban.

2. térkép Az I. katonai felmérés térképe (1763 – 1787)

3. térkép A II. katonai felmérés térképe (1806 – 1869)

4. térkép A III. katonai felmérés térképe (1872 – 1884)

5. térkép A IV. katonai felmérés térképe (1896 – 1914)

13



Orlay Miklós nővérét, gróf Serényi András vette feleségül, ezzel örökölte a putnoki uradalmat. Fontos megemlítenünk Serényi Károly nevét, aki Bécs védelmében töltött be kiemelkedő katonai szerepet, ezzel hozzájárulva, hogy Putnok és a környéki birtokok teljes egészében a Serényiek kezére kerüljön (Bodnár M. 2001). Putnok történetében első fontos Serényi, András és Orlay Borbála házasságából született Serényi Farkas. 1710 után kezdte meg a térség betelepítését, miután a XVII. század végére a török harcoknak köszönhetően, valamint a gyakori járványok miatt Putnok és térsége teljesen elnéptelenedett. Itt érvényesül a korábban említett Serényi Károly érdeme a teljes uradalom visszaszerzésében, mivel Farkas Máléba (ma Serényfalva) Trencsény megyei birtokairól, valamint Csicsmányból hozatott szlovákokat, míg Putnokra főként morva uradalmukból telepített iparosokat és kézműveseket. Ezen betelepítések 1759 körül érnek véget. Vagyonuk Erzsébet nevű lányukon keresztül öröklődik tovább, akit harmad unokatestvére, Serényi Amand vesz feleségül. Velük kapcsolatban nem tudunk jelentősebb újításokról, vagy városfejlesztő tevékenységről (Bodnár M. 2001). Selmecbányai vonatkozása miatt fontos megemlítenünk a Serényi család egyik legkiemelkedőbb alakját, Amand és Erzsébet József nevű fiának második gyermekét, Nepomuki Jánost (1776 – 1854). Érdemei közt szerepel, hogy császári és királyi kamarás, az erdőügyek felügyelője, erdőtanácsos valamint a Szent István Rend lovagja volt. I. Ferenc császár elismerésül Selmecbánya és környéke fő erdőfelügyelőjévé, kerületi erdő- és hegybírájává nevezte ki. 1834-es lemondása után is bányászati és törvényalkotási szakértő maradt, valamint a magyar felsőház törvénykódexnek „Juris matallici hungarici” megalkotásában is részt vett. 1811-ben múzeumából 2000 db-os ásványgyűjteményt adományozott a brünni múzeumnak. Sógora, gróf Teleki Sámuel ösztönzésére a rokkantak segítségére alapítványt hozott létre, illetve hozzájárult a luhacsovicei gyógyfürdő modernizálásához. (Bodnár M. 2001). Legidősebb gyermeke Serényi Alajos (1812 – 1893). Bölcsészetet és jogot tanult, majd mezőgazdász és erdészeti szakértő volt. Putnokot csak rövid ideig igazgatta. Ennek oka, hogy egyfajta „gyakorlóhely”-ként szolgált a putnoki uradalom ezekben az időkben. Ez azt jelentette, hogy az ifjú grófok itt lesték el az igazgatás és városvezetés fortélyait, majd tovább álltak arra a helyre, ahol véglegesen letelepedni kívántak. Esetünkben Alajos munkássága mégis fontos, mivel ő volt az, aki 1834-ben, az akkor még meglévő vár romjaiból kastélyt építtetett Putnokon. Ezek után gondolhatnánk, hogy itt szándékozott letelepedni, ám az építkezés befejeztével lomnici birtokuk ura lett és itt is halt meg. (Bodnár M. 2001).

14



1845-ben Alajos bátyja, László érkezett az uradalomba. Ekkor már 10 éve császári és királyi kamarás, a főrendiház tagja és helytartósági titkár Budán. Egyik alapítója a Képzőművészeti társulatnak. László Putnokot választotta lakhelyéül, itt is alapított családot feleségével Littitzi Bubna Ludmillával. A város történetében az egyik legjelentősebb vezetője, az ő idején kezdett Putnok felvirágozni, kiépülni, és kedvező vásárhelyéül szolgálni a térségnek. Letelepülésének bizonyítéka, hogy Ybl Miklóssal kriptát terveztetett és építtetett a putnoki temetőben. Városfejlesztő tevékenységét 1871-ben kezdi igazán, amikor megalapítja a Műmalom Társulatot és a Népbankot. 1874-ben létrehozza a Tűzoltó Egyesületet, 1881-ben a Méhész Társulatot és a Kisdedóvót. 1883-ban Műkedvelő társaságot hoz létre, valamint 1860ban a kastélyt is átépítteti. Meg kell említenünk, hogy a fent felsorolt városfejlesztő tevékenységet saját pénzén végezte, valamint az ezekért kapott jutalmakat ösztöndíjak formájában az itt dolgozók közt osztotta szét. 1893-ban hunyt el. (Bodnár M. 2001). Lászlót fia, Béla követte, aki még apjánál is több, nagyobb jelentőségű értékkel látta el a várost, mindezt úgy, hogy mellette az ország jobbá tételéért, fejlesztéséért is fáradozott. Ennek kitűnő bizonyítéka, hogy 4 kormányzati ciklusban is miniszterként dolgozott, igaz nem mindig ugyanazt a tárcát vezetve. Közigazgatási kérdésekkel tudományosan is foglalkozott, nem csupán úri passzióból politizált, mint sokan akkoriban. Putnokon apjáénál is szélesebb körben tevékenykedett. Felvirágoztatta a mezőgazdasági kultúrát, ezen belül a szőlészetet. Szőlőből a direkt termő fajták mellett gomba rezisztens fajtákat telepített, nemesített oltványos telepén. Bevezette a Norfolki négyesforgót a mezőgazdaság modernizálása érdekében. Svájcból és Hollandiából tenyészállatokat importált a jobb tejhozam érdekében. A majorsági méntelepen igás és katonai célú lovakat neveltek. A keleméri és putnoki zsellérségnek saját pénzen legelőt vásárolt. A magasabb szintű mezőgazdasági kultúra terjesztése érdekében megalapította a Kertgazdasági Iskolát, amiből később alakult meg a gazdasszonyképző. Tevékenységei közt szerepelt még a járdaépítés, villanyvilágítás bevezetése, állami iskola, kórház, vágóhíd építése, a Forrás-patak szabályozása, Halastó és az ezt tápláló Pálmaforrás kiépítése, a főutca kikövezése, utak fásítása, valamint a Putnok – Szilvásvárad vasútvonal kiépítésének megkezdése. Ezen felül évente ezreket költött családok segítésére, gyermekek ruházására. 1919-ben hunyt el. Ezek után a Serényiek elhagyták Putnokot, Béla gyermekei máshol telepedtek le. Közigazgatásilag a település ebben az időben, az 1950-es megyerendezés előtt, Gömör-, 1803-től Gömör és Kishont vármegyéhez tartozott (Bodnár M. 2001). Véleményem szerin elvitathatatlan az a munka, amit ez a család a város fennmaradásáért, később bővüléséért, fejlődésért tett. Végezetül szeretném leírni, hogy az általuk létesített

15



társulatokból, intézményekből, beruházásokból mára nem sok maradt. Mindössze az állami iskola és a leánynevelő intézet maradt fenn. Ezek ma általános iskola, illetve gimnázium és szakközépiskolaként üzemelnek. A Halastó ma magánkézben van, ám mind helyi, mind országos szinten kedvelt horgászparadicsom a folyamatos telepítéseknek köszönhetően. 7. Település- és társadalomszerkezet Alaprajzát tekintve sakktábla alaprajzú, ami jórészt a szocialista várostervezésnek köszönhető. Az ebben az időben működő Putnoki bánya munkásainak több lakótömb is épült egy lakótelepen, valamint a mai bányatelepként ismert városrész is az ő letelepedésüket segítette elő. A régebbi, központi rész alaprajza viszont halmaztelkes elrendeződésű (6. térkép).

6. térkép Putnok belterületi és közigazgatási térképe A települést kettészeli a 26. számú főútvonal, ami az idegenforgalom szempontjából jelentős előnnyel bír, továbbá helyzeti előnyét is növelheti, hogy Aggtelek irányába is egyszerű az eljutás, ezen útvonal érinti Kelemér és Gömörszőlős településeket is, ami szintén előny lehet a vendégforgalom szempontjából.

16



A KSH 2013. január 1-jei adatai alapján lakónépessége 6810 fő. A korábbi adatokat megnézve jelentős népességcsökkenés figyelhető meg, ami elsősorban a fiatalok elvándorlásának tudható be, ennek oka a megfelelő stratégia hiánya a fiatalok településen tartásában. A 2001-es és 2011-es népszámlálási adatokból készült korfát megfigyelve (2. és 3. ábra) megállapítható, hogy a település lakossága elöregedő, ami kedvezőtlenül hathat a település hosszabb távú jövőjére, gazdasági helyzetére.

2. ábra

Putnok korfája a 2001-es KSH népszámlálási adataiból.

3. ábra

Putnok korfája a 2011-es KSH népszámlálási adataiból.

17



8. Turizmus, saját tapasztalatok, megfigyelések

8.1. Kulturális turizmus A kulturális turizmus egyes felmérések szerint az utóbbi időben felértékelődött. Egyre többen választják a turizmus e formáját. Magának a kulturális turizmusnak a fogalmát nehéz lenne pontosan definiálni, mivel igen sokrétű területről van szó, hiszen ugyan úgy kulturális turizmus az épített örökségek látogatása, mint a váraké vagy kastélyoké, de ebbe a kulturális ágazatba sorolható a gasztro-, a fesztivál-, a múzeumturizmus is. Mégis létezik egy meghatározás, amely szerint a kulturális turizmus „Egy olyan komplex egész, amely magában foglalja a tudást, hitet, művészeteket, erkölcsöket, jogrendet, szokásokat és hagyományokat és minden olyan képességet, amelyet az ember a társadalom részeként sajátított el.” (E. B. Tylor 1871) Mind nemzetközi, mind pedig hazai felmérések is készültek, melyek alátámasztják a kulturális turizmus jelentőségét. Egy az Európai Unió 11 tagállamában elkészített felmérés szerint, a megkérdezettek 25%-ának utazásai kulturális témájúak. Ezt felbontva, a felmérés kimutatta, hogy az utazások 12%-a vonatkozik fesztiválokra, 30%-a galériákra, 40% kulturális örökségekre, 65%-a pedig múzeumokra vonatkozik (Csapó J. – Matesz K. 2007). Egy hazai kutatás szerint a turisták 30%-a műemléki nevezetességek látogatása céljából érkezik Magyarországra. Egy másik kutatás pedig arról tanúskodik, hogy 1991 és 2005 között 30%-kal emelkedett azon látogatók száma, akik kulturális látványosságok megtekintését tűzték ki célul. Ezen látványosságok száma pedig ugyan ezen időszakban 40%-kal lett több (Szabó I. 2005; Sulyok J. 2005).

8.2. Saját tapasztalatok, megfigyelések Napjainkban, az egyre nehezebb gazdasági helyzetben egyre több magánszemély, cég vagy épp település köszönheti jó pénzügyi helyzetét az idegenforgalomnak. Putnok környékén is több példát találhatunk olyan településre, amely a turizmusnak köszönhetően virágoznak. Gömörszőlős neve szinte összeforrt az öko- és falusi turizmussal az utóbbi időben. Azt a mezőgazdasági előnyt, tapasztalatot használják fel idegenforgalmi vonzótényezőként, ami néhány évtizeddel ezelőtt a falu mindennapi életéhez tartozott, motorja volt. A trianoni határok meghúzása után azonban a hozzá hasonló határ közeli településekhez, nagyfokú hanyatlásnak és elöregedésnek indult. Ez a falu jó példa arra, hogy a turizmusra irányuló megfelelő 18



stratégiával, a helyzeti előnyök és helyi turisztikai vonzóerők felismerésével, kihasználásával bármely település képes jelen gazdasági körülmények között talpon maradni, esetleg fejlődni (Hankó G. 2009). Putnokon az elmúlt években nem valósult meg jelentősebb munkahelyteremtő beruházás. Egy jól átgondolt stratégiával és pályázatokkal, a település idegenforgalmi adottságait is megfelelően ki lehetne aknázni véleményem szerint. Bár jelentős természetföldrajzi vagy történelmi vonzótényezővel nem igen rendelkezik, mégis a helyi adottságokra építve megfelelő kínálatot lehetne nyújtani, kihasználva a jó fekvést (Ózd-Miskolc vonal). Ezalatt olyan tematikus, interaktív bemutatókra gondolok, amelyek a korábban bemutatott Serényi család korába kalauzolják el a turistákat, felhasználva ehhez a meglévő kihasználatlan épületeket, mint a Serényi kastély, a szakközépiskola nem használt épületei. Továbbá jó alapot adnának hasonló beruházáshoz a helyi legendák. A régi épületek alkalmasak lennének egy az országban egyre nagyobb sikernek örvendő szabadulós játékra, ahol több logikai feladatot megoldva lehet kijutni az adott épületből. Ezen logikai feladatokat lehetne többféle tematikára felépíteni többek között korabeli elemekkel, akár a diósgyőri várjátékokhoz hasonló rendezvényekkel, így a település történelme is ismertté válna az idelátogatók számára. A városban működő Gömöri Népfőiskola segítségével betekintést lehetne nyerni a helyi művészet, néprajz, gasztronómia, kultúra sajátosságaiba kézműves tevékenységeken keresztül. A település igen bőséges legendákkal rendelkezik Serényiekhez kötődően is pápai átkokról, titkos alagutakról, találunk leírást a „szakállas farkasról”, a „kisasszony fájáról”, a Mohos-láp tündéreiről, de még Mátyás királyról is, aki több forrásban is olvashatóan, amikor Gömörben megkapáltatta az urakat, a Putnokon található Urak-völgyében történt. Ezen legendákat felhasználva tematikus túrákat lehetne szervezni, ami a mondákon keresztül megismertetné az idelátogatót a hely természetföldrajzával is. Ha megvalósulna egy ehhez hasonló komplex beruházás, annak megfelelő reklámfelületet is biztosítani kellene. Erre megfelelő alkalom lenne – más hirdetési módok mellett - az idén már 16. alkalommal megrendezett Gömör Expo interkulturális kiállítás, vásár és fesztivál, ahol a kezdetek óta jelen vannak a település francia, szlovák, cseh, és lengyel testvérvárosai is, biztosítva a beruházás hírének más országokba történő eljutását. Egy ilyen nagyfokú turisztikai fejlesztés első lépése lehet, egy tematikus térkép, ami megjeleníti a helyi látványosságokat, akár a város honlapjába ágyazva, vagy más hirdetési felületen megjelentetve.

19



Természetesen a jól működő turizmushoz elengedhetetlen a megfelelő turisztikai infrastruktúra megléte. A buszközlekedés megfelelő, átlagosan óránkét, forgalmasabb időszakokban fél- negyedóránként indul volán járat a Miskolc-Ózd vonalon, mindkét irányból. Átlagosan kétóránként vonatjárat is elérhető ezen a vonalon. Szálláshelyek tekintetében, már kevesebb lehetőség adódik. A város hivatalos honlapja szerint jelenleg 3 vállalkozó kínál kiadó szobát vagy panziót átlagosan 10 fős férőhellyel, de a város saját vendégházzal is rendelkezik, mely 15 ember éjszakai elhelyezését teszi lehetővé. Sajnos a korábban működött MÁV szálló, a vasúti pályaudvar mellett, kihasználatlanság miatt bezárt. Hivatalos kemping a településen nincs, hozzá legközelebb sátorozási lehetőség Sajómercsén lehetséges. Nagyobb vendéglátó egység kettő található a városban, mindkettő megfelelő minőségű éttermi szintű szolgáltatást nyújt, továbbá a városi igényeket szolgáló konyhán, előzetes kérés alapján, lehetőség van ebédrendelésre. A város domblábi területein több borospince található, bár egyik sem ismert, úgy, mint nagyközönség számára is nyitott, hivatalos vendéglátóhely, de véleményem szerint, ha sikerülne olyan idegenforgalmi beruházást megvalósítani, ami egy, két, vagy több napra itt tartaná a vendégeket (például fesztiválturizmus megvalósítása), akkor több pince is hivatalos vendéglátóhelyként működhetne.

9. Kulturális idegenforgalmi nevezetességek Az alábbiakban sorra veszem a település azon főbb turisztikai értékeit, amelyek önmagukban is megfelelő vonzóerők lehetnének, vagy megfelelő pályázatokat kihasználva része lehetne egy komplexebb turizmusfejlesztésnek. Az alább bemutatott értékek között, szerepelnek szobrok, épületek, múzeum valamint galéria.

9.1. Serényi kastély A kastélyt a korábban már említett Serényi Alajos gróf építette az egykori vár köveit felhasználva, ezt alakíttatta át a kor színvonalának megfelelően 1886-ban László gróf, köré díszes parkot hoz létre. A tervező személye ismeretlen, csakúgy, mint az építkezés menete is. Klasszicista stílusban épült, L alakú földszintes épület két oldalt dupla ablakos szárnnyal néz a város főtere felé, déli homlokzata négyoszlopos középrizalittal díszített (Bodnár M. 2001). Jelenleg magántulajdonban van, további értékesítésre vár. Korábban szociális foglalkoztató otthonként szolgált. Állapota folyamatosan romlik, bár néhány évvel ezelőtt a

20



tetőszerkezetet felújították. Teljesen felújítva méltó díszévé válhatna a városnak, könyvtárként, múzeumként, turista szállóként, rendezvények színhelyeként (4. ábra).

4. ábra A Serényi-kastély

(forrás: Ingatlanfotózás/wikipedia)

A hozzá tartozó parkban Varga Péter felmérése szerint bálványfa (Alianthus altissima), bükk (Fagus sylvatica), erdei fenyő (Pinus sylvestris), ezüst juhar (Acer saccharinum), fekete dió (Juglans nigra), fekete fenyő (Pinus nigra), hárs (Tilia cordata), kocsányos tölgy (Quercus robur), korai juhar (Acer platanoides), kőris (Fraxinus excelsior), mezei juhar (Acer campestre), nyír (Betula pendula), ostorfa (Viburnum lantana), páfrányfenyő (Gingko biloba), platán (Platanus), sima fenyő (Pinus strobus), szomorú kőris (Fraxinus excelsior 'Pendula'), tiszafa (Taxus baccata), vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), vadkörte (Pyrus pyraster), vérbükk (Fagus sylvatica ’Atropurpurea’) és zöld juhar (Acer negundo) található (Bodnár M. 2001, O. Johnson – D. More 2011).

21



9.2. Serényi kripta Serényi László feleségének 1866-ban bekövetkezett tragikus halála után a kor egyik legnevesebb építészével, Ybl Miklóssal építtetett családi kriptát (5. ábra). Az épületet romantikus stílusban tervezte meg, kívül belül egyaránt megtartva a romantikus elemeket. A grófné testét 1867-ben helyezték itt örök nyugalomra, addig a kastély egyik szobájában ravatalozták fel bebalzsamozva testét (Bodnár M. 2001).

5. ábra

Serényi kripta

9.3. Serényi Béla Mezőgazdasági Szakközépiskola épületei A város talán leglátványosabb, a főutcáról is jól látható, felújított kastélyszerű épületében 1922 óta folyik mezőgazdasági képzés, fennállása óta nagyon változatos formában. Az impozáns épületegyüttest Kopeczky Raul tervezte és építette Serényi Béla gróf megbízásából és vagyonából, közel 68000m2 alapterületű grófi birtokra (Andók Gy. 2010).

22



Az épületegyüttesben jelenleg is színvonalas mezőgazdasági képzés folyik. A csodálatos formában felújított épületegyüttes és parkja önálló idegenforgalmi látványosság is lehet megfelelő idegenvezetéssel (6. ábra). A nem használt épületeivel pedig része lehetne egy a korábban említett komplex turisztikai projektnek, ahol a romosabb, kihasználatlanabb épületeket is hasznosítani lehetne.

6. ábra

A Kopeczky Raul tervei alapján épített mezőgazdasági iskola főépülete (2010)

9.4. Serényi Béla szobor Aki már járt a város főterén – még ha csak átutazóban is – észrevehette, hogy valóságos szoborparkká vált az évek alatt a Serényi tér. Évről évre gombamód nőnek ki azok a szobrok, amelyek alapvetően meghatározzák a település arcát. Mások a magyar nemzet kiemelkedő alakjainak, szimbólumainak állítanak emléket. Ezek a művészeti alkotások alapkövei lehetnek egy, a későbbiekben talán az idegenforgalomra támaszkodó városnak, hiszen mindegyikhez

23



kötődik valamilyen helyi történelmi esemény, legenda, monda. A tér egyik legjelentősebb szobra gróf Serényi Béla egészalakos bronz öntvénye, melyet Kiss László szobrászművész készített és dr. Torgyán József avatott fel 2000. május 20-án (7. ábra). Ez a Serényi szobor a második a város történetében. 1929-ben is felállítottak egy, a grófot ábrázoló, Kisfaludy Stróbl Zsigmond által készített alkotást, ám az rejtélyes körülmények között eltűnt, holléte azóta is ismeretlen. Egyesek szerint a MÉH telepen váltották pénzé, más vélemények szerint a város polgármesteri hivatalának alagsorában falazták be. Egyértelmű bizonyíték azonban egyik állítást sem támasztja alá (Bodnár M. 2001).

7. ábra

Serényi Béla szobra, Kiss László alkotása

9.5. Kónya István művésztanár szobrai A város legtöbb szobrát Kónya István művésztanár alkotta, akinek egyedi stílusa a város védjegyévé válhat, akár Sárospataknak a Makovecz Imre által tervezett híres épületei. Ez idegenforgalmi szempontból ismét egy előnyt jelent, hiszen művészi értéke mellett az alkotások szervesen kapcsolódnak a város történetéhez, mondaköreihez. Olyan alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola névadójának domborműve, az ezredfordulón átadott, szintén a város főterét 24



díszítő Szent István Mellszobor (8. ábra). A „szakállas farkas” (1. melléklet) legendájának emléket állító, 2009-ben felállított köztéri ivókút, mely a város kialakulóban lévő sétálóutcájának, a Mohos-sétánynak a közepén áll, „orrával” a farkas Fenyvesben lévő sírja felé (9. ábra). Talán legjelentősebb alkotása az a Turul szobor, ami a régi országzászló tetején kapott helyet 2010-ben (10. ábra). Legújabb alkotása pedig az elöregedett kőszobrot felváltó, bronzból készült Petőfi Sándort ábrázoló mellszobor, melyet 2014. március 14-én, Putnok újra várossá nyilvánításának 25. évfordulóján avattak fel (11. ábra).

8. ábra

9. ábra

Szent István mellszobra, Kónya István alkotása

10. ábra Turul szobor, Kónya István alkotása

A "szakállas farkas" szobra, Kónya István alkotása

11. ábra Petőfi Sándor mellszobra, Kónya István alkotása 25



9.6. Római katolikus és református templom A római katolikus templom alapjait 1829-ben rakták le az akkor már omladozó vár déli részén. (12. ábra) Az építkezéshez javarészt a vár köveit használták fel. Barokk stílusban épült Soós Miklós tervei alapján. 1836. október 8-án került sor a felszentelésére, míg tornyát 1854ben építették hozzá. Érdekessége, hogy egyik, Max Kurth által festett freskóján Serényi Bélát páncélos lovagként, míg feleségét, Pálmát, Árpád-házi Szent Erzsébetként ábrázolja (Bodnár M. 2001). A református templom épülete már 1286-ban is szerepel, mint a „Boldogságos Szűz” temploma, ám a református egyház tulajdonába feltehetőleg az 1550-es években került. Az új templomot 1798 és 1804 között építették fel késő barokk stílusban, ekkor a korábbi fatemplomot elbontották (13. ábra). Nyugati fala mellé 26 m magas templomtornyot építettek. Belseje nagyméretű síkmennyezetes, orgonáját Bárány János építette 1867-ben. Jelenleg helyi műemléki védelem alatt áll. Három harangja van. Kettőt, a 900 kg-os, 113 cm magasságút és 152 kg-os, 68 cm magasságút 1910-ben és 1928-ban a református egyház közadakozásból készíttetett Seltenhofer Frigyes soproni mesterrel, míg a harmadik 1986-ban Diósgyőrben készült. Ez 250 kg-os és 85 cm magas (Várady J. 1989).

12. ábra A római katolikus templom

13. ábra A református templom 26



9.7. Világháborús emlékművek Sajnálatos módon Putnokot sem kerülte el egyik világháború sem. Az I. világháború a várostól 107 hősi halottat követelt. Nekik emlékül Kisfaludy Stróbl Zsigmond által készített szobrot 1929-ben avatták fel (14. ábra). Anyagilag támogatta a kezdeményezést Serényi Béla gróf, 880 q kukorica árával, Ursziny Gyula, az egyik elesett édesapja alapítványa és Putnok város képviselőtestülete három évi adójának 10%-val (Bodnár M. 2001). A II. világháborúban elesettek és a városból elhurcolt zsidók emlékére a város önkormányzata 1993-ban állított márvány emlékművet (15. ábra).

15. ábra II. világháború emlékmű

14. ábra I. világháborús emlékmű készítette: Kisfaludy Stróbl Zsigmond

9.8. Bányászati emlékek Putnokon már a XVIII. században folyt bányászati tevékenység, ugyanis már 1786-ból ismert olyan adat, hogy az itt kitermelt szenet kovácsműhelyben hasznosították. Ezek után egészen a 2000. szeptember 22-én, az utolsó csille szén felhozataláig a város életében meghatározó szerepet töltött be a bányászat. A város lakóinak nagy része bányászként, vagy más munkakörben, de a bányánál dolgozott. Ez a bányászat fénykorában elérte a 200 főt is. A városban épült lakótelep is a bányászok helyi lakhatásának segítségére épült, eredetileg

27



bányászlakásoknak szánták őket. A város fennállásának 700. évfordulójára, 1983-ban, a 33. bányásznapon felavatták ezen a lakótelepen Kiss László alkotását, a Bányász-szobrot (16. ábra). Többször történ a bánya története során halálos áldozatokat is követelő bányabaleset. Az elhunyt bányászok emlékére a Magyarok Világszövetségének Gömöri Tagozata állított emlékművek 2006-szeptemberében, melyet Ifj. Kucsera László készített el (17. ábra).

17. ábra Bányász emlékmű ifj. Kucsera László alkotása

16. ábra Bányász szobor Kiss László alkotása

9.9. Tóth Ede szülőháza Több országosan ismert ember neve is kötődik a városhoz. Elég csak Tompa Mihályra gondolni, aki ugyan Kelemérben született és ott is tevékenykedett, de nagyon sokszor megfordult Putnokon is. Vagy Gobbi Hildára, aki a putnoki Leánynevelő Intézet növendéke volt. Leginkább a városhoz azonban Tóth Ede kötődik, aki 1844. október 14-én született Putnokon. Sárospatakon tanul, itt kezdett írni is. Emlékére szobrot állítottak az ottani szoborparkban. Ismerté a „Falu rossza” és a „Tolonc” című színműveivel vált, melyek szereplőit putnoki emberekről mintázott és mindkettővel elnyerte a Nemzeti Színház pályázatát, a 100-100 arany jutalommal együtt. A városban a neves színműíró emlékére, szülőházán két emléktábla is áll, valamint a művelődési ház is az ő nevét viseli (Magyar Életrajzi Lexikon).

28



9.10. Múzeum és galéria Annak ellenére, hogy nem túl nagy a település, mégis kijelenthetjük, hogy pezsgő kulturális élet zajlik Putnokon. Ez minden bizonnyal a városban található Gömöri Múzeumnak és a Holló László Galériának köszönhető (18. és 19. ábra). Előbbiben két állandó kiállítás várja a vendégeket, „Putnok és a Serényiek”, illetve „Dél-Gömör” öröksége címmel. Emellett időszakos kiállítások otthona, mindemellett helyet kínál a Gömöri Népfőiskola Egyesületnek, melyben népművészek tevékenykednek és speciális, hagyományos gömöri népművészeti termékeket állítanak elő, úgymint a gömöri csomóshímzés, csipkeverés, vagy kenyérlángos sütés. Több kulturális rendezvény színhelye is, minden korcsoport megtalálhatja az ízlésének megfelelő tevékenységet. Belső udvara kiválóan alkalmas szabadtéri rendezvények lebonyolítására, rendszerint itt tartják a karácsonyi vásárokat, betlehemes játékokat (Bodnár M. 2001).

18. ábra

A Gömöri Múzeum épülete

19. ábra A Holló László Galéria épülete 29



Prof. Ujváry Zoltán néprajztudós alapította a Holló László galériát 1994-ben. Állandó kiállításán Holló László, Medgyesy Ferenc, Feledy Gyula, Szilágyi Imre, Bodó Sándor, Józsa János, Kiss Nagy András alkotásai tekinthetők meg. Ez a galéria kiváló bemutatóteremként szolgál a helyi művészek alkotásai számára, de rendeznek kiállításokat országos, vagy épp nemzetközi hírű művészeknek is. Karácsonyi és Húsvéti kiállításoknak is helyet kínál (Bodnár M. 2001). 10. A kulturális idegenforgalmi vonzótényezők megjelenítése térképen A fent felsorolt kulturális értékeket, melyek a településre vonzhatják a látogatókat, többféle módszerrel is meg lehet jeleníteni térképen. Legalkalmasabb erre, valamilyen digitális térképszerkesztő program. A legtöbb, bár jó eredményt ad, alkalmazása időigényes, és viszonylag nagy felhasználói tudást követel meg, nem beszélve a használt program áráról. Ezek a dolgok akadályt jelenthetnek egy kevésbé tehetős település számára, így célszerű olcsón, vagy akár ingyenesen elérhető megoldásokat keresni az interaktív térkép elkészítésére. Egyik legjobban és legegyszerűbben használható, ingyenesen is elérhető program a Google Earth, ami a vele készült térképek online közzétételét is támogatja, egyszerű megoldásokat kínál ennek kivitelezésére. Alábbiakban ennek a programnak a főbb tulajdonságait, működését mutatom be.

10.1. A Google Earth A Google Earth nevű program mára igen elterjedté és közkedvelté vált a felhasználók és főleg az átlagfelhasználók körében, hiszen olyan hely-specifikus adatokat kínál, amire korábban egy felhasználó felületen belül nem volt példa. Legnagyobb előnye, hogy képes több, egymástól független adatbázis térbeli megjelenítésére, mindezt úgy, hogy a felhasználó saját maga állíthatja be, mely „rétegeket” szeretné látni egyszerre. A megjeleníthető rétegek, vagyis a különböző adatbázisok száma jócskán meghaladja az 50 000-et. Az alapvető térképi információkon kívül, már olyan információkat is elérhetünk helyhez kötötten, amihez korábban eszünk be nem jutott volna földrajzi atlaszt elővenni. Számos panorámafotó, hajóroncs, földrengések epicentrumai és erőssége, helyi látványosság, kiállítások tekinthetők meg, de akár adott éttermek kritikáját is elolvashatjuk a virtuális Földet forgatva. Mivel szinte bárki adhat hozzá, saját adatbázist, a megjeleníthető dolgok száma szinte végtelen. Idővel egyéb, hasznos szolgáltatások is bekapcsolódtak a térképi rendszerbe, melyek nem csak a vizuális élményt, illetve ezen keresztül az adott hely megismerését könnyíti, hanem gyakorlati haszna is van. Ilyen például az az új szolgáltatás, ami adott utak, útszakaszok forgalomterheltségét mutatja, 30



anonim helyadatokat felhasználva. Működése az úgynevezett okostelefonokon alapszik, melyek aktuális helyzetük földrajzi koordinátáit a Google rendszerébe feltöltik, és az megmutatja, hogy az adott útszakaszon mennyi jármű tartózkodik, ennek függvényében kínál alternatív útvonalat. Ennek a szolgáltatásnak a megbízhatósága nagyban függ attól, hogy hány felhasználó rendelkezik ilyen készülékkel. Az android alapú eszközök terjedésével, és a mobilinternet előfizetési díjának csökkenésével e szolgáltatás használhatósága, pontossága nagymértékben javulhat (Katona É. 2008) A szoftver ismertsége és használata mára olyan méreteket öltött, hogy igen erős társadalmi hatásai is mutatkoztak, mutatkoznak. Volt rá példa, hogy egy San Diegó-i haditengerészeti létesítmény átépítésére 600 ezer dollárt költött az USA kormánya, csak azért mert a Google Earth műholdképén az épület horogkereszt alakú volt. Ugyanakkor a program számtalan előnye mellet nem mehetünk el annak árnyoldalai mellett sem. Amellett, hogy kommunikációs segédeszközként funkcionált természeti katasztrófa, humanitárius krízis vagy éppen háborús logisztika esetén, a palesztin hadsereg is ezt a programot, illetve annak térképeit használta fel az izraeli hadsereg, vagy más célpontok elleni támadás megtervezése során. Éppen ezért mára több olyan hely is van a térképen, melyek a kitakarások, és a hadititok, illetve egyéb titkosított ügyek miatt feltehetőleg soha nem fogunk részletes, látható műholdképet kapni. Ezek közt szerepel több katonai létesítmény és a csernobili atomerőmű maradványai (Katona É. 2008). A program alapesetben, műholdfelvételeket illeszt a virtuális gömbre, ezek részletessége és frissessége, azonban nagyban eltér egymástól. Míg bizonyos területekről több éves képeket láthatunk, viszonylag kis felbontással, addig a forgalmasabb helyekről megjelenő, szinte naponta frissülő állományok olyan felbontásúak, melyeken már jól kivehetőek akár az emberek is. Egyik nagy újításnak tekinthető, bár már ez is több éves fejlesztés, hogy az egyes területeket domborzatmodellekkel egészítették ki, így akár virtuális repülőutat is tehetünk egy-egy völgyben, vagy hegy fölött (Katona É. 2008) (20. ábra).

20. ábra SRTM domborzatmodell megjelenítés, Google térkép fedvénnyel, forrás: Google Maps 31



A Google Earth elődjét a Digital Earth-t az egykori amerikai alelnök Al Gore hívta életre, azzal a céllal, hogy készüljön egy olyan program, ami az addig rendelkezésükre álló adatokat, térképeket és lokális információkat átlátható módon, térben megjelenítve képes ábrázolni. Ezzel megszületett az első globális számítógépes térkép (Katona É. 2008). 2005-ben a Google is megalkotta saját térképrendszerét, először a Google Maps-et, ami „klasszikus” térképes szolgáltatást kínált, majd öt hónappal később megjelent a Google Earth nevű program, ami már háromdimenziós módon ábrázolta a Google Maps lapjait. A későbbi mobil alkalmazás alaptérképe is ugyanez. Az ötlet, hogy egymást fedő adatbázisokat jelenítsenek meg rétegszerűen, a DreamWorks nevű filmvállalat animációs programozójáé, Paul Rademacheré volt. Innen indult el útjára a felhasználók által létrehozott tartalmak időszaka. Ez teszi lehetővé, hogy a felhasználó egyedi információkat tudjon megjeleníteni, mint esetünkben Putnok kulturális nevezetességei. Mindezt anélkül, hogy a többi, esetünkben irreleváns tartalom is megjelenjen (Katona É. 2008). Két évvel később, 2007-ben a Google saját virtuális Földjét „fellőtte az űrbe” és kibővítette a programot a Google Sky-jal. Ennek köszönhetően 100 millió csillag és még több galaxis került „elérhető közelségbe”, és tudhat meg róluk több információ egyetlen programban az átlag felhasználó is. A tényleges felhasználók által is szerkeszthető, bővíthető verzió is 2007ben mutatkozott be (Katona É. 2008). Mára a Google Earth jóval túlmutat globális térképi mivoltán. Azon felül, hogy szinte bármit meg lehet rajta jeleníteni, amihez koordináta köthető, már végigkövethetők rajta a különböző természeti katasztrófák sújtotta területek, tornádók, hurrikánok, cunamik, vulkánkitörések, földrengések okozta károk. Természetesen ehhez, illetve az előrejelzésekhez, vagy épp a figyelmeztetések megjelenítéséhez szükségesek olyan együttműködések, melyek lehetővé teszik a különböző földtani, vagy vulkanológiai kutatások eredményeinek, képeinek megjelenítését a Google Earth-ben (Katona É. 2008). Bár az Earth egyedi tartalmakkal látható el, ez sajnos veszélyeket is rejt. Elengedhetetlen tehát a megfelelő szűrés, hiszen ki örülne, egy olyan rétegnek a programban ahol mondjuk az idős és/vagy magatehetetlen emberek lakásai, házai jelennének meg segítve a bűnözőket. Természetesen ez a példa sarkított, de rávilágít bizonyos erkölcsi kérdésekre is a program használatát, bővíthetőségét illetően. Ki dönti el, hogy mely térképek szolgálják a társadalom javát, és melyek azok, amelyek negatívan hatnak az eszmei értékekre vagy mondjuk bizonyos politikai hatalmakra (Katona É. 2008).

32



A program más előnyökkel is rendelkezik, hiszen ma már nem csak az aktuális földfelszínt tekinthetjük meg rajta, hanem egy időcsúszka segítségével, az adott helyekre elérhető történelmi térképek is megjeleníthetők. Katonai felmérések, régi távérzékelt képek szemléltetik a világ egy adott szeletének időbeni változását (Katona É. 2008). Ugyancsak népszerű szolgáltatás lett, az ismertebb, idegenforgalmi szempontból jelentős épületek, látnivalók háromdimenziós modelljének megjelenése a térképeken. Kezdetben ezt is a program fejlesztői integrálták a térképek megfelelő helyeire, később, viszont aki már rendelkezett némi tapasztalattal a Google Sketch nevű modellező program használatával kapcsolatban, maga is elkészítheti akár saját házának koordinátahelyes számítógépes modelljét, melyet természetesen a virtuális Földre is felhelyezhet (Katona É. 2008) (21. ábra).

21. ábra

Budapest háromdimenziós épületei a Google Earth-ben, előtérben az Országház épületével (Google Earth)

Továbbá azzal, hogy a Google a világ egyik legnagyobb és egyik legtöbb bevételt elkönyvelő vállalatává nőtte ki magát, lehetőséget ad drágább beruházások bekapcsolására is a Google Earth programba, ami már egyáltalán nem a klasszikus értelemben vett térképekről szól. A nagyjából egy éve Magyarországon is elérhetővé vált Streer view alkalmazással már valóságos sétát tehetünk a digitalizált útszakaszokon. Ez rendkívül költséges feltérképezés, hiszen az adott helyet egy autóra szerelt, 18 optikai érzékelővel ellátott gömbkamera pásztázza végig és integrálja a programba. Azonban nem állt meg az óriás cég az autóknál és ezt a tervet is kiterjesztette a felhasználók által történő bővítésre. A vállalat adott országnál elérhető 33



képviseleténél le lehet adni bizonyos útiterveket, amelyeket a pályázatot beadó maga járhat végig egy hátizsákos gömbkamera rendszerrel, amennyiben a cég érdemesnek tartja a területet a nagyközönségnek történő részletes bemutatásra. Ez a fajta pásztázás nem jelent mást, mint a kamera által készített képek panoráma képpé összefűzését és navigálható megjelenítését. Ez a felmérő rendszer nagyban támaszkodik az android operációs rendszerre, hiszen az autó vagy épp a hátizsákos rendszer és a Google szerverei közt egy „Androidos” eszköz végzi a megfelelő adatkommunikációt. Nem volt azonban zökkenőmentes ennek a megjelenítésnek a bevezetése több országban sem. Ennek fő oka az adatvédelmi és személyességi jogi törvényekbe való ütközés, hiszen gyakorlatilag ezeken a nagyfelbontású fotókon minden láthatóvá válik. Ennek áthidalására a cég megfelelő módon kitakarja az arcokat, illetve a járművek rendszámtábláját (Katona É. 2008). Összességében elmondható hogy a program jelentős előnyökkel bír a jelenlegi információs társadalomban és abszolút megfelel a kor elvárásainak, valamint szinte korlátlan lehetőségekkel rendelkezik a térbeli információk megjelenítését illetően. Ez kiválóan alkalmassá teszi egy a szakdolgozatban kitűzött cél megvalósítására, hogy Putnok kulturális idegenforgalmi nevezetességeit megjelenítsük vele (Katona É. 2008). 10.2. A Google Earth program kezelőfelülete, funkciói A program négy fő részre osztható. Az alább felsorolt menüpontok a fentebb látott 21. számú ábrán is megtekinthetők. Felül a menüsor fájl menüjében lehet megnyitni, menteni, emailben elküldeni, esetleg böngészőben, a Google Maps szolgáltatásban megnyitni. De itt tudjuk kiadni adott térképrészletre a nyomtatás parancsot, lehetőség van szöveges fájlokból koordináták importálására, vagy a térképmotor megtekintésére. A szerkesztés pont alatt tudjuk a klasszikus kivágás, másolás beillesztés parancsokat elérni, pillanatfelvételt készíteni az adott területről. Hasznosabb funkció ugyanakkor itt a belátható terület megjelenítése, ami egy adott pontot kijelölve, megmutatja az onnan belátható térrészeket, vagy épp a kiválasztott rész domborzati profilját tekinthetjük meg, egyfajta keresztmetszetet kapva a területről. A nézetet legördítve állíthatjuk a képek felbontását, ha esetleg később videót szeretnénk készíteni egy adott területet körbeforgatva, ezt egyre gyakrabban lehet híradásokban is látni, mint látványelemet. Kétségtelenül jól tudja szemléltetni adott történés helyét, helyzetét. Lehetőség van a térképen megjelenő léptéket ki vagy bekapcsolni, megadni egy kívánt időt, ezzel az adott területre megnézni a nap állását az égbolton, illetve egyes elemek által vetett árnyékokat. Itt tudunk a megtekintett területre elérhető régebbi, a program által történelminek nevezett

34



térképek közt keresgélni, megfigyelve ezzel a terület időbeni változását. Tudunk továbbá más virtuális objektumok felszínén is barangolni, itt válthatunk, hogy a Földet, Holdat, Marsot vagy az égboltot szeretnénk közelebbről megismerni. Itt állítható be, hogy a program alapesetben milyen kiindulópontot mutasson megnyitásakor. Az eszközök rész alatt már komolyabb feladatokat is végezhetünk a programmal. A vonalzó segítségével térképi hosszt mérhetünk, megtekinthetjük a saját magunk által megjelölt pontok tulajdonságait táblázatosan, közvetlenül GPS vevőből tudunk adatokat importálni és megjeleníteni, vagy videó formában rögzíteni egy virtuális körutazást, területre történő közelítést és távolítást. A vizuális élményt növelve repülőgép szimulátorként is használható a program. Egyik legfontosabb menüpont a hozzáadás, ahol saját tartalmat adhatunk a kívánt területhez, úgymint képet, adott területet lefedő képet, sokszöget, útvonalat, vagy hálózati linket. Itt fogjuk tudni hozzáadni Putnok idegenforgalmi nevezetességeit mutató, úgynevezett helyjelzőket. A fontosabb eszközök megtalálhatóak a menüsor alatti eszköztárban is, ikonokkal jelezve. Baloldalon, az oldalsáv felső harmadában kereshetünk a helyek között név, vagy koordináta szerint, de akár épületek nevével is lehet megfelelő keresési találatot elérni, vagy ha mégsem, akkor a program felkínál egy listát a hasonló találatokról és itt kiválaszthatjuk az általunk ténylegesen keresett helyszínt. Az oldalsáv középső harmadában, a saját magunk által létrehozott tartalmak között tudunk átláthatóan navigálni. Az oldalsáv alsó harmada a legfontosabb, ugyanis itt tudjuk a különböző rétegeket kapcsolni, többek között különböző határvonalakat, fotókat, újságcikkeket, hajóroncsokat, fákat és megannyi térbeli információval rendelkező adatbázisokat tartalmazó elemeket. A főablakban a térképi navigálást segítő gombok vannak, melyek funkciói a számítógép egerének funkcióival egyeznek meg. Itt tudunk belépni az utcakép nézetbe is. Az alsó sávban leolvashatjuk az egérmutató által mutatott pont koordinátáit és magasságát, a böngészett térkép, illetve műholdfelvétel készülésének idejét év, hónap, nap pontossággal. Itt olvashatjuk a térképhez tartozó tulajdonjogi adatokat, végül pedig a szemmagasságot. 10.3. Idegenforgalmi látványosságok térképre helyezése A program alapvető funkcióinak ismertetése után, elkészítem a saját térképi rétegemet, mely az idegenforgalmi nevezetességeket fogja tartalmazni rövid leírással és képpel. Ehhez létrehozok egy mappát a baloldali oldalsávban a „saját helyek” menüpontnál. Ebbe a mappába fog bekerülni minden egyes látványosság, úgynevezett helyjelző formájában. A térképen ez sárga színű rajzszög formájában jelenik meg, kitűzve az adott látványosság helyét. A helyjelző

35



hozzáadására kattintva a 22. számú ábrán láthatóan töltöm ki az adott pontra vonatkozó adatokkal, ami tartalmaz egy rövid leírást a pontról, egy képet, valamint annak koordinátáit. A koordinátákat különböző helyről szedtem össze a város honlapjáról, illetve android rendszerű GPS vevővel ellátott telefon segítségével, Google Maps alkalmazás használatával. A legtöbb látványosság az Google Earth térképen vizuálisan is könnyen meghatározható és elhelyezhető a helyjelző a megfelelő pontra. Ezek a kis „tüskék” által jelölt pontok megfelelnek az ArcGIS nevű programban is használt pont állománynak.

22. ábra

Új helyjelző hozzáadása, említett adatok bevitele

Miután az összes fent felsorolt nevezetességet felhelyeztem a Google Earth földgömbjére és hozzáadtam a leírást, illetve a képet az egyes pontokhoz, az állományt el kell mentenünk, illetve lehetővé kell tenni, hogy a későbbiekben egy weboldal részeként megtekinthető legyen. Ehhez a baloldalon látható sávban, ahol a felvitt pontok megjelennek, a pontokat tartalmazó mappára jobb egérgombbal kattintva elérhető a mentés funkció. Fontos, hogy csak azt a mappát mentsük, amiben a megjeleníteni szánt pontok is találhatók. A Google Earth saját fájlformátumában menti el az adatokat. A fájlok kiterjesztése .kml lesz, ami a „Keyhole Markup Language” rövidítése. Ez, a program súgó menüjének leírása szerint, alkalmas képek, pontok, sokszögek, vonalak, megjelenítési modellek tárolására az .xml fájlformátumhoz hasonló módon. Ezt a kiterjesztést, illetve ennek a fájltípusnak a tömörített változatát a .kmz-t a Google saját 36



programjai képesek értelmezni minden platformon, beleértve az andoridos, webes térképalkalmazásokat, illetve az Apple termékeken használatos Google térképalkalmazásokat is. Egy KML vagy egy KMZ fájlt hasonló módon dolgoz fel a program, mint a web böngészők a html vagy az xml fájlokat. Ezek a fájltípusok is névvel és attribútumokkal ellátott jelzőket tartalmaznak. Kijelenthetjük tehát, hogy a Google Föld programja a kml és kmz fájlok böngészőjeként működik. A térkép interneten történő megjelenítésére több módon is lehetőségünk van. Természetesen, ha a városnak egy ilyen interaktív térképpel a turisták idevonzása a szándéka, akkor legcélszerűbb a város hivatalos honlapján történő elhelyezés. A Google vállalat támogatja a saját fejlesztői lehetőségeket, így igen széles interneten elérhető saját megoldás kínálkozik a kml vagy kmz fájlok beágyazására. Én a szemléltetés érdekében, létrehoztam egy honlapot, ami szintén bárki által ingyenesen elérhető szolgáltatása a Google-nek. Fontos megemlíteni, hogy azokat a képeket, melyeket az egyes helyjelölőkhöz hozzárendeltem, előzetesen feltöltöttem a honlapot is tartalmazó tárhelyre, így biztosítva, hogy az abszolút elérési útvonal segítségével a képek bármikor, bárhonnan betöltődjenek. A kml fájlt szintén erre a tárhelyre töltöttem fel. A honlap lehetőséget kínál külső fejlesztők megoldásainak felhasználására a térkép megjelenítéséhez. Én is egy ilyet választottam, ennek a neve Embedded KML Viewer (23. ábra).

23. ábra

KML fájl elhelyezése a weboldalon

37



A 23. számú ábrán látható kezelőfelületen tudjuk beállítani a weboldalon megjelenő térkép paramétereit. Itt kell megadnunk a korábban feltöltött fájl abszolút elérési útvonalát, ki kell választanunk, hogy az asztali programban is használt háromdimenziós földmodellen szeretnénk az általunk mentett pontokat megjeleníteni, vagy az egyszerűbb megjelenést biztosító kétdimenziós térképen. Beállítható továbbá, hogy mely elemeket szeretnénk saját térképünkön is megjeleníteni (úthálózat, háromdimenziós épületmodellek, határvonalak), valamint megadható, hogy a településre közelítés a teljes földgömbi nézetből kezdődjön, így biztosítva, hogy egyértelműen kivehető legyen bárki számára a terület elhelyezkedése. A folyamat jóváhagyása és a weboldal változtatásainak mentése után, a saját adatainkkal ellátott térkép megjelenik az oldalon, ami a „https://sites.google.com/site/putnokszakdolgozat/” hivatkozás böngésző címsorába gépelve érhető el (24. ábra). Ennek kliens oldali feltétele, hogy a böngészőben a megjelenítéshez szükséges bővítmény telepítve legyen, ezt a legtöbb, böngésző automatikusan felajánlja.

24. ábra Saját szerkesztésű térkép megjelenése weboldalon (Google Earth) Van azonban más módja is egy ilyen térkép online közzétételének. A Google szintén bárki számára elérhető tárhely szolgáltatást is biztosít, a Google Drive-ot. A mentett kml fájlt ide feltöltve és beállítva a nyilvános elérhetőséget, a térkép azonnal a Google Maps felületen nyílik meg. 38



11. Reklám, mobilkód Ahhoz azonban kevés magának egy ilyen térképnek az elkészítése és akár a város honlapjába ágyazása is, hogy növelje az idelátogatók számát. Szükséges a megfelelő reklámfelület biztosítása egy komolyabb turisztikai fejlesztés esetén. Véleményem szerint nem csak a hagyományos hirdetési módok a célravezetők, sokkal inkább a kor technikai színvonalának megfelelő hirdetés mozgathat meg embereket. Ilyen lehet a közösségi oldalakon történő megjelenés, televíziós reklámok, vagy egy igen könnyen, sok helyen elhelyezhető megoldás, a mobilkód. A mobil-kódot a Denso-Wave cég fejlesztette ki 1994-ben ipari felhasználásra. Hivatalos neve a QR-kód, magyarul gyors reagálású kód. Jelen felhasználása jócskán kinőtte az ipari méreteket, hiszen mind az elektronikus, mind a nyomtatott termékek előszeretettel alkalmazzák ezt a megoldást. Előnye a hagyományos vonalkóddal szemben, hogy nem csak vízszintesen, hanem függőlegesen is képes az adattárolásra, így akár 7089 karakter is rögzíthető egyetlen ilyen kódban. (Hamar B. 2009) Ma főként reklámozásra, üzenetek kódolására, vagy éppen digitális belépőjegyként használatos. Mivel mind az Európai Unióban, mind pedig Magyarországon évről évre egyre több mobiltelefont adnak el, amelyek ezeket a kódokat olvasni képesek, így kiválóan alkalmas az elkészített térképünkre mutató link elhelyezésére és reklámozására, a kódot beolvasva azonnal a térkép töltődik be (25. ábra). Mivel a Google teljes mértékben kompatibilis minden eszközön, így a kisméretű kijelzőkkel rendelkező mobileszközökön is megfelelő módon fog a térkép megjelenni.

25. ábra A térkép oldalára mutató mobil-kód

39



12. Összegzés Egy olyan Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kisvárosnak, mint Putnok, nincs könnyű dolga a jelenlegi gazdasági helyzetben. Nem egyszerű megtalálni azt a tevékenységet, amiből mind anyagi gyarapodása, mind kulturális fejlődése származhatna. A turizmus az egyik legnagyobb iparág a XXI. században, amire talán Putnok is tudna építeni. Nem csak kulturális értékeit, történelmét ismertethetné meg az idelátogatóval, de munkahelyeket is teremthetne, amire nagy szükség volna a városban. Ugyanakkor követendő példa lehet a régió más, hasonló helyzetű települése számára, amennyiben egy ilyen beruházás megvalósulhatna. Látható továbbá, hogy viszonylag kis energia- és pénzügyi befektetéssel el lehetne kezdeni a kulturális értékek megismertetését, ezáltal a turizmus beindítását. Természetesen egy ilyen online interaktív térkép kevés ahhoz, hogy emberek százait vonzza a városba, de megmutatja azokat az értékeket, amik miatt érdemes idelátogatni, és jó alapja lehet egy későbbi, nagyobb volumenű beruházásnak. A technika fejlettsége hozzájárulhat a turizmus fejlődéséhez anélkül, hogy hatalmas összeget kellene költenie egy szegény régióban lévő, ugyancsak nem nagy vagyonnal rendelkező településnek. A dolgozatomban bemutattam, egy lehetőséget, amely rendelkezésére állhat bármely, akár szegényebb település számára is, ha szeretné saját értékeit, a kor technikai igényeinek megfelelően, mégis látványosan a nagyközönség számára elérhetővé tenni. Bár egy ilyen térképi megoldás elkészítése és közzététele nem igényel nagy pénz vagy energia befektetést, vannak hátrányai is. Az internetet elárasztják, az ehhez hasonló térképek, amelyek közt elveszhet, a sajátunk. Ez megfelelő hirdetési felületekkel azonban orvosolható, bár ez már igényel némi anyagi befektetést is. Mindenesetre jó alapot biztosíthat egy későbbi nagyobb volumenű beruházás megvalósításához, hiszen az internet világában viszonylag könnyen kaphat egy település visszajelzést arról, hogy jó irányban indult-e a turizmus fejlesztése ezzel a térképpel. Ezt lehet különböző internetes statisztikákkal nyomon követni, de akár a vendégéjszakák növekedése is indikátor lehet a turizmus előrelépésében. Magyarul nyoma marad, ha valakinek ezek a látványosságok felkeltették érdeklődését és elutazott az adott helyre. Azzal, hogy élőben is megtekint egy szobrot vagy épületet, más turisztikai vonzótényezőkkel is megismerkedhet, úgymint vendéglátás, vagy természeti értékek, illetve egyéb szolgáltatás. Kijelenthetjük tehát, hogy egy ilyen térkép első pontja lehet a turizmus fejlesztésének. Említést érdemelnek a fent bemutatott kulturális értékek, hiszen mind az új szobrok, mind a régebbi épületek önmagukban véve is figyelemre méltó alkotások. Emléket állítanak egy 40



település történelmének, embereinek, s az alkotások által maguknak az azokat elkészítő művészeknek. Hirdetik a település szellemi és kulturális emlékeit, néprajzi sajátosságait, valamint nem csak a helyi szinten ismert és elismert politikusok, lelkészek, írók elismertségét. Mindazzal, amit képviselnek, bátran kijelenthető, hogy a nyitott szemmel járó, érdeklődő ember számára igazi érték, valódi vonzóerő. Érdemesek arra, hogy még több ember lássa, ismerje meg őket, s általuk egy észak-borsodi kistelepülés történelmét, kultúráját, művészetét, embereit.

41



13. Irodalomjegyzék Mezősi G (1998): A Borsodi-dombság tájföldrajzi jellemzése - Földrajzi Értesítő XLVII. évf. 3. füzet, pp. 395–408. Bodnár M. 2001: Putnok és a Serényiek – Bodnár M. (szerk.): Putnok monográfiája. Putnok Város Önkormányzata, pp. 192-215. Boldogh S. (2001): Putnok város és környékének élettelen természeti adottságai Bodnár M. (szerk.): Putnok monográfiája. Putnok Város Önkormányzata, pp. 7-13. Bodnár T. (2001): Putnok középkori története 1526-ig – Bodnár M. (szerk.): Putnok monográfiája. Putnok Város Önkormányzata, pp. 107-128. Bodnár T. (2001): Putnok története a hódoltság korában – Bodnár M. (szerk.): Putnok monográfiája. Putnok Város Önkormányzata, pp. 128-165. Marosi S. – Somogyi S. (1990): Magyarország kistájainak katasztere I-II. – MTA Földrajztudományi Kutató Intézet Tiner L. (1998): Borsod-Abaúj –Zemplén megye kézikönyve I-III. Laczay I. (1972): A Sajó szabályozása és kanyarulati viszonyai In: Vízrajzi atlasz-sorozat 13. kötet. Mezősi G. (1984): A Sajó–Bódva köz felszínfejlődése In Földrajzi Értesítő 33. 3. pp. 181– 207 Dobány Z. (2004 ): A Sajó-Bódva köze történeti földrajza – Történeti Földrajzi Tanulmányok 170p. Répási I. (1983): Putnok hét évszázada – Punok Nagyközség Közös Tanácsa

42



Faggyas I. (1992): Fejezetek Putnok múltjából – Gömör néprajza, Kossuth Lajos Tudomány Egyetem, Néprajzi Tanszék Katona É. (2008): "Térkép e táj". Google Earth: térképészeti fordulópont és a társadalmi látásmód változása – Médiakutató, (9. évf.) 2. sz. p.71-83. Csapó J. – Matesz K. (2007): A kulturális turizmus jelentősége és szerepe napjaink idegenforgalmában In Földrajzi értesítő LVI. évf. 3-4. füzet p. 291 – 301 Gondár K. (1989): Putnok észlelési földtani térképe (1:25000), kézirat, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest Peregi Zs. (1986): Előzetes Jelentés a Kelemér, Gömörszőlős, Zádorfalva, Szuhafó közti terület földtani felépítéséről, kézirat, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest Malatinszky Á. (2006): Botanikai és tájgazdálkodási vizsgálatok a Putnoki-dombságban – Doktori értekezés 2006, Szent István Egyetem Andók Gy. (2010): A Mezőgazdasági Szakképzés története Putnokon – Tompa Mihály Gömöri Kulturális Egyesület Hamar B. (2009): Terjed a mobilkód! De mi az? – Technet-online magazin, http://www.technet.hu/hir/20090218/terjed_a_mobilkod_de_mi_az/ Tamás

I.

(2009):

Rege

a

Szakállas

farkasról

–

Putnoki

Polgár

Infó,

http://www.putnok.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1568 Várady J. (1989): Tiszáninnen református templomai – Alföldi nyomda Hankó G. (2009): A fenntartható fejlődés megvalósításának gömörszőlősi kísérlete – elvek, lehetőségek, korlátok, eredmények és kudarcok, szakdolgozat, Szent István Egyetem O. Johnson – D. More (2011): Európa fái – Kossuth Kiadó Zrt.

43



13.1. Internetes források https://sites.google.com https://developers.google.com/maps/documentation/ https://support.google.com/earth/ https://www.google.com/earth/outreach/tutorials/kmlembed.html https://www.gmodules.com/ig/creator?synd=open&url=http://dl.google.com/developers/maps /embedkmlgadget.xml https://www.teka.hu

44



14. Melléklet 1. melléklet Tamás István – Rege a Szakállas farkasról „A madarak vidáman csirregtek a kora nyári reggelen. A putnoki pásztor ezen a napon is, mint általában mindig rosszkedvűen ébredt. Szinte fél pőrén, egy szakadt vászongatyában, úgy, ahogyan az Isten megadta, botorkált ki az udvarra, ahol a gémeskút itatójában kimosta az éjszaka lidérces álmait az előző nap szutykaitól összetapadt szeméből. Seszínű, ronda szakállát, pedig hanyag mozdulattal két ágba pöndörítette. Olyan benyomást keltett, akár egy kivénhedt bakkecske, aki már szarvakat is csak azért hord a fején, hogy tudják az emberek: - ez a jószág eleje. Feleségét igazából sosem szerette, csupán azért tartotta, hogy gondját viselje a házkörüli munkának, valamint ha a nyáját terelgeti, legyen, aki főzzön, takarítson, mosson, és ebédet vigyen „ő pásztorságának”. A rövid fürdőzés után rögvest belekezdett a felesége korholásába: - El ne kótyavetyéld a napot asszony, mert este felakasztalak a Hold sarlójára! - Időben ott legyen ám az ebéd! - fenn a kopaszhegyen, mert ma ott legeltetem a nyájat. A többi szitkot, parancsot már nem hallotta szegényfeje, mert elindult a hites ura hangos kürtszóval a faluba az állatokat összeterelni. A kürt harsogó hangjára, és a csattogó ostorpattogására ébredt a falu apraja – nagyja, egymásután sereglettek az állatok: - kecske, tehén, birka, még a szárnyas jószágok is belibasoroztak a kis hegyi legelőre igyekvő többi állat közé, hogy mihamarébb felérjenek a szűkösvényen. Eközben a pásztor felesége neki kezdett a házkörüli munkák elvégzéséhez. Vizet mert a kútból egy jobbidőket látott korhadt békanyálas farocskában, majd felrakta az étket az összetákolt, összeroggyant, agyaggal tapasztott tűzhelyre. - No csak fortyogj itt magadnak! - Én meg ráérek még délig! S azzal kapta magát s egy kosárral a kezében elindult a közeli erdő szélére tűzrevalót szedni. Itt találkozott egy falubéli asszonnyal, akiből úgy áradt a szó, mint a Sajóból a víz, felhőszakadás után. Felnézett az égre. A nap már közelkerült a zenit tetőpontjához, röviden mormogott valamit a fogai között, aztán elköszönt: - Nekem mennem kell! - kiabált vissza a szószátyár fehérnépnek. Még felkapkodta az útjába került fadarabokat és meg sem állt hazáig. A lencse már gőzt okádva, pöfékelve javában lökdöste a vasfazék födelét. Volt ott olyan fokhagyma, meg mindenféle növényi fűszer illat, hogy

45



a legyek jobbnak látták kimenekülni az istálló mellett felhalmozott trágyadombra, frisslevegőt szívni. A ládafiából előkapott fejére egy kopottas foltos kendőt, majd belemerte az ételt egy karimája törött agyagedénybe és elindult, hogy hites urának időben odaérjen az ebéddel. A faluban még meg-megállt egy-egy ismerőssel beszélgetni, de ekkor már a delet elkolompolta a helyi templomszolga. Inkább délután volt már, mint dél, amikor felért a hegyoldalba. A bozótos mellett elhaladva vette észre, hogy mennyi friss gomba bújt ki az avarból. Nekilátott hát összeszedni őket. Telt-múlt az idő, a pásztor a kopaszhegyen már egyre türelmetlenebbül várta az ebédet. Rábízta állatait a terelőkutyájára, ami úgy nézett ki, mint egy nagy szőrpamacs. Sokszor még ő maga sem tudta melyik a kutya eleje, vagy hátulja, csak akkor, ha az futni kezdett az elkóborolt jószág után. Elindult hát nagy tajtékozva, mocskolódva az asszony elé. A feleség mit, sem törődve az időmúlásával, hajlongva, görnyedezve szedte tovább az erdőajándékát. Nem tudhatta, de még csak nem is sejthette, hogy valójában milyen veszély leselkedik rá. A cserjésből egy szakállas farkas rontott elő, habos tajtékos pofával. A vérben forgó szempár maga volt a pokol. Olyan volt, mint amikor az ördögök éppen a legnagyobb tüzet rakják és szétkotorják a parazsat a katlan alatt. Ráugrott az asszonyra, tépte marcangolta ruháját, ahol csak érte. A bestia csattogó foga, villanó szeme a férjurára emlékeztette. Menekült szegény, ahogyan a lába bírta. Csend lett. Már nem hallotta a farkast a háta mögött lihegni, csörtetni, megállt hallgatózni, majd nekiiramodott, - szaporaléptekkel, szinte futva igyekezett most már az ebéddel. Meg is pillantotta nemsokára a tisztás közepén a hites urát, aki egy fatövében hűsölt. Lihegve, dadogva mesélte el a farkassal történt találkozását. Megérdemelted te lusta mihaszna némber - dörmögte a pásztor,- legközelebb jobban fogsz igyekezni az étellel. Azzal mondókáját befejezve nekilátott, hogy elfogyassza a megkésett ebédet. Jóízűen, nagyokat böfögve, csámcsogva falatozott. A szája szélén kicsorduló péppé főzött lencsét nagy önelégültséggel törölgette le az udvari kemencében sütött feketekenyér falatkákkal. Szakálla, akár egy agyonhasznált lószőrkefe, rendezetlenül ágabogazott mindenfelé. - No te asszony! – Most pedig ledőlök én ide az öledbe! - Ne engedd, hogy valaki meg merészeljen zavarni álmomban! Alig, hogy lehajtotta fejét, - olyan hortyogásba, szuszogásba kezdett, hogy a döngicsélő méhek sem mertek a közelükben a virágokra szállni, mert azt gondolták az ég dörög, vagy jön a világvége. Az asszony csak nézte – nézte ura rusnya arcát, s eközben kendőjével hessegette a férfi fejéről az odaszemtelenkedő legyeket. Majdhogynem felkiáltott ijedtében, amikor ura álmában

46



elvigyorodott. Ekkor látta meg, a fogai közé szorult kötényéből kitépett cérnaszálat. Hirtelen felkapta a földön heverő fafaragó görbebicskát és egy pillantás nem sok, már el is vágta vele a pásztor torkát. A vér spriccelve tört elő a hörgő, alvó emberből. A nagy fájdalomtól talpra ugrott és egyszer még kinyitotta szemét, de rögtön elvágódott és ezt követően örökálomra szenderült. Felesége felsóhajtva, megkönnyebbülve így köszönt el tőle: - Sosem szerettél, mindig csak cselédnek tartottál. Vad és hitetlen ember voltál, de most Isten megbüntetett, hiszen még őt sem szeretted, csak a magad boldogságát tartottad mindenkor a legfontosabbnak. Ő akarta, hogy így végezd. Ő, az Isten formált át a szakállas farkassá. Egy utolsó pillantást vetett urára, még csak szánalmat sem érzett, majd elkezdte hordani rá a követ, mindaddig, amíg a kőrakás teljesen el nem takarta a gonoszt. A faluban sokáig szóbeszéd volt a pásztor eltűnése, míg egy szép napon az asszony egy hosszú téli estén, amikor éppen összegyűlt a falu asszonynépe, bele nem fogott a történet elmesélésében. A történet szájról szájra járt és jár a mai napig. Nekem még gyerekkoromban az anyai nagyanyám mesélte el. Ő pedig a nagyanyjától hallotta valamikor nagyon, nagyon régen egy hosszú téli estén, amikor a falu asszonyai kukoricát morzsoltak, s közben regéltek és népdalokkal, egyházi énekekkel múlatták az időt… „ (Tamás I. 2009)

47



15. Köszönetnyílvánítás Elsősorban szeretném megköszönni témavezetőmnek, Dr. Hegedűs Andrásnak szakmai segítségét, iránymutatását, véleményét. Köszönöm a Földrajz Intézet minden dolgozójának segítségét, aki valamilyen megjegyzésével, segítségével vagy akárcsak bíztatásával hozzájárult a dolgozatomhoz. Továbbá szeretném megköszönni diáktársaimnak is a segítséget, valamint Majori Ritának és Gál-Szabó Lajosnak mind a szakmai mind pedig a technikai jellegű segítséget és biztatást.

48

Putnok idegenforgalmi nevezetességeinek megjelenítése webes térinformatikai eszközökkel

Recommend Documents