A talajok osztályozása a talajok megismerésének, tulajdonságaik sokoldalú feltárásának elıfeltétele, megkönnyíti a sokféle talaj - áttekintését, - összehasonlítását, - megkülönböztetését. rendszerbe foglaljuk a tudásunkat, biztosítjuk az információ azonos értelmezését .
genetikai - fejlődésükben vizsgálja a talajokat, - a fejlődés egyes szakaszai alkotják az osztályozás egységét,
talajföldrajzi a földrajzi törvény-szerűségeket szem előtt tartva egyesíti főtípusba a talajokat.
Az osztályozási egységek elhatárolásának alapja • a talajban felismerhető jelenségek segítségével megállapított folyamattársulás, mely • a talaj kialakulása óta fellépő anyag- és energiaátalakulási folyamatok összességét foglalja magában
A talajban lejátszódó folyamatpárok • ellentétpárokat alkotnak, melyek • egymással dinamikus egyensúlyban vannak, • az egyensúly eltolódhat, • az eltolódás lehet periódikus, de lehet • állandó is.
A talajban ható folyamatpárok
szerves anyag felhalmozódása a talaj benedvesedése kilúgozás agyagosodás oxidáció savanyodás szerkezetképződés
szerves anyag elbomlása a talaj kiszáradása sófelhalmozódás agyagszétesés (podzolosodás) redukció lúgosodás szerkezetromlás
A talajfőtípusba, mint rendszertani egységbe azokat a talajokat soroljuk, melyek • hasonló környezeti tényezők együttes hatására alakultak ki, • a talajfejlődés folyamán hasonló fejlődési állapotot értek el • egyazon folyamattársulás által jellemezhetők, minden lényeges tulajdonságuk hasonló
Főtípus • a talajosztályozási rendszer magasabb egysége, • a rokon típusok egyesítésével alkotjuk meg, • a hasonló földrajzi környezet hatását van hivatva kifejezésre juttatni.
Magyarország talajainak főtípusai
Váztalajok
Terület ~8%
• képződésében a biológiai folyamatok feltételei csak kismértékben vagy rövid ideig adottak, • ezért hatásuk korlátozott, • ez lehet a talajképző kőzet tulajdonságainak következménye, vagy • származhat a felszín állandó, gyors változásából. • A felszín változásának oka lehet: - a folytonos és erőteljes vízerózió, - a defláció.
A váztalajok típusai köves, sziklás váztalajok kavicsos váztalajok földes kopárok futóhomok és jellegtelen homoktalajok humuszos homoktalajok
A főtípus jellemző folyamatai • humuszosodás sekély rétegre korlátozódik. • a talajképződés termékeinek elszállítása a víz és a szél által - a meredek lejtő és a kis talajellenállás a vízerózióval szemben, illetve -laza vagy könnyű talajszemcsék.
Következménye • a talajképződés hatására átalakult kőzetrészek elmozdulnak képződésük helyéről, • ismételten a változatlan kőzet kerül a felszínre, • a talajszemcsék állandó mozgása következik be.
Tulajdonságait nagy mértékben a talajképző kőzet sajátosságai szabják meg • Szelvényfelépitésük: AC sekély A szint, közvetlenül a mállott vagy kemény kőzeten található.
Kavicsos váztalaj
Földes kopár
Futóhomok
Humuszos homoktalaj
KŐZETHATÁSÚ TALAJOK
Területi kiterjedés: 2.8 %
• tulajdonságait nagy mértékben a talajképző kőzet tulajdonságai szabják meg. • a talajképző kőzet tulajdonságaitól jelentős mértékben függő szerves-ásványi kolloidok kialakulása a jellemző, • növényzet: sziklafüves társulások, füves cserjék, törpeerdők dús füves aljnövényzettel,
• vízgazdálkodása szélsőséges: - tavasz nedves, dús vegetáció - hosszú, száraz nyári , • a jó szerkezet és a sok szerves kolloid hatására víztároló és vízvezető képességük jó, • a hasznosítható víz mennyiségét jelentős mértékben csökkenti a talajok sekély temőrétege • kedvező a tápanyag szolgáltató képesség • a tápanyagok érvényesülését akadályozza a hosszú, száraz időszak. • tulajdonságait nagy mértékben a talajképző kőzet tulajdonságai szabják meg.
A főtípus jellemző folyamatai humuszosodás sekély rétegre korlátozódik, kilúgzás a felső rétegekből általában kismértékű. Típusai humuszkarbonát talajok rendzina talajok fekete nyirok talajok. Szelvényfelépítés: „AC” szintes talajok, „A” szint a sekély, a váztalajokénál mélyebb.
Rendzina talaj
Fekete nyirok
BARNA ERDİTALAJOK
Területi kiterjedés: 34.6 %
A főtípus talajai: fás növényi formáció alatt képződtek, főként hegy- és dombvidékeken, ill. a síkságok erdős peremrészein találhatók.
A fás növényállomány befolyásolja a talajképzıdést: az elhalt növényi maradványok a talaj felszínén halmozódnak fel, itt kezdenek bomlani; a szerves anyag lebontása kisebb mértékű, mint az utánpótlás ; avar bontásában a gombák jelentős szerepet játszanak az avartakaró csökkenti a felszín párolgását, hozzájárul a talaj nedvesen tartásához;
A mélyen gyökerező fák a nedvességet a mélyebb rétegekből veszik fel, s a talaj alsóbb rétegeit szárítják; nemcsak a gravitációs víz, hanem a kapilláris víz is lefelé mozog;
FİTÍPUS JELLEMZİ FOLYAMATAI Humuszosodás - a humuszosodás mértékét és mélységét az erdıs vegetáció által évente termelt biomassza, vagyis a felszínre hulló lombanyag határozza meg. - a sok szerves savat tartalmazó erdei alomtakaró bontását nagyrészt a mikroszkopikus gombák végzik, - a termelt szerves anyag savanyú, ami az erdıtalajok erıteljes kilúgzását és savanyúságát okozza
Kilúgzás (az oldható anyagok kimosódása a talajszintekbıl) • az egyik legfontosabb folyamata az erdıtalajok képzıdésének, • elıfeltétele az elegendı és nagy hányadában talajba jutó csapadék, • az erdei növénytakaró által termelt szerves anyag elısegíti a kilúgzást, • a barna erdıtalajok lombos fái gyökérzetének jellege és elhelyezkedése segíti a lefelé áramló talajoldat mozgását, • fokozza a kilúgzást és a felsı szintek elsavanyodását
Agyagosodás • elıfeltétele az agyagosodásnak az agyagásványok építıköveit tartalmazó ásványi összetétel, • a mállást elısegítı klimatikus jelleg és biológiai folyamatok, • következménye a kedvezıbb vízgazdálkodás és tápanyagmegkötés, mivel az agyag sok vizet és tápanyagot képes tárolni.
Agyagvándorlás • az agyagos rész elmozdul a mélység felé anélkül, hogy összetétele lényegesen megváltozna, • elıfeltétele az agyagelmozdulást elıidézı szerves és szervetlen anyagok képzıdése, • legalább gyengén savanyú kémhatás • a kilúgzási szintbıl a felhalmozódási szint felé tartó állandó vízmozgás, • következménye a textúrdifferenciálódás, vagyis • a felsı szintek elszegényedése és az alattuk levık gazdagodása az agyagban.
Agyagszétesés (podzolosodás) a szélsıségesen savanyú és durva szemcséjő vagy köves erdıtalajok esetében következik be, az ásványok (agyagásványok) alkotóelemeikre való felbomlása, a szétesés termékei közül a vas és az alumínium vegyületek elmozdulnak és a szervesanyaggal együtt a mélyebb rétegekben halmozódnak fel, következménye a feltalaj tápanyagokban való elszegényedése és további savanyodása.
Kovárványképzıdés • homokos talajképzı kızeten, a felhalmozódási szint tagolódása útján jön létre, • a feltalaj alatt vöröses-barnás csíkok formájában mutatkozik meg, • elıfeltétele a gyengén savanyú vagy savanyú közegben az anyagelmozdulás • következménye a homok talajok tápanyag- és vízgazdálkodásának javulása.
Savanyodás • a savanyúság származhat a talaj szerves és szervetlen alkotórészeitıl , valamint a kilúgzásból, • következménye a tápanyagellátásban fellépı zavar, •
a savanyúságra érzékeny növények károsodása, ill. elpusztulása
sok lebomlatlan alomanyagot tartalmaz ásványi részekkel keveredett humuszos, kilúgzott,
a felhalmozódási szint
talajképzı kızet
A Barna erdıtalajok típusai 1) Karbonátmaradványos barna erdıtalajok 2) Csernozjom barna erdıtalajok 3) Barnaföldek (Ramann-féle barna erdıtalajok) 4) Agyagbemosódásos barna erdıtalajok 5) Podzolos barna erdıtalajok 6) Savanyú, nem podzolos barna erdıtalajok 7) Pangóvizes (pszeudoglejes) barna erdıtalajok 8) Kovárványos barna erdıtalajok
Csernozjom barna erdőtalaj
Barnaföld
Agyagbemosódásos barna erdőtalaj
Podzolos barna erdőtalaj
Pangó vizes barna erdőtalaj
Kovárványos barna erdőtalaj
