A Bakony-hegység nagygombái

A Bakony-hegység n a g y g o m b á i

Bevezetés Mostani összefoglalásomban csak a földfelet­ ti nagygombák szerepelnek: a földalattiakat m á r közreadtam „A B a k o n y szarvasgombái" címmel. Megjelent a Veszprém Megyei Múzeumok Közle­ ményei 4. kötetének 357—368. oldalain (1965). Nagygombákról- szól t e h á t ismertetésem. Szemben az ún. „mikroszkopikus" gombákkal. Azaz azokkal, amelyeknek a meghatározásához mikroszkóp szükséges. Meg kell azonban jegyez­ n e m itt azt, hogy e k é t főcsoport között éles h a ­ t á r v o n a l nincsen. Számos olyan „ n a g y g o m b a " van, amelyek külsőleg egymáshoz annyira hasonlítanak, hogy fajukat főleg csak a mikroszkópi jegyek dönthe­ tik el (Choiromyces venosus k o n t r a Mattirolomyces tertezioides, stb.). A nagyságot illetőleg pedig a r r a utalhatok, hogy számos gombagenusz : Mollisia, Orbilia, Helotium, stb. fajai a 0,3 mm-től a 15 m m nagysá­ gok között állanak. A kimondottan „nagygomba" Mycena genuszban akad 1—2 m m - e s faj is. Hogy a csak 1—2 m m á t m é r e t ű gombácskáknak faját ki tudja mikroszkóp nélkül meghatározni, az m á r az egyénenként változó éleslátáson múlik, mégha a kézi nagyítót is igénybe vesszük. A kimondottan mikroszkopikus gombák k ö ­ zött a k a d n a k olyan tömörülések, amelyek mik­ roszkóp nélkül is meghatározhatók. Ilyen a k u ­ korica üszög: Ustüago zea (BECKM.) UNG.; egyes nagyobb nyálkagombák, m i n t a Lycogala epidendrum (L.) FR. stb. Ezeket bízvást felsorol­ h a t n á m dolgozatomban, m e r t a B a k o n y b a n is előfordulnak. LINDAU—ULBRICH n y o m á n „hivatalosan" mikroszkopikus gombák a kucsma- és a csészegomba rokonságú gombák (Morchellák, Discomyceták, stb.). Ezt az elvet azonban a szakírók zöme nem fogadja el, illetve nem tartja be. így n á l u n k a BÁNHEGYI—BOHUS—KALMÁR— UBRIZSY: „Magyarország nagygombái" c , 1953ban megjelent könyv sem. Szerintük a fentebb írt gombák „nagygombák". Ez fedi az én állás­ p o n t o m a t is, azzal a különbséggel, hogy ők a 10*

nagyság h a t á r á t centiméterekben •—- én pedig milliméterekben állapítottam m e g (kéziratom­ ban). A B a k o n y b a n ezideig k i m u t a t o t t nagygombák leírását nem n y ú j t h a t o m itt, m e r t n e m a gombák leírása a célkitűzésünk. Csak itt-ott teszek kivé­ telt. A szagos pereszke (Tricholoma irinum) konyhai értékét szakkönyveink n e m hangsúlyoz­ zák méltóan. Közlöm tehát a leírását. Egyéb gom­ b á k n á l itt-ott m á s megjegyzést is teszek. A gombák neveiről kell itt még megemlékez­ nem. A latin (tudományos) neveket a szakembe­ rek időnként megváltoztatják. Van úgy, hogy egyes népes genuszt több genuszra osztanak, de úgy is, hogy egyes g o m b á k a t m á s genuszba h e ­ lyeznek át. A külföldi megállapodáshoz m i is kénytelenek v a g y u n k alkalmazkodni, h a b á r azok­ kal n e m v a g y u n k minden tekintetben egy véle­ ményen. Nem pedig azért, m e r t a névváltoztatások u n ­ talan beleütköznek a „nomina conservanda" na­ gyon megszívlelendő elvébe. Az 1965-ben közre­ adott újabb elnevezések m á r azóta is lényeges változtatásokon estek át. A legújabban elfogadott neveket, s azok a u k ­ torjait lektorom: Babos Lórántné, a TTM Nö­ vénytár muzeológusa t ü n t e t t e fel dolgozatomban : köszönet illeti ! A m a g y a r nevekben m á r kezdettől fogva m e g ­ volt bizonyos megállapodottság. Mind t u d o m á ­ nyos, mind népszerűsítő szakíróink az előzetesen megállapított m a g y a r neveket használják. De amiatt, hogy egyes genuszokat több genuszra osztották fel, vagy egyes fajokat m á s genuszba tettek át, a m a g y a r nevek sem m a r a d h a t n a k meg eredeti formájukban. Pl. ha valamely Marasmius Mycena lett, akkor a m a g y a r nevét, legalábbis a genusz (nemzetség) nevét, m e g kellett változtatni. További zavar mutatkozik azokban az ese­ tekben, amikor egy gomba olyan genuszba lett áttéve, amelynek eddig nem volt m a g y a r neve. Pl. a csoportos pereszke (Tricholoma connatum) most m á r Lyophyllum connatum. Genuszának t e ­ h á t m a g y a r neve nincs. Ezt megállapítani a Mi­ kológiái Szakosztály „Névmegállapító Bizottsága" lesz illetékes. 147

Míg ez meg nem történik, addig én a k é r d é ­ ses gombát az eredeti nemzetség nevével jelölöm meg. A fenti esetben t e h á t gombánk : Lyophyllum connatum : csoportos pereszke. Itt t e h á t a p e reszke olyszerű gyűjtő név marad, m i n t pl. a szarvasgomba, melynek keretében számos genusz foglal helyet. A felsorolásban a Lyophyllum új genusznév alatt zárójelben megjelölöm a régi genusznevet is (Tricholoma). így cselekszem a többiekkel is, Pl. mind „Tinoru" ha Boletus, Suillus stb. is az újabb latin génusz neve. Felsorolásomban a latin génusznevek az ABC sorrendjében római számok alatt v a n n a k felso­ rolva, az egyes fajok ugyanígy, arab számokkal. Felemlítem az első gyűjtő nevét. Ahol ez nincs megadva, a kérdéses gombát én gyűjtöttem elő­ ször. A rövidítetten írt k u t a t ó k (adatközlők) teljes neve : Babos L ó r á n t n é Lisiewska Mária Dr. Bánhegyi József Dr. Marko László Dr. Bohus Gábor és neje Bohus Róbert Dr. Moesz Gusztáv G a m m e l Alajos Nagy Jenő Gáyer Gyula Dr. N á n a y Ernő Dr. Haracsi Lajos Pallós Ödön Dr. I g m á n d y Zoltán Polgár Sándor Dr. K a l m á r Zoltán Stubnya Valér Dr. Konecsni István Dr. Szepesfalvi János Kosa Ernő Dr. Tóth Sándor Gammel Alajos, Gáyer Gyula, Palló Ödön, Polgár Sándor és Dr. Szepesfalvi János Dr. Mo­ esz Gusztáv adatközlői, illetve gyűjtőtársai vol­ tak. Kosa Ernő és Stubnya Valér Dr. I d m á n d y Zoltán gyűjtőtársai. E helyt mondok köszönetet mindazoknak, akik adataikat velem közölték. Csak az újabb lelőhelyadataink teljesek. Ré­ gebben egyes szerzők csak általánosan jelölték meg a termőhelyet: pl. Veszprém megye. A gyűj­ tés idejét esetleg csak római számmal jelezték: VI. = június. Bakonyi k u t a t á s a i k n a k eredményét közread­ ták (idősorrendben) : 1. Dr. HOLLÓS LÁSZLÓ 1909-ben egy hóna­ pot töltött a Bakonyban. Adatait „Magyarország földalatti gombái" с m u n k á j á b a n közölte (1911). 2. Dr. MOESZ G U S Z T Á V : „Gombák a Bala­ ton mellékén és a Bakonyban" c. dolgozatában közli adatit, összesen 130 nagygombáét (1930). 148

3. Dr. IGMÁNDI ZOLTÁN 1951—1965 között több ízben k u t a t o t t a Bakonyban farontó gombák után. Adatainak I. részét „Magyarország tapló­ gombái" c. alatt, az Erdészeti és Faipari Egye­ t e m Tudományos Közleményei-ben adta ki (1965). További közleménye: „A fehér csertapló (Leptoporus irpex Schulz.) előfordulása és ká­ rosítása hazánkban", a soproni Erdőmérnöki F ő ­ iskola Közleményei, 1957-ben jelent meg. Adataik és az újabb kutatások adatai szerint a B a k o n y b ó l e z i d e i g (1968 decemberig) 420 n a g y g o m b a f a j t tartunk nyil­ v á n . Ebben a számban benne van a Bakonyból k i m u t a t o t t földalatti gombák száma is (31). A száraz éghajlat miatt — más tájakhoz vi­ szonyítva — a Bakony gombaflórája szegényes­ nek mondható. Alig vannak itt Cortinarius-ok, Discomyceta-k, s más, nedvesebb, h a b á r h ű v ö ­ sebb klímát igénylő gombák. De figyelembe kell v e n n ü n k azt is, hogy az élenjáró mikológusok — HAZSLINSZKY, KALCHBRENNER, HOLLÓS, MOESZ csak elvétve fordultak meg a Bakony­ ban, legtöbbet lakóhelyük közelében (megyéjé­ ben) kutattak. Ezért Sáros-, Szepés és Pest m e ­ gye gombaflórája van a legjobban feltárva. Hol­ lós révén Kecskemét és Szekszárd környéke, Breuer és más soproni kutatók (Igmándy, H a r a ­ csi) révén pedig Sopron környéke. Csak újabban szentelnek több figyelmet a Bakonynak a Növénytár kutatói: BABOSNÉ és BO­ HUS, a soproniak részéről IGMÁNDY es H A R A ­ CSI, legújabban pedig a veszprémi mikológusok, M A R K Ó N É és mások. De bizonyos idő kell ahhoz, hogy a lemaradást behozzuk. Összehasonlításul közlöm itt a más tájegysé­ geken elért eredményeket. KALCHBRENNER KÁROLY 1868-ban megjelent m u n k á j á b a n (A szepesi gombák jegyzéke) 374 nagygombát sorol fel. Vele szemben HAZSLINSZKY FRIGYES 1892-ben megjelent könyvében (Magyarhon és Társországainak Húsos gombái) az egész ország­ ból 1517 fajt sorol fel, ezekből 775 esik Sáros m e ­ gyére, tehát több mint kétszer annyit, mint Kalchbrenner a szomszédos Szepes megyéből. De Hazslinszky 25 évvel később adta ki félévszáza­ dos m u n k á l k o d á s á n a k az eredményét. Ennyi idő alatt K a l c h b r e n n e r is megközelíthette volna Hazslinszky eredményét. „Budapest és környékének gombái" c , 1942ben megjelent m u n k á j á b a n dr. MOESZ GUSZ­ TÁV 776 nagygombát sorol fel. A terület h a t á r a i :

Naszál (Vác)—Gödöllő—Törökbálint—Pilis hegy­ ség, tehát területileg kb. fele Sáros megyének, úgyszintén a B a k o n y n a k is. További m a g y a r á z a t nélkül csak látszat az, hogy Budapest környékének gyűjtői — több mint 100-an — éppen annyit gyűjtöttek volna, mint Hazslinszky. H a n e m a valóságban jóval kevesebb gombát találtak, és pedig amiatt, m e r t Hazslinsz­ ky csak bazidiumos g o m b á k a t sorol fel fentjel­ zett m u n k á j á b a n a pöfetegfélék nélkül. Nem t e r ­ jeszkedik ki a tömlős g o m b á k r a sem. Ha ezeket is tárgyalta volna, a sárosmegyei nagygombák száma megközelítette volna, vagy felül is m ú l t a volna az 1000-et. A nagy számbeli eltolódásnak —- Sáros megye j a v á r a — az az oka, hogy a m e ­ gye a Kárpát-koszorúba esik, s így erdőségei p á radúsabbak, nyirkosabbak, m i n t a szárazabb ég­ hajlatú Budapest környéki erdőké. Fokozottab­ ban áll ez a B a k o n y r a is. A Bakonyból ezideig k i m u t a t o t t nagygombák számát (420) a további kutatások oly m é r t é k b e n emelhetik, hogy megközelíthetjük majd a B u d a -

pest környékéről k i m u t a t o t t gombák számát (776). Lehetőleg állandóan nyirkos helyeken k u t a s ­ sunk tovább, így első soron a Balaton északi partján, hol a talajon kisebb HeZueZZa-kat, Humaria-kat, LacZmea-kat, stb. gyűjthetünk, utóbbia­ k a t nyirkos helyen (öreg kabinok deszkáin) vagy m á s u t t korhadó fadarabokon. A meleg forrásos helyeken (Hévíz!), az állandó vizű p a t a k o k és erdei pocsolyák (dagonyák) szélein ugyancsak eredménnyel gyűjthetünk különféle kisebb-na­ gyobb csészegombákat. Mielőtt lakásunktól távolabb eső helyre m e n ­ nénk k u t a t n i , ottani megbizottunk értesítését kérjük be arról, hogy v a n - e ott bő g o m b a t e r m é s ? így tájékoztattam én is időnként a Növénytár gyűjtőit a H á r s k ú t körüli erdők gombabőségéről vagy hiányáról. 1963-ban a h á r s k ú t i Réh-erdőben egyidejűleg közel 100 féle gomba volt gyűjthető, s a pél­ dányszám is igen nagy volt. 1969-ig azóta sem volt olyan gombabőség sem a Réh-erdőben,, sem a H á r s k ú t a t környező m á s erdőkben.

A Bakony-hegység nagygombáinak a felsorolása — Enumeratio I. Agaricus L. ex FR. Csiperkegombák (Psalliota Fr.) 1. campestre (L.) FR. Csiperke. Gyakori. 2. semotus FR. — Apró csiperke. 1960. VIII. 4-én Farkasgyepűn gyűjtötték Babosné és Bohus. 3. silvaticus SCHFF. ex FR. — Erdei csiperke. Márkon, a Miklóspál-hegyen gyűjtötte Moesz. 4. silvicola (VITT.) SACC. — Erdőszéli csiperke. ( = arvensis Schff. ex Fr.). Gyakori. II. Agrocybe FAY. — Tőkegombák (Pholiota Fr.) 5. praecox (PERS. ex FR.) FAY. — Tavaszi tőkegomba. 1964. VII. 8-án, majd 1967. VI. 5-én gyűjtöt­ tem Hárskúton a Sándor-árokban, illetve a Réh-er­ dőben. III. Aleuria FUCK. — Valódi csészegombák (Peziza Dili.) 6. aurantia (FR.) FUCK. — Narancsszínű csészegomba. 1967. VI. 27-én Hárskúton a Réh-erdő nyu­ gati csücskében találtam ott, ahol a delelő marhák a sáros erdőtalajt simára tapodták. 1967. X. 13-án és 16-án ugyancsak a Réh-erdőben találtam, de lent a patak közelében. IV. Aleurodiscus RABH. — Kagylógombák 7. acerinus (PERS.) H. et L. — Juhar kagylógom­ bája. 1967. VII. 24-én hárskúti erdőkből származó hasábfán találtam fáskamrában. 8. polygonius (PERS.) H. et L. — Csúcsos kagy­ lógomba. 1967. X. 27-én Hárskúton a Réh-erdőben

gyűjtöttem. Bánhegyi — Bohus — Kalmár — übrizsy könyvében „Koronggombácskák" néven szerepelnek az Aleurodiscus-ok (129. o.) Mivel nálunk a Discina Fr. genusz is „Koronggomba" (49. o.), azért a kéz­ iratom nyomán Kagylógombának neveztem az Aleurodiseus-okat. V. Amanita PERS. — Galócagombák 9. caesarea (SCOP, ex FR.) PERS. ex SCHW. — Császárgomba. Balatonszepezd, Kővágóőrs és Révfü­ löp erdeiben Moesz szerint némely éven bőven te­ rem. 1963. IX. 30-án Hárskúton a herendi út mentén sok termett. 10. citrina (SCHFF.) S. F. GRAY — Citromgalóca. Gyakori. 11. muscaria (L. ex FR.) HOOKER — Légyölő galóca. Gyakori a fenyvesekben, de savanyú talajú Luzulás bükkösökben is előkerül. .Hárskúton a Réherdőben 1963. IX. 15-én bükkfák alatt találtam. 12. pantherina (DC. ex FR.) SECR. — Párducga­ lóca (1. ábra). Gyakori. 13. phalloides (VAILL. ex FR.) SECR. — Gyil­ kos galóca (2. ábra). Gyakori. 14. pustulata (SCHFF.) SCHRÖT. Révfülöpön és Sümegen 1930 előtt gyűjtötte Moesz. 15. rubescens (PRES, ex FR.) S. F. GRAY — Pi­ ruló galóca. Gyakori. 16. spissa (FR.) KUMMER — Szürke galóca. En­ nek excelsa Fr. jelzésű változatát gyűjtöttük Hárs­ kúton a Réh-erdőben 1963. IX. 26-án (Szemere), il­ letve 1963. IX, 27-én Farkasgyepűn Babosné és Bo­ hus.

149

1. Párducgalóca — Amanita pantherina, Városlőd Nagy Jenő)

(foto

X. Bolbitius FR. — K é r é s z g o m b á k 23. vitellinus 1963. .Hárskút.

(PERS.) FR. — S á r g a k é r é s z g o m b a .

X L Boletus D I L L . — T i n ó r u g o m b á k

17. vaginata (BULL, ex FR.) Q U E L . — S e l y e m ­ gomba. G y a k o r i . VI. Anellaria K A R S T . — T r á g y a g o m b á k lus p. p.)

(Panaeo-

18. semiovata (SOW. ex FR.) P E A R S , et D E N N I S . — G y ű r ű s t r á g y a g o m b a . S y n o n y m : s e p a r a t a (L. ex Fr.) K a r s t . 1967. VI. 3. H á r s k ú t , S á n d o r - á r o k . L ó t r á gyán. VII. Armillariclla K A R S T . — T ö l c s é r g o m b á k (Clitocybe p. p.) 19. mellea (VAHL in FL. DAN. ex FR.) K A R S T . — Mézszínű g y ű r ű s tölcsérgomba. Gyakori. 20. tabescens (SCOP. ex FR.) SING. — Csoportos tölcsérgomba. Keszthely, Szepezd, T a p o l c a : Moesz. P i a c r a is vitték. VIII. A s t r a e u s M O R G . — C s i l l a g g o m b á k 21. hygrometricus (PERS.) M O R G . — R e p e d é s e s csillaggomba. Fenyőfőn gyűjtötte Szepcsfalvi, m e g ­ h a t á r o z t a és s t e l l a t u s (Scop.) Fr. n é v e n i s m e r t e t t e Moesz, IX. Auricularia B U L L . — Valódi f ü l g o m b á k 22. auricula-judae gomba. G y a k o r i .

150

SCHROET.

—

Júdás

fül­

I t t szereplő u t ó d g e n u s z o k : G y r o p o r u s , L e c c i n u m , Suillus, Tylopilus és X e r o c o m u s . A t i n ó r u k m a g y a r n e v é t k e z d ő k n e k írt g o m b á s ­ k ö n y v e m szerint a d o m meg, m e r t a későbbi k ö n y ­ v e k b e n a n e v e k k ö v e t k e z e t l e n e k ; részben e l l e n t m o n ­ dók a M a g y a r G o m b á s z a ti L a p o k b a n m á r közöltek­ kel. 24. aereus B U L L . ex FR. — Bronzos tinóru. R é v ­ fülöp, S z e p e z d : Moesz. 25. appendiculatus S C H F F . ex FR. — S á r g a ti­ nóru. T a l á l t a m , de a d a t á t n e m j e g y e z t e m fel. 26. calopus FR. — F a r k a s t i n o r u . Révfülöp és Sze­ pezd között gyűjtötte Moesz, és p a c h y p u s F r . n é v e n közölte. 1963. X. 15-én F a r k a s g y e p ű n g y ű j t ö t t é k B a bosné és B o h u s . 27. edulis B U L L . ex FR. — Közönséges tinóru (5. ábra). G y a k o r i . 28. impolitus FR. — R a g y á s tinóru. 1963. IX. 15. Hárskút. 29. luridus S C H F F . — Változékony t i n ó r u . Az E d e r i c s - h e g y e n , Révfülöpön, Szepezden és S ü m e g e n gyűjtötte Moesz. H á r s k ú t o n gyakori. 30. pinicola VITT. — F e n y ő t i n ó r u . 1963. IX. 27én F a r k a s g y e p ű n g y ű j t ö t t é k B a b o s n é és B o h u s . 31. regius. K R O M B H . — K i r á l y t i n ó r u . 1963. IX. 18-án és 25-én M á r k o n (Menyeke-hegy), illetve H e ­ r e n d e n gyűjtöttem. 32. satanas LENZ. — S á t á n g o m b a . 1967. VIII. 1-én a S á n d o r - á r o k (Hárskút) keleti p e r e m é n sokat találtam. XII. Boudieria C O O K E — P o n t o z o t t

csészegombák

33. areolata C O O K E et P H I L L . — P o n t o z o t t sö­ tét csészegomba. 1943. VIII. K e s z t h e l y e n a B a l a t o n p a r t j á n gyűjtötte B á n h e g y i . X I I I . Calocera FR, — E n y v e s k o r á l l g o m b a 34. tuberosa FR. — G u m ó s enyves k o r á l l g o m b a . 1963. VIII. 30. H á r s k ú t , H a j a g - h e g y . XIV. Calocybe K Ü H N . — P e r e s z k e g o m b á k 35. gambosa (Fr.) DÓNK. S z i n o n i m : T. georgii (Clus.) Quél. — S z e n t g y ö r g y pereszke. Gyakori. N a g y r a b e c s ü l t gomba, de r i t k á n n ő h e t n a g y r a , m e r t a lakosság a jól i s m e r t t e r m ő h e l y e k e t („folyásokat'*) kézzel átfésüli, m i k o r a kis g o m b á k m é g ki s e m ü t ­ köztek a l o m b t a k a r ó b ó l , és a n n y i r a felkotorják, m i n t h a borz t u r k á l t a v o l n a fel az erdőtalajt. 36. ionides (BULL. ex FR.) DÓNK. — Ibolyás pereszke. 1964. X. hó első h e t é b e n a v e s z p r é m i T e ­ kerés völgyben gyűjtötte M a r k ó n é .

XV. Caloporus P E R S . — Likacsos g o m b á k (Polyporus p. p.) 37. pes-caprae (PERS.) P I L Á T — Barnahátú z s e m l y e g o m b a . 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és B o n u s . X V I . Calvatia (FR.) M O R G . — Széteső pöfetegek 38. maxima (SCHFF.) M O R G . — Óriás pöfeteg. 1963. n y a r á n egy 8 kilós p é l d á n y t h o z t a k hozzám. 1967. V. 1-én H á r S k ú t o n a K ő r i s g y ő r - h e g y keleti v é ­ gében 5 d b j ó k o r a fej n a g y s á g ú tavalyi p é l d á n y t l á t ­ tam. XVII. Calycella B O U D . — S i m a c s é s z e g o m b á k ( H u m a r i a Fr.) 39. Citrinum (HEDW. FR.) BOUD. — Csoportos s i m a csészegomba. 1957. X. 23. Eplény. XVIII. Camarophyllus K U M M E R — N y i r o k g o m b á k 40. pratensis (PERS. ex FR.) K A R S T . — R é t i nyirokgomba. Gyakori. 41. virgineus (WULF, ex FR.) K A R S T . — F e h é r n y i r o k g o m b a . 1964. IX. 19. H á r s k ú t , R é h - e r d ő .

51. corda S C H L Z . — P a r l a g i t ö l c s é r g o m b a . 1967. X. 16. H á r s k ú t : K o n e c s n i . 52. dealbata (SOW. ex FR.) K U M M E R — Mezei tölcsérgomba. G y a k o r i . 53. difformis S C H U M . — G y é r l e m e z ű tölcsérgom­ ba. U j a b b n e v e L e n c o p a x i l l u s g i g a n t e u s (Fr.) Sing. 1963. IX. 14. M á r k o n gyűjtötte J u h á s z . 54. ericetorum (BULL.) Q U É L . — Csiga tölcsér­ gomba. 1964. X I . 14. V e s z p r é m , V i l m a - e r d ő , gyűjtöt­ t e : M a r k ó n é . 1966. VI. 18. H á r s k ú t , K ő r i s g y ő r - h e g y . 55. gallinacea (SCOP. e x FR.) L G E . — Csípős tölcsérgomba. 1963. IX. 26. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és Bohus. 56. geotropa FR. — Óriás t ö l c s é r g o m b a . 1967. X. 9. V e s z p r é m i a j s z : M a r k ó n é . 57. gibba (PERS. ex FR.) K U M M E R . S z i n o n i m : i n f u n d i b u l i f o r m i s (Schff. e x Fr.) K u m m e r — Sereges tölcsérgomba. G y a k o r i . 58. inversa (SCOP, ex FR.) Q U É L . — R o z s d a s á r g a tölcsérgomba. B a l a t o n g y ö r ö k , G a r g a v ö l g y : Moesz, s u b n o m e n flaccida. 59. nebularis (BATSCH. ex FR.) K U M M E R — S z ü r k e tölcsér g o m b a . G y a k o r i .

X I X . Cantharellus A D A M S — R ó k a g o m b á k 42. cibarius FR. — R ó k a g o m b a . G y a k o r i . 43. cinereus P E R S . e x FR. — S z ü r k e r ó k a g o m b a . 1963. I X . 25. H e r e n d . 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p ű : B a ­ bosné és B o h u s . 44. tubaeformis FR. — T ö l c s é r a l a k ú r ó k a g o m b a . 1963. IX. 26. H á r s k ú t . 1983. IX. 27. és X. 15. F a r k a s ­ g y e p ű : B a b o s n é és B o h u s . X X . Chlorosplenium FR. — Zöld c s é s z e g o m b á k 45. versiforme (PERS.) K A R S T . — F ű z ö l d csé­ szegomba. 1958. X I . 2. B a k o n y b é l . X X I . Chroogomphus (SING.) O. K. M I L L E R N y á l k á s g o m b á k (Gocmphidius Fr.)

—

46. rutilus (SCHFF. ex FR.) O. K. M I L L E R . Szi­ n o n i m : viscidus L. e x Fr. — Vöröses n y á l k á s g o m b a , Gyakori. X X I I . Clavaria (FR.) — B u n k ó s g o m b á k 47. pistillaris FR. — M o z s á r ü t ő g o m b a . 1963. IX. 15. H á r s k ú t , R é h - e r d ő . 48. vermicularis FR. — Á r v a l á n y h a j g o m b a . 1967. X. 16. H á r s k ú t , R é h - e r d ő : K o n e c s n i . X X I I I . Clitocybe K U M M E R — Tölcsér g o m b á k I t t szereplő u t ó d g e n u s z o k : A r m i l l a r i e l l a , H y g r o phoropsls, Laccinia, O m p h a l o t u s és Pseudoclitocybe. 49. brumalis (FR. ex FR.) K U M M E R — Téli t ö l csérgoimba. 1964. X I . 8. K a b h e g y : M a r k ó n é . 50. cerussata (FR.) K U M M E R — N a g y fehér töl­ csérgomba. 1963. X. 15. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és B o ­ hus.

2. Gyilkos galóca — Amanita phalloides, Csehbánya (foto Nagy Jenő)

fe-'Ж--

liÄ'i-vAitÄ^

„««f&í

151

3. Közönséges tinoru — Boletus edulis, Farkasgyepu (foto Nagy Jenő)

X X V I . Conocybe FAY. — S z e m é t g o m b á k (Naucoria Fr.) 68. tenera (SCHFF. ex FR.) K Ü H N . — K a r c s ú s z e m é t g o m b a . 1960. VII. 6. F a r k a s g y e p u és N é m e t ­ b á n y a között: B a b o s n é . 1964. V. 11. és 1967. VI. 16. hárskúti kertemben. X X V I I . Coprinus (PERS. ex FR.) S. F. G R A Y — Tintagombák 69. atramentarius (BULL. ex FR.) FR. — R á n c o s tintagomba. Gyakori. 70. cinereus (SCHFF. ex FR.) S. F. GRAY. Szi­ n o n i m : f i m e t a r i u s (L.) Fr. — T r á g y a t i n t a g o m b a . 1964. V. 7. h á r s k ú t i k e r t e m b e n . 71. comatus (MÜLL, in Fe. Dan. ex FR.) S. F. GRAY. — G y a p j a s t i n t a g o m b a . Gyakori. 72. disseminatus (PERS. FR.) — Sereges t i n t a ­ gomba. G y a k o r i . 73. domesticus (BOLT. ex FR.) S. F. GRAY. — Utcai t i n t a g o m b a . 1963. X. 15. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és Bohus. 74. micaceus (BULL. ex FR.) FR. — Csillámló tintagomba. Gyakori. 75. picaceus (BULL.) FR. •— H a r k á l y t i n t a g o m b a (4. ábra). G y a k o r i . 76. plicatilis (CURT. ex. FR.) FR. — Gyenge á l t i n t a g o m b a . 1964. IX. 23. h á r s k ú t i k e r t e m b e n . X X V I I I . Cordyceps (FR.) L I N K . — R o v a r r o n t ó g o m ­ bák

60. odora (BULL. ex FR.) K U M M E R — Á n i z s ­ szagú zöld tölcsérgomba. Gyakori. 61. phyllophüa (FR.) Q U É L . — S e l y m e s tölcsér­ gomba. B a l a t o n g y ö r ö k : Moesz. I960. X. 5. F a r k a s ­ g y e p u : B a b o s n é és B o h u s . X X I V . Clitopilus K U M M E R —

Kajszagombak

62. prunulus (SCOP. ex FR.) K U M M E R — K a j sza lisztgomba. G y a k o r i . X X V . Collybia K U M M E R — F ü l ö k é g o m b á k Itt szereplő u t ó d g e n u s z o k : P s e u d o h i a t i c u l a , O u d e mansiella. 63. butyracea (BULL. ex FR.) Q U É L . — B u n k ó s fülöké. 1963. IX. 12. .Hárskút, R é h - e r d ő . 64. dryophyla (BULL. ex FR.) K U M M E R — V é k o n y s z á r ú fülöké. G y a k o r i . 65. fusipes (BULL ex FR.) Q U É L . — V ö r ö s b a r n a fülöké. E d e r i c s h e g y : Moesz. 1964. IX. 27. H á r s k ú t , Réh-erdő. 66. maculata (A. et S. ex FR.) Q U É L . — Foltos fülöké. 1963. X. 8. H á r s k ú t , C s o r d á s - á r o k . 67. peronata (BOLT. ex FR.) SING. — G y a p j a s ­ lábú fülöké. L á t t a m , de a d a t á t n e m j e g y e z t e m fel.

152

77. ophioglossoides (EHR. ex FR.) LINK —Triflaá r u l ó gomba. 1965. VIII. 10-én Rezi e r d e i b e n E l a p h o m y c e s e c h i n a t u s Vitt. g o m b á n élősködve t a l á l ­ t á k : Babosné, B o h u s és L i s i e w s k a . X X I X . Corticium P E R S . — V a r g o m b á k 78. confluens FR. — Csipkés v a r g o m b a . Sümeg, B a z a l t b á n y a : Moesz. X X X . Cortinarius FR. — P ó k h á l ó s g o m b á k D e r m o c y b e Fr., H y d r o c y b e Fr., M y x a c i u m Fr., P h l e g m a c i u m Fr. és T e l a m o n i a Fr. M a g y a r n e v e e z e k n e k : B ő r g o m b a , Vizenyősgomba. N y a l k á s t ö n k u gomba, P ó k h á l ó s g o m b a és ö v e s g o m b a . 79. amarescens (MOSER) MOSER. — K e s e r n y é s p ó k h á l ó s gomba. 1963. X. 15. F a r k a s g y e p u : B a b o s ­ né és Bohus. 80. anomalus (FR. ex FR.) FR. — L i l á s b a r n a b ő r ­ gomba. 1963. IX. 27. Fai^kasgyepű : B a b o s n é és B o h u s . 81. auroturbinatus (SECR.) LGE. — R o z s d á s b a r ­ n a p ó k h á l ó s g o m b a . 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p u : B a ­ bosné és B o h u s . 82. brunneus FR. — B a r n a öves gomba. 1963. I X . 27. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és B o h u s . 83. cinnabarina FR. — C i n ó b e r v ö r ö s bőrgomba. 1960. X. 15. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és Bohus.

84. cinnamomeolutescens HRY. — 1963. X. 15. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és B o h u s . 85. cinnamomeus FR. — V á l t o z é k o n y b ő r g o m b a . 1963. X. 27. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és B o h u s . 86. cotoneus FR. S z i n o n i m : s u b l a n a t u s F. — P i k ­ kelyes p ó k h á l ó s g o m b a . 1963. IX. 15. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és B o h u s . 87. firmus FR. — Vaskos v i z e n y ő s g o m b a . 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p u , B a b o s n é és B o h u s . 88. flexipes FR. L i l á s b a r n a övesgomba. N á n a i X. hó. 89. glaucopus FR. — K o r p á s p ó k h á l ó s g o m b a . 1964. X I . K a b h e g y : M a r k ó n é . 90. hemitrichus FR. — F e h é r s e l y m e s övesgomba. 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és B o h u s . 91. hinnuleus (SOW. ex FR.) FR. — R o z s d á s b a r n a övesgomba. 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és Bohus. 92. macropus FR. — N y u r g a övesgomba. 1964. X I . 14. V e s z p r é m , V i l m a - e r d ő : M a r k ó n é . 93. nemorensis (FR.) L G E . — N a g y p ó k h á l ó s g o m ­ ba. 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és Bohus. 94. pateriformis (FR.) R I C K . — Májszínű vize­ nyős g o m b a . Var. m a j o r Fr. a l a k j á t 1964. V. 30-án H á r s k ú t o n gyűjtöttem. 95. phoenicea (BULL. ex MRE.) M O S E R (Dermocybe) — Szalagos b ő r g o m b a . 1963. IX. 27. F a r k a s ­ g y e p u : B a b o s n é és Bohus. 96. pseudocrassus J O S S . ex P. D. O R T O N — 1963. X. 15. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és Bohus. 97. riculatus (FR.) RICK. — F e n y ő vizenyős g o m ­ ba. N á n a i V I I I . hó. 98. rigens (PERS. ex FR.) FR. — Orsós p ó k h á l ó s gomba. 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő : B a b o s n é és Bohus. 99. torvus (BULL. ex FR.) FR. — Szagos ö v e s ­ g o m b a . 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és B o ­ hus. 100. triviális LGE. — B a r n a n y á l k á s t ö n k ű g o m b a . S z i n o n i m : collinitus Fr. 1983. IX. 27. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és B o h u s . 101. turgidus FR. — F e h é r e s övesgomba. 1963. VI. 13. H á r s k ú t , Borzás-hegy. 102. vibratilis (FR.) FR. — Epeízű n y á l k á s t ö n k ű gomba. 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és B o ­ hus. A var. p l u v i u s (Fr.) Quél. v á l t o z a t á t is gyűjtöt­ ték u g y a n o t t .

XXXIII. Crucibulum TUL. — Tégelygombák 106. vulgare T U L . — Tégely g o m b a . 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő . 1964. VII. 8. H á r s k ú t , S á n d o r ­ árok. 1966. VIII. 12. H á r s k ú t , Gyöngyösi-szántón. X X X I V . C y a t h i p o d i a (BOUD.) — V é k o n y n y e í ű csé­ s z e g o m b á k (Macropodia Fuck.) 107. macropus (PERS. ex FR.) D E N N I S — V é k o n n y e l ű csészegomba. 1965. VII. 17. H á r s k ú t , R é h erdő: Markó. XXXV. Cyathus HALL. — Pohár

gombák

108. striatus (HUDS.) W I L D . — Csíkos p o h á r ­ gomba. M á r k ó (Miklóspál-hegy) és S ü m e g : Moesz. 1957. X. 16. E p l é n y .

X X X I . C r a í e r e l l u s FR. — T r o m b i t a g o m b a 103. comucopioides (L. ex FR.) P R E S . — Sötét t r o m b i t a gomba. Gyakori. 104. sinuosus FR. — T ö m ö t t t r o m b i t a gomba. 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és B o h u s . X X X I I . C r e p i d o í u s (FR.) K U M M E R — K a c s k a g o m ­ bák 105. mollis (BULL. ex FR.) K U M M E R — K o c s o ­ nyás k a c s k a gomba. 1985. VI. 13-án H á r s k ú t o n a Borzas-hegyen találtam.

4. Harkály tintagomba — Coprinus picaceus, Gézaháza (foto Nagy Jenő)

153

X X X V I . Cyphella FR. — S z e m c s e g o m b á k

X L I I I . Geastrum P E R S . C s i l l a g g o m b á k

109. bresadolae G R I L E T . Ederics h e g y : Moesz. 110. villosa (PERS.) K A R S T . — Molyhos s z e m ­ csegomba. B a l a t o n g y ö r ö k : Moesz.

122. rufescens P E R S . — R ő t csillaggomba. 1966. VII. 21-én a h á r s k ú t i K ő r i s g y ő r - e r d ő b e n t a l á l t a m .

X X X V I I . Daedalea (L.) FR. L a b i r i n t u s - t a p l ó k 111. quercina

(L.) FR. — L a b i r i n t u s t a p l ó . G y a k o ­

ri. X X X V I I I . Dryodon Q U É L . — S ö r é n y

gombák

112. cirrhatum (PERS.) Q U É L . — T ü s k é s sörény g o m b a . 1964. VI. 25. H á r s k ú t , Hajag. K o v á c s J á n o s (szomszédom) találta. 113. corralloides (SCOP.) QUÉL. — P e t r e z s e l y e m gomba. K o r á b b a n H á r s k ú t o n az Esztergáli-völgyben t a l á l t a m . 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő : B a b o s n é és B o h u s . X X X I X . Exidia FR. — M i r i g y g o m b á k 114. glandulosa (BULL.) FR. — K o r m o s m i r i g y gomba. Nyirkos őszi időben s z ó r v á n y o s a n előkerül. X L . Fistulina B U L L . — M á j g o m b a 115. hepatica (HUDS.) FR. — M á j g o m b a . A B a ­ k o n y b a n ritka. N a g y v á z s o n y b a n t a l á l t á k , m a j d 1965. X. 9-én a v e s z p r é m i v á r o s i e r d ő b e n , M a r k ó n é . X L I . Fomes FR. — Évelő t a p l ó k A genuszt bizonyos szövettani sajátosság a l a p j á n két g e n u s z r a t a g o l t á k : F o m e s és P h e l l i n u s . L. t e h á t P h e l l i n u s alatt is! 116. annosus (FR.) COOKE. — G y ö k é r t a p l ó . 1951. X. 19-én a rédei K i s k ú t - t i s z t á s e r d ő b e n P i n u s silvestris tuskóról gyűjtötte H a r a c s i és I g m á n d y . 1955. VIII. 12-én a bakonyszentlászlói K á l v á r i a p a g o n y b a n u g y a n c s a k tuskón t a l á l t á k n e v e z e t t e k (Pinus silvestris tuskón). 117. fomentarius (L.) K I C K X . — B ü k k f a t a p l ó . A B a k o n y m i n d e n erdejéből előkerülő közönséges gomba. Az e r d ő k b e t e g fáinak eltávolítása m i a t t tö­ m e g e s e n sehol s e m t a l á l h a t ó , így i p a r i feldolgozásá­ val felhagytak. L e g u t ó b b m é g Szentgálon foglalkoz­ t a k vele, azaz k é s z í t e t t e k belőle t a p l ó s a p k á k a t , stb. T ű z ü t é s r e való taplót s e m főznek belőle, legfel­ j e b b itt-ott egy-egy ö r e g e m b e r . Úgyszintén n e m h a s z n á l j á k m a m á r v é r z é s - c s i l l a p í t ó n a k sem, pedig e r r e p á r a t l a n a kifőzött, s p u h á r a k a l a p á l t tapló. Moesz 1930-ig 3, I g m á n d y 1951—1955 között G termőhelyét ismerteti. 118. fraxineus (FR.) COOKE. — Kőristapló. 1951 VIII. 14., és 1958. IX. 20-án Bakonyszentlászlón, V i n y e s á n d o r m a j o r o n , illetve R é d é n g y ű j t ö t t e I g m á n d y . 119. fulvus B R E S . — Szilvatapló. 1964. IV. 7-én h á r s k ú t i k e r t e m b e n , szilván t a l á l t a m . 120. marginatus (FR.) G I L L . — Szegett tapló. S ü ­ m e g : G a m m e l . 1954. VI. B a k o n y s z o m b a t h e l y e r d e i ­ b e n (Feketevíz) égeren gyűjtötte S t u b n y a , det. : Ig­ mándy. X L I I . Ganoderma K A R S T . — L a k k o s t a p l ó k 121. lucidum (LEYS.) K A R S T . — Pecsétviasz gomba. B a l a t o n g y ö r ö k , Ederics-hegy, Hévízfürdő és M á r k ó ( M i k l ó s p á l - h e g y : Moesz).

154

X L I V . Geopyxis (PERS.) S A C C gombák

—

Kehely-csésze-

123. cupularis (L.) SZEM. — Fogacskás k e h e l y gomba. 1964. V. 30. H á r s k ú t , B o r z á s - h e g y . X L V . Gloeoporus MONT. — K é t r é t ű l i k a c s o s g o m b á k (Polyporus p. p.) 124. adustus (WILD.) P I L Á T . — Szenes k é t r é t ű likacsosgomba. S ü m e g i b a z a l b á n y a : Moesz. 1951. X. 19. Rédén, a hársvölgyi erdő g y e r t y á n o s cseresében g y e r t y á n tuskón, s még több ízben is gyűjtötte Ig­ mándy. 125. dichrous (FR.) BRES. — P i r o s a s k é t r é t ű l i k a ­ csosgomba. 1952. IV. 8-án, m a j d 1953. VI. 19-én R é d e h a t á r á b a n a hársvölgyi e r d ő b e n gyertyán, il­ letve tölgy á g á n t a l á l t a I g m á n d y . X L V I . Grifola (S. F. GRAY) M U R I L L . — Likacsos g o m b á k (Polyporus p. p.) 126. frondosa (DICKS.) G R A Y . — Bokros gomba. 1960-ban h o z t á k l a k á s o m r a , m a j d 1967. VII. 9-én ismét. U t ó b b az ú n . T i l o s - e r d ő b e n (Pénzesgyőr) szed­ ték. 127. gigantea (PERS.) P I L Á T . — Óriási b o k r o s gomba. 1958. IX. 19-én B a k o n y s z e n t l á s z l ó n és a C u h a - v ö l g y b e n b ü k k tuskón t a l á l t a I g m á n d y . 1963. IX. h a v á b a n a h á r s k ú t i R é h - e r d ő b e n , u g y a n c s a k tuskón s o k a t t a l á l t a m . 1967. VII. 27-én H á r s k ú t o n a S á n d o r ­ á r o k b a n fiatal p é l d á n y o k a t t a l á l t a m b ü k k tuskón. Egy e r d é s z n e k m u t a t v a a g o m b á t , említette, hogy о a P a p o d - o n r é g e b b e n találta, b ü k k tuskón. 128. sulphurea (BULL.) P I L Á T . — Sárga g é v a gomba. 1958. IX. 19-én Veszprémvarsányon akác t ö n k ö n t a l á l t a I g m á n d y . 1964. VI. 27-én H á r s k ú t o n szilván t a l á l t a m . XLVII.

Gymnopilus K A R S T . — ( F l a m m u l a Fr.)

Láng-gombák

129. sapineus (FR.) R. M A R I E — F e n y ő l á n g g o m ­ ba. 1964. X I . 14. Veszprém, V i l m a - e r d ő M a r k ó n é . X L V I I I . Gyroporus QUÉL. — T i n ó r u g o m b á k (Bole­ tus Dill.) 130. castaneus (BULL. ex FR.) QUÉL. — Geszten y e t i n ó r u . 1963. IX. 25. p e r e n d . XLIX. Hebeloma KUMMER — Fakó-gombák 131. crustuliniforme (BULL. ex FR.) QUÉL. — Közönséges fakó gomba. G y a k o r i . 132. fastibile (FR.) K U M M E R — Izzadó fakó­ gomba. 1963. IX. 29. H á r s k ú t . L. Helotium P E R S . ex ST. A M A N S . — S i m a csésze­ g o m b á k (Calycella Boud.) 133. fructigenum (BULL. ex MÉR.) F U C K — M a k k s i m a csészegombácskája. 1963. X I . 9. H á r s k ú t . 134. scutula (PERS.) K A R S T . — K ó r o k sima csé­ szegombácskája. 1958. X. 24. B a k o n y b é l .

LI. Helvella L. ex ST. A M A N S . — P a p s a p k a g o m ­ bák 135. crispa (SCOP) FR. — F o d r o s p a p s a p k a g o m ­ ba. 1965. VII. 6-án H á r s k ú t o n , a K ő r i s g y ő r - h e g y k e ­ leti végében igen sötét, c s a k n e m f e k e t e - a c é l k é k e s színű p é l d á n y o k a t t a l á l t a m . T a l á n a t r e m e l l o i d e s Schlz. v á l t o z a t n a k feleltek m e g ? LII. Humaria FR. — A p r ó c s é s z e g o m b á k 136. rutilans FR. — Síkos csészegombácska. 1967. X. 27. H á r s k ú t o n a legelő k ú t v á l y ú j á b a n gyűjtötte Tóth. 137. hemisphaerica (WIGG. e x FR.) F U C K . — F e h é r sörétes csészegomba. G y a k o r i . L U I . Hydnum FR. — Valódi g e r e b e n e k 138. repandum L. e x FR. — S á r g a g e r e b e n g o m ­ ba. G y a k o r i . LIV. Hygrocybe K U M M E R — N e d ű g o m b á k 139. conica (SCOP. ex FR.) K U M M E R — F e k e ­ tedő n e d ű g o m b a . 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő . 140. fornicata (FR.) S I N G . — S z ü r k é s n e d ű g o m ­ ba. 1964. X. V e s z p r é m — C s o p a k közt t a l á l t a M a r k ó ­ né. 141. obrussea (FR.) W Ü N S C H E — S á r g a n e d ű ­ g o m b a . 1964. X I . 8. H á r s k ú t . 142. psittacina (SCHFF. ex FR.) K A R S T . - - Zöl­ des n e d ű g o m b a . K e s z t h e l y e n gyűjtötte Moesz. 1963. X. 2. H á r s k ú t o n t a l á l t a m . LV. Hygrophoropsis (SCHWET. in COHN.) R. M R E . — T ö l c s é r g o m b á k (Clitocybe p. p.) 143. aurantiaca (WULF, ex FR.) R. M A I R E — N a r a n c s s z í n ű tölcsérgomba. 1930. IX. 14. B a k o n y szentlászlón gyűjtötte B o h u s G. LVI. Hygrophorus FR. — C s i g a g o m b á k (Limacium Kummer.) 144. agathosmum FR. — Szagois csigagomba. 1967. X. 31. Veszprém, a csopaki ú t n á l : M a r k ó n é . 145. chrysodon (BATSCH.) FR. — Sárgafoltos csi­ g a g o m b a . 1963. IX. 25. H e r e n d . 146. cossus (SOW. ex BK.) FR. — B ü d ö s csiga­ gomba. G y a k o r i . 147. eburneus (BULL. ex FR.) FR. — Elefántcsont csigagomba. G y a k o r i . 148. nemoreus (LASCH.) FR. — E r d e i n y i r o k g o m ­ ba. 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és B o h u s . 149. olivaeoalbus (FR.) FR. — O l a j b a r n a csiga­ g o m b a . 1964. X . K a b h e g y : M a r k ó n é . 150. russula (SCHFF. ex FR.) Q U É L . — Vörös csigagomba. 1963. X. 6. H á r s k ú t , C s o r d á s - á r o k . L V I I . Hymenochaete LEV. — S o r t e s r é t e g g o m b á k 151. ferruginea (PERS.) S C H R Ö T . — Rozsdás sörtés r é t e g g o m b a . S ü m e g , b a z a l t b á n y a : Moesz. E m a g y a r néven B á n h e g y i — B o h u s — K a l m á r — U b r i z s y k ö n y v é b e n f e r r u g i n e a (Bull.) B r e s . szerepel r u b i g i nosa Dicks, s z i n o n i m m a l . L V I I I . Hypholoma (FR.) K U M M E R — K é n v i r á g gombák 152. catarius FR. — B a r n a k é n v i r á g g o m b a . 1967. X. 16. H á r s k ú t , R é h - e r d ő .

153. fasciculare (HUDS. ex FR.) K U M M E R — Kénvirággomba. Gyakori. 154. sublateritium (FR.) Q U É L . — V ö r h e n y e s kénvirággomba. Gyakori. L I X . Hypoxylon B U L L . ex FR. — Ripacsos g o m b á k 155. fragiforme (PERS.) ex FR.) K I C K X — B ü k k ripacsos g o m b á j a . 1961. IV. 29. h á r s k ú t i k e r t e m régi k e r í t é s f á j á n t a l á l t a m . 1967. VI. 17. H á r s k ú t o n a K ő ­ r i s g y ő r - h e g y e n száraz b ü k k ágon t a l á l t a m . Ű g y l e h e t gyakori, m e r t m á r 1966-ban is t a l á l t a m H á r s k ú t o n a Borzas-hegyen. LX. Inocybe FR. — S u s u l y k a g o m b á k 156. albidodisca K ü h n . — 1963. X. 19. F a r k a s ­ g y e p ű : B a b o s n é és B o h u s . 157. asterospora Q U É L . — Csillagspórás s u s u l y ­ ka. 1960. V I I I . 4. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és B o h u s . 158. cookei BRES. — G u m ó s susulyka. G y a k o r i . 159. geophylla (SOW. ex FR.) K U M M E R — S e l y ­ mes s u s u l y k a . 1963. IX. 12. H á r s k ú t , R é h - e r d ő . 160. inconcinna K A R S T . — Fátyolos s u s u l y k a . 1965. VI. 13. |Hárskút, B o r z á s - h e g y . 161. obscura (PERS. ex PERS.) G I L L , — L i l á s susulyka. 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő : B a b o s n é és B o h u s . 162. patouillardi B R E S . s. S Z E M E R E — T é g l a ­ vörös s u s u l y k a . 1960. VII. 6. F a r k a s g y e p ű és N é m e t ­ bánya között: Babosné. L X I . Inonotus K A R S T , em. D Ó N K . — Likacsos g o m ­ b á k (Polyporus Mich.) 163. rutilans (PERS.) P A T . — D o m b o r ú likacsos gomba. 1951—1963 között I g m á n d y 5 t e r m ő h e l y r ő l gyűjtötte ( B a k o n y b á n k , G y ő r s z e n t m á r t o n , H u s z á r o k e l ő - p u s z t a és Réde, ott k é t ízben). L X I I . Kuehneromyces S I N G . et S M I T H — T ő k e ­ g o m b á k (Pholiota Fr.) 164. mutabilis (SCHFF. ex FR.) S I N G E R et SMITH — Változékony tőkegomba. Sümegi bazalt­ b á n y a : Moesz. 1960. V I I I . 4. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és B o h u s . L X I I I . Laccaria BERK, et BR. — T ö l c s é r g o m á k (Cli­ tocybe K u m m e r ) 165. laccata (SCOP, ex FR.) B E R K , et BR. — V á l t o z é k o n y pénzecskegornba. G y a k o r i , a l k a l m i l a g mérgező. G o m b á n k a c s a k n e m fehér-, a rózsaszínű-, a h ú s v ö r ö s - és szép lilaszín között m i n d e n á t m e n e t i színben előfordul, s így a n é m e l y szerző á l t a l k ü l ö n fajnak t a r t o t t amethystina (BOLT. ex H O C K E R ) MURR, csak v á l t o z a t n a k v e h e t ő . Az a l a k is v á l t o z ­ hat. S i v á r t a l a j o n ( k i t e r m e l t e r d ő k helyén, stb.) t o r z n ö v é s ű és a p r ó m a r a d (tortilis BRES.). L X I V . Lactarius (DC. e x FR.) S. F. G R A Y . — Tejelő gombák 166. acris B O L T . ex FR. — Rózsaszínt v á l t ó k e ­ s e r ű g o m b a . 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és Bohus. 167. blennius FR. — Zöldes k e s e r ű g o m b a . 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és B o h u s .

155

168. camphoratus (BULL.) FR. — C i k ó r i a t e j e l ő ­ gomba. 1960. VIII. 7. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és B o ­ hus. 169. chrysorrheus FR. — S á r g a t e j ű k e s e r ű g o m b a . E d e r i c s h e g y : Moesz. 170. circellatus FR. — K ö l d ö k ö s k e s e r ű g o m b a . 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő : B a b o s n é és B o h u s . 171. controversus P E R S . ex FR. — V ö r ö s p e t t y e s k e s e r ű g o m b a . 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és Bohus. 172. deliciosus (L. ex FR.) S. F. G R A Y . — R i zike. G y a k o r i . Ezt a s a l á t á n a k v a l ó g o m b á t a b a ­ konyi n é p á l t a l á b a n n e m ismeri. Azért, m e r t a fe­ nyő — a m e l y a l a t t a rizike t e r e m — Fenyőfő k i v é ­ telével n e m őshonos a B a k o n y b a n . De több k e v e s e b b idő e l m ú l t á v a l a t e l e p í t e t t fenyők a l a t t is m e g j e l e ­ nik a rizike. 173. insulsus FR. — Begöngyöltszélű k e s e r ű g o m ba. Edericshegy, sümegi b a z a l t b á n y a : Moesz. 174. mitissimus FR. — E n y h e tejelőgomba. B i l ­ iegei e r d ő : Moesz. 175. paliidus P E R S . ex FR. — F a k ó s á r g a k e s e r ű gomba. 1963. IX. 27. H á r s k ú t . R é h - e r d ő .

176. piperatus (SCOP.) FR. — K e s e r ű g o m b a . G y a ­ kori. 177. quietus Fr. — V ö r ö s b a r n a tejelőgomba. Sü­ megi b a z a l t b á n y a : Moesz. 1963. IX. 25. H e r e n d . 178. resimus Fr. — H a l v á n y s á r g a k e s e r ű g o m b a . 1963. I X . 27. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és B o h u s . 179. semisanguifluus H E I M et L E C L A I R . — 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és Bohus. 180. serifluus DR. ex FR. — Vizenyőstejű gomba. 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő : B a b o s n é és B o h u s . 181. subdulcis B U L L . ex FR. — É d e s k é s tejelő­ gomba. Edericshegy, R é v f ü l ö p : Moesz. 1965. V I I I . 3. Hárskút. 182. torminosus (SCHFF. e x FR.) GRAY. — Szőr­ gomba. E d e r i c s h e g y : Moesz. 1963. IX. 27. F a r k a s g y e ­ p u : B a b o s n é és B o h u s . 183. vellereus (FR.) FR. — P e l y h e s k e s e r ű g o m o u . Gyakori, var. bertillonii J. Schff. v á l t o z a t á t 1963. X. 15-én gyűjtötték F a r k a s g y e p ű n B a b o s n é és Bohus. 184. vietus FR. — S z ü r k ü l ő k e s e r ű g o m b a . 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és Bohus. 185. volemus FR. •—• K e n y é r g o m b a . E d e r i c s h e g y : Moesz. 1963. IX. 27-én F a r k a s g y e p ű n g y ű j t ö t t é k : B a b o s n é és Bohus.

5. Érdesnyelű tinóru — Leccinum scabrum, Csehbánya (foto

156

Nagy

Jenő)

L X V . Leccinum S. F. G R A Y . — T i n o r u g o m b á k (Во letus Dill.)

L X X I I . Leucoagaricus LOQ. SING. — Ö z l á b g o m b á k (Lepiota Fr.)

186. aurantiacum (BULL, e x FR.) S. F. G R A Y . — E r d e s n y e l ű v e r e s tinoru. Révfülöp és Szepezd között Moesz g y ű j t ö t t e és rufus n é v a l a t t közölte. 1967. X. 16. .Hárskút. 187. crocopodius (LET.) W A T L I N G . — E r d e s ­ nyelű s á r g a tinoru. (Szinonim: n i g r e s c e n s Rieh, et Roze.) 1964. VII. 8. H á r s k ú t , S á n d o r - á r o k . 188. griseum (QUÉL.) S I N G . — F e k e t e tinoru. G y a k o r i . (Szinonim: c a r p i n i Schulz, ex Pears.) 189. scabrum (BULL. e x FR.) S. F. G R A Y . — E r ­ d e s n y e l ű tinoru. (5. ábra). G y a k o r i .

200. holosericeus (FR.) MOSER. — Selymes őz­ l á b g o m b a . 1950. X . 5. Á b r a h á m h e g y . 201. naucinus (FR.) SING. — T a r l ó őzlábgomba. Gyakori.

L X V I . Lentinellus KARST. — F a g o m b á k Fr.)

(Lentinus

190. cochleatus (PERS. ex FR.) K A R S T . — Á n i z s ­ szagú fagomba. 1963. X. 15. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é es B o h u s . L X V I I . Lentinus FR. — F a g o m b á k 191. lepideus 11. H á r s k ú t .

FR. — P i k k e l y e s fagomba. 1967. X.

L X V I I I . Leotia P E R S . — Csuklyás g o m b á k 192. lubrica P E R S . — Zöld c s u k l y á s g o m b a . Szi­ n o n i m : gelatinosa Hill. 1963. X. 6. H á r s k ú t , Csor­ d á s - á r o k . 1963. X. 15. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és B o ­ hus. L X I X . Lepiota (PERS.) S. F. G R A Y em. P A T . — Özlábgombák (Itt szereplő u t ó d g e n u s z o k : L e u c o a g a r i c u s , M a c rolepiota.) 193. acutesquamosa (WEINM.) K U M M E R — T ü s ­ kés ő z l á b g o m b a . L e s e n c e v ö l g y : Moesz. 1984. IX. 24. H á r s k ú t : Villás-árok. 194. clypeolaria (BULL. ex FR.) K U M M E R — G y a p j a s őzlábgomba. 1960. X. 19. F a r k a s g y e p ű : B a ­ bosné és B o h u s . 195. eristata (A. et S. ex FR.) K U M M E R — B ü ­ dös ő z l á b g o m b a . 1963. IX. 11-én h á r s k ú t i k e r t e m b e n találtam. 196. seminuda (LASCH.) K U M M E R — A p r ó p i ­ ruló ő z l á b g o m b a . 1960. X. 5. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és B o h u s . L X X . Lepisía (FR.) W. G. S M I T H . — P e r e s z k e g o m b á k (Tricholoma, illetve R h o d o p a x i l l u s ) 197. luscina (FR.) SING. — M á r v á n y o s pereszke. G y a k o r i . (Szinonim: p a n a e o l a (Fr.) Karst.) 198. nuda (BULL. ex FR.) COOKE. — Lila p e ­ reszke. E d e r i c s h e g y : Moesz. 1964. IX. 15. H á r s k ú t , Borzás-hegy. N é h a e n y h e t e l e k e n is megjelenik. így 1967. I. 1-én B a l a t o n a l m á d i b a n t a l á l t a M a r k ó n é . L X X I . L e p t o p o r u s QUÉL. — Likacsos g o m b á k (Pol y p o r u s Mich.) 199. irpex (SCHLZ.) I G M . — F e h é r csertapló. 1951. X. 19-én és 1954. I X . h ó b a n R e d e n (Dobai-lapos), illetve Alsodörgicsén (Becserpuszta) csertölgy t u s k ó n gyűjtötte I g m á n d y . U g y a n ő 1963. X. 10-én is gyűjtötte a g y ő r s z e n t m á r t a n i V á r l á t ó cseresben.

L X X I I I . Leucocoríinarius (LGE.) S I N G E R — P e ­ reszke g o m b á k (Tricholoma Fr.) 202. bulbiger (A. et S. ex FR.) SING. — G u m ó s pereszke. 1960. V I I I . 4. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és B o ­ h u s . 1967. X. 16. H á r s k ú t , R é h - e r d ő : K o n e c s n i . L X X I V . Lycoperdon M O R G . — Valódi pöfetegek 203. echinatum P E R S . — T ü s k é s pöfeteg. 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő . 204. ericetorum P E R S . — T ö m ö t t pöfeteg. (Szino­ n i m : f u r f u r a c e u m Schff.) 1960. VII. 6. F a r k a s g y e p ű és N é m e t b á n y a között gyűjtötte B a b o s n é . 205. perlatum P E R S . — B i m b ó s pöfeteg. (Szino­ n i m : g e m m a t u m Batsch.) 1983. X. 15. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és B o h u s . Moesz t ö b b h e l y e n gyűjtötte. 206. piriforme S C H F F . — K ö r t e a l a k ú pöfeteg. Gyakori. 207. umbrinum P E R S . — Üstökös pöfeteg. 1960. VIII. 4. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és B o h u s . L X X V . Lyophyllum K A R S T . — P e r e s z k e (Pleurotus, T r i c h o l o m a Fr.)

gombák

208. ulmarium (BULL. ex FR.) K Ü H N E R — L r s k a p e r e s z k e . H é v í z f ü r d ő n t a l á l t a Moesz, közzétette P l e u r o t u s genusz n é v alatt. Ez is olyan „vándor*' gomba, a m e l y e t a m i k o l ó g u s o k i d e - o d a tesznek át. A P l e u r o t u s - o k b ó l a T r i c h o l o m á k közé helyezték, most L y o p h y l l u m lett, L X X V I . M a c r o l e p i o t a SING. — Ö z l á b g o m b á k p i o t a Fr.) 209. excoriata kés ő z l á b g o m b a . 210. gracilenta Gyakori. 211. mastoidea ba. 1963. IX. 27. 212. procera g o m b a (6. ábra). 213. rhacodes ba. G y a k o r i .

(Le­

(SCHFF. ex FR.) M O S E R — C s i p ­ Gyakori. (FR.) MOS. — Csinos ő z l á b g c m b a . (FR.) SING. — K a r c s ú ő z l á b g o m ­ F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és Bohus. (SCOP. ex FR.) S I N G . — Ő z l á b ­ Gyakori. (VITT.) SING. — P i r u l ó ő z l á b g o m ­

LXXVII. Marasmiellus MURR. — ( M a r a s m i u s Fr.)

Szegfűgombák

214. ramealis (BULL.) FR. — F á n t e r m ő g o m b a . M á r k ó , M i k l ó s p á l - h e g y : Moesz.

szegfű­

L X X V I I I . M a r a s m i u s FR. — Szegfűgombák 215. alliaceus ( J A C Q ex FR.) FR. — Á l - f o k h a g y ­ m a g o m b a . S ü m e g i b a z a l t b á n y a : Moesz. 1963. I X . 2 6 . Hárskút, Réh-erdő. 216. androsaceus (L. ex FR.) FR. — Lószőr-szegfűgombácska. Edericshegy, M i k l ó s p á l - h e g y (Márkó) : Moesz.

157

6. Özlábgomba — Macrolepiota procera, Veszprém Nagy Jenő)

(foto

L X X X I . Mitrophora LEV. — F a t t y ú k u c s m a g o m b á k (Morchella Dili.) 225. semüibera (DC. ex FR.) LÉV. — F a t t y ú k u c s ­ m a g o m b a . L á t t a m , de a d a t á t n e m j e g y e z t e m fel. L X X X I I . Morchella ST. A M A N S . — K u c s m a g o m b á k 226. esculenta P E R S . ex ST. A M A N S . — K ö z ö n ­ séges k u c s m a g o m b a . 1964. IV. 19. T i h a n y : Csúcshegy, Szepesfalvi. Var. crassipes V E N T , változatát 1964. V. elején a szigligeti a r b o r é t u m b a n t a l á l t a Tóth. 227. vulgaris P E R S . •— Sötét k u c s m a g o m b a és v i ­ lágosabb v á l t o z a t a (var. alba BOUD.) a l e g g y a k o r i b b k u c s m a g o m b a a B a k o n y b a n , s n e m az esculenta. L X X X I I L Mutinus FR. — K u t y a s z ö m ö r c s ö g 228. caninus (HUDS.) FR. — K u t y a s z ö m ö r c s ö g . 1963. X. 9. H á r s k ú t , C s o r d á s - á r o k .

217. cohaerens (PERS. ex FR.) FR. — N e m e z e s szegfűgomba. 1960. X. 5. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és Böhms. 218. epiphyllus (PERS. ex FR.) FR. — A p r ó szeg­ fűgomba. S ü m e g : Moesz. 219. oreades FR. — Szegfűgomba. Gyakori. 220. rotula (SCOP, ex FR.) FR. — N y a k ö r v e s szegfűgomba. G y a k o r i . 221. wynnei (BK.) BR. — V á l t o z é k o n y szegfűgomba. 1963. X. 9. H á r s k ú t , C s o r d á s - á r o k . L X X I X . Melanoleuca P A T . — P e r e s z k e g o m b á k (Tricholoma Fr.) 222. melaleuca (PERS. ex FR.) M A I R E — V á l t o ­ zékony pereszke. G y a k o r i . L X X X . Merulis

FR. —

Redősgombák

223. lacrimans (WULF.) FR. — K ö n n y e z ő h á z i ­ gomba. Gyakori. 224. tremmellosus (SCHRAD.) FR. — Kocsonyás r e d ő s g o m b a . Sümeg, b a z a l t b á n y a : Moesz.

158

L X X X I V . Mycena (PERS. ex FR.) S. F. GRAY. — Kígyógombák 229. corticola (PERS. ex FR.) QUÉL. — Ibolyás k é r e g g o m b á c s k a . Biliegei e r d ő : Moesz. 230. epipterygia (SCOP. ex FR.) S. F. GRAY. — S á r g a r a g a d ó s kígyógomba. 1963. IX. 27. F a r k a s g y e ­ p u : B a b o s n é és Bohus. 231. galericulata (SCOP .ex FR.) S. F. GRAY — Rózsáslemezű kígyógomba. 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő : B a b o s n é és B o h u s . 232. galopoda (PERS. ex FR.) K U M M E R — F e ­ hérfejű kígyógomba. 1963. I X . 27. F a r k a s g y e p u : B a ­ bosné és B o h u s . 233. pelianthina (FR.) Q U É L . — Fogas k í g y ó g o m ­ ba. 1963. X. 15. F a r k a s g y e p u : B a b o s n é és Bohus. 1967. X. 16. .Hárskút, R é h - e r d ő : K o n e c s n i . 234. púra (PERS. ex FR.) K U M M E R — R e t e k s z a gú kígyógomba. Gyakori. 235. renati QUÉL. — Cseresznye kígyógomba. 1965. VI. 13. H á r s k ú t , Borzás-hegy. L X X X V . Naucoria FR. — S z e m é t g o m b á k 236. innocua LASCH. — Foszlós s z e m é t g o m b a . 1967. VI. 7. H á r s k ú t , K ő r i s g y ő r - e r d ő . L X X X V I . Omphalina Q U É L . — B é k a g o m b á k (Omphlia Fr.) 237. umbratilis FR. — F ü s t ö s b é k a g o m b a . 1950. X. 5. Á b r a h á m h e g y . L X X X V I I . Omphalotus F A Y O D . — T ö l c s é r g o m b á k (Clitocybe Fr.) 238. olearius (DC. ex FR.) S I N G . — Világító t ö l ­ csérgomba. R é v f ü l ö p : Moesz. 1966-ban H á r s k ú t o n e n y h e m é r g e z é s t okozott, m i v e l r ó k a g o m b a helyett szedték. L X X X V I I I . Otiéea F U C K . — F ü l g o m b á k 239. onotica (PERS.) F U C K . — Nyúlfülegomba. Sümeg, b a z a l t b á n y a : Moesz.

L X X X I X . Oudemansiella S P E C — F ü l ő k e g o m b á k (Collybia Fr.) 240. longipes (BULL, ex ST. AMAN3.) M O S E R — Hosszúszárú fülőke. L e s e n c e t o m a j : Moesz. 241. mucida (SCHRAD. ex FR.) H O E H N . — G y ű ­ rűs fülőke. 1963. I X . 12. H á r s k ú t , R é h - e r d ő . 242. platyphylla (PERS. ex FR.) M O S E R — Szél e s l e m e z ű fülőke. 1960. V I I . 6. F a r k a s g y e p ű és N é ­ m e t b á n y a között: B a b o s n é . 243. radicata (RELH. ex FR.) SING. — G y ö k e r e s fülőke (7. ábra). G y a k o r i . X C . Panaeolus FR. — T r á g y a g o m b á k 244. sphinctrinus (FR.) Q U É L . — Csipkés t r á g y a gomba. 1960. VII. 6. F a r k a s g y e p ű és N é m e t b á n y a k ö ­ zött: B a b o s n é . 245. leucophanes BK. et BR. — F e h é r e s t r á g y a gomba. H á r s k ú t i k e r t e m b e n t a l á l t a m 1965. X . 1-én. XCI. Panellus K A R S T . — Dücskő g o m b á k ( P a n u s Fr.) 246. stipticus (BULL. e x FR.) K A R S T . — Kis dücskőgomba. Gyakori.

X C V I . Phaeomarasmius S C H E R F . — S z e m é t g o m b á k (Naucorie Fr.) 255. horizontalis (BULL. ex ST. AMANS) K Ü H N . — K é r e g s z e m é t g o m b á c s k a . B a l a t o n g y ö r ö k : Moesz. X C V I I . Phallus (MICH.) P E R S . — Szömörcsög g o m ­ bák 256. impudicus (L.) P E R S . — Szömörcsög g o m ­ ba. Gyakori. Nagytermetű változatát: imperialis Schlz. 1967. VII. elején a h á r s k ú t i K ő r i s g y ő r - e r d ő ­ ben találtam. X C V I I I . Phellinus Q U É L . — Évelő t a p l ó k A többit 1. : F o m e s Fr. a l a t t ! 257. igniarius (L. ex FR.) Q U É L . — P a r á z s t a p l ó . Ederics-hegy, S a r v a l y e r d ő és S ü m e g : G a m m e l . 1951. IV. 16- és 19-én, t o v á b b á 1952. IV. 8-án g y ű j t ö t t e Igmándy Bakonybank vasútállomásán és Rédén ( H e r n á d k ú t i és .Hárskúti erdő.) M i n d e n ü t t fűzfatuskón. A subsp. pomaceus (PERS.) Q U É L . a l a k o t 1951b e n gyűjtötte G y ő r s z e n t m á r t o n o n a J á n o s h á z i e r d ő -

X C I I . Panus FR. — Dücskő g o m b á k 247. rudis FR. — S ö r t é s d ü c s k ő g o m b a . B o r z a v á r : Polgár. F e h é r v á l t o z a t á t (hoffmanni Fr.) 1966. V. 10én l á t t a m s z o m s z é d o m n á l (Kovács János), ki azt a H a j a g r ó l hozta, étkezésre. Az e m l í t e t t v á l t o z a t n a k nincs k e s e r ű íze, ezért l e n n e e h e t ő ? A törzsalak u t ó ­ íze igen keserű. 248. tigrinus (BULL. ex FR.) SING. — N y á r f a gomba. Moesz t a l á l t a . X C I I I . Paxillus FR. — C ö l ö p g o m b á k 249. involutus BATSCH. — Begöngyöltperemű c ö l ö p g o m b a (8. ábra). 1963. IX. 15. H á r s k ú t , R é h erdő. XCIV. P a x i n a O. K U N T Z E — S e r l e g g o m b á k (Acetab u l a Fuck.) 250. acetabulum (L. ex ST. A M A N S ) K U N Z E — B o r d á s s e r l e g g o m b a . 1964. V. 30. H á r s k ú t , B o r z á s hegy. 1967. VI. 17-én a h á r s k ú t i K ő r i s g y ő r - e r d ő n földalatti g o m b á k k u t a t á s a közben m é g ki s e m bújt, torznövésű példányt találtam. 251. leucomelas (PERS.) K U N Z E — S i m a serleg­ gomba. 1933. V. 16-án gyűjtötte Szepesfalvi. M e g ­ h a t á r o z t a Moesz. XCV. Peniophora C O O K E — T e r ü l ő g o m b á k 252. affinis B Ú R T . (Szinonim: laevis (Fr.) H. et L.) — B a l a t o n g y ö r ö k , G a r g a v ö l g y : Moesz. 253. Candida (PERS.) L Y M A N . (Szinonim: a e g e r i ta (Foffm.) Hesl.) U g y a n o t t : Moesz. 254. lycii P E R S . — L í v i u m ter ülőgombája. H é ­ vízfürdő: Moesz.

7. Gyökeres fülőke — Oudemansiella radicata, Farkasgyepű (foto Nagy Jenő)

159

8. Beg-önprvöltperemű

cölöpsjomba

—

Paxillus involutus, C s e h b á n y a (foto N a g y J e n ő

ben. e l s z á r a d t szilva törzsön I g m á n d y . A var. nigri­ cans Fr. a l a k o t 1984. IV. 30-án H á r s k ú t o n gyűjtöt­ tem. 258. pini (THORE) P I L Á T . — F e n y ő t a p l ó (9. áb­ ra). 1951. VIII. 15., 1953. V. 12. és 1963. IV. h a v á b a n B a k o n y s z e n t l á s z l ó ( K á l v á r i a p a g o n y ) R é d e (Kastély­ p a r k ) , illetve B a k o n y s z o m b a t h e l y e n ( F e k e t e v í z - p u s z ­ ta) gyűjtötte I g m á n d y és Kosa, m i n d e n ü t t erdeifenyő ( P i n u s silvesíris) törzsön. 259. robustus (KARST.) В. et G. — V a s t a g tapló. 1951. VII. 5-én es 1952. IV. 8-án G y ő r s z e n t m á r t o n o n ( J á n o s h á z a erdő), illetve R é d é n (Hársvölgyi erdő) gyűjtötte I g m á n d y , csertölgy tönkökön. 260. torulosus (PERS.) B. et G. — Vöröstapló. 1955. IX. 8-án G y ő r s z e n t m á r t o n J á n o s h á z a e r d e j é ­ ben t ő k o r h a d t tölgy gyöktőjén gyűjtötte I g m á n d y . X C I X . Pholiota K U M M E R — T ő k e g o m b á k 261. alnicola (FR.) S I N G . — S á r g a l á n g t ő k e g o m ­ ba. S ü m e g i b a z a l t b á n y a : Moesz. 262. destruens (BROND) QUÉL. — N y á r f a tőke­ g o m b a . H é v í z f ü r d ő : Moesz.

160

263. fusa (BATSCH. ex FR.) SING. — Merev láng t ő k e g o m b a . 1964. X. elején: M a r k ó n é . 1961. X. 11. H á r s k ú t , R é h - e r d ő . 264. squarrosa (PERS. ex FR.) K U M M E R — T ü s ­ kés t ő k e g o m b a . 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő . 1965. IX. 21. H á r s k ú t : Ihász. 265. squarossa-adíposa LANGE. 1963. IX. 26. H á r s k ú t : B a b o s n é és Bohus. Az alnicola és fusa m a g y a r nevében azért szere­ pel a „ l á n g " megjelölés, m e r t azok a m e g s z ü n t e t e t t F l a m m u l a ( = lángocska) génuszból leltek ide á t t é ve. С Placodes QUÉL. — K é r g e s taplók 266. betulinus (BULL.) Q U É L . — Nyírfa k é r g e s ­ tapló. Sümeg, b a z a l t b á n y a : Moesz. 1960. VII. 7. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és Bohus. Cl. Pleurotus (FR.) QUÉL. — L a s k a g o m b á k 267. dryinus (PERS. FR.) K U M M E R — Pihés las­ k a gomba. 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő . 268. ostreatus (JACQ. ex FR.) K U M M E R — L a s ­ ka gomba. G y a k o r i .

СИ. Plicaria F U C K . —

Csészegombák

S z i n o n i m genusz — R e h m n y o m á n — a G a l a c tinia Cooke (Tejelő csészegombák) 269. amplissima B O U D . •— Széles csészegomba. 1933. VI. T i h a n y : Moesz. 270. badia P E R S . — B a r n a csészegomba. G y a k o r i . 271. succosa (BERK.) SACC. — S á r g a t e j ű csésze ­ gomba. 1965. V I I I . 3. H á r s k ú t , S á n d o r - á r o k . CHI. Pluteus FR. — Csengetyű g o m b á k 272. atricapillus (SERC.) S I N G . ( S z i n o n i m : cervinus (Schff. e x Fr.) K u m m e r ) — C s e n g e t y ű gomba. Gyakori. 273. nanus (PERS. ex FR.) K U M M E R — S á r g a ­ l á b ú c s e n g e t y ű gomba. 1960. VII. 7. F a r k a s g y e p ű : Babosné. CIV. Polyporellus K A R S T . — Likacsos g o m b á k 274. brumalis (PERS.) K A R S T . — Téli likacsosgomba. G y a k o r i . 275. melanopus (SCHW.) P I L A T . — Vízfoltos likacsosgomba. 1934. VIII. 19. B a k o n y b é l : B o h u s . 276. squamosus (HUDS.) K A R S T . — P i s z t r i c g o m ba. G y a k o r i . 277. varius (FR.) K A R S T . — V á l t o z é k o n y l i k a csosgomba. Csesznek.

CVIII. Pseudoclitocybe (SING.) S I N G . — Tölcsér­ g o m b á k (Clitocybe p. p.) 286. cyathiformis (BULL. ex FR.) S I N G . — Téli t ö l c s é r g o m b a . 1963. X I . 19. H á r s k ú t . 1964. X I . 8. K a b hegy: Markóné. C I X . Ptychoverpa BOUD. —• Cseh k u c s m a g o m b á k 287. bohemica (KROMBH.) B O U D . — Cseh k u c s ­ m a g o m b a . 1965 t a v a s z á n a h á r s k ú t i B o r z a s - h e g y e n találtam. CX. Ramaria Q U É L . — K o r á l l g o m b á k 288. ametysthina (FR.) Q U É L . — L i l a k o r á l l g o m ba. S ü m e g i b a z a l t b á n y a : Moesz. 1963. X. 2. Városlőd. M i n d Moesz, m i n d é n a var. cinerea FR. v á l t o z a t á t gyűjtöttük. 289. botrytis (FR.) RICK. — Rózsaszínű k o r á l l ­ g o m b a . L á t t a m , d e a d a t á t n e m j e g y e z t e m fel. 290. flava (FR.) Q U É L . — S á r g a k o r á l l g o m b a . Gyakori. 291. striata (FR.) Q U É L . — M e r e v k o r á l l g o m b a . S ü m e g , b a z a l t b á n y a : Moesz. CXI. Resupinatus N E E S e x S. F. G R A Y . — L a s k a gombák 292. applicatus (BATSCH ex FR.) S. F. GRAY. — T á n y é r l a s k a g o m b a . Biliegei e r d ő : Moesz.

CV. Polystictus FR. em. A M E S — Rozsdás likacsos gombák 278. perennis (L.) FR. — Szalagos r o z s d á s l i k a csosgomba. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és B o h u s . CVI. Poria P E R S . — K é r e g g o m b á k 279. eupora (KARST) C O O K E — H a j l é k o n y k é ­ r e g g o m b a . Biliegei e r d ő : Moesz. 280. versipora (PERS.) В А Х Т . — F e h é r e s b a r n a likacsosgomba. Biliegei e r d ő : Moesz. CVII. Psathyrella (FR.) QUEL — P o r h a n y ó s bák

gom­

281. gracilis (FR.) Q U E L . — K a r c s ú t ü c s ö k g o m b a . 1964. IX. 28. H á r s k ú t . 282. hydrophila (BULL. ex MERAT) R. MRE. — B a r n a p o r h a n y ó g o m b a . 1960. VII. 6. F a r k a s g y e p ű és N é m e t b á n y a között t a l á l t a B a b o s n é . 1964. IX. 19. Hárskút. 283. obtusata RICK. — S á r g á s b a r n a p o r h a n y ó s ­ gomba. VII. hó, S ü m e g : K a l m á r . 284. spadicea (SCHFF. ex FR.) SING. — T a r ­ gomba. G y a k o r i . 285. spadiceo-grisea (FR.) MRE. — K e s k e n y l e mezű p o r h a n y ó s g o m b a . 1960. VII. 6. F a r k a s g y e p ű és N é m e t b á n y a között t a l á l t a B a b o s n é .

9. Fenyőtapló — Phellinus pini. Bakonyszentlászló (foto Igmándj; Zoltán) и

161

C X I I . Rhodophyllus Q U E L . — Szögletes s p ó r á s g o m ­ bák Az E n t o l m a (Döggomba), L e p t o n i a (Pityke g o m ­ ba) és N o l a n e a (Köldökös gomba) egyesítése. 293. chalibaeus (PERS. ex FR.) Q U E L . — K é k e s p i t y k e g o m b a . 1963. IX. 12. H á r s k ú t , Réti-erdő. 294. clypeatus (L. ex FR.) Q U É L . — Tövisalja gomba. Gyakori. 295. mammosus (FR.) Q U É L . — Mezei k u p a k ­ gomba. 1964. IX. 2. H á r s k ú t , R é h - e r d ő . 296. nidorosus (FR.) Q U É L . — L ú g o s döggomba. 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő . 297. proletarius (FR.) Q U É L . — B a r n á s k u p a k ­ g o m b a . 1950. X. 5. Á b r a h á m h e g y . 298. sinuatus (BULL. ex FR.) SING. Nagy dög­ gomba. (Szinonim: lividus (Bull. ex Fr.) Quél.) 1963. IX. 15. H á r s k ú t , R é h - e r d ő . C X I I I . Rozites K A R S T . — Ráncos t ő k e g o m b á k 299. caperata (PERS. ex FR.) K A R S T . — Ráncos t ő k e g o m b a . 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p u , B a b o s n e es B o h u s . 1967. X. 16. H á r s k ú t , R é h - e r d ő . CXIV. Russula P E R S . — G a l a m b g o m b á k 300. adusta (PERS.) FR. — Feketéllő g a l a m b g o m ­ ba. 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő . 301. alutacea FR. em. M E L Z . et ZV. — B a r n á s ­ vörös g a l a m b g o m b a . G y a k o r i . 302. amoena Q U É L . — V á l t o z é k o n y g a l a m b g o m ­ ba. 1963. IX. 12-én a violipes QUÉL. v á l t o z a t á t talál­ tam. 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p ű n gyűjtötte B a b o s n e és Bohus. 303. atropurpurea K R O M B H . — F e k e t é s v ö r ö s ga­ l a m b g o m b a . Biliegei e r d ő : Moesz, De. Fr. név a l a t t közölte. 304. aurata W I T H . — A r a n y o s galambgomba. 1960. VII. 4. F a r k a s g y e p u , B a b o s n e és Bohus. 305. cyanoxantha S C H F F . ex FR. — k é k h á t ú ga­ l a m b g o m b a . Gyakori. 306. delica FR. — N a g y fehér g a l a m b g o m b a . G y a ­ kori. 307. densifolia SECR. — P i r u l ó g a l a m b g o m b a . 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő . 308. elegáns B R E S . — Ragacsos g a l a m b g o m b a . Sümeg: Kalmár. 309. emetica FR. — H á n y t a t ó g a l a m b g o m b a . I960. VII. 7. F a r k a s g y e p u , B a b o s n e . 310. fellea FR. — F a k ó g a l a m b g o m b a . 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p u : B a b o s n e és Bohus. 311. foetens FR. — Büdös g a l a m b g o m b a . G y a ­ kori. 312. grisea G I L L . — S z ü r k é s g a l a m b g o m b a . 1960. VII. 6. F a r k a s g y e p u és N é m e t b á n y a között: var. sub­ compacta B R I T Z , g y ű j t ö t t e : B a b o s n e . 313. heterophylla FR. — S í m a h á t ú zöld g a l a m b ­ gomba. Gyakori. 314. intégra L. ex FR. — V e r e s g a l a m b g o m b a . 1960. VII. 6. F a r k a s g y e p u és N é m e t b á n y a között: B a ­ bosne. 315. lactea (PERS.) FR. ex SING. — Kis fehér g a l a m b g o m b a . 1960. VIII. 4. F a r k a s g y e p u : Babosne. 316. lepida FR. — P i r o s g a l a m b g o m b a . 1960. VII. 7. F a r k a s g y e p u : B a b o s n e . 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h erdő.

162

317. lutea (HUDS. ex FR.) FR. — Kis sárga g a ­ lambgomba. Gyakori. 318. melliolens QUÉL. — Mézszagú g a l a m b g o m b a 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p u : B a b o s n e és Bohus. 319. nauseosa (PERS.) FR. s e n s u BRES. — T ö b b ­ színű g a l a m b g o m b a . 1960. VII. 6. F a r k a s g y e p u és N é m e t b á n y a k ö z ö t t : Babosne. 320. nigricans (BULL.) FR. — Szenes g a l a m b ­ gomba. 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő . Lesenceivölgy: Moesz. 321. ochroleuca (PERS.) FR. — S á r g a g a l a m b ­ gomba. 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő . 322. pectinata (BULL.) FR. sensu C O O K E — F é ­ sűs g a l a m b g o m b a . Gyakori. 323. pseudointegra ARN. et GOR. — K e s e r ű v ö ­ rös g a l a m b g o m b a . 1960. X. 19. F a r k a s g y e p u : B a b o s ­ ne és B o h u s . 324. rosea QUÉL. — Rózsás g a l a m b g o m b a . 1960. VIII. 4. F a r k a s g y e p u : B a b o s n e és Bohus. 325. Solaris F E R A et W I N G E . — É l é n k s á r g a ga­ l a m b g o m b a . 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő : B a b o s ­ ne és Bohus. 326. vesca FR. — Ráncos g a l a m b g o m b a . 1960. VIII. 4-én F a r k a s g y e p ű n gyűjtötte B a b o s n e és B o ­ hus. 327. vino so-purpurea I. S C H A F F . — Vörösbíbor g a l a m b g o m b a . 1961. VII. 6-án F a r k a s g y e p u és N é ­ m e t b á n y a között gyűjtötte B a b o s n e . 328. virescens (SCHFF.) FR. — V a r a s h á t ú zöld g a l a m b g o m b a . Gyakori. 329. xerampelina (SCHFF. ex SECR.) FR. — B a r n u l ó h ú s ú g a l a m b g o m b a . 1960. VII. 7. F a r k a s g y e p ű n gyűjtötte B a b o s n e . 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő . CXV. S a r c o s y p h a (FR.) BOUD. — P i r o s csészegom­ bák 330. coccinea (FR.) L A M B O T T E — Piros csésze­ gomba. K o r a tavasszal, k o r h a t a g á g a k o n r e n d s z e r e ­ sen megjelenik, de csak s z ó r v á n y o s a n . CXVI. Schizophyllum FR. — H a s a d t l e m e z ű g o m b á k 331. commune kori.

FR. — H a s a d t l e m e z ű gomba. G y a ­

C X V I I . Scleroderma P E R S . —

Áltriflák

332. bovista FR. — F a k ó áltrifla. M á r k ó : Mik­ l ó s p á l - h e g y : Moesz. 333. verrucosum (VAILL.) ex P E R S . — Nyeles áltrifla. S ü m e g i b a z a l t b á n y a : Moesz. C X V I I I . Sepultaria MASS. — P a r t i csészegombák 334. arenicola (LÉV.) M A S S . gomba. T i h a n y : Szepesfalvi.

— Parti

C X I X . Stereum FR. — R é t e g

csésze­

gombák

335. hirsutum (WILD.) P E R S . — Borostás r é t e g ­ gomba. Biliegei erdő, E d e r i c s - h e g y : Moesz. 1964. X I . 1. H á r s k ú t , B o r z a s : M a r k ó n é . 336. purpureum P E R S . — Lilás r é t e g g o m b a . A d a ­ tok, m i n t elébb.

CXX. Strobilurus SING. — F ü l ő k e g o m b á k (Collybia Fr.) 337. tenacellus (PERS. ex. FR.) SING. — T o b o z fülőke. 1963. X I . 3. V e s z p r é m : M a r k ó n é . CXXI. Stropharia

(FR.) Q U E L . — H a r m a t g o m b á k

338. aeruginosa (CURL, ex FR.) QUEL. — Zöld h a r m a t g o m b a . 1960. X. 5. F a r k a s g y e p ű , B a b o s n é és Bonus. 339. coronilla (BULL. ex FR.) Q U É L . — S á r g a h a r m a t g o m b a . 1964. IX. 15. h á r s k ú t i legelőn. C X X I I . Suillus MICH, ex S. F. G R A Y — T i n ó m g o m b á k (Boletus) 340. aeruginascens (SECR.) SNELL. — S z ü r k e g y ű r ű s tinóru. 1964. VIII. 19. B a k o n y b é l : Bonus. R. 341. granulatus (L. ex FR.) O. K U N T Z E — S z e m csésnyelű t i n ó r u (10. ábra). G y a k o r i . 342. luteus (L. ex FR.) S." F. G R A Y — G y ű r ű s b a r n a tinóru. G y a k o r i . 343. piperatus (BULL. ex FR.) O. K U N T Z E — Borsos tinóru. 1950. X. 5. Á b r a h á m h e g y . 1960. X. 5. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és B o h u s . CXXIII. Tephrocybe DÓNK. — Fülőkegombák 344. rancida (FR.) DÓNK. — A v a s fülöké. 1960. X. 19. F a r k a s g y e p ű , B a b o s n é és B o h u s .

C X X I V . Thelephora FR. — Szemölcsös g o m b á k 345. anthocephala (BULL.) FR. — Virágos szemölcsösgomba. S ü m e g i b a z a l t b á n y a : Moesz. 346. palmata (SCOP.) FR. — B ü d ö s b ő r k o r á l l g o m b a . 1967. X. 16. H á r s k ú t , R é h - e r d ő : K o n e c s m . CXXV. Tomentella PERS. — Nemezgombák 347. ferruginea (PERS.) S C H R O E T . — Rozsdás b a r n a n e m e z g o m b a . S ü m e g i b a z a l t b á n y a : Moesz. C X X V I . Trametes FR. — E g y r é t ű t a p l ó k 348. abietina (DICKS.) P I L Á T . — F e n y ő e g y r é t ű tapló. 1960. IX. 23-án B a k o n y s z e n t l á s z l o h a t á r á b a n a K á l v á r i a p a g o n y b a n erdeifenyő ( P i n u s silvestris) törzsön t a l á l t a I g m á n d y . 349. betulina (L.) P I L Á T . — F a k ó l e m e z e s tapló. B a l a t o n g y ö r ö k és S ü m e g ( b a z a l t b á n y a ) : Moesz. s п.: L e n z i t e s b e r u l i n u s . 1952. IV. 8-, 1955. V I I I . 12- és 1963. X. 10-én Rede, B a k o n y s z e n t l á s z l o és G y ő r ­ s z e n t m á r t o n h a t á r á b a n csertölgy t u s k ó r ó l gyűjtöt­ te I g m á n d y . 350. cervina (SCHFF.) BRES. — Öztapló. 1958. V. 31-én H u s z á r o k e l ő p u s z t á n b ü k k törzsön gyűjtötte Igmándy. 351. cinnabarina (JACQ.) FR. — C i n ó b e r t a p l ó . Biliegei e r d ő : Moesz.

10. Szemcsésnyelű tinóru — Suillus granulatus, Veszprém

11*

(foto N a g y Jenő)

163

11. Szagos pereszke — Tricholoma irinium (a szerző nyomán rajzolta Papp Imréné)

gyen, m e g a H e g y e s b e r e k - h e g y e n gyűjtötte det. Moesz.

352. confragosa (BOLT.) J Ö R S T A D . — Rózsaszí­ nes e g y r é t ű tapló. 1951. X. 19-én R é d e h a t á r á b a n ( H e r m á n k ú t i - e r d ő ) k o r h a d ó n y í r f a törzsön t a l á l t a Igmándy. 353. gibbosa (PERS.) FR. — P ú p o s e g y r é t ű t a p ­ ló. 1951. IX. 16-án B a k o n y b á n k v a s ú t á l l o m á s á n k i ­ d ű l t fűzfa törzsön, 1951. X. 19-én R é d e h a t á r á b a n ( K a s t é l y p a r k ) tölgyön és 1963. X. 10-én G y ő r s z e n t ­ márton határában (váltó cseres) csertölgy t u s k ó n gyűjtötte I g m á n d y . 1964. VIII. 25-én H á r s k ú t o n a Villás á r o k b a n t a l á l t a m , det. I g m á n d i . 1967. VII. 29és a h á r s k ú t i K ő r i s g y ő r - h e g y e n is m e g t a l á l t a m . 354. hirsuta (WULF.) P I L Á T . — B o r o s t á s e g y r é ­ tű tapló. B a d a c s o n y h e g y , B a l a t o n g y ö r ö k , R é v f ü l ö p : Moesz. 1954. V I . - b a n B a k o n y s z o m b a t h e l y h a t á r á b a n (Feketevíz) csertölgy (Quercus cerris) tuskón g y ű j ­ t ö t t e S t u b n y a , det. I g m á n d y . 355. suaveolens (L.) FR. Ánizstapló. 1955. VII. 5én Bakonyszentlászló, C u h a - v ö l g y , fűzfa törzsön gyűjtötték H a r a c s i és I g m á n d y . 356. unicolor (BULL.) COOKE. — S z ü r k e e g y r é t ű tapló. 1962. VII. 30-án L e s e n c e t o m a j h a t á r á b a n (Büdöskút) csertölgy törzsön t a l á l t a I g m á n d y . 357. versicolor (L. ex FR.) P I L Á T . — L e p k e t a p l ó . Gyakori. C X X V I I . Tremella FR. — R e z g ő g o m b á k 358. foliacea P E R S . — F o d r o s rezgőgomba. 1957. X. 12. Eplény h a t á i ' á b a n t a l á l t a m . 359. lutescens P E R S . — S á r g a rezgőgomba. 1960. VII. 6. F a r k a s g y e p ű és N é m e t b á n y a között: B a b o s n é . 1964. X I . 1. H á r s k ú t , B o r z á s - h e g y : M a r k ó n é . Neuhoff szerint a m e s e n t e r i c a Retz. ide tartozik, azaz szino­ nimja a lutescens-nek. C X X V I I I . Trichaslcr CZERN. — Ál-csillag

gomba

360. melanocephalus CZERN. — Ál-csiiiag g o m ­ ba. A l s ó p e r e - p u s z t á n és B a k o n y n á n á n a C s e n g ő - h e -

164

Pallós,

C X X I X . Tricholoma (FR.) Q U É L . — P e r e s z k e g o m ­ bák Itt szereplő u t ó d g e n u s z o k : Calocybe, Lepista, L e u c o c o r t i n a r i u s , L y o p h y l l u m , Melanoleuca és T r i cholompsis. 361. acerbum (BULL. ex FR.) QUÉL. — K e s e r ű fakópereszke. 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ő . 362. albobrunneum (PERS. ex FR.) K U M M E R — K e s e r ű pereszke. 1963. IX. 26. H á r s k ú t , R é h - e r d ö . 363. album (SCHFF. ex FR.) QUÉL. — Csípős fehérpereszke. 1983. IX. 25. H e r e n d . 364. columbetta (FR.) K U M M E R — G a l a m b p e ­ reszke. Biliegei erdő, S ü m e g : Moesz. 365. irinium (FR.) K U M M E R — Szagos p e r e s z k e (11. ábra). 6—12 cm széles k a l a p j a eleinte d o m b o ­ rú, p e r e m e b e k u n k o r o d ó . K é s ő b b szétterülő, íves, de e n y h é n p ú p o s is lehet. V a s t a g h ú s ú . Piszkosfehér testszínű, m a j d világosabb vagy sötétebb (zavaros) b a r n a , fakó húsvöröses. Eleinte, főleg a közepén, sajátságosan s z ü r k é s - d e r e s , később csupasz. N y i r ­ kos t a p i n t á s ú , s z á i a z időben sima, olykor m e g r e p e ­ dező. — Lemezei eleinte igen világos h ú s v ö r ö s b e húzó b a r n á k , majd h a l o v á n y s z ü r k é s b a r n á k , végül piszkos b a r n á s v ö r ö s e k . T ö m ö t t e n állók, eleinte k e s ­ kenyek, u t ó b b 1 cm szélesek is lehetnek, h á t u l l e k e ­ r e k í t e t t e k . — Tönkje eleinte fehéres, majd olyan színű, m i n t a k a l a p , de h a l v á n y a b b . 4—10 cm m a g a s . 1,5—2,5 cm vastag. R e c e s z e r ű e n eres. Belül tömött. Alja g y a k r a n gyapjas. Lefelé kissé gumósodó. •— H ú ­ sa fehér, íze kellemes, édeskés, szaga a v i o l a g y ö k é r ­ re (Rhizoma iridis florentinae) emlékeztető. E h e t ő gomba, de erős szaga és íze m i a t t elkészítés előtt le kell forrázni (a forrázatot elönteni!) így kiváló cse­ megegomba. B a z l d i u m a 8—9u vastag, a spóra 5—6, r i t k á b b a n 7—9« hosszú és 3—5/Í széles. Víztiszta. G o m b á n k r é t e k e n , e r d ő k b e n terem, nagy k ö r ö k ­ ben, olykor több t ö n k is e g y m á s h o z közel, ősszel, n o v e m b e r végéig is. — T ö b b e k t ő l (Kovács, M a r k ó n é ) k a p t a m a h á r s k ú t i Borzasról és a Hajagról, de m a ­ g a m is m e g t a l á l t a m 1964. októberében. Népszerűsítő irodalmunk nem méltányolja kel­ lőleg ezt az é r t é k e s c s e m e g e g o m b á t , azért közöltem itt a leírást egy rajz k a p c s á n (11. ábra). 366. saponaceum (FR.) K U M M E R — S z a p p a n s z a gú pereszke. 1963. IX. 15. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és Bohus. 1965 őszén a veszprémi e r d ő b e n t a l á l t a M a r ­ kóné. 367. scalpturatum (FR.) Q U É L . — Sárguló p e ­ reszke. 1960. X. 5. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és B o h u s . 368. sciodes (SECR.) M Á R T . — Csípős pereszke. 1963. IX. 27. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és Bohus. 369. stans (FR.) SACC. — Émelygős pereszke. 1964. X I . 8. K a b h e g y : M a r k ó n é . 370. sulphureum (BULL. ex FR.) K U M M E R — Büdös pereszke. S ü m e g : Moesz. 1963. IX. 24. H e r e n d .

12. Szemes tapló — Xanthochrous cuticularis, Veszprémvarsány (foto I g m á n d y Zoltán)

371. terreum (SCHFF. ex FR.) K U M M E R — R á k ­ ízű pereszke. G y a k o r i . L. m é g a P ó t l á s - t . C X X X . Tricholomopsis SING. — P e r e s z k e g o m b á k (Tricholoma) 372. rutilans (SCHFF. ex FR.) SING. — B á r s o ­ n y o s p e r e s z k e . (1963. IX. 27. F a r k a s g y e p ű : B a b o s n é és B o n u s . C X X X I . Tubaria (W. G. S M I T H ) G I L L . — S z e m é t g o m b á k (Naucoria) 373. furfuracea (PERS. ex FR.) G I L L . —Téli s z e ­ métgomba. Gyakori. C X X X I I . Tulostoma P E R S . — Nyeles pöfetegek 374. brumale P E R S . — Öves nyeles pöfeteg. (Szi­ n o n i m : m a m m o s u m (Mich.) Fr.) F e n y ő f ő : S z e p e s falvi. C X X X I I I . Tylopilus K A R S T . — T i n ó r u g o m b á k (Bo­ letus) 375. felleus (BULL. ex FR.) K A R S T . — Epeízű tinóru. Révfülöp és Szepezd között t a l á l t a Moesz. Megjegyzi, h o g y r i t k a . R e z i : szelídgesztenye e r d ő ­ b e n 1965. VII. 16, V I I I . 10, IX. 20. B a b o s n é és B o n u s .

C X X X I V . Urnula FR. — F e k e t e k e h e l y g o m b á k 376. craterium (SÇHW.) FR. — F e k e t e k e h e l y g o m b a . 1933. VI. 15. T i h a n y : Moesz. C X X X V . Volvariella S P E G . — Bocskoros g o m b á k (Volvaria Fr.) 377. speciosa (FR.) S I N G . Közönséges bocskoros gomba. S z ó r v á n y o s a n fordul elő. C X X X V I . Vuilleminia M A I R E . — K é r e g h á n t ó g o m ­ bák 378. comedens (NEES) M A I R E . — K é r e g h á n t ó gomba. 1964. X I . 14. v e s z p r é m i V i l m a - e r d ő : M a r k ó ­ né. CXXXVII. Xanthochrous PAT. — Szenesedő taplók (Polyporus, P o l y s t i c t u s Fr.) 379. cuticularis (BULL.) P A T . — Szenes t a p l ó (12, ábra). 1954. IV. C s o p a k o n a N o s z t o r i - e r d ő b e n cser­ tölgy t u s k ó n g y ű j t ö t t e S t u b n y a . 1955. IX. 5. G y ő r ­ s z e n t m á r t o n o n ( J á n o s h á z i erdő) csertölgy t ö n k ö n t a ­ lálta I g m á n d y . 380. hispidus (BULL.) P A T . — F e k e t e l i k a c s o s gomba. 1967. VII. 29-én H á r s k ú t o n a K ő r i s - h e g y e n kőrisfán t a l á l t a m . 381. nidus-pici (PILÁT) I G M . — K é t a l a k ú cser­ tapló. (13. ábra). B a k o n y s z e n t l á s z l ó , H ó d o s é r : I g ­ m á n d y . L e g i n k á b b o d v a k b a n j e l e n i k meg. I n n e n n e ­ ve: harkály-fészek. 382. obliquus (PERS.) B. et G. — Szenesedő k é ­ r e g t a p l ó . 1951. VII. 3-, X. 19- és 1958. V. 31-én G y ő r ­ s z e n t m á r t o n o n és R é d é n csertölgy (Quercus cerris) t u s k ó k o n , illetve H u s z á r o k e l ó p u s z t a n öreg b ü k k f a odvában találta Igmándy. 383. radiatus (SOW.) P A T . — Szenesedő r á n c o s ­ tapló. 1958. I X . 19-én B a k o n y s z e n t l á s z l ó (Cuhavölgy) e r d e i b e n b ü k k törzsön t a l á l t a I g m á n d y . A var.

13. Kétalakú csertapló — Xanthochrous nidus-pici, Bakony­ szentlászló (foto I g m á n d y Zoltán)

165

14. Aranytinóru — Xerocomus chrysenteron, Porvacsesznek (fotc Nagy Jenő)

nodulosus (FR.) B. et G. v á l t o z a t á t H u s z á r o k e l ő p u s z t á n gyűjtötte H a r a c s i . A hispidus magyar neve Bánhegyi—Bohus—Kal­ m á r — U b r i z s y k ö n y v é b e n feketedő likacsgomba. A t ö b b i n e k n e v é t I g m á n d y kissé eltérő m ó d o n nyújtja. CXXXVIII. Xerocomus QUÉL. — T i n ó r u g o m b á k (Boletus Dill.) 384. chrysenteron (BULL. e x ST. AMANS) QUÉL. — A r a n y t i n ó r u . (14. ábra). G y a k o r i . 385. subtomentosus (BULL. ex ST. AMANS) Q U É L . — Molyhos tinóru. G y a k o r i . L. m é g a Pótlás-t. CXXXIX.

Xylosphaera D U M O R T I E R — A g a n c s ­ g o m b á k ( X y l a r i a Dili.) 386. hypoxylon (L.) D U M O R T I E R . — S z a r v a s ­ a g a n c s g o m b a . Gyakori. 387. polymorpha (PERS. ex MÉRAT) D U M O R ­ TIER. — B u n k ó s a g a n c s g o m b a . Gyakori. A var. spathulatus P R E S , v á l t o z a t á t E d e r i c s h e g y e n gyűjtöt­ te Moesz. PÓTLÁS 388. Tricholoma pannonicum BOHUS. — Tejpereszke. 1968. aug. elején M a r k ó n é találta a veszpreimi erdőben. 389. Xerocomus fragrans V I T T . — Illatos tonóru. 1968. VIII. 15-én a h á r s k ú t i R é h - e r d ő b e n b ü k k f á k alatt t a l á l t a m .

A számokra a b i e t i n a 348 a c e r b u m 361 acerinus 7 Acelabula XCIV a c e t a b u l u m 250 acris 166 a c u t e s q u a m o s a 193 a d u s t a 300 a d u s t u s 124 a e r e u s 24 a e r u g i n a s c e n s 340 a e r u g i n o s a 338 affinis 252 Agaricus I a g a t h o s m u m 144 Agrocybe II a l b a 227 albidodisca 156 a l b o b r u n n e u m 362 a l b u m 363 Aleuria III Aleurodiscus IV alliaceus 215 alnicola 261 a l u t a c e a 301 Amanita V a m a r e s c e n s 79 a m e t h y s t i n a 165 288

166

a m o e n a 302 a m p l i s s i m a 269 a n d r o s a c e u s 216 VI Anellaria annosus116 a n o m a l u s 80 a n t h o c c p h a l a 345 a p p e n d i c u l a t u s 25 a p p l i c a t u s 292 a r e n i c o l a 334 a r e o l a t a 33 Armillariella VII arvensis 4 a s t e r o s p o r a 157 Astraeus VIII a t r a m e n t a r i u s 69 a t r i c a p i l l u s 272 aurantia 6 a u r a n t i a c a 143 a u r a n t i a c u m 186 a u r a t a 304 a u r i c u l a - J u d a e 22 Auricularia a u r o t u r b i n a t u s 81 b a d i a 270 bertillonii 183 b e t u l i n a 349 b l e n n i u s 266

utaló

latin

névmutató

b o h e m i c a 287 Bolbitius X Boletus X I b o t r y t i s 289 b o v i s t a 332 Boudieria X I I b r e s a d o l a e 109 b r u m a l e 374 b r u m a l i s 274 b r u n n e u s 82 b u l b i g e r 202 b u t y r a c e a 63 caesarea 9 Calocera X I I I Calocybe X I V Caloporus X V calopus 26 Calvatia X V I Calycella X V I I Caraarophyllus XVIII campestre 1 c a m p h o r a t u s 168 Candida 253 c a n i n u s 228 Cantharellus XIX c a p e r a t a 299 c a r p i n i 188 c a s t a n e u s 130

c a t a r i u s 152 c e r u s s a t a 50 c e r v i n a 350 c e r v i n u s 272 c h a l i b a e u s 293 Chlorosplenium XX c h r i s o r r h e u s 169 Chroogomphus XXI c h r y s e n t e r o n 384 c h r y s o d o n 145 c i b a r i u s 42 c i n e r e a 288 c i n e r e u s 43 70 c i n n a b a r i n a 83 351 c i n n a m o m e o l u t e s c e n s 84 c i n n a m o m e u s 85 circellatus 170 c i r r h a t u m 112 c i t r í n a 10 c i t r i n u m 39 Clavaria X X I I Clitocybe VII X X I I I LV Clitopilus XXIV c l y p e a t u s 294 clypeolaria 194 coccinea 330 c o c h a e r e n s 217 cochleatus 190

collinitus 100 Collybia XXV columbetta 364 comatus 71 comedens 378 commune 331 confluens 78 confragosa 352 conica 139 Conocybe XXVI contro versus 171 cookei158 Coprinus XXVII coralloides 113 corda 51 Cordyceps XXVIII cornucopioides 103 coronilla 339 Corticium XXIX corticola 229 Cortinarius XXX cossus 146 cotoneus 86 crassipes 226 Craterellus XXXI craterium 376 Crepidotus XXXII crispa 135 eristata 195 crocopodius 187 Crucibulum XXXIII crustuliniforme 131 cupularis 123 cutlcularis 379 cyanoxantha 305 cyathiformis 286 Cyathipodia XXXIV Cyathus XXXV Cyphella XXXVI Daedalea XXXVII dealbata 52 delica 306 deliciosus 172 densifolia 307 Dermocybe XXX destruens 262 dichrous 125 difformis 53 disseminatus 72 domes Licus 73 dryinus 267 Dryodon XXXVIII dryophila 64 eburneus147 echinatum 203 edulis 27 elegáns 308 emetica 309 epipterygia 230 ericetorum 54 204 esculenta 226 eupora 279 excelsa 16 excoriata 209 Exidia XXXIX fasciculare 153

fastibile 132 fellea 310 felleus 375 ferruginea 151 347 flava 290 fimetarius 70 firmus 87 Fi&tulina XI Flammula XLVII XCIX flexipes 88 foetens 311 foliacea 358 Fomes XLI fornicata 140 fragiforme 155 fragrans 389 fraxineus 118 frondosa 126 fructigenum 133 fulvus 119 furfuracea 373 furfuraceum 204 fusa 263 fusipes 65 Galactinia CII galerdculata 231 gallinacea 55 galopoda 232 gambosa 35 Ganoderma XLII Geastrum XLIII gelatinosa 192 gemmatum 205 geophylla 159 Geopixis XLIV georgii 35 geotrapa 56 gibba 57 gibbosa 353 gigantea 127 giganteus 53 glandulosa 114 glaucopus 89 Gloeoporus XLV Gomphidius XXI gracilenta 210 gracilis 281 granulatus 341 Grifola XLVI grise a 312 griseum 188 Gymnopilus XLVII Gyroporus XLVIII Hebeloma XLIX Helotium L Helvella LI hemisphaerica 137 hemitrihus 90 hepatica 115 heteraphylla 313 hinnuleus 91 hirsuta 354 hirsutum 335 hispidus 380 hofmanni 247 holosericea 200

horizontalis 255 Humaria LII hybrida 225 Hydnum LIII Hydrocybe XXX hydrophila 282 Hygrocybe LIV hygrometricus 21 Hygroporopsis LV Hygrophorus LVI Hymenochaete LVII Hypholoma LVIII Hypoxylon LIX hypoxylon 386 igniarius 257 imperialis 256 impolitus 28 impudicus 256 inconcinna 160 infundibuliformis 57 innocua 236 Inocybe LX Inonotus LXI insulsus 173 intégra 314 inversa 58 involutus 249 ionides 36 irinum 365 irpex 199 Kuehneromyces LXII Laccaria LXIII laccata 165 lacrimans 223 Lactarius LXIV lactea 315 Leccinum LXV Lentinellus LXVI Lentinus LXVII Leotia LXVIII lepida 316 lepideus 191 Lepiota LXIX Lepista LXX Leptoporus LXXI Leucoagaricus LXXII Leucocortinarius LXXIIleucomelas 251 leucophanes 245 Limacium LVI lividus 298 longipes 240 lubrica 192 lucidum 121 luridus 29 luscina 197 lutea 317 lutescens 359 luteus 342 lycii 254 Lycoperdon LXXIV Lyophillum LXXV Macrolepiota LXXVI Macropodia XXXIV macropus 92 107 maculata 66

maior 94 mammosum 374 mammosus 295 Marasmiellus LXXVII Marasmius LXXVIII marginatus 120 mastoidea 211 maxima 38 melaleuca 222 melanocephalus 360 Melanoleuca LXXIX melanopus 275 mellea 19 melliolens 318 Msrulius LXXX mesenterica 359 micaceus 74 mitissimus 174 Mitrophora LXXXI mollis 105 Morchella LXXXII mucida 241 muscaria 11 mutabilis 164 Mutinus LXXXIII Mycena LXXXIV Myxacium XXX nanus 273 naucinus 201 Naucoria LXXXV nauseosa 319 nebularis 59 nemorensis 93 nemoreus 148 nidorosus 296 nidus-pici 381 nigrescens 187 nigricans 257 320 nodulosus 383 nuda 198 obliquus 382 obrussea 141 obscura 161 obtusata 283 ochroleuca 321 odora 60 olearius 238 olivacea-albus 149 Omphalia LXXXVI Omphalina LXXXVI Omphalatus LXXXVII onotica 239 ophioglossoides 77 oreades 219 ostreatus 268 Otidea LXXXVIII Oudemansiella LXXXIX pachypus 26 pallidus 175 palmata 346 panaeola 197 Panaeolus VI XC Panellus XVI pannonicum 388 pantherina 12 Panus XVII

pateriformis 94 patouillardi 162 Paxillus XCIII Paxina XVIV pectinata 322 pelianthina 233 Peniophora XCV perennis 278 perlatum 205 peronata 67 pes-caprae 37 Peziza III Phaeomarasmius XCVI phalloïdes 13 Phallus XCVII Phellinus XCVIII Phlegmacium XXX phoenicea 95 Pholiota II XCIX phyllophila 61 picaceus 75 pini 258 pinicola 30 piperatus 176 243 piriforme 206 pistillaris 47 Placodes С platyphylla 242 Pleurotus CI Plicaria СП plicatilis 76 Pluteus CIII pluvius 102 polimorphus 387 polygonius 8 Polyporellus CIV Polyporus XV XLV XLVI LXI Polystictus CV pomaceus 257 Porta CVI praecox 5 pratensis 40 procera 212 proletarius 297 prunulus 62 Psalliota I Psathyrella CVII Pseudoclitocybe CVI 11

pseudocrassus 96 pseudointegra 323 psittacina 142 Ptychoverpa CIX pura 234 purpureum 336 pustülata 14 quercina 111 quietus 177 radiatus 383 radicatus 243 Ramaria CX ramealis 214 rancida 344 regius 31 renati 235 repandum 138 resimus 178 Resupinatus CXI rhacodes 213 Rhodophyllus CXII riculatus 97 rigens 98 robustus 259 rosea 324 rotula 220 Rozites CXIII rubescens 15 rubiginosa 151 rubra ЗОЯ rufescons 122 ruf us 186 russula 150 Russula CXIV rutilans 136 163 372 rutilus 46 sapiaeus 129 saponaceum 366 Sarcoscypha CXV satanas 32 scabrum 189 scalpturatum 367 Schizophyllum CXVI sciodes 368 Scleroderma CXVIT scutula 134 semilibera 225 seminuda 196 semiovata 18

semisanguifluus 179 semotus 2 Sepultaria CXVIII serif luus 180 silvaticus 3 silvicola 4 sinuatus 298 sinuosus 104 solaris 325 spadicea 284 spadiceo-grisea 285 spathulatus 387 speciosa 377 sphinetrinus 244 spissa 16 squamosus 276 squarroia 2CA squarroso-adiposa 265 stans 369 stellatus 21 Stereum CXIX stipticus 264 striata 291 striatus 108 Strobilurus CXX Stropharia CXXI suaveolens 355 subcompacta 312 subdulcis 181 sublanata 88 sublateritium 154 subtomentosus 385 succosa 271 Suillus CXXII sulphurca 128 sulphureum 370 tabescens 20 Telamonia XXX tenacellus 337 tenera 68 Tephrocybe CXXIII terreum 371 Thelephora CXXIV tigrinus 248 Tomentella CXXV torminosus 182 torulosus 260 torvus 99 Trametes CXXVI

Tremella CXXVII tremelloides 135 tremellosus 224 Trichaster CXXVIII Tricholoma CXXIX Tricholomopsis CXXX triviális 100 tubaeformis 44 Tubaria CXXXI tuberosa 34 Tulostoma CXXXII turgidus 101 Tylophilus CXXXIII ulmarium 208 umbratilis 237 umbrinum 207 unicolor 365 Urnula CXXXIV \ aginata 17 varius 277 vellereus 183 vermicularis 48 Verpa CIX verrucosum 333 versicolor 257 versi forme 45 versipora 280 vesca 326 vibratilis 102 vietus 184 villosa 110 vinoso-purpurea 327 violipes 302 virescens 328 virgineus 41 viscidus 46 vitellinus 23 volemus 185 Volvaria CXXXV Volvariella CXXXV Vuilleminia CXXXVI vulgare 106 vulgaris 227 wynnei 221 Xanlochrous CXXXVII xerampelina 329 Xerocomus CXXXVIII Xylaria CXXXIX Xylosphaera CXXXIX Szemere

László

Höhere Pilze des Bakony-Gebirges Die Erörterung befasst sich mit den oberirdischen Pilzen des Bakony-Gebirges. Die unterirdischen Pil­ ze des Bakony sind schon vom Verfasser in den „Veröffentlichungen der Museen des Komitats Veszprém" (Band 4, pp. 357—368) beschrieben wor­ den.

168

Das Forschungsgebiet — das Bakony-Gebirge —• liegt nördlich vom Balaton-See, zwischen Várpalo­ ta—Pannonhalma und dem Gebirge von Keszthely. Der Bakonywald ist ein Mittelgebirg, sein höch­ ster Berg ist Kőrishegy (704 m). Die herrschenden Gesteine des Gebiets sind der Dolomit und der ver-

wandte Kalkstein mit dazwischen gelegenen aus­ gedehnten Löss-Gebieten. Den überwiegenden Bestand der Wälder bilden Fagus, Quercus, Carpinus und Ulmus, die rein oder gemischt vorkommen können. Hie und da sind jüngst gepflanzte Pinus zu sehen. Am Nordteil des Bakony ist der Wald von Pinus silvestrls ein Glazial-Relikt. Entlang der Bäche liegen Auen von Alnus, Pöpulus und Salix. Die meisten Täler sind ohne Bächer, ihre Wasserlosigkeit ist durch die Jahresniederschlagsmenge von 600—700 mm gekennzeichnet. Die mittlere Jahrestemperatur ist um 9—10 C°. Diesen ungünstigen Verhältnissen zufolge kann die Pilzflora des Bakony als ärmlich betrachteten wer­ den, die Anzahl der Species bleibt hinter der der entlang der Karpaten vorkommenden Spezies weit zurück. Hauptsächlich die Cortinarii und im allge­ meinen die Discomyceta zeigen ein seltenes Vor­ kommen. Die Anzahl (420) der bis 1968 registrierten Species umfasst nicht die in der Wirklichkeit vorkommen­ den Species, da von den führenden ungarischen Mykologen (FRIGYES HAZSLINSZKY, DR. GUSZTÁV MOESZ) in erster Reihe nur die Umgebung ihrer Wohnorte, Eperjes (Komitat Sáros, im nördlichen Teil des historischen Ungarns) bzw. Budapest (Ko-

mitât Pest) erforscht wurde. Zwar hat Moesz auch im Bakony geforscht, aber nur ein kurze Zeitlang. In seinem im Jahre 1930 erschienenen Aufsatz „Pilze am Balaton und im Bakony" gibt er die Beschreibung von insgesamt 130 höheren Pilzen. Ausser ihm haben die Soproner Universitätsprofessoren Dr. LAJOS HARACSI und Dr. ZOLTÁN IGMÁNDY im Bakony geforscht. In jüngster Zeit besuchen die Forscher der botanischen Abtelung des Naturwissenschaftlichen Museums (Frau L. BABOS und Dr. GÁBOR BOHUS) jährlich den Bakony und dasselbe tun die Pilzfreunde von Veszprém, die ihre Angaben dem Verfasser mitgeteilt haben. Sammlungszeit und Ort für die einzelnen Species sind mitsamt den Namen der Sammler nach dem Pilze in Frage eingetragen. Der solche Angaben entbehrende Pilz wurde zum ersten Male vom Verfasser gefunden. Nach den gemeinen Species steht anstatt Datums das Wort „gyakori" ( = häufig) wodurch besagt werden will, dass der Pilz in Frage ein gemeiner ist. Im Sachregister am Ende des Aufsatzes weist die römische Nummer auf die Genera, die arabische Nummer auf die Species. Z. B. das Genus Ciavaria ist unter XXII. die Species clypeatus unter 294 zu finden. László Szemere

Les grands champignons de la montagne Bakony Dans cette étude ce sont les champignons super­ ficiels de la montagne Bakony qui sont énumérés. L'auteur a déjà présenté les champignons souterrains dans les pages 357 — 368 du 4« volume de Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei (Bulletin des Musées du Département de Veszprém). Le domaine des recherches — la montagne Bakonyest situé au Nord du lac Balaton, approximativement entre Várpalota-Pannonhalma et la montagne de Keszthely. La Bakony est une montagne d'altitude moyenne, le sommet le plus haut en est Kőrishegy (704 m). Le dolomite et la roche calcaire congénère y dominent, mais nous y retrouvons aussi des terrains loessiques d'étendues considérables. Fagus, Quercus, Fraxinus, Carpinus et Ulmus y forment des forêts, tantôt seuls, tantôt mêlés, par-ci, par-là avec des Pinus de l'aménagement récent. Dans la partie nord de Bakony, à Fenyőfő, la forêt de Pinus silvestris est une survivance glaciale. Aux bords des ruisseaux nous trouvons des bois d'Alnus, Populus et Salix. La plupart des vallées sont sans ruisseau, la précipitation annuelle est de 600 — 700 mm, le реуз souffre de manque d'eau. La température moyenne annuelle est autour de 9—10 C°. A cause de ces conditions défavorables, la flore fongique de Bakony est assez pauvre, le nombre des espèces est de beaucoup inférieur à celui des espèces

qui habitent au long des Carpates. Ce sont surtout le Cortinarius, et en général les Discomycètes qui se font rares. Le nombre des espèces (418) enregistrées jusqu'en 1967 ne reflète pourtant pas les espèces qui se présentent en réalité, et c'est pour la raison que les micologues d'avant-garde hongrois (FRIGYESHAZSLJNSZKY, DR. GUSZTÁV MOESZ) n'ont fait des recherches qu'aux environs de leurs domiciles, à Eperjes (dans le département Sáros, situé au Nord de l'ancienne Hongrie), respectivement à Budapest, (Département Pest). Moesz, il est vrai, a fait des recherches aussi dans le Bakony, mais elles étaient de courte durée seulement. Dans son étude en 1930 „Gombák a Balaton mellékén és a Bakonyban" (Champignons aux environs de Balaton et dans le Bakony"), il fit connaître 130 espèces de grands champignons. Outre lui, ce sont DR. LAJOS HARACSI ET DR. ZOLTÁN IGMÁNDI, professeurs de l'Université de Sopron qui ont fait des recherches dans le Bakony. E t plus récemment encore, ce sont les chercheurs de la Collection Botanique du Musée des Sciences Naturelles (Mme L. BABOS et DR. GÁBOR BOHUS) qui fréquentent annuellement le Bakony, et enfin les amateurs de champignons de Veszprém, qui ont communiqué à l'auteur les résultats de leurs recherches. Ainsi le chiffre donné (418) est le résultat d'un travail collectif. La date et le lieu de la cueillette sont mentionnés après le champignon, de même que le nom du collec-

169

t i o n n e u r . L à où ces données m a n q u e n t , c' est l ' a u t e u r q u i a r e p é r é le p r e m i e r l'espèce en q u e s t i o n . A u p r è s des espèces ordinaires il n ' y à p a s de d a t e , le m o t " g y a k o r i " (fréquent) i n d i q u e q u e c e t t e espèce est ordinaire.

ГРИБЫ ГОРНОЙ В этой работе перечислены наземные грибы горной местности Б а к о и ь . С подземными грибами Б а к о п я автор у ж е познакомил читателей в 4-м томе П у б л и к а ц и й музеев Веспремского комитата (стр. 857—368). Исследуемая территория - - горная местность Баконь — расположена к северу от озера Б а л а т о н , и основном между Варпалотой — Папнонхалмой и Кестхейской горной местностью. Б а к о н ь — горная местность средней высоты, самая высокая гора — Кёрипгхедь (704 м). Господ­ ствующей породой я в л я е т с я доломит и известняк-, среди них есть места лёссовых отложений. Главными породами деревьев, образующих леса, я в л я ю т с я : Fagus, Quercus, F r a x i n e u s , Carpinus. Лес состоит или целиком из одной породы деревьев или я в л я е т с я смешанным, то тут, то там имеются новые н а с а ж д е н и я P i n u s . Встречаются и хвойные леса lacialis relictum a Pinus sylvestris. Вдоль речушек располагаются рощи Alnus, Populus, Salix. Долины в большинстве безводные. Н а недоста­ ток воды указывает и то, что в году выпадает всего 600—700 мм осадков. Средняя годовая температура около 9—10 °С. Б л а г о д а р я таким плохим природным условиям гриб­ н а я флора Б а к о п я довольно бедная, число видов намного отстает от числа видов грибов, встречаю­ щихся вдоль К а р п а т . Особенно редко попадаются Gortinarius и вообще Discomyceta. Число видов, выявленных к 1967-му году (418), фактически не о т р а ж а е т количества в действитель-

170

D a n s l'index a j o u t é à l ' é t u d e , les chiffres r o m a i n s r e n v o i e n t a u x Genus, les chiffres a r a b e s a u x espèces. P . ex. le G e n u s C l a v a r i a se t r o u v e sous le chiffre XXTT, l'espèce c l y p e a t u s sous 294. László Szemére

МЕСТНОСТИ Б А К О Н Ь

иости встречающихся видов, так к а к ведущие вен­ герские микологи (Фридрих Х а ж л и п с к и й , д-р Густав Моэс) производили сбор в основном в местах, распо­ л о ж е н н ы х в районе их жительства, в Эперьеше (в северной части старой Венгрии, в бывшем комитате Шарош) и Будапеште (комитат Пешт). Правда, Моэс р а б о т а л и в Б а к о н е , по только очень короткое время. В вышедшей в 1930-м году работе „Грибы в окре­ стностях Балатона и в Б а к о н е " он упоминает всего 130 видов грибов. Проводили исследования в Баконе преподава­ тели Шопронского университета д-р Л а й о ш Харачи и д-р Золтан Игмапди. В последнее время из года в год посещают Б а к о н ь научные сотрудники гербария Естествоведческого музея (Л. Б Л Б О Ш и Г Л Б О Р Б О Х У Ш ) , а т а к ж е любители грибов, сообщавшие Данные автору. Таким образом публикуемое число (418) — результат общих усилий. Время и место находки каждого вида указыва­ ется вслед за названием гриба в сопровонодении имени лица, нашедшего его. Там, где не у к а з а н о имя, — гриб найден впервые автором статьи. У обычных видов нет у к а з а н и я даты, здесь слово „ ч а с т ы й " обозначает то, что этот гриб я в л я е т с я обычным. В перечне, данном в конце статьи, римская цифра указывает на род, а р а б с к а я же — ira вид. Н а п р . Clavaria: X X I I указывает на род, а на вид clypeatus указывает число 294. Ласло

Семере