Erdészeti vonatkozású adatok a Bakony meteorológiai viszonyaihoz

Erdészeti vonatkozású adatok a Bakony meteorológiai viszonyaihoz

Hazánk erdőterületei a k l í m a t é r k é p e k e n meg­ lehetősen ismeretlen területet képviselnek. Ennek oka az, hogy erdeink főleg a hegy- és dombvidé­ k e k r e húzódnak fel, ahol igen gyér a meteoroló­ giai megfigyelő hálózat. Csapadékmérő állomás mégcsak akad erdészeink ügybuzgalma szerint változó mértékben, klímaállomás ellenben csak elvétve működik. Márpedig az erdőművelő számára rendkívül fontos a klimatikus viszonyok ismerete, hiszen az erdő mint több évtizedes növényi társulás a le­ hető legváltozatosabb időjárási adottságoknak van kitéve. A fafajok megválasztásában, az állo­ m á n y o k nevelésében így az adott hely klimati­ kus viszonyai döntő termőhelyi tényezők. Az erdészeti meteorológia egyik legfontosabb feladata t e h á t az e r d ő g a z d a s á g i tájak klimatikus viszonyainak minél b e h a t ó b b f e l t á r á s a . Ebben a m u n k á b a n elsősorban az Országos Meteorológiai Intézet ada­ taira támaszkodhatunk. Ezen túlmenően expedí­ ciós vizsgálatokat is végzünk a helyi sajátságok felderítésére. Igen jó támpontot ad a dombor­ zati viszonyok ismerete. Legfontosabb ú t m u t a t á s t azonban m a g a az erdő adja állományának össze­ tételével, növényzetével együtt, mely hosszú idő­ szak időjárási eseményeinek összeredőjét őrzi meg. Jelen dolgozatomban a 42. Magasbakony el­ nevezésű erdőgazdasági táj meteorológiai viszo­ n y a i n a k b e h a t ó b b feltárását kísérelem meg az említett eszközök segítségével. A táj ismertetése,

földrajzi

lop, Bakonybél, Bakonykoppány, Bakonyszentlászló, Bakonyszűcs, Borzavár, Csehbánya, Csesz­ nek, Döbrönte, Farkasgyepû, Fenyőfő, Ganna, I h a r k ú t , Hárskút, Kislőd, Magyarpolány, Porva, Pénzesgyőr, Sikátor, Szentgál, Ugod, Veszprémvarsány, Városlőd, Németbánya, Lókút, Nagy­ vázsony, Olaszfalu, Tés, Nagyesztergár, P a d r a g , Űrkút, Ajka, Ajkarendek, Herend, Zirc, Dudar, Bakonynána, Szápár, Jásd, Csetény, Csékút, Halimba, Bakonycsernye, Isztimér, Balinka, P á p a teszér. A Bakony-hegység DNy-ról É K - r e elnyúló, töredezett röghegység. A hegyvonulatot a zalai dombvidéktől a Keszthely—Tűrj e-i törésvonal­ lal a Zala folyó, a Vértestől pedig a Kisbér—Mór —Székesfehérvár-i h a r á n t törés választja el. Az egész hegységet a többször ismétlődő hegyképzőerök h a t á s á r a törésvonalak szabdalják fel, meglehetősen szabályosan. A fő törésvonalak többé-kevésbé a hegység hosszanti tengelyét, vagyis ÉK—DNy-i irányát követik. A h a r á n t r e p e ­ dések erre merőlegesek, t e h á t É N y — D K - i r á n y ú ak. Az egyes geológiai korok felszínformáló h a t á ­ sára főleg mészkő, dolomit, lösz, kavics és ho­ mok alapkőzeten alakultak a jelenlegi talajok.

viszonyok

A 42. erdőgazdasági táj a tulajdonképpeni Ba­ kony-hegységet foglalja m a g á b a „Magasbakony" elnevezéssel. A tájba a következő 48 község t a r t o ­ zik: Bakonyjákó, Bakonyszentkirály, Bakonyosz-

1. A csapadék összefüggése a magassággal 1. Abhängigkeit des Niederschlags von der Höhe 1. Precipitation as a function of the altitude 1. Связь выпадаемых осадков с высотой 8*

115

A Ma gasb ак оn y aránylag sok csapadéka ellenére vízben sze­ g é n y . A patakok ingadozó vízmennyiségét a mészkő és dolomit vízáteresztő képessége m a ­ gyarázza. A felszínre hullott csapadék a mész­ kő és dolomit repedéseken át a mélybe szivárog, és a hegység lábánál, völgyekben, á r k o k b a n tör elő. A töredezett röghegység jellegéből kifolyó­ lag az egész területei völgyek és árkok szabdal­ ják fel, sok helyen igen meredek sziklás oldalak­ kal. A változatos terep-alakulat folytán az erdőrészletek kitettségei is nagyon változók: hirtelen meredek lejtők változnak több-kevésbe sík terü­ letekkel. A táj zömét fennsíknak vehetjük, melyből hosszan előnyúló hátak, dimbes-dombos előhegyek emelkednek ki, egymást követve egészen a legmagasabb pontig, a Kőris-hegyig. Jellegzetes alakulat a tési fennsík, amely átlagosan 470 m magassággal a Bakony legmagasabban fekvő platója. Klimatikus

adottságok

Az igen változatos terepalakulat minden bi­ zonnyal döntő hatással van a helyi éghajlat ala­ kulására. E r r e vonatkozólag azonban csak meg­ érzésre vagyunk utalva. Oka az, hogy a Magasbakonyban éppen olyan gyér a meteorológiai észlelő hálózat, mint más hegyvidékünkön. A t á j b a n 15 o l y a n c s a p a d é k m é r ő á 1lomás működik, amelyek adatai к 1im a tо1ógia i1 ag értékelhetők. 1. táblázat. Л táj csapadék adatai

Table 1. Precipitation data of the region

Tabelle 1. Nieder.scblassangaben der Gegend

1-я таблица. Данные об осадках района

Állomás Városlőd Bakony pölöske Farkasgyepű Antalháza Bakonybél Bakonyszentlászló Zirc Borzavár Bakonyszentkirály Herend Bakonynána Tés

Csót Balinka Isztimér Területi átlag

116

Köztük csak egyetlen egy klímaállomás v a n : F a r ­ kasgyepű. így ha a csapadék eloszlásáról t u d u n k is közelebbi fogalmat alkotni, a többi klimatikus tényező vonatkozásában csupán durva becslé­ seket t e h e t ü n k . A felsorolt 14 állomás havi csapadékátlag ait H A J Ó S Y (1962) adatai alapján az 1. táblázat t a r ­ talmazza. Mint látjuk a legmagasabban fekvő állomás a tési fennsíkon van 463 m magasságban. Ennél magasabb hegyek csapadék-viszonyaira vonat­ kozólag csak sejtéseink vannak. Igaz, hogy a csa­ p a d é k m é r ő állomások tengerszintfeletti magas­ sága alapján lehet bizonyos összefüggést találni a csapadék összegének a magasság szerinti vál­ tozásával (1. ábra). Ez az összefüggés azonban nem lineáris, és az adatok rendkívül nagy szórást mutatnak. Vagyis a csapadék területi eloszlísában a ten­ gerszint feletti magasság csak egyik tényező. Elég itt ennek a szemléltetésére annyit megje­ gyezni, hogy a 267 m magasságban fekvő Bakonybélen 850 mm, a 463 m magasságban levő tési fennsíkon pedig mindössze 718 m m az évi csapadék. Itt tehát olyan egyéb ható tényezők vannak, amelyek részletesebb vizsgálatára még vissza kell térni. Mindamellett az 1. ábrán a görbe hatérozott emelkedő tendenciát mutat, s olyan helyeken, ahol a helyi domborzati viszonyok kisebb hatás­ sal lehetnek, az évi csapadék összege a görbe alapján durván megbecsülhető. Ezek szerint a Magasbakony legmagasabb pontján, a Kőris-he-

Tengerszint feletti magasság 295 212 400 380 267 211 400 390 212 311 323 463 187 187 2ЭТ 302

I.

II.

III.

IV.

41 11 48 42 47 38 48 49 38 38 40 11 33 34 38 41

44

54 53 62 57 66 45 56 63 48 52 50 49 45 41 43 52

62 62 70 63 71 55 65 72 57 58 58 60 54 53 59 61

..|2 48 11 48 40 44 49 41 40 40 40 36 31 39 41

V. VI. hónapban hónapban 79 79 89 80 90 68 86 92 72 72 76 81 68 73 81 79

74 74 83 69 80 66 69 79 68 69 64 67 65 63 69 71

VII. VIII. IX. (mm --bh een) n) (mm 73 76 82 72 83 67 72 82 68 71 66 67 70 57 64 71

81 82 89 79 88 72 85 93 78 76 77 78 70 67 75 79

76 77 85 74 85 66 77 85 71 69 70 70 65 61 67 73

X.

XI.

64 67 72 65 73 58 68 75 60 66 70 65 57 57 64 65

59 56 64 55 61 48 59 64 51 54 62 56 47 50 56 56

XII. X I I . Évi mm mm 51 50 57 53 53 46 57 61 50 50 52 54 45 48 53 52

761 759 849 750 850 669 784 864 702 715 70S 728 658 633 711 743

2. táblázat. Néhány hegyvidékünk átlagos csapadéka Tabelle 2. Niederschlagsdruchschnitte von einigen unserer Gebirgsgegenden

Erdőtáj Mátra Bakony Börzsöny Pilis

Table 2. Average precipitation of some of our highlands 2-я таблица. Среднее количество осадкой некоторых горных районов

Csapadékmérő állomások magassági átlaga

évi

335 326 294 262

632 749 699 619

gyen 860 m m közelében lehet az évi csapadék mennyiségié. A növénytermesztő számára ö n m a g á b a n az évi csapadék nem sokat mond. Sokszorosan vo­ natkozik ez az erdőművelésre. Ennek alátámasz­ t á s á r a álljon itt az alábbi 2. táblázat, amely észa­ ki hegyvidékeink caapadékának területi átlagait hasonlítja össze. Láthatjuk, hogy a legalacsonyabb térszintű Pilis több évi csapadékot kap mint a Mátra. Hol­ ott n e m lehet vitás a M á t r á n a k az erdőtenyészet­ r e vonatkozó sokkal kedvezőbb csapadék-viszo­ nya, E látszólagos ellentmondásra a csapadék h a ­ vi eloszlása ad felvilágosítást. Az 1. táblázat területi átlagát a 2. ábra szem­ lélteti, melyet a Walter-féle diagram alapján szerkesztettem. A csapadék alakulását jelző gör­ bén két azonos értékű m a x i m u m o t látunk m á ­ j u s b a n és augusztusban. J ú n i u s b a n és júliusban a csapadék összege kissé visszaesik, de még így is felül van a 70 mm-en. Már ez ö n m a g á b a n k i ­ zárja, hogy a Magasbakony klímájában mediter­ r á n hatásról beszéljünk. Még a szubmediterrán hatás is erősen elmosódik, hiszen az októberi m á ­ s o d m a x i m u m sem mutatkozik, és főleg hiányzik a m e d i t e r r á n klímára igen jellemző bőséges téli csapadék. A 2. ábrán az egyetlen klímaállomás hőmér­ sékleti adatait is feltüntettem. Ebből megálla­ pítható, hogy a M a g a s b a k o n y klímája humid, er ő s szubhatározottan a t l a n t i és m o n t á n hatással. Mint majd látni fogjuk, erdőtársulásai ezt a tényt h a ­ tározottan alátámasztják.

Átlagos csapadék mm tenyészidőszaki tenyészidőszaki 359 438 376 349

A Magasíbakony évi átlagos hőmérséklete „Magyarország éghajlati atlasza" (1960) t a n u l ­ sága szerint 9 C° alatt van. Ez megfelel általában hegyvidékeink hőmérsékleti viszonyainak. Igen keveset t u d u n k a légnedvességi viszo­ nyokról. Az Éghajlati Atlasz abba a területbe so­ rolja be a Magasbakonyt, ahol az évi 14 órai r e ­ latív p á r a t a r t a l o m 62—64% között van. A Magasbakonyban ennél sokkal kedvezőbb viszo­ nyoknak kell lennie, s erre éppen erdőtársulásai hívják fel a figyelmet. így sok esetben a hiányos meteorológiai adatok korrigálására éppen az, erdő ad lehetőséget. A táj erdészeti

adottsága

A tájhoz tartozó községek összes területe 134 653 ha, amelyből 47 325 ha erdő. így a táj erdősültsége 35,2%. A fontosabb állományalkotó fafajok területi megoszlását a 3. táblázat tünteti fel. A tájban vitathatatlanul a bükk uralkodik 32,5°/o-os arányával. U t á n a a gyertyán követke­ zik, amely m i n d e n valószínűség szerint kissé a b ü k k rovására terjeszkedett. Feltűnően nagy t e -

2. A területi csapadék havi menete 2. Monatliche Verteilung des Niederschlags über einem Gebiet 2. Monthly change of the precipitation of a certain area 2. Месячное движение осадков по территории

117

3. táblázat. Fafajmegoszlás a Magasbakonyban

Table 3. Distribution of tree species in the Magasbakony

Tabelle 3. Verteilung der Baumarten im Hoch-Bakony

3-я таблица. Распределение пресных пород в Магаш баконо

Fafaj K o c s á n y t a l a n tölg] K o c s á n y o s tölgy Bükk Akác Csertölgy Gyertyán Magaskőris Egyéb k e m é n y f a Éger Hárs Erdeifenyő Feketefenyő Lucfenyő Vörösfenyő

Tervezett térfoglalás

Jelenlegi térfoglalás ha % 2 655 1 144 12 648 837 7 883 8 895 903 650 157 411 1 660 521 380 119

6,8 2,9 32,5 2,2 20,1 22,9 2,3 1,7 0,4 1,1 4,3 1,3 1,0 0,3

Változás

—

%

+

12,2 4,5 36,9 1,0 12,9 14,0 2,8 2.1 0,4 3,1 5.0 l.í! 1.9

5,4 1,6 4.4

— — —

— — —

1,2 7.2 8,9

0,5 0,4

— — — — — — — —

—

2.0 1,3 0.5 0.Í)

0.ÍÍ

0.5

rületet foglal el a csertölgy, szintén indokolatla­ nul. Nyilvánvaló, hogy jelentős területet hódított el a kocsánytalan tölgyesektől. A kocsányos és kocsánytalan tölgy aránylag kis területre szorult vissza. A fenyők közül csak az erdeifenyő foglal el jelentősebb területet, mely nagyrészt a fenyőfői őshonos előfordulási terüle­ tét foglalja magába. Mindezek alátámasztják azt a megállapítást, amelyet a klímával kapcsolatban előbb tettünk. Vagyis a tájban az atlanti elterjedésü bükk ural­ kodik. Általában a táj flóraelemei közül az euró­ pai és középeurópai flóraelemek együttesen 53,5 % - o t tesznek ki, a m e d i t e r r á n flóraelemek m i n d ­ össze 9,5%-ot. Vagyis a Magasbakony éghajla­

t á n a k m e d i t e r r á n voltát a növényzet sem m u t a t ­ ja. T a g a d h a t a t l a n u l felismerhető a klímában bi­ zonyos szubmediterrán hatás, de a szubkontinentális h a t á s méginkább. Ezen túlmenőleg a hegy­ vidéki szubalpin jelleget számos flóraelem jelzi. Az erdőművelők t e h á t helyesen j á r t a k el, ami­ k o r a jövőben a bükk és tölgy térfoglalását több mint 20%-fcaZ emelni szándékoznak, mégpedig főleg a csertölgy és a gyertyán rovására. A gyer­ t y á n n a k és csertölgynek feltétlenül szerepe van a tájban, de csak ott, ahol a mikroklimatikus adottságok indokolják. Vessünk még rövid áttekintést a Magasba­ k o n y erdőtársulásaira is (4. táblázat). Mint lát­ juk a bükk öv az összes erdő 36,9%-ára terjed ki.

4. tibiázat. Az Északi-Bakony erdőtípusai

Table 4. Forest types of the Northern Bakony

Tabelle 4. Waldtypen des Nord-Bakony

4-я таблица. Типы лесов Северного Баконя.

Erdőöv Bükk Fenyvesek G y e r t y á n o s , tölgyes

Erdőtípus

%-os

Főfafaj

Elegyetlen b ü k k ö s G y e r t y á n és tölgy elegyes b ü k k ö s ö k E r d e i fenyves G y e r t y á n o s tölgyesek

13,9

В

23,0 1,2 14,5

В, ktT, ksT Ef KtT, ksT, Gy

Tölgyesek

3.5

KtT, ksT, Cs

Csertölgyesek Cserjés tölgyes

11,0 2,6 3.2

K t T , Cs K t T , Cs mK, h J , B, k t T , Sz,

Lucosok Erdei fenyvesek Cseres és kocsányos tölgyesek Nyíresek Akácosok

0,9 2,7 20,0

Lf Ef Cs, Gy

csekély 2,2

Nyi A

Tölgy Erdősztyepp Sekély t a l a j ú (azonális) e r d ő k Származék és k u l t ú r e r d ő k

118

Kísérő

fafaj

kH, m K , Vf n H , k J , Cs, Ef, k H Gy, Vf, Lf, m K Ff, Cs, k t T Cs, B, Ef, Vf, kH, mK Ef, n H , moT, Vf, kH, k J Kst, Ef, Ff, m J nH, m J Cs, B, Sz, k t T n H

riH

Ff, Cs B, Ef, nH, Vf K t T . Cs

I II III iV l/ VI VIIV//HXX /i X/l ho 3. A táj meteorológiai állomásainak csapadék diagrammja 3. Niederschlags-Diagramm der Wetterwarten der Gegend

3. Precipitation diagram of the meteorological stations of the region 3. Диаграмма осадков но измерениям метеорологических станций района

4. A csapadékmaximum megoszlása 4. Verteilung des

Niederschlag-Höchstwertes

4. Distribution of precipitation m a x i m a 4. Распределение максимума осадков

helyes. A klimatikus adoítság viszont nagyobb teret engedne a fenyvesit esnek, természetesen csak mikroklimatikus vonatkozásban. A helyi klímatípusok

Ez is az elmondottakat támaszíja alá. A kultúrerdőtípusok elenyésző kis hányadot képvisel­ nek. Legfontosabb irányelv tehát a természetes erdőíípusok í'enntarlása, és annak visszaállítása lehet. Az a törekvés, amellyel elsősorban a szár­ mazék erdőtípusok rovására a bükkösök és töl­ gyesek területét növelni akarják, mindenképpen

Az 1. ábrával kapcsolatban szóvátettem, hogy az adatok rendkívül nagy szórást m u t a t n a k , s azok nem követik minden esetben a tengerszint feletti magasságból eredő általános törvényszerű­ séget. Mivel hazánkban az e r d ő k e l t e r j e d é s é r e eis ő s о r b a n a c s a p a d é k van d ö n í ő h a t á s s a l , és m e r t erre vonatkozó­ lag rendelkezünk adattal, szükséges a tájban a csapadék területi megoszlását közelebbről m e g ­ vizsgálni. Az 1. táblázat 14 állomásának adatait grafi­ kusan is b e m u t a t o m a 3. ábrán. Látjuk, hogy a görbék eléggé változatos lefutást m u t a t n a k . Ha azonban jobban megszemléljük, h a m a r o ­ san találunk hasonló lefutású görbéket. Legelő­ ször is az tűnik szembe, hogy kettős csapadék­ m a x i m u m van, mégpedig mindig májusban és au­ gusztusban. Egyes állomásoknál határozott májúmásoknál augusztusi főmaximum jelentkezik. V a n n a k állomások viszont, amelyeknél a két m a x i m u m teljesen, vagy csaknem egyenlő. A 4. ábrán a csapadékmérő állomások helyét körrel jelöltem, és azokat a köröket, ahol a főmaximum augusztusra esik, befeketítettem. A májusi csa­ p a d é k m a x i m u m o t jelölő köröket üresen hagy­ tam. Aboi a két m a x i m u m egyforma, vagy közel egyforma, csak a kör felét feketítettem be. Az át­ menetet felező köröket folytonos görbe vonallal összekötve a területet két részre oszthatjuk. A délkeleti részén határozott májusi csapadék

5. A csapadékos terület 5. A u s d e h n u n g des

kiterjedése

Niederschlags-Gebiets

5. E x t e n s i o n of the moist 5. Распространение осадков

120

elkülönítése

area

территории

С ПОЛЫНИЛ

количеством

5. táblázat. A csapadékmérő állomások csoportosítása az évi csapadék csökkenő sorrendjében Tabelle 5. Einteilung der Niederschlag-Messtationen nach abnehmender Jahres-Niederschlagsmenge

Állomás Borza v á r B a k o n y bél Farkas gyepű Zirc Városlőd Bakonypölöske Antalháza Tés Heren d Isztimér Bakonynána Bakonyszentkirály Bakonyszentlászló Csót Balinka

Tengerszint feletti magasság 390 267 400 400 295 212 380 463 341 267 323 212 211 187 187

m a x i m u m van. Minél j o b b a n közeledünk a h a ­ tárvonalhoz, annál i n k á b b elmosódik ez a jelleg és a két m a x i m u m értéke azonos lesz. Ugyanis az északnyugati részen távolodva a határoló vonal­ tól, augusztusi főimaximum egyre kifejezőbb lesz. Az 1. táblázatból a tájra hulló csapadék t e r ü ­ leti átlaga 743 mm. összehasonlítva hegyvidé­ keinkkel (1. és 2. táblázat) ez jónak m o n d h a t ó . Természetesen a területi átlag csak nagyvonalú tájékoztatást adhat. Ezért i t t is törekedtem t á j ­ részlet elkülönítésére. Az 5. táblázatban az állo­ másokat rangsoroltam az évi csapadék csökkenő irányában, és választó vonalat h ú z t a m a területi átlagnak megfelelő helyen. Ez a vonal az állomá­ sokat két csoportra különíti el. A választó vonal feletti állomások évi csapadeka több, az alatti kevesebb a területi átlagnál. Ha az így csoporto­ sított állomásokat területileg is elkülönítem (5. ábra), akkor a táj két, határozottan eltérő t e r ü ­ letrészre oszlik. A M a g a s b a k o n y nyu­ g a t i és k ö z é p s ő r é s z e csapadéko­ s a b b , m i n t az e z t k ö r ü l ö l e l ő é s z a ­ ki és d é l i s z e g é l y .

T a b l e 5. Grouping of precipitation checking points accord­ ing to decreasing yearly average of precipitation

5-я таблица. Группировка станции по измерению осадков в порядке убывания их годового количетва összeg 864 850 849 784 769 759 750 728 715 711 706 702 669 658 638

összeg

h a v i átlag

503 497 498 454 445 450 437 423 415 415 411 414 394 392 374

84 83 83 76 74 75 73 71 69 69 69 69 66 65 62

csapadékösszegei igen kis értékkel különböznek egymástól, az erdőtenyészeti feltételeket a t e n y é szeti időszakban leesett csapadék szabja meg. Ezért az 5. táblázatban feltüntettem a tenyészidőszakra eső csapadékösszeget is. Ha ezt az öszszeget osztjuk a tény észidőszak hónapjainak szá­ mával, akkor olyan értékeket k a p u n k , amelyek jól

A MAB AS BAKONY

VIZELLÁTOTTSÁBA

Még ennél is finomabb elkülönítést tesz le­ hetővé a vízellátottság mércéje. Mivel a téli félév

6. A M a g a s b a k o n y vízellátottsága 6. W a s s e r v e r s o r g t h e i t des Hoch-Bakony 6. Water supply of the M a g a s b a k o n y (High B a k o n y ) 6. Обеспеченность водой Магашбаконя

121

7. A hőmérséklet alakulása a levegőben 7. Temperaturgestaltung in der Luft 7. Variation of the temperature of the air 7. Формировали« температуры и воадухе

szemléltetik a terület vízellátottságát. Az a d a t o ­ kat a 6. ábrán t ü n t e t t e m fel, s az alábbi skála szerint területrészleteket különítettem el. 75 m m felett nedves klíma 70—75 m m között üde klíma 70 m m alatt félszáraz klíma. Nedves klímája van tehát a Farkasgyepűtől Borzavárig húzódó területsávnak. Itt a lue és duglászfenyö nagyobb felkarolására megvan a lehetőség. Az ezt körülvevő kb. 300 m tenger­ szint feletti terület klímája üde, elsősorban a b ü k k n e k kedvez. Körülötte a 300 m alatti terület félszáraz klímája a kocsány talán tölgy t e r m ő ­ helyét adja. Ezeken a területeken belül a gyertyán és cser­ tölgy mikroklimatikus adottságként lép fel. N e ­ vezetesen a mély, fagyzugos völgyekben a bük­ köt a gyertyán, a meredek déli oÍdalako.n a k o ­ csány talán tölgyet a csertölgy váltja fel. Ezek­ re vonatkozólag azonban m á r a mikroklíma vizs­ gálata ad közelebbi betekintést. A mikroklíma

vizsgálatok

tapasztalatai

Az első vizsgálatot 1954 április 29-én végez­ tük. A következő évben július 21-én, majd 1963 augusztus 23-a és 24-e között észleltünk. Vizsgála­ taink célja a tengerszint feletti magasságnak, a domborzatnak és a kitettségnek, valamint a különböző állományoknak a mikroklíma alaku­ lására kifejtett hatása volt. A továbbiakban e h á r o m vizsgálat legfontosabb adatainak ismerte­ tésére térek rá. Előtte azonban röviden még a vizsgálat módszeréről, és az alkalmazott műsze­ rekről emlékezem meg.

122

A mikroklíma állomások kijelölése során az a cél vezetett, hogy azok mindig egy-egy jelleg­ zetes erdőtípust is képviseljenek. Mindig volt vi­ szont kontroliképpen olyan állomás, ahol a te­ rületet nem fedte állomány. A vizsgálatok során általában az alábbi mik­ roklimatikus tényezőket mértük: A levegő hőmérséklete és relatív nedvességét 0,5 m magasságban Assmann-féle aspirációs pszichrométerrel m é r t ü k . A levegő párologtató evaképességét 0,5 m magasságban Piche-féle poriométerrel mértük. A talaj hőmérsékletét a felszínen és 10 cm mélységben beszúrható higa­ nyos hőmérővel mértük. A leolvasásokat rendsze­ rint ó r á n k é n t végeztük. Közben feljegyeztük a legfontosabb m a k r o k l i m a t i k u s jelenségeket is. A mikroklíma állomások környezetének le­ írásában Ma jer Antal, az észlelések kivitelezé­ sében Babos Imre, Majer Antal, J á r ó Zoltán, Márkus László és H o r v á t h Endréné voltak se­ gítségemre. Az adatok feldolgozását Abrók Ist­ vánná végezte. Közreműködésükért e helyről is köszönetet mondok. Szúrópróbavizsgálat

1954

tavaszán

A fenyőfői erdeifenyvesektől kiindulva a Kő­ ris-hegy tetejéig 8 állomást telepítettünk. Az állomások környezetének leírása a következő. 1. állomás: Fenyőfő, Fumana-s tisztás szélén, ahol az erdő kezd zárulni, egy 60—70 éves, 6—8 m magas terebélyes erdei fenyő tövében. A fa alatt a tala­ jon 8—10 cm vastag nyers fenyőtű avartakaró. A/, avarból Pirola chloranta bújik elő, amely éppen vi­ rágozni kezd. 2. állomás: Fenyőfő, Fumana-s és Torturas tisz­ tás homokbucka északi lejtőjén. A talajgödör szel­ vénye egyenletesen rossz, sovány homokot mutat. Körülötte 40 éves 3—4 m magas erdeifenyők. Silány növekedésűek és betegesek. 3. állomás: Fenyőfő 40 éves elegyetlen erdeifeny­ ves 70%-os záródással északi lejtőn. Elszórtan Juniperus communis található. A gyepszintben 80 cm ma­ gas Calamagrostis epigeios. 4. állomás: Szűcsi-dolomit. Északkeleti kitettség 15—20°-os lejtőn. Középmély talaj a dolomit alapkő­ zeten keletkezett. Rajta Fageto-Ornetum karszterdő 60% bükkel, 20% virágoskőrissel. 20%-ot tesz ki a molyhos és kocsánytalan tölgy is. 30 éves, záródása

80%-os. Átlagos magassága 16 m. Aljnövényzete 80 százalékban Luzula albida, szélén Car ex alba, szór­ ványosan Car ex digita. Feltűnő a faj szegénység. 5. állomás: Kopaszhegy. Dolomit kopár észak-déli irányú keskeny gerinc ormának déli lejtőjén. Észak­ ról a fenyőfői sík, a többi irányban valamivel ma­ gasabb gerincek övezik. Növényzete Festuca glanca és Fumana vulgaris. 6. állomás: Pálháza. Car ex pilosa-s bükkös 5°-os nyugati lejtőn. Záródása 80%-os, elszórtan hegyiju­ har. Az alsó szintben bükk és juhar-újulat. Gyep­ szintjében Dentaria bulbifera, Viola silvestris, Eu­ phorbia amygdaloides, Daphne laureola, Asperula odorata, Anemone ranunculoides és Lathyrus vernus fordul elő. A Viola és Daphne éppen virágzik. 7. állomás: Pálháza. Oxalis-Asperula típusú bük­ kös. Kora 80 év, 24—25 m átlagos magassággal. Kis­ sé déli kitettségű, enyhe lejtőn. Az állomány szá­ radóban van. Alatta 1—5 éves bükk újulat. Aljnö­ vényzete 80%-ban éppen virágzó Corydalis cava. 8. állomány. Kőris-hegy tetején. D—DK-i kitett­ ségben 10%-os lejtőn 60%-ban kőris és 30%-ban bükk elegyes erdő. 10%-ban hegyijuhar és gyertyán fordul még elő. Az állomány magassága összetételé­ nél fogva 20—30 m között váltakozik. Záródása 40%. Alatta bőséges kőris újulat. A talaj sziklás. Közötte Corydalis cava, Anemone ranunculoides, Dentaria bulbifera, Ranunculus acer, Pulmonaria officinalis és Urtica dioica található.

Az állománnyal borított helyek talajának h ő ­ mérséklete igen kis értékkel tér el egymástól, és a tengerszint feletti magasságnak nincs szere­ pe. Legmelegebb a dolomiton levő állomány t a ­ laja, és leghűvösebb a pálházi Oxalis-Asperula típusú bükkös. A fenyőfői homokon álló jó növe­ kedésű fenyves talajának hőmérséklete csaknem azonos a Kőris-hegy tetején levő állomány tala­ j á n a k hőmérsékletével. Legfeltűnőbb a homokon álló egyetlen terebélyes erdeifenyő alatt észlelt hőmérséklet. Ebben az alacsony fekvésben h ű v ö ­ sebb a talaj az egyetlen fa alatt, mint a Kőris­ hegy tetején levő állomány alatt. Ennek m a g y a ­ rázata az a 10 cm vastag nyers avar, amely az er­ deifenyő alatt a felmelegedéssel szemben szige­ telő hatást fejt ki. Megállapítható tehát, hogy míg a levegő h ő ­ mérsékletének alakulásában a tengerszint felet­ ti magasság döntő tényező, addig a talaj biogaz­ dálkodásában a n n a k összetétele és t a k a r ó j a által kifejtett hatás lép előtérbe.

Az észlelés április 29-én reggel hét órakor kezdődött szeles-iborongós időjárásban 14 óráig. Ekkor az eső m i a t t meg kellett szakítani a m é ­ réseket. Az észlelés adatai közül a levegő, a talajfel­ szín és a talaj 20 cm-es mélységének hőmérsék­ letét m u t a t o m be grafikusan a 7—9. ábrákon. A levegő hőmérsékletére nézve a tengerszint feletti magasság h a t á s a határozottan felismer­ hető, hiszen a legalacsonyabb és legmagasabb h e ­ lyek hőmérséklete között közel 4 C°-os k ü l ö n b ­ ség van. Kivétel a dolomit kopár, mely m a g a s a b b fekvése ellenére éppen ú g y felmelegedett, mint a homokbuckás terület. Egészen m á s a helyzet a talaj hőmérsékleté­ ben. I t t a 20 cm mélyen m é r t adatokra hívom fel a figyelmet, amelyek huzamosabb időjárás ere­ dőjét rögzítik. Mint látjuk, rendkívül kiugró m é r t é k b e n mele­ gedett fel a dolomit kopár talaja. Hozzá képest a jóval mélyebben fekvő homokbucka talaja, mely szintén kopár, mintegy 6 fokkal hűvösebb.

A vizsgálat célj Forrasztókő (Somberek­ séd, Hubertlak) környezetét választottuk, mivel ott kis területen belül igen változatos viszonyo­ k a t találtunk. A mérést július 21-én végeztük négy állomáson.

Szúrópróba

mérés

1955

nyarán

1. állomás: A Forrasztókő szakadékának peremén, 15 fokos délkeletnek néző lejtőn levő erdei tisztás. Növényzete Festuca sulcata és Stipa capillata. Körül pionir bokorerdő dachsteini mészköven. Az állo­ mányt molyhostölgy, virágos kőris, nagylevelű hárs és csertölgy alkotja. Cserjeszlntjében Crataegus monogyna, Cornus mas, Prunus spinosa, Pyrus pyraster található. A gyepszintet Teucrium chamaedrys. As­ perula cynanchica, Allium flavum, Allium montanum, Melica transsilvanica, Trifolium arvense, Stachys recta, Linaria genistifolia, Helianthemum ovatum, Sedum sexangulare alkotja.

8. A hőmérséklet alakulása a talajfelszínen 8. Temperaturgestaltung an der Bodenoberfläche 8. Variation of the temperature at the soil surface 8. Формироиание температуры на поверхности земли

123

9. A h ő m é r s é k l e t a l a k u l á s a 20 c m m é l y e n a t a l a j b a n 9. T e m p e r a t u r g e s t a l t u n g 20 c m u n t e r d e r B o d e n o b e r f l ä c h e 9. Variation of t h e t e m p e r a t u r e a t a level 20 cm b e l o w t h e soil surface 9. Формирование температуры на глубине 20 см

2. állomás: Az előbbi helytől északra kb. 150 m távolságban déli kitettségű enyhe lejtőn levő cseres­ tölgyes. Jelenleg a kocsánytalan tölgy teljesen hiány­ zik belőle. Az állomány kora 35 év, 12 m magasság­ gal, záródása 70%. Cserjeszintjében Crataegus mo-

подупа, Daphne laureola. Gyepszint Роа angustifolia, Agrostis tenuis, Satureja vulgaris, Роа nemoralis, Lusula forsteri, Luzula campestris. 3. állomás: az 1. állomás alatt délre kb. 150 m távolságban 5 fokos délkeleti lejtőn elegyetlen al­ mos bükkös. Gyepszintjében itt-ott egy bükksás, tölgy és erdeipáfrány, iszalag, kutyatej és szagosmü­ ge. Cserszintjében néhány bükksarj, feketebodza és cser. Talaja löszön kialakult barna erdőtalaj. 4. állomás: Az előbbi alatt a völgyhajlat alsó har­ madában délkeletnek néző 5 fokos lejtőn 35 éves elgyertyánosodott bükkös. Talaja azonos az előbbi­ vel csak mélyebb, nedvesebb és humuszban gazda­ gabb. Fagyzúg. Az állományt 60"'() gyertyán, 30%-ban bükk és 10"i)-ban cser alkotja. Elszórtan nyír és me­ zeijuhar. Cserjeszint nincs Gyepszintjében Oxalis bifolium, acetosella, Urtica dioica, Majanthemum Dryopteris filix-mas, Athyrium filix-femina, Dactylis glomerata, Carex silvatica, Asperula odorata talál­ ható. Igen sok az ez évben kelt gyertyán csíracse­ mete. Az észlelést 9 órakor kezdtük és óránkénti leolvasással 19 óráig folytattuk. Déltől derült volt az időjárás. 14 órakor kezdett kissé felhősödni gyenge széllel. Erősebb borulás csak 18 óra­ kor következett be. A leolvasott értékek napi változását grafiku­ san szemléltetem a 10. és 11. ábrán. A levegő hőmérséklete a bokorerdő tisztásán éri el legnagyobb értékét. A napi menet egyen­ letes, a nyílt területek jellegzetes képét mutatja. Utána a cserestölgyes következik, a napi átlag­ ban már 2,2 C°-kal hűvösebb az előbbinél. Leghűvösebb a völgyhajlatban levő elgyertyánoso­ dott bükkös mikroklímája. Átlagos értéke 1,3 C°kal kevesebb a cserestölgyesénél. A kettő k ö ­ zött foglal helyet a bükkös hőmérséklete. A levegő p á r a t a r t a l m a aránylag m i n d e n ü t t magas. Oka a csapadékos időjárás. Mégis a tisz­ tás és az állományok légnedvessége között igen

10. A levegő h ő m é r s é k l e t e és n e d v e s s é g e 10. T e m p e r a t u r u n d F e u c h t i g k e i t d e r Luft 10. T e m p e r a t u r e a n d m o i s t u r e of t h e air 10. Температура и влажность воздуха

124

11. A talaj hőmérséklete 11. Temperatur des Bodens 11. Temperature of the soil 11. Температура почвы

nagy az eltérés. így pl. a bükkös levegője napi átlagban 16%-kal nedvesebb, m i n t a tisztásé. A legpárásabb mikroklímája az elegy étlen bükkös­ nek van. A napi menetben azonban igen feltűnő a grafikon n y u g t a l a n futása. Ez visszatükröződik a hőmérséklet grafikonján is. Oka az állomány elhelyezkedése. Az elegyetlen bükkös ugyanis a lejtő közepe táján terül el. Nyilván, hogy i t t élénk légcsere alakul ki a bokorerdő szélsősége­ sen meleg és a gyertyános-bükkös hűvös m i k r o ­ klímája között. A mikroklímát legjellegzetesebben a t a l a j ­ felszín hőmérséklete differenciálja. Míg a tisz­ táson a hőmérő megközelíti a 36 C°-ot, addig az almos bükkös talajfelszínének hőmérséklete é p ­ pen csak eléri a 18 C°-ot. A talajban kissé m e g ­ változik a helyzet, Leghűvösebb a gyertyános­ bükkös talaja. Oka a n n a k nagyobb víztartalma, Megállapítható tehát, hogy a b o k o r e r d ő mikroklímája szélsőségesen me­ l e g , s z á r a z. A rajta kialakult hegyi sztyeppr é t és bokorerdő ennek az adottságnak megfelel. A cserestölgyesben igen kedvező, egyenletesen mérsékelt mikroklíma alakul ki, mely közel áll a bükkös mikroklímájához. Vagyis ez a termőhely a csernek t ú l kedvező és a kocsánytalan tölgy visszahozatala kívánatos, amelyben a b ü k k is sze­ repet kaphat. Az elegyetlen bükkös mindenféle­ képpen a helyén van, itt tehát nincs probléma. Nincs probléma az elgyertyánosodott b ü k k ö s b e n sem. Itt a fagyveszély lehetősége állandóan fenn­ áll. Hagyni kell, hogy a gyertyán vegye át tel­ jesen az uralmat, 24 órás vizsgálat

1963

augusztusában

Az észlelő helyek kijelölésekor ismét az a cél vezetett, hogy azok nagy területen szétszórva, különböző tengerszint feletti magasságban és kitettségben legyenek. így választottuk kontrol­ k é n t a fenyőfői ősfenyvest, a Kőris-hegyen cse­ restölgyest és almosbükköst, Kisszépalmán Carex-es bükköst és szlavontölgyest. Az észlelő h e ­ lyek közelebbi leírását az alábbiakban adom meg. 1. állomás: Fenyőfő 50 éves elegyetlen erdeifeny­ ves, átlagos magassága 22 m, záródása 60%. Gyep­ szintjében Calamograstis epigeios található.

2. állomás: Kőris-hegy északi lejtőjén kb. 700 m magasságban elegyetlen csertölgyes. Kora 45 év, 60 %-os záródással. 3. állomás: A Kőris-hegy északnyugati lejtőjén kb. 700 m magasságban almos bükkös, kora 70 év, magassága 25 m, 90%-os záródással. Az állomány­ ban 20%-ig mezeijuhar és gyertyán elegyedett. Gyep­ szintjében néhány szál Daphne laureola, mezeijuhar csemete, Ruscus és ahol több a fény, foltosán Asperula odorata. 125

12. A levegő hőmérsékletének és páratartalmának alakulása 12. Gestaltung von Temperatur und Dunstinhalt der Luft 12. Variation of temperature and vapour content of the air 12. Формирование температуры и влажности воздуха

A v i z s g á l a t o t 1963 a u g u s z t u s 2 2 - é n r e g g e l 7 ó r a k o r k e z d t ü k és 24-én reggel 7 óráig végez­ t ü k e g y f o l y t á b a n . M i v e l az á l l o m á s o k n a g y t e ­ r ü l e t e n v o l t a k szétszórva, az észlelést n e m t u d t u k egyidőben kezdeni. Ezért a t o v á b b i a k b a n a 23-án reggel 7 órától 24-én reggel 7 óráig kapott ada­ t o k a t i s m e r t e t e m . A l e o l v a s á s o k a t 19 ó r á i g ó r á n ­ ként, azután 2 óránként végeztük. A z észlelés i d e j e a l a t t e l é g g é v á l t o z ó i d ő j á ­ rás uralkodott. Mindamellett nappal inkább de­ rült, éjjel b o r o n g ó s volt. Hajnali 3 ó r a k o r h e l y e n ­ k é n t s z e m e r k é l t az eső. A vizsgálati a d a t o k a t nagy terjedelmük miatt és a k ö n n y e b b á t t e k i n t h e t ő s é g e é r d e k é b e n g r a ­ ábrákon. f i k u s a n i s m e r t e t e m a 12. és 13. A nappali időszakban l e g e r ő s e b b e n az erdei f e n y v e s l e v e g ő j e m e l e g e d e t t fel. E z ö s s z e f ü g g

4. állomás: Kisszépalma, elegyetlen Carex-es bük­ kös kb. 500 m magasságban, keleti lejtőn. Az állo­ mány magassága 24 m. Alsó szintjében 50—80 cm magas bükkújulat. Gyepszintjében Carex pilosa, Asperula odorata, Lathyrus vernus, Viola silvestris. A talajt vastag avar borítja. Magtermő állomány. 5. állomás: Kisszépalma. Mesterséges telepítésű elegyetlen szlavontölgyes keletnek néző völgy hajlat­ ban. Kora 60 év, magassága 22 m. Záródása 80%-os. Alsó szintben 2—3 m magas gyertyán és bükkúju­ lat. Az állomány talaja vízállásos. Gyepszintjében néhány szál Asperula odorata, Geum urbanum és Poa nemoralis.

13. A talaj hőmérséklete a felszínen és 10 cm mélyen 13. Temperatur des Bodens an der Oberfläche und 10 cm darunter 13. Temperature of the soil at the surface and at a level 10 cm below 13. Температура почвы m поверхности и на глубине 10 см

126

14. A szélsebesség és párolgás alakulása 14. Gestaltung von Windrichtung und Verdunstung 14. Variation of wind velocity and of evaporation

tengerszint feletti magasságával. Leghűvösebb viszont a Carex-es bükkös és szlavontölgyes le­ vegője volt, holott ezek a z állományok csak 500 m magasságban fekszenek. A magasfekvésű ál­ lományok között a cseres levegője volt a leg­ melegebb északi fekvése ellenére, míg az u g y a n ­ ebben a kitettségben fekvő almos-bükkös a déli kitettségű Carex-es bükkösével csaknem azonos hőmérsékletű (12. ábra). Éjszaka a hőmérsékletben igen erős differen­ ciálódás következett be, ami egyébként szokat­ lan jelenség. Ez főleg abban mutatkozott meg, hogy a szlavontölgyes levegője igen erősen le­ hűlt. Sajnos az erdeifenyvesben az éjszakai ész­ lelést néni t u d t u k megoldani. A hőmérséklet alakulását követi a légnedves­ ség is. így a szlavontölgyes levegője állandóan párás. Igen száraz napközben az erdeifenyves le­ vegője. Érdekes, hogy éjszaka a cseres levegője is eléggé kiszárad. A mikroklimatikus viszonyok alakulását a talajhőmérséklet tükrözi a leghíveb­ ben. A Carex-es bükkös talaja állandóan hűvös, alig van napi változás. A cseres talaja viszont k ö ­ zel 4 fokkal melegebb északi fekvése ellenére (13. ábra). Egészen érdekesen alakulnak a szél és párol­ gási viszonyok. Nappal gyenge szél fújt. Közel azonos volt a párolgás is. A szlavontölgyesben szélcsend uralkodott, a párolgás itt a legkisebb. Éjjel élénk szél támadt, de a szlavontölgyes t o ­ vábbra is szélvédelmet élvezett. így éjszakai pá­ rolgás is alig volt észlelhető. A m a g a s a n fekvő állományokban erős szelet észleltünk. A cseres­ ben és az almos-bükkösben a nappali értéket j ó ­ val felülmúló értékeket m é r t ü n k . Kevésbé érvé­ nyesült a szél hatása a Carex-es bükkösben, itt is megközelítette а nappali értéket (14. ábra).

Az adatokból tehát látjuk, hogy a m i k r o klíma alakulásában az állomány összetételével és záródásával i g e n f o n t o s s z e r e p e t t ö l t b е. A 60 %-os záródású erdeifenyves mikroklímája száraz, meleg. A nyirkos völgy aljában levő szlavontöl­ gyes hűvös, p á r á s mikroklímájú. Talaja azonban éjszaka n e m hűl le olyan m é r t é k b e n , éppen n a ­ gyobb víztartalmánál fogva. A cseres mikroklí­ mája szintén szárazabb és melegebb a b ü k k ö s é ­ nél, holott pl. a Carex-es bükkös déli kitettségé­ ben van, míg a cseres északi lejtőn fekszik. Papp

László

127

IRODALOM — LITERATUR HAJÓSY, F. (1952): Magyarország csapadékviszo­ nyai. — Budapest, Országos Meteorológiai Intézet. DANSZKY, I. szerk. (1963): Magyarország erdő­ gazdasági tájainak erdőfelújítási, erdőtelepítési irányelvei és eljárásai IV. —• Budapest, Országos Er­ dészeti Főigazgatóság. MAJER, A. (1962): Erdő- és termőhelytipológiai útmutató. — Budapest, Országos Erdészeti Főigazga­ tóság. MAJER, A. (1955) : A Magasbakony termőhely fel­ tárásának eredményeiből. — Erd. K u t , 2, p. 55—74.

MAJER, A. (1956): Erdőtípus-csoportjaink és erdőgazdasági hasznosításuk. — Erd. K u t , 4. p. 3—32. PAPP, L. (1957) : Szemelvények az erdészeti mik­ roklímakutatás köréből, különös tekintettel a kopár oldalakra, — Időjárás, 61, p. 98—110. PAPP, L. (1957) : Az erdészeti meteorológiai ku­ tatás jelentősége. — Az Erdő, 4, p. 348—353. PAPP, L. (1958) : A záródás és az állományklíma kapcsolata. — Erdészettud. Közi., 1, p. 133—150. — —: Magyarország Éghajlati Atlasza. — Bu­ dapest, 1960.

Forstkundliche Angaben zu den meteorologischen Verhältnissen des Bakony-Gebirges Infolge des spärlichen Netzes von meteorolo­ gischen Stationen haben wir nur lückenhafte Kennt­ nisse über die klimatischen Verhältnisse unserer Gebirgsgegenden. Der Verfasser hat sich zum Ziele gesetzt aufgrund der zugänglichen Niederschlagwerte in der geographischen Einheit Magasbakony örtliche Klimatypen abzusondern und über die infolge der eigentümlichen Reliefverhältnisse zustandegekom­ menen mikroklimatischen Gegebenheiten mit stichprobenhaften Messungen informative Angaben zu gewinnen. Damit beabsichtigt er die Arbeit des Förs­ ters zu erleichtern, der im Treffen seiner Entschei­ dung bezüglich der Ausgestaltung des Bestandes von einzelnen Gebieten die klimatischen Angaben nicht entbehren kann. Beim Auswerten seiner obenerwähnten Unter­ suchungen hat er Folgende festgestellt: 1. Das Klima des Magasbakony wird in erster Reihe vom atlantischen und Gebirgs-Effekt beein­ flusse Der submediterrane und subkontinentale Ef­ fekt ist nur zweitrangig. 2. Im östlichen Teil des Magasbakony wird der Niedernchlaghöchstwert im Mai, im westlichen und im östlichen Teile im August gemessen.

3. Die zentralen und westlichen Teile des Magas­ bakony sind am reichsten an Niederschlag. 4. Den Klimatypen nach zeigt das Gebiet des Ma­ gasbakony feuchte, frische und halbtrockene Gegen­ den. Diese Einteilung ist in gutem Einklang mit den Meereshöhen. Es muss aber bemerkt werden, dass für die Niederschlagsmenge der einzelnen Gebiete nicht immer die Meereshöhe massgebend ist. 5. Letztere Feststellung bezieht sich auch auf das Mikroklima. In dessen Gestaltung wird die Haupt­ rolle von dem Relief, Exponiertsein und dem Pflan­ zenreich gespielt. 6. Nach Obigen kann festgestellt werden, dass das Klima des Magasbakony für die Forstkultur günstig ist. Eine im geplanten Masse vorgenommene Erweiterung der Zucht von Buche hat ihre klima­ tische Vorbedingung. Dies bezieht sich jedoch nur auf Bestände, die sich auf Standorten befinden, de­ ren Mikroklima ihre Ansprüche übertrifft. Die auf mikroklimatische Wirkung zustandegekommenen Bestände der steilen südlichen Anhänge der tiefen Täler sollen aufbewahrt werden. Unter dem feuch­ ten Klima höherer Lagen dürften die Fichte und die Douglas-Fichte begünstigt werden. László Papp

Information Concerning Forestry in Connection with the Meteorological Conditions of the Mts. Bakony Owing to the thin network of meteorological sta­ tions our knowledge concerning the climatic condi­ tions of Hungary's highlands is scanty. The author's endeavour is to separate on the basis of available precipitation data climatic types within the Magas­ bakony regional unit and to get random sample in-

128

formation concerning the microclimatic situation brought about through the specific configurations of the terrain. By doing this he wished to support the forester's work who cannot dispense with the cli­ matic information when determining the stock for­ mation of an area.

By evaulating the results of his investigations, the author has drawn the following conclusions. 1. The climate of Magasbakony primarily exhi­ bits Atlantic and montane effects. The submediterrane and subcontinental effects are only of second order. 2. In the eastern part of Magasbakony the high of precipitation occurs in May, in the western and northern part in August. 3. The central and western parts of Magasbakony are richest in precipitation. 4. The area of Magasbakony may be divided into wet, fresh and half-dry climate types, a division that is in good accordance with the altitudes above the sea level. Here it must be remarked that for the pre­ cipitations of the single areas not always the alti­ tude above the sea level is decisive.

5. The latter statement refers to the microcli­ mate, too. In its formation the relief, exposure and vegetation play the decisive role. 6. Under these considerations the climate of Ma­ gasbakony can be said favourable to forestry. The increase of beech on a planned scale has its climat­ ic conditions. This, however, refers only to stocks growing in places with more favourable microclimat­ ic circumstances than the usual habitats. The stocks that are developing or had already developed under the microclimatic influence of steep southern slopes and deep valleys are to be kept. Under the humid climate of higher sites the pine and Douglas fir should be favoured. László Papp

МЕТЕОРОЛОГИЧЕСКИЕ УСЛОВИЯ БАКОНЯ, ИМЕЮЩИЕ ЗНАЧЕНИЕ ДЛЯ ЛАСОВОДСТВА Благодаря редкой сетл метеорологических стан­ ций мы мало знаем о климатических условиях на­ ших лесных территорий. Автор поставил перед собой целью на основании данных об измерении осадков на территории, известной под названием Магашбаконь, составить типы местного климата, дать ориентировочные данные, полученные в резуль­ тате выборочных измерений, о микроклиматических характерах, образовавшихся благодаря специфичес­ ким рельефным условиям. Автор этой своей работой хочет помочь лесоводству, где при определении состава лесного фонда отдельной территории нельзя обойтись без климатических данных. При оценке упомянутых исследований автор пришел к следующим выводам: 1. На климат Магашбаконя в первую очередь воздействуют влияния атлантического и горного климата, влияние же субтропического и континен­ тального климата является только лишь второсте­ пенным. 2. В восточной части Магашбаконя максималь­ ное количество осадков выпадает в мае, в восточной и северной частях — в августе.

3. Наиболее богаты осадками средняя и запад­ ная части Магашбаконя. 4. По типам климата Магашбаконь можно рас­ пределить на области с влажным, свежим и полусу­ хим климатом, который обусловливается высотой над уровнем моря. 5. Последнее утверждение относится также и к микроклимату. В его образовании решающую роль играет рельеф, а также растительность. 6. Принимая во внимание всё это, можно утверж­ дать, что климат Магашбаконя благоприятен для лесоводства. Для запланированного увеличения посадок бука климатические предпосылки имеются. Однако, это относится только к тем массивам, которые рас­ положены на территориях с микроклиматом более благоприятным, чем требуется. Лесной фонд, раз­ вившийся на южных склонах и в глубоких долинах под влиянием микроклимата, нужно сохранить. В районах, расположенных высоко, где имеется влажный климат, большую роль надо отвести ели и сосне. Ласло Папп

129