Bevezetı Irányzatok
A Taoizmus és a konfucianizmus mindketten az arany középút tanát vallják.
A Kr.e. 6 században a kínai filozófia rendszer 2 különféle iskolában testesült meg. Alapelvük, hogy a természetben minden fejlıdés az eltőnés és visszatérés, a kiterjedés és összehúzódás körkörös mintázatait követi. Ezt a tételt a Nap, Hold mozgásából az évszakok változásából vezették le.
1.Konfucianizmus. a név Kung Fu –ce névbıl ered ./”K’ung mester” született i.e.551-ben./
Tanítását az ısi klasszikus könyvekre alapozta. Filozófiai gondolatok, költészet, rituálék, történelem, zene. A tanítványok által összerendezett, közreadott mővek Ji King / Változások könyve, Lün –Jü Beszélgetések és mondások /Si King/ Dalok könyve/ A férfias , jin jelleget, cselekvést és uralkodást hangsúlyozta tanításaiban. Középpontban a politikai filozófiai, társadalmi szervezetek és a gyakorlati élethez szükséges tudás állt.
Célja szerint: nevelési oktatási rendszer, társadalmi etikett és erkölcsi alap megteremtése. Megszilárdította a hagyományos kínai családrendszert megkövetelve az ısök tiszteletét kifejezı rituálékat. Kiemelkedı feladata volt a gyermekek nevelésében a szabályok és szokások megtanulásában. A trón és az egyház legszilárdabb támaszát jelentı etikai , politikai rendszer szimbólumának megtestesítıje .
Valójában a Taoizmus három nagy klasszikus irodalmi mővekben hagyományozta ránk örökségét :
1. Lie ce amely mindenki számára érthetı és csodálatosan főszerezi humorral történeteit. Lie-ce a taoista irányzat (harmadik alkotása) kb.kr.u.370.körül íródott.
2.Tao Te King a tömör ,rejtélyes és sokan a fordásait ,értelmét több oldalról közelítik meg. Lao-ce „Öreg Mester” nevéhez füzıdik / igazi neve: Li –pe-yang volt i.e. 517-ben született/
3.Csuang Ce Csuang-ce könyv, ami írójától kapta nevét több mint 2000 éves (kb kr.e.320 körül) Korának legnagyobb gondolkodója volt. Ebbıl mindenki a saját magának megfelelı tanácsotbölcsességet értette meg.
Az egymással versenyzı iskolák közül csak a Tao követıi voltak elég erısek, ahhoz hogy vetélytársai legyenek a konfucianizmusnak. A tanítványok Tao tanításai alapján egy olyan életfilozófiát követtek, amely elvetté mások által megfogalmazott szabályokat társadalmi és politikai elveket. Az elsı helyre az utat helyezte, amely szavakkal nem megfogalmazható. A Tao nélkülöz minden emberi célt és érdeket, és lám mégis követi minden teremtmény.
A Tao átélésének élményekor az ember és a természet egybeolvad a külsı és belsı világ közötti különbség eltünik.A vallások által idézet örök élet nem a más világon van, hanem bennünk és ez az élet az egyetemes szeretett vagyis a Tao.Vándorlásunk több millió évig is eltarthat, és a visszatérés ideje gyorsasága tılünk függ.” Te magad vagy az Isten, a sátán,a pokol és a mennyország és tıled függ melyiket választod”
A kulcs, az önzetlenség én mentesség megvalósítása a Taoban és feláldozom az ént, hogy mindenben és mindenkiben önmagunkat lássuk és minden lényt, úgy szeressünk, mint önmagunkat. A Taot megismerve minden ellentétet áthidaló tudás és vágymentes önuralom birtokába jutunk és így ledobhatjuk bilincseinket, amely az anyagi világhoz köt minket. Taot önmagunkban megvalósítani annyi mint visszatérni az eredeti emberi természethez. Nem érdemes kívül keresni, mert minden bennünk van, mert ha belenézünk a Tao tükrébe, meglátjuk önmagunkat ezer és millió szerepben és jelmezben.
A Taoizmusnak több ága van. Az ie. elıtt az egyik ág a személyes fizikai halhatatlanságot tőzte ki céljául de, feltételezik, hogy régebbi gyökerei vannak. A taoisták egész rendszert dolgoztak ki halhatatlanság elérésére. A gyakorlat célja hszien (halhatatlanság )megszerzése volt. Régi ábrázolásokon szárnyas emberekként ábrázolták, akik taj-csi gyakorlatra emlékeztetı gyakorlatokat végeztek. Végsı stádium, amikor megszabadultak a testtıl és hszienné váltak. Az elválást a testtıl, pedig Si-csie vagy Hun-lélek átalakulása. 1.Lie-ce igy beszél a hszienségrıl:
„s úgy emelkednek a levegıbe , mint ahogyan az ember szilárd talajra lép, az üres térben pihennek úgy, mintha ágyban aludnának. Pillantásukat felhı és köd nem fedik el, menydörgés nem süketíti meg ıket. Szépség vagy rútság szívüket nem csábítja. Hegyek és völgyek nem szabnak gátat lépteiknek. A szellem erejében vándorolnak.”
A magyarázat, az hogy a földi testben belül fejleszti és építi ki az új testet, ami nem durva anyagi, hanem energiatest.
2
A meditációs és koncentrációs gyakorlattal energia központot építenek testen belül, és a központ elválik az idıtıl, testtıl fejtetın távozik. Ezt a taoisták a „fény forgatásának” nevezik, azaz a Tao átélése. A hszienség eléréséhez gyakorlati rendszert állítottak fel: légzéstechnika, torna, jóga, szexuális gyakorlatok, alkímia, étrend, helioterápia. Lie-ce a taoista irányzat (harmadik alkotása) kb.kr. u.370. körül íródott. A taoisták legfontosabb kánonja. Szerzı kilétét homály fedi. A mőnek eredeti tárgya is vitát képezi. Írás valamikor „egy nemzedékkel Lao-ce után élhetett” A könyv nyolc fejezetbıl áll. Mindegyik fejezet egy téma köré épül. Az egyik fejezett a Jang csu a többi fejezettel ellentétben hedonizmust hirdeti a többi hét fejezett a legfontosabb taoista részeket, alkotják a Tao Te King és Csuan ce után. A taoista írások közül ez a legérthetıbb számunkra és nem tartalmaz annyi eltérı értelmezést, mint a Tao Te King. Lie-Ce : A Sárga Császár fejezete a cselekedet taoista alapelveivel kapcsolatos. Szembe állítja magát azokkal az emberekkel, akik a leendı haszonról és veszteségrıl beszélnek és kidolgozzák, latolgatják cselekvésüket. Ezt a gondolkodást inkább károsnak, mint hasznosnak tartják. „Az a személy, akinek elméje a cselekedeteinek a puszta tükre, aki még önmagát sem ismeri, és aki nem alkot különbséget nyereség és veszteség között, az mindig tökéletes határozottsággal fog cselekedni s az útjába kerülı összes akadályt le fogja gyızni „ „A harmóniában élı embert semmi sem tudja kizökkenteni az egyensúlyából. Számára nem jelenthet akadályt átjárni a fémen és a kövön , átgázolni a vízen és a tőzön „ A Sárga Császár nagyon meg volt elégedve, azzal, hogy İ a birodalom vezetıje. Elsı 15 évében az élvezeteknek élt, de a teste és az érzékei megcsömörlöttek az élvezetektıl, és a birodalom is hanyatlásnak indult. Minden tudását latba vetette, hogy az országban uralkodó állapotokat helyre hozza, de teste gyenge volt. „ Nagy hibát követtem el ! Míg csak magammal törıdtem szerencsétlenség volt büntetésem , és miután csak népem boldogulásán fáradoztam , szerencsétlenség lett jutalmam”.
Szolgáit elküldte, elvitette az ételínyencségeket, hangszereket és visszavonult, hogy testben és lélekben felfrissüljön. Három hónapi elvonulásban álmot látott és olyan helyen járt , ahol az embereket nem hajtja vágy , és nem tudják , hogy az életnek örülni kell a halottól meg félni. Nem tudják, hogy különbek a többitıl és ezért nem ismerik a szeretetet, a győlöletet, a megértést sem. Nincs uralkodó nincs parancsoló , minden a maga természete szerint mőködik. Nincs kit megbecsülni , elismerni szánni, szeretni, mitıl félni. „Az ott élık a víz alatt nem fulladnak meg, láng meg nem égeti, nem éreznek fájdalmat és lebegnek a levegıben, mintha a földön járnának. Az ürességben úgy pihennek, mintha ágyon lennének. Felhı és a köd nem árt szemüknek , szépség és rútság szívüket nem zavarja.” Amikor a Sárga Császár felébredt magához hívta a minisztereket, és azt mondta:
3
„Most már tudom, hogy az Útat csak szenvedélyektıl mentesen lehet kikutatni. Igen, én már tudom mindezt, ráleltem , de szavakban képtelen vagyok nektek elmondani „. A Császár 23 évig uralkodott és majdnem olyan nagy rendezettség volt országában, mint az álombeliekben, és abban egy nap a lelke az égbe szállt. Az embernek 200 évig siratták emlékét. Ha nem gondolunk arra, hogy mi a hasznos, mi a káros, mi a helyes, mi a helytelen, és nem mérlegelünk, akkor megszőnik az érzékelés, nem tudjuk hogy a gondolataink sajátunk, vagy esetleg mástól származnak. Amikor eljutunk erre a szintre, ahol az érzékeink egyé válnak, a tudatunk összpontosulttá válik a testünk meg feloldódik. Ha valaki eddig eljut akkor már nincs már semmi, ami belülrıl kitöltse, és a szél felkapja, mint egy falevelet és így „repülhet a szél szárnyán.” Lie Ce egyszer megkérdezte Kuan Jin mestert hogy: „a tökéletes ember víz alá bukik , el mégsem merül . Járhat akár perzselı tőzön , meg akkor sem ég. Tízezernyi dolog felett félelem nélkül lépked , mégsem sérül „ mindezt hogyan éri el ? Mester azt válaszolta : „A tiszta erıt ragadják nem ügyességen , vagy bátorságon múlik mindez. Minden csak alak és szín. Viszont , ha valaki megragadja az Alaktalant , amibıl minden létrejött , valamint a Változatlant , melyhez melyben mindem megnyugszik és abban amennyiben mindezt megérteni és kimeríteni is képes vajon nem éri – e el a tökéletességet? Kezdet nélküli idıkben tartózkodik , arrafelé barangol , ahol tízezer dolog forrása lelhetı , s ahol mindegyik véget is ér . Megvalósítja , kiteljesíti a természetét , erıt táplál önmagába , megırzi tökéletességét . Ily módon juthat a dolgok keletkezéséig . Ha majd te is ilyenné válsz az Ég fog gondoskodni épségedrıl s szellemedben nem lesz hiányosság . Külsı dolgok hogyan zaklatnának.” Részeg ember is az árokba dıl , de legtöbb esetben nem sérül meg , mert nincs tudatában , vagy amikor egy forró valamit megfogunk , vagy átsétálunk a parázson.
Lie-Ce egy alkalommal íjász képességével büszkélkedett Po Hun Vu Jennek és bemutatta tudományát teljes mozdulatlansággal lıtte ki nyilait a célra. A mester azt mondta:” ez még nem jelenti, hogy az íjászat mestere vagy „. Egy hegyre vitte ahol imbolygó kövek és szakadékok és mélységek voltak . A mester azt mondta állj a szélére. Li-ce félelemtıl reszketı térdel leült ,nem mert a szélére állni.
Po Hun Vu Vej ezt mondta: „A tökéletes ember Akár a kék ég határát bámulja Akár alászáll a Sárga Tavasz (Hádész) világába Vagy bejárja a Nyolc Világ szegletét Szelleme és ereje nem változik!”. „Te viszont jellemedben csak pislogsz . Vajon lakozik-e más is benned a puszta rettenetnél?”
4
Ebbıl is kitőnik aki erısen hisz az mindent képes a hatalmába keríteni .Akár az eget és a földet is megmozgatja . Irányítja a szellemeket minden irányba utazhat a világban. ” Miért féljünk hát a mélységtıl tőztıl, víztıl” A föd és ég is tervek, és célok nélkül tevékenykedik, akár az ember növekedik és elpusztul, anélkül hogy a születést vagy a halált választaná. Ettıl függetlenül megpróbálónk jó és rossz között különbséget tenni, elválasztani. Ha az utat válaszuk fel kell hagyni az állandó kategorizálással, akaratérvényesítéssel és úgy kell viselkedni mind egy új szülött spontán.
Cselekedeteinkben megvalósítjuk, önmagunkat s megtaláljuk egyensúlyunkat. Figyelmünket külsı szituációkra irányítjuk de, nem szabdaljuk részletekre változó világot, hanem egységesnek tekintjük. Gondolatainkban is állandóan különbséget teszünk öröm és bánat elmúlás és élet között így elvétjük a helyes irányt. Azonban az elıbbiek változása maga az ÚT, és ha nem teszünk különbséget meg tapasztalhatjuk ennek örömét.
Tao az út melyen minden élılény halad. Az ég és föld között lévı lények szabályos életritmust követve születnek és meghalnak. Nappalokat az éjszakák váltják, évszakok egymást váltják, hanyatlás és felemelkedés örökös ismétlıdése. A régi bölcsek ismerték az utat. Az ember egyedül magától nem biztos hogy megtalálja az ösvényt. A gondolkodók szüntelenül keresték, hogy merre van az út? Hogy éljek helyesen? Hogy az úttal összhangban legyek legfıbb varázsszó a természetesség, vagyis légy önmagad.
A taoistáknak a” semmit kell tudnia” és a semmit kell cselekednie, mégis tudja, hogy hogyan kell cselekednie de,a mesteri dolgot nem lehet megfogalmaznia. Cselekedeteiben a természet harmóniáját követi de saját akaratát nem érvényesítheti. Az út ahhoz az emberhez hasonlítható, aki meg akar javítani valamit, de igyekezetével még nagyobb bajt okoz. Minden szituációkat objektíven kellene szemlélni. Az úszó sem tudja tökéletesen megmagyarázni, hogy mi tartja, fen a víz felszínén
„Az az út, amely szavakkal kifejezhetı, nem az igazi út” Az út egy szellemi gyakorlattal elérhetı de milyennel? Ezt nem közlik. Meditációról taoista filozófusok tanítása hogy visszatérhetünk a mozgásból a mozdulatlanságba a cselekvésbıl a nem cselekvésbe, a létbıl a nem létbe. ”A semmi, amibıl végsı soron minden keletkezet, s ahova minden visszatér, egy örök körforgást alkot.” A változó és sokrétő világ egyaránt tanítása a nyugati és keleti misztikus iskoláknak. A taoista felfogás Kínában nem a”Mia valóság?” hanem merre van az út kérdése. A taoisták a meditációban az útra kívánnak találni és a tudat lecsendesítése nem más, mint a helyes élethez vezetı út egyik eszköze az út eléréséhez, amely nem lehet öncél vagy az abszolút igazság megtapasztalása.
5
A taoizmus nem törekszik végsı vagy abszolút válaszadással a megvilágosodást illetıen. Ideális náluk a tökéletes nyugalomba való visszahúzódással érhetı el.
Tao Te King. Lao-ce „Öreg Mester” nevéhez füzıdik / igazi neve: Li –pe-yang volt i.e. 517-ben született/ A Taó megvalósítható bármely emberben, bármely idıben, bármikor. A taoizmus nem személyes filozófiája Thszou fejedelemségbeli lai hegységben a Cseu – dinasztia udvarában Lohyangban könyvtáros és levéltárosként ismerte meg a régi iratokat. Nyugalomba vonulása után megírta az egyetlen mővét a Tao Te King-et, mely egy határırségi parancsnok által vált ismertté.
Királyi beavatási könyv./ Az ıskori királynak kellett, hogy Tao-ja legyen. A Tao mestere tökéletessé tudja tenni tökéletességével minden vele érintkezı lény életét. Megvalósításának és másra való átvitelének egyetlen lehetısége van az intenzív szellemi sugárzás. Ezért fontos az uralkodó király és a nép számára a Taó . Tanítása közélettıl való visszavonulás ideológiája. Jellege szerint Jang, nıi misztikum engedékenység jellemzi, természetes, harmonikus út.
Titka: Végtelenül egyszerő és hihetetlenül könnyő és elképzelhetetlenül természetes. Célja: Világosan leírják, milyen legyen a kormányzata egy természetes társadalomnak. Feladata: hogy megfigyelje a természetet és felfedezze az Utat /taot/ Stílusa: rendkívül tömör a képzeletre ható szuggesztív képekben gazdag az élet központjában állt. Természetes, egyszerő, érthetı. /Lao Ce korában már magyarázatra szorult./
Gyakorlása: Tao a csendben , bölcsességben , tisztaságban, egyszerőségben nyugalomban lakik. Tao annyi mint a földi lét minden mulandó esetlegességét testet és anyagi természetet levetni. Az Ént elhagyni és a változatlan Örök Lét békéjét elérni. Az emberek idısebb korban gyakorolták , társadalmi konvenciók miatti háttérbe szorult spontaneitásuk fejlesztése , visszaszerzése céljából. Hangsúlyozza a racionális gondolkodás korlátait , és a szokások szigorú szabályaitól való megszabadulást jelenti.
Kozmikus jelentése: a végsı és meghatározhatatlan valóság, A világ mozgását, változását / mindent /foglalja magába.
6
A taó minden megnyilvánulása a jin / mozgás, nıi intuitív tudat csend, bölcs szemlélıdı tudatossága és jang /nyugalom racionális férfi értelem, erı a király alkotó cselekvése. /ellentétes erejő kölcsönhatásának köszönhetı. A két pólus szab határt a változások körforgásának
Maga a Taó megfoghatatlan, láthatatlan, taníthatatlan a Lét eredeti teremtés elıtti szellemi állapota, kozmikus folyamat, amely minden dolgot magába foglal Lao-ce a Tao Te King mely 81 versbıl áll . Tao jelentése: út, amelyen a világegyetem halad, vagyis a természet rendje a helyes életmód mintája. Tartalma: világot mint összefüggı egységes egészet tekinti , melyben meg kell engedni a természetes erık érvényesülését. Megalakítja a világtörvény fogalmát a társadalmi problémák természetes állapotba való visszatérését. Megjeleníti a parasztság tiltakozását az osztálytársadalomban kialakuló visszásságok ellen. Aki a Taót szolgálja (követi) legyızi az alsóbb erıket. A jó vezetı, aki eléri célját nem alkalmaz erıszakot, nem dicsıíti magát, nem kevélykedik, nem él vissza hatalmával. Az, aki átszellemült az megvívja fejlıdésének buktatóit, harcát, de nem erıszakoskodik és az életében elért eredményeivel nem dicsekszik.
Lao-ce azt mondta:”Az élet és a halál nem változtatja meg az ént, ezért ezt nevezik a legszellemibbnek. A szellem segítségével bármi megtalálható, amit keresnek és bármi befejezhetı,, amin munkálkodnak „.
1. vers Járjuk az Útat mert az Út nem esik egybe önmagával Név követ Nevet a Név nem változatlan Semminek mondja Ég és Föld kezdetét Létnek mondja Tízezer Dolog Anyját És gyakran bennem semmi vágy S látom az Út csodáit és gyakran létrekél a vágy s nézem vizsgálódásait hisz együtt lakik ez a pár De, más a nevük színre lépve már Együtt laknak ık a Mélység Mélység egyre mélyebb Mélység Minden Csoda Kapuja
7
Az Út szinonimája a történelemnek, amikor az emberek harmóniában éltek . Az utat járni azt jelenti szívünkben is elérni a jóságot a hitet, vagyis az erényt. A sorrend egymásután alakulása a természetben keletkezés, állapotbeli változásai: lét, elmúlás egymásba átolvadás. Az állapot alakulása a kézségek megnyilvánulása vagy megszőnése, tehát a felmerülés és lemerülés az anyagvilágába. A felmerülés és lemerülés az anyagtól független is megtörténhet. A létezı dolgok még elválaszthatatlanul egybe voltak mielıtt Ég és Föld lettek volna. Dolog azt is jelenti, hogy az út jelen van minden létezıben külön- külön vagy egyben. A „Lét Birodalmában „ ideákat megnevezték s nem egyebek, mint nevek gondolati formák, vagyis felszínes valóságok, és a szenvedélyek rabjai csak a külsı természetét látják.
A láthatatlan Tao és a látható természet egyetlen egy fenséges élettenger, kifürkészhetetlen „titokzatos szülıanya,” de csak a vágytalanok szemlélhetik a dolgok, és jelenségek véges formáit. A közös forrás mögött van a lényeg, csak a neve más. Mélység megismerésével / elmélyedéssel az anyagvilág semmivé válik/ saját egyéni fejlıdését viszi elıre az, aki a Természet egészét szolgálja. Egyik csodálatos felıl a másik csodálatos felé haladni minden titok kapuja. Az ember nem mer szembenézni képességeivel azokat csak ösztönszerően öntudatlanul alkalmazza . Megismerését és cselekedeteit tekintve törvényszerőségek és kötöttségek rabja. Azonban a változásokban állandó mintázatokat kell keresni, és ennek megfelelıen kell alakítani a cselekvéseit. Tehát a Tao útján haladónak követni kell az ég és föld természetes folyamatait. /említett eltőnés visszatérés, kiterjedés, összehúzódás/. Mert valamennyi dolog a jin és jang minden szinten megnyilvánuló ritmikus változásától függ, melynek hatása hullám vagy rezgésszerő.
8.vers a legfıbb jóság a vízhez hasonló mert jó a víz mert javára van tízezer dolognak nem harcol nem viszálykodik nyugszik oly helyeken miket nincs ember aki meg ne így aztán kicsit az útra is hasonlít ebben mert lakni jó ez a Föld mély a szíved mert mindenki aki összefügg egy embertársra lel mert az ıszinte szóra testvéri hit felel mert uralkodni úgy fogsz , hogy béke legyen végre már ha belefogsz akkor képes is vagy mert ahogy mozgásba lendülsz az évszak teljessége készen áll csak aki nem viszálykodik, azt nem érheti gáncs sem
8
A víz egy kicsit hasonlít az útra vagyis a víz útja. A víz állapota egységes a tiszta és a szennyes nem vált ketté. Kozmikus és isteni történések közepette vagyunk. A víz jósága hogy hasznára van minden létezınek, anélkül hogy küzdene. A mély emberi kapcsolatokban elvárható az emberség és emberi hang. A hatalom feladata rendet tartani kizárni a viszálykodást, vetélkedést és a feladatokat a megfelelı képességekkel bíróknak kiadni és megfelelı idıben végezteti. „Mert a bölcs ember ismeri igazi célját, nem háborúskodik, cselekedeteit nyugalom jellemzi.”
A szerves világ megfigyelése vezetett rá, hogy a változásnak alapvetı jelentıséget tulajdonítsanak. A cselekedetek intuitív bölcsességbıl erednek spontán jellegőek összhangban vannak a környezettel. Tehát a jó és rossz dinamikus egyensúlyának fenntartására kell törekedni. Minden ellentét poláris A változás lehetıség, amely minden dolog és helyzet lényege. A „dolog” /élet, atomok halmaza/ folytonos mozgás és változás, amik nem nevezhetıek meg és nem is magyarázhatók.
18.vers
Az Út alighogy elveszett , már ott is volt Emberiség Törvénytisztelet eljött a Bölcsesség és Tudás, Álszentség is megszületett családi körben nincs harmónia a hat rokon összeveszett megjelent a gyermeki tisztelet és a szülıi részvét hazádban zavar van és hőséges szolgák is megjelennek Az útról való letérés a történelem megszakadása az egészséges korszak megszakad. Ha egyik oldal elnyomja a másikat rossz idık következnek és az nem a Taó Mikor a taó ismerete elvész és az emberek csupán kötelességbıl és törvénytiszteletbıl viselkednek. Megjelenik a földi bölcselkedés után a képmutatás is. Családi kapcsolatok helyett marad a kötelesség. A békétlenségben megjelennek a haza megmentıi is/szellemileg is elhívatottak/. A világon minden dolog változik, keletkezik és elpusztul úgy, hogy minden dolog a saját ellentétébe csap át de az ellentétek egységet alkotnak ez a dolgok belsı törvénye. /jing-jang /
9
Ha elakarsz érni valamit az ellentétével kell kezdeni. / Aki meghódol, felemelkedik./ Ezért egységet alkot. /Ami hideg felmelegszik, ami meleg lehől, ami nedves kiszárad, ami száraz, nedvessé lesz / Változásokban a jin és jang ellentétpár kölcsönhatásának megnyilvánulását látták, mely szerint az ellentét mindkét pólusa dinamikusan összekapcsolódik a másikkal. Az ellentétek a jó és rossz fogalmát foglalják magukba, mely a jin és jang viszonyával megegyezik. Az Úton járó elméje tiszta és fegyelmezett előzi magától a zavaros tisztátalan gondolatokat. Fegyelmezi testét , erényeit , gondolatait, és tetteit. Ha az útról letérve ember gondolatai zavarosak, indulataik mint egy égı ház. A mai idıszakban a társadalmi és politikai párharcokban győlölet, a ragaszkodás és indulatok a harag tüzei a pénzimádat az oka minden szenvedésnek, minden betegségnek, boldogtalanságnak. Mértékletességre , bölcs és igazságos törvényekre és harmóniára lenne szükség , a vezetıktıl és az egyes emberektıl egyaránt. A fegyverek a szerencsétlenség eszközei, aki a Taót birtokolja, nem él velük. Ha mégis kénytelen használni a nyugalom elérése érdekében és elérte vele a gyızelmet nem örül mások meggyilkolásán, pusztulásán. Minden háborús gyızelem egyben temetési szertartás is. A bölcsek elégedettek a helyükkel és szeretik, és kedvüket lelik munkájukban bármilyen társadalomban, korban élnek. Nem esnek túlzásokba . (Vu- Vej), de mindent megtud tenni. Ha az országok vezetıi képesek lennének megırizni a Taót, akkor minden létezı nyomban magától megváltozna. Vágyak nélkül pedig nyugalom rend magától helyreáll. 81 vers
Igaz szavak, sose szépek a szép szavak nem igazak A jó ember sosem érvel, nem jó élni érveléssel A bölcs nem győjt , mindent az emberekért tesz és neki is jut És mindent az embereknek ád és neki is jut. A természet útja segít, nem sarcol A bölcs ember útja használ, nem harcol, önzı célra nem törekszik.
„İszinte szavak nem szépek, a szép szavak hiteltelenek.” Aki a Taóban elmerül, nem vitatkozik. A bölcs nem győjtöget, mert minél önzetlenebb annál jobban gyarapodik az igazi életfelismerésben. Nem cselekszünk a természet ellenében, vagyis harmóniában vagyunk a természettel a Taóval., ezáltal mindent véghezvisz a nem-cselekvés. Értékek és élmények ugyanannak a dolognak különbözı aspektusai.
10
A világegyetem természetes folyamataival való együttmőködés, mely szerint használni kell az univerzum természetes erıit. A tanítás szerint követni kell az univerzumban mőködı természetes folyamatokat, mint, egyéni mint nemzeti közös létünk területén. A túlélés érdekében tudnunk kell, hogy mindennel összetartozunk, a mindenség egységének részei vagyunk . Ha bárkinek, bárminek ártunk csak magunknak, ártunk magunkat pusztítsuk. A problémák megoldására csak mi magunk vagyunk képesek, mert a probléma mi magunk vagyunk. Ezért a döntést senki másnak nem engedhetjük át. A Tao befelé irányítja figyelmünket, mikor látjuk az adott problémához főzıdı kapcsolatunkat, megoldások önmaguktól adódnak. A Tao a mindenség a világegyetem összességét és lényegiségét képviseli, ha megadjuk magunkat ennek az erınek képessé vállunk az eddigitıl eltérı módon nézni saját életünket és környezetünket. A bölcs, amikor célját kitőzi, nem felejt el másokat is megsegíteni, mert az is csak ıt emeli. Akiben az ész szeretettel párosul, egyre jobban átszellemül a magasabb rendő bölcsesség számára. A bölcsek külön ösvényen járnak. Bár a cél mindenkinél egy. A másokon való segítésnél a hatás messzire ér és felfoghatatlan. Erıvel az ég alatti dolgokat megfordítani nem lehet. Aki nem ébredt fel az „isteni szikra” nem gyulladt ki azt felébreszteni nem szabad. Ezért a bölcs elutasítja a túlzásokat, mértéktelenséget, szélsıségeket.
3.Csuang Ce Csuang –Ce feltételezett teljes neve Csuang –Csu (a Ce mestert, urat jelent) Kr.e. 370 – ben született Vei állam egyik tartományában Meng - ben, mai nevén Honan- ban. Kr. e. 300 – ban halt meg. Városi hivatalnok tisztet töltött be Ci Yüanban, majd késıbb visszavonult. Rendkívül mővelt sokat olvasott és igen tájékozott volt kora és az elızı századi filozófiai témában. Munkája 52 fı részbıl áll és 33 alrészre oszlik, de nem maradt fenn teljes mértékben. Csuang-ce könyv, ami írójától kapta nevét több mint 2000 éves (kb. kr. e. 320 körül) Korának legnagyobb gondolkodója volt. Ebbıl mindenki a saját magának megfelelı tanácsotbölcsességet értette meg.
Csuang–Ce modernsége éppen abban áll, hogy szempontgazdagabb, változatosabb, sokrétőbb, mint a nagy kezdık, akiktıl lényegileg nem tér el. Más filozófusok, mint például Platón. A gondolat dinamikájának és perspektívájának megfelelıen a mítoszt, a párbeszédet, a hasonlatot szereti mint kifejezési formát használni.
11
A Taó az ısegység melybıl az ellentétek, és a sokszerőség világa származik, amely egyedül és változatlanul ott van örökké és meghatározhatatlanul a létezı dolgok mögött. Változatlanul változó örök ellentét gazdag világa ,mely ideájánál a világ és örök egységének, mely közvetlen saját élménybıl született. A mai idık civilizációja téves, rossz Végzetesen letért a Taó útjáról. Az Út akkor felismerhetı, ha nem korlátozza saját tudata, vagy milyensége.
Az idı soha nem áll meg, az emberi sorsok szüntelenül változnak a kezdet, és véget nem lehet feltartóztatni. A bölcs ember közeli és távoli dolgokat nem tekinti kicsinek és nagynak, nem kapaszkodik múlt és jelen eseményeibe, mert tudja, hogy az idı sosem áll meg. Tisztában van azzal és mérlegeli a bıség és szükség dolgait anélkül, hogy örvendezne a bıségnek, vagy elkeseredne a veszteségen, mert tudja, hogy az emberi sors szüntelenül változik. Nincs aggodalma a halál miatt, nem örvendezik a születéskor, mert tudja, hogy a kezdetet és véget nem lehet feltartóztatni. Igyekszik a tömeghez alkalmazkodni, társadalmi és világi javak, megbecsülések, kudarcok nem jelentenek a bölcsnek szerencsét, vagy szerencsétlenséget. A bölcs tudja, hogy a helyest a helytelenül élesen elválasztani nem lehet, a kicsit a nagytól tisztán világosan meghatározni nem lehet.
A Taó embere névtelen marad és a legmagasabb rendő tulajdonságok nem törekszenek sikerre. A nagy embernek voltaképpen nincs énje és az a legnagyobb, amire a sors fölötti uralkodásban el lehet jutni. A viszonylagosság a Taó szempontjából nézve Csuang –Ce nem magasabb vagy alacsonyrendő. A dolgok szempontjából nézve minden dolog önmagát tartja értékesnek,és a többieket értéktelennek. Hogy valamit nagynak, más valamit kicsinek nevezünk, attól függ, hogy mihez viszonyítjuk, síkságot a dombhoz, vagy dombot a hegyhez akár a Föld bolygót a Jupiterhez, Jupitert a Galaxishoz és így tovább. Ez az eredménye, ha a dolgokat összevetve szemléljük.
Fenyegetıvé számukra a túlvilág, csak akkor válik, ha nem alkalmazkodunk hozzá. A víz is megtalálja az útját a sziklák között. Ha az akaratunkat nem akarjuk véghez vinni – érvényesíteni és beolvadunk –alkalmazkodunk a környezetünkhöz, akkor megtaláljuk az Útat. „Az ág alatt a leggyengébbek átfúrják, ami legkeményebb mindenben fészke van a nem létnek, ereje a nem cselekvésnek. Szó nélküli tanítással”.
12
A Taó tudása birtoklása egy képesség ,és az örök dolgokkal van kapcsolata, az erıfeszítés nélküli viselkedésre utalva ,melynek határa a korlátlan lehetıség, tökéletes szabadság. Ezért aki bölcsen gondolkozik, megszünteti az izoláltságot, ami közte és dolgok között jött létre. Ha elvész a Taó ismerete az emberek a könyörületességhez és kötelességtudáshoz tartják magukat. Az emberek, míg az igazi felismeréssel nem rendelkeznek, bírnak, kénytelenek aszerint eljárni, amely fejlettségi fokuknak megfelel. Például az isteni imádat, ha az emberek azt tapasztalják, hogy az isten nem hallgatja meg az İ önzı kívánságaikat, akkor elfordulnak tıle. Nincsenek tisztábban azzal, hogy az isten, akit imádtak tulajdonképpen az İ saját képükre alkotott bálvány volt. Akiben nincs meg az igaz hit annak bizalma, sem lehet a lélek halhatatlanságában. Ha az emberek átlátják, hogy akaratos tudásvágyuk nem vezethet igazi megismeréshez és belátják, hogy azt tudom, hogy semmit nem tudok, akkor közelednek egy szellemi újjászületéshez. Aki átérzi az élet egészét , egységét az nem csak az emberekkel rokonszenvez hanem szeretettel van minden lény iránt. Cselekvésünket nem az önhittség, hanem egy felsı megismerés vezérli. Igy megszőnik az önzés és a könyörtelen mindennapi küzdelem. Amíg az ember önzı igaz felismeréshez nem juthat. Igazi tudást is csak akkor van, ha megszületik a felsıbb tudás, addig csak az emberi elme okoskodása és a megalkotott fogalmakból táplálkozik. Az ember, aki átszellemült nem töri magát földi javakért, dolgokért. Boldog a lelkiekben élı hittıl és a felsıbb megismeréstıl. Az alázatos ember a felsıbb megismeréstıl egyre jobban átszellemül, és megnyugvással viseli sorsát, kiemelkedik alsóbb lelkiállapotából. „Átszellemülni csak lemondás révén lehet. Aki mindvégig hő marad, az megtarttatik ”. (Csuang –Ce) Az erényt magunkévá kell tennünk, mert különben rabjai maradunk szenvedélyeinknek és lelki válságba süllyedünk. Másra nem támaszkodhat az ember, mert még gyengébb lesz. Minden önakaratos erılködés felesleges és hiábavaló mert az egész univerzum, világegyetem egyetlen végtelen öntudatos élettenger. Ahogy az emberek leküzdik a nehézségeket folyamatosan könnyebbé, válik a fejlıdés útja. Vágyaink és gondolataink a bensınkben kavargó vagy nyugvó okokból keletkeznek. A bölcsek elfordulnak a külsı élet, gerjesztette vágyaktól, és nem szégyelli külsejét. Törekszik arra, hogy közeli akadályok, hétköznapi gondokat megnyugvással emelkedve elfogadja így távoli reményt ad s, nem lesz kudarc.
A bölcsek külön ösvényen járnak. Bár a cél mindenkinél egy. A másokon való segítésnél a hatás messzire ér és felfoghatatlan. Erıvel az ég alatti dolgokat megfordítani nem lehet. Aki nem ébredt fel az „isteni szikra” nem gyulladt ki azt felébreszteni nem szabad. Ezért a bölcs elutasítja a túlzásokat, mértéktelenséget, szélsıségeket.
13
A munkában sem (gondoljunk a mai társadalom civilizáció rohanó egymást eltaposó és önzı mivoltára) mert tudják, hogy a test megroppan, összeroskad az életerı, megfogyatkozik, ha megállás nélkül dolgozik és használják. A bölcsek életüket békésen, de üresen és tiszta nyugalommal élik. Nem kerülnek és nem kötıdnek senkihez. Szívélyesek kiegyensúlyozottak erényesek és követik az Eget így rátalálnak az Útra. Haszonvágyból nem kezdeményeznek Semmiben nem tesznek olyat, ami másoknak ártalmas lehet. A Taó örök és nincs neve. Ha képesek vagyunk , hogy megırizzük akkor minden létezı nélkül magától fog hódolni. Az Ég és a Föld harmóniában van. Nem terheled az elmédet jelentéktelen dolgokkal és életet, és halált egyformának tartod, akkor nem fogod ismerni a félelmet. Elfogadod a változást állandónak a látásod, kitisztul. A tökéletesség útján nem inogsz meg és akadály nem szegi kedved. Olyan forrásból iszol, amely sohasem apad ki, minden úton járónak erıt ad. Utadon olyan tanártól tanulsz, akinek tanításai sohasem halnak meg. Bármibe fogsz sikerrel, jársz mindenhol célhoz, érsz, bármit teszel sorsodat magadban, hordod rendületlenül. A tökéletesség útján az igazságos embert emberséggel befolyásolhatod, ıszinteséggel, megváltoztathatod de pénzzel, fegyverrel nem kényszerítheted semmire. A tökéletes ember kész meghalni az igazságért a rang, vagyon, nem izgatja a haláltól nem fél. Ugyanúgy aki a Vu-Vejt a nem cselekvést gyakorolja annak nincsenek terhei és a világot, a tökéletes embert az Útat vizsgálja, hogy az Út mélyére hatoljon, és annak titkait feltárja. Aki ismeri Önmagát az bölcs, aki másokat legyız az erıs, ha önmagát legyızi hatalmas. Az emberek hatalom és vagyon iránt sóvárognak. Az erıszakosak törekvıek a becsvágyat birtokolják. A bölcs annyit eszik üres, ne legyen, és energiáit megırizze, öltözéke testét eltakarja, hogy ne fázzon. Minden mást elutasít, nem győjt túl sokat, és nem szerez, és nem vágyik más értékeire. Ji Csinget mint a bölcsesség könyvét használva a változást tanulmányozzuk a jelek szimbólumrendszerén keresztül is, sokat tanulhatunk az okokról és tendenciákról. A kínai filozófia két ágazata köszönheti a Ji- Csingnek kialakulását: a Taoizmus és Konfuciizmus. Ji-Csing a kérdezı számára mindig a legfrappánsabb válaszokat adja a külsı, és belsı problémák feltárásában segít. A Ji – Csing segíti szabad akaratunk mőködését, és nem azért van, hogy megjósolja a jövıt, hanem hogy megmutassa a lehetıségeket a kérdezınek. De mindenki saját sorsa fölött maga dönt. A Vu-Vej alapeszménye szerint akkor leszünk , elégedettek, ha az élet áramlásával együtt tudunk haladni.
14
Csuang-Ce tökéletes tükörképet adó tó tükréhez hasonlítja a nem cselekvést, melynek lényege azonban az üresség. Mindenkiben és a világmindenségben két erı lakozik a jing és jang. Szüntelenül uralomra törnek, de természetétıl adódóan mégsem gyızhet egyik sem. Személyiségünk is a kettı keverékébıl áll, azaz férfias heves és nıies engedékeny. Az egyensúly születésünkkor még megvan, de a késıbbiekben kedvezıtlenül megváltozhat. Jing és jang erık megléte férfiaknál és nıknél alapvetı különbség van temperamentum és munkastílus területén. Lelkünkben ez a két erı folyamatosan harcban állnak egymással. A kínai orvostudomány erre építi fel a diagnosztikát és gyógymódjait. A láz betegség annak jele, hogy belsı küzdelem van. Kínában azt tartják, hogy a világmindenség az ember miniatőr mása és testünk mint egy térkép tanulmányozható. Továbbá a mindenség egésze, tele van istenekkel és istenségekkel. A taoista templomban az emberi test (12) van felfüggesztve és fehér felhı részek mint utak kanyargó örvényekkel és istenekkel akik ülnek vagy állnak. Tehát a mindenség lenyomata vagyunk. Önmagunkat meg akarjuk érteni, meg kell tudnunk milyen elvek alapján mőködik a jing és jang, ég és a föld, istenek és istennıkbıl álló mindenség. Az öt elembıl, ezekbıl épül fel minden anyagi valóság. Az öt elem: fa, tőz, föld, fém, és víz. Egymáshoz való viszonyunkat szembenállás és versengés jellemzi, és ebbıl fakad az életenergia. Az öt elem körforgása tavasszal kezdıdik a fával és télen a vízzel ér véget. Egyik elem a másikat szüli, vagy kioltja, elpusztítja. Minden létezı tartalmazza az öt eleme „Aki valóban felismerte igazi lényét az isteni önmegismerésre jutott. Aki teljesen befejezte földi iskoláját „ nirvánába lép „. A végtelen Taó mindent áthat. Minden belıle táplálkozik, és benne talál menedéket. A Taó a legfelsıbb hatalom odaadólag táplálja az egész mindenséget. Nem ismer önzést és dicsıségvágyat . Minden létezı rá támaszkodik és születik, és ı nem tagadja meg. Nem kíván semmit. A létezık visszatérnek hozzá. Magát nem tartja hatalmasnak, éppen ezért tud hatalmassá válni. A földi létünk során elérünk a lelki fejlıdésben egy-egy állapotot, hogy azt elhagyva tovább fejlıdjünk. A Taó mindig a nem cselekvı. Jang- Ce azt mondta : ”Az élet különbözıvé varázsolja a tízezernyi lényt , míg a halál egyformává alakítja . Míg élnek , addig találsz benne okosat és együgyőt , kivallót és hitványt ezek az eltérések léteznek Ha meghalnak bőz és rothadás öleli körül ıket , feloszlanak és végleg megsemmisülnek : ebben mind megegyeznek „. Ha kiváló képességő ember a Taóról hall igyekszik minden erıfeszítéssel és erénnyel azt megvalósítani. Jang Csu:
15
„Bölcsesség vagy balgaság, kivallóság vagy hitványság nem a mi érdemünk s bőz, rothadás, enyészet és megsemmisülés nem akarat kérdése. Ezért születésünket, vagy halálunkat, bölcsességünket vagy balgaságunkat, kiválóságunkat, vagy hitványságunkat nem mi idézzük elı. Jó lehet a Tízezer lény, egyaránt megszületik és meghal a bölcs és a balga éppúgy, mint a kiváló és a hitvány.” Mert a Taó mindennel összefügg, és ha a létezık szembe állnak vele a Taó sosem fordul ellenük. Aki a Taóhoz hasonlít, az nem használja a szemét sem a fülét fizikai és szellemi erejét. Ha tudatosan keresed a Taót akkor sohasem találod meg. A tudat távolléte közelebb hozza a Taót , míg a tudat jelenléte taszítja. Csak a csendes természetbıl kiindulva lehet megragadni. Az igazi erény csak a felsıbb megismeréssel bíró emberben lehet, mert nem társadalmi szabályok miatt való alkalmazkodás miatt van, hanem felsıbb megismerésének következménye /eredményeképpen. Mert a legtöbb ember erényessége látszat, vagy számítás. Taó, mely végtelen és egyetlen ısidıktıl táplálja az egek tisztaságát, a föld szilárdságát, a völgyek termékenységét, és a szellemek bölcsességét. A Taó nélkül mindez elhomályosodna, elenyészne, megsemmisülne. A megszámlálhatatlan világok mindegyike a nagy egységben gyökerezik. „Taó szülte az egyet, az egy szülte a kettıt, a kettı szülte a hármat s, a három szülte az összes létezıt. Minden létezı hátán hordja a( jint) s keblein viseli a (jangot) , s az átlátható lehelet (csi) teremt összhangot a két princípium között „.Lao-Ce
Sok vezetı közül csak kevesen vannak áthatva Taóval, éppen ezért, mint a régi közmondásban, nem minden arany, ami fénylik, de nem minden fénytelen kı sem közönséges kavics. Ami nagyon egyenes az hasonlít a gyökérhez, a nagyon ügyes hasonlít az ügyetlenhez a vitatkozó, hasonlít a dadogóhoz. A mozgás legyızi a hideget, a nyugalom legyızi a forróságot. Nincs nagyobb 13 …jó mint nyereségre vágyni. Aki meg tud elégedni azzal, ami van az örökké elégedett lesz. Aki folyamatosan tanul naprólnapra fog gyarapodni tudásában. A bölcsember jól bánik a jókkal és a rosszakkal is így szerez jóságot. Hisz a megbízhatónak és a megbízhatatlannak így nyeri el bizalmát. A Taó életre hívja a dolgokat, az erény táplálja ıket így a dolgok formát öltenek, erısségük kiteljesedik . Ezért a létezık (man-vu) mindegyike tiszteli az erényt, nagyra becsüli a Taót. Ha az ember tökéletesíti magában a Taót az erény által igaz lesz, és ha a családjában tökéletesíti a taót bıséges lesz, a folyóban – városában tökéletesíti a taót az erény által kimagasló lesz. A Taó hatalmas útja sima, de az emberek szeretnek mellékutakon járni. Mindig is igaz volt, hogy aki tud, az nem beszél, aki pedig beszél, az nem tud. Aki a vágyait csökkenti, vagy lezárja, az élete végéig nem fárad el, sem fizikailag, sem szellemileg. De aki a vágyait kiéli, és pazarolja, nem menekül meg a bajtól.
16
Aki a külsı kisugárzását (ragyogását) felhasználja, és lelkileg befelé fordul a belsı világossághoz, megóvja magát minden bajtól. Régi idıben a bölcs király alázattal beszélt az emberekkel és önmagát, mások mögé helyezte. Ezért a nép mindenben támogatta. És örömmel segítette a terhet, nem érezték nagynak, mert a király törvényei, rendelkezései igazságosak voltak. Egy nagy Magyar királyról fennmaradt a népi mondás: „Éljen Mátyás király az igazságos! Meghalt Mátyás király oda az igazság ! „Aki közel jár az Úthoz tudja , hogy az adakozás jótettétıl , igazságosságtól hogyan lesz haszon és a hátrányból hogyan lesz elıny.”
Lao- Ce mondta : „ Aki erénytelen és híres , azt bírálatok érik , aki tehetségtelen és rangos az veszélyben van , aki lusta és gazdag , az gyenge . Igy az emberek számára veszteség lehet nyereség és nyereség lehet veszteség „ Ha hasznosság szempontjából szemléljük a dolgokat, fölismerjük, hogy pl, Észak és Dél egymással ellentétben vannak, egyik sem teszi feleslegessé a másikat. A világon mindent lehet helyeselni, de nincs semmi, amit ne lehetne elítélni. (gondoljunk csak a háborúkra önvédelemnél, vagy hódítás esetén). Aki csak helyeseli követi és tiszteli és rosszat, semmit nem akar hallani és rendet hirdet, az nem ismeri a zőrzavart. Ezért fogalma sincs az” Ég” és a „Föld” törvényérıl és a dolgok természetérıl ,(pl, tisztelem a jangot , de nem törıdöm a jinnel.) Az ilyen emberek és vezetık akik továbbra is ezt a téves magatartást követik és így beszélnek az buta , vagy hazug ember. Aki az Útat követi nem makacskodik elgondolásait követve , mert ellenkezı esetben szembehelyezkedik a Taóval. Aki a Taót követni az legyen meggondolt ,” tág mint a tér , mindent átfogó, befogadó korlátok nélküli , kötöttségtıl mentes és mindent egyformán kezeljen.” Akkor életünk a kicsi és nagy, a rövid és hosszú és folytathatnám tovább. Az idıt nem lehet megállítani az évek nem térnek vissza. Teltség és üresség, nyereség és veszteség, hanyatlás és gyarapodás megszőnnek és újra kezdıdnek. Minden létezı mint a gyorsvonat, vagy a lepergı homokszemek a homokórában. Minden mozdulat változást, alakítást idéz elı. Felmerül a kérdés, hogy mit tegyünk? Csak egyszerően hagyjuk, hogy a dolgok változása szabadon megtörténjen a maga útján. A legfontosabb jellemzése a taoistáknak az volt, hogy a természet lényeges tulajdonságai a változás és átalakulás. A világ megfigyelése vezette rá ıket arra, hogy jelentıséget tulajdonítsanak a változásnak. A természeti változásban a jin és jang ellentétpár dinamikus kölcsönhatásának megnyilvánulását látták.
17
A megvilágosodás eléréséért túl kell lépni a földi ellentéteke. A gondolkodás középpontjában éppen az ellentétek poláris viszonya áll. A mozgási ellentétek folytonos kölcsönhatásból erednek és ebbıl két emberi tulajdonság, viselkedés vezethetı le. Ha el akarok érni valamit, annak ellentettjével kell kezdeni, ha meg akarom ırizni (valamit) akkor kell fogadni benne az ellentéteset is. Gondoljunk itt a párkapcsolatokra, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A letört összetesszük egy lesz. Aki bölcs és egyre magasabb szintrıl szemléli a dolgokat, ahonnan a viszonylagosság és ellentétek viszonyának polaritása tisztán érzékelhetı. Az ellentétek a jó és rossz fogalma megegyezik a kínai jing és jang viszonyával . Az emelkedett és bölcs már nem jó elérésére törekszik , hanem a kettı közti egyensúly fenntartására. Például ha csak a napot dicsérjük , holdat nem nincs meg az egyensúly. A nap valahol áldás, élet, de a sivatagba, ha elfogy a vized, akkor halált hoz a melege. A világon minden állandó és örökös mozgásban van a változás körforgás. Gondoljunk a jing és jang jelre , ahogy egymásba fordulnak. Minden ellentétpár egységet képez. A taoisták szerint, „ami hideg felmelegszik, ami meleg lehől, ami nedves kiszárad, ami száraz nedvessé válik.”. A változás nem erı hatására következik be, hanem lehetıség, nem erıszakosan mennek végbe, hanem természetesen, spontán módon. A Taó „mintája „a természettel összhangban spontán módon való cselekvés minden embernek valódi, természete szerint kellene cselekedni. Nincsen arra szüksége, hogy mást, vagy magát kimerítse és kényszerítsen.
A cselekvés módját a taoisták vu-vejnek hívják . Ami annyit jelent mint nem cselekvés „ tartózkodás a természet ellenében történı cselekvéstıl”. Csuang- Ce : „ A nem cselekvés nem csendben maradást és semmit tevést jelent . Engedjünk mindent úgy történni , ahogy természete szerint történnie kell, azért , hogy kielégítsük természete parancsát”. Ez a gondolkodás a kínai kultúrában két fı gondolkodási vonalban is tükrözıdik, mint a konfuciizmus a racionalitás férfi jelleg és a cselekvés és az uralkodás. A taoizmusban viszont az intuíció a nıi jelleg, misztikum és az engedékenység hangsúlyozott. „Tudni a nem tudást a legfıbb bölcsesség” mondta Lao- Ce. Az ember akkor éri el legjobban célját, ha tökéletesen kiegyensúlyozott és hagyja érvényesülni természetének nıi engedékeny lágy jellegét. A tökéletlen ember akkor érheti el a megváltást és szabadulhat meg a földi léttıl, ha szüntelenül nemesebbé tesz magát belül, önzetlen és lemond akaratteljesítésrıl és követi az Útat a „Taót”. Az Út követése a megváltás és felsıbb igaz élet megismeréséhez vezetı út is. Az emberek a mindennapi létért való nehéz küzdelemben eltompulnak. A természet és önmaguk ellen fordulnak és mint felsıbb életfelfogás iránt, inkább a sivárság és pesszimizmus terjeszkedik az emberek közt. Test, lelki karma megszőnése a három kincs.
18
1. szeretet 2. mérték 3. tartózkodás. Harmónia a világrendhez való visszatérést, a tökéletes boldog lét elérése. A kínai szent könyvek közül legrégebbi a Ji- Csing. A Ji – Csing az emberi tudat és a jelenlegi világ kölcsönható független mintának. A nyolc kua (három vonalból álló jel) Fu – Hszi – hoz főzıdik. İ látta meg a jeleket és ebbıl felépített egy sajátos jelrendszert . A kua kifejezés titokzatos és varázsló erejő égi jeleket szimbolizál. A beavatottak teológiaifilozófiai és kozmológiai elmélkedésnél, jóslásnál és varázslásnál használták. Írott formában Kb. i.e. 1150 –ben Wön-Wang király és fia Csan jegyezte le a 64 misztikus (Kua). A 64 Kua a nyolc trigram keveredése. A könyv címe a Változások könyve a világ folyamatos változására utal. A taoisták szent állata a sárkány mansóba halhatatlan gyöngyszeme. A szertartások alkalmával a papok nem csak énekeltek, hanem az ısi hagyományos elıírások szerint táncolnak is. A tánc sámániztikus ısi taoista elıírásokra épül. Tai – Chi (taj-csi) jelentése szerint, legvégsı ok .A természetes energia keringésének megnövelése a testben. Képi alkalmazása a jing és jang közben . Alakulásának idıpontjáról több feltevés elterjedt: 1. XIV. század : A taoista nemzettség Csang Szan –Fung tanulta álmában . Csang Szan –Fung több száz évig élt a Wutang hegyen és ott megalapította a harc belsı iskoláját. 2. 618-907
: A Tang dinasztia idején 4 iskola alakult a tanból.
3. XVII. Század : Honan tartomány szülıhelyérıl eredezteti. 4. Ismeretlen eredetőnek tartják és a falusi nép körében elterjedt. A Tai – Chi mozgássá alakult megelevenedik a taoista gondolat. Tai – Chi célja: , hogy a „csi” -t megfelelı módon áramoltassa az emberi testben és így az ember és természet között harmónia jöjjön létre. Szerepe volt a kolostori képzésben elterjesztését a világban Deng Mi Daó / A vándor taoista ) végezte. Ez a módszer a harcmővészetekbıl keletkezett / alakult ki. A taoista tai chi, akárcsak a filozófia, amelybıl ered nagyon gyakorlati mővészet. A tai chi a taoista kolostori hagyományok magját képezı belsı alkímia alapelvein alapul. Szerzetesek lehetıvé tették a taoista tai-chi belsı gyakorlást, abban az idıben is, amikor az emberek nem a kolostorokban élnek, hanem idejük nagy részében a társadalmi, családi kötelezettségeiket végzik.
19
Kínában és Nyugaton egyaránt az alkímiát összetévesztik bizonyos materialista fogalommal, hogy a közönséges fémet arannyá alakítanak át. Azonban a taoista tai –chi alkímiai folyamata úgy alakítja át mind a testet, mind a lelket, hogy azok magasabb szinten mőködjenek. A taoista tai –chi törekszik arra, hogy gyakorlóinak szellemi és fizikai egészség és a hosszú élet lehetıségét adja gyorsan múló anyagi javak felhalmozása helyett. A taoista tradíciókban a szellemi és fizikai fejlıdés szoros kapcsolatban áll. Nem lehet a testet átalakítani a szellem nélkül és fordítva sem. Azonban a nyugati gondolkodás ezt teszi, szétválasztja, és különálló egységként kezeli /tekinti a testet és lelket. Van úgy, hogy segít, ha külön –külön figyelünk a fizikai, mentális, vagy meditatív részre, de a taoista tai chi belsı alkímia alapelve szerint a test és lélek összeolvad. Ennek a belsı alkímiának a célja, hogy „visszatérjünk a Forráshoz”. A „Forráshoz való visszatérés „a jó egészséget és a korlátlan energiát jelenti. Ami a Taoizmus szerint az „Eredeti Test „, vagy Arany Test ismérve. A növekedéssel, a fejlıdéssel rendszerint helytelen étkezési szokások, a testtartás, és stressz által a testben, lélekben kialakulnak a problémák, melynek következtében a test elveszíti egészségét és életerejét. A kínai orvostudomány szerint akkor jön létre betegség , ha a belsı energia természetes áramlása a test speciális energiapályáin (MERIDIÁNOKON) megromlik. A taoizmus szerint az öregedés folyamata nem egyenlı az egészség a test leromlásával. Ez csak Nyugati értelmezés, szemlélet, hogy a test leromlása egyenlı az öregedés folyamatával. Tehát a taoista tai chi törekszik a leépülési folyamat visszafordítására, mert így a gyakorlónak lehetısége lesz egészséges módon megöregedni. A jó egészséget a keleti szemlélet szerint a taoista tai chi azzal fejleszti, hogy megnöveli a „chi” –t, azaz a természetes energia keringését a testben (meridiánokban) a test minden részén dolgozva. A taoista tai chi sorozat 108 mozdulata úgy van megalkotva, hogy megnyitja a meridiánok mentén elhelyezkedı blokkokat, így az energia szabadon áramolhat a test fontos területein, ezáltal tudja táplálni és élénkíteni a belsı meridiánokhoz kapcsolódó szerveket. Továbbá kiegyensúlyozza és megtisztítja a belsı energiát, ami szintén nagyon fontos a test és szellem átalakításához és a magasabb mőködési szintre való emelés eszköze. A taoista tai chi mővészet mely fokozatosan dolgozik a test minden részének és rendszerének megerısítésén és átalakításán. Gyengéden dolgozik a lábak, karok, a hát nagyobb izomcsoportjain, gerincen gyengéden nyújtva és rugalmasabbá téve ıket miközben folyamatosan kiengedik a felesleges izomfeszültséget. A nyújtás következtében az izületek, ínak és ínszalagok elérik a maximális rugalmasságot és hajlékonyságot. A teljes gerincet nyújtja és helyreállítja a gerinc megfelelı vonalát a vállakhoz és a csípıhöz viszonyítva.
20
A sorozat mozdulatainak végrehajtása, gyakorlása által nyújtja és forgatja a teljes gerincet a hát így válik rugalmasabbá, és természetesen javul a testtartás is A taoista tai chi által létrehozott lágy mozdulatok, stimulálják a gerincoszlopból kilépı idegeket, amivel kiegyensúlyozó hatást gyakorolnak az idegrendszerre és az általa irányított más testrendszerekre is. Folyamatos gyakorlás eredményeképp a hasi területeken is érezhetıen megkezdıdik a munka, mely a belsı szerveken lesz érezhetı, javul az emésztés és kiválasztás is. Továbbiakban növekszik a vér és oxigén keringése a test minden részében, erısíti az érrendszert. Az eredmény: csökken a fáradság, nı a fizikai állóképesség, jellemzıvé válik a jó szívritmus, és légzés csökken az izületek korral járó elhasználódása. A taoista tai chi beépíti a lazítást magába a mozdulatba . A nyújtás oldja a testi feszültségeket és fejleszti az izomszintő lazítási reflexet, miközben a lassú mozdulatokkal támogatjuk a fizikális és mentális lazítást. A lazítás kapcsolja össze taoista tai chi egészségre gyakorolt jótékony hatásait a meditációs szemlélettel. A meditáció és a lazítás csak egyik része az átalakulásnak , mert a másik szinten a visszatérés a „Forráshoz” az eredeti önzetlen , könyörületes természetünkhöz való visszatérést jelenti. Mert hisszük , hogy a jóság szikrája ott van mindannyiunkban , mert ez eredeti természetünk amivel születtünk. Azonban születés után kölcsönhatásba lépünk a környezı világgal és ez az eredeti természetünk elhomályosul , én-központúvá válunk és ezáltal rossz szokásokat halmozunk fel. . A taoista tai chi gyakorlásával megszüntethetjük rossz szokásainkat, gyengeségeinket és segít eredeti jóságunknak megfelelıen gondolkodni és cselekedni. A taoista tai chi és a taoista belsı alkímiát összekapcsoló közös cél , hogy visszavezessen a tudatosság állapotába , hogy megláthassuk eredeti természetünket a zavaros torzítások között . A taoista hagyományban a meditáció arra törekszik, hogy megvalósítsuk a nyugalom és a befelé figyelés állapotát, azáltal, hogy elménkbıl minden gondolatot számőzünk. Ezt az állapotot alapvetıen a meditációval érjük el, figyelmünket elvonjuk a külvilágtól, befelé fordulunk és meglátjuk eredeti természetünket. A tai chi elısegíti ennek a nyugalomnak az elérését a gyakorlatok által kifejlesztett összpontosítás segítségével az elmét, elvonja a napi dolgoktól, feszültségektıl. A sorozat mozgásai közben alapot képez, hogy az eredeti természetünk felismerését beépítsük a mindennapjainkba. A taoista tai chi alapja az együttérzés és mások szolgálata. A taoista tanulók elsı lépésként belsı jóságuk helyreállítására a tai chi egészséget szolgáló képességét önzetlenül és személyes nyereségre való törekvés nélkül megosztják másokkal. Csuang- Ce Aki ismeri a Taót megérti a természet törvényeit. Aki megértette a természet törvényeit a változó körülmények sodrában, tudja, hogy mihez tartja magát. 21
A tökéletes ember, aki úton van a vízbe nem, fullad, tőz nem égeti, forróság hıség, hideg és fagy nem gyötri és vadállatok sem ártanak neki. A fentiek nem jelentik, hogy a tökéletes ember közömbös a dolgokkal szemben. Azt jeleni, pontosan tudja, mit kell, és mit nem kell tennie. Pontosan tudja mi a jó üdvös cselekedet, ami békét hoz, vagy veszedelmet hordoz magában. Nyugodtan viseli a szerencsét és szerencsétlenséget, a boldogságot és bánatot egyaránt. Csuag-Ce azt mondta:” ami bennünk égi az bensınkben, ami földi külsınkben mutatkozik meg. Belsı tulajdonságaink az égi természeten alapulnak . Aki fölismerte önmagában az éginek és az emberinek mőködését az gyökereit az égbe ereszti, és saját tulajdonságaira támaszkodik. Aki ezt elérte, az visszatért a lényeghez és tökéletességre tett szert „. Ezt tükrözi Csuag-Ce és tanítványainak párbeszéde: ”Hol van amit Taónak neveznek? Mindenütt felelte Csuag-Ce, Mond meg pontosabban szólt a tanítvány, Ebben a hangyában itt szólt Csuag-Ce, S még lejjebb? Kérdezte a tanítvány, Itt ebben a gyomban felelte Csuag-Ce, Mondj egy még alacsonyabb példát szólt a tanítvány, Ebben a cserépdarabban felelte Csuag-Ce, S hol még lejjebb? Kérdezte a tanítvány, Ebben a trágyadombban felelte Csuag-Ce „. Csuag-Ce elmondta tanítványának, hogy kérdései nem a lényeghez vezetnek. Mert, ha meghatározott céllal keresünk valamit, akkor nem találjuk és a párbeszéd fecsegéssé, felesleges szócsépléssé válik. Mert a szavak csak jelzıket vagyságot jelentenek. Vu Vej a nem cselekvésben egyszerőség, csönd, elmélyülés, nyugalom és harmónia van. A spontaneitás jövök –megyek akaratnak nincs célja, nem határozom meg, hol állok meg. Átadjuk magunkat a végtelen térnek, mint a csillagos égbolt alatt állva jövı gondolatok sorozatának? Milyen érzéseket keltenek szellemileg és fizikailag? Mintha beleolvadnánk az égsötétjébe a csillagokba, egyek lennénk a végtelen térrel, a világmindenséggel. A legmagasabb rendő tudás sem ütközik korlátokba. Csuag-Ce azt mondta: „A Taó határtalan határa és a határtalan határtalansága”.
22
„A teltségrıl és ürességrıl beszélünk, a növekvésrıl és a csökkenésrıl, de maga az, amibıl a teltség és üresség származik, sem nem telt sem nem üres, amibıl a növekvés és csökkenés származik sem nem gyökér, sem a fa koronája. Amibıl a fölgyülemlés és a szétszóródás lesz, maga sem gyülemlik föl se nem szóródik szét”. A fatáblára írt Taó Te King annak köszönheti varázsát, hogy titokzatos régi rúnákkal írták. Többször elıfordul a versekben a „ dolog „ a Wu” jeleníti meg a „valami” (van valami) . Jelenti még az áldozati állatot minıséget, tárgyat, osztályzást, fajtát, zászlót csorda színét. Fordítása lehet még:” a létezı dolgok akkor még különválasztatlanul egybe voltak keveredve”.
A régi kínai nyelvet sokszor több oldalról megközelítve fordították, ezáltal többféle fordítás annyi jó lehet ugyanannyi értelmezés, van jelen. Az Ég és Föld közét Laó- Ce (tien, ti an, kien) a kovács fújtatójához hasonlítja, értelmezésében. Azt, hogy holvan az „Ég „megmondani pontosan nem lehet azt, mert felosztani sem tudjuk. A versekben foglalt Ég és Föld közepe (között) ezek mind mennyiségi, minıségi, nagysági fogalmak. Lényegileg az Ég és Föld közét meghatározni nem lehet. Az üres tér (nem üres) eleven „tízezer dolog szülıanyja. Az Út fogalma sem több mint a természeti ember létezésének valamilyen határvonala, másrészt az örök változás változhatatlanság hangsúlyozása a versekben. „Minden mindig csak változik” „van valami változhatatlan”. A kertépítı mővészet és virágrendezés is taoista eredető egyidısek a kolostori taoizmus kialakulásával. Mővészetük egyszerőbb, mint a japánoké. Óvakodtak a túlzásoktól, igyekeztek a tájak és ezen belül a kertet maga természetes állapotában hagyni. A természettel összhangban változtatták úgy, mint ahogy a természet is megváltoztatta volna. A kert hangulata tükrözte az Égi-Földi és Ember közti harmóniát, de ez is volt a cél. A virág sohasem hiányzik a taoista oltárról bárhol is, van a világon. Nem csinálnak mővészetet vagy üzletet belıle, mint pl. :Japánban ikebana.
23
A virág a Tao megjelenése szép formájában és eltölti részvéttel annak pusztulása. „A reggelt sem érezem tavaszi álmomban, pedig hangos madár csivog mindenhonnan Egész éjjel esı zuhogott .szél zúgott, Ki tudná ,hogy hány szál virág hullott le holtan?” (Meng Hao-Zsan verse) Go a játék is kínai eredető és 2000 éves. Konfuciusz is ajánlotta a gazdagoknak, hogy játszanak Go-t hogy elméjük, ne rozsdásodjon be. A japánoknak nemzeti játékuk, és hasonlít sakkhoz. A taoistáknak több szent hegyük van, ebbıl kiemelkedik a VUDANG hegy, 72 hegynek csúcsnak nevezett szent hely. A taoisták szerint számos isten emberként születet újra . A testi halhatatlanságba vetett hit, böjt, meditáció, tai-chi egyéb mozgás és harcmővészeti technikák segítségével elérhetı. Nem csak az örökéletre vágynak, hanem arra is, hogy Taoista istenekké váljanak. A vudang hegye adta a legtöbb harcos taoistát. A vudáng hegyen a mai napig is nagyon sok szerzetes él magányban és elszigetelve. Odaadásuk céltudatos, ahol mindenki a saját ösvényén elszántan jár az „Uton”. Keserőség nélkül senki sem érheti meg az életet. Kitartás, egyenesség meghozza az eredményt. A hegyen élı szerzeteseket a kínai vörös uralom alatt kegyetlenül meghurcolták. Nagy erıpróba volt ez minden szerzetesnek.
” Könyüreletesnek és együttérzınel kell lenni” tanította Lao-Ce. A kegyetlenség önkényes rendelkezéseket jelent és ennek eredménye az ártatlanok halála. Jellemzı a mai „gonosz „elveket való, természettel szemben álló országok vezetıire hogy az Úton járó embereket megbüntetik és így titkot, szellemi utat, keresıket nem fogja ösztönözni kutatásra. A bőnözıket támogatják, segítik és ık örömmel szegig meg a törvényt. A részlehajlás alattomossághoz vezet a kegyetlenkedés meg zőrzavarhoz. „Az alattomos és kegyetlen viselkedés az ország halálának küszöbe” (Lao-Ce)
24
Összefoglalás A versek jelentésének teljes gazdagságát az összes fordítás birtokában sem tudnánk feltárni. Kezdetben az Út, az Anya a Tízezer dolog a teljesség még elválaszthatatlanul egybe voltak Megláthatjuk, hogy az egyes eseményekkel összefüggı folyamatok részei és a változások beavatkozások nélkül is végbemennek. Változást hozunk létre saját életünkben. / Ami meglesz az meg lesz./ A Tao követése a megváltás titka, vagyis a felsıbb igazi életmegismeréshez vezetı út. Természetesen szükségünk van az ısi megoldásokra csak idınek kornak megfelelıen. Világosan látszik, hogy egységes egész vagyunk az egész világot behálózó informatikai rendszerbıl adódóan. Szociálisan, közgazdaságilag és spirituálisan is. Áramlás és állandó változás. Tao támogat minket, ha a természetes erıvel együttmőködve akarunk megoldásokat találni. Bízni kell az élet ciklikus változásaiban, merjük magunkat szabadon engedni, rábízni az univerzumra. Csak belsı világunkat megváltoztatva, tudjuk megváltoztatni a külsı világot. A Tao Te King nagy szava a Tao, de a nagy szavak mögött Európában csak nagy hazugságok vannak. Nemzetek koncepciója. a világot egységes egészként tekintése mely szerint kereslet- kínálat erıi kiegyenlítenék egymást. Egyébként életünk válságai rákényszerítenek a természetellenes megoldások felszámolására. Problémák közepette fejlıdünk, de szálljunk ki a körhintából. Szakítsunk az idejétmúlt nézeteinkkel, mert mi hozzuk létre az összes szabályt a hiányos önértékelésünkbıl fakadóan. Gyızzük le hibás gondolkodásunkat. A változás természetes ne álljunk ellent neki, mőködjünk együtt a taoista eszmének megfelelıen. Le kell vetkızni mindennemő ragaszkodást. Ha megszőnik az irányítás A dolgok, megtalálják az adott helyzetre vonatkozó egyensúlyt. Ha személyekben lévı változások után a külvilágban is végbemehet a változási folyamat. Racionális tudásunk a napi környezetünkben elıforduló dolgokhoz és történésekhez kapcsolódó tapasztalatokra épül. Ez az értelem birodalma funkciója a megkülönböztetés, felosztás, összehasonlítás Így létrejön az értelmi megkülönböztetés, vagyis az ellentétek világa ez a buddhista relatív tudás. Tudásunk behatárolt és viszonylagos ezért fogalmainkat és szimbólumainkat hajlamosak vagyunk összetéveszteni a valósággal.
Jelenleg a Taó a helyes életmód mintája, mert világosan mutatja, hogy az ember csak akkor éri el a boldogságot, ha követi a természet rendjét és spontán cselekszik intuitív tudására hagyatkozva.
Jegyzetet készítette: Kasza Miklós Bp., 2004.06
25
Irodalom jegyzék
1. Csuang –Ce bölcsessége 2. Lao-Ce: Tao Te King 3. Lao-Ce: Wence 4. Lie-Ce: A Tao Könyve 5. Weöres Sándor: Tao Te King 6. Karátson Gábor: Lao-Ce TaoTe King 7. Mireisz László: A Taoizmus és Változások Könyve 8. Martin Palmer: Jin és Jang 9. Fritjof Capra: A fizika taója 10. Tábori László:Tao és a Kereszténység 11. Tábori László: A Tao Virága
26