MUNKAVÉDELEM 1.1 3.3
A távmunka munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi vonatkozásai Tárgyszavak: munkavédelem; munkakörülmény; távmunka; munkahelyi viselkedés; veszélyforrás; veszélyfelmérés; kockázatkezelés.
Egyre több az olyan alkalmazott, aki otthon dolgozik, vagy akinek munkája sok utazással jár. A munkabiztonsági vezetőknek – megfelelő vállalati munkavédelmi stratégia kidolgozásával – ezeknek az új típusú munkavállalóknak a biztonságáról is gondoskodniuk kell. Az az egyre erősödő törekvés, hogy alternatív munkahelyeket alakítsanak ki, ami a hagyományostól eltérő munkabeosztás, gyakorlat és munkavégzési helyek kombinációját jelenti, új feladat elé állítja a munkabiztonságért, foglalkozás-egészségügyért és a dolgozókat érő környezeti ártalmakért felelős vezetőket. A munkabiztonsági szakembereknek el kell tudniuk hárítani azt a veszélyt, hogy az ilyen körülmények között dolgozó alkalmazottakat balesetek és ártalmak érjék. Az alternatív munkahelyeken dolgozóknak viszont megfelelő tulajdonságokkal és önfegyelemmel kell rendelkezniük, mivel biztonságukért és egészségükért maguk felelnek. (A következőkben az alternatív munkahelyeken dolgozó, egyébként igen különböző helyzetű dolgozókat egységesen távmunkásnak nevezzük.)
A távmunka egyre több ágazatot érint A gyógyszergyárak például több ezer orvoslátogatót és olyan kereskedőt alkalmaznak, akik önállóan keresnek fel gyógyszertárakat és szupermarketeket. Gép- és alkatrészgyárak, számítógépek és szoftverek készítői, valamint még sok olyan vállalat, amely feldolgozóüzemeknek vagy végső felhasználóknak szállít, rengeteg műszerészt és karbantartót alkalmaz, akik előre nem ismert környezetben utaznak és dolgoznak. Folyamatos feladatot jelent a gondoskodás az ő biztonságukról, egészségükről és jó közérzetükről.
Repülőtereken, vasútállomásokon és szállodákban ma már berendezett, internet-hozzáférést biztosító, éjjel-nappal használható úgynevezett mobil munkahelyek állnak az úton lévők rendelkezésére. Mivel egyre több vállalat él ezzel a lehetőséggel, folyamatosan növekszik a nem hagyományos körülmények között dolgozók száma. Sokan felszámolták költséges irodájukat, és a kényelmes otthoni környezetet választották munkahelynek. Az elektronika fejlődése korában ma már nem feltétlenül szükséges, hogy a dolgozók egy központi irodában vagy annak közelében tartózkodjanak. Sokan felszámolták városi lakásukat is, és ma hajdani vidéki nyaralójukban vagy egy vízparti üdülőhelyen tartózkodva végzik munkájukat. Mindenki jól jár Az említett trendet a termelékenység és a nyereségesség növelésére irányuló törekvés is erősíti. Az otthoni munkavégzés kettős célt szolgál. Egyrészt a vállalat minimálisra csökkentheti a drága iroda- és rezsiköltségeket, másrészt az alkalmazottaknak kevesebb időt és pénzt kell fordítaniuk a munkába járásra, így több idejük marad a hasznos munkavégzésre és családjukra. Az alternatív megoldásokat a technológia jelentősen megkönnyíti. A vállalatok ezt a lehetőséget használják fel arra, hogy új módon szerezzenek és tartsanak meg tehetséges, motivált, teljes vagy részmunkaidős dolgozókat, akik alternatív módon kívánnak dolgozni. Egy floridai egészségügyi szolgáltató vállalatnak több mint 650 olyan alkalmazottja van, akik otthon dolgoznak, vagy különböző kórházakba utazva végzik munkájukat. Ha valaki felhív egy hitelkártyacéget vagy más szolgáltató vállalatot, sosem tudhatja, hol található az a személy, akivel beszél.
Sok még a bizonytalanság az új típusú foglalkoztatási formákkal Az alternatív munkahely program sikere megkívánja, hogy az érintettek rendelkezzenek a szükséges munkaeszközökkel, megfelelő képzést kapjanak, és erős adminisztrációs háttérre támaszkodhassanak. Balesetekhez, sérülésekhez és ártalmakhoz vezethet, ha ezek az alkalmazottak nem kapnak megfelelő képzést és nincs velük folyamatos kapcsolattartás. A munkaadó telephelyén kívül dolgozók függetlenek, ezért maguknak kell viselniük a felelősséget egészségükért és biztonságukért.
Az átmenet új kihívásokat teremt. Sok távmunkás nem is ismeri a hagyományos hivatali környezetet, mások viszont megszokták, hogy irodai munkabeosztásban dolgozzanak. Valószínűleg sokan nem tudják, mit kell tenniük biztonságuk érdekében alternatív munkakörülmények között, és ez káros következményekkel járhat. Az USA Munkabiztonsági és Foglalkozás-egészségügyi Hivatala (OSHA) eredetileg azt az álláspontot vallotta, hogy a munkaadók felelősek azért, hogy – a foglalkozás-egészségügyi és munkabiztonsági törvénynek megfelelően – minden alkalmazottjuk munkáját biztonságban és egészségkárosodás nélkül végezhesse, beleértve azokat is, akik otthon dolgoznak. A munkaadók felzúdulását követően azonban olyan értelemben módosította álláspontját, hogy a törvény nem vonatkozik az otthon dolgozók házára és annak berendezésére. A munkaadóktól nem várható el, hogy ellenőrizzék az otthon dolgozók lakását, és ezt az OSHA sem teszi meg. Több szakmai és érdekképviseleti szervezet viszont úgy véli, hogy ha valaki károsodást szenved otthoni irodájában, amelyet munkaadója rendezett be és hagyott jóvá, akkor őt a törvény védi, és a vállalat éppen úgy felelős érte, mintha a központi irodában dolgozna. Előfordult például, hogy az otthon dolgozó alkalmazott elcsúszott a levélszekrényéhez vezető jeges úton, amikor éppen a neki küldött iratokért ment. Az esetet munkahelyi balesetnek minősítették, és az alkalmazott megnyerte a munkaadójával szemben indított pert. A távmunkahelyek ellenőrzése Sok vállalat komolyan veszi azt a feladatát, hogy – magánéletüket tiszteletben tartva – védje otthon dolgozó alkalmazottait, bár az OSHA ezt nem követeli meg. Egyes cégek csak akkor engedik meg alkalmazottaiknak, hogy otthon dolgozzanak, ha képviselőjük előzőleg megszemlélte lakásukat. A Merrill Lynch közzétette az otthoni munkahelyre vonatkozó biztonsági követelményeit és ragaszkodik ezek betartásához. Más vállalatok irányelveket adtak ki, de nem tartanak igényt a lakás megtekintésére. Lényegében a vállalatok döntésén múlik, hogyan biztosítják otthon, vagy külszolgálatban dolgozó munkatársuk biztonságát, egészségét és jó közérzetét. Ezt megtehetik azzal, hogy ellátják őket a szükséges eszközökkel, megkívánják és elősegítik ergonómiai szempontból megfelelő munkahely kialakítását, valamint biztonsági oktatást szerveznek részükre.
Sok vállalat defenzív autóvezetési oktatást tart azoknak a dolgozóinak, akik munkájuk során sokat vannak úton. Alapszabály, hogy ugyanazok az irányelvek és kötelezettségek vonatkoznak az otthon és az irodán kívül dolgozókra is, mint a hivatalban tartózkodó alkalmazottakra, így a távmunkások is a vállalat belső dolgozóival azonos tanfolyamon vesznek részt. Ott szó esik székükről és számítógépükről, az ergonómiai szempontból megfelelő munkahely kialakításáról, a kétágú létra helyes használatáról, az anyagok tárolásáról és elérhetőségéről, az elektromos kábelekről és az elbotlás elkerüléséről. Egy élelmiszeripari gépgyártó vállalat tájékoztató és balesetmegelőző programot dolgozott ki utazó képviselői számára. Mivel a képviselőket aggasztotta, hogy távollétük idején családjukat baleset érheti, a vállalat a biztonságos otthoni munkavégzési programba a képviselők házastársait is bevonta. Gondoskodni kívánt ugyanis megbecsült munkatársai és családjuk biztonságáról, bárhol tartózkodjanak is.
Biztonság távirányítással Azoknak a vezetőknek és felügyelőknek, akik nincsenek közvetlen beosztottjaikkal látó- és hallótávolságban, a megszokottól eltérő módon kell irányítaniuk ezeket az alkalmazottakat. Lényeges kérdés, hogy hogyan gondoskodhat egy vezető vagy felügyelő a munkahelyen kívül dolgozók biztonságáról, függetlenül munkavégzésük helyétől és környezetétől. További lényeges kérdés, hogy az otthon és a vállalaton kívül alkalmazható biztonsági módszerekről és technikákról beszélgetnek-e ezekkel az alkalmazottakkal, és szerveznek-e oktatást részükre. A vállalat vezetőinek fontos stratégiai feladata, hogy világossá tegyék a munkabiztonságra, foglalkozás-egészségügyre és a környezeti követelményekre vonatkozó szabványokat. A vállalati részlegek és helyi kirendeltségek vezetőivel közösen célokat kell kitűzniük, és ezeket számon kell kérniük, hogy gondoskodjanak az alternatív munkahelyen dolgozó alkalmazottak biztonságáról. A tudatosság növelése Az irodán kívül dolgozóknak – a balesetek elhárítása érdekében – magatartásukat össze kell hangolniuk a vállalat munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi célkitűzéseivel. A munkahelyi vezetőknek és felügyelőknek különleges képességekkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy tájékoztassák, irányítsák, és tanácsokkal lássák el az irodán kívül dolgo-
zókat. Új módszereket kell találni az elvárások tisztázására. Bár az alkalmazottak általánosságban ismerik az elvárásokat, a vezetőknek a veszélyes vagy kockázatos viselkedés kiváltó okait is orvosolniuk kell. Ha valaki önállóan, vagy más vállalat alkalmazottaival együtt dolgozik (pl. autót vezet áruszállítás vagy javítási szolgáltatás céljából), akkor biztonságát különböző veszélyek fenyegetik. Sokszor ismeretlen vidéken végzi munkáját, változó időjárási viszonyok között. Gyakran befolyásolják saját elképzelései, problémái, lelkiállapota, egészsége, fáradtsága, valamint a munkatársaira ható tényezők. Felszerelésük vagy járművük állapota szintén hatással van biztonságukra. Önellenőrzés A munkahelyen kívül dolgozókat sokszor nem ellenőrzik a helyszínen, saját maguknak kell ügyelniük biztonságukra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legsúlyosabb balesetek közül jó néhány éppen a régi, gyakorlott, tapasztalt dolgozók esetében következik be. Úgy tűnik, hogy ha valaki jól ismeri munkáját és annak veszélyeit, akkor elbízza magát. „Régóta végzem ezt a munkát, és még sosem történt bajom” – gondolják sokan. A leggyakorlottabbak – mivel sokszor megúsztak veszélyes helyzeteket, vagy figyelmen kívül hagytak előírásokat – gyakran a legnagyobb kockázatoknak teszik ki magukat. A tapasztalt és a tapasztalatlan dolgozóknak egyaránt tisztában kell lenniük azzal, hogy az emberi szervezet felmondhatja a szolgálatot, ami számukra és másokra nézve veszélyt jelent. Meg kell őket tanítani ezért, hogyan kezeljék a kockázatos helyzeteket. A tapasztalatok szerint a balesetek leggyakoribb okai a következők: • elbizakodottság, • figyelmetlenség, szórakozottság és a koncentráció hiánya, • stressz, • nem biztonságos magatartás, tévhitek és azoknak megfelelő viselkedés, • a szabályok és előírások be nem tartása, • saját és mások biztonságos magatartásáért a személyes felelősség vállalásának hiánya, • a veszély első intő jeleinek figyelmen kívül hagyása, • nem megfelelő berendezés (a járművet is beleértve) vagy a megelőző karbantartás hiánya,
• a figyelem elterelése, beleértve a mobiltelefonozást is, • rossz időbeosztó képesség, • a munkatárs biztonságával való törődés hiánya, • vasúti kereszteződések figyelmen kívül hagyása. A munkahelyen kívül dolgozók biztonságának megőrzése érdekében a következő alapvető kérdéseket kell feltenni: 1. Milyen rendkívüli feladatok merülnek fel a távmunkások biztonságának, egészségének és jó közérzetének megőrzésével kapcsolatban? 2. Biztonsági szempontból miért felel a munkaadó és miért a távmunkás? 3. Milyen önmegfigyelő képességgel és önfegyelemmel kell ezeknek az alkalmazottaknak rendelkezniük? 4. Milyen vezetői és menedzseri képességekre van szükség? 5. Milyen kommunikációs képességekre van szükség a távolból történő irányításhoz? 6. Mennyire fontos a jó emberismeret annak eldöntéséhez, hogy a dolgozó valóban hajlandó-e követni a szükséges és megkövetelt biztonsági előírásokat? Egyes vállalatok úgynevezett távirányítási laboratóriumot létesítettek, hogy hozzászoktassák a jelentkezőket az új munkastílushoz. Itt az alkalmazottak szimulált otthoni munkahelyen dolgoznak; vezetőikkel, munkatársaikkal és ügyfeleikkel csak telefonon és e-mailen tartják a kapcsolatot. Így a jelöltek még munkába állásuk előtt kipróbálhatják, hogyan működik a távirányítás, a vállalat pedig megítélheti, hogyan fognak dolgozni a jelöltek. Az alkalmazottakban tudatosítani kell, hogy felelősek mások jó közérzetéért, még azokért is, akiket nem látnak rendszeresen. A vállalatvezetésnek olyan politikát kell folytatnia és olyan akciókat végrehajtania, amelyek nyilvánvalóvá teszik, hogy megérti ezeket a dolgozókat és foglalkozik velük, egészségüket és biztonságukat fontosnak tartja függetlenül attól, hol töltik napjaikat. Rendkívül fontos, hogy az alkalmazottak érezzék, hogy a vezetés törődik velük.
A veszélyteremtő magatartás okai Bár az emberek nem szeretnének sérülést szenvedni, néha mégis – szándékosan vagy véletlenül – nem tartják be a biztonsági követelményeket, és károsodást szenvednek. A szórakozottság nagyon veszélyes lehet. A veszélyhelyzetet teremtő viselkedésnek legtöbbször a figyelmet-
lenség, a koncentráció hiánya vagy a téves elképzelések és értékelések az okai. Egyes alkalmazottakban téves biztonságérzet alakulhat ki, mert bíznak abban, hogy képesek úrrá lenni a körülményeken, vagy nem történik bajuk, mivel eddig még sosem sérültek meg, amikor nem tartották be a biztonsági előírásokat. Sok szakértő azt állítja, hogy a balesetek és sérülések oka a veszélyhelyzetet teremtő viselkedés, valamint a gépek és a járművek időben elvégzett karbantartásának és javításának elmulasztása. Mindkét állítás igaz. Az emberek könnyen szórakozottá válhatnak, elmélázhatnak álmodozás, ismétlődő feladatok, stressz és különböző figyelemelterelő események hatására. Olyan szervezeti változásokkal kapcsolatos gondok, mint a termelési mutatók nyomása vagy az állásért való aggódás, továbbá általános és politikai problémák miatt lanyhulhat a figyelem, és baleset következhet be. A másik ok a tudatos vagy előre megfontolt magatartás, amikor például egy alkalmazott szándékosan nem tartja be az előírásokat és nem visel védőfelszerelést. Ha szerződéses kötelezettség teljesítése, értékesítési eredmények miatti jutalom, vagy más meghatározott cél elérése ösztönzi az alkalmazottakat arra, hogy a munkát gyorsan végezzék, akkor fordul elő leggyakrabban, hogy nem tartják tiszteletben az előírásokat. Lehet, hogy a felettesek ezeket a szabályszegéseket nem teszik szóvá, különösen akkor nem, ha ettől saját jutalmuk és előmenetelük is függ. Ennek még nagyobb a valószínűsége akkor, ha az alkalmazott nincs is felettesei látókörében. A formális vagy informális megfigyelés hagyományos eszközeivel nem is mindig lehet elérni, hogy az alkalmazottak viselkedésük során a balesetek elhárítását szem előtt tartsák. Fokozza magabiztosságukat, hogy főnökük a távolból nem szerez tudomást arról, hogy nem jártak el a szükséges óvatossággal. Állandó figyelmet és energiát kell ezért fordítani a biztonságra, az egészségvédelemre és a munkakörülményekre, ha a munkavédelmi eredmények javítására törekszünk.
A magatartás megváltoztatása Minden típusú munkaszervezetben el lehet kerülni az ártalmakat. Ennek kulcsa a tudatosság, a viselkedésmódok és a hibás magatartásra indító körülmények megfelelő kezelése, és ennek eredményeként a dolgozók magatartásának megváltoztatása. A vezetőknek fel kell tárniuk és ki kell küszöbölniük az alkalmazottak viselkedését befolyásoló negatív
tényezőket. Egyúttal megfelelő forrásokat kell biztosítaniuk az oktatásra és a védőfelszerelésekre. Szüntelenül hangsúlyozniuk kell szóban és írásban, mennyire fontosnak tartják a munkabiztonságot. Minden szinten meg kell vizsgálniuk az alkalmazottak magatartását és fontosságukat a vállalat célkitűzései szempontjából. Ha a vezetők ismeretek, megértés vagy egyetértés hiányát tapasztalják, el kell magyarázniuk a dolgozóknak az elvárásokat. Alapvető elvárásnak kell lennie, hogy minden dolgozó érezze magát felelősnek saját biztonságáért és egészségéért, valamint munkatársai, az ügyfelek, a vállalat, a lakókörnyezetében élők és tágabb környezete védelméért. Az eredmények javítása holisztikus megközelítést kíván, amely hangsúlyozza, hogy mindenki személy szerint felelős önmaga és mások biztonságáért. Ez mindenkire, vezetőkre és beosztottakra egyaránt vonatkozik, bármilyen formában dolgoznak is. Minden alkalmazottnak hajlandónak és képesnek kell lennie arra, hogy minden helyzetben védőintézkedéseket tegyen, akkor is ha otthon, vagy a vidéket járva végzi munkáját. Az eredmények javításához a következő szinteken kell intézkedéseket tenni: • az önigazgatás szintjén – Minden alkalmazottnak képesnek kell lennie arra, hogy megfigyelje és szabályozza magatartását, gondolkodásmódját és viselkedését a munkában és otthon, függetlenül attól, hogy hagyományos vagy nem hagyományos munkahelyen dolgozik-e. • a munkatárs, a munkacsoport segítése szintjén – Az alkalmazottaknak kifejezésre kell juttatniuk, hogy felelősnek érzik magukat munkatársaikért és vigyáznak rájuk. Ez különösen akkor igaz, ha munkatársaik olyan területeken dolgoznak, ahol nincsenek szem előtt. Kulcsfontosságú az együttműködő képesség és a csoportmunkára való alkalmasság. • vezetői szinten – A vezetőknek félre kell tudniuk tenni politikai és üzleti kérdéseket (ezt tőlük meg is követelik), hogy olyan légkört teremtsenek és tartsanak fenn, amelyben mindenki – tartózkodási helyétől vagy egyéb változó körülményektől függetlenül – biztonságosan együtt tud dolgozni. • vállalati szinten – A vállalati kultúrához tartoznak a cég normái, értékei, állásfoglalásai, magatartása és kötelezettségvállalásai. Ezeknek nyilvánvalóvá kell tenniük, hogy a vállalat a biztonságot, az egészséget és a jó munkakörülményeket alapvető értékeknek tartja, amelyeket nyíltan ösztönöz és támogat.
A dolgozók bevonása a munkabiztonság javításába A munkabiztonság javításának leghatékonyabb módja, ha ebbe a folyamatba valamennyi dolgozót bevonnak. Az alkalmazottak tudására és tapasztalatára támaszkodva kell meghatározni a biztonságos munkavégzés legalkalmasabb formáit. Ez az idő- és pénzbefektetés egyik legjobb módja, mert ezzel egyrészt elkerülhetők a károsodások, másrészt csökkennek a költségek. Be kell vonni az irodán kívül dolgozókat is annak meghatározásába, hogy mire van szükség maguk és mások károsodásának elkerülésére, függetlenül attól, hogy otthon, útközben vagy egy ügyfél, illetve vevő munkahelyén tartózkodnak-e. Ha valaki magában meg van győződve a biztonságos munkavégzés fontosságáról, akkor szívesebben vesz részt az azt elősegítő programban, és tartósabban változik meg a magatartása. A külső motiváció eredményesebb, ha belső meggyőződéssel párosul. A munkabiztonsági vezetőknek személyesen, telefonon vagy e-mailen kell irányítaniuk és tanácsokkal ellátniuk a házon kívül dolgozókat, hogy megóvják biztonságukat. Erre szervezeti változások idején különös gondot kell fordítani. A vezetőknek meg kell ismételniük azt a felhívást, hogy minden dolgozó köteles betartani a munkabiztonsági, foglalkozás-egészségügyi és környezetvédelmi szabályokat. A károsodásokkal és sérülésekkel összefüggő közvetlen és közvetett költségek csődbe vihetik a vállalatot, vagy súlyosan veszélyeztethetik életképességét. A munkaadóknak mindenkor érdekelteknek kell lenniük az óvintézkedések végrehajtásában, amelyek azt tükrözik, hogy szívükön viselik alkalmazottaik, azok hozzátartozói és a vállalat sorsát. Az irodán kívül dolgozók a legjobban úgy ügyelhetnek biztonságukra, ha saját munkabiztonsági igazgatójuknak képzelik magukat. Felhatalmazást kell kapniuk arra, hogy önállóan tárják fel és oldják meg a problémákat. A vezetők hangsúlyozhatják beosztottjaiknak az önmegfigyelés és a megelőzés fontosságát, különösen akkor, ha az alkalmazottak önállóan végzik munkájukat. Olyan módszereket kell kidolgozni és alkalmazni, amelyek segítségével a dolgozók – az irodán kívüliek is – bevonhatók a célkitűzés teljesítésébe. Lényeges, hogy hatékony kommunikáció legyen az alternatív dolgozók, valamint anyavállalatuk, illetve feletteseik között.
Veszélyfelmérési eljárás a távmunka kockázataira A távmunkások különböző helyszíneken, közvetlen felügyelet nélkül dolgoznak, különböző foglalkoztatási formákban (alkalmazott, bedolgo-
zó, alvállalkozó stb.). A munkaadók ugyanakkor nemcsak saját munkavállalóik egészségéért, biztonságáért és munkahelyi jólétéért felelősek, hanem például az alvállalkozók, illetve a munkaadó által megbízott szabadfoglalkozású dolgozók egészségéért és biztonságáért is. Ezért a munkaadók kötelesek felmérni az önálló munkavégzőkre vonatkozó kockázatokat, és szükség esetén lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy ezeket a kockázatokat elkerüljék, illetve csökkentsék. Az alábbiakban egy olyan általános eljárást ismertetünk, amellyel felmérhetők és kezelhetők a távmunkások egészségét és biztonságát fenyegető főbb veszélyforrások. Természetesen az eljárást mindig a távmunka jellegéhez kell igazítani (otthon végzett munka, gépjárművel végzett munka, ügyfelekkel kapcsolatba kerül-e a dolgozó stb.) Mielőtt hozzáfognánk a kockázatelemzéshez, először is azt kell megállapítani, hogy az adott munkavállaló alkalmas-e arra, hogy egyedül dolgozzon. Ellenőrizni kell, hogy nincs-e a dolgozónak olyan egészségi problémája, amely ezt kizárja. Ehhez szükség esetén ki kell kérni az orvosok tanácsát.
Veszélyforrás: agresszió és megfélemlítés Azok a távmunkások, akik munkájuk során emberekkel foglalkoznak, fizikai és verbális agresszióval, megfélemlítéssel találkozhatnak. Javasolt intézkedések • A távmunkások használják a szakmai ítélőképességüket, egy esetleges veszélyhelyzetben ne kockáztassák testi épségüket és biztonságukat. • A vállalatnál hozzanak létre egy olyan nyilvántartási rendszert, amelyben minden erőszakos eseményt rögzítenek. • Dolgozzanak ki politikát arra, hogyan kezeljék azokat a dolgozókat, akik agresszív/erőszakos esemény szenvedő alanyai voltak. • Biztosítsanak tanácsadást azoknak a távmunkásoknak, akik találkoztak ilyen erőszakos eseménnyel, és ennek következtében fokozott stresszt élnek meg. • A távmunkásoknak szabadidőt kell biztosítani arra, hogy részt vehessenek a tanácsadáson, amelyet a munkáltatónak kell fizetnie. • Vezessenek naprakész listát az agresszív személyekről. Adatvédelmi okokból az adott személyek nevét és címét tartalmazó listákat kézzel írják.
• Miden távmunkás figyelmét hívják fel arra, hogy feltétlenül ellenőrizzék és frissítsék ezeket a listákat, mielőtt elindulnak a telephelyről az ügyfelekhez. • A távmunkások használjanak riasztót, ha erőszakkal találkoznak. A riasztó általában meglepi a másik embert, és időt ad a dolgozónak a menekülésre. • Meg kell fontolni olyan rendszer bevezetését, amely lehetővé teszi, hogy a mobiltelefon egyik gombjának megnyomásával a telephelyen megszólaljon egy adott telefon. Ez lehetővé tenné, hogy szükség esetén „erősítést” küldjenek a távmunkás tartózkodási helyére. • Elengedhetetlen olyan jelenléti nyilvántartási rendszer vezetése, amelyből az ügyintézők a lehető legpontosabban meg tudják állapítani, hogy az egyedül dolgozó kolléga éppen hol tartózkodik. • Nem árt, ha a távmunkásoknak olyan kétirányú kommunikációs rendszert biztosítanak, amellyel bármikor kapcsolatba léphetnek a telephellyel. • Ha az egyedül dolgozó azt gyanítja, hogy egy ügyfél alkohol és/vagy kábítószer befolyása alatt áll, és ezért agresszívvé válhat, akkor ne foglalkozzon az adott ügyféllel. • A távmunkásoknak tájékoztatást, eligazítást és képzést kell nyújtani a fenti megelőző intézkedésekről.
Veszélyforrás: gépjárművezetés • Azok a távmunkások, akiknek a munkájába beletartozik a gépjárművezetés, közlekedési baleset részesei lehetnek. • A távmunkások gépjárművei esetenként meghibásodhatnak. Javasolt intézkedések • A távmunkásoknak olyan gépjármű-biztosításuk legyen, amely kiterjed a magáncélú és üzleti használatra, valamint a munkába járásra is. • A társaság rendszeresen ellenőrizze a távmunkások jogosítványát, forgalmi engedélyét és biztosítási okmányait. • A KRESZ szabályait mindig be kell tartani. • A gépjárművezetők írjanak alá egy nyilatkozatot, amelyben kijelentik, hogy egészségi állapotuk alkalmassá teszi őket a vezetésre.
• Tilos alkohol vagy nem orvos által felírt gyógyszerek hatása alatt vezetni. • Ha a dolgozó olyan, orvos által felírt gyógyszert szed, amely befolyásolja vezetési képességét, akkor ne engedjék vezetni, keressenek más megoldást. • A sofőröknek meg kell tiltani, hogy vezessenek, ha nem érzik jól magukat. • Vezetés közben (még kihangosítóval is) tilos mobiltelefont vagy más távközlési eszközt használni. • Vezetés közben minden távközlési eszközt ki kell kapcsolni. • A mobiltelefonokon legyen olyan kimenő üzenet, amely jelzi, hogy a hívott fél vezetés közben nem fogad hívást. • A munkatársakat utasítani kell, hogy hagyjanak üzenetet az egyedül dolgozó mobilján, aki így vissza tudja hívni őket, miután biztonságosan leparkolt. • A távmunkások csak akkor hallgassák le az üzeneteiket, ha már biztonságosan leállították a gépjárművet. • Tájékoztatni kell a távmunkásokat arról, hogy milyen veszélyekkel jár, ha fáradtan vezetnek. • Az egyedül dolgozó sofőrök rendszeres időközönként tartsanak pihenőt. • A munkaadók fordítsanak különös figyelmet arra, hogy a távmunkások milyen napszakban, hány órát, és milyen távolságokat vezetnek. • A dolgozók vegyenek részt olyan vezetési tanfolyamon, amely a biztonságra is kiterjed (parkolási pozíciók, mi a teendő vészhelyzetekben, éberség). • A távmunkásoknak tájékoztatást, eligazítást és képzést kell nyújtani a fenti megelőző intézkedésekről.
Veszélyforrás: képernyős berendezések A munkaadóknak kötelességük meggyőződni arról, hogy a távmunkások által használt monitorok biztonságosak, és nem károsítják a dolgozó egészségét. Javasolt intézkedések • A munkaadóknak minden dolgozó esetében be kell tartaniuk a képernyőhasználatra vonatkozó foglalkozás-egészségügyi előírásokat.
• Vegyék figyelembe a munkaállomásokra vonatkozó ergonómiai és biztonsági előírásokat (székek, világítás, védőberendezések). • Minden távmunkás készítsen listát arról, hogy a foglalkozásegészségügyi előírásokkal összhangban milyen típusú berendezésekre van szüksége az adott munkakörnyezetben. • A vezetőség kövesse figyelemmel a távmunkások munkavégzési rutinját, hogy meggyőződjenek arról, hogy a távmunkások az egészségügyi előírásoknak megfelelően, kellő mennyiségű szünetet tartanak. • A távmunkásoknak rendszeres támogatást kell kapniuk a szervezet vezetőségétől annak érdekében, hogy a telephelyen dolgozókkal azonos elbánásban részesüljenek. • A távmunkásoknak tájékoztatást, eligazítást és képzést kell nyújtani a fenti megelőző intézkedésekről.
Veszélyforrás: fizikai sérülés A távmunkások a sérüléseket illetően nagyfokú kockázatnak vannak kitéve. Javasolt intézkedések • A vonatkozó előírások alapján a telephelyen elsősegélynyújtó létesítmény létrehozása az értékesítést, kézbesítést, ellenőrzést vagy egyéb alacsony kockázattal járó tevékenységet végző távmunkások esetében. • Azoknak a távmunkásoknak, akik elszigetelten, nehezen megközelíthető helyen, illetve veszélyes szerszámokkal vagy gépekkel dolgoznak, adjanak úti elsősegélycsomagot. • A távmunkásokra vonatkozó kockázatok csökkentésére jó módszer lehet, ha az egyedül dolgozók rendszeresen bejelentkeznek telefonon a telephelyre, és jelentést tesznek az állapotukról. • Valamennyi sérülést fel kell jegyezni a baleseti naplóba, amelyet egy központi helyen, lehetőleg az elsősegélyláda mellett őrizzenek. • Az alkalmazottakat tájékoztatni kell arról, hogy jogszabály írja elő, hogy minden sérülést bejegyezzenek a baleseti naplóba. • A távmunkások sérülése esetén ugyanazok az üzemi balesetre vonatkozó előírások érvényesek, mint a telephelyen dolgozókra. Minden üzemi balesetet jelenteni kell, és ki kell vizsgálni.
• Legyen a telephelyen olyan kijelölt elsősegélynyújtó személy, aki hivatalos elsősegélynyújtó tanfolyamot végzett. Az ilyen személy nem helyettesítheti a képzett elsősegélynyújtót, csupán sürgősségi elsősegélyt nyújthat annak megérkezéséig. • A sérültek szállításához szükség lehet speciális kiegészítő felszerelésre, takarókra, köpenyekre, egyéb védőfelszerelésekre és ollókra. Ezeket az elsősegélyláda közelében kell tárolni. • A távmunkásoknak tájékoztatást, eligazítást és képzést kell nyújtani a fenti megelőző intézkedésekről.
Veszélyforrás: munkához használt berendezések A munkavégzés során használt különféle eszközök és berendezések veszélyei. Javasolt intézkedések • A munkaadónak meg kell győződnie arról, hogy a távmunkások által használt berendezések megfelelnek a jogszabályban előírtaknak. • A munkaadónak meg kell győződnie arról, hogy a távmunkásoknak biztosított berendezések alkalmasak az adott munka elvégzésére. • A munkaberendezéseken legyenek megfelelő, egyértelműen jelzett és megfelelően elhelyezett szabályozó eszközök, amelyek lehetővé teszik a biztonságos munkavégzést. • A berendezések használatáról megfelelő tájékoztatást és képzést kell adni, és rendszeres ellenőrzéssel kell biztosítani, hogy a berendezés sem a távmunkásoknak, sem más személyeknek nem okozhat sérülést. • Minden olyan személyi védőfelszerelést biztosítani kell a távmunkásoknak, amelyet a kockázatelemzés szükségesnek talált. • A távmunkásoknak tájékoztatást, eligazítást és képzést kell nyújtani a fenti megelőző intézkedésekről.
Veszélyforrás: a képzés és a felügyelet hiánya • Különösen fontos a munkavédelmi oktatás olyan munkaköröknél, ahol csak korlátozott a felügyelet, és emiatt a bizonytalan helyzetekben nehéz útmutatást és segítséget adni.
• Rendszeres ellenőrzéssel meg lehet győződni arról, hogy a dolgozók megértették a munkájukkal kapcsolatos kockázatokat, és megteszik a szükséges óvintézkedéseket. Javasolt intézkedések • A távmunkásokat úgy kell oktatni, hogy a kockázatokat és a szükséges óvintézkedéseket teljes mértékben megértsék. • A munkaadó szabjon korlátokat arra nézve, hogy a távmunkások mit tehetnek, és mit nem tehetnek. • A munkaadó győződjön meg arról, hogy a munkavállaló képes megbirkózni az új, szokatlan, ismeretlen helyzetekkel, és el tudja dönteni, hogy mikor hagyja abba a munkát és kérjen segítséget. • A dolgozókat képezzék ki arra, hogyan kezelhetik a potenciálisan veszélyes embereket, és hogyan oldhatnak meg egy potenciálisan veszélyes helyzetet, mielőtt még az elfajulna. • Bizonytalan helyzetekben a felettesek adjanak útmutatást. • Rendszeres időközönként keressék fel a távmunkásokat a munkavégzés helyén, illetve az otthonukban, és beszélgessenek el velük az egészségvédelmi és biztonsági kérdésekről. • A távmunkások és feletteseik között legyen rendszeres telefonvagy rádiókapcsolat. • Érdemes esetleg olyan automata riasztóeszközt alkalmazni, amely akkor lép működésbe, ha a távmunkástól nem érkezik rendszeresen egy megadott jelzés. • Más olyan eszközöket is lehet alkalmazni, amelyek veszélyhelyzetben akár manuálisan, akár az adott tevékenység hiányában automatikusan riasztanak. • Ellenőrizni kell, hogy a távmunkás időben visszatért-e a telephelyre. • A távmunkásoknak tájékoztatást, eligazítást és képzést kell adni a fenti megelőző intézkedésekről. Összeállította: Szabó Ildikó Topf, M. D.: The alternative workforce. = Occupational Hazards, 67. k. 8. sz. 2005. p. 38-43. Ellis, P.: Lone working. = The ROSPA Occupational Safety and Health Journal, 34. k. 1. sz. 2004. p. 24–28.
Csak a módszerek változtak, a probléma ugyanaz maradt…
BME OMIKK
ÜZEMFENNTARTÁS–KARBANTARTÁS Havonta a karbantartásról, hogy a szakismeretét is karbantarthassa…
