A vizsgálat célja és előzményei Dr. Greiner Erika, Dr. Sarkadi Nagy Eszter, Bakacs Márta, Illés Éva, Dr. Kovács Viktória Anna, Varga Anita, Nagy Barbara, Lőrincz Zsuzsanna, Erdei Gergő, Schreiberné Molnár Erzsébet, Prof. Dr. Martos Éva Budapest, 2016. június 02.
Táplálkozási felmérések előzményei 1974 „food and nutrition surviellance” World Food Conference „A tápláltsági állapot, illetve a tápanyag beviteli felmérések, valamint a táplálkozással összefüggő betegségek kockázati tényezőinek feltárása.”
Az első magyarországi reprezentatív táplálkozási vizsgálat I. 1985-1988 között valósult meg Magyarországon (114 településen), amelynek során az ország egész területén 16 641, 14 évnél idősebb személy kikérdezése és vizsgálata történt Vizsgálat célja: A táplálkozási kockázati tényezők minél pontosabb megismerése Személyek kiválasztása, név és címjegyzék összeállítása: Állami Népegészség Nyilvántartó Hivatal OÉTI: vizsgálat koordinálása, laboratóriumi vizsgálatok Közreműködők: KÖJÁL, Tüdőszűrő állomások munkatársai Adatok feldolgozása: OÉTI, Pécsi Egyetem (nagy számítógéppel) Összesen 800 munkatárs
Az első magyarországi reprezentatív táplálkozási vizsgálat II.
Vizsgálati módszerek:
Táplálkozási visszakérdezés, 2x24 óra (utolsó munkanap, illetve vasárnap) Élelmiszercsoportok fogyasztási gyakorisága (FFQ) Szociális-gazdasági státusz Táplálkozással összefüggő megbetegedések tüneteinek kikérdezése Vérnyomás mérés Antropometriai mérések (testtömeg, testmagasság, bőrredő vastagság 4 ponton, felkar körfogat)
Mintegy 30%-uknál a tápanyagellátottságra és a táplálkozási kockázatra utaló biokémiai markereket is vizsgálták (tápanyag ellátottság, májfunkció, zsíranyagcserét jelző paraméterek)
Kvázi-reprezentatív táplálkozási vizsgálat 1992-1994 között I. 1992-1994 között valósult meg Magyarországon ( Budapesten és 11 megyében), random módon kiválasztott 2559 személy (18 év fölöttiek)
Vizsgálat célja: tájékozódás, a változások tendenciájánk megismerése Személyek kiválasztása, szervezése: ÁNTSZ intézetek OÉTI: vizsgálat koordinálása, elvégzése, laboratóriumi vizsgálatok, adatok értékelése Közreműködők: ÁNTSZ munkatársai
Kvázi-reprezentatív táplálkozási vizsgálat 1992-1994 között II. Adatok feldolgozása: OÉTI (adatrögzítés: hordozható computer és ezek átvitele közvetlenül a feldolgozási programba, az előző vizsgálat során kialakított program korszerűsítése, amely a hazai élelmiszer-összetételi adatokon alapul – Bíró, Lindner,
1995.) A kutatást a Népjóléti Minisztérium, illetve 1993-94-ben részben a Sint Raphael Catholic University támogatta (Dr. Hugo Kesteloot)
Kvázi-reprezentatív táplálkozási vizsgálat 1992-1994 között III. Vizsgálati módszerek: Előzetesen kitöltött 3x24 órás napló (vizsgálat előtti 2 hétköznap és utolsó vasárnap, amit szakképzett dietetikus kikérdezett)
FFQ kitöltése Antropometriai mérések (testtömeg, testmagasság, bőrredő 4 ponton, derék és csípő körfogat) Laboratóriumi vizsgálatok: előző vizsgálattal azonosak
Bíró György, Népegészségügy 77. 3-13, 1996
Harmadik Országos Táplálkozási Vizsgálat (OTV) az Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF) keretében I. 2003-2004 között valósult meg, 19 éves korosztály fölött, 1179 értékelhető kérdőív alapján Vizsgálat célja: A lakosság táplálkozási szokásainak felmérése adott időszakra OÉTI: táplálkozási szokások felmérése Közreműködők: kiképzett kérdező biztosok (KSH munkatársak)
Adatok feldolgozása: OÉTI
Harmadik Országos Táplálkozási Vizsgálat (OTV) az Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF) keretében II. Vizsgálati módszerek:
Adatfelvétel: képzett kérdezői biztos (adatszolgáltató kikérdezése -24h recall + táplálkozási szokások kikérdezése + 3 napos táplálkozási napló kézbe adása, kitöltés után postai kézbesítés) Antropometria: testtömeg és testmagaság bemondás alapján
Adatok feldolgozása: NutriComp tápanyagszámító software A tápanyagszámításhoz jelentősen bővített adatbank került alkalmazásra
Először került sor Magyarországon táplálkozási vizsgálat keretében a naponta fogyasztott élelmiszerek átlagos mennyiségének meghatározására. Továbbá új jelenség a hazai táplálkozási vizsgálatokban a koffeinbevitel meghatározása. Rodler Imre és munkatársai, Orvosi Hetilap, 146. 1781-1789. 2005.
Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálata 2009 (Európai Lakossági Egészség Felmérés – ELEF almintája) I. 2009 –ben valósult meg Magyarországon (Budapest, 23 megyei jogú város és 74 településen), összesen 1165 vizsgált személy
Vizsgálat célja: A felnőtt lakosság körében a túlsúly/elhízás és a hasi elhízás gyakoriságának meghatározása, adatgyűjtés a lakosság táplálkozási szokásairól, energia- és tápanyag beviteléről Személyek kiválasztása: KSH
OÉTI: vizsgálat koordinálása, feldolgozása, értékelése Közreműködők: KSH kérdezőbiztosok, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (védőnők, szakápolók) Adatok elektronikus rögzítése: EpiInfo2000 Táplálkozási naplók feldolgozása: NutriComp Étrend Sport 3.0 szoftver
Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálata 2009 (Európai Lakossági Egészség Felmérés – ELEF almintája) II. Vizsgálati módszerek: A mérőszemélyzet valamint a KSH kérdezőbiztosok képzésben részesültek A KSH kérdezőbiztosok átadták a 3 napos táplálkozási naplót és a részletes kitöltési útmutatót a vizsgálatban résztvevőknek Antropometriai mérések: testtömeg, testmagasság, derék körfogat. A méréseket védőnők és szakápolók végezték azonos típusú kalibrált eszközökkel Feladatuk volt még 3 napos kérdőívek visszakérdezése és pontosítása az OÉTI által kidolgozott 15 pontos szempontrendszer alapján. A naplók a regionális dietetikus instruktorokhoz kerültek, akik szükség esetén pontosították az adatokat, végül az OÉTI dietetikusai ellenőrizték a naplókat adatrögzítés előtt
Martos Éva és munkatársai, Orvosi Hetilap, 2012. 153. 1023-1030.
OTÁP2014 Vizsgálat céljai Túlsúly / hasi elhízás / alultápláltság gyakoriságának meghatározása a felnőtt lakosságban
és egyes csoportokban standard módszerekkel, egyforma eszközökkel mért értékek alapján Időbeli változás követése A felnőtt lakosság táplálkozási szokásainak, a táplálkozási kockázati tényezők felmérése Az elhízás, a táplálkozási szokások meghatározó tényezőkkel való összefüggéseinek
megismerése
Célok • A lakosság táplálkozásának megismerése majd annak alapján a kockázati tényezők fokozatos csökkentésére irányuló program kidolgozása és bevezetése a hatékony egészségmegőrzés egyik alapfeltétele. • A lakosság táplálkozási adatai nem csak az egészségpolitika, hanem az agrárpolitika, az élelmiszeripar, élelmiszerkereskedelem és közétkeztetés szakemberei számára is nélkülözhetetlenek. • Eszközül szolgálnak a megfelelő nemzeti táplálkozáspolitika kialakításához. • Fontosak az aktuális táplálkozási ajánlások kidolgozásában, lakosság felvilágosításában, oktatásban. • Adatokat szolgáltatnak hazai és nemzetközi szervezeteknek (pl.:KSH, OECD, FSANZ). • Időszerű és megbízható adat és információ álljon rendelkezésre az elhízást és táplálkozást érintő szakpolitikai és szakmai döntések meghozatalához, a beavatkozások hatásának monitorozásához. • A vizsgálatok 5-10 évente történő megismétlése. • Mérőeszközök és tápanyag-adatbázis folyamatos fejlesztése. • A WHO (2012) által kitűzött célok (a táplálkozásfüggő megbetegedések kockázatának-, az elhízás és a cukorbetegség- , sóbevitel csökkentése és a fizikai aktivitás növelése) teljesítése.
*
*
*
*
Köszönöm figyelmüket!