A TERMÉSZET SZERKESZTI:

A TERMÉSZET SZERKESZTI:

NADLER KIADJA:

HERBERT

B U D A P E S T SZÉKESFŐVÁROS

XXVIIL É V F O L Y A M

Á L L A T * ÉS

NÖVÉNYKERTJE

13.-14. S Z Á M

1932. J Ü L I U S

1.-15.

RÓZSÁS GÖDÉNYEK. Az

állatkerti fényképpályázaton vásárolt k é p . Wallner Viktor felvétele.

TARTALOM: Laczó Viktor dr.: Folyóiratunk, „ A T E R M É S Z E T « .

Könyvekről.

Pongrácz Sándor dr.: Emberi mult, emberi jövő.

Nadler Herbert: Garády Viktor 185?-1932.

Réz Endre : Érdekességek az állatvilágból.

Pongrácz Sándor dr.: Báró Fejérváry Géza 1894 —1932.

Vilmos svéd királyi herceg: Ingagi.

M i újság az Állatkertben ?

Rövid közlemények.

Szerkesztői üzenetek.

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

A

47° C. r á d i u m o s hőforrások.

Szent Gellért Oyogyturdo és Szálló BUDAPEST

főváros legújabb

G

A legtökéletesebb gyógy berendezések.

L

és legkedvesebb tánchelye

W

D

E

L

Ú J O N N A N MEGNYÍLT BELSŐ ÁLLATKERTI KÁVÉHÁZA

Elsőrangú gyógyszálló

Nagyon mérsékelt kávéházi árak KECZELY-SZLÁVIK J A Z Z - B A N D

a fürdővel közvetlen kapcsolatban. Diétás konyha. +

TÁNC 1

8

D . u . / 6—V2 "ié 2

NAPONTA

Este9—l-ig

Hangversenyestéken 11—l-ig

Minden kedden, csütörtökön és szombaton a BUDAPESTI HANGVERSENYZENEKAR HANGVERSENYE

HULLÁMFÜRDŐ X X

A 20 íilléres esti belépőjegyek fél 11-től, különben este 8 órától érvényesek

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx X X xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X SKABA ÉS PLOKL X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X ^ , 1 X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

33sz.

MINDEN MŰVELT EMBER KÖNYVSZEKRÉNYÉNEK

DÍSZE »A TERMÉSZETcc BEKÖTÖTT

ÉVFOLYAMAI

Az 1930=as és 193bes évfolyamok ára díszes vászonkötésben 10—10 pengő, mely összeg beküldése ellenében bérmentesen megküldi az Á L L A T K E R T igazgatósága B U D A P E S T , VI., V Á R O S L I G E T

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

MAUTHNER

KI M I N T V E T , U G Y A R A T , M A G N Á L JOBBAT SEHOL SEM

KAPHAT!

Fennáll óta

5 8 é v

MAUTHNER MAG ÖDÖN

Központ: VII., ROTTENBILLER=U. 33.

m a g í e r m e l ő é s magkereskedelmi r é s z v . i t á r s .

Fióküzlet: IV., KOSSUTH LAJOS.U. 4.

MAUTHNER

B U D A P E S T S Ü R G Ö N Y C I M : •

M A U T H N E R E K

T e l e f o n i J . 46.3.65

•

A Feréncrendiek templomával szemben

• Főárjegyzék, • mely n ö v é n y á r j e g y z é k e t is tartalmaz, ingyen é s b é r m e n t v e

A TERMÉSZET KIADJA: BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT- É S N Ö V É N Y K E R T J E SZERKESZTŐSÉG ÉS K I A D Ó H I V A T A L : BUDAPEST, VI., Á L L A T K E R T T E L E F O N : AUT. 194-30

XXVIII.

ÉVFOLYAM

NADLER HERBERT A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT IGAZGATÓJA

13.—14. S Z Á M

FOLYÓIRATUNK, írta:

SZERKESZTI:

„A T E R M É S Z E T " .

Laczó Viktor dr.

Budapest székesfővárosi alapítású, de tulaj don­ képen magyarországi állat- és növénykertünknek ebben az évben ültük meg húszéves fennállását azon a címen, hogy 1912 május 20-án nyilt meg a közönség számára, mint Budapest közönségének tulajdona és vállalata. Az életet és a történelmet azonban nem szabad részecs­ kékre vagdalnunk, hanem mindenkor a maga szervi összefüggései szerint kell azt néznünk és bírálnunk. Azért nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy Buda­ pest lakosságának és az országnak m á r előbb is volt állatkertje, de nem a köznek, hanem magánosoknak erejéből. A budapesti állatkertet először 1866 augusz­ tus 9-én nyitották meg. A z t a folyamatot pedig, amelyet az állatkert eszméje az egyéni kezdeményezéstől a köz­ intézménnyé válásig úgyszólván átszenvedett, k é t neves ember képviseli: Gerenday József dr. egyetemi t a n á r és Bárczy István dr., Budapest volt polgármestere. Tudjuk azonban, b á r nem mindig hangoztatjuk, hogy az emberiség történelmében a csendes, de igen hatalmas tényező szerepe a nőké. Nem tudjuk bizo­ nyítani, de igen valószínű, hogy az állatkert eszméje Gerenday József dr. (1814—1862) feleségétől, született Sebastiani Lujzá-tól származik. Férje tudniillik a mellett, hogy egyetemi tanár volt, az egyetemi füvészkertet is igazgatta és egyéni buzgalomból, saját költségén álla­ tokat vásárolt, gyűjtött és tartott lakása körül, az egyetemi füvészkertben. Szarvasai, őzei, farkasai, sasai és fácánjai voltak, mintegy 80 darab. E l lehet azt kép­ zelni, hogy egy háziasszony az ilyet minden megjegyzés nélkül tűrni képes? Hisz a tudós férjnek ez a kedvtelése nemcsak pénzáldozatot követelt, hanem rendkívüli munkával is járt s egyáltalában nem lehet vádolni az asszonyt, ha agyában ilyen körülmények között az az eszme született meg, hogy állatkertnek tartása nem lehet egyéni feladat, bármekkora tudós is az az egyén. Nem kis része lehet t e h á t Gerenday Józsefné-nek abban, hogy férje összeült tudós barátaival, Xantus Jánossal, Rómer Flóris dr.-ial, a Kubinyi-akkaX és Frivaldszky-akkal és 1862 január 29-én kimondták, hogy állatkert alapítását előkészítő bizottságot külde­ nek k i , s május 26-án kimondták, hogy állatkerti részvénytársaságot alapítanak. Gerenday mindjárt fel­ ajánlotta a maga hazai állatjait és Xantus János Mexikóba utazott külföldi állatokért. S úgylátszik, minden nagy dolgot gyermekded hittel kell kezdeni, mert különben senki sem mer belevágni. A z t gondol­

MEGJELENIK MINDEN HÖ 15-ÉN KÉT ÖSSZEVONT SZÁMA ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY ÉVRE 6 PENGŐ, FÉLÉVRE 3 PENGŐ EGYES SZÁM Á R A 60 FILLÉR

1932. J Ü L I U S

1.-15.

ták, hogy 30.000 forint részvénytőke elég egy állatkert alapítására! Rövid idő múlva felemelték a szükséges részvénytőkét 150.000 forintra és évek során á t meg­ tanulták azt is, milyen hosszú az ú t a részvények jegyzésétől a részvények valóságos befizetéséig. Nem is maradtak sokáig részvénytársasági formában, nem is fizettek soha osztalékot, hanem m á r 1872 július 7-én, mint »állat- és növény honosító társaság« jöttek össze közgyűlésre. E z azt jelentette, hogy tagdíjakat gyűj­ töttek és ezekből akarták az állatkertet fenntartani, nemkülönben azokból az összegekből, amelyek belépő­ díjakból és kisebb állatok, emlékek árusításából foly­ tak be. A kezdet adósságait azonban nemcsak soha nem t u d t á k végleg törleszteni, hanem azok az idők folyamán csak szaporodtak. Hiába volt egy Xantus János az első igazgató, hiába volt a belépőjegy ára 30 krajcár, életük 1907-ig örökös fuldoklás maradt. Pedig irodalmi téren is terjeszteni iparkodtak az állat­ kertnek szeretetét és becsülését. A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtára háromféle »Természet« című folyóiratot őriz. A z első 1092. szám alatt : ^Természet, szerkeszti 's kiadja Kunoss. 1-ső szám Tavaszhó 3-ikán, 27-ik szám Nyárhó 3-ikán 1838. Budán a' Magy. K i r . Egyetem betűivel. Egész évre 12 pengő forint.« Megjelent hetenként kétszer, kedden és pénteken, négy kis oldal terjedelemben és szépiro­ dalmi melléklete is volt. Amint látható, hamar kimúlt. A történelemből élő társadalmi osztályok között nem is igen élhetett tovább! A második 1091. szám alatt: Természet, népszerű természettudományi lap a művelt magyar közönség számára, szerkeszti s kiadja Berecz Antal — nyolc sor címmel! Piarista tanár volt, később felsőbb leány­ iskolái igazgató. A z első szám megjelent 1868 július 20-án Fanda és Frohna nyomásával nyolc oldalon. Egész évre előbb három, később négy forint. 1872 június 15-től kezdve a szerkesztőség az Állatkertben volt és a folyóirat 1873 január 1-től december 15-ig címlapján még ezt az elnevezést is viselte : »Az állatés növényhonosító társaság hivatalos közlönye«. M i tör­ tént, mi nem történt, nem lehet tudni, annyi bizonyos, hogy a lapnak ez a hivatása egy év multán megszűnt, pedig a folyóirat 1878 végéig állott fenn. Ellenben a társaságnak 1874 november 28-iki ülésében Serák Károly igazgató bejelentette, hogy lapot akar indítani s azt december 15-én meg is jelenttette »Közlemények az állat- és növényhonosítás és nemesítés köréből. Az állat- és növényhonosító társaság hivatalos köz­ lönye* címmel. Nem ismeretes.

A harmadik »Természet«, ez a mienk. Alapította Lendl Adolf dr. s első száma megjelent 1897 szeptem­ ber 1-én »áüattani és vadászati — később halászati — folyóirat« címmel. Minden hónapban két száma volt s előfizetési ára évi három forint. A Magyar Nemzeti Múzeumban csak nyolc évfolyam van ebből, tehát 1905-ig. A I X . évfolyam a szerkesztőnek külföldi elfoglaltsága miatt csonkán jelent meg. Ebben az időben már vészes hullámok tornyosultak az állatkert körül, a társaság adósságai és az ellene emelt panaszok az égig nőttek. A vagyonilag bukott társaság ellen közel 500.000 K követelést jelentettek be a hitelezők, akik között a főváros 154.166 koronával szerepelt. A z 1907 szeptember 26-án megtartott árve­ résen az állatkertnek leltározott és érték szerint meg­ becsült állatait az állatkert berendezéseivel együtt Budapest székesfőváros vette meg a becslési áron : 56.000 koronáért. Legértékesebb volt a »Jónás« nevű víziló. E z t a társaság 1893-ban vette a berlini állat­ kerttől 11.500 márkáért. A leltárba 30.000 koronával volt felvéve, de mivel sérve volt, az árát 15.000 koro­ nában állapították meg. Ennyiért vette meg a főváros. Most a Jónást is a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi kitömve. Ugyanebben az évben a belügyminiszter elrendelte az állat- és növényhonosító társaság feloszlását. Budapest székesfőváros több közgyűlési határozat­ tal rendelte el az állatkertnek teljes rendezését, sőt újjáépítését és korszerű felszerelését s erre a célra 4,524.552 koronát fordított. Első igazgatója, Lendl Adolf dr., kisázsiai és argentínai tudományos gyűjtő útjáról hazaérve, 1906-tól szüneteltetett lapját 1914-től kezdve a székesfővárosi állat- és növénykertnek aján­ dékozta s így X . évfolyamát Raitsits Emil dr. szer­ kesztésében már mint az állat- és növénykert kiadványa folytatta. Folyóiratunk fenntartása a fővárosnak ugyan anyagi áldozatába került, de ez az áldozat elenyésző csekély ahhoz az ismeretterjesztő, nemes hivatáshoz képest, amelyet hazánkban betölt. Dicsőség legyen mindazoknak a törvényhatósági bizottsági tagoknak, akik Budapest közönsége nevében minden párt részé­ ről már igen sokszor kijelentették, hogy a fővárosnak ezt a kulturális áldozatát szükségesnek és hasznosnak tartják. Ma pedig a következőképen állunk. Előfizetőink száma a legutóbb letelt két esztendő folyamán ötszörö­ sére emelkedett, ami a súlyos gazdasági helyzetet tekintve, szinte páratlan sikert jelent. De még ez a nagy eredmény sem elég ahhoz, hogy lapunk teljesen a maga anyagi erejéből fennálljon. Ehhez még több előfizető kellene! Sok haszontalan költekezésnél érde­ mesebb volna, ha a budapesti adózók saját lapjukra előfizetnének és ezzel adógarasaikat budapesti célokra fordítanák. Egy tucat Mirjam-cigaretta áráért olvas­ hatnák és mint állandó értéket meg is őrizhetnék »A Természetinek egy-egy számát. Magyarország nyolcmillió lakosából legalább tízezernek kellene arra előfizetnie és — a lap közérdekű hivatását tekintve — még ez is kevés volna. »A Természet«-nek ugyanis hazánkban óriási jelen­ tősége van. A »Természettudományi Közlöny« előkelő munkatársainak eredeti munkásságával a tudományos­ ságnak ugyan nagyobb szolgálatokat tesz, de ezt szükségszerűen kiegészíti »A Természet« — irányánál és stílusánál fogva — a természetrajzi ismeretek nép­ szerű terjesztésével és mai értékű világnézet alakításá­

val. Szem előtt kell tartanunk még, hogy az irodalom­ nak három nagy országa van : a történelem, a szép­ irodalom és a természettudományi irodalom, más szóval az emlékek, az álmok és a valóságok irodalma. Mindegyik nagyértékű, de ha szabad őket összehasonlítani, akkor szabad azt is megmondani, hogy semmi sincs, csak ami van, a történelem pedig már nincs, az íróművészek alkotásai látomások és, tudományosan szólva, csak az van és csak az lesz, amit a természet fogalmának körébe zár­ hatunk. A z emlékek érdekesek és tanulságosak, a láto­ mások szépek, a természettudományok tárgyai azon­ ban igazak. Hazánkban a történelem tanulmányozása nagyon kifejlődött, a szépirodalomnak is sok művelője és élvezője található, — igen gyakran emlékezünk, sok szépet álmodunk —, a valóságokkal azonban aránylag keveset foglalkozunk. Ehhez hajlam kell, bizonyos érzék, kedv és szimat, saját életérdekeinknek világos felismerése, eltántoríthatatlan keresése és bátor meg­ ragadása. Ebben az irányban működik »A Természet«, s aki­ nek szeme van a látásra, az lássa és olvassa!

EMBERI MULT, EMBERI JÖVŐ. í r t a : Pongrácz Sándor dr.

Régóta elavult t e r m é s z e t t u d o m á n y o s felfogás az, amely azt t a n í t j a , hogy az élő világ alakjainak v á l t o z a t o s s á g a k i m e r í t ­ hetetlen és fejlődése végnélküli. M á r Eimer is r á m u t a t o t t arra, hogy a t e r m é s z e t b e n is vannak ismétlések, hogy a t e r m é s z e t v é g e r e d m é n y b e n k e v é s a l a p m i n t á b ó l alkotja meg az élő­ lények, különösen a m a g a s a b b r e n d ű szervezetek s o k a s á g á t . M a pedig annak a t ö r v é n y s z e r ű s é g n e k felismerésénél tartunk, amely azt t a n í t j a , hogy m a g á n a k a fejlődésnek is vannak h a t á r a i . V a n n a k ugyanis élőlények, amelyek évmilliós kibon­ takozás és alakváltozatosság u t á n megszűnnek környezetük­ höz alkalmazkodni. Osborn szavaival szólva, lassan z s á k u t c á b a jutnak, a m e l y b ő l nincsen k i v e z e t ő ú t . A k i az emberiség hosszú fejlődéstörténetén v é g i g t e k i n t és visszagondol arra, hogy s z e r v e z e t ü n k b e n mintegy ö t v e n e z e r é v ó t a nincsen lényeges v á l t o z á s , hogy p é l d á u l az emberi zápfog h á r o m g u m ó s t í p u s a m á r ősrégi félmajmokon megjelenik, annak Osborn szavai juthatnak eszébe, s az joggal k é r d e z h e t i , hogy v á j j o n nem jutott-e az emberi l é n y is a fejlődésnek e zsák­ utcájába? M á r Huxley »during type«-nek nevezte az embert, a m i ke­ m é n y , merev alakot jelent. Kollmann állandó, t a r t ó s m i n t á n a k (Dauertypus) nevezte é s Wallace is k ö r ü l b e l ü l ugyanerre az e r e d m é n y r e jutott. Ő is azt mondja, hogy s z e r v e z e t ü n k holt­ ponton vesztegel, mert az embernek é p p e n szellemi fejlődése r é v é n sikerült l é n y é t a k ü l v i l á g v á l t o z á s a i v a l szemben össz­ h a n g z á s b a n fenntartani és ezzel a z t á n feleslegessé v á l t az, hogy a l é t é r t v a l ó k ü z d e l e m b e n ú j a b b szervezeti v o n á s o k r a tegyen szert. Wallace m e g á l l a p í t á s á b a n tényleg sok igazság rejlik, s ennek j e l e n t ő s é g é t k ü l ö n ö s e n akkor i s m e r j ü k fel, amikor a m a i kor l é t é r t v a l ó k ü z d e l m é t , amelyet szellemi k ü z d e l e m n e k n e v e z h e t ü n k , a r é g e l m ú l t k o r s z a k o k é v a l h a s o n l í t j u k össze. M i n d k é t kor k ü z d e l m e s volt az emberre, de mindegyik m á s ­ m á s tekintetben. A z egyikben a nyers erők, a m á s i k b a n a szellemi t u l a j d o n s á g o k jutnak uralomra. V a l a m i k o r régen az erősebb ember k ö n n y e n e l b á n t g y e n g é b b ellenfelével. L e ü t ö t t e , m e g ö l t e és ú r r á lett fölötte. M a a nyers erő m é g a h á b o r ú b a n is kezdi elveszíteni szerepét, hiszen tudjuk, hogy a modern h a d

v i s e l é s b e n ' j ó f o r m á n m á r m e g s z ű n n e k a közelharcok. Weismann helyesen mondja, hogy a k ő k o r i ő s v a d á s z n a k el kellett pusz­ tulnia, h a nem volt elég éles szeme é s nem vette észre i d e j e k o r á n ellenfelét. M a a r ö v i d l á t á s t a s z e m ü v e g j a v í t j a , s é p p ú g y bizo­ nyos az is, hogy a rossz fogazat sem k a t a s z t r o f á l i s t ö b b é az ember életére. F e n n m a r a d á s u n k s z e m p o n t j á b ó l látszólag sokkal nagyobb veszedelmet jelent az a k ö r ü l m é n y , hogy az ember a t ö b b i e m l ő s á l l a t t a l szemben kevesebb u t ó d o t hoz a világra. D e el ne felejtsük azt, hogy az ember viszont k u l t ú r á j á v a l és szellemi fölényével jobban tudja ezeket az u t ó d o k a t meg­ védeni. M á r ez is eléggé igazolja, hogy az ember é l e t é b e n a szellemi k ü z d e l e m egyre nagyobb a r á n y o k a t ö l t é s ez t e r m é s z e t e s e n m a g á v a l hozza azt, hogy s z e r v e z e t ü n k fejlődése a j ö v ő b e n nem fog egyenlő m é r t é k b e n haladni szellemi é l e t ü n k k i b o n t a k o z á s á ­ val, hanem messze elmarad m ö g ö t t e . A z o n b a n t ú l z á s v o l n a azt állítani, hogy s z e r v e z e t ü n k e t a j ö v ő b e n semmiféle v á l t o z á s sem é r n é . Wiedersheim az ember hanyatló szerveiről szóló k ö n y v é ­ ben e g y ú t t a l r á m u t a t arra, hogy az embernek v a n s z á m o s haladó szerve is. Ilyen elsősorban a g y v e l ő n k ; igaz, hogy annak i d e g p á l y á i n észlelhető e l v á l t o z á s o k a t szabad szemmel sohasem fogjuk megfigyelhetni. A gondolkodóagy (neencephalon) k i b o n ­ t a k o z á s a az érzőaggyal (palaencephalon) szemben a j ö v ő e m b e r é ­ nek t a l á n egyik legjellemzőbb v o n á s a , s ez a különféle, eddig m é g m ű k ö d é s e n k í v ü l á l l ó i d e g d ú c s e j t e k n e k szellemi é l e t ü n k b e t ö r t é n ő fokozatos b e v o n á s á b a n , t e h á t az a g y v e l ő k i h a s z n á l a t l a n p á l y á i ­ nak értékesítésében jut kifejezésre. Igaz, hogy ennek is meg lesznek a h á t r á n y a i . A t ú l é r z é k e n y s é g (hyperaesthesia), amely a t e r e m t ő e l m é n e k e g y é b k é n t jellemző v o n á s a , s i d e g é l e t ü n k fokozatos f i n o m o d á s a a j ö v ő b e n sokkal t ö b b rendellenességet teremt majd szellemi é l e t ü n k b e n , m i n t eddig. Kiég legyen i t t azokra a rendellenességekre és eltévelyedésekre r á m u t a t n i , amelyeknek napjaink igen sok m ű v é s z e á l d o z a t u l esik, nem k e v é s b b é a nemi élet t e r é n m u t a t k o z ó elfajulásokra. E z e k részben k ó r o s t ü n e t e k , de sokszor igen n e h é z a rendes és k ó r o s folyamatok k ö z ö t t éles h a t á r t vonni. F o g a i n k r ó l elmondhatjuk, hogy azok a nem elégséges h a s z n á l a t , gyakorlat k ö v e t k e z t é b e n mutatnak o l y a n jelen­ ségeket, a m e l y e k b ő l azok h a n y a t l ó fejlődésére lehet k ö v e t k e z ­ tetni. Mindez pedig s z i g o r ú a n a m e g v á l t o z o t t é l e t m ó d d a l függ össze. A z ő s e m b e r főleg h ú s e v ő , r a g a d o z ó volt, hiszen az ember­ evésnek félreismerhetetlen n y o m a i v a l k ő k o r i őseink é l e t é b e n nem egyszer t a l á l k o z u n k . E l k é p z e l h e t ő t e h á t , hogy a n ö v é n y ­ evő é l e t m ó d r a v a l ó á t t é r é s k o r a fogazatnak k ü l ö n ö s e n a k k o r jutott kevesebb szerep, amikor az ember lassan megtanulta a t á p l á l é k célszerű előkészítését é s megfőzését. A z emberi szőrözet m á r a j é g k o r s z a k b a n erős vissza­ fejlődést m u t a t , s ezt Gregory k ó r o s e l v á l t o z á s o k r a vezeti vissza. A z ő s e m b e r elsőnek ö l t ö t t e m a g á r a az elejtett v a d ­ á l l a t o k b ő r é t , hogy így m e g v é d j e t e s t é t a hideg ellen. E z e k az állati b ő r ö k azonban rengeteg sok é l ő s k ö d ő t hordoztak, amelyek k ö z v e t l e n é r i n t k e z é s ú t j á n az ő s á l l a t o k r ó l lassan á t t e r j e d t e k legrégibb őseinkre is. Friedcnthal szerint azonban a szőrözet visszafejlődéséhez t u l a j d o n k é p e n a majomi szervezet készíti elő az utat. Szerinte m e n n é l m a g a s a b b r e n d ű majmokat vizs­ g á l u n k , a n n á l jobban j u t kifejezésre a k o p a s z s á g r a i r á n y u l ó t ö r e k v é s . A z igazi majmok magzatai m é g egészen szőrösek, az e m b e r s z a b á s ú m a j m o k é i azonban m á r m e g l e h e t ő s e n csupaszok, csak hajzatuk fejlett. A z emberi embryo hajzata azonban m á r visszafejlődést á r u l el, s Botk szerint n e m lehetetlen, hogy é v e z r e d e k m ú l v a m á r kopaszon s z ü l e t ü n k , ami a n n y i t jelent, hogy ezt a magzatkori j e l l e g ü n k e t egész é l e t ü n k ö n á t meg fogjuk őrizni. Legnagyobb v á l t o z á s t szenved azonban a j ö v ő b e n arcunk, ez a legemberibb v o n á s u n k , m é g p e d i g az a r c j á t é k i z o m z a t kifejlődése k a p c s á n . É r d e k e s , hogy ennek ú t j á t m á r a majomi

szervezet is egyengeti. Darwin említi, hogy egy ü s t ö k ö s p á v i á n ö r ö m é n e k azzal adott kifejezést, hogy s z á j á t á l l a n d ó a n moz­ gatta és o r r á t f i n t o r í t o t t a . A c s i m p á n z a r c á r ó l k ö n n y e n leolvas­ hatjuk a különféle k e d é l y á l l a p o t o t , s ő t a n e v e t é s n e k is bizonyos n y o m á v a l t a l á l k o z u n k . A z a r c j á t é k azonban az emberen é r i el igazi fejlettségét, m é g p e d i g olyan v á l t o z a t o s s á g g a l , hogy Wiedersheim azt mondja, hogy az arc i z o m z a t á t b á t r a n lehetne a k ü l ö n b ö z ő népfajok o s z t á l y o z á s á n á l is felhasználni. Wieders­ heim e g y ú t t a l m e g á l l a p í t j a , hogy az embernek m é g e g y é b olyan jellegei is vannak, amelyek szerfölött v á l t o z ó k és hogy ebben a v á l t o z a t o s s á g b a n a férfi messze felülmúlja a n ő t . E g y régi k ö z m o n d á s s z e r ű i t : F a donna é mobile — az asszony ingatag. A z t hisszük, hogy ha a R i g o l e t t o szerzője j o b b a n ismerte v o l n a a férfi és a n ő s z e r v e z e t é t , a k k o r ezt a k ö z ­ m o n d á s t i n k á b b a férfiakra a l k a l m a z t a volna. A z emberi j ö v ő k é r d é s e azonban a k k o r bontakozik k i e l ő t t ü n k igazi n a g y s á g á b a n , a m i k o r a j ö v ő e m b e r é n e k élet­ k o r á t é s az emberi n e m s z a p o r o d á s á t kutatjuk. Hosszabb é l e t k o r felé halad-e az emberiség, a h o s s z ú é l e t ű s é g n e k néz-e elébe? E z t a k é r d é s t igen sokan a fokozott sporttal h o z z á k összefüggésbe. H o g y ez h o s s z a b b é l e t ű s é g e t is b i z t o s í t s z á m á r a , az nagy k é r d é s . A m e g f e s z í t e t t testi m u n k a k o r á b b a n vezet érelmeszesedéshez. A sport acélosabbá, r u g é k o n y a b b á teszi az embert, de nem v é d i meg a betegséggel szemben. A z emberi szervezetnek vannak t a r t a l é k a n y a g a i , különféle fehérjéi, amelyekkel b e t e g s é g a l k a l m á v a l v é d e k e z i k . D e a sportember ezeket m á r egészséges á l l a p o t á b a n , nagy m u n k a t e l j e s í t m é n y e k ö z b e n felhasználja, s ez az o k a annak, hogy az a t l é t á k ellen­ állása a r á n y l a g csekély, s hogy nehezebben hevernek k i olyan b e t e g s é g e k e t , amelyeken m á s ember k ö n n y e n átesik. Ú g y látszik, az izomzatnak nincs elég t e k i n t é l y e a bacillusok e l ő t t ! H a a m a i emberen mégis az á t l a g o s é l e t k o r k i t o l ó d á s á t figyel­ h e t j ü k meg, az nem a s p o r t o l á s , hanem annak e r e d m é n y e , hogy k e v é s b b é k ü z d e l m e s é l e t e t él, m i n t ősei. H a n g s ú l y o z n u n k k e l l azonban, hogy az á t l a g o s é l e t k o r k ü l ö n b ö z ő n é p e k n é l k ü l ö n b ö z ő . N é m e t s t a t i s z t i k á k b ó l k i t ű n i k , hogy az emberek á t l a g a 70-éves k o r t é r el, ez a s z á m azonban a n n á l j o b b a n csökken, m e n n é l d é l i b b n é p e k e t v i z s g á l u n k . A m a g y a r o r s z á g i s t a t i s z t i k á k 40—45-éves átlagos é l e t k o r r ó l s z á m o l n a k be. E b b e n csak az a vigasztaló, hogy ő s e i n k m é g fiatalabb k o r b a n haltak el. R é g i amerikai c s o n t v á z a k o n a csontok ízesülő felületeiből legfeljebb 30-éves á t l a g o s é l e t k o r r a lehetett k ö v e t ­ keztetni. Igen ősrégi t a z m á n o k t ö b b n y i r e 25-éves k o r t é r t e k e l és ebből a k ő k o r i ember á t l a g o s é l e t k o r á t is s e j t h e t j ü k . A z emberi é l e t k o r e m e l k e d ő i r á n y z a t á h o z Wingate Todd s z o l g á l t a t o t t n é h á n y é v v e l ezelőtt igen é r d e k e s adatokat. A n g l i a i bronzkori s í r o k b a n egyetlenegy c s o n t v á z a t sem t a l á l t , amely 30 é v n é l i d ő s e b b e g y é n é lett volna. A z elhalálozás 17—30 é v k ö z ö t t ingadozott. E g y r ó m a i t e l e p í t v é n y c s o n t v á z a i n is legfeljebb 20—30-éves k o r t s i k e r ü l t e k u t a t ó n a k m e g á l l a p í t a n i a . E z z e l szemben 143 k ö z é p k o r i c s o n t v á z o n v é g z e t t m é r e t e k a r r ó l t a n ú s k o d n a k , hogy az ember ebben az i d ő b e n e tekintetben m á r nagy h a l a d á s t á r u l t el és á l t a l á b a n 39—40-éves k o r á b a n halt meg. Ugyanez az é l e t k o r v o n a t k o z i k a K i d d e r - g y ű j t e m é n y b ő l v a l ó c s o n t v á z a k r a is, amelyeket Todd vizsgált. A z ember t e h á t a jelenkorban kezdi elérni az e m b e r s z a b á s ú majmok á t l a g o s életkorát. S m é g n é h á n y szót az e m b e r i s é g e l s z a p o r o d á s á r ó l ! E ' b í r j a - e F ö l d ü n k azt az e m b e r t ö m e g e t , amelyet l é t r e h o z ? E k é r d é s r e összehasonlító k u t a t á s o k a d j á k meg a v á l a s z t . A k ő k o r emberi­ ségét alig t e h e t j ü k n é h á n y e z e r lélekre. A z e m b e r e v é s megtize­ delte őseinket, a k i k m é g a k ő k o r v é g é n is csak n é h á n y s z á z e z e r lelket s z á m l á l t a k . Olbricht adatai szerint az e m b e r i s é g első nagy e l s z a p o r o d á s a a K r . e. 5. é v e z r e d r e t e h e t ő és a termőföld meg­ h ó d í t á s á v a l esik egybe. A földkerekség népessége a K r . u . 2. s z á z a d b a n a z u t á n ú g y oszlik meg, hogy a r ó m a i a k 100 millió

emberrel v a i m a k képviselve ugyanakkor, amikor K í n á b a n m é g csak 50—60 millió ember él. Ugyanennyire b e c s ü l h e t j ü k I n d i a l a k o s s á g á t is. E u r ó p a t ö b b i részén 5, A f r i k á b a n 30, Á z s i á b a n 20, A m e r i k á b a n 15 millió e g y é n é l t ebben a korban, s ez k ö r ü l ­ b e l ü l 300 millió embernek felel meg. A n é p v á n d o r l á s visszaesést mutat, de a nagy felfedezések k o r a m á r 500, a 19. s z á z a d eleje 900 millió e m b e r r ő l t a n ú s k o d i k . 1830-ban, a g é p e k k o r s z a k á b a n jelenik meg az első embermilliárd a F ö l d h á t á n , s a k ö v e t k e z ő s z á z a d b a n ez m e g d u p l á ­ zódik. Ross szerint e t t ő l kezdve a burgonya m e g h o n o s í t á s á v a l és a földművelés f o k o z ó d á s á v a l p á r h u z a m o s a n gyarapodott az emberiség. A j ö v ő b e n a népesség a r á n y t a l a n eloszlásával, amely k ü l ö n b e n az eddigi a d a t o k b ó l is k i t ű n t , nagyobb veszedelem fenyegeti az emberiséget, m i n t m a g á v a l a t ú l s z a p o r o d á s s a l . A m e r i k a é s A u s z t r á l i a e n é p e s e d é s n e k k é t szélső e l l e n t é t é t mutatja. A m e r i k a e g y ú t t a l v i l á g g a z d a s á g i v á l s á g h o z közeledik. A z E g y e s ü l t Á l l a m o k legjobb á r p a t e r m é s ü k k e l is csak a felét, A r g e n t í n a e g y h a r m a d á t termeli annak, a m i t N é m e t o r s z á g sokkal rosszabb talajon t u d termelni. K ö z é p e u r ó p á b a n egy n é g y z e t k i l o m é t e r e n 200, K í n á b a n ellenben 300—400 ember é l h e t meg, de a meleg é g ö v e k benépesedésétől nem sokat v á r ­ hatunk, mert e v i d é k e k b á g y a s z t ó melege k e d v e z ő t l e n ü l befolyásolja a m u n k á t . A z t is tekintetbe k e l l v e n n ü n k , hogy F ö l d ü n k 150 millió n é g y z e t k i l o m é t e r n y i s z á r a z u l a t á b ó l csak 80 esik m e g m ű v e l é s alá. H a ebből l e s z á m í t j u k az e r d ő s é g e k e t és egyéb t e r ü l e t e k e t , csak 40 millió marad vissza. D e Olbricht szerint m é g ez a t e r ü l e t is nem kevesebb, m i n t 8 milliárd embernek adhat m e g é l h e t é s t . Csak az k é r d é s m á r most, hogy milyen emberfajnak? H a vesszük, hogy a fehér ember m a sem özönli el j e l e n t é k e n y m é r t é k b e n Délafrikát, H á t s ó - I n d i á t é s D é l a m e r i k á t , amelyre m e g m ű v e l é s t e k i n t e t é b e n nagy j ö v ő v á r , akkor a fehér ember s z e r e p é t n y i l v á n színes népfajok veszne majd á t . H o v á visznek az emberi s z a p o r o d á s ez útjai? H a F ö l d ü n k népessége abban a m é r t é k b e n gyarapodik, amilyenben a m u l t s z á z a d b a n , akkor K r . u . 2000-ben m á r 4 milliárd emberrel k e l l s z á m o l n u n k , 2100-ban pedig 8 m i l l i á r d d a l . D e ez csak s z á m í t á s , mert a t é n y e k sok tekintetben a g y a r a p o d á s l a s s í t o t t ü t e m é r e engednek k ö v e t k e z t e t n i . A z ember j ö v ő j é t m á r e g y m a g á b a n az a k ö r ü l m é n y is veszélyezteti, hogy s z e r v e z e t é b e n igen alsó­ r e n d ű , ősi jellegek m a g a s r e n d ű jellegekkel e g y e s ü l n e k (Hyperepistasis). A z o k az á l l a t c s o p o r t o k ugyanis, amelyeken i l y e n jelenséggel t a l á l k o z u n k , törzsfejlődéstani é r t e l e m b e n a r á n y l a g r ö v i d é l e t ű e k és n e m t ö l t e n e k be u r a l k o d ó szerepet az é l e t f e j l ő d é s t ö r t é n e t é b e n . E b b ő l arra lehet k ö v e t k e z t e t n i , hogy valamikor az emberi lény is e l t ű n i k majd a F ö l d színéről. N e felejtsük el azt sem, hogy a t ú l s z a p o r o d á s t igen sokszor h á b o r ú k ö v e t i . J a p á n b a n é v e n k é n t 800.000 emberrel t ö b b születik, m i n t amennyi meghal. H a ennek az e m b e r t ö m e g e k k e l agyon­ f ű t ö t t k a z á n n a k szelepei idejében nem n y í l n a k meg, h a erő­ feleslegei nem v e z e t ő d n e k le, e l k e r ü l h e t e t l e n a r o b b a n á s . J a p á n i d e j é b e n elejét vette ennek : elkezdett terjeszkedni. E z z e l meg is i n d í t o t t a a h á b o r ú t , levezette erőfeleslegeit é s v é r o n t á s s a l ugyan, de ideiglenesen e g y e n s ú l y h e l y z e t e t teremtett. A t e r m é ­ szetben m i n d e n ü t t hasonló jelenségekkel t a l á l k o z u n k , mert az ijesztően e l s z a p o r o d ó afrikai s á s k a h a d a k a t v é g e r e d m é n y b e n ugyanaz a belső k é n y s z e r vezérli : csak ú g y t u d j á k l é t ü k e t fenn­ tartani, ha terjeszkednek, v á n d o r o l n a k . A t e r m é s z e t i n g á j á n a k nagy kilengése u t á n t e h á t i s m é t e g y e n s ú l y a helyzet, amely az e r ő k a r á n y o s s z é t o s z t á s á n é p ü l fel! Csodálatos berendezése ez a t e r m é s z e t n e k , amely m i n d e n élőlényre fennáll. A mindennapi ember s z á m á r a ez nem m á s , m i n t célszerűség. A t e r m é s z e t k u t a t ó az egyensúly m i n d e n h a t ó t ö r v é n y é t l á t j a benne.

ÉRDEKESSÉGEK A Z ÁLLATVILÁGBÓL. írta : Réz Endre. Akinek a l k a l m a v a u é v e k hosszú s o r á n a t e r m é s z e t e t figyelni, sok olyan é r d e k e s , hol m u l a t t a t ó , hol m e g h a t ó dolgot lát, amely nagyon megkedvelteti vele az á l l a t v i l á g o t . A z á l l a t o k minden cselekedete annyi igyekezetet, buzgalmat, a n n y i h a t á r o z o t t c é l k i t ű z é s t és a n n y i szeretetet á r u l el, hogy a k i mindezt l á t j a , nem k é t e l k e d i k többé abban, hogy az á l l a t o k is gondolkoznak. V e g y ü k csak az annyira o s t o b á n a k ismert h á z i t y ú k o t , a m e l y r ő l minden gazdasszony tudja, hogy b u t a s á g a h a t á r ­ talan ; ha p é l d á u l v a l a m i résen akar á t b ú j n i , amely s z á m á r a szűk. i n k á b b ott fullad a nagy e r ő l k ö d é s b e n , de nem jut eszébe, hogy fejét v i s s z a h ú z v a , m e g m e n e k ü l j ö n a h a l á l t ó l . M a g a m is l á t t a m egy t y ú k o t , amely b e b ú j t egy ö l f a r a k á s b a , s a pusztu­ l á s t ó l csak az mentette meg, hogy a f a v á g ó k tizenhatod napra v é l e t l e n ü l é p p e n ezt a f a r a k á s t s z e d t é k szét. A hosszas k o p l a l á s sem j u t t a t t a eszébe, hogy azon az ú t o n , amelyen b e b ú j t , b á r m e l y pillanatban vissza is juthat, csak meg k e l l fordulnia. Mégis a k ö v e t k e z ő érdekes esetet figyeltem meg baromfi­ udvaromban, amikor n é h á n y új t y ú k o t szereztem. E z e k hamarosan megszoktak a t ö b b i k ö z ö t t és az egyik, amely n é h á n y nap m ú l v a m á r tojós volt, fészket keresett m a g á n a k . De ú g y l á t s z o t t , hogy nem t a l á l t k e d v é r e v a l ó t . Itt is, ott is p r ó b á l k o z o t t , nyugtalan k á r á l á s s a l sorra b ú j t a a sarkokat k i n t , az udvaron és bent, az i s t á l l ó b a n e g y a r á n t . N y u g t a l a n visel­ k e d é s e felkeltette é r d e k l ő d é s e m e t és figyelni kezdtem. E g y ­ szerre, m i n t akinek eszébe jutott a legjobb m e g o l d á s , cél­ tudatosan elindult. Egyenesen a n á l u n k nevelkedett kakast kereste fel, amely a kert m á s i k v é g é b e n k a p a r á s z o t t , elébe állt és v a l ó s á g g a l d i s k u r á l n i kezdett vele. Pityegett, k á r á l t , k ö z b e - k ö z b e b ó k o l t e l ő t t e , a kakas meg figyelmesen hallgatta és olykor felelt is neki. Aztán a kakas elindult, k ö z b e - k ö z b e b a r á t s á g o s k o t y o g á s s a l h á t r a n é z e g e t e t t , a t y ú k pedig k ö v e t t e . A kakas a t y ú k o t egyenesen az i s t á l l ó b a vezette, régi t y ú k ­ j a i n k n a k ott e l k é s z í t e t t tojófészkéhez. E z a kutyák miatt a földtől k ö r ü l b e l ü l egy m é t e r n y i magasan v o l t elhelyezve. A kakas ott mintegy a t y ú k n a k m a g y a r á z v a és azt rábeszélve, k o t y o g n i kezdett, m a j d fel is r e p ü l t a fészekbe s addig biztatta onnan a t y ú k o t , m í g az is felszállt és elhelyezkedett a fészekben. S ő t , a m í g a t y ú k a t o j á s á t meg nem tojta, nem is hagyta m a g á r a . A fészek szélén ü l v e , b a r á t s á g o s hangon mintegy biztatta, hogy ez a legjobb hely, a t ö b b i t y ú k is ide szokott tojni, s a m i k o r a t o j á s v é g r e bent volt a fészekben, nagy hangon .segített ezt az ö r ö m h í r t a v i l á g g a l tudatni. K é p z e l h e t ő , hogy a t y ú k n á l m a g a s a b b r e n d ű á l l a t o k m é g m e n n y i v e l t ö b b é r t e l m e s s é g e t á r u l n a k el. A s z a r v a s t e h é n , k ü l ö n ö s e n az öregebbje, a n n y i r a szemfüles, hogy észrevétlen megközelítése szinte a lehetetlenséggel h a t á r o s . Ezért v a n az, hogy a szarvascsapatot m i n d i g a legöregebb t e h é n vezeti, mert ez a l e g ü g y e s e b b és l e g ó v a t o s a b b . H a a szarvasok szimatot kapnak, m á r 500 m é t e r r ő l is v a d v á g t a t á s b a n keresnek mene­ d é k e t s é p p í g y tesznek h a az embert m e g l á t j á k . A z e m b e r t ő l v a l ó félelem — amelyet az ember évezredes v a d á s z a t a eléggé i n d o k o l — legerősebb ösztöneik közé t a r t o z i k ; mégis érzik, vagy t u d j á k , hogy sok esetben m e g b í z h a t ó b a r á t o t t a l á l n a k benne. E g y s z e r az e r d ő n j á r v a , n e h é z test f o r g o l ó d á s á n a k z a j á r a lettem figyelmes. Lassan o d a c s ú s z t a m , s a s ű r ű b e n egy öreg szarvastehenet p i l l a n t o t t a m meg. Csodálkozva, hogy nem ugrik el, h o z z á m e n t e m és l á t t a m , hogy az é p p e n borjazni k é s z ü l . Á telién csak n é z e t t , szeme k ö n n y e s v o l t és ú g y l á t t a m t e k i n t e t é n , m i n t h a segítséget k é r n e t ő l e m . M a g a m r a v á l l a l t a m a t u d ó s a s s z o n y s z e r e p é t és s i k e r ü l t is a kis b o r j ú t a v i l á g r a segítenem, noha fogalmam sem volt róla, m i okozta az ilyesmin valószínűleg m á r sokszor á t e s e t t á l l a t r e n d k í v ü l i k í n j a i t . A s z a r v a s t e h é n , m i n t h a ott sem v o l n é k , v é g i g n y a l o g a t t a ú j s z ü l ö t t b o r j á t , m a j d emlőjéhez t a s z í t o t t a , s m i k ö z b e n az szopott, a legnyugodtabban v é g e z t e anyai kötelességét. T ű r t e , hogy megsimogassam m i n d ő t , m i n d a b o r j á t , s ha a szemem nem csalt, — lehet, hogy csak k é p z e l t e m — h á l á s a n tekintett r á m . A szarvas b i z o n y á r a tudta, hogy a m á s k o r olyan vesze­ delmes ellenség n y o m o r ú s á g á b a n nem b á n t j a , s ő t segít rajta. A z á l l a t o k az anyai szeretetnek is m e g h a t ó p é l d á i t a d j á k . E g y i k este egy s ű r ű fiatalos mellett f á r a d t a n ballagtam erdő­ ő r ü n k k e l hazafelé. E l ő b b halk, majd egyre erősbödő n y ö g é s t hallottunk. Ó v a t o s a n m e n t ü n k a hang i r á n y á b a n , s egy kis t i s z t á s o n f á j d a l m a s a n nyöszörgő szarvastehenet l á t t u n k , amint v a l a m i véres t á r g y a t nyalogat, amely egy ágon l ó g o t t . K ö z e l e d t ü n k r e a t e h é n elugrott, de csak n é h á n y lépésnyire ment és onnan figyelt minket. E g y b o r j ú n a k — b i z o n y á r a a s a j á t borja-

n á k — feje l ó g o t t ott. V a d o r z ó k l ő t t é k agyon az éjjel s a s z e g é n y a n y a a zaj e l m ú l t á v a l v i s s z a m e r é s z k e d e t t a lövés h e l y é r e és ott a maga m ó d j a szerint siratta elpusztult fiát. A v a d o r z ó k a t ugyanott m é g akkor este el is fogtuk, s nekem ez esetben kétszeresen j ó l esett, hogy elvehettek m é l t ó b ü n t e t é s ü k e t . A z anyai szeretetnek d e r ü l t e b b , de nem k e v é s b b é m e g l e p ő p é l d á j á t s z o l g á l t a t t a n a g y b á t y á m egyik h á z i m a c s k á j a . E n n e k a c i c á n a k egyik n ő s t é n y k ö l y k é t a h á z n á l t a r t o t t á k és az öreg macska m é g a k k o r is nagy gyöngédséggel ragaszkodott hozzá, a m i k o r az m á r n a g y r a n ő t t . E g y í z b e n v é l e t l e n ü l egyszerre k ö l y k e z t e k , de m í g az öreg m a c s k á n a k k ö l y k e i é l e t b e n maradtak, a fiatalé m i n d elpusztult. U t ó b b i nem tudott b e l e t ö r ő d n i v e s z t e s é g é b e és m i n d e n alkalmat felhasznált, hogy anyja k ö l y k e i t m a g á h o z édesgesse. H a csak m ó d j á t ejtette, meg­ szoptatta, mosdatta ő k e t és igazi anyai g o n d o s s á g g a l b á n t v e l ü k , de az öreg macska ezt nem n é z t e j ó szemmel. V a l a h á n y ­ szor ott t a l á l t a a m á s i k a t , g y ö n g é d e n b á r , de elkergette és minden m ó d o n igyekezett fiaitól t á v o l t a r t a n i . N é h á n y napig tartott ez az á l l a p o t és az öreg macska m á r alig mert fészkétől elmozdulni, m í g a fiatal á l l a n d ó a n k ö r ü l ö t t e ó l á l k o d o t t . E g y nap az öreg hirtelen e l t ű n t . N é h á n y ó r a m ú l v a visszajött egy idegen m a c s k a k ö l y ö k k e l a s z á j á b a n . E z t elhelyezte a fiatal cica e l á r v u l t fészkében és ezzel v é g e t is vetett a családi v i s z á l y ­ nak. A fiatal m a m a ö r ö m m e l v á l l a l t a a k i s idegent é s e t t ő l kezdve b é k é t hagyott az öreg m a c s k á n a k , amelyet szeretete í m e arra ö s z t ö k é l t , hogy k ö l y k ö t lopott v a l a h o l a l á n y á n a k . K ö z i s m e r t dolog, hogy m i n d e n á l l a t mennyire t a n í t j a gyer­ mekeit, de n e m t u d o m , megfigyelte-e m á r v a l a k i , hogy az ő z s u t a v a l ó s á g o s i s k o l á t j á r a t a g i d á j á v a l . E d d i g csak egyszer v o l t a l k a l m a m ezt l á t n i , de mondhatom c s o d á l a t o s jelenet v o l t . A z egyik erdei kis t i s z t á s r a — t e n y é r n y i hely c s u p á n —• egy őzsuta j ö t t k i a gidájával. Sokáig néztem őket, mint játszik a gida, s m i l y e n féltő gonddal nyalogatja, becézi az anyja. Egyszerre a suta eddig m é g sohasem hallott, k ü l ö n ö s hangot hallatott. Gidája figyelve ment h o z z á , de az anyja o r r á v a l eldöfte m a g á t ó l és k é t szökéssel a b o k r o k k ö z ö t t termett. A kicsi u t á n a ment. A z t hittem, hogy engem vettek észre, de nem az t ö r t é n t , mert v i s s z a j ö t t e k és a suta i s m é t , e z ú t t a l m á r m é r g e s e b b e n , e r é l y e s e b b e n oldalba d ö f k ö d t e g i d á j á t , a z t á n megint elugrott. A gida ott maradt a t i s z t á s o n és figyelt. Egyszerre a suta j ó l ismert h í v ó h a n g j á t hallottam, s a gida abban a pillanatban anyja u t á n s z ö k ö t t . N é h á n y p i l l a n a t m u l t á n megint e l ő t t e m termettek. I s m é t iskola k ö v e t k e z e t t . A z öreg riasztani kezdett. A kicsi, ú g y l á t s z o t t , m á r tudta, hogy ilyenkor m i t k e l l tennie, egy s z e m p i l l a n t á s alatt a s ű r ű ­ ben v o l t . A z anyja erre elhallgatott, majd h í v ó h a n g j á r a a gida visszajött, mire a suta mintegy d í c s é r e t k é p e n megnyalo­ gatta, s ő t — m i n t okos n e v e l ő — jutalomban is r é s z e s í t e t t e , megszoptatta. A z anyai szeretet mellett m i n d e n á l l a t n a k b i z o n y á r a a l e g e r ő s e b b ö s z t ö n e az ö n f e n n t a r t á s és e z é r t szinte nem is m e g l e p ő , hogy a t á p l á l é k s z e r z é s b e n az á l l a t o k valóságos m ű v é s z e k . V e g y ü k csak a k ö z i s m e r t r ó k á t . E r r ő l ú j a t í r n i i g a z á n nehéz, csak azt e m l í t e m meg, hogy a k i egerészni l á t t a , t ö b b e t mulatott, m i n t a k á r m i l y e n cirkuszban. A r ó k a be­ szagol az e g é r l y u k b a , s ha érzi, hogy az egér benne v a n , belefúj, a l á b á v a l dobbant, hogy kiugrassza. M a j d v i l l á m g y o r s a n a »vészkijárat«-nál terem, mert a megijesztett egér nem egyszer ott ugrik k i esze n é l k ü L H a a z t á n m á r semmi ijesztgetés sem h a s z n á l , k i is kaparja. Évente m é r g e z e k r ó k á k a t , s a h ó b a n a n y o m o k b ó l t ö k é l e t e s e n l á t n i az óvatos és gyanakvó á l l a t minden r a v a s z s á g á t . A n y o m o k b ó l l á t o m , hogy szép lassan, gond n é l k ü l b a k t a t az ú t o n , majd hirtelen megáll, mert a szél feléje hozta a c s a l o g a t ó n a k i l l a t á t . U g y a n i s a z é r t , hogy a m é r g e t h a m a r á b b m e g t a l á l j a , r ó k á n a k kedves c s á b í t ó i l l a t t a l s z a g o s í t o m a m é r g e z e t t falatot. A r ó k a l o p a k o d v a megindul. E l ő s z ö r k ö r ü l j á r a t e r ü l e t e n , hogy m e g g y ő z ő d j é k , nincs-e v a l a m i veszedelem, m a j d egyenesen n e k i v á g a m é r e g n e k , leül e l ő t t e , a f a r k á t csóválja és a csemege l á t t á r a b i z o n y á r a a n y á l a is csorog. T a l p r a áll, l á b á v a l m e g l ö k d ö s i a m é r g e t , g y a n ú s neki a dolog, otthagyja és elindul. N e m megy azonban 20 l é p é s n y i r e sem ; k e m é n y t é l v a n , vastag h ó t a k a r ó a k a d á ­ lyozza az élelemszerzésben, s az éhes gyomor szava elnyomja a g g á l y a i t . Ú j b ó l k ö r b e j á r és m é g szorgosabban vizsgálódik, hogy az »ott felejtett« e n n i v a l ó nem rejt-e v a l a m i veszedelmet m a g á b a n . H a a z t á n semmi g y a n ú s a t sem vesz észre, először felszedi a m é r e g k ö r ü l elszórt c s a l é t e k d a r a b o k a t , m a j d bizal­ m a s a b b á v á l i k és s z á j á b a veszi a m é r g e t . N a g y é h s é g é b e n n é h á n y lépés u t á n s z é t h a r a p j a , de abban a p i l l a n a t b a n k i is k ö p i , mert érzi a m é r e g k e s e r ű s é g é t és m e n e k ü l . N a g y o k a t ugrik, majd ü g e t , é g e t ő k í n j á b a n vizet keres, de a m é r e g m á r teljes erejével hat, ú g y t á n t o r o g , m i n t a részeg ember, nem b í r j a

t o v á b b és ö s s z e r o s k a d . D e h á n y s z o r v a n ú g y , hogy v a l a m i g y a n ú s a t vesz észre ! M e g k e r ü l i a fát a m é r e g mellett, össze­ tapossa a havat, izgatottan tipeg-topog, jobbra-balra u g r á l , felszedi a c s a l o g a t ó falatokat és a m é r g e z e t t h e z h o z z á sem n y ú l , vagy v é l e m é n y n y i l v á n í t á s k é p e n »névjegyét« helyezi r á . N e m egyszer a s z á j á b a veszi a g y a n ú s m é r e g f a l a t o t , de nem harapja k e t t é , hanem elviszi és elássa. A z é r t - e , hogy tapasztalatlanabb t e s t v é r e i k ö z ü l v a l a m e l y i k fel ne vegye, v a g y mert nem éhes és m á s a l k a l o m r a teszi el ? Isten tudja! L e g é r d e k e s e b b r ó k á m , amelyet m é r e g g e l fogtam, friss s ö r é t l ö v é s t ő l v o l t v é r e s — n y ú z á s k ö z b e n a b ő r a l á f ú r ó d o t t s ö r é t e k e t is m e g t a l á l t á k — és teljesen h i á n y z o t t az álla. E z u t ó b b i sebesülése r é g i k e l e t ű volt, mert sebe teljesen beforrott. A z t hiszem, c s a p d á b a n lehetett, s a m i k o r k i t é p t e m a g á t , ott hagyta ö s s z e t ö r t á l l á t . E z a r ó k a a m é r g e t a s z á j á b a n j ó k i l o m é t e r n y i r e vitte el a n é l k ü l , hogy beleharapott volna és csak a k k o r harapta k e t t é , a m i k o r az í n y c s i k l a n d ó í z n e k m á r nem b í r t ellenállni. A z á l l a t o k az élelem megszerzésére és annak b i z t o n s á g b a helyezésére m i n d e n r a v a s z s á g u k a t , minden l e l e m é n y e s s é g ü k e t felhasználják. A m ó k u s k ü l ö n b ö z ő helyeken k a m r á k a t , élés­ t á r a k a t rendez be, ahonnan s z ű k ö s i d ő b e n hoz m a g á n a k élelmet. A s ü n d i s z n ó r ó l azt mesélik, hogy t ü s k é i r e t ű z d e l i a v a d g y ü m ö l c s ö t , hogy egyszerre t ö b b e t vihessen haza, rejtek­ helyére. A l e g t ö b b á l l a t nagyon szereti a t i s z t a s á g o t . A n y ó s o m n a k v o l t egy barna m ó k u s a , amely hatalmas k a l i t k á b a n elhelyezett v a c k á t ronggyal b é l e l t e k i . G y a k r a n rendes t a k a r í t á s t v é g z e t t ; k i h o z t a fészkéből é s s z á j á b a fogta a rongyokat, mellső l á b a i v a l k i r á z t a b e l ő l ü k a port és piszkot, majd visszacipelte azokat. A m i k o r a z t á n ú g y gondolta, hogy a rongyok m á r t ú l s á g o s a n piszkosak, v a c k á n a k t a r t a l m á t k i l ö k t e , m e g v e t é s s e l elfordult tőle, l e ü l t és v á r t . I l y e n k o r tiszta »ágynemüt<( kapott, amelyet l á t h a t ó ö r ö m m e l v i t t fészkébe. E z a m ó k u s k ü l ö n b e n n y o l c é v i g v o l t a n y ó s o m b i r t o k á b a n . Szabadon is j á r t , a h á z minden l a k ó j á t ismerte, a k á r a legszelídebb h á z i á l l a t . D e élete u t o l s ó é v é b e n , amikor s z é p barna b u n d á j a m á r erősen »őszült«, v a c k á b ó l csak »takarítani« j ö t t k i . M á s k o r bent gubbasztott és csak a fejét dugta k i , h a s z ó l í t o t t á k , vagy, hogy kedvenc ételét, a j ó cukros k á v é t elérhesse. A h o g y a n pedig az á l l a t o k szeretni tudnak, annak i g a z o l á s á r a elég a k u t y á r a h i v a t k o z n o m . S z á m t a l a n t ö r t é n e t k e r i n g k ö z ­ szájon a k u t y a hűségéről. V o l t n e k ü n k egy orosz d r ó t s z ő r ű t a c s k ó n k . E n n é l é r t e l m e s e b b és h ű s é g e s e b b k u t y á t m é g nem l á t t a m . E l é g v o l t h a Édesanyám r á s z ó l t : »Topp, keresd meg a f iúkat« és levelet tett a n y a k ö r v é b e . I l y e n k o r »Topp« b e n n ü n k e t felkeresett, m é g h a egésznapi j á r á s r a v o l t u n k is. E g y s z e r Selmecről a S z í t n y a t e t e j é r e j ö t t u t á n u n k , a m i b i z o n y j ó ö t ó r a j á r á s t jelentett e r d ő n , falun, v á r o s o n k e r e s z t ü l . G y ű l ö l t e a m a c s k á k a t . E l l e n s z e n v é b e n m i is osztoztunk, mert k e r t ü n k b e n v é d t ü k az é n e k l ő m a d a r a k a t , amelyek k ö z t a k ó b o r m a c s k á k sokszor nagy p u s z t í t á s t v i t t e k v é g h e z . E z é r t , h a macska m e r é s z k e d e t t a kertbe, »Topp« m i n d j á r t é s z r e v e t t e , nagy csaholással felkergette v a l a m e l y i k f á r a és ott maradt, a m í g oda nem é r t ü n k és le nem l ő t t ü k a m a d á r p u s z t í t ó t . E g y este nagy c s a h o l á s t hallottunk, a jól ismert és egészen k ü l ö n ö s m a c s k á r a c s a h o l á s t . K a p t u k b á t y á m m a l a p u s k á t és k i s i e t t ü n k a kertbe, de »Topp« sehol sem v o l t l á t h a t ó s az u g a t á s a kerten k í v ü l r ő l hangzott. Á t u g r o t t u n k a k e r í t é s e n és ott t a l á l t u k »Topp«-ot; d r ó t h u r o k v o l t a n y a k á n és é k t e l e n ü l csaholt a — semmire, hogy k i j ö j j ü n k és k i s z a b a d í t s u k a h u r o k b ó l . N a g y macskag y ű l ö l e t e ellenére k ü l ö n b s é g e t t u d o t t tenni a m a c s k á k k ö z ö t t . Egyszer m i is t a r t o t t u n k m a c s k á t , s azt sohasem b á n t o t t a a h á z b a n . E g y ü t t ettek, aludtak és m é g o l y a n k o r sem b á n t o t t a , a m i k o r — n é h a napokig - - e g y e d ü l v o l t vele. D e h a a macska k i ­ ment a kertbe, »Topp« ezt n y i l v á n h a t á r s é r t é s n e k vette é s irgalom n é l k ü l f á r a kergette. H a beteg volt, jobban viselkedett a k á r h á n y n y ű g ö s e m b e r n é l . K a n a l a s o r v o s s á g o t kapott, amit f é l ó r á n k é n t kellett bevennie. E g y nap m ú l v a , ha l á t t a , hogy az o r v o s s á g o t hozzuk, m á r m a g á t ó l t a r t o t t a s z á j á t , pedig az o r v o s s á g ugyancsak k e s e r ű volt. A jeges b o r o g a t á s o k a t is c s o d á l a t o s t ü r e l e m m e l viselte el. A k u t y a szeretete k ü l ö n b e n h a s o n l í t az emberi szeretethez, mert a k u t y a f é l t é k e n y is t u d lenni. G a z d á j a k e g y é r e t ö b b é k e v é s b b é m i n d e g y i k k u t y a féltékeny, a m i t m i n d e n k i tapasz­ talhatott, a k i egyszerre t ö b b k u t y á t tartott. Egyes á l l a t o k n á l ez a s z e n v e d é l y o l y a n veszedelmes m é r e t e k e t ö l t h e t , a k á r az e m b e r n é l . E g y fiatal h á z a s p á r n a k nagyon é r t e l m e s n é m e t vizslája volt, amelyet nagyon szeretett, viszont a k u t y a ezt a szeretetet szinte c s o d á l a t o s r a g a s z k o d á s s a l h á l á l t a meg. A m i k o r azonban m e g s z ü l e t e t t a »trónörökös« s a k u t y a é s z r e v e t t e , hogy ez a v á r a t l a n u l megjelent s i v a l k o d ó jószág mennyivel nagyobb t é r t h ó d í t o t t n á l a g a z d á i szívében, szenve-

délyesen m e g g y ű l ö l t e a kis gyereket. E z oda fajult, hogy amikor a gyermek m á r futkosni t u d o t t s a k u t y a k ö n n y e n megközelít­ hette, m i n d e n ok n é l k ü l megharapta, pedig m á s gyerekeket annyira szeretett, hogy m i n d e n b á n t a l m a z á s t , r á n c i g á l á s t bárányszelídséggel t ű r t el t ő l ü k . F é l t é k e n y s é g b ő l fakadt g y ű l ö l e t e a n n y i r a f o k o z ó d o t t , hogy v a l ó s á g g a l üldözője lett a gyermeknek, s í g y a h ű á l l a t o t , b á r m e n n y i r e s a j n á l t á k , el kellett t á v o l í t a n i a h á z t ó l . Ú j h e l y é n m é g évekig é l t s noha v e t é l y t á r s a kisebb t e s t v é r e i t nagyon szerette, a legnagyobb gyermeket élete végéig g y ű l ö l t e . Ugyanez a k u t y a egy í z b e n m u l a t s á g o s m ó d o n adta t a n ú j e l é t a vizsla roppant j á t é k o s k e d v é n e k . V é l e t l e n ü l a k a m r á b a z á r t á k és ezt csak ó r á k m ú l v a v e t t é k észre. A h á z n é p asszonyi része r é m ü l t e n sietett a k a m r á b a és azt hitte, hogy ott nagy g a r á z d á l k o d á s k ö v e t k e z m é n y e i t fogja l á t n i . E h e l y e t t azonban m i t l á t o t t ? A k u t y a semmi e n n i v a l ó h o z sem n y ú l t , nem t ö r t össze, nem d ö n t ö t t fel semmit, ellenben u n a l m á b a n egy nagy k o s á r r a v a l ó t o j á s t s z é p e n s o r j á b a n k i r a k o t t a p a d l ó r a , m é g pedig olyan ó v a t o s a n , hogy a sok t o j á s b ó l egyetlen egy sem t ö r t el. N e k e m is volt egy fiatal vizslám, amely a s z o k o t t n á l is j á t é ­ kosabb volt, s e z e n k í v ü l egy r e n d k í v ü l i t u l a j d o n s á g g a l v á l t k i . V a l ó s á g g a l »piromániás« volt. K o n y h á m b a n ó d i v a t ú falazott t ű z h e l y és ennek alsó részében a h a m u s z á m á r a hatalmas ü r e g volt, amelybe a r á c s o n á t i d ő n k é n t egy-egy darab p a r á z s is lehullott. K u t y á m k é p e s v o l t a t ű z h e l y e l ő t t ó r á k h o s s z a t t f e k ü d n i é s i l y e n lehulló p a r á z s d a r a b o k a t lesni. A m i n t egy darab p a r á z s a hamuba esett, k i k a p a r t a onnan és ú g y j á t s z o t t vele, a k á r a macska szokott a gombolyaggal. J o b b r ó l , b a l r ó l pofozgatva, g u r í t o t t a maga e l ő t t és addig futott u t á n a , a m í g izzott. A z u t á n m i n t é r d e k t e l e n dolgot otthagyta. A m i n t ezt a s z e n v e d é l y é t é s z r e v e t t ü k , m e g i j e d t ü n k tőle, mert ezzel k ö n n y e n f e l g y ú j t h a t t a volna a h á z a t . E l z á r t u k előle a hamu­ ü r e g e t , de a k u t y a m á s m ó d o t eszelt k i , hogy az annyira kedvelt t ű z h ö z h o z z á j u s s o n . A m i n t v a l a k i a t ű z h e l y a j t a j á t csak egy p i l l a n a t r a is k i n y i t o t t a , k u t y á m m á r i s ott termett és o r r á t a n y í l á s o n a n n y i r a bedugta, amennyire a l á n g o k t ó l csak tehette. H a csak p a r á z s v o l t a k á l y h á b a n , egész fejét föléje tartotta és ú g y g y ö n y ö r k ö d ö t t benne, a k á r percek hosszatt is, h a ebben meg nem a k a d á l y o z t u k . H a csak szerét ejthette, a l á b á v a l is odakapott a t ű z h e l y a j t a j á b a és m e g k í s é r e l t e , hogy b i r t o k á b a k e r í t s e n egy-egy darab parazsat. A m i k o r t é l e n b e e n g e d t ü k a s z o b á b a , amelyben v a s k á l y h a volt, ehhez azonnal odaszaladt, boldogan s z ű k ö l v e k é t l á b r a állt és mellső l á b a i v a l a k á l y h á t a s z ó szoros é r t e l m é b e n ölelgette, pedig az n é h a a n n y i r a forró volt, hogy ajtaja v ö r ö s e n izzott. E l sem tudom k é p z e l n i , hogyan b í r t a azt a forróságot. Sokat lehetne m é g m e s é l n i az á l l a t o k r ó l , azoknak az embert hol m e g h a t ó t u l a j d o n s á g a i r ó l , h o l m u l a t t a t ó viselkedéséről. A k i t ö r ő d i k és foglalkozik v e l ü k , nemcsak megszereti őket, de sokat tanulhat is t ő l ü k , legelsősorban azt, hogy o s z t á l y o s t á r s a i n k az é l e t b e n , s az é v e z r e d e k e n á t — v a g y k i t u d n á megmondani m i ó t a — t a r t ó fejlődés, amely m i n k e t föléjük emelt, nem jogosít arra, hogy l e n é z z ü k , vagy semmibe v e g y ü k ő k e t . S ő t é p p e n é r t e l m i fölénye a l a p j á n , m i n d e n embernek köteles­ sége szeretettel és m e g é r t é s s e l b á n n i az ú t j á b a v e t ő d ő minden állattal.

INGAGI. A SVÉD ÁLLATTANI EXPEDÍCIÓ ÚTJA AFRIKA SZÍVÉBEN. í r t a : Vilmos svéd királyi herceg. (18. F o l y t a t á s . )

Az őserdő mélységes hatással van az utazóra. De az ember ott egyúttal búskomorrá válik, és a magányos­ ság és elhagyatottság érzése t á m a d benne. A puszta lakójában a hosszabb tartózkodás az őserdőben bizonyára mélabús hangulatot kelt. A forróégövi erdőt nagyon nehéz röviden ismertetni. Noha az erdő az egyszerű átvonulás alkalmával nagyon egyformának látszik, mégis különböző helyeken nagyon különféle. A z óriási fák gyakran 40 méternyi magasra is megnőnek és sűrű lombozatuk úgy fest, mint valami

Egy óriás é s két törpe.

zöld boltozat, amelyen az éltető napsugarak alig képesek áthatolni. Ennek folytán ott állandóan szürkületféle homály van. Az őserdő óriásainak koronái alatt külön­ féle közepes nagyságú fáknak ismét sűrű lombozata terül szét. Ehhez járul a folyondároknak és kúszó­ növényeknek valami nagy pókhálóhoz hasonló fonadéka, amelynek szálai a fák törzseit és ágait összekötik és általános kuszaságot alkotnak. A fekete televény­ borította erdőtalajon ezerféle különböző alakú növény burjánzik, részben széleslevelű dudvák, bőrszerű nagy levelekkel — amelyek minden áthatolási kísérletnél csörögnek és zörögnek — részben keskenylevelű, alacsony növényfajok, amelyek az utast szintén nagyban akadályozzák a tovahaladásban, ha le mer térni a járt ösvényről. Magából a talajból ritkán látható nagyobb darab, mert haraszt és korhadó növényrészek takarják. Az utat gyakran kidőlt faóriás zárja el, amely torlaszt alkot amíg el nem rothad és el nem tűnik. A természetüknél fogva nagyon lusta négerek sohasem fáradnak azzal, hogy az ilyen fát szétvagdalják. Inkább megkerülik, vagy kisebb ágakból hidat építenek a törzs fölé. Ilyen hidak a karavánutakon nagyon gya­ koriak. A fanemeknek ebben az útvesztőjében járó utas gyakran egyáltalán nem látja az eget. Kellemes, enyhe ott a homály és a levegő aránylag hűvös. De a nyirkosság folytán a legkisebb erőfeszítésre mégis csurog az ember­ ről az izzadság. Egyszerre valami kisebb vagy nagyobb tisztásra érünk ; az erős napsugarak szinte vakítanak és az ember visszakívánkozik a félhomályba és hűvösségbe. A gazdag és változatos állatvilágból csak keveset látunk. A z úton és különösen a szabad és nedves helyeken tömegesen van különféleszínű pillangó. A fákon cerkófok kiabálnak és lármáznak, és vörös vagy feketefehér kacskakezű-majmok csapatosan ugrálnak fáról-fára. A z utas a fák magas koronájából az ott tartózkodó madárvilág sokféle képviselőjének halk csicsergését hallja. De csak kevés látható belőlük, mert a fák rendkívül magasak és a lombozat sűrű. Más a helyzet a szabad helyek szélén. Tarka mézmadarak röpködnek ágról-ágra, virágról-virágra. Hosszú, hajlott

csőrtik segítségével keresik élelmüket a különféleszínű sok virágban, amely kínálkozva nyújtja kelyhét. Egyébként mindenütt halálos csend van. Csak itt-ott hallatja rideg hangját egy-egy kabóca. A z erdőben élő nagyobb emlősökből kevés vagy semmi sem észlelhető. Ezek többnyire éjszaka járkálnak. Az erdőterületet keresztül-kasul elefánt- és bivaly­ csapások szelik. Ezeknek nagy hasznát veszi az utas, mert megkönnyítik a tovahaladást, ha az ember letér azokról a keskeny közlekedő utakról, amelyeket a szórványosan található, egymástól messzefekvő falvak között tapostak. A vadászt az előrejutásban folyvást akadályozzák a kidőlt fák, a sűrű aljnövényzet, a folyondárok kusza hálózata, tüskés pálmákkal borított mocsaras helyek és a talajba mélyen bevájódó tova­ kígyózó patakok. A z ember mindezeken erősen dolgozva átvergődik. Dolgozás erre a helyes kifejezés. A nyirkos földön négykézláb kapaszkodunk és kúszunk előre. Ehhez járul a trópusi meleg, amely bőrünk minden likacsából izzadságot fakaszt. A rothadó növényrészek tömegéből, amely vastag rétegekben borítja a földet, kellemetlen szag árad. Hogy az őserdő egyik-másik négylábú lakójára sikerrel lőhessünk, igyekeznünk kell amennyire csak lehet megközelíteni. A gyenge vilá­ gosság és a növényzet sűrűsége miatt néha m á r a tíz méteres távolság is túlnagy lehet. A z ilyen erdőségben, amelyet vázolni most megkíséreltem, él az okapi és a vambuttik törpe népe. Amint megérkeztünk a Campi ya Wambutti mellett fekvő táborba, első dolgunk volt érintkezést keresni azokkal az emberekkel, akikről a falut elnevezték. A letelepült lakosság a vambuba-törzshöz tartozik. A falu főnökét magunkhoz hivattuk és megparancsoltuk neki, hogy azonnal érintkezésbe lépjen a vambuttikkal, akik a kis falut minden oldal­ ról körülövező, hatalmas erdőségekben tartózkod­ tak. Eleinte a dolog nem látszott valami remény­ teljesnek. A falu öregje ünnepélyesen kijelen­ tette, hogy öt órányi járásra nincsen vambutti. Amikor azonban azzal biztattuk, hogy megjutal­ mazzuk, megígérte, hogy kívánságunkat legj obb igyekezetével teljesíteni törekszik. Ránk virradt a követ­ kező reggel; a vambuttikat még nem láttuk és hírüket sem hallottuk. De a környék állattani szempontból kitűnő mun­ katerületnek bizonyult és a konzervátor és fekete segédei alig győzték a A törpék főnöke. csapdáinkkal fogott kis emlősök és ama madarak és cerkófok kikészítését, amelyeket kirándulásaim alkalmával sikerült elejtenem. Alkonyatkor örömtől sugárzó arccal j ö t t hozzánk a. falú öregje és jelentette, hogy három vambutti érkezett. Rögtön hivattuk őket és néhány pillanat múlva előttünk állt a három alacsonytermetű férfi.

A vambutti-íonök asszonyokkal é s gyermekekkel.

Minthogy az egyik törpe valamennyire kizuahéli nyelven beszélt, sikerült velük megértetni kívánságain­ kat. Azt mondták, hogy az okapik messze vannak táborunktól. Egyébként reménytelen dolog ezekre vadászni. Ennek az állításuknak okát kiderítenünk nem volt lehetséges. Végül azonban nagy pénz- és sój utalom ígéretével sikerült őket egy kísérletre rá­ beszélnünk. H a a néger valamit megígér, még egyáltalán nem biztos, hogy igéretét be is váltja. De a vambuttik már másnap jelentették, hogy hajlandók vadászni indulni, elsősorban természetesen okapira, de »szóri«-ra és »umár«-ra, vagyis bongóantiíopra és erdei­ disznóra is. Azt is megtudtam, hogy a vambuttik tábora csak egy óra járásnyira van a miénktől. Ezért megálla­ podtunk, hogy m á r másnap meglátogatom őket. Úgy történt a dolog, ahogy megbeszéltük. Pirkadáskor m á r elindultam a törpék meglátoga­ tására. Campi y a Wambuttiból egy vezetővel egy másik faluba mentem, ahol új kísérőre v á r t az a feladat, hogy a vambuttik táborába vezessen. Banánültetvé­ nyeken és sűrű őserdőn á t kanyargott az út. Végül elértünk abba a vambuba faluba, ahol vezetőt kellett cserélnem. A z őserdőben mindenütt csepegett a nedves­ ség és néhány pillanat multán m á r bőrig átnedvesed­ tünk. Mivel azonban menetközben néhány ritka cerkóf ot, és gyűjteményünkben még hiányzó t ö b b különleges madarat sikerült elejtenem, a hangulat kifogástalan volt. Miután az utóbb említett falut elhagytuk, egyre jobban benyomultunk az őserdő homályába, az óriási fák, folyondárok, tüskés pálmák, fapáfrányok és számos fajhoz tartozó különfélealakú dudvák össze­ visszaságába. Amikor még vagy egy órát tova vergőd­ tünk, úgy rémlett, hogy az erdő mélyéből hangokat hallunk. Erre a vezető kijelentette, hogy a vambuttik táborához közeledünk. Most m á r vigyáznunk kellett, hogy csendesen járjunk és óvatosak legyünk, nehogy felesleges zajt okozva eláruljuk jelenlétünket, mert ez esetben könnyen megtörténhetett volna, hogy a törpék t á b o r t bontanak és eltűnnek az erdő sok rejtekében. De a dolog jól sikerült; csakhamar egy kis tisztás szélén álltunk, ahol néhány szegényes kunyhó jelezte a tábort. A vambuttik njdlván nem vették észre jelen-

létünket vagy nem törődtek közeledésünkkel. A z utóbbi eset valószínűbbnek látszott. Mert bizonyára már észrevettek bennünket, mielőtt telepük látókörébe értünk. E z t az őserdőben — mint mondottam — csak egy tisztás alkotta, ahol nagyjából kiirtották az alacsony fákat, cserjéket és aljnövényzetet. A hat kunyhó a tisztás szélén állt, közöttük szabad térség volt. Ott vidáman ropogott a tábortűz, amely körül az a három barátom ült és a legnagyobb lelkinyuga­ lommal szívta pipáját, akivel előttevaló nap ismerkedtem meg. A kunyhók előtt néhány nagyon csúnya nő és számos meztelen gyermek sürgött-forgott. Néhány törpe kutya és ugyanilyen baromfi élelmet keres­ gélve szaladgált a min­ denütt szétszórt hulladék között. Amennyire tudtam, beszélgetni kezdtem a férfiakkal és megkérdez­ tem tőlük, miért nem vadásznak. Nem sikerült kielégítő választ kapnom. A nők és a gyermekek Vambutti a s s z o n y k á i gyermekkel. félénkebbek és tartóz­ kodóbbak voltak, mégis kíváncsian tekintgettek felénk. A vambuttik ugyan nem valami szépek, de kivált a férfiak értelmeseknek és élénkeknek látszanak. Amikor a maguk zagyva nyelvén beszélnek, karjukkal és kezükkel hadonáznak. A férfiak átlagos magassága körülbelül 1-40 méter, az asszonyok még kisebbek. Karjuk aránylag hosszít, lábuk rövid. Fejük nagy és koponyájukat rövid, göndör, fekete haj borítja. Fejüket néha borotválják. Orruk széles és iapos, a cimpák erősen fejlettek. Csípőjükön kötényt viselnek, amely a »szupa«-nak nevezett fa kérgéből készül. A kéreg­ anyagot következőképen dolgozzák k i . Miután kivágták a megfelelő kéregdarabot, elefántcsont-kalapáccsal addig verik, amíg eléri a kívánt alakot és nagyságot. Azután valami gyümölcs levével megfestik és kész a ruha. A vambuttik nem ékesítik bőrüket rajzokkal, legalább is nem teszik ezt a magam megfigyelései szerint. Házifelszerelésük nagyon jelentéktelen. A z egész mindössze a fűből fonott kevés edény, egy kés és a részben már csorba néhány agyagkorsó. Fegyverük rövid lándzsa, íj és mérgezett nyíl. A lándzsának rövid és széles a lemeze, nyelét sodronnyal és kéregrosttal fonják körül, hogy dobás alkalmával ne csússzék le róla a kezük. A z íj kicsiny és rendesen vörösre festett kemény fából készült. Két végét gyakran egy darab cerkófbőr borítja. Az íjat néha fémsodronnyal fonják körül. A húr hasított folyondár darabja. A nyilaknak különböző alakjuk van. Vagy egészen fából vannak, vagy különféle alakú, szép vashegyük van, amelyet sok kampó borít. A fanyilak egyik végükön hegyesek és hegyük közelében rovás van. A z egész hegyet és a vesszőnek egy darabját a rovás fölött vastagon meg­ kenik növényi méreggel. A rovás arra való, hogy a nyü, célt érve, könnyebben letörjék és a mérgezett

rész a sebben maradjon. A nyíl kormányzására kis lemez szolgál. Férfiak és nők ékszernek sárga- vagy vörösrézből készült lábgyűrűket és karkötőket, ezenkívül nyakuk­ ban mindig különböző alakú és sokféle anyagból készült nyakéket viselnek. A kicsiny, szegényes kunyhókat egyszerű folyondár­ vázból építik, amelyre egy réteg levelet és gallyat raknak, de olyan lazán, hogy az alig fogja fel az esőt. A vambuttik egy ide-oda kóborló törzset alkotnak, amely csak vadászatból él. Tájékozódási képességük rendkívül fejlett és kiváló az a tehetségük, hogy a legsűrűbb erdőben is hangtalanul nyomulnak előre. Lándzsáikkal még elefántot és bivalyt is elejtenek, hogy a bongóról és okapiról ne is beszéljünk és a nyilak­ kal cerkófokat, mókusokat és más kisebb állatokat lőnek. A csapdák felállításában valóságos mesterek. Néha bajba kerülhet az erdőben eltévedt ember, ha nincs mellette olyan kísérő, aki a vidéket ismeri. Mert esetleg mérgezett nyilakkal felszerelt csapdákat állítottak fel és vermeket ástak olyan helyeken, ahol az ember nem is sejtené. A vambuttikkal együtt cserkészve többször akadtam elefántcsapdára. E z vastag facölömp, amelyet folyon­ dárok segítségével megfelelő magasságban, leginkább két fa közé függesztenek az elefántoktól különösen szívesen látogatott területen. A cölömp alsó végén egy lándzsának rendesen méreggel is bevont éles hegye van. H a az elefánt, a fenyegető veszélyt nem sejtve, a fák között elhalad, okvetlenül hozzá kell érnie az egyik folyondárhoz, amely a cölömpöt megszabadítja, úgy­ hogy az az állatra esik. A lándzsahegyet olyan pontosan beállítják, hogy az, ha minden tervszerűen történik, az elefánt nyakszirtjébe hatol és halálát okozza. Amikor a vambuttik észreveszik, hogy táboruk környékén a vad megfogyatkozik, elindulnak és új vadászterületet keresnek. A törpék általában békességben élnek az ugyanazon a vidéken lakó többi négertörzzsel, amelyektől húsért és mézért cserébe szerszámokat, fegyvert és növényi táplálékot kapnak. Ők sohasem foglalkoznak földmíveléssel. Ezzel szemben, mint már említettem, mesterei a nemes vadászatnak és valóságos élvezettel kísértem őket vadászkirándulásaik alkalmával. Bámulatba ejtő gyorsasággal és ügyességgel képesek bárhol a legsűrűbb erdőn áthatolni és alig tudtam velük lépést tartani. Rendesen többen együtt mennek vadászni és az erdő különböző részeit átkutatni. H a valamelyikük friss csapat talált, társait valami állati hang utánzásá­ val, vagy rövid, éles füttyel értesíti. A többi odasiet és erre megkezdődik az üldözés, amely több napig eltarthat. Néha hálót is használnak. Ezt meglehetősen közel a földhöz feszítik ki egy vadváltó mentén. A törpék azután úgy vadásznak végig egy erdőterületen, hogy egyenes irányban és egysorban mennek a háló felé, amelybe a kisebb antilopok úgy belekeverednek, hogy élve elfoghatok. Campi ya Wambutti közelében egyik cserkészetem alkalmával sajátságos hangokat hallottam, amelyek eredetét nem tudtam elgondolni. A hangok egyre közeledtek és hirtelen néhány vambuttit láttam, aki felém tartott. Amint a törpék megpillantottak, nyomtalanul eltűntek. Egyúttal megszűntek a saját-

ságos hangok is, és biztosra vettem, hogy azok a vambuttiktól eredtek, akik ilymódon jeleztek egymásnak. A törpék az ilyen portyázásukra rendesen semmiféle élelmet sem visznek magukkal, hanem csak gyökerekkel, meztelen és másféle csigákkal és egyebekkel táplál­ koznak. Esetleg sikerül egy-egy p a t k á n y t fogniok, vagy egy jól irányított nyíllal egy-egy mókust vagy cerkófot elejteniök. Vadászati felszerelésükhöz mindig egy izzó fadarab és a tűzgerjesztő két pálca tartozik. E z az izzó fadarab rájuk nézve nagyon fontos eszköz ; egyrészt gyorsan tüzet gerjeszthetnek vele, ha rossz idő kelet­ kezik, másrészt a füst megfigyelésével minden pillanat­ ban megállapíthatják a szél irányát. A vad üldözésénél nagy a jelentősége a szélirány pontos megfigyelésének, kivált ha elefánt vagy bivaly elejtése a vadászat célja. Hogy az okapi is ennyire érzékeny-e, nem tudom. Noha sok napot töltöttem együtt vambutti bará­ taimmal, egyszer sem sikerült az okapinak vagy bongó­ nak akár csak friss csapájára akadnom. Úgy látszott, hogy ezek az állatok ott teljesen hiányoznak. De hogy azon a vidéken legalább azelőtt előfordultak, azt igazolták a régi csapák, amelyekre itt-ott bukkantunk. Meglehetősen sok volt azonban az elefánt, csakhogy a sűrű erdőben bajos volt őket megközelíteni. Mégis volt egy valóban izgalmas kalandom egy magában járó elefánttal, amellyel olyan erdőségben találkoztam, amilyet az imént megkíséreltem vázolni. Hirnök jött táborunkba azzal a jelentéssel, hogy az éjjel egy elefánt megjelent az egyik banánültetvényben és abban nagy k á r t okozott. A bennszülöttek kezüket tördelve könyö­ rögtek, hogy segítsek nekik az állat elejtésénél.

Vambuttik

otthon.

Bár reggel megerőltető kiránduláson voltam, mégis rögtön felkerekedtem, hogy felkeressem azt a helyet, ahol az elefántnak lennie kellett. Eleinte keskeny ösvényen haladtunk, de amint erről letértünk és be­ nyomultunk az őserdőbe, megkezdődött a megerőltető munka. Kétórás menetelés u t á n rátaláltunk a csapára, amely tüskés pálmákkal teli mocsaras helyre vezetett. Eassan és óvatosan cserkésztünk tovább, folyvást pontosan figyelve a szélirányt. Közvetlenül azután, hogy egy i?a/)Áza-pálmacsoporton túlhaladtunk, egyik fegyverhordozóm fülembe súgott, hogy látja az elefántot.

Rögtön megálltunk, de még egy kis idő telt bele, mire az óriást meg tudtam különböztetni környezetétől. Mint valami szürke kőtömb feküdt előttünk, nyugodt, békés álomba merülve. Időnként világosan hallottuk hortyogását. Körülbelül tíz méternyire voltunk az alvó állattól, amely semmit sem sejtett jelenlétünkről. Néhány percig élvezettel néztük. Nagy ritkaság olyan elefántra akadni, amely lefeküdt aludni. Több közismert vadász és sportember határozottan állította, hogy az elefánt állva alszik. De ez az eset kétséget kizáróan bizonyította, hogy nem mindenkor tesz úgy. Mivel úgy látszott, hogy a bikának — mert ilyennel volt dolgunk — jó agyara van, elhatároztam, hogy megkockáztatom a lövést. A z elefánt oldalára fordulva feküdt és mind a négy lábát kinyújtotta. Ezért fejbe lőnöm nem lehetett és mellkasába irányítottam a golyót. Hatalmas ropogás közben hátsó lábaira állt, mellső lábai a levegő­ ben hadonáztak és minden pillanatban vártam, hogy eldűl. Fejét még mindig sűrű bozót takarta, ezért másodszor is a nyakára lőttem. De úgy látszott, hogy ettől a lövéstől még jobban erőre kap. Fülsiketítő lármával elindult, tőlünk egyenesen eltávolodva. Azután kis félkörben megfordult és szimatot kapott tőlem, mire a megbőszült állat gyorsvonatsebességgel rohant arra a helyre, ahol két fegyverhordozómmal álltam. Gyorsan kellett cselekednem. Annyira siettem, hogy nem értem rá kétcsövű golyós fegyveremet ismét meg­ tölteni. Egyet ugorva kitértem előle és egy fa mögé rejtőztem. A z elefánt nagy robajjal rohant el mellettem, éspedig olyan közel, hogy könnyen elérhettem volna a puskacső elejével. Szerencsénkre nem látott meg és nem vette észre, hogy ormányával könnyen elérhetett volna. Néhány pillanat múlva elnyelte a sűrű, bozótos aljnövényzet és az idegrázó másodpercek u t á n meg­ nyugodhattunk. Minthogy a csapán elég sok volt a vér, rögtön meg­ kezdtük a sebzett bika üldözését. E z egy patakba ereszkedett le és egy darabon annak mentén haladt, mielőtt újra betért az erdőbe. Miután átkeltünk a patakon abba kellett hagynunk a csapa követését és kénytelenek voltunk egyet kerülni. Ugyanis vérszomjas hangyák ezerszámra t á m a d t a k ránk és testünkön fel s alá futkosva nagyon megkínoztak. Amint a hangyáktól, már amennyire lehetett, megszabadultunk, folytattuk a nyomozást. De a csakhamar leszálló alkonyat arra kényszerített, hogy a kereséssel felhagyjunk és vissza­ induljunk a táborba. Másnap folytattuk a félbehagyott csapázást, sajnos, eredmény nélkül. A sebzett elefánt csapaján a vér egyre kevesbedett. Végül balszerencsénket betetézte az a körülmény, hogy a bika egy nagyobb csordához csatlakozott és ezzel lehetetlenné vált csapájának követése. Nagyszomorúan abba kellett hagynunk az üldözést. Eletem fogytáig megbecsült emlék lett volna — ha besorozhattam volna trofeagyüjteményembe — éppen ennek az elefántnak agyara, amely olyan közel járt ahhoz, hogy elpusztítson. Bár buzgón fáradozva négy hétig tartózkodtunk a vambuttiknál az őserdőben, mégsem sikerült egyetlen okapit vagy bongót elejtenünk. De más állatok alkotta gazdag gyűjteménnyel és sok néprajzi tárggyal tértünk vissza június végén Irumuba és ott ismét találkoztunk társainkkal. (Folytatjuk.)

RÖVID KÖZLEMÉNYEK Állattani szakülés. A K i r . Magy. T e r m é s z e t t u d o m á n y i T á r s u l a t á l l a t t a n i s z a k o s z t á l y a 1932 j ú n i u s 3-án tartotta 333-adik szakülését a M a g y a r Nemzeti M ú z e u m á l l a t t á r á n a k ü l é s t e r m é b e n (VIII., Baross-utca 13), Soós Lajos dr. nemzeti m ú z e u m i á l l a t t á r i o s z t á l y i g a z g a t ó elnöklete alatt. N a p i r e n d e l ő t t elnök kegyeletes szavakkal e m l é k e z e t t meg a s z a k o s z t á l y egyik kiváló, m u n k á s t a g j á n a k , az Á l l a t t a m K ö z l e m é n y e k volt szerkesztőjének, szakosztályi intézőbizottsági tagnak, egyik leg­ jelesebb z o o l ó g u s u n k n a k , báró Fejérváry Géza Gyula dr.-nak fiatalon, sokat ígérő életének 38-adik é v é b e n t ö r t é n t v á r a t l a n e l h u n y t á r ó l . I n d í t v á n y á r a a szakosztály az elhunyt e m l é k é t a j e g y z ő k ö n y v b e n m e g ö r ö k í t i . M a j d melegen ü d v ö z ö l t e Zimmermann Ágoston dr.-t a b b ó l az alkalomból, hogy ő t a k o r m á n y z ó ú r Ő F ő m é l t ó s á g a az egyetemi o k t a t á s és a t u d o m á n y o s irodalom m ű v e l é s e t e r é n szerzett érdemei elismeréséül egyetemi n y i l v . rendes t a n á r i c í m m e l t ü n t e t t e k i . A szakülés f o l y a m á n elnök Rotarides Mihály dr. »A P u h a t e s t ű e k külső a l a k j á n a k k ö r n y e z e t t a n i jelentőségei c í m ű d o l g o z a t á t m u t a t t a be, amelyben a szerző azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy a kör­ nyezet tényezői m i l y e n a l a k í t ó befolyással vannak a P u h a ­ t e s t ű e k külső a l a k j á n a k k i f o r m á l á s á r a és hogy melyek azok a t é n y e z ő k , amelyek i l y m ó d o n szerepelnek. U t á n a ifj. Sebős Károly Vásárhelyi István »Lillafüred emlősfaunája« című d o l g o z a t á t terjesztette elő. M a j d Zimmermann Ágoston dr. a m á j o n kívüli epeutak r e n d k í v ü l v á l t o z a t o s s z e r k e z e t é t ismer­ tette összehasonlító és táj a n a t ó m i a i n é z ő p o n t b ó l ; e l ő a d á s á t n a g y s z á m ú k é s z í t m é n y , modell, f é n y k é p és rajz b e m u t a t á s á v a l kísérte. E z t k ö v e t ő l e g bemutatta Zimmermann Gusztáv »Adatok a Waldeyer-féle l y m p h á s t o r o k g y ű r ű összehasonlító a n a t o m i á j á hoz« c í m ű d o l g o z a t á t , amelynek anyaga n a g y o b b s z á m ú állan­ d ó s í t o t t nedves k é s z í t m é n y e n és mikrofotografián került b e m u t a t á s r a . M i n t Török János dr. hozzászólásából meg­ tudtuk, ez a dolgozat az állatorvosi főiskolán j u t a l o m d í j a t nyert és m é g k ü l ö n d i c s é r e t b e n is részesült, amihez a szak­ o s z t á l y szerzőnek s z e r e n c s e k í v á n a t a i t fejezte k i . Szalay László

dr.

Vadászemlék leleplezése K ó k á n . Május 29-én délelőtt a pestmegyei K ó k a - k ö z s é g h a t á r á b a n , egy v i r á g z ó á k á c e r d ő b e n e g y b e g y ű l t a magyar v a d á s z v i l á g s z á m o s tagja, hogy tanuja lehessen a n é h a i id. Mosch Bélá-nak á l l í t o t t e m l é k m ű lelep­ lezésének és ezzel k e g y e l e t é t r ó j a le szeretett, megboldogult v a d á s z t á r s á n a k . J e l e n t ő s ü n n e p s é g volt ez a z é r t is, mert az első eset, hogy v a d á s z n a k v a d á s z t e r ü l e t é n e m l é k m ű v e t állí­ tottak. A régi v a d á s z o k k ö z ü l m é g sokan e m l é k e z n e k id. Mosch Bélá-ra, az igaz v a d á s z és a legjobb v a d á s z t á r s m i n t a k é p é r e , a k i a B u d a p e s t v i d é k i V a d á s z t á r s a s á g —• legrégibb és leg­ nagyobb v a d á s z t á r s a s á g u n k — egyik a l a p í t ó j a és é v e k hosszú s o r á n é r d e m e s alelnöke volt. N e g y v e n esztendőnél hosszabb ideig v a d á s z o t t K ó k a és D á n y községek h a t á r á b a n , ahol mindenki szerette és becsülte. 1923-ban b e k ö v e t k e z e t t h a l á l a u t á n b a r á t a i e l h a t á r o z t á k , hogy emlékét a község h a t á r á b a n m e g ö r ö k í t i k . A z a z ó t a eltelt i d ő viszontagságai f o l y t á n csak most készült el az ízléses b e t o n é p í t m é n y a v ö r ö s m á r v á n y e m l é k t á b l á v a l , amelynek a r a n y b e t ű s felirata hirdeti, h o g y : Mosch Béla — az igazvadász mintaképe — emlékére — emelték hálás követői. A z é p í t m é n y n e k vízmedencéje is v a n , az arra j á r ó madarak i t a t á s á r a . A z e m l é k m ű , amelynek T ó t h Lajos k ó k a i gazda adott helyet, a k ó k a i e r d ő b e n kis dombon áll és h o m l o k z a t á v a l D á n y felé fordul.

Cukor K á l m á n főmérnök, a v a d á s z v ü á g ismert tagja — a k i az e m l é k m ű v e t tervezte és létesítését a n n a k i d e j é n kezde­ m é n y e z t e — meleg szavakkal m é l t a t t a id. Mosch Béla nagy é r d e m e i t , amelyeket a v a d á s z a t fejlesztése és a v á r o s i v a d á s z ­ nak a falu n é p é v e l való j ó egyetértése k ö r ü l szerzett. — Itt, a v a r á z s e r e j ű magyar föld félreeső, kies z u g á b a n — ú g y ­ m o n d — e szerény, de nemes k ő t á b l a egy igaz v a d á s z és igaz ember kedves e m l é k é t tegye m a r a d a n d ó b b á ! A z e r d ő k v a d ­ j á n a k á r t a t l a n tekintete pihenjen meg rajta, az é g madara csillapítsa s z o m j ú s á g á t a kis m e d e n c é b ő l , pihenjen j ó í z ű t a föld v á n d o r a e domb puha fövenyén. K ó k a és D á n y n é p e

Id. Mosch Bélának a kókai halárban állílotl emlékmű.

oltalmazza régi b a r á t j a e m l é k t á b l á j á t . Te meg, j ó Béla b á t y á n k , a k i a fenn c s a t t o g ó p a c s i r t á n t ú l lakozol, tekints a l á jóságosan mosolygó szemeddel r e á n k , akiket a T e szereteted egyesít e k ő e m l é k k ö r ü l és légy szószólónk a Magasságosnál, hogy egykor a m i e m l é k e z e t ü n k is olyan tiszta és kedves legyen m á s o k előtt, m i k é n t az, amelyet Te h a g y t á l s z í v ü n k b e n . . . A v i r á g z ó á k á c e r d ő p o m p á j a , az alkalom m é l y jelentősége és annak a költői gondolatnak megvalósítása, hogy a k i v á l ó v a d á s z e m l é k e a t e r m é s z e t kellős közepén, régi kedvenc h e l y é n legyen m e g ö r ö k í t v e , m é l y e n meghatotta n é h a i id. Mosch Béla jelenlevő b a r á t a i t . M a j d Gróf Festetisch P á l szólalt fel, a k i elhozta a »Hubertus« Országos V a d á s z a t i Védegylet nagy e z ü s t é r m é t i d . J u h á s z I s t v á n v a d ő r n e k , a k i ez alkalommal h u s z o n ö t é v e s szolgálati j u b i l e u m á t ü n n e p e l t e . Festetich gróf J u l i á s z I s t v á n n a k , a kiváló v a d ő r n e k é r d e m e i t , f á r a d h a t a t l a n b u z g a l m á t és köteles­ s é g t u d á s á t m é l t a t t a és maga t ű z t e az ü n n e p e l t d e r é k v a d ő r mellére a szép é r m e t , m i k ö z b e n a v a d ő r ö k s o r t ü z e fejezte be az ü n n e p s é g e t . Helyreigazítás, A »Természet« folyó évi júniusi s z á m á b a n megjelent Amit még nem tudtam c í m ű cikkemre v o n a t k o z ó l a g V e n d l A l a d á r dr. m ű e g y e t e m i t a n á r a szerkesztőséghez c í m z e t t levelében közli, hogy Geológiai kirándulások című k ö n y v é t t é v e s e n t ü n t e t t e m fel olyannak, m i n t h a az n é p s z e r ű m u n k a akart volna lenni. Elismerem ezt a t é v e d é s e m e t és bevallom, hogy engem csakugyan a k ö n y v n e k mindenkit v o n z ó címe t é v e s z t e t t meg. N e m r o v o m fel h i b á u l , h a a gazdagok k i n y i t ­ hatatlan l a k a t o k k a l z á r j á k be aranyaikat, mert ha azokat m á s o k s z é t k a p k o d n á k , maguk a gazdagok elszegényednének ;

de ő s z i n t é n s a j n á l o m , h a a t u d ó s o k o l y a n t u d o m á n y o s k ö n y v e k e t í r n a k , amelyeket az e m b e r i s é g n e k n e m a l e h e t ő legszélesebb rétegei h a s z n á l h a t n a k , amikor pedig e mellett a t u d ó s o k nem l e n n é n e k k e v é s b b é t u d ó s o k , a t u d o m á n y pedig k ö z e l e d n é k ahhoz a céljához, hogy m i n d e n k i é legyen. T a l á n nem k e l l k ü l ö n hangoztatnom, hogy ezzel a f e l f o g á s o m m a l csak n a g y r a ­ b e c s ü l é s e m e t fejezem k i a t u d ó s o k i r á n t . Laczó Viktor dr Az Általános Német Vadászati Védegylet (Allgemeiner Deutscher Jagdschutzverein) évről-évre, a sajtó útján, kör­ l e v é l b e n h í v j a fel a n a g y k ö z ö n s é g figyelmét a t e r m é s z e t ­ v é d e l e m r e és a v a d v é d e l e m r e . A z idei k ö r l e v e l e t »A Természet« szerkesztőségének is m e g k ü l d t e ; ennek megszívlelendő tar­ talma a következő : A napilapok és szaklapok é v r ő l - é v r e s z á m t a l a n o k t a t ó ­ cikkben ismertetik a t e r m é s z e t - és v a d v é d e l e m l é n y e g é t . A z ö r ö k ö s ismétlés e l k e r ü l h e t e t l e n , mert m i n d i g újból akadnak olyanok, akik t u d a t l a n s á g b ó l , v a g y v é l e t l e n ü l , s ő t , sajnos, akadnak olyanok is, a k i k s z á n d é k o s a n v é t e n e k a t e r m é s z e t ­ es v a d v é d e l m i t ö r v é n y e k ellen. A fészekrablás mindennapos jelenség ; a fészekrabló nem k í m é l i a fácán- és fogoly t o j á s t sem. A z is g y a k o r i eset, hogy az emberek, az okozott k á r r a l nem t ö r ő d v e , az ú j s z ü l ö t t , v a g y egészen fiatal ő z g i d á t , szarvasborjut, n y ú l f i a t is m e g f o g j á k és elviszik. A z őzgida e l v i t e l é t g y a k r a n azzal i n d o k o l j á k , hogy a k i s á l l a t o t elhagyta az anyja, s a l a p j á b a n v é v e j ó t tettek vele, amikor e l v i t t é k , mert i l y m ó d o n az é h e n h a l á s t ó l m e n t e t t é k meg. N a g y t é v e d é s ! A z egy- k é t h e t e s , m é g g y á m o l t a l a n őzike, m e n e k ü l é s k ö z b e n nem tudja a n y j á t k ö v e t n i ; a megijesztett suta otthagyja t e h á t f ű b e l a p u l t g i d á j á t és csak a k k o r t é r vissza h o z z á és vezeti b i z t o n s á g o s a b b helyre, amikor a veszély e l m ú l t . H a s o n l ó a n cselekszik a szarvas is. T e h á t ezen a j o g c í m e n sem szabad a g y á m o l t a l a n ő z g i d á t , szar vasborjut e l v i n n i , mert ezzel súlyos k i h á g á s t k ö v e t ü n k el, a m i é r t meg is b ü n t e t n e k . K ü l ö n ö s e n k a s z á l á s k ö z b e n rengeteg m a d á r t o j á s , fióka és fiatal v a d megy i l y m ó d o n t ö n k r e . A v a d v é d e l e m és m a d á r ­ v é d e l e m nemcsak a v a d á s z t e r ü l e t t u l a j d o n o s á n a k kötelessége, hanem kötelessége m i n d e n m ű v e l t embernek, különösen, ha a t e r m é s z e t e t is szereti. M e r t h i á b a k í m é l i a vadat, a m a ­ darat a f ö l d m í v e s , h a k a s z á l ó i b a r b á r m ó d o n mindent elpusz­ t í t a n a k és h i á b a ó v j a ő k e t a v a d ő r azzal, hogy m i n d e n k ó b o r ­ ebet, m a c s k á t e l p u s z t í t , h a é r e t l e n g y e r k ő c ö k a l k a l o m a d t á n minden élő a p r ó s á g o t összefogdosnak, hogy n y o m o r ú s á g o s a n pusztuljon el a f o g s á g b a n . A z esztelen p u s z t í t á s n y o m á n a m a d á r ­ dalos e r d ő és m e z ő n é m a k u l t ú r s i v a t a g g á v á l i k , a m i é r t e g y ü t ­ tesen felelős m i n d e n k i , akinek m ó d j á b a n lett v o l n a a pusz­ títást megakadályozni. A k i k h a z á j u k a t és a t e r m é s z e t e t szeretik, a k a d á l y o z z á k meg ezt az esztelen p u s z t í t á s t . J e l e n t s é k fel a vadtolvajt, a f é s z e k r a b l ó t és azt is, a k i m á s n a k v a d á s z t e r ü l e t é n , e r d ő n , m e z ő n k u t y á j á t s z a b a d j á r a engedi. A n é m e t v a d á s z a t i v é d ­ egylet, h a a tettes b ü n t e t h e t ő , a feljelentőt p é n z j u t a l o m b a n részesíti. A m i k o r elolvastam a k ö r l e v e l e t , az v o l t az é r z é s e m , hogy ez a helyes t e r m é s z e t v é d e l e m l é n y e g e s k e l l é k e . N e m c s a k ö n m a g u n k fegyelmezése, hanem a n a g y k ö z ö n s é g fegyelmezése is. A d d i g k e l l t a n í t a n i az embereket t e r m é s z e t s z e r e t e t r e , a m í g meg nem t a n u l t á k , hogy m i az ; m í g v e r ő k k é nem v á l t , hogy ne s e m m i s í t s é k meg azt, a m i m á s n a k és n e k i k is, csak ö r ö m e t okoz, a m i e l e v e n n é , v i d á m m á , ö r ö k k é é r d e k e s s é teszi az e r d ő t , m e z ő t , az egész t e r m é s z e t e t : ne b á n t s á k ok n é l k ü l , esztelenül az á l l a t o t , az é l e t e t . M e r t h i á b a v é d j ü k t e r m é s z e t i t ö r v é n n y e l , m i n t t e r m é s z e t i e m l é k e t a hatalmas, t ö r t é n e l m i n e v e z e t e s s é g ű fát, c s o d á s bazaltoszlopainkat, j e l l e m z ő b b t á j a i n k bizonyos foltjait, á l l a t v i l á g , m a d á r d a l és m o z g á s n é l k ü l csak egy r é s z é t — merevebb r é s z é t — m e n t e t t ü k meg a t e r m é s z e t n e k , nem pedig, m i n t kellene, az egész t e r m é s z e t e t . A t e r m é s z e t v é d e l m i t ö r v é n y ö n m a g á b a n csak arra j ó , hogy az ellene v é t ő t m e g b ü n t e t h e s s ü k . A t ö k é l e t e s t e r m é s z e t ­ v é d e l e m á l t a l á n o s t e r m é s z e t s z e r e t e t b ő l fakad ; az u t ó b b i lesz tehát leghathatósabb természetvédelmi törvényünk. A gyerekeket az i s k o l á b a n a t a n í t ó n a k k e l l m e g t a n í t a n i a erre a l é l e k b ő l f a k a d ó t e r m é s z e t s z e r e t e t r e , a f e l n ő t t e k n e k i l y e n i r á n y ú o k t a t á s a a v a d á s z e g y l e t e k é r d e k e és k ö t e l e s s é g e . H o g y m i k é p e n oktathatjuk, a s a j t ó t á m o g a t á s á v a l , a fel­ n ő t t e k e t , arra j ó p é l d a a n é m e t v a d á s z a t i v é d e g y l e t ismer­ tetett körlevele. Dr. Ehik Gyula.

KÖNYVEKRŐL Rapaics Raymund könyve. Címe : A magyarság virágai. A v i r á g k u l t u s z t ö r t é n e t e . í r t a : Rapaics Raymund, dr. 17 t á b l á v a l — amelyek k ö z ü l 4 színes m ű m e l l é k l e t — és 125 szövegrajzzal. A magyar t u d o m á n y o s A k a d é m i a segítkezésével k i a d j a a Királyi Magyar Természettudományi Társulat. C l . kötet. A X X . ciklus első k ö t e t e a k ö n y v k i a d ó v á l l a l a t aláírói s z á m á r a . 423 oldal. K ö n y v k e r e s k e d ő i á r a 18 p e n g ő . H o g y ennek a g y ö n y ö r ű k ö n y v n e k t á r g y á t az é r d e k l ő d ő k ­ k e l r ö v i d e n megismertessem, a k ö v e t k e z ő p á r b e s z é d e t k e l l színlelnem. — U g y e b á r ismeri falvaink kedves »magyar« fáját, a m é h e k illatos m é z f o r r á s á t , a fehér a k á c o t ? — M á r hogyne i s m e r n é m ! — L e g y e n szíves t u d o m á s u l venni, hogy az nem a k á c , hanem Robinia és A m e r i k á b ó l s z á r m a z i k . A t u d ó s o k l a t i n u l »hamis á k á c « - n a k m o n d j á k . Nemde ismeri t o v á b b á az utcasarkokon és v i r á g k e r e s k e d é s e k b e n á r u s í t o t t a r a n y s á r g a ­ v i r á g ú m i m ó z á t is, amely R ó m á b a n a V i a Veneto sorfája és tavasszal i l l a t b a n füröszti az idegenforgalmat ? — Persze hogy ismerem ! — H á t i t t is legyen szíves t u d o m á s u l venni, hogy az nem m i m ó z a , hanem ez az a k á c , a t u d ó s o k A caciá-ja és Afrikából j ö t t h o z z á n k . A z t á n v é g ü l tudja-e, m i t jelent m a r g a r i t a ? N e m ? H á t g y ö n g y ö t jelent. Most pedig mondja meg, m i é r t nevezik a m a r g a r é t á t g ö r ö g n é v e n g y ö n g y n e k és m i é r t m o n d j á k a l a t i n u l m á j u s i v ö l g y v i r á g n a k nevezett csilingelő fehér g o m b o c s k á k a t g y ö n g y v i r á g n a k ? — A k i ezekre a k é r d é s e k r e megfelel és a sokszorosan ö s s z e k u s z á l t fonalakat kibogozza, o l y a n m u n k á t v é g e z , m i n t Rapaics Raymund a v i r á g o k egész tömegével. M e r t ne gondoljuk á m , hogy a szerző csak t i z e n ö t v i r á g g a l foglalkozik, a h á n y fejezetre ugyanis a k ö n y v é t osztotta, a k ö k ö r c s i n n e l , az i s t e n f á j á v a l , a r ó z s á v a l , a v i o l á v a l , a marga­ r é t á v a l , a g y ö n g y v i r á g g a l , a szegfűvel, a rozmaringgal, a nárcisszal, a b ü d ö s k é v e l , a t u l i p á n n a l , a n a r a n c s v i r á g g a l , az á r v a l á n y h a j j a l , a m u s k á t l i v a l , a k r i z a n t é m u m m a l ; azt se higyje senki, hogy i t t ugyanazokat a cikkeket t a l á l j u k , amelyekkel a szerző 1928—29-ben a Pesti H i r l a p v a s á r n a p i m e l l é k l e t e i b e n o l y a n kellemes f e l t ű n é s t k e l t e t t : nem, i t t s z á z n á l t ö b b v i r á g r ó l v a n szó és l e g n a g y o b b r é s z t egészen új dolgokról. A v i r á g e l n e v e z é s t pedig nem t u d o m á n y o s é r t e l e m ­ ben k e l l v e n n i , m i n t a n ö v é n y s z a p o r o d á s szerveit, hanem népies é r t e l e m b e n , m i n t kedves, k ü l ö n á p o l t , esetleg v i r á g ­ kertben termesztett n ö v é n y t ; ahogyan Petőfi is h a s z n á l j a , a m i k o r azt mondja : »Virágot ü l t e t t e m a n y á m s í r h a l m á r a ; harmat nem is k e l l , mert k ö n n y e m csorog rája«. D e a z é r t a szerző m u n k á j a n e m s z á r a z r e n d e z g e t é s a növényeknek összekuszált névtörténetében. E z a k ö n y v n e k csak a v á z a . D e e k ö r ü l a n n y i m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t i , m ű v é s z e t ­ t ö r t é n e t i , n é p r a j z i a d a t o c s k á t c s o p o r t o s í t a maga k ö n n y ű , kellemes í r á s m o d o r á b a n , hogy alig t a l á l n i n é p s z e r ű e n tudo­ m á n y o s k ö n y v e t , amely o l y a n m e g v e s z t e g e t ő e n o l v a s t a t n á m a g á t , m i n t »A m a g y a r s á g v i r á g a k . K ü l ö n ö s e n m ű v e l t l e á n y o k , asszonyok s z á m á r a kedvesebb a j á n d é k o t hirtelen n e m is lehet t a l á l n i . H a csak kissé m e g s z o k j á k a k ö z b e - k ö z b e c s ö p p e n t e t t l a t i n szavakat s az ismeretlen s z e r z ő k neveit, nemcsak sok ismeretre, de v a l ó s á g g a l élvezetes és m u l a t s á g o s adatokra tesznek szert. N e k í v á n j á k , hogy mindegyikre r á m u t a s s u n k . I n k á b b r á m u t a t u n k n é h á n y pontocskára, amelynél m á s a v é l e m é n y ü n k . N e m g á n c s o s k o d á s b ó l t e s s z ü k , hanem h a s z n á l n i a k a r á s b ó l . A t u d ó s t a n á r n a k is m i n d i g é r d e k e , hogy ismerje h a l l g a t ó i n a k , o l v a s ó i n a k szemszögeit és a k ö n y v o l v a s ó i n a k is é r d e k ü k , hogy m á r az i s m e r t e t é s b ő l t u d j á k meg, m i t nem k e l l véglegesen t ö k é l e t e s n e k elfogadniok. A z t m o n d t u k , hogy a szerző s z á z n á l t ö b b n ö v é n y t t á r g y a l . H a m i adtuk v o l n a k i a k ö n y v e t , n é g y - ö t teljes színes t á b l á n be is m u t a t t u k v o l n a ezeket m a i n e v ü k k e l , azzal a m e g g y ő z ő d é s ­ sel, hogy az o l v a s ó k nagy t ö m e g e nem ismeri meg a »személya z o n o s s á g u k a t « e g y s z e r ű e n a b b ó l , hogy a szerző a t u d o m á n y o s latin n e v ü k e t közli. A s z e r z ő t k i k e l l á b r á n d í t a n u n k a b b ó l a h i t é b ő l , hogy á t l a g o s b o t a n i k a i • ismereteink v a l a m i elsőr a n g ú a k . N e m bizony. N a g y o n - n a g y o n k e v é s n ö v é n y t i s m e r ü n k . E r d ő k - m e z ő k v i r á g a i , sajnos, idegenek e l ő t t ü n k . A t ö r t é n e l m i a d a t o k n á l nagyon fontos k é r d é s ü n k m i n d i g , v á j j o n » h o n n a n vette« is azokat a szerző. A m a i m ű v e l t o l v a s ó az egyszeregyen k í v ü l m i n d e n á l l í t á s s a l szemben k é t s é g e t t á m a s z t . A z t mondja a szerző az 54. oldalon, hogy a szigorú

•— v a l ó j á b a n nagyon rokonszenves — V I . H a d r i á n p á p a el­ rendelte a r ó z s a d í s z n e k a g y ó n t a t ó s z é k e k e n v a l ó a l k a l m a z á s á t , s innen van, hogy a sub rosa kifejezés azt jelenti, m i n t valakire g y ó n á s i t i t o k k é n t b í z n i közléseinket. E z nagyon é r d e k e s . H o l az a p á p a i bulla ? Mert eddig ú g y tudtuk, hogy a régi r ó m a i a k l a k o m á i k u t á n k i k ü l d t é k a n ő k e t és a m e n n y e z e t r ő l lelógó r ó z s a c s o k o r és a f e j ü k e t övező r ó z s a k o s z o r ú »alatt« b e s z é l g e t t e k olyan dolgokról, amelyeket a n ő k n e k nem kellett hallaniok, s a kifejezés állítólag innen ered. A P a l l a s - L e x i k o n meg é p p e n H o r u s egyiptomi istenre vezeti vissza a m o n d á s t a n é l k ü l , hogy a szerelem i s t e n é n e k r ó z s á j á n á l t ö b b e t e m l í t e n e . H o r u s pedig a h a l l g a t á s istene volt. A 85. oldalon azt mondja a szerző, hogy pontos k u t a t á s d e r í t e t t e k i , hogy Á r o n f ő p a p n a k az a vesszeje, amely k i v i r á g z o t t , mandulafa á g a volt. K i d e r í t e t t e ezt k i ? Hiszen a biblia maga mondja (Móz. I V . 17.), hogy Á r o n vesszeje k i z ö l d ü l t , k i v i r á g ­ zott és m a n d u l a g y ü m ö l c s ö t hozott. A frigyszekrény is mandula­ v i r á g o k k a l volt d í s z í t v e . E z e k az adatok l e g a l á b b is s z é p ­ i r o d a l m i b i z o n y í t é k a i annak, hogy a k ö n y v e k k e l e t k e z é s é n e k idejében a m a n d u l a a z s i d ó k n á l kedvelt n ö v é n y volt. A z t azonban nem é r t j ü k , m i é r t mondja a t u d ó s t a n á r az 52. oldalon, hogy »a b i b l i a nem ismeri a r ó z s á t botanikai é r t e l e m b e n « . H i s z maga a szerző á l l a p í t j a meg a 137. oldalon, hogy Sirach k ö n y v é b e n az ó k o r százlevelű r ó z s á j á r ó l v a n szó, t e h á t botanikai é r t e l e m é b e n és az Ecclesiastes n e v ű k ö n y v b e n (24. 18., 39. 17., 50. 8) a rózsa szembe v a n á l l í t v a a cédrussal, ciprussal, p á l m á v a l , balzsammal és m á s egyes fajokkal, t e h á t nem lehet csak olyan é r t e l m e , m i n t a »virág«-nak. A 152. oldalon Rapaics is beleesik abba a m ű v é s z e t t ö r t é n e t i t é v e d é s b e , hogy az angyali ü d v ö z l e t k é p é r e h a s z n á l j a a szeplő­ telen f o g a n t a t á s elnevezést. A z elnevezés igaz ugyan, de nem h e l y é n v a l ó és 1869 e l ő t t nem időszerű, mert a s z e p l ő t e l e n f o g a n t a t á s (dec. 8.) csak ekkor lett katolikus d o g m á v á . Jelenti pedig M á r i a f o g a n t a t á s á t szeplő n é l k ü l , vagyis az Á d á m t ó l á t s z á r m a z ó b ű n á l l a p o t n é l k ü l . A z angyali ü d v ö z l e t pedig, ( m á r c . 25.) jelzi J é z u s szűzi f o g a n t a t á s á t spermatozoon n é l k ü l . M a m á r i s m e r ü n k m e s t e r s é g e s szűzi f o g a n t a t á s t , de a k e r e s z t é n y hit szerint ez sem szeplőtelen, mert a spermatozoon ekkor is Á d á m t ó l származik s minden Á d á m i v a d é k a megszentelő malaszt á l l a p o t á t ó l megfosztva fogantatik. E z t u d n i i l l i k a t u d o m á n y keretein k í v ü l , t e k i n t é l y tisztelet a l a p j á n elfogadott, t e h á t hitbeli t é n y . N a g y o n é r t é k e s t u l a j d o n s á g a a szerzőnek, hogy n y í l t s z e m ű , j ó z a n és a t u d o m á n y b a n nem szereti a r o m a n t i k á t . Meg v a n róla g y ő z ő d v e , hogy az e m b e r i s é g n e k t u d o m á n y o s készültsége olyan gyenge, hogy egész t ö m e g e k e t is az o r r u k n á l fogva lehet vezetni. í g y t ö r t é n t akkor, a m i k o r az egyik illatszert szent E r z s é b e t magyar k i r á l y n ő r ő l n e v e z t é k el, holott ilyen k i r á l y ­ n ő n k nem v o l t s í g y t ö r t é n i k akkor is, amikor minden k o m o l y alap n é l k ü l ő s m a g y a r vagy ő s t u r á n i n ö v é n y e k e t neveznek k i . A k ö k ö r c s i n r ő l azonban a szerző is m e g á l l a p í t j a az ő s m a g y a r s á g o t . Bizonyos dolog az ? A n y e l v é s z e t i b i z o n y í t é k o k nem nagyon erősek. M i l y e n szépen lehet azt levezetni, hogy a g y o p á r a gyúló vagy a gyapjas szó i v a d é k a ! H á t h a a k ö k ö r c s i n is o l y a n közel áll a Küchenschellé-hez, m i n t az ispilang az »Ich spiel einnhez és a hecsepecs a Hainbutzen-hez ! Egy-egy felvilágosító mondat k í v á n k o z i k a k ö n y v b e a k ö v e t k e z ő k é r d é s e k n é l . H o g y a n van összefüggésben az amerikai flóra e l ő n y o m u l á s a az e u r ó p a i kertekben E u r ó p a b u k á s á v a l ? (278. o.) M a g y a r o r s z á g fiziko-geografiai l e í r á s á t hogyan tette l e h e t e t l e n n é a Wesselényi-féle összeesküvés ? (283. o.) M i az oltási h i b r i d r e j t é l y e ? (324. o.) M i k é n t v é g e z t e el az ember a m e s t e r s é g e s m e g p o r z á s t a d a t o l y a p á l m á n á l ? (369. o.) H o g y a n lehet visszavezetni a p á p a i a r a n y r ó z s á t a buddhista lótusz­ v i r á g r a ? (390. o.) A z a n y a f ű h a s z n á l a t á t hogyan is mentheti a szerelmi élet és a t e r m é k e n y ü l é s összefüggésének nem ismerése ? (396. o.) A z t a j ó m u n k á t pedig, amelyet a szerző a l a t i n s z ö v e g e k n e k l e f o r d í t á s á v a l v é g z e t t , az egész m ű b e n fenn kellett volna tartani. (132., 150., 196., 280., 352., 360. o.) A 34. k é p alá az A n a s t a t i c a hierochuntica higrochasztikus mechanizmusa helyett m á s jelzést k e l l tenni ! T u d o m á n y o s k ö n y v szövegében a stb. jelzést k e r ü l j ü k , mert az o l v a s ó t nem teszi o k o s a b b á . V é g ü l pedig a n y o m d a ö r d ö g é t jobban k e l l megfékezni ! A k ö v e t k e z ő k i a d á s h o z m é g v a g y 70 h i b a j e g y z é k é v e l szolgál­ hatunk. E z e k m i n d olyan dolgok, amelyeket n a g y í t ó ü v e g g e l kerestünk k i . L e g n y o m ó s a b b é s z r e v é t e l ü n k a k ö n y v n e k szerkezetére vonatkozik. M i n d e n rendszerező agy a magyar v i r á g k u l t u s z t ö r t é n e t é t a klasszikus kor emlékeivel kezdte volna, m i n t be­ vezetéssel s a z u t á n a kolostori kertek, a lovagkori, r e n e s z á n s z , barokk, r o k o k ó , b í d e r m e i e r s a modern technikai k e r t é s z e t i s m e r t e t é s é r e t é r t v o l n a á t . A t u d ó s szerző ugyanezt t i z e n ö t

v i r á g neve alatt teszi o l y k é p e n , hogy egy-egy fejezetben a szövegnek, mondjuk, csak egy ö t ö d e esik a c í m ü l vett v i r á g r a . A r r a a kifogásra, hogy ez t a l á n j e l k é p e s eljárás, de n e h é z mellette a k ö n y v n e k á t t e k i n t é s e , a szerző k ö n n y e n r á m u t a t h a t a t a r t a l o m j e g y z é k r e és a bőséges n é v - és t á r g y m u t a t ó r a . A z is lehet, hogy a szerző stílus-ízlése is a s z a b á l y o s s á g ellen fordult. (390. o.) A n n y i tagadhatatlan, hogy a szerző kedves í r á s ­ m o d o r á n k í v ü l a szerkezetnek folyton m e g l e p e t é s e k k e l szolgáló l a z a s á g a is egyik o k a annak, hogy a k ö n y v igen nagyon olvas­ tatja m a g á t . S u t ó v é g r e k ö n y v n é l ez a fő. A K . M . T e r m é s z e t ­ t u d o m á n y i T á r s u l a t i g a z á n dicsőségesen kezdte meg k i a d v á ­ nyainak m á s o d i k c e n t u r i á j á t ! E z a k ö n y v a magyar botanika m ű v e l é s é b e n új korszaknak k e z d ő j e : a n ö v é n y t a n e z e n t ú l közkinccsé válik. T e s s é k ezt a j ó s l a t u n k a t ellenőrizni ! S e b b ő l a célból v a n egy s z e r é n y k é r é s ü n k . G y ü r k ő z z é k neki a K . M . T e r m é s z e t t u d o m á n y i T á r s u l a t a magyar n ö v é n y v a g y o n s z í n e s k é p ű , r ö v i d s z ö v e g ű l e l t á r o z á s á r a , a magyar n ö v é n y n e v e k d i k t a t ó r i k u s és végleges rögzítésére és a közönség h a s z n á l a t á r a zsebbe v a l ó k i v o n a t o k k i a d á s á r a . H o c opus, hic labor ! Viktor dr. L

a

c

z

ó

GARÁDY VIKTOR 1857-1932. Tavaly ősz elején kelt levelében k ö z ö l t e v e l ü n k Garády, hogy l a p u n k o k t ó b e r i s z á m á b a hosszabb cikket k é s z ü l írni és felkért b e n n ü n k e t , hogy ennek a c i k k é n e k előre helyet b i z t o s í t s u n k . V á r t u k a k é z i r a t o t , de helyette a szerző beteg­ ségének h í r e é r k e z e t t . Novemberben Garády r ö v i d levelet í r t , amelyben értesít, hogy m á r lassan g y ó g y u l és b á r m é g nem igen bírja a m u n k á t , de n e m s o k á r a hozzáfog a b e i g é r t cikke m e g í r á s á h o z , ú g y h o g y azt lapunk decemberi számában — k a r á c s o n y r a — m á r m e g j e l e n t e t h e t j ü k . De bizony decem­ berben is h i á b a v á r t u k a mester k é z i r a t á t . A z u t á n a t é l folya­ m á n időről-időre egy-egy r ö v i d és m á r nem maga í r t , hanem tollbamondott levél j ö t t tőle, amelynek mindegyike hűséges s z e r e t e t é r ő l t a n ú s k o d i k »A Természet«-tel és a budapesti Á l l a t k e r t t e l szemben. D e ezekből, a r á n k n é z v e elszomorító levelekből azt is megtudtuk, hogy öreg b a r á t u n k gyengülése egyre tart, és tavasszal m á r s z í v ü n k b e f é r k ő z ö t t a félelem, a g y á s z fájó előérzete. A z t á n m e g j ö t t a lesújtó hír. F i a , Gauss László f e s t ő m ű v é s z , m á j u s 27-én kelt levelében jelenti n e k ü n k , hogy »drága j ó A p á n k m a ö r ö k r e itthagyott b e n n ü n k e t « . H o g y Garády h a l á l á v a l milyen veszteség é r t b e n n ü n k e t és m i l y e n veszteség é r t e a magyar irodalmat és a t e r m é s z e t ­ t u d o m á n y t , azt o l v a s ó i n k n a k b i z o n y á r a mondanunk sem k e l l . Szerelmese volt ő a tengernek, lelkes, b u z g ó , p é l d á s a n alapos k u t a t ó j a és megfigyelője az é l e t n e k a tengerben és m i n t a k é p e volt annak az i r o d a l m i t é r e n is m ű k ö d ő t e r m é s z e t t u d ó s n a k , a k i nemcsak m a g á n a k , vagy k e v é s t u d ó s t á r s á n a k í r t s z á r a z é r t e k e z é s e k e t , hanem a lelkiismeretes, alapos ember meg­ b í z h a t ó s á g á v a l szerzett biztos megfigyeléseit és sok t u d á s á t kedvesen, v o n z ó a n , é r d e k e s e n m e g í r t és m i n d e n k i s z á m á r a k ö n n y e n é r t h e t ő t á r c á k b a n , ú j s á g c i k k e k b e n és k ö n y v e k b e n a n a g y k ö z ö n s é g k ö z k i n c s é v é tette. Garády a t e r m é s z e t t u d o ­ m á n y o s irodalom eme t ö k é l e t e s f o r m á j á n a k v a l ó b a n mestere volt. Bár követnék példáját természettudósaink közül mennél többen! Garády Viktor, m i n t ember az egyenes, őszinte, jellemes férfi, m i n t b a r á t pedig a s z e r e t e t r e m é l t ó , hűségesen r a g a s z k o d ó j ó b a r á t m i n t a k é p e volt. T á m o g a t ó b a r á t s á g á n a k áldásos h a t á s á t k é t é v t i z e d f o l y a m á n m i n d a budapesti Á l l a t k e r t és annak tisztikara, m i n d »A Természet« szerkesztősége és o l v a s ó ­ t á b o r a élvezte. F i u m e i ősrégi p a t r í c i u s c s a l á d b ó l s z á r m a z o t t és igazi neve Vittorio de Gauss volt. 1857 július 27-én N a g y v á r a d o n s z ü l e t e t t , mert é d e s a p j á t a Bach-korszakban m i n t k o r m á n y ­ zósági i r o d a i g a z g a t ó t N a g y v á r a d r a h e l y e z t é k á t . Szülei k é s ő b b v i s s z a k e r ü l t e k F i ú m é b a , ahol Garády a g i m n á z i u m o t v é g e z t e . A n y a n y e l v e t e h á t olasz volt és fiatal k o r á b a n olaszul í r t ver-

vonult. E z a k ö r ü l m é n y azonban nem a k a d á l y o z t a meg ő t abban, hogy t e r m é s z e t t u d o m á n y o s m u n k á l k o d á s á t folytassa, s ő t élete a l k o n y á n k é t évig a r o v i g n ó i n é m e t - o l a s z hal­ biológiai i n t é z e t m e g b í z á s a a l a p j á n v é g z e t t k u t a t á s o k a t az A d r i a északi r é s z é b e n . P á r a t l a n s z o r g a l m á n a k és nagy t u d á s á n a k e r e d m é n y e lett v o l n a az a n a g y s z a b á s ú , n a g y é r t é k ű m u n k a , amelynek címe »Tengeri h a l á s z a t u n k és t e e n d ő i n k a jövőben«, alcíme »Az A d r i a vizeinek k i a k n á z á s a biológiai alapon«. E z a m u n k á j a azonban a v i l á g h á b o r ú t é s az összeomlást k ö v e t ő z ű r z a v a r o s , v á l s á g o s i d ő b e n nem jelenhetett meg k ö n y v a l a k b a n . N a g y vesztesége ez a t e r m é s z e t t u d o m á n y n a k , m i n t ahogyan alig p ó t o l h a t ó v e s z t e s é g e t jelent m i n d n y á j u n k n a k Garády Viktor halála. E m l é k é t s z í v ü n k b e n ő r i z z ü k meg! Nadler Herbert

BÁRÓ

FEJÉRVÁRY

GÉZA.

(1894—1932.)

Garády Viklor 1857—1932.

seket. E g y e t e m i t a n u l m á n y a i t , m i n t ö s z t ö n d í j a s d i á k B u d a ­ pesten v é g e z t e . M a j d magyar l e á n y t vett feleségül, egyre jobban megtanult m a g y a r u l és s z é p i r o d a l m i í r á s m ű v e k e t f o r d í t o t t olaszból magyarra. E l s ő i l y e n f o r d í t á s a 1889-ben jelent meg. K é s ő b b eredeti t á r c á k a t és cikkeket kezdett í r n i k é t fővárosi napilapba, a Budapesti H í r l a p b a és a Pesti H í r l a p b a , és abban az i d ő b e n v á l a s z t o t t a Rákosi Jenő t a n á c s á r a a »Garády Viktort írói nevet annak jeléül, hogy olasz s z á r m a z á s a ellenére magyar í r ó n a k v a l l j a m a g á t . í r á s m ű v e i n e k t á r g y a m i n d i g a tenger és a benne élő állatvilág volt. oTengerparti séták« c í m ű első k ö n y v e 1901-ben jelent meg. R á k ö v e t k e z ő e s z t e n d ő b e n a magyar kereskedelmi miniszter t e n g e r k u t a t á s céljából F i ú m é b a k ü l d t e és ugyan­ akkor n e v e z t é k k i ott t a n á r n a k a K e r e s k e d e l m i T e n g e r é s z e t i A k a d é m i á n . M a j d , amikor e l k é s z ü l t F i ú m é b a n a M . k i r . Tengeri Biológiai Á l l o m á s , ennek i g a z g a t ó j a lett és e t t ő l f o g v a minden figyelmét és egész m u n k a b í r á s á t a tenger t i t k a i n a k k i k u t a t á s á r a f o r d í t o t t a . T o v á b b i k é t év m u l t á n , 1904-ben a kereskedelmi miniszter t a n u l m á n y ú t r a N é m e t o r s z á g északj t e n g e r p a r t v i d é k é r e és a S k a n d i n á v - f é l s z i g e t r e k ü l d t e . H ú s z e s z t e n d ő v e l e z e l ő t t Garády rendezte be Á l l a t k e r t ü n k a k v á r i u m á t , amelynek f o l y t a t ó l a g is á l l a n d ó a n b u z g ó g y ű j t ő j e és szállítója maradt. E z t a t e v é k e n y s é g é t csak a h á b o r ú i d ő ­ t a r t a m á r a k é n y s z e r ü l t félbeszakítani. E g y é b k é n t é v r ő l - é v r e , minden tavasszal egy v a s ú t i k o c s i r a v a l ó tengeri á l l a t é r k e z e t t tőle a budapesti Á l l a t k e r t b e . N a g y r é s z t Garády lelkes k ö z r e ­ m ű k ö d é s é n e k és s z a k t u d á s á n a k k ö s z ö n h e t t ü k , hogy a k v á r i u ­ m u n k é v e n t e tavasszal m i n d i g újból b e n é p e s ü l t a tengerj halak, csigák, r á k o k , p o l y p o k , r ó z s á k , csillagok, b o t f é r g e k és e g y é b k ü l ö n ö s á l l a t o k e l k é p z e l h e t e t l e n v á l t o z a t o s alak­ jainak gazdag g y ű j t e m é n y é v e l és k e r t ü n k l á t o g a t ó k ö z ö n s é g e a tenger á l l a t v i l á g á n a k c s o d á l a t o s a n v á l t o z a t o s a l a k ú és t a r k képviselőiben gyönyörködhetett. a

A v i l á g h á b o r ú t k ö v e t ő összeomlással kapcsolatban a F i u m e i H a l b i o l ó g i a i I n t é z e t m e g s z ű n t és Garády n y u g a l o m b a

Még m a g a m e l ő t t l á t o m n e m e s v á g á s ú a r c á t , amelyre itt-ott b a r á z d á k a t s z á n t o t t az é l e t viharja. L á t o m elmoso­ lyodni, v a l a h á n y s z o r h o z z á s z ó l t a m , hogy nagy t e r v e i r ő l elbeszélgessünk. M o s t nincsenek m á r tervek, most elsimultak ezek a b a r á z d á k . A m i k o r h a l á l a h í r é t hallottuk, nem l ú t t ü n k benne. H i s z e n ő m á r t ö b b s z ö r á l l t s z e m t ő l - s z e m b e a Mors Imperatorral és mindannyiszor e l ű z t e a h í v a t l a n v e n d é g e t , amely a j t a j á n kopogtatott. M o s t az egyszer nem í g y v o l t ! M i nem t u d u n k megnyugodni a v é g z e t e kegyetlen akara­ t á b a n . M e r t az, a k i ismerte Fejérváryt, az t u d t a jól, hogy ő r e á m é g sok és n e h é z feladat v á r t . A z tudta, hogy n e m s o k á r a t a l á n fiatal n e m z e d é k sereglik köréje, hogy meghallgassa t a n í t ó m e s t e r é n e k bölcs o k t a t ó s z a v á t . A z érzi most azt is, hogy e t a n í t ó m e s t e r h a l á l a t u d o m á n y o s é l e t ü n k b e n olyan h é z a g o k a t jelent, amelyeket nem lehet k i t ö l t e n i . Fejérváry Géza m i n t szorgalmas r e n d s z e r k u t a t ó kezdte p á l y á j á t akkor, amikor i s k o l a t á r s a i m é g nem v o l t a k t ú l a gyermekszoba ö r ö m e i n . H e r p e t o l ó g i á v a l foglalkozott, de m á r akkor ízig-vérig é l e t k u t a t ó volt, a k i t nem e l é g í t e t t e k k i ennek a t u d o m á n y n a k a r á n y l a g s z ű k t á v l a t a i . Megmaradt ugyan h e r p e t o l ó g u s n a k , de mindjobban f e l t á r u l t a k e l ő t t e az élet­ t u d o m á n y nagy kérdései s ezekkel a z ó t a sem s z ű n t meg foglal­ k o z n i . Magasabb s z e m p o n t b ó l v i z s g á l t a az é l e t jelenségeit, s iparkodott azokat ö s s z h a n g b a foglalni. A z élet és halál, a fejlődés és e l m ú l á s , a l é t é r t v a l ó k ü z d e l e m és a kölcsönös segítség nagy ellentétei c s o d á l a t o s ö s s z h a n g b a n e g y e s ü l t e k lelkében. Úgy o l v a d t a k össze, m i n t a schweizi Jura vihar­ verte ormai a Genfi-tó sima t ü k r é v e l , m i n t az ö r ö k ö s h ó b a b u r k o l t h e g y t e t ő k az alattuk e l n y ú l ó m e z ő k k e l , amelyekre k á p r á z a t o s a n t a r k a v i r á g s z ő n y e g e k e t teregetett a t e r m é s z e t . Itt, a hegyek a l j á n t ö l t ö t t e el f i a t a l s á g á n a k t a l á n legboldogabb éveit. A k k o r i b a n m i n t r e n d s z e r e z ő sorra jelentette meg kisebb t a n u l m á n y a i t . K é s ő b b is í r t ilyeneket, de a rendszert nem ö n m a g á é r t a r e n d s z e r t a n é r t m ű v e l t e , hanem csak eszköznek tekintette egy magasabb cél elérésére, amelyhez a z u t á n egyre k ö z e l e b b jutott. E g y r e jobban m é l y e d t el a s z á r m a z á s t a n i k u t a t á s o k b a n és ezen a t é r e n is ö r ö k b e c s ű é r t é k e k k e l gazda­ gította a t u d o m á n y t . A z oknyomozó irány hívének vallotta m a g á t s erre s a j á t szavai szerint Méhely Lajos serkentette, a k i nagy h a t á s s a l v o l t t o v á b b i fejlődésére. Á m a k é t t u d ó s ú t j a i csakhamar s z é t v á l t a k . Méhely a neodarwinizmus szó­ szolója lett, Fejérváry azonban sohasem t u d o t t m e g b a r á t k o z n i a darwinizmussal, amelynek k í m é l e t l e n , nyers t ö r v é n y e i t o l y sokan mindennapi é l e t ü n k b e n és minden eszközzel iparkodtak é r v é n y e s í t e n i . A z ő finom, t ö r é k e n y lelke i n k á b b Lamarck egyéniségével forrt össze. A lamarckizmus dicsőségét és győzel­ m é t hirdette m i n d e n nagyobb a l k o t á s a , ennek j e g y é b e n Í r ó d o t t a k i h a l t ó r i á s g y í k o k r ó l (Varanus) í r t m u n k á j a é p p ú g y , m i n t a A/ágcsfema-nemzetségről szóló terjedelmes t a n u l m á n y a . E z t iparkodott é r v é n y r e j u t t a t n i abban a s z é p összefoglaló k ö n y v é -

MIUJSAG AZ-ALLAT. KERTBEN?

BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLATÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYEI R o v a t v e z e t ő : Szeiff Károly, a székesfővárosi Állat- és N ö v é n y k e r t

Báró Fejérváry Géza 1894—1932.

ben, amelyet »Élet, szerelem és haláh címen í r t , s amelyet csak avatatlanok k r i t i k á j a fogadott k e d v e z ő t l e n ü l . A lamarckizmust külföldön is hősiesen m e g v é d t e és n e m r é g i b e n »Audiatur et Altéra Parsn (Evolution-Darwinism, Lamarckism, 1929.) címen megjelent t a n u l m á n y á b a n , amelyben Keith angol b ú v á r r a l élénk v i t á b a elegyedett, annak elismerését v í v t a k i . 1926-ban Eichstedtben a N e m z e t k ö z i Ő s l é n y t a n i kon­ gresszuson a TJoWó-törvény á t v i z s g á l á s á t sürgeti, 1927-ben a N e m z e t k ö z i Á l l a t t a n i kongresszuson t e v é k e n y k e d i k , 1929-ben Málta-szigetén l á t j u k ő t gyűjteni, ahonnan gazdag z s á k m á n n y a l t é r haza. N a g y h a t á s s a l v a n lelkére ez az e r e d m é n y e s tanul­ m á n y ú t és amikor n e m s o k á r a r á megkapja a pécsi E r z s é b e t E g y e t e m á l l a t t a n i t a n s z é k é t , lígy l á t s z o t t , m i n t h a egy pilla­ natra elfelejtené csalódásait, amelyek életében é r t é k , és meg­ k é t s z e r e z ő d ö t t erővel lángol fel benne m á r - m á r csüggedő életereje. Ú j feladatok, új célok e l ő t t áll. E z e n t ú l nemcsak az é l e t t u d o m á n y m ű v e l ő j é n e k , hanem h i r d e t ő j é n e k is vallja m a g á t . T a n í t v á n y a i kis s z á m m a l ugyan, de a n n á l nagyobb lelkesedéssel veszik k ö r ü l . Sok i d ő t t ö l t a pécsi egyetem falai k ö z ö t t , de régi dolgozószobáját a M . N . M ú z e u m Á l l a t t á r i O s z t á l y á b a n nem tudja elhagyni. I t t írja lázasan, hihetetlen erőmegfeszítéssel k é t u t o l s ó m ű v é t , m i n t h a t i t o k b a n sejtené a közelgő v é g e t . D e minden h i á b a v a l ó volt. A m á l t a i állat­ világról í r t m ű v e és nagy á l l a t t a n i t a n k ö n y v e , amelyet h á r o m k ö t e t r e tervezett, m a ú g y áll e l ő t t ü n k , m i n t az a t h é n i m ú z e u m szobortöredékei. Senki sem fogja befejezni. A f á r a d t a l k o t ó t m a g á h o z ölelte a halál. D e e m l é k é t és szellemét nem t u d t a t ő l ü n k elrabolni. E z mindenkor a mienk marad. Pongrácz Sándor dr.

aligazgatója.

Gödényeink s z á r m a z á s á r ó l lapunk m á j u s i s z á m á b a n m á r m e g e m l é k e z t ü n k , és hogy most i s m é t m e g e m l í t j ü k őket, annak oka az, hogy a h á r o m b o r z a s g ö d é n y e r ő s z a k o s k o d á s á v a l n e k ü n k egyre t ö b b gondot okoz. C s o d á l a t r a m é l t ó az e g y e t é r t é s ü k ! E g y ü t t h a l á s z n a k és közös s z á n d é k k a l t á m a d j á k a t ó t ö b b i m a d a r á t . E z i d é n különösen r á k a p t a k a fiatal t ő k é s r é c é k r e és bizony sokat e l p u s z t í t o t t a k k ö z ü l ü k . A kis récék anyja h i á b a védelmezi fiókáit, mert a h á r o m nagy m a d á r r a l szemben tehe­ tetlen. A k ö z e l m ú l t b a n az á l l a t k e r t i t ó egyik s a r k á b a n egyesült erővel egy f l a m i n g ó t t á m a d t a k meg és ezt alaposan meg­ t é p á z t á k . H a r c i a s s á g u k m á r annyira fokozódott, hogy az e m b e r t ő l sem félnek. A n n a k f o l y t á n , hogy egyik-másik l á t o g a ­ t ó n k a k e r í t é s e k közelében t a r t ó z k o d ó g ö d é n y e k e t és egyéb nagy madarakat s é t a b o t t a l , e r n y ő v e l vagy kalaplengetéssel ingerli, a madarak egyre g o r o m b á b b a k lesznek és m á r á p o l ó j u k t ó l sem félnek, s ő t ezt a k e r í t é s ü k ö n belül meg is t á m a d j á k . É p p e n ezért k é r j ü k k e r t ü n k l á t o g a t ó i t , hogy a nagyobb v í z i m a d a r a k a t ne b o s s z a n t s á k , mert k ö n n y e n m e g t ö r t é n h e t , hogy azok erős csőrükkel — a k á r csak j á t é k b ó l is — v i s s z a v á g n a k , aminek k ö v e t k e z m é n y e komoly sérülés lehet. Szombath Pálmaházunknak egyik érdekessége a liliomfélék családjába t a r t o z ó Aloe arborescens MM., amelynek h a z á j a Dél-Afrika. E n n e k a szürkeszínű pozsgás n ö v é n y n e k sok p é l d á n y a m á r é v e k hosszvi sora ó t a díszíti a p á l m a h á z n a k h ú s o s n ö v é n y e k k e l berendezett egyik ü v e g h á z á t . Másfél, s ő t k é t m é t e r magasra is m e g n ő és az ilyen idősebb, nyolc-tízéves p é l d á n y o k p á l m a ­ h á z u n k b a n v i r á g o z n a k is. A hosszú száron függő, tölcséralakú, téglavörösszínű kis v i r á g nyolc-tíz nap alatt elvirít. Hosszú, é k a l a k ú levele n y é l nélkül k ö z v e t l e n ü l a szárból n ő k i és a levél széle a krokodilus fogsorához hasonló, a p r ó tompa t ü s ­ k é k k e l v a n tele. V i r á g z á s a k o r m e g t e r m é k e n y ü l v e , a p á l m a h á z ­ ban is érlel magot, amelyet m i n d j á r t e l v e t h e t ü n k . Sokkal jobban s z a p o r í t h a t ó azonban sarjairól, amelyek a n ö v é n y t ö v é b ő l és törzséből igen n a g y s z á m m a l hajtanak. A z öreg t ö v e k r ő l július­ augusztus h ó n a p b a n levagdalt hat-nyolc c e n t i m é t e r n a g y s á g ú sarjakat, m i n t d u g v á n y o k a t a melegágy ablaka alatt, esetleg a szabadban is, a p r ó cserepekben n é h á n y h é t alatt meg­ g y ö k e r e z t e t h e t j ü k . E z a n ö v é n y n y á r o n , lehetőleg szabad levegőn, az agyaggal kevert homokos földben igen szépen és gyorsan fejlődik, teleltetéséhez pedig csak igen k e v é s meleg

T e r m é s z e t e s e n azonnal m e g k í s é r e l t ü k a s z ö k e v é n y befogását. Á m d e az ember futóképessége g y a r l ó n a k b i z o n y u l t a tahr­ kecske f u t ó - és u g r ó k é p e s s é g é h e z . Végre s i k e r ü l t a j ó k e d v ű s z ö k e v é n y t z s á k u t c á b a s z o r í t a n i és elkeseredett t i l t a k o z á s a ellenére is v i s s z a k í s é r t ü k t á r s a i k ö z é . A t a h r k e c s k é k fogságban k i t ű n ő e n szaporodnak, a takar­ m á n y o z á s s a l szemben r e n d k í v ü l i g é n y t e l e n e k és a legnagyobb hideget is jól bírják. Hegyes c s ú c s b a n v é g z ő d ő , félsarlóalakú, vastag szarvuk sem m e g v e t e n d ő v a d á s z t r o f e a , e z é r t e r d ő és vadaskerttulajdonosainknak nagyon a j á n l j u k t e l e p í t é s ü k e t és m e g h o n o s í t á s u k a t . Anghi.

Aloe arborescens Mill. Lovag Gatkiewicz Lajos felvétele.

szükséges, m é g a f ű t e t l e n s z o b á b a n is jól érzi m a g á t , csak é p p e n fagymentes helyen tartsuk. M i n t k ö v é r , húsoslevelű n ö v é n y , igen sok n e d v e s s é g e t t a r t a l é k o l m a g á b a n , s e z é r t csak keveset k e l l ö n t ö z n i . N y á r o n , m é g nagy melegben is csak h e t e n k é n t k é t s z e r - h á r o m s z o r , t é l e n pedig m é g keve­ sebbet szabad ö n t ö z n i , mert a sok v í z t ő l a n ö v é n y szép, k é k e s ­ s z ü r k e szinét elveszti, s ő t el is rothad. M i u t á n ez a n ö v é n y h a z á j á b a n igen nagy meleghez é s s z á r a z s á g h o z szokott, elhelyezésénél is a s z á r a z helyet v e s s z ü k igénybe. A k a k t u s z f é l é k ­ nek é s p o z s g á s n ö v é n y e k n e k az u t ó b b i é v e k b e n t a p a s z t a l h a t ó gyors elterjedésével ez az é r d e k e s n ö v é n y is t é r t h ó d í t o t t é s m a m á r m i n d e n k a k t u s z b a r á t g y ű j t e m é n y é b e n helyet foglal. Mint könnyen kezelhető, igénytelen szobanövény igazán k i ­ érdemli azt a k ö z k e d v e l t s é g e t , amelynek ö r v e n d . Király. A megszökött, de visszahozott tahrkecske. A nagyszikla­ hegy l á b á n á l elterülő afrikai kifutó m ö g ö t t t a n y á z n a k a lengős ö r é n y ű t a h r k e c s k é k . E z az ázsiai e r e d e t ű á l l a t , m i n t a H i m a ­ lája k ö z é p m a g a s s á g a i n a k l a k ó j a , k i t ű n ő h e g y m á s z ó . E z t a t u l a j d o n s á g á t — sokszor nem a legnagyobb ö r ö m ü n k r e — s z á m t a l a n s z o r v o l t a l k a l m u n k az á l l a t k e r t b e n megfigyelni. C s o d á l a t o s b i z t o n s á g g a l és j á t s z i k ö n n y e d s é g g e l ugrik egyik s z i k l a p á r k á n y r ó l a m á s i k r a , fölfelé k é t - h á r o m m é t e r t , lefelé pedig é p p e n s é g g e l h a j m e r e s z t ő b á t o r s á g g a l és b i z t o n s á g g a l nyolc-tíz m é t e r t is! A tahrkecske r e n d k í v ü l t e t s z e t ő s á l l a t . A k e c s k é k k ö z t is a r á n y l a g nagy b a k o k l o b o g ó s ö r é n y e , b ü s z k e t e s t t a r t á s a rokonszenvet k e l t a s z e m l é l ő b e n . N e m r é g egyszer k o r á n reggel i s m é t a l k a l m u n k volt meg­ g y ő z ő d n i b á m u l a t o s u g r ó k é p e s s é g ü k r ő l . E g y i k bakunk, ú g y látszik, megunta a m ű s z i k l á n k ö r ü l k e r í t e t t t a r t ó z k o d á s i h e l y é t , mert á p o l ó i n k egyszerre csak é s z r e v e t t é k , hogy a kertben szabadon s é t á l . A k á r h o g y a n szabadult k i , mindenesetre t e k i n ­ t é l y e s t á v o l s á g o t kellett ugrania, hogy k e r í t é s é n á t j u t o t t .

Tahrkecskebak az állatkerti nagysziklán. Hölzel felvétele.

Fehér szamarak az állatkertben. M u l t h ó n a p b a n k a p t u n k a j á n d é k b a Zichy Rafael gróftól egy p á r fehér szamarat. A j á m b o r á l l a t o k teljesen fehérszínűek, s z e m ü k fehéren g y ű r ű z ö t t k é k ­ színű, ú g y n e v e z e t t c s ó k a s z e m . A fehér s z a m á r a közönséges h á z i s z a m á r n a k fehérszínű v á l t o z a t a s m i n t á l t a l á b a n a fehér­ színű egyedek, j ó l ö r ö k í t i a fehérséget i v a d é k a i r a is. A fehér á l l a t o k a t sem a h á z i á l l a t o k , sem a v a d á l l a t o k k ö z ö t t nem v a l a m i sokra b e c s ü l j ü k . A fehérséget e r e d m é n y e z ő f e s t é k a n y a g h i á n y mintegy bélyege egész sorozat olyan tulaj­ d o n s á g n a k , amely az illető á l l a t haszon- és t e n y é s z é r t é k é t k á r o s a n befolyásolja. í g y a n a p f é n y igen k ö n n y e n felégeti a v é k o n y , r ó z s a s z í n ű b ő r t ; a l á b v é g e k is nagyon é r z é k e n y e k különféle b ő r b á n t a l m a k i r á n t . A tapasztalat t o v á b b á azt m u ­ tatja, hogy az i l y e n á l l a t o k ellenállóképessége az i d ő j á r á s v i s z o n t a g s á g a i v a l és a b e t e g s é g e k k e l szemben sem v a l a m i nagy. T e r m é s z e t e s azonban, hogy ezek a nem k í v á n a t o s tulaj­ d o n s á g o k csak abban az esetben v a n n a k meg, h a a fehér szőrözet alatt a b ő r is fehér, illetve rózsaszinű. A z o k az á l l a t o k , amelyeknek fehér szőre f e s t e n y t a r t a l m ú — p a l a s z ü r k e , vagy fekete — b ő r t fed, é p p e n o l y a n edzettek, ellenállók, m i n t ha s z ő r ü k is színes volna. I l y e n á l l a t p é l d á u l a jegesmedve, a

Az állatkertnek ajándékozott fehér szamarak ápolójukkal. Hölzel felvétele.

magyar marha, stb. H o g y a b ő r f e s t é k a n y a g o t tartalmaz, azt m á r messziről e l á r u l j a a fekete orrhegy és a s ö t é t ­ színű szem. A n n a k f o l y t á n , hogy a fehérszínű á l l a t o k — e g y é b k é n t színesszőrzetű f a j t á b a n — nem mindennaposak és m i n t a t e r m é s z e t k ü l ö n ö s j á t é k a é r d e k e s s é g e t jelentenek, ezeket az a j á r i d é k á l l a t o k a t nagyon m e g b e c s ü l j ü k , és őszinte k ö s z ö n e t t e l k e l l a d ó z n u n k az a j á n d é k o z ó n a k , a k i á l l a t k e r t ü n k e t ezekhez a kedves á l l a t o k h o z juttatta. Anghi. Tűzokcsibék mesterséges nevelése. A z á l l a t k e r t i g a z g a t ó s á g a n é h á n y h é t t e l ezelőtt egyik alföldi g y ű j t ő j é t ő l t ú z o k t o j á s o k a t szerzett, amelyek sok m á s m a d á r t o j á s s a l , főleg v í z i s z á r n y a s o k t o j á s a i v a l e g y ü t t , a k e l t e t ő g é p b e k e r ü l t e k és ott legnagyobb ö r ö m ü n k r e k i is keltek. A fiatal t ú z o k o k kezdetben, n é h á n y ­

napos k o r u k b a n , r e n d k í v ü l g y á m o l t a l a n o k , nem tudnak l á b r a állni, s h a ezt m é g i s megkísérlik, a r á n y t a l a n u l r ö v i d l á b u j j a i k m i a t t e g y e n s ú l y t vesztve, rendszerint h á t r a b u k n a k . Egynapos k o r u k b a n a t á p l á l é k o t is f e k t ü k b e n fogadják el. A földről semmit sem szedegetnek fel, a z é r t az eleséget csipesszel k e l l a c s ő r ü k elé tartani. E z a m ű v e l e t első nap nem ü t k ö z i k k ü l ö ­ n ö s e b b nehézségbe, mert a t ú z o k c s i b e a feléje n y ú j t o t t eledelt n é h á n y sikertelen kísérlet u t á n a csipeszről elég ü g y e s e n leszedi. S o k k a l vesződségesebb az e t e t é s a m á s o d i k és har­ m a d i k napon, amikor a k i s t ú z o k m i n d e n á r o n állni és j á r n i akar. B i z o n y t a l a n egyensúlyhelyzetébeu ide-oda tipegve, t e r m é s z e t e s e n t ö b b n y i r e a csipesz mellé kap. E z e k e n a napokon k e l l az e t e t é s h e z a l e g t ö b b t ü r e l e m és k i t a r t á s , mert a k i s t ú z o k a r á n y l a g sokat és gyakran eszik. E z t l á t v a , v a l ó b a n c s o d á l n u n k k e l l a csibéit n e v e l ő t ú z o k t o j ó szülői g o n d o s s á g á t . Naphosszait, nem l a n k a d ó t ü r e l e m m e l n y ú j t j a csőrével az eleséget esetlenül t á m o l y g ó csibéinek. A t ú z o k c s i b e n é g y n a p o s k o r á b a n m á r a p r ó kavicsszemeket szedeget, de élelmet m é g ekkor sem szed fel a földről. K é t h e t e s k o r á b a n m á r a földről is felszedi a t á p l á ­ lékot, de ennek legnagyobb részét m é g mindig az ember kezétől v á r j a . A k i s t ú z o k o k keveset pihennek és csaknem naphosszait s ü r ö g n e k - f o r o g n a k és folyton csipognak. Csak olyankor csen­ desednek el, amikor á p o l ó j u k az élelemmel telt e d é n n y e l közeledik feléjük. Szeretnek a homokban fürödni és ilyenkor a napon elszunnyadva, n y a k u k a t a meleg homokra n y ú j t j á k . Izmos t e s t ü k e t s ű r ű pehely borítja, és ezért h ű v ö s e b b i d ő b e n sem f á z n a k , mégis mindig a n a p s ü t ö t t e , meleg helyeket keresik. K é t h e t e s k o r u k b a n t o l l a z a t ú k fejlődése m á r jól l á t h a t ó . K é s ő b b a tokos tollak t i s z t o g a t á s a is foglalkoztatja ő k e t . Békésen m e g f é r n e k e g y m á s s a l és csak n é h a t ö r t é n i k meg, hogy e g y m á s csőréből ü g y e s e n k i k a p j á k a m é g le nem nyelt falatot. M u l a t s á g o s l á t v á n y ilyenkor, hogy a t á p l á l é k á t ó l meg­ fosztott k i s t ú z o k é p p olyan erőlködéssel nyel, m i n t h a a falat az ő csőrében maradt volna. N é g y t ú z o k c s i b é n k j ú n i u s 7-én kelt k i a tojásból, s m i v e l eddig m i n d a n é g y szépen fejlődött, r e m é l h e t ő , hogy felnevelésük sikerülni fog és n e m s o k á r a új nagy k i f u t ó j u k b a k e r ü l n e k . Szombath. Szabadonjáró fácánok az állatkertben. A z á l l a t k e r t igaz­ g a t ó s á g a t a v a l y ősszel egy ö r v ö s f á c á n - p á r t b o c s á t o t t szabadon az á l l a t k e r t t e r ü l e t é n , hogy a s z a b a d o n j á r ó m a d a r a k k a l a kert k é p é t élénkítse. A f á c á n o k csakhamar megszelídültek és a b o k r o k k a l szegélyezett p á z s i t o n sétáló f á c á n k a k a s díszes t o l l r u h á j á b a n kedves l á t v á n y t n y ú j t o t t . A f á c á n k a k a s az é v legnagyobb r é s z é b e n e g y e d ü l j á r t é s csak a tavasz vezette vissza p á r j á h o z . J ó ideig e g y ü t t l á t t u k őket, m í g egyszer csak a t o j ó teljesen e l t ű n t s z e m ü n k elől. H i á b a k e r e s t ü k , h i á b a k u t a t t u n k u t á n a , nem t u d t u n k n y o m á r a akadni. M á r teljesen lemondtunk arról, hogy a fácántojó m é g előkerüljön, amiko: v á r a t l a n u l i s m é t megjelent. De nem e g y e d ü l j ö t t , hanem nyolc a p r ó fácáncsibét vezetgetett maga mellett. A gondos a n y a csibéivel e z u t á n l e g i n k á b b a bokrok alatt vagy azok közelében t a n y á z o t t , s a m í g az a p r ó s á g o k gondtalanul szede­ g e t t é k a fűszálakról a rovarokat, anyjuk é b r e n ő r k ö d ö t t f ö l ö t t ü k és minden szokatlan jelenségre figyelmeztette ő k e t . I l y e n k o r a kis c s a l á d egy s z e m p i l l a n t á s alatt a bokrok s ű r ű j é b e n e l t ű n t és a kert m á s i k részén k e r ü l t i s m é t elő. A m i k o r a g y e p á g y a k a t e g y m á s t ó l e l v á l a s z t ó szabad ú t t e s t e n akartak á t h a l a d n i , az anya a g y e p á g y szélén maga k ö r é g y ű j t ö t t e a csibéket, a z t á n egyszerre nekiiramodva, kiterjesztett s z á r n n y a l á t s u r r a n t a k az ú t o n és gyorsan e l t ű n t e k a t ú l o l d a l o n a g y e p á g y bokrai k ö z ö t t . A kis f á c á n o k a t a kert t e r ü l e t é n nem fenyegeti veszély, azok épségben fel fognak n ő n i és ősszel majd t ö b b fácán fog szabadon sétálni az á l l a t k e r t b e n . Szombath.

SZERKESZTŐI

Túzokcsibe etetése nyolcnapos korában.

Hölzel felvétele.

ÜZENETEK

Veress Gábor A vadászat módjai című cikkének folytatása lapunk következő számában fog megjelenni.

Molnár Pál m e z ő g a z d a s á g i k a m a r a i t i t k á r hasznos ismeretter­ j e s z t ő s z a k k ö n y v e : Hogy lehet a tyúktenyésztés a falu életének könnyítője, — megjelent második kiadásban az A l s ó d u n á n t ú l i M e z ő g a z d a s á g i K a m a r á n á l : Kaposvár, Németh István-utca 23. Ára 60 fillér szállítással e g y ü t t s az összeg l e v é l b é l y e g b e n is b e k ü l d h e t ő .

Az apróhirdetés minden szava 20 fillér ; előfizetőknek 10 fillér A legkisebb hirdetés egyszeri megjelenése 2 pengő ; előfizetőknek 1 pengő Előfizetési vagy hirdetési díj Állatkert Budapest, VI., küldendő. Természettudományi Közlöny. S z e r k e s z t i : Ilosvay Lajos k ö z r e ­ m ű k ö d é s é v e l Gombocz Endre és Szabó-Patay József. S z e r k e s z t ő ­ ség és k i a d ó h i v a t a l : Budapest, V I I I . , É s z t e r h á / y - u . 16. »Magyar Foxterrier-Tenyésztők Egyesülete« Budapest, Á l l a t ­ orvosi főiskola poliklinikája, V I I . , Rottenbiller-utca 23—25. Telefon : József 308—30. Magyar Tacskó-Tenyésztők Egyesülete Budapest, V I I . ker., I s t v á n - ú t 2. Á l l a t o r v o s i főiskola p o l i k l i n i k á j a József 308—30, H i v a t a l o s ó r á k h é t f ő n és c s ü t ö r t ö k ö n 17—18 ó r á k k ö z ö t t . Magyar Kutyafajták Törzskönyve Budapest, V I I . , I s t v á n - ú t 2. Á l l a t o r v o s i főiskola poliklinikája József 308—30. H i v a t a l o s ó r á k t ö r z s k ö n y v e z é s v é g e t t hétfőn és c s ü t ö r t ö k ö n 17—18 órák között. Magyar Dobermannosok t i t k á r i h i v a t a l a Budapest, Baross-utca 77. Telefon : József 413—78.

VIII.,

Magyarországi Telivér Kutyatenyésztő Egyesületek Szövetsége Budapest, V I I . , I s t v á n - ú t 2. T e l e f o n : József 308—30.

LEGOLCSÓBBAN

HOFFMANN FERENC

Jelkép és dísz minden v a d á s z k a l a p j á n a >SZENT HUBERTUS-JELVÉNY«, amely magyar s z o b r á s z m ű v é s z vésésében a v a d á s z o k v é d ő ­ s z e n t j é n e k azt a j e l e n e t é t á b r á z o l j a , a m i k o r k u t y á i t ó l k í s é r v e , l ó h á t o n v a l ó v a d á s z á s , k ö z b e n megjelenik e l ő t t e agancsa k ö z ö t t dicsfényben r a g y o g ó kereszttel a l e g e n d a b é l i szarvas. Művészi, finoman ízléses, tartós ! Á r a e g y s z e r ű postai küldéssel és csomagolással a p é n z előzetes b e k ü l d é s e mellett b r o n z b ó l 1*70 P , e z ü s t b ő l 4-20 P . U t á n v é t t e l v a l ó r e n d e l é s t a postai k ö l t s é g közel 1 p e n g ő v e l d r á g í t a n á meg, a z é r t ez k e r ü l e n d ő . M e g r e n d e l h e t ő a ^Vadászati Útmutatón kiadóhivatalában (Budapest, V I I I . , Szigony-utca 34.) é s b e s z e r e z h e t ő a nagyobb fegyver- és s p o r t á r u cégek ú t j á n . A k i a vadászati ismeretek összes ágazatában teljes és alapos tájékozódást óhajt nyerni, szerezze be Nagy László »Vadászati Ú t m u t a t ó « - j á n a k eddig megjelent nyolc é v f o l y a m á t . A z első é v f o l y a m teljesen elfogyott, a t ö b b i k o r l á t o l t p é l d á n y ­ s z á m b a n m é g k a p h a t ó . A k ö t e t e k e g y e n k é n t is ö n á l l ó egészek. A v a d á s z a t , v a d t e n y é s z t é s , vadismeret, fegyver­ es l ő t e c h n i k a , v a d á s z a t i jog, v i z s l á s z a t stb. stb., á l t a l á b a n a v a d á s z a t t a l kapcsolatos minden k é r d é s b e n k o m o l y t a n á c s ­ a d ó és felvilágosító a k i r . f ö l d m i v e l é s ü g y i k o r m á n y erkölcsi t á m o g a t á s á v a l megjelenő »Vadászati Ú t m u t a t ó « , melynek k ö t e t e i t ö m ö r szedésben, á t l a g 250 oldal t e r j e d e l m ű e k , eredeti s z ö v e g á b r á k k a l d í s z í t e t t e k , t a r t ó s egészvászon díszes k ö t é s ű e k . Á r a a h é t k ö t e t n e k 20 p e n g ő , egy k ö t e t á r a 5 p e n g ő . R é s z l e t r e is m e g r e n d e l h e t ő a k i a d ó h i v a t a l b a n ( V I I I . , Szigony­ utca 34. Telefon : József 304—14).

:: :: A kiadásért felelős: N A D L E R H E R B E R T :: ::

Á L L A T ; ÉS

NÖVÉNYKERTÜNK

GYÖNYÖRŰ NYÁRI P O M P Á B A N VIRUL.

B U D A P E S T , I V , K Á R Ó L Y s K Ö R Ú T 28. SZ.

I M É P A R É N A f V Á R O S L I G

ET]

Budapest legolcsóbb szórakozóhelye világvárosi műsorral. Naponta d é l u t á n H e l y á r a k : 40

fillértől

3 órától folytatólagos

1 pengő

50

fillérig.

^

előadások. Telefoni

PÁLMAHÁZUNK AZ ÖRÖK NYARAT VARÁZSOLJA A SZEMLÉLŐ ELÉ.

185—77

SCHRE1ER BÉLA kereskedelmi

rész vény társ.

BUDAPEST VII., Izabella-utca 34. sz. T e l . : J . 438—49 é s 320—52

Vesz és elad mindennemű szálas* és s z e m e s t a k a r m á n y t * őrleményféléket, gabona* neműeket, fűszer*. hüve« lyes* é s g y a r m a t á r u t .

A természet csodáiban gyönyörködni vágyók az összes állatokat a szabad k i f u t ó k b a n n é z e g e t h e t i k .

Ft) te-d

FÉNYKÉPEZŐCIKKET OTT VEGYEN, AHOL

FOGY!

ÁLL

P E K K D-VITAMIN ÉS F U T O R KEVERÉKÉVEL

F-a

ted

23 23 stn b.a FILLÉRES 23 B E F E K T E T É S ! 23 23 23 23 23 CHIMOIN 23

+

fényképészeti szaküzlet

A

23 23

TAKARMÁNYOZZA.

HATSCHEK ÉS FARKAS BUDAPEST IV., Károlyskörút 28. (Közp. városháza)

23 23

ATAIT

ttd

g y ó g y s z e r é s v e g y é s z e t i 23 t e r m é k e k g y á r a r.«t. 23 23

VI., Andrássy=út 31.

BUDAPESTI

Á L L A T * ÉS N Ö V É N Y K E R T B E N MINDEN L Á T O G A T Ó TANUL,

Az állatkerti bérlőközönség jutányos áron bérelhet tenniszpályákat az

GYÖNYÖRKÖDIK ÉS

SZÓRAKOZIK

VÁLTSON ÁLLATKERTI BÉRLETJEGYET, ME LYNEK Á R A EGÉSZ ÉVRE: Felnőtteknek Napijegyek á r a : 70 fillér, 10 é v e n aluli gyermekeknek 30 fillér

12 P

Tanulóknak és gyermekeknek . . . 6 P Köztisztviselőknek . . 8 P Köztisztviselők gyermekeinek . . . 5 P

t

ÁLLATKERTBEN idény- és havibérletben. Újonnan átalakított vörös salakpályák! A délelőtti órákban az idény- é s havibérleteknél díjkedvezményt adunk.

Az

igazgatóság.

23

ZIMMER

FERENC

H A L K E R E S K E D E L M I R..T. BUDAPEST, KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOK T . : A . 854-48 FIÓKÜZLETEK : V., Gróf Tisza Istvánmtca 10. T.: A . 816-79, VII., Rákóczi.út 90. IRODA : VIII., Horánszky.utca 19. Telefon: J. 335-39

KÚN SÁNDOR

BUDAPEST, IV..

Ferenc József-rakpart 18.

FESTÉK, KENCE, Z S I R A D É K Á N ^ KÁTRÁNY, VEGYI TERMÉKEK T E L E F O N i

845 —

867 — 73

HIRSCHLER MIKSA VASARUHAZA MINDENNEMŰ VASÁRUK V I . , ÉS HÁZTARTÁSI CIKKEK LEGOLCSÓBB B E S Z E R Z É S I FORRÁSA

SZONDY-UTCA

54.

SZÁM

1

BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS Á S V Á N Y V Í Z I D Z E M E

H A R M

A TV í

A »HUNGÁRIA«.GYÓGYFORRÁS S Z É N S A V V A L TELÍTETT VIZE T E L E F O N : A U T O M A T A 530—03

12323232323232323232323?! Budapest székesfőváros házinyomdája 1932 — 6277

TELEFON : 17-5-28