A vasúti közlekedés szabályozása Gaál Bertalan
A szabályozás közlekedéspolitikai alapja
• A közlekedéspolitika korai évtizedeiben a közlekedéspolitika gyakorlatilag vasútpolitika • Monopolisztikus állami vasutak, hatósági funkciókkal megtámogatva • Vasút szabályozása törvényi szinten történt
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Vasút pozícióinak romlása (munkamegosztás) • A Közösség a vasút kérdésével intenzívebben kezdett el foglalkozni (1973) • Kétévente gazdasági és pénzügyi jelentés a tagállamok vasútjairól • Ez az alapja a későbbi egyeztetett fejlesztési, szabványosítási döntéseknek 2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 1990-es szakmai anyag által fókuszba állított problémák – Vasúti szervezetek esetében rendezni kell az állam és a vasút viszonyát (versenytorzítás, rugalmatlanság) – Vasutak kettős funkciója (szolgáltató és infrastruktúrakezelő, üzemeltető) versenytorzító hatású – Romló versenyképesség az alacsony tőkeellátottság, eladósodás és jövedelmezőség miatt – Szükséges a versenyfeltételek harmonizációja mellett a jogharmonizáció is.
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 1992 első Fehér Könyv • Alapelvként a piac egységesítését és megnyitását jelölte meg. • A vasútnál történt ebben a legkisebb előrelépés, ezért részaránya tovább csökkent (2000 környékén áruszállításban 8%, személyszállításban 6% körül)
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 2001. Fehér Könyv • Elsődleges feladatként a közlekedési munkamegosztás átrendezését, a szabályozott verseny kialakítását, ezeken belül is a vasút újjáélesztését nevesíti • A vasút szempontjából fő célok: – Valódi belső piac megteremtése – Az infrastruktúra optimális kihasználása – A szolgáltatások kiépítésével a biztonság és minőségi színvonal emelése 2014.11.12.
Gaál Bertalan
• A félidei értékelés szerint az elért eredmények nem elégségesek, további célokat és feladatokat fogalmaz meg: – A piacra jutás és a szakmagyakorlás szabályainak továbbfejlesztése – A nemzetközi vasúti műveletek és logisztikai szolgáltatások előtt álló akadályok lebontása
• Mindezekkel együtt is az összközlekedési átlagnál alacsonyabb ütemű növekedést, ebből kifolyólag a munkamegosztási arányokban stagnálást-csökkenést valószínűsít a dokumentum a 2020-ig terjedő időszakra. 2014.11.12.
Gaál Bertalan
Magyarországi helyzet
• Hasonló az európai megjelenéshez • Komplex közlekedéspolitika Széchenyi után csak 1968-ban ennek célja a közlekedési munkamegosztás arányainak változtatása a közúti közlekedés fejlődésének elősegítésével • Vasúthálózat redukálása a kisforgalmú állomások és vonalak megszüntetésével • Körzeti pályaudvari rendszer kialakítása • 2000 km-rel csökkent a hálózat a ’70-80-as években, a vasúti teljesítmények aránya, majd abszolút mértéke is esni kezdett 2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 1990-es évektől a közút preferálása mindinkább negatív hatású • Közlekedéspolitikai irányváltás szükségessége • 1996-os közlekedéspolitika fő stratégiai célkitűzéseinek nagy része a vasutat preferálta • A vasúti reformfolyamat 1999-2002 között gyakorlatilag leállt, majd újraindult 2014.11.12.
Gaál Bertalan
• A reform nevesített fő területei: – Hálózat-racionalizálás megoldása – A piaci és a szervezeti rendszer EU-konform átalakítása – Az állami szerepvállalás formáinak és mértékének tisztázása – Az emberi erőforrás-felhasználás hatékonyságának javítása – Mindezek megvalósítását lehetővé tevő eszközrendszer és finanszírozási források biztosítása
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 2003-2015 közötti időszak közlekedéspolitikája • Lényegében megismétli az 1996-os fő stratégiai irányokat és az azokból adódó szabályozási feladatokat (a változó feltételekhez igazodva) – Fenntartható fejlődés és a közlekedésbiztonság középpontba helyezése – Vasúti infrastruktúra fejlesztése – Tevékenységek szétválasztásával történő hatékonyság-növelés – Szolgáltatási színvonal javítása
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Eu irányelveknek megfelelő intézményrendszer működése • Független – Pályakapacitás-elosztó – Vasútbiztonsági szervezet – Tevékenység engedélyező és a versenyszabályok betartását ellenőrző hatóság
2014.11.12.
Gaál Bertalan
A vasúti közlekedés átfogó európai szabályozása
Legfontosabb szabályozási területek időrendben felsorolva • 1990. Egységes közlekedési piac kialakítását és az általános versenyszabályok közlekedési kiterjesztését célzó jogszabályok – Vasútvállalatok függetlenítése az államtól, pénzügyi helyzetük javítása – Az infrastruktúra és a szolgáltatások számviteli elválasztása – Az infrastruktúrához való hozzáférés jogának biztosítása nemzetközi forgalomban – Vasúttársaságok minősítése, a működés engedélyezése – Az infrastruktúra-kapacitás felosztása – Pályahasználati díj megállapítása – A nagysebességű vasúthálózatok közötti átjárhatóság biztosítása
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 2001. évi első vasúti csomag új elemei – A közszolgáltatási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése – A pályához való hozzáférési jog általánossá tétele – Biztonsági tanúsítványok kiadása – Az átjárhatóság biztosítása a hagyományos vasúti rendszerek között
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 2004-es második vasúti csomag új elemei – A kölcsönös átjárhatóság egységes rendszere – A hálózathoz történő hozzáférés további liberalizálása – A szabályozásokat előkészítő szakmai szervezet létrehozása
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 2007-es harmadik vasúti csomag tartalma – A személyszállítás liberalizálásának előkészítése – A nemzetközi vonatokon az utasjogok érvényesülésének biztosítása – Mozdonyvezetői engedélyek harmonizálása – Az áruszállítási szolgáltatások minőségének további javítása 2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 2012-es negyedik vasúti csomag – Egységes európai vasúti térség kialakítása – Belföldi személyszállítási piac megnyitása – Pályahálózat-működtetők és a vasúti szolgáltatók szétválasztása – Egységes engedélyezés – Munkavállalók védelme
2014.11.12.
Gaál Bertalan
Vasutak versenypiaci fejlesztésének szabályozása
• 91/440/EGK Tanácsi irányelv a közösségi vasutak fejlesztéséről (Fejlesztési irányelv) – többször módosított • Fő szabályozási területei
2014.11.12.
Gaál Bertalan
A vasutak vezetésének függetlensége
• A vasutak az államtól elkülönített vagyonnal, költségvetéssel és könyveléssel gazdálkodjanak önálló státusz • A vasutaknak a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok szerint kell működniük • Önálló üzleti terv • Önállóság nemzetközi csoportosulás létrehozására, belső szervezet kialakításában, szolgáltatások nyújtásában és azok árának a közszolgáltatási követelményeket is figyelembe vevő meghatározásában • Önálló döntéshozatal a személyzeti ügyekben, eszközök és beszerzések, új tevékenység indítása, piaci részesedés növelése tekintetében 2014.11.12.
Gaál Bertalan
A pénzügyi helyzet javítása
• Szolgáltatások vonzóbbá tétele érdekében jelentős beruházások a ’80-as években • Az árufuvarozási teljesítmények csökkenése miatt ugyanakkor bevételekkel nem tudták ezeket fedezni • Eladósodottság kezelését megfelelő mechanizmusok kidolgozása révén tagállami feladattá tette az irányelv, számviteli részlegen belül külön adósságtörlesztési egység
2014.11.12.
Gaál Bertalan
Infrastruktúra-kezelés és a szállítási tevékenység szétválasztása
• Az irányelv az infrastruktúra-kezelés és a szállítási tevékenységek számviteli szétválasztását kötelezővé tette, a szervezeti szétválasztást a tagállamok hatáskörébe utalta • A két tevékenységi terület valamelyikére kapott állami támogatás nem vihető át a másikra • Kötelező az infrastruktúra fejlesztése, használatáért diszkriminációmentes díj állapítható meg (megtett távolság és vonatösszetétel alapján) 2014.11.12.
Gaál Bertalan
Vasúti infrastruktúrához való hozzáférés
• Cél a vasúti infrastruktúra szabad használhatóságának megteremtése meghatározott körben • Szabad belépési és áthaladási jog más tagállamokban olyan országok közötti forgalomban, amelyekben a társulásban részes vasutakat alapították. Ugyanezen jog érvényes a nemzetközi kombinált árufuvarozási szolgáltatások végzésében is • Az érintett szolgáltatásokkal kapcsolatos forgalomszabályozási és biztonsági ügyekben az igénybevevők külön megállapodásokat kötnek a használt infrastruktúra kezelőjével 2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 2001/12/EK irányelv (a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv módosításáról) • 2003. márc. 15-ig további szabályozások beépítése a nemzeti jogba – Pályához való hozzáférés kiterjesztése, a nemzetközi árufuvarozásban üzemeltetési módtól függetlenül biztosítja a szabad hozzáférést a Transzeurópai Vasúti Árufuvarozási Hálózathoz (Trans-european Rail Freight Network – TERFN) – 2008-tól ez kiterjed a teljes európai hálózatra, minden a szükséges engedélyekkel rendelkező vasútvállalatra, ha megköti az előírt megállapodásokat az infrastruktúra kezelőjével – A kizárólag vontatással foglalkozó társaságokat is vasúti vállalkozásnak tekintik, melyek szolgáltatásaikat felkínálhatják más társaságoknak – Az irányelv hatálya kiterjed a túlzsúfoltnak minősülő infrastruktúrát megkerülő utakra, valamint a több felhasználót kiszolgálni képes terminálokhoz és a mellékletben nevesített kikötőkhöz vezető összeköttetésekre is 2014.11.12.
Gaál Bertalan
– Előírja a személyszállítás és az árufuvarozás számviteli elkülönítését, a keresztfinanszírozás tilalmát, valamint a közszolgáltatással kapcsolatos összegek külön könyvekben való kimutatását – A szállítási és infrastruktúra-kezelői tevékenységről külön mérleget kell készíteni, de továbbra sem kötelező a szervezeti szétválasztásuk – Hozzáférést biztosító funkció (vállalat engedélyezés, menetvonal-elosztás, infrastruktúra-díj megállapítása) azonban csak olyan szervezetre ruházható, amely önmaga nem végez szállítási tevékenységet – Rögzíti a független szervezetek által ellátandó tevékenységek körét (biztonsági szabványok kidolgozása, baleset kivizsgálás), valamint előírja a tagállamok számára egy külön szabályozó testület létrehozását, mely a verseny figyelemmel kísérésével és a panaszok kivizsgálásával foglalkozik
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 2004/51/EK irányelv (a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv módosításáról) – Felgyorsítja a piacnyitást a pályához való hozzáférés liberalizálásával – Előírja a teljes vasúthálózat megnyitását 2006. jan. 1-től a nemzetközi, 2007. jan. 1től a belföldi árufuvarozás céljából is
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 2007/58/EK irányelv (a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv módosításáról) – Kiterjeszti a piacnyitást a vasúti személyszállításra is – Rögzíti, hogy ennek előfeltétele egyéb részletes rendelkezések meghozatala, többek között az infrastruktúrához való hozzáférés, az átjárhatóság, a vasútbiztonság tárgyában) – Kiindulásként kezeli, hogy a nyílt hozzáférésű nemzetközi szolgáltatások bevezetése nem használható a belföldi piac megnyitására, és összhangban kell lennie a közszolgáltatások szabályozásával is
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• A személyszállítási szabályozás összhangban van az áruszállítás szabályozásával, de rögzítik, hogy a tagállamok kizárhatják az irányelv hatálya alól azon, a Közösség területén átmenő szolgáltatásokat, melyek a Közösség területén kívül kezdődnek és végződnek • A nemzetközi személyszállítási szolgáltatásokra a piacnyitást 2010. jan. 1-ig, azon tagállamokban, ahol a nemzetközi személyszállítás az utasforgalom több mint 50%-át teszi ki 2012. jan. 1-ig biztosítani kell 2014.11.12.
Gaál Bertalan
Magyar
• A 91/440/EGK irányelvnek messzemenően megfelelt az 1993. évi XCV. tv. a vasútról • Az irányelv módosításain alapul a jelenleg hatályos 2005. évi CLXXXIII. tv. a vasúti közlekedésről • Külön kiemelendő az 50/2007. (IV.26.) GKMPM együttes rendelet a vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli elkülönítéséről, mely a pályavasút és a szolgáltató vasút kötelező számviteli elkülönítését is előírja 2014.11.12.
Gaál Bertalan
Vasutak engedélyezésének szabályozása
• 95/18/EGK irányelv a vasúttársaságok engedélyezéséről – Az engedélyezési rendszer általános keretelveit határozza meg, a tagállamoknak hagyja az engedélykiadási és adminisztrációs felelősséget – Nem terjed ki kötelezően a kizárólag városi, elővárosi és regionális szolgáltatást nyújtó, valamint a nem közforgalmú hálózaton tevékenységet végző társaságokra – Az engedély az egész Közösség területén érvényes, a vasúttársaság székhelye szerinti tagállamban kérhető – Az általános hármas követelményen túl (jó hírnév, szakmai felkészültség, pü-i stabilitás) megfelelő felelősségbiztosítás is szükséges – Teljesíteni kell emellett a nemzeti jogban és/vagy nemzetközi szerződésekben rögzített műszaki, biztonsági és szociális körülményeket is – A tagállamokban az engedélyeket csak független, vasúti szolgáltatást nem végző hatósági szervezet adhat ki – Döntéshozatal a benyújtástól számított 3 hónapon belül, mellyel szemben jogorvoslat kérhető – Legalább ötévenként ellenőrizni kell, meg nem felelés esetén az engedély visszavonható
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Alapvetően sem az első, sem a második vasúti csomag nem változtatja meg ezt a szabályozást – Az első vasúti csomag pontosít néhány fogalmat, és határozottabban fogalmazza meg azon eseteket, amikor a Bizottságot kötelezően értesíteni kell – A második vasúti csomag szerint szakmai megfelelőség akkor áll fenn, ha van a vállalat szervezetében olyan irányító szerv, amely rendelkezik az engedélyben meghatározott biztonságos ellenőrzés és felügyelet gyakorlásához szükséges tudással és tapasztalattal 2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Recast 2012/34/EU irányelv • SERA – Single Eureopean Railway Area • 2015. június 16-tól
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Módosítások – Kiszolgáló létesítmények, – Infrastruktúra fejlesztési stratégia, üzleti terv, többéves szerződés, pénzügyi egyensúly („5 év”) – Díjképzés („ésszerű nyereség”, zaj, ETCS), – Határforgalmi egyezmények, – Alapvető funkciók (→ nemcsak a díjak megállapítása, de a díjak beszedése is alapvető funkció lesz), – Hálózati Üzletszabályzat, – Foglalási díj, – Összehangolási eljárás (→ésszerű határidőn belül, a szükséges információk rendelkezésre bocsátása), – Teljesítményösztönző rendszer 2014.11.12.
Gaál Bertalan
Magyar
• 45/2006. (VII.11.) GKM rendelet a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről – Több vasúti tevékenységet végző vasúti társaság tevékenységenként elkülönült üzletágainak külön-külön meg kell felelniük az engedély kiadási feltételeinek – Vasúti pályahálózat működtetésére kiadott engedély tartalmazza az érintett pályaszakaszok tételes felsorolását – A rendelet részletesen tárgyalja a szakmához jutás általános feltételeit – Meghatározza a térségi, az elővárosi és a helyi működési engedély kiadásának általánostól eltérő feltételeit – Részletesen tartalmazza az egyéb kérdéseket (kérelem követelményei, módosítás lehetőségei, ellenőrzés, adatszolgáltatási kötelezettség)
2014.11.12.
Gaál Bertalan
Vasútbiztonság szabályozása
• 91/440/EGK irányelv – Biztonsági szabványok, és szabályok kidolgozásának és betartásának kötelezettsége
• 2004/49/EK irányelv a közösségi vasutak biztonságáról (Vasútbiztonsági irányelv) szabályozza részletesen – Kiindulási pont egységes szolgáltatási piachoz közös biztonsági keretszabályzás – Alapvető cél a vasúti biztonság javítása, az ezt gátló műszaki akadályok megszűntetése
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Célterületek – Szabályozási struktúra tagállamokban történő összehangolása – Vasútbiztonság szabályozása, irányítása és felügyelete érdekében közös elvek meghatározása – Egyes szereplők hatáskörének és felelősségének meghatározása – Közös biztonsági célok és módszerek kidolgozása a nemzeti jogszabályok hatékonyabb harmonizálása céljából – Tagállamokban független biztonsági hatóság és baleseteket kivizsgáló szervezet létrehozásának kötelezettsége 2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Közös biztonsági mutatók – Balesetekre vonatkozó mutatók – Váratlan eseményekre és a majdnem bekövetkezett balesetekre vonatkozó mutatók – A balesetek következményeire vonatkozó mutatók – Az infrastruktúra műszaki biztonságára és annak megvalósítására vonatkozó mutatók – A biztonság irányítására vonatkozó mutatók
• Közös biztonsági módszerek – Kockázatelemzési és –értékelési módszerek – Biztonsági tanúsítványok és biztonsági engedélyek követelményeinek való megfelelés értékelésére szolgáló módszerek – A vasúti rendszer strukturális alrendszereinek üzemeltetése és karbantartása megfelelősége az alapvető követelményeknek
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• A közös biztonsági célok tervezetét az Európai Vasúti Ügynökség dolgozza ki és fogadja el • A közös biztonsági célokat rendszeresen felül kell vizsgálni • A közös biztonsági célok meghatározzák azt a legkisebb biztonsági szintet, amelyet a vasúti rendszer egészén és részein mindenképpen el kell érni és amelyet a kockázatelfogadási kritérium fejez ki
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Nemzeti biztonsági szabályok • Infrastruktúra használatához biztonsági tanúsítvány szükséges • Infrastruktúra irányításához és működtetéséhez biztonsági engedéllyel kell rendelkezni
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Minden tagállam létrehozza saját biztonsági hatóságát, mely szervezetileg, jogilag, és a döntéshozatal szempontjából független a vasúttársaságoktól, az infrastruktúra működtetőitől és a beszerző egységektől • Feladatai (át nem ruházható, alvállalkozásba ki nem adható): – Hagyományos és nagysebességű transzeurópai vasúti rendszert alkotó strukturális alrendszerek üzembe helyezésének engedélyezése, ellenőrzése – A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek ellenőrzése – Új és jelentős mértékben módosított járművek üzembe helyezésének engedélyezése – A biztonsági tanúsítványokkal és biztonsági engedélyekkel kapcsolatos feladatok ellátása – A biztonsági keretszabályok érvényesítése és fejlesztése – A járműnyilvántartás felügyelete és ellenőrzése
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Súlyos vasúti balesetek vizsgálatát szintén tagállamonként egy állandó testület kell, hogy elvégezze • A testület szervezetileg, jogilag és a döntéshozatal szempontjából független az összes infrastruktúra működtetőtől, vasúttársaságtól, a díjszabás meghatározásáért és az útvonalak kijelöléséért felelős testületektől, a biztonsági hatóságtól, a többi vasúti szervezettől, és minden olyan féltől, amelynek érdekei összeférhetetlenek lehetnek a vizsgáló testületre bízott feladattal
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 881/2004/EK rendelet az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról • Szervezeti feltételt biztosítja a kitűzött biztonsági, átjárhatósági célok eléréséhez • A Közösség jogi személyiséggel rendelkező szerve, a ráruházott feladatok és hatáskörök tekintetében kizárólagos felelősséggel bír • Ajánlást címezhet a Bizottsághoz • Véleményeket adhat a Bizottságnak és a nemzeti illetékes hatóságok számára • Nyilvános adatbázist tart fenn a kiadott engedélyekről, biztonsági tanúsítványokról, vizsgálati jelentésekről, nemzeti biztonsági szabályokról • 653/2007/EK Bizottsági rendelet a biztonsági tanúsítványok egységes európai formátumának használatáról és azok érvényességéről (2011. jan.1-től csak ilyen tanúsítványok lehetnek)
2014.11.12.
Gaál Bertalan
Kapcsolódó nemzeti joganyag
• 31/2010 (XII.23.) NFM rendelet a vasúti járművek üzembehelyezésének engedélyezéséről és időszakos vizsgálatáról • 24/2012 (V.8.) NFM rendelet a súlyos vasúti balesetek,a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események szakmai vizsgálatának részletes szabályairól • 40/2006. (VI.26.) GKM rendelet a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonságirányítási rendszerekre,a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról
2014.11.12.
Gaál Bertalan
Vasutak kölcsönös átjárhatóságának szabályozása
• 2004/50/EK irányelv a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 96/48/EK tanácsi irányelv és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2001/16/EK parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (2007/32/EK irányelv) • 2002-ben a Vasutak Kölcsönös Átjárhatóságának Európai Szövetsége (AEIF) dolgozott ki átjárhatósági műszaki előírásokat, melyeket a Bizottság elfogadott és alkalmazott 2014.11.12.
Gaál Bertalan
Nagysebességű vasúti rendszer
• Nagysebességű vasutak esetében a szabályozáshoz az alapot a 96/48/EK irányelv képezi • Nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer • Infastruktúra – Speciális konstrukciójú nagysebességű vonalak, amelyek általában 250 km/h vagy azt meghaladó sebességre vannak kialakítva – A speciálisan nagysebességű forgalom céljára továbbfejlesztett vonalak, amelyek 200 km/h körüli sebességre vannak kialakítva – A speciálisan a nagysebességű forgalom céljára továbbfejlesztett vonalak, amelyek a domborzati viszonyok, tehermentesítési, illetve városrendezési korlátok miatt sajátos jellemzőkkel bírnak, és a sebességet mindenhol a helyi viszonyokhoz kell igazítani 2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Járművek – Legalább 250 km/h sebességgel haladni képes járműszerelvények – 200 km/h körüli sebességgel közlekedő szerelvények
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Alrendszerek – Strukturális terület • • • • •
Infrastruktúra Energia Ellenőrzés-irányítás és jelzés Forgalomüzemeltetés és irányítás Járművek
– Működési terület • Karbantartás • Telematikai alkalmazások 2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Kölcsönös átjárhatóság feltételeit meghatározó műszaki előírások (ÁME) kidolgozása és naprakészen tartása az irányelv egyik lényegi eleme • Az ÁME-k hivatkozhatnak európai szabványokra, előírásokra, ekkor azokat az ÁME mellékletének kell tekinteni • ÁME tervezeteket az AEIF és a nemzeti hatóságok képviselői készítik az Európai Vasúti Ügynökség égisze alatt 2014.11.12.
Gaál Bertalan
• ÁME-ktől való eltérés csak bizonyos esetekben lehetséges – Új vonal építése, felújítása, korszerűsítése esetén, ha a megvalósítás előrehaladott állapotban van, vagy a szerződés teljesítése már megkezdődött az ÁME közzététele előtt – Meglévő vonal felújítása, korszerűsítése esetén, ha a vonal lényeges műszaki jellemzői (űrszelvény, nyomtáv, áramfeszültség) nem egyeztethetők össze az ÁME-kben meghatározottakkal – Azon tagállamok területén, amelyek vasúthálózatát tenger választja el a Közösség többi részének hálózatától – Meglévő vonal tervezett felújítása, korszerűsítése esetén, ha az ÁME-k alkalmazása veszélyeztetné a projekt gazdasági életképességét vagy a vasúti rendszer összeegyeztethetőségét a tagállamon belül – Baleset vagy természeti csapás utáni helyreállításnál, ha a műszaki vagy pénzügyi körülmények nem teszik lehetővé a vonatkozó ÁME-k részleges vagy teljes körű alkalmazását 2014.11.12.
Gaál Bertalan
• A transzeurópai nagysebességű vasúti rendszerben csak olyan rendszerelemek alkalmazhatók, amelyek megfelelnek a rögzített követelményeknek, melyeket az európai előírásoknak megfelelően állapítanak meg. • A rendszerelem megfelelőségének tanúsítását a gyártónak, a gyártó belföldi képviselőjének, vagy a forgalmazónak az erre kijelölt tanúsító szervezettől kell kérnie. • Tanúsítvány a nagysebességű vasúti rendszerek működtetése szempontjából a következő rendszerelemekre vonatkozik – Általános, vasúton kívül is felhasználható rendszerelemek – Olyan általános rendszerelemek, amelyeknek a vasúti felhasználás során különleges jellemzőkkel is rendelkezniük kell – Kizárólag vasúti célra kifejlesztett és alkalmazott rendszerek 2014.11.12.
Gaál Bertalan
Hagyományos vasúti rendszer
• A hagyományos transzeurópai vasúti rendszer átjárhatóságának szabályozása a 2001/16/EK irányelven alapul • Infrastruktúra – 1692/96/EK határozatban rögzített vagy bármely módosításában felsorolt transzeurópai közlekedési hálózat vonalain található infrastruktúra 2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Infrastruktúra kategóriák: – Személyszállítási célú vonalak – Vegyes szállításra szánt vonalak – Kimondottan áruszállítás céljára tervezett vonalak – Személyszállítási csomópontok – Árufuvarozási csomópontok, kombinált fuvarozási terminálok – Fenti elemeket összekötő vonalak 2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Járművek – – – –
Dízel vagy villamos motorvonatok Dízel vagy villamos vontatójárművek Személykocsik Teherkocsik, ideértve a Ro-La járműveket is
• Fenti kategóriákat meg kell bontani – Nemzetközi használatra szánt és – Belföldi használatra szánt járművek kategóriákra
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Alrendszerek listája • Strukturális terület: – – – – –
Infrastruktúra Energia Ellenőrző-irányító és jelzőrendszer Forgalmi szolgálat és forgalomirányítás Járművek
• Üzemeltetési terület – Karbantartás – Telematikai alkalmazások 2014.11.12.
Gaál Bertalan
Vasúti nyomtávok
54
2014.11.12.
Vasúti áramnemek Európában
Európa villamosítási rendszerei ██ 750 V DC ██ 1,5 kV DC ██ 3 kV DC ██ 15 kV AC ██ 25 kV AC ██ nem villamosított 55
2014.11.12.
Hazai szabályozás
• Átjárhatósági irányelvhez kapcsolódó hazai szabályozás • 36/2006 és 37/2006 GKM rendeleteket (hagyományos és nagysebességű) felváltó 30/2010 (XII.23.) NFM rendelet a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról
2014.11.12.
Gaál Bertalan
Infrastruktúra-használat szabályozása
• 95/19/EK irányelv a vasúti infrastruktúra-kapacitás felosztásáról és az infrastruktúra-díjak felszámításáról • Kapacitáselosztási és díjszámítási alapelvek és eljárások meghatározása • Igazságos és diszkriminációmentes elosztás az infrastruktúra optimálisan hatékony felhasználása mellett • Ugyanakkor lehetővé teszi elsőbbség biztosítását is (lakossági szolgáltatások ellátása, speciális szolgáltatások biztosítására létesített infrastruktúrán végzett szolgáltatások) 2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Infrastruktúra-díjak felszámításánál megkülönböztetés nem alkalmazható • A díjak megállapítására vonatkozó szabályokat a tagállamok kötelesek megállapítani az infrastruktúra kezelőjével folytatott konzultációt követően • Az infrastruktúra díjakat a szolgáltatás jellege és ideje, a piaci helyzet, valamint az infrastruktúrában a kopás okozta értékcsökkenés alapján kell megállapítani 2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 95/19/EK irányelvet hatályon kívül helyezte, de alapelveit megőrizte a 2001/14/EK irányelv a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használat díjának felszámításáról – A megváltozott piaci és közlekedéspolitikai környezethez igazodva továbbfejlesztette annak gyakorlatát
2014.11.12.
Gaál Bertalan
– A szabályozás a kapacitáselosztás rugalmasságának fokozását, az indokolatlan korlátozások megszüntetését célozta, de hangsúlyozta annak figyelembe vételét is, hogy a hálózat egyes részeit más-más felhasználói szempontok szerint tervezték. Törekedni kell a személy- és áruszállítási érdekek kielégítésének egyensúlyára – Kiemeli az informatika alkalmazásának szerepét a kapacitáselosztás és a menetrendszerkesztés területén
2014.11.12.
Gaál Bertalan
– Fontos feladat az irányelv szerint mind a vasúti infrastruktúrák, mind a különböző közlekedési módok közötti versenyben a díjszabási elvek eltéréseiből eredő torzulások minimalizálása – Indokolt a szükséges minimális pályahasználati díj összetevőinek egységes meghatározása és törekedni kell a külső költségek figyelembevételére.
2014.11.12.
Gaál Bertalan
– Kezelni kell a szabályozásban azt a tényt, hogy a vasúti infrastruktúra természetes monopólium – Ösztönzők a pályahálózat kezelők számára – Vasúttársaságok számára biztosított kedvezmények összefüggésben álljanak az elért adminisztratív költség-megtakarítással – A vasúttársaságokat és az infrastruktúra kezelőket egyaránt érdekeltté kell tenni a hálózati zavarok minimalizálásában
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Az irányelv módosítás kivonja hatálya alól a nem közforgalmú, kizárólag a tulajdonos saját céljaira létesített vasúti hálózaton árufuvarozást végző vasúti vállalkozásokat • Az irányelv 2007-es újabb módosítása (2007/58/EK irányelv) kivonja hatálya alól továbbá a Közösség területén átmenő (tranzit) vasúti szolgáltatások formájában végzett közlekedési tevékenységeket
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Az üzemeltető a vasúthálózat-használati feltételekben teszi közzé a vasúti vállalkozások számára hozzáférhető infrastruktúrák jellegét és az azokhoz való hozzáférés feltételeit • A feltételeket legkésőbb az infrastruktúra-kapacitási kérelmek benyújtási határideje előtt négy hónappal közzé kell tenni, és folyamatosan naprakészen tartani • A vasúthálózat-használati feltételek tartalmát mellékletekben rögzítik – – – –
Rendelkezésre álló infrastruktúra jellege, a hozzáférés lehetőségei A díjszabási elvek és díjak, a kivételek és kedvezmények rendszere A kapacitáselosztás elvei és feltételei, eljárási rendek és határidők Kivételes eljárások pl. túlterhelt kapacitás, korlátozások stb. esetén
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• A vasúttársaságok jogosultak meghatározott létesítmények kiszolgálásához szükséges minimum hozzáférési csomagra és a pályához való szabad hozzáférésre • Minimális szolgáltatás a kérelmek kezelése és az ahhoz szükséges információ rendelkezésre bocsátása, a megadott kapacitás használati joga, kitérők és elágazások használata, a vonatközlekedés szabályozása • Hátrányos megkülönböztetéstől mentesen nyújtandó szolgáltatások pl. áramszolgáltatási rendszer, üzemanyagtöltő berendezések, személypályaudvarok, áruterminálok, rendezőpályaudvarok, tárolóvágányok használata, karbantartó-létesítmények és műszaki bázisok igénybevétele • Ezekre vonatkozó kérelem csak akkor utasítható el, ha léteznek piaci körülmények között megvalósítható alternatívák 2014.11.12.
Gaál Bertalan
• A pályahálózat-működtető kiegészítő szolgáltatásokat kínálhat, melyeket a kérelmező társaságok számára szintén megkülönböztetés nélkül kell biztosítani (vontatási áram, személyszállító vonatok előfűtése, tüzelőanyag-ellátás, tolatás stb.)
• A vasúttársaságok kérhetnek további mellékszolgáltatásokat, melyeket az infrastruktúrakezelő nem köteles biztosítani (távközlési szolgáltatáshoz való hozzáférés, kiegészítő információk, gördülőállomány műszaki vizsgálata)
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Az infrastruktúrához való hozzáférésért és a szolgáltatásért díjat kell fizetni • A díj mértékét – a tagállamok által megállapított díjszabási kereteken belül – az infrastruktúra üzemeltetője állapítja meg, ha a vasúti szolgáltatást végző vállalatoktól való jogi, szervezeti és döntéshozatali függetlensége biztosított. Ellenkező esetben erre a feladatra egy különálló, független szervezetet kell létrehozni. 2014.11.12.
Gaál Bertalan
• A minimális szolgáltatásért és a hálózathoz való hozzáférésért fizetendő díjaknak meg kell egyezniük az adott vonat közlekedtetéséből eredő közvetlen költségekkel • A díj tartalmazhat olyan díjrészt, mely tükrözi a torlódási időszakban fellépő kapacitáshiányt • A díj módosítható úgy is, hogy figyelembe vegye a vonat közlekedtetésével okozott környezeti hatásokat is, amennyiben ilyen díjat alkalmaznak a konkurens szállítási módok esetében is • Felszámíthatók díjak az infrastruktúra-fenntartás céljaira használt kapacitásra is 2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Felár megállapítás (pl. 15 évnél fiatalabb beruházásnál)
• Kedvezmények (működtetés admin. ktg. Tényleges megtakarításaival arányosan egyes szakaszokra, új szolgáltatás bevezetésekor, kihasználatlan vonalak használatának ösztönzésére időszakosan)
• Tagállamok általi kompenzáció az infrastruktúra használóinak (ha a meg nem térülő környezeti, baleseti és infrastruktúraköltségek meghaladják a versengő közlekedési módoknál felmerülő hasonló meg nem térülő költségeket) 2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Az infrastruktúra-díjszabási rendszerek ösztönzik az optimális kapacitáskihasználást – Üzemelést zavaró cselekedetért kirótt büntetés – Zavarokkal sújtott társaságok számára fizetett kártérítés – Többletteljesítményekért kiosztott jutalmak – Lekötött, de igénybe nem vett pályáért fizetendő lemondási díj 2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Használati jog menetvonal formájában legfeljebb egy szolgálati menetrendi időszakra adható, de keretmegállapodás ennél hosszabb időre is köthető • Ált. 5 év, de egyes indokolt esetekben eredeti érvényességi idejükkel megegyező időtartamokra meghosszabbíthatók • Keretmegállapodás nagy volumenű, hosszútávú beruházás esetén haladhatja meg a 15 évet 2014.11.12.
Gaál Bertalan
• A pályahálózat-működtető a kapacitás elosztásának folyamatára ütemtervet készít, a következők alapján – Szolgálati menetrend minden naptári évben egyszer készül – A menetrend december második szombatján éjfélkor változik, de a működtetők ettől eltérő időpontban is megállapodhatnak – A kapacitáskérelmek beérkezési határidejét úgy kell meghatározni hogy legfeljebb 12 hónappal előzze meg a szolgálati menetrend életbelépését, amit legfeljebb 11 hónappal megelőzően a működtetők ideiglenes nemzetközi menetvonalakat alakítanak ki – A működtető a kitűzött beadási határidőtől számított négy hónapon belül elkészíti a menetrend tervezetét 2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Az infrastruktúra üzemeltetőjének a menetrendről valamennyi érdekelttel egyeztetnie kell, egy hónapot biztosítva a véleménynyilvánításra • Vita esetén összehangolási eljárás • Szükség esetén békéltető eljárás 10 munkanapon belüli döntéshozatallal • A szabad kapacitások igénybevételére irányuló eseti kéréseket legfeljebb öt munkanapon belül kell elbírálni 2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Kapacitáshiány megoldatlansága esetén túlterheltnek minősítik az infrastruktúra elemet kapacitás elemzés • Baleset, vagy a közlekedés komoly zavarai esetére katasztrófaterv
2014.11.12.
Gaál Bertalan
Speciális szabályozóelemek
• Személyzet munkafeltételei • 2005/47/EK irányelv az Európai Vasúti Közösség (CER) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között létrejött, a vasúti szektorban a határokon átnyúló interoperábilis szolgáltatásokat ellátó utazó munkavállalók alkalmazási feltételeinek egyes szempontjairól szóló megállapodásról 2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Határokon átnyúló szolgáltatásokat biztosító utazó vasúti személyzetre kell alkalmazni, kivéve: – Határokon átnyúló helyi és regionális utasforgalom – A határ 15 km-es körzetét át nem lépő, de a határon átnyúló áruszállítások – Az irányelv mellékletében konkrétan felsorolt hivatalos határállomások közötti forgalom tekintetében 2014.11.12.
Gaál Bertalan
• A lakóhelyi napi pihenőidő hossza 24 órás időszakonként megszakítás nélkül minimum 12 óra. Ez azonban 7 napos időszakonként egy alkalommal megszakítás nélküli 9 órára csökkenthető. Ebben az esetben a csökkentett pihenőidő és a 12 óra közötti különbségnek megfelelő óraszámot a következő lakóhelyi napi pihenőidőhöz hozzá kell adni. Jelentős mértékben csökkentett napi pihenőidő nem ütemezhető két, lakóhelyen kívüli napi pihenőidő közé. • A lakóhelyen kívüli napi pihenőidő hossza 24 órás időszakonként megszakítás nélkül minimum 8 óra. A lakóhelyen kívüli napi pihenőidőt lakóhelyi napi pihenőidőnek kell követnie.
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Ha a járművezető munkaidejének hossza meghaladja a 8 órát, a munkanap folyamán legalább 45 perces munkaközi szünetet kell tartania. Ha a munkaidő hossza 6 óra és 8 óra közötti, a munkaközi szünetnek legalább 30 perc időtartamúnak kell lennie, és azt a munkanap folyamán kell igénybe venni. A munkaközi szünet időpontjának és időtartamának megfelelőnek kell lennie ahhoz, hogy a munkavállaló ténylegesen kipihenhesse magát. A vonat késése esetén a munkaközi szünetet a munkanap folyamán ki lehet igazítani. A munkaközi szünet egy részét a munkaidő harmadik és hatodik órája között kell kiadni. • A kísérőszemélyzet számára legalább 30 perces szünetet kell biztosítani, ha a munkaidő 6 óránál hosszabb.
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• A határokon átnyúló interoperábilis szolgáltatásokat ellátó utazó munkavállaló hétnapos időszakonként minimum 24 óra időtartamú megszakítás nélküli heti pihenőidőre jogosult, amelyhez hozzá kell adni a 12 órás napi pihenőidőt. • Az utazó munkavállaló évente 104 huszonnégy órás pihenőidővel rendelkezik, beleértve az 52 huszonnégy órás heti pihenőidőt, amely magában foglal = 12 kétnapos pihenőidőt (48 óra, amelyhez hozzá kell adni egy 12 órás napi pihenőidőt), amely a szombatot és a vasárnapot is magában foglalja és = 12 kétnapos pihenőidőt (48 óra, amelyhez hozzá kell adni egy 12 órás napi pihenőidőt), annak biztosítása nélkül, hogy ebbe egy szombat vagy egy vasárnap is beletartozik.
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• A vezetési idő hossza két napi pihenőidő között nappali műszak esetében nem haladhatja meg a 9 órát, éjjeli műszak esetében pedig a 8 órát. A maximális vezetési idő hossza kéthetes időszakonként 80 órára korlátozódik. • A vasúttársaságnak az utazó munkavállalók napi munka- és pihenőidejét feltüntető nyilvántartást kell vezetnie. A tényleges munkaidővel kapcsolatos adatokat az ellenőrző szervek rendelkezésére kell bocsátani. A nyilvántartást a társaságnak legalább egy évig meg kell őriznie. A tagállamok meghatározzák a rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat.
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 2007/59/EK irányelv a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről • Harmadik vasúti csomagba tartozik, a közös biztonsági célok elérését segítő szabályozás • Egységesen határozza meg a közösségi vasútvonalakon közlekedő mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítésének feltételeit és eljárásait egységesíti 2014.11.12.
Gaál Bertalan
• A követelmények kiterjednek: – Mozdonyvezetés alsó korhatárára – Jelenkezők fizikai és foglalkozáspszichológiai alkalmasságára – Jelentkezők szakmai tapasztalatára – Mozdony vezetésével összefüggő témák ismeretére – A mozdonyvezetők által működtetett infrastruktúrák és az azokon használt nyelv ismeretére 2014.11.12.
Gaál Bertalan
• A kiállított engedély igazolja, hogy a tulajdonos mozdonyvezető eleget tesz az egészségügyi előírásokra, alapvető oktatásra és általános szakmai képességekre vonatkozó minimumfeltételeknek • egyúttal azonosítja a mozdonyvezetőt és a kiállító hatóságot • A mozdonyvezetéshez emellett szükséges még legalább egy tanúsítvány, mely megjelöli, a tulajdonosa milyen infrastruktúrán milyen járműkategóriákat jogosult vezetni • Az engedély az egész EU-ban, a tanúsítvány csak az abban megjelölt infrastruktúrákon és járműveken érvényes 2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 1371/2007/EK rendelet a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelességeiről • Az utasjogokat a nemzetközi vasúti fuvarozásról szóló nemzetközi egyezmény (COTIF) alapján kezeli, de kívánatosnak tartja annak kiterjesztését a belföldi utasokra is 2014.11.12.
Gaál Bertalan
• A rendelet a következő lényeges ügyekre terjedt ki – Személyszállítási szerződés megkötése, szolgáltatók együttműködése az utasok kényelme érdekében – Vasúttársaságok felelősségbiztosítása – Kártérítés és segítségnyújtás késés, csatlakozásmulasztás, vonatkimaradás esetén – Esélyegyenlőség, akadálymentesítés – Minőségbiztosítás 2014.11.12.
Gaál Bertalan
Általános nemzetközi szabályozás
• Meghatározó fontosságú a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) – kihirdetése 2006. évi LXXVII. tv. • [Kelet-európai és egyes ázsiai országok közötti nemzetközi vasúti árufuvarozásra a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SZMGSZ) – kihirdetése 170/2002. (VIII.7.) Korm. Rendelet (módosította a 2011. évi XXXVII. tv.)]
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Az Egyezmény, illetve az abban részes tagállamok által alapított berni székhelyű szervezet célja a nemzetközi vasúti fuvarozás előmozdítása és megkönnyítése, különösen – egységes szerződéses rendszer kialakítása a nemzetközi személy- és árufuvarozásra, az infrastruktúra használatára; – a nemzetközi vasúti forgalomban a határátkeléseknél fennálló akadályok elhárításának elősegítése; – a vasutak kölcsönös átjárhatóságára, műszaki harmonizációjára, a gördülőállomány műszaki vizsgálatára vonatkozó egységes szabványok, előírások és eljárások alkalmazásának érvényesítése
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Az Uniós szabályozás az ágazati szakmai szabályokat hasznosítva érvényesíti a COTIF függelékeiként közzétett alábbi szabályokat: – Nemzetközi Vasúti Személyszállítási Szerződésre vonatkozó Egységes Szabályok (CIV); – Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Szerződésre vonatkozó Egységes Szabályok (CIM); – Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID); – Egységes Szabályok a nemzetközi vasúti forgalomban engedélyezett járművekre vonatkozó szerződésekre (CUV); – Egységes Szabályok a nemzetközi vasúti forgalomban használt infrastruktúrára vonatkozó szerződésekre (CUI), – Egységes Szabályok a nemzetközi vasúti forgalomban engedélyezett vasúti járművekre vonatkozó műszaki szabványok érvényesítésére és egységes műszaki előírások elfogadására (APTU), – Egységes Szabályok a nemzetközi vasúti forgalomban használt vasúti berendezések műszaki engedélyezésére (ATMF) 2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 32/2009. (II.19.) Korm. rendelet az árufuvarozási szerződésekről – Ptk.-nak is megfelelve – Fuvarozási szerződést, megkötésének feltételeit rögzíti. Fő részei a kocsirakományú küldemények, a kisáru küldemények, és a kapcsolódó tevékenységekre vonatkoznak.
• 271/2009. (XII.1.) Korm. rendelet a vasúti személyszállítási szerződésekről – Megkülönböztet közforgalmú és különvonati személyszállítást, részletesen foglalkozik a szerződéskötés, a menetrend, a menetjegy, az utasjogok és a poggyászfuvarozás kérdéseivel. 2014.11.12.
Gaál Bertalan
A vasúti közlekedés törvényi szabályozása Magyarországon
• 1968. évi IV. törvény a vasútról • 1993. évi XCV. törvény a vasútról – Elkülönítette a közforgalmú vasúton belül elkülönítette a pályavasutat és a vállalkozó vasutat – Rögzítette a részvénytársasági szervezeti formát – Kikötötte az országos közforgalmú vasúti pálya kizárólagos állami tulajdonát – Megállapította a főtevékenységek koncessziós jellegét – Rögzítette az állami, s ezen belül a hatósági feladatokat
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről – megjeleníti az Európai Unió továbbfejlesztett (már a két vasúti csomag tartalmát is tükröző) ágazati szabályozásának lényegét és alkalmazkodik annak követelményeihez; – az ország területfejlesztési céljai, az uniós regionalizációs elvárások, valamint a központi és a térségi gazdasági döntések szétválasztási lehetőségének megteremtése érdekében az országos és a helyi mellett bevezeti a térségi és az elővárosi vasúti társaság és vasúti szolgáltatás fogalmát; – a gazdaság liberalizálásának megfelelően a vasúti tevékenységeket teljes egészében kiveszi a koncessziós körből és a vasúti pálya egy részét pedig a kizárólagos állami tulajdoni körből; 2014.11.12.
Gaál Bertalan
– szakmai mellett politikai döntéseket is tekintetbe véve új igazgatási szervezet létrehozásával lényegesen megváltoztatja az állami feladatok ellátásának felelősségi körét, lényegesen csökkentve a minisztériumi és a klasszikus hatósági funkciókat az európai szabályozásnak megfelelően írja le (nem optimális módon) az állami és hatósági, valamint független szabályozó testületi feladatok ellátásának elveit és módját; – megteremti a lehetőséget az állami vasúttársasági szervezet átalakításához, a tevékenységek szétválasztásához és részbeni privatizációjához, valamint az ország vasúthálózatának racionalizálásához
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Törvényben meghatározott szerződéstípusok – Vagyonkezelési szerződés – (Működtetési szerződés) – Támogatási szerződés – Közszolgáltatási szerződés
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Vasúti tevékenységek végzésének feltétekeit rögzítő fejezetek – Működési engedély – Vasúti tevékenységek ellátásának rendszere – Vasúti szolgáltatások – Vasúti közlekedés biztonsága – A vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés szabályozása – Munkavállalói jogok és kötelességek 2014.11.12.
Gaál Bertalan
