A vízhiány probléma társadalmi vonatkozásai (gazdálkodók, döntéshozók és a lakosság véleménye az aszályról és a vízgazdálkodásról)

A vízhiány probléma társadalmi vonatkozásai (gazdálkodók, döntéshozók és a lakosság véleménye az aszályról és a vízgazdálkodásról) Ladányi Zsuzsanna, Blanka Viktória, Szilassi Péter, Sipos György Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

[email protected] wahastrat.vizugy.hu

Bevezetés

 Vízhiány probléma jelentősen érinti a régiót  Határon átnyúló projektek, tudományos kutatások  Gazdálkodók és települési döntéshozók véleményét és tapasztalatai is fontosak, hiszen az itt élő emberek összefogása és együttműködése elengedhetetlen a fenntartható vízgazdálkodás és az élhető környezet jövőbeli tervezésében.  Cél: érintettek ismeretei, érdekei, szempontjai felszínre kerüljenek reálisan végrehajtható stratégiák, tervek környezettudatosság hatékonyabb kommunikáció tévutak és tévképzetek

Módszerek 1. Kvantitatív megközelítés - kérdőív - 1000 db megkérdezett lakos a határ két oldalán -

Meriexwa, 2012

A települések lakosainak mindennapjaiban, életében mekkora jelentősége van a klímaváltozásnak, az időjárási szélsőségek fokozódásának? Mennyire jelentős probléma számukra a belvíz és az aszály, milyen okokkal magyarázzák a jelenségeket? Milyen lehetőségeket látnak az ezek által okozott károk mérséklésére?

2. Kvalitatív megközelítés - mélyinterjú - 100 db megkérdezett gazdálkodó és döntéshozó a határ két oldalán Aszály és vízgazdálkodás a gazdálkodók szemszögéből Érintettség (és kiterjedés) Kár Okok Megoldás Vízgazdálkodás, fenntarthatóság Előrejelzés Öntözés és vízgazdálkodási vonatkozások

Ön szerint jelenleg melyek lakóhelyének legnagyobb problémái? Problémák a településen: 35% 31,1%

Problémák a mezőgazdaságban:

30%

25%

23,4%

aszály

20%

18,0%

15% 12,2%

10,7% 9,5% 7,9%7,7%

10%

10,5% 6,0%

3,3%

3,9% 3,9% 3,8%5,5%3,8% 2,4%

1,4% 2,4% 0,7% 0,6%

magyar szerb

8,1% 6,7%

5,2%

5%

kártevők

4,2% 2,3%

belvíz 2,2% 2,5%

0%

b yé eg a a ly ik ás lit zá ár z po as ti be k za y te n le á ég üz rm ts a ko el t z ny e á ig ss hi sa ro sz lá el lya tti om pá r ia tó m ak sa n au lá tá lya m po ro pá k tó lla na au tá tá ze po ye la rn ál kö k za ák há m kó lé la ob pr íz s lá óv iv ro tá ét em ás sz áz rn to íz lv sa be zc ya ví án ny hi k en so sz zá g há isé ül

n ka un

ru be

m

k él

Az aszály kialakulásában szerepet játszó tényezők (átlagok 1-4 fokú skálán)

alacsony a talaj termőképessége termelési költségek magas ára állami támogatások alacsony szintje tartósan alacsony piaci árak 0.00%

50.00% szerb magyar

100.00%

Ön szerint hogyan változott az aszály gyakorisága a település környékén az utóbbi években? Magyar erősen csökkent

N

1

Szerb 5

enyhén csökkent

% N

0,2% 8

1,1% 1

nem változott

% N

1,7% 58

0,2% 39

%

12,2%

8,2%

enyhe mértékben nőtt N

160

125

% N

33,8% 247

26,4% 304

%

52,1%

64,1%

jelentősen nőtt A belvíz pedig …

Öntözi-e a földjét és honnan szokott öntözni?

Magyarország

Szerbia HUN

Elemszám öntözőcsatornából Százalék Elemszám talajvíz kútból (5-10m) Százalék Elemszám talajvíz kútból (10-50m) Százalék Elemszám talajvíz kútból (50m-nél mélyebb) Százalék Elemszám öntözőgödörből Százalék Elemszám egyéb Százalék

5 3,9% 31 24,2% 66 51,6% 16 12,5% 8 6,2% 5 3,9%

SRB 13 19,7% 9 13,6% 26 39,4% 11 16,7% 2 3,0% 7 10,6%

18 40 92 27 10 12

Aszálykár elleni ráfordítás (Ft/ha) hajlandóság

Megoldások az aszály mérséklésére

semennyit sem

Az aszály mérséklése érdekében tehető intézkedések prioritásai, fontossága károsultak kifizetése

szerb

magyar

50-100.000Ft-ot

károk ellensúlyozása

100.000-200.000Ft-ot öntözés

vízvisszatartás, víztározás

200-500.000Ft-ot szántóterületek átalakítása rétté, legelővé 500.000Ft-nál többet

megfelelő növényfajták választása

szerb

0%

20%

40%

60%

0%

10%

20%

30%

magyar

40%

50%

A bevont települések száma: 30 BM: 13 CSM: 17 Döntően homok talajon: 20 Döntően löszön képződött talajon: 10 Interjúk időintervalluma: 30 perc-90 perc Megkérdezettek: • Gazdálkodók (30) • Döntéshozók (20)

Aszályos évek gyakoriságának megítélése

 aszály időbeli megjelenése is változik, manapság a tavaszi időszakban, korábban is jelentkezik  egyre több extrém meleg nap követi egymást, sokszor van 40°C feletti hőmérséklet 0

 reggeli harmat nincs már szinte nyáron növekedő

 szélsőséges viszonyok erősödnek stagnáló

 kevesebb csapadék van  csapadék heterogenitása nagy és nagyok a szélsőségek

csökkenő

n.a.

Válaszadók száma 10 20

30

Terméskiesés mértékének megítélése aszályos években

 a tavaszi vetésű növények kevésbé bírják  függ a talajminőségtől, az alkalmazott műveléstől, a vetőmagtól, a fajtaválasztástól  a beltartalom is megszenvedi az aszályt, a napraforgónál az olajtartalom csökken, cukorrépánál a cukortartalom. A silókukoricánál sem jó, ha nincsen benne szem, mert abban van a tápanyag.  gyümölcsösben minőségi romlás pl. kisebb almák  a régióban egyre gyakoribb a növények nyári gutaütése, amikor ledobják a lombjukat  ha huzamosabb ideig nagy meleg van hirtelen érés pl. karfiolnál értékesítési nehézségeket okoz  nagyon kedvez az aszályos időszak a rovaroknak-bogaraknak

Válaszadók száma 0

igen jelentős

jelentős, de 20%-t nem meghaldó

nem mérvadó

n.a.

10

20

30

Speciális, aszályveszélyt fokozó tényezők megítélése

 homoktalaj: homok felmelegszik, rontja a mikroklímát, hatással van a csapadékra, nincs nagy víztartó képessége a talajnak, pár napon belül kimerül a talaj víztartaléka  talajvíz süllyedés: a régióban sűrűn vannak a kutak, amelyek intenzíven apasztják a talajvizet

0

5

Válaszadók száma 10 15 20 25

30

kedvezőtlen talajtulajdonság talajvízszint süllyedés

nincs

 vizes élőhelyek kiszáradása  helytelen vízgazdálkodás

n.a.

Többen a talajvízszint és a kedvezőtlen talajtulajdonságok együttesét említették, melyek szintén bejelölésre kerültek

Talajvízszint mélységének, süllyedésének megítélése

 csatornázás hatása is érezhető, települések csatornázása óta egy folyamatos csökkenés van  öntözőgödör sokszor kiszárad  kutak alapján fokozatosan csökken a talajvíz mélysége  aszályos időszakban kiugró a csökkenés, hiszen a környező területeken is locsolnak, és előfordult már, hogy 1-1 kútból nem tudott már locsolni, olyan mélyen volt a vízszint  az alacsonyabb területeken eltűntek a vízállások és a vizenyős területek kiszáradtak 80-as évek közepe óta  Jánoshalmán 4 méternél több volt a hetvenes évekhez képest a süllyedés

0 Jelentős talajvízszint süllyedés van, jelentősen befolyásolja a termelést a talajvíz süllyedése észlelhető, de nem korlátozza jelentősen a termelést nincs süllyedés

n.a.

Válaszadók száma 5 10 15 20 25

30

Öntözés ráfordításigénye

 az öntözés ráfordításigénye a megkérdezett gazdálkodók jelentős részében 30 % körül mozgott, de ezek jobbára nagygazdák, több száz hektáron gazdálkodók  a konyhakerti vagy kisebb területen gazdálkodók ráfordítása jóval 20 % alatti Jelentős (20%-nál nagyobb),  az öntözés jobbára a Tiszántúlon, öntöz illetve Szeged környéki Átlagos (20% alatti) vagy gazdaságokban jelentős korlátozott öntözési lehetőségek  infrastrukturális beruházásokat nem tudnak tenni manapság nem öntöz  nagy gazdák véleménye szerint a kis gazda bátortalan, holott n.a. összefogással a termésmennyiség javulásában visszajönne a befektetés

0

Válaszadók száma 10 20

30

Alkalmazkodó fajtaválasztás megítélése

 próbálkoznak szárazságtűrő/hibrid/rezisztens fajokkal, de sokszor az is kevés  akik állattartással foglalkoznak, nem tudnak másra váltani, kukoricát és gabonát kell termeszteni  fajtaválasztásnál tenyészidőt nézik  kísérletezés van szárazságtűrő növényekkel, de azoknak a vetőmagoknak a marketingszele nagyobb fajtaváltás szárazságtűrő fajokra  GMO szárazságtűrő növény nincsen  úgy próbálja megtervezni a vetést, hogy inkább kultúraváltás alkalmazkodik a talajtípusokhoz, azok termékenységéhez, de jó földbe nem éri meg nincs rá lehetőség az aszálytűrő fajtát vetni, mert annak általában kisebb a hozama  nem könnyű váltani, hiszen mindenből nagy n.a. a kínálat, a kereskedői kört meg kell tartani

0

Válaszadók száma 5 10 15 20 25

30

Előző extrém év hatása érzékelhető-e az adott év termésében

 nem igazán tudják a gazdálkodók az összefüggéseket megfogalmazni, kevéssé látják az évek egymásutániságát  homokon kicsi a vízraktározó képesség, ott nincs hatás egyik évről a másikra  kötöttebb talajról jeleznek belvizes év után jobb termést, de jeleztek olyat is, hogy a belvizes év sok csapadéka kimoshatja a talajból a tápanyagot, ami a következő aszályos évben tovább gyengítheti a növényt

0 igen, az aszály után a belvíz hatásában igen, a belvíz után az aszály hatásában nem n.a.

Válaszadók száma 10 20

30

A térség vízellátásának javítása véleménye szerint kinek a feladata

 felülről indított támogatási rendszer kialakítása, mely együttműködésre buzdítaná a gazdálkodókat Többen alulról és felülről induló kezdeményezések  betiltaná a talajvízből való vízkivételt együttesét említették, melyek szintén bejelölésre kerültek  önkormányzat és a vízügy feladata Válaszadók száma lenne 0 10 20 30  önkormányzat és a vízügy feladata az országos és ellenőrzés lenne, gazdáknak nagy regionális felelőssége van, de a gazdák nagy települési része közömbös, a pillanatnyi szintű állapottal törődnek és nem gondolnak egyén előre, szükség lenne egy felelős szintű szervre, aki koordinálja az n.a. eseményeket  állam és a gazdák feladata lenne és az önkormányzaté. Vízgazdálkodást  a vízgazdálkodást helyi szakembernek kellene irányítania, hiszen ő ismeri a régiót és helyben javító beruházások megvalósításában tudnak dönteni. Nem felülről irányított részt vállalna vízgazdálkodásra van szükség  központi irányításra lenne szükség. A gazdák összefogását a jelenlegi körülmények között nem tudja elképzelni

Víz visszatartására a vízhiányos időszakok enyhítésére mérlegelhető megoldás-e

 a vízmegtartás lenne a fő cél  csatornarendszer nem csak vízvezetőnek kellene lennie, hanem a vízvisszatartásban is szerepe kellene, hogy legyen  nagyobb öntözőrendszereket csak összefogással lehet megvalósítani  a semlyékeket ideiglenesen lehetne a felesleges vizek tárolására használni  téglagyár kitermelési helyén lévő tómedret alkalmasnak látná a víz gyűjtésére és tárolására  Tiszából öntözőcsatornán keresztül, Válaszadók száma belvízcsatornán is lehetne. A környék klímája 0 5 10 15 20 25 is megváltozna  az öntözésnél jobban megérné, hogyha a igen, jelentős hatása lehet hozzájuk elérő csatornából más is venne jelentős eredmény nem vizet, mert akkor kisebb lenne a párolgási és várható a szivárgási veszteség. A szocializmusban nem szükséges több volt az öntözött terület, mint most. Öntözésben volna nagy tartalék. n.a.  vízpótló tározókat kellene építeni, és célszerű lenne a vízutánpótlást a Tiszából és a Dunából megvalósítani

30

Extrém vízháztartású, aszályos évek a gazdaságában

 a megkérdezettek döntő többsége csak az elmúlt évek nagy aszályaira emlékszik és tudja azt visszamenőleg sok évet számszerűsíteni tud említeni, gyűjti az  régebb óta a mezőgazdasági adatokat gyakorlatban lévők (régi tsz csak az elmúlt 2-3 évre vezetők, tagok) részletes emlékszik információkkal rendelkeznek  precíziós mezőgazdaságban nem tud említeni nagyon sok adat van (lásd terméshozam mérő kombájn) n.a.  a vidéki gazdálkodók évekre nem igazán emlékeznek, de a tapasztalatok leírásában sokkal részletesebbek

0

Válaszadók száma 10 20

30

0

Fenntartható-e a jelen művelés

Igen

Válaszadók száma 5 10 15 20 25

igen igen, de csak alkalmazkodással a változó körülményekhez

nem  erdőtelepítésnél figyelembe kell venni a termőhely nem bírja el a 100%-os borítottságú erdőket  a jelenlegi termelési módot fenntarthatónak látja, n.a. szerinte az aszály kivédekezhető, és 1-2 évet ki lehet bírni  parcellaszerkezet optimalizálása segítheti  ha tudnak öntözni, akkor a véleménye szerint a jelen gazdálkodási viszonyok fenntarthatóak. A gazda nem látja reális veszélynek, hogy nem fog tudni öntözni  nagyüzem jól gépesítve nagy területen tud hatékonyan működni az aszály ellenére is, itt lehet öntözni és vízgazdálkodni  öntözést fenntarthatónak tartja, de csak megfelelő technológiai megoldásokkal  az agrárgazdálkodásban szigorú víztakarékos műveléssel, mélylazítással (különösen a belvizes területeken) és vízpótlással lehetne fenntartóvá tenni a gazdálkodást

30

0

Fenntartható-e a jelen művelés igen

bizonytalan

igen, de csak alkalmazkodással a változó körülményekhez

 a homokhátság magasabb területein a régen mezőgazdaságból élő tájon sokan feladják a szántóművelést és inkább erdősítenek  a fiatalok már nem akarnak a mezőgazdaságban maradni  a fenntarthatóság társadalmi problémát jelent, hiszen ha van öntözővíz, elő tudja állítani a terméket, kérdés az, hogy lesz-e kereslet megfelelő áron a termékére, és nem áron alul értékesíti azt  a gyümölcsös fenntartható lesz valószínűleg itt a homokon, szőlő is megélhet, probléma a szántóföldi kultúrával lesz majd. Egyre kevesebb a szántó terület, ahol búzát, vagy kukoricát termelnek. Lát tendenciát arra, hogy kevesebb kukoricát vetnek a régióban

nem

n.a.

5

Válaszadók száma 10 15 20 25

30

Köszönjük a figyelmet! (WAHASTRAT HUSRB 1203/121/130) wahastrat.vizugy.hu