A közúti közlekedés szabályozása Gaál Bertalan
1
2014.11.12.
Gaál Bertalan
Közlekedéspolitikai alapok
• Amerika – XX. sz. eleje Európa II. vh. után • EGK közlekedésszabályozása az egyes ágazatokra csak részoptimumokhoz vezetett nem a fuvarozási feladatot a legkisebb társadalmi ráfordítással ellátni képes mód, hanem a konkrét piaci környezetben leginkább versenyképes mód 2
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Előtérbe került a horizontális összefüggések középpontba állítása • 1990-es évektől egységes piac, egységes, az általános versenyszabályokhoz közelítő szabályozás • Az integrált szemlélet érvényesítésének központi eleme az a célkitűzés, hogy az infrastrukturális költségek valamennyi szállítási mód árában hasonló módon, versenysemleges megoldással jelenjen meg 3
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Első Fehér Könyv – Piacnyitás, negatív hatások, szolgáltatás minőségének javítása, verseny erősítésével az árak csökkentése – Továbbra is növekvő részarány – Közlekedési torlódásokkal romlik a versenyképesség
4
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 2001-es Fehér Könyv – Fő célkitűzés a közlekedési munkamegosztás átrendezése, minőség javítása, elsősorban a biztonság javításával – Félidős értékelés megállapítja, hogy a közúti teljesítmények növekedésével a továbbiakban is számolni kell, ezen a tendencián nem lehet és nem is kell adminisztratív beavatkozással változtatni
5
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Két fő összetevője a folyamatnak – Az áruszállításban az igénybe vevő termelő ágazatok által mind inkább elvárt, egyedi hatékonyságukat jelentősen befolyásoló időbeni és térbeli rugalmasság követelményeinek leginkább a közúti közlekedés képes megfelelni, ami az alágazat teljesítményeinek jelentős növekedését eredményezi – A személyszállításban a személygépkocsik számának további emelkedése a tömegközlekedést preferáló intézkedések ellenére is az egyéni közlekedés előretörését eredményezi
6
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Összességében a közlekedéspolitikának egyidejűleg kell megoldania a növekvő mobilitási igények kielégítésének és a fenntartható fejlődés biztosításának való megfelelést
7
2014.11.12.
Gaál Bertalan
Hazai közlekedéspolitikai előzmények
• Hazai fronton is az európaihoz hasonló tendenciák érvényesülnek • A közúti közlekedés fejlődése az 1968-as közlekedéspolitika nyomán gyorsult fel • Negatív hatások következményeként az 1996-os közlekedéspolitika stratégiai fő irányai között feltűnik a biztonság, az emberélet, a természeti és épített környezet védelme
8
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Részsikerek elérése mellett az előrelépés nem megfelelő • A 2004-es közlekedéspolitika megismétli ezen stratégiai célokat, a fenntartható fejlődés kontextusában
9
2014.11.12.
Gaál Bertalan
Közút ágazati sajátosságai
•
•
•
•
10
A közúti közlekedésben kezdettől fogva fennáll a forgalmat lebonyolító üzem és a pálya szervezeti és technológiai elkülönülése. (A szervezeti elkülönülés a vasútnál a legutolsó évtizedben következett be.) A közúti közlekedésben nemcsak hivatásszerűen működő szakmai szervezetek vannak jelen, hanem a tevékenységet kiegészítő jelleggel, a főtevékenység szállítási igényeit kielégítő céllal végző szervezetek, sőt, az egyéni közlekedés révén túlnyomórészt magánszemélyek is. A különböző piaci szereplők azonban ugyanazt a pályát, hálózati infrastruktúrát veszik igénybe. Fentiekből következik, hogy itt a szűkebben értelmezett ágazati szabályozás szükségszerűen kiegészül külső, társadalmi hatású szabályozóelemekkel pl. az oktatás, biztonság, környezetvédelem terén. Szabályozástechnikai, de ugyanakkor tartalmi kérdéseket felvető jogalkotási kérdés is, hogy a közúti alágazati szabályozás felső szintű, átfogó elemei egységesen vagy különválasztva kezeljék-e az üzemre (szolgáltatási tevékenységre és annak elemeire) és az infrastruktúrára (pályára) vonatkozó szabályozási célokat, eszközöket és eljárásokat. (A nemzetközi gyakorlatban mindkét megoldásra vannak példák.)
2014.11.12.
Gaál Bertalan
A közúti közlekedési tevékenység végzésének szabályozása • Az Európai Közösségben a közúti közlekedés szabályozását alapvetően meghatározta, hogy – hagyományosan kisvállalkozók által végzett tevékenység lévén a formális szabályozási feladatok nagy részét a piacra bízták; – az egységes, az alágazat egészére kiterjedő szabályozók helyett inkább az egyes részterületek (árufuvarozás, illetőleg személyszállítás) elkülönülő szabályozására került sor az elsődleges jogból (verseny, támogatás, közszolgáltatás szabályozása az alapszerződésekben) következő kereteken belül; – a közlekedési munkamegosztáson belül rohamosan növekvő részarány ugyanakkor megkövetelte a szabályozók kiterjesztését a szociális és környezeti szempontokra is.
11
2014.11.12.
Gaál Bertalan
Általános szabályok
• A szabályozás jelenlegi szerkezetét a szakmához jutás feltételeinek meghatározásából kell levezetni. Az Európai Unióban ezt átfogóan a Tanács 96/26/EGK irányelve a belföldi és nemzetközi közlekedés terén a közúti árufuvarozói és személyszállítói szakma gyakorlásának engedélyezéséről, valamint e személyek szabad letelepedéshez való joga gyakorlásának előmozdítása érdekében az oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről szabályozza jelenleg is, amit a későbbiekben a 98/76/EK irányelv, majd az 1071/2009/EK rendelet módosított
12
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Tevékenység végzésének engedélyezését könnyíteni, egyszerűsíteni, egységesíteni • Irányelv hatálya: 3,5 t össztömeget meghaladó, ill. a vezetőt is beleértve 9-nél több személy szállítására alkalmas gépjárművet üzemeltető társaságok • Hármas követelmény (jó hírnév, pénzügyi helyzet, szakképzettség) • Diplomák és bizonyítványok kölcsönös elismerése 13
2014.11.12.
Gaál Bertalan
Hazai szabályozás
• A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII.20.) MT rendelet, mely kiterjed • A közlekedési szolgáltatások fajtáira és azok végzésének feltételeire • A tevékenység végzéséhez szükséges okmányokra • A használható járművek jellemzőire és azok üzemeltetésének feltételeire • A járművezetési és az ahhoz szükséges képesítési követelményekre 14
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Rendelet hatálya: természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, ország területén közúti közlekedési szolgáltatást végez, közúti járművet üzemeltet, ország területén kívül magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművel közúti szolgáltatást végeznek • Közúti közlekedési szolgáltatás: járművel díj ellenében végzett személyszállítás, árufuvarozás és autómentés • Árufuvarozáson és autóbuszos személyszállításon túl szabályozza a személygépkocsival végzett személyszállítást is (+tehertaxi) 15
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Személytaxi-szolgáltatás és személygépkocsis személyszállító szolgáltatás • Csak hatósági engedéllyel végezhetők • Itt is meg kell felelni a hármas követelményeknek • Szolgáltatás keretén belül járművet vezetni csak arra jogosító, a közlekedési hatóság által kiállított igazolvány birtokában szabad, mely tartalmazza a személyi adatokat és a működési területet is
16
2014.11.12.
Gaál Bertalan
Árufuvarozás
• Tanács 881/92/EGK rendelete a tagállamok területére vagy területéről történő, illetve a tagállamok területén áthaladó, Közösségen belüli közúti árufuvarozási piacra való bejutásról (1072/2009/EK rendelet) • Különválasztja a bér és díj ellenében történő fuvarozást a saját számlás áruszállítástól, és ez utóbbit mentesíti a közösségi engedély és minden egyéb fuvarengedély alól
17
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• A rendeleti szabályok a Közösség fuvarozói által bér és díj ellenében végzett nemzetközi fuvarozásokra vonatkoznak (ki és berakodás más-más országban). • A közösségi fuvarozók közösségi engedélyre jogosultak, mely korlátlan hozzáférést biztosít számukra a tagállamok közötti nemzetközi piachoz • Ez érvényes a bilateriális utakra (a gépjárművet ugyanott rakják meg v. ürítik, ahol nyilvántartják, és onnan szállít egy másik országba), illetve azon esetben is, ha a szállítás két ország között történik, de egyik sem az, amelyikbe a járművet nyilvántartásba vették 18
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• A közösségi engedélyt a szállítási vállalkozás alapításának helye szerinti tagállamban állítják ki, amennyiben a vállalkozás eleget tesz az előírásoknak. • Az engedély 5 évre szól, névre szóló, át nem ruházható, érvényes másolati példányát a járművön kell tartani és ellenőrzéskor bemutatni • A rendelet hatályát kiterjesztették az Európai Gazdasági Térség területére is, tehát az EU tagállamain kívül (Sw., Lie., Nor., Izl.)
19
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Kiegészítette a járművezetői igazolvány létrehozása érdekében létrehozott 484/2002/EK rendelet – Amennyiben a gépkocsivezető nem tagállamból származik, rendelkeznie kell gépkocsivezetői igazolással is, mely csak akkor adható ki, ha a foglalkoztatás jogszerűen történik
20
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Kabotázs szabályozása a 3118/93/EGK (1072/2009/EK )rendelet a nem honos fuvarozók valamely tagállamban nyújtott belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatásai feltételeinek meghatározásáról, melyet kiterjeszt a 792/1994/EK rendelet a saját számlás közúti árufuvarozókra – 1998. júl.-ig a kabotázsforgalomban engedélyrendszer működött, azóta a kiadott közösségi engedélyek a kabotázs-szállításokra is érvényesek 21
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Az uniós szabályozás kiterjed a szokásostól eltérő piaci körülmények között való működés egyes eseteire is. Ezek közül fontosabb: A közúti fuvarpiacon fellépő válság megelőzése és az esetleges súlyos piaci zavarok megszüntetése érdekében védelmi rendszer, válságkezelő intézkedések kialakítását célozza a 3916/90/EGK rendelet a közúti árufuvarozási piacon fellépő válság esetén teendő intézkedésekről. – Az igények hatékonyabb kielégítése, a szolgáltatások minőségének javítása, rugalmasabb fuvarszervezés érdekében született meg a 2006/1/EK irányelv a gépjárművezető nélkül bérelt járművek közúti árufuvarozásra történő használatáról –
22
2014.11.12.
Gaál Bertalan
Hazai árufuvarozási szabályozás
• 261/2011. Korm. rend. váltotta fel a 14/2001. (IV.20.) KöViM rendeletet a belföldi és a nemzetközi közúti árufuvarozás szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról • Engedély kiadása NKH regionális igazgatóságai max. 10 évre
23
2014.11.12.
Gaál Bertalan
Személyszállítás
• Menetrend szerinti és menetrenden kívüli; nemzetközi és belföldi • Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállítás nem liberalizált, külön engedélyhez kötött • 1370/2007/EK rendelet a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról 24
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás közös szabályairól szóló 684/92/EGK rendelet (1073/2009/EK rendelet) • Forgalom-kategóriák: – Menetrend szerinti járatok, amelyeket bárki igénybe vehet. – Különcélú menetrend szerinti járatok, amelyek meghatározott kategóriába tartozó utasok (tanulók, dolgozók, katonák, stb.) vehetnek igénybe. – Különjáratok, amelyek nem tartoznak a menetrend szerinti járatok közé és a megrendelő vagy a fuvarozó által szervezett utasokat szállítják. – Saját számlás személyszállítás általában a vállalkozás saját dolgozói szállítására, nem főtevékenységben, saját tulajdonában lévő járművel végzett tevékenysége. 25
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 12/98/EK rendelet valamely tagállamban nem honos fuvarozók számára a belföldi közúti személyszállítási szolgáltatás feltételeinek megállapításáról (1073/2009/EK) • A kabotázsszolgáltatás megengedett – külön célú menetrend szerinti járatra, amelyet a szervező és a fuvarozó közötti szerződés szabályoz; – különjáratokra ellenőrzési okmány (menetlevél) birtokában; – menetrend szerinti járatok esetében nemzetközi menetrend szerinti járat részeként
• 2121/98/EGK rendelet az autóbusszal végzett személyszállítás okmányairól 26
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 2003 INTERBUS megállapodás – Nemzetközi, nem menetrend szerinti személyszállítás tagállamokon kívüli és belüli országokkal való szabályozására – 5 éves hatály, automatikusan meghosszabbítódik 5 évente, ha nem rendelkeznek másképp
27
2014.11.12.
Gaál Bertalan
Magyar jogszabályok
• 261/2011. (XII.7.) Korm. rendelet a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról – [14/2001. (IV.20.) KöViM rendelet (árufuvarozás) – 49/2001. (XII.22.) KöViM rendelet (autóbuszos személyszállítás)]
28
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 2004. évi XXXIII. tv. Az autóbusszal történő menetrend szerinti személyszállításról (2012. évi XLI. tv. A személyszállítási szolgáltatásokról) • A törvény kidolgozása és hatályba lépése egybeesett EUtaggá válásunkkal, így ebből adódóan is számos külső politikai, gazdasági és ágazati szempontra tekintettel kellett lenni. Ezek közül a legfontosabbak: – Az itt szabályozott terület nagyrészt közszolgáltatás, tehát alapját az Unió közszolgáltatási szabályozása képezi. A törvény azonban egyaránt kiterjed a belföldi és a nemzetközi tevékenységre, s emellett a nem szerződésen alapuló különcélú menetrend szerinti személyszállításra, a kötöttpályás közlekedést időlegesen helyettesítő autóbuszjáratokra, valamint a kabotázs személyszállításra
29
2014.11.12.
Gaál Bertalan
– A menetrend szerinti autóbuszközlekedés meghatározó fontosságú a személyszállítási helyváltoztatási igények kielégítésében. Tevékenysége több, mint háromezer településre terjed ki, szolgáltatásait évente több százmillió utas veszi igénybe. – A menetrend szerinti autóbuszközlekedésben is az ellátási kötelezettségből kiinduló koncessziós rendszert a pályázatos eljárásban versenyeztetéssel kiválasztott szolgáltató és az ellátásért felelős (kormány, önkormányzat) között megkötött szerződés váltja fel. – A közlekedési munkamegosztásban tovább nő az egyéni közlekedés szerepe, miközben közlekedéspolitikánk értelemszerűen a közösségi közlekedési arányok megtartását tűzi ki célul. A törvénynek elő kell segíteni e célkitűzés elérését segítő, attraktív, versenyképes szolgáltatási mód biztosítását. 30
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• A kialakítandó szabályozásnak tekintettel kellett lennie az állam tulajdonosi funkciójára is. A tevékenység döntő hányadát végző Volán társaságok zavartalan működése és várható privatizációjukhoz megfelelő piaci érték biztosítása indokolttá tette átmeneti időszakra a piaci pozíció törvényi alapon álló védelmét • Járati engedélyek: NKH, települési önkormányzat jegyzője max. 5 évre • Közszolgáltatási szerződés: busz max. 10 év, kötöttpálya max. 15 év • Unióson túl (menetrend szerinti, különcélú menetrend szerinti, kabotázs) még a közforgalmú kötöttpályás közlekedést helyettesítő (vonatpótló) autóbuszjáratok szabályozásával is foglalkozik 31
2014.11.12.
Gaál Bertalan
Közúti közlekedés szabályozásának egyes speciális területei
32
2014.11.12.
Gaál Bertalan
Szociális feltételek
• Unióban a közlekedési ágazat szociális, munkajogi szabályozása szoros összefüggésben van az AETR nemzetközi megállapodás tartalmával, de annál helyenként szigorúbb • Kiindulási alap a Tanács 3820/85/EGK rendelete a közúti fuvarozásra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról • A Tanács 3821/85/EGK rendelet a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről • 561/2006/EK rendelet, majd az 1073/2009/EK rendelet módosította vagy felülírta őket 33
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Nem kötelező a rendelet alkalmazása – menetrend szerinti személyszállításban, ha a szolgáltatás 50 km-t meg nem haladó útszakaszon történik; – 40 km/óra megengedett legnagyobb sebesség alatt közlekedő járművek esetében; – fegyveres erők, tűzoltóság, polgári védelem, stb tulajdonában lévő járművekkel, általuk végzett és ellenőrzött tevékenység esetén; – különleges helyzetekben (mentés, orvosi cél, üzemzavarelhárítás, stb.); – 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó járművek és veterán gépjárművek forgalmában nem kereskedelmi áruszállítás végzése esetén
34
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• A hatályos szabályozás rögzíti a járművezetők minimális életkorát, ami a következő: – személyszállítók esetében 21 év; – árufuvarozók esetében • legfeljebb 7,5 tonna megengedett legnagyobb tömegű járművek esetén 18 év; • egyéb járművek esetén 21 év; • a közösségi követelményeknek megfelelő képzésnek a tagállam által igazolt teljesítése esetén 18 év.
• A rendelet azt is meghatározza, hogy kalauz és kocsikísérő 18. életévét, meghatározott feltételek fennállása esetén 16. életévét betöltött személy lehet. 35
2014.11.12.
Gaál Bertalan
– A rendelet szerint a napi vezetési idő nem haladhatja meg a 9 órát, ez azonban heti két alkalommal 10 órára meghosszabbítható. A heti vezetési idő nem haladhatja meg az 56 órát, és nem vezethet a külön irányelvben meghatározott maximális heti 48-60 óra túllépéséhez. Az összes vezetési idő egymást követő két hét alatt nem haladhatja meg a 90 órát. A járművezetőnek egyéb munkaként be kell jegyeznie minden, a munka kezdetétől annak befejezéséig tartó időt, amikor a vezetést kivéve a munkaadó rendelkezésére áll, továbbá a készenléti időt az utolsó napi vagy heti pihenőideje óta. – A járművezetőnek legalább 45 perces megszakítás nélküli szünetet kell tartania 4,5 óra vezetési idő eltelte után
36
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Pihenőidőre vonatkozó legfontosabb szabályok – A járművezetőnek napi és heti pihenőidőket kell tartania. Az előző napi vagy heti pihenőidő vége után minden 24 órás időszakon belül újabb napi pihenőidőt kell tartania. Amennyiben a napi pihenőidő 24 órás időtartamra eső része legalább 9, de kevesebb, mint 11 óra, úgy azt csökkentett napi pihenőidőnek kell tekinteni. – Bármely két, egymást követő héten a járművezetőnek tartania kell legalább két rendszeres heti pihenőidőt, vagy egy rendszeres és egy legalább 24 órás csökkentett pihenőidőt. – A napi és a csökkentett heti pihenőidők a járművezető választása szerint a járműben is tarthatók, amennyiben az megfelelő hálóvagy fekvőhellyel rendelkezik. – A több fős személyzet tagjaként működő, valamint a komppal vagy vonattal szállított járművet kísérő járművezető pihenőidejére külön szabályok vonatkoznak
37
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• A tagállamok saját területükön meghatározott esetekben mentességet adhatnak a rendelet alkalmazása alól pl. – a hatóságok tulajdonában lévő járművek használata, – mezőgazdasági, erdőgazdasági vállalkozások járműveivel saját tevékenységi körükkel kapcsolatos, vagy vontatókkal végzett szállítása a telephelyüktől számított 100 km-es körön belül, – 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó járművek használata bizonyos tevékenységekben, a telephelytől számított 50 km-es körben, – gépjárművezetők oktatására és vizsgáztatására használt járművek, – pénz és/vagy értékek szállítására használt járművek, – kizárólag olyan csomópont jellegű helyeken, mint kikötőkben, vasútállomásokon, kombinált fuvarozási terminálokon használt járművek, stb.
38
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 2002/15/EK irányelv a közúti szállításban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről – Kiegészíti az előbb tárgyalt rendeletet – Heti munkaidő max. 48 óra, indokolt esetben 60 óra, de 4 hónapos átlagban ki kell jönnie a heti 48 órának – 6 óra munkaidő után 30, 9 óra után 45 perc pihenő jár, mely felosztható 2 legalább 15 perces szünetre is – Éjszakai munka esetén 24 óra időtartam alatt a munkaidő nem haladhatja meg a 10 órát 39
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 2006/22/EK irányelv a közúti szállításra vonatkozó egyes speciális jogszabályokkal kapcsolatos rendeletek végrehajtásának minimumfeltételeiről • Tagállami ellenőrző rendszer kialakítása • 2010-től az ellenőrzéseknek az érintett járművezetők összes munkanapjának 3%-ára kell kiterjednie • Az ellenőrzött munkanapok 30%-át közúti, 50%-át telephelyi ellenőrzés keretében kell végrehajtani
40
2014.11.12.
Gaál Bertalan
Hazai szabályozás
• 2001. évi IX. tv. az AETR megállapodás kihirdetéséről • Az azzal összhangban lévő EU jogszabály a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 2005. évi módosításába formálisan is bekerült
41
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Végrehajtás ellenőrzés • 124/2005. (XII.29.) GKM rendelet a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról • 66/2007. (IV.4.) Korm. rend. A közúti szállítást végző egyes járművek személyzete vezetési és pihenőidejének ellenőrzéséről • 43/2007. (IV.4.) GKM rendelet a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok alapján végzett közlekedési hatósági ellenőrzés részletes szabályairól 42
2014.11.12.
Gaál Bertalan
Gépjárművezető-képzés szabályozása • 2003/59/EK irányelv az egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről • Az irányelv célja, hogy – valamennyi gépjárművezető meg tudjon felelni a közúti szállítási piac fejlődése következtében megjelenő új követelményeknek; – az előírt képesítés a járművezetőknek megfelelő szintű szakértelmet biztosítson; – a képesítés hozzájáruljon a közúti közlekedés és a gépjárművezető biztonságának javításához; – vonzóvá tegye a gépjárművezetői szakmát, ezzel is hozzájárulva az utánpótlás biztosításához, a munkaerőhiány enyhítéséhez
• 2006/126/EK irányelv a vezetői engedélyekről 43
2014.11.12.
Gaál Bertalan
Magyar szabályozás
• 54/2007. (III.28.) Korm. rend. A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/88. (XII.20.) MT rendelet módosításáról • Kétszintű képzés meghonosítása, differenciált képesítési követelmények • 24/2005. (IV.21.) GKM rendelet a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól (módosította a 38/2007. (III.28.) GKM rendelet) • Szakoktató, vizsgabiztos, szakemberek képzésére is 44
2014.11.12.
Gaál Bertalan
Műszaki feltételek
• Alap a Tanács 96/53/EK irányelve a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról
45
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Az irányelvben járműkategóriánként előírt fő adatok: • Megengedett maximális méretek, így legnagyobb hosszúság, szélesség, magasság, fordulási kör minimális külső és belső sugara; • Megengedett legnagyobb súly különböző járművek, szerelvények esetében; • Megengedett maximális tengelyterhelés különféle tengelyelrendezések mellett; • Kapcsolódó tulajdonságok (pl. hajtótengelyre nehezedő súly, tengelytávolság, stb.)
46
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Konkrét műszaki elemekre kidolgozott szabályok • 92/6/EK irányelv a Közösségben egyes gépjárműkategóriákra sebességkorlátozó készülékek felszereléséről és használatáról • 89/459/EGK irányelv a gépjárművek és pótkocsijaik egyes kategóriái esetében a gumiabroncsok futófelületmintázatának mélységére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről • 91/671/EGK irányelv a járművekben a biztonsági övek és gyermekbiztonsági rendszerek kötelező használatáról • 96/96/EK irányelv a gépkocsik és pótkocsik műszaki felülvizsgálatára vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról 47
2014.11.12.
Gaál Bertalan
Magyar szabályozás
• 5/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról • 6/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről • 13/2010. (X.5.) NFM rendelet a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedéséről
48
2014.11.12.
Gaál Bertalan
Pénzügyi szabályozás
• 4058/89/EGK rendelet a tagállamok közötti közúti árufuvarozás díjainak kialakításáról – Célja a közösségi árufuvarozási piacon a díjak kialakításának elősegítése a szabad díjmegállapítás elvének érvényesítése mellet – Gépjárműadó – a közút rendelkezésre állásának állandó költségeit hivatott fedezni (független a tényleges úthasználattól)
• (2003. évi CX. tv. A regisztrációs adóról)
49
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 1999/62/EK irányelv a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról (2006-os alapvető módosítás) – Célja a verseny torzulásának megszüntetése az adózási rendszer harmonizálásával – A melléklet szerinti minimális adótétel (euró/év) gépjárművek esetében a tengelyek száma, az egy tengelyre jutó megengedett legnagyobb össztömeg és a tengelyfelfüggesztés (légrugós vagy egyéb) módja alapján változik. Lényegében ugyanilyen alapon, de külön határozza meg a járműszerelvények, csuklós járművek és vontatók adótételeit is.
50
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Az irányelv szerint a tagállamok csökkentett mértékű adókulcsokat vagy adómentességet alkalmazhatnak. Így – mentesülnek vagy csökkentett adómérték alá esnek a nemzeti vagy polgári védelmi célokat szolgáló, a tűzoltósági vagy egyéb segélyszolgálati, rendőrségi, útkarbantartó, valamint a kombinált fuvarozásban részt vevő gépjárművek; – a Bizottság beleegyezésével hasonló kedvezményben részesülhetnek a közutakon alkalmi jelleggel, illetve nem főtevékenységű fuvarozásban használt gépjárművek, valamint azok az üzemeltetők, akiknek a tevékenysége kizárólag valamely tagállam területének egy részére korlátozódik (regionális szociális, kulturális, gazdasági megfontolások alapján) 51
2014.11.12.
Gaál Bertalan
Hazai szabályozás
• 1991. évi LXXXII. tv. a gépjárműadóról – Belföldi gépjárművek esetében az adó alanya az a személy, aki a járműnyilvántartásban az év első napján, újonnan üzembe helyezett járműnél az üzembe helyezés hónapjának utolsó napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. – Mentes az adó alól a költségvetési szerv, az egyház, a nyereségadó-fizetési kötelezettséggel nem rendelkező társadalmi szervezet és alapítvány, a súlyos mozgáskorlátozott személy vagy közeli hozzátartozója tulajdonában lévő gépjármű, a helyi és a helyközi tömegközlekedést lebonyolító, valamint a nemzetközi egyezmény alapján mentesített gépjármű. • 52
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Az adó alapja – a személygépkocsi motorteljesítménye kilowattban kifejezve, – az autóbusz, a nyergesvontató, a lakópótkocsi saját tömege (önsúlya), – a tehergépjármű saját tömege (önsúlya) növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.
• Az adó mértéke a fenti adóalapok szerinti díjtételekből, személygépkocsinál a jármű korát is figyelembe véve határozandó meg.
53
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Jövedéki adóztatási rendszer összehangolása – 2003/96/EK irányelv – (92/81/EGK irányelv az ásványi olajok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról – 92/82/EGK irányelv az ásványolajok jövedékiadó-mértékének közelítéséről)
54
2014.11.12.
Gaál Bertalan
Magyar szabályozás
• 2003. évi CXXVII. tv. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
55
2014.11.12.
Gaál Bertalan
A közúti infrastruktúra használatának szabályozása • Már a gépjárműadónál tárgyalt 1999/62/EK rendelet – Kifejezetten autópályákra, hidakra, alagutakra, hágókra, több sávos utakra, ill. ahol ilyen nincs, a legmagasabb osztályba sorolt utak használóira írta elő a díjszedés lehetőségét – A díjak tételeit a használati idő és a használat által okozott költségek szerint megkülönböztetve kell meghozni – Tengelyszám és motor környezetvédelmi besorolása szerinti kategóriákra éves, havi, heti és napi maximális díjtételek meghatározása – Díjak kivetésének és beszedésének eljárásai tagállami hatáskörben
56
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Egyértelmű megkülönböztetés – Használati díj = adott infrastruktúra-rész meghatározott időszakra történő igénybevételét teszi lehetővé – Útdíj/autópályadíj = két pont közötti távolság megtételéért fizetendő díj, a megtett távolság és a gépjármű kategóriája alapján – Használati díj és autópályadíj nem vethető ki egyidejűleg adott járműkategóriára ugyanazon útszakasz használatáért
57
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Módosította a 2006/38/EK irányelv – Határozott továbblépés a „szennyező fizet” és a „használó fizet” elv érvényesítése, a használatarányos díjszedés fokozatos elterjesztése irányába – A fenntartható közlekedéspolitika egyik feladata a társadalmi és környezeti költségek internalizálása, melynek egyik fő eszköze a teljesítményarányos úthasználati díj – Hatály elsősorban a transzeurópai hálózatra, de a tagállamok kiterjeszthetik más utakra is, ha nem akadályozza a nemzetközi forgalmat 58
2014.11.12.
Gaál Bertalan
– A díjfizetési kötelezettség alá tartozó utak elsőbbséget kell élvezzenek a karbantartások ütemezése során – A díj mértékének megállapítása során figyelembe vehető az alacsony forgalmú időszakok és útvonalak használatára való ösztönzés
59
2014.11.12.
Gaál Bertalan
– Az irányelv hatálya 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű, közúti árufuvarozásra használt járműre és csuklós járműszerelvényekre terjed ki – A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy csak a 12 t össztömeg feletti járművekre vetnek ki díjakat – Dönthetnek úgy is, hogy minden motoros járműre kivetnek díjat, amennyiben az nem jár versenytorzító hatással – 2012 óta minden járműre alkalmazni kell a használati vagy autópálya díjakat, néhány kivételtől eltekintve 60
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Környezeti hatások fontossága – 7 járműkategória (EURO 0 – EE V) öt tényezőre kiterjedő kibocsátási határértékeinek részletes rögzítése – A díjak megállapításához a károkozás fokozottabb egzakt figyelembe vétele érdekében a súly, a tengelyszám, méret, felfüggesztés alapján járműtípusokat határoz meg, ami alapján ún. károsodási osztályokat (IIII.) képez
61
2014.11.12.
Gaál Bertalan
– Az autópályadíj-tételeket kizárólag az infrastrukturális költségek megtérülésének elvére kell alapozni (építés, fejlesztés, fenntartás, üzemeltetés ktg.) – A díjak tartalmazhatják a tőkehozamot, de az uniós források felhasználása nem számítható be a díjakból megtéríteni kívánt költségek összegébe – Tagállamok díjtételei között eltérés a járművek kibocsátási jellemzői, napszak, nap, évszak szerint lehet (magas szintű európai érdekeket érintő egyedi projekt esetén más eltérések is alkalmazhatók a pénzügyi életképesség biztosítása érdekében) 62
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Gyakori használók számára kedvezmény adható (max. 13%) • Lehetőség van felárak alkalmazására (hegyi régiók, torlódások kiküszöbölése) • Ezekről a Bizottságot tájékoztatni kell, mely vizsgálja a versenyelőírásoknak való megfelelést • Változásokat 4 hónappal előbb be kell jelenteni 63
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Az irányelv más terhek kivetésére nem vonatkozik, de nem akadályozza azt, hogy a tagállamok (megkülönböztetés nélkül) különleges adókat vessenek ki (gépjármű nyilvántartásba vételre, különleges súlyra, méretre, városi forgalomra, parkolásra) • Bizottság kötelezettsége új, a külső költségeket is fedező díjak kiszámítására kiterjedő modell kialakítására
64
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Technikai fejlődés • 2004/52/EK irányelv a Közösségen belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról (mód. 2009/219/EK) – Elektronikus útdíjszedési rendszerek elterjedésének segítése, közösségi szinten átjárható rendszer kialakítása
65
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Nem kompatibilis rendszerek az irányelv meghatározza az átjárhatóság szükséges feltételeit • Műholdas helymeghatározó (GNSS) és mobilkommunikációs eszközök (GSM/GPRS) technológiák • 2007-től új e-díjszedési rendszerek – Műholdas helymeghatározás – GSM-GPRS szabványt használó mobilkommunikáció – 5,8 GHz-es mikrohullámú technológia
66
2014.11.12.
Gaál Bertalan
Magyar díjszedési rendszer fejlődése
• Közút közjószág jelleg autópálya díjfizetős • Díj a használati jogosultsághoz, s csak másodsorban a használattal okozott költségekhez kapcsolódik • Nem használat-arányos
67
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Díjfizetési kötelezettség a magánfinanszírozású koncessziós autópályák megjelenésével (1996) • A megállapított díjszint alacsony hazai (fizetőképes) keresletet eredményezett • A kapus díjszedési technikát bevezették az állami finanszírozású autópályák egy részének esetében is • Kialakult feszültségek oldása érdekében a koncessziós autópályák egy része államosítva lett, az állami kezelésű szakaszokon lebontásra kerültek a kapuk (2000) • Kétféle rendszer egyidejű működése két árszinten tovább élezte a feszültségeket, a koncessziós autópályákon új finanszírozási rendszert vezettek be, ezek a hálózatrészek is bekapcsolódtak a matricás díjszedési rendszerbe (2004) 68
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• A használati díjszedés ezen formája igazságtalan, szakmailag nem támogatható, mert nem versenysemleges. Előnyben részesíti az autópályákat rendszeresen és nagy távolságon használókat • Piactorzító az ingyenes szakaszok használata is • A fentiek mellett a tehergépjárművek egyes főútvonal szakaszokon kell fizetni (szintén nem kellően megalapozott elvek szerint)
69
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 37/2007. (III.26.) GKM rendelet a díjfizetés ellenében használható autópályákról, autóutakról és főutakról – Nevével ellentétben már csak a nem fizetős szakaszokat sorolja fel
• 25/2013 (V.31.) NFM rendelet – Meghatározza az útdíjak mértékét és felsorolja a fizetős szakaszokat (2075)
70
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Használatarányos díjfizetés – 25/2013. (V.31.) NFM rendelet – 2013. évi LXVII. tv. az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról – 209/2013. (VI.18.) Korm. rendelet a 2013. évi LXVII. tv. megvalósításáról 71
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Útdíjköteles gépjármű kategóriák – J2 díjkategória: a kéttengelyes útdíjköteles gépjárművek, – J3 díjkategória: a háromtengelyes útdíjköteles gépjárművek, – J4 díjkategória: a négy vagy több tengelyes útdíjköteles gépjárművek
• Használati díj köteles kategóriák – D1 díjkategória: motorkerékpár, valamint a legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjármű bármilyen vontatmánnyal is – B2 díjkategória: a 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű autóbuszok, lakóautók és személygépkocsik bármilyen vontatmánnyal is 72
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 36/2007. (III.26.) GKM rendelet az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról – Meghatározza a díjakat és a járműkategóriákat – Díjszedéssel az Állami Autópályakezelőt bízza meg – Jelenleg heti, havi és éves úthasználati jogosultság váltható meg előre történő megfizetéssel – 2008 óta csak elektronikus értékesítés és nyilvántartás (megszűnt a matrica) 73
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 47/2007. (IV.17.) GKM rendelet a hazai közutakon használható elektronikus útdíjszedő rendszerekről – Teljes összhangban van a 2004/52/EK rendelettel – Előírja, hogy olyan fedélzeti eszközt kell telepíteni a járműre, amellyel lehetővé válik az Európai Gazdasági Térség államaiban üzemelő rendszerek használata – A fedélzeti rendszert lehetőleg csatlakoztatni kell a digitális tachográfhoz 74
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 69/2007. (VI.28.) OGY határozat az úthasználattal arányos elektronikus díjfizetési rendszer bevezetéséről • 2137/2007. (VII.17.) Kormányhatározat
75
2014.11.12.
Gaál Bertalan
Közúti közlekedési tevékenység hazai szabályozása
• 1988. évi I. tv. A közúti közlekedésről • 30/1988. (IV.21.) MT rendelet a végrehajtásáról • A közúti törvény egyes elemeit konkretizálja • Hatály • Alapvető jogok és kötelezettségek
76
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Rögzíti a törvény a közúti közlekedéssel összefüggő állami feladatokat, amelyek közül legfontosabbak – a közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenőrzése, szervezeti és működési feltételeinek meghatározása, hatósági feladatainak ellátása; – a tömegközlekedés működtetésének biztosítása; – az alágazat biztonságát szolgáló nevelés, felvilágosítás és propaganda, a szakemberek és járművezetők vizsgáztatása; – a biztonságos eszközfeltételek biztosítása, a járművek műszaki vizsgálata és a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése
77
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Rögzíti a közúti forgalom szervezésének elveit az igények, a közlekedési gyakorlat és a nemzetközi szabályok figyelembevételével – Ebbe a kérdéskörbe tartozik pl. a közúti csomópontok, vasúti átjárók, gyalogos átkelőhelyek kialakításának, reklámhordozók elhelyezésének, a forgalom lezárásának vagy korlátozásának, a közúton való várakozásnak, különleges járművek közlekedésének, úthasználati díjfizetés lehetővé tételének szabályozása – Korábban tárgyalt részek (nevelés, oktatás, szakképzés, munkaidő, eszközfeltételek, üzemeltetés műszaki feltételei) 78
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Kiemelkedő jelentőségű a törvény 2007-es módosításával bekerülő rész a gépjármű üzemben tartásának felelősségéről – „objektív felelősség”
79
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Fontos és terjedelmesen tárgyalt része a törvénynek a közút építését, kezelését, fenntartását, megszüntetését, elbontását szabályozó rész. – Az egyes tevékenységek engedélykötelessé minősítése, és ehhez kapcsolódóan a központi, helyi hatósági feladatok, jog- és hatáskörök kijelölése törvényi szinten valósul meg – Minden (magántőke bevonása nélkül megvalósuló) országos közút építtetője a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., mely az állam nevében jár el, és a létrehozott eszközöket átadja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő részére 80
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• A törvény meghatározza az úthálózat szerkezetét is – Közutak + közforgalom elől el nem zárt magánutak = úthálózat – A közút kezelője köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen. – A közút forgalmi rendjét a közút kezelője alakítja ki 81
2014.11.12.
Gaál Bertalan
– Közút nem közlekedési célú igénybevételéhez a kezelő hozzájárulása szükséges, annak felbontásáról általában a kezelő hozzájárulásával építési engedélyezési eljárásban kell határozni. – Az ilyen tevékenységek után igénybevételi díjat kell fizetni – Kezelői hozzájárulás nélkül csak halasztást nem tűrő közműjavítási, árvíz- vagy belvízvédekezési, kárelhárítási munkák végezhetők – Közúthoz csatlakozás létesítése is csak kezelői engedéllyel lehetséges, megtagadása esetén a közlekedési hatósághoz lehet fordulni 82
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• A közúti közlekedés ellenőrzése, kiemelten annak veszélyes üzem jellege miatt folyamatos ellenőrzést igényel, aminek ki kell terjednie – a közúti közlekedés rendjére, a forgalom szabályozására; – a közúti szolgáltatások szabályszerűségére, a járművek és a közutak üzemeltetésére; – a járművek műszaki állapotára, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségére, a járműfenntartási tevékenységre; – a közutak állapotára, tisztaságára, nem közlekedési célú igénybevételére, azokon engedélyhez kötött járművek közlekedésére.
• Az ellenőrzési feladatok ellátására a rendőrség és/vagy a közlekedési hatóság, szükség szerint más hatóságok (vámhatóság, munkaügyi hatóság) bevonásával jogosult. Ellenőrzések a közúton, vagy a jármű telephelyén is végezhetők. 83
2014.11.12.
Gaál Bertalan
84
• Speciális feladat a díjfizetés ellenőrzése – A feladat ellátásához az illetékes közútkezelő, illetve az általuk megbízás alapján meghatározott gazdálkodó szervezet elektronikus ellenőrzési rendszer működtetésére jogosult. – A 2007. évi módosítással a közút kezelője, a díjszedésre, illetve a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szerv a gépjárműről felvételt készíthet a szabályszegések bizonyításához – Ilyen feltételek csak jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő eszközzel készíthetők 2014.11.12.
Gaál Bertalan
• A közutakon lebonyolított tevékenységeknek, valamint azok személyi és jármű feltételeinek a közúti törvényhez kapcsolódó rendeleti szabályozásának néhány fontosabb eleméről az előzőekben már volt szó. • Hasonlóan fontos azonban az eszközfeltételek másik összetevőjének, a közúti pályának is a törvényhez kapcsolódó második szinten megvalósuló rendeleti szabályozása 85
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 19/1994. (V.31.) KHVM rendelet a közutak igazgatásáról Közutak struktúrájának rögzítése Fő szerkezeti útosztályok: Gyorsforgalmi utak, főutak, mellékutak Belterületi utak, külterületi utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák • Mellékletben ezek belső részletes bontása • Szintén mellékletben rögzíti az országos közutak számozási rendszerét, melynek alapja a földrajzi elhelyezkedés • Részletesen szabályozza a közút nem közlekedési célú igénybevételével összefüggő közútkezelői feladatokat • • • •
86
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 93/2012. (V.10.) Korm. Rend. Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről – Engedélyező a közlekedési hatóság a megfelelő szakhatóságok, közútkezelők, közművek és úttulajdonosok közreműködésével – Engedélyfajták: elvi építési engedély, építési engedély, (ideiglenes) forgalomba helyezési engedély, fennmaradási engedély, megszüntetési engedély 87
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 29/2010. (IV.7.) KHEM rendelet az országos közutak építésével kapcsolatos minőségi követelmények megvalósulásának ellenőrzéséről – Üzemeltetésre, építésre szolgáló anyagok, szerkezetek, berendezések megfelelőségének igazolása
88
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 13/2010. (X.5.) NFM rendelet a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedéséről – Már említésre került a járművek műszaki szabályozásánál – A címben megjelölt járművek csak az illetékes közútkezelő hozzájárulásával, az általa kijelölt útvonalon közlekedhetnek – Az engedély kérelemre, díjfizetés ellenében adható meg, és indokolt esetben előírható rendőri vagy egyéb szakkíséret is – Díjfizetés alóli felmentés (közforgalmú személyszállító, kommunális feladatot ellátó, katasztrófa-elhárítást vagy megelőzést végző, kombinált fuvarozásban meghatározott feltételek mellet résztvevő járművek) 89
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 40/2012. (VII. 10.) NFM rendelet a közlekedési infrastruktúrával összefüggő egyes állami feladatok végrehajtásáról, valamint a feladatok végrehajtásához szükséges források felhasználásának szabályairól – Évente aktualizálják a feladatokat az éves költségvetési törvény előirányzataihoz kapcsolódva – Közutakkal kapcsolatos egyes feladatok ellátásának legfontosabb szereplőit és azok feladatait tartalmazza
90
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Közúthálózat finanszírozása • 1989-1999 Útalap = gépjárműadó + üzemanyagok árában realizált fogyasztási, majd jövedéki adó • Azóta központi költségvetésbe beillesztett útfejlesztési és fenntartási célelőirányzat • PPP • Kohéziós Alap, ERFA 91
2014.11.12.
Gaál Bertalan
Autópálya-építés közvetlen szabályozása
• 1222/2011. (VI.29.) Korm. hat. A gyorsforgalmi- és főúthálózat hosszútávú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről – 2027-ig megvalósítandó új és fejlesztendő hálózati elemeket nevezi meg, valamint ütemezésüket határozza meg
92
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• 2003. évi CXXVIII. tv. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről – A gyorsforgalmi utak létesítésének felelőse a Kormány, mely a megépítéshez szükséges pénzeszközökről gondoskodni köteles a költségvetés terhére (magántőke bevonható) – A gyorsforgalmi utak vagyonkezelője (a magántőke bevonásával épült utak kivételével) a KKK, mely vagyonkezelési szerződést köt a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervvel (NVK Zrt). A gyorsforgalmi utak építtetője a NIF Zrt. 93
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Gyorsforgalmi út tervezése és építése a miniszter kezdeményezése alapján indul meg • Fontos a lehetséges nyomvonalváltozatok meghatározása, (együttműködés a környezetvédelmi hatósággal, érintett önkormányzatokkal közmeghallgatás) • A környezetvédelmi hatósággal való egyeztetést követően a Kormány rendelettel határozza meg a nyomvonalat 94
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• A nyomvonalon szükséges területeket az állam megvásárolja, ill. csereingatlant ajánlhat fel érte. Amennyiben egyik sem vezet eredményre akkor kisajátíthatja a területet. • A gyorsítás érdekében az esetleges bírósági eljárások hosszát maximalizálja a törvény • Szintén a közérdek szempontjából szabályozza a törvény a közműszolgáltatók részvételét is • Szükséges közműkiváltás, vagy fejlesztés megtagadása esetén azt az éppíttető megfelelő képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetheti, melyet a közműszolgáltató tűrni köteles, valamint a költségek polgári peres úton követelhetők 95
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Részletesen szabályozza a kapcsolódó hatósági eljárások egyes szabályait (környezetvédelmi, közlekedési, ingatlanügyi) • Külön fejezet szól az építéshez szükséges nyersanyagok biztosítása érdekében a bányászati törvény előírásaitól eltérően célkitermelőhelyek létesítésének, üzemeltetésének és hatósági felügyeletének szabályozásáról 96
2014.11.12.
Gaál Bertalan
• Az átláthatóság, ellenőrizhetőség érdekében a koncessziós szerződés keretében, illetve magántőke bevonásával történő fejlesztések megvalósításához a közbeszerzési eljárás megindításához a felhatalmazást, majd az eredményének jóváhagyását Országgyűlési határozathoz köti • Ennek célja a gondosabb előkészítés és költségtakarékosabb megvalósítás, az építés hatékonyságának emelése 97
2014.11.12.
Gaál Bertalan
