BUDAFOK-TÉTÉNY TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ

BUDAPESTFŐVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZŐ KFT. 1061 BUDAPEST, IV., ANDRÁSSY ÚT 10. TELEFON: +36 1 3175318 HONLAP: WWW.BFVT.HU

BUDAPEST XXII. KERÜLET

BUDAFOK-TÉTÉNY TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ RENDELETTERVEZETE

EGYEZTETÉSI ANYAG

B U D A P E S T , 2 0 1 7. A U G U S Z T U S 1 5 .

Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzat Képviselő-testületének …/2017. (… …) önkormányzati rendelete a településkép védelméről Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében és 62. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §ában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5.,6. és 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1.

A rendelet alkalmazása

1. § A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni. 2. § E rendelet mellékletei: a) 1. melléklete tartalmazza a helyi védettség alá tartozó és a településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását, b) 2. melléklete tartalmazza a városkép szempontból kiemelt utcákat és területeket, c) 3. melléklete tartalmazza a városképileg érzékeny területeken lévő zajárnyékoló létesítmények helyét, d) 4. melléklete tartalmazza a városképileg érzékeny területeken lévő zajárnyékoló létesítmények irányadó városképi megjelenését, e) 5. melléklete tartalmazza a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához szükséges kérelmet, f) 6. melléklete tartalmazza a településképi véleményezési eljárás lefolytatásához szükséges kérelmet, g) 7. melléklete tartalmazza a településképi szempontból jelentős fák helyét, h) 8. melléklete tartalmazza az ajánlott fafajok és fajták jegyzékét, és a i) 9. melléklete tartalmazza a kilátás szempontjából megőrzendő kilátópontokat. 2. 3. §

Értelmező rendelkezések

E rendelet alkalmazásában 1 – EGYEZTETÉSI ANYAG –

1. áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a lábazaton kívül a kerítés teljes felületének 40 %-át nem haladja meg. 2. félig áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a kerítésmezőben a tömör és áttört részek aránya 2:1. 3. kertépítészeti terv: tervezési jogosultsággal rendelkező szaktervező által készített szöveges és rajzi munkarészből álló terv, amelynek minimális tartalmi követelményei az alábbiak: a) vizsgálati tervlap a jellemző tereppontok magasságának megjelölésével, a meglévő növényállomány felmérésével és értékelésével, b) tereprendezési tervi munkarész a tervezett terepmagasságokkal, c) fakivágási és favédelmi terv, d) növénykiültetési terv a tervezett növényzet térbeli elrendezéséről a növényfajták megjelölésével, e) kertrendezési javaslat a kerti terek és azok épített és természeti elemeinek bemutatására, és f) műszaki leírás területkimutatási számításokkal, részletes zöldfelület-számítást alátámasztó méretezett számítási segédlettel. 4. nemes burkolatok: a természetes kő- és faburkolatok, 5. pasztelles színek: a vörös – narancs – sárga – barna színtartomány természetközeli meleg színeinek kis telítettségű, vagy kevéssé telített árnyalatainak gyűjtőneve.

II. Fejezet A településképi szempontból védett és a meghatározó területek lehatárolása és azokra vonatkozó általános településképi követelmények 3. 4. § lehatárolt: a) b) c)

Védett területek

Budafok-Tétény településképi szempontból védett területei az 1. mellékletben Budafok helyi történeti központ, Nagytétény helyi történeti központ, Törley pezsgőgyár területe és

4. Meghatározó területek 5. § lehatárolt: a) b) c) d) e) f) g)

Budafok-Tétény településképi szempontból meghatározó területei az 1. mellékletben Budafok-belváros Budatétény városközponti területe, telepszerű beépítések (Lakótelepek és Lakóparkok), kertvárosi területek, gazdasági területek, átalakuló területek, és jelentős zöldfelületű területek.

2 – EGYEZTETÉSI ANYAG –

5.

Az épületek homlokzataira vonatkozó általános rendelkezések

6. § (1) Védett épület földszinti, indokolt esetben első emeleti homlokzatán portál vagy kirakatszekrény, postaláda, bankautomata csak az épület teljes földszinti és emeleti felületét figyelembe vevő, az érintett homlokzat tagolásához, építészeti megoldásaihoz igazodó formában alakítható ki. (2) Amennyiben a területre vonatkozó rendelkezések másképp nem rendelkeznek, épületeken rikító, a környezettől, illetve a homlokzat tagozatoktól idegen színű homlokzatfestés nem engedélyezett. (3) Homlokzatot képszerűre festeni főépítésszel egyeztetett terv alapján lehetséges, (4) Egy épülettömeg közterületről látható homlokzatának nyílászárói egymással harmonizálóak kell legyenek. (5) A homlokzati nyílászárók részleges cseréje esetén az új nyílászáró színe és osztása egyezzen meg a meglévő nyílászárók valamelyikével. 6.

A beépítés módjára vonatkozó általános rendelkezések

7. § Új beépítés esetén meglévő terepszinthez kell illeszkedni, a bevágás és a terep teljes feltöltése nem megengedett, részleges feltöltés a telek 1/3-án, legfeljebb 1,5 méter magassággal megengedett. 8. § Ikres beépítési mód szerint beépített, illetve beépíthető építési övezetekben meglévő épületet átalakítani, bővíteni, felújítani az alábbi feltételekkel lehet: a) az ikresen csatlakozó épületek gerincvonala, párkányvonala, tetőhajlásszöge, a tető anyaghasználata és b) a közterület felőli építési vonala azonos legyen.

7. 9. §

(1) a) b) c) d) e) f) g) h) i)

Kerítés létesítése

Kertvárosi és gazdasági területeken: a telek határvonalain – utcavonalon, az oldalhatáron és a hátsó telekhatáron – vagy az utcavonal mentén 5,0 méteres sávban kerítés létesítendőő,, áttört kerítés legfeljebb 1,8 méter magassággal építhető, amelyből legfeljebb 50 cm magas a tömör lábazat, félig áttört kerítés legfeljebb 1,6 méter magassággal építhető, amelyből legfeljebb 50 cm magas a tömör lábazat, tömör kerítés legfeljebb 1,3 méter magassággal építhető, 6 méternél keskenyebb közterületek esetén áttört vagy félig áttört kerítés építendő, a kerítésoszlopok magassága legfeljebb 1,8 méter lehet, kivéve a kapuépítményhez tartozó oszlopok magasságát, amely maximum 3,0 méter, a kapuépítmény legmagasabb pontjának magassága legfeljebb 3,0 méter lehet, és az áttört vagy-félig áttört kerítés utólag csak növényzettel takarható. Saroktelek esetében, ha a kerítés belemetsz a belátási háromszögbe a kerítés áttörtségét a közútkezelőjével egyeztetett módon kell megvalósítani.


(2) Az (1) bekezdés magassági előírásai nem vonatkoznak a régi, városképileg értékes kőkerítésekre és azok kapujára, amennyiben azok rekonstrukciója, illetve más kerítés-szakaszokon való újraépítése megvalósul. (3) Amennyiben a telek határvonalán támfal építése szükséges, a) a kerítés magasságát a támfalhoz csatlakozó magasabb terepszinttől kell mérni, és b) az 1 méternél magasabb támfal tetején – amennyiben kerítés létesítése szükséges – áttört vagy félig áttört kerítés építendő. (4) Lakó- és vegyes területen lévő telkeken belül az egyes külön használatú telekrészek sövénnyel vagy legfeljebb 1,5 méter magas áttört, lábazat nélküli kerítéssel választhatók el. (5) Tömör kerítés esetében az alkalmazott anyagoknak az épület meghatározó anyagaival kell harmonizálni. (5) Amennyiben a telek határvonalán árvízvédelmi műtárgy építése szükséges, a kerítés magasságát az árvízvédelmi műtárgyhoz csatlakozó magasabb terepszinttől kell mérni. (6) Hullámlemez, trapézlemez vagy műanyag lemezburkolatú valamint rikító, a környezettel nem harmonizáló, környezettől idegen színű, mintás vagy festett képként ható mintájú kerítés nem létesíthető. 8.

A zöldfelületek kialakítása vonatkozó általános előírások

10. § (1) A 7. mellékletben jelölt településképi szempontból jelentős fák megtartandóak és a fák lombkoronájának felmérésben rögzített terepszinti vetületén belül új építmény – út-, térburkolat kivételével – nem létesíthető. (2) Közlekedési és zöldterületre telepítendő fák számára a törzs körül minimum 4 m2területű, legkevesebb 1 méter szélességű lég- és vízáteresztő felülettel kell megfelelő életteret biztosítani. (3) Új zöldfelületek kialakításánál – a térbeli lehetőségek és az ökológiai adottságok figyelembe vételével – klímaváltozást tűrő és várostűrő – a 8. mellékletben meghatározott –, fajok telepítendők. (4) A zöldfelületeken elhelyezett kerti építmények és burkolatok szín- és anyaghasználata a főépülethez nem illeszkedő nem lehet.

III. Fejezet Területi és egyedi építészeti követelmények

9.

Településközponti területek – Védett területek

11. §

(1) Településképi szempontból védett területeken meg kell őrizni: a) a történelmileg kialakult utca- és térszerkezetet, b) a jellemző beépítési módot, c) a jellegzetes utcakaraktert, térarányokat, és d) a jellemző homlokzati- és tömegarányokat, tetőhajlásszöget, anyaghasználatot. (2) Új, vagy meglévő épület esetében az építési, vagy részleges bontási munka, felújítás során az adott tömbre kell vizsgálni az (1) bekezdésben meghatározott illeszkedési követelményeket, azokat úgy kell elvégezni, hogy illeszkedjenek a védelem alatt álló településszerkezetbe és a településképbe. (3) A határoló közterületekről látható módon nem alkalmazható az épület tetőfelületén bitumenes zsindely, hullámpala, hullámlemez, sajtolt mázas és mediterrán tetőcserép.


(3) Klímaberendezést a településképi szempontból védett területeken közterületről nem látható módon kell elhelyezni. (4) A homlokzati színezésnél pasztelles színek használhatóak. A tetőfedés színét a tömbre jellemző színvilág figyelembevételével, ahhoz igazodva kell meghatározni. 12. § Az 1. mellékleten jelölt Budafok helyi történeti központ és Nagytétény helyi történeti központ területén: a) az épületek tömegformálása kövesse a történeti mintákat, b) üres telek beépítésénél a hagyományos beépítés karakteréhez illeszkedően kell az új épület tömegét alakítani. c) nyereg- és félnyeregtető létesíthető, d) magastetőn tetőfelépítmény utcáról látható módonnem létesíthető, e) cserépfedés esetén a meghatározó, téglaszínű változatoktól eltérő színű és tarka cserép nem alkalmazható, f) zártsorú beépítésnél az új tetőidom dőlésszöge legfeljebb 5°-kal térhet el a szomszédos épületek jellemző tetőhajlásszögétől, g) energetikai korszerűsítés esetén a homlokzat tagozatai megtartandóak, vagy visszaépítendőek, és h) engedély- vagy bejelentés köteles építési tevékenység esetén kertépítészeti terv készítendő. i) a kisvárosias zártsorú beépítésű terület kivételével kizárólag a hagyományosan falazott, áttört, kőpilléres kerítés javasolt. 13. § (1) Budafok helyi történeti központjában a homlokzatok tagoltsága a historizáló, történeti homlokzatok tagoltságához kell illeszkedjen. (2) A Kossuth Lajos utca mentén és Nagytétény helyi történeti központ területén a homlokzatkialakítások anyaghasználatukban igazodjanak a meglévő beépítésekhez: a) elsődlegesen nemes burkolatok alkalmazásával, vagy b) vakolt homlokzatok esetén hagyományos, simított vakolat, vagy különleges minőség alkalmazásával. 14. § (1) Nagytétény helyi történeti központ területén a kisvárosias, zártsorú beépítés mellett a beépítés módjának követnie kell a történetileg kialakult, utcavonalra épített L és U alakúalakú típusokat. (2) A Kossuth Lajos utca mentén az új épületek L és U alakú keretes beépítéssel létesíthetők. 10.

Településközponti területek – egyéb városközponti területek

15. § A 1. mellékleten jelölt Budafok-belváros és Budatétényi városközponti területek közterületein a felújítások során, valamint a megrongálódott utcabútorok cseréje esetén, a területek jellegéhez igazodó, egy-egy területegységen belül egységes utcabútorokat kell alkalmazni. 16. § Budafok városközponti területén a Szent István tér, Mária Terézia utca, Játék utca és a Tűzoltó utca tömbjében a Játék utca és a Tűzoltó utca felőli homlokzatokat funkcionálisan és építészetileg kizárólag a szomszédos közterületek, a templom és a piac építészeti minőségével összhangban, azokat nem zavaró módon lehet csak kialakítani. 5 – EGYEZTETÉSI ANYAG –

17. § Budatétény városközponti területén új kerítés létesítése csak eltérő közhasználatú terek elválasztásakor megengedett. 11.

Telepszerű beépítések

18. § (1) Meglévő lapostetős lakótelepek esetében magastető építése nem megengedett. (2) Erkélyek és loggiák átalakítása a homlokzati nyílászáró osztását megtarva azzal megegyező módon lehetséges. (3) Épülethomlokzatok nyílászárói, redőnyei teljes homlokzaton egyforma vagy egyedileg fehér színben a nyílászáró kiosztást megtartva cserélhetőek. (4) Épülethomlokzatok utólagos színezése kizárólag kerületi főépítész által jóváhagyott, egész tömbre vonatkozó színdinamikai terv alapján megengedett. (5) Légkondicionálók kültéri egységeit meglévő loggia esetén, annak takarásában, loggia hiányában a homlokzaton egymás alatt, egy vonal mentén, egységes kiosztásban lehet elhelyezni. 19. § (1) Lakóparkok esetén a kerítések mentén 3,0 méter széles, háromszintes növényállományú zöldfelületet kell kialakítani. (2) Új lakópark építése esetén: a) az erkélyek korlátainak megtervezésekor a takarásokra egységes koncepció kidolgozása szükséges az utólagos egyedi megoldások elkerülése érdekében, és b) a redőnyök és légkondicionálók helyét, takarását egységes koncepció szerint szükséges megtervezni, kivitelezni. 12. 20. §

Kertvárosi területek

(1) Kertvárosias területeken a) magastetős épületek esetében 35° alatti tetőhajlásszögenél,tető kontyolása nem megengedett, b) a tetőgerinc magassága kettőnél többször nem váltható, c) álló tetőtéri ablakok száma utcafronti részen maximum kettő lehet, d) utcai homlokzatokon nem huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek nyílásait csak abban az esetben lehet elhelyezni, ha méretükben és kinézetükben a homlokzaton megjelenő többi nyílászáróhoz igazodnak, e) utólagos nyílászáró elhelyezése esetén a meglévő nyílászárók kiosztásához és formájához igazodni kell, f) utólagos homlokzatszínezés esetén a homlokzat tagoltságához illeszkedő, egységes koncepció szerinti szinezés megengedett, és g) a melléképületek és a kapu épített elemei összhangban kell legyenek a fő épület építészeti megjelenésével, és h) a kapuépítmények és előtetők esetében a mediterrán cserép nem ajánlott.

(2) Új többlakásos épület építése esetén: a) az erkélyek korlátainak megtervezésekor a takarásokra egységes koncepció kidolgozása szükséges az utólagos egyedi megoldások elkerülése érdekében, és b) a redőnyök és légkondicionálók helyét, takarását egységes koncepció szerint szükséges megtervezni, kivitelezni. 6 – EGYEZTETÉSI ANYAG –

21. §

Felsőváros területén a) épület felújításánál, bővítésénél a meglévő utcavonalra épített épületszárny megtartandó, b) új épület építése esetén azokon a telkeken ahol az utcavonalra építés hagyománya, az utca mindkét oldalát vizsgálva, az utca szakaszon legalább 30 %, a megengedett tetőforma a 35 – 45 fokos tetőhajlásszögű oromfalas nyeregtető, utcával párhuzamos gerinccel, c) a kontyolt tető nem megengedett, d) az utca felöli tetősíkon kizárólag tetősík ablak helyezhető el, és e) a homlokzat törtfehér vagy pasztel színű vakolat lehet.

22. § Budatétény és Nagytétény-Óhegy területén több telek együtemben történő beépítése esetén a tömegformálás, anyaghasználat, tetőidomok legyenek egységesek. 23. §

Budatétény-alsó és Nagytétény kertvárosi területein kizárólag az áttört kerítés létesíthető.

24. §

A Baross Gábor-telepen: a) a lábazat kivételével, a homlokzat anyaga csak vakolt felület lehet, és b) kizárólag cserépfedés megengedett. 13.

Gazdasági területek

25. § (1) Gazdasági területeken kizárólag áttört, félig áttört kerítés létesíthető háromszintes növény takarással. (2) Az építmények külső burkolatai és tetőfedő anyaga nem készülhetnek fénylő, csillogó anyagból. (3) A Nagytétényi út menti gazdasági területeken rikító, a környezettől idegen színű homlokzatburkolatok használata nem megengedett. (4) A Harbor park és környékén: a) színes fém homlokzati burkolat, lapos- és félnyereg tető megengedett, b) a cserépfedés nem megengedett. (5) A gazdasági területeken a 8. mellékletben felsorolt, klímaváltozást tűrő és várostűrő, nagy lombkoronájú fafajok telepítendők. 26. §

Borhegy területén: a) elsődlegesen magastető alkalmazása javasolt, b) tömör kerítések és támfalak esetén, illetve áttört kerítések lábazatánál, a világos tónusú, megfelelően kezelt „budafoki mészkő” alkalmazása javasolt, c) a borászat hagyományaihoz kapcsolódó gazdasági épületek építési telkén a szőlőnek, mint látványelemnek az alkalmazása javasolt, d) trapézlemezek alkalmazása homlokzatburkolatként, tetőhéjalásként, és kerítésként tilos. 14. Átalakuló területek


27. § Az 2. mellékletben jelölt Duna-part II. projekt, az M0 hídfő és a volt Hunyadi laktanya Dunaparti területein a Duna telekhatárától 100 méteren belül létesülő beépítésnél az épületek Duna felőli homlokzatának a Duna telekhatárával párhuzamos vetületi hossza egy tömbben elhelyezkedve 50 méternél több nem lehet.

15.

Jelentős zöldfelületű területek

28. § A sportlétesítmények telekhatárai kerületének legalább 50%-án, szakaszosan, kétszintesháromszintes növényállományú zöldfelületet kell kialakítani, amely télen is takaró lomblevelű örökzöld cserjéket is tartalmaz. E területen az építmények közül az épülethez kapcsolódó, legfeljebb 1,5 méter széles járda, gépkocsi behajtó, támfal és a terepszint alatti műtárgyak helyezhetők el. 16.

Közterületek

29. § (1) Vendéglátó teraszok az épület homlokzati síkjával párhuzamos, legalább 2,5 méter belmagasságú, talajhoz nem rögzített, szétszerelhető vagy az épület homlokzati síkjára felszerelhető árnyékoló szerkezettel alakíthatók ki, és legfeljebb 1,5 méter magasságig keríthetők körbe az átláthatóságot biztosító módon. (2) Pénzkiadó, árusító automaták önállóan a közterületen nem helyezhetők el, kivéve a parkolójegy-árusító automatákat, és a tömegközlekedési megállókban létesített tömegközlekedési jegyárusító automatákat. (3) Új kioszk nem létesíthető, meglévő kioszk nem bővíthető. IV. Fejezet Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények 30. § (1) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az épület közterületről látható részén megjelenő tájékoztató eszközök méretét és elhelyezését a közterületi homlokzattal egy időben kell megtervezni és kialakítani. Meglévő épület esetén a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve, az ott folytatott tevékenységre utaló tájékoztató eszköz helyezhető el. (2) A földszinten tájékoztató eszköz a földszinti homlokzati felület legfeljebb 20%-án helyezhető el. 31. § (1) Valamennyi területen elhelyezhetők a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátok, a választási kampánnyal kapcsolatos hirdetmények az arra vonatkozó külön rendelkezés szerint, valamint építési reklámháló. (2) Reklámcélú felület az utcabútorokon, felületük legfeljebb 1/3-án helyezhető el. (3) Új reklámcélú felület a már meglévő, engedéllyel és szabályosan létesített reklámcélú felületektől számított 30 méteres távolságon belül nem helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a tömegközlekedés célját szolgáló utasvárókon, az aluljárókban, az építési reklámhálókon és az építési területek lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítéseken kialakított reklámcélú felületek. (4) Az 2. mellékletben szereplő városkép szempontjából kiemelt területek és útvonalak közterületei kivételével, a rendelet hatálya alá eső teljes területen táblaszerűen kialakított cégér engedélyezhető, az épület architektúrájához igazodóan, az alábbiak figyelembevételével: a) cégér, cégtábla elhelyezésére szolgáló felület egy-egy homlokzaton a felület 5%-át nem haladhatja meg – amelybe a merőlegesen elhelyezett cégtábla felületét is bele kell számítani – valamint annak összefüggő szélessége nem haladhatja meg az épület homlokzati szélességének 1/5ét,


b) az épület egy-egy homlokzatán cégenként egy-egy cégtáblát vagy cégért lehet elhelyezni, amely 1 m2-nél nagyobb nem lehet, c) a homlokzatokra merőlegesen elhelyezett cégér legfeljebb 0,5 m2 felülettel és 0,3 méter szerkezeti vastagsággal alakítható ki. V. Fejezet Sajátos építményfajtákra vonatkozó követelmények 32. § (1) A tervezett antenna, antennatartó szerkezet, valamint az azokhoz tartozó műtárgyak illeszkedjenek a városképbe, valamint a meglévő természeti környezetbe. (2) Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt, vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett. (3) Új közép- és kisfeszültségű hálózatokat föld alatti elhelyezéssel kell kivitelezni. (4) Gáznyomásszabályzók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés kizárólag az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető. (5) Kisméretű (maximum 30 cm átmérőjű, 50 cm magasságú hengerbe foglalható) mobilhálózati bázisállomás (mikrocella) meglévő közműoszlopokon elhelyezhető, épületek utcai homlokzatán a homlokzat tagolásához igazodóan, takart módon helyezhető el. (6) Önálló antennatartó szerkezet nem helyezhető el a) lakóterülettől 500 méteres távolságon belül, és b) védett természeti területeken. 33. §

(1) Helyi védelemmel érintett, földszintes épületek: a) homlokzatán és közterület felé néző tetőfelületén sem napelem, sem napkollektor nem helyezhető el, b) közterület felé néző, 35 fokosnál meredekebb hajlásszögű tetőfelületén napelemcserép elhelyezhető. (2) Homlokzati napelemeket úgy kell elhelyezni, hogy: a) igazodjanak az épület nyílásméretéhez, kiosztásához, b) egymáshoz képest ne legyenek eltolva, és c) területük téglalap formájú legyen, lépcsőzetes elhelyezés nem megengedett. (3) Magastetős épület esetén táblás napelemeket, napkollektorokat a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy a) azok a tető szélein, gerincén ne lógjanak túl, b) egymáshoz képest ne legyenek eltolva, c) sorolva, elsődlegesen a tetőfelület alsó harmadába beépítve, téglalap alakú felületet képezzenek.és d) széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz. (4) Lapostető esetén az attikával párhuzamosan, attól minimum 50 cm-t tartva, a tető teljes területe lefedhető. (5) Közterülettel határos 5 méteres teleksávon kívül elhelyezett melléképület teljes tetőfelülete táblás napelemmel, napkollektorral lefedhető. (6) Napelemcserép a tető teljes felületén alkalmazható. VI.

Fejezet 9

– EGYEZTETÉSI ANYAG –

Településképi támogatási és ösztönző rendszer 34. § Budapest fővárosi helyi védettségű építészeti örökségének jegyzékében szereplő építmények, azok közvetlen környezete és épületegyüttesekben lévő építmények felújítása, helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulásához a tulajdonos számára Budapest Főváros Önkormányzata által az „Építészeti Értékvédelmi Támogatás”-ból, pályázat útján nyert támogatás esetén a pályázati anyagban rögzített önrész 50 %-át Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata vissza nem térítendő támogatásként biztosítja. VII. Fejezet Településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció 35. § (1) A településkép védelme érdekében Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület főépítésze a) tájékoztatást ad, b) meglévő tervdokumentáció esetén szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. (2) A kerületi főépítészi szakmai konzultáció legalább egyszer kötelező: a) minden helyi védett épület átalakítása, bővítése, fejújítása esetén, b) a 2. mellékletben meghatározott városképi szempontból kiemelt területeken és a városképi szempontból kiemelt utcák mentén tervezett nettó 200 m2-t meghaladó alapterületű beépítések esetén, c) új cégér és utcabútorok elhelyezése esetén, d) tűzfalfestés, és e) telepszerű beépítések homlokzat színezésekor. (3) A szakmai konzultációra vonatkozó írásbeli megkereséshez a tervezett építési tevékenységet bemutató, konzultációra alkalmas terveket szükséges mellékelni. (4) A szakmai konzultáció során a kerületi főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára. (5) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben foglaltakat a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során figyelembe kell venni. VIII. Fejezet Településképi véleményezési eljárás 17. A településképi véleményhez kötött engedélyezési eljárások és a véleményezés 36. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a Korm. rendelet 26. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott, alábbi építési engedélyezési és fennmaradási engedélyezési eljárásokat megelőzően: a) minden építési engedélyköteles épület, 37. § A településképi véleményezési eljárás lefolytatásához szükséges kérelmet a polgármesterhez a 6. melléklet szerinti nyomtatványon, az építészeti-műszaki dokumentációt a vonatkozó egyéb jogszabály szerint meghatározott formában kell benyújtani. 38. § (1) A településképi véleményt a) 7 napon belül érkezett legfeljebb 2 kérelem esetén a kerületi főépítész által felkért opponens véleményére, 10 – EGYEZTETÉSI ANYAG –

b) kettőnél több kérelem esetén a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontjára, és c) 1000 m2 bruttó alapterület fölött a kérelmek számától függetlenül a tervtanács szakmai álláspontjára alapozza a polgármester. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túl, vagy ha a helyi építészeti-műszaki tervtanács a kérelem beérkezését követő 10 napon belül nem ad állásfoglalást, a polgármester településképi véleményét a kerület főépítészének szakmai állásfoglalására alapozza. (3) A szakmai állásfoglalást legkésőbb a kérelem beérkezését követő 11. napon a polgármester elé kell terjeszteni. (4) Ha településképi vélemény kérelem, és annak mellékletei hiányosak, a kormányrendeletben, és az önkormányzati rendeletben meghatározottak alapján, emiatt utasítja el a polgármester, a kérelem újra beadható. Ilyenkor a tervdokumentációt minden esetben új kérelemként kell elbírálni. 18. A településképi véleményezés szempontjai 39. § A településképi véleményezési eljárás során a Korm.r. 26. § (3) bekezdésében meghatározott szempontokon túlmenően a) a Korm.r. 26. § (3) bekezdés a) pontjához kapcsolódóan vizsgálni kell az alábbiakat: aa) az épület vagy építmény megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult beépítés adottságait, közérdekű kérdésekben a rendeltetésszerű használatot és a fejlesztés lehetőségeit, ab) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek, ac) az épület vagy építmény alkalmazkodik-e a környezet léptékéhez, adottságaihoz, tömegalakításához, ad) új épület esetében, amennyiben a funkció ezt indokolja, tartalmazza-e a cégérek, reklámok, antennák vagy ehhez hasonló egyéb berendezések épített környezetbe illő és jogszabályoknak megfelelő megoldásait, ae) a Településképi arculati kézikönyvnekkézikönyvhöz (továbbiakban: TAK), jelen rendeletnek és a Kerületi építési szabályzatnak (továbbiakban: KÉSZ) való megfelelést, b) a Korm.r. 26. § (3) bekezdés b) pontjához kapcsolódóan vizsgálni kell az alábbiakat: ba) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményeinek, bb) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve az építmények kilátását vagy a rálátás követelményeit, bc) nem korlátozza-e a 9. mellékletben jelölt közterületi kilátóhelyekről, kilátó és panoráma utakról a kilátást, nem okoz-e zavaró látványt, bd) megfelelően figyelembe veszi-e a településrendezési eszközben a környezet fejlesztés lehetőségeit, adottságait, különös tekintettel a 9. mellékletben jelölt szakrális elemekre, látványközpontokra, amennyiben az objektum azoktól 300 méteres távolságon belül helyezkedik el, c) a Korm.r. § (3) bekezdés c) pontjához kapcsolódóan vizsgálni kell az alábbiakat: ca) az épület homlokzatának és tetőzetének karaktere illeszkedik-e a környezethez, a választott rendeltetéshez, megfelel-e a KÉSZ vonatkozó előírásainak, a TAK ajánlásainak és jelen rendelet rendelkezéseinek, cb) a homlokzati látvány és struktúra illeszkedik-e a környezetéhez, harmonizál-e az épülettömeggel, cc) a tervezett anyaghasználat alkalmazkodik-e az épület karakteréhez, funkciójához, a környezetben alkalmazott anyagokhoz, illetve látványukhoz, 11 – EGYEZTETÉSI ANYAG –

d) a Korm.r. 26. § (3) bekezdés d) pontjához kapcsolódóan, a tervezéssel érintett ingatlan közterületi kapcsolatát illetően vizsgálni kell, hogy az illeszkedik-e a közterület kialakult állapotához, használatához. 19. Helyi építészeti-műszaki tervtanács 40. § Az önkormányzat a településképi véleményezési eljárás szakmai megalapozására helyi építészeti-műszaki tervtanácsot (a továbbiakban: Tervtanács) működtet. 41. § (1) A Tervtanács elnökből és az ügyrendben meghatározott létszám szerinti tagokból áll, akik a tervtanácsi tárgyaláson szavazati joggal rendelkeznek. (2) A Tervtanács döntéseit egyszerű többséggel hozza. (3) A Tervtanács elnöke legalább három, de legfeljebb nyolc tagot kér fel az ülésezésre a polgármester által megbízott legalább 20, de legfeljebb 25 tervtanácsi tag közül. (4) A Tervtanácstagok megbízása két évre szól, amely meghosszabbítható. A megbízást követően az önkormányzat polgármestere a Tervtanács tagjával – feladatai ellátásáról – szerződést köt. (5) A Tervtanács ülései nyilvánosak. 42. § (1) A Tervtanács üléseiről minden esetben hangfelvétel készül. A tervtanácsi vélemény mellékletét képezi a jelenléti ív és az opponensi vélemény. (2) A tervtanácsi állásfoglalásnak tartalmaznia kell: a) a tervtanács nevét és székhelyét, a tárgyalás helyét és idejét, b) a megtárgyalt tervdokumentáció tartalmának megnevezését, az építés helyét (címét), c) napirendi pontonként a tervtanácsi tagok létszámát és a határozatképesség vagy határozatképtelenség tényét, d) a tervező nevét, címét vagy székhelyét, e) a vélemény számát (sorszám és évszám), f) az állásfoglalást és indokolást. (3) A Tervtanács működési rendjének részletes szabályait a Tervtanács Ügyrendje határozza meg. A Tervtanács Ügyrendjét a Tervtanács állapítja meg. (4) A Tervtanács tagját mindazon tervtanácsi ülés után, amelyen részt vett, továbbá a terv opponensét a megbízásának teljesítését követően tiszteletdíj illeti meg. (5) A Tervtanács működési költségeit, a tagok és az opponensektiszteletdíját az önkormányzat a tárgyévi költségvetésében biztosítja. A Tervtanács működéséhez szükséges technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról az önkormányzat jegyzője – az önkormányzat Polgármesteri Hivatala útján – gondoskodik. IX. Fejezet Településképi bejelentési eljárás 20. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre 43. §

A Polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le: 12 – EGYEZTETÉSI ANYAG –

a) helyi védelem alá vett épület és azzal szomszédos épület esetében, a homlokzatot, tetőt érintő építési tevékenység esetén, amennyiben az építési tevékenység által a védelem tárgyát képező elem közterületről látható módon változik. b) meglévő építmény rendeltetésének részbeni, vagy teljes megváltoztatása esetében, és az épületben önálló rendeltetési egységek számának változtatása során, c) hirdetőoszlop, utcabútor, cégér kihelyezése esetén. 21. A településképi bejelentési eljárás lefolytatásának szabályai 44. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – bejelentésre indul. Az 5. melléklet szerinti bejelentéshez papíralapú dokumentációt, vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. (2) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmazni: a) építési munkák esetében aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról, ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével, amennyiben a változás azt érinti, ac) alaprajzot, amennyiben a változás azt érinti, ad) valamennyi érintett homlokzatot, valamint ae) – amennyiben a változás az utcaképben megjelenik – utcaképi vázlatot, látványtervet, színtervet. b) rendeltetésváltozás esetében ba) műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület)használat, technológia jellemzőit, a rendeltetés-módosítás következtében – a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat, bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével, bc) a megértéséhez szükséges alaprajzot, valamint bd) a megértéshez szükséges homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változását bemutató látványtervet, fotómontázst. c) hirdetőoszlop, utcabútor, cégérek elhelyezése esetében ca) formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját, cb) a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt és elhelyezésének módját. (3) A bejelentési eljárásban vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység vagy rendeltetésváltoztatás: a) a környezetére környezetvédelmi – elsősorban zaj- és légszennyezési – szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremt-e, b) jelentősen megváltoztatja-e az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, c) a jogszabályi előírásoknak megfelelően szükségessé teszi-e többlet-parkolóhelyek és rakodóhely kialakítását, d) érinti-e a közterület kialakítását, a meglévő berendezéseket vagy a növényzetet, e) befolyásolja-e a közterület közúti -, gyalogos-, kerékpáros forgalmát, és veszélyezteti-e azok biztonságát és f) a tevékenység veszélyezteti-e az épített és természeti környezet értékeit, örökségét,,, és g) KÉSZ-nek megfelel-e. (4) Amennyiben a településképi bejelentési eljárásban érintett tevékenység megfelel a településképbe illeszkedés kívánalmainak, a tudomásul vétel és a hatósági határozat a) állandó építmény esetén időkorlát nélkül, az adott építmény elbontásáig, átalakításáig, rendeltetésváltozásáig, 13 – EGYEZTETÉSI ANYAG –

b) az ideiglenes létesítmények esetében a létesítmény elbontásáig, de legfeljebb 180 napig, c) rendeltetés részbeni vagy teljes megváltoztatása esetén érvényes. (5) A polgármester a hatósági határozatot a kerületi főépítész szakmai álláspontjára alapozva adja ki. (6) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó igazolást, vagy az építési tevékenység megtiltását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki. X. Fejezet Településképi kötelezés 45. § (1) A településkép érvényesítési eszközök döntéseinek betartását az építési hatóság ellenőrzi. A mulasztásokat, amennyiben tudomására jut, kivizsgálja, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján jár el. (2) A településkép érvényesítési eszközök határozatának, emlékeztetőjének be nem tartása esetén, a polgármester településképi bírságot szabhat ki az elkövetőre. (3) A településkép érvényesítési eszközök határozatának, emlékeztetőjének elmulasztása esetén az eljárás a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetést tartalmazó felszólító levéllel indul. Amennyiben az elmulasztásról szóló tudomásszerzést követően 8 napon belül nem reagál az elkövető a felszólításra, a polgármester településképi bírságot szabhat ki az elkövetőre 22. Településképi bírság a) b) c)

d)

e)

46. § A településképi bírság összege helyi védett területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint, 500.000 - 1.000.000 forint, helyi védett területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint, 250.000 - 750.000 forint, településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint, 250.000 - 500.000 forint, településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint, 100.000 - 250.000 forint, településképi bejelentés elmulasztása esetén 200.000 forint. 47. §

Ez a rendelet 2017. október 1-jén lép hatályba.

48. § Hatályát veszti a a) Budafok-Tétény Budapest XXII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a Budafok – Tétény Budapest XXII. kerület városrendezési és építési szabályzatáról szóló 12/2010. (VI.30.) Ör. rendelet aa) 5. § (14) bekezdése, ab) 8. §-a, ac) 9. §-a, ad) 10. § (2) és (4) bekezdései, ae) 11. §-a, af) 18. §-a, 14 – EGYEZTETÉSI ANYAG –

ag) 25. § (2) bekezdése, ah) 61. § (2) bekezdése, ai) 13. melléklete és aj) 14. melléklete. b) Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzat Képviselő-testületének a településképi véleményezési eljárásról és a helyi Építészeti-műszaki Tervtanácsról szóló 6/2014. (III.5.) önkormányzati rendelete.

….………………………………..

….………………………………..

Karsay Ferenc

Dr. Szántó János

polgármester

jegyző


1. melléklet a …………önkormányzati rendelethez 1. melléklet – Településkép védelme


2. melléklet a …………önkormányzati rendelethez 2. melléklet – Városképi szempontból kiemelt területek: A.) Utcák: 1. Ady Endre út

33. Hugonnay Vilma utca

65. Romhányi József utca

2. Alsó Sas utca

34. Hűség utca

66. Rózsakert utca

3. Angeli utca

35. Iskola utca

67. Sárgabarack utca

4. Anna utca

36. Jókai Mór utca

68. Sarló utca

5. Arany János utca

37. Kálváriahegy utca

69. Sörház utca

6. Árpád utca

38. Kamaraerdei út

70. Stáció köz

7. Ártér utca

39. Kápolna utca

71. Stáció utca

8. Bajcsy-Zsilinszky utca

40. Kastélypark utca

72. Szabadkai utca

9. Balatoni út

41. Kereszt utca

73. Szabadság utca

10. Bányalég utca

42. Kiss János altábornagy utca

74. Széchenyi utca

11. Barackos utca

43. Klauzál Gábor utca

75. Szent Flórián tér

12. Bartók Béla út

44. Knoll József utca

76. Szent Flórián utca

13. Bíbic utca

45. Kolozsvári utca

77. Szentháromság tér

14. Csiperke utca

46. Kölcsey utca

78. Szentháromság utca

15. Dévény utca

47. Mező utca

79. Tegzes utca

16. Dézsmaház utca

48. Minta utca

80. Temető utca

17. Dózsa György út

49. Móricz Zsigmond utca

81. Temetőkert utca

18. Dráva utca

50. Művelődés utca

82. Templom utca

19. Dunapart utca

51. Nagytétényi út

83. Terv utca

20. Ferenc utca

52. Naphal utca

84. Tordai út

21. Föld utca

53. Napközi utca

85. Tóth József utca

22. Gádor utca

54. Növény utca

86. Török utca

23. Gyár utca

55. Pannónia utca

87. Tűzvirág utca

24. Gyöngyszem utca

56. Panoráma utca

88. Úttörők útja

25. Gyula vezér út

57. Park utca

89. Veréb utca

26. Hajó utca

58. Péter Pál utca

90. Viharvédő utca

27. Háros utca

59. Plébánia utca

91. Vilmos utca

28. Hársfa utca

60. Pohár utca

92. Vincellér utca

29. Hittérítő út

61. Rákóczi út

93. Vöröskereszt utca

30. Honfoglalás utca

62. Remete utca

94. Zambelli Lajos utca

31. Horogszegi határsor / Péterhegyi út

63. Répa utca

95. Zsák utca

32. Hosszúhegy utca

64. Rókales utca


B.) Területek: 1. Budafok-belváros területe (Leányka utcai felüljáró – Vihar utca – Anna utca – Kölcsey utca – Hosszúhegy tér – Fehérhegy utca – Hosszúhegy utca – Alsó Sas utca – Tóth József utca – Budapest – Pusztaszabolcs vasútvonal által határolt terület) 2. Duna-part II. területe (Ánizs utca – 6-os számú főút – Kastélypark utca tengelye – Duna folyam által határolt terület) 3. M0 hídfő területe (Rudnyánszky utca - 6-os számú főút – Növény utca - Duna által határolt terület) 4. Móricz Zsigmond út és Szabadkai utca térsége (Móricz Zsigmond út – 7-es számú főút – Nyél utca –- Csöngő utca – Áron utca – Szabadkai utca által határolt terület) 5. Bíbic utca térsége (Bíbic utca – XVII. utca – XVI. utca – Gyula vezér utca – Terv utca által határolt terület) 6. Hűség utca térsége (Hűség utca – Kápolna utca – Jókai Mór utca – Kapu utca – Erzsébet királyné út által határolt terület) 7. Az M0 autópályának a Barackos út és a Bartók Béla út közötti szakasza – Barackos út – Bartók Béla út által határolt terület. 8. Epres-kert területe (Angeli utca – Romhányi József utca – Szentháromság utca – Pintyőke utca – Honvéd utca – Budapest – Pusztaszabolcs vasútvonal által határolt terület) 9. Érd Megyei Jogú Várossal határos terület (6-os sz. főút – Duna folyam – Budapest közigazgatási határ által határolt terület) 10. A volt Hunyadi laktanya területe



3. melléklet a …………önkormányzati rendelethez 3. melléklet – Városképileg érzékeny területeken lévő zajárnyékoló létesítmények helyét


4. melléklet a …………önkormányzati rendelethez 4. melléklet – -Városképileg érzékeny területeken lévő zajárnyékoló létesítmények irányadó városképi megjelenése I


5. melléklet a …………önkormányzati rendelethez

5 melléklet BEJELENTÉS Településképi bejelentési eljáráshoz

Bejelentő (építtető)

neve: értesítési címe:

telefonszáma*: e-mail címe*:

A folytatni kívánt építési tevékenység, reklámelhelyezés, vagy rendeltetésmódosítás megnevezése: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Helye:

…………………………….……………………………………….. Hrsz.:…………...

az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámozás tervezett időtartalma: ………………………………………………………………………………………………… dátum: ………………………….

……………………………………. aláírás

* nem kötelező



6. melléklet

KÉ R E L E M

Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzat polgármestere településképi véleményezési eljárásához

Kérelmez ő (építtető)

Felelős tervez ő

neve: értesítési címe: neve:

(tervezőtárs) *

tervezési jogosultságának száma: értesítési címe: (tervezőiroda neve, címe) telefon/fax száma: e-mail címe:

Munkatárs

A tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység

neve:

helye, az érintett telek helyrajzi száma:

tárgya, rövid leírása: rendeltetés meghatározása:

ÉTDR azonosító:

bruttó szintterület : A kérelem mellékletét képező tervdokumentációra vonatkozóan:

Előzmények:

A tervvel kapcsolatos előzmények (tervtanácsi vagy településképi vélemények, hatósági engedélyek, korábbi tervek stb.):

Szerz ői jog:

Nem érinti / Érinti Ha igen, akkor a korábbi tervező neve:

dátum :………………….

Kérelmez ő aláírása

* Felelős tervező vagy tervezőtárs az a személy lehet, aki a kérelmezett (tárgyban megjelölt) építési tevékenységre vonatkozóan tervezési jogosultsággal bír.



7. melléklet – Településképi szempontból jelentős fák



8. melléklet – Ajánlott fafajok és –fajták Ajánlott fafajok és –fajták a XXII. kerületben a 7. számú mellékletben lehatárolt II. számú kertváros területen belül: -

-

tágas utcákba, ahol a fák növekedését nem akadályozza légvezeték: o Acer campestre (mezei juhar) fajták o Corylus colurna (törökmogyoró) o Fraxinus angustifolia (keskenylevelű kőris) és fajtái o Fraxinus excelsior (magas kőris) és fajtái o Gleditsia triacanthos f. inermis (tövistelen lepényfa) fajtái o Platanus x hispanica (európai platán) (Apiognomoniás megbetegedésnek ellenálló fajták, pl. ’Budapest’, ’Bloodgood’) o Quercus robur ’Fastigiata’ (oszlopos tölgy) o Tilia tomentosa (ezüsthárs) és fajtái o Tilia x euchlora (krími hárs) o Tilia cordata ’Greenspire’ (kislevelű hárs fajtái) szűk utcákba: o Acer campestre ’Nanum’ (gömbkoronájú mezei juhar) o Acer tataricum (tatárjuhar) o Carpinus betulus (nyírt) (gyertyán) o Crataegus x mordenensis fajták (hibrid galagonya) o Fraxinus ornus ’Mecsek’ (gömbkoronájú virágok kőris)Ginkgo biloba (gömbkoronájú fajták, pl. ’Mariken’, ’Globosa’) (páfrányfenyő) o Morus alba ’Fegyvernekiana’ (gömbkoronájú fehér eper) o Prunus x eminens ’Umbraculifera’

o

(gömbkoronájú csepleszmeggy) Sorbus aria fajták (lisztes berkenye)

-

magasházak, nagyméretű gazdasági épületek, csarnokok közelébe: o Acer saccharinum (ezüst juhar) o Acer platanoides (korai juhar) o Carya cordifomis (pekándió) o Ginkgo biloba (páfrányfenyő) o Parrotia persica (perzsa varázsfa) o Paulownia tomentosa (császárfa) o Platanus x hispanica (Apiognomoniás megbetegedésnek ellenálló fajták, pl. ’Budapest’, ’Bloodgood’) (európai platán) o Populus fajok és fajták (porzós klónok)

-

Ajánlott növényfajok és –fajták a XXII. kerületben a 7. számú mellékletben lehatárolt III. számú, alacsony beépítettségű, „falusias karakterű” területen belül: o o

o o o o o o o

Amelanchier lamarckii (rézvörös fanyarka) Crataegus x mordenensis fajták (rózsaszínű teltvirágú galagonya) Cydonia oblonga (birsalma) Juglans regia (dió) Malus fajták (díszalma) Mespilus germanica (naspolya) Prunus cerasifera fajták (cseresznyeszilva) Prunus dulcis (mandulafa) Pyrus calleryana fajták (ahol nincs a közelben 25

– EGYEZTETÉSI ANYAG –

o

-

-

terülőboróka!) (kínai díszkörte) Sorbus fajok és fajták (berkenye)

előkertekbe, magánterületre, közcélű zöldfelületekre: o Acer platanoides és fajtái (korai juhar) o Acer pseudoplatanus és fajtái (hegyi juhar) o Acer tataricum (tatárjuhar) o Albizia julibrissin (selyemakác) o Betula pendula (közönséges nyír) o Betula utilis (himalájai nyír) o Cercis siliquastrum (júdásfa) o Crataegus x lavalleei ’Carrierei’ (fényeslevelű galagonya) o Ginkgo biloba (páfrányfenyő) o Liriodendron tulipifera (amerikai tulipánfa) o Parrotia persica (perzsa varázsfa) o Prunus padus és fajtái (májusfa) o Prunus serrulata fajtái(japán díszcseresznye) o Tilia fajok és fajták (hárs) o Zelkova serrata (japán gyertyánszil) nyírott sövénynek: o Acer buergerianum (háromlevelű juhar) o Acer campestre (mezei juhar) o Acer tataricum (tatárjuhar) o Carpinus betulus (gyertyán) o Ligustrum vulgare (fagyal) o Ligustrum obtusifolium (apróvirágú fagyal) o Ligustrum ovalifolium (széleslevelű fagyal) o Spiraea x cinerea ’Grefsheim’ (gyöngyvessző) o Symphoricarpos orbiculatus ’Variegatus’ (hóbogyó)

-

Ajánlott növényfajok és –fajták a XXII. kerületben a 7. számú mellékletben lehatárolt IV. számú, „ártéri” lakó és gazdasági, ipari területen belül:

-

tágas utcákra, nagyméretű gazdasági épületek közelébe: o Acer saccharinum (ezüst juhar) o Acer platanoides (korai juhar) o Carya cordifomis (pekándió) o Fraxinus angustifolia és fajtái (keskenylevelű kőris) o Fraxinus excelsior és fajtái (magas kőris) o Platanus x hispanica (Apiognomoniás megbetegedésnek ellenálló fajták, pl. ’Budapest’, ’Bloodgood’) (európai platán) o Populus fajok és fajták (porzós klónok)

-

szűk utcákba, előkertekbe: o Acer campestre ’Nanum’ (gömbkoronájú mezei juhar) o Acer tataricum (tatárjuhar) o Carpinus betulus (gyertyán) o Prunus padus és fajtái (zelnicemeggy)

-

nyírott sövénynek: o Acer buergerianum (háromlevelű juhar) o Acer campestre (mezei juhar) o Acer tataricum (tatárjuhar) o Carpinus betulus (gyertyán) o Ligustrum vulgare (fagyal) o Ligustrum obtusifolium (apróvirágú fagyal) o Ligustrum ovalifolium (széleslevelű fagyal) o Spiraea x cinerea ’Grefsheim’ (gyöngyvessző)



9. melléklet – Kilátás szempontjából megőrzendő kilátópontok


BUDAFOK-TÉTÉNY TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ

Recommend Documents