A D A T O K B U D A F O K ÉS T Ö R Ö K B Á L I N T K Ö R N Y É K É N E K ВÁLDI
RÉTEGTANI VISZONYAIHOZ
TAMÁS
Összefoglalás : A sokat v i t a t o t t , B u d a f o k és Törökbálint k ö r n y é k i oligocén-miocén k é p z ő d m é n y e k rétegtani v i s z o n y a i n a k tisztázását kísérli m e g a dolgozat, a részletes üledékkőzettani, üledékföldtani, őslénytani és paleoökológiai vizsgálatok eredményei alapján. A középsőoligocén („kiscelli") a g y a g b ó l a felsőoligocén „sliren" á t fokozatosan fejlődik k i a m é g szintén felsőoligocén pektunkuluszos homok. A z „oligomiocén" rétegcsoport ( F ö l d v á r i ) a burdigalai é s alsóhelvéti, m í g a szárazföldi kavics a felsőhelvéti emeletbe tartozik é s együttesen önálló üledékciklust a l k o t , m e l y e t a felsőoligocéntől a z a k v i t á n i ü l e d é k h é z a g v á l a s z t el. A t o r t ó n a i e m e l e t b e n transzgressziós képződményekkel induló üledékösszlet és a szarmata képződmények között csak a fauna alapján vonható m e g a határ. A szarmata rétegekre eróziós diszkordanciával települnek a felsőpannóniai emelet üledékei.
A B u d a i - h e g y s é g e t d é l felől ö v e z ő n e o g é n f e d ő h e g y s é g m á r a z első m a g y a r geoló gusok figyelmét
felkeltette.
Rétegtani tagolásában
azonban
bizonytalanságok
mutat
k o z t a k , m e l y e k k é s ő b b n é z e t e l t é r é s e k r e és v i t á k r a v e z e t t e k . É r d e m b e n u t o l j á r a v á r i
F ö l d
A. foglalkozott a területtel, dolgozata m i n t e g y h a r m i n c évvel ezelőtt jelent m e g [5].
Azóta
azonban
F ö l d v á r i
t e k fel ( v ö . H o r u s i t z k y melyek
sürgették
rétegtani F.
e klasszikus
felfogásával
szemben
is
kételyek
[7., 9 ] . C s e p r e g h y n é M e z n e r i c s terület
üledékföldtani
alapon
történő
merül
I . [2., 3 . ] ) ,
rétegtani
újra-
vizsgálatát. Középsőoligocén A terület legidősebb képződménye a törökbálinti téglagyár feltárásában szürke,
kagylóstörésű,
f o r a m i n i f e r á s
kifejlődésének t a r t o t t a k (F ö 1 d V á r i /йгя-faunáját egyészt
a
M a j z o n
agyag
A. [5],
felsőoligocén
Foraminifera-íamiája
H a n t к .
is.
oligocénba
tartoznak.
így
a
M a j z o n
agyagos
L . [10]). G a z d a g
foraminiferadús",
a rupéli képződményektől
között.
A
jelen
M a j z o n
törökbálinti
faunavizsgálatok
Foramini-
azonban
ezt
az
agyagrétegek
agyagban
mutat nehezen
homokos kitűnt,
— bár gyéren
f a u n a l i s t á j á b a n n e m s z e r e p l ő Clavulinoides téglagyári
Alátámasztja
során
Fomminifera-együttesben
kétségtelenül
helyenként
f a u h a i s , m e l y a z a p r ó , v é k o n y h é j ú k a g y l ó k m e l l e t t a Gryphaea teknőit
észlelhető
a felsőoligocén
agyag, m á s r é s z t a m á r h a t á r o z o t t a n felsőoligocén
h o g y e b b e n a m á r eléggé felsőoligocén k é p ű de még képviselve van a
amit
i s m e r t e t t e , és m e g á l l a p í t o t t a , h o g y e f a u n a á t m e n e t e t
„kiscelli agyagszerű
elválasztható
a g y a g ,
a
mutatkozó brongniarti
—
szabói középsőmakroВ г о n n
tartalmazza.
Felsőoligocén A felsőoligocén üledékei a Tétényi-fennsík É-i p e r e m é n Bia vonalában
bukkannak
felszínre a miocén k é p z ő d m é n y e k
Budafok—Törökbálint— alól, és itt, t o v á b b á
ettől B-ra húzódó dombokon nyomozhatok keskenyebb-szélesebb Törökbálint
környékén
a
„kiscelli"
agyagból
üledékfolytonossággal
t e l j e s f e l s ő o l i g o c é n r é t e g s o r t a l á l h a t ó ( 1 . á b r a ) . A Clavulinoides
szabói
az
sávban. kifejlődő
t a r t a l m ú foramini-
Bald
i :
Budafok
és Törökbálint
környékének
ferás agyagból szürke, m á l l o t t a n s á r g á s b a r n a
a g y a g
rétegtana
fejlődik ki, m e l y n e k
ö s s z e t é t e l é b e n a h o m o k l i s z t j u t t t i l s ú l y r a é s Foraminifera-íaunájaban a m é l y e b b s z i n t e k r e j e l l e m z ő Clavulinoides A
homoktartalom
az előbbi a g y a g o t b a r n a ,
növekedésével
429 szemcse-
m á r n e m észlelhető
szabói. és
az
agyagtartalom
apró csillámpikkelyekkel telt
további
h o m o k o s
csökkenésével
a g y a g
váltja
fel, m e l y b e n a m i k r o f a u n a t e l j e s h i á n y a m e l l e t t e g y e s h é j t ö r e d é k e k m a k r o f a u n a
Téglagyár
Budaörsi
jelen-
műút
1. ábra. A t ö r ö k b á l i n t i o l i g o c é n s z e l v é n y e , a s z e l v é n y i r á n y n a k é s a s z e m c s e ö s s z e t é t e l v á l t o z á s á n a k f e l t ü n t e t é s é v e l . (A szemcseeloszlási v i z s g á l a t o k a t B á r d o s s y G y . végezte.) 1—2. Foraminiferás a g y a g Clavulinoides szabói-маХ. 3 . F e l s ő o l i g o c é n a g y a g . 4. S l i r s z e r ű c s i l l á m o s h o m o k o s a g y a g . 5. P e k t u n k u l u s z o s finom h o m o k . — Profil d e s Oligozäns v o n Törökbálint m i t der Profilrichtung u n d m i t d e n V e r ä n d e r u n g e n der K o r n g r ö s s e n v e r t e i l u n g ( D i e K o r n g r ö s s e i m n t e r s u c h u n g e n s i n d v o n G. B á r d o s s y ausgeführt w o r d e n . ) 1 — 2 . F o r a m i n i f é r e n t o n m i t Clavulinoides szabói. 3. Oberoligozänton. 4. Schlierartiger glimmer f ü h r e n d e r s a n d i g e r T o n . 5. F e i n s a n d m i t PecUmculus
létére u t a l n a k . K ü l s ő megjelenésében ez a k é p z ő d m é n y némileg e m l é k e z t e t a középső m i o c é n slírre, és v a l ó s z i n ű , h o g y a z o n o s a b a l p a r t i F A V - f e l t á r á s o k b ó l
H o r u s i t z k y
F . á l t a l leírt [9], a p e k t u n k u l u s z o s h o m o k f e k v ő j é t a l k o t ó „felsőoligocén slír"-rel, m e l y u t ó b b i a Cserhát p e r e m é n és a D é l n ó g r á d i D o m b v i d é k e n is jól ismert. A s l i r s z e r ű h o m o k o s a g y a g f e l f e l é a s á r g a , c s i l l á m o s , Glycymeris jellemzett
p e k t u n k u l u s z o s ,
h o m o k szögletes kvarcszemcsékből
f i n o m
h o m o k b a
obovata
áll, m e l y e k h e z m u s z k o v i t , b i o t i t , a m f i b ó l ,
limonit járul. G y a k r a n t a r t a l m a z elszórtan apró kavicsokat, melyek egyes felszaporodhatnak, makrofaunájával korszerű
kavicsos
homokot
t ű n i k ki, melyet
újravizsgálata
h a m.-al
megy át. A pektunkuluszos
alkotva.
H o f m a n n
a jövő feladata.
Szegényes mikrofauna
földpát,
rétegekben
mellett
gazdag
K . i s m e r t e t e t t először [6]. E
Az ősmaradványok
kisebb-nagyobb
fauna
lencsék
b e n h e l y e z k e d n e k el és a k a g y l ó k l e g t ö b b j e k e t t ő s t e k n ő v e l t a l á l h a t ó , a m i a z t b i z o n y í t j a , 3
Földtani
Közlöny
430
Földtani
Közlöny,
LXXXVIII.
kötet,
4.
füzet
hogy a lencsék n e m összemosásból származnak, h a n e m autochton helyzetűek. lencsék
faunáját
Turritella
különböző
sandbergeri,
fajok
túlsúlya
jellemzi.
m á s l e n c s é k b e n a Glycymeris
A törökbálinti rétegsor
Vannak obovata
lencsék,
van
Az egyes
melyekben
a
tömegesen.
az egész terület felsőoligocénjére
érvényes lehet.
Erre
vall, h o g y a kelenvölgyi Pacsirtahegy D K - i tövében, a H a l a s t ó partján, a p e k t u n k u l u s z o s homok
alatti helyzetben
a törökbálintihoz hasonló, csillámos, slírszerű
m e n t e s h o m o k o s agyag, v a n A és
Budai-hegység
m e l y e t id. Éjszaki
s ú l y o z t a k [ 1 1 . , 8., és n ö v e k v ő r u p é l i át
9.]. N e m
n e m
l e n c s é s
F . , és
képződmények
kétséges, mutató,
v é g é t ő l
tehát
hogy
M a j z o n
és
F ö l d v á r i
m e g j e l e n é s ű ,
az
Ь-
alapján
a fokozatosan
f o l y a m a t o t
a
k ö z é p s ő -
ü 1e d é к к é p z ő d é s ,
vizsgálata
mikrofaunájában
k e z d ő d ő
r e g r e s s z i ó s
tunkuluszos homok,, m e l y
is k i m u t a t h a t ó
m e g s z a k í t a t l a n
H o r u s i t z k y
oligocén
homoktartalmat
e m e l e t
t a r t ó
fedőhegységében
k ö z ö t t i
N o s z k y J . ,
középhegységi
feltárva.
D-i
f e 1s ő о 1i g о с é n
Foraminifera-
a dunabalparti már
csökkenő
e g é s z
üledékösszlet
szerint az a g y a g o s összletben lencséket
megjelenő egyes m e d i t e r r á n faunaelemek ellenére, m e l y e k alapján I.
homokot
újabban
az akvitáni emeletbe sorolja
mint
A
pek alkot,
h a n e m z á r ó t a g j a , legfelső szintje e n n e k a reg puhatestűek
fellépésével m á r h a t á r o z o t t a n sekélytengeri, partközeli viszonyokra utal. A
pektunkuluszos
a
f e 1s ő о 1i g о с é n e n
k i f e j e z é s r e .
ressziós ü l e d é k ö s s z l e t n e k , m e l y a h o m o k t ú l s ú l y r a j u t á s á v a l és v a s t a g h é j ú
M e z n e r i c s
és
hang
agyagtartalmat
elszegényedő
j u t t a t
régóta
faunájában
C s e p r e g h y n é
e képződményt
az oligocén üledékciklus tagját,
[2., 3 . ] ,
a
— amire a burdigalai
emelet transzgressziós képződményekkel települ, a b ő v e b b faunavizsgálatig jelen isme reteink a l a p j á n — a felsőoligocénbe
soroljuk.
A felsőoligocén rétegek összvastagsága
150—200
m.
Alsómiocén A felsőoligocén k é p z ő d m é n y e k r e közvetlenül a b u r d i g a l a i emelet üledékei v a l
és
települnek.
Az
a k v i t á n i
ü l e d é k h i á n n y a l
e m e l e t
i d e j é n
s z á m o l h a t u n k .
A
így
transzgressziós d e n u d á c i ó -
b u r d i g a l a i
összletet a fáciesviszonyok gyors változása jellemzi vízszintes és függőleges A
paleoökológiai fácieselemzés
hető
s z e r i n t [1] a s o k f é l e
fácies n é h á n y
üledékirányban.
alaptípusra
vezet
vissza. P a r t s z e g é l y i
f á c i e s t
képviselhetnek a 10—15 c m vastag d u r v a kavics
p a d o k , m e l y e k legtöbbször jól osztályozott, ő s m a r a d v á n y m e n t e s , kaviccsal
vagy
növénynyomos
agyaggal kapcsolatosak.
A
csillámos
kavicsok
a
homokkal,
durva
kavics
p a d o k b a n az ö k ö l n a g y s á g o t is elérik, jól g ö r g e t e t t e k . A k a v i c s a n y a g o t a k v a r c i t k ü l ö n b ö z ő t í p u s a i , k a l c e d o n , lidit, t ű z k ő , g r á n i t , gneisz, g r á n i t g n e i s z , t u r m a l i n o s gneisz, k v a r c és igen ritka kovásodott amfibólandezit
( S z é k y n é
F u x
V. v i z s g á l a t a szerint)
szol
g á l t a t j á k . A h o m o k a szögletes k v a r c s z e m c s é k m e l l e t t a feltűnő m u s z k o v i t o t és g y a k o r i g r á n á t o t tartalmazza, s szemcseeloszlási görbéje általában A
Pecten—Anomia—Ostrea-íaunával
jellemzett
egymaximumos.
sárga,
csillámos,
rétegzetlen,
d u r v a h o m o k és finom kavicsos h o m o k , m e l y n e k a n y a g a azonos a partszegélyi üledé kekével,
30 — 40
m
m é l y s é g e t
is
e l é r ő
s e k é l y
t e n g e r r e
u t a l .
A z ü l e d é k d u r v a s z e m n a g y s á g a és a t e n g e r f e n é k felszínén élt f o r m á k a l l o c h t o n b e á g y a z á s i k ö r ü l m é n y e i n e k t a n ú s á g a szerint a tengert sekélyebb részein erőteljes
hullámmozgás,
m é l y e b b szakaszain pedig áramlások jellemezték. Kisebb helyi eltérések m i n d az üledék anyag szemcsenagyságában,
m i n d p e d i g a Pecten—Anomia—Ostrea-íamm
ben helyi különbségeket okoztak. túlsúlyra
kistermetű
Сhlamys-îélekkel
í g y e g y e s r é t e g e k b e n a z Anomia (Chlamys
submalvinae
összetételé ephippium B l a n k . )
t,.
jut
kísérve
В áld („anomiás
kodó a
Dep.
Lam.,
et
Ch.
concavus
Glycymeris
Pirula
holgeri
Oliva
clavula
Mytilus
rétegiaua
pseudobeudanti
D e p .
styriaca
H i 1 b . , P. beudanti
variai^.,
Ch.
az
Ostrea
gigas
431 et
R o m . ,
Bast.,
Chlamys
S c h i o t h.) a f a u n a
edulis
L-,
Anomia
G. c f r .
Antilla
deshayesi
glandiforrnis
Turritella
H ö r n ,
püosa
M a y .
Lam.,
s p . , Calyptraea
teknőit,
Monodonta
chinensis
valamint
amedei
L . , Pteria
L., találjuk
studeri
fajokat. Míg a fent i s m e r t e t e t t fácies e r ő s e b b
Paphia
benoisti
islandicoides
praecedens
.L a m . , Solen
subfragilis
К a u t s к y , Cardium
L a
élethelyzetben fennmaradt
homok
lutraria
ásókagylófaunával. tanulmányozható.
I t t a kelenvölgyi t e m p l o m m ö g ö t t kezdődő feltárás legalján ő s m a r a d v á n y m e n t e s , csillámos h o m o k és s z ü r k e a g y a g v á l t a k o z á s á b ó l álló rétegösszletet t a l á l u n k , F ö l d v á r i
szerint m é g felsgoligocén.
Amennyire
a rossz feltárási
mellett megállapítható, erre következik a m á r burdigalai, összemosott, és
tengeri
puhatestűeket
t e k n ő k , Cyrena Aloidis T.
sp.,
terebralis
Lam.,
Oliva
brongniarti Turritella clavula
(Pecten
sp.,
allochton
В a s t . , Pitar
islandicoides
badensis
L a m.,
L-,
В г о с с. f a j o k b ó l á l l ó , e r e d e t i
A burdigalai rétegösszlet legmélyebb része a Pacsirtahegyen
kora
m.,
vízmozgásra
E i c h w . , Lutraria
Mans
a
Brong.,
utal, addig a gyengébb vízmozgású tengerrészeken sárga, mészkonkréciós finom k é p z ő d ö t t a Pitar
ural
ephippium
társulnak. Egyes rétegekben a Pectenekkel együtt
Desh.,
Lam.,
Ch.
leggyakrabban
Brong.,
haidingeri
környékének
P e c t e n e k (Pecten
Poli,
В г о n n
fichteli
condita
a
és Törökbálint
R о m . , P. fuchsi
elemei, m e l y e k h e z
Balanus
Budafok
homok"). Máshol
P. hornensis palmata
i :
rotundata
Tympanotonos Lam.)
m e l y felfelé f i n o m r é t e g z e t t ,
Crassostrea
Schaff.,
margaritaceus
T.
csökkentsósvízi
gryphoides
L a m . , Cardium B r o c c ,
(S с h 1 о t h . )
kübecki
terebralis
H a u e r ,
gradata
Menk.,
Antilla
tartalmazó kavicsos durva homok
sárga,
melynek viszonyok
glandiforrnis
(2. á b r a , V a . r é t e g ) ,
palás, növénylenyomatos, síkpartszegélyi finom
m e g y á t [1]. A p a l á s f i n o m h o m o k r a p e k t e n e s - a n o m i á s - o s z t r e á s k a v i c s o s következik, a tenger t o v á b b i térfoglalását jelezve. E rétegsor, m e l y e t
homokba
homokösszlet
F ö l d v á r i
h a r m i n c év előtt leírt szelvényével jelenleg a feltárási viszonyok r o m l á s a m i a t t n e m lehet összehasonlítani — világosan m u t a t j a
a burdigalai
A. már
transzgressziót.
A kereszthegyi nagy kavicsbánya szelvénye mintegy folytatása a pacsirtahegyi nek. I t t csak a szelvény mélyebb, a k a v i c s b á n y á b a vezető ú t felett feltárt, a n o m i á s k a v i c s o s h o m o k , Pitar—So/ew-tartalmú
finom homok
pektenes-
és p a r t s z e g é l y i
kavics,
h o m o k , agyag v á l t a k o z ó összletéből álló része t a r t o z i k a b u r d i g a l a i emeletbe. A
bur
d i g a l a i r é t e g s o r t p a r t s z e g é l y i n ö v é n y n y o m o s a g y a g és d u r v a k a v i c s z á r j a le, m e l y r e helvéti
üledékösszlet
allochton
Crassostrea
teknőket
tartalmazó,
a
keresztrétegzett,
k a v i c s o s h o m o k k a l t e l e p ü l (2. á b r a ) . A burdigalai rétegek vastagsága Budafok közvetlen környékén 25—30 m. v á r i
A. szerint
(„oligo-miocén rétegek")
[5] e r r e a v i d é k r e k o r l á t o z ó d n a k :
b á l i n t o n a felsőoligocén felett m á r k ö z v e t l e n ü l a szárazföldi, helvéti kavics
F ö l d Török
következik.
A törökbálinti t ü d ő s z a n a t ó r i u m feletti p a r k b a n , a József-hegy o l d a l á b a n a z o n b a n szürke, d u r v a h o m o k található, rosszmegtartású, meghatározhatatlan kagylókkal, fedőjében
a
helvéti crassostreás kavicsos homokkal. E durva h o m o k a budafoki burdigalai homokra e m l é k e z t e t és így feltételezhetjük, h o g y a b u r d i g a l a i k é p z ő d m é n y e k , b á r d e m é g T ö r ö k b á l i n t o n is
A burdigalai üledékösszlet déssel m e g y át
elvékonyodva,
nyomozhatok. diszkordancia
nélkül,
megszakítatlan
üledékképző
az
alsóhelvéti Balanus
é s Crassostrea
és kavicsanyag •3*
p a d o k a t t a r t a l m a z ó homok, h o m o k o s kavics összletbe. A h o m o k
teljesen
azonos
a
burdigalai
képződményekével.
Helyenként
meszes
Földtani
432 kötőanyagú
Közlöny,
konglomerátumpad,
vastag, szürke foraminiferás A
Crassostreák
gingensis)
utalnak
D ' Orb.,
Nonion
(N'y í r ő faunája
kötet,
4.
a kereszthegyi kavicsbánya
márga
közbetelepülése
a Crassostrea
fajba tartoznak.
tuáriumra
LXXXVIII.
grypkoides
füzet
felső r é s z é n p e d i g
(Schloth.)
(=
C.
C s ö k k e n t sósvízi, i n g a d o z ó s ó t a r t a l m ú ,
[1]. A s z ü r k e m á r g a communis
Elphidium
D ' Orb.,
macellitm
Rotalia
élő h a s o n l ó
Foraminif
beccarii
crassissima
era-egyiíttesek
—C.
F . M . , Nonion
L . , Cibicides
soldanii
lobatulus
környezetének
W.
Balanus
concavus
В г о n n
ugyanebben
a védett
analógiája
alapján
öbölben tenyészett,
akkor, mikor a sótartalom a normálisra fölemelkedett
[1]. í g y a s ó t a r t a l o m
sának
a
megfelelően
eurihalin foglalta
a
csökkent
Foraminifera-ía], el az ö b l ö t .
sósvízi p e r i ó d u s o k b a n
míg
A
a sótartalom
Balanus
concavus-szal
t ö r e d é k e k i s t a l á l h a t ó k , m e l y e k a Pecten nedictus
fótensis
M e z n e r i c s
felsőmediterrán-fajokat
a balanuszos
solarium
I/ а т . ,
( C s e p r e g h y n é
a
és
padokban
M e z n e r i c s l .
csak
néhány
Balanus
( = P. bessert)
talál
de
ingadozá
Crassostrea-padők
megnövekedésekor
J.
Foraminifera-
a C r a s s o s t r e á k é v a l a z o n o s é l e t k ö r ü l m é n y e k r e u t a l [1]. A b a l a n u s z o s r é t e g e k b e n ható
m
v é d e t t öbölre, esz-
R . m e g h a t á r o z á s a ) fajokból álló, kis faj-, d e n a g y e g y e d s z á m ú a ma
7
észlelhető.
concavus
ritkán
Pecten-
é s a P.
subbe-
meghatározása)
k é p v i s e l i k [4], b i z o n y í t v a , h o g y a c s ö k k e n t sósvízi b a l a n u s z o s -
crassostreás rétegek m á r a helvéti emeletbe tartoznak. A kereszthegyi
rétegösszletben
a t e n g e r i b u r d i g a l a i f a u n a k i m a r a d á s á v a l és az i n g a d o z ó s ó t a r t a l m ú ö b ö l r e u t a l ó crassostreás-balanuszos rétegek megjelenésével
jelzett,
paleoökológiailag
fáciesváltozás jelenti a burdigalai- helvéti emelet h a t á r á t allochton márga
Crassostrea-teknőket
felett
tartalmazó
kavicsos
balanuszos konglomerátumpad
jól
meghatározható
(2. á b r a ) . A
keresztrétegzett,
homokra
található,
következő
melynek
foraminiferás a
Sashegy
N y - i o l d a l á n l e v ő e g y k o r i h o m o k b á n y a a l j á n b u k k a n i k elő ( F ö l d v á r i n á l
folytatása
„bala
nuszos b á n y a " ) . E b a l a n u s z o s p a d segítségével lehet összekapcsolni a kereszthegyi és Ny-sashegyi szelvényt. melyben
A
balanuszos
pad
1 m v a s t a g , a u t o c h t o n Crassostre
záró homokos agyagréteget Az
fedőjében
a-teknőkhől
itt
homok
észlelhető, magába
találunk.
alsóhelvéti rétegösszlet
35—40
m
vastag.
Budafokon
é s É r d e n i s m e g á l l a p í t h a t ó j e l e n l é t e , a z o n b a n i t t Balanusokat Crassostrea-pa.dok.at,
kavicsos
álló crassostreás p a d o t
v a g y a l l o c h t o n Crassostrea-teknőket
Az alsóhelvéti rétegek
a Balanus
kívül
Törökbálinton
m á r n e m találunk,
csak
(szárazföld n a g y o b b közelsége).
é s Crassostrea-padok
k i m a r a d á s á v a l felfelé
a
íelsőhelvéti keresztrétegzett,
kavicsos homok, sárgásbarna,
csillámos, d u r v a homok,
palás
agyag
v á l t a k o z ó összletébe m e n n e k át. A k a v i c s és h o m o k a n y a g a z o n o s a m é l y e b b s z i n t e k é v e l , a kavicsok gyengébben
görgetettek,
mint
a tengerparti kavicsok,
a homok
szemcse
eloszlása k é t m a x i m u m o s . A k é p z ő d m é n y itt k o v á s o d o t t fatörzseken kívül m á s ősmarad v á n y t n e m t a r t a l m a z ' . E f o l y a m i , s z á r a z f ö l d i r é t e g ö s s z l e t 5 0 — 1 0 0 m v a s t a g , n a g y fel színi
elterjedésű. A budafoki Sashegy K-i nyúlványain a burdigalai rétegekre ősmaradványmentes,
sárga,
zölddel
futtatott,
csillámos
f i n o m
h o m o k
települ nagy
vastagságban.
F e d ő j é b e n m á r k ö z v e t l e n ü l r i o l i t t u f a t a l á l h a t ó és e z e k s z e r i n t az alsó- és í e l s ő h e l v é t i d u r v á b b szemcséjű ü l e d é k e k helyettesítő fáciese. K i t ű n ő osztályozottsága, finom üledék anyaga, e g y m a x i m u m o s szemcseeloszlása bizonyítja, csendes állóvízben r a k ó d o t t A feltárva,
25—30 m
vastag
F ö l d v á r i
A.
hogy a tengeröbölből
lefűződött,
le. r i o l i t t u f a
mélyebb
része, m e l y
jelenleg m á r
nincs
szerint r é t e g z e t t [5]. A m a is l á t h a t ó m a g a s a b b rész réteg-
zetlen. M i u t á n a sashegyi finom h o m o k fedőjében
t a l á l h a t ó , valószínű, h o g y a riolit-
Ii á l d i :
Budafok
és
Törökbálint
környékének
433
rétegtava
2. ábra. A .Pacsirtahegy és a Kereszthegy—Sashegy burdigalai-helvéti üledékösszletének szelvénye é s fejlődcsgörb é j e . A f á c i e s k i é r t é k e l é s e k i n d o k o l á s á t i l l e t ő e n 1. p a î e o ökológiai dolgozatot [Íj. M a g y a r á z a t : 1. P e k t c n e s a n o m i á s - o s z t r e á s h o m o k , k a v i c s o s h o m o k . I I . >I é s z k o n к r é c i ó s f i n o m h o m o k Pitar—SoZáw-faunával. I I I .a) Ő s m a r a d v á n y m e n t e s f i n o m h o m o k , k a v i c s o s h o m o k , n ö v é n y n y o m o s ag3^ag, közbetelepült durva kavicspadokkal. Ill.b) Növénylenyomatos, finom rétegzett, palás finom homok. I V . Balanuszos homok, konglomerátum. V. Homok, kavics, közbetelepült h o m o k o s a g y a g b a n Crassostrea-paáokkíú. V.a) Keresztréteg zett kavicsos durva h o m o k allochton Crassasíraz-teknőkkel. V I . Szürke, foraminiferás márga. V I I . Szárazföldi agyag, keresztrétegzett h o m o k , h o m o k o s k a v i c s k o v á s o d o t t fatör zsekkel. V Ï I I K i o l i t t u f a . — Profil u n d E n t w i c k l u n g s k u r v e des burdigal-helvétischen S e d i m e n t k o m p l e x e s a m Pacsirtaberg u n d Keresztberg. Ü b e r d i e B e g r ü n d u n g der faziellen Bew e r t u n g s. d i e p a l ä o ö k o l o g i s c h e A b h a n d l u n g \ \ ] . E r k l ä r u n g : I. Pecten-Anonren-Ostreerisand u n d schottriger Sand. I I . F e i n s a n d m i t K a l k k o n k r e t i o n e n u n d einer PitarSolen-Fauna. I l l . a ) Fossilleerer Feinsand, schottriger Sand, T o n m i t Pflanzenabdrücken u n d Einschaltungen v o n Grobschotter. I l l b ) . Feingebänderter blättrig absondernder Feinsand m i t Pflanzenabdrückcn. IV. Baianussand und Konglomerat. V . Sand u n d Schotter m i t Crassostreenbänken in sandig-tonigen Einschaltungen. V. a). K r e u z g e s c h i c h t e t e r schottriger Grobsand m i t allochthonen Crassostreenschalen. V I . Grauer Foraminiferenmergel. V I I . Terrestrischer T o n , kreuzgeschichteter Sand, sandiger Schotter m i t verkieselten B a u m s t ä m m e n . VIII. Rhyolittuff. t
tufa
eleinte a lefűződött
csendes állóvízben, m a j d
s z á r a z o n r a k ó d o t t le. A riolittufa kis elterjedésű, Ez
azzal
magyarázható,
felhalmozódására,
mint
Péter-Pál utcai árok esetre
távolabb,
ban
lösz
a
alatt
E-i
mint is
hogy a
a
lejtőjén
azt
csendes
kavicsos
az
észlelhető
állóvíz
üledékekkel
később
az állóvíz feltöltése u t á n
csak a budafoki Sashegyen sokkal
alkalmasabb
jellemzett
m é g elég n a g y t á v o l s á g b a n
eddigi egy
térképek
jelzik
kibukkanása).
(az
volt
folyóvizek. elnyúlik N y
egykori
A
már
észlelhető. a
riolittufa
riolittufa felé,
téglagyár
a
minden feltárásá
434
Földtani
Tortónai
Közlöny,
LXXXVIII.
kötet,
4.
füzet
emelet
A tortónai üledékek transzgressziós konglomerátum, homok, h o m o k k ő rétegekkel, a b u r d i g a l a i , h e l v é t i k é p z ő d m é n y e k á t d o l g o z o t t t ö r m e l é k a n y a g á v a l t e l e p ü l n e k a felsőhelvéti szárazföldi kavicsra. A balatoni m ű ú t b e v á g á s á b a n a tortónai rétegsort ephippium
é s Peoten
tournali-taxtalmú,
szürke,
csillámos
homok
nyitja
a m é l y e b b m i o c é n átdolgozott kavicsait, b a r n a h o m o k k ő t ö m b j e i t és magábazáró .durva
kavics
következik.
Ez
utóbbi
felfelé
Glycymeris
Anomia
meg,
melyre
Crassostrea-teknőit pilosa
deshayesi
M a y.-t tartalmazó konglomerátumba m e g y át. A törmelék szemcsenagyságának zatos
csökkenésével
gazdag
Mollusca,
Echinoidea-
és
Decapoda-íaunát
foko
magábazáró
3 . ábra. A 1 4 0 m - e s m a g a s s á g i p o n t s z e l v é n y e É r d - f e l s ő v . á . - t ó l E E N y - r a ; M a g y a r á z a t : 1. K e r e s z t r é t e g z e t t h e l v é t i k a v i c s o s h o m o k . 2 . T o r t ó n a i m é s z k ö t ő a n y a g ú k o n g l o m e r á t u m Glycymeris pilosa-val. 3 . S z a r m a t a . F o r a m i n i f e r á s h o m o k o s m é s z k ő . 4 . M e s z e s , z ö l d s z í n ű b e n t o n i t b e t e l e p ü l é s Elphidiumohkal és Rotalia beccarii-vél. 5 . I , a z a e l p h i d i u m o s m é s z h o m o k . 6. C e r i t i u m o s m é s z k ő , t e t e j é n 1 — 2 c m - e s l i m o n i t k é r e g d u r v a k a v i c s o k k a l . 7. F e l s ő p a n n ó n i a i v i l á g o s s z ü r k e k a r d i u m o s - o s z t r a k o d á s m á r g a . 8. I á m o n i t k ö t ő a n y a g ú l i m n o k a r d i u m o s h o m o k k ő — Profil der H ö h e 140 N N W v o n der E i s e n b a h n s t a t i o n Érd-felső. E r k l ä r u n g : 1. K r e u z g e s c h i c h t e t e r h e l v e t i s c h e r s c h o t t r i g e r S a n d . 2 . T o r t o n i s c h e r K o n g l o m e r a t m i t K a l k z e m e n t , Glycymeris pilosa führend. 3 . S a n d i g e r F o r a m i n i f e r e n k a l k . S a r m a t . 4. K a l k i g e , grünge f ä r b t e B e n t o n i t e i n s c h a l t u n g m i t Elphidium u n d Rotalia beccarii. 5. l e c k e r e r K a l k s a n d m i t Elphidien. 6 . C e r i t h i e n k a l k , a u f s e i n e r O b e r f l ä c h e e i n e 1 — 2 c m M ä c h t i g e I , i m o n i t k r u s t e m i t G r o b s c h o t t e r . 7. O b e r p a n n o n i s c h e r hellgrauer Mergel m i t Cardien u n d Ostracoden. 8. U m n o c a r d i e n k a l k m i t l i m o n i t i s c h e m Zement.
homokkő,
majd
típusos
lajtai
mészkő
fejlődik
ki
a
transzgressziós
rétegcsoportból.
A lajtai m é s z k ő fedőjében k o n k o r d á n s a n települő oolitos, ő s m a r a d v á n y m e n t e s m i l i o l i d á s m é s z k ő , v a l a m i n t a p r ó c s i g á k b ó l és k a g y l ó k b ó l álló t ö r p e f a u n á t m é s z k ő összlete m á r a s ó t a r t a l o m tét
csökkenését
és ezzel a s z a r m a t a e m e l e t
mészkő,
tartalmazó beköszön
jelzi. A b a l a t o n i m ű ú t b e v á g á s á n a k r é t e g s o r á h o z l é n y e g é b e n h a s o n l ó r é t e g s o r t t á r fel
a k a t o n a i lőtérre vezető m ű ú t feltárása. A Tétényi-fennsík É-i p e r e m é n a tortónai rétegek vastagsága 6—10 m. Ezzel szemben Érden, a vastitállomások vidékén, ahol a kereszt rétegzett tartalmú,
helvéti h o m o k o s kavics felett m é s z k ö t ő a n y a g ú , durva
konglomerátum
képviseli a tortónai
Glycymeris
emeletet,
már
pilosa csak
deshayesi1,5—2
m.
В didi
: Budafok
és Törökbálint
környékének
rétegtana
435
Szarmata emelet A
felszínen
nagy
elterjedésű
szarmata-üledékeket
d u r v a m é s z k ő képviseli. Ahol fekvőjük település állapítható meg,
és ezeken
konglomerátum,
homokkő,
tortónai képződmény, ott látszólag a helyeken
csak
konkordáns
a szarmata-fauna
megjelenése
jelzi a t o r t ó n a i - s z a r m a t a h a t á r t . É r d e n a v a s ú t á l l o m á s o k vidékén, a t o r t ó n a i konglo merátum
felfelé h o m o k o s m é s z k ő b e m e g y
kimaradása után
Trochus
podolicus
t a l m a z ó Foraminifera-íanna. ben
folytatódik,
é s Rotalia
a Glycymeris
pilosa
deshayesi
é s Elphidiumokat
tar
j e l e n i k m e g . A h o m o k o s m é s z k ő felfelé m é s z h o m o k
melynek
beccarii-veí)
át, m e l y b e n
által jellemzett makrofauna
alján
10 c m
vastag
bentonit
betelepülés
réteg
(Elpkidiumokkal
látható. Erre ceritiumos durvamészkő következik, melyen
köz
v e t l e n ü l felsőpannóniai világosszürke l i m n o k a r d i u m o s - o s z t r a k o d á s m á r g a és s ö t é t b a r n a , limonit-kötőanyagú, limnokardiumos h o m o k k ő települ. A szarmata ceritiumos és a
felsőpannóniai limnokardiumos
márga
l i m o n i t k é r e g jelzi az eróziós diszkordanciát Helyenként a szarmata-képződmények
között
1—2
cm
vastag,
durva
mészkő kavicsos
(3. á b r a ) . „túlterjednek"
a tortónai üledékeken
és
k ö z v e t l e n ü l a h e l v é t i k a v i c s r a t e l e p ü l n e k . E b b e n a z e s e t b e n a h e l v é t i k a v i c s a n y a g fel dolgozásából
eredő
konglomerátum
nyitja
meg
a
szarmata-rétegsort,
mely
felfelé
— meszes k ö t ő a n y a g ú homokkő, Törökbálinton zöldesszínű kvarchomok, m a j d h o m o k o s mészkő közbeiktatódása után — a szarmata-mészkő különböző kagylós-, A
keresztrétegzett-,
bentonit
betelepülés
oolitos-,
egész
hydrobiás-,
területünkön
vagy
fácieseibe : ceritiumos-,
bryozoás
kimutatható.
m ű v e l é s a l a t t áll, a felszínen T ö r ö k b á l i n t o n és É r d e n is
mészkőbe
Budatétényen
megy
kívül,
át. ahol
megfigyelhető.
A T é t é n y i f e n n s í k k ö z e p é n a s z a r m a t a v a s t a g s á g a e l é r h e t i a 3 0 — 4 0 m - t is, É r d e n m á r csak 4—5
m.
IRODALOM
—
LITERATUR
1. В á l d i T . : P a l ä o ö k o l o g i s c h e F a z i e s a n a l y s e d e r b u r d i g a l - h e l v e t i s c h e n S c h i c h t r e i h e v o n B u d a fok in der U m g e b u n g v o n B u d a p e s t . A n n . U n i v . Sei. B u d a p . de Rol. E ö t v . N o m . Sectio Geol. 2. 1958. N y o m d á b a n . — 2. С s. M e z n e r i c s I.: Stratigraphische Gliederung des ungarischen Miozäns i m laichte der n e u e n F a u n a u n t e r s u c h u n g e n . A c t a Geol. A c . Sei. H u n g . B p . 1956. — 3 . С s. M e z n e r i c s I.— S e n e ë, J.: N e u e E r g e b n i s s e d e r s t r a t i g r a p h i s c h e n U n t e r s u c h u n g e n m i o z ä n e r S c h i c h t e n i n d e r S ü d s l o w a k e i u n d N o r d u n g a r n . N e u e s J a h r b . f. G e o l . u n d P a l . M o n a t s h e f t e A b t . B . 1 9 5 7 . H . 1. — 4 . C s . M e z n e r i c s I.: A m a g y a r o r s z á g i n e o g é n P e c t e n - f é l é k és é l e t r é t e g t a n i j e l e n t ő s é g ü k . N y o m d á b a n . — 5. F ö l d v á r i A.: A d a t o k a B i a - T é t é n y i - p l a t ó oligocén-miocén rétegeinek stratigrafiájához. A n n . Mus. N a t . , H u n g . 2 6 . k ö t . 1 9 2 9 . — 6. H o f m a n n К.: A buda-kovácsi hegység földtani viszonyai. Földt. Int. E v k . I. köt. 1871. — 7 . H o r u s i t z k y F.: Megjegyzések a Budapest környéki burdigalien kérdé s é h e z . F ö l d t . K ö z i . 64. k ö t . 1934. — 8. H c j r u s i t z k y F.: A Budapest környéki dunabalparti domb v i d é k f ö l d t a n i k é p z ő d m é n y e i . F ö l d t . I n t . E v i J e l . 1 9 3 3 — 3 5 . — 9. H o r u s i t z k y F.: Felső oligocén. K a t t i e m e l e t , in „ B u d a p e s t t e r m é s z e t i k é p e . " B p . 1958. p . 7 2 . — 10. M a j z о n I,.: B u d a p e s t k ö r n y é k i kattiai rétegek foraminiferái. F ö l d t . I n t . É v i Jel. 1 9 3 3 — 3 5 . — 11. N о s z к y J. id.: A M a g y a r K ö z é p h e g y s é g É K - i részének oligocén-miocén rétegei. I . rész. A n n . Mus. N a t . H u n g . 24. köt. 1926. p. 299. — 12. V a d á s z E.: Magyarország földtana. B p . 1953.
436
Földtani
Közlöny,
LXXXVIII.
kötet,
4.
füzet
Beiträge zur K e n n t n i s der stratigraphischen V e r h ä l t n i s s e der U m g e b u n g v o n T ö r ö k b á l i n t u n d B u d a f o k bei Т.
Budapest
ВÁLDI
Die E n t w i c k l u n g s g e s c h i c h t e des Gebietes k a n n seit d e m Mitteloligozän verfolgt w e r d e n . E s k a n n z w i s c h e n »Kisceller Tegel« u n d P e c t u n c u l u s s a n d eine stetige, regressive Ablagerung nachgewiesen werden. Die Schichtreihe w i r d d u r c h feinkörniges detritales' Material gekennzeichnet. N a c h d e m aquitanischen H i a t u s bildet sich eine aus über wiegend g r o b e m T r ü m m e r m a t e r i a l bestehende burdigal-helvetische Serie über d e m Oberoligozän. Die burdigal-helvetischen Schichten stellen einen m i t frühburdigalischer Transgression beginnenden, u n d m i t einer zweiphasigen Regression i m Helvet schliessenden selbständigen S e d i m e n t a t i o n s z y k l u s dar. Der erste Teil dieses Zyklus k a n n a n h a n d d e r P e c t e n f a u n a i n d i e B u r d i g a l s t u f e g e s e t z t w e r d e n [I. C s e p r e g h y M e z n e r i с s, 2 . , 3 . , 4 ] . G l e i c h f a l l s a n h a n d d e r P e c t e n r e s t e g e h ö r t d i e r e g r e s s i v e P h a s e des Z y k l u s bereits ins H e l v e t . Als erster S c h r i t t der Regression f o r m t e sich ein A s t u a rium, eine geschützte B u c h t m i t s c h w a n k e n d e m Salzgehalt, wie das d u r c h die Balaniden u n d Crassostreen führenden Schichten bewiesen wird. Die letzteren gehen lückenlos in die terrestrische Schotterserie m i t verkieselten Hölzern, die die Vervollkommung der Regression indiziert, über. Die burdigalischen u n d unterhelvetischen S c h i c h t e n sind v o n A. F ö l d v á r i [5] a l s » o l i g o m i o z ä n e S e d i m e n t e « b e z e i c h n e t w o r d e n : e r b e t r a c h t e t e d i e t e r r e s t rischen S c h o t t e r als d i s k o r d a n t ü b e r d e m »Oligomiozän« lagernd. D e r terrestrische Schotter k a n n m i t den helvetischen festländischen Schottern der U m g e b u n g von Sopron, des Mecsekgebirges u n d des Bakonywaldes parallelisiert werden [V a d á s z , 12]. D a s T r ü m m e r m a t e r i a l k a n n aus d e r südlich v o n u n s e r e m Gebiet verlaufenden, von eozänen Andesitausbrüchen durchbrochenen Granit u n d kristallinen Schieferzone hergeleitet werden, deren heutiger Überrest über T a g das Velenceer Gebirge ist [ H o r u s i t z k y , F., 8]- I m Hangenden der burdigal-helvetischen Schichtreihe k a n n in einem kleinen Fleck der Rhyolithtuff der Grenze Helvet-Torton beobach tet werden. I m T o r t o n fängt m i t d e m Übergreifen des Meeres ein neuer Sedimentations zyklus an, dessen Ablagerungen m i t denen des S a r m a t s ohne nachweisbare Schichtlücke v e r b u n d e n sind. Diese Ablagerungen werden i m Gegensatz zu den älteren d u r c h die Vorherrschaft chemisch u n d organisch gebildeter Karbonatsedimente gekennzeichnet. Die sarmatischen Schichten werden v o n einer Erosionsdiskordanz abgeschlossen, wor ü b e r o b e r p a n n o n i s c h e S c h i c h t e n liegen.
