Putnok Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata

„Észak-Magyarországi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Putnok Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata

ITS 2014 Konzorcium:

1 / 214


Külzetlap

BELÜGYMINISZTÉRIUM

Putnok Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata Helyzetfeltáró, Helyzetelemző és Helyzetértékelő munkarészek 2015. év

Készítették az „ITS 2014 Konzorcium” tagjai:

ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság

OPUS TEAM Üzleti Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság

Berki Judit ügyvezető

Végh József ügyvezető

Virágh Péter ügyvezető

2 / 214


Aláírólap

Régiós koordinátor:

Berki Judit

Megyei koordinátor:

Klein György okleveles építészmérnök É/05-0070; TT 05-0070

Felelős tervező:

Balku Katalin okleveles építészmérnök É 15-0038

Településtervező:

Klein György okleveles építészmérnök É/05-0070; TT 05-0070

Energiaközmű szakági tervező:

Verba József üzemmérnök TE 15-0289 Településtervezési energia-közmű szakértő TH 15-0289 Településtervezési hírközlési szakértő

Közlekedésági szakági tervező:

Gulyás Imre okl. építőmérnök Tkö09-0057-Településtervezési közlekedési szakértő

Viziközmű szakági tervező:

Gellén László okl. mélyépítő üzemmérnök VZ-TEL 15-0164-Települési víziközmű tervező TV 15-0164-Településtervezési vízközmű szakértő

Környezetvédelmi szakági tervező:

Szalai Sándor környezetmérnök SZKV-1.2.15/0640 Levegőtisztaság-védelem szakértő SZKV-1.4.15/0640 Zaj- és rezgésvédelem szakértő

3 / 214


Zöldfelületi és tájrendezési szakági tervező:

Lipcsei Ágnes okl. táj-és kertészmérnök TK15-0299

Régészeti szakértő:

Dr. Bálint Marianna régészeti szakértő

Műemléki szakértő:

Szilágyi-Fekete Anikó műemléki szakértő

Társadalompolitikai szakértő:

Papp György Társadalompolitikai szakértő

Gazdasági Szakértő:

Málik Csilla gazdasági szakértő

Anti-szegregációs szakértő:

Kurtyánné Szilágyi Valéria anti-szegregációs szakértő

Közreműködők:

Tamás Barnabás

Váradi Attila

Putnok Város polgármestere

települési koordinátor

4 / 214


TARTALOMJEGYZÉK

1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ ...................................................................................... 16 1.1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK ........................................................................................................................ 17 1.2. A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL (ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL ÉS A TERÜLETILEG RELEVÁNS MEGYEI, VALAMINT TÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓKKAL ÉS PROGRAMOKKAL) VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA ................................... 22 1.3. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA ................................... 25 1.3.1. Országos Területrendezési Tervvel való összefüggések .................................................... 25 1.3.2. Borsod – Abaúj – Zemplén Megye Területrendezési Tervvel való összefüggések ............ 27 1.4. A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK - AZ ADOTT TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ - VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI....................................... 30 1.5. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA .................................................... 32 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai.................................................................................................................................... 32 1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések ........................................... 38 1.6. A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA ............................. 39 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök ....................................................................... 39 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek .............................. 40 1.7. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA ......................................................................................................... 45 1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség ..................................................................................................................... 45 1.7.1.1.Demográfia, népesség ....................................................................................................... 45 1.7.1.2.Nemzetiségi összetétel...................................................................................................... 49 1.7.1.3.Képzettség ......................................................................................................................... 50 1.7.1.4.Foglalkoztatottság ............................................................................................................. 51 1.7.1.5.Jövedelmi viszonyok .......................................................................................................... 54 1.7.1.6.Életminőség ....................................................................................................................... 56 1.7.1.7. Lakásállomány .................................................................................................................. 58 1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok .......................................... 59 1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők .............................................................................. 61 1.7.3.1. Történeti előzmények - a „Gömör” kapuja ...................................................................... 61 1.7.3.2. Testvérvárosi kapcsolatok ................................................................................................ 62 1.7.3.3. Vallási felekezetek ............................................................................................................ 63 1.7.3.4. Civil szervezetek ............................................................................................................... 63 1.8. A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA ................................................................................ 65 1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) ............................................................ 65 1.8.1.1.Oktatás - nevelés ............................................................................................................... 65 1.8.1.2.Egészségügy és szociális közszolgáltatások ....................................................................... 69 5 / 214


1.8.1.3.Közösség, művelődés, kultúra ........................................................................................... 70 1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása .................................................................................................... 71 1.9. A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA ............................................................................................................ 72 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre ................................................................................. 72 1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői ....................................................................... 76 1.9.2.1. Mezőgazdaság .................................................................................................................. 76 1.9.2.2. Ipar- és építőipar .............................................................................................................. 77 1.9.2.3. Szolgáltatás ....................................................................................................................... 77 1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése ........................................................................................................................................ 80 1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők ........................................................... 81 1.9.4.1. Elérhetőség ....................................................................................................................... 81 1.9.4.2. Munkaerő képzettsége..................................................................................................... 82 1.9.4.3. K + F + I ............................................................................................................................. 82 1.9.4.4. Üzleti infrastruktúra ......................................................................................................... 82 1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) ............................................................................... 83 1.10. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE ........................................................................................................................ 84 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program ......................................................... 84 1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere ......................... 89 1.10.2.1. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége ..................................................... 89 1.10.2.2. Az önkormányzat intézményrendszere .......................................................................... 90 1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység .......................................................................................... 94 1.10.4. Foglalkoztatáspolitika ............................................................................................................ 96 1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás............................................................................................... 97 1.10.6. Intézményfenntartás ............................................................................................................. 98 1.10.7. Energiagazdálkodás ............................................................................................................... 98 1.11.

TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK...................................................................... 99

1.12. TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA .............................................................. 101 1.12.1. Természeti adottságok ........................................................................................................ 101 1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet ................................................................................................... 106 1.12.2.1. Tájtörténeti vizsgálat .................................................................................................... 106 1.12.2.2. Tájhasználat értékelése ................................................................................................ 110 1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek.......................................................... 113 1.12.3.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek ...................................... 113 1.12.3.2. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék.................................................................................................................... 113 1.12.3.3. Ökológiai hálózat .......................................................................................................... 115 1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése........................................................... 116 1.13. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA.............................................................................. 117 1.13.1. A települési zöldfelületi rendszer elemei ........................................................................ 117 1.13.1.1. Szerkezeti, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldterületi karaktert meghatározó elemek................................................................................................................... 117 1.13.1.2. Zöldfelületi ellátottság értékelése................................................................................ 118 1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái ............................................................... 119

6 / 214


1.14. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA ................................................................................. 120 1.14. Az épített környezet vizsgálata............................................................................................... 120 1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata ......................................................................................... 120 1.14.1.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata ............................................... 120 1.14.1.2. Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok ...................................................................................................................... 121 1.14.1.3. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek ................................................... 121 1.14.1.4. Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) ......... 122 1.14.1.5. Alulhasznosított barnamezős területek ....................................................................... 123 1.14.1.6. Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület ....................................... 123 1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata .............................................................................................. 123 1.14.2.1. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat...................................................................... 123 1.14.2.2. Tulajdonjogi vizsgálat ................................................................................................... 124 1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter .................................................................................. 124 1.14.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése ................................................. 124 1.14.5. Az építmények vizsgálata ................................................................................................ 125 1.14.5.1. A funkció, kapacitás ...................................................................................................... 125 1.14.5.2. Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) ................................ 125 1.14.5.3. Magasság, szintszám, tetőidom ................................................................................... 126 1.14.5.4. Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok . 128 1.14.6. Az épített környezet értékei ............................................................................................ 129 1.14.6.1. Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag .............................. 129 1. 14. 6. 2. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület ....................... 130 1. 14. 6. 3. Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők ... 131 1. 14. 6. 4. Világörökségi, és világörökségi várományos terület ................................................. 132 1. 14. 6. 5. Műemlék, műemlékegyüttes ..................................................................................... 132 1. 14. 6. 6. A műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely .................................................................................................................................... 132 1. 14. 6. 7. Műemléki terület, történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet ..................................................................................................................................................... 132 1. 14. 6. 8. Nemzeti emlékhely .................................................................................................... 132 1. 14. 6. 9. Helyi védelem ............................................................................................................ 133 1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái .................................................................. 133 1.15. KÖZLEKEDÉS ........................................................................................................................ 135 1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok ...................................................................................... 135 1.15.2. Közúti közlekedés ................................................................................................................ 135 1.15.3. Közösségi közlekedés .......................................................................................................... 136 1.15.3.1. Közúti ............................................................................................................................ 136 1.15.3.2. Kötöttpályás ................................................................................................................. 136 1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés ................................................................................ 136 1.15.5. Parkolás ........................................................................................................................... 137 1.16. KÖZMŰVESÍTÉS ................................................................................................................... 138 1.16.1. Vízi közművek ...................................................................................................................... 138 1.16.1.1. Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) . 138 1.16.1.2. Szennyvízelvezetés ....................................................................................................... 138 1.16.1.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés ................................................................. 140 1.16.2. Energia ................................................................................................................................. 140 1.16.2.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek) ........................................................................................ 140 7 / 214


1.16.3. Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) ................................................................................................................................ 144 1.17. KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS) ........................................................ 145 1.17.1. Talaj ..................................................................................................................................... 145 1.17.2. Felszíni és a felszín alatti vizek ............................................................................................ 145 1.17.3. Levegőtisztaság és védelme ................................................................................................ 146 1.17.4. Zaj- és rezgésterhelés .......................................................................................................... 147 1.17.5. Sugárzás védelem ................................................................................................................ 147 1.17.6. Hulladékkezelés ................................................................................................................... 148 1.17.7. Vizuális környezetterhelés................................................................................................... 148 1.17.8. Árvízvédelem ....................................................................................................................... 149 1.17.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák ......................................................... 149 1.18. KATASZTRÓFAVÉDELEM ..................................................................................................... 151 1.18.1. Építésföldtani korlátok .................................................................................................... 151 1.18.1.1. Alábányászott területek, barlangok és pincék területei............................................... 151 1.18.2. Vízrajzi veszélyeztetettség............................................................................................... 152 1.18.2.1. Árvízveszélyes területek ............................................................................................... 152 1.18.2.2. Belvízveszélyes területek.............................................................................................. 153 1.18.2.3. Mély fekvésű területek................................................................................................. 153 1.18.2.4. Árvíz és belvízvédelem ................................................................................................. 153 1.18.3. Egyéb ............................................................................................................................... 153 1.18.3.1. Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) ...................................... 153 1.18.3.2. Mélységi, magassági korlátozások ............................................................................... 153 1.18.3.3. Tevékenységből adódó korlátozások ........................................................................... 153 1.19.

ÁSVÁNYI NYERSANYAG-LELŐHELY ..................................................................................... 154

1.20.

VÁROSI KLÍMA..................................................................................................................... 155

2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ ..................................................................................... 156 2.1. A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE .................................. 157

3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ.................................................................................. 160 3.1. A HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, SZINTÉZIS................................................. 161 3.1.1. A folyamatok értékelése.................................................................................................. 161 3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése ........................................................................................................................................ 161 3.1.3. A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata ...................................................................... 161 3.1.4. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése ................................................................................................................... 162 SWOT ................................................................................................................................................... 162 3.2. PROBLÉMA ÉS ÉRTÉKTÉRKÉP ...................................................................................................... 165

8 / 214


3.3. ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK ......................................................... 167 3.3.1. A településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása ............................................................................... 167 Városrész 1. - Belváros .................................................................................................................... 170 Városrész 2. - Lakóövezet 1-panel ................................................................................................... 173 Városrész 3. - Lakóövezet 2-kertváros............................................................................................. 176 Városrész 4. - Külterület (ipartelepek) ............................................................................................ 179 3.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) ................................................................................. 181 3.3.2.2. A szegregátum, illetve a szegregációval veszélyeztetett területek helyzetelemzése .. 186 3.3.2.2.1. A szegregátumok kialakulásának és fennmaradásuk okai .......................................... 186 3.3.2.2.2. Városszerkezeti elhelyezkedés .................................................................................... 186 3.3.2.2.3. Demográfiai jellemzők ................................................................................................. 186 3.3.2.2.4. Munkaerő-piaci jellemzők ........................................................................................... 187 3.3.2.2.5. Lakáskörülmények ....................................................................................................... 187 3.3.2.2.6. Infrastrukturális ellátottság ......................................................................................... 188 3.3.2.2.7. A szegregátumok területén élők egészségi állapota ................................................... 189 3.3.2.2.8. Szociális intézményrendszer és ellátási formák .......................................................... 189 3.3.2.2.9. Oktatás ........................................................................................................................ 192 3.3.2.2. Ágazati politikák ................................................................................................................. 195 3.3.2.2.1. Szociálpolitika ................................................................................................................. 195 3.3.2.2.2. Lakáspolitika .................................................................................................................... 197 3.3.2.2.3. Oktatáspolitika ............................................................................................................... 197 3.3.2.2.4. Foglalkoztatáspolitika ..................................................................................................... 198 3.3.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) ................................................................................. 200 MELLÉKLETEK ...................................................................................................................................... 201

9 / 214


ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: Putnok város településfejlesztési koncepcionális célrendszer belső koherenciája ................. 23 2. ábra: BAZ megye célrendszere és Putnok fejlesztési céljainak koherencia-vizsgálata ..................... 24 3. ábra: B.-A.-Z. Megyei stratégiai célok................................................................................................ 24 4. ábra: Putnok Város IVS célrendszere................................................................................................. 33 5. ábra: Putnok Város hatályos IVS: stratégiai célkitűzések .................................................................. 34 6. ábra: Putnok Város lakónépessége (1000 fő) .................................................................................... 45 7. ábra: Putnok Város állandó népessége ............................................................................................. 46 8. ábra: Putnok Város lakosságának természetes szaporulata/fogyása (ezrelék/év) ........................... 47 9. ábra: Vándorlási egyenleg (állandó, ideiglenes együtt) .................................................................... 47 10. ábra: A népesség korösszetétele (lakónépesség, 2001.; 2011.)...................................................... 48 11. ábra: Regisztrált álláskeresők Putnok Városában (2014.) ............................................................... 52 12. ábra: Legfeljebb 8 általános iskolát végzett regisztrált munkanélküliek aránya (az összes munkanélküli százalékában) .................................................................................................................. 53 13. ábra: Száz lakosra jutó adófizetők száma (fő) ................................................................................. 54 14. ábra: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos száma ......................... 55 15. ábra: Egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma (fő) ................................................................... 65 16. ábra: Egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma (fő) .................................................... 69 17. ábra: Múzeumi látogatók száma (fő)............................................................................................... 70 18. ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000 Ft) ............................................................... 73 19. ábra: Értékesítés nettó árbevétele (1000 Ft) .................................................................................. 74 20. ábra: Átlagos statisztikai létszám társas vállalkozások esetében (fő) ............................................. 75 21. ábra: A szolgáltatási szektor (G-S gazdasági ág) szereplői .............................................................. 78 22. ábra: Ezer lakosra jutó kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) (db) ....... 79 23. ábra: Lakásállomány komfortfokozat alapján ................................................................................. 83 24. ábra: Egy lakosra jutó iparűzési adó (1000 Ft) - 2010-ig ................................................................. 86 25. ábra: Fenntartott önkormányzati lakásbérlemények aránya a teljes lakásállományon belül (%) .. 97 26. ábra: Putnok város egy lakosra jutó zöldterületeinek nagysága (m2) .......................................... 111 27. ábra: Putnok földhasználati felosztása .......................................................................................... 121 28. ábra: Lakásállomány építési éve.................................................................................................... 133 29. ábra: Lakásállomány komfortossága ............................................................................................. 134 30. ábra: Lakásállomány közművesítettsége....................................................................................... 134 31. ábra: Putnok lakónépességének korosztályi megoszlása városrészi bontásban........................... 167 32. ábra: Putnok lakónépességének képzettségi mutatói városrészi bontásban ............................... 169 33. ábra: Belváros városrész lakásállománya ...................................................................................... 170 34. ábra: Putnok Lakóövezet 1 - panel lakásállomány ........................................................................ 173 35. ábra: Putnok Lakóövezet 2 - kertváros lakásállomány .................................................................. 176 36. ábra: Putnok külterület lakásállomány.......................................................................................... 179

10 / 214


TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. táblázat: A Sajó-Rima Eurorégió főbb adatai..................................................................................... 18 2. táblázat: A Putnoki járás települései ................................................................................................. 21 3. táblázat: Putnok Város IVS célrendszerének megvalósulási státusza ............................................... 35 4. táblázat: Putnok Város állandó népessége (1970., 1980., 1990. években)....................................... 45 5. táblázat: Putnok Város állandó lakónépessége (1970., 1980., 1990. években) ................................ 45 6. táblázat: Putnok város népességszám változása 2001-2011 ............................................................ 46 7. táblázat: Nemek aránya..................................................................................................................... 48 8. táblázat: Kor szerinti csoportosítás (2015. január 01.)...................................................................... 48 9. táblázat: Száz aktív korúra jutó gyermek- és időskorú (2011) .......................................................... 48 10. táblázat: Putnok Város lakosságának nemzetiségi összetétele....................................................... 49 11. táblázat: A 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint (2011) ............................................................................................................................................................... 50 12. táblázat: Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) [2001, 2011] .................... 51 13. táblázat: A regisztrált álláskeresők száma Putnok városában ......................................................... 52 14. táblázat: Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya ...................................................................... 53 15. táblázat: Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 éves) belül ............................................................................................................................................. 54 16. táblázat: Várható élettartam (2010.) .............................................................................................. 56 17. táblázat: Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) (%).......................................................................................................................................................... 58 18. táblázat: Városrészek főbb adatai (2011. évi népszámlálás)........................................................... 59 19. táblázat: Putnok testvérvárosai....................................................................................................... 63 20. táblázat: Putnok város állandó népességének vallási megoszlása (2011.) ..................................... 63 21. táblázat: Egy óvodai férőhelyre jutó 3-5 évesek száma (fő)............................................................ 66 22. táblázat: Alapfokú és középfokú oktatási intézményi adatok 2014/2015. tanévben (KLIK fenntartású intézmények) ..................................................................................................................... 68 23. táblázat: Serényi Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola képzési palettája..................................... 68 24. táblázat: Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) intézkedései ........................................................ 71 25. táblázat: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott értékek a Putnoki járás településeinél (kivonat) ..... 73 26. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma (2006-2013) ................................................................... 74 27. táblázat: Putnok Városában működő regisztrált vállalkozások ágazat szerinti megbontása (2013) ............................................................................................................................................................... 76 28. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban (db) ............................................................................................................. 77 29. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma az ipar-építőiparban (szekunder szektor) (db) .............. 77 30. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma a feldolgozóipar nemzetgazdasági ágban ..................... 77 31. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma a szolgáltatásokban (tercier szektor)............................. 77 32. táblázat: Jelentősebb gazdasági társaságok Putnokon ................................................................... 80 33. táblázat: Jelentősebb KKV EU-s pályázatok Putnokon .................................................................... 80 34. táblázat: Egy lakás átlagos négyzetméterára régió és településtípus szerint (2007–) [ezer Ft] ..... 83 35. táblázat: Állami konszolidáció (átvállalt és kifizetett) mértéke Putnok Városa esetében .............. 84 36. táblázat: Putnok Város Önkormányzatának 2013. évi költségvetése ............................................. 85 37. táblázat: Putnok Város Önkormányzatának 2014. évi költségvetése ............................................. 86 38. táblázat: Gazdasági Program 1. pillére: "A jövő városa" ................................................................. 87 11 / 214


39. táblázat: Gazdasági program 2. pillére: "Működő város" ............................................................... 87 40. táblázat: Gazdasági program 3. pillére: "Lakható város" ................................................................ 87 41. táblázat: Gazdasági program 4. pillére: "Gondoskodó város" ........................................................ 88 42. táblázat: Gazdasági program 5. pillére: "A jövő városa - fejlődő város" ......................................... 88 43. táblázat: Putnoki Humán Szolgáltató Központ intézményegységei ................................................ 90 44. táblázat: A Putnoki Humán Szolgáltató Központ telephelyei .......................................................... 91 45. táblázat: Putnoki Humán Szolgáltató Központ illetékessége, működési köre ................................ 91 46. táblázat: A Putnok – Dubicsány – Gömörszőlős – Kelemér Köznevelési Intézményfenntartó Társulás.................................................................................................................................................. 93 47. táblázat: Közfoglalkoztatás Putnoki járásban .................................................................................. 96 48. táblázat: Közfoglalkoztatás Putnok Városában ............................................................................... 96 49. táblázat: Összesített kimutatás lakásbérleményekről..................................................................... 97 50. táblázat: A Sajó - Bódva völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás Törzskönyvi alapadatai ............................................................................................................................................ 100 51. táblázat: Az erdők rendeltetés szerinti megoszlása ...................................................................... 111 52. táblázat: Földrészlet statisztika a város közigazgatási területéről ................................................ 112 53. táblázat: Földrészlet statisztika fekvésenként ............................................................................... 123 54. táblázat: Földrészlet statisztika művelési áganként ...................................................................... 124 55. táblázat: a szabályozási terv területhasználati kategóriái ............................................................. 126 56. táblázat: Putnok közigazgatási határában található nyilvántartott régészeti lelőhelyek ............. 131 57. táblázat: Műemlékek Putnok Városában ...................................................................................... 132 58. táblázat: Közüzemi ivóvíz vezeték hálózat .................................................................................... 138 59. táblázat: Közüzemi szennyvíz-csatornahálózat ............................................................................. 139 60. táblázat: KÖF / KIF TR állomások listája ........................................................................................ 142 61. táblázat: Gázhálózat ...................................................................................................................... 143 62. táblázat: Bejelentett ipari tevékenység ......................................................................................... 146 63. táblázat: Városrész 1. - Belváros legfőbb mutatói......................................................................... 172 64. táblázat: A 2. Lakóövezet 1-panel városrész legfőbb mutatói ...................................................... 174 65. táblázat: A 3. Lakóövezet 2-kertváros legfőbb mutatói ................................................................ 178 66. táblázat: A Városrész 4. – Külterület legfőbb mutatói .................................................................. 180 67. táblázat: Szegregátumra vonatkozó adatotok a 2011. évi Népszámlálási adatok alapján ........... 182 68. táblázat: Szegregációval veszélyeztetett területekre vonatkozó adatotok a 2011. évi Népszámlálási adatok alapján ............................................................................................................. 185 69. táblázat: Infrastrukturális ellátottság ............................................................................................ 189 70. táblázat: A városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói ................................................... 191 71. táblázat: Általános iskolai közoktatás integráltsága...................................................................... 194 72. táblázat: Szociális bérlakások Putnok városban ............................................................................ 197 73. táblázat: Putnok Város civil szervezetei ........................................................................................ 201 74. táblázat: egy lakosra jutó bruttó hozzáadott értékek a Putnoki járás településeinél ................... 203 75. táblázat: Országos közúthálózat útkategóriánkénti megoszlása (km) BAZ megye (2013. dec. 31.) ............................................................................................................................................................. 205 76. táblázat: Putnok úthálózat ............................................................................................................ 206 77. táblázat: 2007-2013 programozási ciklus megvalósult projektjei ................................................. 208

12 / 214


TÉRKÉPJEGYZÉK 1. térkép: Putnok város elhelyezkedése................................................................................................ 17 2. térkép: Városhálózat (külső és belső városi gyűrű) ........................................................................... 19 3. térkép: A Putnoki-járás elhelyezkedése Magyarországon ................................................................ 20 4. térkép: Putnok az Ország Szerkezeti Tervén ..................................................................................... 25 5. térkép: Országos ökológiai hálózat övezete ...................................................................................... 25 6. térkép: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek.......................................................................... 25 7. térkép: Országos jelentőségű tájvédelmi terület övezete ................................................................ 26 8. térkép: Országos vízminőség - védelmi terület övezet ..................................................................... 26 9. térkép: Nagyvízi meder és vízkárelhárítási célú szükségtározók területének övezete ..................... 26 10. térkép: BAZ MTrt - Térségi Szerkezeti Terv R.1. sz. mell. ................................................................ 27 11. térkép: BAZ MTrT - Magterület, pufferzóna, ökológiai folyosó övezeti - R. 3.1. sz. melléklete ...... 27 12. térkép: BAZ MTrT - Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek, kiváló termőhelyi adottságú erdő területek, erdőtelepítésre alkalmas terület övezetei - R. 3.2. sz. melléklete ............................... 28 13. térkép: BAZ MTrT - Országos jelentőségű és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetei R. 3.4. sz. melléklete .............................................................................................................................. 28 14. térkép: BAZ MTrT - Világörökség és világörökség várományos terület övezete, történeti települési terület övezete - R. 3.5. sz. melléklete .................................................................................................. 28 15. térkép: BAZ MTrT - Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete - R. 3.6. sz. melléklete ......................................................................................................................................... 29 16. térkép: BAZ MTrT - Nagyvízi meder övezete - R. 3.12. sz. melléklete ............................................. 29 17. térkép: Alsószuha Településszerkezeti Terve .................................................................................. 30 18. térkép: Sajóvelezd Településszerkezeti Terve ................................................................................. 30 19. térkép: Serényfalva Településszerkezeti Terve ............................................................................... 30 20. térkép: Dubicsány Településszerkezeti Terve ................................................................................. 30 21. térkép: Sajónémeti Településszerkezeti Terve................................................................................ 31 22. térkép: Putnok Város településszerkezeti terv ............................................................................... 41 23. térkép: Putnok Településrendezési terv.......................................................................................... 42 24. térkép: Lakóterületi fejlesztések ..................................................................................................... 43 25. térkép: Intézményi - kereskedelmi fejlesztések .............................................................................. 43 26. térkép: Gazdasági területfejlesztések ............................................................................................. 43 27. térkép: Szlömösödő területek ......................................................................................................... 43 28. térkép: Putnok kistáji besorolása .................................................................................................. 101 29. térkép: Putnok területhasználata Corine kategóriák szerint......................................................... 103 30. térkép: Putnok erdőterületei ........................................................................................................ 104 31. térkép: Putnok – felhagyott- és működő bányák területe ............................................................ 105 32. térkép: Putnok – I. katonai felmérés (1780-1784) ........................................................................ 106 33. térkép: Putnok – II. katonai felmérés (1806-1869) ....................................................................... 107 34. térkép: Putnok – III. katonai felmérés (1869-1884) ...................................................................... 108 35. térkép: Putnok – IV. katonai felmérés (1896-1914) ...................................................................... 109 36. térkép: Putnok ma ......................................................................................................................... 110 37. térkép: Putnok - Natura 2000 területek ........................................................................................ 114 38. térkép: Ökológiai hálózati besorolás ............................................................................................. 115 39. térkép: Putnok településszerkezete .............................................................................................. 120 40. térkép: Épületvizsgálat - szintszám ............................................................................................... 127 13 / 214


41. térkép: Átnézeti helyszínrajz ......................................................................................................... 135 42. térkép: Köf / Kif hálózat nyomvonal rajza ..................................................................................... 141 43. térkép: A közigazgatási terület bánya-területei ............................................................................ 151 44. térkép: Jelenlegi bányatelekkel fedett területek a térségben ...................................................... 151 45. térkép: Felszínmozgások a térségben ........................................................................................... 151 46. térkép: Szeizmikus zónatérkép ...................................................................................................... 152 47. térkép: Magyarország földrengései............................................................................................... 152 48. térkép: A Sajó ártere ..................................................................................................................... 152 49. térkép: Putnok Város probléma- és értéktérképe......................................................................... 166 50. térkép: Putnok városrészei ............................................................................................................ 168 51. térkép: Putnok város szegregátuma.............................................................................................. 181 Forrás: KSH .......................................................................................................................................... 181 52. térkép: Putnok szegregációval veszélyeztetett területei .............................................................. 183 53. térkép: 1. szegregációval veszélyeztetett terület.......................................................................... 184 54. térkép: 2. szegregációval veszélyeztetett terület.......................................................................... 184 55. térkép: 87. vasútvonal ................................................................................................................... 204 56. térkép: 92. vasútvonal ................................................................................................................... 204 57. térkép: Putnok 1. (KIRA) ................................................................................................................ 206 58. térkép: Putnok 2. (KIRA) ................................................................................................................ 206

14 / 214


KÉPJEGYZÉK

1. kép: Serényi Béla út ......................................................................................................................... 123 2. kép: Arany János utca ...................................................................................................................... 123 3. kép: Putnok Városa madártávlatból 1. ............................................................................................ 125 4. kép: Kossuth úti lakótelep ............................................................................................................... 126 5. kép: Kossuth úti üzletsor ................................................................................................................. 126 6. kép: Templom és környezete .......................................................................................................... 126 7. kép: Putnok Városa madártávlatból 2. ............................................................................................ 126 8. kép: Kossuth utca (26. sz. főút) ....................................................................................................... 128 9. kép: Rákóczi út................................................................................................................................. 128 10. kép: Bajcsy-Zsilinszky utca (26. sz. főút) ........................................................................................ 128 11. kép: Serényi Béla utca ................................................................................................................... 128 12. kép: Árvíz Putnokon ...................................................................................................................... 152 13. kép: Putnok Városa madártávlatból 3. .......................................................................................... 155 14. kép: Putnok Városa madártávlatból 4. .......................................................................................... 155 15. kép: Putnok belváros 1. ................................................................................................................. 170 16. kép: Putnok belváros 2. ................................................................................................................. 170 17. kép: Putnok Lakóövezet 1. panel................................................................................................... 173 18. kép: Putnok Lakóövezet 2 - kertváros 1. ....................................................................................... 176 19. kép: Putnok Lakóterület 2. kertváros 2. ........................................................................................ 177 20. kép: Putnok külterület – Berkenye út ........................................................................................... 179 21. kép: Putnok külterület – Molnár út ............................................................................................... 179

15 / 214


1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

Putnok Város Településfejlesztési Stratégia Megalapozó Vizsgálat 1. Helyzetfeltáró munkarész

16 / 214


1.1.

TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK

Putnok Városa a szlovák-magyar határ közelében, az Észak-magyarországi régióban, Borsod Abaúj - Zemplén Megyében, a Putnoki járásban fekszik. Budapesttől 175 km, a nyugati határtól 400 km, a szlovák határátkelőtől (Bánréve) 8 km, a megyeszékhelytől (Miskolc Megyei Jogú Város) 35 km, míg Heves megye megyeszékhelyétől, Eger Megyei Jogú Várostól 60 km a távolság. A város területe összesen 35 km2, ebből belterület 3,8 km2, külterület 31,2 km2. 1. térkép: Putnok város elhelyezkedése

Forrás: TEIR, 2015

A Bükk-hegység lábánál, a Sajó bal partján helyezkedik el, a földrajzi környezete dombokkal körülzárt, erős tagoltságú völgyekkel szabdalt terület, a tengerszint feletti magasság 220 m. A város Gömör tájegység kapuja, a valamikori Gömör - Kishont megye székhelye volt, de területének jelentős részét elcsatolták a szlovák területekhez. Helyét, szerepét földrajzilag tágabb és szűkebb fejlesztési prioritás-rendszerben határozhatjuk meg. Az OTK - ban definiált növekedési tengelyekhez, Miskolc város fejlesztési pólus vonzáskörzetében, a régió meghatározó ipari tengelye mentén, s egy határon átnyúló vonzáskörzet, városkapcsolat rendszer részeként kell pozícionálni.

17 / 214


Határon átnyúló szerepkör A történelmi Gömör kapujaként Putnok Város nagy hangsúlyt fektet a határon átnyúló kapcsolatokra. A Sajó - Rima Eurorégió Határon Átnyúló Együttműködés meghatározó tagja Putnok. Putnok gazdaságföldrajzi helyzete révén, Gömör dél-keleti kapujaként az elmúlt évszázadokban jelentős településsé vált. Közhivatali, oktatási-közművelődési intézményei, ipara és kereskedelme, kézműipara és vásártartása, de döntően mező-, szőlő- és erdőgazdasága miatt a Miskolc – Rimaszombat, illetve az Eger – Rozsnyó városokkal határolható és jellemezhető térségben fontos szerepet töltött be. Vonzáskörzetének a Gömör tájegységként meghatározott települések tekinthetőek, amit több célzott együttműködés is megerősít. A Sajó - Rima Eurorégió Határon Átnyúló Együttműködés magyar oldalon 2000. július 07-én alakult meg, a szervezetet a B-A-Z Megyei Bíróság 2928. szám alatt vette nyilvántartásba. 1. táblázat: A Sajó-Rima Eurorégió főbb adatai

Az Egyesület neve: Rövidített neve: Levelezési címe: Az Egyesület Elnöke (Mo-.-on):

Sajó-Rima Eurorégió Határon Átnyúló Együttműködés Sajó-Rima Eurorégió 3630 Putnok, Kossuth út 5. Tamás Barnabás Putnok Város Polgármestere Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás

Ugyanakkor megalakult a szlovák oldalon is a Slané Rimavské Eurorégión, amelynek tagjai a Rimszombati, Rozsnyói és Rőcei Járások. A két szervezet megalakulását követően Együttműködési Megállapodást kötött és így jött létre a Sajó-Rima Eurorégió, amely Területi Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határmenti Együttműködéséről szóló Európai Keretegyezmény Kiegészítéséről szóló jegyzőkönyv 3. része szerint egy határon átnyúló együttműködési szervet képez, melynek nincs jogi személy státusza. Tevékenységének hatóköre a Sajó és Rima folyók menti térségek települései, közel 1 millió ember, mintegy 6000 km2-en. A Sajó-Rima Eurorégió társadalmi, gazdasági, környezeti és kulturális szempontból egyaránt összehangolt, fenntartható fejlődés megvalósítására törekszik, valamint célja az európai integrációs munkafolyamatokra való felkészítés és az azokban való részvétel. Országos szerepkör Az Országos Fejlesztési Koncepció és Területfejlesztési Koncepció szerint Putnok kívül esik a jelentősebb agglomerációs térségeken. Agglomerálódó térségként Miskolc Megyei Jogú Város agglomerációs térségéhez köthető.

18 / 214

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2. térkép: Városhálózat (külső és belső városi gyűrű)

Forrás: Országos Fejlesztési Koncepció és Területfejlesztési Koncepció

Putnok vonzáskörzete Putnok, a környező települések számára jelentős szereppel és funkcióival bír. Putnok vonzáskörzete négy nagyobb egységre bontható, úgymint:

Gömör: Bánréve, Dubicsány, Gömörszőlős, Hét, Kelemér, Királd, Putnok, Sajómercse, Sajónémeti, Sajópüspöki, Sajóvelezd, Serényfalva Ózd és környéke: Ózd, Susa, Uraj, Hódoscsépány, Szentsimon, Sajóvárkony Nádasd-Hangony völgye: Arló, Borsodnádasd, Borsodszentgyörgy, Domaháza, Hangony, Járdánháza, Kissikátor Hegyhát: Borsodbóta, Bükkmogyorósd, Csernely, Csokvaomány, Farkaslyuk, Lénárddaróc, Nekézseny, Sáta, Uppony

Putnok gazdaságföldrajzi helyzete révén, Gömör dél-keleti kapujaként az elmúlt évszázadokban jelentős településsé vált. Közhivatali, oktatási-közművelődési intézményei, ipara és kereskedelme, kézműipara és vásártartása, de döntően mező-, szőlő- és erdőgazdasága miatt a Miskolc – Rimaszombat, illetve az Eger – Rozsnyó városokkal határolható és jellemezhető térségben fontos szerepet töltött be. Vonzáskörzetének a Gömör tájegységként meghatározott települések tekinthetőek, amit több célzott együttműködés is megerősít.

19 / 214


A település járási szerepe 3. térkép: A Putnoki-járás elhelyezkedése Magyarországon

Forrás: TEIR, 2015.

Putnok Város jelenleg járásszékhely, a városon kívül 25 település tartozik a járáshoz. Az 1990es évek elejétől Borsod - Abaúj - Zemplén megyében, különösen azokban a problematikus térségekben, amelyek érintve voltak a kohászat és a szénbányászat leépítésében, illetve megszüntetésében jelentős munkanélküliség alakult ki. Putnok társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településnek minősül. A munkanélküliségi ráta az eltelt több mint egy évtized alatt nem változott jelentősen. A járás településein elsősorban napjainkban a mezőgazdasági vállalkozások dominanciája jellemző. 20 / 214

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2. táblázat: A Putnoki járás települései

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

település

rang

Putnok Aggtelek Alsószuha Bánréve Dövény Dubicsány Felsőkelecsény Felsőnyárád Gömörszőlős Hét Imola Jákfalva Jósvafő Kánó Kelemér Királd Ragály Sajómercse Sajónémeti Sajópüspöki Sajóvelezd Serényfalva Szuhafő Trizs Zádorfalva Zubogy

város község község község község község község község község község község község község község község község község község község község község község község község község község

kistérség (2013. január 1.)

Ózdi Edelényi Kazincbarcikai Ózdi Kazincbarcikai Ózdi Kazincbarcikai Kazincbarcikai Ózdi Ózdi Kazincbarcikai Kazincbarcikai Edelényi Kazincbarcikai Ózdi Ózdi Kazincbarcikai Ózdi Ózdi Ózdi Ózdi Ózdi Kazincbarcikai Kazincbarcikai Kazincbarcikai Kazincbarcikai

népesség

terület

(fő) (2014. január 1.)

(hektár) (2014. január 1.)

6.764 572 418

3.472

1.339

662 1.165 1.300 799 1.167 877 371 1.812 906 2.155 1.378 1.881 788 1.554 1.118 737 945 2.302 1.964 1.605 1.025 1.375 1.143

316 253 380 972 85 479 86 549 230 170 520 823 660 214 531 486 799 1.004 164 212 459 568

4.382 2.242

Forrás: KSH Helységnévtár (2014. január 1. adatsor) (saját szerkesztés)

A Putnoki járáshoz tartozó 26 település esetében a Putnoki Járási Hivatalnál államigazgatási feladatok, elsősorban okmányirodai feladatok, a gyermekvédelmi és gyámügyek, valamint egyes szociális, környezetvédelmi igazgatási ügyek mellett foglalkoztatási ügyek intézhetők. Putnok volt járási székhely, középfokú körzetközpont, ma a Putnoki kistérség központja. A központi szerepkört erősítik az alábbi önkormányzati együttműködések keretén belül a városra háruló feladatok:

Putnok és Térsége Társulás Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetsége Sajó-Rima Eurorégió a Sajó és Bódva Völgye és Környéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Putnok – Dubicsány - Gömörszőlős-Kelemér Köznevelési Intézményfenntartó Társulás Putnok-Dubicsány Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Putnok – Kelemér - Gömörszőlős Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Putnok és Térsége Önkormányzati Társulás Sajó – Rima EGTC 21 / 214


1.2.

A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL (ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL ÉS A TERÜLETILEG RELEVÁNS MEGYEI, VALAMINT TÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓKKAL ÉS PROGRAMOKKAL) VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA

Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció stratégiai vitaanyaga – amely a Kormány 1254/2012. (VII.19.) Kormányhatározata alapján készült – a 2014-2020 időszakra az alábbi megállapításokat teszi Borsod-Abaúj-Zemplén Megyére: Fejlesztési irányok:

A minőségi munkaerő foglalkoztatásának növelése érdekében a gazdasági potenciál bővítése, magas hozzáadott értékű termelő tevékenységek letelepítése. Az információs technológia fejlesztése. A megye szabad vállalkozási zónává történő minősítése. A foglalkoztatás növelése, a meglévő KKV-k megerősítésével, új vállalkozások identitásának és letelepedésének ösztönzése. A képzetlen munkaerő foglalkoztatása korszerű bányászati, energetikai technológiákkal, amelyek illeszkednek a fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodáshoz. A halmozottan hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, mobilitásának elősegítése. A lakosság egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének és esélyegyenlőség megteremtésének fejlesztése. A minőségi alapoktatás és a vállalati igényekre rugalmasan reagálni képes szak- és felnőttképzési rendszer fejlesztése. Turisztikai fejlesztés (Világörökség, bor-, kulturális-, gyógy- és termálturizmus). Integrált zöldség- és gyümölcstermesztési rendszerek kialakítása energia- és hulladékhasznosítással. A megújuló energiaforrások hasznosítása a decentralizált energiatermelő, tároló, elosztó és integráló rendszerek létrehozásával. A karsztvízkészlet, mint fontos ivóvízforrás védelme a környezet minőségének javításával. Szlovák-magyar gazdasági együttműködés és az infrastruktúra fejlesztése.

Putnok város hosszú távú céljai a fentebb részletezett fejlesztési irányokkal összhangban vannak, a város a településfejlesztési koncepciójában a magyarországi gömöri területek gazdasági dinamizálását, a hanyatlás megállítását meghatározó célnak tekinti, továbbá mint a történeti Gömör egyik történelmi városa, célként fogalmazza meg a magyar-szlovák határtérségben található gömörvidék gazdasági és kulturális integrációjának erősítését. A turizmusfejlesztés – mint a gazdaságfejlesztés meghatározó eleme – térségi (szlovák-magyar) integrált termékfejlesztéssel és településmarketinggel tervezett. Az erős és önellátó Gömör a belső erőforrások feltárásával, mobilizálásával és fejlesztésével valósítandó meg. A városi környezet fejlesztése is átfogó célként jelenik meg, a helyi műemléki és természeti értékek megőrzése és fenntartható hasznosításának ösztönzése a városi környezetfejlesztés egyik fejlesztési iránya.

22 / 214

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. ábra: Putnok város településfejlesztési koncepcionális célrendszer belső koherenciája

Forrás: Putnok Város Településfejlesztési koncepciója

B.-A.-Z. Megyei Fejlesztési Program (2014-2020 időszak) − Területi célok: Szlovák-magyar határon átnyúló együttműködések – Putnok város fejlesztési elképzeléseihez kapcsolódó cél − Horizontális célok:

Fenntartható környezet és tájhasználat Barnamezős területek hasznosítása, illetve a használaton kívüli épületek, területek újrahasznosítása Hátrányos helyzetű társadalmi csuporotok bevonása a fejlesztésekbe Korszerű információs és kommunikációs technológiák alkalmazása Az adott térségben vagy ágazatban tevékenykedő tevékenykedő társadalmi partnerek bevonása a tervezésbe

Putnok fejlesztési céljaihoz kapcsolódnak a fent részletezett horizontális célok.

23 / 214

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2. ábra: BAZ megye célrendszere és Putnok fejlesztési céljainak koherencia-vizsgálata

B.-A.-Z. megye célrendszere Putnok fejlesztési céljai Forrás: BAZ megye Területfejlesztési Program és Putnok Város Településfejlesztési Koncepciója (saját szerkesztés)

Gazdaságfejlesztési prioritás: B.-A.-Z. Megye gazdasági teljesítményének és foglalkoztatásának bővítése a kiemelt térségek legversenyképesebb ágazataiban Innováció vezérelt gazdaságfejlesztés B.-A.-Z. Megyében Természeti és kulturális örökségértékek turisztikai célú fenntartható hasznosítása B.-A.-Z. Megyei vállalkozások finanszírozási feltételeinek javítása 3. ábra: B.-A.-Z. Megyei stratégiai célok

Forrás: BAZ Megyei Területfejlesztési Program

A fent részletezett ábrákról leolvashatók a megyei stratégiai célok és városi stratégiai célok közötti összefüggés, megfelelősség. 24 / 214


1.3.

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA

1.3.1. Országos Területrendezési Tervvel való összefüggések 4. térkép: Putnok az Ország Szerkezeti Tervén

A módosított az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény - annak a 2. sz. melléklete: Az Ország Szerkezeti Terve Putnok igazgatási területére vonatkozólag rögzíti, hogy az alapvetően vegyes felhasználású és erdőgazdálkodási térségként jellemezhető.

Forrás: OTrT

Putnok város belterülete települési térséggel, a külterület vegyes területfelhasználási, illetve erdőgazdálkodási térséggel fedett. 5. térkép: Országos ökológiai hálózat övezete 3.1. sz. melléklet – Országos ökológiai hálózat övezete A külterületet nagyrészt fedi az országos ökológiai hálózat. 13.§ (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet.

Forrás: OTrT

3.2. sz. melléklet – Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete nem érinti 3.3. sz. melléklet – Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete nem érinti 6. térkép: Kiváló termőhelyi adottságú 3.4. sz. melléklet – Kiváló termőhelyi erdőterületek erdőterület övezet

adottságú

A külterületet foltokban fedi a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület. 14.§ (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

Forrás: OTrT

25 / 214


14.§ (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. 7. térkép: Országos jelentőségű tájvédelmi 3.5. sz. melléklet – Országos jelentőségű terület övezete tájképvédelmi terület övezete

Fedi a város igazgatási területét. 14/A.§ (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni.

Forrás: OTrT

3.6. sz. melléklet – Világörökségi és világörökség várományos terület övezete nem érinti 8. térkép: Országos vízminőség - védelmi terület 3.7. sz. melléklet – Országos vízminőség-védelmi övezet terület övezete

A város igazgatási területét szint teljes mértékben fedi. 15.§ (2) …ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, … övezetre vonatkozó szabályokat meg kell állapítani.

Forrás: OTrT 9. térkép: Nagyvízi meder és vízkárelhárítási célú szükségtározók területének övezete

3.8. sz. melléklet – Nagyvízi meder és a Vásárhelyiterv továbbfejlesztése kertében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területének övezete

A város déli részeit, belterületi földrészleteket is érint az övezet.

Forrás: OTrT

16.§ A nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. 3.9. sz. melléklet – Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete nem érinti. 26 / 214


1.3.2. Borsod – Abaúj – Zemplén Megye Területrendezési Tervvel való összefüggések B.-A.-Z. Megye Területrendezési Tervét Tervét {MTrT} a Megyei Közgyűlés a 10/2009. (V.5.) számú rendeletével fogadta el. Az OTrT 2009 óta bekövetkezett módosításai felülírták ugyan az MTrT-t, de tájékoztató jelleggel ismertetésre kerülnek az alábbiakban az egyes megyei tervlapok vonatkozásai. 10. térkép: BAZ MTrt - Térségi Szerkezeti Terv R.1. sz. mell.

Forrás: BAZ MTrT

11. térkép: BAZ MTrT - Magterület, pufferzóna, ökológiai folyosó övezeti - R. 3.1. sz. melléklete

Az országos ökológiai hálózat pontosítása, kategorizálása alapján a külterület északi felén jelentős terjedelemben magterület került kijelölésre kisebb puffer-zónával. A belterülettől délre ökológiai folyosó van.

Forrás: BAZ MTrT

27 / 214

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 12. térkép: BAZ MTrT - Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek, kiváló termőhelyi adottságú erdő területek, erdőtelepítésre alkalmas terület övezetei - R. 3.2. sz. melléklete

A város északi részén foltokban több kisebb terület erdőtelepítési szempontból kiválónak lett minősítve.

Forrás: BAZ MTrT 13. térkép: BAZ MTrT - Országos jelentőségű és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetei - R. 3.4. sz. melléklete

A város területét fedi az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete.

Forrás: BAZ MTrT 14. térkép: BAZ MTrT - Világörökség és világörökség várományos terület övezete, történeti települési terület övezete - R. 3.5. sz. melléklete

Az igazgatási területet fedi a történeti települési terület övezete

Forrás: BAZ MTrT

28 / 214

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 15. térkép: BAZ MTrT - Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete - R. 3.6. sz. melléklete

A város belterületének nyugati határától foltban érinti az igazgatási területet a kiemelten érzékeny FAV.

Forrás: BAZ MTrT

16. térkép: BAZ MTrT - Nagyvízi meder övezete - R. 3.12. sz. melléklete

A Sajó és belterület közötti területet nagyvízi meder övezetében hozza a terv, azonban az OTrT ezen területhatárolástól részben eltérően határolja a veszélyeztetett területet.

Forrás: BAZ MTrT

A város igazgatási területét nem érintik az alábbiak:

Országos és térségi komplex tájrehabilitációs igénylő területek övezete R. 3.3. sz. melléklete Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete R. 3.7. sz. melléklete Ásványi nyersanyag-gazdálkodási területek övezete R. 3.8. sz. melléklete Együtt tervezhető térségek övezete R. 3.9. sz. melléklete Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete, honvédelmi terület övezete R. 3.10. sz. melléklete Rendszeresen belvízjárta terület R. 3.11. sz. melléklete Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület R. 3.13. sz. melléklete

29 / 214


1.4.

A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK - AZ ADOTT TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI

Putnok város közigazgatásilag szomszédos települései: Alsószuha, Dövény, Dubicsány, Sajóvelezd, Sajónémeti, Hét, Serényfalva. A szomszédos települések nem mindegyike rendelkezik hatályos településszerkezeti tervvel. Putnok város közigazgatásilag szomszédos területei jellemzően a Sajó völgyében általános mezőgazdasági (szántó) területfelhasználásúak, az északi és déli csatlakozó területeken erdőgazdálkodási területfelhasználásúak. A Dubicsány I. szénbánya a tervi kivonat szerint érinti Putnok város közigazgatási területét is, jelenleg azonban a barnakőszén bánya bezárt, az ásványvagyon kitermelésére tervek készültek. 17. térkép: Alsószuha Településszerkezeti Terve

18. térkép: Sajóvelezd Településszerkezeti Terve

Forrás: 7/2004. (II.05.) határozat


19. térkép: Serényfalva Településszerkezeti Terve

20. térkép: Dubicsány Településszerkezeti Terve

Forrás: 16/2007. (III.09.) határozat


30 / 214

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 21. térkép: Sajónémeti Településszerkezeti Terve

31 / 214


1.5.

HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA

1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai Putnok város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008-ban készült el, a dokumentum főbb megállapításai: Putnok - Gömör kapuja, ahol sikerül a városban a belvárosi rehabilitáció, a turizmus-teremtés és a kisipari, kisvállalkozói szféra erősítésével, az erre épülő magántőke-bevonással városi vonzerőt növelni. Alapvető cél, hogy a településen élők életminősége, életkörülményei fejlődjenek, javuljanak. Hosszú távú fejlesztési cél, hogy gazdaságilag versenyképes város legyen Putnok átfogó jövőképe „Putnok – Gömör kapuja.” a jövőkép pozitív opcióra épül, - ahol sikerül a városban a belvárosi rehabilitáció, - a turizmus-teremtés és a kisipari, kisvállalkozói szféra erősítésével,

- az erre épülő magántőke-bevonással városi vonzerőt növelni ….

a kvalifikált lakosságot meg tudja tartani, az alacsonyabban kvalifikált lakosok is munkalehetőséget találjanak, új mezőgazdasági feldolgozó üzemek, kézművesipari termelő vállalkozások, turisztikai szolgáltatóegységek alakuljanak korábbi kisvárosi rang, betöltött szerep visszaszerzése természeti értékek kímélése mellett gazdasági kiaknázás

Célok:

egyedi városarculati elemek kialakítása leromlott területek rehabilitációja kisvárosi jellegnek megfelelő, gömöri elemekkel gazdagított épületek kialakítása műemlék és műemlék-jellegű épületek állagmegóvása, épület felújítások, lakóterületek rehabilitációja, szegregált területek felszámolásával új, magasabb színvonalú lakóterületek, közösségi funkciójú épületek közterületek megújítása zöldfelületek növelése a belváros kiszélesítése

32 / 214

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 4. ábra: Putnok Város IVS célrendszere

Forrás: Putnok Város IVS

Akcióterületek − Belváros: belváros rehabilitációja, funkcióbővítő város-rehabilitáció Serényi László tértől haladva a Kossuth Lajos utcáról a Petőfi utca kereszteződéséig, majd a Petőfi – Ady kereszteződésig az Ady Endre úton a Rákóczi utcáig Rákóczi Ferenc úton a Kossuth utcáig a Rákóczi utca folytatásaként haladunk tovább a Tompa utcáig a Tompa utcán végig a postaközig majd a posta közön visszatérünk a Serényi térre −

−

−

Lakóövezet I. (paneles lakóterület): városi funkció, települési környezet fejlesztése A terület gyakorlatilag három tér által lefedett: Mátyás Király tér Széchenyi István tér Bányász tér Utcákkal határolva a három a tér: A Rákóczi Kossuth utca sarkától a Kossuth utcán a Fürdő utcáig A Fürdő utcán végig a Csokonai utcáig a Csokonai utcán végig a Tompa utca és a Rákóczi utca folytatásának találkozásáig Lakóövezet II. (kertváros): városi funkció, települési környezet fejlesztése Anti szegregációs terület I.: Vasút - Határ út - Sajó út - Szkala Bertalan u. - Serényi László tér - Andrássy Dénes út -Ady Endre út - Petőfi Sándor út által lehatárolt terület Anti szegregációs terület II.: Serényi Béla út - településhatár - Tompa Mihály út Mikszáth Kálmán út – folyó által lehatárolt terület Iparterület: felszívó vállalatok vonzása, terület-előkészítés 33 / 214


5. ábra: Putnok Város hatályos IVS: stratégiai célkitűzések

Forrás: Putnok Város hatályos IVS, 2008.

Putnok kisvárosi jellemzőinek megfelelően a hatályos Integrált Városfejlesztési Stratégiában városrészeket nem határoztak meg, viszont a város területét jellemző funkciójuk alapján felosztották városközpontra, hagyományos építésű és panel lakóövezetre, ill. iparterületre. A dokumentumban az akcióterületek a koncentrált beavatkozások színhelyeiként, a város fejlesztésének gócpontjaiként kerültek rögzítésre. A városközpont területe egybeesett a Belvárosi akcióterülettel, a panel-övezet szintén az I. lakóövezeti akcióterülettel, az iparterületek adják ki az Iparterületi akcióterületet. A hagyományos városi építésű területen, a II. lakóövezetben két akcióterület került kijelölésre, amelyek egyben az anti-szegregációs területeket is jelentették. Putnok Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában (IVS) rögzített célok valamint azokhoz illesztett projektek megvalósítása érdekében Putnok Város Önkormányzata (a partnerség jegyében a településen megtalálható intézmények, gazdasági szereplők és a lakosság bevonásával) minden realizálható forrás felhasználásával törekedett a 2007 - 2013 - as programozási ciklusban. A ciklusban megvalósult projektek listáját terjedelmi okok miatt jelen dokumentum mellékletei között szerepeltetjük. Az IVS hatálya alatt jelentős beavatkozások kerültek megvalósításra. A „Putnok belvárosi funkcióbővítő településrehabilitáció” című projekt az épített környezet, az épített örökség minőségi fejlesztését célozta. A nevelés-oktatási infrastruktúra megújítása valósult meg a „Serényi László Általános Iskola infrastruktúra és eszközfejlesztés felújítása” című beavatkozás segítségével, emelve a nevelési - oktatási munka színvonalát. A települési közszolgáltatások és a környezet fejlesztésének elengedhetetlen beavatkozásaiként valósult meg a „Putnoki szennyvíztisztító telep fejlesztése”, a „Putnok Város felszíni vízfolyásainak rekonstrukciója” és a „Szennyvízberuházás II. ütem” című projektek. A környezetvédelmi és ökológiai szempontból is jelentős eredmény a „Közvilágítás energiatakarékos átalakítása Putnokon” című beruházás megvalósítása. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célrendszerének státuszait tartalmazó táblázat alább található meg.

34 / 214

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 3. táblázat: Putnok Város IVS célrendszerének megvalósulási státusza

Célrendszer és elemei

Célok leírása, konkretizálása

Célok elérésének státusza Alapcél Putnok Város Önkormányzata (a partnerség jegyében a településen megtalálható intézmények, gazdasági szereplők és a lakosság bevonásával) az IVS - ben rögzített „alapcél” megvalósítására minden realizálható forrás felhasználásával törekedett a Lakosság életminőségének javítása 2007 - 2013 - as programozási ciklusban. Az IVS - ben rögzített „alapcél” („Lakosság életminőségének javítása”) jelen ITS alapvető célkitűzései között szerepel. Átfogó cél (15-20 év) Vonzó kisváros kialakítása, funkcióval, Putnok Város Önkormányzata (a partnerség jegyében a településen megtalálható Gazdasági és lakóhelyi szolgáltatásokkal bővített, megélhetést intézmények, gazdasági szereplők és a lakosság bevonásával) az IVS - ben rögzített vonzerejében, térségi központi biztosító, térségintegráló szereppel bíró „átfogó cél” megvalósítására minden realizálható forrás felhasználásával törekedett a funkcióiban megerősödött városként vonzóbb lakhellyé váljon. 2007 - 2013 - as programozási ciklusban. kisváros, Gömör kapujában Az IVS - ben rögzített „átfogó cél” jelen ITS alapvető célkitűzései között szerepel. Stratégiai prioritás 1. Munkanélküliség csökkentése, A „Gazdasági versenyképesség növelése” stratégiai cél tekintetében Putnok Város munkahelyteremtés, vállalkozói aktivitás Önkormányzata (a partnerség jegyében a településen megtalálható intézmények, növelése, vonzó gazdasági környezet gazdasági szereplők és a lakosság bevonásával) a helyi gazdaság diverzifikálását és Gazdasági versenyképesség biztosítása a tudatos megerősítését segítette a 2007 - 2013 - as programozási ciklusban. Kiemelendő a növelése ingatlangazdálkodás és a reális közmunkaprogram, az értékteremtő közmunkaprogram megvalósítása a településen. gazdaságfejlesztési koncepció Putnok Város Önkormányzata a 2014 - 2020 -as programozási ciklusban további megvalósítása révén. gazdaságfejlesztési projektek (például a Lóbérci mintafarm fejlesztése) megvalósítását tervezi. 2. A lakosság szociális-egészségügyi A „Társadalmi - kulturális tőke fejlesztése” stratégiai prioritás tématerület tekintetében helyzetében fokozott javulás elérése. A Putnok Város Önkormányzata az egészségügyi és szociális infrastruktúra minőségi társadalmilag leszakadt csoportok fejlesztése, a közösségi terek kialakítása, minőségi fejlesztése területeken valósított reintegrálása. Az együttműködés meg figyelemreméltó beavatkozásokat. Társadalmi – kulturális tőke fokozása a társadalmi csoportok között. fejlesztése A város a térség kulturális szolgáltató központja és fontos turisztikai állomása legyen.

35 / 214


Célok elérésének státusza A „Környezeti fejlesztés” stratégiai prioritás keretében mind az épített örökség minőségi fejlesztése (például Putnok belvárosi funkcióbővítő településrehabilitációs programja), mind a lakóépületek fejlesztése (például a sikeres panelprogram) tekintetében sikeres beavatkozásokat bonyolított le. Jelen tervezési ciklusban Putnok Város Önkormányzata további beavatkozások megvalósítását tervezi a leromlott területek rehabilitációja érdekében (például Leromlott városi területek rehabilitációja II. és III: ütem). Specifikus, tematikus célok (7-8 év) Mezőgazdaságban dolgozó munkaerő A „Mezőgazdaági vállalkozások fejlesztése” specifikus, tematikus cél tekintetében számának 10%-os növekedése, a kiemelendő, hogy az önkormányzat a helyi gazdaság fejlesztését a gazdaság városba felvásárló (feldolgozó) diverzifikálásával tervezi. Putnok Városában tradicionálisan magas a mezőgazdasági Mezőgazdasági vállalkozások vállalkozás telepítése, agroés szektorú vállalkozások aránya. Az elmúlt időszakban a mezőgazdasági vállalkozások fejlesztése ökoturisztikai vállalkozásban részt vevő megerősödését, számuk növekedését mutatja a „Regisztrált vállalkozások száma a vállalkozások alakulása mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban” című táblázat, amely jelen Megalapozó Vizsgálat 1.9.2.1. fejezetében található meg. Szociális szövetkezet szolgáltatásainak A „Kis- és középvállalkozásokra épülő kézműves- és feldolgozóipari szektor Kis- és középvállalkozásokra bővülése, tagjainak 50%-os emelkedése megerősítése - kooperáció” specifikus, tematikus cél megvalósítása részben tekinthető épülő kézműves- és Szociális gazdaság típusú vállalkozások sikeresnek. Putnok Város Önkormányzatának jelen tervezi ciklusban több, a nevezett feldolgozóipari szektor száma 4-re emelkedik tematikus célhoz rendelhető projektjavaslata került rögzítésre (például a fizikai megerősítése - kooperáció Inkubátorház és tanácsadó szolgálat inkubáció lehetőségének megteremtése). felállítása Éves vendégéjszakák száma eléri a min. A „Hagyományokra, legendára, gasztronómiára és vízpartra épülő látogató- és pihenő 100/1000 fő értéket turizmus” tematikus cél megvalósítása részben tekinthető sikeresnek. Putnok Város Hagyományokra, legendára, Turisztikai és kulturális rendezvények Önkormányzatának jelen tervezi ciklusban több, a nevezett tematikus célhoz gasztronómiára és vízpartra épülő száma eléri az évi 12-et rendelhető projektjavaslata került rögzítésre (például a „Gömör kapuja (városkapu) látogató- és pihenő turizmus Turisztikai szolgáltatók száma eléri az 5 városkapu délen és északon a 26. úton” és a „Pálma forrás és pihenő részének teljes db-ot körű rekonstrukciója”) Létrejön a Putnoki Turisztikai Pont Élelmiszerláncolat üzletének városba A „Térségi kereskedelmi, szolgáltató központ funkció megerősítése” tematikus cél Térségi kereskedelmi, szolgáltató telepítése, Szolgáltató Inkubátorház megvalósítása részben tekinthető sikeresnek. Nevezett tematikus cél átemelésre került központ funkció megerősítése építése, művelődési ház létesítése jelen ITS célrendszerébe.

3.

Célrendszer és elemei Környezeti fejlesztés

Célok leírása, konkretizálása Egyedi városarculati elemek kialakítása Leromlott területek rehabilitációja

36 / 214


Célrendszer és elemei

Közszolgáltatások fejlesztése (oktatás, eü., közigazgatás, közművek, hulladék, stb.) Kulturális szolgáltatások, rendezvények városépítő szerepének növelése

Város-identitás – város-marketing

Egyedi városarculati elemek kialakítása

Épített és természeti környezet védelme, fejlesztése

Célok leírása, konkretizálása A közintézmények felújítása, korszerűsítése Hulladékkezelés rendezése Teljes közművesítettség elérése

Célok elérésének státusza A „Közszolgáltatások fejlesztése” tematikus célhoz rendelt projektek jelentős része sikeresen megvalósításra került. Az önkormányzati hivatal szervezetfejlesztése, a szennyvízhálózat minőségének növelése, az ivóvízhálózat fejlesztése kiemelkedő, sikeres beavatkozásoknak tekintendők a 2007 - 2013 - as programozási ciklus tekintetében. Kulturális és turisztikai rendezvények A „Kulturális szolgáltatások, rendezvények városépítő szerepének növelése” tematikus száma eléri az évi 12-t cél tekintetében sikeresnek minősíthető a 2007 - 2013 -as programozási ciklus. A Gömör expo mellett további jelentős rendezvények kerültek megrendezésre. A város külső és belső imázsának A „Város-identitás – város-marketing” tematikus cél - mivel Putnok Város növelése Önkormányzatának folyamatos célkitűzéseként definiálható - a jelen tervezési ciklusra A városkarakterét pozitív irányba készített Településfejlesztési Koncepció és ITS célrendszerébe is átemelésre került. mozdítani A kisvárosi jellegnek megfelelő, gömöri Az „Egyedi városarculati elemek kialakítása” tematikus cél - mivel Putnok Város elemekkel gazdagított épületek Önkormányzatának folyamatos célkitűzéseként definiálható - a jelen tervezési ciklusra kialakítása, egyedi utcabútorok készített Településfejlesztési Koncepció és ITS célrendszerébe is átemelésre került. elhelyezése Putnok Város Önkormányzatának jelen tervezi ciklusban több, a nevezett tematikus célhoz rendelhető projektjavaslata került rögzítésre (például a „Gömör kapuja (városkapu) városkapu délen és északon a 26. úton”) Műemlék és műemlék-jellegű épületek Az „Épített és természeti környezet védelme, fejlesztése” tematikus cél megvalósítása állagmegóvása, épület-felújítások, érdekében Putnok Város Önkormányzata sikeres beavatkozásokat valósított meg. lakóterületek rehabilitációja, Kiemelendő a „Putnok belvárosi funkcióbővítő településrehabilitáció” című projekt, zöldfelületek növelése, amely a történelmi városmag minőségének növelését célozta. környezetvédelmi akciók szervezése A nevezett tematikus cél - mivel Putnok Város Önkormányzatának folyamatos célkitűzéseként definiálható - a jelen tervezési ciklusra készített Településfejlesztési Koncepció és ITS célrendszerébe is átemelésre került. Forrás: Putnok Város hatályos IVS, 2008 (saját szerkesztés)

37 / 214


1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések

A hatályos településrendezési eszközök módosítására, felülvizsgálatára jelenleg nincs településrendezési szerződés.

38 / 214


1.6.

A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA

1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök A város teljes igazgatási területére vonatkozó, az országos településrendezési és építési követelmények szerint készült településrendezési eszközöket (településszerkezeti tervet, helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet) 2004-ben fogadta el a város Képviselőtestülete, a terveket a Régió Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft (Miskolc) készítette. Hatályos tervek: − 144/2004. (VIII.05.) határozattal elfogadott településszerkezeti terv − 28/2004. (VIII.05.) rendelettel elfogadott HÉSZ és szabályozási terv A 2004. évi településrendezési eszközök elfogadását követően kisebb léptékű módosítások történtek. 2005-ben a meglévő iparterületen belül a tervezett közlekedési terület törlésre került a terület-együttes jobb kihasználhatósága érdekében. 2010-ben a településközpont sajátos övezeti előírásai kerültek módosításra, az Egészségügyi Központ és az OTP tömbjében kellett olyan szabályozást biztosítani, mely nem akadályozza a meglévő területhasználatot és a fejleszthetőséget. 2012-ben a város iskoláinak területe került felülvizsgálatra, a Serényi László és Péczeli János általános iskolák telken belüli fejleszthetősége és a területek rendezésének érdekében kellett korrigálni a sajátos övezeti előírásokat. A 2004. évben elfogadott alapterv az Épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. törvény előírásai szerint, a 2003. évi XXVI. törvénnyel elfogadott Országos Területrendezési Terv (OTrT), 1999. évi B.-A.-Z. Megyei Területfejlesztési Koncepció (BAZ MTFK), 2002. évi B.A.-Z. Megyei Területrendezési Terv (BAZ MTrT) figyelembe vételével készült. Az eltelt években több alaklommal is megváltoztak a magasabb szintű tervek (OTrT – 2008. évi L. törvény, 2009. évi LVI. törvény, 2012. évi XXXI. törvény, 2013. évi CCXXIX. törvény, 2014. évi XCVIII. törvény; MTFK – 2014.; MTrT – 60/2002. (IX.26.) KGY határozat, 10/2009. (V.5.) BAZ ÖK rendelet), 2015-ben folyamatban), továbbá a településrendezési tervek tartalmával kapcsolatos elvárások (314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet; többször módosított 253/1997. 8XII.20.) Korm. rendelettel elfogadott OTÉK – 118/2008. (V.8.) Korm. rendelet, 182/2008. (VII.14.) Korm. rendelet; 196/2009. (IX.15.) Korm. rendelet, 90/2012. (VII.14.) Korm. rendelet; 211/2012. (VII.30.) Korm. rendelet, 275/2012. (IX.28.) Korm. rendelet, 394/2012. (XII.20.) Korm. rendelet, 297/2013. (VII.29.) Korm. rendelet, 62/2014. (III.6.) Korm. rendelet), illetve az egyes ágazati jogszabályok, elvárások. A fent részletezett magasabb szintű tervekben, vonatkozó előírásokban bekövetkezett változások szükségessé teszik Putnok város teljes igazgatási területére vonatkozóan új településfejlesztési és településrendezési eszközök készítését, melyek az új előírások szerint készülnek, és figyelembe veszik a város és környezetének a mai igényekhez igazodó elképzeléseit, a társadalmi és gazdasági elvárásokat, valamint az egészséges és fenntartható környezet kialakítását. Az új tartalommal és jelölés rendszerrel készülő tervnek 2018. december 31-ig kell elkészülnie és elfogadásra kerülnie. Az ún. átmeneti időszakban a hatályos településrendezési eszközök által meghatározott keretek a jelenlegi igények ismeretében várhatóan nem jelentenek akadályt az aktuális fejlesztések megvalósításában, a 39 / 214


tervek tartalmaznak annyi mozgásteret, hogy a rendezési és fejlesztési elképzelések jelentős része jelenleg is megvalósítható. Az elmúlt 10 évben egyetlen magasabb szintű terv sem irányzott elő olyan mértékű beavatkozást, amely alapjaiban vagy részleteiben változtatná meg a városban a kialakult vagy a tervezett területhasználatot, településszerkezetet. A hatályban lévő településrendezési eszközök módosítására a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 45.§ (2) bekezdése értelmében már nincs lehetőség, az új településrendezési eszközök hatályba lépéséig a jelenlegi tervben szereplő építési övezeti, övezeti előírások betartása mellett lehet területet igénybe venni, beépíteni, használni. 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek Putnok város teljes igazgatási területére vonatkozó településszerkezeti terv a 144/2004. (VIII.05.) Képviselőtestületi határozattal került elfogadásra. A településszerkezeti terv a 26. sz. másodrendű főút menti területeket, illetve a településközpontot – ahol az intézmények, kereskedelmi egységek zöme található – vegyes településközponti területként határozta meg. A központhoz közelebb fekvő területek kertvárosias lakóterületként, a külső területek falusias lakóterületként kerültek kijelölésre. Kisvárosias lakóterület a polgármesteri hivatal mögötti részen alakítható ki. Településszerkezeti szempontból jelentősebb változást a részben a 26. sz. másodrendű főúttól délre fekvő területek feltárását célzó, és azzal két helyen csomópontot alkotó új főút jelentett volna, mely tehermentesítő útként is funkcionálna. Az út még nem épült ki, a megvalósításhoz szükséges területek csak részben állnak rendelkezésre.

40 / 214


22. térkép: Putnok Város településszerkezeti terv

Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás

41 / 214

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 23. térkép: Putnok Településrendezési terv


42 / 214


Belterületek, beépítésre szánt területek

Lakóterületi fejlesztések: Távlati kertvárosias jellegű lakóterület-fejlesztésre több terület-egység is kijelölésre került: Héti úttól nyugatra több új tömb, Sajó úttól délre, Dienesfalvi út folytatása, illetve attól keletre, valamint a temetőtől északra és észak-nyugatra fekvő új tömbök. A kijelölt lakóterület-fejlesztési területek igénybevételére az elmúlt 10 évben nem került sor. Intézményi - kereskedelmi fejlesztések: A lakóterület-fejlesztési területek mellett alközpontok számára is lett terület biztosítva, jellemzően ezek igénybevétele sem történt meg.

24. térkép: Lakóterületi fejlesztések

25. térkép: Intézményi - kereskedelmi fejlesztések

26. térkép: Gazdasági területfejlesztések 27. térkép: Szlömösödő területek Forrás: települési adatszolgáltatás

Gazdasági fejlesztések: A gazdasági területek a meglévőek környezetében, a belterület É-Ny-i és déli (vasút menti) területrészeken található. Gazdasági területhasználat-fejlesztésre a 26. sz. főút menti meglévő gazdasági terület mellett, a vasútállomás környezetében (attól délre), illetve a Dienesfalvi lakóterülettől keletre lett terület biztosítva, azonban új munkahelyteremtő beruházások bevonása ezen területekre nem valósult meg.

43 / 214


Szlömösödő területek: A városközponton áthaladó Szörnyű-völgyi patak völgyében – a központtól északra és délre – többnyire egyedi telkes lakóterületek találhatóak, melyek sem műszaki állapotában, sem használatukban nem megfelelőek. A területek magánerőből, egyedi megoldásokkal történő átépülése nem várható, megújulásához akcióterv szükséges. A tervezett beépítésre szánt terület bővítési lehetősége 64 ha, mely ütemezetten építhető be. Külterületek: A belterülettől dél-nyugatra szántó, délre gyep, észak-keletre kertes mezőgazdasági terület található. A belterülettől északra lévő jelentős mértékű külterület jellemzően erdőterület, melybe értékes és védett területek találhatók (Mohos-tavak környezete).

44 / 214


1.7.

A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA

1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség 1.7.1.1.

Demográfia, népesség

Putnok Város lakossága az elmúlt évszázadban több mint kétszeresére növekedett (1900 évben 3.471 fő volt, míg a KSH Helységnévtár adatai adatai szerint 2014. január 1.-én a népesség 6.764 fő volt. A város gazdálkodását és fejlődésének növekedését meghatározó szénbányászat és a környező városok iparai 1990 és 2000 év közötti közel teljes megszűnése nagymértékben megváltoztatta a városfejlődést, városfejlődést, ezzel összefüggésben a népességszám alakulását is. Az 1990-es évek elejéig a város a fennálló nagymértékű munkalehetőség miatt befogadó település volt. Ezt követően a népesség folyamatosan csökkent. 4. táblázat: Putnok Város állandó népessége (1970., 1980., 1990. években)

5. táblázat: Putnok Város állandó lakónépessége (1970., 1980., 1990. években)

Putnok Város állandó népessége

Putnok Város állandó lakónépessége

1970 1980 1990

7 116 7 293 7 671

1970 1980 1990

Forrás: KSH népszámlálási adatok (saját szerkesztés)

7 206 7 404 7 318

Forrás: KSH népszámlálási adatok (saját szerkesztés)

Putnok Város állandó népessége alatt Putnok Városban bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyeket értjük, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk). Ebbe a csoportba tartoznak azok a személyek is, akik valamely okból (munkavállalás, tanulás, diplomáciai, kereskedelmi, tudományos megbízás teljesítése) az eszmei időpontban átmenetileg külföldön tartózkodtak, de bejelentett lakóhelyük az adott területen volt. Putnok Város lakónépessége alatt Putnok Város területén lakóhellyel rendelkező, és másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes számát értjük. 6. ábra: Putnok Város lakónépessége (1000 fő)


45 / 214


Putnok Város lakónépességének változása a 2000. és 2013. évek között egyértelmű csökkenő tendenciát mutat. A 2002-es lakónépességi adat több mint 10%-val csökkent a lakónépessége Putnok Városának egy évtized alatt. 7. ábra: Putnok Város állandó népessége


Hasonlóan Borsod-Abaúj-Zemplén megye, az Észak-Magyarországi régió és az ország lakosságszámának alakulásához, az elmúlt években annak lassú fogyása volt a tendencia. Ha a megye többi járásához viszonyítjuk a Putnoki járás, vagy a város lakosságfogyásának számszerű értékeit, akkor az illeszkedik illeszkedik a megye járásainak, városainak tendenciájához. 6. táblázat: Putnok város népességszám változása 2001-2011

Adattípus

2001

2011

Állandó népesség (város)

7 658

7 016

Lakónépesség (város)

7 515

6 905

750 822

698 048

744 404

686 266

Állandó népesség (megye) Lakónépesség (megye)

Lakónépesség 2011/2001 (%)

Lakó-népesség / állandó népesség 2001

Lakónépesség / állandó népesség 2011

0,981%

0,984%

0,991

0,983%

0,916%

0,928%

Forrás: KSH, népszámlálási kötetek [2001.; 2011.] (saját szerkesztés)

Putnok Város lakosságának természetes szaporulata és fogyása évente eltérő értékeket mutat, a 2008. évben az addigi pozitív értékek (2002. évben 2,68 ezrelék/év; 2003. évben 0,38 ezrelék/év; 2004. évben 1,42 ezrelék/év; 2005. évben évben 0,26 ezrelék/év; 2006. évben 0 ezrelék/év; 2007. évben 0,52 ezrelék/év) -4,81 ezrelék/év arányú fogyást mutatnak, amelyet a további években kisebb arányú, de folyamatos fogyási értékek követnek.

46 / 214

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 8. ábra: Putnok Város lakosságának természetes szaporulata/fogyása (ezrelék/év)


A településen az elvándorlási egyenleg negatív. Többen hagyják el a várost, mint a betelepülni szándékozók. Az elvándorlás a lakosság kor és képzettség szerinti összetételének kedvezőtlenné válását vonja maga után, mert képzett, főként diplomás fiatalok hagyják el a települést. Az elvándorlás iránya a nagyobb városok, megyeszékhelyek, illetve a főváros felé irányul, a kedvezőbb életminőség reményében. A lakóhely hátrahagyását főleg a megye és a térség, valamint maga a város kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzete generálja. A népességvonzó képesség javítása érdekében alkalmazandó eszközök helyes megválasztásával a város népességmegtartó potenciálját erősíteni szükséges. 9. ábra: Vándorlási egyenleg (állandó, ideiglenes együtt)


A 2011. évi cenzuskor Putnok Város lakónépességének 52, 37 %-a nő (3.616 fő) míg 47, 63%a férfi (3.289 fő) volt, ami hasonló, mint a megyei (52, 37% a nők javára) illetve a Putnoki járási (51, 90% a nők javára) arányok.

47 / 214

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 7. táblázat: Nemek aránya

év 2012 2013 2014

Férfi 3.502 3.256 3.250

Nő 3.733 3.525 3.522

Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás (Putnok Város Önkormányzata: Idősügyi koncepció, 2014.)

A nők aránya magasabb, mint a férfiaké megközelítőleg 300 fővel. Önkormányzati adatszolgáltatás alapján a népesség kor szerinti megoszlása 2015. január 1-jén az alábbi táblázatban szerepeltetettek szerint alakult. 8. táblázat: Kor szerinti csoportosítás (2015. január 01.)

Kor szerinti csoportosítás 0-3 4-6 7-14 15-18 19-60 61-

Fő 337 228 715 375 3870 1238

Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás, 2015. 10. ábra: A népesség korösszetétele (lakónépesség, 2001.; 2011.)


Putnok Város 2011. évi lakónépessége esetében 1345 fő gyermekkorú (0-14 éves) és 4590 fő aktív korú (15-64 éves) személy jutott, így a gyermeknépesség eltartottsági rátájának mértéke 29, 30%, míg a 970 fő idős korúra (64 – x éves) vetített eltartottsági ráta mértéke 21,13%, összegezve az eltartott népesség rátájának mértéke 50, 43%. 9. táblázat: Száz aktív korúra jutó gyermek- és időskorú (2011)

megye Putnoki járás Putnok Városa

gyermekkorú 27 29 32

időskorú 37 35 32

gyermek- és időskorú 64 64 64

Forrás: KSH (népszámlálási adatok, 2011. népszámlálás) (saját szerkesztés)

Családi állapotot tekintve Putnok Városának 15 éves és annál idősebb lakónépességének 42%-a házas, míg 35%-a hajadon volt a 2011. népszámlálás idején. Ugyanezen korosztály 13% volt özvegy, 10%-a elvált. A Putnoki járás (45% házas, 32% nőtlen, hajadon, 14% özvegy,9% elvált) és a megyei mutatókhoz (44% házas, 32% nőtlen, hajadon, 13% özvegy, 11% elvált) képest szignifikáns eltérést nem mutat. Fenti értékek nemek közötti megoszlása vizsgálatakor kiderül, hogy a 15 éves és idősebb férfiak 41,99%-a nőtlen, míg a nők esetében mindösszesen 28,37% hajadon. 48 / 214


1.7.1.2.

Nemzetiségi összetétel

Putnok Városában a cigány, romani és beás nemzetiségen kívül egyéb számottevő nemzetiség nincs jelen. A 2001. évi cenzus alkalmával 650 fő, míg a 2011. évi cenzus alkalmával 568 fő vallotta magát cigány nemzetiségűnek. Putnok Város nemzetiségi összetétele Borsod – Abaúj – Zemplén megye nemzetiségi összetételéhez hasonló. 10. táblázat: Putnok Város lakosságának nemzetiségi összetétele

2001 Putnok arány fő (%)

2011 BAZ megye arány fő (%)

Putnok arány fő (%)

Népesség összesen

7 515

-

744 404

-

6 905

-

magyar

7081

94,22

718 911

97,00

5 940

86,00

afrikai arab bolgár cigány, romani, beás görög horvát kínai lengyel modern héber, zsidó német örmény román ruszin szerb szlovák szlovén, vend ukrán orosz vietnami egyéb

0 1 1 650 1 0 0 1 0 8 0 2 1 0 1 1 1 -

0 0,01 0,01 8,64 0,01 0 0 0,012 0 0,10 0 0,02 0,01 0 0,01 0,01 0,01 -

13 103 93 46 635 296 41 14 312 29 2198 15 271 311 45 2250 131 423 -

0,001 0,013 0,012 6,00 0,039 0,005 0,001 0,041 0,003 0,29 0,002 0,036 0,041 0,006 0,30 0,01 0,056 -

0 0 568 0 0 0 0 21 4 0 0 0 3 0 0 0 0 12

0 0 0 8,00 0 0 0 0 0 0,30 0,05 0 0 0 0,04 0 0 0 0 0,17

BAZ megye arány fő (%) 686 266 599 87,37 650 0 160 0,02 335 0,04 58376 8,50 204 0,02 48 0,006 100 0,01 663 0,09 0 4210 0,61 153 0,02 652 0,09 1457 0,21 102 0,01 2306 0,33 17 0,002 436 0,06 422 0,06 42 0,006 3151 0,45


49 / 214


1.7.1.3.

Képzettség

A lakosság képzettségi mutatóiról általánosságban elmondhatók, hogy a megyei átlagtól elmaradó, de a Putnoki járástól magasabb képzettségi szintet mutat Putnok Város lakossága. A megyei illetve az országos arányokhoz viszonyítva még mindig szignifikáns lemaradással küzd a település lakosai iskolai végzettségét tekintve. Különösen szembetűnő ez az érettségivel vagy magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők arányára. 11. táblázat: A 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint (2011) középfokú iskola egyetem, első évfolyamát általános iskola általános iskola 8. érettségi nélkül, érettségi főiskola stb. sem végezte el 1-7 szakmai oklevéllel oklevéllel arány arány arány arány arány arány fő fő fő fő fő fő (%) (%) (%) (%) (%) (%)

Megye Putnoki járás Putnok

9 374

1,47

89 012 13,98

176 348

27,71

286

1,60

2 776

138

1,60

1 064

126 253 19,83

163 593 25,70 71 821

15,57

6 252

35,08

3 815

21,40

3 634

20,39

16,87

2 020

32,03

1 212

19,21

1 374

21,78

összesen

11,28

636 401

1 058

5,93

17 821

498

7,89

6 306

Forrás: KSH, népszámlálási kötetek [2011.] (saját szerkesztés)

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők (egyetemi, főiskolai és egyéb oklevéllel rendelkezők) a 7 éves és idősebb korúak vetületében 7,89%, ami magasabb képzettséget jelent, mint a Putnoki járás azonos mutatójának 5,93%-os értéke, de elmarad a megyei 11, 28%-os értéktől. Nemek szerinti bontás alapján a 7 éves és idősebb férfiak 6, 28%-a, a nők 9, 36%-a bír a legmagasabb iskolai végzettséggel, mint ahogy a járási és a megyei mutatók esetében is magasabb ebben a kategóriában a nők aránya. A 25 éves és idősebb korosztály 10,5%-a rendelkezik egyetemi, főiskolai oklevéllel, a 25 éves és idősebb korúak között is a nők tekintetében magasabb (12,0%) a kvalifikáltabbak aránya, mint a férfiak (8,7%) esetében. A 2001. évi népszámlálás azonos mutatója 8,1% volt, így bizakodásra adhat okot, hogy 10 év alatt 8,1%-ról 10,5%-ra emelkedett a felsőfokú végzettségűek mutatója a 25 éves és idősebb népesség arányában (megjegyzendő, hogy az országos átlag is 2001. évi 12,7%-ról 2011. évre 19%-ra nőtt). Az alacsony iskolai végzettséggel bírók aránya egybevethető a megyei és járási arányokkal. Az aktív korú (15-59 évesek) lakosság vizsgálatakor megállapítható, hogy a 2001. évi népszámláláskor a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 31,2% volt (ami mind a megyei, mind az országos átlagot magasan meghaladó arány), amely 2011. évre 21,4%-ra mérséklődött (mint ahogy a megyei és az országos értékek is pozitív irányba mozogtak). A megye és így Putnok Város lakosainak iskolázottsági, képzettségi viszonyainak az országosnál lényegesen kedvezőtlenebb alakulásában lényegi összefüggés mutatható ki a változás és a munkamegosztás hierarchikus szerkezetének változása (a vezető állású- és értelmiségi foglalkozási státuszok kínálatának beszűkülése) és a vándorlási intenzitása között, ami azt sejteti, hogy a megfelelő munkamegosztási státuszok hiányában más képzettségi rétegeknél tömegesebbé vált a felsőfokú végzettségűek, az értelmiségiek elvándorlása, továbbá be- ill. visszaköltözésének elmaradása.

50 / 214


1.7.1.4.

Foglalkoztatottság

Putnok Városa foglalkoztatottsági szempontból a régió és a megye legkritikusabb területei közé tartozik. A kedvezőtlen elhelyezkedési lehetőséget nehezíti a munkaerő kínálat kedvezőtlen aránya és összetétele. Jelentős a férfi többlet, a kellő szakmai tapasztalatokkal nem rendelkező viszonylag fiatal munkaerő. A kialakult kritikus helyzetet erősíti a lakosság mintegy 10 %-át kitevő roma etnikum alacsony képzettségi szintje. Putnok Város állandó lakónépességére vetítetve a 2011. évi népszámlálás eredményei szerint 31,96% volt a foglalkoztatottak aránya, melynek nemek szerinti bontása a következő volt: a férfiak 35,93%-a volt foglalkoztatott, míg a nők 28, 34%-a volt foglalkoztatott. Az aktív korú népesség (15-64 évesek) tekintetében a foglalkoztatottak aránya Putnok Városában 48,1% volt, amely a Putnoki járás arányával azonos nagyságú foglalkoztatottságot mutat, azonban az országos átlagtól elmarad. 12. táblázat: Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) [2001, 2011]

Magyarország Putnoki járás Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok Putnok

2001 53 37,4 46,8 37,8

2011 57,9 46,6 53,8 48,1


A KSH munkaerő-felmérése szerint 2014. III. negyedévben országosan a 15-74 éves népesség 59,2%-a volt jelen a munkaerőpiacon és 54,8%-a (4148,6 ezer fő) számított foglalkoztatottnak. A munkanélküliségi ráta 7,4%-nak felelt meg. A 2013 hasonló időszakához képest a foglalkoztatási arány 3%-pontos emelkedést, a munkanélküliségi arány pedig 2,4%-pontos csökkenést mutatott. Borsod – Abaúj – Zemplén megyében a 15 – 74 éves népesség aktivitási rátája ugyanebben az időszakban, 55,2%-nak felelt meg, míg a foglalkoztatási ráta 48,3%-nak. A megyei munkanélküliségi ráta 2014. III. negyedévben 12,5%-os volt, ami 5,1%-ponttal magasabb az országos átlagnál. 2013 azonos időszakához mérve a megyében foglalkoztatottak aránya számottevően (2,3%-ponttal) növekedett, a munkanélküliségi ráta is 8,1%-pontos emelkedést mutatott. A változásokra nagy hatással volt a közfoglalkoztatás alakulása. A 2014. decemberi adatok szerint a Putnoki munkaügyi körzetben mért munkanélküliségi arány 18,4% volt, ami 0,5%-ponttal tér el a megyei aránytól (17,9%), de több mint kétszerese az országosnak (8,9%). A körzet települései között viszonylag nagy különbségek tapasztalhatóak. Az álláskeresők aránya az aktív, azaz 15-64 éves korú lakosok között Sajómercse (19,02%), Kelemér (18,84%), Imola (13,56%) valamint Jákfalva (13,46%) községekben a legmagasabb, míg alacsony az arány Szuhafő (2,34%) és Zubogy (2,44%) lakosai körében alakult ki. A Putnoki Munkaügyi Hivatal illetékességi területén 2014. december végén 1.253 fő nyilvántartott álláskereső volt, ami a 2013. év végi 1.266 főhöz viszonyítva 12 fő, 1%-os csökkenést jelent. 2014. év végével kialakult átlagos létszámokat tekintve a Putnoki járásban regisztráltak között a Putnok Városában élő álláskeresők átlagosan 36%-ot képviselnek (1.480 fős átlagból 533 fő putnoki lakos).

51 / 214


13. táblázat: A regisztrált álláskeresők száma Putnok városában

2009 2010 2011 2012 2013 2014

01. hó 992 940 1127 1010 1000 493

02. hó 998 932 1129 1027 986 519

03. hó 1002 925 1072 898 820 527

04. hó 946 901 937 855 745 531

05. hó 963 828 823 827 717 752

06. hó 942 823 731 821 710 591

07. hó 975 812 751 812 727 559

08. hó 966 823 689 807 724 560

09. hó 930 806 646 768 727 459

10. hó 932 782 634 746 761 441

11. hó 930 800 564 750 589 460

12. hó 919 863 754 862 485 508

Forrás: Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei Kormányhivatal Putnoki Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége

A 2014. évi regisztrált álláskeresők számának vizsgálatakor megállapítható, hogy kedvezőbb, mint a megelőző években mért munkanélküliség, azonban ennek egyértelmű oka a közhasznú foglalkoztatás, amely az összes elhelyezkedéshez viszonyítva még mindig a legjelentősebb eszköz, és a térség néhány településén az egyetlen foglalkoztatási lehetőségként jelenik meg. 11. ábra: Regisztrált álláskeresők Putnok Városában (2014.)

Forrás: Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei Kormányhivatal Putnoki Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége (saját szerkesztés)

A regisztrált álláskeresők közül legnagyobb arányban továbbra is a képzetlen réteg, a segédmunkások – arányuk 50,1% - képviseltetik magukat. A szakképzettséggel rendelkező álláskeresők között a fémipari, építőipari, kereskedelmi, gépkezelői, összeszerelői, járművezetői szaktudással, szakmával rendelkezők száma a legjelentősebb. Számottevő még – különösen a nők vonatkozásában – a korábban könnyűiparban foglalkoztatottak száma is. Az alacsony szintű iskolai végzettség és a szakmai ismeretek hiánya mellett az elhelyezkedés szempontjából további problémát jelent a munkanélküliség tartóssá válásával párhuzamosan csökkenő munkavállalási és tanulási hajlandóság. Kedvezőtlenül magas a szakmával nem rendelkezők száma is, a szakképzettséggel rendelkezők esetében a szakmaváltás lehetősége, a mobilitás hiánya biztosít kis mozgásteret. Többségben vannak a közép- ill. idősebb generációhoz tartozók. A regisztrált munkanélküliek több mint fele legfeljebb 8 általános iskolát végzett el, ami nagyban megnehezíti a munkaerőpiacon való elhelyezkedésüket.

52 / 214


12. ábra: Legfeljebb 8 általános iskolát végzett regisztrált munkanélküliek aránya (az összes munkanélküli százalékában)


A lakosság alacsony képzettségi szintjéből is ered, hogy a foglalkoztatottak jelentős része alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban kap munkát. Az országos átlagtól meghatározóan magasabb az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak megoszlása az aktív korúak arányában, és ez az elmúlt elmúlt években Putnok Városa esetében lassú, de folyamatos emelkedik. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya szignifikánsan magasabb az országos értékektől. A 2001. évi népszámlálási adatokhoz képest a 2011. évi népszámlálási mutatók jobb értékekkel bírnak mind országosan, mind Putnok Városára vetítve, azonban Putnok esetében a 2011. évi cenzus szerinti 43,9% magas értéknek számít. 14. táblázat: Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya


2001 40,9 54,9 44,5 53,3

2011 38,3 46,8 42 43,9


Folyamatosan jelen van a járáshoz közeli multinacionális cégek elszívó hatása, valamint az ország más részeiből érkező munkáltatók is megjelentek toborzás céljából. A térségben a mai napig kevés, többségében kis, esetleg közepes méretű munkáltató akad, akik közül csak kevesen tudnak fejlesztést, létszámbővítést végrehajtani. Emiatt magasnak mondható a foglalkoztatottak körében a naponta ingázó (eljáró) foglalkoztatottak aránya a Putnoki járásra vetítve: a járási szinten a foglalkoztatottak több mint 50%-a (2001. évi cenzus: 51,4%, 2011. évi cenzus: 50,5%) ingázik más településekre. Putnok Város tekintetében ez a mutató az országos átlaghoz hasonló, 30% körüli érték. Lehetőségként tartható számon a városra jellemző jelentős ipari hagyományok, még mindig fellelhető ipari és bányászati munkakultúra és ismeretek, készségek. 53 / 214


1.7.1.5.

Jövedelmi viszonyok

A város lakosságának jövedelmi helyzete az előzőekben részletezett kedvezőtlen munkanélküliségi illetve foglalkoztatási helyzetéből adódóan kedvezőtlen. Putnok Városában a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya Putnoki járás és Putnok Város tekintetében is az országos átlagot meghaladóan rossz, az országos tendenciához hasonlóan bár csökkent az arányuk, azonban a szignifikáns különbség nem csökken az országos mutatóhoz. 15. táblázat: Rendszeres munka jövedelemmel nem nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 éves) belül


2001 36,9 59,4 49,8 59,8

2011 33 49,9 42,6 48,7


A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a 2001. évi népszámláláskor mért, Putnoki járás esetében a 42,8%-os és Putnok Város esetében a 41,1%-os érték messze magasabb, mint az országos 15%-os átlagérték. A tíz évvel későbbi cenzus eredményei alapján a Putnoki járás 29,6%-os és Putnok Város 31,4%-os értéke bár kedvezőbb, mint a 2001. évi adatok, azonban meghaladják a 14,7%-os országos átlagot.

A jövedelemi viszonyoknál az adófizetők lakónépességen belüli aránya nemcsak az országos, de a Borsod – Abaúj – Zemplén megyei járásközpontok átlagos értékéhez képest is szignifikánsan rosszabb, megjegyzendő azonban, hogy évek óta lassú emelkedése figyelhető meg. 13. ábra: Száz lakosra jutó adófizetők száma (fő)


54 / 214


Az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem a rendelkezésre álló 2012. évi adatokat vizsgálva Putnok Városában mindösszesen 63,43%-a az országos átlagnak, amíg Magyarországon egy lakosra nettó 680.194,5 forintnyi jövedelem, addig Putnok Városában egy lakosra mindösszesen nettó 431.460,7 forintnyi jövedelem jut. A gyermeket gondozó családok esetében szociális alapon állapítják meg a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, alapvetően amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 140%-át. 140%-át. Putnok Városában a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma magas, jelezve a lakosság alacsony jövedelmi helyzetét. 14. ábra: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos száma


55 / 214


1.7.1.6.

Életminőség

A nők Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is hasonlóan az országos viszonyokhoz mintegy 7,5 évvel élnek tovább, mint a férfiak, de sajnálatosan mindkét nem esetében az országos átlagnál alacsonyabb a várható élettartam. 16. táblázat: Várható élettartam (2010.)

Borsod-Abaúj-Zemplén országos átlag

Nők 77,12 78,23 Forrás: T-star, KSH

Férfiak 68,10 70,93

A város, a térség népességének megbetegedési helyzetében az országosan is jellemző tendenciák érvényesek. A lakosság körében a leggyakrabban a keringési rendszer megbetegedései fordulnak elő, döntően a magas vérnyomás és az ischaemiás szívbetegségek. A leggyakoribb okok között vannak a légzőrendszeri, emésztőrendszeri (főleg az alkoholbetegség célszervi károsodásaival összefüggő) megbetegedések, a sérülések, mérgezések, a csont – izom- és kötőszöveti betegségek, valamint a mentális és viselkedés zavarok. Az életkor változásával az egyes betegségek relatív súlya folyamatosan változik. Az élet első két évtizedében a morbiditás jelentős részét a légzőrendszeri megbetegedések adják, a fiatalkortól kezdve a harmincas évek közepéig nagy a sérülések, mérgezések, külső okok hatása és nő a mentális és viselkedés zavarok szerepe is. A keringésrendszeri betegségek száma a középkorú lakosságnál kezd nőni, majd ettől kezdve minden korosztályban folyamatosan emelkedik. A férfiak esetében, az idős korosztályokban nő jelentős mértékben a rosszindulatú daganatos betegségek előfordulási gyakorisága Putnok Városában is egyre több a fiatal (18 év alatti) még nyolc általános iskolai végzettséggel sem rendelkező szülő nő, akik semmiféle jövedelemmel nem rendelkeznek, egészségügyi alapismereteik nincsenek, és a felelősségérzetük is megkérdőjelezhető. Sajnálatos tény, hogy nő a fiatal légzőrendszeri megbetegedésekben szenvedők száma is. A felnőtt lakosság körében (főleg a középkorú, 30-50-es életkorban) évek óta emelkedő tendenciát mutat a hypertonia, a II. típusú diabetes előfordulása, a perifériás érbetegségek, melyek elsősorban az anyagcserezavar és az elhízás következményei. Az aktív korú lakosok között növekedik a chr. betegségek és ezek szövődményeinek kialakulása. E korcsoportban leggyakrabban előforduló magas vérnyomás, szív- és érrendszeri, anyagcsere betegségek és szövődményeik az első panaszok, tünetek megjelenésénél orvoshoz történő fordulással megelőzhetőek, jobb eséllyel kezelhetőek. Tekintettel a munkanélküliségre és a szociális helyzetre a pszichés megbetegedések száma is nőtt (pánikzavar, depresszió), mely a fokozódó stressz-hatás következménye. A haláloki struktúrában a legnagyobb nagyságrendű a keringési rendszer okozta elhalálozás aránya. Megjegyzendő, hogy a daganatos megbetegedések okán orvoshoz fordulók száma nagyon alacsony. Ez különösen figyelemfelkeltő abban a tekintetben, hogy a halálokok kb. 20 %-áért ezen megbetegedés-típus tehető felelőssé. Sajnos ez a tény egyértelműen azt jelzi, hogy míg a keringési rendszer problémáival küzdő páciensek betegségét viszonylag egyértelmű jelek alapján korán meg lehet állapítani, addig a daganatok kialakulásakor már csak a késői stádiumban jelentkeznek tünetek, ekkor a betegek részére a háziorvosi kezelés eredménytelen, így a háziorvosnál való megjelenésük nem mutatja a betegség valódi súlyát. 56 / 214


A daganatos megbetegedések esetén különösen nagy hangsúlyt kellene fektetni a szűrővizsgálatokra, hiszen ilyen esetekben legtöbbször már megállíthatatlan folyamatról van szó. A daganatok kialakulásának ma már több kockázati tényezője is ismert, amelyek közül számos az életmódra vezethető vissza (dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozás, testmozgás hiánya), de számolni kell egyéb (környezeti és biológiai hatások, genetikai fogékonyság, az ellátórendszer területi egyenlőtlensége) tényezőkkel is. Kiemelten fontos a rosszindulatú daganatok korai felismerésében szerepet játszó lakossági szűrővizsgálatok helyi támogatása, és az ehhez kapcsolódó intézményrendszer megfelelő kapacitásainak kialakítása a daganatos betegek ellátására.

57 / 214


1.7.1.7.

Lakásállomány

Putnok Városában a lakásállomány a 2011. évi 2.602 darabhoz képest a 2012. évben 2.552 darabra csökkent, 2013. évben ugyanannyi lakás volt, mint 2012. évben. A lakásállomány csökkentése a 1000 lakosra jutó lakások számát értelemszerűen növelte, a 2011. évi értékhez (392,2 db) képest a 2013. évre csökkent (377,3 db). Putnok Városában jelzi a lakhatási viszonyok rossz szintjét, hogy mind az országos (446,3 db), mind a Putnoki járás (400,9 db) és Borsod – Abaúj – Zemplén megyei járásközpontok (449,4 db) arányához képest kevesebb lakás jut 1000 lakosra. Az éves lakásállomány százalékában épített lakások aránya Putnok Városában a 2009. – 2011 közötti időszakban konvergált a nullához, a 2012. és 2013. évben új lakás a településen nem épült. Az alacsony komfortfokozatú (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) lakások 2001. évben mért aránya az országos átlagot (20,1%) és a Borsod – Abaúj – Zemplén megyei járásközpontok (13,6%) értékét magasan meghaladó Putnok Városában (29%), azonban a járási érték (41,4%) még magasabb értéke jelzi, hogy a térség kisebb településein rosszak a lakásviszonyok. Tíz év alatt, a 2011. évi cenzusig az országos érték nagyságrendekkel javult (9,3%), azonban Putnok Városában (21,2%) valamint a Putnoki járásban (24,7%) nem sikerült az országos fejlődés mértékével megegyező mértékben csökkenteni az alacsony komfortfokozatú lakások arányát. 17. táblázat: Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) (%)


2001 20,1 41,4 13,6 29

2011 9,3 24,7 8,2 21,2


A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások arányát folyamatosan sikerül növelni a 2000. évi 66,5%-ot a 2013. évre 78,8%-ra, hasonlóan a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások arányát is 2000. évi 32,5%-ról 68,1%-ra. Putnok Városában a távfűtéses lakások aránya az országos átlagot (2013. évben 14,7%) meghaladó, de a Borsod – Abaúj – Zemplén megyei járásközpontok átlagától (2013. évben 35,3%) alacsonyabb, a 2013. évben 17,7% volt. A távfűtéses lakások aránya a településen nem változik, hiszen a távfűtéses lakásokat a bánya fénykorában építették, ezek többsége ma társasházként magántulajdonban van. A többi ház-tartás többsége önálló családi ház. A település áttörést ért el a legalább 30 Mbps sávszélességre képes vezetékes internet – hozzáférés tekintetében, hiszen a 2011. évben egy fő sem, de a 2012. évben már 1.619 fő, míg a 2013. évben további fejlesztéseknek köszönhetően 1.998 fő érte el a világhálót.

58 / 214


1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Putnok Városán belül differenciáltság mutatható ki az egyes településrészeken élők jövedelmi viszonyaiban, kiemelten az ott élők életminőségében, amely szoros analógiát mutat a város társadalmának térbeli rétegződésével. A legjobb helyzetben lévő településrésznek a "2. Lakóövezet 1 - panel" minősíthető: A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások és az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül ezen e településrészen bír a legjobb mutatókkal, míg a település többi részén jóval rosszabb lakókörülményekről lehet beszámolni. A legsúlyosabb társadalmi problémák a lakókörülmények tekintetében a "Külterület" településrészen mutatható ki, az alacsony komfortú és egyszobás lakások legnagyobb arányban ezen a településrészben koncentrálódnak. 18. táblázat: Városrészek főbb adatai (2011. évi népszámlálás)

Mutató megnevezése Lakónépesség száma (mutató értéke %-ban) Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60-X évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában Lakásállomány (db) (mutató értéke %-ban) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

Putnok összesen 6905 100 %

1. Belváros 171 2,48 %

2. Lakóövezet 3. Lakóövezet 1-panel 2-kertváros 1071 5604 15,51 % 81,16 %

Külterület 59 0,85 %

19,5

22,2

15,4

20,3

10,2

61,0

61,4

66,7

59,7

76,3

19,5

16,4

17,9

20,0

13,6

31,4

31,4

14,7

35,0

28,9

10,5

9,2

9,7

10,7

8,5

2552 100 %

79 3,10 %

490 19,20 %

1953 76,53 %

30 1,18 %

21,2

39,2

3,9

24,5

43,3

48,7

51,4

41,0

50,2

53,3

21,4

21,9

9,7

23,9

22,2

47,9

45,9

56,0

46,3

44,9

43,9

40,0

36,2

46,0

44,8

59 / 214


Mutató megnevezése Állandó népesség száma – a mutató a település egészére állítható elő, szegregátumokra nem Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

Putnok összesen

1. Belváros

2. Lakóövezet 3. Lakóövezet 1-panel 2-kertváros

7016

-

-

-

-

50,0

45,1

42,2

52,0

63,6

61,3

61,4

53,3

62,8

57,6

17,5

22,7

14,6

18,1

12,0

9,5

3,0

8,0

10,0

8,0

19,5

27,6

3,8

22,9

42,9

10,2

20,7

2,9

11,3

35,7

Külterület

Forrás: Belügyminisztériumi adatszolgáltatás, 2015.

Putnok városrészeinek bemutatása a Megalapozó vizsgálat 3. fejezetének 3.3. Az eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek című alfejezetében történik meg.

60 / 214


1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők 1.7.3.1. Történeti előzmények - a „Gömör” kapuja Putnok város a történelmi Gömör, majd Gömör - Kishont vármegyében, 1950-től BorsodAbaúj-Zemplén megyében fekszik. Hosszú időn át mezővárosi rangot viselt, majd 1881-től nagyközség, 1950 után önálló tanácsú község. 1989. március 1-től pedig újra város. Egyes feltételezések szerint már a neolit korban is lakott terület volt Putnok. A népvándorlás korában a letelepedésről nincs adatunk, de a honfoglalás korában nem lehetett még jelentős település, hiszen Anonymus Gestájában nem említi. Az államalapítás idején királyi birtok volt, a gömöri váruradalom része, később székhelye volt. Kedvező fekvése miatt hamarosan királyi vámszedőhellyé lépett elő, így Putnok akkori arculatát a nagy országút (Miskolc - Fülek ), a vendéglő, a kereskedőház, a királyi vám és az ipar határozták meg. Putnok így sokáig megmaradt királyi birtoknak. Első ismert okirata 1283-ból származik, akkor IV. László királyunk a Rátolth nembeli Olivér két fiát, Miklóst és Radnoldot ajándékozta meg hű szolgálatuk jutalmául Putnokkal és a hozzá tartozó birtokokkal. 1388-ban a család Zsigmond királytól pallosjogot kapott, 1412-ben pedig Putnoky Rajnold elkezdte az udvarház építését, 1427-ben már állt a putnoki vár, és az 1559-es országgyűlésen említik először a legfontosabb várak között. A vár ebben az időben gyakran évente gazdát cserélt. 1427-ben a Putnokyaknak 53 jobbágyportájuk volt, ami azt bizonyítja, hogy már ebben az időben egyike volt a vármegye legnagyobb és legnépesebb helységeinek. Orlay Miklós, a putnoki vár ura részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, ezért birtokaitól megfosztották; 1672-ben, 1678-ban, 1680-tól 1684-ig a kurucoké volt a vár; 1683-ban Thököly táborozott itt, 1705-ben és 1706-ban II. Rákóczi Ferenc birtokában volt. A vár ezután is szinte évenként gazdát cserélt, senki nem erősítette meg, a császáriak pedig tudatosan pusztították. A XIX. században már csak töredékei voltak meg, és az akkori birtokosok, a Serényiek 1834-ben kastélyt építettek a helyén. Az állandó viszályok és az átvonuló seregek miatt a város egy időben el is néptelenedett. A szatmári béke (1711) után Orlay Borbála, Serényi András feleségeként visszaperelte a putnoki uradalmat, így lettek 1717-től a Serényi grófok a város hűbérurai. A város újratelepítését és újjáépítését is ők indították el: a többi Serényi-birtokról és egyéb helyekről érkezett Putnok új lakossága. A XVIII. sz. harcoktól, háborúktól mentes évszázad volt Putnok számára, de a lakosságot súlyos terhek és természeti csapások sújtották. A XIX. sz. viszont gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból Putnok fejlődésének fénykorát jelentette: 1825-ben megnyílt a helyi gyógyszertár, az 1830-as években a vár romjaiból a gróf kastélyt és templomot építtetett, a házakat kötelezően kőből építették, elrendelték a kötelező himlőoltást.1830-ban megalakult a kaszinó, 1861-ben a méhész társulat és az ország egyik első kisdedóvója, 1863-ban a műkedvelő társaság. Megnyitotta kapuit a Putnoki Takarékpénztár és a Postahivatal, 1870-ben alakult a műmalom társulat, 1871- közéleti fejlődés szellemi szervezője 20 éven át a fáradhatatlan gróf Serényi László, a liberális gondolkodású főúr volt. Önzetlen lokálpatriotizmusa követendő példa lett fia, Béla gróf számára is. Putnok fejlődése elválaszthatatlan a magas közéleti méltóságokat betöltő (képviselő 1896-ban, kereskedelemügyi államtitkár, majd három egymás utáni ciklusban földművelésügyi miniszter) és Putnokot nagyon szerető gróf Serényi Béla (1866-1919) tevékenységétől: Birtokán mintagazdaságot létesített, a filoxéra pusztítása után amerikai szőlőfajták betelepítésével igyekezett visszaállítani a putnoki szőlőkultúrát, kezdeményezésére a felekezeti iskolák helyett 1912-ben felépült az Állami Elemi Iskola épülete, beindította a gazda és a gazdaasszony képzést, 1915-ben elfogadtatta a polgári 61 / 214


iskola képzési rendszerét, az I. világháború áldozatainak emlékművet állíttatott, de ezeken túl is személyes közbenjárása eredményezte a járásbíróság felállítását, az Eger- Putnok vasútvonal megépítését, a város villanyvilágítását, a közvágóhíd és a tűzoltó szertár megszervezését, a település első kövezett utcájának lefektetését, a halastavak létrehozását, és még hosszan sorolhatnánk. "Amit a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István megtett az egész országért, azt gróf Serényi László és Béla megtették Putnokért." Putnok lakossága ma így értékeli a Serényi grófok önfeláldozó tevékenységét. A századfordulón 595 ház volt Putnokon 3471 lakóval. Az I. világháború 91 ember halálát követelte a várostól és nagy nyomort zúdított a lakosságra. A háborús sebeket aligha gyógyította be a Kisfaludy-Strobl Zsigmond által készített hősi emlékmű, mely a hazáért elesett putnoki fiatalemberek emlékét őrzi. Putnokon a trianoni békeszerződés családi, rokoni szálakat, tradicionális kapcsolatokat szakított szét Gömör vármegye szétszakítása miatt. A II. világháború tényleges kitörését a lengyel menekültek 1939.szept.10-11-i érkezése, valamint a malom hadiüzemmé nyilvánítása jelentette. Putnokon nem volt jelentős katonai tevékenység annak ellenére, hogy a település stratégiailag nem volt jelentéktelen. Összességében 800 fő az elhurcoltak és az elesettek száma, akik soha nem látták viszont szülőhelyüket. 1944. december 17-én ért véget a háború Putnokon. A II. világháború után a szocialista rendszer 40 éve alatt Putnok gazdasági és politikai jelentősége folyamatosan elsorvadt. A városban működő járási szintű intézményeit, létesítményeit átvette Ózd és a mezőgazdasági főiskolát is megszüntették.

1.7.3.2. Testvérvárosi kapcsolatok Fécamp Városával a legszorosabb a kapcsolat a két város ifjúsága között van, hiszen a Putnoki Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat hivatalosan is, és tagjai a gyerekek révén is kapcsolódik a francia város ifjúságának tevékenységéhez. A kultúra területén is komolyak a kapcsolatok, főleg a kórusok tartanak fenn szoros barátságot egymással, de volt már képzőművészeti kiállítás is a testvértelepülések művészeinek alkotásaiból. A kapcsolatok folyamatos alakítását segíti elő a civil szervezetként bejegyzett Magyar - Francia Baráti Társaság is, ami évek óta elősegíti minden területen az együttműködést. A szlovák határ közelsége révén Putnok mindig is szoros kapcsolatokat tartott fenn a szomszédos szlovák településekkel. Közvetlen, legközelebbi szomszédnak számít Tornalja városa, ami a történelmi hagyományok, a lakosok között meglévő rokoni kapcsolatok miatt is fontos partner. Jelentősek a két város között az önkormányzati kapcsolatok, de ezen felül a sport és kulturális tevékenység is lényeges szerepet játszik. Putnok a történelmi Gömör legdélebbi, Tiszolc pedig a legészakibb települése. A határok jelenlegi megosztó szerepe ellenére a két település még azonos történelmi, kulturális gyökerekkel rendelkezik, melyeket célszerű kihasználni, és további kapcsolatokat építeni rájuk. 2003. decemberében került sor a lengyelországi NowyZmigród településsel a testvérvárosi kapcsolatokat rögzítő szerződés aláírására. 2007.-ben Putnok város aláírta a testvérvárosi együttműködési szerződést aa csehországi Ludgerovice településsel. A jelen szerződés a helyi önkormányzatok eddigi együttműködéséből, továbbá Ludgerovice település és Putnok város lakosságának barátságából indul ki, a területi helyi önkormányzatok külföldi együttműködés kiterjesztésének céljából.

62 / 214

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 19. táblázat: Putnok testvérvárosai

Testvérváros

Ország

Testvérvárosi együttműködés kezdete

Fécamp Tiszolc Tornalja Nowy Zmigród Ludgerovice

Franciaország Szlovákia Szlovákia Lengyelország Cseh Köztársaság

1995. január 28. 1999. december 10. 2000. február 10. 2003. december 05. 2007. január 01.


1.7.3.3. Vallási felekezetek A település identitását erősítő tényezők között igen fontos szerepet tölt be a vallás. A 2001es népszámlálás alkalmával mértekhez képest – az országos trendekhez hasonlóan – Putnok Városában is jelentősen csökkent a magukat valamely vallási felekezethez tartozónak vallók száma. A lakosság vallási megoszlását tekintve a legfontosabb szerepet a római katolikus vallás tölti be, amelyet a református vallás követ. 20. táblázat: Putnok város állandó népességének vallási megoszlása (2011.)

Putnok

Katolikus ebből római katolikus ebből görög katolikus Ortodox keresztény Református Evangélikus Izraelita Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik Ateista Nem kívánt válaszolni, nincs válasz

fő

arány (%)

2 675

38,76

Putnoki járás arány fő (%) 7 027 36,43

BAZ megye arány fő (%) 282 904 41,23

2 610

37,82

6 735

34,92

248 033

36,15

65

0,94

291

1,51

34 816

5,07

0 1 166 45 0

0,00 16,89 0,65 0,00

3 5 326 107 3

0,02 27,61 0,55 0,02

242 135 677 3 483 143

0,04 19,77 0,51 0,02

147

2,13

341

1,77

10 115

1,47

983

14,24

2 148

11,14

83 033

12,10

45

0,65

79

0,41

5 821

0,85

1 841

26,67

4 256

22,06

164 848

24,02

6 905

100

19 290

100

686 266

100

Forrás: KSH, népszámlálási kötetek [2011.] (saját szerkesztés)

1.7.3.4. Civil szervezetek A települési identitás kialakításában és megerősítésében meghatározó szerepük van a civil szervezeteknek, amelyek mint az állampolgárok önkéntes szerveződései tevékenységük és szerepvállalásuk révén nagymértékben hozzájárulnak a társadalmi problémák hatékony kezeléséhez, a közösségi szükségletek kielégítéséhez. Putnok Városában megtalálható civil szervezeteket tartalmazó táblázatot terjedelmi okok miatt jelen dokumentum mellékletében helyeztük el. Putnok Városában jelen lévő civil szervezetek közül közhasznú egyesületnek minősül a Putnoki Ászok Sport Egyesület, valamint a Gömöri Polgárőr Egyesület, amely A 63 / 214


működési területen található közösségi és személyi tulajdon fokozott védelme, az ezeket károsító jogsértések megelőzése, a bűnalkalmak csökkentése érdekében jött létre. Putnok Város Önkormányzata önkormányzati támogatásban részesíti többek között a Putnok Városi Sportegyesületet, a Gömöri Polgárőr Egyesületet, a Nyugdíjas Egyesületet, a GÖTKE és a Gömöri Népfőiskolai Egyesületet.

64 / 214


1.8.

A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA

1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.)

1.8.1.1.

Oktatás - nevelés

Óvodai nevelés Putnok Városában jelenleg bölcsődei ellátás nem elérhető. A Putnok – Dubicsány – Gömörszőlős – Kelemér Köznevelési Intézményfenntartó Társulásban résztvevő helyi önkormányzatok a hatékony és eredményes tevékenység érdekében a köznevelési feladatokhoz tartozó óvodai nevelés feladatait összehangolták, és közösen tartják fenn a Putnoki Soldos Emília Óvoda székhely feladat-ellátási helyét (3630 Putnok, Tompa utca 32.) és annak telephelyeit (Keleméri Tagóvoda [3728 Kelemér, Tompa út 23.] és egyéb telephelyként a Putnoki Soldos Emília Óvoda Móricz Zsigmond út 1. száma alatti telephelyet. A Városban a Soldos Emília Óvoda (3630 Putnok, Tompa út 32.) valamint valamint annak tagóvodája, a Móricz Zsigmond úti tagóvoda biztosítja az óvodai ellátást. A 2014/2015. tanévben 309 kisgyermek jár a Soldos Emília Óvodába valamint annak tagóvodájába, összesen 14 csoportba. Az óvodai nevelési feladatokat 51 kinevezett dolgozó látja látja el. A 2014/2015. évi nevelési tanévben autista és BTM besorolású gyermeket is nevel az óvoda, példaértékűnek mondható a pedagógusok és gyógypedagógusok munkája az intézményben. Megjegyzendő, hogy Putnok Városában dolgozó óvodapedagógusok a roma kisebbséggel kisebbséggel kapcsolatban mind a gyermekekre, mind a szülőkre vonatkozóan súlyos higiéniai-alapismereti hiányosságokat és ételismereti hiányosságokat tárnak fel. 15. ábra: Egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma (fő)


A településen óvodai férőhellyel kapcsolatos probléma nincs, az egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma valamint 3-5 évesek száma mutató tanúsága szerint sem. 2012. évben 3 csoporttal bővült az óvodai férőhelyszám, azonban mivel a Nemzeti Köznevelési törvény (2011. évi CXC tv.) és annak már megjelent módosításáról szóló (2012. évi CXXIV. tv.) valamint a nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet alapján 3 éves kortól kötelező az óvodába járás, a településen az ezzel kapcsolatos férőhely-felmérés folyamatban van. 65 / 214

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 21. táblázat: Egy óvodai férőhelyre jutó 3-5 évesek száma (fő)

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

0,84

0,81

0,81

0,82

0,83

0,82

0,82

0,81

0,81

0,8

0,8

0,78

0,76

Putnoki járás 0,99 BAZ megyei járásközpontok 0,87

0,96

0,92

0,89

0,9

0,87

0,88

0,8

0,82

0,77

0,72

0,68

0,7

0,84

0,89

0,85

0,85

0,81

0,81

0,77

0,77

0,77

0,78

0,78

0,78

Putnok

1,35

1,21

1,14

1,04

1,11

1,18

0,96

0,97

0,88

0,79

0,75

0,74

Magyarország

1,33


Általános Iskolai nevelés - oktatás A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozásáról szóló 2020/2012. (VII.27.) számú Kormányrendelet valamint annak 379/2014. (XII.31.) számú módosító Kormányrendelet alapján létrejött Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Putnoki Tankerület fenntartásában és működtetésében vannak az alábbi intézmények: Aggteleki Általános Iskola, Aggtelek Balassi Bálint Általános Iskola (névváltozás után Ragályi Balassi Bálint Általános Iskola), Ragály Nyárádi András Általános Iskola, Felsőnyárád Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola (névváltozás után: Péczeli József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola), Putnok Serényi László Általános Iskola, Putnok Péczeli József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola A Péczeli József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja tartalmazza azokat a tanórán kívüli szervezeti formákat, ahol a HH, HHH és az SNI-s gyermekekkel kiemelten foglalkoznak. Az intézményben a 2014/2015. tanévben 414 fő diák tanul, akiknek 57,48%-a (238 fő) hátrányos helyzetűnek (HH), 48,55%-a (201 fő) halmozottan hátrányos helyzetűnek (HHH) minősül, míg 16 fő sajátos nevelési igényű (SNI). A 2014/2015. tanévben 9 fő magántanuló tanul. Az iskola továbbtanulási mutatói kifejezetten jók, a 2012/2013. tanév valamint a 2013/2014. tanév tekintetében mindösszesen 1-1 diák (gyermeket szültek) nem tanult tovább. Jellemzően a középfokú szakképzést nyújtó intézményekben (szakiskola) tanulnak tovább a diákok. Az intézményben 2000. évben indult el az alapfokú művészeti oktatás, a művészeti oktatásban 299 fő tanul, akiknek 39,19%-a (117 fő) hátrányos helyzetű (HH) illetve a 28,76%a (86 fő) halmozottan hátrányos helyzetű (HHH). A Péczeli József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 1975. szeptember 1-től működik a jelenlegi épületében, azóta mindösszesen egy nagy volumenű felújításra nyílt lehetőség. A födémszerkezet állapota kifogásolható, komoly gondokat okoznak a beázások (akár tantermeket kénytelenek bezárni és szükségtantermeket kialakítani) és ez okozza az épület penészesedését. Serényi László Általános Iskola A 2014/2015. tanévben az eddig 100%-os szakos ellátottság az angol szakos pedagógus távozása miatt csökkent, azonban jellemzően 100%-os a szakos ellátottság az intézményben.

66 / 214


Az iskola épületét komplex módon felújították, így a jelenlegi épület megfelel a nevelési – oktatási tevékenység folytatásához. Az iskolában emelt szintű testnevelésben részesülnek egyes évfolyamok valamint az intézmény alapvetően nagy hangsúlyt fektet a sportiskolai képzésre. Mindkét alapfokú nevelés-oktatási intézmény esetében problémát jelent a pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, gyógytornász hiánya illetve ezen szakemberek korlátozott elérhetősége, melyet orvosolni szükséges. Putnok Városában működő általános iskolákban tanuló diákok szüleinek egy negyede tartja magát roma származásúnak, így az intézményben tanácsos lenne alacsonyabb osztálylétszámokat (15 fő) kialakítani az eredményesebb integráció és nevelés-oktatási munka érdekében. Az iskolában a roma diákokkal kapcsolatban kiemelten tapasztalhatóak beilleszkedési problémák, és alulmotiváltság. Az általános iskolai nevelés – oktatást nagyban segíteti a 2015. év közepéig tartó Gyermekesély program, melynek folytatása a pedagógusok tájékoztatása szerint elengedhetetlen. Az intézményekben nagy hangsúlyt fektetnek az egészséges életmódra és egészséges étkezésre, így iskolatej-, iskolagyümölcs- programban részt vesznek az iskolák, jellemzően igyekeznek teljes kiőrlésű kenyérféléket és megfelelő arányban zöldséget preferálni az iskolai étkeztetés során. Középfokú oktatás – nevelés Gomba Levente Gimnázium Putnokon 1963. szeptember 1-jén indult a gimnáziumi képzési forma. Eleinte a putnoki általános iskolával közös igazgatású intézményben kezdték meg a középfokú oktatást. Ebben az időben helyileg a jelenlegi Serényi László Általános Iskola épületében folyt a tanítás. A felfutó rendszerben, ahogy egyre gyarapodott a tanulók és osztályok száma a gimnázium különvált az általános iskolától, majd 1966. szeptember 1-jén átköltözött a jelenleg is használt épületébe, és ettől az időponttól önálló igazgatású középiskola lett. 1983. szeptember 1-jétől a gimnáziumot összevonták a városunkban működő másik középfokú oktatási intézménnyel, a Mezőgazdasági Szakközépiskolával. Ettől kezdve közös igazgatású iskolaként működött, mindkét intézmény képzési profilját megtartva, továbbfejlesztve, Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola néven. Az 1990-es évektől napjainkig a változó igényeknek megfelelően átalakult a gimnázium képzési szerkezete is, és így jöttek létre a jelenlegi képzési formák: angol és német nyelvi tagozatos képzés, ami nyelvi előkészítő nulladik évvel indult, valamint belügyi rendészeti pályára előkészítő képzés. Ekkor az iskola fenntartója a Borsod- Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat volt. Az iskola 1992ben vette fel a szakközépiskolai rész alapítójának, gróf Serényi Bélának a nevét, és mint Serényi Béla Gimnázium, Mezőgazdasági Szakközépiskola és Kollégium működött. 2011-ben az oktatáspolitikában bekövetkezett változások során az intézményt összevonták az ózdi József Attila Gimnáziummal és a Bródy Sándor Szakközépiskolával. Az intézmény kollégiumát bezárták Putnokon. Az új iskola neve Borsod- Abaúj- Zemplén Megyei József Attila Gimnázium és Szakképző Iskola Serényi Béla Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Tagiskola lett. A 2013-as év újabb változásokat hozott. Az intézmény levált a Borsod- AbaújZemplén Megyei József Attila Gimnázium és Szakképző Iskoláról és 2013. augusztus 1-jével szétvált a gimnáziumi és a szakközépiskolai rész. Mindkettő mint önálló iskola folytatta tovább működését. 67 / 214


Gomba Levente Gimnázium (fenntartó: KLIK) Serényi Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola (fenntartó: Földművelődésügyi Minisztérium)

22. táblázat: Alapfokú és középfokú oktatási intézményi adatok 2014/2015. tanévben (KLIK fenntartású intézmények)

Intézmény neve Serényi László Általános Iskola Péczeli József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Gomba Levente Gimnázium

Pedagógus létszám

Pedagógus munkát segítő

Technikai dolgozó

Tanulólétszám

Osztályok száma

HH

HHH

SNI

BTM

36

2

5

443

24

222

192

32

25

38

1

6

414 +299 AMI

19

175

145

17

68

15

1

0

241

9

16

19

12

3

Forrás: KLIK Putnoki Tankerület és önkormányzati adatszolgáltatás alapján

Serényi Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola A Serényi Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola (3630 Putnok, Bajcsy – Zsilinszky Endre út 31.) fenntartója és működtetője a Földművelésügyi Minisztérium. Az intézmény szakközépiskolai oktatást, szakiskolai nevelés-oktatást, felnőttoktatást és a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása alapfeladatokat látja el. Hatályos alapító okirata alapján az iskolába felvehető maximális tanulólétszám nappali képzésben 390fő, míg levelező képzésben 90 fő. 23. táblázat: Serényi Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola képzési palettája

képzés típusa

szakközépiskolai képzés

szakiskolai képzés szakképzés szakközépiskolai ágazati képzés

képzés tárgya mezőgazdasági szakmacsoport: - mezőgazdasági technikus - mezőgazdasági gépésztechnikus - kertészeti szaktechnikus - állattartó szakmunkás - gazda - mezőgazdasági gépész - mezőgazdasági technikus - mezőgazdasági gépésztechnikus - mezőgazdasági gépész - mezőgazdaság - rendészet

Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás / intézményi adatszolgáltatás, 2015.

Putnok Városában magas a szakiskolai beiskolázási arány, amely összefüggésben áll a lakosság szociális körülményeivel. A tankötelezettség a 18. életévig való meghosszabbítása az érettségit nyújtó középiskolákba való nagyobb arányú beiskolázást teszi szükségessé. Putnok Város Önkormányzata továbbra is szorgalmazza a közoktatás-fejlesztés területén, hogy a 8. évfolyamot végzett tanulók minél magasabb százaléka érettségit adó középiskolában folytassa tanulmányait. Putnok Városába más településről bejáró középiskolai tanulók aránya magas, a 2013. évben 64,1% volt, amely jelzi, hogy járási hatókörű mind a gimnázium, mind a mezőgazdasági szakközépiskola. 68 / 214


1.8.1.2.

Egészségügy és szociális közszolgáltatások

Putnoki Humán Szolgáltató Központ A Putnoki Humán Szolgáltató Központ (3630 Putnok, Kossuth út 25.) biztosítja Putnok Városában és térségében az egészségügyi és szociális ellátást. A Központ fenntartója a Putnok és Térsége Önkormányzati Társulás. A szervezetnek kettő kettő fő ágazata, az Egészségügyi Központ és a Szociális Gondozási Központ található meg a településen. Házi orvosi ellátás A háziorvosi, fogorvosi feladatai működtetési szerződéssel kerül ellátásra. Putnok Városában jelenleg 6. háziorvosi körzet valamint 12 településre vonatkozó illetékességi területtel orvosi ügyelet mellett egy nyugállományban lévő háziorvosi magánpraxis található. A város rendelkezik mentőállomással is, A településen gyermekorvosi praxis nem működik, jelenleg is a háziorvosok látják el a gyermekek gyógyítását vegyes praxis formájában. A gyermekorvosi praxis hiányának okai között első sorban a szükséges infrastrukturális háttér hiánya említhető. 16. ábra: Egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma (fő)


A településen az egészségügyi ellátás jónak mondható, hiszen az egy főre jutó házi- és gyermekorvosra jutó lakosok száma Putnok Városában az országos átlaghoz képest kedvezőbb képet mutat, a gyermekorvosi ellátás hiánya ellenére is.

Fogászat A településen három fogászati körzet valamint fogorvosi ügyelet érhető el. Szakrendelések Putnok Városában elérhető orvosi szakrendelések: Belgyógyászat Szemészet Ortopédia Ideggyógyászat Gyermekgyógyászat Reumatológia

Laboratórium Ultrahang Nőgyógyászat Bőrgyógyászat Fizikoterápia ( nem szakorvosi) Gyógytorna

69 / 214


Szociális ellátás Az időskorúak nappali ellátása a Putnok, Szkala B. út 20. szám alatti telephelyen történik, ahol a 2014. évben kapott az intézmény szakhatósági engedélyt a 22 férőhelyről 25 férőhelyre való bővítésre. Putnok Városában az önkormányzati kezelésben lévő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények kapacitás kihasználtsága permanensen 100%-os, tervezett további kapacitás kialakítása. Putnok Városában házi segítségnyújtás igényelhető. A házi segítségnyújtás tekintetében szintén a 2014. évben járult hozzá szakhatósági engedéllyel az ellátandó személyek számának 318 főről 336 főre való emeléséhez. A településen megtalálható még Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat és Foglalkozásegészségügyi Szolgálat is. 1.8.1.3.

Közösség, művelődés, kultúra

Putnok Városában található közösségi helyszínek, kulturális intézmények: Belvárosi Művelődési Központ (3630 Putnok, Tompa út 3.): a volt mozi épületéből kialakított 210 fő befogadására képes intézmény nemcsak városi, hanem térségi érdeklődésre számot-tartó eseményeknek is helyszíne PHSZK Tóth Ede Művelődési Háza (3630 Putnok, Rákóczi út 2.) PHSZK Bányász Művelődési Háza (3630 Putnok, Bem József tér 6.) PHSZK Városi Könyvtára (3630 Putnok, Bem József tér 6.) PHSZK Városi Sportcsarnok (3630 Putnok, Bajcsy Zs. út 21.) Gömöri Múzeum (3630 Putnok, Serényi László tér 10.): Putnok legrégebbi, ma is álló épületében található a Gömöri Múzeum. 1987. óta üzemel, a Gömörség múltjának felkutatása, tárgyi és szellemi örökségének megőrzését végzi Holló László Galéria (3630 Putnok, Rákóczi út 14.): 1994-ben nyílt meg a galéria, festmények, szobrok, kisplasztikák kiállításának helyszíne Putnoki Városi Televízió (3630 Putnok, Rákóczi út 2.) (PVTV Nonprofit Kft.) A településen a múzeumi látogatók száma alacsonynak mondható, a 2013. évben 1.761 fő látogatók regisztráltak. 17. ábra: Múzeumi látogatók száma (fő)


70 / 214


1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Putnok Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzítette az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonásra került a partneri kapcsolatrendszer, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. 24. táblázat: Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) intézkedései

Célcsoport

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Romák és/vagy Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programok, mélyszegénységben Kistérségi startmunka; Együttműködési élők megállapodás kötése a helyi roma önkormányzattal, lehetőség szerint egyéb civil szervezetekkel Az Önkormányzat vezetői, tisztségviselői, közalkalmazottai elhatárolódnak minden gyűlöletkeltésre alkalmas megnyilvánulástól és a szegregációtól, tudatosan közvetítenek a romákkal szembeni előítéleteket csökkentő szemléletet Gyermekek Az önkormányzat és intézményei a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a helyi roma közösség részvételével egészségvédelmi programok, akciók, betegségmegelőzési kampányok. Az egészségtudatos életvitelre és a megelőzésre vonatkozó ismeretek beépítése a nevelési programokba, közvetlenül célzó helyi programok megvalósítása, támogatása. Idősek Csoportok tagjai részvételének elősegítése a döntéshozatalban és a közügyek irányításában, idős emberek aktiválásának erősítése. Nők

Fogyatékkal élők

Adatgyűjtés összehasonlítás céljából,szakképzettség,nemek szerinti bontásban, a rendelkezésre álló átképzési lehetőségekre, és a lehetséges alternatív munkavégzési formákra is tekintettel, a munkavállalást akadályozó vagy nehezítő tényezőkről. Az intézményi adatgyűjtés és adatszolgáltatás mellett az érintett csoportok érdekvédelmi képviseletének aktív bevonásával szükséges bővíteni az információs partnersége.(szociális ellátás, egészségügy,gyermekjólét,közművelődés) való hozzáférés mennyire biztosított a hátrányos helyzetű csoportok számára, illetve mennyire veszi azokat igénybe

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek Járási Munkaügyi Kirendeltség, Roma Nemzetiségi Önkormányzat, Putnoki Humán Szolgáltató Központ, Civil szervezetek, Putnoki Városgondnokság, Putnok Város Önkormányzat Putnoki Humán Szolgáltató Központ,Soldos Emília Óvoda, Civil szervezetek, Putnok Város Önkormányzat Putnoki Humán Szolgáltató Központ, Civil szervezetek, Putnok Város Önkormányzat Putnoki Humán Szolgáltató Központ, Járási Munkaügyi Kirendeltség,Civil szervezetek, Putnok Város Önkormányzat Putnoki Humán Szolgáltató Központ, Civil szervezetek, Putnok Város Önkormányzat

Forrás: Helyi Esélyegyenlőségi Program (Putnok Város Önkormányzata, 2013.)

71 / 214


1.9.

A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA

1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre Putnok és térsége gazdasági életének alapját egészen a XIX. sz. végéig a mezőgazdaság, a kézművesipar és a kereskedelem jelentette. A város, mint vásárhely a térség kereskedelmi és ipari központjává nőtte ki magát. A XIX.-XX. század fordulóján a népesség harmada élt mezőgazdaságból, kicsit többen iparból és kicsit kevesebb közlekedésből, kereskedelemből és egyéb tevékenységből. 1960-ra ez az arány úgy módosult, hogy az iparból élt a lakosság fele, 11-12% mezőgazdaságból, a fennmaradó majdnem 40% pedig közlekedésből, kereskedelemből és egyéb tevékenységekből. A térség fejlődésének nagyon fontos tényezője volt az 1869-71 között megépített Miskolc-Bánréve vasútvonal. A vasútvonal építésére az Ózd környéki és a gömöri vastermelés fellendülése miatt volt szükség. Az Eger-Putnok vasútvonalat 1908-ban adták át. A későbbi fejlesztések egyik legfontosabb mozgatója a teljes XX. században a környéken folyó szénbányászat volt. A rendszerváltást követően az ózdi kohászat, valamint a putnoki bányászat leépülése rendkívül kedvezőtlen hatásokat eredményezett Putnokon, mely elsősorban a munkanélküliség jelentős növekedésében mutatkozott meg. Bár a bányabezárás után a meglévő műszaki felszereltségre és a személyi állományra alapozva jó piacképességi mutatókkal rendelkező vállalkozások jöttek létre, de ez a fenti problémát csak részben oldotta meg, nem tudta teljes egészében felszívni a felszabaduló, specializált munkaerő teljes egészét. Még napjainkban is jellemző az országos átlagot meghaladó munkanélküliség mellett az a jelenség, hogy a lakosság meghatározó része a térségen kívüli településeken napi ingázásokat, vagy tartós távolmaradást vállalva szereznek munkát. Az ezredforduló utáni időszakkal kapcsolatban megállapítható, hogy nagyon hasonló képet mutat a megye gazdasági-társadalmi térszerkezete az ország térszerkezetével. Borsod megyén belül ugyanúgy meg lehet különböztetni a fejlettebb tőkevonzó, szakképzett munkaerőben gazdagabb nyugati (Miskolc központú) és az elmaradottabb északi és keleti térséget (periférikus, határmenti pozíció), amely összefüggésben áll a megyeszékhely, Miskolc elérhetőségével és az M3, M30 autópályáktól való távolsággal. Putnok Városában is az 1990-es évek végére a hagyományos ágazatok hanyatlásának, illetve az ipari termelés visszaesettségének eredményeképpen gyökeresen megváltozott a gazdaság szerkezete, ami hosszan elhúzódó, jelenleg is tartó válsághoz vezetett. A város gazdasági életében is fontos szerepet játszik a minden évben megrendezésre kerülő Gömör-Expo rendezvénysorozat. A Szlovák-Magyar Kiállítás és Vásár elsősorban a 2000-ben megalakult Sajó-Rima Eurorégió gazdaságára és piacára épül, ahol Gömör térség gazdasági kirakatát kívánja megteremteni. Az Eurorégió létrehozásának, illetve az alapító okiratban részletesen kidolgozott feladatoknak a tartalmi lényege a térség gazdasági, idegenforgalmi, kulturális, infrastrukturális fejlesztése, a lakosság életkörülményeinek javítása és a környezetvédelem. Az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték járási szintű vizsgálatakor kitűnik, hogy a járásszékhely, Putnok Városa a mutató tekintetében 8. a járáson belül. A járás többi 72 / 214


település értékeit magasan túlszárnyaló Dubicsány mutatója, ahol az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 3.909.-eFt, míg a járás többi települése esetében a mutató értéke egytizedét sem éri el Dubicsány Község értékének. Putnok Város esetében mindösszesen 133.-eFt bruttó hozzáadott értéket termel a helyi gazdaság. A mutató értelmezéséhez elengedhetetlen figyelembe venni, hogy Putnok Városa rendelkezik kimagaslóan a legnagyobb népességgel, ami körvonalazza, hogy gazdasági tekintetben a járásszékhely nem tölt be kiemelkedő, húzó szerepet a járásban. A következő táblázat a járás településeit a bruttó hozzáadott érték nagyságának sorendjében tartalmazza. 25. táblázat: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott értékek a Putnoki járás településeinél településeinél (kivonat)

1

sorrend

település

egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték

Lakónépesség száma az év végén

(1000 forint)

(fő) (2013)

1. 8.

Dubicsány Putnok

3.909 133

253 6764

Forrás: TEIR, 2015. (saját szerkesztés)

Putnok Város esetében az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték a 2004. évtől folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, a 2004. évi 230.-eFt a 2012. évre 133.-eFt-ra csökkent. Az országos mutató ugyanebben az időszakban majdnem megkétszereződött, a BorsodAbaúj-Zemplén megyei járásközpontokra vetített kimutatás és a Putnoki járás összmutatója is majdnem másfélszeres növekedést produkált. 18. ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000 Ft)


A bányászat és a nehézipar régiós és helyi hanyatlását követően és a folyamattal egy időben, folyamatosan számos a munkanélküliséget elkerülni kívánó vállalkozás – döntően kényszervállalkozás – jött létre. melyek jelentős része egyéni vállalkozó. A településen az 1-9 főt foglalkoztató regisztrált vállalkozások száma viszonylag stabilan 250 darab felett van, addig a nagyfoglalkoztatók jelenléte a településen csökken.

1

A teljes táblázat terjedelmi okok miatt a mellékleteknél található meg.

73 / 214

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 26. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma (2006-2013)

1-9 fős regisztrált vállalkozások száma (db) 10-49 fős regisztrált vállalkozások száma (db) 50-249 fős regisztrált vállalkozások száma (db) 250-x fős regisztrált vállalkozások száma (db)

2006 252

2007 243

2008 265

2009 257

2010 267

2011 273

2012 260

2013 261

4

6

10

10

11

9

7

9

3

3

2

2

2

1

1

2

2

0

0

0

0

0

0

0


A putnoki vállalkozások értékesítési adatait elemezve megállapítható, hogy az értékesítés nettó árbevétele a gazdasági válság időszakát követően stabil, a 2009. év kimagasló értéke után a 2008. évben érzékelhető visszaesés után növekvő. Az export értékesítés tekintetében azonban a 2012. évben igen jelentős visszaesés tapasztalható, a 2011. év mutatójának 0,33%-a a 2012. mutatója. Az értékesítés nettó árbevétele mutató értéke a NAV Társasági adóbevallás kiemelt adatok adatszolgáltatásán alapul, és ennek következtében nem terjed ki a teljes vállalkozói körre. 19. ábra: Értékesítés nettó árbevétele (1000 Ft)


Az átlagos statisztikai állományi létszám mutató értéke a NAV Társasági adóbevallás kiemelt adatok adatszolgáltatásán alapul, és ennek következtében nem terjed ki a teljes vállalkozói körre, de az adatok elemzésekor kiderül, hogy a társaságok állományi létszáma a 2009-2011. évek között 300 fő felett volt, azonban ez az érték 2012. évben 300 fő alá (267 fő) esett.

74 / 214

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 20. ábra: Átlagos statisztikai létszám társas vállalkozások esetében (fő)


75 / 214


1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői Putnok Városában működő vállalkozások ágazat szerinti megbontását vizsgálva látszik, hogy a településen egyes ágazatok egyáltalán nem reprezentáltak, a primer szektort jelenleg kizárólag mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és halászatban tevékenykedő vállalkozások képviselik, míg a szekunder szektor alulreprezentált. A tercier szektor aránya szintén alacsony, annak nemzetgazdasági ágak szerinti bontásából kiderül, hogy egyes ágazatok hiányoznak a település gazdasági szerkezetéből. 27. táblázat: Putnok Városában működő regisztrált vállalkozások ágazat szerinti megbontása (2013)

nemzetgazdasági ág megnevezése mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat bányászat, kőfejtés feldolgozóipar villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás vízellátás, szennyvíz gyűjtése, hulladékgazdálkodás építőipar kereskedelem, gépjárműjavítás szállítás, raktározás szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás információ, kommunikáció pénzügyi, biztosítási tevékenység ingatlanügyletek szakmai, tudományos, műszaki tevékenység adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás oktatás humán-egészségügyi, szociális ellátás művészet, szórakoztatás, szabadidő egyéb szolgáltatás

TEÁOR ’08 osztály A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S

cégek száma (db) 81 0 14 0 2 26 59 10 16 7 13 53 25 9 0 13 13 13 14

arány (%) 22,01 0,00 3,80 0,00 0,54 7,06 16,03 2,71 4,34 1,90 3,53 14,40 6,79 2,44 0,00 3,53 3,53 3,53 3,80


1.9.2.1. Mezőgazdaság Putnok talajadottságai aránylag kedvezőek a szántóföldi műveléshez. A domboldalak már régóta szántóterületek, a később lecsapolt ártéri területek réti és öntéstalajai szintén kedvező adottságot nyújtanak a szántóföldi növénytermesztéshez. A déli kitettségű domboldalakon korábban a szőlőtermesztésnek nagy hagyományai voltak, melyek sajnos mára elhanyagolható méretűvé váltak. Putnok mezőgazdaságának fő ágát régen az állattartás jelentette. A domboldali irtásokon, legelőkön szarvasmarhákat és juhokat legeltettek, de kisebb számban sertést és kecskét is tartottak. Erre utalnak az alacsonyabban fekvő domboldali területek dűlőnevei is: Juh-legelő, Gazdák-legelője, Disznó-legelő, Kecskehempergő, Tehéntánc stb. A Sajó menti mocsaras, vizenyős területeket főként kaszálóként illetve libalegelőként hasznosították (Ludas, Nagy-rét stb.). A Putnoki járáshoz tartozó települések között magas a mezőgazdaságban regisztrált vállalkozások aránya, a legkisebb lakónépességgel rendelkező településeken (Kánó, 76 / 214


Zádorfalva, Imola, Dövény, Sajómercse, Hét, Sajóvelezd, Felsőkelecsény és Sajópüspöki) 50%ot magasan meghaladó az arányuk. A szekunder és tercier szektorban működő vállalkozások jellemzően a nagyobb lélekszámú településeken és kiemelten a járásszékhelyen tömörülnek, így ezekben a településeken (Putnok Város, Dubicsány és Jósvafő Községek) alacsony, 20% alatti a mezőgazdaságban regisztrált vállalkozások aránya. Putnok Városában a 2012. évi adatok alapján a mezőgazdaságban regisztrált vállalkozások aránya 21,9 % volt. 28. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban (db)

2008 65

2009 71

2010 75

2011 80

2012 80

2013 81


1.9.2.2. Ipar- és építőipar Az ipar- és építőiparban regisztrált vállalkozások arányát vizsgálva már látható, hogy a kisebb lélekszámú településeken alacsony arányban vannak jelen a szekunder szektor vállalkozásai. A járásszékhely esetében 11,4%-os arányuk igen alacsony, jelzi, hogy mind a járás, mind Putnok Városa esetében alulreprezentáltak a szekunder szektor képviselői. 29. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma az ipar-építőiparban (szekunder szektor) (db)

2008 45

2009 43

2010 47

2011 46

2012 43

2013 42


Az ipari üzemek megszűnésével a kereskedelmi, mezőgazdasági funkciók megerősödtek és az önkormányzati szektor az intézményeivel (3-400 fős apparátusával) jelentős munkáltatóvá vált, a közmunkaprogram beindításával pedig a legnagyobb foglalkoztató lett. A gazdaság fejlesztését segítheti, hogy a városban viszonylag kedvező áron vásárolható telek és ingatlan, akár közművesített, akár közművesíthető változatban. A zöldmezős beruházásokhoz az infrastruktúra biztosítható, így az ipari szektorban tevékenykedő vállalkozások számára megfelelő környezet rendelkezésre áll. A feldolgozóipar nemzetgazdasági ágban tevékenykedő vállalkozások aránya (TEÁOR '08: C gazdasági ág) alacsonynak mondható, a város egyik kitörési pontjaként azonosítható. 30. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma a feldolgozóipar nemzetgazdasági ágban

2008 16

2009 17

2010 17

2011 17

2012 15

2013 14


1.9.2.3. Szolgáltatás A tercier szektoroz tartozó vállalkozások száma stabilan 240 darabot meghaladó, azonban egyes típusú szolgáltatások megjelenésében illetve megerősödésében való segítségnyújtás fontos feladatnak tekintendő. 31. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma a szolgáltatásokban (tercier szektor)

2008 246

2009 245

2010 263

2011 251

2012 243

2013 245


77 / 214


A szolgáltatási szektor struktúráját vizsgálva megállapítható, hogy jelentős túlsúlyban vannak a kereskedelem, gépjárműjavítás illetve az ingatlanügyek ágazatban tevékenykedő vállalkozások. 21. ábra: A szolgáltatási szektor (G-S gazdasági ág) szereplői


Tapasztalható a gazdaság átstrukturálódása, amely úgy tűnik, hogy életképes lesz a jövőben, azonban vannak még kihasználatlan lehetőségek. Ilyen a város földrajzi helyzetéből adódó idegenforgalmi lehetőségek széles palettája. A szolgáltatási szektort érintő, kitörési pontként kezelt turizmus esetében a település (és a térség is) komoly lemaradásokkal küzd. Alapvető probléma az, hogy a környék turisztikai értékei nincsenek megfelelően feltárva, ebből kifolyólag a turistaforgalom többnyire az "átutazó" forgalomra korlátozódik, így a beruházások megtérülésére nem látnak garanciát. A vendéglátás téren nagy a lemaradás, a térségben nehezen találunk megfelelő színvonalú vendéglátóhelyet, Putnok Városban egy-két étterem pedig tradicionálisan nem turistaforgalomra rendezkedett be. A településen a 2013. évben az összes szálláshely (nemcsak a kereskedelmi, hanem a magánszálláshelyeket is) szállásférőhelyeinek száma 65 volt, ami bár az előző tíz év adatainak (2000. – 2004. között 11 db; 2005. - 2012. között 17 db) többszöröse, de messze alulmarad a kapacitás-érték a turisztikához, mint tervezett húzó ágazat megerősítéséhez szükségestől. Putnok Városában a 2006. – 2013. közötti időszakban a 2008. év elenyésző, mindösszesen 2,9%-os értékétől eltekintve nem regisztráltak külföldi vendégéjszakát, de a szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma a 2013. évben volt a legmagasabb, de mindösszesen 280 darab. 78 / 214


Az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma Putnok Városában 2013. évben 16 darab volt, megvizsgálva a korábbi évek adatait (2000. évben 28 db; 2005. évben 24 db; 2010. évben 18 db) kimutatható számuk folyamatos csökkenése. A ruházati szaküzletek száma a 2002. – 2011. közötti időszakban megnövekedett, majd újra csökkent, 2013. évben 7 darab van a településen. A vendéglátóhelyek tekintetében szintén fellendülés volt elkönyvelhető a 2002. – 2011. közötti időszakban, majd számuk a 2013. évre 13 darabra mérséklődött. A folyamatot az ezer lakosra jutó kiskereskedelmi hálózati egységek száma mutató is jól érzékelteti, melynek vizsgálatakor megállapítható, hogy mind az országos átlagot (2013. évben: 15,1 db), mind Borsod – Abaúj – Zemplén megye járásközpontjainak átlagát (2013. évben 16,7 db) nem éri el Putnok Városban a számuk (2013. évben 10,8 db). 22. ábra: Ezer lakosra jutó kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) (db)


79 / 214


1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése Putnok egyik jelentős gazdasági társasága, a FÁBRY Ipari és Kereskedelmi Iroda Bt. az ENIN Környezetipari Klaszter stratégiai fontosságú közös beruházásának megvalósítása és központi szolgáltatás fejlesztése” címmel 2009-ben indult, 578,75 millió forintos összköltségvetésű projektet 62%-ban a Projekt Konzorciumot alkotó három térségbeli vállalkozás (AVE Miskolc Kft., Enviro-Pharm Kft. és Fábry Ipari és Kereskedelmi Iroda Bt.) valamint a klaszter menedzsment szervezete (ENIN Kft.) finanszírozta. Ehhez járult hozzá az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ÉMOP 1.2.1-2008-0012) társfinanszírozásával elnyert 247 millió forint pályázati támogatás. Az igen eredményes két éves klaszter fejlesztés mellett egy nagy volumenű közös beruházásra is alkalma nyílt a klaszternek a Konzorciumi Tagok partnerségének köszönhetően. A HIDROMECHANIKA Kft. mezőgazdasági gép, mezőgazdasági gépalkatrész, mezőgazdasági gépszerviz tevékenységi körökkel jelentős árbevételeket realizál. A PÁL-MAD Kft. villanyszerelés bel-, és külföldön egyaránt, valamint lakatos-, hegesztő munkálatok tevékenységi körökkel szintén meghatározó gazdasági társaság a településen. A VEKNI Sütőipari Kft. sütőipari termékek gyártása és forgalmazását végzi térségi hatókörrel. 32. táblázat: Jelentősebb gazdasági társaságok Putnokon

Gazdasági társaság megnevezése ARATRUM Mezőgazdasági és Ipari Alkatrész Felújító Korlátolt Felelősségű Társaság FÁBRY Ipari és Kereskedelmi Iroda Bt. GALAMBOSI Bt. GASZ-SZER Kft. HIDROMECHANIKA Kft. KROL-KER Kft PÁL-MAD Kft. PEDALION Kft. PIAC PATIKA Kft. SAJÓKER Bt. VEKNI Sütőipari Kft.

Előző évi nettó árbevétel 95 672 000 HUF 243 132 000 HUF 96 702 000 HUF 99 456 000 HUF 116 666 000 HUF 83 004 000 HUF 743 735 000 HUF 148 235 000 HUF 351 975 000 HUF 58 468 000 HUF 600 415 000 HUF

Forrás: http://ceginformacio.creditreform.hu/

A Széchenyi Terv keretében az alábbi jelentősebb projektek valósultak meg a 2007-2013-as programozási ciklusban. 33. táblázat: Jelentősebb KKV EU-s pályázatok Putnokon

Pályázó neve ARATRUM Mezőgazdasági és Ipari Alkatrész Felújító Kft. AUTÓ-REPÁK Autóés Autóalkatrész Kereskedelmi Kft.

Projekt megnevezése

Pályázati kiírás megnevezése

Pályázat az ARATRUM Kft. 2013. évi telephelybővítési beruházásának támogatására Gyakornoki Program Putnokon az AUTÓREPÁK Kft. telephelyén

vállalati technológiafejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára

11 855 734 .- HUF

40 %

program a tanulószerződés keretében tanult pályakezdők támogatására a konvergencia régiókban

2 593 750 .- HUF

100 %

Megítélt összeg

Támogatás intenzitás

80 / 214


Projekt megnevezése

Pályázó neve Balla Gyula egyéni vállalkozó

Bódvavölgy-Bau Fuvarozó, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

Technológiai fejlesztés Balla Gyula egyéni vállakozó putnoki telephelyén Technológiai fejlesztés az esélyegyenlőség jegyében a Bódvavölgy-Bau Kft.nél.

Fekete Ildikó Egyéni Vállalkozó

Egyéniségre szabva"

HIDROMECHANIKA Alkatrészgyártó Korlátolt Felelősségű Társaság

Szolgáltatási portfóliószélesítéshez kapcsolódó innovatív eszközök beszerzése a Hidromechanika Kftnél. Jan.Co Kft. technológiai fejlesztése a parkosítási ágazat komplex gépparkfejlesztése Papp Lilla Fiatalok Vállalkozóvá válásának Projektje Mobil Shop létesítésével Putnokon"

JAN.CO. Kert Kertészeti és Szolgáltató Kft.

Papp Lilla egyénivállalkozó

Pályázati kiírás megnevezése

Megítélt összeg

Támogatás intenzitás

Vállalkozásfejlesztési Program

4 000 000 .- HUF

40 %

célcsoportok a gazdaságban hátrányos helyzetű, elsősorban roma munkavállalók integrációja a munkaerőpiacon vállalkozóvá válásának támogatása a konvergencia régiókban eredmények hasznosításának támogatása KKV-k részére

49 876 000 .- HUF

50 %

3 000 000 .- HUF

90 %

6 075 354 .- HUF

65 %

Vállalkozásfejlesztési Program

4 000 000 .- HUF

33%

vállalkozóvá válásának támogatása a konvergencia régiókban

2 999 438 .- HUF

90 %

Forrás: szechenyi2020.hu (saját szerkesztés)

1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők 1.9.4.1. Elérhetőség Putnok Borsod Abaúj Zemplén megye területén fekszik. Putnok Miskolctól 38, Ózdtól 19 kmre található. A település közúton jól megközelíthető és a közúti kapcsolatai is jók. A települést négy - a Magyar Közút NZrt. Kezelésében lévő - út érinti. Egyik a 26. számú Miskolc-Bánréve II. rendű főút, másik a 2523. számú összekötőút Borsodbóta irányába, harmadik a 2602. számú összekötőút Kelemér irányába. Ezek egyben a település fő útjai. A negyedik a 25311. számú állomási bekötő út. A települést két vasútvonal érinti, a 92.-es számú Miskolc-Ózd és a 87.-es számú PutnokFüzesabony viszonylat. Légi és vízi közlekedés nem érinti a települést. Putnok geoföldrajzi helyzetéből adódóan a magyarországi főbb közlekedési erektől periférikus elhelyezkedésű, azonban a történelmi Gömör felé jó közlekedési kapcsolatokkal bír.

81 / 214


1.9.4.2. Munkaerő képzettsége A 25 éves és idősebb korosztály 10,5%-a rendelkezik egyetemi, főiskolai oklevéllel, a 25 éves és idősebb korúak között is a nők tekintetében magasabb (12,0%) a kvalifikáltabbak aránya, mint a férfiak (8,7%) esetében. A 2001. évi népszámlálás azonos mutatója 8,1% volt, így bizakodásra adhat okot, hogy 10 év alatt 8,1%-ról 10,5%-ra emelkedett a felsőfokú végzettségűek mutatója a 25 éves és idősebb népesség arányában (megjegyzendő, hogy az országos átlag is 2001. évi 12,7%-ról 2011. évre 19%-ra nőtt). Az alacsony iskolai végzettséggel bírók aránya egybevethető a megyei és járási arányokkal. Putnok Város esetében a mezőgazdasági képzés magas minőségű, így a mezőgazdasági szektor esetében a tervezet diverzifikáció, a mezőgazdasági feldolgozó üzemek felé való elmozduláshoz megfelelő képzettségű és megfelelő létszámú munkaerő állhat rendelkezésre. 1.9.4.3. K + F + I A városban nincs kutatóintézet, a vállalkozások K+F+I tevékenysége szerény, a megyei, regionális átlagok alatt költenek kutatás-fejlesztési tevékenységre, melyet a kis- és középvállalkozói méretek és az ágazati sajátosságok magyaráznák. Az informatikaszolgáltatások, a lakossági aktivitás szintje (internet-ellátottság) alacsony, az információs társadalom kiépítésének irányába elsősorban a közintézmények, az oktatás területén történt beruházások mutatnak. 1.9.4.4. Üzleti infrastruktúra A településen az ipari területek kijelölése megtörtént, azonban a településfejlesztési eszközökkel, kiemelten a szerkezeti terv segítségével szükség esetén újabb ipari területek jelölhetők ki.

82 / 214


1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) A lakáspiaci árak alakulásának megfigyelése az illetékkiszabási eljárás során rögzített adatokon alapul. Az anonimizált adatokat a NAV negyedévente, 2013-tól havonta adja át a KSH-nak. Az adatátadás minden – magánszemélyek által kötött és a teljes lakás átruházásával járó – adásvételre kiterjed, tartalmazza a lakások eladási ára mellett azok legfontosabb jellemzőit. 2007-től kezdődően állnak rendelkezésünkre egységes szerkezetű, minden tekintetben összehasonlítható adatsorok, amelyek lehetővé teszik a lakáspiaci árváltozások részletes vizsgálatát. Az alábbi táblázatban az új lakások esetében 2010., 2012. és 2013-as évek esetében göngyölített adat nem kalkulálható, mivel az eladott lakások száma adott területi egység esetében nem érte el a 100 darabot, illetve a 2013. év tekintetében az 50 darabot. 34. táblázat: Egy lakás átlagos négyzetméterára régió és településtípus szerint (2007–) [ezer Ft]

Használt lakások Régió, jogállás Észak-Magyarország megyeszékhelyek városok községek együtt

Új lakások

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

150 106 60 111

152 111 59 104

142 102 53 94

135 100 54 96

129 96 50 89

123 88 45 83

112 85 44 77

253 .. .. 236

256 216 .. 240

248 212 .. 225

.. .. .. ..

.. .. .. ..

Forrás: KSH

Putnok esetében a lakások komfortfokozata alapján a lakások 57%-a összkomfortos, komfortosnak minősül a lakások 14%-a, míg ennél alacsonyabb komfortfokozatú a lakások 29%-a. Városrészi bontásban jelen dokumentum 3.3. fejezetében merül bemutatásra a lakások komfortfokozat szerinti osztályozása. 23. ábra: Lakásállomány komfortfokozat alapján

Forrás: KSH, 2011. évi népszámlálás =saját szerkesztés)

83 / 214

.. .. .. ..

.. .. .. ..


1.10. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Költségvetés Az önkormányzat - törvény keretei között - a tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik. A helyi önkormányzat mindenkori költségvetésének tervezésére vonatkozó törvényi szabályozás jelentősen megváltozott, normatív szabályozás helyébe a feladat-finanszírozás került. 2012. évtől új államháztartási törvény lépett életbe, az államháztartás működési rendjét meghatározó kormányrendelet is új szabályokra épül. Az egyik legfontosabb változás, ami az önkormányzatok életét befolyásolta, hogy a jelentős feladatátrendezés és forráskivonás mellett a helyi önkormányzati hitelek törlesztését átvállalta a központi költségvetés. A települési önkormányzatok konszolidálására több ütemben került sor. 35. táblázat: Állami konszolidáció (átvállalt és kifizetett) mértéke Putnok Városa esetében

év 2013. évi konszolidáció összege 2014. évi konszolidáció összege konszolidált adósság összesen:

adatok millió forintban 417.148.565.-

Forrás: kormany.gov.hu (saját szerkesztés)

Az állami konszolidációt követően hozott törvényi módosítások alapján a helyi önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét (ilyen gazdálkodó szervezet a gazdasági társasági formák közül például a korlátolt felelősségű társaság vagy a részvénytársaság). A helyi önkormányzat vállalkozási tevékenysége a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. 2012. január 1-jétől számos korlátozás érinti a helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető ügyleteit (többek között ilyen ügylet a hitelfelvétel, értékpapír kibocsátása). Ezeket a szabályokat a Stabilitási törvény tartalmazza. Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet – szűk körű kivétellel – érvényesen csak a kormány előzetes hozzájárulásával köthet. Az önkormányzat működési célra csak likvid hitelt vehet fel, ami egyben azt is jelenti, hogy a működési költségvetésében tervezett hiány külső forrásból (hitellel) nem, csupán belső forrással (például előző években képződött maradványból) finanszírozható. 2013-tól pedig az új törvényi rendelkezések alapján egyáltalán nem tervezhető működési hiány. Az önkormányzat feladat és hatásköre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, 2011. évi CLXXXIX. törvény, valamint a járások kialakításáról és egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően megváltozott. A 84 / 214


közigazgatás átalakítási folyamata a megyei kormányhivatalok megalakulásával kezdődött és 2013. január 1-től a járási kormányhivatalok működése is megkezdődött. Ennek következtében az önkormányzat intézmény-fenntartási és hatósági feladatköre jelentősen visszaszorult. A polgármesteri hivatalok tevékenységének a településfejlesztés, településüzemeltetés, vállalkozásfejlesztés, közösségfejlesztés felé kell eltolódnia. A jogszabályi változás a polgármesteri hivatalok, és az önkormányzatok által felügyelt intézmények szervezeti működésében is változásokat hozott. 2013. január 1-től az állam nevében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal átvette az alap- és középfokú oktatási intézmények szakmai felügyeletét. Az új feladat-ellátási rendszer életbe lépése miatt megtörtént a forrásszabályozás átalakítása a normatív szabályozás helyébe a feladatalapú finanszírozás került bevezetésre. A változásokhoz való megfelelés biztosítása érdekében az önkormányzat és intézményei részt vettek az ÁROP-1.A.5-2013-2013-0120 számú szervezetfejlesztési pályázati programban. A felmérés ajánlásokat fogalmazott meg a költségcsökkentés a hatékonyságnövelés érdekében. Szükséges a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat átalakítása, a párhuzamosságok megszűntetése, a tudatos vagyongazdálkodás bevezetése és a folyamatos kontrolling funkció működtetése. A 2013. évi költségvetése Putnok Város Önkormányzatának még hiánnyal került tervezésre. 36. táblázat: Putnok Város Önkormányzatának 2013. évi költségvetése

Bevételek ebből

Kiadások összesen ebből

Költségvetési hiány

2.244.459.-eFt Önkormányzat működési bevételei Közhatalmi bevételek Támogatások, kiegészítések Támogatásértékű bevételek Felhalmozási célú bevételek Átvett pénzeszköz Költségvetési bevételek Pénzmaradvány 2.244.549 működési költségvetési kiadás (személyi juttatások, munkaadót terhelő járulékok, dologi kiadások, egyéb működési célú kiadások) felhalmozási kiadások költségvetési kiadás összesen finanszírozási műveletek kiadása 9.583 ebből működési felhalmozási

387.017 0 777.042 1.019.872 14.500 1.500 2.199.931 44.618 1.707.289

502.225 2.209.514 35.035 1.222 8.361


Putnok Város 2014. évi költségvetése (annak módosításai után) 2.713.939.-eFt bevétellel kalkulált, a törvényi szabályozások betartásával, hiány nélkül dolgozta ki az önkormányzat a 2014. évi költségvetést.

85 / 214

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 37. táblázat: Putnok Város Önkormányzatának 2014. évi költségvetése

Bevételek ebből

Kiadások összesen ebből

2.713.939.-eFt Önkormányzat működési támogatásai Működési célú támogatások államháztartáson belülről Felhalmozású célú támogatások államháztartáson belülről Közhatalmi bevételek Működési bevételek Felhalmozási célú bevételek Átvett pénzeszköz Költségvetési bevételek Pénzmaradvány 2.713.939 működési költségvetési kiadás (személyi juttatások, munkaadót terhelő járulékok, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai, egyéb működési célú kiadások) felhalmozási kiadások költségvetési kiadás összesen

873.879 716.766 525.077 98.00 227.744 104.005 3.031 2.548.502 165.437 2.014.487

558.150 2.572.637


Putnok Város Önkormányzatának 1/2015. (II.13.) számú rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről alapján a költségvetés bevételeként 2.724.522.-eFt, míg a költségvetés kiadási oldalaként 2.843.216.-eFt összeget határozott meg.

A települési önkormányzatot illető adóbevétel, az iparűzési adó egy lakosra vetített értéke – Putnok Város gazdaságát bemutató fejezetekben leírtaknak megfelelően – alacsony, egy lakosra jutó adó messze alulmarad az országos átlaghoz (2011. évben 37,5 eFt/lakos) és a Borsod – Abaúj – Zemplén megyei járásközpontok átlagához (42,6 eFt/lakos) képest, mindösszesen 6,9 eFt volt a 2011. évben. Az iparűzési adónak ilyen alacsony volt a volumene a 2011. évet megelőző években is. 24. ábra: Egy lakosra jutó iparűzési adó (1000 Ft) - 2010-ig


Az „Egy lakosra jutó iparűzési adó (1000 Ft)” összege 2011. évben 6,9 -es értéket mutatott.

86 / 214


Gazdasági Program Az 1990. évi LXV. törvény 91. § (1) bekezdése alapján Putnok Város Önkormányzata elkészítette a 2011-2014 évekre terjedő időszakra vonatkozó gazdasági programját. A dokumentum meghatározta mindazon stratégia célokat és feladatokat, amelyek az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálták. A program – összhangban a hatályos Integrált Városfejlesztési Stratégiával és Akcióterületi Tervvel – a már megvalósult fejlesztések eredményeire építve a településen élők igényeinek, elképzeléseinek figyelembevételével készült el. Az „Otthonunk a város” címet viselő program 5 alappillérre épült. Az első pillér, a „1. A jövő városa” pillér az eddigi fejlődési folyamat töretlen folytatását tűzte ki célul, a belvárosi funkcióbővítő település rehabilitációs pályázat megvalósítását tervezte 38. táblázat: Gazdasági Program 1. pillére: "A jövő városa"

Mohos sétány kialakítása Belvárosi Művelődési központ kialakítása Parkoló és zöldfelület kialakítása Polgármesteri Hivatal épületének kialakítása Térfigyelő rendszer kiépítése Serényi tér felújítása Önkormányzati tulajdonban lévő üzlethelyiség felújítása Soft projektelemek Forrás: Putnok Város Önkormányzatának gazdasági programja (2010-2014)

A gazdasági program Fejlesztési koncepciójának második pillére, a „2. Működő város” pillér az önkormányzati feladatellátás és intézményrendszer fejlesztését valamint a munkahelymegőrzést célozta. 39. táblázat: Gazdasági program 2. pillére: "Működő város"

az önkormányzat feladatellátás hatékonyságának további növelése a lakossági szolgáltatások szinten tartása az intézményrendszer struktúrájának fenntartása a város kialakult arculatának megőrzése, a rendezett városkép megóvása, fejlesztése munkahelymegőrzés a jól működő gazdasági, társadalmi célú nemzetközi és testvérvárosi kapcsolatok ápolása, fejlesztése Hatékony vagyongazdálkodás folytatása stabil pénzügyi helyzet további fenntartása Forrás: Putnok Város Önkormányzatának gazdasági programja (2010-2014)

A negyedik pillér, a „3. Lakható város” pillér az épített környezet minőségiének további fejlesztését irányozta elő. 40. táblázat: Gazdasági program 3. pillére: "Lakható város"

járdaépítések folytatása csapadékvíz-elvezető rendszer folyamatos fenntartása, tisztítása, áteresz építések útépítések zöldterületek számának növelése parkolók építése stabil pénzügyi helyzet további fenntartása Forrás: Putnok Város Önkormányzatának gazdasági programja (2010-2014)

87 / 214


A gazdasági program negyedik pillére, a „4. Gondoskodó város” az oktatás-nevelés, a szociális és egészségügyi szolgáltatások és a (köz)művelődés fejlesztését célozta. 41. táblázat: Gazdasági program 4. pillére: "Gondoskodó város"

oktatás, óvodai nevelés egészségügy, szociálpolitika

ifjúság, sport művelődés, társadalmi kapcsolatok

óvodai telephely bővítése oktatási eszközök bővítése oktatási intézményekben fűtéskorszerűsítés az egészségügyi intézmény szolgáltatásainak megtartása műszerpark további fejlesztése rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatok szervezése fogorvosi rendelő és mentőállomás – orvosi ügyelet épületének komplex felújítása temetkezési szolgáltatás színvonalának megőrzése Idősek Otthona korszerűsítése óvodai és iskolai testnevelés és diáksport személyi és tárgyi feltételeinek javítása sportrendezvények szervezése hagyományőrző közösségi programok szervezése, erre alkalmas terület biztosítása kulturális rendezvények szervezése a városban élők részére nemzetközi és testvérvárosi kapcsolatok ápolása, fejlesztése, annak érdekében, hogy minél több putnoki felnőtt és gyermek ismerje meg más népek életét

Forrás: Putnok Város Önkormányzatának gazdasági programja (2010-2014)

Az utolsó, az ötödik pillér, a „5. A jövő városa – fejlődő város” pillér a település szennyvízhálózatának fejlesztését, a laktelepek épületének fejlesztését és a Gömör Expo fejlesztését célozta. 42. táblázat: Gazdasági program 5. pillére: "A jövő városa - fejlődő város"

A jövő városa – fejlődő város szennyvízcsatorna III. ütem építése szennyvíztisztító telep felújítása, kapacitásának bővítése panelprogram, lakótelepi felújítások folytatása alternatív energiaforrások kiaknázása Gömör Expo gazdaságfejlesztő szerepének megőrzése, fejlesztése Forrás: Putnok Város Önkormányzatának gazdasági programja (2010-2014)

A Gazdasági Programban rögzített fejlesztési feladatok tervezett kiadási oldalát a program 2.550.000.-eFt-ban határozta meg, melynek megvalósításához 1.700.000.-eFt pályázati forrás elnyerését tűzte ki célul.

88 / 214


1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere 1.10.2.1. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége Az önkormányzat településfejlesztési tevékenységét elemezve több szereplő munkáját kell kiemelni. A legfontosabb szerepet Putnok Város önkormányzata játssza, amely esetében három szervezet (Képviselőtestület, a Képviselőtestület bizottságai, a polgármesteri hivatal szervezeti egységei) említhető meg.

Képviselő-testület A stratégiai döntéshozatal a Képviselőtestület feladata, amely az általa elfogadott rendeletek és határozatok révén dönt többek között az erre célra rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságáról (költségvetési rendeletet), az egyes ilyen jellegű pályázatokhoz szükséges önerő biztosításáról, valamint a település térbeli fejlődését nagymértékben befolyásoló településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv elfogadásáról/módosításáról.

Bizottságok A Képviselőtestület döntéseinek előkészítésében fontos szerepet játszanak a képviselőtestület különböző bizottságai. Putnok Város Önkormányzata Képviselőtestületének munkáját az alábbi bizottságok segítik: - Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság (önkormányzati költségvetés véleményezése, nyomon követése, településfejlesztési feladatok finanszírozási feltételeinek vizsgálata, közreműködik az önkormányzati gazdasági társaságok, költségvetési intézmények költségvetési előirányzat és bérgazdálkodásának ellenőrzésében; rendszeresen foglalkozik a foglalkoztatás helyzetével; ellenőrzi a Polgármesteri Hivatal hatáskörébe tartozó szervezési és jogi feladatok ellátását, igazgatási és jogi ügyekben közreműködik az önkormányzati rendeletek előkészítésében) - Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság (a településrendezés; az épített és természeti környezetvédelem; a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés; a csatornázás, a köztemető fenntartása, helyi közutak és közterületek fenntartása; a helyi tömegközlekedés, a településtisztaság biztosítása; helyi energiaszolgáltatás és egészséges ivóvízellátás, közvilágítás témakörök nyomon követése) - Humán Bizottság (Az önkormányzati közszolgáltatások körében különösen a következő feladatokkal foglalkozik: oktatás, közművelődés, egészségügy; szociálpolitika; lakás-és helyiséggazdálkodás; kereskedelem, kisipar, lakossági szolgáltatások; nemzetiségi és etnikai kisebbségek helyzete; lakásgazdálkodás körében)

89 / 214


1.10.2.2. Az önkormányzat intézményrendszere Putnoki Közös Önkormányzati Hivatal A Putnoki Közös Önkormányzati Hivatal Putnok Város és Dubicsány Község közös hivatalaként működik, amely a reá irányadó jogszabályok és a 130/2013. (IX. 25.) számú határozattal megállapított szervezeti és működési szabályzat alapján végzi tevékenységét. A Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei kormányhivatal BO/13/710-2/2013. számú határozata értelmében Putnok, Dubicsány és Bánréve települések közös önkormányzati hivatalt tartottak fenn 2014. évben Putnoki Közös Önkormányzati Hivatalként. 2014. év végén Bánréve Község Önkormányzata döntést hozott arról, hogy a Serényfalvai Közös Önkormányzati Hivatalhoz kíván csatlakozni 2015. január 1. napjától. Az ügyfélfogadási rendnek megfelelően hatósági, önkormányzati és pénzügyek helyben történő intézése céljából működik a közös önkormányzati hivatal. A Putnoki Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője Putnok Városában és Dubicsány Községben látja el a jegyzői feladatokat (államigazgatási ügyek, munkáltatói jogok gyakorlása a hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, hatósági ügyek A hivatal az önkormányzati ügyek és államigazgatási ügyek (anyakönyvi és igazgatási feladatok, hagyatéki és kereskedelmi, illetve gazdasági ügyek valamint szociális ügyintézés, építéshatósági feladatok valamint Térségfejlesztési Iroda) feladatait látja el, valamint a Képviselő-testület és bizottságai működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat látja el. A hivatali struktúra látja el a Putnoki Roma Nemzetiségi Önkormányzat adminisztratív feladatait valamint a Putnok és Térsége Önkormányzati Társulás és Putnok – Dubicsány – Gömörszőlős – Kelemér Köznevelési Intézményfenntartó Társulás munkaszervezeti feladatait is. A hivatal szervezeti tagozódása szerint Pénzügyi Osztályból és osztályon kívüli munkatársakból áll. A hivatal engedélyezett létszáma 2014. január 01. napján 29,77 fő volt, a 2014. évben folyamatosan 29 fő foglalkoztatása valamint a Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Kormányhivatal Putnoki Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltség TÁMOP program keretén belül további 1 fő támogatott foglalkoztatása valósult meg.

Putnoki Humán Szolgáltató Központ A Putnoki Humán Szolgáltató Központ (székhelye: 3630 Putnok, Kossuth út 25.) jogszabályban meghatározott közfeladata: Szociális és gyermekjóléti ellátás, egészségügyi alap, kiegészítő és járóbeteg szakellátás, közművelődési és könyvtári közszolgáltatás, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 55. §. (1) bekezdése és a 65. §. (2) bekezdési alapján nyilvános könyvtári feladatok ellátása. 43. táblázat: Putnoki Humán Szolgáltató Központ intézményegységei

intézményegység megnevezése Egészségház Körzeti Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Gondozási Központ

intézményegység címe 3630 Putnok, Kossuth L. út 25. (székhely) 3630 Putnok, Tompa M. út 33. (Ellátottak számára nyitva álló helység) 3630 Putnok, Szkala B. út 20. (Telephely)

Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás, 2015.

90 / 214


A Putnoki Humán Szolgáltató Központ intézményirányító szerve a Putnok és Térsége Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa (3630 Putnok, Kossuth út 5. sz.) 44. táblázat: A Putnoki Humán Szolgáltató Központ telephelyei

telephely megnevezése Tóth Ede Művelődési Ház Bányász Művelődési Ház Városi Könyvtár Gömöri Múzeum és Holló László Galéria Városi Sportcsarnok Várady Béla Sportközpont Műfüves Labdarúgó pálya

telephely címe 3630 Putnok, Rákóczi u. 2. 3630 Putnok, Bem József tér 6. 3630 Putnok, Bem József tér 6. 3630 Putnok, Serényi tér 10., és Rákóczi u. 14 3630 Putnok, Bajcsy-Zs. u. 28. 3630 Putnok, Puskás Ferenc u. 6. 3630 Putnok, Bajcsy-Zs. u. 28.


A Putnoki Humán Szolgáltató Központ célja, hogy a szolgáltatásait igénybe vevő, gondozásra szoruló ember szükségleteihez igazodó segítségnyújtás biztosítása, amelynek mértékét és módját mindenkor a segítségre szoruló ember egészségi-, szociális és pszichés állapota alapján határozzuk meg úgy, hogy az egyén individuális szabadsága a lehető legteljesebb mértékben érvényre jusson. A gyermekek mentális és fizikai fejlődésének, jólétének biztosítása, a veszélyeztetettség megelőzése, megszüntetése. Feladata az intézmény ellátási területén szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátás biztosítása. A nehéz helyzetbe kerülő személyek, családok, gyermekes családok segítése. Alaptevékenysége: egészségügyi alapellátás keretében a háziorvosi szolgálat, védőnői szolgálat, szakosított ellátási formában járóbeteg szakellátás. Szociális alapszolgáltatás keretében étkeztetés, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, támogató szolgáltatás, házi segítségnyújtás, szenvedélybetegek közösségi ellátása, idősek nappali ellátása, szakosított ellátási formában az ápolást - gondozást nyújtó idősek otthona. Ezen felül a közművelődési intézmények működtetése, kulturális műsorok szervezése, nyilvános könyvtári feladatok ellátása, múzeumi gyűjteményi, kiállítási tevékenység, sportlétesítmények működtetése, valamint a város területén a közétkeztetési feladatok ellátása. 45. táblázat: Putnoki Humán Szolgáltató Központ illetékessége, működési köre

illetékességi terület: illetékességi terület: illetékességi terület:

illetékességi terület:

illetékességi terület:

1./a. Étkeztetés Putnok város és Bánréve község 1./b. Idősek nappali ellátása Putnok 2.1. Házi segítségnyújtás Putnok, Bánréve, Dubicsány, Gömörszőlős, Hét, Kelemér, Sajómercse Sajópüspöki, Sajóvelezd, Serényfalva, Királd, Sajónémeti, Aggtelek, Alsószuha, Dövény, Felsőkelecsény, Felsőnyárád, Imola, Jákfalva, Jósvafő, Kánó, Ragály, Szuhafő, Trizs, Zádorfalva, Zubogy 2.2 Családsegítés Putnok, Bánréve, Dubicsány, Gömörszőlős, Hét, Kelemér, Sajómercse Sajópüspöki, Sajóvelezd, Serényfalva, Királd, Sajónémeti, Aggtelek, Alsószuha, Dövény, Felsőkelecsény, Felsőnyárád, Imola, Jákfalva, Jósvafő, Kánó, Ragály, Szuhafő, Trizs, Zádorfalva, Zubogy 2.3 Támogató Szolgálat Putnok, Bánréve, Dubicsány, Gömörszőlős, Hét, Kelemér, Sajómercse Sajópüspöki,

91 / 214

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Sajóvelezd, Serényfalva 2.4. Gyermekjóléti szolgálat illetékességi terület: Putnok, Bánréve, Dubicsány, Gömörszőlős, Hét, Kelemér, Sajómercse Sajópüspöki, Sajóvelezd, Serényfalva, Királd, Sajónémeti, Aggtelek, Alsószuha, Dövény, Felsőkelecsény, Felsőnyárád, Imola, Jákfalva, Jósvafő, Kánó, Ragály, Szuhafő, Trizs, Zádorfalva, Zubogy 3.Az Idősek Otthona illetékességi terület: Putnok, Bánréve, Dubicsány, Gömörszőlős, Hét, Kelemér, Sajómercse Sajópüspöki, Sajóvelezd, Serényfalva, Királd, Sajónémeti 4. A szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi ellátás illetékességi terület: Putnok, Bánréve, Dubicsány, Gömörszőlős, Hét, Kelemér, Sajómercse Sajópüspöki, Sajóvelezd, Serényfalva. Borsodbóta, Bükkmogyorósd, Csernely, Csokvaomány, Királd, Lénárddaróc, Nekézseny, Sajónémeti, Sáta, Uppony 5. Háziorvosi szolgálat illetékességi terület: Putnok, Dubicsány, Gömörszőlős, Hét, Kelemér, Sajómercse, Sajóvelezd, Serényfalva és Királd 6.Védőnői szolgálat, a kiegészítő alapellátás az iskola egészségügyi ellátás és a járó beteg- szakellátás tekintetében illetékességi terület: Putnok, Dubicsány, Gömörszőlős, Hét, Kelemér, Sajómercse Sajóvelezd, Serényfalva és Királd Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás, 2015.

Putnoki Városgondnokság

A Város és Községgazdálkodási feladatok ellátását a Putnoki Városgondnokság végzi. Az intézmény látja el a közfoglalkoztatás feladatait és így év közben havonta további 300-400 főt foglalkoztatnak a város intézményei, az előzetesen benyújtott pályázatoknak megfelelően. A Városgondnokság feladatai közé tartozik többek között az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok adásvétele, önkormányzati tulajdonban lévő lakóingatlanok bérbeadása, üzemeltetése, ingatlan kezelése, az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakóingatlanok bérbeadása, üzemeltetése, ingatlan kezelése valamint az építményüzemeltetés, vagyis az önkormányzati költségvetési intézmények és 100% -ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok épületei és egyéb építményei különféle szerkezeteinek szerelése, javítása, karbantartása és intézményi kisegítő feladatok ellátása. A szervezet látja el a köztisztasági feladatokat, a zöldterület-kezelést (parkosítás, zöldterületek gondozása, közterületeken füvesítés, faápolás) valamint a köztemető fenntartásával kapcsolatos feladatokat is. Putnok Közművagyon Kezelő Korlátolt Felelősségű Társaság Putnok Város Önkormányzat által alapított gazdasági társaság a Putnok Közművagyon Kezelő Korlátolt Felelősségű Társaság ellátja a város tulajdonában lévő közművagyon (víz, szennyvíz) kezelését, üzemeltetését, hasznosítását. Putnok – Dubicsány – Gömörszőlős – Kelemér Köznevelési Intézményfenntartó Társulás A Putnok – Dubicsány – Gömörszőlős – Kelemér Köznevelési Intézményfenntartó Társulás 2013. szeptember 10-én, a 3/2013. (IX.10) számú határozattal elfogadott Társulási megállapodás alapján a Társulásban résztvevő helyi önkormányzatok a hatékony és eredményes tevékenység érdekében a köznevelési feladatokhoz tartozó óvodai nevelés feladatait összehangolták, és közösen tartják fenn a Putnoki Soldos Emília Óvoda székhely 92 / 214


feladat-ellátási helyét (3630 Putnok, Tompa utca 32.) és annak telephelyeit (Keleméri Tagóvoda [3728 Kelemér, Tompa út 23.] és egyéb telephelyként a Putnoki Soldos Emília Óvoda Móricz Zsigmond út 1. száma alatti telephely). 46. táblázat: A Putnok – Dubicsány – Gömörszőlős – Kelemér Köznevelési Intézményfenntartó Társulás

1 2 3 4

Tag neve Putnok Város Önkormányzata Dubicsány Község Önkormányzata Gömörszőlős Község Önkormányzata Kelemér Község Önkormányzata

Székhelye 3630 Putnok, Kossuth út 5. 3635 Dubicsány, Rákóczi út 1. 3728 Gömörszőlős, Kassai út 20. 3728 Kelemér, Tompa út 17.


PVTV Putnoki Városi Televízió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. Putnok Városi Televízió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. (3630 Putnok, Rákóczi út 2.) feladata elsősorban Putnok Város lakossága számára közszolgálati műsorszolgáltatás, továbbá szórakoztató műsorok biztosítása. A közhasznú társaságot Putnok Város Önkormányzata alapította és egyszemélyes társaságként működik, melyet Putnok Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által választott 3 tagú Felügyelő Bizottság ellenőrzi. A Nonprofit Kft. személyzeti állománya 2014. évben 5 fő volt, egy alkalmi szerkesztő bevonásával valamint a közfoglalkoztatásban alkalmazott munkavállalók segítéségével látta el feladatait. A Nonprofit Kft. állományához tartoznak a Gömöri Hírmondó szerkesztő bizottságának tagjai megbízásos jogviszonyban valamint 1 fő újságkihordó. A Nonprofit Kft. gazdálkodásának bevételi oldalát a NMHH által kiírt pályázati források, önkormányzati támogatás és reklámbevételek adják. A televízió heti adásideje 168 óra. A Gömöri Hírmondó 2014. évben 8. alkalommal jelent meg.

93 / 214


1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közül Putnok Város Önkormányzata kiemelkedően fontos feladatnak tekinti a helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok ellátását. A város gazdasági szerkezetének átalakulása után a város vezetése határozott lépeseket tett a helyi gazdaság élénkítésére. A szerkezetváltást, az üzletfejlesztést, a vállalkozóvá válást, a vállalkozás élénkítését és a munkaerő fejlesztést segítő szervezetekkel - kiemelten a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Putnoki Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltséggel - szoros kapcsolatot tart fenn. A helyi adópolitika célkitűzései a stabilitás és az igazságosság elve alapján kerültek kialakításra. A helyi adók esetében az Önkormányzat képviselő testülete az adóztatást a továbbiakban is úgy kívánja kialakítani, hogy az egy meghatározott stabilitás, állandóság mellett, folyamatosan az Önkormányzat biztos bevételi forrását jelentse, ugyanakkor igazságos is legyen az adózói kört illetően. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján a helyi közszolgáltatások biztosítása érdekében elengedhetetlen az önkormányzatok önálló gazdálkodása feltételeinek megteremtése. A gazdasági önállósulás egyik eszköze a helyi adók rendszere. Ez a települési önkormányzat számára lehetőséget teremt a helyi szuverén adóztatási jog gyakorlására, s ezzel együtt a helyi adópolitika kialakítására. A törvényi szabályozás értelmében az önkormányzat rendeletével a) vagyoni típusú adók, b) kommunális jellegű adók, továbbá c) helyi iparűzési adó bevezetésére jogosult. Putnok Város Önkormányzata gazdaságfejlesztési tevékenysége tekintetében a bevezethető adók közül az iparűzési adó meghatározó. Putnok Város Önkormányzata Képviselő- Testületének 11/1993./v.20./ számú rendelete a helyi iparűzési adóról rögzíti, hogy Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység (iparűzési adó). Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint a. 1998. évben az anyagköltség 33 %-val b. 1999. évben az anyagköltség 66 %-ával c. 2000. évtől az anyagköltséggel Az adó évi mértéke a számított adóalap 2 %-a. Putnok Város Önkormányzata a betelepülő vállalkozások támogatása érdekében nem alkalmazza az építményadó lehetőségét. Járásközpont településként, valamint a Sajó-Rima Eurorégió és a Sajó-Rima Európai Területi Társulás (EGTC) alapító településeként Putnok térségszervező szerepét tovább kívánja az Önkormányzat erősíteni, ami a közigazgatási, gazdasági – kereskedelmi, egészségügyi, oktatási – nevelési funkciók további bővülését jelenti. 94 / 214


A járási székhely szerepkörből fakadó lehetőségek széles körű kihasználása a pályázatok révén további fejlesztéseket és újabb munkahelyeket jelent. Mindez szinergikus hatások kialakulását jelentheti a beruházások terén is, hiszen a vállalkozási kedv növekedik azokon a területeken, ahol a fejlesztések révén fejlett oktatási, képzési, infrastrukturális, stb. szolgáltatások vehetők igénybe. A munkanélküliség ellen küzdeni kíván az Önkormányzat, mivel a munkanélküli családokban romlanak az életkörülmények és az emberek életminősége, másrészt az Önkormányzat szociális kiadásai emelkednek a támogatások, segélyezések miatt. A munkahelyteremtés feltételeinek javítása a településen kiemelt feladat. A gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó célok eléréséért megvalósítani kívánt projektek a későbbiekben részletesen is bemutatásra kerülnek, tekintve, hogy a településfejlesztési stratégia kulcsmomentumait jelentik. Putnok Város célja az iparterület fejlesztés (további ipari – gazdasági területek kijelölése), hogy több olyan területet jelöl ki (döntően a 37-es út mellett), melynek feltárása, esetleges megszerzése és infrastruktúrájának kiépítése feltétele annak, hogy az érdeklődő befektetőknek területet tudjon biztosítani a város. Kiemelt célkitűzése Putnok Városának a Lóbérci Mintafarm kiszolgáló egységeinek bővítése és saját vágópont létrehozása, saját húsfeldolgozás kialakítása, ezzel is élve a támogatási rendszerekből helyi (önkormányzati) gazdaságfejlesztésre lehívható forrásokkal. A város célja tehát, hogy biztosítsa azon feltételeket, amelyek a gazdaság fejlesztéséhez, befektetők vonzásához hozzájárul, ezáltal növelve a munkalehetőségek számát a városban, illetve térségben élők számára. Ennek érdekében városmarketing tevékenység folytatása is tervezett, hogy a befektetőkkel megismertessék a város által kínált befektetési lehetőségeket. Az idegenforgalom élénkítése - a turizmus, mint gazdasági ág fejlesztése - szintén fontos célkitűzése Putnok Városának. A település központjában lévő Serényi - kastély (mivel jelenleg magántulajdonban van) fejlesztése a magántőke mobilizálásának szükségletét vetíti előre. A magántőke mobilizálása, befektető vonzása a településre Putnok Város Önkormányzatának kiemelt feladata. A város gazdasági életében is fontos szerepet játszik a minden évben megrendezésre kerülő Gömör-Expo rendezvénysorozat. A Szlovák-Magyar Kiállítás és Vásár elsősorban a 2000-ben megalakult Sajó-Rima Eurorégió gazdaságára és piacára épül, ahol Gömör térség gazdasági kirakatát kívánja megteremteni. Az Eurorégió létrehozásának, illetve az alapító okiratban részletesen kidolgozott feladatoknak a tartalmi lényege a térség gazdasági, idegenforgalmi, kulturális, infrastrukturális fejlesztése, a lakosság életkörülményeinek javítása és a környezetvédelem. Putnok korábbi ipari hagyományai napjainkban lehetőségekből erőségekké válva segíthetik a település fejlődését. A nagyszámban rendelkezésre álló munkaerő elsősorban a könnyűipari beruházók számára jelent előnyt. Befektetési lehetőségek Putnok Városában: nehézipar, könnyűipar, élelmiszeripar, logisztika, kreatív ipar, turizmus.

95 / 214


1.10.4. Foglalkoztatáspolitika Putnok Város Önkormányzata évek óta folyamatosan pályázik a Startmunka programok keretében közmunkások foglalkoztatására, ill. a munkaügyi központnál regisztráltak képzésére. A közmunkaprogramok jelentős munkanélküli létszámot kötnek le, lebonyolításukat a Munkaügyi Központtal együttműködve végzi. A foglalkoztatási mutatókat jelentős mértékben javítja a közmunkaprogram és a Start mintaprogramok, amelyek a 2014. évben a Putnoki járásban több mint 5.600 főnek jelentett munkalehetőséget. 47. táblázat: Közfoglalkoztatás Putnoki járásban

program Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás Téli átmeneti közfoglalkoztatás (2013 – 2014) Téli átmeneti közfoglalkoztatás (2014 – 2015) Mezőgazdasági projekt (1. pillér) Mezőgazdasági utak (2. pillér) Belvízi elvezetés (3. pillér) Téli és egyéb értékteremtő (5. pillér) Közúthálózat javítása a település belterületén (6. pillér) Bio és megújuló energia felhasználása (7. pillér) Helyi sajátosságokra épülő (8. pillér) „Műemlékek gondozása” startmunka mintaprogram Összesen

fő 1.424 1.172 312 600 20 346 1.265 411 10 33 10 5.603


Putnok Városában a 2014, közmunkaprogramban több mint 2000 fő foglalkoztatására nyílt lehetőség. 48. táblázat: Közfoglalkoztatás Putnok Városában

program Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás Téli átmeneti közfoglalkoztatás (2013 – 2014) Téli átmeneti közfoglalkoztatás (2014 – 2015) Mezőgazdasági projekt (1. pillér) Belvízi elvezetés (3. pillér) Téli és egyéb értékteremtő (5. pillér) Közúthálózat javítása a település belterületén (6. pillér) Összesen

fő 592 471 222 146 185 430 185 2.231


96 / 214


1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás Putnok Város Önkormányzatának tulajdonában álló lakásokat a Putnoki Városgondnokság kezeli, a lakásokat a rendeletnek megfelelően utalják ki. 49. táblázat: Összesített kimutatás lakásbérleményekről

Komfort fokozat Komfort nélküli Félkomfortos Komfortos Összkomfortos

Kiutalt lakások m2 db 1182,12 28 151 3 335 6 345 6

Üres lakások m2 db 469,12 11 65 1


25. ábra: Fenntartott önkormányzati lakásbérlemények aránya a teljes lakásállományon belül (%)


Putnok Város Önkormányzata által fenntartott önkormányzati lakásbérlemények aránya a teljes lakásállományon belül 1,5%, amely az országos és a Borsod – Abaúj – Zemplén megyei járásközpontok átlagához képest alacsonyabb arány. Putnok Város Önkormányzata tulajdonában álló üzlethelyiségek (30 db, összterületük 1624,72 m2) háromnegyede bérlemény formájában kerül hasznosításra, a településen működő vállalkozások üzleteket, boltokat üzemeltetnek a helyiségekben.

97 / 214


1.10.6. Intézményfenntartás Az intézményfenntartás/működtetés Putnok Városában alapvetően négy különböző formában történik. Az intézmények egy része a Putnoki Városgondnokság égisze alatt működik, melynek tevékenységét felügyeli (vezetők kinevezése, pénzügyi beszámoló elfogadása, támogatás biztosítása egyes tagvállalatok számára) Putnok Város Önkormányzatának Képviselő-testülete. Az intézmények második csoportja esetében a működtetés céljaira az önkormányzat különkülön hozott létre legtöbb esetben 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokat, általában nonprofit Kft-ket (például Putnok Városi Televízió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.). Az érintett cégek esetében a közgyűlés gyakorolja a tulajdonosi jogokat, valamint működési és beruházási támogatást nyújt egyes vállalatok számára. Az intézmények harmadik típusát az önkormányzati fenntartású intézmények jelentik, amelyek esetében a szakmai tevékenység irányítása/ellenőrzése és az adott intézmény működtetése is az önkormányzat feladata. Ebbe a csoportba tartoznak többek között oktatási (pl. óvodák), kulturális (például múzeum) intézmények. Az intézmények negyedik csoportját azon „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény”, valamint „A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény” szerinti önkormányzati köznevelési intézmények alkotják, amelyek állami 2013. január 1-től állami fenntartásba kerültek. Ennek keretében az érintett intézmények szakmai munkájának irányítása az állam feladata.

1.10.7. Energiagazdálkodás Az energiagazdálkodás területén a helyi önkormányzat önálló koncepcióval, fejlesztési dokumentummal nem rendelkezik, azonban az Önkormányzat nagy hangsúlyt fektet a megújuló energiák felhasználásának arányának növelésére. Putnok Város Gazdasági Programja 2015-2020 a település energiagazdálkodására vonatkozó elveket és tervezett beavatkozásokat rögzíti.

98 / 214


1.11. TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK A 2011. évi CLXXXIX. TÖRVÉNY 13. § (1) bekezdése a 20 kiemelt helyi közügy, valamint helyben biztosítható közfeladat között másodikként említi a településüzemeltetési feladatokat. Ezen feladatok közé tartoznak a köztemetők kialakítása és fenntartása; helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása. A város és községgazdálkodási feladatokat a Putnoki Város Gondnokság látja el Köztemetők kialakítása és fenntartása: A köztemető területének takarítása, karbantartása, a zöldterületek tisztítása a Putnoki Városgondnokság által ellátandó kötelező feladatok közé tartozik. Közparkok A parkok, zöldterületek gondozása, fenntartása tavasztól őszig kiemelt feladata a Putnoki Városgondnokságnak. A virágosításra, parkosításra folyamatosan gondot fordít. A parkok rendszeres karbantartásával párhuzamosan az Önkormányzat tulajdonában lévő külső területeken is elvégzi a szükséges munkákat (fűnyírás, kézi kaszálás, az erdei tanösvény útvonalának rendbetétele, megtisztítása, illetve a közterületekre új virágládák és egyéb utca bútorok készítése] Játszóterek: A játszóterek felülvizsgálatát és ellenőrzését a Putnoki Városgondnokság végzi. A balesetvédelmi szempontból szükséges karbantartási, javítási feladatok a Putnoki Városgondnokság költségvetésében rögzítve vannak. Elektromos ellátottság, közvilágítás: A városban valamennyi lakás el van látva árammal. A közvilágítás korszerűsítése megtörtént. A város közvilágítási hálózata jónak mondható. A következő időszak feladata a jelenlegi lámpatestek korszerű, energiatakarékos LED lámpatestekre történő cseréje. A karbantartási feladatokat az ÉMÁSZ Nyrt. látja el szerződés alapján. A közvilágítási hálózatban jelentkező hibák bejelentését a Putnoki Városgondnokság folyamatosan jelzi az ÉMÁSZ Nyrt. felé hibabejelentő lapon, és a bejelentett hibák javítására a szerződés szerint a szolgáltatónak 14 nap áll rendelkezésére. Belvíz- és csapadékvíz elvezetés: A Sajó folyó vízszintjének ingadozása a település talajvízszintjének alakulását jelentős mértékben befolyásolja. A város egyes részein olyan magas a talajvíz szintje, hogy ezeken a területeken az építési hatóság pincére nem ad ki építési engedélyt. Míg a talajvíz a sík, Sajóhoz közelebbi területeken gond, a csapadékvíz elvezetése a hegyoldalakkal határos utcákon szintén nagy gond, hiszen itt a hegyoldalakkal határos utcákon jelent gondot, hiszen itt a hegy-oldalakból lezúduló vízmennyiséggel is meg kell birkózni egy nagyobb eső után. Az önkormányzat tervet készíttetett a csapadékvíz elvezetés megoldására. A 2000-ben átadott elvezető árok építésével a csapadékvíz problémák egy része megoldódott.

99 / 214


Vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás: Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya Putnok Városában a 2013. évben 78,8% volt, míg a közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya 68,1%. A magyarországi és a Borsod – Abaúj – Zemplén megyei járásközpontok átlagához képest alacsonyabb értékeket jelent. Távfűtéses lakások aránya 17,7% a településen. Hulladékgazdálkodás: A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás szerződés a közterületen keletkező, valamint az ingatlan-tulajdonos által a Közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített vagy a Közszolgáltató által biztosított gyűjtőedényben - vagy a rendeletben megjelölt egyéb módon - az ingatlanon gyűjtött és a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék begyűjtésére és rendszeres elszállítására szól. A hulladékgazdálkodás területén létrejött Sajó – Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás a ZV Zöld Völgy Nonprofit Kft.-vel kötött közszolgáltatási szerződést. 50. táblázat: A Sajó - Bódva völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás Törzskönyvi alapadatai

Törzskönyvi azonosító szám (PIR):

Elnevezés Székhely Alaptevékenység államháztartási szakágazata

Alaptevékenység fő TEÁOR kódja Megye

549989 SAJÓ-BÓDVA VÖLGYE ÉS KÖRNYÉKE HULLADÉKKEZELÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS 3700 Kazincbarcika, Eszperantó utca 2. 382100 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása 3821 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása Borsod – Abaúj – Zemplén megye


A Társulás KEOP-1.1.1/2F/09-11-2011-0005 kódszámú pályázata keretén belül kerül sor a hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésére. A pályázat megvalósítása folyamatban van. A KEOP-1.1.1/2F/09-11 pályázati konstrukció céljai: hulladék keletkezés megelőzése - a szelektíven gyűjtött hulladék mennyiségének növelése, - a hulladékok hasznosítása (anyagában történő és energetikai hasznosítás), - a lerakásra kerülő hulladékok mennyiségének csökkentése A ZV Zöld Völgy Nonprofit Kft. (székhelye: 3720 Sajókaza, Külterület 082/15; statisztikai számjele: 24708018-3811-572-05; adószáma: 24708018-2-05; telephelye: 3720 Sajókaza, Külterület 082/15; levelezési címe: 3700, Kazincbarcika. Pf.20) a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás kizárólagos, 100%-os önkormányzati tulajdonában álló nonprofit társaság, melynek feladata a Társulási Tagönkormányzatok hulladékkezelési közszolgáltatási feladatainak ellátása. Az ellátási körzetet a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulásban résztvevő tagönkormányzatok közigazgatási területe alkotja, 119 település hulladékkezelési közfeladatait látja el. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatáshoz kapcsolódó kijelölt ártalmatlanító hely: Putnoki Városi Szennyvíztisztító telep (Hrsz: 0125/2).

100 / 214


1.12. TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA 1.12.1. Természeti adottságok Putnok tájbesorolása: • Északi-középhegység nagytáj • Észak-magyarországi medencék középtáj • Borsodi-dombság kistájcsoport • Sajó-völgy kistáj (Dr. Marosi S. - Dr. Somogyi S. (szerk.): Magyarország kistájainak katasztere I-II. szerint - 1990, átdolgozva 2010 , MTA) ... és • Putnoki-dombság kistáj (TEIR és MÉTA szerint) • Ózd-Egercsehi-medence (TEIR és MÉTA szerint) 28. térkép: Putnok kistáji besorolása


Domborzati adatok A Sajó-völgy kistáj – mely a város közigazgatási területének közel kétharmadát érinti – szerkezeti árokban kialakult aszimmetrikus, teraszos folyóvölgy. A felszín fele ártér, fele pedig a közepes magasságú tagolt síksági domborzattípusba sorolható. Az abszolút tszf-i magasság 123 és 260 m között változik, az átlagos relatív relief 34 m/km2. 101 / 214


A Putnoki-dombság kistáj – mely Putnok É-i területeit érinti – 200-400 m tengerszint feletti átlagmagasságú D-i, DK-i csapású völgyekkel felszabdalt medencedombság. Felszínének mindegy 20-25%-a többnyire laza üledékekből felépülő tetőfelszín, völgyközi hát, folyóártér; kb. 5%-a teraszfelszín; 55%-a pedig hegylábi és domblábi lejtő. Az átlagos relatív relief 68 m/km2, a felszín több mint 70%-a az 5-17 ° közti lejtőkategóriába esik. A kistájon a talajerózió intenzív különösen a D-i kitettségű lejtőkön és völgyfőkön. A város közigazgatási területének D-i részén csekély felszínt érint az Ózd – Egercsehi medence, melynek domborzati adottságai a város közigazgatási területén alapvetően nem térnek el az előző két kistáj jellemzőitől. Éghajlat Az éghajlat mérsékelten hűvös - mérsékelten száraz, de közelíti a mérsékelten nedves éghajlati típust. Az évi napfénytartam 1850 óra körüli. A nyári napfényes órák száma 740-750 óra, a téli csak kevéssel 150 óra fölötti. Gyakori a köd, különösen a folyó völgyben. A hőmérséklet téli és nyári félévi átlaga 8,7-9,3 °C közötti, ill. 15,5-16,2 °C. A fagyoktól mentes időtartam 165-170 nap. Kezdete április 25. utánra esik, a vége október 7. körül várható. Az évi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletek sokévi átlaga 33,4 °C ill. -15,7 és -16,0 °C közötti. Mind az évi, mind a nyári félévi csapadékmennyiségben a Ny-i és a K-i területek között eltérés van (Ny-on: 650 mm fölött ill. 400-420 mm; K-en: kevéssel 600 mm alatt ill. 370-400 mm). A 24 órás csapadékmaximum 100 mm; Putnokon észlelték. A hótakarós napok száma átlagosan évi 40-45 nap, az átlagos maximális hó vastagság 20 cm körüli. Az É-i és az ÉNy-i részeken az ariditási index 1,04-1,10, a Sajó és a Bódva összefolyásánál viszont 1,15-1,20. Leggyakoribb szélirányok az ÉNy-i és a DK-i; az átlagos szélsebesség kevéssel 2 m/s fölött van. A megművelhető területeken a szántóföldi és a kevésbé hőigényes kertészeti növények termesztéséhez kedvező az éghajlat. Vízrajz A terület fő vízgyűjtője a Szörnyű-völgyi-patak, mely keresztülhaladva a városon a DNy-i városrész sűrű vízgyűjtő hálózatát összegyűjtve D-en, a város közigazgatási határán belül a Sajóba ömlik. Putnok város Vízgyűjtő-gazdálkodási szempontból a Tisza részvízgyűjtőn belül a 2-6 Sajó a Bódvával tervezési alegységen helyezkedik el. A Sajó vízminőségi osztályozási eredményei rendkívül változóak. Az eredmény függ a vizsgált paramétertől és főként a mérési szelvény helyétől, de általában " ... a mért paraméterek 85%-ában tűrhető, vagy annál jobb minőségű". (Sallai Ferenc - ÉMI KTVF 2008) Növényzet A kistáj (Sajó-völgy és Putnoki-dombság) növényföldrajzi tértagozódás tekintetében a Magyar vagy Pannóniai flóratartomány (pannonicum) Északi-középhegység flóravidékének (Matricum) Tornense flórajárásába tartozik. A terület potenciális erdőtársulásai a szubmontán égerligetek (Alnetum glutinosae-incanae), a pannóniai cseres tölgyesek (Quercetum patraeae-cerris) és a gyertyános tölgyesek (Querco petraeae-Carpinetum). A nyílt helyeken magaskórós társulások (Filipendulo-Petasition), gyapjúsásos láprétek (Carici flavae-Eriophoretum), nedves kaszálók és mocsárrétek (Molinietum) húzódnak. A jellemzőbb lágyszárú fajok között a lóhere (Trifolium pannonicum), a sásfélék (Carex montana; C. pilosa. 102 / 214


C. brizoides stb.), a kígyógyökerű keserűfű (Polygonum bistorta) a hüvelyes gyapjúsás (Eriophorum vaginatum) stb. említhető. A Sajó-völgy kistájra jellemző, hogy a vízfolyások partja gyakran az inváziósan terjedő növények terjeszkedési folyosója is egyben. A Sajó-völgyben a fajszám kevesebb mint 400; a védett fajok száma kevesebb mint 20. Az özönfajok az alábbiak: zöld juhar (Acer negundo), bálványfa (Ailanthus altissima) , gyalogakác (Amorpha fruticosa) , selyemkóró (Asclepias syriaca) , tájidegen őszirózsa-fajok (Aster spp.), amerikai alkörmös (Phytolacca americana), japánkeserűfű-fajok (Reynoutria spp.), akác (Robinia pseudoacacia), aranyvessző-fajok (Solidago spp.) stb. Az Aggtelektől délre eső tölgyesekbe (Putnoki-dombság) hegyvidéki fajok is lehúzódtak a magasabban fekvő területekről (kenyérbél-cickafark – Achillea ptarmica, karcsú sisakvirág – Aconitum variegatum subsp. gracile, völgycsillag – Astrantia major, kapcsos korpafű – Lycopodium clavatum, kereklevelű körtike – Pyrola rotundifolia). A Putnoki-dombság területén jelentősek az ÉNy–DK-i völgyekben kialakult égeresek, melyekben a környék montán fajai sűrűsödnek össze (szőrös nyír – Betula pubescens, ikrás fogas-ír – Dentaria glandulosa, bókoló gyömbérgyökér – Geum rivale, szőrös vesepáfrány – Polystichum braunii, sugárkankalin – Primula elatior). A völgyek állandóan nedves-vizenyős fátlan társulásai meglepően gazdag flórájúak. Magassásos mocsárréten fordul elő az északi sás (Carex hartmannii), kotuliliom (Fritillaria meleagris), szibériai nőszirom (Iris sibirica). A településekkel sűrűn tagolt tájhoz hozzátartozik a gyepterületek nagy mérete, a korábban szőlő, gyümölcsös termőhelyek gazdag növényvilága. A sokrétű flórából kiemelhető a magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica) előfordulása. A környék telepített erdei közül legnagyobb arányú az akác kiterjedése, de gyakoriak az erdeifenyő- és vöröstölgyültetvények is. 29. térkép: Putnok területhasználata Corine kategóriák szerint


Az erdőművelésbe vont területeket vegyeskorú kemény-, részben lágylombos erdők borítják. 103 / 214


A mezőgazdasági művelés jellemzőbb kultúrái: gabona félék és zöldség félék. A természeti adottságok a mezőgazdasági területhasznosítás számára általában kedvezőtlenek, vagy csak mérsékelten kedvezőek. 30. térkép: Putnok erdőterületei


Saját táji adottságok – Művi elemek Putnok nagy múltú mezőváros a 19. században jellemző intenzív urbanizációs folyamatokkal. A legfontosabb településszervező természeti elem a Szörnyű-völgyi-patak, valamint a Sajófolyó. A patak völgy a lakott területek ÉK-DNy irányú fő közlekedési folyosója, míg a D-i településhatár mentén a Sajó-völgy a településszövet terjeszkedésének természetes határa ma is. A történelmi Gömör vármegye legnagyobb és legnépesebb mezővárosa volt kiemelkedő oktatási szerepkörrel és ehhez kapcsolódó impozáns korabeli épületekkel, tangazdasággal, stb. Az ipar a település történetében kevésbé meghatározó, bár a 20. század elején alapított gőzmalom a II. világháború idején jelentős hadiüzem volt. A város közigazgatási területét ÉK-DNy-i irányban kettészeli az Országos Kéktúra nyomvonala, mely számos egyedi tájértéket érint kül- és belterületen egyaránt.

104 / 214


A város közigazgatási területének külterületi K-i részén működő bányaterületek találhatóak (nyilvántartottak). Az összefüggő bányaterület a szakhatóság adatbázisa szerint Sajógalgóc és Sajókaza települések nevén nyilvántartott. A területen homok, kavics és barnaszén lelőhely egyaránt található. 31. térkép: Putnok – felhagyott- és működő bányák területe


105 / 214


1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet 1.12.2.1. Tájtörténeti vizsgálat A települési táj változásairól a 18. századtól kezdődően a katonai felmérések biztosítanak számunkra adatokat. 32. térkép: Putnok – I. katonai felmérés (1780-1784)

Forrás: Arcanum

Putnok a történelmi Gömör vármegye legnagyobb és legnépesebb települése volt. A 18. századi felmérésen a település központi belterületén már felismerhető jelenlegi helyén a Serényi-kastély előzménye, azaz a putnoki vár (1427-ben már állt) előterében a Szentháromság templom és a református templom, É-on a várhoz kapcsolódó gazdasági épület. A beépített terület legészakibb pontján a Szörnyű-völgyi-patak mentén egy malom is kivehető. A 18. századi település fő útja É-D tájolással ugyan úgy a patak mentén halad, mint a mai települési közlekedési főtengely (Serényi Béla út, Andrássy Dénes út). A lakott területtől délre a patak menti útvonal egy Sajó-völgyi szigethez vezet a szigetre átjáróval, a sziget mellett szintén egy malommal. Az akkori település közigazgatási területének északi részét erdőterületek borították, míg délre a Sajó kanyarulatához közeledve mélyfekvésű vízjárta területeket jelöl a felmérés.

106 / 214

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 33. térkép: Putnok – II. katonai felmérés (1806-1869)

Forrás: Arcanum

A II. katonai felmérés szerint a település gyarapszik, új lakóépületek a kelet-nyugati tengely mentén jelennek meg, ezzel elkezd kirajzolódni a mai 26. sz. fkl. út településszerkezetet meghatározó vonala (Bajcsy-Zsilinszky utca). A 19. század első fele már a látványos városiasodás korszaka Putnokon, a század II. felében számos városi léptékű intézmény épül. Putnok jelentős mezőváros vásártartási és vám jogokkal. A lakott területtől D-re megjelenik Új-Sajó néven egy csatorna nyomvonal is.

107 / 214

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 34. térkép: Putnok – III. katonai felmérés (1869-1884)

Forrás: Arcanum

A 19. század végén az urbanizációs folyamat továbbra is intenzív Gróf Serényi Béla nevéhez köthetően. Ekkor születik meg a ma már évszázados múltra visszatekintő mintagazdaság is. A III. katonai felmérésen új településszerkezeti elem a vasút (egyelőre még a beépített területektől távol D-en). Látványos az előző felméréshez képest a lakott területek keltei és déli irányú terjeszkedése. A településtől Ny-ra nagy kiterjedésű területet foglal el a temető.

108 / 214

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 35. térkép: Putnok – IV. katonai felmérés (1896-1914)

Forrás: Arcanum

A IV. katonai felmérésen a településszövet látványosan eléri a vasútállomást, így a vasútvonal a településszerkezetbe bevonódik. A trianoni békeszerződés után a város szerepköre jelentősen csökken a határon túli kapcsolatok elszigetelődése következtében. A 20. század folyamán szerepkörét fokozatosan Ózd veszi át a tervezett iparosítás következtében.

109 / 214

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 36. térkép: Putnok ma

Forrás: maps.google.com

Putnok hosszú időn át mezővárosi rangot viselt, majd 1881-től nagyközség, 1950 után önálló tanácsú község, 1989. március 1-től Putnok újra város. A 20. század elején gyarapodásnak indult, a 26-os úttól É-ra eső K-i településrészen utcásszalagtelkes a beépülés. A 26-os úttól D-re eső településrészen látványosan kirajzolódik a 20. századi sakktábla jellegű, tudatosan tervezett település szerkezet, utca hálózat; melyet a K-Ny-i irányú vasútvonal zár le D-en. Azon túl, azaz tovább D-re a Sajó felé kevésbé szabályos közlekedési hálózattal kereskedelmiszolgáltató jellegű terület alakult ki a helyi gazdaság kiszolgálásra és a helyi nyersanyagok távolabbra történő szállítására alapozva. 1.12.2.2. Tájhasználat értékelése Putnok város területe 34,72 km2. Putnok összes belterületi zöldterületének nagysága 2013ban 30 032 m2 volt a TEIR adatbázisa szerint.

110 / 214

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 26. ábra: Putnok város egy lakosra jutó zöldterületeinek nagysága (m2)


A 2013. évi adatszolgáltatás szerint az erdőterületek nagysága a város közigazgatási területén 1837 ha (TEIR). 51. táblázat: Az erdők rendeltetés szerinti megoszlása

erdő típusa talajvédelmi erdő mezővédő erdő vízvédelmi erdő településvédelmi erdő Natura 2000 faanyagtermelő erdő egyéb

terület 120 ha 4 ha 6 ha 1 ha 9 ha; 1668 ha 29 ha Forrás: TEIR

111 / 214


Az elérhető földrészlet statisztika alapján egyértelmű, hogy a tájhasználatot elsősorban az erdőterületek magas aránya (53,38%) határozza meg. A mezőgazdasági termelés a közigazgatási terület Ny-i és D-i részén a legjellemzőbb, így jelentős a szántóterületek aránya (21,62%) is. A nehezen művelhető, de mezőgazdasági termelésre alkalmas területeken rétlegelő gazdálkodás folyik (7,94%). A 19. század végi filoxéra-vész az itteni szőlőbirtokokat sem kímélte. A hazai fajták kipusztulása után amerikai fajtákkal az ültetvényeket újratelepítették, a tangazdaságban a bor gazdaságot újból felélesztették, ennek ellenére a szőlő művelés (1,64%) és a borászat máig szinte jelentéktelen a településen. 52. táblázat: Földrészlet statisztika a város közigazgatási területéről

tájhasználat típus erdő gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös kert kivett szántó szőlő

terület 1853,89 ha 113,88 ha 161,96 ha 38,20 ha 7,13 ha 489,72 ha 750,93 ha 57,00 ha

% 53,38% 3,28% 4,66% 1,10% 0,21% 14,10% 21,62% 1,64%

Forrás: takarnet.hu

112 / 214


1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek 1.12.3.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A környék értékes társulásai a természetközeli állapotú erdők a település É-i területein a dombvidékeken. A folyó menti vizes élőhelyek D-en a Sajó mentén és a település É-D-i tengelyében a Szörnyű-völgyi-patak természetközeli állapotú területei mentén jellemzőek és fellelhetőek. Értékesek a dombhátak gyeptársulásai is. A település nyilvántartott egyedi tájértékeinek száma: 56. Ezek jelentős része pontszerű művi elem (emlékmű, szobor, feszület, emléktábla; pince, műemlék épület stb.), melyek környezetükkel együtt jelentős tájképi értéket képviselnek. A sajátos természeti-, táji- és földtani adottságokból eredően jelentős a természeti emlékek száma is az egyedi tájértékek között (sajátos élőhelyek – mocsárrét, barlang, talajszelvény, forrásfoglalás, tömegmozgások által létrehozott felszínforma, mész-faszén égető kemence, stb.). Ezen emlékek többnyire a Kéktúra nyomvonalán haladva, vagy arról kissé letérve könnyen megközelíthetőek.

1.12.3.2. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Természeti területek A jelentős reliefű dombság nehezen művelhető, így természetes, vagy természetközeli állapotú terület É-on a dombvidékeken és D-en a Sajó mentén fordul elő. A platókon és enyhe lejtésű oldalakon a terület döntő részén cseres-tölgyesek találhatók. Ezek elég degredáltak, elegyként gyakran található erdeifenyő, akác, továbbá jellemző a mezei juhar és a gyertyán is. A lágyszárú szintben jellemzőek a gyom jellegű fajok. A terület gyertyános-tölgyesei jellegtelenek, fajszegények. A bükkösök átmeneti helyzetűek, extrazonálisak, elegyesek. A patakvölgyekben füzes-égeres ligeterdők húzódnak acsalapus magaskóróssal. A település körül kiterjedt fátlan vegetációtípusok maradtak fenn. Terjed bennük a siskanád (Calamagrostis epigeios) és a magas aranyvessző (Solidago gigantea); ritkábbak a csenkeszes, árvalányhajas gyepek. A védett növényfajok, botanikai nevezetességek főként utóbbiakban fordulnak elő: csillagőszirózsa (Aster amellus), dunai szegfű (Dianthus collinus), kornistárnics (Gentiana pneumonanthe), szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea), lenfajok (Linum spp.), kosborfajok (Orchis spp.), macskahere (Phlomis tuberosa), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), hosszúlevelű árvalányhaj (Stipa tirsa). Igen sok helyen találkozunk akácossal és telepített erdeifenyvessel. Inváziós módon terjed az akác, a bálványfa. A területen akácosban él a ritka kakasmandikó (Erythronium dens-canis). Gyakori élőhelyek:

Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek Cseres-kocsánytalan tölgyesek Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések Franciaperjés rétek 113 / 214


Védett természeti területek – Nemzeti Országosan védett természeti terület: hrsz. 0115/1 – „Kakasvár” földvár területe mint az 1996. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdés hatálya alá tartozó terület. Helyi jelentőségű védett természeti terület a 17/1198. (IV. 01.) helyi rendelet alapján a Putnoki Kányás-tető és Ősbükkös Természetvédelmi Terület. 1993 óta helyi védett terület a 099/3 helyrajzi számú Halastó és térsége. Helyi jelentőségű természeti emlékként védett a 098 helyrajzi számú Putnoki gesztenye fasor (Serényi B. u.). (Forrás: KvVm adatbázis) Védett természeti területek – Nemzetközi A KvVM adatbázisa szerint Putnok területén nemzetközi jelentőségű (Natura 2000) védett, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (SCI - Sajó-völgy HUAN 20006) és különleges madárvédelmi terület (SPA - Putnoki-dombság HUAN10002) egyaránt található. 37. térkép: Putnok - Natura 2000 területek


114 / 214


1.12.3.3. Ökológiai hálózat A KvVM adatbázisa és a TEIR információs rendszere szerint Putnok közigazgatási területén az Országos Ökológiai Hálózat övezetei megtalálhatóak. 38. térkép: Ökológiai hálózati besorolás


A magterület övezet gyakorlatilag azonos az előző oldalon bemutatott nemzetközi jelentőségű Natura 2000 különleges madárvédelmi területekkel (SPA), míg a nemzetközi jelentőségű Natura 2000 SCI területek az Ökológiai folyosó területekkel közel azonosak. Puffer terület a belterülethez kapcsolódóan kis területet érint É-on és D-en egyaránt.

115 / 214


1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése

A település belterülete jelentős természeti értéket képviselő területek közé ékelődött be (Sajó-völgy, Putnoki-dombság). A település legősibb lakott területe a Szörnyű-völgyi-patak mentén szerveződött, mely ma is természeti értéket képvisel. A nagy kiterjedésű erdőterületeken gyakoriak a tájidegen haszonfák. A belterület környéki fás társulásokban gyakoriak a gyomfák. A település környéki fátlan vegetációk gyomosak, degradáltak. Jelentős az egyedi tájértékek száma, ezek többsége az Országos Kéktúra nyomvonala mentén szerveződik. Az egykori tájsebeken a növényzet spontán megújulása folyamatban van, de a gyomok visszaszorítása nem kap elég figyelmet. A szőlő művelésnek múltja van a településen, ennek ellenére a szőlőterületek aránya alacsony. Az egyedi tájértékek hálózatára szervezhető kulturális-, turisztikai programok kellően propagáltak, de a belterületi értékkataszterre alapozott hálózat tovább fejleszthető, bővíthető.

116 / 214


1.13. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA 1.13.1. A települési zöldfelületi rendszer elemei A zöldfelületi rendszer elemeinek egyik lehetséges csoportosítása azok kiterjedése alapján történik. Ebben a felosztásban a rendszerelemek lehetnek: pontszerűek, vonalasak, felületszerűek. A város helyi jelentőségű természeti, ezen belül zöldfelületi értékeinek feltérképezése még feladat. A felületszerű rendszerelemeket használatuk korlátlan, részében korlátos, vagy korlátozott volta szerint csoportosítjuk és ismertetjük. 1.13.1.1. Szerkezeti, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldterületi karaktert meghatározó elemek Pontszerű zöldfelületi elemek A Serényi-kastély kertjében számos dendrológiailag értékes, koros egyed található. Ezek közül egy nagylevelű hársat (Tilia platyphyllos) egyedi tájértékként tartanak nyilván. A temetőkertben jelentős dendrológiai értéket képvisel egy-egy koros, óriás termetű örökzöld (Pinus sp., Larix sp.). Vonalas zöldfelületi elemek A Serényi Béla út menti gesztenye fasor helyi jelentőségű védett természeti emlék. A városi fasorok kiterjedése és állapota változó. Egységes fasor ritka, a meglévő fasorok faja, kora változatos. Városi fakataszter nincs. Jelentős zöldfelületi értéket képvisel a Szörnyű-völgyi-patak belterületi partmenti sávja helyenként természetközeli állapotú vegetációval. Ettől függetlenül a belterületi partszakaszok gyakran erősen degradáltak, gyomosak. Felületszerű zöldfelületi elemek Ezen rendszerelemeket használatuk szerint csoportosítjuk: korlátlan közhasználatú rendszerelemek; korlátozott közhasználatú rendszerelemek; közhasználat elől elzárt rendszerelemek. Korlátlan közhasználatú rendszerelemek Putnok belterületi zöldfelület ellátottsága átlagos, de jelentős zöldfelületi értéket képviselő felületszerű korlátlan használatú zöldfelületekkel rendelkezik. Értékes növényállománnyal bír a város főtere a Serényi László tér. A lakótelepi parkok (Bányász tér, Mátyás király tér, Széchenyi István tér) növényállománya monoton, gyakran csupán kétszintes (gyep és lombkorona szint). A lakótelepi közparkok funkcionális értéke alacsony, kevés a játszótér és a korlátlan használatú sport célú rekreációs terület. A zöldfelületek esztétikai értéke a hozzájuk tartozó burkolatokkal, berendezésekkel 117 / 214


együtt átlagos, de általánosságban elmondható, hogy a zöldfelületek fenntartására, jó karbantartására odafigyel a város mindenkori vezetése. Szintén korlátlan használatúak a város környéki, ill. belterületi véderdők, melyek helyenként mesterséges telepített erdők erős gyomosodási hajlammal, míg más területeken a természetközeli állapotú vegetáció éri el a beépített, lakott területeket. Jelentős rekreációs potenciállal bír a Czene-tó és a Ludas környéke. Ez utóbbi tudomásunk szerint jelenleg részben korlátozott használatú zöldfelület. Korlátozott közhasználatú rendszerelemek Ide tartoznak a nagy kiterjedésű, de zárt sportterületek (pl. Báthori úti sporttelep, Váradi Béla Sportközpont), a kastélykert - mely védett történeti kert és a köztemetők (városi köztemető Ny-on, és felhagyott izraelita temető É-on). A temető több síremléke helyi védelem alatt álló építészeti érték, ezek környezetében gyakori az örökzöld, koros faóriás. Közhasználat elől elzárt rendszerelemek Ide tartoznak azon intézménykertek, melyek azok számára látogathatók csupán akik az adott intézmény szolgáltatásából részesedni kívánnak; de ide soroljuk pl. a magánkerteket is. Putnok közigazgatási területén számos telephellyel működnek oktatási-nevelési intézmények. Ezek között a nagy múltú oktatási intézmények (pl. egykori leánynevelő intézet, stb.) udvarán találunk egy-egy dendrológiailag értékes, koros faegyedet. A város több kulturális-, közművelődési intézményt működtet (pl. múzeum, galéria, könyvtár stb.). Ezek többsége kapcsolódódik a város főteréhez, de belső udvaruk önálló zöldfelületi értéket is képvisel. A városi intézményi zöldfelületek állapota kielégítő, karbantartásuk megfelelő színvonalú. 1.13.1.2. Zöldfelületi ellátottság értékelése Putnok egy lakosra jutó belterületi zöldfelületeinek nagysága átlag alatti (TEIR 2013), bár a jelenleg elérhető adatok véleményünk szerint a korábbi évek adatszolgáltatási hiányosságaiból eredően nem megbízhatóak. Putnok zöldfelületei a településökológiai szerepüket jelenlegi formájukban csak részben képesek betölteni, mivel a rendszerelemek nem alkotnak összefüggő, szövetszerű állományt a város közigazgatási területén, így a zöldfelületek települési környezetminőséget javító hatása – kiegyenlítettebb mikroklíma, kedvezőbb talajvíz-háztartás, átszellőzés, zajártalom csökkentés, stb. – csak részben érezhető. A vizsgált zöldfelületi rendszerelemek nem minden esetben igazodnak az adott létesítményhez, annak feladatához. Már korábban leírtuk, hogy a vizsgált rendszer nem szövetszerű, ebből az is következik, hogy a növényzet településszerkezeti szerepköre hiányos, azaz hiányoznak településrészeket összekötő, vagy éppen szétválasztó rendszerelemek, kedvezőtlen környezeti hatásokat csökkentő, vagy kiküszöbölő növényegyüttesek, stb. Korábbi fejezetünkben írtuk, hogy a cserjeszint gyakran hiányos, ebből következik az, hogy a zöldfelületek tértagoló, tömegformáló esztétikai szerepkörüket csak korlátozottan képesek betölteni. Cserjék hiányában ritkák a zöldfelületi hangsúlyok, kiemelések; a növények inkább csak az épületek, terek körítései, nem pedig az építészeti, településszerkezeti kompozíció részei. 118 / 214


A zöldfelületek kondicionáló hatása leginkább akkor érvényesül, ha az előző szerepkörök – funkcionális, településszerkezeti, esztétikai, településökológiai – betöltése minél inkább teljes értékű. Putnok vizsgált zöldfelületei valamennyi szerepkörben hordoznak értékeket, de fejleszthetőek és fejlesztendőek.

1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái

Értékes belvárosi közpark, települési főtér (Serényi László tér), mely mely funkcionálisan, településszerkezeti szempontból fejlesztendő. A főtéren sok a tájidegen, csekély történeti értéket hordozó ma divatos faj/fajta. Frekventált, belvárosi történeti kert, melynek dendrológiai és kerttörténeti értékei rekonstrukcióra várnak. A parkban sok a történetiségtől idegen művi elem. A nagy kiterjedésű lakótelepi zöldfelületek növényállománya monoton, a zöldfelületek elsősorban funkcionális és esztétikai értelemben fejlesztendőek. Jelentősek a városkörnyéki zöldfelületek, melyek sport- és rekreációs, ill. turisztikai célokra fejleszthetők, fejlesztendők. Nincs zöldfelületi értékkataszter. Kevés a közterületi játszótér. Kevés a közterületi sport- és rekreációs célú, korlátlanul látogatható, igénybe vehető zöldfelület.

119 / 214


1.14. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 1.14. Az épített környezet vizsgálata 1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata 1.14.1.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata A településszerkezetben meghatározó szerepe van annak, hogy a település a Sajó völgyben a 26. sz. másodrendű főút mentén, az északra és délre induló mellékutak csomópontjában, illetve a 87. számú Eger - Putnok és 92. számú Miskolc – Bánréve - Ózd vasútvonal elágazásánál alakult ki. 39. térkép: Putnok településszerkezete


Putnok a valamikori Gömör vármegye központja volt.

120 / 214


1.14.1.2. Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok 27. ábra: Putnok földhasználati felosztása

Forrás: takarnet

Az igazgatási terület 10,4%-a belterület, 8,1% zártkert és 81,5% külterület. A mezőgazdasági művelés alatt álló területek átlagos minősége: szántó: 19,75 AK/ha gyümölcsös: 28,40 AK/ha szőlő: 10,72 AK/ha

1.14.1.3. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek meglévő % ha 0,22% 7,86 lakóterület 2,30% 0,66% 0,00% 0,71% 0,12% 0,51% 0,27% 0,41% 0,06% 0,73% 7,48%

80,51 23,03 0,17 24,95 4,13 17,83 9,45 14,40 2,12 25,48 261,71

53,11% 1858,49

beépítésre szánt területek területfelhasználás kisvárosias kertvárosias falusias vegyes terület intézményi gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató ipari különleges terület sport bánya hulladékkezelő-lerakó temető pince közlekedési terület kötöttpályás közút zöldterület közpark erdőterület védelmi/ gazdasági/ közjóléti

tervezett ha % 9,26 0,26% 179,86 5,14% 29,18 0,83% 54,34 1,55% 0,20 0,01% 38,15 1,09% 4,13 0,12% 17,83 0,51% 9,45 0,27% 14,40 0,41% 2,12 0,06% 25,48 0,73% 265,92 7,60% 5,94 0,17% 1858,49 53,11% 121 / 214


meglévő % ha 0,66% 23,10 2,86% 100,10 7,94% 277,80 19,85% 694,48 1,76% 61,62 0,35% 12,14 100,00% 3499,37

beépítésre szánt területek területfelhasználás mezőgazdasági kertes szőlő, gyümölcs általános, rét általános, szántó vízgazdálkodási különleges mezőgazdasági üzemi igazgatási terület összesen

tervezett ha % 23,10 0,66% 100,10 2,86% 277,80 7,94% 509,86 14,57% 61,62 1,76% 12,14 0,35% 3499,37 100,00%

1.14.1.4. Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok)

Igazgatás, szolgáltatás Járási Hivatal (Okmányiroda, Gyámhivatal) (Kossuth út 5.) Városháza (Kossuth út 5.) Járási munkaügyi kirendeltség (Rákóczi út 2.) Putnoki Rendőrőrs (Rákóczi út 87.) OTP (Kossuth út 45.) Oktatás Serényi Béla Mezőgazdasági Szakképző iskola (Bajcsy út 31.) Gomba Levente Gimnázium (Bajcsy út 21.) Serényi László Általános Iskola (Bajcsy út 28.) Péczeli József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (Gárdonyi út 1.) B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Tagintézménye (Bajcsy út 28.) Soldos Emilia Óvoda; Móricz Zsigmond úti tagóvoda Egészségügy, szociális ellátás Putnoki Humán Szolgáltató Központ (Kossuth út 25.) Szociális Gondozási Központ (Szkala Bertalan út 20.) Családsegítő szolgálat (Tompa út 33.) Házi orvosi alapellátás, szakrendelések {belgyógyászat, szemészet, ortopédia, ideggyógyászat, gyermekgyógyászat, reumatológia, laboratórium, ultrahang, nőgyógyászat, bőrgyógyászat, fizikoterápia, gyógytorna} (Kossuth út 25.) Fogászati szakrendelés (Rákóczi út 70.) Mentőállomás (Kossuth út 24.) Kultúra, sport Belvárosi Művelődési Központ (Tompa út 3.) PHSZK Tóth Ede Művelődési Háza (Rákóczi út 2.) PHSZK Bányász Művelődési Háza (Bem József tér 6.) PHSZK Városi Könyvtára (Bem József tér 6.) Gömöri Múzeum (Serényi László tér 10.) PHSZK Városi Sportcsarnok (Bajcsy út 21.) Várady Béla Sportközpont (Puskás Ferenc út 6.)

122 / 214


1.14.1.5. Alulhasznosított barnamezős területek

A város korábban kialakult iparterületei a rendszerváltás után jelentős változáson mentek keresztül. Elsősorban a bányászat térségbeli megszűnésével a vasút környezetében lévő iparterületek funkcióikban átalakultak, egyes területek alulhasznosítottak. A hasznosítás feltétele, hogy a területen kialakuljon egy megfelelő közterületi és az egyes létesítményeket kiszolgáló infrastrukturális hálózat. 1.14.1.6. Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület A város peremterületein és a városközponttól délre találhatók leromlott állapotú épületállományok, gondozatlan porták, de a Szörnyű-völgyi-patak menti (Serényi Béla út, Andrássy Dénes út) épületállomány is egyre inkább avult állapotúvá válik. A sűrűn beépített családi házas épületállomány jelentős része része „lelakott”, ezeket a területeket a homlokzatok minősége, a sérült tetőfedés, a telekhatárt jelző hiányzó kerítések, a kezeletlen és elhanyagolt a porta jellemzi; annak ellenére, hogy a terület természeti-környezeti adottságai miatt egy jobb minőségű területhasználatra lenne érdemes. 1. kép: Serényi Béla út

2. kép: Arany János utca

Forrás: saját szerkesztés


1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata 1.14.2.1. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat Az igazgatási terület fekvésenkénti földrészlet statisztikáját az alábbi ábra összegzi. Az igazgatási területnek a 10,4%-a belterület, 8,1%-a zártkert. 53. táblázat: Földrészlet statisztika fekvésenként

Forrás: takarnet

A telkek mérete, alakja széles skálán mozog az egyes művelési ágakban, az átlagos alrészletek méreteit tekintve azonban nem aprózódtak el annyira a telkek, mint sok más 123 / 214


településen; annak ellenére, hogy vannak olyan alrészletek, melyek önmagukban használhatatlanok (pl. 10 m2-es erdő, 14 m2-es rét, 18 m2-es legelő).

54. táblázat: Földrészlet statisztika művelési áganként

Forrás: takarnet

1.14.2.2. Tulajdonjogi vizsgálat A település igazgatási területén fekvő földrészletek tulajdonviszonyaira vonatkozó részletes információ nem áll rendelkezésre. Általánosságban elmondható, hogy az ingatlanokat elsősorban magánszemélyek, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások birtokolják, kisebb részben a városi önkormányzat, illetve az állam tulajdona.

1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter A város önkormányzatának tulajdonát az alábbi típusú ingatlanok (∑ (∑ 1207 db) képezik: Forgalomképtelen ingatlanok: utak, közterület, árok, temető, ravatalozó, parkoló, garázs mindösszesen bruttó 1.065.336 eFt könyv szerinti értéken nyilvántartva. Korlátozottan forgalomképes ingatlanok: Művelődési ház, általános iskola, egészségház, fogorvosi rendelő, óvoda, kisebbségi önkormányzat épülete, mentőállomás, sportközpont, öregek napközi napközi otthona, vásártéri terület mindösszesen bruttó 1.062.813 eFt könyv szerinti értéken nyilvántartva. Forgalomképes ingatlanok: beépítetlen terület, ipartelep, lakóház, garázshely, vágóhíd, pince, szántó, gyep (rét), gyümölcsös, kert, szőlő, erdő mindösszesen bruttó 218.142 eFt könyv szerinti értéken nyilvántartva.

1.14.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A város igazgatási területére a földhivatali hiteles digitális alaptérkép elkészült, de az nem áll rendelkezésre. A feldolgozás során során a különböző rajzi munkarészek az adatszolgáltatásként biztosított papír alapú térkép digitalizálásával készült.

124 / 214


1.14.5. Az építmények vizsgálata 1.14.5.1. A funkció, kapacitás A városban az alapintézményi ellátás (igazgatási, oktatási) biztosított, ezek korszerűsítése, bővítése, fejlesztése tervezett a város rangjának emelése érdekében. A városban nagy kereskedelmi egységek, bevásárló központok nincsenek, kisebb üzletek elégítik ki az igényeket. A város nagyobb kereskedelmi központnak kijelölt területtel rendelkezik. Az óvodák, iskolák, orvosi rendelő, családsegítő energetikai korszerűsítése indokolt. A városi sportcsarnok jó állapotú és megfelelő kapacitású, fenntartásához karbantartásához szükséges tevékenységek tervezhetők.

és

A városban és a környező településeken élő egyre öregedő lakosság ellátásának javítása érdekében az épületállomány-bővítése, és az infrastruktúra fejlesztése szükséges. Az egészségház állapota jónak mondható, a műszaki felszereltség fejlesztése során szükségessé váló átalakítások merülhetnek fel. A meglévő mentőállomás kielégíti az igényeket. A városi étkeztetést biztosító konyhák jelenleg megfelelő módon üzemelnek, ellátják a helyi igényeket. Hosszabb távon a jelenlegi két üzemelő konyha helyett egy nagyobb konyha kialakítása tervezett kiegészítő funkciókkal, a helyben termelt áruk magasabb szintű feldolgozása érdekében. A fejlesztés a meglévő épületállomány átalakításával tervezett. A városnak van rendőrőrse, ennek átalakítása, új rendőrkapitányság és közterület-felügyelet létrehozása tervezett a meglévő városközponti épületállomány átalakításával. 1.14.5.2. Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) A település egészére jellemző a telkes beépítési forma. Ettől eltérően csak a településközpontban épült az 1970-es években néhány többszintes lakóépület tömbtelken.

3. kép: Putnok Városa madártávlatból 1.

A beépítés a központban előkert nélküli, jellemzően zártsorú, kisvárosi hangulatú, jellemzően felvidéki stílusú, a peremterületeken hagyományos, vidéki építészeti stílusú, előkertes, oldalhatáron álló forma. Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás

A beépítési sűrűség messze elmarad a megengedett 30%-os beépítettségtől. 125 / 214


A hatályos szabályozási terv az alábbiakat tartalmazzák a különböző területhasználatokra: 55. táblázat: a szabályozási terv területhasználati kategóriái

TFH Lakóterület − kisvárosias − kertvárosias − falusias Településközpont Gazdasági terület Különleges terület

beépítési mód

beépítési mérték

szintterület sűrűség

szabadonálló oldalhatáron álló oldalhatáron álló szabadonálló, zártsorú szabadonálló szabadonálló

40% 30% 30% 40-75% 30-50% 10-20%

1,5 0,6 0,5 2,4 1,5 0,5

Forrás: szabályozási terv 4. kép: Kossuth úti lakótelep

5. kép: Kossuth úti üzletsor

6. kép: Templom és környezete




1.14.5.3. Magasság, szintszám, tetőidom Az épületek döntő többsége földszintes (kb. 80%). Ettől főleg a középületek, intézmények térnek el, melyek többségében emeletes kialakításúak. 7. kép: Putnok Városa madártávlatból 2.


Az épületek a központban lévő néhány többszintes épület kivételével magastetősek. A néhány lapostetős középület (iskola, óvoda) magastetős lefedése a település terveiben szerepel.

126 / 214

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 40. térkép: Épületvizsgálat - szintszám


127 / 214


1.14.5.4. Településkarakter, épülettípusok

helyi

sajátosságok:

utcakép,

térarány,

jellegzetes

Putnok város településközpontja kisvárosias karakterű, zártsorú beépítésű, szűk utcák alakultak ki, helyenként köztér megszakításokkal. A külső területeken hagyományos telkes oldalhatáron álló beépítés alakult ki. Egyes területeken a bányásztelepülésekre jellemző épületformák is megtalálhatók. 8. kép: Kossuth utca (26. sz. főút)

9. kép: Rákóczi út

Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás 10. kép: Bajcsy-Zsilinszky utca (26. sz. főút)

Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás 11. kép: Serényi Béla utca



128 / 214


1.14.6. Az épített környezet értékei 1.14.6.1. Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag Putnok település kialakulásában a természetföldrajzi és a történeti, közlekedés-földrajzi tényezők együttesen játszottak szerepet. Putnok az országhatár közelében, Borsod-AbaújZemplén megye nyugati peremén, a Sajó völgyében helyezkedik el. A Putnoki járás központjaként működő település jelentős történeti hagyományokkal rendelkezik. A település neve puszta személynévből eredeztethető magyar névadással, az alapjául szolgáló személynév azonban szláv eredetű. Putnok településszerkezetének legkorábbi rétege az Árpád-korra vezethető vissza. A település első okleveles említése 1283-ból származik, amikor is királyi birtok volt. A későbbi birtokos Putnoky-család a XV. század elején vár építésére kap jogosultságot. A vár a török hódoltság idején elpusztul, helyére majd a XIX. század közepén kúria épül. Putnok a XIX. század folyamán a Serényi-családnak köszönheti fejlődését. Az első világháborút lezáró békeszerződések azonban elszakítják korábbi hagyományos kapcsolataitól. A határmentiség is jelentősen befolyásolta a település életét. Korábbi szerepét egyre inkább Ózd és Kazincbarcika vette át. A XVIII. század végén készült I. Katonai Felmérés2 térképlapján patakmenti településként jelenik meg. A település gyakorlatilag ekkor a Szörnyű-völgyi patak völgyében kialakult, közel észak-déli irányú utcából állt, amelyet keresztezett a kelet-nyugati irányú kereskedelmi út vonala. A kereskedelmi út és a patak völgyében futó utca kereszteződésében alakul ki a település történeti településmagja. Itt áll a település középkori eredetű temploma, és a térkép itt jelzi a birtokos család kúriáját is, amely a középkori vár helyén épült fel. A XIX. század első felében készült Második Katonai felmérés térképlapján már jelentős településszerkezeti változásokat figyelhetünk meg. A település képe összetett szerkezetet mutat, amelyben felismerhetők a patakvölgyi és útmenti települések jellemvonásai is. A Miskolcra vezető út mentén kialakul a kelet-nyugati irányú keresztutca, amelynek kezdeménye már az I. Katonai Felmérés térképén is felfedezhető volt. A Második Katonai felmérés készítésének idejére rögzül a településen áthaladó főút nyomvonala, rögzül az utcák vonalvezetése. Kialakul a Mai Kossuth Lajos utca és Bajcsy-Zsilinszky utca vonala. Állandósul a patakvölgy futását követő Tompa Mihály utca és Serényi Béla utca vonala is. Megkezdődik a Kossuth utcából dél felé kiágazó mai Rákóczi utca beépítése is. A Második Katonai felmérés térképlapján hangsúlyos térszervező elemként jelenik meg a Serényi család kúriája, a hozzá tartozó hatalmas parkkal együtt. A kastélytól délre szabálytalan alakú tér alakul. A XIX. század végén a XX. század elején készült IV. Katonai felmérés térképlapján már jól nyomon követhetőek a Rákóczi utcán, Arany János utcán az új beépítések megjelenése. Az Andrássy Dénes út, Kossuth utca, Dienesfalvi utca által határolt területen fokozatosan új városrész alakul ki. Az új településrészen szabályos, egymásra merőleges utcahálózat alakul ki, sakktábla alakú beépítéssel. A második világháború után megvalósuló ipari fejlesztések jelentős része élesen elkülönül a történeti városrészektől, azok a településtől nyugatra, a 26. számú főúttól északra valósultak meg. A kastély gazdasági épületeihez északról közvetlenül kapcsolódó ipari csarnok azonban örökségvédelmi szempontból jelentős zavaró beépítésnek minősül. A történeti településmag a római katolikus templom és a Serényi-kastély környezetében alakult ki, ahol a szabálytalan alakú Serényi László tér jön létre. 2

A történelmi katonai felmérési térképek az 1.12.2.1. Tájtörténeti vizsgálat című fejezetben találhatóak.

129 / 214


1. 14. 6. 2. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület A XIX. századi lecsapolási munkák megkezdése előtt az ország vízben gazdag táj volt. Számos ér, patak, folyás, folyócska kanyargott itt, amelyek vízmentes magaspartjai pedig kiváló körülményeket kínáltak a régészeti korokban a megtelepüléshez. Putnok nem tartozik a régészeti szempontból jól kutatott települések közé. A település határában szisztematikus régészeti topográfiai kutatások még nem történtek, így nem került feltérképezésre a település teljes határa. A mellékelt lista csak egy reprezentatív mintavételnek tekinthető, és nem szabad azt a következtetést levonni belőle, hogy ismerjük Putnok közigazgatási határában található valamennyi régészeti lelőhelyet. A földmunkával járó beruházások tervezése során mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a jelenleg lehatárolt területeken kívül is kell régészeti leletek előkerülésére számítani. A fenti körülményt ma már a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény is tükrözi, hiszen a jogszabály legutóbbi módosítása megkülönbözteti a régészeti lelőhely és a nyilvántartott régészeti lelőhely fogalmát. A településen komoly örökségvédelmi kockázatot jelenthetnek a zöld mezős beruházások. Ahogyan fentebb említettük, Putnok nem tartozik a régészeti szempontból jól kutatott települések közé, így újabb régészeti lelőhelyre gyakorlatilag a település határában bárhol rá lehet bukkanni különböző földmunkák során. A nagy felületű zöldmezős beruházásoknál mindenképpen számolni kell régészeti lelőhelyek előkerülésével, így különösen fontosnak tartjuk, hogy a zöldmezős beruházások előkészítésénél nagy hangsúlyt kapjon a régészeti örökség felmérése. Javasoljuk, hogy az ilyen típusú beruházások esetén a tervezés legkorábbi fázisában készüljön el a próbafeltárást is magába foglaló előzetes régészeti dokumentáció, ugyanis csak ennek a dokumentációnak a segítségével lehet csökkenteni a régészeti örökség által jelentett kockázatot. Javasoljuk, hogy a vállalkozások telephelyeinek kiválasztása során a régészeti örökségvédelmi szempontokat is vegyék figyelembe. A régészeti örökségvédelmi kockázat tovább csökkenthető már korábban kialakított telephelyek korszerűsítésével, azaz a barna mezős beruházások ösztönzésével. Putnok közigazgatási határában miniszteri rendelettel védetté nyilvánított régészeti lelőhely nem található. Putnok közigazgatási határában húzódó régészeti érdekű területek: A római katolikus templom és az egykori várkastély környezete A jelenlegi római katolikus templom a település történeti, legkorábban kialakult településrészén található, minden valószínűség szerint itt állt a középkori település temploma is. A jelenleg is álló templomot a középkori épület felhasználásával építethették. A templom helyén, illetve a település középkori központjában régészeti kutatás még nem folyt. Ennek következtében nem ismerjük a középkori templom és a körötte elhelyezkedő középkori település pontos kiterjedését, és alaprajzát. A római katolikus templom felújítása során is számítani kell a középkori templom maradványainak előkerülésére. A középkori település maradványait a belterületen modern építési törmelék borítja, amelynek vastagságát régészeti kutatás hiányában nem ismerjük, azonban azt valószínűsíthetjük, hogy egy-egy építkezés pinceszintjén már lehet számítani késő középkorikora újkori településmaradványok előkerülésére. A fentieknek megfelelően a település központjában, a mélyebb alapozási síkkal rendelkező építkezések esetén különös gonddal kell eljárni. Az építkezések földmunkáihoz pedig javasolt a régészeti felügyelet megrendelése.

130 / 214


A római katolikus templom szomszédságában áll a Serényi-család kastélya, amely az egykori középkori vár maradványaira épült. A vár területén régészeti kutatás nem folyt, így nem ismerjük annak pontos kiterjedését. A kastély parkjában, illetve annak környezetében végzett földmunkák során számítani lehet a vár maradványainak előkerülésére. Putnok határában további régészeti érdekű területnek minősülnek az egykori vízfolyások ármentes magaspartjai. Putnok határában is igen sok egykori patak, ér völgyét lehet azonosítani. A Sajó, Zsuponyó-patak, Gyenesfalvi-völgy, Kucskó-völgy, Czene-völgy, Fancsalvölgy, Szörnyű-völgy teljes Putnok közigazgatási határába eső szakasza, illetve annak vízmentes magaspartja régészeti érdekű területnek minősül, ahol a kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében régészeti leletek előkerülésére kell számítani. 56. táblázat: Putnok közigazgatási határában található nyilvántartott régészeti lelőhelyek

azonosító 16237 16238 16239 16240 21099

név Kat. templom mellett Bajcsy-Zsilinszky út Serényi-kastély Sajó part Szörnyű - völgy

22721 22723 22722

Lenkey - tanya Pokaj - dűlő Pogonyi - puszta

helyrajzi szám 107, 44 828, 24, 1837/1, 1837/2, 1836/2, 1835, 1836/1, 1833/2 46/4 1072/1, 2084/22 0157/6, 0100/6, 098, 099/5, 099/4, 099/3, 0157/8, 0103, 0102/2 0123/8, 0123/7 027/18 021 Forrás:

1. 14. 6. 3. Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők Putnok településszerkezetében, az utcák vonalvezetésében számos archaikus vonást őriz. Jellegzetes, örökségvédelmi szempontból értékesnek tekinthető településképet elsősorban a római katolikus templom és a kastély környezetében találhatunk. Az országos védelem alatt álló műemlék épületek jelentős része is itt csoportosul. Az országos műemléki védelem alatt álló épület között számos klasszicista stílusú kúriát találunk. A XIX. századi kúriaépületeknél a legnehezebb feladat a mai XXI. századi funkció megtalálása, amely szinte az egyedüli biztosítéka ezen régi épületek fennmaradásának. A megtalált funkció mellett fontos szerepet játszik még az új funkcióhoz kapcsolódóan az épületek modernizálása, esetleges bővítése, amelyet csak az épületek építészeti értékeinek figyelembevételével, hangsúlyozásával, megőrzésével lehet megvalósítani. Az országosan védett értékek mellett nagy számban találhatóak meg a helyi védelem alatt épületek is, amelyek a város arculata szempontjából fontos, a környezet minőségére kisugárzó hatással bíró építészeti értékekkel bírnak. Fontosnak tartjuk, hogy a település helyi építési szabályzata alapján, ezen helyi szempontból értékes épületek esetén az egyedi arculatot, eredeti arányokat, homlokzati beosztásokat, nyíláskiosztást megtartó korszerűsítések, felújítások valósulhassanak meg. A történeti települési központban utcaképet jelentősen zavaró, örökségvédelmi szempontból nem illeszkedő beépítésnek tekinthetjük a többszintes panelépületek megjelenését a Bányász téren, a Széchenyi István téren, a Mátyás király téren.

131 / 214


1. 14. 6. 4. Világörökségi, és világörökségi várományos terület Világörökségi és világörökségi várományos terület nem található Putnok határában.

1. 14. 6. 5. Műemlék, műemlékegyüttes 57. táblázat: Műemlékek Putnok Városában

műemlék neve

műemléki törzsszám

hrsz

Római katolikus templom

1253

44

Volt Serényi-kastély

1254

46/2, 46/4

Nepomuki Szent János szobor

1255

43

10334

1204/1-2

10650

1516

-

10651

1515

-

10728

38

-

Kossuth utca 20. sz- volt kisnemesi kúria Andrássy utca 7. szám – lakóház Andrássy utca 5. szám – református parókia, lakóház Serényi-kripta

leírás Klasszicista stílusban 1835-ben épült, tornya 1854-ben épült. 1834-ben klasszicista stílusban épült az egykori vár helyén A barokk szobor a kastélypark és a templom kerítését képező kőfalban található. Oszlopos tornácú, vakolatdíszes lakóház.

1. 14. 6. 6. A műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely Putnok közigazgatási határában a műemlékvédelem sajátos tárgyai közé sorolt történeti kert, temető nem található. Országos műemléki védelem alatt álló temetkezési hely a római katolikus temetőben található Serényi-kripta. Az 1860-ban neoklasszicista stílusban épült kripta Ybl Miklós tervei alapján készült. 1. 14. 6. 7. Műemléki terület, történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet Putnok területén műemléki terület, történeti táj, műemléki jelentőségű terület nem került kijelölésre. Az országos műemléki védelem alatt álló objektumok esetén a védéshez kapcsolódóan, külön jogszabályban nem jelöltek ki műemléki környezetet. Ennek megfelelően műemléki védelem alatt álló objektumok műemléki környezetének megrajzolásakor a kulturális örökség védelméről szóló 2001. LXIV. törvény rendelkezései az irányadóak. 1. 14. 6. 8. Nemzeti emlékhely Putnok területén a kulturális örökség védelméről szóló 2001. LXIV. törvény alapján kijelölt nemzeti emlékhely nem található.

132 / 214


1. 14. 6. 9. Helyi védelem Putnok esetén a 12/1993. (V. 20.) számú helyi rendelet sorolja fel a helyi védelem alatt álló építményeket. A kevés országos védelem alatt álló épület mellett számos épület kapott helyi védelmet. A rendelet értelmében helyi védettnek minősül a városháza, a református templom, Serényi Béla Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola, a volt bíróság épülete, a Serényi László Általános Iskola, a Gömöri Múzeum épülete, a Holló László Galéria, a Vasútállomás épülete, Soldos Emília Óvoda, az Evangélikus imaház, a vadászház, a volt pénzügyőr laktanya épülete, az Andrássy D. út 93. szám alatt álló lakóház, a Rákóczi út 4. szám és 24. szám alatt álló Kollégiumok épülete, VÁM Vendéglő Étterem, a Malom irodaház, a Serényi tér 6. szám alatt álló lakóház, a volt Vattay-féle ház, a Serényi majorsági épület. A rendelet helyi védelem alá helyezte az izraelita temetőt, az első világháborús emlékművet, a Tóth Ede emléktáblát, a Tomori emléktáblát. A helyi védett objektumok között speciális helyet foglal el a Gömör megye Putnok járás feliratú határkő. A rendelet helyi védettséget nyújt a városi temetőben található Kálniczky Endre, Gilde József, Sonkoly Endre, Dusza József, Pájer János, Dr. Balogh B. és Dr. Balogh A.; Dr. Szkala Bertalan, Dr. Dajka Gyula síremlékének is.

1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái A város épületállományának zöme (~95%) az 1989-es évek előtt épült, az elmúlt években jelentősen visszaesett az építkezési kedv. A régi lakások korszerűsítése, karbantartása az ingatlantulajdonosok gazdasági helyzete alapján valósul meg, illetve az avult állapotú épületek idővel elbontásra kerülnek. Az elmúlt 5 évben számos lakás (48 db) szűnt meg. 28. ábra: Lakásállomány építési éve


A főút mentén az épületállomány jónak mondható, azonban a Szörnyű-völgyi patak mentén meglévő régi épületek olyan szinten károsodtak, hogy a felújításuk nem lesz gazdaságos, a kibontásra kerülő részek jövőbeni hasznosítását meg kell oldani.

133 / 214


A lakásállomány több mint fele összkomfortos {legalább egy 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel, közművesítéssel, melegvízellátással és központi fűtési móddal rendelkezik}, de csak alig hetede komfortos {legalább egy 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főző helyiséggel, fürdőhelyiséggel és WCvel, valamint közművesítéssel,melegvíz-ellátással és egyedi fűtési móddal rendelkezik}. A komfort nélküli és szükséglakások száma magas részarányt képvisel (25%); ezek jelentős része idővel elbontásra kerül majd, azok amelyek gazdaságosan fejleszthetők, felújításra kerülhetnek. 29. ábra: Lakásállomány komfortossága


A lakásállomány ivóvíz és szennyvízcsatorna hálózati történő rákötéseinek arányát mutatja az ábra. Mind az ivóvíz (79%), mind a szennyvíz (68%) rácsatlakozások elmaradnak a kívánatostól; a városban a hálózatok kiépültek, a rácsatlakozások növelésének elvi akadálya nincs. 30. ábra: Lakásállomány közművesítettsége


134 / 214


1.15. KÖZLEKEDÉS 1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok Putnok Borsod Abaúj Zemplén megye területén fekszik. Putnok Miskolctól 38, Ózdtól 19 kmre található. A település közúton jól megközelíthető és a közúti kapcsolatai is jók. A települést négy - a Magyar Közút NZrt. Kezelésében lévő - út érinti. Egyik a 26. számú Miskolc-Bánréve II. rendű főút, másik a 2523. számú összekötőút Borsodbóta irányába, harmadik a 2602. számú összekötőút Kelemér irányába. Ezek egyben a település fő útjai. A negyedik a 25311. számú állomási bekötő út. A települést két vasútvonal érinti, a 92.-es számú Miskolc-Ózd és a 87.-es számú PutnokFüzesabony viszonylat. Légi és vízi közlekedés nem érinti a települést. 41. térkép: Átnézeti helyszínrajz

Forrás: Google.com

1.15.2. Közúti közlekedés A Magyar Közút NZrt. kezelésében lévő utak szerepe meghatározó a településen, hiszen nemcsak összekötő utak, hanem a településen belül települési főút és gyűjtőút funkciót is ellátnak. A 26. számú II. rendű főút Miskolc – Bánréve célállomású. Osztályba sorolása K.IV., illetve B.III.a., forgalma alacsony (MOF 454 E/ó, ÁNF 4450 E/nap, Kapacitás kihasználtság 23 %). Az út 2×1 forgalmi sávos. A belterületi és külterületi burkolatszélesség és koronaszélesség megfelel az útügyi előírásoknak. A burkolatminősége jelenleg nem szorul felújításra. 135 / 214


A 2523. számú összekötőút Borsodbóta felől érkező és irányuló forgalmat bonyolítja, a 37+767 km sz.-ben csatlakozik a 26. sz. II. rendű főúthoz. Osztályba sorolása K.V., illetve B.V.c., forgalma alacsony (MOF 79 E/ó, ÁNF 878 E/nap, Kapacitás kihasználtság 4 %. Az út 2×1 forgalmi sávos. A belterületi és külterületi burkolatszélesség és koronaszélesség megfelel az útügyi előírásoknak. A burkolatminősége helyenként felújításra szorul. A 2602. számú összekötőút Kelemér felől érkező és irányuló forgalmat bonyolítja, a 38+041 km sz.-ben csatlakozik a 26. sz. II. rendű főúthoz. Osztályba sorolása K.V., illetve B.V.c., forgalma alacsony (MOF 19 E/ó, ÁNF 193 E/nap, Kapacitás kihasználtság 2 %. Az út 2×1 forgalmi sávos. A belterületi és külterületi burkolatszélesség és koronaszélesség nem felel meg az útügyi előírásoknak. Mindezek fejlesztése szükséges a közútkezelő távlati terveiben. A burkolatminősége helyenként felújításra szorul. Önkormányzati utak a helyi forgalmat bonyolítják, és vezetik rá az Állami Közútkezelő útjaira. Az utak forgalma nem jelentős. Osztályba sorolásuk B.VI. belterületi kiszolgáló-utak. Szélességük 3,0-6,0 m. A település többi útjai, többségében kiszolgáló utak, ahol a gyalogosforgalom részben a járda hiányában a gépjárműforgalommal azonos felületen közlekedik. A városi csomópontok közül a Kossuth út – Rákóczi út – Mátyás király tér kereszteződésében található külön balra-kanyarodósávos (26. sz. főúti ágak) csomópont. A Kossuth út mentén található csomópontok többsége nem beláthatóak, balesetveszélyesek. Belterületen aszfalt burkolatú utak aránya jelentős (90 %) a településen. A külterületi utak nagy része viszont még földút, így ott van még mit fejleszteni. A tervezett útburkolatok esetében az ÚME-ban előírt, méretezett pályaszerkezetet szükséges megépíteni, minden esetben aszfalt kopóréteggel lezárva. A burkolatok minősége az újabbaknál megfelelő, de a régebbiek felújításra szorulnak. 1.15.3. Közösségi közlekedés 1.15.3.1. Közúti A közösségi közlekedés a településen megoldott, a le- és felszállóhelyek kialakítása a 26. sz. főúton megfelelő, az egyéb nyomvonalakon nincsenek öbölben elhelyezve a megállóhelyek. A szolgáltatás színvonala megfelelő, hiszen a nap folyamán folyamatosan indulnak és érkeznek a járatok. A leszállóhelyeket az ÚME-k szerint kell kialakítani, külterületen kizárólag buszöbölben, belterületen lehetőleg buszöbölben, a felszálló peron burkolt kiépítésével és a járdakapcsolat megteremtésével. 1.15.3.2. Kötöttpályás Putnokon vasútállomás, vagy vasúti megállóhely az Állomási út mellett található. A települést két vasútvonal érinti, a 92.-es számú Miskolc-Ózd és a 87.-es számú PutnokFüzesabony viszonylat.3 1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés Szabályosan megépített kerékpárút nem található. A település helyi kerékpáros forgalma az utakon bonyolódik, mely a főközlekedési utak esetében nem megfelelő, ott távlatban gyalogkerékpárút építése szükséges. A gyalog-kerékpárút, illetve elválasztott gyalog-kerékpárút 3

A 92.-es és a 87.-es vasútvonal térképi ábrázolása terjedelmi okok miatt a mellékletek között található meg.

136 / 214


építése szükséges az ÚME-ban előírt, méretezett pálya szerkezettel. Osztályba sorolásuk külterületen K.IX., belterületen B.IX. A kisebb önkormányzati utak esetében a kerékpáros forgalom a jelentéktelen gépjármű forgalom miatt nem túl balesetveszélyes, ezért külön kerékpárút kiépítése nem szükséges. A város helyi gyalogos forgalma részben a kiépített járdákon, részben az utakon bonyolódik. A helyközi forgalmat bonyolító utakon távlatban mindenképpen járda építése szükséges. A kisebb önkormányzati utak esetében a gyalogos forgalom a jelentéktelen gépjármű forgalom miatt nem túl balesetveszélyes. A település főközlekedési útjai mentén, valamint a meglévő, illetve a tervezett utakon távlatban mindenképpen egy-, ill. kétoldali járda kiépítése szükséges az ÚME-ban előírt, méretezett pálya szerkezettel. A meglévő járdákat távlatban fel kell újítani.

1.15.5. Parkolás A városban kijelölt parkoló a Mátyás király téren és a 26. sz. főút mellett leállósávként van. A kisebb önkormányzati utak mentén a csekély forgalom miatt nem okoz különösebb problémá t, ha az egyéb parkolást a közterületeken az útpadkán oldják meg.

137 / 214


1.16. KÖZMŰVESÍTÉS 1.16.1. Vízi közművek 1.16.1.1. Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) A városban a vezetékes ivóvízellátást az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság biztosítja. Az Észak magyarországi Regionális Vízmű Zrt. részeként az ÓRVR, mint Ózdi Regionális Vízellátó Rendszer rendeltetése az Ózd - Putnok - Kazincbarcika háromszögben fekvő 22 település közel százezer lakosának ivóvíz ellátása. A vízellátó rendszer területén van a cég egyik legnagyobb vízilétesítménye a Lázbérci Víztisztítómű és a hozzá kapcsolódó mesterséges víztározó, amely a Bükki Nemzeti Park festői környezetében található. A lázbérci tározó vízgyűjtő területe 217,5 km2, teljes vízfelülete 77 ha, hasznos térfogata 5,8 millió m3, átlagos mélysége 7,5 m. Putnokon az ivóvíz szolgáltatáshoz kapcsolódó vezetékhálózat hossza 29 km, amelyen összesen 167.900 m3 ivóvíz szolgáltatása történik, mintegy 2.010 db lakás részére. A település rendelkezik 40 db közkúttal. A 2013. évben értékesített vízmennyiség a teljes ellátási területen összesen 167.900 m3 víz, melyből 129.000 m3 lakossági 38.900 m3 közületi fogyasztás. 58. táblázat: Közüzemi ivóvíz vezeték hálózat

2006 Közüzemi ivóvízvezeték hálózat 33 hossza (km) Összes szolgáltatott víz mennyisége 184 (1000 m3) Közüzemi ivóvíz vezeték hálózatba 2112 bekapcsolt lakások száma (db)

2007 33

2008 35

2009 36

2010 36

2011 36

2012 29

2013 29

177

188

177

176

168

168

168

2126

2062

2001

1991

1978

1971

2010


1.16.1.2. Szennyvízelvezetés A szennyvíztisztító telep üzemeltetője szintén az Észak-Magyarországi Regionális Vízművek Zrt. Putnokon a szennyvízszolgáltatáshoz kapcsolódó csatornahálózat hossza 22,5 km. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítettsége 82%-os. A csatornahálózatba jutó szennyvíz már tisztítottan érkezik a csatornahálózatba. A közcsatorna-hálózatba csatolt lakások száma az elmúlt 10 évben több mint 50%-al nőtt. Az 1978-ban létesült szennyvíztisztító telep Putnok Város 0125/2 hrsz-ú ingatlanán található, a Sajó balpartján, a Miskolc-Ózd vasútvonal É-i oldalán. A telepen lévő 2 oxidációs árok közül az 550 m3-es árkot működésképtelensége miatt 2009-ben üzemen kívül helyezték, így a telep kapacitása 715 m3/nap + 20 m3/nap TFH fogadására csökkent. A lecsökkent kapacitású telep már nem volt alkalmas a II. ütem (csatornahálózat bővítés) üzembe helyezését követően kialakuló óracsúcsok kezelésére. Az óracsúcsok során, gyakori iszapelúszás volt tapasztalható. 138 / 214


A „Putnok szennyvíztisztító telep fejlesztése” projekt az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program „Szennyvízelvezetés és tisztítás egyfordulós pályázati konstrukció (KEOP-1.2.0/B) keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósult meg. A beruházás tárgyát képező fejlesztendő tevékenység az agglomeráció szennyvíztisztító telepének technológiai fejlesztése és kapacitásbővítése, az elavult technológiából eredő nem megfelelő tisztítási hatásfok javítása, a tisztított szennyvíz minőségének előírt határértékek szerinti betartása, az iszapkezelés közép és hosszú távú megoldása volt. A projekt megvalósítási szakasza Putnok város valamennyi lakosát érinti, kiemelten azokat, akik ivóvíz illetve csatornahálózati bekötéssel rendelkeznek. A szennyvíztisztító telep korszerűsítésével a környezetterhelés csökken, ezáltal a Sajó folyó vízminősége is javul. A szennyvíztisztító telep korszerűsítése Célként határozták meg a meglévő szennyvíztisztító telep korszerűsítése és bővítése során az elavult technológiából eredő, nem megfelelő tisztítási hatásfok javítását, a tisztított szennyvíz minőségének előírt határértékek szerinti betartását, valamint az iszapkezelés közép- és hosszú távú megoldását. A beruházás célja volt, hogy a modern, korszerű szennyvíztisztító telep megvalósítása révén csökkentse a környezeti terhelést, valamint a jobb higiénés állapotok kialakításával javuljon a lakosság életminősége. Az önkormányzati tulajdonban lévő új szennyvíztisztító telepet az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. üzemelteti. A projekt megvalósítása során a szennyvíztisztító telepen kapacitásbővítés és technológiafejlesztő beruházás valósult meg. A kapacitásbővítés mértéke: 715 m3/nap + 20 m3/nap TFH -ról, 980 m3/nap + 20 m3/nap TFH fogadásra nő (Biológiai LEÉ: 7666 fő). A technológia korszerűsítés keretén belül a szennyvíztisztítás technológiája javul: eleveniszapos tisztítástechnológia nitrifikációval, denitrifikációval, szervesanyag eltávolítással, szimultán vegyszeres foszfor kicsapással, szükséges recirkulációkkal és keveréssel. A tisztítástechnológia részben új technológiai elemek kiépítését tartalmazza, amely új vasbeton műtárgyak kiépítését jelentette a hozzá tartozó gépészettel. A keletkezett szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásra kerül. A tisztított szennyvíz paraméterei fejlesztést követően megfelelnek a 28/2004. KvVM rendelet szerinti előírt paramétereknek. A tisztított szennyvíz befogadója a Sajó folyó 111+700 fkm szelvénye. A technológia fejlesztése mellett a meglévő szociális épület is bővítésre került. A szennyvízcsatorna hálózat elválasztott rendszerű gravitációs csatorna, a domborzati és talaj, illetve talajvízviszonyok miatt szükséges közbenső átemelővel. A gravitációs gerinccsatorna átmérője D200 KG-PVC. A szennyvízcsatorna hálózat hossza 23 km. 59. táblázat: Közüzemi szennyvíz-csatornahálózat

2006 szennyvíz- 12

Közüzemi csatornahálózat hossza (km) Közcsatorna hálózatba bekapcsolt 1393 lakások száma (db) Háztartásokból közcsatornán 125 elvezetett szennyvíz mennyisége

2007 12

2008 12

2009 13

2010 28

2011 28

2012 23

2013 23

1400

1520

1547

1596

1607

1693

1739

89

97

100

100

99

103

105

3

(1000 m ) Forrás: TEIR, 2015.

139 / 214


1.16.1.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A várost a Sajó folyó a Szörnyű (Forrás), valamint a Fancsal patak áradása veszélyezteti. A települést Észak-déli irányban kettészeli a Szörnyűvölgyi patak, amely időszakos vízfolyás, az év nagy részében kiszárad. A patak alsó szakasza (a Putnok-Bánréve vasútvonal alatt) árvízvédelmi töltéssel védett a jobb és bal parton egyaránt. A töltés a Sajó árvízvédelmi fővonalához tartozik, így azon a védekezést az ÉMVIZIG végzi. A híd fölötti szakaszon a vízgyűjtőn hullott nagy mennyiségű csapadék, hirtelen hóolvadás, vagy ezek egybeesése a Sajón levonuló árvíz visszaduzzasztó hatásával helyi vízkárokat, belterületi elöntéseket okozhat, amelyek ellen az önkormányzatnak kell védekeznie. A településen a csapadékvíz csatorna 40%-a szikkasztó rendszerű, a másik 60% az út melletti elvezető csatorna. Gondot a települést északról határoló hegyekből érkező csapadékvíz okoz. Ezen gondok megoldására pályázott az Önkormányzat Uniós forrásra, melynek keretében Putnok város felszíni vízfolyásainak rekonstrukciós munkái történtek meg 2012-ben. A beruházás a belterületet és a külterület egy részét érintette. A település érintett volt a 2010. évi május-júniusi árvízi vészhelyzettel. A rekonstrukció a következő vízfolyásokat érintette: Szörnyű-völgyi (Forrás) patak, Somos patak. A Szörnyűvölgyi (Forrás) patak felújítással érintett hossza 2,17 km. a Somos patak felújítással érintett hossza 0,77 km. A Szörnyű-völgyi (Forrás) patakon elvégzett rekonstrukciós munkák: mederkotrás profilozással, meglévő meder burkolatok javítása, új lapburkolatok kialakítása. A Somos patakon elvégzett munkák: mederkotrás profilozással, új lapburkolat kialakítása, zsilipakna építése. A vízfolyások rekonstrukciója során vannak szakaszok, amiket nem érint a felújítás (vasúti híd, közúti híd), valamint a Szörnyű-völgyi (Forrás) patak 1+750,6 - 1+774,4 szelvényszámok közötti szakaszát más pályázatból valósítják meg Helyi vízkár kialakulását csökkentő tényezők: a. befogadó vízfolyások, belvízelvezető csatornák meder rendezése b. belterületi vízelvezető rendszer kiépítése, belterületi bel,- és csapadékvíz-elvezető terv elkészítése c. vízelvezető képesség biztosítása, rendszeres karbantartás d. külvizek kizárása a belterületről, belterületi befogadók tehermentesítése e. felszíni erózió csökkentése f. belterületi zöldfelületek növelése g. szennyvízcsatorna hálózat, zárt szennyvízgyűjtők kiépítése 1.16.2. Energia 1.16.2.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek) Villamos energia A középfeszültségű szabad vezetékek és földkábelek az ÉMÁSZ Nyrt. elosztóhálózatának részei, ezek több helyen magántelkeken haladnak. Ezek oldják meg közép/kisfeszültségű transzformátorokon keresztül a terület villamos energia ellátását és közvilágítását. A meglévő középfeszültségű hálózatok alkalmasak a területek folyamatos energiaellátására.

140 / 214


Az ÉMÁSZ Nyrt. adatszolgáltatási szerint a települést 24 db 22/0,4 kV-os TR látja el villamos energiával. A villamos hálózatok főleg vasbeton és faoszlopon lévő légvezetékekkel vannak kialakítva, melyet folyamatosan légkábelre, illetve földkábelre építenek át. A meglévő TR állomások leterheltségei és bővíthetőségei eltérőek. Kisebb átlagos fejlesztéseket az állomás jelenlegi állapotukban is elviselnek. TR cserével további bővítések hajthatóak végre. Nagyobb igények kielégítésére újabb TR állomást kell telepíteni. A településen beton- és faoszlopokon elhelyezett út és közvilágítás található. A közvilágítási feladatokat az ÉMÁSZ Nyrt. látja el, a felépítmény az ő tulajdonukban van, az áramszolgáltatás költségét a város fizeti. 42. térkép: Köf / Kif hálózat nyomvonal rajza


141 / 214

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 60. táblázat: KÖF / KIF TR állomások listája

TR állomás száma

TR állomás megnevezése

Tr. állomás típusa

26010

Putnok 10 sz. tr.

BOTR

26005

Putnok 5 sz. tr.

VOTR

92193

Putnok Malom

BOTR

26009

Putnok 9 sz. tr.

VOTR

92196

Putnok KISTEX

BHTR

26014

Putnok 14 sz. tr.

26002

Putnok 2 sz. tr.

BOTR

26007

Putnok 7 sz. tr.

BOTR

26003

Putnok 3 sz. tr.

BOTR

26026

Putnok Szennyvíz Tr.

BOTR

26017

Putnok 17 sz. tr.

VOTR

26021

Putnok 21 sz. tr.

BOTR

26001

Putnok 1 sz. tr.

VOTR

26008

Putnok 8 sz. tr.

VOTR

26019

Putnok 19 sz. tr.

BOTR

26020

Putnok 23 sz. tr.

BOTR

26012

Putnok 12 sz. tr.

BOTR

26025

Putnok 25. tr. Három ház

BOTR

26013

Putnok 13 sz. tr.

BOTR

26006

Putnok 6. sz. tr.

BOTR

26024

Putnok 24 sz. tr.

BOTR

92195

Putnok Pannon GSM

BOTR

26004

Putnok 4 sz. tr.

VOTR

26018

Putnok 18 sz. tr.

BOTR

Tr. gép teljesítménye

Földgázellátás Putnok vezetékes földgázhálózata, valamint a területi lefedettsége és kapacitása jelenleg kielégítik a fogyasztói igényeket. A településen a gázszolgáltatást a TIGÁZ Zrt. biztosítja. Az összes gázhálózat hossza 39,3 km. Az 1300 db fogyasztóból háztartási gázfogyasztók száma 1180 db, 120 db közületi fogyasztó. Bekötések számát és a földgázfogyasztást a TIGÁZ Zrt. adatai alapján, és Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs rendszer segítségével a mellékelt táblázatokban mutatjuk be.

142 / 214

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 61. táblázat: Gázhálózat

2006 Háztartási gázfogyasztók száma (db) 1251 Az összes gázcsőhálózat hossza (km) 39 Összes gázfogyasztók száma (db) 1350

2007 1261 39 1366

2008 1272 39 1380

2009 1375 39 1493

2010 1419 39 1539

2011 1289 39 1412

2012 1257 39 1377

2013 1184 39 1300


A meglévő hálózat viszonylag új, ezért rekonstrukciós igény nem várható a közeljövőben. A gázszolgáltató tájékoztatása alapján elmondható, hogy a meglévő hálózatban még vannak tartalékok, melyek az igénynövekedést kielégíthetik.

1.16.2.2. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei A megvalósítandó fejlesztések során elsősorban napenergiára kell gondolni megújuló energiaforrás alkalmazásával kapcsolatban, hisz a város fekvését és egyéb adottságait is figyelembe véve, szél erőművek telepítése és energiatermelés céljából történő üzemeltetése nem lenne gazdaságos. A villamos energia, mint vezetékes energiahordozó távlatban is csak világításra és technológiai célú energiaigények kielégítésére javasolható. Bár alkalmas lenne termikus célú energiaigények kielégítésére is, beruházási és üzemeltetési költségigénye miatt ilyen célú alkalmazása csak a kis teljesítményű, tartalék (időszaki kiegészítő fűtésre, vagy ahol más energiahordozó valamely okból nem alkalmazható, kizárólag a völgyidőszakban) hőtárolós fűtésre javasolható. 1.16.2.3. Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése A nem felújított önkormányzati intézmények többségében a világítótestek elavultak, üzemeltetésük nem gazdaságos. Ezért javasoljuk azokat lecserélni energiatakarékos izzóval ellátott elektronikus előtétű egyedi kompenzálású lámpatestekre. Javasoljuk ezen kívül az elektromos hálózat felújítását is. Különös figyelmet kell fordítani a különböző intézmények térvilágításának gazdaságos működésére, tehát javasoljuk ezek alkonykapcsolóval történő működtetését, de kézi lekapcsolásra való lehetőséggel. Ezen kívül szem előtt kell tartani az esetleges fényszennyezés elkerülését. Ennek érdekében a lámpatesteket úgy kell elhelyezni, hogy: • csak kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába világítson. • csak megfelelő, szükséges időszakban világítson. Ennek érdekében megfelelő ernyőzésű és energiafelhasználású lámpákat kell elhelyezni. Ezek azok a lámpatestek, amelyek IDA (International Dark Sky Association) minősítéssel rendelkeznek. Az IDA nagyon szigorú szempontrendszer alapján választja ki azokat a világítótesteket, melyekkel teljesen fényszennyezés mentes világítás létesíthető.

143 / 214


1.16.3. Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) A településen jól kiépített légkábeles telefonhálózat van, melyet a Magyar Telekom Nyrt. folyamatosan bővít, korszerűsít. Több helyen már földkábeles hálózatot is kialakítottak és folyamatosan történik a kábeles hálózatra történő átállás. A településen a T- mobil, a Pannon és a Vodafone GSM állomások jól foghatóak, ISDN internetes hozzáférés is van. A településen kábeles TV hálózat van kiépítve, melyet folyamatosan korszerűsítenek.

144 / 214


1.17. KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS) 1.17.1. Talaj A Putnoki-dombság (települései: Gömörszőlős, Kelemér, Serényfalva) 139 és 444 m közötti tszf-i magasságú, D-i, DK-i csapású völgyekkel felszabdalt medencedombság. Felszínének mintegy 20-20%-a – többnyire laza üledékből felépülő – tetőfelszín, völgyközi hát, ill. folyótér, kb. 5 %-a teraszfelszín, 55%-a pedig hegylábi és domblábi lejtő. Jellemzőek a lejtős tömegmozgásos folyamatok és formák, a talajerózió különösen intenzív a déli kitettségű lejtőkön és völgyfőkön. A Putnoki környéki domboldalak már régóta szántóterületek, a később lecsapolt ártéri területek réti és öntéstalajai szintén kedvező adottságot nyújtanak a szántóföldi növénytermesztéshez. A Sajó-völgy dombvidéki területei rendkívül változatos összetételűek, alapjában a különböző barna erdőtalajok, elsősorban az agyagbemaródásos barna erdőtalaj jellemző. A lepusztulásukkal keletkezett földes kopárok részaránya a térségben nem jelentős. A Putnok harmadidőszaki miocén medencerész aljzatának szempontjából a darnói rátolódás mélyben eltakart vonala mentén a terület két részre osztható. Kisebb, kiterjedésben nem jelentős arányban jelen vannak a mészkövön képződött rendzina talajok Putnok Nyugati felén alsó-pleisztocén korból származó nyiroktalaj található. Keleti területe holocén öntéshomok, öntésiszap, öntésagyag). A Putnoki-dombság felszínének több mint 2/3-át agyagos, homokos üledékek fedik, a nyugati, dél-nyugati részen homokkő, márga (20 %), Délen kis kiterjedésben (5% alatt) vulkáni tufa található a felszín közelében. Putnok környékén találhatóak nagy, néha háznagyságot is elérő andezittömbök hengeres breccsatornyai és a tufás homok. A feltöltődő medencére jellemző üledék együttes rétegeiben jelentős barnakőszénvagyon található (10 Mt). 1.17.2. Felszíni és a felszín alatti vizek Felszín alatti vizek Putnok település a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet Felszín alatti víz érzékeny, vízminőség védelmi területen lévő települések közzé tartozik. A 43/2007. (VI.1.) FVM. rendelet értelmében nitrát érzékenynek mondható. A talajvíz átlag 1-3 m között található a medreket kísérő folyóhátak alatt 4 m alá süllyed. Általánosságban elmondható, hogy a pleisztocén összleten belül a felszíni eredetű szennyeződéseknek legjobban kitett talajvíz magas vastartalmú (8-10 mg/l). Ugyancsak magas ezekben a vizekben az ammónium-, nitrát-, nitrition mennyisége, sok helyen szulfátosak, magas sótartalmúak és bakteriológiailag is erősen kifogásolhatóak. Országos Környezeti Kármentesítési Program Jelentés alapján 2007. Évről Szilárdásvány-bányászati Alprogram alapján a volt állami szénbányák és meddő CH kutak megszüntetéséhez kapcsolódó feladatok esetében Műszaki beavatkozással szerepel a település. Felszíni vizek A térség legjelentősebb vízfolyása a Sajó. A folyó vízjárását a forrásvidék magasabb hegységeinek késői hóolvadása és a karsztos vízgyűjtő késleltető hatása miatt elnyújtott hosszú tavaszi nagyvíz jellemzi, a legkisebb vizek időszaka szeptember. A Sajó bal parti, fedett karsztos területről érkező patakjai a széles, enyhén lejtő völgyoldalú, talpas völgyeikben szeszélyes vízjárásúak. Szárazabb időjárású években a medrek egyes szakaszain 145 / 214


nem is folyik víz a felszínen. A Sajóba torkollik, pl. a Keleméri-patak (hossza 15,6 km), a Putnokon átfolyó Szörnyű–völgyi-patak, valamint a délebbre található Zsuponyó-patak. A Sajóba ömlő patakok közül leghosszabb a Szuha-patak (40 km). Felsőnyárádnál egyesül vele a Csörgős-patak (17,1 km). E két utóbbi patak teljes vízgyűjtő területe 212 km2. A Sajó az ’50-es évek elejéig az ország halban egyik leggazdagabb folyója volt, és mint a Tisza halbölcsőjét tartották számon. Az elmúlt évtizedekben, mikor még a szlovák papírgyárak is üzemeltek, és Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország legjelentősebb nehézipari központja volt, a két főbb magyar iparvároson is átfolyó Sajó nagymértékben szennyezett volt. Azóta vízkeret irányelv beavatkozásainak köszönhetően jelentősen javult a helyzet a Felvidéken és idehaza is, sokat tisztult a víz, inkább az illegálisan partra hordott nagy mennyiségű kommunális hulladék okoz gondot. A víz minőségének javulásának hatására manapság egyre többen adják fejüket evezős túrákra a folyón. Belvíz- és csapadékvíz elvezetés A Sajó folyó vízszintjének ingadozása a település talajvízszintjének alakulását jelentős mértékben befolyásolja. A város egyes részein olyan magas a talajvíz szintje, hogy ezeken a területeken az építési hatóság pincére nem ad ki építési engedélyt. Míg a talajvíz a sík, Sajóhoz közelebbi területeken gond, a csapadékvíz elvezetése a hegyoldalakkal határos utcákon szintén nagy gond, hiszen itt a hegyoldalakkal határos utcákon jelent gondot, hiszen itt a hegy-oldalakból lezúduló vízmennyiséggel is meg kell birkózni egy nagyobb eső után. Az önkormányzat tervet készíttetett a csapadékvíz elvezetés megoldására. A 2000-ben átadott elvezető árok építésével a csapadékvíz problémák egy része megoldódott. 1.17.3. Levegőtisztaság és védelme A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, többszörösen módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendeletben a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe utalt levegővédelmi ügyek közül kiemelendő az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó levegővédelmi követelmények meghatározása, betartásának ellenőrzése. Ezen követelmények Putnok településen önkormányzati rendelettel nincsenek szabályozva, ezért eltérő jogi szabályozás hiányában az égetés tilos. A település területén és közigazgatási határain belül kevés ipari tevékenység zajlik, összesen négy bejelentett pontforrás található. 62. táblázat: Bejelentett ipari tevékenység

1. 2. 3. 4.

Üzemeltető Blaha Zsolt Putnoki városgondnokság Borsod Megyei Önk. foglalkoztató Proforg Gabonaipari

Telephely neve gépjárműjavító üzem távhőközp. telephely telephely

Telephely címe 3830 Putnok, December u. 18. 3830 Putnok, Mátyás K. tér 14. 3830 Putnok, Bajcsy Zs. 48. 3830 Putnok, Zúgó u. 9.

Forrás:

A közületek valamint a lakossági fűtés mellett a másik, elsősorban lokális terhelést jelentő légszennyező forrás a gépjármű közlekedés. Ez gyakorlatilag csak a közlekedési utak közvetlen környezetében (belterületen a beépítési vonalig, azaz az első házsorig, külterületen 50-100 m széles sávban) jelentkezik. A nyers öntéstalajokon, jelentősebb kiporzást, mezőgazdasági eredetű porterhelés feltételezhető: a 26. számú út (Kossuth u.) gépjármű forgalma a téli időszakban a vegyes tüzelésű kazánok füst kibocsátása 146 / 214


A területen a földutak miatt a porterhelés nagy, bár ezen a mindennapi forgalom nem jelentős. Elsőrendű feladat a lakóterület kiszolgálását biztosító földutak pormentesítése, aszfaltburkolatának kiépítése a porterhelés csökkentése miatt. A település földrajzi helyzete (völgyhatás) valamint az ipari háttérszennyezésnek és közlekedésnek köszönhetően a szálló por (PM10) magas koncentrációja miatt gyakran - egészségtelennek minősíti a levegőt az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI). Szorgalmazni kell a településen gázfűtéses módra való átállást a téli füst szennyezés elmaradása érdekében. Meg kell őrizni, és tovább kell növelni a település zöldfelületét a jelenleg meglévő kertségek zöldterületi fedettségét és lombtömegét. 1.17.4. Zaj- és rezgésterhelés A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a település területén üzemi zajforrással nem kell számolni. A település zaj és rezgés terhelése alapján a legterheltebb területe a 26. számú főközlekedési út és annak környezete, ez tekinthető a település fő utcájának is. A települést Ózddal valamint Miskolccal összekötő útvonala jelentős forgalomszámmal bír. A 26. számú főút a települést gyakorlatilag keresztezi. A városi szakaszán mintegy 1800 méter hosszan a közvetlen utcafronti házak (mint védendő épületek) esetében közlekedési zaj szempontjából, zavaró az út közelsége. Jelentős hosszú egyenes szakaszok a nagyobb sebesség elérésben kedvezőek, ezért forgalomlassító szigetek kiépítése a sebesség csökkenetésére és zajcsökkentésre indokoltak lehetnek. Egyéb utak esetében az alacsony forgalomszám és a megfelelő védőtávolság miatt várhatóan a közlekedési zaj elmarad a közlekedési zaj határértékétől ezért nincs a településen zavaró hatása. Átmenő főút forgalma azonban jelentős a főutca mentén, elsősorban tranzit jellegű, zajkibocsátása zavaró. Elkerülő szakasz megépítésével a mostani útvonal kiváltásával nagyban csökkenthetőek a lakó övezetet érő terhelések. 1.17.5. Sugárzás védelem A természetes háttérsugárzás Magyarországon egy embert átlagosan 2,4 mSv/év effektív dózissal terhel. A testünket érő sugárzás származhat a világűrből, a talajból, a növényekből, élelmiszerekből, környezetünk tárgyaiból vagy akár a saját testünkből is. Az országon belül a geológiai viszonyoktól, az időjárástól, a táplálkozástól függően akár két-háromszoros különbségek is lehetnek a háttérsugárzás mértékében. Mértéke, hatása települési szinten nem befolyásolható. Élettani hatás szempontjából, a távvezetékeknek két jellemzőjét kell figyelembe venni a villamos és a mágneses terét. A villamos térerősség nagyságát a feszültségszinten kívül egyéb körülmények is befolyásolják: a vezetékek föld feletti magassága a fázisvezetők és védővezető geometriai elrendezése magas objektumok pl.: fasor árnyékoló hatása jelentősen csökkenti a térerőséget épületek (a villamos teret 85-90%-ban leárnyékolják) A Magyarországon érvényben lévő védőtávolság különböző feszültségszintű távvezetékektől: 750 kV - 40 m, 400 kV - 20 m, 220 kV - 10 m, 120 kV - 5 m. Ezen védőtávolságok betartását a településrendezési eszközök és az építéshatósági engedélyezési eljárások során figyelembe kell venni. Az alacsonyfrekvenciás mágneses tér áthatol az épületeken és szemben a villamos térrel kiterjedt objektumoknál nem, vagy csak nagyon költségesen árnyékolható. Az 147 / 214


alacsonyfrekvenciás mágneses tér ellen a legjobb védekezés a megfelelően nagy védőtávolság tartása. Bázisállomások esetén, Magyarországon érvényben lévő egészségügyi határértékek: 900 MHz4.500.000 µW/m2 1800 MHz 9.000.000 µW/m.2 A határértékek megállapításakor a különböző kutatási eredményeket vették alapul. A frekvencia növekedésével a behatolási mélység csökken, ezért állapítottak meg két értéket. 1.17.6. Hulladékkezelés A térségben az Északmagyarországi Hulladékgazdálkodási Zrt. (ÉHG) működik. A cég teljesítményét jelzi, hogy Kazincbarcika mellett 33 környező település mintegy 100 ezer lakosának komplex hulladékgazdálkodását oldja meg. A köztisztasági szolgáltatáson belül a kommunális szilárd hulladék, veszélyes olajtartalmú hulladék gyűjtését, szállítását, elhelyezését és ártalmatlanítását végzi, valamint a lomtalanítást. A hulladékot Putnokon a ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (Székhelye: 3720 Sajókaza, Külterület 082/15.) gyűjti be, tagja az ÉHG-nak. A közszolgáltatást végző társaság a begyűjtött hulladékot - az ISPA projekt keretén belül megvalósult - az ÉHG ZRT. üzemeltetésében lévő Sajókazai Hulladékkezelő Centrum Orbán-völgyi új 2 millió m3 kapacitású, szigetelt települési szilárd hulladék lerakójába helyezik el, mely 25 évre megoldja a térség településeinek hulladék elhelyezési problémáit. A településen 5db szelektív gyűjtősziget található továbbá 1db ISPA keretében megvalósított hulladékudvar, a szolgáltató tervezi a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetését. A településen található felhagyott, bezárt lerakó melynek rekultivációja folyamatban van. Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás pályázott a KEOP-2.3.0/2F/092010-0029 programjában hulladéklerakók felszámolása rostálás nélküli technológiával című program megvalósításával. A településen működő vállalkozások üzemeléséből elvileg nem keletkezik veszélyes hulladék. A lakosságnál keletkező kommunális hulladék szelektív gyűjtésére lehetőséget nyújtó hulladékgyűjtő sziget ellenére, az eddigi tapasztalatok alapján a hulladékok szelektív gyűjtésének hatékonysága a lakosság körében nem hatékony. 1.17.7. Vizuális környezetterhelés A vizsgálatok irreverzibilis vizuális konfliktust nem tártak fel. A tartós konfliktusok közé sorolhatók a roncsolt, felhagyott területek (elsősorban majorsági területek) és elhagyott külterületi lakó épületek okozta konfliktusok. A tartós konfliktusként tekinthetünk az illegális hulladéklerakásból eredő konfliktusokra valamint a városon belül rendszeresen jelentkező közterületi károkozások miatti vizuális környezetterhelésekre. A település belterületének utcaképét esztétikailag negatívan befolyásolja az elektromos légkábelek, telefonkábelek jelenlegi megjelenése. Javasoljuk, hogy a szolgáltatókkal a várható hálózatfejlesztések eredményeként a jövőben légkábel hálózat egy részét térszín alatt alakítsák ki. Ez egyrészt esztétikailag elfogadhatóbb állapotot eredményez, másrészt az átvonuló madarak védelmét szolgálhatja. A városi zöldfelületek és azok kapcsolati hiánya, térségi szinten a zöldfolyosó hálózat hiányosságai (védő- és takarófásítások hiányai) egyaránt okoznak vizuális konfliktusokat.

148 / 214


1.17.8. Árvízvédelem Putnok a Sajó folyó által árvízveszélyes települések közzé tartozik az elmúlt időszakot vizsgálva megállapítható hogy utoljára 2010 évben volt jelentős árvíz a településen. A folyók történetében a valaha mért legnagyobb vízállás a Sajó esetében a 2010. VI. 05-én mért 416 cm, amely a korábbi 1974. októberben mért 400 cm (Sajópüspöki, 1974. október) értéket is meghaladta. Az elmúlt évek során – különösen 2010. évben – Putnok közigazgatási területén lévő vízfolyásoknál több ízben anyagi károkkal járó kiöntések történtek. Ezek a Szörnyűvölgyi (Forrás) patakon a MÁV keresztezés és a 26.sz. főút közötti szakaszon és a Somos patak térségében történtek. A házak között húzódó vízfolyás alámosta a lakóházak alapjait, illetve kárt tett a kertekben. Több lakóingatlannál valószínűsíthető, hogy a házak már több kiöntést nem képesek elviselni és a lakhatási feltételek ellehetetlenülnek. Ez az amúgy is hátrányos helyzetben lévő lakosok számára elviselhetetlen terhet jelentett. A „Helyi és térségi jelentőségő vízvédelmi rendszerek rekonstrukciója” pályázati konstrukció keretében „Putnok város felszíni vízfolyásainak rekonstrukciója” elnevezésű ÉMOP-3.2.1/f-10-20110030 azonosító számú projekt keretében 101 Millió Ft-ot nyertek 2012. Októberi befejezéssel. A projekt megvalósítása során cél volt a Q3%-os előfordulási valószínűségű vízhozamok elvezetésére kiépíteni a Szörnyű-völgyi (Forrás) patak, valamint a Somos patak MÁV keresztezésig terjedő szakaszát, és így megvédeni a lakosságot a vízelöntésektől. Fentiek miatt szükséges a terület vízügyi szervezetei közötti szakmai együttműködés fokozása, a megelőzésre, ill. a már bekövetkezett károk elhárítására vonatkozó tapasztalatok kicserélése. A települések ár- ás belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet mellékletében Putnok város „B”, közepesen veszélyeztetett besorolást kapott. Fontos a település egységes vízrendezése, a teljes belterület csapadékvíz rendszerének folyamatos fejlesztése és fenntartása. Új beépítésre javasolt terület csapadékvíz elvezetését előzetesen kell megoldani. Valamennyi csapadékvízelvezető árkok, csatornák létesítése vízjogi engedély köteles tevékenység. Vonatkozó fejlesztések esetében figyelembe veendő, hogy az 1995. évi LVII. törvény 24. § (3) bekezdés szerint nagyvízi mederben építményt elhelyezni az érintett folyószakasz mederkezelőjének hozzájárulásával lehet. 1.17.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák A település viszonylag jól kiépített és jól működő kommunális, műszaki infrastruktúrával rendelkezik, azonban a lakosság komfort érzetének, életminőségének javítása, valamint a fenntartható fejlődés és a környezetvédelmi célok elérése érdekében van még javítani és korszerűsíteni való a kommunális infrastruktúra rendszerein. Mindenekelőtt teljes körűvé kell tenni a csapadékcsatornázottságot, a szennyvíz- csatornahálózatra történő rákötés arányát növelni szükséges a jövőben (54%). A település egészében a szelektív hulladékgyűjtést és környezetbarát hulladékgazdálkodást, az illegális hulladék elhelyezést visszaszorítva szükséges megoldani. Ezzel együtt a városi funkció erősítése, rendezettebb kialakítással, és a közlekedés fejlesztésével elsődleges a környezeti elemek védelme mellett. A meglévő szilárd útburkolatok minőségét javítani szükséges, meg kell oldani belváros közlekedésének tehermentesítését. A környezetvédelem keretében a településen megvalósítandó legfontosabb cél, hogy az embert körülvevő épített és természetes elemek közötti összhangot megteremtsék, valamint állapotuk javulását elérjék. A környezetterhelés 149 / 214


csökkentése, a fenntartható vidékfejlesztés, az emberi életminőség javítása a program kiemelt területeit képezik. A környezettudatos viselkedésre hulladékgyűjtési akciók segítségével a felnőtt lakosságot is rá kell kényszeríteni a város környezetének védelmére. El kell készíteni a város „Környezetvédelmi Program” amely iránymutatásokkal szolgálna a problémák megoldására. Putnok lakosságának körében a környezettudatos viselkedés kialakítása jelentős mértékben javítaná a város környezeti állapotát.

150 / 214


1.18. KATASZTRÓFAVÉDELEM 1.18.1. Építésföldtani korlátok 1.18.1.1. Alábányászott területek, barlangok és pincék területei 43. térkép: A közigazgatási terület bánya-területei

44. térkép: Jelenlegi bányatelekkel fedett területek a térségben

Forrás: B.-A.-Z. Megye TRT


Putnok város igazgatási területének dél-keleti felét érinti bezárt bánya, illetve kutatási engedélyes terület. Az alábányászott területek közvetlenül nem érintik a lakott területeket.

1.18.1.2. csúszás-, süllyedésveszélyes területek Borsod - Abaúj - Zemplén megye felszíni mozgásokra érzékeny területei és földtani veszélyforrás által érintett települései között nem szerepel Putnok város. Felszínmozgásos területek a várostól északra és délre is találhatók. 45. térkép: Felszínmozgások a térségben


151 / 214


1.18.1.3. földrengés veszélyeztetett területei A város területét földrengés által veszélyeztetett terület nem érinti. A térségben kisebb rengések időszakosan előfordulnak, de ezek mértéke és hatása csekélynek tekinthető. 46. térkép: Szeizmikus zónatérkép

47. térkép: Magyarország földrengései



1.18.2. Vízrajzi veszélyeztetettség 1.18.2.1. Árvízveszélyes területek 12. kép: Árvíz Putnokon

Putnok város területén visszatérő problémát jelent a Sajó okozta évenkénti árvíz. A Sajó-Bódva vízgyűjtő-vízgazdálkodási terv szerint Hét – Putnok - Dubicsány között mintegy 17 km árvízvédelmi töltés épült. Az alegység területén elhelyezkedő kisvízfolyások jelentős részén már az 1900as évek elején végeztek mederszabályozási munkákat. Putnok város Vízgyűjtőszempontból a Tisza gazdálkodási részvízgyűjtőn belül a 2-6 Sajó a Bódvával tervezési alegységen helyezkedik el.

Forrás: MTI 2013.02.26.

48. térkép: A Sajó ártere

A település déli – vasúton túli –területeit veszélyezteti a Sajó ártere. A veszélyeztetett terület felhasználása döntően mezőgazdasági jellegű. Az árvíz elsősorban az infrastruktúrát veszélyezteti. Putnok közigazgatási területén összesen ~ 2,8 km hosszú (2,4 km Sajó folyó bal parti és 0,4 km hosszú Szörnyűvölgyi-patak bal parti) I. rendű árvízvédelmi töltés található. Forrás: B.-A.-Z. Megye TRT

152 / 214


1.18.2.2. Belvízveszélyes területek A 2009. évben elfogadott B.-A.-Z. Megyei Területrendezési Terv Putnokot nem szerepeltette az ár- és belvízveszélyes területek között. 1.18.2.3. Mély fekvésű területek A Sajó folyó környezetét kivéve a terület magasabban fekszik a veszélyeztetett területektől, így mély fekvésű, vagy rossz lefolyású területek nem jellemzőek a településen. A beépített területen belül a csapadékvizek elvezetését rendezni szükséges. 1.18.2.4. Árvíz és belvízvédelem A településen átfolyó patakok, csapadékvíz-elvezetések jelentős részben az elmúlt években mederrendezésre, kitakarításra kerültek, partjai szabályozásra kerültek, mely jelentősen csökkentette a veszélyeztetett területeket. A település külvárosi és külső részein azonban a további csapadék-vízrendezés elengedhetetlen, melyeket a befogadóig kell rendezni. 1.18.3. Egyéb 1.18.3.1. Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) Kedvezőtlen morfológiai adottságról az igazgatási területen nincs ismeretünk. 1.18.3.2. Mélységi, magassági korlátozások Mélységi, illetve magassági korlátozásról nincs ismeretünk. 1.18.3.3. Tevékenységből adódó korlátozások A területen védőterület a szennyvíztisztító körül került kialakításra. Itt 300 m-es távolságon belül lakóépület, ill. egészségügyi, szociális és oktatási építmény nem helyezhető el.

153 / 214


1.19. ÁSVÁNYI NYERSANYAG-LELŐHELY A Magyar Bányakapitányság adattárában üzemelő bányatelek nem található Putnok igazgatási területén. B.-A.-Z. Megye Területrendezési Terve (2009.) nem jelöli ásványi nyersanyag-gazdálkodási területtel érintett területek övezetével a várost. A Borsodi Szénbányák 2000-ben fejezték be a szénbányászatot a településen. A térségben még található bányavagyon, melynek kitermelése távlatban várható. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 2 § 1. pontja és 19/B § (11) bekezdése értelmében a bányatelekkel, illetve a nyilvántartott készletekkel lefedett területek ásványi nyersanyagvagyon területeknek minősülnek. Ezen területeken a településrendezési eszközökben csak olyan terület felhasználási egység, építési övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el.

154 / 214


1.20. VÁROSI KLÍMA A városi klímát befolyásoló tényezők: természeti-környezeti adottságok (domborzati viszonyok, éghajlat, széljárás, stb.) beépítettség, burkolt felületek térségi területhasználat Putnok az Észak-Magyarországi Középhegység nagytájhoz, Észak-Magyarországi medencék középtájhoz, Borsodi dombság kistáj-csoporthoz, a Sajó-völgy kistájhoz tartozik. A kistáj aszimmetrikus, teraszos folyóvölgy. Mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz éghajlatú. Az évi napfénytartam 1850 óra, a nyári 740-750 óra, a téli mindössze 150 óra körüli a nagy ködgyakoriság miatt. A hőmérséklet évi és nyári félévi átlaga 8,8-9,2°C, illetve 15,7-16,0°C; a fagyoktól mentes időtartam 165-170 nap. A csapadék sokéves átlagos értéke 600-700 mm. A leggyakoribb szélirány az észak-nyugati és a dél-keleti, az átlagos szélsebesség 2 m/s. Jelenleg a város területének 5,26% beépített terület (10% feletti beépítési mértékkel), illetve további 8,21% közlekedési célú terület, azaz a burkolt felületek aránya ~13,5%. A beépítésre szánt területek terv szerint további majdnem 5%-kal nőhetnek (fejlesztésre szánt területek nagysága) a felmerülő igények függvényében. A jövőbeni potenciális beépítések intenzívebb területhasználatot eredményeznek, ugyanakkor a városi zöldfelületek növelése, fejlesztése is előirányzott. 13. kép: Putnok Városa madártávlatból 3.

14. kép: Putnok Városa madártávlatból 4.



A város igazgatási területének 53,4%-a erdő, amely ugyan jelentős részarány, azonban a város adottságai miatt mégis sokszor kifogás alá esik a levegőminőség (PM10). A levegőminőségre vonatkozó adatokat a Bajcsy-Zsilinszky út 29. automata légszennyezettségmérőállomás rögzíti. A város átszellőzését a Sajó völgy elősegíti, de szélcsendes időszakokban, fűtési szezonban a levegőminőség meghaladja a határértékeket. Az igazgatási terület déli határán fut a Sajó folyó, illetve a települést észak-déli irányban szeli át a Szörnyű-völgyi patak, amelyeknek mikroklíma javító, kondicionáló hatásai is vannak. A korábban működő bányászati létesítmények bezártak, jelentős mértékű környezetterhelést okozó ipari tevékenység a városban nincs. Putnoktól dél-nyugatra fekszik Ózd, ahol a gazdasági szerkezet átalakulását követően olyan jelentős mértékű kibocsátással bíró üzemi létesítmény nem üzemel, amely meghatározó mértékű hatással lenne Putnok környezetminőségére. 155 / 214


2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ

Putnok Város Településfejlesztési Stratégia Megalapozó Vizsgálat 2. Helyzetelemző munkarész

156 / 214


2.1. A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE Demográfia, népesesség Putnok Város lakónépességének változása a 2000. és 2013. évek között egyértelmű csökkenő tendenciát mutat. A 2002-es lakónépességi adat több mint 10%-val csökkent a lakónépessége Putnok Városának egy évtized alatt. A településen az elvándorlási egyenleg negatív. Többen hagyják el a várost, mint a betelepülni szándékozók. Putnok Város 2011. évi lakónépessége esetében 1345 fő gyermekkorú (0-14 éves) és 4590 fő aktív korú (15-64 éves) személy jutott, így a gyermeknépesség eltartottsági rátájának mértéke 29, 30%, míg a 970 fő idős korúra (64 – x éves) vetített eltartottsági ráta mértéke 21,13%, összegezve az eltartott népesség rátájának mértéke 50, 43%. A fiatalok elvándorlásának megakadályozásának érdekében növelni szükséges a munkahelyek számát, a fiataloknak vonzó feltételeket kell biztosítani a településen maradásához. A népesség korösszetételére jellemző, hogy alacsony a fiatalkorúak száma, emellett magas az idős népesség aránya. Az óvodai csoportok az általános és a középiskolai osztályok kialakítása során szükséges figyelembe venni a csökkenő gyerek létszámot. Nemzetiségi összetétel A 2001-es népszámlás óta eltelt időszak óta növekedés nem tapasztalható a roma lakosság számában és arányában, a romák számaránya meghaladja a megyei átlagot. A roma népesség számaránya miatt társadalmi és szociális problémák adódhatnak. A népességre a kedvezőtlen iskolázottsági mutatók, a jelentős munkanélküliség jellemző, magas a megváltozott munkaképességűk aránya. Az óvodai és a közoktatási intézményrendszer szakmai felkészítése előtérbe kerülhet a nemzetiségi gyerekek integrálása miatt. A roma népességen belül magas az aránya a 15 év alatti gyermekeknek, jelentős részük HH/HHH-s vagy SNI gyermek. Képzettség A képzettségi mutatók kisebb fokú javulást mutatnak, viszont továbbra is alacsony a felsőfokú végzettségűek arány (az országos átlag alatt marad). A lakosság képzettségi mutatóiról általánosságban elmondhatók, hogy a megyei átlagtól elmaradó, de a Putnoki járástól magasabb képzettségi szintet mutat Putnok Város lakossága. A megyei illetve az országos arányokhoz viszonyítva még mindig szignifikáns lemaradással küzd a település lakosai iskolai végzettségét tekintve. Különösen szembetűnő ez az érettségivel vagy magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők arányára. Péczeli József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola a település művészeti hajlamokkal rendelkező gyermekei számára fontos tehetség kibontakoztató munkát végez, míg a Földművelődésügyi Minisztérium fenntartásában lévő Serényi Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola a térség mezőgazdasági oktatásának fontos bázisa. Foglalkoztatottság Putnok Városa foglalkoztatottsági szempontból a régió és a megye legkritikusabb területei közé tartozik. A kedvezőtlen elhelyezkedési lehetőséget nehezíti a munkaerő kínálat 157 / 214


kedvezőtlen aránya és összetétele. Jelentős a férfi többlet, a kellő szakmai tapasztalatokkal nem rendelkező viszonylag fiatal munkaerő. A kialakult kritikus helyzetet erősíti a lakosság mintegy 10 %-át kitevő roma etnikum alacsony képzettségi szintje. Az alacsonyan képzett munkaerőt a mezőgazdaságra épülő, mezőgazdasági termékek feldolgozását végző iparág képes lenne felszívni, de ez irányú fejlesztések még nem történtek meg. Jövedelmi viszonyok, életminőség A település jövedelmi viszonyai és így az életszínvonal is jóval az országos átlag alatt van. A város lakosságának jövedelmi helyzete az előzőekben részletezett kedvezőtlen munkanélküliségi illetve foglalkoztatási helyzetéből adódóan kedvezőtlen. Putnok Városában a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya Putnoki járás és Putnok Város tekintetében is az országos átlagot meghaladóan rossz, az országos tendenciához hasonlóan bár csökkent az arányuk, azonban a szignifikáns különbség nem csökken az országos mutatóhoz. Lakásállomány Az alacsony komfortfokozatú (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) lakások 2001. évben mért aránya az országos átlagot (20,1%) és a Borsod – Abaúj – Zemplén megyei járásközpontok (13,6%) értékét magasan meghaladó Putnok Városában (29%), azonban a járási érték (41,4%) még magasabb értéke jelzi, hogy a térség kisebb településein rosszak a lakásviszonyok. A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások arányát folyamatosan sikerül növelni a 2000. évi 66,5%-ot a 2013. évre 78,8%-ra, hasonlóan a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások arányát is 2000. évi 32,5%-ról 68,1%-ra. Határon átnyúló kapcsolatrendszer Sajó-Rima Eurorégió A történelmi Gömör kapujaként Putnok Város nagy hangsúlyt fektet a határon átnyúló kapcsolatokra. A Sajó - Rima Eurorégió Határon Átnyúló Együttműködés meghatározó tagja Putnok. A Sajó-Rima Eurorégió társadalmi, gazdasági, környezeti és kulturális szempontból egyaránt összehangolt, fenntartható fejlődés megvalósítására törekszik, valamint célja az európai integrációs munkafolyamatokra való felkészítés és az azokban való részvétel. Testvárváros kapcsolatok Putnok aktív és gyümölcsöző testvérvárosi kapcsolatokat tart fenn Fécamp, Tiszolc, Tornalja, Nowy Zmigród és Ludgerovice településekkel, amely nagyban hozzájárul a város kulturális és gazdasági életének frissítéséhez. Humán infrastruktúra A településen a humán infrastruktúra megfelelően mondható. A nevelési - oktatási intézmények a középsikola szintjéig megtalálhatóak. A településen óvodai férőhellyel kapcsolatos probléma nincs, az egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma valamint 3-5 évesek száma mutató tanúsága szerint sem. Az általános iskolai oktatást kettő iskola (Péczeli József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola valamint Serényi László Általános Iskola) a középfokú oktatást pedig kettő iskola (Gomba Levente Gimnázium és Serényi Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola) biztosítja.

158 / 214


A Putnoki Humán Szolgáltató Központ biztosítja Putnok Városában és térségében az egészségügyi és szociális ellátást. Az egészségügyi ellátás tekintetében hiányként a gyermekorvosi praxis azonosítható be. Gazdaságfejlesztés Putnok Városában működő vállalkozások ágazat szerinti megbontását vizsgálva látszik, hogy a településen egyes ágazatok egyáltalán nem reprezentáltak, a primer szektort jelenleg kizárólag mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és halászatban tevékenykedő vállalkozások képviselik, míg a szekunder szektor alulreprezentált. A tercier szektor aránya szintén alacsony, annak nemzetgazdasági ágak szerinti bontásából kiderül, hogy egyes ágazatok hiányoznak a település gazdasági szerkezetéből. Önkormányzati feladatellátás Putnok Város Önkormányzata feladatellátásait jól megszervezett intézményein keresztül biztosítja. A Putnoki Humán Szolgáltató Központ a szociális és gyermekjóléti ellátás, egészségügyi alap, kiegészítő és járóbeteg szakellátás, közművelődési és könyvtári közszolgáltatás, a muzeális és nyilvános könyvtári feladatok ellátásáért felelős. A Város és Községgazdálkodási feladatok ellátását a Putnoki Városgondnokság végzi. Az intézmény látja el a közfoglalkoztatás feladatait és így év közben havonta további 300-400 főt foglalkoztatnak a város intézményei, az előzetesen benyújtott pályázatoknak megfelelően. Putnok Város Önkormányzat által alapított gazdasági társaság a Putnok Közművagyon Kezelő Korlátolt Felelősségű Társaság ellátja a város tulajdonában lévő közművagyon (víz, szennyvíz) kezelését, üzemeltetését, hasznosítását.

159 / 214


3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ

Putnok Város Településfejlesztési Stratégia Megalapozó Vizsgálat 3. Helyzetértékelő munkarész

160 / 214


3.1.

A HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, SZINTÉZIS

3.1.1. A folyamatok értékelése A munkanélküliség magas aránya miatt jelentős szerepet kap a településen a közmunka program, de ez csak átmeneti programoktól függő megoldást tesz lehetővé. A jövedelmi és életszínvonalbeli viszonyokat nem növeli. A munkanélküliség csökkentése a településen vagy a környéken a munkahelyek számának növelésével érhető el. Valamint a távmunkaprogram és a részmunkaidős foglalkoztatás is hozzájárulhat a mutatók javulásához. Ehhez vonzó feltételeket kell biztosítani az itt lévő és esetleg betelepülni szándékozó vállalkozások számára. Kitörési pont lehet a mezőgazdasági termelésre épülő élelmiszeripar megtelepedése a városban, amellyel a mezőgazdaság egy nagyobb hozzáadott értéket állítana elő. A betelepülni szándékozók részére jelenleg Putnok nem tud optimális feltételeket biztosítani. Ipari parkkal nem rendelkezik, közlekedési megközelítése nehézkes (a megyeszékhely, Miskolc 35 kilométerre). A település / városmarketing erősítésével és befektető-ösztönző akciók végrehajtásával növelhető a betelepülő gazdasági társaságok száma. A település fejlesztésben résztvevő állami szereplők a helyi közösséggel (vállalkozások, civil szervezetek, helyi lakosság, egyházi közösség) jól működő partnerséget még nem alakítottak ki, azonban a szélesebb körű konszenzusra való törekvés jelei már megmutatkoznak. 3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A település turisztikai potenciállal rendelkezik, azonban sem a természeti örökség (Kék túra útvonal vezet a települése) sem az épített örökség (Római katolikus templom, volt Serényikastély, Nepomuki Szent János szobor, Kossuth utca 20. sz- volt kisnemesi kúria, Andrássy utca 5. szám – református parókia, lakóház, Serényi-kripta) nincs kellően pozicionálva a turisztikai ágazatban. A turisztikai célú fejlesztések hozzájárulhatnak a város és térségének turisztikai ismeretségének növeléséhez, megismerve így a már hagyományokkal rendelkező kulturális rendezvényeket is. Az idegenforgalom fejlesztése hozzájárulhat a szolgáltató szektor (üzletek, vendéglátóhelyek, szálláshelyek, lovas centrum) erősödéséhez. A turizmus erősítésével csökkenthető a fiatal, képzett munkaerő elvándorlása. 3.1.3. A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírja, hogy koncepciót, stratégiát és településrendezési eszközöket kell készíteni. A korábban elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégia. Az azóta eltelt évek a település társadalmi, gazdasági, illetve környezeti helyzetében bekövetkezett változások, illetve a 2014-2020-as Európai Uniós költségvetés kapcsán kialakult új településfejlesztési szándék indokolja új stratégia és koncepció kidolgozását. A koncepció, a stratégia és a településrendezési eszköz a település méretének, sajátosságainak és a településhálózatban betöltött szerepének figyelembevételével készült. A megalapozó vizsgálat számszaki része a TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) adatbázisán, továbbá a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) 2011-es népszámlálási adatain alapult. 161 / 214


A korábbi tervekre is figyelemmel került meghatározásra a megalapozó vizsgálat helyzetfeltáró része. Az elemzésnél figyelembe vettük, hogy időközben számos változás történt az állami, ezen belül az önkormányzatok feladat ellátási felelősségi rendszerében. Az oktatásban, egészségügyben, magasabb szintű szociális ellátás nyújtásában meghatározó lett a kormányzati szerepvállalás.

3.1.4. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése

SWOT

Erősség Gyengeség Policentrikus, partneri városhálózat a A város az ország egyik hátrányos helyzetű kistérségben, s nagyvárosok, pólus-város régiójában, periférikus helyzetű térségben közelsége, fekszik (tradicionálisan az elmaradottabb északi és keleti térségek periférikus, Magasabb lélekszámú, nem aprófalvas határmenti pozíciója) együttműködő települések a térségben Komolyabb szennyeződésektől mentes Fejlesztendő város (és térség) imázs természeti környezet Relatíve nehézkes, rossz megközelíthetőség Országos és nemzetközi kapcsolatrendszerrel A várost elkerülő főút hiányzik rendelkező városvezetés Egyes településrészeken leromlott települési Szlovák határátkelő közelsége környezet „Gömör kapuja” – erős történelmi tudat, Barna mezős, rozsda területek rehabilitációja helyi identitás megoldatlan Aktív testvérvárosi kapcsolatrendszer Kevés a terület a zöldmezős beruházásokhoz Állami konszolidációt követően stabil Tartós konfliktusként tekinthetünk az illegális önkormányzati gazdasági helyzet hulladéklerakásból eredő konfliktusokra Területfejlesztési és gazdaságfejlesztési Alacsony az egy főre jutó lakások aránya (új feladatokat lát el a helyhatóság lakás építése évek óta nem történt) A nevelés – oktatás területén kiemelkedő a Alacsony komfortfokozatú (félkomfortos, Péczeli József Általános Iskola és Alapfokú komfort nélküli, szükséglakás) lakások aránya Művészeti Iskola művészeti oktatása magas Magas fokú mezőgazdasági középfokú képzés Csökkenő népesség (Serényi Béla Mezőgazdasági Szakképző Negatív elvándorlási egyenleg (több a Iskola); rangos és fejlődni képes kitelepülő), kiemelten a kvalifikált munkaerő szakközépiskola jelenléte elvándorlása Más településről bejáró középiskolai tanulók Putnok öregedési indexe: 1,4 % magasabb az aránya magas (jellemzően a mezőgazdasági országos átlagnál szakképzés térségi jelentőségére Magas az eltartott népesség (aktív korúakra visszavezethetően) jutó gyermek és idős korú) rátája Az egy főre jutó háziorvosra jutó lakosok A roma kisebbség magas aránya a településen száma kedvező arányú, egészségügyi ellátás Társadalmilag leszakadt, halmozottan alapvetően jó színvonalú hátrányos helyzetű népesség magas aránya A kulturális és közművelődési intézmények Az alacsony státuszú lakosság helyzetének kiépítettsége megfelelő javítását célzó programok hiánya illetve Civil szervezetek jelenléte sikertelensége A foglalkoztatáshoz a településen és A megyei és országos átlagtól elmaradó

162 / 214


Erősség vonzáskörzetében az aktív korú munkaerő biztosított Ipari szakmakultúra és hagyományok megléte Hagyományokra, szakiskolára épülő mezőgazdasági kultúra Határon átnyúló természetes gazdasági kapcsolatok, komplementaritás, nemzetközi együttműködések megléte, fejlődése Turisztikai attrakciók közvetlen közelsége (Szilvásvárad, Bükk, Aggtelek), a térség biztosítja az ezek megközelítését Városkörnyéki turisztikai attrakciók jelentős száma Potenciális vonzerők Egyedülálló természeti képződmények közelsége (Mohos Tavak, Ó-Bükk) Múzeumok és kiállítóhelyek megléte (Gömör Múzeum, Holló Galéria, Tompa emlékház, Gömörszőlős) Országos Kéktúra Útvonal a településen halad át Hagyományokkal rendelkező gazdaság és turizmusfejlesztési együttműködéseket erősítő rendezvények (Gömör Expo, Gömöri Nyár) A helyi önkormányzati hitelek törlesztését átvállalta a központi költségvetés (önkormányzati adósságkonszolidáció), így Putnok Város Önkormányzatának költségvetése is stabilizálódott

Lehetőség A társadalmi szolidaritás és kohézió erősítésének, a kirekesztődés megelőzésének, az esélyek javításának igénye, kényszere nő, Az életmódváltás, fenntarthatóság elvének erkölcsi normává válása, Az egészség fontosságának felértékelődése, egészségtudatos magatartás elterjedése A kistérség, valamint a régió közötti kapcsolatok, együttműködés-erősítési készsége A területfejlesztési feladatok a szubszidiaritás és az arányosság elvének megfelelő elvégzése A komplementer fejlesztések megvalósítása A helyi KKV támogatás lehetősége az önkormányzati Európai Uniós források segítségével

Gyengeség képzettségi szint Magas munkanélküliség Romló közbiztonság Alacsony jövedelmek, gyenge vásárlóerő, kereslet Gyermekorvosi praxis hiánya (háziorvosok vegyes praxis formájában látják el a feladatot) Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények kapacitás kihasználtsága permanensen 100%-os Képzetlen réteg magas reprezentációja a foglalkoztatás nélküliek körében Foglalkoztatottak jelentős része alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban kapott munkát Hasznosítatlan mezőgazdasági területek magas aránya Egyes nemzetgazdasági ágak Putnok gazdaságában nem reprezentáltak A szekunder szektor alulreprezentált Turisztikai termékek, turisztikai programok fejlesztendőek Kulturális rendezvények, programok ciklikussága Vendéglátó- és szálláshely kínálat mennyiségi és minőségi hiányosságai

Veszély A külső környezeti hatások, belső konfliktusok miatt elmarad, nem folytatódik a város megújulása, A külső makrogazdasági feltételek nehézsége, negatív gazdasági klíma akadályozó feltételek, A természeti erőforrások túlzott igénybevétele, A tartós munkanélküliség és azzal összefüggő szociális bajok erősödnek, A lakosság polarizáltsága nő, jelentős korlátozó tényezővé válik, A negatív demográfiai tendenciák erősödése, A szegénységi kockázatok erősödése, A társadalmi kirekesztődés erősödése, társadalmi konfliktusok kiéleződése Az elmagányosodás, bizalmatlanság fokozódása,

163 / 214


Lehetőség

Veszély

A gazdaság átstrukturálódása elkezdődött A társadalmi aktivitás, foglalkoztatás

Az országos fejlesztési prioritások iránya –

tudás, innováció-orientáltság – nem kedvező a lehetőségek bővülése a régió, a térség iránti városnak, érdeklődés növekedésével Az együttműködési készségek gyengülése nő a A nemzetközi (különösen regionális) nehézségek miatt, A befektetői érdeklődés gyengülése, együttműködés ösztönzése vállalkozói szféra kooperációs, integrációs kedvező nemzetközi gazdasági, politikai elégtelensége környezeti feltételek A térségi különbségek csökkentésének EU és kormányzati prioritása A bizalmon alapuló kapcsolati hálók erősödése és felértékelődése A szolgáltató szektor iránti igény bővülése A város földrajzi helyzetéből adódó idegenforgalmi lehetőségek széles palettája A turizmus társadalmi, gazdasági felértékelődése, multiplikációs hatásainak érvényesülése A kulturális örökség feltárása, fenntartása iránti igény Szuprastruktúra fejlesztése, megteremtése Az – intézményfenntartóiból gazdaságfejlesztői és területfejlesztési szerepkörrel törvényi szabályozással felruházott – önkormányzat decentralizált gazdaságfejlesztés fontos helyi szereplőjévé válik Településrendezési szerződésekben rejlő lehetőségek kihasználása A megyei és helyi szintű partnerségek, foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések a szubszidiaritás elve mentén erősödnek

164 / 214


3.2.

PROBLÉMA ÉS ÉRTÉKTÉRKÉP

A település problémáinak és értékeinek összefoglalója térképi formában, a területi lehetőségek és korlátok térképi ábrázolása. A térképi ábrázolás során az alábbi jelzések láthatók.

165 / 214


49. térkép: Putnok Város probléma- és értéktérképe


166 / 214


3.3.

ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK

3.3.1. A településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása A városrészek lehatárolását a mellékelt térkép ábrázolja. A lehatárolás az alábbi 4 településrészt különíti el:

1. 2. 3. 4.

Belváros Lakóövezet I. panel Lakóövezet II. kertváros Külterület, ipartelepek

A városrészek lehatárolása alapján a Központi Statisztikai Hivatal elkészítette az egyes településrészekre vonatkozó statisztikákat, melyek főbb adatait az alábbi ábrák ismertetik. A lakónépesség részaránya városrészenként az alábbiak szerint alakult a 2011. évi népszámlálási adatok szerint:

1. 2. 3. 4.

Belváros – 2,5% Lakóövezet I. panel – 15,5% Lakóövezet II. kertváros – 81,2% Külterület, ipartelepek – 0,9%

A városrészek tekintetében a lakónépesség korosztályi megoszlása alapján a legfiatalabb korosztállyal a Belváros városrész bír, ahol a 0-14 évesek aránya 22,2%. Az aktív korú lakosság, a 15 - 59 évesek aránya alapvetően egyenlően oszlik el a településen. Arányaiban Arányaiban a legidősebbek a 3. Lakóövezet 2 kertváros városrészben vannak jelen. 31. ábra: Putnok lakónépességének korosztályi megoszlása városrészi bontásban

Forrás: KSH, 2011. évi népszámlálás (saját szerkesztés)

167 / 214


50. térkép: Putnok városrészei


168 / 214

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 32. ábra: Putnok lakónépességének képzettségi mutatói városrészi bontásban


169 / 214


Városrész 1. - Belváros Városrész 1. – Belváros lehatárolása: A Szkala Bertalan út és a Bajcsy-Zs. út kereszteződésétől a Rákóczi F út és a Kossuth Lajos út kereszteződéséig Serényi László tér Posta köz Mohos sétány Serényi Béla út eleje (a 26. sz. főút felőli része) Tompa Mihály út eleje (26. sz. főút felőli része) Petőfi út Ady E. út kereszteződéséig

Rákóczi út Ady E. út kereszteződéséig

33. ábra: Belváros városrész lakásállománya A belvárosban található a város teljes lakásállományának 3,1%-a. Jelentős a komfort nélküli lakások részaránya (27,6%), és az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (39,2) is, amely negatívumként említhető, hiszen a település központja jelentős hatással bír a település megítélésére. Magas az itt bejelentett lakcímmel rendelkezők munkanélküliségi rátája és alacsony a legmagasabb iskolai Forrás: KSH, 2011. évi népszámlálás (saját szerkesztés) végzettsége. Hosszú távon a felújításra érdemes épület-állomány komfortfokozatának növelése, funkcióval megtöltése, az avult állapotú állapotú építmények bontása és a keletkezett foghíjak beépítése, az épületek közösségi funkciót szolgáló tevékenységgel történő megtöltése szükséges a városi karakter erősítése érdekében. 15. kép: Putnok belváros 1.

16. kép: Putnok belváros 2.

A „Belváros” a város központi része, Putnok intézményi és kereskedelmi-szolgáltatási központja. Egyes részei kizárólag ezekkel a funkciókkal töltöttek, de más részein a lakófunkciókkal keverednek kereskedelmi és egyéb közösségi közösségi funkciók. Az épületek állaga változó, leromlott, közepesen leromlott és felújított tömbök, épületek váltakoznak. Jellemző a különböző stílusú épületek egymás mellettisége. Egyes épületei használaton kívül vannak, vagy alulhasznosítottak. Az akcióterület akcióterület forgalmát tekintve túlzsúfolt, a 26. sz. fő út áthalad a 170 / 214


belvároson. A kereskedelmi egységek változatos képet mutatnak, nincs tetszetős bevásárló utcarész. A lakónépesség 2,48 %-át tömörítő „Belváros” városrész rendelkezik a 2011. évi cenzus adatsorai alapján a legkedvezőtlenebb mutatókkal, mint a városi átlag. Az akcióterület adatait a városi adatokkal összehasonlítva megállapítható, hogy az akcióterület szinte minden mutatója kedvezőtlenebb, mint a városi átlag. Jellemző a népesség elöregedése, bár a gyermekek száma magasabb az átlagnál. Az alacsonyan kvalifikáltak aránya rosszabb a városi átlagtól, éppúgy, mint a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező, ill. a kettő jellemzőt összemetszve meghatározható alacsony státuszú lakosok aránya. A foglalkoztatottak nélküli háztartások magas arányát emellett az elöregedés is okozhatja. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül aránya ebben a városrészben a legmagasabb. A „Belváros” városrész főbb beazonosított problémái: Népesség elöregedése Alacsony foglalkoztatottsági szint Alacsony kvalifikáltsági szint Az idegenforgalmi lehetőségek kihasználatlansága Esztétikai töredezettség Egységes, egyedi arculat hiánya Túlzsúfoltság forgalmi szempontból Összefüggő gyalogos rendszer hiánya Parkolási kapacitáshiány Művelődési, kulturális célú épület hiányzik

171 / 214

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 63. táblázat: Városrész 1. - Belváros legfőbb mutatói

Mutató megnevezése

Putnok összesen

1. Belváros

Lakónépesség száma (mutató értéke %-ban) Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60-X évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

6905 100 % 19,5 61,0 19,5

171 2,48 % 22,2 61,4 16,4

31,4

31,4

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában

10,5

9,2

Lakásállomány (db) (mutató értéke %-ban) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma – a mutató a település egészére állítható elő, szegregátumokra nem Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya

2552 100 % 21,2

79 3,10 % 39,2

48,7

51,4

21,4

21,9

47,9 43,9

45,9 40,0

7016

-

50,0

45,1

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül

61,3

61,4

Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

17,5

22,7

9,5

3,0

19,5

27,6

10,2

20,7

Forrás: KSH, 2011. évi népszámlálás

172 / 214


Városrész 2. - Lakóövezet 1-panel Városrész 2. – Lakóövezet 1 – panel lehatárolása: Széchenyi István tér Bányász tér Mátyás király tér 34. ábra: Putnok Lakóövezet 1 - panel lakásállomány

A városi lakásállomány 19,2%-a található az 1970-es években épült panel épületekben. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások a panelos lakóépületeket övező lakóterületen találhatóak, részaránya ebben a városrészben a legalacsonyabb; ahogyan itt található a legmagasabb részarányban az egyszobás lakás is. Forrás: KSH, 2011. évi népszámlálás (saját szerkesztés)

17. kép: Putnok Lakóövezet 1. panel

A „2. Lakóövezet 1-panel” városrészt az 1945 után iparosított technológiával épült, a környezetéből elváló középmagas és magas lakóházak alkotják. Az akcióterületen él a lakosság közel 1/5-e. Az egyes demográfiai és jövedelmi mutatók szerint a területen élők a városi átlagnál jobb státuszban és körülmények között élnek. A „2. Lakóövezet 1 – panel” városrész tekinthető a legoptimálisabb mutatókkal bíró településrésznek a végzettségi és foglalkoztatottsági mutatók tekintetében. Képzettség tekintetében ebben a városrészben a legalacsonyabb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, 14,7%, amely érték a többi városrész valamint a város egészére vetített értékeinél is jóval ideálisabb. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül itt a legalacsonyabb, a magasabb presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya a város egészéhez viszonyítva kiemelkedő a „2. Lakóövezet 1. – panel” városrészben.

173 / 214


Fentiekből következően a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is ebben a településrészben a legalacsonyabb (36,2 %). Ebben a városrészben található a város valamennyi panel épülete. A hozzá tartozó közösségi zöldterületek és parkok, játszóterek az itt élők számához viszonyítva alacsony kiterjedésűek, állapotuk nem megfelelő, az előírásokat sem teljesítik a játszóterek. A „2. Lakóövezet 1-panel” városrész főbb beazonosított problémái: Alacsony iskolázottság Alacsony foglalkoztatottsági szint Alacsony kvalifikáltsági szint Zöldterületek aránya alacsony Rendezetlen közterületek Nagy népsűrűség (a város egészéhez viszonyítva) A lakóépületek alacsony energiahatékonysága A város lakosságának 1/5-e él a panel akcióterületen. A középmagas és magas épületek a városon átvezető 26-os út mentén haladva hozzájárulnak a városkép kialakításához. 64. táblázat: A 2. Lakóövezet 1-panel városrész legfőbb mutatói

Mutató megnevezése Lakónépesség száma (mutató értéke %-ban) Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60-X évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

2. Putnok összesen Lakóövezet 1-panel 6905 1071 100 % 15,51 % 19,5 15,4 61,0 66,7 19,5 17,9

31,4

14,7


10,5

9,7


2552 100 % 21,2

490 19,20 % 3,9

48,7

41,0

21,4

9,7

47,9 43,9

56,0 36,2

7016

-

50,0

42,2


61,3

53,3

174 / 214


Mutató megnevezése Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

2. Putnok összesen Lakóövezet 1-panel 17,5 14,6

9,5

8,0

19,5

3,8

10,2

2,9


175 / 214


Városrész 3. - Lakóövezet 2-kertváros A Városrész 3. – Lakóövezet 2 – kertváros lehatárolása:

Bajcsy - Zs. E. út Temető út Serényi Béla út Tompa M. út Mikszáth Kálmán utca Kígyó út Zsarnai út Csokonai út Fürdő út Dózsa Gy. út Zrínyi M. út Hunyadi J. út Kossuth Lajos út Dienesfalvi út Gárdonyi út Jókai út Móricz Zs. út

Péczeli J. út Kölcsey F. út Bányász út Arany János út Balogh Béla út Bartók Béla Rákóczi F. u Puskás Ferenc út Petőfi út Tóth Ede út Thomori P. út Thököly I. út Ady E. út Andrássy D. út Szkala B. út Huszár út Pást út

Területileg, a lakásállomány számát és az itt élő lakosság számát tekintve is a kertvárosias városrész – mely a városközpontot övező területen található - a legnagyobb. Az alacsony komfort fokozatú lakásállomány, komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások száma és részaránya igen magasnak mondható. Hosszabb távon a mentésre érdemes lakásállomány teljes körű felújítása, az avult állapotú épületállomány átépítése szükséges.

Határ út Sajó út Erdélyi út Akácos út Gömöri út Báthory I. út Vásártéri út Táncsics M. út Héti út Pogonyi út Pokaj út Rózsadomb út Fancsal út Berkenye útyÁrpád vezér út Lehel vezér út Molnár út, Zúgó út, Bem József tér (Bánya telep)

35. ábra: Putnok Lakóövezet 2 - kertváros lakásállomány


18. kép: Putnok Lakóövezet 2 - kertváros 1.

176 / 214

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 19. kép: Putnok Lakóterület 2. kertváros 2.

A város elsősorban kertvárosi, hagyományos építésű területei, ahol a közintézmények, kereskedelmi egységek és lakóépületek együttesével találkozunk. Putnok lakosságának több mint 80%-a a hagyományos építésű területeken él. A lakosság kor, képzettség, foglalkoztatottság szerinti összetétele nagyságrendileg tükrözi a város teljes lakosságát. A lakásállomány sokszínűséget mutat, kényszerlakások, komfort nélküli lakások és előkelő családi házak is megtalálhatóak a kertvárosban. A közművesítettség foka változó a területen, az utak állapota szintén. A „3. Lakóövezet 2-kertváros” városrész főbb beazonosított problémái: Népesség elöregedése Alacsony foglalkoztatottsági szint Alacsony kvalifikáltsági szint Alacsony státuszú lakosok koncentrált jelenléte, szegregálódó területek Zöldfelületek alacsony aránya Kereskedelmi-szolgáltató egységek hiánya Leromlott állapotú közintézményi épületek Közmű-hálózat részleges hiánya Közterületek rendezetlensége A város nagy részét elfoglaló kertváros állapota, jellege jelentősen hozzájárul a városkép kialakításához, különösen Putnokon, ahol a 26. sz. főút végigvezeti a látogatót a lakóövezeten is.

177 / 214

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 65. táblázat: A 3. Lakóövezet 2-kertváros legfőbb mutatói

Mutató megnevezése Lakónépesség száma (mutató értéke %-ban) Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60-X évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

3. Putnok összesen Lakóövezet 2-kertváros 6905 5604 100 % 81,16 % 19,5 20,3 61,0 59,7 19,5 20,0

31,4

35,0


10,5

10,7


2552 100 % 21,2

1953 76,53 % 24,5

48,7

50,2

21,4

23,9

47,9 43,9

46,3 46,0

7016

-

50,0

52,0


61,3

62,8


17,5

18,1

9,5

10,0

19,5

22,9

10,2

11,3


178 / 214


Városrész 4. - Külterület (ipartelepek) Városrész 4. – Külterület lehatárolása: A Serényi B. út és a Kastélypark melletti terület A Berkenye út után Bánréve felé eső rész A Molnár út és a Vasútállomás közötti terület 36. ábra: Putnok külterület lakásállomány

A külterületi lakott területeken nincs jelentős számú lakás, azonban azok állapota felújításra szorul, komfortfokozata fejlesztendő.

Forrás: KSH 2011. évi népszámlálás (saját szerkesztés) 20. kép: Putnok külterület – Berkenye út

21. kép: Putnok külterület – Molnár út

A képzettségi és a foglalkoztatási mutatók tekintetében a legrosszabb értékekkel a „Külterület” városrész bír, azonban mivel a lakónépesség 0,85 %-a lakik nevezett településrészen, ezért a városi szintű adatsorokra társadalmi-demográfiai dimenzióit nem befolyásolja érdemben a „külterület” városrész.

179 / 214

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 66. táblázat: A Városrész 4. – Külterület legfőbb mutatói


Putnok összesen

Külterület

Lakónépesség száma (mutató értéke %-ban) Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60-X évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

6905 100 % 19,5 61,0 19,5

59 0,85 % 10,2 76,3 13,6

31,4

28,9


10,5

8,5


2552 100 % 21,2

30 1,18 % 43,3

48,7

53,3

21,4

22,2

47,9 43,9

44,9 44,8

7016

-

50,0

63,6


61,3

57,6


17,5

12,0

9,5

8,0

19,5

42,9

10,2

35,7


180 / 214


3.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek)

Putnok város szegregátumainak lehatárolása a 2011. évi népszámlálási adatok alapján, a KSH által a szegregációs mutató alapján történik. Ez alapján szegregátumnak tekinthető az a terület, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül meghaladja a 35%-ot, illetve a népességszám eléri az 50 főt. A városban egy szegregátum került kijelölése, amely az alábbi területet foglalja magában: Berkenye út – Vasúti sín – MÁV telep – Petőfi S. u. – Tóth E. u. – Thomori út – Thököly út – Petőfi S. u. – Ady E. u. – Andrássy D. u. – Tompa M. út – Csokona út – Zsarnai út – Tompa M. út mindként oldala – Serényi B. út – Kígyó u. – Serényi L. tér – Bajcsy- Zs. út – Vásártéri út – Báthori út – Szakla B. út – Sajó út – Erdélyi út – Akácos út – Vásártéri út – Sajó út. 51. térkép: Putnok város szegregátuma

Forrás: KSH

181 / 214

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 67. táblázat: Szegregátumra vonatkozó adatotok a 2011. évi Népszámlálási adatok alapján

1. szegregátum (Berkenye út - Vasúti sín - Máv telep - Petőfi S. u. - Tóth E. u. Thomori út - Thököly út - Petőfi S. u. - Ady E. u. - Andrássy D. u. - Tompa M. út - Csokona út Putnok Zsarnai út - Tompa M. út összesen mindkét oldala - Serényi B. út Kígyó u. - Serényi B. út - Serényi L. tér - Bajcsy-Zs. út - Vásártéri út - Báthori út - Szkala B. út Sajó út - Erdélyi út - Akácos út Vásártéri út - Sajó út)


Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60-X évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

6905 19,5 61,0 19,5

1763 29,6 55,0 15,4

31,4

59,9

10,5

7,5

2552 21,2

550 46,7

48,7

68,0

21,4

48,2

47,9 43,9 7016

30,0 55,0

50,0

59,7

61,3

73,9

17,5

31,7

9,5

19,5

19,5

45,2

10,2

24,5

Forrás: KSH

A szegregációval veszélyeztetett területnek minősül az a terület, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül meghaladja a 30%-ot, illetve a népességszám eléri az 50 főt. Ennek alapján két szegregációval veszélyeztetett terület került kijelölésre a városban. 182 / 214


52. térkép: Putnok szegregációval veszélyeztetett területei

Forrás: KSH

1. szegregációval veszélyeztetett terület lehatárolása: Berkenye út – Vasúti sín – MÁV telep – Petőfi S. u. – Tóth E. u. – Tompa M. út – Csokona út – Zsarna út – Tompa M. út mindkét oldala – Serényi B. út nyugati oldala Csemete kertig – Serényi B. út – Kígyó út – Serényi B. út – Serényi L. tér- Bajcsy-Zs út. Vásártéri út – Báthori út – Szkala B. út – Sajó út – Erdélyi út – Akácos út – Vásártéri út – Sajó út. A 2. szegregációval veszélyeztetett terület a következő utcák által határolt területet jelenti: Bajcsy-Zs. út – Táncsics M. út – Pogonyi út – Pokaj u.

183 / 214


53. térkép: 1. szegregációval veszélyeztetett terület

54. térkép: 2. szegregációval veszélyeztetett terület

184 / 214

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 68. táblázat: Szegregációval veszélyeztetett területekre vonatkozó adatotok a 2011. évi Népszámlálási adatok alapján

1. szegregátum (Berkenye út - Vasúti sín - Máv telep - Petőfi S. u. - Tóth E. u. - Thomori út - Thököly út - Petőfi S. u. - Kossuth út - Tompa M. út - Csokona út Zsarnai út - Tompa M. út mindkét oldala Serényi B. út nyugati oldala Csemete kertig Serényi B. út - Kígyó út Serényi B. út - Serényi L. tér - Bajcsy-Zs. út Vásártéri út - Báthori út - Szkala B. út - Sajó út Erdélyi út - Akácos út Vásártéri út - Sajó út)

2. szegregátum (Bajcsy-Zs. út Táncsics M. út Pogonyi út - Pokaj u.)


Putnok összesen

Lakónépesség száma

6905

1942

56

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

19,5

29,9

17,9

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya

61,0

54,7

46,4

Lakónépességen belül 60-X évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db)

19,5

15,4

35,7

31,4

58,5

46,2

10,5

7,7

5,1

2552

605

27

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

21,2

46,0

7,4

48,7

67,1

65,4

21,4

46,8

34,6

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

47,9

31,1

29,4

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

43,9

54,4

68,0

Állandó népesség száma

7016 50,0

58,4

90,0

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül

61,3

73,3

75,0

17,5

30,9

28,6

9,5

18,5

21,4

19,5

44,1

8,3

Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

10,2

24,2

0,0

Forrás: KSH

Putnok Város Önkormányzatának információi alapján a 2011. évi népszámlálási adatok alapján meghatározott szegregátum és szegregációval veszélyeztetett terület mellett új szegregátum vagy szegregációval veszélyeztetett terület kialakulása nem történt a városban. Ennek megfelelően a helyzetelemzés során a KSH által lehatárolt területek elemzésére kerül sor. 185 / 214


3.3.2.2. A szegregátum, illetve a szegregációval veszélyeztetett területek helyzetelemzése 3.3.2.2.1. A szegregátumok kialakulásának és fennmaradásuk okai A putnoki bánya az 1940-es évek elején indult meg az üzemszerű széntermelés. A hetvenes évek végétől a nyolcvanas évek második feléig volt a legkedvezőbb időszaka a bányának, negyvenkilenc településről jártak a Putnok Bányába dolgozni. Az ózdi kohászat mellett a legjelentősebb munkáltatóként tartották számon. Putnok számára ezek az évek meghatározóak voltak, a munka és a viszonylag jó kereset reményében az ország több helyéről áramlott ide a munkaerő. A kilencvenes évek második felére a dolgozók száma lecsökkent, 1998-ban már csak 1378 főnek adott munkát a bánya. A térség ipari településeinél (Kazinczbarcika, Ózd) bekövetkezett válság, valamint a város gazdasági életét meghatározó szénbányászat teljes megszűnése következtében rendkívül kedvezőtlen hatást eredményezett Putnokon, legsúlyosabb ezek közül a munkanélküliség jelentős növekedése. A specializált munkaerő jelentős részét a létrejött kisebb vállalkozások nem tudták foglalkoztatni, illetve egy rész más településen, térségben vállalt munkát. A jövedelemhelyzet változása negatívan befolyásolta az életkörülményeket. 3.3.2.2.2. Városszerkezeti elhelyezkedés A városban kijelölt szegregátum, illetve veszélyeztetett területek a városszövetbe ágyazódtak, szervesen a várostestbe, a városi lakóövezetbe ékelődnek be. Külterületet egyik területet sem érint. Mivel ezek a területek a városrészét képezik, a megközelíthetőségük jó, helyi tömegközlekedés a városban nem vehető igénybe, de ennek igénybevétele nélküli is valamennyi területen elérhetőek, megközelíthetőek a közintézmények. 3.3.2.2.3. Demográfiai jellemzők A szegregátumként azonosított területén a 2011. évi népszámlálási adatok alapján 1 763 fő élt, ez a város lakosságának 25,5%-át jelenti. A korcsoportos megoszlást vizsgálva megállapítható, hogy jóval magasabb a fiatalkorúak aránya a város egészéhez viszonyítva. Míg a város egészében 19,5% a 0-14 évesek aránya, a szegregátum területén ez az arány 10 százalékponttal magasabb (29,6%). Az aktív korúak aránya (15-59 évesek) viszont 6 százalékponttal alacsonyabb a város egészét nézve. Szintén kedvezőbb helyzet az időskorúak arányát (60 év felettiek) tekintve; a város egészében 19,5%, míg a szegregátumban 15,4%. A szegregátummal veszélyeztetett területek közül az 1. sz. terület szintén kedvező korstruktúrával rendelkezik. A fiatalkorúak aránya közel 30%-os, (ez több mint 10 százalékponttal magasabb a városi aránynál), az aktív korúak aránya viszont alacsonyabb; míg a városban 61%-os, ezen a területen 54,7%-os. A 60 év felettiek aránya szintén kedvezőbb, a városban 19,5%, az 1. veszélyeztetett területen közel 4 százalékponttal alacsonyabb, 15,4%. A 2. szegregátummal veszélyeztetett terület jóval kisebb területen helyezkedik el, a lakónépesség száma 56 fő. A korösszetételét tekintve ez a terület jóval elmarad a városi arányoktól: a 0-14 évesek aránya 17,9%, a 15-59 évesek aránya 46,4%, amely közel 15 százalékponttal alacsonyabb a városhoz viszonyítva, illetve rendkívül magas a 60 év felettiek aránya, 35,7%, a városi 19,5%-kal szemben.

186 / 214


Összességében megállapítható, hogy a kijelölt szegregátum, illetve az 1. sz. szegregátummal veszélyeztetett területen nagyobb arányban élnek a 0-14 évesek, a 2. sz. veszélyeztetett területen főként idősek élnek. A város lakosságának több mint 8%-át alkotja a roma kisebbség. A népességen belüli arányuk az elmúlt évek folyamán folyamatosan növekedett, a 2011. évi népszámlálási adatok alapján 568 fő vallotta magát roma származásúnak. A helyi szakemberek becslése szerint ez a szám jóval magasabb. Az aktív korúak (15-59 évesek) legmagasabb iskolai végzettségét tekintve magas a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya. A városban ez az arány 31,4%, a szegregált területen 60%-os, ez a magas arányjellemző az 1. sz. veszélyeztetett területen (58,5%), a 2. sz. veszélyeztetett területen kissé alacsonyabb, 46,2%, de még ez is jóval magasabb a városi értéknél. Szintén kedvezőtlen a helyzete a felsőfokú végzettségűek arányát tekintve. a 25 éves és idősebb népesség arányában a város egészére tekintve 10,5%-os az érték, míg a szegregátumban 7,5%, a veszélyeztetett területek esetében 7,7, illetve 5,1%. 3.3.2.2.4. Munkaerő-piaci jellemzők Az alacsony iskolai végzettség előrevetíti a foglalkoztatási helyzetet, ami jóval elmarad a városi átlagtól. A szegregátum területén élő aktív korúakon belül (15-59 évesek) a foglalkoztatottak aránya 30%, a veszélyeztetett területeken is 31,1 és 29,5%. További nehézséget jelent azoknál a családoknál, amelyek esetében nincs foglalkoztatott. A szegregátum esetében 55%, míg a veszélyeztetett területeken 54,4%, illetve 68% azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol nem volt foglalkoztatott a családban. Jellemző az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban a foglalkoztatottak aránya, különösen a 2. veszélyeztetett területen, ahol 90%-os az arány. A munkaerő-piaci helyzet kedvezőtlen helyzetét mutatja a magas munkanélküliek aránya. A 2011. évi népszámlálási adatok alapján a városi aránytól (17,5%) jóval magasabb mindegyik területen a munkanélküliek aránya, 30% körüli. A munkanélküliségi helyzetet tovább súlyosbítja, hogy rendkívül magas a tartós munkanélküliek aránya, amely 20% körüli arányt mutatnak, szemben a városi 9,5%-kal. A szegregátumok területén élők kedvezőtlen jövedelmi helyzetét mutatja, hogy az aktív korúakon belül a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya jóval alacsonyabb a városi aránytól, 20 százalékponttal haladja meg a városi átlagot. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a városi arány 21,4%, ezzel szemben a szegregátum területén élő lakosság esetében 34,6% és 48,2% között van. 3.3.2.2.5. Lakáskörülmények A szegregátum területén a lakhatási körülmények kedvezőtlenek, a lakások komfortfokozata alacsony. A városban a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya 19,5%, a szegregátum területén 45,2%. Szintén ezen a területen magas az egyszobás lakások száma, a lakások közel negyede. A 2. veszélyeztetett területen kedvezőbbek a lakhatási feltételek, a lakások mindössze 8,3% alacsony komfort fokozatú és egyszobás lakás nem található. A területeken jellemzően egylakásos lakóépületek, melyek nagy része magántulajdonban van. Jellemzően komfort nélküliek, rossz állapotúak, melynek többsége vályogház, s ezek felújításra szorulnak. Műszaki problémákkal is rendelkeznek a lakások, elektromos, illetve 187 / 214


statikai szempontból. Problémát jelent, hogy az üres lakásokat jogtalanul foglalják el az emberek. Komoly problémát jelent, hogy ugyan megoldott a szemétszállítás a területeken, viszont a lakosság nem veszi igénybe, környezetükben halmozzák fel a hulladékot, amely a rágcsálók megjelenését vonzza magával. A szegregátum területén 16 db önkormányzati lakás – az Andrássy és a Serényi utakon – találhatóak. A lakások 56%-a lakott, 5 db jelenleg üres, illetve kettő lakhatatlan állapotú, egy kivételével komfort nélküliek 3.3.2.2.6. Infrastrukturális ellátottság Vezetékes ivóvíz hálózattal rendelkezik a terület, de jelentős része a házaknak nincs rácsatlakozva. Szintén jellemző, hogy ahol van csatornahálózat, ott is kismértékű a rácsatlakozás. A hulladékszállítás megoldott a szegregátumok területén.

188 / 214


69. táblázat: Infrastrukturális ellátottság

Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem találhatóak

Vezetékes víz

Andrássy D. út páros oldal, Bánya telep felé vezető út, Bányász tér, Csokonai mellék út, Csemete kert, Huba vezér út, Huszár út, Királdi út, Mohos sétány, Mátyás király tér, Posta köz, Puskás Ferenc út, Szennyvíz telep felé vezető út, Széchenyi István tér 1-9., Széchenyi István tér 9-14., Temető út, Pékség felé vezető út (Vekni)

Csemete kert, Fehértanya, Malom Telep, Máv Telep, Máv Közvilágítás Állomás út, Puskás Ferenc utca Andrássy D. út, Bánya telep felé vezető út, Bányász tér, Csokonai mellék út, Csemete kert, Határ út, Huba vezér út, Huszár út, Királdi út, Kígyó út, Kölcsey Ferenc út, Mohos sétány, Mátyás király tér, Mikszáth Kálmán út, SzennyvízPást út, Posta köz, Temető út, Tompa Mihály út, Serényi csatorna Béla út Bányász tér, Csokonai út, Csokonai mellékút, Csemete kert, Határ út, Huba vezér út, Huszár út, Királdi út, Kígyó út, Lehel vezér út, Mohos sétány, Mátáy király tér, Pást út, Posta köz, Serényi László tér 6-10., Széchei tér 1-14, Gáz Temető út Andrássí D. út páros oldal, Csokonai mellékutcák, Csemete kert, Határ út, Huba vezér út, Kígyó út, Pást út, Pormentes út Zsarnai út, Lehel vezér út

Szegregátum, ahol az utcák találhatóak 1.szegregátum: Andrássy D. út páros oldal, Csokonai mellék út,

-

Áram

1.szegregátum Máv Telep, Máv Állomás út, Puskás Ferenc utca 1.szegregátum Andrássy D. út, Csokonai mellék út, Határ út, Kígyó út, , Tompa Mihály út, Serényi Béla út

1.szegregátum Csokonai út, Csokonai mellékút, Határ út, Kígyó út, Serényi László tér 6-10.,

1.szegregátum Andrássí D. út páros oldal, Csokonai mellékutcák, , Határ út, Kígyó út, Zsarnai út,

Forrás: Putnok Város Önkormányzata

3.3.2.2.7. A szegregátumok területén élők egészségi állapota Putnokon az egészségügyi alapellátást hat háziorvosi körzetben öt háziorvos biztosítja. A fogorvosi alapellátás szintén biztosított, három fogszakorvos látja el a feladatot. A gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférése heti 2 órában megoldott. Az egészségügyi szakemberek szerint a szegregátumok területén élők egészségi állapota az átlagostól rosszabb, kiemelten a romák körében, a nagycsaládosok esetében. Főként a higiénés hiányosságokból adódó megbetegedések jellemzőek, pl. a tetvesség, rüh, ótvar. A higiénés hiányosságok, illetve a tisztálkodási hiányosságok ismerete miatt ezek a betegségek visszatérően jelentkeznek. 3.3.2.2.8. Szociális intézményrendszer és ellátási formák A Putnoki Humán Szolgáltató Központon belül a Gondozási Központ telephelyen működik az alapszolgáltatás közül az étkeztetés, házi segítségnyújtás, időskorúak nappali ellátása, szenvedélybetegek közösségi ellátása, valamint a támogató szolgálat. Szakosított ellátások közül idősek otthona (ápolást, gondozást nyújtó intézmény) vehető igénybe. Ezen kívül családsegítés és gyermekjóléti ellátás működik a városban. Az alapszolgáltatások 2013. évben teljes körűen felújított épületrészben vehetők igénybe, a családsegítés külön épületben található. A tartós bentlakásos intézmény viszonylag jó állagú, 189 / 214


azonban korszerűsítése és a bővítése szükségszerű. Az intézmények felszereltsége megfelelő, viszont a személyes gondoskodás szakmai létszámnormái jelenleg éppen megfelelő, de szükséges lenne a létszámbővítés néhány területen. A szociális ellátás biztosítása során kapcsolat van a helyi egyház, illetve civil szervezetekkel, de szerepet nem vállalnak a szociális ellátórendszerben. A pénzbeli ellátások tekintetében a leggyakrabban a lakásfenntartási támogatást és aktív korúak ellátása vették igénybe. A gyermekvédelemmel kapcsolatos pénzbeli ellátások közül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és az óvodáztatási támogatás igénybe vétele kiugróan magas. A településen a szociális szolgáltatások iránti igény emelkedése egyrészről az idősödő lakosság, valamint az életkorúkból eredő különféle megbetegedések számának emelkedésével függ össze. Ezen kívül emelkedik az igény a szociálisan hátrányos helyzetű egyének és családok, valamint az alacsony jövedelemmel rendelkezők körében. Problémát jelent az eladósodás, amely különösen a hátrányos helyzetű, munka nélküli vagy alacsony jövedelmű, idős vagy több gyermekes családokat érint. Ez a réteg veszélyeztetett helyzetben van, elveszítheti a lakását, vagy fizetés hiányában a közszolgáltatások kikapcsolhatja a szolgáltatatást. Természetbeni juttatások körének bővítésére, valamint egyházi vagy civil szervezetekkel való kapcsolatfelvételre volna szükség, hogy a szociális rászorulók előre meghatározottak körére fókuszálva (pl. gyermekek, nyugdíjasok, fogyatékosok stb.) alkalomszerűen vagy akár bizonyos intervallumban rendszeresen adományokat oszthassanak.

190 / 214


70. táblázat: A városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói

LFT5-ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

Romák aránya a lakónépességen belül6 Nem kötelező

A városrészek és szegregátumok4 neve

Lakónépesség száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján)

Lakások száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján a lakcímek száma)

Szegregátum 1.

2979

981

121/981=12,33%

147/981=15%

735/981=75%

-

Szegregátum 2. Szegregátum 3. Város egészére vetített mutató7

310 -

106 -

12/106=11,32% -

30/106=28,3% -

-

6772

2375

280/2375=11,79%

7/106=6,6% 667/2375=28,08 %

1187/2375=49,9%

567/6772=8,37

Város egészére az adott segélytípus száma

3 db, RGYV, lakásfenntartási települési támogatás, rendszeres szoc. segély

280

667

1187

Forrás: Putnok Város Önkormányzata

4

Valamennyi szegregátumra vonatkozóan. LFT-be beletartozik a normatív, helyi és adósságkezelési LFT egyaránt. 6 Amennyiben a városnak rendelkezésre áll ilyen jellegű adat (pl. felmérésekből, CKÖ becslése stb.) 7 Az adott segélyezés típus aránya a város összes lakásszámához viszonyítva 5

191 / 214


3.3.2.2.9. Oktatás A város lakosságának összetétele alapján az óvodás és iskoláskorúak aránya viszonylag stabil, viszont összetétele változik. Rendkívül magas a HH, ezen belül a HHH gyermekek aránya, amely köznevelési intézmények részéről fokozott odafigyelést igényel. A városban az óvodai nevelést a Putnoki Soldos Emília Óvoda végzi: központi óvodája, a Tompa úton, telephelye a Móricz Zsigmond úton található. (Ezen kívül még egy tagintézménye van Keleméren). Putnokon az óvoda 13 csoporttal működik, ebből 5 csoport a központi óvodában, 8 csoport a telephelyen. A feladat ellátási helyek között nincs szegregációs gyakorlatra utaló jel. Az intézmények épülete korszerű, felújított, akadálymentes, a férőhely kapacitása megfelelő, amely 2015. őszétől változhat. A törvény által szabályozott kötelező óvodába járatás következményeként várhatóan növekedni fog a beiratkozott gyermekek száma, amely férőhelybővítést igényel. (Erre vonatkozóan jelenleg felmérést végeznek, hogy mennyivel növekszik várhatóan az óvodába beiratkozó gyermekek száma.) A Tompa úti óvodába 110 beiratkozott gyermek van, ebből 78 fő HHH. A Móricz úton található intézményben 178 gyermekből 91 fő HHH, valamint 2 fő SNI. Az óvodában több roma származású alkalmazott van, valamint egy gyógypedagógus is dolgozik. A nevelési intézmény a valamilyen hátránnyal küzdő gyermekek számára speciális személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató programok szervezését végzi. Ezen kívül rendelkezik roma nemzetiségi fejlesztő programtervvel. A szülőkkel a kapcsolattartás többé-kevésbé megfelelő, előfordul, hogy nem tartják be, vagy nehezen fogadják el az óvodai szabályokat, kéréseket. Az óvodapedagógusok kijárnak a családokhoz, személyes kapcsolattartás révén igyekeznek meggyőzni a családokat, hogy minél hamarabb kerüljön a gyermek az óvodába, melynek változó az eredményessége. Putnokon két intézmény biztosítja a közoktatási feladatokat. A Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola épülete 1975-ben épült, 1992-ben vette fel a Péczeli József nevet. Az intézményi összevonások során a Péczeli József Általános Művelődési Központ Általános Iskolája lett 1995-ben. 2000. szeptemberében új tevékenységi formával bővült, bevezetésre került az alapfokú művészeti oktatás zenei és képzőművészeti tagozaton. A 40 éves épület állaga folyamatos romlik, az elmúlt években csupán egy energetikai fejlesztés történt az épületen. Az iskola berendezései, eszközei, a tantermek állapota komoly fejlesztést igényel, rendszeresek a beázások. Az általános iskola tanulóinak létszáma 414 fő, ebből a HH tanulók aránya 57,5%, a HH tanulók száma 201 fő, s a fele vállalja a roma származását. Sajátos nevelési igényű tanulók száma 16 fő, akik integráltan oktathatóak. Fejlesztésük heti 10 órában megbízásos jogviszonyban gyógypedagógussal történik. A művészeti oktatásban 299 fő tanul, ebből 117 fő HH, ez a tanulók 39,19%-át jelenti. Ebből a HHH 86 fő, a tanulók 28,76%-a. Az iskola tanórákon kívüli szervezeti formákkal igyekszik a HH, HHH és az SNI-s gyerekekkel kiemelten foglalkozni. Ezen kívül cigány kisebbségi oktatás működik a szülők kérelme alapján, amely lehetőséget biztosít arra, hogy az iskola valamennyi tanulója megismerhesse a roma kultúrát. Minden évfolyamon heti rendszerességgel magyar nyelv és irodalomból és matematikából fejlesztő foglalkozásokat tartanak. Az évfolyamismétlő tanulóknak kötelező a bukott tantárgyból egész tanévben heti 1 órában felzárkóztató tantárgyi foglalkozásra járni. Az 192 / 214


osztályfőnökök és a szaktanárok a tehetséges HH, HHH tanulóknak és szüleiknek javasolják a csoportos tehetséggondozáson, szakkörön való részvételt. Igyekeznek a szülőket meggyőzni arról, hogy alsó tagozatban mennyire fontos, hogy a tanuló 16 óráig az iskolában tartózkodjon. Iskolaotthonban és napköziben 151 fő alsó tagozatos tanuló van, 96 fő HH és ebből 81 fő HHH (a tanulók 63,57%-a, illetve 53,6%). A felső tagozatosak számára a tanulószobát nem sikerült megszervezni, alternatívaként felzárkóztató foglalkozások szervezésére került sor. A 201 fő HHH tanuló 64%-a vesz részt rendszeresen tanórán kívüli programokon. A 16 fő SNI-s tanuló közül 6 fő alsó tagozatos, akik közül 4 fő egész napos ellátásban részesül. A 2013/2014-es tanévben:16 tanuló bukott osztályismétlésre, ebből 11 fő HHH, illetve minden 8. osztályos HHH tanuló tovább tanult. (Előfordul, hogy 1-2 lány szülés miatt nem tud továbbtanulni.) 2014/2015-ös tanévben: a magántanulók száma 9 fő, melynek 33,3% HHH (3 fő). A putnoki Serényi László Általános Iskola a város legrégibb iskolája, 1928 óta folyik a putnoki és a körzetéhez tartozó gyerekek nevelése, oktatása. A beiskolázási körzetben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munka ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül segítik a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladat a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztése is. Az intézmény teljesen felújított, komplexen akadálymentesített. Az iskola 448 fő tanulói létszámából a HHH tanulók száma 241 fő (53,8%). Az SNI tanulók száma 40 fő, ebből 23 fő gyógypedagógiai tagozaton tanul. A HH és HHH gyerekek felzárkóztatását az iskola különböző programokkal segíti, ilyenek: pályaorientációs továbbtanulást elősegítő, képesség kibontakoztató, esélyegyenlőségi program, intézményi felzárkóztató program, differenciált egyéni fejlesztések (fejlesztési tervek alapján) egyéni haladási ütemet építő differenciált tanulásszervezés, drámapedagógia, projektmódszer, tantárgyi felzárkóztatás és tehetséggondozás, személyiségfejlesztő programok, tanulásmódszertani foglalkozások. Útravaló ösztöndíj program, ózdi Esélyek Háza felzárkóztató program, óvodából iskolába átmenetet segítő programok, művészeti körök, tanórán kívüli szabadidős foglalkozások. A szülőkkel való kapcsolattartás kissé problémás, mivel nem jelenek meg a szülőértekezleteken, ezért fogadóórát tartanak, illetve családlátogatásokat szerveznek. Az iskolában a lermorzsolódási arány elenyésző, tanévenként 1-2 főt jelent. Magántanulóként való részvétel az oktatásban szintén nem jellemző. A tanórán kívüli programok között a HHH gyerekek előnyben részesítik a sport és művészeti köröket, a tehetséggondozó programokat. A továbbtanulás esetében a HHH-s tanulók elsősorban a szakiskolákat választják. Az elmúlt tanévben minden tanuló felvételt nyert valamilyen középfokú oktatási intézménybe. A középiskoláktól viszont nincs rendszeres visszajelzés az előrehaladásukról, így csak közvetett információk alapján mondható, hogy a HHH-s tanulók lemorzsolódása magas.

193 / 214


71. táblázat: Általános iskolai közoktatás integráltsága

tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint

OM azonosító

tanulólétszám az intézményben

intézmény neve

Normál (általános) tanterv

028937 038685

Péczeli József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Serényi László Általános Iskola

Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

Összesen

HHH

SNI

Összesen

HHH

SNI

Összesen

HHH

SNI

Összesen

HHH

414

201

16

414

201

16

0

0

0

0

0

448

241

40

425

219

17

23

22

Forrás: KLIK és önkormányzati adatszolgáltatás

194 / 214


3.3.2.2. Ágazati politikák 3.3.2.2.1. Szociálpolitika A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszeren 2015. március 1. napjától jelentősen átalakult, az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerülnek. A helyi önkormányzatok felelőssége növekszik a helyi közösség szociális biztonságának erősítésében, a szociális segélyek biztosításában. Hatáskörváltozás történt az aktív korúak ellátásának megállapítását illetően, míg korábban jegyzői, a változást követően járási hivatal hatáskörbe került. Megszűnt a rendszeres szociális segély, a szociális törvényből kikerült a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési szolgáltatás, a méltányossági közgyógyellátás, a méltányossági ápolási díj. Az önkormányzatok által biztosított ellátás neve 2015. március 1-jétől egységesen települési támogatás. E támogatás keretében az önkormányzatuk az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújtanak támogatást. Annak eldöntése, hogy e támogatás keretében milyen célokra, mely feltételek teljesülése esetén milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. Putnok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete szabályozza a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait. A rendelet szerint a Képviselő-testület a jogosultsági feltételek fennállása esetén az arra jogosult személy részére: a) Települési támogatást: aa) Lakásfenntartási települési támogatást b) Rendkívüli települési támogatást ba) Eseti települési támogatást bb) Temetési települési támogatást bc) Felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók jegyzettámogatását állapít meg. Települési támogatás Lakásfenntartási települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. (Elsősorban a távhőszolgáltatás és a szemétszállítás díjakhoz.) A támogatás megállapításának egyik feltétele a rendezett lakókörnyezet biztosítása. A lakásfenntartási települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,-Ft/m2.

195 / 214


Rendkívüli települési támogatás Eseti települési támogatásban részesíthető az, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, különösen a) ha elemi kárt szenvedett, b) ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetében a 300 %át és a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül diagnosztizált súlyos betegség esetében a gyógyítással, kórházi tartózkodással járó többletköltségekhez, c) ha a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetében a 250%át és akinél speciális betegség alakul ki – különösen cukorbetegség, lisztérzékenység, stb.- a speciális étrendhez. Eseti támogatásban részesíthető az, aki időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 100%-át, egyedül élő esetében a 200%-át, és aki a) önmaga, valamint családja megélhetését a kérelem benyújtásakor más módon nem tudja biztosítani, b) előrefizetős áramfogyasztást, gázfogyasztást mérő készülék felszereléséhez, Temetési települési támogatásban részesíthető az, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. Temetési támogatásra jogosult az, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem ne éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150%-át, egyedül élő esetében a 200%-át. A felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók jegyzettámogatásának célja a szociálisan hátrányos helyzetben lévő, felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató hallgató támogatása. Támogatásban részesül az a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán, alap-, mester- és osztatlan mesterképzés képzésen tanulmányokat folytató hallgatót, aki, a) a kérelem benyújtását megelőzően legalább 3 éve putnoki lakóhellyel rendelkezik, b) 25. életévét nem töltötte be, c) első diplomáját szerzi, d) családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-át és e) a hallgatói jogviszony fennállását az első szemeszterben szeptember 30-ig, a második szemeszterben február 28-ig igazolja.

196 / 214


3.3.2.2.2. Lakáspolitika A városban a szociális bérlakások száma 16 db, melyeket az önkormányzat elsősorban szociális helyzet alapján történő bérbeadással, továbbá a lakástörvényben az önkormányzatok részére előírt elhelyezési és bérbeadási kötelezettségeknek megfelelően hasznosít. A szociális bérlakások az Andrássy és Serényi utakon találhatóak, mindkét út a szegregátum területét képezi. 72. táblázat: Szociális bérlakások Putnok városban

Ssz.

Utca, házszám

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

Andrássy út 184. Andrássy út 35. Andrássy út 52. Fsz/1 Andrássy út 52. Fsz/2 Andrássy út 52. Fsz/4 Andrássy út 59. Andrássy út 89. Andrássy út 89. Fsz/2 Serényi út 28. 1/1 Serényi út 28. Fsz/4 Serényi út 28/3 Serényi út 30. Fsz/3 Serényi út 30. Fsz/7 Serényi út 30. Fsz/9 Serényi út 32. Fsz Serényi út 32. Fsz/7

Szobák száma 2 1 1 1 2 2 1 1 1 2 2 1 1 1 1 2

Méret (nm2) 67 25 31 50 72 77 32 32 50 70 47 31 21 33 34 26

Komfortfokozat komfort nélküli komfort nélküli komfort nélküli komfort nélküli komfort nélküli félkomfortos komfort nélküli komfort nélküli komfort nélküli komfort nélküli komfort nélküli komfort nélküli komfort nélküli komfort nélküli komfort nélküli komfort nélküli

Forrás: Putnok város Önkormányzata

3.3.2.2.3. Oktatáspolitika Putnokon működő két oktatási intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott pedagógiai elvek között szerepel az esélyegyenlőség biztosítása minden tanuló számára. Ennek érdekében biztosítják a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képességkibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók o egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, o fejlődésének elősegítése, o a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben. Az iskolák pályázati lehetőségek kihasználásával törekednek arra, hogy a tanórákon kívüli, költségekkel járó programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek is részt tudjanak venni. (Például: osztálykirándulások, erdei iskolák, táborozások, kulturális és szabadidő foglalkozások.) 197 / 214


Az iskolai nevelő és oktat munka egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. A HH és HHH tanulókkal kapcsolatosan megfogalmazott feladatok a programban: •

− − − − − • −

− − − − − − − − − − − − − − − −

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése Tanórán kívüli fejlesztő foglalkozások szervezése A gyermekvédelmi feladatok ellátása A tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása A tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés – amennyiben rendelkezésre állnak a megfelelő feltételek-, mely a pedagógiai program mellékletét képező „Intézményi integrációs program” alapján folyik; szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

3.3.2.2.4. Foglalkoztatáspolitika Putnok foglalkoztatás szempontjából a megye legkritikusabb területei közé sorolható, leghátrányosabb helyzetű települések közé tartozik. Kevés a helyi foglalkoztató, a piaci szereplő, melynek következtében kevés a munkalehetőség. A közfoglalkoztatás kiemelt szerepet tölt be, így ezek a programok átmeneti munkalehetőséget biztosítanak azok számára, akiknek az álláskeresés hosszú ideig eredménytelen. 198 / 214


Ezeknek a programoknak az előnyei közé tartozik: nagyszámú elhelyezkedés a különböző közfoglalkoztatási programokban, reintegrációt célzó munkaerőpiaci programok értékteremtéssel párosuló szociális foglalkoztatások indítása, folytatása A közfoglalkoztatással kapcsolatos feladatokat a Putnoki Városgondnokság látja el. A közfoglalkoztatásba bevontak száma az elmúlt négy év folyamán folyamatosan nőtt. 2011. évben 4 program keretében összesen 125 főt sikerült bevonni. 2012. évben 2 munkaprogram keretében már a duplájára nőtt a résztvevők száma, 250 főre. 2013. évben 8 programot indított az önkormányzat, összesen 565 fő közreműködésével. 2014. évben a 9 programban összesen 1 361 fő vett részt. Rendkívül nagy igény mutatkozik ezekre a programokra, melynek oka a magas számú álláskeresők száma, akiknek döntő többsége számára ez jelenti a megoldást a foglalkoztatási helyzete tekintetében. A foglalkoztatásban folyamatosan nőtt az értékteremtő tevékenységek aránya. A közmunkaprogramokban való részvétel lehetőséget is biztosít a résztvevők számára munkaerő-piacra való visszatérésre, többen elhelyezkedtek az önkormányzatnál vagy vállalkozásoknál a közfoglalkoztatottak közül. Az elmúlt 2 évben olyan képzések, tanfolyamok indultak (mind elméleti, mind gyakorlati), amelyekre a közfoglalkoztatásba bevont emberek körében igény mutatkozott. Pl.: dísznövény – termesztő, bádogos, stb.

199 / 214


3.3.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek)

A városközpontban lévő többszintes, többlakásos lakótelep és környezetének korszerűsítése, a városszerkezetbe való jobb beillesztése a feladat. A városközpontban lévő alacsony komfortfokozatú lakóterületek átértékelése szintén megoldandó probléma. A vasút környékének, valamint a vasúton túli területek rendezése, új iparterületek kijelölése a gazdaságfejlesztés és a jobb környezet kialakítása miatt szükséges.

200 / 214


MELLÉKLETEK

szervezet neve 1.

2. 3.

4. 5.

6.

" Putnok Város Szennyvízcsatornázásért Alapítvány " "Alsó-Gömöri" Nagyvadas Vadásztársaság Putnok "Gömöri Iskolások Gyermekalapítvány Putnok" Hazafias Népfront Putnoki Szervezete Magyarországi Roma Parlament Putnok Szervezete Egyesület

73. táblázat: Putnok Város civil szervezetei nyilvántartási székhelye típusa száma 05-01-0002045 3630 Putnok, Alapítvány, Zrinyi u.4. közalapítvány

közhasznúsági fokozat Nem közhasznú

bejegyzés dátuma 2012.03.10

05-02-0000285 05-01-0001918

05-02-0000618 05-02-0003499

3630 Putnok, Zrínyi u. 4. 3630 Putnok, BajcsyZsilinszky út 28. 3630 Putnok, Rákóczi u. 2/a. Putnok, Pást út 14.

Egyesület

Nem közhasznú

2013.07.11

Alapítvány, közalapítvány

Nem közhasznú

2006.11.15

Egyesület

Nem közhasznú

1990.02.12

Egyesület

Nem közhasznú

2003.05.16

Ózd, Putnok és Borsodnádasd Vidéke Jegyzők Egyesülete Önkéntes Tűzoltó Egyesület Putnok Összefogás Egyesület Putnok PRO ECCLESIA Putnok Alapítvány Putnok és Térsége Társulás Egyesület Putnok és Vidéke Ifjúsági Szervezeteinek Uniója Putnok Ifjúságáért Alapítvány

05-02-0002741

3630 Putnok, Kossuth út 5.

Egyesület

Nem közhasznú

2003.08.01

05-02-0000299

n.a.

egyesület

Nem közhasznú

1997.12.09

05-02-0003254

egyesület

Nem közhasznú

2002.01.30

Alapítvány, közalapítvány Egyesület

Nem közhasznú

2012.12.12

Nem közhasznú

1995.04.07

Egyesület

Nem közhasznú

1992.09.04


Nem közhasznú

2014.03.19

13.

Putnok közbiztonságáért Alapítvány

05-01-0063819


Nem közhasznú

2005.06.28

14.

Putnok Város Romanők Egyesülete "Putnok Városért" Egyesület

05-02-0064759

Egyesület

Nem közhasznú

2010.01.28

Egyesület

Nem közhasznú

2006.06.24

Putnok Városi Nyugdíjas Egyesület Putnoki Ászok Sport Egyesület Putnoki Magyar-Francia Baráti Kör Egyesület Putnoki Pamutfonó SE

05-02-0003037

Egyesület

Nem közhasznú

2013.04.26

Egyesület

Közhasznú

2003.01.20

Egyesület

Nem közhasznú

1996.01.17

Egyesület

Nem közhasznú

1991.07.08

Putnoki Pamutipari Kft Dolgozóinak a Munkástanácsa Putnoki Reform Szövetség Egyesület

05-02-0001002

3630 Putnok, Fehér-tanya 3630 Putnok, Serényi tér 3. 3630 Putnok, Kossuth u. 5. 3630 Putnok, Rákóczi út 2/a. 3630 Putnok, BajcsyZs.E.u.28. 3630 Putnok, Táncsics utca 46 3630 Putnok, Pást út 14. 3630 Putnok, Rózsadomb út 20 3630 Putnok, Balogh B. út 8. 3630 Putnok, Bajcsy-Zs. u.48. 3630 Putnok, Berkenye u. 7. 3630 Putnok, I.sz.Általános Iskola 3630 Putnok, Somogyi u. 5.

Egyesület

Nem közhasznú

1991.05.31

3630 Putnok, Dienesfalvi u. 23.

Egyesület

Nem közhasznú

2014.09.05

7. 8. 9. 10. 11. 12.

15.

16. 17. 18. 19.

20.

21.

05-01-0000796 05-02-0001853 05-02-0000438 05-01-0000538

05-02-0002335

05-02-0003321 05-02-0002025 05-02-0000712

05-02-0065278

201 / 214

Putnok MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT szervezet neve 22.

23. 24. 25. 26. 27.

28. 29. 30. 31. 32.

33.

34. 35.

36.

37. 38.

PUTNOKI SERÉNYI BÉLA KÖZÉPISKOLA TANULÓIÉRT ALAPÍTVÁNY Putnoki Városi Sportegyesület "75 éves Nagytalálkozó Putnok" Alapítvány "75 éves Nagytalálkozó Putnok" Alapítvány "Alsó-Gömöri" Nagyvadas Vadásztársaság Putnok Gömöri Agrárfejlesztő és Szaktanácsadó Központ Alapítvány Gömöri Környezet és Tájfejlesztő Egyesület Gömöri Nemzetőr Egyesület Gömöri Népfőiskolai Egyesület Gömöri Népfőiskolai Egyesület Gömöri Önkéntes Tűzvédelmi és Katasztrófavédelmi Egyesület Gömöri Pálinkabarát Egyesület Gömöri Polgárőr Egyesület Gömöri Solymok Kulturális- és Sportegyesület Gömöri Sport Egyesület

nyilvántartási száma 05-01-0001521

székhelye

típusa


3630 Putnok, Bajcsy-Zs.u.31.

05-02-0000008

Egyesület

05-01-0000136

Alapítvány, közalapítvány Alapítvány, közalapítvány 3630 Putnok, Zrínyi u. 4 3630 Putnok, BajcsyZsilinszky út 31. 3724 Ragály, Kossuth út 47. 3630 Putnok, Hunyadi út 30. 3630 Putnok, Serényi tér 10 3630 Putnok, Serényi tér 10 3630 Putnok, Rákóczi út 11.

05-01-0000136 05-02-0000285 05-01-0000200

05-02-0003243 05-02-0002987 05-02-0001268 05-02-0001268 05-02-0003234

05-02-0065109

05-02-0064944 05-02-0063614

3630 Putnok, Serényi László tér 10. 3630 Putnok, Rákóczi út 11. 3630 Putnok, Gömöri u.10.

közhasznúsági fokozat Nem közhasznú

bejegyzés dátuma 2015.01.06

3630 Putnok, Kossuth u. 5. Putnok, Kossuth L. u. 5. Putnok, Kossuth L. u. 5. Egyesület

Nem közhasznú

2011.04.08

Nem közhasznú

1994.05.19

Nem közhasznú

1994.05.19

Nem közhasznú

2013.07.11


Nem közhasznú

2013.05.07

Egyesület

Nem közhasznú

2014.10.01

Egyesület

Nem közhasznú

2000.12.29

Egyesület

Nem közhasznú

2010.03.12

Egyesület

Nem közhasznú

2010.03.12

Egyesület

Nem közhasznú

2008.08.09

Egyesület

Nem közhasznú

2012.08.25

Egyesület

Közhasznú

2012.09.01

Egyesület

Nem közhasznú

2004.02.20

05-02-0065204

3630 Putnok, Egyesület Nem közhasznú 2013.09.05 Mátyás király tér 11. fszt//2. Gömöri Település 05-02-0001603 3630 Putnok, Egyesület Nem közhasznú 1993.11.18 Szövetség Kossuth u. 5. Magyar Vidék Társaság 05-02-0000400 3630 Putnok, Egyesület Nem közhasznú 1989.06.26 Gömöri Csoport Bajcsy Zs. u.50. Forrás: http://www.birosag.hu/allampolgaroknak/tarsadalmi-szervezetek-es-alapitvanyok-nevjegyzeke

202 / 214


74. táblázat: egy lakosra jutó bruttó hozzáadott értékek a Putnoki járás településeinél

sorrend

település

egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000 forint)

Lakónépesség száma az év végén (fő) (2013)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

Dubicsány Felsőnyárád Aggtelek Imola Sajópüspöki Bánréve Kánó Putnok Zubogy Jósvafő Alsószuha Sajómercse Ragály Sajóvelezd Szuhafő Felsőkelecsény Hét Serényfalva Kelemér Királd Dövény Gömörszőlős Jákfalva Sajónémeti Trizs Zádorfalva

3909 389 277 196 196 169 158 133 99 91 55 49 39 38 20 14 8 8 6 6 0 0 0 0 0 0

253 972 572 86 486 1339 170 6764 568 230 418 214 660 799 164 380 479 1004 520 823 316 85 549 531 212 459


203 / 214


Közlekedés mellékletek 55. térkép: 87. vasútvonal

Forrás: www.vasutallomasok.hu (letöltés ideje: 2014. február 22.)

A 87. vasútvonal Eger Megyei Jogú Várost és Putnok Városát köti össze, Szarvaskő, Bélapátfalva és Szilvásvárad érintésével. 56. térkép: 92. vasútvonal

Forrás: www.vasutallomasok.hu (letöltés ideje: 2014. február 22.)

Putnok tekintetében az idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza kilométerben autópálya csomópontig (km) 43 km, Budapest Fővárosig 221 km.

204 / 214


pán-európai közlekedési tengelyek: A pán-európai közlekedési tengelyek (ún. Helsinki folyosók) közül az V.sz. VelenceTrieszt/Koper-Ljubljana-Budapest-Ungvár-Lvov-Kijev korridor érinti a megye területét, mely az M3 autópálya [M0 Budapest-Hatvan-Füzesabony-Emőd-Tisza-híd-Polgár-NyíregyházaVásárosnamény-Tisza-híd-Beregdaróc-(Ukrajna)] vonalán halad. A megye szempontjából szintén fontos a szerepe a (Kaunas-Lublin-Rzeszów-Eperjes-Kassa)Tornyosnémeti-Miskolc-(Debrecen-Berettyóújfalu-Nagyvárad) észak-déli irányú TINA folyosónak (elemei az OTrT alapján: M30 Tornyosnémeti–Miskolc–Emőd, M3 Emőd– Görbeháza, M35 Görbeháza–Debrecen-Berettyóújfalu, M4 Berettyóújfalu–Biharkeresztes– Nagykereki), valamint a nyugat-keleti irányú (Bécs)–Hegyeshalom– Budapest–Nyíregyháza– Záhony (M1 Hegyeshalom – Budapest, M0-M31 Budapest D, M3 Budapest– Nyíregyháza– Vásárosnamény–Beregdaróc) közlekedési tengelynek. A megye gyorsforgalmi útjai: M3 autópálya (Gödöllő és országhatár közötti szakasz a TEN-T hálózat része): Budapest (M0) – Hatvan – Füzesabony – (Ukrajna) M30 gyorsforgalmi út, az M3 és Miskolc-Kelet között autópálya (a TEN-T hálózat része): Mezőcsát térsége (M3) – Miskolc – további fejlesztés esetén: Encs – Tornyosnémeti – (Szlovákia Kassa irányába) 3 sz. főút: Budapest - Hatvan - Gyöngyös - Füzesabony - Mezőkövesd - Miskolc - Szikszó Encs – Tornyosnémeti (Szlovákia) 25. sz. főút: Kerecsend (3. sz. főút) - Eger - Bánréve (26. sz. főút) 26. sz. főút: Miskolc (M30) - Sajószentpéter - Kazincbarcika térsége - Bánréve - (Szlovákia) 27. sz. főút: Sajószentpéter (26. sz. főút) - Edelény - Hídvégardó - (Szlovákia) 35. sz. főút: Nyékládháza (3. sz. főút) - Polgár - Debrecen (33. sz. főút) 37. sz. főőút: Felsőzsolca (3. sz. főút) - Szerencs - Sátoraljaújhely - (Szlovákia) 38. sz. főút: Bodrogkeresztúr (37. sz. főút) - Nyíregyháza (36. sz. főút) Az OTrT szerint főutak tervezett elkerülő szakaszai, melyek egyszerre szolgálják a gyorsabb elérhetőséget, illetve az érintett településeken a környezetterhelés (zaj- és légszennyezés) csökkentését tartalmazza a 26. sz. főút (Sajószentpéter, Berente, Kazincbarcika, Vadna, Dubicsány, Putnok) fejlesztését, melyet Putnok Város városfejlesztési koncepciója és városrendezési terve is kiemelten kezel. (mely azonban mindenkor kormányzati feladat.) 75. táblázat: Országos közúthálózat útkategóriánkénti megoszlása (km) BAZ megye (2013. dec. 31.) autópá lya

Borsod AbaújZempl én megye ország os

Autóút

-

1131,8

204,6

I. rendű főút

II. rendű főút

autópá lya vagy autóút csomó ponti ága

112,9

252,4

-

365,3

1733,2

369,2

21,1

5,0

-

2128,6

2122,6

6,0

2487,9

2493,9

2168,6

4655,6

430,5

8591,1

17997, 3

4522,1

472,6

59,4

117,6

23169, 0

22891, 6

277,4

31482, 7

31760, 1

Összes en

Összek ötő út

Bekötő út

Állomá shoz vezető út

Egyéb csomó ponti ág

Gyorfo rgalmi utak pihenő útjai

Összes en

Kiépíte tt

Kiépíte tlen

Összes kiépíte tt

Összes en

Forrás: Magyar Közút Nonprofit Zrt (http://internet.kozut.hu/Lapok/kozuthalozat.aspx)

205 / 214


57. térkép: Putnok 1. (KIRA)

Forrás: Közlekedési Információs Rendszer és Adatbázis (http://kira.gov.hu/kira/main.jsp) 58. térkép: Putnok 2. (KIRA)

Forrás: Közlekedési Információs Rendszer és Adatbázis (http://kira.gov.hu/kira/main.jsp)

76. táblázat: Putnok úthálózat

közút száma 26 2602 2523

206 / 214


Kultúrtörténeti értékek Serényi Kastély és park (Putnok, Serényi tér 1. Műemlék) Klasszicista stílusban épület 1834-ben. 1860-ban átalakították. Jelentősebb értéke:a délnyugati homlokzat közepén kiugró 4 ionoszlopos portikúm, melynek akrotérionos timpanonjában gazdag stukkódísz van. A kastély legjelentősebb helyisége a nagyterem. Szobrok a Serényi téren: Szent István szobor Világháborús Emlékmű Petőfi Sándor szobor Gróf Sérényi Béla szobor Turul madár Római Katolikus Templom (Putnok, Serényi tér 3. Műemlék) Barokk stílusban épület 1832-ben. Soós Miklós rimaszombati építész terve alapján. Felújítása az évek során folyamatosan történt, az utolsó 1988-95 között. A templom jelentősebb értékei közé tartozik a főoltár, mely fából készült. Nepomuki Szent János szobor (Putnok, Serényi tér 2. Műemlék) Barokk stílusban készült a XVIII. században. Felújítása folyamatosan történt, utoljára 1995ben. A Serényi Kastély kerítésébe van beépítve. Serényi Kripta (Putnok, Köztemető, Műemlék) Neoklasszicista stílusban készült 1860-ban Ybl Miklós tervei alapján. Felújítása az Önkormányzat beruházásában valósult meg, 1999-ben. Kisnemesi kúria (Putnok, Kossuth u. 20. Műemlék) Városháza Református Templom Serényi Béla Szakközépiskola Kollégiuma (volt Bíróság épület) Serényi László Általános Iskola (volt Polgári Iskola) Serényi Béle Gimnázium Mezőgazdasági Sakközépiskola ls Kollégium Gömöri Múzeum (Putnok, Serényi tér 10.) A múzeum 1987. február 27-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A múzeum épülete kívülről teljesen jellegtelen, de jobban megnézve kiderül, hogy Putnok egyik legrégibb épülete. Putnok neves történetírója, Balogh Béla régi vámházként említi az 1600-as években épület épületet. Holló László Galéria (Putnok, Rákóczi u. 14.) A Holló László Galéria 1994. szeptemberében nyílt az ún. Seres Házban. Az épület egy régi putnoki család leszármazottja adományozta múzeumi célokra a magyar államnak. A múzeum kiállításai a képző- és iparművészet emlékeit, jelenkori alkotásait mutatják be. Vasútállomás épülete

207 / 214


Projektgazda

Putnok Város Önkormányzata



Putnok-DubicsánySajóvelezd-Sajómercse Közoktatási Intézményfenntartói Társulás nevében: Putnok Gesztorönkormányzat Putnok-KelemérGömörszőlős Közoktatási Intézményfenntartói Társulás nevében eljáró Putnok Város Önkormányzata

Nyertes pályázat azonosítója

ÉMOP-4.2.2-20070197

ÉMOP-4.2.2-20070196

ÉMOP-20074.3.1/2F

77. táblázat: 2007-2013 programozási ciklus megvalósult projektjei Elnyert Projekt összPályázat címe támogatás Projekt rövid tartalma költsége (Ft) összege (Ft) A projekt során megvalósul az Egészségügyi és Szociális Központ komplex akadálymentesítése. Biztosítjuk az épület megközelítését A putnoki Városi mozgáskorlátozottak számára, parkolóhely és járda kialakításával. Az Egészségügyi és Szociális 8 976 000 Ft 9 973 000 Ft épületbe való bejutást biztosítjuk, rámpa építésével, ajtók cseréjével. Központ Az épületben való közlekedést biztosítjuk, ajtócserékkel, akadálymentesítése akadálymentesített mosdó kialakításával, vakok és gyengénlátóknak útbaigazító táblák elhelyezésével. A projekt során megvalósul a Soldos Emília Óvoda komplex akadálymentesítése. Biztosítjuk az épület megközelítését A putnoki Soldos Emília mozgáskorlátozottak számára, parkolóhely és járda kialakításával. Az 8 208 000 Ft 9 120 000 Ft Óvoda akadálymentesítése épületben való közlekedést biztosítjuk, ajtócserékkel, akadálymentesített mosdó kialakításával, vakok és gyengénlátóknak útbaigazító táblák elhelyezésével. A projekt keretében megvalósul az iskola infrastruktúrájának, bútorzatának és eszközeinek fejlesztése. Az épület 90 helyiségének Serényi László Általános felújítása, az akadálymentesített épület és parkoló kialakítása, az Iskola infrastruktúra és 191 350 000 Ft 212 611 000 Ft udvari játékok elhelyezése, az új készségfejlesztő, szemléltető eszközfejlesztés felújítása taneszközök beszerzése javítani fogja a gazdaságilag nehéz helyzetű településeken élő általános iskolás korú gyerekek esélyegyenlőségét.

Projekt hatása A jelenleg használó illetve a jövőben használó mozgáskorlátozottak számára az akadálymentes közlekedés lehetővé vált. A jelenleg használó illetve a jövőben használó mozgáskorlátozottak számára az akadálymentes közlekedés lehetővé vált. Biztosított lett az esélyegyenlőség. A komplexen felújított iskola megfelel a kor elvárásáinak.

TIOP-1.1.1/07/12008-0275

Serényi László Általános Iskola informatikai infrastruktúrájának fejlesztése

21 501 000 Ft

21 501 000 Ft

Korszerű digitális tábla használata. Nevelés, oktatás segítése, javulása.


TIOP-1.1.1/07/12008-0262

A Péczeli József ÁMK Általános és Alapfokú Művészeti Iskola informatikai infrastruktúrájának fejlesztése

17 666 000 Ft

17 666 000 Ft



208 / 214


Projektgazda


Pályázat címe


ÉMOP-4.1.1/A2008-0016

A putnoki Egészségház fejlesztése


TÁMOP 3.1.4-08/22008-0111

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Putnok Város általános iskoláiban


ÉMOP-3.1.2/D-092010-0006

Putnok belvárosi funkcióbővítő településrehabilitáció



ÉMOP-4.3.1/A-092010-0015

KEOP-1.2.0/B/102010-0058

Soldos Emília Óvoda Móricz Zs. úti telephely bővítése

Putnoki szennyvíztisztító telep fejlesztése

Elnyert támogatás összege (Ft)

61 357 000 Ft

48 727 000 Ft

350 017 000 Ft

99 774 000 Ft

312 905 000 Ft

Projekt összköltsége (Ft)

Projekt rövid tartalma

Projekt hatása

64 593 000 Ft

A projekt sikeres megvalósításának eredményeként a Putnok és Térsége Szociális, Gyermekjóléti és Egészségügyi Intézményfenntartói Társulást alkotó 9 település lakossága számára a kor színvonalának megfelelő technikai háttérrel rendelkező alap, szakorvosi és egyéb egészségügyi ellátást biztosító, teljes körűen akadálymentesített, a közlekedési viszonyok tekintetében a környező településekről nagyon jól megközelíthető egészségközpont jön létre.

Teljes körűen akadálymentesített, a környező településekről jól megközelíthető egészségközpont létrejötte.

48 727 000 Ft



388 973 000 Ft

105 025 000 Ft

401 022 000 Ft

A projekt átfogó célkitűzése a gazdaságilag vonzó, ugyanakkor a lakosság életszínvonalát javító és számukra élhető városközpont kialakítása, ezen keresztül a város népességmegtartó és tőkevonzó képességének erősítése. A projekt fő célja a kapacitásbővítés megvalósítása, melyet egy, a meglévő épülethez épített bővítmény megépítésével kívánunk elérni. Az így létrehozott építmény 3 új csoportszobát fog tartalmazni mely összesen 75 gyermek nevelésére alkalmas.(a meglévő épület fűtésrendszerének korszerűsítését, a teljes körű akadálymentesítést valamint eszközök, udvari játékok és SNI-s eszközök beszerzését.) A Környezet és Energia Operatív Program "Egészséges és tiszta település prioritási tengelyén" lévő "Szennyvízelvezetés és tisztítás egyfordulós pályázati konstrukció"-nál a pályázó szervezet Putnok Város Önkormányzata. Az agglomerációban központi szennyvíztisztító telepe Putnok település 0125/2 helyrajzi számú külterületén található, a Sajó bal partján, a Miskolc-Ózd vasútvonal északi oldalán. A telep 1978-ban létesült. A tervezett tisztítástechnológia: eleveniszapos tisztítástechnológia nitrifikációval, denitrifikációval, szervesanyag eltávolítással, szimultán vegyszeres foszfor kicsapással. szükséges recirkulációkkal és keveréssel. A tervezett tisztítástechnológiai sor.

Egy felújított a lakosság és az idelátogatók számára vonzó város központ. Kibővült óvoda-több gyereke befogadása alkalmas. A korszerűsítés pedig segít az óvodai oktatás javulásában. A telep 1978-ban létesült. A tervezett tisztítástechnológia: eleveniszapos tisztítástechnológia nitrifikációval, denitrifikációval, szervesanyag eltávolítással, szimultán vegyszeres foszfor kicsapással. szükséges recirkulációkkal.

209 / 214


Projektgazda


Pályázat címe




ÉMOP-3.2.1/F-102011-0030

Putnok Város felszíni vízfolyásainak rekonstrukciója

99 911 000 Ft

99 911 000 Ft


ÉMOP-4.2.1/A-112012-0031

Szociális alapszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése Putnokon

94 244 000 Ft

99 204 000 Ft


ÉMOP-4.1.1/A-122012-0006

Fogorvosi rendelő infrastrukturális felújítása Putnokon

55 656 000 Ft

55 656 000 Ft


ÉMOP-4.1.1/A-122012-0007

Putnok város központi ügyeletének infrastrukturális fejlesztése

23 062 000 Ft

23 062 000 Ft


Projekt hatása

A projekt keretében Putnok város felszíni vízfolyásainak rekonstrukciós munkái történnek meg. A település érintett volt a 2010. évi május-júniusi árvízi vészhelyzettel. A rekonstrukció a következő vízfolyásokat érint: Szörnyű-völgyi (Forrás) patak, Somos patak. A Szörnyű-völgyi (Forrás) patak felújítással érintett hossza 2,17 km. a Somos patak felújítással érintett hossza 0,77 km. A Szörnyűvölgyi (Forrás) patakon elvégzett rekonstrukciós munkák: mederkotrás Árvízi vészhelyzet profilozással, meglévő meder burkolatok javítása, új lapburkolatok megelőzése. kialakítása. A Somos patakon elvégzett munkák: mederkotrás profilozással, új lapburkolat kialakítása, zsilipakna építése. A vízfolyások rekonstrukciója során vannak szakaszok, amiket nem érint a felújítás (vasúti híd, közúti híd), valamint a Szörnyű-völgyi (Forrás) patak 1+750,6 - 1+774,4 szelvényszámok közötti szakaszát más pályázatból valósítjuk meg (ÉMOP-3.1.2/D-09-2010-0006. A projekt során érintett szociális alapszolgáltatások a Az Idősek Otthonának következőképpen kerülnek elhelyezésre: a földszinten kerül bentlakói és bejárói kialakításra az étkeztetés, valamint a nappali ellátás. Az emeleten a számára biztosítva lett a házi segítségnyújtás, közösségi ellátások és a támogató szolgáltatás könnyebb közlekedés. elhelyezése történne. A felújítás során akadálymentes WC, parkoló és Biztosítva lett az lift építését és napkollektor elhelyezését is tervezzük. étkeztetés.. A kivitelezés során megvalósult az épület komplex Biztosítva lett a fogászatot akadálymentesítése, valamint kültéri burkolat elhelyezése és járda igénybe vevő betegek kialakítása. Korszerűsítésre került a fűtési rendszer. Az épület külső nyugodt, kultúrált hőszigetelése valamint a nyílászárók és lámpatestek, a belső körülmények közötti burkolatok cseréje megtörtént az épület energia racionalizált, ellátása. környezettudatos működése érdekében. A kivitelezés során megvalósult az épület komplex akadálymentesítése, valamint mozgássérült parkoló és rámpa Biztosítva lett az ügyeletet kialakítása. Korszerűsítésre került a fűtési rendszer, külső hőszigetelés, igénybe vevő betegek a nyílászárók és a lámpatestek, valamint belső burkolatok cseréjével. A nyugodt, kultúrált használati melegvízhez szükséges energia előállításához napkollektor körülmények közötti került elhelyezésre. Eszközbeszerzés keretében a várótermi bútorzat ügyeleti ellátása. cseréje valósult meg.

210 / 214


Projektgazda



ÁROP-1.A.5-20132013-0120


BM szennyvíztámogatás


BM panelprogram


ÉMRFT-LEKI


ÉMRFT-HÖF,CÉDE


BM panelprogram



Magyar Állam Kincstár 206/2008.(VIII.26.) Kormány Rendelet Magyar Állam Kincstár 206/2008.(VIII.26.) Kormány Rendelet


ÉMRFT-LEKI


ÉMRFT-LEKI




Projekt hatása

21 967 000 Ft

21 967 000 Ft

A projekt célja az önkormányzati feladatok hatékonyabb ellátása volt az önkormányzat gazdasági programjára építve, rövid és hosszú távú tervek kidolgozása ezek finanszírozási hátterének figyelembevételével.

177 234 000 Ft

251 160 000 Ft

Szennyvízberuházás II. ütem

23 711 000 Ft

71 133 000 Ft

A lakóközösség számára kulturált környezet, felújított épületetek, vonzóbb városkép.

19 350 000 Ft

21 501 000 Ft

Putnok Árpád, Lehel, Huba vezér, Báthory utcák ivóvízellátás fejlesztése

10 000 000 Ft

19 167 000 Ft

Okmányirodai rész felújítása

62 324 000 Ft

194 315 000 Ft

A lakóközösség számára kulturált környezet, felújított épületetek, vonzóbb városkép.

A feladatellátás javulása. Új pénzügyi szoftver használata. Szennyvízberuházás II. ütem A lakóközösség számára kulturált környezet, felújított épületetek. Putnok Árpád, Lehel, Huba vezér, Báthory utcák ivóvízellátás fejlesztése Putnok város önkormányzati feladatellátás színvonalának javítása A lakóközösség számára kulturált környezet, felújított épületetek, vonzóbb városkép.

Soldos Emília óvoda

10 000 000 Ft

17 398 000 Ft

Soldos Emília óvoda felújítás

Soldos Emília óvoda

Péczeli József ÁMK

10 000 000 Ft

32 643 000 Ft

Péczeli József ÁMK felújítása, nyílászáró csere, hőszigetelés

Péczeli József ÁMK

20 000 000 Ft

29 404 000 Ft

Soldos Emília óvoda felújítása (Tompa úti telephely)

18 000 000 Ft

34 151 000 Ft

Városi sportcsarnok felújítása

Pályázat címe Putnok Város Önkormányzatának szervezetfejlesztése Szennyvízberuházás II. ütem Panelprogram 2007 (Bányász tér 3-4 és 7-8-9) Putnok Árpád, Lehel, Huba vezér, Báthory utcák ivóvízellátás fejlesztése Putnok város önkormányzati feladatellátás színvonalának javítása PANELPROGRAM LFP-2008LA-2 (Bányász tér 1-2, 5-6, 10-11. és Széchényi tér 914.)

Soldos Emília óvoda felújítása (Tompa úti telephely) Városi sportcsarnok felújítása

Soldos Emília óvoda felújítása (Tompa úti telephely) Városi sportcsarnok felújítása

211 / 214


Projektgazda


Pályázat címe




Projekt hatása


Magyar Államkincstár B-A-Z Megyei Igazgatósága BM 7/2011 rendelet alapján

Péczeli ÁMK kazánház korszerűsítés és tornaterem aula felújítása

14 717 000 Ft

16 352 000 Ft




KEOP-4.10.0/N/142014-0471

Fotovoltaikus rendszerek kialakítása a Putnoki Serényi László Ált. Isk. épületén

34 926 500 Ft

34 926 500 Ft


KEOP-5.5.0-K/142014-0073

Közvilágítás energiatakarékos átalakítása Putnokon

84 379 054 Ft

84 379 054 Ft


BM

Itthon vagy- Magyarország, Szeretlek programsorozat

400 000 Ft

400 000 Ft

Hosszútávú célok: A környezetet kevésbé terhelő, megújuló energia alapú energiatermelés elterjesztése, a széndioxid-kibocsátás csökkentése.Közvetlen célok: A putnoki Serényi László Általános Iskola Az iskola megújuló energiával való áramtermelése érdekében fotovoltaikus energiafelhasználását rendszerek kiépítése. Főbb tevékenységek: Napelemes rendszer javítja. kiépítése elektromos áram termeléséhez, mely elősegíti az intézmény költséghatékonyságát és energiatakarékosságát. Putnok Város közvilágítási berendezései elavultak, energiahatékonyságuk nem megfelelő. A közvilágítási berendezések évente mintegy 4000h-t üzemelnek, így energia felhasználásuk igen jelentős, mivel éves kihasználtságuk több mint 45% (4000/8760)! A településen a korábbi higanygőz és izzó lámpák cseréjét követően (amelynek során, mintegy 10 éve, a meglévő Nátrium lámpák és A közvilágítás kompakt fénycsöves lámpatestek kerültek felszerelésre) nem történt korszerűsítését energetikai korszerűsítés. A közvilágítási berendezések évi átlagos eredményezi. A város villamos energia fogyasztása 199620 kWh. A Putnok Város területén kivilágításának javulása. üzemelő 754 db közvilágítási lámpatest éves villamos energia fogyasztása 199.620 kWh, amely korszerű LED-es közvilágítási berendezések alkalmazása esetén az MSZ EN 13201 útvilágítási szabvány előírásainak betartása mellett 726 db lámpatest cseréje esetén 55,98% villamos energia megtakarítást eredményez. A programsorozat keretén belül 2 napon keresztül színvonalas A városban élől és a műsorok, rendezvények megvalósítására került sor. Putnoki környező települések lakói Krumplifesztivál - Szüreti felvonulás, kézműves kirakodóvásár helyi számára jó kikapcsolódási termelők termékeiből, közös tűzgyújtás, szüreti bál. lehetőséget eredményez.

212 / 214


Projektgazda


Pályázat címe




EEM

Gömöri Múzeum Változó Társadalom Gömörben

3 000 000 Ft

3 300 000 Ft


NKA

Múzeumi műtárgyak szerzeményezése

600 000 Ft

800 000 Ft


Közép és Kelet európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány

I. Világháborús emlékmű restaurálása

2 000 000 Ft

2 000 000 Ft


Projekt hatása

Putnok Város Önkormányzata az Emberi Erőforrások Minisztériumához benyújtott Muzeális intézmények szakmai támogatása pályázatát pozitívan bírálták el, és ennek a pályázatnak köszönhetően valósul meg Gömöri Múzeum „Változó társadalom Gömörben” új állandó kiállítása. A múzeum épülete Projekt által megvalósult: megújult. Turisztikailag Teljes körű belső felújítás (festés, padló) növeli a város értékét. Új vitrinek, installációk, és dobogó beszerzése és beszerelése Múzeumpedagógiai füzet kiadása Az új állandó kiállításához elektromos hálózat kiépítése A kiállításhoz szükséges egyéb kellékek beszerzése A képeslapokat 2014. augusztus 19-én vásárolta meg Putnok Város Önkormányzata Ráczi János Pétertől és Ráczi István magánszemélyektől. A pályázaton igényelt 800.000 Ft a 480 db-os képeslap gyűjteményt fedezte volna. A megítélt támogatás összege A múzeum gyűjteménye 600.000 Ft, 360 db képeslap megvásárlására volt elegendő, így az bővült. Több látogatót Önkormányzat csak ennyit vásárolt meg. vonz. A megvásárolni tervezett 480 db-os képeslap gyűjteményből 120 dbot a Putnoki Humán Szolgáltató Központ vásárolt meg, amit felajánlott a Gömöri Múzeum részére. Putnok főterének észak – keleti negyedében található az I. világháborús emlékmű, már első látásra impozáns, éke a térnek. Alkotója Kisfaludi Strobl Zsigmond. Készült a két világháború közti időszakban. Az alkotás egy magyar katonát ábrázol, jobb kezében nemzeti zászlónk, bal keze a szívén. Kiemelt tekintet a hazaszeretet, Egy nagyon értékes áldozatkészség, hősiesség szimbolikája kiválóan megjelenik a katona Kisfaludy Stobl Zsigmond szobor romlásának testtartásában. A felújítás célja, hogy ébren tartsa az első világháborúval kapcsolatos társadalmi emlékezetet, hozzájáruljon a megállítása. Több látógató közös értéken, történelmen és kultúrán alapuló magyar vonz. identitáserősítéshez. Ezek mellett hozzájárul a korszakkal kapcsolatos ismeretek bővítéséhez. A munkálatok során elvégzésre került az emlékmű környezetének, talpazatának helyreállítása.

213 / 214


Projektgazda



MÁK

Pályázat címe

Térfigyelő kamerarendszer kialakítása




Putnok Városában most kerül kiépítésre egy 7 db kamerából és központi egységből álló térfigyelő rendszer. Ezek kamerái a város frekventált részein kerülnek elhelyezésre. A rendőrséggel történt szakmai egyeztetés eredményeként merült fel, azaz igény, hogy jelen pályázati kiírás keretében történjenek további fejlesztések. Putnok Város Önkormányzata kiemelt figyelmet fordít a helyi közbiztonság megerősítésére. Kitűnő együttműködés alakult ki helyi és megyei rendőri szervekkel és azok vezetőivel. A város anyagi és technikai eszközökkel évről-évre segíti a helyi rendőrőrs feladatellátását. A 13 190 000 Ft 13 190 000 Ft lakosság körében végzett felmérések igazolják, hogy a rendőrség személyes jelenléte a közterületeken növeli a biztonság érzetett. Ugyanez a vélekedés a tervezett térfigyelő kamerák elhelyezéséről is. A rendőrség más településen szerzett tapasztalati is igazolják, hogy a kamerákkal ellátott településeken csökken az elkövetett bűncselekmények száma, növekszik a lakosság biztonság érzete. Az Önkormányzat a rendőrség mellett jó kapcsolatot tart a helyi Polgárőr Egyesülettel is. Munkájukat anyagi és technikai eszközökkel egyaránt támogatja. Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás

Projekt hatása

A közbiztonság javulását eredményezi.

214 / 214

Putnok Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata

Recommend Documents