ADÓVERSENY A VILÁGGAZDASÁGBAN AZ ADÓPARADICSOMOK FENNTARTHATÓSÁGA ÉS MŰKÖDTETÉSE

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK MSC SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY

ADÓVERSENY A VILÁGGAZDASÁGBAN – AZ ADÓPARADICSOMOK FENNTARTHATÓSÁGA ÉS MŰKÖDTETÉSE

KÉSZÍTETTE: MORAVECZ KLÁRA

BUDAPEST, 2011.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ ................................................................................................................ 5 1. ADÓVERSENY....................................................................................................... 7 1.1. Általános alapelvei az adóztatásnak ........................................................................... 9 1.1.1. A modern adóztatási alapelvek .................................................................................. 10 1.2. Az adóverseny elméletei ............................................................................................. 15 1.3 Az adóverseny modelljei ............................................................................................. 16 1.3.1. Tiebout modell (és kritikája)...................................................................................... 16 1.3.2. Fogolydilemma – játék .............................................................................................. 17 1.3.3. A közösségi választások kritikája .............................................................................. 17 1.4 Körülményei és mozgatórugói az adóversenynek .................................................... 18 1.5 Szereplői (formális és valódi) ...................................................................................... 19 1.6 Az adóverseny hatási – pro és kontra ........................................................................ 19 1.7 Adóverseny az Európai Unióban ............................................................................... 21 2. A NEMZETKÖZI ÉS AZ EURÓPAI ADÓJOGI KONFLIKTUSOK ÉS AZOK MEGOLDÁSAI VALAMINT AZ ELLENÜK FOLYÓ KÜZDELMEK........ 24 2.1. A nemzetközi adójogi konfliktusok ........................................................................... 24 2.1.1. Kettős adóztatás, mint adójogi konfliktus .................................................................. 25 2.1.2. . A konfliktusok megelőzésének illetve megoldásainak módjai.................................. 26 2.2. Az európai adójogi konfliktusok ............................................................................... 28 2.2.1. A konfliktusok megelőzésének illetve megoldásainak módjai................................... 29 2.3. Az adóverseny elleni küzdelem harcosai .................................................................. 31 2.3.1. Magatartási Kódex .................................................................................................... 31 2.3. 2. Az OECD .................................................................................................................. 32 3. ADÓPARADICSOM ..................................................................................................... 42 3.1. Az adóparadicsomok kialakulásának története ....................................................... 42 3.2. Az adóparadicsomok kritériumai és csoportosítása ................................................ 44 3.2.1. Az adóparadicsomi státusz kritériumai ..................................................................... 44 3.2.2. Az adóparadicsomok csoportosítása ......................................................................... 44

-3-

3.2.3. Az adóparadicsomok melletti érvek – a megoldható műveletek ................................ 46 3.2.4. . Az offshore cégek ismertetése .................................................................................. 48 3.2.5. Az adóparadicsomok elleni harc ............................................................................... 50

4.

KÉT

ADÓPARADICSOM

RÖVID

BEMUTATÁSA

ÉS

ÖSSZEHASONLÍTÁSA ................................................................................................... 52 4.1. Seychelles – szigetek ................................................................................................... 53 4.1.1. Bemutatása a Seychelles – szigeteknek ..................................................................... 53 4.1.2. Adózás és a vállalkozási formák ................................................................................ 53 4.1.3. Egyezmények.............................................................................................................. 56 4.2. Ciprus .......................................................................................................................... 57 4.2.1. Ciprus bemutatása ..................................................................................................... 57 4.2.2. Adózás és a vállalkozási formák ................................................................................ 58 4.2.3. Egyezmények.............................................................................................................. 61 4.3. Seychelles – szigetek és Ciprus összehasonlítása ..................................................... 63

5. ÖSSZEGZÉS ........................................................................................................ 68 Mellékletek ......................................................................................................................... 70 Forrásjegyzék ..................................................................................................................... 83

-4-

BEVEZETŐ A szakdolgozatom címe az Adóverseny a világgazdaságban – az adóparadicsomok fenntarthatósága és működtetése. A témaválasztásom egyik legfontosabb indoka az volt, hogy az utóbbi években (évtizedekben) egyre nagyobb figyelem hárult az adóverseny, és az azzal kapcsolatos kérdéskörökre. Sokan nem, vagy csak alig rendelkeznek információkkal (sokszor téves információkkal) az adóversenyről, pedig ha belegondolunk, a kialakulásának időpontja megegyezik az adózás/ az adóztatás megjelenésének idejével. Az adóverseny részletes bemutatása előtt fontos tisztázni, hogy melyek az általános adózási alapelvek és hogy milyen adópolitikai nézetekkel állnak kapcsolatban, hiszen mind a gazdasági mind a pénzügyi világban születtek elméleti feltevések és kritikák a nagy iskolák részéről. Az adóverseny a világgazdasági verseny részét képezi, hiszen az államok közötti különbségek és eltérések miatt verseny alakult ki. Ezekből kiindulva keresem a választ arra, hogy inkább hasznos vagy káros hatásai vannak a versenynek. Az országok közötti adórendszerbeli különbségek nyomán kialakult adóverseny révén megjelentek az adójogi konfliktusok. Milyen adójogi konfliktusok alakultak ki nemzetközi illetve európai színtéren? Ezen konfliktusok ismertetése során válaszokat. magyarázatokat kaphatunk arra, hogy egyáltalán szükség van-e az adóversenyre. Továbbá válaszokat keresek arra, hogy Kik az adóverseny elleni küzdelem harcosai? Milyen eszközökkel lépnek fel és egyáltalán sikeres-e a harc? Az adóverseny, a nemzetközi illetve európai adójogi konfliktusok során nem hagyhatóak figyelmen kívül az adóparadicsomok sem, hiszen kialakulásuk indokai szorosan kapcsolódnak az adóversenyt kiváltó okokhoz. Miért és milyen okok miatt alakultak ki az adóparadicsomok és milyen előnyöket nyújtanak az őket választóknak? A kialakulásukhoz, a fennmaradásukhoz kapcsolódó kérdésekre megadott válaszok alapján kerülnek bemutatásra. Úgy gondolom, hogy a legjobban két helyszín bemutatása illetve összehasonlítása által lehet a legjobban tisztázni az ilyen jellegű területekhez kapcsolódó feltevéseket, kérdéseket. Miért és egyáltalán megéri-e ilyen területet befektetési helyszínnek választani? Ahogyan maga az adóverseny ellen is vannak harcoló felek, úgy az adóparadicsomok esetében is jelen vannak, sőt, ugyanazon szervezetek és államok a résztvevők. Ebben a témában arra próbálok meg válaszokat kapni, hogy Kik a harcoló felek és eredményes-e a küzdelem?

-5-

Az említett kérdések kidolgozása, megválaszolása során számtalan más kérdés vetődik fel, amelyek révén egy egymásra épülő, összetett dolgozat kerül összeállításra. Bár a forráskeresés nem bizonyult a legkönnyebb feladatnak, hiszen kevés szakirodalom áll rendelkezésre az adóparadicsomokkal kapcsolatban – de szerencsére az adóversenynél azért nagyobb számban voltak elérhetőek. Forráskeresés során pár érdekes könyvet sikerült megismernem és felhasználnom, ilyenek Herich György – Nemzetközi adózással foglalkozó, valamint Galántainé Máté Zsuzsanna – Adó(rendszer)tan című könyve. A kisebb számú szakirodalom ellenére számos kutatás, tanulmány foglalkozik az említett témakörökkel. Ami a folyóiratokat, tanulmányokat illeti, külön megemlíteném Erdős Éva Nemzetközi illetve európai adójogi konfliktusok és kezelésének módjai című tanulmányát valamint Pitti Zoltán több e témakörökkel foglalkozó cikkeit, tanulmányait is. Azonban megjegyezendő, hogy nagyon sok nem megbízható forrás található – általában ezek internetes források, és ezeknek is köszönhető a téves információk kialakulása mind az adóversenyről mind pedig az adóparadicsomokról.

-6-

1. ADÓVERSENY Az adóverseny kérdése évtizedek óta jelen van a világgazdasági színtéren és a nemzetközi szervezetek is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a verseny mozgatóira és hatásaira. Az adóverseny a világgazdasági verseny részét képezi és több meghatározása is létezik, például az adóverseny nem más, mint a technikája a nemzeti érdekérvényesítésnek vagy az eszköze a mobil erőforrásokért folyó versenynek. Az adóverseny tekinthető szakmai kérdésnek (kompetitív: addig csökkentik a vállalatokat terhelő adókat, amíg az elvárt közszolgáltatás biztonságban van, vagy stratégia megközelítés: az adómérséklés egy eszköz, amely beruházás növelő, gazdasági növekedést gyorsító illetve versenyképesség javító hatással bír1) és a világgazdasági verseny részének, vagy horizontális (világgazdasági régiók illetve gazdasági integrációk között) és vertikális (egy régió tagállamai között) versenynek is. A világgazdaság szabad erőforrásainak megszerzése – a vállalatok terheinek csökkentésével – az adóverseny célja. Az adóverseny előzményének és következményének tekinthető a nemzetközi tőkeáramlás gyorsulása vagy lassulása. A kibontakozása a világgazdasági folyamatokban keresendő, mint például a következőekben: 

a közvetlen külföldi tőkebefektetések értékének növekedése



áru- és szolgáltatásforgalom felgyorsulása



bővülése a nemzetközi pénzáramlásnak



világgazdasági növekedés valamint új csomópontok kialakulása

A gazdasági egyenlőtlenségek jelentős különbségeknek számítanak az országok között, ezért verseny alakult ki a külföldi tőkevonzás érdekében. A kevésbé fejlett országoknak a befektetéseket ösztönző adópolitika egy úgynevezett versenyképességet javító jelleggel rendelkezik, ezért az utóbbi évtizedekben az adóverseny felerősödött. Az adóverseny és az adóharmonizáció között összefüggések figyelhetőek meg. Az Európa Unió vonatkozásában a direkt adók közösségi harmonizációja az adóversenynek jó lehetőséget kínál, továbbá az adóharmonizáció egy eszköze is lehet az adóverseny lelassításának. Az adóverseny a nemzeti törvénykezés és az államok feletti szabályozás összeegyeztethetőségének folyamataként is definiálható. 1

Galántainé Máté Zsuzsanna: Az adóverseny az Európai Unióban, Hitelintézeti Szemle, 2005. negyedik évfolyam, 5-6 szám, pp. 45-62.

-7-

Az adóverseny meghatározásakor a valós gazdasági versenyből – adóztatási verseny – kell kiindulni, amely lényegében azt jelenti, hogy az országok kihasználják az adóztatási szuverenitásuk jogát. Egy államnak a fő célja a versennyel az, hogy a többi országhoz képest nagyobb adóbázist alakítson ki és ezt a kedvezőbb adószabályok segítségével próbálják meg elérni (a befektetők csalogatása). Egy nemzet adórendszerében végbemenő folyamatok hatással vannak a többi ország adórendszerére is, ami lényegében azt jelenti, hogy nemzetközivé váltak. A multinacionális vállalatok nagy figyelmet fordítanak a telephely kiválasztásakor az ország gazdasági helyzetére (gazdasági/politikai stabilitás, humántőke jellemzője, infrastrukturális ellátottság, piac nagysága, gazdaságpolitikai és szabályozási környezete…). Előfordul olyan is, hogy a tényezők azonossága esetén a kedvezmények alapján választanak telephelyet. A versenyfeltételek hasonlósága, megegyezése a globalizációnak, vagyis a világgazdaság fejlődésének tulajdonítható változás. A kilencvenes évekre világossá vált, hogy a beruházási helyszín kiválasztásakor az általános tényezők mellett az adókedvezmények és az általuk kialakult előnyök is egyre nagyobb jelentőséggel bírnak (de szerepük még nem elsődleges). Azonban az ezredfordulót

követően

sokkal

nagyobb

szerepet

és

figyelmet

kaptak

a

helyszínválasztáskor. (Az adókedvezmények jelentős szerepére kitérő szakértők: Hassett és Hubbard (1998), Clark és Taylor (2000), Grumpert és Newlon (1998), Easson (2001). Azonban Wander (2000) szerint a kedvezmények nem rendelkeznek akkora hatással, mint ahogyan azt mások gondolták.)2 Az adóztatás szisztémáinak kialakulása visszanyúlik egészen a második világháborút követő évekhez. Az ötvenes és hatvanas évekig a protekcionista gazdaságpolitika – nemzetgazdaságok elszigetelődése – hatására az adórendszerek a zárt gazdaságok keretei között alakultak ki és a vállalatok pedig a székhelyük szerinti országban fejlődtek. Ekkoriban a nemzeti adórendszerek kialakításakor nem vették figyelembe a többi ország adórendszerét, továbbá nem befolyásolták egymás versenyképességét és az egymás közötti kapcsolatokat sem. Az országok közötti kereskedelem és pénzforgalom liberalizációja, az árupiacok megnyitása, és az összehangolása a kereskedelempolitikáknak mind hatással voltak a gazdasági kapcsolatok alakulásaira – nemzetközivé váltak. A piaci erők szerepének erősödésével a kormányzatok és a nemzetközi szervezetek szerepe is egyre jobban csökkent. Az áru, szolgáltatás és tőkeáramlás előtt lényegében megszűntek az 2

Pitti Zoltán: Az Európai Unió az adóversenyben és az adóverseny az Európai Unióban, Európai Tükör 2007/10.

-8-

akadályok, és rohamos technikai és technológiai fejlődés ment végbe, amelyek terjedése világszinten felgyorsult. Mindezek következtében a nemzetgazdaságok kölcsönös függése felerősödött. A versenyképesség a globalizáció hatására egy úgynevezett globális jelleget kapott. A tőkepiac földrajzilag mobilabbá vált, ami következtében az adóalapok is mozgékonyabbak lettek és emiatt kedvező adózási környezetet alakult ki. Az említett változások hatására kialakult az úgynevezett szuverenitás piaca, vagyis az államok piaca, amelyben verseny folyik a befektetőkért, az adófizetőkért és a munkahelyekért is. A szuverenitás piacának jogi alapja az emberek elsődlegességének a joga, a gazdasági alapja pedig az, hogy egyre kisebb költséggel jár az országból való kilépés. A hatékonyság követelménye egyre nagyobb szerepet kap a hagyományos politikai szempontok mellett az államok piacán. 3 Az elmúlt évtizedekben – ahogy a történeti áttekintésben is látszik – az adóverseny központi kérdéssé vált és ez által napirendi témaként jelenik meg az országok megfelelő adópolitikájának kialakítása, fenntartása. Fontosnak tartom az adóverseny elméletei előtt az adózás alapelveinek és az adópolitikai elméleteknek az áttekintését. 1.1. Az adóztatás általános alapelvei „az adózás olyan, mint a libatépés, annak tudománya hogyan lehet a legtöbb tollat a legkevesebb gágogás árán elérni”4 Az adózással és konkrétabban az adózás alapelveivel foglalkozó tanulmányok szinte mindegyikében kezdő gondolatként szerepel Colbert – egykori francia pénzügyminiszter – gondolata az adózással kapcsolatban. Nézetét úgymond egy kifejezésnek is lehet tekinteni, amely rámutat az adózás fő problémájára. Leegyszerűsítve, a világon senki sem szeret adózni, mert cserébe semmilyen ellenszolgáltatást nem kap valamint nincs közvetlen gazdasági érdeke a teljesítéssel kapcsolatban. Az adózás központi célja az, hogy szétossza a terheket és biztosítsa a közös fogyasztás finanszírozását. Az adóztatás alapelvei alatt lényegében az adózással kapcsolatos átfogó és rendszerezett nézeteket értjük. Adam Smith szerint egy jó adórendszer egyértelmű (átlátható, kiszámítható), igazságos (arányosan

3

4

Galántainé Máté Zsuzsanna: Az adóverseny az Európai Unióban, Hitelintézeti Szemle, 2005. negyedik évfolyam, 5-6 szám, pp. 45-62. www.britannica.com/.../Jean-Baptiste-Colbert/.../Financial-and-economic-affairs Letöltés dátuma: 2011.03.07. 18:50

-9-

igazodik a fizetőképességhez), gazdaságos (az adóztatás és az adózás teljesítésének költségei minimálisak) és megfelelő (gazdaságilag alkalmas időben és módon fizethető). Az Adam Smith által felvázolt adórendszerre vonatkozó elvárások ma is fennállnak, csak kiegészültek a modern kor sajátosságaival is. 5 1.1.1 A modern adóztatási alapelvek 1. Méltányosság/fizetőképesség elve: a méltányosság elv értelmében úgy kell szétosztani a fizetésre kötelezettek között az adóterheket, hogy azok arányosak legyenek a fizetőképességeikkel. Méltányossági alapon magába foglalja a diszkrimináció lehetőségét is. Két fajtája létezik: a horizontális (egyenlőkkel való egyenlő elbánás) és vertikális (nem egyenlőket különbözőképpen kell adóztatni) elv. Ezt az elvet úgy tartják számon, mint az adózás alapkonfliktusának a megoldási lehetőségét. A fizetőképesség elve szerint az adó támogassa a megvalósítását annak, amit a társadalom igazságosnak és helyesnek vél a piac által meghatározott jövedelmek elosztásával kapcsolatban. Adókedvezményeket illetve mentességeket adhat a társadalom nevében fellépő politikai hatalom az általa preferált tevékenységnek, csoportnak. (fizetőképesség elv – SZJA) 2. Az érvényesíthetőség (áttekinthetőség) elve legfontosabb követelményei közé tartozik a könnyen teljesíthetőség valamint az adózással kapcsolatos szabályok áttekinthetősége, egyértelműsége, egyszerű alkalmazhatósága – az egyszerűség elvének is szokás nevezni. Ezen elv szerint a bonyolult adójogszabályoknak számos negatív következménye alakulhat ki – magas adminisztrációs költségek, hibák miatti büntetések. A „legnegatívabb” hatása az, hogy több lehetőséget biztosít a kiskapuk kihasználására. (áttekinthetőség elve – forgalmi/jövedéki adó) 3. A megbízhatóság elve az adóterhek biztonságos megfizetését feltételezi, és ezen elv szerint az adó mértéke nem haladhatja meg azt a szintet, amit az adózó meg tud fizetni. Ugyanis a túladóztatás hosszú távon csökkenti az adóbázisokat, amely hozzájárul az adózás lehetőségének csökkenéséhez is. 4. A haszonelv (normativitás elve) szerint a személyeknek és szervezeteknek az adózása a társadalmi tevékenységükből rájuk jutó hasznon arányában történjen. Úgy kellene az adómértékét megállapítani, hogy figyelembe veszik, hogy az

5

Sztanó Imréné: Adózás, SALDO ZRT. Budapest, 2008.

- 10 -

adófizető az adóbevételekből finanszírozott közkiadásoknak milyen mértékben veszi hasznát. (gyakorlatban nehezen alkalmazható). Két fajtája van: a horizontális (egyenlő adófizetőt egyenlő mértékben kell adóztatni) és a vertikális (nem egyenlőket nem egyenlő mértékben). Az adót normatívnak tekinti a haszonelv. (haszonelv – általános forgalmi/jövedéki adó) 5. A konzisztencia elve az adórendszer belső harmóniájának, a többi gazdasági szabályozó

összehangoltságának

valamint

a

nemzetközi

szabályokhoz,

szokásjoghoz való illeszkedésének követelményeit fogalmazza meg. 6. A jutányosság elve (adóbehajtás gazdaságossága) egy olyan gazdaságossági szemlélet, amely szerint az adóból származó költségvetési bevételeknek és a megszerzésük érdekében felmerült ráfordításoknak racionális arányban kell állniuk. (adóbehajtás gazdaságossága elv – forgalmi/jövedéki adó) 7. A kiszámíthatóság elvének pontosan az a lényege, hogy az adórendszer ne változzon gyakran, középtávon stabil és tendenciájában pedig kiszámítható legyen. 8. A fedezeti elv az egyik legfontosabb adóztatási alapelv, amely szerint a költségvetés kiadásaira fedezetet kell nyújtaniuk az adózásból befolyó bevételeknek. 9. A törvényi elfogadás elve (népképviseleti elv) az egyik legrégebbi alapelv, amely szerint csak az országgyűlésnek van joga adó és adótörvény kivetésére és változtatására.6 A felsorolt elvek között esetenként ellentétek is kialakulhatnak. Ilyen ellentét létezik a haszonelv és a fizetőképesség elve (amely méltányossági alapon diszkriminál) között. Továbbá az egyszerűség és a fizetőképesség elve között, azon okból kifolyólag, hogy ha az adózás minden tekintetben figyelembe veszi az adózó sajátos helyzetét, akkor egy igen bonyolult adózási rendszer alakul ki. Lényegében, nem létezik tökéletes adófajta, ezért többfajta adónemet használnak, amelyben a fedezeti elv mindig jelen van.7 Az adóparadicsomok esetében az adóztatási alapelvek eltéréseket mutatnak a fent említettekhez képest, ugyanis ezeken a területeken az egyszerű és alacsony mértékű társasági adókulcsok a meghatározó jellemzők. Az adóparadicsomokban három adóztatási formát kell megemlíteni:

6 7

Galántainé Máté Zsuzsanna: Adó(rendszer)tan, Aula Kiadó, Budapest, 2005. http://merleg.weboldala.net/ 2011.03.07. 18:50

- 11 -

1. A lineáris adókulcs alapján történő adózási forma a méltányossági elv kritériumaihoz hasonlít a legjobban, valamint azokhoz az államokhoz áll a legközelebb, amelyek fejlett adórendszerrel rendelkeznek. Magas adminisztratív költségekkel járó adózási forma, amely értelmében a pozitív eredményük után adóznak a társaságok. 2. Az alaptőke szerinti adóztatás értelmében a jegyzett vagy a saját tőke után történik a társaság adózása, és ennek velejárója, hogy a hosszabb távú kötelezettségeinek összértéke a hosszabb távú teljesítményétől, méretétől függ. 3. A fix éves díj szerinti adózás esetén a társaság évente – függetlenül az árbevételtől, az elért eredménytől – egy meghatározott, azonos összeget adózik. Előnye ennek az adózási formának az egyszerűség és az kismértékű adminisztrációs költségek. Azonban hátránya az, hogy míg a (nagymértékben) nyereséges társaságokat nem terheli arányos mértékben – nem emeli a befizetendő összeget a nyereséggel arányosan, addig további forrásokat vesz el a veszteségesektől.8 9 Az adózás egy anyagi helyzetét befolyásoló politikai kérdés, és az 1930-as évekig a fedezeti elv volt a legjellemzőbb az adózás terén - vagyis az állam érdekeihez igazodott az adózás mértéke.

A másik „uralkodó” elv az adóbehajtás gazdaságossága volt. A

történelem során a különböző irányzatok, iskolák is megoszlottak az adópolitika terén. Két adópolitikát említenék meg, a Keynesiánus és a Monetarista adópolitikát. A keynesiánusit beavatkozó adópolitikának nevezik, amely szerint az államnak befolyásolnia kell a piacot és erősen progresszív jövedelemadókra van szükség. Az 1970es évekre elérte hatékonyságának mélypontját és megjelent a monetarista, vagyis az önszabályozó adópolitika, amely szerint a piacnak nem szabad beleavatkoznia a piac folyamataiba. Míg a keynesiánusira a sok adókedvezmény, addig a monetarista adópolitikára a normatív adóztatás és a kedvezmények leépítése volt a jellemző amellett, hogy csökkenti a progresszivitást és a határadókulcsok mértékét. A monetarista és a neokeynesiánusi adópolitika is a Laffer - görbe alkalmazásával mutatták be az adóbevételek és az adókulcsok közötti kapcsolatot.

8

9

Molnár Mariann: Hogyan adózzunk okosan – avagy az offshore jelenség nemzetközi megítélése, létjogosultsága. BKÁE TDK dolgozat, 2003. Somogyi Tamás: Az leveszett paradicsom? – Budapesti Corvinus Egyetem, szakdolgozat, 2006.

- 12 -

Az adóbevételek és az adókulcsok közötti kapcsolat a monetaristák szerint:

10

1. ábra

A neokeynesiánius adópolitika elképzelése az adókulcsok és az adóbevételek közötti kapcsolatról – a Laffer – görbe által:

2. ábra11

A keynesiánusi adópolitika értelmében az adókulcsok hatására nem változik az adóalap olyan rugalmasan, illetve az adókulcstól nem függ olyan erősen a munka, mint a monetaristák bemutatása szerint. A monetaristák válasza az volt, hogy az adókulcs a munkaidőt nem is, de a másodállást és a túlórát befolyásolja valamint az adóbevételek gazdasági jelentősége is mérvadó. Ebben a témakörben meg kell említeni a Ramsey – szabályt, amely arra irányul, hogy egy kormányzat hogyan tudná előteremteni a szükséges adókat a leghatékonyabb módon – a fogyasztói többlet legkisebb veszteségével. A szabály szerint azokat a kibocsátásokat és ráfordításokat kellene megadóztatni, amelyek 10 11

http://www.csmonitor.com/ letöltés dátuma: 2011.04.17. 17:55 http://www.kingrat.us/ letöltés dátuma: 2011.04.17. 17:55

- 13 -

legrugalmatlanabbaknak bizonyultak ugyanis az adókulcs ezeknek a termékeknek a termelését befolyásolja a legkevésbé. Ezáltal képes az állam arra, hogy maximalizálja az adóbevételeit. A Ramsey – szabály ellenérvelői szerint nem egyeztethető össze a fizetőképesség elvével, továbbá a rendszer áttekinthetetlenné válik az erősen differenciált kulcsok miatt és megnövelik az adminisztrációs költésegeket is.12 13 1.2. Az adóverseny elméletei Az adópolitika egyre nagyobb szerepet kapott az elmúlt évtizedekben végbemenő nézeteltérésekben – az európai integrációs valamint a nemzetközi szervezetek nézeteltéréseiben is. A nemzeti adópolitikai intézkedések évről – évre erősebb hatást gyakoroltak más nemzetek gazdaságára valamint magára a nemzeti kormányzatra is (egyik visszavezethető kiváltó ok e folyamatnak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyre szorosabbá válása és maga a liberalizációs folyamat). Megkülönböztetünk zárt illetve nyitott gazdaságot. A zárt gazdaság esetében az adókivetésre való reagálásnak két formája létezik – a fokozása illetve a visszafogása bizonyos tevékenységeknek. A nyitott gazdaság esetében pedig már a termék- és tényezőmozgások során fontos meghatározóvá válnak az adóterhek. Az adópolitikai döntési jogkörök delegálása – egy magasabb kormányzati szintre - megoldás lehet az adóverseny káros hatásai ellen. A nemzetközi adóverseny során megemlíthető, hogy két fajtája létezik a tőkehozamokra kivetett adóknak – a tőkejövedelmekre kivetett adó valamint a társasági adó14. A tőkejövedelem-adó területén is lehet káros adóverseny, ugyanis a pénzpiaci jövedelmekért folyó harc egyre intenzívebbé válhat (pénzpiaci jövedelem a legmobilabb adóalap). A társasági adó fontos eleme a nemzetközi adóversenynek, ezért figyelembe kell venni a működőtökére, a befektetésekre, a gazdasági növekedésre és a munkanélküliségre gyakorolt hatását. A klasszikus közgazdasági elmélet szerint egy egységesés központi adópolitika csak egy szigorúan zárt gazdaságban létezik. E rendszerben lehetőség adódik a tevékenységek fokozására/visszafogására, de nincs mód a tevékenységek más területre (kormányzat terület) történő áthelyezésére. Többszintű kormányzásra van szükség, mert bizonyos (különböző) kormányzati szintek másoknál alkalmasabbak. A kiadási és adóztatási jogok illetékességeinek

összehangolása

kiemelt

12

cél,

ugyanis

annak

kell

fizetni

a

http://193.6.12.228/uigtk/uipz/hallgatoi/adougy_elmelet.pdf letöltés dátuma: 2011.03.07. 18:45 Sztanó Imréné: Adózás, SALDO ZRT. Budapest, 2008. 14 Társasági adó: e típusú adót a vállalat az alapján fizeti, hogy mely kormányzat területén végzi a tevékenységét (tehát a kormányzatnak fizet). 13

- 14 -

közszolgáltatásokért, akiknek haszna származik belőle. Ezt a haszonelvű adóztatásnak nevezik - létezik ennek egy úgynevezett méltányossági eleme is - továbbá ez egy adóztatási forma, amely a hatékony közszolgáltatási szint és színvonal elérésére és biztosítására ösztönzi a kormányzatot. Az állam feladata a közszolgáltatások előállítása, fenntartása a jogrendeknek valamint a redisztribúciója a piaci jövedelmeknek és a biztosítása a gazdasági stabilitásnak. Azokban az országokban, ahol a központi kormányzat csak stabilizációs és redisztribúciós funkciókat lát el, ott kiemelt szerepet kap a haszonelv. Vagyis ha a kormányzat figyelmen kívül hagyja a haszonelvet, az adóalanyok akkor is a haszonelv szerint fogják döntéseiket hozni. A közpénzügyi és közösségi választások elmélete között alapvetően csak szemléleti különbségek vannak. (a közpénzügyi elmélet azt elemzi, hogy a társadalmi jólét növelésének érdekében a kormányzatnak mit kell tennie, a közösségi pedig azt, hogy a kormányzatoktól mi várható el). 1.3. Az adóverseny modelljei Az adóverseny elméletei mellett meg kell említeni három fontos modellt és kritikát, amelyek a kialakult versenyt különböző nézetek alapján jellemzik és értékelik. Ezek a modellek a Tiebout modell (és kritikája), a fogolydilemma – játék valamint a közösségi választások kritikája. 1.3.1. Tiebout modell (és kritikája) A modell egy olyan világot feltételez, amelyben nem keletkezik jóléti veszteség – azaz a jólét növekszik – a kormányzatok versengése során. Alapfeltevése a modellnek az, hogy olyan kormányzat területén telepednek le az adófizetők, ahol a közszolgáltatást a legjobb áron vehetik igénybe. Az adófizetők „költözésekor” olyan problémák jönnek létre, mint a zsúfoltsági és a hatékonysági probléma - abban az esetben, ha egyes kormányzatok nagyobb adóalappal rendelkeznek, mint más kormányzatok. Egy adófizető több dolgot is figyelembe vesz a letelepedés előtt: elérhető jövedelmek mértékét, a közszolgáltatásokat és azok adóköltségének különbségeit. A Tiebout modell nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy egy kormányzat az adófizetők jólétének növelése illetve csökkentése során a máshol élők jólétét csökkenteni, illetve növelni fogja (fordított arányosság). Az egymásra hatást ebben az esetben az adóztatás túlcsordulásának nevezzük. Inman – Runinfeld a túlcsordulásnak két típusát határozza meg, a bevételi illetve a költséghatást. A kormányzati - 15 -

verseny nem eredményezhet jóléti növekedést, ugyanis e folyamatot az interregionális externális hatásai az adópolitikának megakadályozzák. 1.3.2. Fogolydilemma - játék Egy kormányzatnak az adópolitikájának kialakításakor más kormányzatok adópolitikáit is figyelembe kell vennie. Az adóverseny hatékonyságát befolyásoló tényezők: 

tökéletlenségei a termékpiaci versenynek



kormányzati versengés más gazdaságpolitikai területen



a kormányzatnak a rendelkezésre álló adópolitikai eszközei



lehetőségei a tevékenység megosztásnak a vállalatokon belül



abszolút és relatív mérete a versengő országoknak



a kormányzat információs és hitelességi problémái



jószágtulajdonságai a közszolgáltatásoknak



makro stabilizációs szerepe a kormányzatnak

Továbbá a társasági adó is adóeszköz, amelynek nagymértékű lecsökkenése az adóverseny egyik jelensége lehet. Az adóeszközök megléte egyben választási lehetőséget és választási kényszert is jelenthet egy kormányzat számára. 1.3.3. A közösségi választások kritikája A Leviathán – koncepció Brennan – Buchranan (1980) nevéhez fűződik, akik szerint a kormányzatok bevétel maximalizáló egységek valamint – a koncepció szerint – a kialakult verseny hasznos is lehet. A koncepció – és Wilson (1999) - arra a következtetésre jutott, hogy kedvező a jóléti hatása az adóversenyek, ugyanis annak hiányában túl nagy mérete lenne a kormányzatnak. Továbbá kitér az adópolitikák összehangolására is, amelyet úgy értelmez, mint egy a monopoljogokra vonatkozó visszaszerzési akciót, amely az adóalapokra vonatkozik. Az innovatív verseny megközelítése értelmében pedig a versengés innovációra ösztönzi a kormányzatokat. Az adóverseny felszámolása során három adópolitikai eszközt kell megemlíteni:

- 16 -



adóalapok szabályozása: alapvetően az eredet helye szerinti adózás van szemben a székhely szerintivel



ösztönző kormányzati transzferek: a középpontban a túlcsordulási hatás figyelése kerül



adóráták

egységesítése:

az

adóverseny

mérsékléséhez

nagymértékben

hozzájárulhat15 1.4. Körülményei és mozgatórugói az adóversenynek Az elméleti áttekintések után meg kell ismerni az adóverseny körülményeit és mozgatórugóit, amelyek vagy elősegítik, vagy éppen gátolják az adóverseny folyamatát. Az erősítői a nemzetközi adóversenynek: 

adóstruktúra összetétele



a meglévő különbségek – amelyek erősítik az adóversenyt: a világgazdasági régiók közötti

GDP

arányos

adóterhelésben

az

adó

mértékében;

az

állami

szerepvállalásban; a közszolgáltatási rendszer működésében; az egészségügyi és nyugdíjbiztosítási rendszerekben; az adóalapok tartalmának és jövedelemsávok megállapításában;

az

adómentességek

és

a

kedvezmények

feltételeinek

kialakításában; az adóterhek mértékében; az importtermékek közterheiben A nemzetközi adórendszerek működésének sajátosságai között igen nagymértékű különbségek figyelhetőek meg. A világgazdaság különböző régióiban az adóterhelés – GDP arányában mért – a versenypozíció megtartását és folytatását jelenti, míg országonkénti adóterhelésekben arányeltolódások alakultak ki. A versenyben lévő országoknak előírt kötelezettségeknek kell megfelelni: 

erősödnie kell a jövedelemcentralizációnak



ellensúlyozni kell az adóverseny erősödésével járó költségvetési bevételek csökkenését



társadalmi várakozások: közterhek mérséklése, terhek elosztása és a szerzett jogok védelme (közszolgáltatások megőrzése, hozzáférés egységesítése)

15

Pitti Zoltán: Az Európai Unió az adóversenyben és az adóverseny az Európai Unióban, Európai Tükör 2007/10.

- 17 -



ellensúlyozni kell a beruházási ráfordítások emelkedését, amit a vállalatok a személyi jellegű ráfordítások minimalizálásával tesznek meg

Megfigyelhető folyamat, hogy a nemzeti adórendszerekben mutatkozó különbségeket használják ki a nemzetközi nagyvállalatok (telephelyválasztáskor, leányvállalatok hálózatos működtetésekor). 1.5. Szereplői (formális és valódi) Az adóverseny mozgatói valójában a befektetők vagyis a tőketulajdonosok, a TNC/MNC vállalakozások (hálózatos elven működik) valamint folyamatosan erősödik a világvállalkozások tőke teljesítményi és eredményességi koncentrációja – érdekérvényesítő erő. A kilencvenes évektől a munkaerőköltségek csökkenése volt a világvállalkozások célja – a versenyképesség biztosítására hivatkozva. Napjaikban pedig a céljaik közé tartozik az állami elvonásoknak a mérséklése és a visszaszorítása az állami kiadásoknak. Mint már korábban említésre került, a nemzeti adózási különbségeket kihasználják a TNC/MNC vállalkozások, megfigyelhető továbbá, hogy a közgazdasági szabályok alakulására is hatással vannak. 16 1.6 . Az adóverseny hatásai - pro és kontra Az egészséges verseny (kereskedelmi és beruházási korlátok csökkenése esetén) hatására növekedhet a jólét, és az erőforrások allokációja is jobb lesz, de torzíthatja is a beruházások és erőforrások térbeli megoszlását. A vállalatok vertikális és horizontális szerveződésére valamint a nemzetközi tőkeáramlásra is hatást gyakorol, azonban ezek befolyásolásának hatására a felhalmozási ráta csökkenő tendenciát fog mutatni a tőkebefektetések visszaesése miatt. Ezek továbbá egyensúlyi és eladósodási problémákat valamint növekedési és foglalkoztatási gondokat idéznek elő. A megszűnése a munkahelyeknek, a romlása a munkalehetőségeknek mind a vállalatok delokalizációjának a következménye (akár egyéni vagy akár állami szinten). Lényegében a felsorolt folyamatok mind a gazdasági növekedés lassulását eredményezik. A másik oldalról nézve a tőkevonzás a felzárkózás egyike eszköze a kevésbé fejlett országok számára. Az állami 16

Pitti Zoltán: Az Európai Unió az adóversenyben és az adóverseny az Európai Unióban, Európai Tükör 2007/10.

- 18 -

feladatok ellátását és a közjavak biztosítását is befolyásolja az adóbázisok elvonása a csökkenő adóbevétellel rendelkező országokban. A káros adóverseny pozitívumának tartják a hatékony állami működés kényszerét, amely értelmében az állam költsége és haszna tekintetében kedvező arány alakulhat ki. A nagy nemzetközi vállalatok speciális adótechnikákkal rendelkeznek, amelyek segítségével képesek a legalacsonyabb szintre csökkenteni az adófizetési kötelezettségüket, ezen ok miatt válnak adó - érzékennyé. A globális tőkestruktúráknak az érdekeik közé tartoznak az alacsony adó és bér valamint az ökoszociális szabályozás, amelyek preferálják az adóversenyt. Az egyre csökkenő adómértékek a versenyképesség fenntartásának érdekében keletkeztek, azonban az ezek miatt lemondott költségeket a fogyasztás és a munkaerő közterheinek növelésével szerzik vissza. Az országok között meglévő különbségeket fokozzák az adórendszerek különbségei. A jogszabályok összeegyeztethetetlensége miatt alakult ki az adókikerülés. Az ellenőrzések, az adminisztráció fokozódása azonban többletköltséggel jár. A gazdaság környezetre gyakorolt hatása következtében is romlik a helyzet, egyre kiszámíthatatlanabbá válik. Az adórendszerek is megsínylik az adóztatási versenyt, azáltal, hogy az adóteher a mobil termelési tényező helyett a kevésbé mobilra (immobil) tevődik át valamint nő az adóterhelése a fogyasztásnak. Az adóstruktúrára és az adóztatás szintjére is hatást gyakorolhat hosszabb távon az adóverseny. Az adórendszereket befolyásoló tényezők lehetnek pozitívak és negatívak is. Negatív hatásként érzékelik az országok, mert a szabad tőkemozgások hatására egyszerűbbé vált az adóminimalizálása és az adókikerülés. A pozitív hatása pedig az, hogy az országokat a mobil termelési tényezők adóinak csökkentésére ösztönzik. Adódnak olyan esetek is, amikor a befektetők akár nulla adófizetési kötelezettséggel rendelkeznek. Az állami túlköltekezés és az adóbevételek apadása miatt kialakult költségvetési rést a munkát és a fogyasztást terhelő adók növelésével pótolják (következményei lehetnek, int pl. az adószerkezet torzulása, a foglalkoztatási helyzet romlása). Az OECD szerint akkor káros az adóverseny, ha torzítja a pénzügyi és beruházási folyamatokat, megváltoztatja az adók és közkiadások kívánatos szintjét és az adófizetési morált rontja, valamint eltolja az adóterheket és ez által növeli az adóhivatalok és az adófizetők adminisztrációval és behajtással kapcsolatos terheit. A versenyképesség növelését nagymértékben befolyásolja az adóverseny – hosszabb távón – ami miatt csökkenhet az általános adóteher. A tőke mobilabbá válásával az adóalapok is mozgékonyabbá váltak. Emiatt egyes országoknak lehetőség adódott arra, - 19 -

hogy kedvezőbb adózási környezetet alakítsanak ki. Az adózásbeli különbségek erősödésével az általános jellemzői a befektetési céloknak hasonlóvá majdhogynem ugyanolyanná váltak azonban a nemzeti adórendszerek nemzetközivé válásával a problémák súlya felerősödött. A káros adóverseny megoldása a közös, nemzetközi fellépés lenne, de ezt meggátolják az államok érdekellentétei. A magas adóterhelésű országok célja a bevezetése a radikálisabb versenykorlátozó intézkedéseknek, míg az alacsony adóterhekkel rendelkező országok célja a felzárkózás (verseny mellet álló országok). A végbemenő adóverseny előzményei, hatásai szinte megegyeznek a világ országaiban, de akadnak olyan területek is, ahol némi különbségek mutatkoznak. Ezért érdemes egy kicsit közelebbről megismerni az Európai Unióban jelenlévő adóversenyt.17 1.7. Adóverseny az Európai Unióban A XXI. században már a világgazdaság egyetlen térsége sem követi a befelé forduló gazdaságpolitikát. Az Európai Unióban nincs közösségi adóztatási jog valamint a nemzeti adórendszerek harmonizációja is nehézségekbe ütközik. Kompromisszumokkal telített az adózása az áru- és szolgáltatások forgalmának valamint a tőkejövedelmek adóztatása országonként különbséget mutat. Az adóverseny torzító hatásainak megszüntetése és az egységesítése a társasági adóztatás elveinek állandóan akadályokba ütközik, hiszen az államok nem – szívesen – mondanak le a társasági adó alkalmazásáról (megállapításakor az adóalap meghatározást - számviteli szabályok vagy a nemzeti adótörvényekben rögzített szabályokra épülő – használják). Napirendre került az úgynevezett zöld adók bevezetése és közösségi szintre emelése (kockázatos, ha csak Európa vállalja, hatékony lépés lehet az országhatárokat átlépő vállalatok jövedelemadójának közösségi szintre emelése), ami kockázatos célkitűzés. További célok között szerepel az érdekek összehangolása valamint a közösségi politikák finanszírozásának működőképes technikájának kialakítása. További feladatok: 

áfa-csalás megelőzése



véglegesítése az áfa-elszámolás rendszerének

17

Mike Károly: A gazdaságpolitikai döntéshozatal nemzetek fölötti centralizációja és a közösségi gazdaságtan, Külgazdasági Szemle, L. évf., 2003. március (254-268)

- 20 -



anya- és leányvállalatok között áttekinthető adózás, az adóalapok egységesítése és az adókulcsok közelítse továbbá a kettős adózás kivédése



munkahelyszerinti országok kedvezményeinek igénybevétele



összecsiszolása a szociális ellátórendszerek szabályainak

Az adóverseny a nyolcvanas években mutatkozott meg először, amikor pár kisebb állam lecsökkentette az adóterheket. Akkoriban Írország volt a legelső az ösztönzők hatékony alkalmazásában. A gazdasági növekedés érdekében kialakított kedvező adóztatás és a kedvezmények bevezetése mind a tőkére vonatkozó politikájuk előre kigondolt részei voltak. Azonban odafigyeltek arra, hogy a külföldi tőke előnyben való részesítése ne ütközzön jogszabályokba. Lényegében Írország ezáltal egy követendő példát alakított ki a fejlettségbeli

hátránnyal

rendelkező

országok

számára.

A

beruházás

ösztönző

kedvezmények következtében az exportra termelő beruházások szerepe előtérbe került – kisebb országoknak a tőkevonzás a fejlődés lehetősége. Európa versenyképessége a tőkevonzó képességének csökkenése révén romlik. A külföldi működő tőke szükséges a gazdaságok

modernizációjához

valamint

a

szorosabb

világgazdasági

integráció

kialakulásához. Kiemelt feladatként kezelendő az Európai Unió versenyképességének javítása. Az adómodernizációs elképzelések nemzetállami szinten jönnek létre, ugyanis nincs közösségi szintű gazdasági stratégia és közbevételi rendszer. Valójában a rendszerváltó országok a túlélési küzdelem szereplői és nem a káros adóverseny kiváltói. Európa számára nem halaszthatóak a versenyképesség követelményeinek teljesítése: 

a közvetlen közösségi adók meghonosítása



a társsági adózás alapjának egységesítése



az adó mértékének közelítése



munka – és tőkejövedelmet terhelő adók mérséklése



munkavállalói járulék emelése



fogyasztást terhelő adók optimalizálása



központi és helyi adók közötti arányok szabályozása

A közösségi adópolitika kialakítása során figyelembe kell venni a versenyképességet, az érvényesítését a közösségi prioritásoknak és a fejlettségi különbségeket is. Az Európai

- 21 -

Unióban az adóharmonizáció a közvetett adózást illetve a közvetlen adókat érinti – társasági adózás, személyi jövedelem adózás, vagyonadó illetve helyi adók.18 A bonni pénz- és adóügyi intézet egyik régebbi tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy nincs káros adóverseny a világban. Az Intézet szerint OECD és az Európai Unió intézkedései megfelelőek és nem sértik a nemzeti szuverenitást és nem akadályozzák a hasznos adóversenyt sem. Az Európai Unió keleti bővítése során kialakult problémák egyike az, hogy a bővítés során a csatlakozott országok tovább akarják csökkenteni a társasági adó mértékét. A megoldás – talán - az adóalap számításának harmonizálásában lenne. Az Intézet által kiadott tanulmány részletesen kitér annak magyarázatára, hogy a csatlakozott országok nem okoznak káros adóversenyt. Továbbá a tanulmány értelmében csak az olyan intézkedés, vagyis kedvezmény tekinthető károsnak, amelynek egyetlenegy célja csakis a külföldi adóalany csábítása.19

18

Handa Lászlóné: Adóharmonizácálás vagy közös adópolitika? http://kgk.bmf.hu/ letöltés dátuma: 2011.02.17. 15:00 19 http://www.vg.hu/ letöltés dátuma: 2011. 02.13. 12:50

- 22 -

2. A NEMZETKÖZI ÉS AZ EURÓPAI ADÓJOGI KONFLIKTUSOK ÉS AZOK MEGOLDÁSAI VALAMINT AZ ELLENÜK FOLYÓ KÜZDELMEK Az adóverseny téma feldolgozásakor meg kell említeni az adójogi konfliktus kialakulását is, amelyek lehetnek nemzetközi illetve európai adójogi konfliktusok. A nemzetközi adójogról először is tisztázni kell, hogy egyszerre létrehozója és megoldója is a konfliktusoknak. 2.1. A nemzetközi adójogi konfliktusok Az államok között létező különbségek az adórendszerekben az adójogi konfliktusok kiindulópontjai. Nyilvánvaló tény, hogy az adózás minden állam számára kiemelt státusszal rendelkezik, ezért kellően jelentős figyelem irányul e kérdéskörre. Az adózás fontossága abban rejlik, hogy a nemzeti szuverenitás egyik eleme, ugyanis egy állam a területén és állampolgáraira egyedüli adó kivetési és beszedési jogokkal rendelkezik. Léteznek olyan esetek is, amikor kettős adóztatás alakul ki – ennek értelmében két állam is élni

kíván

adókivetési

jogával,

továbbá

olyanok

is,

amikor

adókikerülés

(adóminimalizálás) alakul ki. A fent említett helyzetek kialakulása megelőzhető a nemzetközi szerződések megkötésével vagy egy olyan szupranacionális hatóság igénybevételével, amelynek hatalmába kerül az adóztatás joga. A nemzetközi adójog egyik kiemelt célja az, hogy a nemzeti adójogszabályok ütközésből és átfedéséből létrejövő konfliktusokat megelőzze, illetve megoldja azokat (kollíziós szabályok és kapcsoló elvek használatával). A kettős adóztatás kialakulásának megelőzésére létrehoztak különböző nemzetközi szerződéseket, egyezményeket illetve modellegyezményeket, amelyek segítségével próbálja elkerülni létrejöttét. Az egyezményeken kívül használatba veszik a diszkrimináció tilalmát, az egyenlő bánásmód elvét, a káros adóverseny tilalmát és természetesen a nemzetközi egyezmények normáit is annak érdekében, hogy megelőzzék a nemzetközi adójogi konfliktusok kialakulását. A nemzetközi adójog eszközeként használja az európai adójogot méghozzá úgy, hogy általa próbálja meg feloldani a tagállami adószabályok összeütközéseiből adódó konfliktusokat és ehhez igénybe veszi még az adóharmonizáció – az Európai Unióban -

eszközeit is. A nemzetközi adójog

jogszabályainak fő célja az igazságos és méltányos adóztatás kialakítása és ehhez használatba veszi az egyenlőség és a fizetési képesség elvét Valamint a progresszív

- 23 -

jövedelemadóval és a torzítások kiküszöbölésével próbálja kialakítani. Adójogi konfliktusok a nemzetközi adójogban: 

adóelkerülés



káros adóverseny



kettős adóztatás



pozitív és negatív adójogi diszkrimináció20

2.1.1. Kettős adóztatás, mint adójogi konfliktus A kettős adóztatás kialakulásának legfőbb oka a jogrendszereket átfedő adóztatási elvek alkalmazása. Két fajtája létezik: 

jogi (egy adóalanyt kettő vagy több állam is megadóztat ugyanarra az időre és ugyanarra az adótárgyra vonatkozóan)



gazdasági (ugyanarra az adótárgyra, ugyanarra az időre vonatkozóan több jogcímen/ jogszabállyal adóztatás történik)

A kettős adóztatás pontosan azt jelenti, hogy kétszeres vagy többszörös adóztatás történik. Jogi értelemben az adó tárgyára azonos időpontban kettő vagy több ország is adót vet ki. Gazdasági értelemben pedig különböző adóalapok egyidejűleg adóztatják a jövedelmet vagy a vagyont. Többféle kapcsoló elv létezik az adót kivető állam és az adófizető illetve az adót kivető állam és az adótárgya között. Ilyen kapcsoló elv a székhely elve, amely értelmében az adóztatás magánszemély esetén az állandó lakhelye, szokásos tartózkodási helye és állampolgársága alapján történik, jog személy estén pedig a székhelye alapján megy végbe az adóztatás. A forrás elve/területi elv is a kapcsoló elvek közé tartozik, amely során az adóztatás a jövedelem keletkezésének helye, a vagyontárgy fekvési helye vagy a tevékenység teljesítésének helye alapján történik. A kettős adóztatás miatt kialakult jövedelmekre vonatkozó konfliktusoknak több kiváltó oka is létezik: az államok eltérő kapcsoló elveket alkalmaznak, vagy ugyanazon elvek alkalmazása során átfedés történik. Az eltérő kapcsoló elvek használata esetén az A ország a székhely elve szerint adóztat, akkor az adóalany A és B országból származó jövedelme is megadóztatásra 20

Marján Attila: Az Európai Unió gazdasága, HVG Kiadó, Budapest 2005.

- 24 -

kerül – keletkezési helytől függetlenül, a B ország pedig a forrás elvét használja, a B országból származó jövedelmét – mivel A országbeli illetőségű – megadóztatja a B ország a keletkezési hely miatt. Lényegében a B országból származó jövedelem után mindkét országban adózásra kényszerül. Az azonos kapcsoló elvek használata esetén az A országbeli adóalanyra a székhely elvei vonatkoznak a mindkét országból származó jövedelmi után, a B országbeli adóalanyt pedig a területi elv szerint adóztatják meg az A országban az itt keletkezett jövedelme miatt. Ezáltal az A illetőségű adóalanynak az A országban és a B országban is adóznia kell. Ezeknek a következménye a kettős adóztatás kialakulása. A székhely elv az adórendszerekben azt jelenti, hogy a lakóhely miatt válik egy személy adóalannyá – az adóalanyok adókötelezettsége korlátlan. Az adókötelezettség korlátozásra kerül a forrás elvű adórendszerekben azáltal, hogy külföldről vagy belföldről származik-e a jövedelem vagy a kérdéses állam területén található-e a tulajdon (általában a székhely elv a tőkeexportáló országokra, míg a forrás elv a tőkeimportáló országokra jellemző).21 2.1.2. A konfliktusok megelőzésének illetve megoldásainak módjai A nemzetközi adózási szabályozás céljai között szerepel a kettős adóztatás elkerülése, az adókikerülés és az alul adóztatás megelőzése és megakadályozása. A nemzetközi adózás jogforrásai, vagyis eszközei a konfliktusok megoldásainak: 

modellegyezmények



kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények



adóügyi jogsegélyegyezmények



az ország adószabályai



az adóügyben érintett másik ország jogszabályi



az adózás során érintette multinacionális szabályozás



bírósági gyakorlata

A

kettős

adóztatás

feloldásában

kiemelt

szerepe

van

az

államok

közötti

megegyezéseknek. A leghatékonyabb módszerek a kettős adóztatás elkerülésére a nemzetközi egyezmények (bi- és multilaterális egyezmények - vagyis az államok 21

Herich György: Nemzetközi Adózás, Penta Unió Kft, Budapest, 2006.

- 25 -

együttműködése) valamint a különböző kapcsolóelvek és az egységes alapelvek alkalmazásai. Továbbá léteznek mintaegyezmények is, amelyek a kettős adóztatás „ellen” lépnek fel, ilyen az OECD illetve az ENSZ Modellegyezménye. A negatív és pozitív diszkrimináció, az adóelkerülés megakadályozása és a káros adóverseny elkerülése céljából jött létre az európai adóharmonizáció (az Európai Unión belül) továbbá az OECD Jelentése a Káros Adóversenyről, az OECD Beruházás védelmi Egyezménye.22 A kettős adóztatás elkerülése során alkalmazandó nemzetközi egyezmények a megoldást a mentesítésben vagy a beszámításban látják. A mentesítés során, a külföldön megszerzett jövedelem után nincs vagy csak részben van adófizetés a rezidens országban. Az egyezmény tartalmazza, hogy melyik államban kell adózni a jövedelem vagy vagyon után. Hatékony eszköznek bizonyult a mentesítés elve a kettős adóztatás elkerülésére irányuló folyamat során - amely az adóalanyra irányul. A mentesítés lehet teljes vagy progresszió fenntartásával történő mentesítés. A beszámítás elve – amely az adóra vonatkozik - esetén pedig levonható a külföldön megfizetett adó a rezidens országban fizetendő adó mértékéből. A beszámítás lehet direkt vagy indirekt, vagyis korlátlan vagy korlátozott. A korlátozott beszámítás során a korlátozás többféle módon elkülöníthető: 

összes külföldi jövedelmet összeadják, majd levonják az összes belföldi jövedelmet, majd a belföldi adómértékkel kiszámolják az összjövedelemre eső adót



országonként külön számolják ki a beszámítható adó mértékét, majd összeadják ezeket



külföldi jövedelmek esetén külön számítják ki a beszámítható adó mértékét majd összeadják



kombinált megoldás, országonként és jövedelemforrásonként is elkülönítik a beszámítható adó mértékét

A mintaegyezmények egyfajta iránymutatásként szolgálnak az államoknak a nemzetközi egyezmények létrehozásakor, ugyanis fontos, hogy azonos kapcsoló elveket használjanak, azonos megoldást kövessenek az egyes vagyon és jövedelemadóztatás során. Továbbá a korábban említett modellegyezményeket tekintik kiindulópontnak a legtöbb bilaterális megállapodás megkötése során, de nem hagyhatóak figyelmen kívül a kettős adóztatás elkerülése során az országonkénti megállapodások sem. 22

Galántainé Máté Zsuzsanna: Adó(rendszer)tan, Aula Kiadó, Budapest, 2005.

- 26 -

Az adóelkerülés és az adójogi megkülönböztetés elleni intézkedések eszközei a versenysemlegesség elve, a diszkrimináció tilalma és az egyenlő elbánás elve.23 A negatív adójogi diszkrimináció (vagyis a külföldi adózó hátrányos helyzetbe való kerülése) ellen lépnek fel azok a nemzetközi egyezmények is, amelyek a kettős adóztatás elkerüléséről szólnak. A negatív adójogi diszkrimináció esetében a belföldi adóalanyra vonatkozó adókedvezményeket a külföldi adóalany nem veheti igénybe. A pozitív diszkrimináció során pedig az előzővel ellentétben nem a külföldi, hanem a belföldi adóalany kerül hátrányosabb helyzetbe. A legjobb példa erre az, amikor a külföldi adóalany adókedvezményekben részesül a nemzeti adórendszer által és emiatt a belföldi adóalany kikerül az adókedvezmény alól. Megemlítendő a társasági adózás alóli teljes vagy részleges mentessége a külföldi adóalanynak és a nagyobb beruházások esetén nyújtott adókedvezmények, amelyek megszerzésének követelményeit csak a nagyobb beruházok (vagyis a külföldi befektetők) képesek teljesíteni. Az adóelkerülés és az adókedvezmények képesek arra, hogy a közkiadások és a közbevételek közötti egyensúlyt megváltoztassák. A közszolgáltatásokat a munkavégzés helyén veszik igénybe, de a székhelyük egy kisebb adózású országban van, ezáltal az adójukkal nem a közszolgáltatást igénybe vevő ország közterhéhez járulnak hozzá. A nemzetközi adójog a korábban említett konfliktusok elkerülése érdekében az OECD Beruházás védelmi Egyezményét illetve a Káros Adóversenyről szóló Jelentését valamint az európai adóharmonizációt (Európai Unión belül) használja.24 2.2. Az európai adójogi konfliktusok A nemzetközi adózás konfliktusainak megoldása során az európai adójog egy eszközként szolgál. Adójogi konfliktusok az európai adójogban: 

adóelkerülés



káros adóverseny



kettős adóztatás



pozitív és negatív adójogi diszkrimináció

23

OECD Modellegyezmény 24. cikke tartalmazza az egyenlő elbánás elvét – a nemzetközi egyezmények tárgyát is képezi a modellegyezmény értelmében. 24 Galántainé Máté Zsuzsanna: Adó(rendszer)tan, Aula Kiadó, Budapest, 2005.

- 27 -



a tagállami adójog és az európai adójogi források között kialakult konfliktusok (uniós jog elsőbbsége)

A korábban említett nemzetközi és európai adójogi konfliktusok és megoldásaik között sok esetben hasonlóság figyelhető meg. Azonban eltérések is léteznek, talán a legnagyobb az, hogy Európai Unió önálló, saját szervezet- és jogforrási rendszerrel rendelkezik a tagállamai felett, amelyek sokszor megkönnyítik, de sokszor megnehezítik a konfliktusok megoldásait. A közösségi és tagállami adószabályozás a közösségi adóharmonizáció célja, amely nélkülözhetetlen az egységes közös piac működéséhez. A közösségi elsődleges és másodlagos jogforrások – amelyek a közösségi adóharmonizáció által jöttek létre – alkotják az európai adójogot. Már korábban említésre került, a nemzetközi adójog eszközeként használja az európai adójogot a konfliktusok megoldása során, tehát az adózási konfliktusok feloldásának jogaként is értelmezhető. 2.2.1. A konfliktusok megelőzésének illetve megoldásainak módjai A közvetlen adók – jövedelemadók – harmonizációja Római Szerződés 93. cikkében található, amely a tagállamok számára előírja, hogy az adóharmonizációs rendelkezéseket elfogadják. A Római Szerződés 293. cikke továbbá előírja, hogy a tagállamok tárgyalásokat folytassanak a kettős adóztatás elkerülése illetve megszüntetése céljából. A konfliktusok kialakulása elkerülhetetlen és ezekben az esetekben a megoldásokat a nemzetközi egyezmények, megállapodások szolgáltatják. Kiemelt fontossággal bír egy egységes elfogadott irányelvi szabályozás, amit 1990-ben írták alá. Ez az Arbitrációs Egyezmény25, amely nem közösségi jogszabályként jött létre, ezért sem az Európai Bíróság sem a Bizottság nem kezdeményezhet eljárást azon tagállam ellen, aki nem teljesített az egyezményben leírtakat. Az európai adójog a kettős adóztatás által kialakult konfliktusokat a Római Szerződés 293. cikke alapján próbálja megoldani, valamint a Tanács 2003/49. EK kamat – jogdíj irányelvére támaszkodik, amely a különböző tagállambeli társult vállalkozások közötti kamat- és jogdíjfizetések közös adózási rendszerére vonatkozik. Ugyanúgy, mint a nemzetközi adójognál, az európai adójog is megoldásként használja az egyenlő elbánás elvét illetve az adójogi diszkrimináció tilalmát. Az irányelvi 25

1995-ben lépett hatályba, célja a kettős adóztatás elkerülése (amely létrejöhet a kapcsolt vállalatok közötti ügyletek adóalap korrekciója során)

- 28 -

szabályozás és az Európai Bíróság eseti döntései is hozzájárulnak a konfliktusok feloldásában. Az Üzleti Adózás Magatartási Kódexe, amelyet az ECOFIN fogadott el 1997-ben, a káros adóverseny elleni fellépés egyik eszköze. A közvetlen adók harmonizációjának folyamatában a negatív adóharmonizáció kiemelt szereppel bír. Az egyenlő elbánás elve, a letelepedés szabadsága és a versenyfeltételek változatlanságának elve érvényesül a legerőteljesebben. A Római Szerződés cikkei adják a jogi alapot ezeknek az elveknek az érvényesüléshez: 

32. és 12. cikk: állampolgársági alapon történő diszkrimináció tiltása



43. cikk: szabad letelepedés a tagállamok polgárainak



48.cikk: a szabad letelepedés a vállalkozások számára



56. cikk: szabad tőke és pénzmozgások a tagállamok között



58. cikk: személyek közötti megkülönböztetés engedélyezése tőkebefektetések helye szerint abban az esetben, ha a tőke szabad mozgásának elvével nem ellentétes



139. cikk: munkavégzés szabadságára vonatkozik

A közvetlen és a közvetett diszkriminációra is vonatkozik a diszkrimináció tilalma a Római Szerződés értelmében. A tagállamok a saját adórendszerüket maguk alakítják ki, azonban a nemzeti joggal szemben a Római Szerződés előírásai elsőbbséget élveznek, kivéve, ha adókikerülés megakadályozása merül fel. A már korábban említett Üzleti Adózás Magatartási Kódexet a tagállamok önkéntes jogkövetéssel alkalmazzák. A jogi alapja a Kódexnek a Római Szerződés 87 – 89. cikke, azaz nem lehet olyan kedvezményt vagy támogatást nyújtani, amely a közös piac elvével nem egyeztethető össze és olyat, ami torzíthatja a versenyt. A Kódex minden olyan intézkedést sérelmez, amely a tagállamban meglévő adómértéktől alacsonyabb adóterhet eredményez. Mivel nem jogerős, vagyis nem jogszabályként értelmezendő a Kódex, ezért léteznek olyan országok, amelyek az adórendszerükbe nem vezették be a Kódex rendelkezéseit. Mint említettem nem jogszabály, vagyis önkéntes jogkövetés esete merül fel, ezért az Európai Bíróság előtt nem kötelezhetik az országokat, hogy beillesszék az említett rendelkezéseket.

- 29 -

A nemzetközi illetve az európai adójog is egyben konfliktus-keletkeztető és konfliktusmegoldó szereppel bír. Az európai adójog a nemzetközi adójog részét képezi, valamint eszközként használja fel, ugyanis több eszközt biztosít a konfliktusok megoldása során. Adójogi konfliktusok mindig is lesznek, legyen akár szó nemzetközi vagy európai adójogi konfliktusokról, sőt várható, hogy előfordulásuknak száma a jövőben növekedni fog, ezért kiemelt figyelmet kell szentelni a jogterületek fejlődésre, változására.26 2.3. Az adóverseny elleni küzdelem harcosai Az adóverseny elleni küzdelem harcosának tekintik a Magatartási Kódexet (az OECD és az Európai Unió) valamint az OECD további olyan kezdeményezéseit, intézkedéseit, amelyek fő célként jelölték meg a káros adóverseny és a kettős adóztatás kialakulásának, erősödésnek megakadályozását. 2.3.1. Az Európai Unió Magatartási Kódexe Az adóverseny tisztességes és korlátok között végbemenő folyamata kedvező gazdasági hatásokkal jár, azonban létezik az adóversenynek egy másik formája, amely káros adóverseny néven vált ismertté. Az OECD és az Európai Unió is egyaránt céljaként tűzte ki a káros adóverseny megakadályozását. 1997. december 1-jén az ECOFIN elfogadta a Magatartási Kódexet, amely a vállalati adóztatásra vonatkozott és szem előtt tartja a fair / tisztes adóversenyt is. A Magatartási Kódex elfogadásával – bár nem jogerős – az országok feladatuknak tekintették a megakadályozását a káros adóversenynek és az ehhez hozzájáruló intézkedések betiltását. A kódex kritériumokat hozott létre az ártalmas intézkedések kiszűrése érdekében: 

hiánya az átláthatóságnak



valódi gazdasági tevékenység hiányában adózási előnyök nyújtása



a nemzetközileg elfogadott szabályoktól (OECD által jóváhagyott) eltérő nyereségszámítása a multinacionális vállalatcsoport tagjának



azok az adóösztönzők, amelyek az belföldi piactól való elszigetelt tevékenységet biztosítják

26

Erdős Éva: Nemzetközi, illetve európai adójogi konfliktusok és kezelésének módjai, Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXV/1. (2007), pp. 267 – 287.

- 30 -



adókedvezmények biztosítása a nem letelepedett vállalkozásoknak



az adott tagállam általános adószintjétől alacsonyabb a tényleges adószint

Az Európai Unió tagállamainak pénzügyminiszterei 1998. március 9-én létrehozták a Magatartási Kódex Csoportot, amelynek feladata azoknak a tagállami intézkedéseknek a vizsgálata, amelyek a kódex hatálya alá eső vállalati adókkal kapcsolatosak. A Csoportnak a vállalati adózáshoz kapcsolódó tagállami intézkedésekről beszámolási kötelezettsége van. A Bizottság feladati közé tartozik, hogy szorgalmazza az átláthatóság valamint az információcsere növekedését.27

2.3.2. Az OECD Az offshore cégek és az adóparadicsomok kialakulását a tévhitekkel ellentétben nem feltétlenül az adóelkerülési vagy a pénzmosási cél vezérelte. 1998-ban indította el az OECD a káros adóverseny elleni kampányát, amely tartalmazza az adóparadicsomok kritériumait is. 2000-ben az általa létrehozott „feketelista” már harmincöt alacsony adózású országot tartalmazott (adóparadicsomként feltüntetve). 2005-ig adta meg ezeknek az országoknak a lehetőséget arra, hogy megszüntessék az OECD által meghatározott károsnak vélt feltételeket. Lényegében véve nem illegális, ha egy multinacionális vagy akár egy nem multinacionális vállalat a meglévő különbségek figyelembevételével a legmegfelelőbb adózási kedvezményeket kihasználva adót takarít meg. Az adótervezés egy igen jelentős eszköze a versenynek. A pozitív és negatív vélemények nemcsak az emberek, szakértők nézeteit osztják meg, hanem magát az OECD-t is. Nem tudnak konkrét határvonalat húzni az illegális és a nem illegális adóoptimalizálás valamint az adókikerülés között. Donald Johnston28 nevéhez fűződik az elfogadható legális és a nem elfogadható legális kategóriák létrejötte. Lényegében ezek a kiskapuk kihasználására vonatkoznak, amelyeket nem tekintenek elfogadhatónak. Ezek kialakulása vezetett el odáig, hogy az OECD tervbe vette a kialakítását egy olyan standardnak, amely az információcsere akadálytalan áramlására vonatkozik. Az OECD standard elfogadása, alkalmazása irányába 2009. április óta tizenegy állam tett lépéseket, majd 2009. szeptember 9-én kiadott riport értelmében mindegyik adóparadicsomnak minősített állam elfogadta az OECD által létrehozott standardot. Ez lényegében az jelenti, hogy teljes körű információcserét 27 28

http://www.asz.hu/ letöltés dátuma: 2010. február 10. 15:40 Az OECD volt főtitkára 1996 júniusától - 2006 júniusáig.

- 31 -

biztosítanak egymásnak az államok (az adózás terén).

Az információcsere és az

átláthatóság elvei: 

információcsere minden esetben, nincs kivételes eset



hozzáférhetőség biztosítása a megbízható információknak



az egyezményben megfogalmazott célokra használható fel az információ



titoktartás, bizalmas kezelése az információknak

Az információcserére vonatkozó előírások az OECD három dokumentumában találhatóak meg: az Európa Tanács és az OECD megállapodása a Kölcsönös Adóügyi Adminisztratív

Segítségnyújtásról;

az

adómegállapodás

26.

cikke

valamint

az

információcseréről szóló standard. Az Adóügyi Információk cseréjére vonatkozó megállapodásokat29 az OECD Global Forum munkacsoportja dolgozta ki. Ezen egyezmények célja a szabad, akadálytalan információcsere biztosítása az adóügyekben. A káros adózási gyakorlatok elleni küzdelem egyik fő segítője, azonban a TIEA nem rendelkezik jogilag kötelező erővel. A közelmúltban és napjainkban is számos kétoldalú megállapodás született az országok / joghatóságok között annak érdekében, hogy akadálytalanul valósuljon meg közöttük az információcsere (az országok között lévő megállapodások listája a mellékletben található). 2.3.2.1. Az OECD Káros Adóversenyről szóló Jelentése Az OCED ezzel a jelentésével – amely konfliktusfeloldó hatású - egy olyan fórummá vált, amelynek fő feladata az adókedvezmények (versenytorzító) és az adóparadicsomok elleni fellépés. Az 1998-ban alakult ki azzal a céllal, hogy a káros adópolitikai eszközöket megszüntesse. Ilyen eszköznek tekinti a befektetési és a nemzeti elbánás elvétől eltérő adókedvezményeket illetve az adóparadicsomok létrehozását. Az említett eszközök révén a külföldi tőke beáramlásával az adókikerülést éri el egy ország. Elsődleges lépése a Jelentésnek, hogy tisztázza azokat az alapvető fogalmakat, amelyek által meg lehet különbeztetni, hogy egy adókedvezmény mikor káros vagy mikor befektetés-ösztönző hatású. Továbbá ajánlásokat hoz létre, amelyek révén elérhető a helyes jogalkotási 29

TIEA – Tax Information Exchange Agreement

- 32 -

gyakorlat. A jelentés ugyebár nem jogforrás, de az országok figyelembe veszik a jogszabályok létrehozásakor – annak elkerülése érdekében, hogy káros adóverseny alakuljon ki.30 2.3.2.2. OECD Modellegyezménye és a Modellegyezmény változásai Mint már korábban említése került, az OECD31 Modellegyezménye 1955-ben a kettős adóztatás elkerülése céljából lett létrehozva, de emellett felveszi a harcot a nemzetközi adójogi konfliktusok ellen és intézkedéseket, lépéseket tesz azok megoldásának érdekében. A kettős adózás ellen már számos – 1500-nál is több – nemzetközi egyezmény született, amelyek sokféleségének csökkentését valamint hatékonyságuk növelését tűzték ki céljuknak a nemzetközi szervezetek által létrejött modellegyezmények. Ezen egyezmények közül a leghatékonyabb az OECD Modellegyezménye, amelyet alapítása óta többször módosítani kellett. Az OECD, vagyis a tőkeexportáló országok csoportja által létrehozott egyezmény, a létrehozó országok érdekeit tartja a legfontosabbnak (az illetőségi országnak korlátlan az adóztatási lehetősége, azonban a forrás ország ilyen jellegű joga korlátozva van). Fontos megemlíteni az ENSZ által kidolgozott Modellegyezményt, amely alapjában véve az OECD Modellegyezményére épül. Lényegében létrejöttének célja az volt, hogy a forrás országok számára kedvezőbb szabályokat hozzon létre. Az Európai Unió és az európai országok mintának az OECD által kidolgozott Modellegyezményét használták. (A modellegyezményeknél fontos említést tenni az USA által létrehozott modellegyezményről is. Lényegében alapja ennek az egyezmények is az OECD Modellegyezménye, de megtalálhatóak benne az USA által kidolgozott érdekek is - elsőbbsége az USA nemzeti jogának az egyezmény szabályaival szemben). 2.3.2.2.1. Bevezető rendelkezései az OECD Modellegyezményének Első lépéskor tisztázni kell, hogy az adott személy, adott országban, adott típusú jövedelemre kivetett adókra alkalmazható-e az egyezmény és ezt az egyezmény területi illetve személyi hatálya valamint az egyezmény által fedett adók határozzák meg.

30

Erdős Éva: Nemzetközi, illetve európai adójogi konfliktusok és kezelésének módjai, Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXV/1. (2007), pp. 267 – 287. 31 1955-ben még OEEC (Organisation for European Economic Cooperation) vagyis az OECD előfutára volt.

- 33 -

Az alanyi hatálya azt jelenti, hogy a belföldi illetőséggel rendelkező személyekre terjed ki az egyezmény. 

az illetőség természetes személy esetében az állandó/szokásos tartózkodási hely, állampolgárság vagy az életvitel központja által van meghatározva



az illetőség cég esetén a bejegyzés helye, a taktikai és stratégiai irányítás helye által kerül meghatározásra illetve a bejegyzés mely ország törvényei szerint történt meg



probléma merül fel abban az esetben, ha egy személyi egyesülés típusú társaság illetősége a kérdés, ugyanis ahol be van jegyezve nem biztos, hogy belföldi illetőséggel rendelkezik (pl. egy Közkereseti társaság, amely az USA-ban van bejegyezve, tagjai német magánszemélyek, az USA-ban nem belföldi illetőségű

A területi hatályt az ország fogalmába tartozó földrajzi területek határozzák meg (a kontinentális talapzatból származó nyersanyag kitermelés esetében jelentős szerepe van a területi hatályuknak). Az adóegyezmények területi hatálya általában a felségvizek határárig terjed ki. A tőke jellegű adókra valamint a jövedelemadókra (a forgalmi adókra és az örökösödési adókra nem) vonatkoznak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények. A nemzetközi jog részéve kell válniuk és időközönként módosítani, fejleszteni kell az egyezményeket (az életbe lépés dátuma nem egyezik meg a hatályba lépés dátumával).32 2.3.2.2.2. A különféle jövedelmek adóztatása (csak röviden megemlítve) A vállalkozási tevékenységből származó jövedelem megadóztatva csak az illetőség országában lehet, abban az esetben, ha a jövedelem egy másik országban található telephelyen végzett tevékenységből ered. A telephely fogalma az egyezmény szerint: egy állandó üzleti létesítmény, és ezen keresztül történik a részbeni vagy egészben végbemenő üzleti tevékenység (állandóság földrajzi és időbeni értelemben értendő). Az olyan létesítmények, amelyek építési és szerelési tevékenység ellátása céljából jöttek létre, telephelynek csak egy bizonyos idő eltelte után kezelendőek (a Modellegyezmény javaslata 12 hónap). Az ügynökökön vagy képviselőkön keresztül végbemenő tevékenység a cég számára adókötelezettséget jelent – kivéve, ha független képviselő (az egyezmény szerint). 32

Erdős Éva: Nemzetközi, illetve európai adójogi konfliktusok és kezelésének módjai, Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXV/1. (2007), pp. 267 – 287.

- 34 -

A bérbeadásból származó jövedelem régebben jogdíjként (forrásadó) lett megadóztatva, ma már üzleti jövedelemnek számít, ezért abban az esetben adóztatható meg, ha a telephelyen keresztül került elvégzésre a tevékenység. Az önálló tevékenységből33 származó jövedelmek az illetőség helyén adókötelesek, kivéve, ha egy másik országban végezték a munkavégzést. A munkaerő nemzetközivé válása valamint az adóelkerülés megakadályozása miatt a modellegyezmény megkülönbözteti a jogi és a gazdasági munkáltató fogalmát. A múltbeli foglalkoztatásból eredő jövedelem, a nyugdíj adóköteles, de csak az illetőség országában. A diplomáciai munka, a diákok és a vendégkutatók juttatásaira speciális szabályok alkalmazhatóak (csak a küldő államban adóköteles a diplomáciai testület alkalmazottainak jövedelme). Az adókivetési joga a forrás országnak adóköteles a befektetésből származó jövedelmek34 - a három legjelentősebb: kamat, jogdíj, osztalék – esetén (a forrás országban korlátozott adóztatási jog vonatkozik az osztalék és a kamatjövedelem esetére). A gazdasági tulajdonos koncepció kerül alkalmazásra a legújabb egyezményekben a befektetésekből származó jövedelmek esetében, amely az adózás elkerülését tekinti fő céljának. Abban az esetben, ha a jövedelem nem sorolható be egyik kategóriába sem, akkor a forrás ország joga az irányadó jog. A tulajodon elidegenítéséből eredő jövedelmeknek – nemzetközi adózás szempontjából – több csoportja létezik: az ingatlan, a telephely eszközeinek elidegenítéséből, az ingóság és értékpapírok valamint a repülőgépek és hajók elidegenítéséből származó jövedelmek. 2.3.2.2.3. Módszerei a kettős adóztatás elkerülésének A kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó nemzetközi módszerek típusai: 

adómentessége a külföldi jövedelemnek



alkalmazása az alacsonyabb adómértéknek



figyelembevétele a nettó (adóval csökkentett) külföldi jövedelemnek



beszámítása a külföldön fizetett adónak

33

Önálló tevékenységeknek a szabadfoglalkozások nevezhetőek (pl. ügyvéd, tanácsadó, orvos, sportoló, vendégprofesszor, ideiglenesen másik országban kutató vagy tanuló magánszemély …) 34 Befektetésből származó jövedelem: azok a jövedelmek, amelyek gazdasági társaságokban való tulajdonosi részvételből valamint annak működtetéséből származnak, továbbá más tulajdon működtetéséből, értékesítéséből erednek valamint a kölcsöntőke hozamát értjük ez alatt.

- 35 -

Az adómentessége a külföldi jövedelmeknek és a beszámítása a külföldön fizetett adóknak ajánlásokként szerepelnek az OECD Modellegyezményében. A beszámítás lehet teljes vagy csak részleges, valamint kiterjed a nyereségre kivetett összes jövedelemadóra és a forrásadókra is. A Modellegyezmény kiemelt célnak tekinti a kettős adóztatás elkerülését, legyen szó jogi vagy akár gazdasági kettős adózásról.35 2.3.2.2.4. Alkalmazása az adóelkerülést megakadályozó módszereknek A kapcsolt vállalakozások közötti ügyletekben a szokásos piaci ártól eltérő ár kerül érvényesítésre, akkor a szokásos piaci árra módosíthatja az adóhatóság az adóalapot (az adóalap növelése bekövetkezett az adóhatóság által egy országban, akkor a másik ország a növelés mértékével csökkenteni tudja az adóalapot). Az OECD négy módszert ajánl a szokásos piaci ár meghatározására: a viszonteladási árak, az összehasonlító költségek, profitok (USA ezt a módszert használja) valamint az összehasonlító árak módszere. Az adóelkerülésre vonatkozik még a jövedelem haszonélvezőjének (a gazdasági tulajdonos) elve, amely értelmében a gazdasági tulajdonos vagyis a jövedelem valódi haszonélvezője veheti igénybe az adóegyezmény által kínált adókedvezményeket (vagyis a jogi tulajdonos ne vehesse igénybe). Léteznek a modellegyezményeken kívül még ajánlások is, amelyeket OECD alternatív megoldásokként

kezel.

Az

egyik

ilyen

ajánláscsomag

az

adóelkerülések

megakadályozására vonatkozik, amely értelmében két gyakorlatot alkalmaznak az OECD országok. Az egyik az USA által használt, amely alapján az egyezmény alkalmazhatóságát feltételekhez kötik. A másik gyakorlat alapján pedig a feltételek nem teljesítése során nem alkalmazzák az egyezmény előírásait – akkor sem, ha az adófizető jogosult rá. Általában az egyezmények azt vizsgálják, hogy a vállalkozás közbenső vállalkozás-e és hogy lényeges előnyökhöz jut-e ezáltal, valamint hogy gazdasági tevékenységet végez-e és hogy milyen adókötelezettségei vannak.

35

OECD: Modellegyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről (1963)

- 36 -

2.3.2.2.5. Eljárási szabályok Az eljárási szabályok között megtalálhatóak a kölcsönös egyeztetés, az egyenlő elbánás elve valamint azok a paragrafusok, amelyek az információcseréről és az egyezmény életbe léptetéséről szólnak. Az egyenlő elbánás elve célul tűzte ki a megakadályozását a diszkrimináció bármely formájának a lehetőségét egy másik szerződő ország állampolgáraival és jogi személyeivel szemben. Lényegében az egyenlő elbánás elve szerint az adóztatás nem lehet kedvezőtlenebb más ország állampolgáraival és jogi személyeivel szemben, mint a belföldivel szemben. Abban az esetben, ha az egyezményekben előírt törvények értelmezése eltér az országok adóhatóságai között, akkor kölcsönös egyeztetést kérhet az adózó. Az eljárási szabályok közül az információcsere esetében a szerződő országok elfogadják azon előírásokat, amelyek értelmében az adórendszerükről valamint az adózókról és azok jövedelméről információkat szolgáltatnak egymásnak. Abban az esetben, ha az információ üzleti vagy banki titkot sért, nem adható ki. A hazai jog részévé kell válnia az egyezményeknek, hogy hatékonyan alkalmazhatóak legyenek.36 2.3.2.2.6. OECD Modellegyezmény változásai A telephelyekhez allokálható nyereségről szóló jelentést illetve a Transzfer Irányelvek felülvizsgálati verzióit jóváhagyta az OECD Tanácsa 2010. július 22-én. Több, jelentősebb módosításra is sor került a felülvizsgálat során. A transzfer irányelvekben végbemenő változások: 

az üzleti nyereségen alapuló módszerek gyakorlati alkalmazásáról új iránymutatást hoztak létre



a következményeivel az üzleti átszervezések transzferárazásainak egy új fejezet foglakozik



a hagyományos és az ügyleti nyereségen alapuló módszerek között a hierarchia megszűnik

36

http://kgk.bmf.hu/system/files/ADOZAS%20ALAPJAI%20II.doc

- 37 -



változások a Modellegyezmény kommentárjának telekommunikációs tranzakciókra vonatkozó iránymutatásaiban



a

külföldön

rövid

ideig

munkát

végző

magánszemélyek

jövedelmének

minősítésével kapcsolatban eligazítást ad a módosított kommentár 

a legfontosabb változás: A 7. cikkelye a Modellegyezménynek teljes egészében megváltozott. Ez lényegében azt jelenti, hogy ha a telephelyhez allokált nyereséget egy ország módosítja vagy megadóztatja, akkor a másik országban a kettős adóztatás elkerülése érdekében megfelelő irányú és mértékű adóalap módosítást kell kialakítani37

2.3.2.4. OECD szégyenlistája Az OECD Global Forum 2008-ban elkészítette a feketelistáját, amely azokat az országokat tartalmazta, amelyek figyelmen kívül hagyták az adózási standardot. 2006-ban 40 állam volt csak, amely elfogadta és alkalmazta az OECD adóstandardját, valamit 41 ország volt, amely elfogadta, de csak részlegesen alkalmazta azt. 2010-re már csak tíz ország maradt, amelyek csak részben alkalmazták a standardot. Az OECD általi első megmérettetés valószínűleg 2012-ben lesz, amely alapján világossá fog válni, hogy kik is fognak szerepelni azon a bizonyos feketelistán. 2010-ben az OECD által nyilvántartott adóparadicsomok: Panama, Belize és Libéria.38

37 38

http://www.orientax.hu/ letöltés dátuma: 2011. február 11. 9:30 www.penzugyhirek.hu/ letöltés dátuma: 2011. március 12. 17:00

- 38 -

1. táblázat: Az OECD adóstandardját megvalósító illetve amellett elkötelezett országok39 A nemzetközileg elfogadott adóstandardot megvalósító/végrehajtó joghatóságok: Andorra

Dominika

Japán

Olaszország

Anguilla

Egyesült Államok

Jersey

Portugália

Antigua és Barbuda

Egyesült Arab

Kajmán - szigetek

San Marino

Argentína

Emírségek

Kanada

Seychelles-szigetek

Aruba

Egyesült Királyság

Katar

Spanyolország

Ausztrália

Észtország

Kína

St. Kitts és Nevis

Bahamák

Finnország

Korea

St. Lucia

Bahrein

Franciaország

Lengyelország

St. Vincent és a

Barbados

Fülöp-szigetek

Liechtenstein

Grenadines

Belgium

Gibraltár

Luxemburg

Svájc

Belize

Görögország

Magyarország

Svédország

Bermuda

Grenada

Malaysia

Szamoa

Brazília

Guernsey

Málta

Szingapúr

Brit Virgin-szigetek

Holland Antillák

Man - sziget

Szlovák Köztársaság

Brunei

Hollandia

Marshall-szigetek

Szlovénia

Chile

India

Mauritius

Törökország

Ciprus

Indonézia

Mexikó

Turks és Caicos -

Cook-szigetek

Írország

Monaco

szigetek

Cseh Köztársaság

Izland

Németország

Új-Zéland

Dánia

Izrael

Norvégia

US Virgin– szigetek

A fent felsorolt joghatóságok (81 joghatóság) mindannyian elfogadták és végrehajtották az OECD által kialakított nemzetközileg elfogadott adóstandardot. Azonban egy kivételt meg kell említeni, méghozzá Kínát. Ugyanis vannak olyan speciális közigazgatási régiók Kínában, amelyek még csak kötelezettséget vállaltak (vagyis még nem teljesítették) a nemzetközileg elfogadott adóstandard teljesítésére.

39

www.oecd.org letöltés dátuma: 2011.04.13. 17:20

- 39 -

A nemzetközileg elfogadott adóstandard mellett elkötelezett joghatóságok: Costa Rica (2009), Guatemala (2009), Libéria (2007), Montserrat (2002), Nauru (2003), Niue (2002), Panama (2002), Uruguay (2009), Uruguay (2009) A feltüntetett évszámok az elköteleződésük évét jelzik, azonban ezek a joghatóságok még nem valósították meg / hajtották végre a nemzetközileg elfogadott adóstandardban foglaltakat. A felsorolt joghatóságok közül Libériát, Montserratot, Naurut, Niuet, Panamát és

Vanuatut

–

az

OECD

1998-as

jelentésében

leírtak

alapján

–

2000-ben

adóparadicsomnak minősítették.

Alapjaiban az Európai Unió Kódexe és az OECD irányelvei szinte megegyeznek egymással. Azonban megfigyelhető egy alapkülönbség, méghozzá az, hogy a Kódex az üzleti tevékenységekre vonatkozik, az OECD irányelvek pedig szélesebb kört ölelnek fel és az ajánlásai pedig a pénzügyi és egyéb szolgáltatások adózására vonatkoznak. Az OECD szerint károsnak az adóparadicsomi, vagyis a nullához közeli adómérték nevezhető, a Kódex értelmében viszont a vizsgált országban az átlagos adómértékhez viszonyítva határozható meg az adóztatás alacsony, vagyis káros szintje. A nem káros adóverseny is változásokat hozhat, amelyek által torzulhat a piac, valamint a megállítása politikai ellenálláshoz is vezethet.

- 40 -

3. ADÓPARADICSOM Az ipari forradalom volt a modern vállalatok és a nagy tőkebefektetést igénylő iparágak kialakulásának kora, amelyek külső részvényesek bevonását igényelték. A későbbiekben jelent meg a vállalat önálló jogi személyisége és a korlátolt felelősség fogalma is. A gazdasági társaságok már a tulajdonosaiktól távol működtek, és ennek következménye lett az országok tőkéért folyó versenye. A 19. század közepére már egyre elterjedtebbé váltak a nagyvállalatok. Ekkoriban már lényeges különbségek voltak az országok adórendszerei között, melyek lehetőséget adtak az adómegtakarításra. A második világháború utáni időszakban és az 1960-as években az adóterhek súlyosbodása miatt egyre több kis ország felismerte az alacsony társasági adó nyújtotta lehetőségeket. Az offshore szektor gyors fejlődése révén egyre több gazdasági ágazat bekapcsolódott az offshore világába - ide értendőek a pénzügyi intézmények csatlakozása a bankokhoz, majd a termelő és szolgáltató vállalatok megjelenése. Kezdetben a nemzetállamok politikájától és jogkörétől teljesen elzárkóztak az offshore területeken lévő társaságok, és ez által hatalmas versenyelőnyökhöz jutottak.40 3.1. Az adóparadicsomok kialakulásának története Az adóparadicsomok és az adózás kialakulásának története is egészen a görögök koráig nyúlik vissza. Elég csak arra gondolni, hogy egy görög kikötőbe beérkezett hajó rakományára adót vetettek ki, és a költségek csökkentése érdekében a közeli, alacsonyabb adózású vagy adómentes kikötőbe rakodott ki a hajók egy része, amely továbbszállítása a szárazföldön valósult meg. Lényegében ma már nem csak adóoptimalizálás van jelen, hanem a jövedelmek, a vagyonok és a működő tőke multinacionális csoportosítása. Az 1960-as években kialakult magas szintű szociális intézmények létrejötte és a társadalmi szolidaritás növelése következtében megnövekedtek az adók és a munkaerőköltségek és ezek miatt a tőke úgymond a kisebb költségekkel járó, hatékonyabb megoldásokat próbálta keresni. Az adóterhek növekedésének egyik következménye az adóparadicsomok számának gyors ütemben történő növekedése volt, amelyek nagyon alacsony vagy semmilyen adót nem szabtak ki a profitra. Az adóparadicsomok általában kevés népességgel, kevés nemzeti jövedelemmel rendelkező kisállamok voltak, melyeknek a

40

Somogyi Tamás: Az elveszett paradicsom? – Budapesti Corvinus Egyetem, 2006. Szakdolgozat

- 41 -

beáramló tőkék hatalmas segítséget és előnyt jelentettek. A tőke beáramlása révén a telekommunikációs, közlekedési, pénzpiaci feltételek rohamosan javulni kezdtek, és mára már ezek a régen szinte nyomorban lévő területek luxus turisztikai központtá váltak. A kezdetben kialakult adóparadicsomok a fejlett országok közelében jöttek, azonban a fejlett országok általi politikai nyomás megnehezítette működésüket, ezért a mára kialakult adóparadicsomok egy része erősebb szuverenitással rendelkező szigeteken alakultak ki.41 Az 1960-as és 1970-es években kerültek az érdeklődés és a figyelem középpontjába az adóparadicsomok az adóelkerülés miatt valamint ezekben az években alakultak ki az új típusú holding társaságok – kedvezmények, privilégiumok biztosítása, de csak oly mértékben, hogy ne váljanak adóparadicsommá.42 A telekommunikációs és az informatikai forradalom hatalmas segítséget nyújtott az adóparadicsomok fejlődésének. A 1980-as években a nemzetközi pénzmozgások elektronikus úton történő lebonyolításának és a technikai fejlődés rohamos gyorsulásának következtében megszűntek a paradicsomi működések előtt álló akadályok. A külföldi tőkéért folyó versenye a kis országoknak átrendezte az országok adórendszereit. Különösen azok a területek birtokoltak nagy előnyöket, amelyek adókulcsa és jövedelemadója nulla százalékos volt és emellett kiterjedt külföldi infrastruktúrával rendelkezett. Az 1970-es években egyre inkább domináns szerepet kapott a pénztőke felhalmozása az álló tőkebefektetésekkel szemben. A gyors változás, fejlődés hatására a fejlett országok adórendszereiben egy vákum alakult ki, ezért még jelentősebb szerephez jutottak az offshore központokban működő magánbankok. Eleinte gazdasági szükségesség volt az adóparadicsomok kialakulása, azonban idővel ez megváltozott és egyre több vállalat ilyen területeken helyezte el nyereségét (vagy illegális vagyonát) az magas adókulcsok elkerülése miatt. Az 1990-es évek végére a fejlett országok kezdtek fellázadni az adóparadicsomok ellen, nyilvánvaló indokként a nagymértékű tőkevesztéseket jelölték meg.43

41

Seres Attila – Bohner Tamás: Adóparadicsom II., Contractor Kiadó, Budapest, 1994. Deák Dániel: Nemzetközi Adózás, Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai RT., Budapest, 1994. 43 Pitti Zoltán: Az offshore típusú vállalkozások a nemzetközi gyakorlatban és a hazai gazdasági környezetben, MEH Integrációs Stratégia Munkacsoport, 2002. 42

- 42 -

3.2. Az adóparadicsomok kritériumai és csoportosítása valamint a mellettük szóló érvek és az ellenük harcolók Az adóparadicsomi jelleg, státusz birtoklásának fontosabb kritériumai alapján lehet meghatározni, hogy az adott terület megkapja-e a státuszt vagy nem. Az adóparadicsomok csoportosítása során jelentkező különbségek pontosan rámutatnak arra, hogy egyes országok nem teljesítik, vagyis nem akarják teljesíteni az előírt kritériumokat, annak érdekében, hogy a státusszal járó hátrányokat elkerüljék. 3.2.1. Az adóparadicsomi státusz kritériumai A paradicsomi státusz meglétéhez bizonyos kritériumok elérése szükséges, ezeknek a feltételeknek a birtoklása adja meg azokat a különbségeket a többi országgal szemben, amelyek miatt helyszínválasztáskor előnyben részesülnek – ilyen feltételek: 

alacsony adóterhek kivetése a jövedelem és a tőke bizonyos kategóriáira



a bankszektori, a pénz- és tőkepiaci, a kereskedelmi szféra fejlettsége



banktitok magas fokú megléte



a devizakorlátozás hiánya



korszerű kommunikációs viszonyok, fejlett vízi és légi közlekedési hálózat fenntartása



vámkönnyítések, vámadminisztráció egyszerűsége



bizalmi vagyonkezelői társaságok (TC) létesítésének lehetősége a helyi jog felhasználásával



könnyen megismerhető, egyszerű és kiszámítható jogi és adórendszer44

3.2.2. Az adóparadicsomok csoportosítása Az adóparadicsomi státusz ismertetése után figyelembe véve az adókikötők adózási, vagyis adóztatási rendszereiket négy típust különböztethetünk meg: 

a teljes jövedelemadó, nyereségadó, vagyonadó és osztalékadó mentességet nyújtó adóparadicsom, amely még a könyvelési és könyvvizsgálati kötelezettség alól is

44

Deák Dániel: Nemzetközi Adózás, Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai RT., Budapest, 1994.

- 43 -

mentesít amellett, hogy liberalizált és egyszerűsített cégbejegyzési gyakorlattal rendelkezik 

a következőek az alacsony adózású országok, amelyek cégbejegyzési gyakorlata kis mértékben bürokratizált valamint edvező jövedelemadót, nyereségadót és vagyonadót szabnak ki, de gyakran mentességet kapnak az osztalékadó alól



léteznek területi alapú adórendszerek is, ahol gyakran a fejlesztésre szánt területeken letelepedő társaságok teljes vagy kedvezményes adóztatásban részesülnek



a következő típusa az onshore adóközpontok, ahol a meglévő alacsony nyereségadó és kedvezmények miatt továbbra is a befektetések központjait képezik – bár nincs jogszabályba iktatott offshore szabályozás (ide sorolhatóak a kettős adóztatást elkerülő egyezményeket aláíró országok)

Az offshore központok adóelőnyöket és banki titoktartást biztosítanak, amelyek hozzájárulnak az életben maradásukhoz szükséges tőke vonzásához és a jólétük növeléséhez (modern törvényhozó eszközök segítsége). Az adóparadicsomok céljai, hogy megvédjék a demokráciát, a szabad gondolkodást azáltal, hogy inaktívabbá és kifinomultabbá válnak. A gazdasági, a társadalmi és a politikai fejődés miatt vált fontossá, hogy védelmük alá vegyék a szegény országokat, nemzeteket. Az adóparadicsomok sok esetben a befektetők számára úgymond menhelyi státusszal rendelkeznek, azért mert a nemzetközi tranzakciók és a kereskedelem szabadsága adó- illetve pénzügyi nyomás alatt állnak. A gazdasági háborúk során az adóparadicsomok ellen számos eszközt bevetettek a harcoló felek, mint például a feketelista, az adómentességet kapó vállalatok el nem ismerése, az elszámoló árra valamint a kettős adóztatásra vonatkozó egyezmények állandó szigorítása. Azonban sok eszköz ellenére az adóparadicsomok fejlődése nem lassult, de akadtak olyanok is, amelyek elvesztették létjogosultságukat, hírnevüket vagy a szó szoros értelmében elpusztultak, megszűntek, mint adóparadicsom. Egyre szigorúbb pénzügyi törvényekkel kell szembenézniük, de mindezek ellenére minden esetben meg fogják találni a „kiutat” és a nemzeti tranzakciók és kereskedelem számára a legelőnyösebb törvényeket hozzák majd létre. Minden földrészen megtalálhatóak az adóparadicsomok, amelyek számos gazdasági, politikai, történelmi vagy akár földrajzi helyzettől függő jellegzetességgel rendelkeznek. Léteznek olyan országok, amelyek az adóterhek enyhítésére törvényeket hoztak létre - 44 -

(például Bahamák, Bermuda, Brit Virgin – szigetek, Caicos, Kajmán – szigetek, Törökország). Vannak olyanok országok, amelyek csak az országban végbemenő üzletet adóztatják és az ország határain kívülről érkező jövedelmek csak részbeni vagy teljes adómentességet élveznek (Hongkong, Írország, Panama). Az Európai Unió országai között is akadnak olyanok, amelyek különleges törvényeket hoztak létre például a kereskedelmi vállalatokra, a jogdíj társaságokra (Csatorna – szigetek, Hollandia, Liechtenstein, Luxemburg, Monaco). Fontos megemlíteni, hogy nem szabad vagy nem kell a társasági szabályozó eszközöket az adókikerülés címkével megbélyegezni, hanem optimalizáló eszköznek kellene tekinteni ezeket, amelyek csak kihasználják a különleges adókulcsokat kínáló országok nyújtotta lehetőségeket. Ennek lényege az, hogy a rugalmas és engedékeny törvények kihasználásán alapszik úgy, hogy figyelembe veszi a kettős adózás elleni egyezményeket. (a holdingok birodalma: Hollandia, a TC (Trust Company)-k birodalma: Jersey, Bermuda, a beruházási alapok birodalma: Kajmán – szigetek, a banki titoktartás birodalma: Svájc, családi alapítványok: Liechtenstein, SZJA elkerülése: Monaco)45 3.2.3. Az adóparadicsomok melletti érvek – az adóparadicsomokban megoldható műveletek 3.2.3.1. Az adóparadicsomok melletti érvek 

saját/hazai országban magasak az adókulcsok és büntető adókat vetnek ki a vegyes vállalatokra valamint magas az ajándékozási és örökösödési adó – az adóparadicsomokban pontosan az ellenkezője

45



a súlyos adóterhek és a kintlévőségek államosításának elkerülése



kikerülése az ingóságok és az ingatlanok elkobzási problémájának



kihasználása a névtelenségnek (a vállalatban való részesedés kihasználása)



védelme a megtakarított pénznek – banki titoktartás



alacsony és előnyös adózás



politikai stabilitás, kifinomult törvényhozás



szabad kereskedelemi tranzakciók – megszorítások nélkül



adótervezés optimalizálása

Lucio Velo: Az adóparadicsomok világa, Alexandra Kiadó, Pécs, 1999.

- 45 -



alacsony költségű, jól kvalifikált munkaerő



a társaságok külföldre történő áthelyezésének egyszerűsége

3.2.3.2. Az adóparadicsomokban megoldható műveletek 

a legkedvezőbb adószabályok kiválasztása



titkos vállalatok adókezelése



tőke irányítása



kölcsönös engedélyezése a vállalatok közötti kölcsönöknek



offshore

ellenőrzött

bankok

(multinacionális

csoportok

pénzügyeinek

optimalizálása), ellenőrzött biztosítótársaságok (ott ahol nincs adófizetés) 

pénzügyileg legoptimálisabb módok kihasználása



ideiglenes tartózkodási hely kiválasztása (például ott ahol nincs vagy rendkívül kedvező a jövedelemadó)46

Több féle meghatározás létezik arra, hogy pontosan mi is az, hogy adóparadicsom. Mint korábban említésre került szószerinti fordítás értelmében adómenedéket jelent, és ebből – legalábbis szerény véleményem szerint – ered az adóparadicsomi lét egyik kritériuma, amely értelmében adóparadicsomnak tekintjük, ha a vállalati nyereségadó mértéke 12% alatt van. Ahogyan az országok között, úgy az adóparadicsomok között is lényegi és nagyságrendi eltérések vannak (például valahol nincs nyereségadó, de van egy minimális tőkeadó, máshol pedig pontosan az ellenkezője). A legtöbb adóparadicsomban van társasági adó, amelynek több elnevezése is létezik mint például a franchise adó, honosítási díj vagy a megújítási illeték. A társasági adó egy fix, meghatározott összeg, amely mértéke nincs összefüggésben a cég forgalmával, nyereségével és vagyonával. A cég alaptőkéje és a cég helye határozza meg a fizetendő adót továbbá adókötelezettség terheli a cégeket abban a harmadik országban, ahol telephellyel rendelkeznek. A kezdeti adóparadicsomok még a fejlett országok közelében alakultak ki, azonban az integrációs folyamatok hatására az erősebb szuverenitással rendelkező szigetekre „szorultak” vissza (az európai államok nagymértékben korlátozták az adóparadicsomok tevékenységeit). Egy adóparadicsom külföldinek számít az üzleti aktivitása miatt, mivel a 46

Lucio Velo: Az adóparadicsomok világa, Alexandra Kiadó, Pécs, 1999.

- 46 -

bejegyzési országa szerint nem végez gazdasági tevékenységet. Különböző adócsökkentési felhasználásokon kívül másra is használhatóak és különböző speciális konstrukciók állnak ezek hátterében. Az adóparadicsomok nagy részében lehet offshore bankokat és biztosítókat alapítani, amelyek korlátozott státusszal bírnak. Általában ezeket a biztosítókat nemzetközi ügyletekkel foglalkozó cégek, cégcsoportok hozzák létre. Az adómentességen kívül az alapítók számos pénzügyi, befektetési és biztosítási korlátozástól megszabadulhatnak. A legfejlettebb offshore bankközpontok: Anguilla, Bahamák, Kajmán – szigetek, Nauru, St. Vincent, Turk és Caicos – szigetek, Vanuatu.47 Ahogyan korábban említésre kerültek az adóparadicsomok melletti érvek úgy léteznek ellenzői is ezeknek a területeknek. Az adóparadicsom elleni harc résztvevői számos eszközzel próbálják visszaszorítani és megakadályozni az előretörésüket. 3.2.4. Az offshore cégek ismertetése Az adóparadicsomok rendkívül széleskörű adókedvezményeket nyújtanak az offshore cégek számára és a következő felhasználási lehetőségei vannak: 

ingatlanvásárlás



befektetések offshore cég segítségével



bank és biztosító társaság létrehozása (korlátozott státusszal rendelkeznek)



érvényesítése a presztízs szempontoknak



biztonságba helyezése a magánvagyonoknak



hajó és repülőgép regisztráció



lebonyolítása a külkereskedelmi ügyleteknek



holding társaságok alapítása

Az offshore cégeknek – amelyek egy adóparadicsomban vannak bejegyezve – a legfontosabb előnyei a közvetlen adózási előnyök illetve a kedvező adózási státusztól független, járulékos előnyök. A közvetlen adózási előnyök esetén a bejegyzés helye, vagyis a székhely elve szerint adózik a cég a nyeresége / jövedelme után. Az adókedvezmények megléte következtében adómegtakarítás érhető el. A járulékos előnyök 47

Andor László és Farkas Péter: Az adóparadicsomtól a Zöldmozgalomig, Napvilág Kiadó, Budapest, 2008.

- 47 -

közé az adózástól független előnyök tartoznak, ilyenek a devizagazdálkodási előny (bármilyen valuta, deviza használata), a hiánya könyvvezetési kötelezettségnek (éves könyvelési

díj

megtakarítása)

és

az

érvényesítése a presztízs szempontoknak

(bizalomkeltés, esetleg vámmentesség). Leegyszerűsítve, az adóparadicsomokban alapított offshore cégek elsődleges és legfontosabb célja az, hogy csökkentsék vagy minimalizálják a rájuk nehezedő adóterheket. Ez azt jelenti, hogy a vállalat bevételi oldala a legminimálisabb legyen, míg a kiadási oldal pedig a legnagyobb. A legfontosabb a nyereségadó és a forrásadó csökkentése vagy minimalizálása - a forrásadó arra a nyereségre vonatkozik, amelyet a cég nem használ fel forrásbővítésre. Továbbá a szabadalom, a védjegy, a márka haszonélvezeti joga igen nagy adófizetési kötelezettséggel jár, ezért a vállalatok vagy egy offshore cégnek vagy egy holding társaságnak adják át a haszonélvezeti jogot. Az offshore cégalapítás miértjei közé sorolandó ugyebár a vagyonvédelem és a presztízs feladatok fontossága. 3.2.4.1. Egy offshore cég működtetése és megszüntetése Az alapítás, vagyis a cégbejegyzés helyén nem végezhető a cég működtetése, ezért nem kötelező az ottlét. A meglévő cég bankszámlái már a világon mindenhol figyelemmel kísérhetőek és kezelhetőek. Ha éves adó és jelentési kötelezettség áll fenn, akkor azt elegendő postai úton véghezvinni. Léteznek kötelező teendők, amelyeket általában csak évente egyszer kell teljesíteni, mint például az éves fix adó, illeték, vagy a regisztrált iroda és képviselő fenntartásának költségei. A kötelező teendők mellett vannak opcionális költésegek is, mint az irodaszolgáltatások díja, a könyvvitel díja vagy a névleges igazgatók, tulajdonosok díja. A megszűnése egy offshore cégnek számos formában történhet, amely függ a bejegyzés helye szerinti előírásoktól. Abban az esetben, ha nem fizeti az éves állami adókötelezettségét, akkor felfüggesztik a működés alól a céget és bírságot, késedelmi pótlékot rónak ki rá. Azonban ha hosszabb ideig nem történik meg a befizetés, akkor a Cégbíróság törli a céget a cégjegyzékből. A regisztrált képviselő és iroda fenntartási költségeinek ki nem fizetése esetén a Cégbíróság egy ideig vár, de ha nem valósul meg a kifizetés - körülbelül három hónapon belül, akkor törli a Cégbíróság. Előfordul olyan eset is, amikor a cég kéri a törlését, az előnye az, hogy eléggé gyorsan megszűntetik a céget,

- 48 -

azonban egyetlenegy hátulütője van, hogy a megszüntetési díj sokszor drágább, mint a cégalapítás díja.48 A tévhitekkel ellentétben ezeken a terülteken működő cégek nagy részének csak az adómegtakarítás a célja, mert a saját országában a nyereséges vállalakozás utáni adófizetés túlontúl magas. Azonban ezeket a területeket (adóparadicsomok, kedvező adózási feltételeket nyújtó területek) sok támadás éri pontosan a már korábban említett adókedvezmények miatt. Léteznek természetesen olyan vállalkozások, társaságok, amelyek nem legális cél érdekében hozzák létre az offshore vállalkozásokat. Az emberek félretájékoztatásának következtében tévhitek alakulnak ki az ilyen területekkel szemben. Nem szabad elfelejteni, hogy adóverseny régen is volt, régen is léteztek olyan területek, amelyek kedvezőbb feltételeket, kedvezményeket kínáltak az új befektetők számára. Az effajta területeket ösztönző ágazatnak kellene felfogni, mert nem ok nélkül alakultak ki és nem ok nélkül választják a befektetők őket. Az országoknak kellene az adókat oly módon csökkenteni, hogy megfeleljen mind a két fél számára, és nem arra kellene ösztönözni a tőkével rendelkezőket, hogy elhagyják a saját országukat. 3.2.5. Az adóparadicsomok elleni harc A fejlődő országokban az adóparadicsomok hatására gyengül a politikai rendszerek minősége valamint ösztönzi a járadékvadászatot és növeli a gazdasági bűnözés jövedelmezőségét.

A

nemzetközi

pénzügyi

piacok

hatékonyságát

csökkenti

az

adóparadicsomokban fennálló és szigorúan betartott titoktartás. Az adóparadicsomokat a legkedvezőbb helyszínekké teszik az adózási egyezmények is. A kettős adóztatás problémája valójában az, hogy a nemzetközi adójog értelmében a lakhely / székhely szerinti adózási elv és a jövedelem forrása szerinti országban történő adózási elv is érvényesül a jövedelem megadóztatása során – vagyis mind a kettő ország jogosult adóztatni. Az adóparadicsomoknál már más helyzet áll fenn. A lakhely / székhely szerinti adózási elv az adóbevételek egyenlőtlen eloszlását eredményezik, ugyanis az adóalapok nyilvántartásba kerülnek – az adózási lehetőségek miatt, de gazdasági tevékenységük igen csekély részét végzik csak a nyilvántartásba vételi országban. A méltányossági elvre figyelve az adóztatás joga a jövedelem eredete szerinti ország.

48

Seres Attila – Bohner Tamás: Adóparadicsom II., Contractor Kiadó, Budapest, 1994.

- 49 -

Az OECD tagországok és a fejlődő országok között meglévő adózásra vonatkozó egyezmények a lakóhely / székhely szerinti adózási elvet használva felruházták a jövedelemforrás szerinti országot azzal a joggal, hogy forrásadót vessen ki. A konkrét célja az volt, hogy a forrás ország is részesüljön az adóbevételekből. Az adóparadicsomok és más fejlődő országok adóegyezményeiben nincs ilyen előírás. Az adóparadicsomok és a fejlődő országok adózási egyezményei hozzájárulnak a fejlődő országok adóalapjainak csökkenéséhez, azonban az adóparadicsomokban meglévő káros

struktúrát

nem

befolyásolják.

Ezen

okok

miatt

fontos

változtatni

az

adóegyezményeken, hogy ne gátolják az adóparadicsomok elleni küzdelmeket. Az illegális pénzkiáramlások az alacsony adójú országokba mind a gazdag mind a szegény országoknak problémákat okoznak (versenytorzulás, adóbevételek csökkenése). Számos nemzetközi szervezet (OECD, IMF, ENSZ, FATF) küzd az adóparadicsomok káros hatásai ellen. A fő célkitűzések a pénzmosásra és további egyezmények létrehozására irányulnak. A küzdelemnek léteznek hiányosságai is, mint például a szakértelem és a kapacitás hiánya valamint az, hogy az illegális pénzmozgások ellen irányuló intézkedések nem túl hatékonyak vagy az is előfordul, hogy kizárják a kedvezményezésből a fejlődő országokat.49

49

http://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2009_2014/documents/deve/pr/834/834277/834277hu.pdf

- 50 -

KÉT

4.

ADÓPARADICSOM

RÖVID

BEMUTATÁSA

ÉS

ÖSSZEHASONLÍTÁSA A nemzetközi adótervezésben a legtöbbször igénybe vett helyszíneken kerül sor az offshore és onshore cégek létrehozására. Ilyen cégek alapításakor figyelembe kell venni, hogy az adott helyszín – ahol a cégalapítás megtörténhet – politikailag és gazdaságilag elég stabil-e, a Hágai Egyezmény (1961) tagja-e és hogy a jogszabályi háttér milyen gyakran és hirtelen változhat az adott területen. A leggyakrabban igénybe vett helyszínek: 

Karib – tenger: Anguilla, Brit – Virgin Szigetek, Dominika, St. Kitts és Nevis



Közép – Amerika: Belize, Panama



Európa: Gibraltár, Ciprus, Jersey



Egyesült Királyság: Liechtenstein



Észak – Amerika: USA – Oregon / Delaware



Indiai – óceán: Seychelles

Ciprus, USA és az Egyesült Királyság komplex adórendszerrel rendelkező helyszínek, mégis teljes vagy részleges kedvezményeket biztosítanak egyes tevékenységek, tranzakciók adókötelezettségeit illetően. A felsorolt – leggyakoribb - helyszínek jogszabályi hátterei folyamatosan fejlődnek, és nincs szükség progresszív adókulcsok alkalmazására valamint rugalmas cégstruktúrát, egyszerű és gyors cégalapítási feltételeket nyújtanak a befektetők, cégalapítók számára. 50

50

http://www.offshore.co.hu/ letöltés dátuma: 2011.03.20. 14:15

- 51 -

4.1. Seychelles – szigetek A Seychelles – szigetek a nemzetközi adótervezés és az offshore cégek / társaságok alapítása szemszögéből a legkedveltebb helyszínek közé tartozik, amihez nagyban hozzájárultak a terület által kínált előnyök (adó- illetve cégalapítási kedvezmények). 4.1.1. Bemutatása a Seychelles – szigeteknek A Seychelles-i Köztársaság 115 szigetből áll (bár sok más forrás 155 szigetet említ), amelyek közül a fősziget Mahé, ahol a főváros Victoria található. A XVI. században a portugálok, majd az 1770-es évektől pedig a franciák uralták. A Seychelles ekkoriban még csak tranzit kikötőként üzemelt – rabszolga-kereskedelem. A történelem során sokszor száműzetési helyként vetődött fel a neve. A későbbiekben a franciák és angolok felváltva uralták a területet, majd az angolok uralma alatt maradt 1811-től, és Mauritiussal együtt brit tulajdonná vált. A függetlenné válása 1976-ban történt meg és ekkor létrejött a Seychelles Köztársaság. 1993-ig egypártos állam, majd az alkotmány módosítás során többpártos rendszer alakult ki. Az angol, a francia és a kreol a három hivatalos nyelv. A Köztársaság saját alkotmánnyal és szabad, többpárti választásokkal rendelkezik – független demokrácia. Az elnöki mandátum öt évre szól és az Országgyűlési képviselők (5 éves tagság) megválasztása két részre oszlik. Összesen harmincnégy tagja van, amelyből huszonötöt népszavazás során választanak, míg a többi kilencet a 10%-ot elért pártok közötti felosztás értelmében nevezik ki. A jelenleg is érvényben lévő alkotmányt 1993-ban hozták létre. Az elnök, aki a kormány és az állam vezetője, megválasztása népszavazással történik. Az elnök nevezi ki a miniszterek tanácsát és a kormány végrehajtó ágának vezetői szerepét is betölti. A Köztársaság jogrendszere a szokásjogon, a helyi törvényeken, a francia polgárjogon és az angol Common Law-n alapszik. A Fellebbviteli Bíróság és a Legfelsőbb Bíróság látja el az igazságszolgáltatás feladatait.51

51

http://www.seychelles-s.info/seychelles-history.php letöltés dátuma: 2011.04.20. 19:20

- 52 -

4.1.2. Adózás és a vállalkozási formák Az itt alapított társaság mentesül a Seychelles - szigeteken kívülről eredő jövedelem utáni adózás alól. A megalapítás évét követően évente megújítási díjat kell fizetnie a vállalatnak – állami és székhely díjak, nominális részvényes / igazgató szolgáltatási díjak. Nagy előnye, hogy nem kell a társaságnak pénzügyi nyilvántartást, kimutatást készíteni és bemutatni valamint könyvvizsgálóra sincs szükség. Az igazgatókról nyilvántartást - a nyilvántartás tárolási helyéről a Cégbíróságot értesíteni kell - és részvénykönyvet kötelező vezetni. A részvénykönyv formája nincs meghatározva, egy kikötés van, méghozzá az, hogy könnyen hozzáférhető, elérhető legyen. A Seychelles – szigeteken létrehozott IBC bármely országban és bármilyen valutában végezheti üzleti tevékenységét – a részvényesek és alaptőke is bármely valutában lehet. A sok előny, mentesség ellenére azonban léteznek olyan kikötések, amelyeket egy Seychelles – szigeteki nemzetközi gazdasági társaságnak nem lehet: 

Seychelles – szigeteki ingatlant nem tulajdonolhat



banki, alapkezelői, biztosítási, viszontbiztosítási tevékenység végzéséhez megfelelő engedély szükséges



más Seychelles – szigeteki IBC számára nem folytathat a cég menedzsment és székhely - szolgáltatást



nem folytathat Seychelles illetékességű személyekkel üzleti tevékenységet

A kikötések mellett azonban jogai is vannak: 

tulajdonában lehetnek állami vagy nemzeti banki értékpapírok (valamint hajók is)



Seychelles – szigeteki illetékességű személy tulajdonolhatja a részvényeit



helyi ügyvédekkel, befektetési tanácsadókkal szakmai kapcsolatokat tarthat fenn



igazgatósági és részvényesi üléseket tarthat



más Seychelles – szigeteki társaság részvényeit birtokolhatja – az 1942. évi Cégtörvény alapján vagy az IBC törvény alapján

- 53 -

Lényegében összefoglalva, egy Seychelles – szigeteki IBC-nek vagyis egy nemzetközi gazdasági társaságnak székhellyel, megfelelő címmel kell rendelkeznie.52 Az IBC – nemzetközi gazdasági társaság – vállalkozási forma a legkedveltebb cégalapítása forma, természetesen a költésegek és az előnyök miatt, amelyek ezeket a cégeket illetnek meg. A Seychelles Köztársaság az egyik progresszív offshore központ a világon, amihez nagyban hozzájárul a versenyképes jogszabályozói háttér, a cégalapítás egyszerűsége, a titoktartás és a befektetői bizalom biztosítása. A nemzetközi gazdasági táraság alapításra vonatkozó jogszabály az 1994. évi Nemzetközi gazdasági társaságokról szóló törvény, amely iránymutatóként szolgál. Mint korábban már említésre került az angol esetjogon és a francia polgári jogon alapszik a Seychelles jogrendszere. A cégalapítás akár pár nap alatt is megtörténhet, és az alapító okirata a cégnek angol vagy francia nyelven kell, hogy elkészüljön és a Cégbíróság számára be kell nyújtani – az alapítás időpontjában. Fontos kikötés, hogy kötelező székhellyel kell rendelkezni, amelynek nevét illetve az ügyintéző nevét is a Cégbírósághoz szükséges benyújtani. A társaság alapító okiratának nemzetközi hitelesítését – Apostille igényelni lehet - meghatározott díj fejében. A társaság alapításakor nincs meghatározva a minimum sem a maximum mértéke a részvénytőkének. Kötelező alapítási díjak vannak érvényben:53 tőkeérték

alapítási díj az általában használt és jóváhagyott tőkeösszeg

5 000 USD-ig

100 USD

50 000 USD-ig

300 USD

50 000 USD felett

1 000 USD

A társaság létezésének ideje alatt a díjak nem változnak – az új társaságokra vonatkozó szabályozás változásainak hatásaira sem. A részvények kibocsátása történhet névértékkel vagy anélkül, lehetnek szavazók vagy nem szavazók, valamint elsőbbségiek vagy törzsrészvények.

A

kibocsátás

megtörténhet

készpénz

és

egyéb

értékkel

bíró

ellenszolgáltatás ellenében is. A társaság alapításához minimum egy részvényes és egy igazgató kell – lehet ugyanaz a személy, és bármilyen nemzetiségű és illetékességű is, akik

52 53

http://www.offshore.co.hu/ letöltés dátuma: 2011.03.20. 14:25 http://ado-tanacsadas.com/arak.php www.offshore.co.hu/ letöltés dátuma: 2011.04.20. 19:20

- 54 -

lehetnek természetes illetve jogi személyek is. Nincs előírás arra, hogy éves közgyűlést kell tartani a társaságnak, és ezáltal nincs kikötés arra sem, ha mégis tartana, akkor milyen formában és hol kellene azt megtennie. Ahogy közgyűlés úgy igazgatósági ülés tartására sincs kötelezettsége a társaságnak. De ha mégis sor kerülne rá, akkor viszont köteles jegyzőkönyvet

vezetni,

és

másolatokat

készíteni

a

határozatokról.

Ezeket

a

dokumentumokat a társaság székhelyén vagy akár máshol is tartani lehet, azonban ha máshol tárolja, akkor azt a helyet a Cégbíróságnál be kell jelenteni. Összefoglalva a Seychelles- szigetek előnyeit, amiért itt érdemes vállalatot, társaságot alapítani: 

magas fokú személyes adatvédelem



bejegyzési és fenntartási díjak alacsonyak



nulla adó



biztonságos a bankszámlavezetés



nem szerepel az OECD feketelistáján



független és stabil állam



nincs információcseréről szóló egyezménye az EU-val

A felsorolt érvek mellett még számos előnyről szó esett az előzőekben, amelyek miatt sok befektető a Seychelles – szigeteket választja. 4.1.3. Egyezmények A Seychelles – szigetek is rendelkezik kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekkel, amelyet a következő országokkal kötött: Barbados, Botswana, Ciprus, Dél – Afrika, Egyesült Arab Emirátusok, Hollandia, Indonézia, Katar, Kína, Malajzia, Mauritius, Omán, Thaiföld, Vietnám. Továbbá vannak olyan már aláírt egyezményei, amelyek még nem lépek hatályba: Bahrein, Belgium, Kuwait, Monaco, Zimbabwe. A Seychelles - szigetek nem rendelkezik adóügyi (adózási) Információcseréről szóló kétoldalú megállapodással (TIEA).54 Az OECD által kiadott jelentésben vizsgálat alákerültek a globális standardokra vonatkozó előírások megvalósítása és betartása. A jelentésben négy jogrendszerben (Barbados, San – Marino, Seychelles – szigetek, Trinidad és Tobago) találtak hibákat és 54

http://www.orderoffshore.com/ letöltés dátuma: 2011.04.07. 10:05

- 55 -

lemaradást észleletek a nemzetközi szabványok betartását illetően. A jelentés nemcsak hibákat, hanem ajánlásokat is tartalmaz, amelyeket a négy említett jogrendszernek, területnek a következő vizsgálatig teljesíteni kell. A Seychelles – szigeteken történt vizsgálat során hiányosság mutatkozott az offshore vállalatoknál a számviteli és tulajdonosi információk, adatok cseréjével és kiadásával kapcsolatban. Erősíteni kell az információkhoz való könnyebb hozzájutás feltételein.55

4.3. Ciprus A világon található alacsony adózású és kedvező feltételeket nyújtó területek egyike Ciprus, amelyet szívesen választanak nemzetközi adózás illetve offshore cégalapítás céljából. 4.3.1. Ciprus bemutatása Ciprus a történelem során mindig fontos résztvevője volt az Európa, Afrika és a közel – keleti hatalmak kereskedelmének – ezáltal számos nagyhatalom uralma alákerült, mint például egyiptomi, perzsa, római hatalom. 1960. augusztus 16-án vált függetlenné, majd a későbbiekben az állandó görög – török konfliktusok jellemezték történelmét és az 1964-es év óta ENSZ békefenntartó alakulatok állomásoznak Cipruson. Az 1974-es görög puccs következtében a törökök elfoglalták az ország 40%-át - ezzel kettéválasztották az országot, és emiatt változások következtek be Ciprus gazdasági berendezkedésében. Az új gazdaságpolitikai szemlélet már nem az iparra épült, hanem a pénzügyi és turisztikai szolgáltatásokra. Néhány év leforgása alatt offshore pénzügyi nagyhatalommá fejlődött (köszönhetően a földrajzi, gazdasági helyzetének). A Földközi – tenger harmadik legnagyobb szigeteként van számon tartva és fővárosa Nicosia (Lefkosia), amely üzleti és közigazgatási központ. Ciprus elnöki köztársaság formájában működő tagországa az Európai Uniónak (2004. május 1.) és két hivatalos nyelvvel – görög és török – rendelkező ország. A végrehajtó hatalom jogkörét az államfő és a kormány együttesen gyakorolja. A Ciprusi Köztársaság egy amerikai típusú elnöki rendszerű köztársasági berendezkedést követ és az angol joggyakorlat van érvényben. Az elnökválasztás öt évenként történik,

55

http://www.oecd.org/ letöltés dátuma: 2011.03.11. 17:25

- 56 -

kétfordulós rendszerben. Az egykamarás parlament hatáskörébe tartozik a törvényhozó hatalom. A parlamenti képviselők száma két részre oszlik, egyik részt a görög, míg a másik rész a török népközösség választ (a görög parlamenti képviselők száma mindig jóval magasabb, mint a törököké – nyolcvan képviselőből ötvenhat görög). A képviselőket általános, titkos és közvetlen választójog alapján választják és négy éves mandátummal rendelkeznek. A bíróságok, az ügyészségek, az ügyvédek, a jegyzők, az alkotmánybíróság és a legfelsőbb bíróság látja el az igazságszolgáltatás feladatait. A legfelsőbb törvényszék a bírói rendszer legfőbb szerve, amelynek az államfő az elnöke. A kerületi bíróságok helyi szinten tevékenykednek. 4.3.2. Adózás és a vállalkozási formák Az adóköteles állampolgároknak, vagyis az állandó lakosoknak (azt tekintik állandó lakosnak, aki az adózási évben több mint 183 napot tölt Cipruson) a Ciprusról vagy a külföldről származó jövedelmek után adóznia kell. A nem állandó ciprusi lakosoknak csak a Cipruson szerzett jövedelem után kell adózniuk. Természetes személyek esetén az adókulcsoknál négy félét lehet megkülönböztetni, a 0%, a 20%, a 25% és a 30%-ost. A tőkenyereségi adókulcs alá tartoznak az ingatlan eladásából valamint a nem jegyzett vállalatok részvényeladásaiból eredő jövedelmek (a Köztársaság területén lévők). A 15%os védelmi adó alá tartoznak a jutalékok abban az esetben, ha a részvényes adóköteles állandó lakos. Az adó csökkenhet a külföldi vállalatok esetében a külföldi ország által visszatartott összeggel. A külföldön tartózkodó állandó lakos jövedelmére az 5%-os adó vonatkozik. Az ÁFA természetesen itt is változik a minden típusú termékre és szolgáltatásra vonatkozó törvény értelmében – lehet 0% (nulla), 5% (csökkentett), 15% (állandó). Ciprust sok esetben európai adóparadicsomnak tekintik, ugyanis a kiemelt üzleti központok közé tartozik. Cipruson a 2002 előtt meglévő 10% alatti adókulcs az uniós tagállamoknak gazdasági károkat okozott és ebből kifolyólag megszűnt az offshore státusz Cipruson, és egy egységes 10%-os társasági adó került érvénybe. Ahhoz hogy a meglévő vállalatokat, társaságokat megtartsa, csökkentette az adóterheket és kedvezőbb számviteli szabályozást alakított ki. A külföldi fióktelepek jövedelemét, a honos vállalatok értékpapírforgalmát és a külföldről eredő osztalékokat adómentessé nyilvánította. Az exportból eredő árbevételeket és a kamatbevételek egy részét kedvezőbb adókulcsokkal látta el. Összességében elmondva, Ciprus sok esetben meg tudta tartani a 0%-os adókulcs használatát és megtett mindent, hogy a meglévő vállalatokat, befektetőket megőrizze. - 57 -

Az Európai Unión belül Ciprus rendelkezik a legalacsonyabb társasági adókulccsal, amelynek mértéke mindössze 10%. Ez az adókulcs az olyan vállalatokra érvényes, amelyeknek Cipruson történik az irányítása és felügyelete – vállalati döntések itt zajlanak – valamint azokra, amelyek Igazgatótanácsának a többségi tagjai ciprusi adóalanyok. Azok a ciprusi adóalanyok, akiket 15%-os védelmi alap hozzájárulási - fizetési kötelezettség illet meg, az adózási nyereségük 70%-a felosztottnak számítandó abban az esetben, ha a ciprusi vállalat nem fizet osztalékot részvényeseinek az adóév végét követő kettő éven belül. A ciprusi jogszabályok alól teljes mentességet élveznek azok a vállalatok, társaságok vagy kirendeltségek, amelyek felügyelete külföldről történik. Az osztalékbevétel adózása - 15% - a devizabelföldi illetve a devizakülföldi társaságoktól származó osztalék után fizetendő. Nem adóköteles a devizabelföldi vállalatok egymás közötti osztalék fizetése, valamint a devizakülföldi társaságoktól kapott osztalék sem, akkor, ha legalább 1% a vagyonrésze a kifizető vállalatnak. Mentes a társasági adófizetési kötelezettség alól az 50%-a a ciprusi vállalatok kamatjövedelmének, de hozzájárulási különadó – 10% - vonatkozik a kapott teljes kamatbevételre. A részvényekből és egyéb részesedési jogokból eredő nyeresége a vállalatoknak adómentes.

Mint korábban említésre került a kötelezettségek során, a

vállalatoknak évente el kell készíteni és be kell nyújtani egy éves beszámolót, egy adókalkulációt, egy társasági adóbevallást és egy önadózásra vonatkozó dokumentumot. Ezeket a dokumentumokat a következő év végéig kell beadni, kivéve az önadózásra vonatkozót, mert annak határideje augusztus 1-je. A vállalatoknak továbbá egy becslést és egy előzetes bevallást is el kell készíteni az adóköteles nyereségükről, ami alapján a társasági adó kifizetendő mértéke kerül meghatározásra.56 Röviden, felsorolás jelleggel megemlítendőek azok az előnyök amelyekkel Ciprus rendelkezik vagyis a sok miértre vonatkozó választ, amiért ezt a helyet választják cégalapításkor a befektetők:

56



adórendszer, adózás a legalacsonyabb



Európai Unió tagja



számos kettős adóztatást elkerülő egyezménye van életben



nem adókötelesek a nem rezidens LTD vállalatok



erős gazdaság és a banki rendszere fejlett, megbízható



brit jogi törvények

http://www.hbmk.hu/ letöltés dátuma: 2011.04.07. 16:15

- 58 -

A kedveltebb vállalkozási formák közé tartozik az IBC (nemzetközi gazdasági társaság), a Trust (nemzetközi vagyonkezelők), ICIS (nemzetközi kollektív befektetési alapok) és a nemzetközi holding társaságok. Ugyanúgy, mint a Seychelles – szigeteken az IBC vagyis a nemzetközi gazdasági társaság alapítása a legközkedveltebb vállalkozási forma. Ciprus Európai Unióhoz történő csatlakozása révén az EU állampolgárai előtt megszűntek a korlátozások, amelyek a Limited Liability Company azaz a Kft. típusú társaságok alapítására vonatkoztak. Részvényes lehet természetes vagy jogi személy is, azonban a részvényesek számának minimum egynek kell lenni maximum pedig ötvennek. Kötelező ügyvezetőt és titkárt kinevezni és a társaság székhelyének ciprusinak kell lenni. Célszerű – bár törvény nem írja elő – Cipruson lakó igazgatókat kinevezni valamit a társaság irányításának is Cipruson kell történnie. A társaság alapítása maximum pár napot vesz igénybe. Előírás vonatkozik arra, hogy a társaság köteles pénzügyi nyilvántartást vezetni, és pénzügyi beszámolókat készítenie, valamint kötelező könyvvizsgálatot végeztetni – ciprusi könyvvizsgáló céget kell megbíznia a társaságnak.

A nemzetközi könyvvizsgálati standardok vannak

érvényben egy könyvvizsgálat elkészítésekor. Igazgatósági jelentés és éves beszámoló készítésének kötelezettsége is vonatkozik a társaságokra. Az éves beszámolót a Cégbíróságnak nyújtja be a társaság, és elmulasztása büntetést von maga után.57 A nemzetközi vagyonkezelőket – Trust – illetően Cipruson érvényben van a nemzetközi vagyonkezelésre vonatkozó törvény, amely rendelkezései értelmében nem terheli adófizetési kötelezettség az ittlévő nemzetközi vagyonkezelőket és a Cipruson meglévők előnyei: 

a nemzetközi vagyonkezelő nyeresége adómentes



adómentes egy ciprusi IBC-től kapott kamat-, osztalék vagy egyéb jövedelme továbbá adólevonási kötelezettsége sincs



nem tőkenyereség az eszközértékesítésből eredő tőkejövedelme és eszközeit sem terheli adókötelezettség

A nemzetközi Kollektív Befektetési Alapok - ICIS - jogi keretét az 1999.évi Nemzetközi Kollektív Befektetési Alapokra vonatkozó törvény határozza meg, amely a bejegyzéséhez, működéséhez és felügyeletéhez szükséges. Az ICIS jogi formái:

57

http://offshore.co.hu/ letöltés dátuma: 2011.03.20. 14:00

- 59 -



nemzetközi állótőke befektetési társaság



nemzetközi nyílt befektetési alap



nemzetközi befektetési korlátolt felelősségű társaság



nemzetközi változótőke befektetési társaság

Nem adóköteles az állampapírok, a részvények, a kötvények és az egyéb értékpapírokból származó nyereség. A ciprusi tőzsdén nem jegyzett értékpapírból eredő nyereség azonban adóköteles – 10% (az esetben adómentes, ha ciprusi tőzsdén bejegyzésre került az értékpapír). Az ICIS létrejöttét a Ciprusi Központi Bank engedélyezi, és féléves és éves jelentést készítő kötelezettsége van a Bank irányába, amely pénzügyi beszámolót is kell, hogy tartalmazzon.58 A nemzetközi holdingtársaságok is igen közkedvelt vállalkozási formának számítanak, a ciprusi holdingtársaságok a hazai és külföldi vállalatokban részesedéssel rendelkeznek valamint egyéb tevékenységeket is folyatathatnak. A ciprusi holding társaságok előnyei: 

tőke jellegű értékesítés – kivéve ingatlan – után nincs adófizetési kötelezettség



nem terheli forrásadó a devizakülföldi részvényeseinek kifizetett osztalékot



az osztalék, kamat vagy a jogdíj ciprusi kifizetése utáni forrásadó mértéke csökkenthető



a társasági adó alól mentes a külföldről kapott osztalék

A holding cég alapítás egyik legnépszerűbb helyei közé tartozik Ciprus, többek között a rugalmas szabályozás, a kedvező adórendszer és a magas színvonalú szolgáltatások miatt. 2010-es adatok alapján egy Ciprusi holding cég és offshore magánalapítvány vagy cég alapítása 3 900 €. 59 4.3.3. Egyezmények Az OECD modellegyezményei szolgálnak alapul Ciprus legtöbb adóegyezményének. Összességében nézve az alacsony adózásnak illetve a nemzetközi egyezményeknek 58 59

http://www.offshore.co.hu/ letöltés dátuma: 2011.03.20. 14:35 http://www.offshore.co.hu/ letöltés dátuma: 2011. 03.20. 14:35

- 60 -

köszönhetően Ciprus a nemzetközi adótervezés szemszögéből megfelelő célpont lehet egy társaságnak, vállalatnak. A ciprusi vállalatoknak nem kell forrásadót fizetni a kamat, az osztalék és a jogdíjak után. Az alacsony adózás és a számos kedvezmény – adócsökkentés – ellenére nem tartozik az adóparadicsomként számon tartott országok közé. A kettős adóztatást elkerülő egyezményeiben foglaltak értelmében úgynevezett adómegtakarítást célzó hitelek vehetőek igénybe. Az adómegtakarítási hitelek a Cipruson fizetendő adók vonatkozásában jelentenek segítséget valamint azoknál az adóknál is, amelyek kifizetése kötelező lett volna a vállalatok számára. Ciprus kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményei: Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bulgária, Fehéroroszország, Cseh Köztársaság és Szlovákia, Dánia, Dél – Afrika, Egyesült Királyság, Egyiptom, Franciaország, Görögország, India, Írország, Kanada, Katar, Kína, Kirgizisztán, Kuvait, Lengyelország, Libanon, Magyarország, Málta, Mauritius, Moldova, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Örményország, Románia, San Marino, Seychelle – szigetek, Svédország, Szerbia, Szingapúr, Szíria, Szlovénia, Tádzsikisztán, Thaiföld, Ukrajna, USA, Üzbegisztán60

60

www.crwgroup.net letöltés dátuma: 2011.04.13. 17:00

- 61 -

4.4. Seychelles – szigetek és Ciprus összehasonlítása A földrajzi és egyéb adottságoktól eltekintve, a vállalatok, cégek alapításának szemszögéből hasonlítanám össze a két területet. Mint az 1. táblázatban is jól látszik, egy IBC alapítása a Seychelles – szigeteken kevesebb költséggel jár. A 2., 3. és 4. táblázat adatainak alapján megfigyelhető, hogy mind a Seychelles – szigeteken, mind Cipruson a leggyakoribb vállalkozási forma az IBC (nemzetközi gazdasági társaság) forma. A hasonlóságok áttekintése során megfigyelhető, hogy mindkét terület jó politikai stabilitással rendelkezik, és talán az egyik legfontosabb tényező – helyszín választásakor – a kettős adóztatás elkerüléséről szóló adóegyezmények megléte. A két terület jellemzésében már olvashattuk a meglévő egyezményeket, amelyek számát illetően eltérés mutatkozik, míg a Seychelles – szigetek csak tizenegy országgal, addig Ciprus több mint negyven állammal kötött effajta egyezményt - a két ország között is létrejött ilyen típusú megállapodás. Folytatva a hasonlóságok tanulmányozását, egyik helyen sem kell bejelenteni a tényleges tulajdonosokat és nem szükséges titkárt kinevezni. Legalább egy tulajdonossal és egy igazgatóval, valamint helyi képviselővel kell rendelkeznie amellett, hogy könyvviteli kötelezettség vonatkozik a cégekre. Az eltérések, különbségek nagyobb befolyásoló képességgel rendelkeznek a cégalapítási helyszín kiválasztása során. Alapvető különbség van a jogrendszerekben is, ugyanis míg a Seychelles – szigeteken hibrid addig Cipruson angolszász jogrendszer van érvényben. A bemutatóra szóló részvények kibocsátása Cipruson engedélyezett, továbbá a Seychelles – szigetekkel ellentétben az itt bejegyzett társaságoknak éves beszámolót kell készíteni valamint könyvvizsgálati kötelezettségük is van. Egyik helyen sem kötelező a helyi cégtitkár illetve a helyi igazgató kinevezése, azonban Cipruson adminisztrációs és adóilletőség biztosítása szempontjából erősen ajánlott. A Seychelles – szigeteki cégeket nagyobb titoktartás övezi, ugyanis sem az igazgató, sem a tulajdonos adatai nem kérhetőek ki a Cégbíróságtól, Ciprussal ellentétben. Sok szempontból előnyösebb a Seychelles – szigeteki cégalapítás, azonban a ciprusi adórendszerrel, vagyis az alacsony adóztatási mértékkel – amely a legalacsonyabb – nem tudja felvenni a versenyt, hiába alacsonyak a bejegyzési és fenntartási költségei a cégnek. A két összehasonlított terület előnyei szinte megegyeznek egymással, de fontos kiemelni azt a tényt, hogy egyikük sem szerepel az OECD feketelistáján.

- 62 -

Megemlítendő, hogy mind a kettő, vagyis a Seychelles – szigetek és Ciprus is elfogadta és végrehajtotta az OECD által kiadott adóstandardot (a Seychelles – szigeteken azonban az OECD vizsgálata során hibákat és hiányosságot talált, amelyeket 2012-ig kell kijavítani) 2. táblázat: Egy nemzetközi gazdasági társaság (IBC) létrehozásának valamint a társaság működésének további évében felmerülő költségek összehasonlítása – euróban feltüntetve 61

CIPRUS első év

SEYCHELLE - SZIGETEK

további év

420 € 0% az értékpapírból származó jövedelemre, 10% minden egyéb jövedelemre

0% az értékpapírból származó jövedelemre, 10% minden egyéb jövedelemre

1250 €

1250 €

750 € 250 € 2670 €

250 € 1500 €

első év

további év

alakítás

300 €

nyereségadó mértéke/ éves adó

85 €

85 €

795 €

795 €

székhely biztosítása teljes cégdokumentáció Apostille hitelesítéssel munkadíj ÖSSZESEN

470 € 100 € 1750 €

100 € 980 €

Az alapköltségek mellett érdemes áttekinteni néhány egyéb szolgáltatás költségét is, amelyeknél ugyanúgy különbségek figyelhetőek meg, mint az alapköltségeknél. Egyéb szolgáltatások

61

1070 €

1070 €

290 €

170 €

250 €

250 €

1610 €

1490 €

szakmai igazgató, részvényes meghatalmazás dokumentum Apostille hitelesítéssel ÖSSZESEN

http://www.crwwgroup.net.hu letöltés dátuma: 2011.04.13. 17:10 http://www.crwwgroup.net.hu letöltés dátuma: 2011.04.13. 17:15

- 63 -

730 €

730 €

290 €

170 €

250 €

250 €

1270 €

1150 €

A költségek összehasonlításának elemzésekor az összárakban megmutatkozik a Seychelle – szigetek úgymond meglévő előnye, ami alapján egy befektető vagy egy társaságot alapító választása történik. Cipruson történő alapítás első évének összköltsége 2670 €, míg a Seychelle – szigeteké csak 1750 € (920 € különbség). A további évet vizsgálva is megmutatkozik a Seychelle – szigetek előnye, bár az ár különbség már szinte a felére lecsökkent. Az egyéb szolgáltatások vizsgálatánál már kisebb eltérések mutatkoznak, de még itt is a Seychelle – szigeteki IBC alapítás kisebb költségekkel jár. 3. táblázat: Seychelles – szigetek és Ciprus fontosabb adatainak összehasonlítása Seychelles – szigetek

Ciprus

IBC

IBC

társaság típusa

jó

politikai stabilitás jogrendszer székhely áthelyezés

hibrid jogrendszer

jó 62

angolszász jogrendszer

igen lehetséges

nem lehetséges

igen

igen

kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények

4. táblázat: Seychelles – szigetek és Ciprus fontosabb cégadatainak összehasonlítása 63 Az alapítási idő és az alapítási költségei: Seychelles – szigetek

Ciprus

bejegyzés időtartam

1 nap

nyereségadó mértéke

nem alkalmazható

5 nap 0% az értékpapírból származó és 10% minden egyéb jövedelemre latin vagy görög ABC nem alkalmazható EUR 1 EUR 6000 bármilyen

cégnév minimum éves adó/illeték befizetendő jegyzett tőke alaptőke jegyzett tőke devizaneme

latin ABC USD 100 USD 1 USD 6000 bármilyen

62

Azért hibrid, mert a szokásjogon, a helyi törvényeken, a francia polgárjogon és az angol Common Law-n alapszik a jogrendszere. 63 http://www.crwwgroup.net/ letöltés dátuma: 2011.03.14. 18:30

- 64 -

Az alapadatok, alapítási idő illetve az alapítási költségek után érdemes megnézni, hogy a már létrehozott társaságnak/ cégnek milyen kötelezettségei vannak:

tulajdonosok bejelentése tulajdonosok és igazgatók száma bemutatóra szóló részvény társaság lehet-e igazgató titkár kinevezése székhely/helyi képviselő

Seychelles – szigetek

Ciprus

nem kell bejelenteni

nem kell bejelenteni

legalább egy

legalább egy

igen lehetséges igen nem szükséges igen szükséges

nem lehetséges igen igen szükséges igen szükséges nem, de cégadminisztrációs szempontból ajánlott nem, de a ciprusi adóilletőség biztosítása céljából ajánlott bárhol, de a ciprusi adóilletőség biztosítása céljából ajánlott

helyi cégtitkár

nem szükséges

helyi igazgató

nem szükséges

igazgatóságági ülés megtudható a cégjegyzékből az igazgató és tulajdonos könyvviteli és éves beszámoló nyújtás

bárhol nem

igen

nem kötelező

igen

A Seychelles – szigeteken és a Cipruson történő offshore illetve lakossági bankszámlanyitás költségei – Euróban feltüntetve: offshore bankszámla

lakossági bankszámla

Seychelles – szigetek

500 €

400 €

Ciprus

500 €

500 €

A Seychelles – szigeteken történő offshore illetve lakossági bankszámlanyitáshoz bankreferencia és USD 2 500 letét befizetése szükséges – nem kötelező a számlán tartani. Mind a két számla ügyintézése történhet internetbanki ügyintézés, telefon, fax illetve emailen keresztül. (USD/EUR számlavezetés). A Cipruson történő offshore illetve lakossági bankszámlanyitáshoz nem szükséges minimum letét befizetése. A referenciát a bank biztosítja és a hitel és bankkártya választék igen széleskörű. Könnyen elérhetőek a banki és biztosítási szolgáltatások. Itt is mind a két számla ügyintézése megoldható internetbanki ügyintézéssel, telefon vagy akár e-mail használatával.

- 65 -

Sokszor említésre került az OECD és az általa kiadott fekete listás szereplése az adóparadicsomoknak. Igazából azt a kifejezést, hogy adóparadicsom – saját vélemény – nem is lehetne vagy nem is kellene használni. Ugyanis azok a területek, országok, amelyeket e megnevezéssel illetnek meg a kritériumok alapján nem nevezhetőek így. Ezek az országok nem érik el azt a látszólagos határt, ami alapján rendelkeznének az adóparadicsomi státusszal (nem véletlenül). Az adóparadicsomok célként tűzték ki, hogy lekerüljenek az OECD feketelistájáról és ehhez bizonyos feltételeket teljesíteniük kellett. Gondolok itt az információcseréről és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekre valamint az adókulcsok változtatására. Azonban nem szabad azt hinni, hogy olyanná váltak, mint más államok. Sőt, olyan kedvezményeket, előnyöket biztosítanak továbbra is, amelyek miatt még mindig sokkal vonzóbbak a befektetők számára - úgy cselekedve, hogy ne lépjék túl azokat a bizonyos határokat.

- 66 -

Összegzés A világon jelenlévő adóversenyt végeredményben a világgazdaság szabad erőforrásaiért való küzdelem táplálja. Az adóverseny és az adóztatás kialakulásához szorosan kapcsolódnak az adópolitikák létrejötte is. Hiszen nem szabad elfelejteni, hogy lényegében az adóverseny és az adóparadicsomok kialakulásának okai megegyeznek egymással. Az adórendszerek folyamatos fejlődése és a globalizáció során kialakult az adóglobalizáció is. Az adóverseny évtizedek óta jelen van a világgazdaságban, hiszen kialakulása megegyezik az adózás létrejöttével. A dolgozatban bemutatásra kerültek mind az előnyös mind a káros oldalai. Megfigyelhető, hogy a káros hatások száma sokkal, de sokkal nagyobb, mint az előnyösé. Az adóverseny problémájának kezelése eléggé nehéz feladatnak bizonyult az ellene harcoló felek számára. Igazából – szerény véleményem szerint – talán a megoldás egy nemzetközi fellépésben lenne, de mint korábban olvashattuk, ennek megvalósulása még várat magára. Hiszen az országok között meglévő különbségek következtében állandó érdekellentét ütközések állnak fent. Nemcsak az ellenük folyó harc nem egyértelmű, de a harcolók nézetei sem. Ugyanis az OECD is szükségesnek tartja az adóverseny meglétét – természetesen egészséges keretek között. Az adósverseny által kialakult adójogi konfliktusok, mint a kettős adóztatás, az adóelkerülés, a pozitív illetve negatív diszkrimináció mind napjainkban jelenlévő problémák, amelyek ellen számos egyezmény, megállapodás küzd. Sikeresnek mondható-e a harc? Ha az eredményeket nézzük, akkor igen sikeresnek mondható, hiszen szinte minden ország rendelkezik ilyen típusú egyezménnyel. Az Európai Unióban és a világon jelenlévő adóverseny elemei, tulajdonságai (problémái) megegyeznek egymással. Az Európai Unióban gondokhoz vezettek a tagállamok közötti adórendszerbeli eltérések. Az adóharmonizáció a végső céljait még nem érte el, és az alacsonyabb adózású tagállamai az Európai Uniónak a társasági adókulcsok egységesítésétől tartanak. A felmerülő európai adójogi konfliktusok megoldásai csak közös fellépés és összefogás útján valósulhatnak meg, amire még kevés esély mutatkozik. Az adóverseny kapcsán kialakult adóparadicsomok erőteljes hatást gyakorolnak a világgazdaságra. Az országok adórendszerei között meglévő különbségek révén lehetőség adódik a befektetők számára, hogy kedvezőbb adózású területen hozzanak létre céget, társaságot. Konkrétan adómegtakarításról van szó, amelyet sok esetben adókikerülésnek neveznek, mivel már bizonyos egyezményeket – országokat sértenek. Úgy gondolom, hogy nem kellene negatív címkével ellátni az adókedvezményeket nyújtó területeket - 67 -

(alacsony adózású), hiszen a fejlődésük és a tőkevonzás érdekében biztosítanak kedvezményeket. Igaz, hogy a kezdetben kialakult adóparadicsomok – amelyek szükség miatt jöttek létre – más jellegűek voltak. Mára már az adóparadicsomok neve egyet jelent az adócsalás, illegális üzletek kifejezésekkel. Hiszen általuk a befektetők jelentős mennyiségű adót takarítanak meg, és érthető hogy más országok számára ellenszenvet váltanak ki, hiszen a befektetők a megtakarított adók bizonyos részét a saját hazájukban fizették volna be. Valamint a korábban gazdasági szükség miatt kialakult helyszínek miatt a nagyobb adókulccsal rendelkező országokban hatalmas tőkekiesések jelentek meg – és úgy gondolom, hogy ez lett az egyik legfontosabb indoka az adóparadicsomok elleni lázadásoknak. Tulajdonképpen mindent összevetve, az adóparadicsomok jelenléte a világgazdaságban – az előnyök ellenére – sem a fejlődő sem a fejlett országoknak nem előnyös. Ugyanis bekövetkezett az adóbevételek lecsökkenése és a versenytorzulás. Fontos lenne a harcoló feleknek nagyobb hangsúlyt fektetni a küzdelem erősítésére illetve hiányosságainak kijavítására. Végeredményben sikeresnek mondható a harc, hiszen az OECD által kiadott feketelistán már egyetlen egy terület sem szerepel, valamint szinte minden ország elfogadta az általa kiadott adóstandardot. Azonban továbbra is figyelemmel kell kísérni az adósversenyt és az adóparadicsomokat is, hiszen még mindig sok olyan kiskapu létezik, amelyeket ki tudnak használni, és amelyek révén jelentős előnyökhöz jutnak. A nemzetközi illetve az európai adójogi konfliktusok megoldásainak eszköztára fejlődésen és javuláson ment keresztül, mégsem képesek a konfliktusok kialakulását megakadályozni még mindig csak azok megoldásit tudják végrehajtani. Véleményem szerint az adójogi konfliktusok száma növekedni fog, hiszen az országok, vagyis az országok adórendszerei között meglévő különbségek egyenlőre leküzdhetetlenek. Adóverseny régen is volt és régen is léteztek a befektetők számára kedvezményeket, előnyöket nyújtó országok. Ezeket a területeket ösztönző ágazatnak kellene tekinteni – a befektetések, tőke szempontjából. Nem biztos, hogy a legjobb megoldás a küzdelem. A magas adózású országoknak kellene csökkenteni az adókulcsok mértékén, hiszen a nyereség utáni befizetendő adó sok országban aránytalanul magas. Pedig ezekben az országokban is vannak kiskapuk vagyis vannak olyan vállalatok, amelyek kedvezményeket kapnak. De akkor felmerül a kérdés, hogy a pozitív diszkrimináció nem tiltott? Ugyanis a haza vagyis a belföldi társaságok, vállalat hátrányba kerül. Személy szerin úgy gondolom, hogy maga a küzdelem sem egyértelmű. Nem egyértelműek az előírások, az intézkedések, valamint nem mindenkire vonatkoznak. - 68 -

Összességében a felmerülő kérdések mindegyikére sikerült választ adni és egy kicsit tisztább képet alkotni az adóversenyről, az adóparadicsomokról és a körülöttük lévő világról.

- 69 -

Mellékletek 1. melléklet: Az Adóügyi (adózási) Információcseréről szóló kétoldalú megállapodások (vagyis a TIEAs) 2000 – 2011-ig64

2000 Egyesült Államok Antigua és Barbuda 2001 Egyesült Államok Kajmán szigetek 2002 Egyesült Államok

Jersey, Man – sziget, Guernsey, Holland Antillák, Brit Virginszigetek, Bahama-szigetek 2003

Aruba - Egyesült Államok 2005 Ausztrália - Bermuda Man – sziget - Hollandia 2007 Antigua és Barbuda- Magyarország

Ausztrália - Holland Antillák Bermuda - Egyesült Királyság Dánia - Man - sziget Feröer – szigetek - Man - sziget Finnország - Man - sziget Grönland - Man - sziget Izland - Man - sziget Jersey - Hollandia Man – sziget - Norvégia, Svédország

2008 Ausztrália - Brit Virgin-szigetek Dánia - Guernsey, Jersey Egyesült Államok - Liechtenstein

64

http://www.oecd.org.document/ letöltés dátuma: 2011. 04.13. 11:15

- 70 -

Egyesült Királyság

Brit Virgin-szigetek

Feröer – szigetek Guernsey, Jersey Finnország - Guernsey, Jersey Grönland - Guernsey, Jersey Guernsey - Hollandia Izland - Guernsey, Jersey Jersey- Németország Man – sziget - Egyesült Királyság, Magyarország Norvégia - Guernsey, Jersey Portugália - Andorra Spanyolország - Aruba, Holland Antillák Svédország - Guernsey, Jersey 2009 Andorra - San Marino, Liechtenstein Antigua és Barbuda- Holland Antillák

Argentína - San Marino, Costa Rica, Andorra, Monaco Aruba -

Bermuda, Brit Virgin – szigetek, St. Kitts és Nevis, St. Vincent és Grenadines - szigetek

Ausztrália -

Samoa, Aruba, Cook – szigetek, Guernsey, Gibraltár, Jersey, Man sziget

Ausztria - Gibraltár, Andorra, Monaco, St. Vincent és Grenadines - szigetek Bahama - Belgium, Hollandia, Argentína, Kína Bahama – szigetek - Franciaország, San Marino, Hollandia Belize, St. Kitts és Nevis, Gibraltár, St. Lucia, St. Vincent és Belgium - Grenadine – szigetek, Antigua és Barbuda, Liechtenstein, Andorra, Monaco

- 71 -

Bermuda - Holland Antillák, Írország Brit Virgin – Dánia, Feröer – szigetek, Finnország, Grönland, Izland, Norvégia, szigetek - Svédország Cook- szigetek, Samoa, St. Lucia, Aruba, Holland Antillák, Turks Dánia - és Caicos- szigetek, Antigua és Barbuda, Gibraltár, Anguilla, St. Vincent és Grenadines – szigetek, St. Kitts és Nevis Egyesült Államok - Monaco Egyesült Királyság Magyarország, Gibraltár, Liechtenstein, Turks és Caicos – - szigetek, Jersey, Man- sziget Feröer – szigetek -

Cook-szigetek, Samoa, Turks és Caicos – szigetek, Anguilla, Aruba, Holland Antillák, San Marino

Finnország -

Cook-szigetek, Samoa, Turks és Caicos – szigetek, Anguilla, Aruba, Holland Antillák

Vanuatu, Bermuda, Kajmán – szigetek, Turks és Caicos - szigetek, Franciaország an Marino, Liechtenstein, Gibraltár, Andorra, Brit Virgin – szigetek, Man – sziget, Guernsey, Jersey Gibraltár - Feröer – szigetek, Finnország, Grönland Grönland -

Cook-szigetek, Samoa, Turks és Caicos – szigetek, Anguilla, Aruba, Holland Antillák

Holland Antillák - Kajmán – szigetek, Brit Virgin – szigetek, St. Kitts és Nevis Montserrat, Liechtenstein, Andorra, Cook – szigetek, Samoa, Brit Hollandia - Virgin – szigetek, Antigua és Barbuda, St. Vincent és Grenadines – szigetek, Turks és Caicos – szigetek, Kajmán – szigetek, Bermuda St. Lucia, St. Vincent és Grenadine – szigetek, Cook- szigetek, Írország - Samoa, Liechtenstein, Turks és Caicos – szigetek, Anguilla, Gibraltár, Kajmán – szigetek, Jersey, Guernsey

Izland -

Cook-szigetek, Samoa, Turks és Caicos – szigetek, Anguilla, Aruba, Holland Antillák

Kajmán – szigetek -

Dánia, Feröer – szigetek, Finnország, Grönland, Izland, Norvégia, Svédország

Kanada - Holland Antillák Liechtenstein -

St. Kitts és Nevis, Antigua és Barbuda, St. Vincent és Grenadine szigetek

Magyarország - Antigua és Barbuda, Brit Virgin – szigetek, Anguilla Mexikó - Bermuda, Holland Antillák

- 72 -

Monaco - Liechtenstein, Andorra, Magyarország, Samoa, San Marino Németország - Liechtenstein, Gibraltár, Bermuda, Guernsey, Man - sziget Norvégia -

Cook-szigetek, Samoa, Turks és Caicos – szigetek, Anguilla, Aruba, Holland Antillák

Portugália - Andorra, Gibraltár Saint Lucia - Holland Antillák, Hollandia San Marino - Grönland, Samoa Svédország -

Cook-szigetek, Samoa, Turks és Caicos – szigetek, Anguilla, Aruba, Holland Antillák

Turks és Caicos – szigetek, Anguilla, St. Kitts és Nevis, Új-Zéland - Magyarország, Brit Virgin – szigetek, Kajmán – szigetek, Gibraltár, Man – sziget, Jersey, Guernsey, Cook - szigetek USA - Gibraltár 2010 Andorra -

Svédország, Izland, Grönland, Dánia, Norvégia, Feröer – szigetek, Finnország

Antigua és Barbuda- Aruba

Argentína - People’s Republic of China Aruba - St. Kitts és Nevis, St. Lucia, Kajmán - szigetek Mauritius, Montserrat, Marshall – szigetek, Vanuatu, Monaco, Dominika, Belize, Turks és Caicos - szigetek, Magyarország, St. Ausztrália Lucia, Kajmán – szigetek, Anguilla, St. Vincent és Grenadine – szigetek, St. Kitts és Nevis, San Marino Belgium - Magyarország, Dominika, Montserrat Belize -

Finnország, Norvégia, Izland, Dánia, Grönland, Feröer – szigetek, Svédország

Bermuda - People’s Republic of China Dánia - Magyarország, Dominika Egyesült Államok - Panama Egyesült Királyság

Aruba, Libéria, Holland Antillák, Magyarország, Dominika, Belize, San Marino, St. Kitts és Nevis, St. Lucia, St. Vincent és - 73 -

Grenadine – szigetek, Antigua és Barbuda Feröer – szigetek - Grenada, St. Lucia, Dominika, Antigua és Barbuda Finnország - Antigua és Barbuda, Dominika, Magyarország, St. Lucia Belize, Cook – szigetek, St.Vincent és Grenadine – szigetek, St. Franciaország - Kitts és Nevis, St.Lucia, Magyarország, Antigua és Barbuda, Uruguay Grönland - Antigua és Barbuda, Dominika, Magyarország, St. Lucia Guernsey - San Marino Hollandia - Libéria, Gibraltár, Belize, San Marino, Monaco India - Bermuda Írország - Belize, Marshall - szigetek Izland - Antigua és Barbuda, Dominika, Magyarország, St. Lucia Japán - Bermuda Kanada -

San Marino, Dominika, Kajmán – szigetek, St. Lucia, Bahama – szigetek, Bermuda, St. Kitts és Nevis

Libéria -

Dánia, Svédország, Norvégia, Feröer – szigetek, Grönland, Izland, Finnország

Liechtenstein -

Svédország, Dánia, Feröer – szigetek, Grönland, Izland, Finnország, Norvégia

Magyarország -

Finnország, Izland, Norvégia, Svédország, Grönland, Feröer – szigetek, Dánia

Marshall – szigetek Norvégia, Izland, Grönland, Finnország, Feröer – szigetek, - Svédország, Dánia Mexikó - Cook – szigetek, Kajmán – szigetek, Bahama - szigetek Monaco -

Svédország, Izland, Norvégia, Finnország, Dánia, Grönland, Feröer - szigetek

Montserrat -

Finnország, Norvégia, Dánia, Grönland, Izland, Svédország, Feröer - szigetek

Brit Virgin – szigetek, Dominika, Magyarország, Monaco, St. Németország - Lucia, Turks és Caicos – szigetek, Kajmán – szigetek, St. Vincent és Grenadine – szigetek, Anguilla Norvégia - Antigua és Barbuda, Dominika, Magyarország, St. Lucia

- 74 -

Belize, Antigua és Barbuda, St. Lucia, Jersey, Man – sziget, Portugália- Guernsey, Brit Virgin – szigetek, Dominika, St. Kitts és Nevis, Kajmán – szigetek, Bermuda San Marino - Finnország, Norvégia, Svédország, Izland, Dánia Spanyolország - San Marino, Magyarország, Andorra St. Kitts és Nevis - Izland, Svédország, Feröer – szigetek, Norvégia, Grönland, Finnország St. Vincent és Finnország, Svédország, Feröer – szigetek, Norvégia, Grönland Grenadines-szigetek

Svédország- Antigua és Barbuda, Dominika, Magyarország, St. Lucia Új-Zéland -

Samoa, Marshall – szigetek, Vanuatu, Dominika, St. Vincent és Grenadines - szigetek

Vanuatu -

Grönland, Svédország, Norvégia, Izland, Finnország, Feröer – szigetek, Dánia 2011

Bahama-szigetek - India, Japán

- 75 -

2. melléklet: A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények65

Anguilla Nincs kettős adóztatás elkerülő egyezménye. Bahamák Nincs kettős adóztatás elkerülő egyezménye. Belize Három országgal kötött kettős adóztatást elkerülő egyezményt. Brit – Virgin szigetek Japán, Svájc (csak korlátozott kedvezmények biztosítása az offshore társaságokra és tranzakciókra) Ciprus Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bulgária, Fehéroroszország, Cseh Köztársaság és Szlovákia, Dánia, Dél – Afrika, Egyesült Királyság, Egyiptom, Franciaország, Görögország, India, Írország, Kanada, Katar, Kína, Kirgizisztán, Kuvait, Lengyelország, Libanon, Magyarország, Málta, Mauritius, Moldova, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Örményország, Románia, San Marino, Seychelle – szigetek, Svédország, Szerbia, Szingapúr, Szíria, Szlovénia, Tádzsikisztán, Thaiföld, Ukrajna, USA, Üzbegisztán Hollandia Aruba, Ausztrália, Ausztria, Azerbajdzsán, Bahrein, Banglades, Barbados, Belgium, Bosznia – Hercegovina, Brazília, Brunei, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Dél – Afrika, Egyesült

Arab Emirátusok, Egyesült

Királyság, Egyiptom,

Észtország,

Fehéroroszország, Fidzsi – szigetek, Finnország, Franciaország, Fülöp – szigetek, Ghána, Görögország, Grúzia, Holland Antillák, Hollandia, Horvátország, India, Indonézia, Izland, Izrael, Írország, Japán, Jordánia, Kanada, Katar, Kazahsztán, Kína, Kirgizisztán, Korea, Kosovo,

Kuvait,

Lengyelország,

Lettország,

Litvánia,

Luxemburg,

Macedónia,

Magyarország, Malajzia, Malawi, Málta, Marokkó, Mauritius, Mexikó, Mianmar, Moldova, Mongólia, Montenegró, Németország, Nigéria, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Örményország, Pakisztán, Portugália, Románia, Spanyolország, Srí Lanka, Szerbia, Szingapúr, Szlovákia, Szlovénia, Suriname, Tajvan, Tádzsikisztán, Thaiföld, Törökország, Tunézia, Türkmenisztán, Uganda, Ukrajna, Új-Zéland, Üzbegisztán,

65

www.crwgroup.net letöltés dátuma: 2011.04.13. 17:00

- 76 -

Venezuela, Vietnám, Zambia, Zimbabwe Hongkong Belgium, Kína, Luxemburg, Tajvan, Thaiföld, Vietnám Brunei, Hollandia, Indonézia, Kuvait, Magyarország: 2011. április 1-én lépett hatályba Liechtenstein Ausztria Luxemburg Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Brazília, Bulgária, Csehország, Dánia, Dél – Afrika, Egyesült Arab Emirátusok, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Hongkong, India, Indonézia, Izland, Izrael, Írország, Japán, Kanada, Katar, Kína, Korea, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Malajzia,

Málta,

Marokkó,

Mauritius,

Mexikó,

Moldova,

Monaco,

Mongólia,

Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Örményország, Románia, San Marino, Spanyolország,

Svájc,

Svédország,

Szingapúr,

Szlovákia,

Szlovénia,

Thaiföld,

Törökország, Trinidad és Tobago, Tunézia, USA, Üzbegisztán, Vietnám Tárgyalás alatt: Libanon, Szerbia, Montenegró Magyarország Albánia, Ausztrália, Ausztria, Belorusszia, Belgium, Bosznia – Hercegovina, Brazília, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Dél – Afrika, Egyesült Államok, Egyesült Arab Emirátusok, Egyesült Királyság, Egyiptom, Észtország, Finnország, Franciaország, Fülöp – szigetek, Görögország, Hollandia, Horvátország, India, Indonézia, Írország, Izland, Izrael, Japán, Kanada, Kazahsztán, Kína, Korea, Kuvait, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Marokkó, Moldova, Mongólia, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Pakisztán, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szingapúr, Szlovákia, Szlovénia, Thaiföld, Törökország, Ukrajna, Uruguay, Üzbegisztán, Vietnám Malajzia Albánia, Ausztrália, Ausztria, Azerbajdzsán, Bahrein, Banglades, Belgium, Chile, Cseh Köztársaság, Dánia, Dél – Afrika, Egyesült Arab Emirátusok, Egyesült Királyság, Egyiptom, Fehéroroszország, Fidzsi szigetek, Finnország, Franciaország, Fülöp – szigetek, Grúzia, Hollandia, Horvátország, India, Indonézia, Irán, Írország, Japán, Jordánia, Kanada, Katar,

Kazahsztán,

Kína,Kirgizisztán,

Korea,

Kuvait,

Lengyelország,

Libanon,

Luxemburg, Magyarország, Málta, Marokkó, Mauritius, Mianmar, Moldova, Mongólia,

- 77 -

Namíbia, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Örményország, Pakisztán, Pápua Új – Guinea, Románia, Seychelle – szigetek, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Szíria, Szudán, Tádzsikisztán, Tajvan, Thaiföld, Törökország, ÚjZéland, Ukrajna, Üzbegisztán, Venezuela, Vietnám Málta Albánia, Ausztrália, Ausztria, Barbados, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Dél – Afrika, Egyesült Királyság, Egyiptom,

Észtország, Finnország, Franciaország,

Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, India, Írország, Izland, Jersey, Kanada, Katar, Kína, Korea, Kuvait, Lengyelország, Lettország, Libanon, Líbia, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Malajzia, Man – sziget, Marokkó, Montenegró, Németország, Norvégia, Pakisztán, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svédország, Szerbia, Szingapúr, Szíria, Szlovákia, Szlovénia, Tunézia Man sziget Nem rendelkezik kettős adóztatást elkerülő egyezménnyel, csak az Egyesült Királysággal van egy korlátozott egyezménye. Marshall – szigetek Nem rendelkezik kettős adóztatást elkerülő egyezménnyel. Panama Nincs kettős adóztatást elkerülő egyezménye. Seychelle – szigetek Botswana, Ciprus, Dél – Afrika, Egyesült Arab Emirátusok, Hollandia, Indonézia, Kína, Malajzia, Mauritius, Omán, Thaiföld Szingapúr Ausztrália, Ausztria, Bahrein, Banglades, Belgium, Brunei, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Dél – Afrika, Egyesült Arab Emirátusok, Egyesült Királyság, Egyiptom, Észtország, Fidzsi – szigetek, Finnország, Franciaország, Fülöp – szigetek, Grúzia, Hollandia, India, Indonézia, Izrael, Japán, Kanada, Katar, Kazahsztán, Kína, Korea, Kuvait, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Malajzia, Málta, Mauritius, Mexikó, Mianmar, Mongólia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Oroszország, Pakisztán, Pápua Új – Guinea, Portugália, Románia, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szlovákia, Tajvan, Thaiföld, Törökország, Új-Zéland, Ukrajna, Üzbegisztán, Vietnám

- 78 -

3. melléklet: Országok társasági adókulcsai a 2010-es évben66

Ország

Társasági

Ország

adókulcs

Társasági adókulcs

Ausztrália

30 %

Kanada

34 %

Ausztria

25 %

Kína

25 %

Belgium

34 %

Lengyelország

19 %

Brazília

34 %

Lettország

15 %

Bulgária

10 %

Litvánia

15 %

Ciprus

10 %

Luxemburg

28.6 %

Csehország

19 %

Magyarország

20.6 %

Dánia

25 %

Málta

Egyesült Államok

39 %

Németország

Egyesült Királyság

28 %

Norvégia

Észtország

21 %

Olaszország

31.4 %

Finnország

26 %

Oroszország

20 %

Franciaország Görögország Hollandia India Írország

34.4 % 24 % 25.5 % 34 % 12.5 %

Portugália

35 % 29.8 % 28 %

26.5 %

Románia

16 %

Spanyolország

30 %

Svájc

21.3 %

Svédország

26.3 %

Izland

18 %

Szlovákia

19 %

Japán

30 %

Szlovénia

20 %

66

http://ec.europa.eu/taxation_customs/resources/documents/taxation/gen_info/economic_analysis/tax_struct ures/2010/2010_full_text_en.pdf letöltés dátuma: 2011.04.23. 11:10

- 79 -

4. melléklet: Az adóparadicsomok listája

1. táblázat 67 1. Anguilla

14. Hollandia

27. Montserrat

2. Antigua és Barbuda

15. Holland Antillák és

28. Nauru

Aruba 3. Bahama – szigetek

16. Hongkong

29. Nevada

4. Barbados

17. Írország

30. Nyugat – Szamoa

5. Belize

18. Kajmán – szigetek

31. Panama

6. Bermuda

19. Libéria

32. Saint Christopher és Nevis

7. Brit – Virgin szigetek

20. Liechtenstein

33. Saint Vincent és Grenadine - szigetek

8. Campione d’Italia

21. Madeira

34. Svájc

9. Csatorna – szigetek

22. Magyarország

35. Szingapúr

10. Ciprus

23. Man sziget

36. Utah

11. Cook – szigetek

24. Málta

37. Turks és Caicos – szigetek

12. Delaware

25. Mauritius

38. Vanuatu

13. Gibraltár

26. Monaco

39. Wyoming

1. Andorra

21.. Gibraltár

41. Montserrat

2. Anguilla

22.. Grenada

42. Nauru

3. Antigua

23. Hollandia

43. Nevis

4. Ausztria

24. Holland Antillák

44. Norfolk – sziget

5. Bahamák

25. Hongkong

45. Nyugat – Szamoa

6. Bahrein

26. Írország

46. Omán

7. Barbados

27. Jersey, Guernsey és Sark

47. Panama

8. Barbuda

28. Jordánia

48. Puerto Rico

9. Belize

29. Kajmán – szigetek

49. Saint Vincent

10. Bermuda

30. Katar

50. San Marino

2. táblázat 68

67 68

Seres Attila, Bohner Tamás – Adóparadicsom II., Contractor Kft., Bp. 1994. Lucio Velo – Az adóparadicsomok világa, Alexandra Kiadó. Pécs, 1999.

- 80 -

11. Botswana

31. Labuan

51. Seychelle - szigetek

12. Brit–Virgin szigetek

32. Libéria

52. Srí Lanka

13. Brunei

33. Liechtenstein

53. Svájc

14. Campione d’Italia

34. Luxemburg

54. Szingapúr

15. Ciprus

35. Madeira

55. Szomália

16. Cook – szigetek

36. Magyarország

56. Tonga

17. Costa Rica

37. Málta

57. Turks és Caicos-szigetek

18. Dubai

38. Marshall - szigetek

58. Uruguay

19. Dzsibuti

39. Mauritius

59. Vanuatu

20. Fülöp - szigetek

40. Monaco

3. táblázat: A CIA a 20 leggazdagabb országát tekinti adóparadicsomnak (egy főre eső GDP miatt)69 1. Andorra

8. Egyesült Arab Emirátusok 15. Kanada

2. Ausztria

9. Guernsey

16. Luxemburg

3. Bermuda

10. Hongkong

17. Man – sziget

4. Brit - Virgin szigetek

11. Írország

18. Norvégia

5. Dánia

12. Izland

19. San Marino

6. Egyenlítői Guinea

13. Jersey

20. Svájc

7. Egyesült Államok

14. Kajmán – szigetek

69

http://www.france.attac.org/ letöltés dátuma: 2011.04.25. 19:10

- 81 -

Forrásjegyzék Irodalomjegyzék Andor László – Farkas Péter: Az adóparadicsomoktól a Zöldmozgalomig, Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. Deák Dániel: Nemzetközi Adózás, Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai RT., Budapest 1994. Galántainé Máté Zsuzsanna: Adó(rendszer)tan, Aula Kiadó, Budapest, 2005. Herich György: Nemzetközi Adózás, Penta Unió Kft., Budapest, 2006. Lucio Velo: Az adóparadicsomok világa, Alexandra Kiadó, Pécs, 1999. Marján Attila: Az Európai Unió gazdasága, HVG Kiadó, Budapest, 2005. Seres Attila – Bohner Tamás: Adóparadicsom II., Contractor Kiadó, Budapest, 1994. Sztanó Imréné: Adózás, SALDO ZRT. Budapest, 2008. Folyóiratok és egyéb források Erdős Éva: Nemzetközi illetve európai adójogi konfliktusok és kezelésének módjai, Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXV/1., 2007. Letöltés dátuma: 2011.01.13. 10:00 Galántainé Máté Zsuzsanna: Az adóverseny az Európai Unióban, Hitelintézeti Szemle, 2005. negyedik évf. 5-6- szám. Letöltés dátuma: 2011.01.13. 10:15 Handa Lászlóné: Adóharmonizálás vagy közös adópolitika? Letöltés dátuma: 2011.04. 15. 18:23 / http://kgk.bmf.hu/system/files/Handa.pdf Mike Károly: A gazdaságpolitikai döntéshozatal nemzetek fölötti decentralizációja és a közösségi gazdaságtan, Külgazdasági Szemle, L. évf., 2003. március. Letöltés dátuma: 2011.01.13. 10:25 Molnár Mariann: Hogyan Adózzunk okosan – avagy az offshore jelenség nemzetközi megítélése, létjogosultsága. BKÁE TDK dolgozat, 2003. Letöltés dátuma: 2011.04.06. 9:00 Pitti Zoltán: Az Európai Unió az adóversenyben és az adóverseny az Európai Unióban, Európa Tükör, 2007/10. Letöltés dátuma: 2011.02.07. 8:00 Pitti Zoltán: Az offshore típusú vállalkozások a nemzetközi gyakorlatban és a hazai gazdasági környezetben, MEH Integrációs Stratégiai Munkacsoport, 2002. Letöltés dátuma: 2011.04.11. 18:56 Somogyi Tamás: Az leveszett paradicsom? – Budapesti Corvinus Egyetem, szakdolgozat, 2006. Letöltés dátuma: 2011.04.07. 15:00

- 82 -

Internetes források http://193.6.12.228/uigtk/uipz/hallgato/adougy_elmelet.pdf letöltés dátuma: 2011.03.07. 18:45 http://ado-tanacsadas.com/arak.php letöltés dátuma: 2011.04.20. 19:20 http://kgk.bmf.hu/system/files/ADOZAS%20ALAPJAI%20II.doc letöltés dátuma: 2011.02.17. 15:00 http://merleg.weboldala.net/ado/adozasi_ismeretek.pdf letöltés dátuma: 2011.03.07. 18:50 http://orderoffshore.com/seychelles letöltés dátuma: 2011.04.07. 10:05 http://www.asz.hu/ASZ/titkarsagi.nsf/0/514B8CF5E55BE9F7C125766D003200FF/$File/P U_szemle_09_4.pdf

letöltés dátuma: 2011.02.10. 15:40

http://www.hbmk.hu/EU25/ciprus/orszagism.html letöltés dátuma: 2011.04.07. 16:15 http://www.oecd.org/document/49/0,3746,en_2649_37427_46998769_1_1_1_37427,00.ht ml

letöltés dátuma: 2011.03.11. 17:25 letöltés dátuma: 2011.03.20. 14:35

http://www.offshore.co.hu/view/main/11.html

letöltés dátuma: 2011.03.20. 14:35

http://www.offshore.co.hu/view/main/110.html

letöltés dátuma: 2011.03.20. 14:25

http://www.offshore.co.hu/view/main/29.html http://www.offshore.co.hu/view/main/5.html

letöltés dátuma: 2011.03.20. 14:15

http://www.offshore.co.hu/view/main/65.html

letöltés dátuma: 2011.03.20. 14: 00

http://www.orientax.hu/hir/modosulo-oecd-iranyelvek

letöltés dátuma: 2011.02.10. 9:30

http://www.seychelles-s.info/seychelles-history.php letöltés dátuma: 2011.04.20. http://www.vg.hu/gazdasag/a-gyakorlatban-nincs-karos-adoverseny-75630 letöltés dátuma: 2011.02.13. 12:50 www.crwwgroup.net/hu/helyszinek.htm letöltés dátuma: 2011.02.10. 18:30 www.penzugyhirek.hu/adohirek/ures-az-oecd-szegyenlistaja-%E2%80%93-nincs-tobbeadoparadicsom/

letöltés dátuma: 2011.03.12. 17:00

Ábrajegyzék http://www.csmonitor.com/var/ezflow_site/storage/images/media/images/0820laffer.jpg/8510165-1-eng-US/0820-Laffer.jpg_full_600.jpg letöltés dátuma: 2011.04.17. 17:55

http://www.kingrat.us/wp-content/uploads/2011/04/512px-LafferCurve.svg.png letöltés dátuma: 2011.04.17. 17:55

- 83 -

Táblázat források (letöltés dátumok: 2011.04.13. 17:00-17:00) http://www.crwwgroup.net.hu/hu/arlistak/ciprus/htm http://www.crwwgroup.net.hu/hu/arlistak/seychelles/htm http://www.crwwgroup.net.hu/hu/helyszinek_osszehasonlitasa.htm http://www.oecd.org/dataoecd/50/0/43606256.pdf Mellékletforrások http://ec.europa.eu/taxation_customs/resources/documents/taxation/gen_info/economic_an alysis/tax_structures/2010/2010_full_text_en.pdf

letöltés dátuma: 2011.04.23. 11:10

http://www.oecd.org.document/7/0,3746,en_2649_33767_38312839_1_1_1_1,00.html letöltés dátuma: 2011.04.13. 11:15 http://www.france.attac.org/spip.php?article7519

- 84 -

letöltés dátuma: 2011.04.25. 19:10