A THÉBA STÚDIÓ – ANDOR ALAPÍTVÁNY alapító okirata Alulírott alapítói jogok gyakorlója, az Andor György alapító által létrehozott – önálló jogi személyként működő – THÉBA STÚDIÓ – Andor Alapítvány alapító okiratát módosítom az alábbiak szerint: 1. Az alapítvány neve: THÉBA Stúdió – Andor Alapítvány Az Alapítvány létesítése: határozatlan idejű A T.H.É.B.A. név a Tánc – Helyzetgyakorlatok – Ének – Beszéd – Artisztikum szavak kezdőbetűit tartalmazza, ugyanakkor utal az ókori Théba városához fűződő drámákra, a művészetre, valamint a görög oktatás és nevelés alapelvére, mely szerint a szellemi és testi képességeket együttesen, sokoldalúan kell fejleszteni, így érhetjük el a test és lélek harmóniáját, mely a kiegyensúlyozott egyéniség sajátja. Az artisztikum szó jelentése pedig: művészi megformáltság, a művészet körébe tartozó dolgok, tárgyak, fogalmak összessége. 2. Az alapítvány székhelye: 1171 Budapest, Nagyszentmiklósi u. 53. 3. Az Alapítvány létrejöttét és működését átható filozófia: A THÉBA Stúdió – Andor Alapítvány azért jött létre, hogy – támogassa az emberi önmegvalósítást, személyiségfejlesztést a művészetek segítségével, – biztosítsa a művész szakképzés magas színvonalú működését, az oktatás megújítását, – lehetőséget biztosítson a pályakezdő művészeknek a kreatív alkotó munkához, – elősegítse a művészeti és művész-pedagógiai tudományos kutatásokat. Célcsoportjainak tekinti azokat a fiatalokat, akik érdeklődnek, illetve elkötelezettek a művészetek iránt és beállítódásuk alapján a megszerzett tudás birtokában a későbbiekben a művészi értékeket átadják környezetüknek, beépítik környezetükbe, azaz megőrzésükhöz továbbfejlesztésükhöz hozzájárulnak. Partnerei azok a civil szervezetek, állami intézmények, szakmai szervezetek, vállalkozások, amelyeknek felvállalt célja e területen tevékenykedni, e területet támogatni. Az Alapítvány tevékenysége során képviseli és lehetőség szerint képviselteti azokat a kulturális értékeket, amelyek Magyarországon, a határainkon kívüli magyar közösségekben valamint Európában jöttek létre. Kapcsolatot teremt és épít, tapasztalatot ad át más régiókban, más országokban működő hasonló szervezeteknek. A sajátos kulturális értékek megőrzése, megismertetése mellett törekszik a kulturális integráció elősegítésére, az egymás iránti tolerancia érvényesítésére az ismeretek átadásával, erre alkalmas események, rendezvények létrehozásával is.
1
Az Alapítvány által kiemelten képviselt értékek, alapelvek: - Az esztétika mint érték Az értékek három legmagasabb rendű típusa a jó, a szép és az igaz – ezek Platon óta az európai kultúra alapkategóriái. Alapítványunk ezeket az értékeket igyekszik képviselni. - Az etika mint érték Napjainkban kiemelten fontos feladat a jó és a rossz, a helyes és a helytelen, az igaz és a hamis fogalmainak megértetése és a társadalmi érintkezés valamennyi területén ennek megfelelő cselekvésre, életvitelre való ösztönzés. - Az alkotás mint érték A saját és mások alkotásainak megbecsülése egyik központi gondolatunk. - Az alkotás folyamata mint érték Az alkotás folyamatának tisztelete – mint a mesterségbeli tudás, a koncentrált figyelmet igénylő, fizikai, szellemi és lelki megterhelést jelentő munka értékelése jelenik meg programunkban. - Az anyanyelv ápolása, mint érték Kiemelten fontos a személyes verbális kommunikációnak az emberi kapcsolatokban betöltött szerepe. Ezért is fordítunk nagy gondot tevékenységünk minden területén és szintjén az anyanyelv gondozására. - A kommunikáció, mint érték A verbális kommunikáció mellett a művészetekben különösen nagy jelentőségű a non-verbális metakommunikáció. Professzionális szinten kell ismerni, és lehetőség szerintelsajátítani a kommunikáció minden formáját. - A nemzeti kultúra, a népművészet, a hagyományok, mint érték A népzene, népművészet, néprajz, ismerete lehetőséget ad, hogy láttassuk a magyar kultúrának az európai kultúrában elfoglalt szerepét, összehasonlíthassuk régi és újkori kultúrákkal. A hagyományok tiszteletén, a népművészet szeretetén fejlődhet tovább a magyar kultúra, más népek kultúrájának megbecsülésével, népi motívumokkal is gazdagodva épülhet fel az új művész-generáció életműve. – A pedagógiai humanizmus mint érték A diákközpontúság az Alapítvány által fenntartott iskola fontos alapelve. A nevelés és oktatás fontos tényezője a pedagógusok és az egész iskola diákok felé sugárzott attitűd rendszere. A pedagógiai humanizmus alapfeltétele a diákhoz mint individuumhoz való viszonyulás és a tanulók jogainak tiszteletben tartása. - Az esélyegyenlőség mint érték Az egyénekre lebontott, differenciált oktatási program, az Alapítvány pályázatai, valamint a jól felszerelt művészeti műhely használatának lehetősége az esélyegyenlőség elvének biztosítását jelenti. – A természet, a környezet szeretete, az élet védelme, mint érték Az Alapítvány tevékenységét meghatározza a természettel való harmonikus együttélés 2
módjainak keresése, annak a gondolatnak jegyében, hogy nem urai, hanem részei vagyunk a természetnek. Innen gyenes út vezet a természet, környezetünk, az élet védelmének fontosságához, hiszen ez az egész emberiség érdeke, melynek tanulóink, művésztársaink és mi is tagjai vagyunk. Növények, állatok, emberek életéről van szó, beleértve a saját életünket is, saját testi és lelki egyensúlyunk megteremtéséről, képességeink, tudásunk állandó gyarapításáról, az emberhez, művészhez méltó példamutató nevelés és oktatás, – képességfejlesztés, – ismeretterjesztés – Köznevelési intézmény alapítása és fenntartása. ó élet kialakításáról. 4. Az alapítvány célja, küldetése: A THÉBA Stúdió – Andor Alapítvány közhasznú szervezet. Az Alapítvány folytatni kívánja az 1981-ben Andor Edit által megindított THÉBA Stúdió munkáját és az 1983. június 7-én Andor Edit által alapított THÉBA Kulturális Szolgáltató Gazdasági Munkaközösség tevékenységével megkezdett hagyományokat. Az Alapítvány által végzett közhasznú tevékenységek az alábbi jogszabályhelyekhez , közfeladatokhoz köthetők: 1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségû szervek feladat- és hatásköreirõl 121. § a)-b) - kulturális tevékenység , közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának/ mûvelõdésre szervezõdõ közösségek tevékenységének javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása; mûvészeti intézmények/lakossági mûvészeti kezdeményezések, önszervezõdések támogatása, a mûvészi alkotó munka feltételeinek javítása, a mûvészeti értékek létrehozásának, megõrzésének segítése. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrõl 2. § (3) - nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés köznevelési intézmény alapítása és fenntartása. 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 64. § (1) - természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem . A természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása 1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelmérõl 57/A § (2) Az épített környezet alakítása és védelme 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 5 § (1) - a kulturális örökség védelme 2001. évi CI. tv. a felnõttképzésrõl 3. § (2) a) b) - munkaerõpiacon hátrányos helyzetû rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése. Felnõttképzési tevékenység: meghatározott jogalanyok e törvénynek megfelelõ, saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés; a felnõttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás. 2004. évi CXXXIV. tv. a kutatás-fejlesztésrõl és a technológiai innovációról 5. § (3) - tudományos tevékenység, kutatás 2008. évi XCIX. tv. az elõadó-mûvészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól 3. § (1) -Az elõadó-mûvészeti tevékenység feltételeinek megteremtése 3
2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 7., 23. § (4) 13. kulturális szolgáltatás, nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, filmszínház, elõadó-mûvészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közmûvelõdési tevékenység támogatása, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelem. Közcélú tevékenységek, melyeket az Alapítvány önállóan, vagy az állami ill. önkormányzati hatáskörbe rendelt közfeladatokat támogatva végez: a.) az Alapítvány vagyonával és annak felhasználásával járuljon hozzá - a kulturális neveléshez és oktatáshoz, a kulturális örökség megóvásához - művészeti tudományos művek megjelenéséhez, - művészet-pedagógiai, módszertani kutatásokhoz, - új művészi elképzelések megvalósításához, b.) rendelkezésére álló eszközeivel szolgálja - a fiatalok művészet iránti fogékonyságának fejlesztését, - képességét a valódi művészi értékek felismerésére, - a színházi kultúra, az irodalom, zene, tánc, képzőművészet és az építészet alkotásainak megismerését. c.) törekedjék a harmonikus egyéniség kialakítására, ennek érdekében -
fokozza a beszédkészséget, törekedjék a tánc-, mozgás- és viselkedéskultúra, a vizuális kultúra fejlesztésére és az ez irányú ismeretek minél szélesebb körben való terjesztésére.
d.) a művészet különböző ágainak oktatásán, gyakorlásán keresztül -
segítse a fiatalok közösségbe való beilleszkedését, egymás elfogadását, a helyes etikai és esztétikai értékítélet kialakítását, a kreatív alkotó munka folyamatának, a létrejött alkotásnak és alkotójának megbecsülését.
e.) alapozza meg - a fiatalok irodalom- színház és zeneszeretetét, a képzőművészet, építőművészet, fotóművészet, mozgásművészet, a tánc, a pantomim, a művészi színvonalú filmek iránti érdeklődését, – az igényt a szabadidő minél tartalmasabb eltöltésére f.) a művészeti oktatás segítségével -
tegye képessé a fiatalokat a régebbi korok és a legújabb művészi áramlatok, a kortárs művészetek befogadására is, a művészi pályára készülőket pedig a hagyományőrzés fontosságának hangsúlyozása mellett ösztönözze újabb és újabb utak keresésére,
g.) minden rendelkezésére álló eszközzel törekedjék -
az alap- közép- és felsőfokú művész szakképzés, a felnőtt oktatás, a pedagógusképzés, 4
-
a továbbképzés, a tudományos kutatás megvalósítására a művészet valamennyi ágában
h.) lehetőségei szerint hozzon létre - alap- közép és felsőfokú iskolát - iskolarendszeren kívüli tanfolyamokat a fenti célok megvalósítására, és a továbbiakban is működtesse az 1981-ben alapított THÉBA Stúdiót képességfejlesztő, felzárkóztató, ismeretterjesztő, felvételi előkészítő feladatokkal, i.) segítse elő a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esély-egyenlőségét: - a fogyatékkal élők számára megfelelő művészi szakterületen (énekes, előadóművész, szinkron-művész, dramaturg, képzőművész, stb.) biztosítson szakképzést, -versmondó, színjátszó, képzőművész, zenés, táncos csoportokat hozzon létre és működtessen hátrányos helyzetű fiatalok számára, - lehetőség szerint ösztöndíjjal támogassa a szociálisan rászoruló, és a fogyatékkal élő diákok szakképzését, j.) szervezze meg és biztosítsa - az alapfokú összművészeti iskola, - az érettségi utáni összművészeti THÉBA Művészeti Szakközépiskola, - valamint a THÉBA Művészeti Akadémia - felsőfokú egyetemi oktatás, felsőfokú szakképzés, továbbképzés - működését a hivatalos magyar állami normatíváknak és az EU normáknak megfelelően, a művészképzés, a művész-pedagógus képzés és a tudományos kutató munka számára a művészet minden területén ( Az Akadémia elnevezés a gyermekkortól a késő felnőttkorig tartó egész életen át tartó tanulás folyamatosságát és szükségességét emeli ki.) k.) folytassa a 2000-2001. ezredfordulón (2001.január 1.) megalapított Basilides Művészeti Műhely, ezen belül az: – „A” Színház - színpadi produkciók, színházi művészet, mozgás- és táncművészet, pantomim, klasszikus ének-zene, jazz; népzene, szórakoztató zene; – „Új Európa” Csoport – képzőművészet, fotográfia; – „Látva Lássatok” Mozgókép Stúdió- filmművészet, video; működtetését azzal a céllal, hogy a társművészetek együtt érvényesülhessenek, a fiatal pályakezdő művészek bemutatkozási lehetőséget kapjanak, és a THÉBA Művészeti Szakközépiskola és Akadémia gyakorlati képzési hellyel rendelkezzen. l.) folytassa a 2007.május 3-án (a Nemzetközi Sajtószabadság Napján) elindított Artes Liberales online folyóirat működtetését, hogy - a művészeti, kulturális, hagyomány- és értékmegőrző, értékteremtő eseményekre felkeltse az érdeklődést, - a művészet, a művészet-pedagógia és az ezekkel foglalkozó tudományágak képviselői a társadalom széles rétegeihez szólhassanak, és a doktoranduszoknak lektorált tanulmányok megjelentetését biztosítsa. m.) művészeti, kulturális és oktatási tevékenységében mindig tartsa szem előtt 5
- a fenntartható fejlődés, - az egészségmegőrzés - a környezetvédelem elveit, és minden rendelkezésre álló eszközzel segítse az ilyen irányú ismeretek terjesztését, - a felelőssségérzetet szűkebb és tágabb környezetünk, a természet kincseinek védelme iránt a fenntartható fejlődés érdekében. n.) teremtse meg a szakmai tapasztalatcsere és továbbképzés lehetőségeit (mesterkurzus, workshop, szakmai konferencia, kiállítások), - lehetőség szerint szervezzen regionális, országos és nemzetközi művészeti fesztiválokat a határon túli magyar iskolák, művészeti csoportok, intézmények bevonásával és támogatásával, - törekedjen együttműködésre, közös projektek megvalósítására belföldi és külföldi iskolákkal, kulturális, művészeti csoportokkal, intézményekkel o.) lehetőség szerint írjon ki pályázatokat - pályakezdő művészek számára a különböző művészeti ágakban új elképzelések megvalósítására, művészi alkotások ösztönzésére, - tudományos, művészi és művész-pedagógiai módszertani kutatásokra, új képzési modellek (e-learning, blended learning…) létrehozására. Az alapítvány hatóköre országos és nemzetközi. Tevékenységi köre : Alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység Oktatás, szakképzés, és az ehhez szükséges szakmai gyakorlat biztosítása, ennek érdekében: Ruházati termékek, jelmezek gyártása, díszlet, installáció készítése Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás, színházi előadások, koncertek szervezése, Film- video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás Kiadói tevékenység Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység Reklám, piackutatás Sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység 5. Az Alapítvány jövőképe: - olyan szervezetek társult tagja kíván lenni, amelyek a kulturális értékek, sajátosságok megőrzését és továbbadását nemzetközi szinten valósítják meg, - hazai civil szervezetként ezen kulturális örökségnek, esztétikai és etikai értékeknek a mindennapi életbe való beépítését, kulturális hagyományőrző közösségek megteremtését kívánja elősegíteni a művészet iránt fogékony fiatalok és partner kapcsolatai révén, - legfontosabb céljait a képességfejlesztés, az összművészeti szakképzés, a kulturális események szervezése, az előzőekben leírt területeken végzett kutatások eredményeinek átadása során egyre magasabb szinten valósítja meg. 6. Az alapítói vagyon 5.000,- Ft, azaz ötezer forint, amely összeget az alapító az eredeti alapító okirat aláírásával egyidejűleg elkülönített bankszámlán helyezett el. 6
Az alapítói vagyonnal az Alapítvány köteles úgy gazdálkodni és azt úgy bővíteni, hogy a rendelkezésre álló összeget az Alapítvány céljaira illetve a működés költségeire fordíthassa. Az Alapítvány gazdasági, vállalkozási tevékenységet csak a közhasznú, ill. az alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodás során elért eredményét nem osztja fel, hanem a közhasznú tevékenységére fordítja. 7. Az Alapítvány pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, országgyűlési képviselőjelöltet a rendelkező nyilatkozat évét megelőző utolsó választáson nem állított és nem támogatott. A Kuratórium a fentieket a továbbiakra is kizárja és úgy nyilatkozik, hogy az alapítvány a jövőben is pártoktól független lesz, azoktól támogatást nem fogad el, országgyűlési képviselőjelöltet a következő választásokon sem fog állítani és nem fog támogatni. 8. Az Alapítvány nyitott, ahhoz bárki pénzeszközzel, dologgal és tevékenységgel csatlakozhat. Az esetleges együttműködés, közös projekt, pályázat részleteit külön szerződés szabályozza. A csatlakozó sem alapítói joggal, sem az Alapítvány szervezetét, működését, tevékenységét befolyásoló egyéb jogokkal nem rendelkezhet. 9. Az Alapítvány szervei: A Kuratórium és a Felügyelő Bizottság. 9.1. Az Alapítvány kuratóriuma Az Alapítvány kezelője és legfőbb döntéshozó szerve az alapító által létrehozott 3 tagú kuratórium. A kuratórium tagjait az alapító jelöli ki.A kuratórium tagjai maguk közül választanak elnököt. Ha a kezelő szerv tevékenysége az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító dönthet a kijelölés visszavonásáról és kezelőként más szervet jelölhet ki. Az Alapítvány kuratóriumának tagjai: 1. Andor Edit, a kuratórium tagja lakcím: 1171 Budapest Nagyszentmiklósi u.53. 2. Dr. Bártfayné,dr Felsővályi Kinga, a kuratórium tagja lakcím: 1117 Budapest Kőrösy József u.15. 3. György Judit, a kuratórium tagja lakcím: 2000 Szentendre Üde u.7. 9.2. Nem lehet a kuratórium tagja az a személy, aki a) a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja b) az Alapítvánnyal – a megbízatásán kívül – más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály máshogy nem rendelkezik. c) az Alapítvány cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat. 9.3. Nem lehet a kuratóriumának tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűnését megelőző két évben legyelább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki a közhasznú szervezet megszűnését követő két évig. A kuratórium tagjai kötelesek tájékoztatni az Alapítót és a Kuratóriumot amennyiben más közhasznú szervezetnél vezető tisztségviselői megbízatásuk keletkezik, és a megválasztást megelőzően a jelölt is köteles arról nyilatkozni, hogy más közhasznú szervezetnél fennáll-e vezető tisztségviselői megbízatása vagy sem. 7
9.4.
A kuratórium nem hozható létre oly módon, hogy abban az alapító – közvetlenül vagy közvetve – az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhasson. 9.5. A kuratórium vagy annak tagja által feladatkörének ellátása során harmadik személynek okozott kárért az alapítvány a felelős. A kuratóriumi tag az általa e minőségében az alapítványnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel. 9.6. A kuratórium tagjai a kuratóriumban viselt tisztségükért tiszteletdíjat vehetnek fel, és alapítványi tevékenységük körében költségtérítés illeti meg őket. 9.7. A kuratórium tagjainak megbízatása határozatlan időre szól. A megbízatás meghosszabbítható illetve indokolt esetben [Ptk. 74/C. § (6) bekezdés] visszavonható.A kuratórium tagjai megbízásukat az alapító okirathoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják. 9.8. A kuratóriumi tagság megszűnik - a tag halálával, - lemondással, - az alapítói jogok gyakorlója által történő visszahívással, - a felkérés időtartamának lejártával, - az Alapítvány megszűnésével. 9.9.
A kuratórium működése: A kuratórium képviseli az alapítványt hatóságok előtt és harmadik személyekkel szemben. Biztosítja az alapítványnak az alapító okirat szerinti működését, gondoskodik egyúttal az alapítvány vagyona, az alapító okiratban rögzített célok szerinti felhasználásról. Meghatározza a szükséges személyi és tárgyi feltételeket, gondoskodik azok biztosításáról. .A kuratórium határozatképes, ha a szabályszerűen összehívott ülésén tagjainak több mint fele jelen van. A kuratórium üléseit a törvény által megengedett módon a modern technika eszközeivel, számítógépes technikával (pl. konferencia beszélgetés, e-mail, skype) az interneten is le lehet folytatni.
A kuratórium az üléseit szükség szerint tartja, de évente legalább egy alkalommal köteles ülést tartani, beszámolót készíteni és a jövő évi költségvetésre, tevékenységre vonatkozóan határozatot hozni, különös tekintettel az alapítványi vagyon kezelésére és felhasználására vonatkozóan. 9.10. A kuratórium döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Minősített szótöbbség szükséges - kivéve az éves beszámoló elfogadását - a kuratórium 9.16. pontban szabályozott kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek eldöntéséhez. Az alapítvány éves beszámolóját a kuratórium egyhangú döntéssel hagyja jóvá. 9.11. A kuratórium üléseit az ezzel megbízott kuratóriumi tag vezeti. 9.12. A kuratórium üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ülést vezető uratóriumi tag aláírásával hitelesít. Az alapítvány az ülésekről készített jegyzőkönyvet a döntés időpontját követő két héten belül írásban közli az érintettekkel, valamint az alapítvány székhelyén kifüggeszti. A kuratóriumi döntéseket, azok időpontját, hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát (személyét) a jegyzőkönyvben pontosan és lehetőleg szó szerint rögzíteni kell. 9.13. A kuratórium döntéseiről folyamatos nyilvántartást vezet (határozatok könyve), amelyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők 8
számaránya – ha lehetséges személye - megállapítható. A határozatokat azok meghozatalát követően haladéktalanul be kell vezetni a határozatok könyvébe. 9.14. A kuratóriumot két kuratóriumi tag együttesen írásban, a napirend közlésével (ajánlott levélben vagy e-mailben vagy telefaxon) hívja össze oly módon, hogy az ülést megelőző nyolc nappal a meghívotthoz megérkezzék. Bármely tag kérheti a kuratórium ülésének összehívását a cél és az ok megjelölésével, mely kérelmet a kuratórium köteles 8 napon belül teljesíteni. Az ülés a jelenlévők számbavételével és a napirendi pont ismertetésével kezdődik. A kuratórium ülései nyilvánosak. 9.15. A kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b.) pont], élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az alapítvány cél szerinti juttatásai keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehető, nem pénzbeli szolgáltatás. 9.16. A kuratórium kizárólagos hatásköre: A kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik az alábbi döntések meghozatala: a.) Az alapítvány ügyrendjének - az alapító egyetértésével történő – elfogadása; b.) Döntés a vagyon felhasználásának elveiről és módjáról; c.) Az alapítvány éves gazdálkodási tervének és mérlegének elfogadása; d.) Döntés az alapítványhoz történő csatlakozásról, illetve adományok, felajánlások elfogadásáról; e.) Döntés az alapítványi vagyon elidegenítéséről azzal, hogy az abból befolyt összeget az alapítvány céljaira kell fordítani; f.) Utalványozásra jogosult az elnök és az általa meghatalmazott személyek, akik megfelelnek a Ptk. 74/C. § (3) bekezdésében foglaltaknak; g.) Döntés az alapítvány vállalkozói tevékenységéről; h.) Az alapítvány éves beszámolójának jóváhagyása a kuratórium egyhangú döntése alapján a tárgyévet követő év május 31. napjáig történik; i.) Az alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása. j.) A rövid- közép- és hosszú távú stratégiai terv és fenntarthatósági terv elfogadása. Az alapítvány nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az alapítvány kuratóriumának írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. Az Alapítványt a Kuratórium által meghatalmazott tag képviseli. Az Alapítvány képviseletében a Kuratórium által meghatalmazott személy jogosult aláírni. 9.17. A felügyelő bizottság Az Alapítvány felügyelő szerve a felügyelő bizottság, amely 3 főből áll. A felügyelő bizottság tagjait az alapítói jogok gyakorlója kéri fel határozatlan időre..A felügyelő bizottság tagjai megbízásukat az alapító okirathoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják. A felügyelő bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak. A felügyelő bizottság tagjai vezető tisztségviselőknek minősülnek. A felügyelő bizottság tagjai: 1. Kolbert János, a felügyelő bizottság tagja, elnök lakcím: 1125 Budapest, György Aladár u.27/b. 2. Grossen Görgyi, a felügyelő bizottság tagja lakcím: 1089 Budapest, Korányi S.u.4. 9
3. Vékás Magdolna, a felügyelő bizottság tagja lakcím: 1013 Budapest, Döbrentei u. 6. 9.18. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a Kuratórium elnöke, vagy tagja, b) az Alapítvánnyal – a megbízatásán kívül – más tevékenység kifejtésére irányuló munkaiszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll ha a jogszabály máshogy nem rendelkezik, c) az Alapítvány cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat 9.19. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki a közhasznú szervezet megszűnését követő két évig. A felügyelő bizottság tagjai kötelesek tájékoztatni az Alapítót és a Kuratóriumot, amennyiben más közhasznú szervezetnél vezető tisztségviselői megbízatásuk keletkezik, és a megválasztást megelőzően a jelölt is köteles arról nyilatkozni, hogy más közhasznú szervezetnél fennáll-e vezető tisztségviselői megbízatása vagy sem. 9.20. A felügyelő bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben nem részesülhetnek. 9.21. A felügyelő bizottsági tagság megszűnik: - a tag halálával, - lemondással, - az alapítói jogok gyakorlója által történő visszahívással, - a felkérés időtartamának lejártával, - az Alapítvány megszűnésével. 9.22. A felügyelő bizottság működése: A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg – amely nem lehet ellentétes az alapító okirattal –, és a szerint működik. A felügyelő bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. A tagokat a napirend közlésével az ülésnap előtt legalább nyolc nappal írásban értesíteni kell. Az ülések összehívását a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti a cél és az ok megjelölésével, mely kérelmet a felügyelő bizottság elnöke 8 napon belül köteles teljesíteni. Ha ennek a kötelezettségnek nem tesz eleget, a kérelmező tag is összehívhatja az ülést. A felügyelő bizottság határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A határozatképtelenség esetén a megismételt ülést – azonos napirendi pontokkal – legalább nyolc napos időközzel kell kitűzni. 9.23. A felügyelő bizottság üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen.
10
A felügyelő bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni – neve feltüntetése mellett – a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a felügyelő bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják. 9.24. A felügyelő bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Alapítvány működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Alapítvány Kuratóriumától, illetve munkavállalóitól, az Alapítvány könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Kuratórium ülésein tanácskozási joggal részt vehet. . A felügyelő bizottság köteles a Kuratóriumot tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) az Alapítvány működése során olyan jogszabálysértés vagy az Alapítvány érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekmény (mulasztás) történt, amelynek megszűntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Kuratórium döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. A Kuratóriumot a felügyelő bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – a kuratóriumi elnöknek össze kell hívnia. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Kuratórium összehívására a felügyelő bizottság jogosult. Ha a Kuratórium a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeleti szervet. 10. Az Alapítvány megszűnése esetén vagyonát az alapító vagy az általa megjelölt személy, ilyen hiányában elsőszülött örököse döntésének megfelelően az Alapító Okiratban meghatározott célra kell felhasználni azzal, hogy az az Alapítvány nevét továbbra is viselje. Ha az örökös máshogy nem rendelkezik, a vagyon Magyarország legkisebb diáklétszámával rendelkelkező középfokú művészeti iskolájához kerüljön, amely iskola a művészeteknek legalább 3 ágában folytat képzést. 11. Az alapítvány működésével kapcsolatban keletkezett iratokba az alapítvány székhelyén bárki betekinthet, arról saját költségére másolatot készíthet 12. Jelen Alapító Okiratot a Kuratórium egyhangúlag elfogadta. Igazolom, hogy az Alapító Okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapító Okirat módosítások alapján hatályos tartalmának. Budapest, 2015. február 20.
11
