Ikt. sz.:19/2009
A Szinyei Merse Pál Gimnázium Pedagógiai Programja
2009.
2
Tartalomjegyzék Bevezetés: a dokumentum forrásai és hatálya
5. o.
I. Az iskola pedagógusainak küldetésnyilatkozata 1. Hagyományaink 2. A hagyományok, az előírások és a szakmai távlatok szintézise 2.1. Az iskolastruktúra 2.2. A sokféleség pedagógiai hatásai 2.3. A szakmai felkészültség 2.4. Nevelőiskola 2.5. Értékközpontú nevelés
5. o. 5. o. 6. o. 6. o. 7. o. 8. o. 8. o. 8. o.
II. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1. A továbbtanulás 2. Felkészülés az egészséges, értelmes állampolgári létre 2.1. Az egészséges életmód 2.2. Szűkebb és tágabb környezetünk 2.3. Állampolgári jogok és kötelességek 3. A sikeres munkába állás 4. A felsorolt célok megvalósításának módszerei, eszközei
8. o. 9. o. 10. o. 10. o. 10. o. 10. o. 11. o. 11. o.
III. Az intézményi nevelés 1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.1.Tanulóink fejlődésének életkori szakaszihoz kapcsolódó kompetenciák fejlesztése 1.1.1. A pubertás kor 1.1.2. Postpubertás kor 2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 2.1. A közösség, mint nevelési cél 2.1.1. A közösségfejlesztési terv 2.1.2. Egyedi sajátosságok 2.1.3. Az érdekek ütköztetése 2.1.4. A tanórán kívüli nevelés szerepe 2.1.5. Az osztályfőnöki munkaközösség jogköre 2.2. A közösség, mint nevelési eszköz 3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenység 4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység 5. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése 8. Az iskola egészségnevelési programja 8.1. Jövőkép 8.2. Törvényi háttér, szabályozók 8.3. Helyzetkép, helyzetértékelés 8.4. Konkrét célok az iskola egészségnevelésében 8.5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 8.5.1/a. Hagyományos tanórai lehetőségek 8.5.1/b. Nem hagyományos tanórai lehetőségek
12. o. 13. o. 13. o. 13. o. 14. o. 15. o. 15. o. 15. o. 17. o. 17. o. 17. o. 18. o. 18. o. 18. o. 19. o. 20. o. 24. o. 25. o. 27. o. 28. o. 29. o. 29. o. 32. o. 34. o. 34. o. 38. o.
3
8.5.2. Tanórán kívüli lehetőségek 8.5.3. Iskolán kívüli lehetőségek 8.6. Módszerek 8.7. Résztvevők 8.8. Erőforrások 8.9. Taneszközök 8.10. Kommunikáció 8.11. Minőségbiztosítás 8.12. Továbbképzés 8.13. Mellékletek 9. Az iskola környezeti nevelési programja 9.1. A környezeti nevelés fogalma 9.2. Az alapelveket szabályozó jogi háttér 9.3. A környezeti nevelés színterei az iskolában 9.3.1. Hagyományos tanórai foglalkozások 9.3.2. Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglakozások 9.4. Taneszközök 9.5. Kommunikáció 9.5.1. Iskolán belüli kommunikáció formái 9.5.2. Iskolán kívüli kommunikáció formái 9.6. Minőségfejlesztés 9.6.1. Elvárások 9.6.2. Tevékenységek szervezése és koordinálása 9.6.3. Ellenőrző-értékelő tevékenységünk szempontjai 10. Az intézményi drog-prevenciós program 10.1. A drog-prevenció szükségességének helyi okai 10.2. Az ISM-OM pályázatán való részvétel okainak összegzése 10.3. Helyzetelemzés 10.4. A drogstratégia 10.5. Az iskolai drogpolitika 10.6. Programok 10.7. Fórumok 11. A fogyasztóvédelemmel és tudatos vásárlóvá neveléssel összefüggő iskolai feladatok 11.1. Jogi háttér 11.2. A fogyasztóvédelmi oktatás alapelvei, célok 11.3. Jelenlegi fogyasztói szokások 11.4. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 11.5. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az iskolában 12. A társadalmi bűnmegelőzéssel kapcsolatos program 13. Az áldozattá válás elkerülésének ismeretei 14. Az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek 15. A közlekedésre nevelés 16. Információs és kommunikációs kultúra fejlesztése 17. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 18. A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 18.1. Együttműködés a tanulókkal
38. o. 39. o. 39. o. 39. o. 40. o. 40. o. 40. o. 41. o. 41. o. 42. o. 43. o. 43. o. 43. o. 45. o. 45. o. 50. o. 53. o. 53. o. 54. o. 54. o. 54. o. 54. o. 55. o. 55. o. 55. o. 55. o. 56. o. 57. o. 57. o. 58. o. 59. o. 59. o. 60. o. 60. o. 60. o. 61. o. 61. o. 62. o. 64. o. 65. o. 67. o. 68. o. 69. o. 72. o. 72. o. 72. o.
4
18.2. A tanuló-pedagógus együttműködés továbbfejlesztése 18.3. Együttműködés a szülőkkel 18.4. A pedagógus-szülő együttműködés továbbfejlesztése IV. Helyi tanterv 1. Az intézményi tantárgystruktúra 1.1. A négyosztályos gimnázium tantárgystruktúrája 1.2. A nyolcosztályos gimnázium tantárgystruktúrája 1.3. A felnőttoktatási tagozat tantárgystruktúrája 2. Az iskola órakeretei, óratervei 3. Az egyes tantárgyak helyi tantervei 4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 5. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei 6.1. Az évközi teljesítmény értékelésének módjai 6.2. Az évközi értékelés sajátos, helyi szabályai 6.2.1. Az évközi értékelés alapelvei 6.2.2. Az írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai 6.2.3. Beszámoltatás a Felnőttoktatási Tagozaton 6.2.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 6.3. Az iskolánkban szervezhető vizsgák 6.3.1. A felvételi vizsgák 6.3.2. A tantárgyak vizsgája 6.3.3. Az osztályozó, javító és különbözeti vizsgák 6.3.4. Az érettségi vizsga 6.3.4.1. Az érettségi vizsga megszervezése 6.3.4.2. A középszintű érettségi vizsga témakörei 6.4. A magatartás, szorgalom értékelése 6.4.1. A magatartás értékelésének és minősítésének követelménye 6.4.2. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelménye 6.5. Az egyes modulok értékelése és minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe 7. Összefoglaló a kétszintű érettségi vizsgáról 8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek
74. o. 74. o. 75. o. 75. o. 76. o. 76. o. 77. o. 77. o. 78. o. 79. o.
V. Záró rendelkezések 1. A pedagógiai program hatálya 2. A pedagógiai program érvényességi ideje 3. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 4. A pedagógiai program módosítása 5. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
91. o. 91. o. 91. o. 92. o. 92. o. 92. o.
A pedagógiai program legitimációja
93. o.
Mellékletek
94. o.
79. o. 81. o.
81. o. 82. o. 82. o. 82. o. 83. o. 83. o. 85. o. 86. o. 86. o. 86. o. 87. o. 87. o. 87. o. 87. o. 88. o. 88. o. 89. o. 89. o. 90. o. 91. o
5
Bevezetés: A dokumentum forrásai és hatálya I. Az iskola pedagógusainak küldetésnyilatkozata Iskolánk jelentős eredményekkel bővelkedő, nagy múltú, igényes beiskolázási körzetű intézmény. Ez a tény nem csak büszkeségre ad okot, hanem felelősséget is jelent. Felelősséget, hogy hogyan tudjuk a korábbi eredményeket az egységesülő Európa oktatásának keretei között minél teljesebben megőrizni, továbbá abban a tekintetben, hogy hogyan leszünk képesek az uniós követelmények által teremtett új helyzethez minél eredményesebben alkalmazkodni. FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT: Intézményünk a felnőttoktatási tagozata, a tanköteles koron túli tanulók számára teremt lehetőséget a tanulmányok folytatására vagy pótlására. Oktatónevelő munkánkkal, az „élethosszig tartó tanulás” (Life Long Learning) paradigmájának részeként „többedik” esélyt biztosítunk tanulóinknak egy korszerű, széleskörű műveltség megalapozásra és a hiányok pótlására. Az érettségi megszerzésével tanulóink megerősíthetik vagy mobilizálhatják munkaerő-piaci helyzetüket, új szakmákat sajátíthatnak el. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka értékközpontú. Emberséges, az értékeket és az egyéniséget tisztelő légkörben neveljük és oktatjuk a tanulókat. Meggyőződésünk, hogy csak egy befogadó, önbecsülésre nevelő, önálló tanulásra bíztató oktatási intézményben, a tanár és a tanuló közös munkájával és az iskolafenntartó által nyújtott biztos háttérrel érhetünk el eredményeket. 1. Hagyományaink Intézményünk a 2007/2008-as tanévben ünnepelte fennállásának 110 éves évfordulóját. A minden szempontból jelentős időszak nagyon változatosan telt el az épület falai között. Iskolánk többféle intézménytípusnak adott otthont, és fenntartása is változott. Tulajdonképpeni szakmai elődünk a 12 évfolyamos iskola 1960-tól kezdte meg működését, és 1962-ben vette fel Szinyei Merse Pál nevét. Iskolánk tehát szakmai értelemben 49, jogi értelemben 47 éves. Ez a rendkívül hosszú idő az iskola életében több értelemben is hagyományt teremtett. Szakmai sikereink egyfelől megalapozták az iskola jó hírnevét, másfelől kialakult a szokások és rendezvények azon rendszere, melyek együttesen jelentik a Szinyei hagyományát. Van azonban még valami, mely szorosan összefügg az előzőkkel, de ugyanakkor több annál: a „szinyeis szellemiség”. A lokálpatriotizmus veszélyét elkerülve csak néhány jellemzőjét emeljük ki ennek az alábbiakban: a.) A 12 osztályos hagyományok miatt iskolánkban mindig természetes volt a sokféleséggel együtt járó tolerancia, a dolgok, folyamatok egészként való kezelése, az életkori sajátosságok figyelembevétele, a nevelés primátusa. b.) Mindenkori nevelőtestületünk mindig kitűnt az új iránti fogékonyságával, a szakmai kihívások vállalásával. (Hosszabb ideig voltunk az OPI „gyakorló iskolája” és 15 év alatt négyféle középiskolai képzési formát próbáltunk ki, stb.) c.) Nevelőtestületünk mindig következetesen felvállalta és a mai napig is képviseli a klasszikus gimnáziumi hagyományokat, különös figyelmet fordítva a sokoldalú műveltségre, a harmonikus személyiség fejlődésre.
6
d.) A végén, de nem utolsó sorban szólni kell a nevelőtestületi légkörről, mely minden pillanatnyi problémája ellenére elegendő kohéziót jelentett a nagy sorsfordulók és sorsfordító változások átvészelésére. FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT: A dolgozók gimnáziuma a 60-as években kezdte meg működését Budapest VI. kerületében. Az azóta eltelt évtizedek során különböző neveken (ASZTALOS JÁNOS DOLGOZÓK GIMNÁZIUMA, TERÉZVÁROSI ESTI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATÚ GIMNÁZIUM, TERÉZVÁROSI ESTI ÉS LEVELEZŐ GIMNÁZIUM) és változó székhellyel, de mindvégig önálló kerületi intézményként nyújtotta felnőttoktatási szolgáltatásait. Az önálló intézmény 2008. augusztus 31-én megszűnt és 2008. szeptember 1-jétől a SZINYEI MERSE PÁL GIMNÁZIUM FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZATAKÉNT folytatja tevékenységét. 2. A hagyományok, az előírások és a szakmai távlatok szintézise Jelen dokumentum a címben szereplő módon készült. Más szóval arra törekedtünk, hogy az iskola említett szellemiségét ötvözzük egy, a lehetőségek és a tendenciák alapján prognosztizálható jövőképpel. Ennek jegyében – az elsők közt – jelentkeztünk a COMENIUS 2000 minőségbiztosítási program helyi bevezetésére, megvalósítására. Jövőképünk, ill. intézményképünk kialakítása során már felhasználtuk az említett projekt első eredményeit. Az intézménykép egyéb területei közül egyeseket itt kívánunk megjeleníteni: 2.1. Az iskolastruktúra Intézményünkben -az alapító okiratnak megfelelően- nyolc- és négyosztályos gimnáziumi osztályok működnek. A hagyományos gimnáziumi osztályok mindegyike emeltszintű képzést biztosít. A C jelű osztály a biológia-kémia, a D jelű a német-spanyol nyelv terén. Az E jelű -mely un. angol nyelvű nyelvi előkészítő osztály- az angol és az informatika tantárgyakból. Ez az osztály a tv 28. §-nak megfelelően öt évfolyammal működik. Az egyes tagozatok részletes programja a megfelelő óratervekből és tantervekből ismerhető meg. A 9. C, D, E osztályokba felvételi vizsga alapján lehet bekerülni. Képzési rendszerünkbe a 2006/2007-es tanévben történt oktatási, intézményi átszervezések eredményeképpen más profilú négyosztályos gimnáziumi osztályok tagozódtak be: az Erkel Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, és a Terézvárosi Két Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi osztályai. Mindkét iskolából évfolyamonként kétkét párhuzamos osztály – a 10. évfolyamtól felmenően – folytatja intézményünkben tanulmányait a 2007/2008 tanévben. Betűjelük a jelen struktúrához igazodva F, G, H és I. Az F jelű emelt szintű az angol, a G jelű 2/3 részben emelt szintű a francia, 1/3 részben emelt szintű az ének-zene tantárgyakból. A H jelű emelt szintű az angol, az I jelű emelt szintű a német nyelv tantárgyakból. Az említett iskolák 9. évfolyamra beiskolázott tanulóiból alakult ki az ezen az évfolyamon F jelű osztály mely általános tantervű képzést biztosít. Ezek mellett indul a 9. évfolyamon egy C jelű osztály is melynek egyik fele a spanyol, másik fele a biológia-kémia tantárgyakból kap emelt szintű képzést a hagyományaink szerint. Bár ez a kényszer szülte helyzet bonyolult, átláthatatlannak tűnő képzési struktúrát teremtett, szándékaink szerint csak átmeneti. Reméljük, hogy a 2009/2010-es tanévtől kialakul egy hosszútávra tervezhető, saját elképzeléseinkre épülő oktatási szerkezet. A nyolcosztályos gimnáziumi osztályok a szakmai főhatóság által engedélyezett egyedi tanterv alapján működnek, a fenntartó elképzelése szerint már csak kimenő
7
rendszerben. A 2007/2008-as tanévtől kezdve ilyen típusú osztályt már nem lehetett beiskolázni. A képzés elveinek megfelelően kezdetben itt még nincs specializáció. Később a fakultáció jegyében ők is lehetőséget kapnak a „szakosodásra”, az emelt szintű érettségire, ill. a szakirányú továbbtanulásra való felkészülésre. A 2009/2010-es tanévtől a képzési struktúra kibővül egy minden specifikáció nélküli általános tantervű, majd a 2010/2011-es tanévtől egy második nyelvi előkészítős osztállyal. FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT: A 2008/2009-es tanévtől a Terézvárosi Esti és Levelező Gimnázium megszűnik önálló intézményként működni, feladatát tagozati formában a Szinyei Merse Pál Gimnázium szervezeti keretein belül látja el. Ezzel iskolánkban megjelenik egy új gimnáziumi képzési forma, nevezetesen a tanulók elfoglaltságához igazodó (esti, levelező, és más sajátos) munkarend szerint működő felnőttoktatási tagozat. Az iskolarendszerű felnőttoktatás, a tanulók elfoglaltságához igazodó iskolai nevelés és oktatás speciális kérdéseit a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban kt.) 78.§-a szabályozza. Az említett paragrafus (6) bekezdése szerint: „A felnőttoktatás és nevelés megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint.” A (7) bekezdés kimondja: „A felnőttoktatásban az iskolai nevelés és oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is építhet.” Oktatási programunk kialakításakor „házon belül” igyekszünk legális teret biztosítani a sokoldalúságnak, a különböző érdeklődési irányok érvényesítésének. Ennek során számolunk diákjaink érdeklődésének módosulásával és a lehetőségeink határain belül biztosítjuk az átjárhatóságot. Az osztályok jelölése a törvényi előírásoknak megfelelő, az évfolyamok számjele után az osztályok betűjele 5.-8. évfolyamnál kisbetű, a többinél nagybetű. 2.2. A sokféleség pedagógiai hatásai A sokféleség – korábban említett – vállalása törvényszerűen együtt jár az eltérő tanulási ütem, a különböző tanulási lehetőségek vállalásával és az ebből származó esélykülönbségek enyhítésével. Természetesen a sokféleséget nem csak a deklaráció szintjén, hanem a szakmai munkánkban is vállaljuk. (lásd: további fejezetek) Ennek szellemében kiemelt segítséget nyújtunk a tehetség fejlesztésére, a lemaradók felzárkóztatására, a hátrányos helyzetűek támogatására. FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT: A felnőttoktatásban célunk egyrészt az, hogy az érettségire – az iskola típusának megfelelően – praktikus, az életben és a munkaerőpiacon is használható, „felnőttes” módon készítsük fel tanulóinkat, másrészt, hogy a társadalom számára hasznos tudással és az önálló tanulás képességével rendelkező, önmaguk tudásában megerősödött felnőtteket adjunk a magyar társadalomnak. Kiemelt feladatunk a munkájuk és családjuk mellett iskolapadba ülők személyre szabott segítése, támogatása, a felnőtt tanulók életritmusához igazodó egyéni tanulási utak biztosítása a gimnáziumi tanulmányok során. Az érettségire való felkészítés oktatói munkája mellett hangsúlyt helyezünk a tanulók nevelésére, személyiségük formálására, önfejlesztésük elősegítésére.
8
2.3. Szakmai felkészültség A kellő szakmai felkészültség, ill. az új kihívások vállalása továbbra is fontos eleme intézményképünknek. Meggyőződésünk szerint ez az attitűd nem csak az eredményes munkavégzés, hanem a jó közérzet forrása is. Éppen ezért anyagi lehetőségeink minden tartalékát mozgósítva kiemelt figyelmet fordítunk a továbbképzésre és támogatunk minden olyan törekvést, mely tanáraink szakmai fejlődését szolgálja. 2.4. Nevelőiskola Nevelőiskolai hagyományaink szellemében továbbra is igyekszünk egészséges arányt tartani az oktatás-nevelés egyes területei között. Munkánk végcéljának a sokoldalúan képzett harmonikus személyiséget tekintjük. Pedagógiai tevékenységünk egyik pillére a jóhiszeműség elve. Ennek értelmében minden eljárásunkat a pozitív megközelítés, választás esetén a tanuló számára kedvezőbb megoldás vezérli. A jóhiszeműség elvét a tanulókkal kapcsolatos jogviszonyokban is alkalmazzuk. 2.5. Értékközpontú nevelés Végül, de nem utolsó sorban intézményünk vezérlő elvének tekinti azokat az alapvető emberi értékeket, melyeket a program II. fejezetében megjelennek. Nevelőmunkánk tehát értékközpontú. II. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Egy iskola arculatát annak pedagógiai koncepciója határozza meg. Alapelvünk: a magas szintű műveltségközvetítés, tehetséggondozó oktatás, és a gyermekközpontú nevelés közötti egyensúly és egység megteremtése. Értékrendjében emberközpontú, alapvető célja egy, a humanista hagyományokra épülő erkölcsiség és szellemiség kialakítása, továbbá pedig az egészséges, értékalkotó élet magatartásformáival rendelkező fiatalok nevelése. Mindezekhez olyan iskolai légkör fenntartására törekszünk, ahol a pedagógus tiszteli tanítványait, értelemben és érzelmekben gazdag, formálható, fejlődni képes embernek tartja, kialakítva ezzel azt a bensőséges tanár-diák viszonyt, mely a tanári tekintély megtartása mellett is tartalmas emberi kapcsolatot biztosít tanár és tanítvány között. FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT: A felnőttoktatási tagozaton oktató-nevelőmunkánk célja az erkölcsi értékeket tisztelő, érdeklődő, tájékozott, egyéni életében sikerre törekvő, a társadalmi közösségekben értékes, szerepeit, feladatait ismerő és vállaló állampolgárok nevelése. Fontos szempont a korszerű ismeretkörök beemelése, a készség- és képességjellegű követelmények előtérbe állítása, valamint az irreálisan szélesre duzzadt ismeretanyag mennyiségének csökkentése, az egyes diszciplínák közötti koherencia megteremtése. Képzésünkben az általános műveltséget megalapozó, kiterjesztő és elmélyítő oktató-nevelő munka folyik. Tantárgyi és tantárgyközi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható tudást közvetítünk, továbbfejlesztve a tanulók kommunikációs és tanulási képességeit is. Tanulóinkban igyekszünk kialakítani az úgynevezett élethosszig tartó tanulás igényét és képességét. A tantestület tagjai magukénak vallják azt az értékrendet, amelyek alapján oktatási-nevelési céljaink elérhetők. Az értékek létrehozásában és érvényesítésében teret kapnak a következők:
9
az emberi együttélés általánosan elfogadott szabályai; a polgári társadalom normái; az egyetemes és nemzeti kultúra értékei; a nemzettudat; az európaiság; a demokrácia; egyéni, közösségi értékek; műveltség, tudás, önképzés; minőség és igényesség; sikerorientáltság, versenyképesség; erkölcsi értékek; esztétikai értékek; természeti értékek.
A felnőttoktatás tipikus alapfeladataiból adódó célok: Felkészíteni a tanulókat az érettségi vizsgára; a felsőfokú tanulmányok megkezdésére; a szakképzésben való részvételre; a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedésre. A korábbiakkal összhangban alapvető fontosságúnak tekintjük az iskolánkat jellemző legfontosabb pedagógiai paraméterek meghatározását: Céljainkat a bevezetőben említett források, ill. az előző pontban kifejtett feltételek és elvek alapján alakítottuk ki. Legtágabb céljainkat pragmatikusan, az iskola feladatait követve, három terület köré csoportosítottuk: - felkészülés a továbbtanulásra, - felkészülés az egészséges és értelmes állampolgári életre, - felkészülés a munkára, a hivatásra, a jó értelemben vett karrierre. (A fenti célokat minden tanuló képzésére vonatkozóan irányadónak tartjuk.) Céljaink lebontását, feladattá alakítását úgy oldottuk meg, hogy területenként lettek meghatározva azok az értékek, melyek munkánkat folyamatosan vezérlik. 1. A továbbtanulás Diákjaink továbbtanulásának előmozdítása érdekében elsősorban: - a tárgyi tudást, - a korszerű műveltséget, - a kreativitást, - a tanulási képességeket (önálló ismeretszerzés, problémamegoldás, stb.) - az analízis - szintézis, az elemzés és összehasonlítás képességét, - a szorgalmat preferáljuk A felsorolt értékek megvalósítása során feladatunknak tekintjük az egyéniesítést, vagyis azt, hogy minden tanuló az egyéniségének megfelelő irányú, mélységű, és terjedelmű tudás birtokába jusson.
10
A fenti célok és feladatok elsősorban a tantárgyi követelmények teljesítése útján valósulnak meg. (lásd: tantervek) Ennek során kiemelt figyelmet kell fordítani: - az egyéni bánásmódra, - a tehetséggondozásra, - a felzárkóztatásra, - az életkori sajátosságokra. A kitűzött céljaink megvalósulásának mindenkori állapotát elsősorban a tanulmányi helyzet, a vizsgarendszer és a továbbtanulási eredmények alapján kell megállapítani. 2. Felkészülés az egészséges, értelmes állampolgári létre Az állampolgársággal kapcsolatos célunkat további három területre bontottuk: - az egészséges élet igényeinek kialakítása, - a szűkebb környezet, a haza, Európa, és az egész világ viszonyának polgári értelmezése, az ezekkel kapcsolatos érzelmek elmélyítése, - az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismerése, gyakorlásuk elsajátítása, a szuverén véleményalkotás és a kulturált vitakészség kialakítása. 2.1. Az egészséges életmód Az egészséges életmóddal kapcsolatosan az alábbi értékeket emeljük ki: - helyes életmód, - egészséges környezet, - testi, lelki egészség, egyensúly, - az ember és környezete harmóniája. 2.2. Szűkebb és tágabb környezetünk Ezzel a területtel kapcsolatosan a következő értékeket tartjuk fontosnak: - hagyománytisztelet, - a tolerancia képessége, - mások értékeinek megbecsülése és tiszteletben tartása, - a szeretet (pl. hazaszeretet, emberiesség), - a hűség, a barátság, - a humanizmus, - a magyarságtudat. 2.3. Állampolgári jogok és kötelességek - az állampolgári jogok és kötelességek ismerete, érvényesítése, betartatása, - a polgári erkölcs és értékek ismerete ill. gyakorlása, - a "polgári tudat" (citoyen) kialakítása, - a közösségi lét, - a közösséghez való alkalmazkodás. A 2. pontban kifejtett céljainkat részben a tanórai, részben a tanórán kívüli nevelés-oktatás útján kívánjuk megvalósítani. A téma részletesebben kifejtve az egyéb iskolai
11
dokumentumokban található. (pl.: tantervek, munkaterv, stb.) Az e fejezetben felsorolt célok megvalósulásának fokát célirányos felmérések, ill. az osztályfőnöki beszámolók segítségével kell megállapítani. 3. A sikeres munkába állás Intézményünk fontos feladatának tekinti a munkába állással, a sikeres munkavégzéssel kapcsolatos felkészítést. A gimnázium jellegéből adódóan ez nem jelenti szakmai ismeretek elsajátítását. Célunk az olyan típusú készségek, képességek kialakítása és fejlesztése melyek elősegítik a szakmai ismeretek későbbi jobb elsajátítását és alkalmazását. Ebből kiindulva ezen a területen az alábbi értékeket emeljük ki: - nyitottság, az új befogadásának képessége, - problémaérzékenység, - önállóság, öntevékenység, - kitartás, - döntéshozatali képesség. A felsoroltakat szűkebb értelemben az osztályfőnöki munka által kívánjuk megvalósítani. Tágabb értelemben azonban az ilyen irányú feladatoknak a nevelő - oktató munka egészét át kell fogniuk. A teljesülés mértékét pedig az előző alpontban leírtak szerint kívánjuk meghatározni. 4. A felsorolt célok megvalósításának módszerei, eszközei A II. pontban leírt célok és feladatok megvalósításához alkalmazott módszerek megválasztása a pedagógus joga és felelőssége Ennek során köteles figyelembe venni: - az iskolai célkitűzéseket, feladatokat, - az osztályfőnökök, ill. az osztályban tanító tanárok értekezletének pedagógiai terveit, határozatait. A pedagógus módszerei nem ütközhetnek: - emberi jogokkal, alkotmányos elvekkel, - a polgári etikával, - a pedagógia szaktudománya általánosan elfogadott eredményeivel Így különösen tilos: - testi fenyítés - a tanári pozícióval való visszaélés, - a bosszúállás, - kivételezés. Ugyanakkor elvárható: - a személyes példamutatás, - a jóhiszeműség, - a diákok életkoruknak megfelelő kezelése. A 2. és a 3. alpontokban említett célirányos vizsgálatokat az éves munkatervben kell megtervezni.
12
Iskolánkban a pedagógusok mindennapi tevékenysége során alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek
A szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek
- követelménytámasztás - gyakoroltatás - segítségadás - ellenőrzés - ösztönzés
Magatartási modellek bemutatása, közvetítése
- tények és jelenségek bemutatása - személyes példamutatás
Tudatosság, meggyőződés kialakítása
- magyarázat, beszélgetés - önálló elemző munka
Közvetett módszerek - a közösségi tevékenység szervezése - közös célok kitűzése - hagyományok kialakítása - követelés - ellenőrzés - ösztönzés - részvétel a közösségi tevékenységben - egyéni és csoportos minták kiemelése -felvilágosítás a követendő normákról - beszélgetés, vita
FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT: A felnőttoktatás jellegéből, a tanórák számából és a tanulók összetételéből fakadóan az iskolai oktató-nevelőmunka leglényegesebb módszerei azok, amelyek az otthoni önálló tanulást segítik, erősítik, nevezetesen az előadás, tanulói kiselőadás, magyarázat és szemléltetés. Ennek egyik munkaformája lehet a frontális osztálymunka, de a módszerek között megjelenik a páros-, csoport- vagy osztálymunkában folyó vita, megbeszélés, projektek, kooperatív és szociális technikák. Az egyéb sajátos munkarend keretein belül a hangsúly a tanulók otthoni készülésének támogatására helyeződik. Az egyes tantárgyakhoz készült, e-mailben elküldött „szaktantárgyi segédlet” és „ellenőrző kérdések” mellett online fogadóórákkal, internetes tutorálással és tanévenkénti négy, egyenként két napos konzultációval, igény esetén tandíjas tanfolyamokkal segítjük tanulóink otthoni munkáját. III. Az intézményi nevelés 1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Pedagógiai feladatainkat a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás határozza meg. Célunk, hogy tanulóink - a különböző szintű adottságaiknak - az eltérő mértékű fejlődésükkel, - az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, - egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, - szervezett ismeretközvetítéssel, - spontán tapasztalataikkal összhangban - minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egységes és kultúrált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakítására, fejlesztésére.
13
Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a természetés társadalomtudományokra, a technikára vonatkozó tudományok alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók műveltségét, világszemléletük formálódását, társas kapcsolatát, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Elsődleges fontosságú a tanulók képességeinek fejlődéséhez olyan követelményeket meghatározni, amelyek ösztönzik a személyiségfejlesztő oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret: - a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának, - fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat, - járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához. Álljon a középpontban a tanuló tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése, figyelembe véve, hogy az oktatás-nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: a/ Az értelem kiművelése (kognitív kompetencia) b/ Segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia) c/ Egészséges és kultúrált életmódra nevelés (személyes kompetencia) d/ A szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia) 1.1. Tanulóink fejlődésének életkori szakaszaihoz kapcsolódó kompetenciák fejlesztése 1.1.1 A pubertás kor (12-16 év) Főleg az önmegismerés igénye jut kifejeződésre, az identitáskeresés, az önállósulási törekvés, a felnőttekétől eltérő véleményalkotás, kritikai hajlandóság jellemző. Ekkor jelzik a pedagógusok a legtöbb magatartásproblémát. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a serdülőkkel való helyes bánásmód megbeszélése, egyeztetése, tapasztalatcserén alapuló megvitatása. a/ Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok: -
tanulói igényszint, tanulási ambíció fejlesztése, a tanulás gyakorlati értéke, mint motívum, elemi kombinálás, tapasztalati következtetés, problémamegoldás
b/ A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: -
a pedagógus feladata, hogy az alkalmas mintákat a tananyagból kiemelve a tanulók ezekkel rendszeresen szembesülhessenek, a pedagógusok a tanulók közötti szociális kölcsönhatások optimalizálása, a tanulók egymás közötti optimális szociális kölcsönhatásainak elvárása.
14
c/ Egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: -
a sportági tevékenységek elsajátításán túl a testi képességek kifejlesztése és folyamatos karbantartás, az iskolai élet minden arra alkalmas mozzanata (tanóra, ünnepély) adjon lehetőséget a művészi értékű zene hallgatására, az iskola legyen minden részletében igényes, esztétikus közeg, ami fejleszti a tanulók igényességét, a tehetség kibontakoztatásának segítése.
d/ A szakmai képzés alapozása területén elvégzendő feladatok: -
olyan feladatok számának növelése, amelyek fejlesztik az alkotóképességet, az iskolán kívüli fórumok minél jobb kihasználása, a leírt szabályok szerinti önálló feladatmegoldások rendszeressé tétele.
1.1.2. Postpubertás kor (17-18 év) Ebben a korosztályban felmerülő gondokat, amelyek főleg a felnőtt szereppel kapcsolatos értékválságból erednek - megfelelően azonosulnunk kell. Természetesen az iskola feladatai közé tartozik az esetlegesen felmerülő krízis helyzetek megoldása, illetve felvilágosító, prevenciós előadások megszervezése is. a/ Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok: -
a továbbtanulási szándék, mint tanulási motívum, az önfejlesztési igény megerősítése, önálló és szociális tanulás, a tanulási módok optimalizálása, a megismerés folyamatának kiteljesedése a megfigyeléstől a bizonyításig.
b/ A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: -
-
olyan szociális ismeretek, amelyek lehetővé teszik az újszerű, bonyolult helyzetek előzetesen gondolati szinten történő megoldását. Alapvető iskolai forrásai az irodalom és a történelem tantárgyak. a lehető legtöbb ismeret cselekvésbe, példákba ágyazottan való feldolgozása, a szociális kölcsönhatások gyakorlatias megismerése, értelmezése, közös érdeket szolgáló viselkedés megerősítése, a tanulók megértsék a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét, a segítő versengés képességének fejlesztése.
c/ Egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: -
-
sportolási lehetőségek optimális kihasználása, az önkifejezés megfelelően gazdag és igényes tárházának gyakoroltatása, bemutatása (előadói képesség, szövegalkotó, műértelmező képesség, vizuális önkifejező képesség), a realitásnak, a mélyebb, igazabb értékeknek, távlatibb érdekeknek megfelelő viselkedésformák erősítése, önfejlesztő életprogramok kialakításának segítése.
15
d/ A szakmai képzés alapozása területén elvégzendő feladatok: -
fel kell tárni az alkotó tevékenységre alkalmas tantárgyi tartalmakat, ki kell egészíteni azokat a nemzetközi és hazai tapasztalatok tartalmaival, a feladatok olyan jellegű megtervezése, hogy azok egyre komplexebbé váljanak az alkotóképesség érdekében, a szabályalkotó képesség fejlesztése részmegoldások leírásával, majd pedig az aktuális megoldás menetének szabályba foglalásával.
2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Pedagógiai hitvallásunk szerint a jó közösség nem csak nevelésünk célja, hanem színtere is. Másként fogalmazva a közösségformálás munkánknak nem csak célja, hanem eszköze is. 2.1. A közösség, mint nevelési cél A közösség, mint nevelési cél a szocializációs folyamat alkotóeleme és egyik feltétele. A tanulóközösségek kialakításának és fejlesztésének széleskörű irodalma van, melyet itt nem kívánunk összefoglalni. E helyett azokat a sajátosságokat emeljük ki, melyek iskolánkat jellemzik. 2.1.1. A közösségfejlesztési terv A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka egyrészt a nevelők és tanulók közvetlen kapcsolata, másrészt közvetett módon, a tanulóközösség ráhatásán keresztül valósul meg. A tanulóközösségek fejlesztésével kapcsolatos alapvető feladataink: -
Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, azok tudatos, tervszerű fejlesztése.
-
A közösségek irányításánál alkalmazkodnunk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró heteronóm személyiség átalakulásától az önmagát értékelni és irányítani képes autonóm személyiséggé válásig.
-
szociális és állampolgári kompetenciák elsajátítása a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén a tanuló hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi a diákot arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.
-
Ki kell alakítanunk az önkormányzás képességét, (DÖK) a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása), hogy akár nevelői segítséggel, akár annak elhagyásával a diákok közösen
16
tudjanak maguk elé célt kitűzni, annak elérése érdekében összehangolt módon tevékenyen dolgozzanak, az elvégzett munkát értékelni tudják. -
A hatékony önálló tanulás magvalósítása során tanulónak képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére.
-
Különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárokká nevelődnek diákjaink, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért.
-
A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése segíti a tanulót a mindennapi életben – később a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés során pozitív attitűdök, személyiségjegyek alakulnak ki, mint pl. a függetlenség, a kreativitás és az innováció.
-
A közösséget irányító pedagógus feladata a tevékenységek tudatos tervezése és folyamatos szervezése, hiszen a közösség általi közvetett nevelés csak akkor érvényesül, ha a szervezett tevékenységekben a tanulók aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A testi és lelki egészség fejlesztése által, készítjük fel a tanulókat a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére.
-
Fontos szempont a közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszerességének kialakítása, azok megőrzése, továbbvitele.
FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT: A felnőttoktatásban személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink: a tanulók önismeretének fejlesztése, a korábbi iskolai kudarcok kompenzálása; a tanulók együttműködési készségének fejlesztése; a felelős társadalmi magatartás kialakítása, jogok és kötelességek összetartozásának tudatosítása; figyelem és érdeklődés felkeltése, műveltség, tudás, tanulás utáni vágy kialakítása, fenntartása; önálló tanulás képességének fejlesztése, az önképzés igényének kialakítása; egészséges, együttműködésre is képes versenyszellem kialakítása, fejlesztése; problémamegoldó, logikus gondolkodás fejlesztése; egészséges és kulturált életmód igényének kialakítása;
17
elősegíteni, hogy az osztályok pozitív szocializációt megvalósító közösségekké alakuljanak. Egy-egy osztály közösségformálási tervének kialakítása, ill. annak végrehajtása elsősorban az osztályfőnök feladata. (lásd: nevelési terv) Ennek során folyamatosan nyomon követi a közösségfejlődés menetét, regisztrálja és jelzi a megtorpanásokat, akadályokat. Munkájához az iskolavezetés és a szaktanárok nyújtanak segítséget. Utóbbiak nevelő-oktató munkájuk során operatívan bekapcsolódnak az osztályfőnöki elképzelések megvalósításába. Az iskolavezetés elsősorban adminisztratív és technikai segítséget nyújt a feladat végrehajtásához. 2.1.2. Egyedi sajátosságok Pedagógiai munkánkban elismerjük a különböző közösségek egyedi jellegét. Ennek megfelelően az azzal kapcsolatos terveinket, feladatainkat, eljárásainkat a kötelező erejű alapelvek mellett az egyedi sajátosságokra tekintettel határozzuk meg. 2.1.3. Az érdekek ütköztetése Az egyéni és közösségi érdek ütközése során az ellentmondást sohasem valamelyik oldal prioritásának elfogadásával, lehetőleg közösségi szinten oldjuk meg. A konfliktusok kezelését, döntést az összes körülmény, továbbá az előnyök, hátrányok gondos mérlegelése alapján hozzuk meg. 2.1.4. A tanórán kívüli nevelés szerepe A közösségfejlesztés terén intézményünkben fontos szerepet tölt be a tanórán kívüli nevelés. - A tantárgyfelosztásban tervezett rendszeres foglalkozások (Pl.: szakkör, tehetséggondozás, diákkör, énekkar, tömegsport) - Szervezett eseti foglalkozások (kirándulás, színház- és mozilátogatás, iskolai táborok) - Önköltséges tanfolyamok (egyedi engedéllyel szervezhető) A felsoroltak között is kiemelkedő jelentőségűek az iskolai táborok. Fontos szerepe van még a közösségformálásban az évenkénti tanulmányi kirándulásoknak is. A nevelésnek ezeket a színtereit az osztályfőnöki munkaközösség folyamatosan figyelemmel kíséri. A tanulmányi kiránduláson, iskolai táborban való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik. FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT: A felnőttoktatásban iskolai oktató-nevelőmunkánk elsődleges színtere a tanítási óra és a felzárkóztató, felkészítő foglalkozások. A tanórán kívül – az iskolai tanulás kiegészítésére, elmélyítésére, az otthoni tanulás elősegítésére, a beszámolókra, vizsgákra való felkészülés jegyében – amennyiben arra speciális igény van – tanfolyamot szervezünk. A tanfolyamon való részvételért tandíj kérhető. Tanórán kívüli tevékenységként az osztályok szervezhetnek önköltséges színházlátogatást, tanulmányi kirándulásokat és egyéb iskolán kívüli közös programokat.
18
2.1.5. Az osztályfőnöki munkaközösség jogköre A közösségfejlesztés terén az osztályfőnöki munkaközösség további sajátosságokat határozhat meg, de ezek egyike sem lehet ellentétes az alapdokumentummal. 2.2. A közösség, mint nevelési eszköz A közösség, mint nevelési eszköz a hatékony személyiségfejlesztés környezeti feltétele. Ez alatt azt értjük, hogy egyes nevelési eljárások közösségben sokkal hatékonyabbak, eredményesebbek. Az osztályfőnöki munkaközösség feladata annak feltárása, hogy melyek azok a nevelési szituációk, amelyeket érdemes (pl. osztályközösség, DÖK, diákközgyűlés, fakultációs foglalkozások, szakkörök, sportkör, egyéb tanórán kívüli foglakozások (színház, kiállítás, mozi stb.)), közösségi szintéren végrehajtani. A tantestület e témában ajánlásokat készít. 3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A hátrányos helyzet ezen megnyilvánulása iskolánkban viszonylag ritka. Bár a gimnázium önként jelentkező fiatalokat képez, mégis előfordulhat, hogy valamilyen magánéleti vagy családi probléma miatt átmenetileg gondok jelentkezhetnek. A fenti probléma általában tanulási nehézségekhez vezet, ritkán fordul elő önállóan, legtöbbször annak más formáival is párosul. Ez a tény egyfelől tovább szűkíti az előfordulás valószínűségét, másfelől fölhívja a figyelmet a probléma komplex jellegére. Emiatt az ilyen tanulók problémái csak egyéniesített eljárásban oldhatók meg, de a probléma korai felismerése és kezelése fontos, mivel kihathat a közösség további fejlődésére is! Alapelvünk: az iskola, amely emberségre, toleranciára akar nevelni, tanúsítson ilyen magatartást olyan tanulói iránt is, akinél valamilyen gond jelentkezik, különben az elvek és a gyakorlat közötti ellentét súlyos problémákhoz vezethet. A kedvezőtlen gazdasági, családi és iskolai hatások, az érték- és normaválság, a több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt a tanulókban növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő képesség. FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT: Az iskola, a felnőttoktatás közoktatási feladatait ellátva lehetőséget biztosít arra, hogy a már nem tanköteles korú felnőttek általános műveltséget szerezzenek, elmosódott vagy leértékelődött tudásukat felelevenítsék és pótolják. A feladat jellegéből adódóan nagy szerepet kap az egyéni bánásmód és türelem, az önképzés és egyéni tanulási stratégiák, egyedi tanulási utak kialakítása és támogatása, az együttérzés képességének növelése, a csoport összetartásának erősítése, az önálló teljesítmények értékelése, motiválása, a szociális kompetenciák fejlesztésével. Az intézményünk, a tantestület feladata a nehézségek azonnali felismerése: -a negatív viselkedési magnyilvánulások okainak felderítése, lehetőség szerinti orvoslása egyéni bánásmóddal, személyes beszélgetésekkel, példaadással, szeretettel, rendszeres együttműködéssel, odafigyeléssel, - diagnosztizálása, a szükséges terápiák kidolgozása, a kortárscsoport pozitív motiválásának pedagógiai felhasználásával, az iskolai pszichés ártalmak elhárításával (stressz, túl magas követelmények, túlzott engedékenység, megszégyenítés, stb.) A fentiek káros hatása megjelenik az iskolában a diákok viselkedés-, teljesítmény- és kapcsolatzavarainak formájában, ennek érdekében:
19
indokolt esetben szakember bevonása, szoros kapcsolat fenntartása a nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal. Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. Felzárkóztató, korrepetáló foglalkozások A megoldás elsősorban a kiváltó ok/ok/ felszámolásától várható. Családlátogatások Szülők és a családok nevelési gondjainak segítése Nevelők és a tanulók személyes kapcsolataiban fokozottan érvényes az abban résztvevők szoros együttműködése, Nevelők és a szülők személyes kapcsolatai különös tekintettel a tanulóra és szüleire, (v.ö: 2. és 11. pontok) A probléma megoldását az iskola részéről az osztályfőnök koordinálja. Munkáját segíti a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, aki súlyosabb esetben a probléma megoldását saját hatáskörébe vonhatja. (v.ö: 6. pont) 4. A tehetség, a képesség kibontakozását segítő tevékenység Minden ember valamiben jobb képességekkel rendelkezik az átlagnál. Ezt a közhely szerű megállapítást iskolánk komolyan veszi, és erőn felül támogatja az un. tehetséggondozást. (Ezzel az összetett szóval jelezzük mi az a bonyolult folyamatot mely képesség felismerésétől annak kiműveléséig tart.) A tehetséggondozás sajátos pedagógiai folyamat mely különleges pedagógusi attitűdöt és felkészültséget, ill. kellő tárgyi feltételeket igényel. Emiatt az iskola nem egyformán érzékeny minden típusú képességre, s elsősorban a tantárgyakkal kapcsolatos intellektuális jellegűekre koncentrál. FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT: Iskolánk a felnőttoktatásban figyelembe veszi a tanulók közötti fejlettségbeli, fejlődésbeli, adottságbeli és érdeklődésbeli különbségeket. A tanulók előismereteinek feltérképezése után a pedagógiai tervezésbe beépül a differenciált fejlesztés. Változatos módszertani megoldások alkalmazására törekszünk. A tehetséges, törekvő tanulók önálló munkákkal, projektekkel, kiselőadások tartásával kapnak lehetőséget képességeik és tehetségük kibontakoztatására. Továbbtanulási szándékukat erősítjük, felkészülésüket egyénre szabott módon segítjük. A tehetséggondozás jelen van a nevelés minden fázisában és minden színterén. Ennek betartása -az egyéni módszerekbe beépítve- minden pedagógusunk alapvető kötelessége. Alapvető módszerei az egyéni bánásmód és a differenciált képességfejlesztés. Ebből következik, hogy ezekre elsősorban a tanórán kívüli foglalkozásformák a legalkalmasabbak. A tehetséggondozás éves feladatainak megtervezése mindig a munkaközösségek feladata. A munkaközösségek éves munkatervének ez a téma tehát állandó része. Ennek során rendelkezni kell a tehetséggondozás formáiról és aktuális irányairól. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - idegen nyelvek, természettudományos tantárgyak emelt szinten, vagy magas óraszámban történő tanulása által, - emelt szintű érettségire történő felkészítés során, - a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása révén - tehetséggondozó foglalkozások - az iskolai sportkör
20
-
a szakkörök versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) szabadidős foglalkozások (színház- és múzeumlátogatások) az iskolai könyvtár egyéni vagy csoportos használata A pályaválasztás és továbbtanulás segítése, A külföldi iskolákkal kapcsolatfelvétel, kapcsolat ápolása,
5. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskola gyermek és ifjúságvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a diák fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A megelőzés során célunk a fiatalokra ható káros hatások megelőzése, elhárítása, enyhítése, amelyek az egészséges személyiségfejlődést megzavarják vagy meggátolják. A feltárás és megszüntetés érdekében az ifjúságvédelmi felelős szorosan együttműködik a tantestület tagjaival, az osztályfőnökkel, szülőkkel, és a diákok képviselőivel, valamint a diákönkormányzat tagjaival. Az ifjúságvédelmi munkát az igazgató koordinálja. Az ifjúságvédelmi felelőst a nevelőtestület tagjai közül - a nevelőtestület véleményének meghallgatása után - az igazgató bízza meg. Munkáját munkaterv alapján, az osztályfőnökökkel, a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal együttműködve végzi. Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos körülmények között élő, valamint az állami gondozott és a nevelési nehézségekkel küszködő tanulókat, és szorgalmazza a veszélyeztetettség, illetve a hátrányos helyzet megszüntetését, a rászoruló tanulók szociális támogatását. (amennyiben ilyen iskolánkban előfordulna) Figyelemmel kíséri a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók mulasztott óráinak számát, tanulmányi eredményüket. A veszélyeztetettség, a bűnözés megelőzése, az ifjúságvédelem segítése érdekében rendszeres kapcsolatot tart az illetékes elsőfokú gyámhatósággal, a Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Szolgálattal, Polgármesteri Hivatallal, a gyermekorvossal, a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal, a helyi rendőri szervekkel. Összehangolja a nevelőtestület ifjúságvédelmi munkáját. Támogatja a szülőket a gyermekük védelmét szolgáló feladatainak megoldásában. Munkája során feltárja, és igénybe veszi az iskolai nevelőmunka ifjúságvédelmi lehetőségeit. Ifjúságvédelemmel kapcsolatos előadásokat, vitát, megbeszélést szervez. Munkájáról félévkor és év végén jelentésben számol be az igazgatónak. Ebben értékeli az intézmény ifjúságvédelmi tevékenységét, javaslatot tesz annak fejlesztésére, javaslatot tehet a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulók jutalmazására, szükség esetén kezdeményezheti osztályfőnöki munkaközösségi értekezlet összehívását.
21
Osztályfőnök és szaktanárok ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai:
év eleji adatgyűjtés, javaslattétel a rászoruló tanulók szociális támogatására, szükség esetén jellemzés készítése, fokozott törődés a problémás tanulókkal (körülmények feltárása, veszélyhelyzetek megelőzése) biztosítja a hátrányos tanuló felzárkóztatását észleli a tanulmányi munka romlását, s próbálja felhívni a figyelmet a visszaesés hátterében lévő okokra Családlátogatás, tanácsadás a szülőknek Nevelési tanácsadóba utalás Családgondozóba való utalás, a családgondozónak való átadás Szülők magatartásának bejelentése az illetés gyám és gyermekvédelmi osztálynak Javaslat állami gondozásba vételére Egyéni bánásmód, szorongások oldása Nevelési Tanácsadó segítségének kérése Pszichológiai, ideggyógyászati vizsgálat kérése
Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységet szolgálják az ifjúság védelem céljainak megvalósítását:
indulási hátrányok csökkentése, segítjük beilleszkedésüket az iskolai környezetbe differenciált oktatás és képességfejlesztés, ismeretelsajátítás biztosítjuk a tanulók egyéni ütemű fejlődését, akik szociális körülményei alapján hátrányos helyzetűek (családi, mikrokörnyezetükből adódóan családi házon kívüli környezet miatt, iskolai körülményeiket tekintve, csonka családban felnövekvő gyermekek, munkanélküli szülők gyermekei), akik átmenetileg hátrányos helyzetűek (áttelepült, beköltözött /új/ tanulók tartós betegség miatt). pályaválasztás, továbbtanulás segítése, irányítása személyes, egyéni tanácsadás tanulóknak és szülőknek egyaránt egészségvédő és mentálhigiéniás programokban való részvétel biztosítása (pl.: Intim-Zóna előadás iskolai szinten) családi életre történő nevelés egészségügyi szűrővizsgálat tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok) a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás igénylésének elősegítése, tanulók pályázatokra történő bejuttatása) szülőkkel való együttműködés tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról, lehetőségekről A család anyagi helyzetétől függően kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön. Az iskola gondoskodik a tanulók napközbeni ellátásáról, a tanulószoba megszervezéséről. Az iskola köteles a szülői igények alapján, a felügyeletre szoruló tanuló részére a 10. évfolyam befejezéséig tanulószobai foglalkozást szervezni. 9-10. évfolyam, 2 óra/nap Ez szükség esetén megnövelhető, hogy eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak.
22
A veszélyeztetettség tünetei a középiskolás korosztályban: a.) Külső megjelenésben beteges sápadtság, véznaság, fejletlenség, aluszékonyság étvágytalanság, kiéhezettség, túl mohó táplálkozás, túltápláltság elhanyagolt külső, ápoltság és tisztaság hiánya az öltözet fogyatékossága, helytelensége
b.) Beszédében hibás beszéd (selypítés, dadogás, hadarás, kapkodás) goromba, drasztikus, trágár kifejezések használata hangoskodás, nagyzolás túlzott hallgatagság, zárkózottság fantáziálás hazudozás
c.) Mozgásában nyugtalan, túl élénk, szertelen nincs korának megfelelő mozgásigénye fáradékony, lusta izomrángásai vannak, végtagjai reszketnek rágja a körmét, szopja az ujját érintésre riadtan elugrik, megriad
d.) Érdeklődésében semmi sem érdekli, közömbös figyelme szétszórt, hosszabb koncentrálásra képtelen
e.) Társaihoz és a közösséghez való viszonyulásában félszeg, szorongó, túlérzékeny, visszahúzódó, szomorú könnyen ingerelhető, indulatos, agresszív, durva hangadó a rosszban, destruktív befolyásolható, árulkodós
f.) Foglalkozásokon figyelmetlen, fáradékony, gyakran rendetlen teljesítményei alatta maradnak képességeinek, ingadozóak gátlásos, nincs önbizalma, amit tud, azt nem képes visszaadni
g.) Felnőttekkel kapcsolatos magatartása bizalmatlan, nem őszinte meghunyászkodó tiszteletlen, dacos
23
A veszélyeztetettség legfőbb kategóriái és tünetei a.) Környezeti okok A család szerkezetének megváltozása, az ezzel kapcsolatos konfliktusok hatása a tanulóra Nevelési hiányosságok Brutalitás Kényeztetés Erkölcstelen családi környezet Italozás a családban b.) A diák személyiségéből eredő veszélyeztető okok: Értelmi, érzelmi elmaradottság Szociális visszamaradottság Gátlásosság Fokozott agresszivitás Kóros hazudozás Túlmozgékonyság c.) Anyagi okok miatt veszélyeztetett gyerekek A szülők önhibájukon kívül alacsony jövedelműek Rokkantnyugdíjasok A családban sok a gyerek d.) Egészségügyi okok miatt veszélyeztetett gyerekek Született betegek (cukorbeteg, szívbeteg gyerekek) A családban elme- vagy idegbeteg van Súlyosan beszédhibás, de értelmileg ép FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT: A fiatal felnőttek esetében iskolánk alapvető feladata az ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, a felmerült problémákkal kapcsolatban a tanulókat a megfelelő szakemberhez kell irányítani. Fiataljainkat különösen a szenvedély-betegségektől, kiemelkedően a terjedő drog használatától kell védeni, ezért nagy gondot fordítunk a prevencióra. Ez folyamatos és következetes feladatot is jelent egyben, különös tekintettel a megelőzésre és a tájékoztatásra. Az iskola kiemelt feladatának tartja a család védelmét is, ezért évente egy alkalommal külső szakembert szeretnénk meghívni a célból, hogy előadást tartson a fenti témákban. Az előadáson elhangzottak segíthetik közéleti munkájukban már dolgozó felnőtt diákjainkat is. Hangsúlyt helyezünk arra, hogy az élet-, és pályatervezési ismereteket tanulóinkkal elsajátíttassuk, és ennek keretében napirenden tartsuk az egészséges életmód fontosságát. A családi életre nevelésre és a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzésére illetve leküzdésére, kitüntetett figyelmet fordítunk.
24
6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A.) Diákétkeztetés Az iskola kedvezményes diákétkeztetést tud biztosítani az igénylők részére. B.) Segélyek A fenntartó határozza meg a segélyekre jogosultságot, a kérelem módját és a felhasználható összeget.
C.) Egyéb szociális hátrányt enyhítő tevékenységünk A célok ismeretében tudjuk megtervezni a tanév feladatait, a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységi formákat iskolánkban, amelyek a következők: A felzárkóztató foglalkozások nevelők és a tanulók segítő személyes kapcsolatai Tehetséggondozás, komplex programok (néprajz, honismeret, turisztika). A szülők, a családok nevelési életvezetési gondjainak segítése, felvilágosító munka szociális juttatások lehetőségeiről szülői fogadóórákon, családlátogatáson, értesítés stb. Továbbtanulás, vagy szakmaválasztás irányítása, segítése pályaorientációs tevékenység, Az iskolai ifjúságvédelmi felelős tevékenysége Az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek elbírálása Jó munkakapcsolat a polgármesteri hivatallal, gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. Továbbtanulást segítő pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon, továbbítása a koordináló szervekhez. A helyi, regionális támogatások megszerzésének ösztönzése, ösztöndíjak. Kapcsolatfelvétel és -tartás a szolgáltató intézményekkel, családvédelmi és szociális intézetekkel: -
Terézvárosi Nevelési Tanácsadó, Terézvárosi Családsegítő Szolgálat, Terézvárosi Gyermekjóléti szolgálat, Fővárosi szenvedélybeteg fiatalok ellátásával foglalkozó intézmények, Lelki Elsősegély, Drog Stop, Kék Pont, Kék vonat, T+T Humán Szolgáltató, Fővárosi speciális szakiskolák, Nemzeti Egészségfejlesztő Intézet.
Prevenciós tevékenységeink: - drog- és bűnmegelőzés, - mentálhigiénés programok, - egészségnap az iskolában, - kirándulások, országjárások, külföldi tanulmányutak, - tanulmányi versenyek (helyi, kerületi OM Közlöny szerint), - fesztiválokon való részvétel, bemutatók tartása, - táborozás hozzájárulás,
25
D.) Szociális szolgáltatások és feltételei Ebédeltetés Tanulószoba
- szülői kérelem alapján, a megállapított térítési díj befizetése esetén - szülői kérelem alapján, a megállapított térítési díj befizetése esetén
E.) Tankönyvtámogatás A 2001. évi XXXVII. törvény meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a tanulókat térítésmentesen illeti meg a tankönyv. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak köre: - a tartósan beteg vagy fogyatékos tanulók - három vagy több gyermekes - egyedülálló szülő által nevelt - rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül
F.)FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT: Tanulmányi támogatás a felnőttoktatásban Az egyéni képességekhez igazodó tanórai és egyéni tanulás megszervezése; A tanuló tanév elején e-mailben megkapja az egyes tantárgyakra vonatkozó tantárgyi segédletet, amelyben a szaktanár kijelöli a haladás ütemét és a főbb hangsúlyokat is. Ennek segítségével lehetővé válik az otthoni tanulás ütemezésének iskolai befolyásolása is. A tanulók lemorzsolódásában kiemelkedő szerepet játszik, hogy felnőtt életük, családjuk és munkájuk mellett próbálják meg elsajátítani az érettségi vizsgához szükséges ismereteket. Az iskolai leterheltség enyhítésére, az otthoni tanulás ösztönzésére a vizsgaszabályzatban ütemezett módon egyes tantárgyakból lehetővé tesszük az évközi beszámolók és az osztályozó vizsgák kiváltását otthoni munkával, házi dolgozatokkal, projektekkel. Ugyanígy lehetővé tesszük, hogy az órákon folyamatosan kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók számára a szaktanár az osztály közössége előtt, megfelelő indoklással megajánlja az évközi beszámoló vagy a vizsga jegyét. 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulással kapcsolatos legmeghatározóbb élmények még általános iskolában érik a gyermeket, amelyek hatása végig követheti iskolában eltöltött éveit. A szövegértés és a szövegértelmezés bizonyos szintjei csak később valósíthatók meg. Még a 9. osztályban is megfigyelhető, hogy a tanulók a szövegelemző műveletek megoldásában járatlanok, így felszínesen oldják meg a feladatokat, egyben végig sem olvassák az utasításokat, néha magát a szöveget sem. Ennek egyenes következménye, hogy leszakadnak a többiektől, s ezzel fokozatosan minden téren hátrányos helyzetbe kerülnek. Az olvasás és az olvasás-megértés területén vitathatatlanul nagy szerepe van a családnak. A társadalom kínálta szabadidő eltöltési módok az olvasás ellen hatnak. A család ellensúlyozhatja ezt a tendenciát. Az olvasás adta lehetőségek egyike a gyerek szókincsének, beszédének fejlődése, amely visszahat az olvasott szöveg megértésére. Az általános fejlesztési követelményekben nagy szerepe van a szövegelemző műveleteknek, feladatoknak.
26
Kiemelt feladatként jelentkezik a könyvtárhasználat megismertetése, begyakoroltatása. Ezzel segítve a tanulmányi munka eredményességét, a kudarc megelőzését és a tanuló felzárkóztatását. Iskolánk, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását nagyon fontos, komplex problémakörnek tartja, ugyanis az esetek nagy hányadában azok a tanulók vallanak kudarcot tanulmányaik során, akik valamilyen szempontból már korábbi, valamely iskolában szerzett negatív tapasztalatokkal rendelkeznek. Számukra többszöri alkalommal konzultációs lehetőséget biztosít minden szaktanár, és az érettségi vizsga előtt külön foglalkozásokat tartanak. Tanárainknak be kell tartani a fokozatosság elvét, az életkori és egyéni sajátosságokat is. Tanulóink esetében a tanulási folyamatban fontos szerephez jut a tanulói közreműködés és az önálló tanulás, mely által a tanuló maga is felelőssé válik saját előrehaladásáért. A különböző tanulási technikák és stratégiák elsajátítása segíti őket abban, hogy számukra fontos egyedi problémákat tanári segédlet nélkül is képesek legyenek megoldani. Annak érdekében, hogy a tanulók, a számukra legkedvezőbbet választhassák, természetesen meg kell ismerkedniük a tanulási formák, módszerek és különböző médiumok (pl. újság, magnó, videó, Internet stb.) sokszínűségével. Kedvező adottságokkal rendelkezünk a személyre szóló bánásmód, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás terén. Valljuk, hogy a legnagyobb segítség a tanulóknak a lelkiismeretes pedagógiai munka. Célunk az, hogy megfelelő feltételeket biztosítsunk egy széles tudásbázis megteremtéséhez, motiváljuk és megtanítsuk tanulóinkat az önálló ismeretszerzés módjaira, illetve arra, hogy az elsajátított új ismereteket alkalmazni is tudják. Ebben a folyamatban az iskola maximálisan figyelembe veszi a tanulók érdekeit és ehhez a szülők támogatását is igyekszik megszerezni, velük partneri viszonyt kialakítani.
Igyekszünk megteremteni azokat a körülményeket, amelyek – a lehetőségekhez képest – biztosítják tanulóink harmonikus testi, szellemi, szociális, érzelmi és erkölcsi fejlődését. Iskolánk pedagógiai hitvallása, szemlélete értelmében mindent megteszünk azért, hogy legalább a tantárgyi minimum szintre felkészítsük tanulóinkat, amely feltétele a sikeres érettségi vizsga letételének. Éppen ezért szükség esetén a tanárok és tanulók külön kérésére bármilyen tantárgyból lehetőséget biztosítunk – a heti maximális időkeretet szem előtt tartva, – a hiányos ismeretek és készségek pótlására, fejlesztésére, ennek érdekében:
Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, Egyéni foglalkozások Felzárkóztató foglalkozások Pályaorientációs tevékenység Amennyiben a tanuló tanköteles korú és második alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot, akkor legalább heti két alkalommal lehetővé kell számára tenni, hogy egyéni foglalkozáson vegyen részt.
FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT: Iskolánk, a tanulási kudarcnak kitett felnőtt tanulók felzárkóztatását nagyon fontos, komplex problémakörnek tartja, ugyanis az esetek nagy hányadában azok a felnőtt tanulók vallanak kudarcot tanulmányaik során, akik valamilyen szempontból már korábbi, valamely iskolában szerzett negatív tapasztalatokkal rendelkeznek.
27
Számukra többszöri alkalommal konzultációs lehetőséget biztosít minden szaktanár, és az érettségi vizsga előtt külön foglalkozásokat tartanak. Tanárainknak be kell tartani a fokozatosság elvét, az életkori és egyéni sajátosságokat is. Tanulóink esetében a tanulási folyamatban fontos szerephez jut a tanulói közreműködés és az önálló tanulás, mely által a tanuló maga is felelőssé válik saját előrehaladásáért. A különböző tanulási technikák és stratégiák elsajátítása segíti őket abban, hogy számukra fontos egyedi problémákat tanári segítség nélkül is képesek legyenek megoldani. Annak érdekében, hogy a tanulók, a számukra legkedvezőbbet választhassák, természetesen meg kell ismerkedniük a tanulási formák, módszerek és különböző médiumok (pl. újság, magnó, videó, Internet stb.) sokszínűségével. Kedvező adottságokkal rendelkezünk a személyre szóló bánásmód, és a felzárkóztatás terén. Igyekszünk megteremteni azokat a körülményeket, amelyek – a lehetőségekhez képest – biztosítják tanulóink harmonikus testi, szellemi, szociális, érzelmi és erkölcsi fejlődését. Valljuk, hogy a legnagyobb segítség a tanulóknak a lelkiismeretes és megértő, empatikus pedagógiai munka. Célunk az, hogy megfelelő feltételeket biztosítsunk egy széles tudásbázis megteremtéséhez, motiváljuk és megtanítsuk tanulóinkat az önálló ismeretszerzés módjaira, illetve arra, hogy az elsajátított új ismereteket alkalmazni is tudják. Ebben a folyamatban az iskola maximálisan figyelembe veszi a tanulók érdekeit, élethelyzetét és ehhez igyekszik megszerezni, velük kialakítani a partneri viszonyt. Iskolánk pedagógiai szemlélete értelmében mindent megteszünk azért, hogy legalább a tantárgyi minimum szintre felkészítsük felnőtt tanulóinkat, amely feltétele a sikeres érettségi vizsga letételének. Éppen ezért szükség esetén a tanárok és tanulók külön kérésére bármilyen tantárgyból lehetőséget biztosítunk – a heti maximális időkeretet szem előtt tartva – a hiányos ismeretek és készségek pótlására, fejlesztésére, és az alkalmanként egyéni korrepetálásra is. Más sajátos munkarendű tanulóinknál az otthoni munkához a segítséget a szaktanári segédleteken és ellenőrző kérdéssorokon túl az internetes tutorálással és az ún. online fogadóórákkal és a konzultációs órákkal igyekszünk biztosítani. 8. Az iskola egészségnevelési programja Társadalmunk egyik legalapvetőbb gondját ma az életminőség romlása az indokolatlan halálozások számának rohamos növekedése okozza. Megállapítható, hogy a leggyakoribb halál okok rizikótényezői között az egészségtelen életmód, az egészségre káros emberi magatartások szerepelnek. A probléma megoldását az emberi viselkedés alakításában kell keresnünk, azokban az ismeretekben, értékrendekben, attitűdökben, amelyek a cselekvést előkészítik, a viselkedést meghatározzák. A lakosság mintegy 20-25 %-a úgy véli, hogy semmit, vagy csak keveset tehet saját egészségéért. Az egészség (a testi, lelki és szociális jólét), alkalmazkodó képesség a környezet változásaihoz. A korábbi szemponttal szemben az egészség nem betegség hiányát jelenti, hanem egy preventív, aktív viszonyt az életminőség fejlesztése érdekében. Az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az
28
egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés a személyi és szociális fejlődési program egyik kulcseleme, ezért kitüntetett helye van az iskolai nevelés folyamatában, hisz-e korosztály magatartása határozza meg döntő mértékben a jövő felnőtt lakosságának egészségi állapotát. Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné az egészségfejlesztő szervezetfejlesztést, az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészséges életmód elemeit képező attitűdök már nagyon korán a kisgyermekkorban szerveződnek, majd a személyiségfejlődés során további struktúrálódást követően sajátos belső értéket alkotnak. Az attitűd kialakításában alapvető szerep jut a családnak, különösen a szülőknek. A mai átlag családban nem mindig tudnak eleget tenni, vagy gyakran nem fordítanak elég gondot egészségfejlesztési feladatuk ellátására, ezért az ilyen esetekben nő a nevelési intézmények szerepe. A nevelési intézmények a társadalom szempontjából lényeges és fontos feladatokra szocializálják a fiatalokat. A jövő nemzedékének már a környezeti problémák megelőzése mellett saját egészsége megőrzésére kell törekednie. Ennek alapvető feltétele a tudatformálás, szemléletformálás, a felelősségtudat kialakítása saját egészsége iránt. Ezen feladatok megvalósításában kiemelt szerepet kap az EGÉSZSÉGNEVELÉS, mely a Nemzeti Alaptanterv műveltségi területeinek közös következménye, így az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatja. 8.1. Jövőkép Az iskola a tanulókat a 7. évfolyamtól a 13. évfolyamig oktatja. Képzésünkben az egészségnevelésnek kiemelt szerepet kell biztosítani, hogy a felnövekvő generáció képes legyen a maga és mások egészségét védeni, az egészségi ártalmakat csökkenteni. Ezt a felelősségteljes munkát minden pedagógusnak fel kell vállalnia. Egészségnevelési középtávú céljaink: -
-
Rendszer szemléletre nevelés Globális összefüggések megértése Alternatív, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése, helyzetfelismerés ok-okozati összefüggések keresése. Létminőséghez szükséges értékek megismerése, és a viselkedési normák kialakítása. Konfliktus kezelés, tolerancia, társadalmi felelősség fejlesztése. Helyes értékrend, erkölcs és életviteli szokások formálása. Környezeti- és egészség-tudatosság erősítése az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata. Fogyasztás helyébe az életminőség helyezése. Korszerű tudással, ismeretekkel rendelkező, környezetük és egészségük iránt felelős emberek képzése, akik fogékonyak az újra, képesek megfelelni a változó elvárásoknak, megfelelő viselkedéskultúrával, közösség és önfejlesztő képességekkel rendelkeznek. Lakóhelyük egészségvédelmi munkájában aktív részvétel. Tanulók egészség kulturáltsági szintjének emelése, és olyan tevékenység kialakítása, amely az ismeretet aktív magatartássá formálja. A tanuló megértse a saját egészség védelmének jelentőségét és rendelkezzenek azokkal a szükséges ismeretekkel, jártasságokkal, amelyekkel környezetét, egészségi feltételeinek
29
-
-
javítását, az egyes emberek, valamint a közösség egészségének védelmét cselekvően megteremti. Iskolai környezet fejlesztése, annak érdekében, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Segítsük a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést alakítsunk ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberekkel, akik segítik az iskola egészségfejlesztő munkáját.
8. 2. Törvényi háttér, szabályozók Az elmúlt évek népegészségügyi adatai, a WHO nemzetközi, illetve hazánkat érintő vizsgálatai, felmérései, valamint a társtárcák elemzései alapján szükségessé vált, hogy a közoktatási törvény módosításával az iskolai egészségnevelés, egészségfejlesztés jogszabályi feladatai a törvényben megjelenjenek, valamint sor kerüljön a helyi pedagógiai programokban is a helyi feltételekre, adottságokra épülő egészségnevelési stratégia kidolgozására, megvalósítására. Az elsőként a 2003. évi LXI. törvényben történt meg (az 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról, módosításával), melynek 48. §. (3) bekezdése tartalmazza ezt a feladatot. 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról A Nemzeti Környezet-egészségügyi program (1996) 9.5 pontja részletesen foglakozik a környezet- egészségügy oktatásával, nevelésével. 1998-ban Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az Egészség 21, Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előnye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz. 8. 3. Helyzetkép, helyzetértékelés 1. Belső környezet – iskola Az iskola épülete modern az építészeti szabványoknak megfelelő. Az esetlegesen előforduló javításokat folyamatosan végezzük, baleseti veszélyek nincsenek. Szellőztetés megoldott, a természetes megvilágításról a nagy ablakfelületek gondoskodnak. A tantermek berendezése az egészségügyi szempontoknak megfelelő, az asztalok, székek mérete igazodik a tanulók testmagasságához, életkori adottságaihoz. A tantermek világítása megfelelő. Számítógéptermek berendezése a célnak megfelelő. A pedagógusok ügyelnek a tanulók helyes testtartására. Az ülésrend minden tanuló számára megfelelő egyéni adottságokat is figyelembe vevő. A szaktanárok a szünetekben a napos tanulókkal elvégeztetik a tantermek megfelelő és rendszeres szellőztetését. Az osztályfőnökök törekednek arra, hogy megfelelően tájékozódjanak a tanulást is befolyásoló egészségi állapotokról, részképesség zavarokról. A napi munkarend és az órarend megtervezésekor az iskola gondoskodik a mozgásigény kielégítéséről. Az iskolaépülethez tartozik egy udvar, ahol a tanuló szünetekben vagy lyukasórákon a szabad levegőn tartózkodhat. Az iskolában büfé és étterem is üzemel az épületben, gyakorlatilag ezek oldják meg tanulóink napközbeni étkeztetését. Kínálatuk igazodik a korosztály igényeihez is, és a modern egészséges táplálkozási szokásokhoz.
30
Testi neveléssel kapcsolatos állapotfelmérés Felmentett tanulók: 1. Csoport: teljes felmentés: 2. Csoport: részleges felmentés (asztma, gerincferdülés) Mindennapos testnevelés: Testnevelési órák száma minimum heti 2,5 óra/tanulócsoport, melyből a 0,5 órát havonta két órában minden tanulócsoport számára tömbösítve tartunk.
Tömegsport- foglalkozások hetente heti 2x2 órában lány röplabda, kosárlabda és fiúlány labdarúgás foglalkozásokon vehetnek részt a tanulók. A sportágakat a tanulói igény felmérése alapján választják ki testnevelőink. Testi fejlődést nem mérünk. Tanulók mozgásfejlesztésével, állóképességével kapcsolatos mérési eredmények: A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító tanárok végzik el a testnevelés órákon tanévenként két alkalommal október ill. május hónapban. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, ill. az elért eredményekhez tartozó pontszámok a pedagógiai program értékelési részében találhatóak. Mérési eredmények átlaga közepes, ez megegyezik az országos mérési átlagokkal. Természetesen vannak kiemelkedő tanulók, ők általában rendszeresen sportolnak. A nagyon gyenge tanulók legtöbbször túlsúlyosak, vagy kórósan soványak. A felmérőlapok alapján végzett helyzetértékelés: Kérdőív segítségével egészségügyi helyzetfelmérést készítünk. A tanári kérdőívet, a tanulói kérdőívet szintén véletlenszerűen kiválasztott egyén tölti ki név nélkül. A kérdőív a tanárok és a tanulók káros szenvedélyekkel szembeni attitűdjét méri fel ill. próbálja vizsgálni ilyen irányú szokásaikat. Dohányzás Sajnos, az látszik, hogy diákoknál legalábbis a tapasztalat alapján kétszer annyian rendszeresen és háromszor annyian alkalmanként dohányoznak szemben a felnőttekkel. A diákok többsége elhiszi, hogy a füstszűrős cigaretta füstszűrője megvédi őket a dohányzás ártalmaitól. A diákság nem hiszi el, hogy a cigarettázás csökkenti az iskolai teljesítményt. Megfigyelt tapasztalat az is, hogy a diákokat kevésbé zavarja, ha jelenlétükben valaki dohányzik.
31
Kábítószer Felmérés szükséges. A tapasztalat azt igazolja, hogy a pedagógusok és a diákok egyetértenek azzal, hogy nem érdemes fogyasztani pszichoaktív szereket, mert a szervezetre nagyon káros hatással vannak. A felvilágosító, megelőző programok szükségesek. (lásd. iskolánk drogstratégiája)
Határidő: 2009. május. Felelős: Osztályfőnökök Alkohol Ugyancsak tapasztalat, hogy a diákok alkoholfogyasztása sajnos közel megegyezik a felnőttek alkoholfogyasztásával. Felmérés szükséges.
Határidő: 2009. május. Felelős: Osztályfőnökök
2. Külső környezet
Az iskola egészségnevelő feladatait segítik: Kapcsolattartó Szervezet
Kapcsolattartó iskola részéről
Szervezet címe, utolérhetősége
Iskolaorvos
Terézvárosi Eü.-i Szolgálat
Igazgatóhelyettes
1074 Bp., Csengery u. 25. Tel: 322-5041
Munkaegészségügy
Terézvárosi Eü.-i Szolgálat
Igazgatóhelyettes
1074 Bp., Csengery u. 25. Tel: 322-5041
Fogorvos
Terézvárosi Eü.-i Szolgálat Ifjúsági, és Gyermekfogászat
Igazgatóhelyettes
1067 Budapest, Teréz krt. 27. Tel: 331-4795
ÁNTSZ
ÁNTSZ VI-VII. kerületi Intézete
Igazgatóhelyettes
1067 Budapest, Podmaniczky u. 27. Tel: 332-3325
Vöröskereszt Szervezete
Magyar Vöröskereszt Budapesti Szervezete
Igazgatóhelyettes
1051 Budapest, Arany János u. 31. Tel: 311-3660
Gyermekjóléti Szolgálat
Terézvárosi Nev.-i Tanácsadó és Pedagógiai Szakszolgálat
Rendvédelmi Szervek
Budapest VI. kerületi Rendőrkapitányság Ifjúságvédelmi csoport
Szervezet neve
Ifjúságvédelmi felelős
1062 Budapest, Bajza u. 46. Tel: 302-6692
Ifjúságvédelmi munkatárs
1063 Budapest, Szinyei Merse u. 4. Tel: 461-8145
Feladata
Határidő
Tanulók orvosi ellátása * Tanulói, dolgozói eü. alkalmassági vizsgálatok
Évenként Szept.01-jún.1-ig
Őszi és tavaszi Fogászati szűrés
Szeptember-okt. március-április
Általános egészségügyi és munkakörnyezeti ellenőrzés Véradások szervezése, adományok gyűjtése Segítségnyújtás gyermekvédelmi munkába, államigazgatási ügyekben Bűnmegelőzési programok, közlekedési előadások, jogi rendészeti tájékoztatók
Folyamatos
Folyamatos
Szükség esetén
Szükség esetén
Évente egyszer
32
Drog-prevenciós tevékenységet segítő szervezet Neve: Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány Címe:1095 Budapest, Gát u. 25. (Tel:215-7833) Kapcsolattartó: osztályfőnöki munkaközösség vezető Feladata: drog-prevenciós előadások tartása a tantestület és a diákok részére Tanulók egészségi állapota: Felmérés alapján lehet az iskolára vonatkoztatva reális helyzetelemzést adni. Határidő: 2009. május. Felelős: Osztályfőnökök 8. 4. Konkrét célok az iskola egészségnevelésében Hatékony egészségnevelő munkához elengedhetetlen az egészségnevelés alapelveinek széleskörű beépítése a tantárgyi struktúrába, illetve az iskolai élet egészébe. Tudatosítanunk kell a jövő generációval, hogy az ember termelő – fogyasztó tevékenysége során valamennyi földi szférában változásokat okoz. Ezek a változások az egészségre hatással vannak. Egészségi ártalmak csökkentéséhez, megelőzéséhez vezető rövidtávú céljaink feladataink: -
-
-
Életkoruknak megfelelően bővíteni látókörüket a lokális ismereteken keresztül a globális felé. A szokások kialakításával az értékek tudatos formálásával, széleskörű ismeretekkel alátámasztva az egészségért felelősséget érző, cselekvőképes emberek nevelése. Az esztétikus környezet és az egészséges életmód iránti igény kialakítása tanulóinkban. Megismertetni velük az életminőséget javító programokat, tényeket, melyben koruknak megfelelően aktív részesek lehetnek. Viseljék kellő önfegyelemmel szervezetük elváltozásait, betegségeit, tartsák be az orvos utasításait. Betegségeket előidéző tényezők korai felismerése és elkerülésére irányuló tevékenység. Sajátítsák el az otthoni betegápolás tudni és tennivalóit. Tegyenek meg mindent testi és lelki egészségük harmóniájának megteremtésére és megőrzésére. Az egészséges életvitel, szokások elsajátítása, és azok gyakorlása. A környezet, az egészséges életmód és a szervezet egészségi állapota közötti összefüggések belátása, megértése. Tudják, melyek azok az anyagok, melyek leggyakrabban szennyezik a környezetet. Korszerű egészségvédelmi ismeretek eljuttatása a diákokhoz. A tanuló törekedjen az iskola állapotának fenntartására, mikrokörnyezetében káros hatású anyagok felhalmozódásának csökkentésére. Tanulók lássák a betegségek megelőzésének fontosságát, értsék a védőoltások, szűrővizsgálatok, tanácsok jelentőségét a megelőzésben. Tanulók tudják, mikor kell orvoshoz fordulni, és hogyan kell az egészségügyi intézményben viselkedni. A tanulók dohányzásának és rászokásának csökkentése. Ismerjék meg a diákok a dohányzás szervezetre káros hatásait, következményeit. Ismerjék meg a tanulók a cigarettában lévő rákkeltő anyagokat. Az alkohol és drogfogyasztás és az általuk okozott egészségi és szociális károk visszaszorítása, és megelőzése.
33
-
-
A pszicho-aktív szerek fogyasztásának csökkentése. Tanulók ismerjék ezek szervezetre káros hatásait, tanulók értsék meg, hogy a könnyű drogok használata során egyre fokozódó vágy, érzés jelenik meg a keményebb drogok használata iránt, így könnyen válhatnak függővé. A táplálkozással összefüggő betegségek gyakoriságának csökkentése, helyes szokások, értékek közvetítése az egészséges táplálkozással kapcsolatban. Tanulók ismerjék a szervezet számára fontos tápanyagokat, vitaminokat és nyomelemeket. Tudatosítsuk a tanulókkal, hogy a táplálkozás minősége és mennyisége összefügg az egészségi állapottal. Ismerje az élelmiszerek, ételek tápanyagtartalmát, értékét, s tudja az ismereteket hasznosítani táplálkozásában. A tanulókban fokozódjon a szabadidő aktív eltöltésére való igény, alakuljon ki a mindennapos testmozgás. Tanulók törekedjenek a lelki egyensúly és a személyi higiéné kialakítására. Tanulók ismerjék a harmonikus párkapcsolat feltételeit és ismerjék a biztonságos családtervezési módszereket. Ismerjék meg a környezetbarát technológiák, anyagok fontosságát. Kialakítani az egészségvédelmet, a munkavédelmet, a biztonságtechnikát és a munkaszervezést összekapcsoló szemléletmódot. Egészség és környezetbarát szemlélet, magatartás, viselkedés, életvitel kialakítása és megszilárdítása. Tantestület tagjainak megnyerése az egészségnevelési munkához. Az érettségi egészségnevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése.
Iskolánkban alakuljon ki a mindennapos testedzés program, melynek célja a diákok egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése. A mai modern kor, és az ezzel együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszerítik, amely a mozgásszegény életmódhoz, fizikai képességek hanyatlásához vezethet, illetve a szellemi teljesítmény romlását is előidézheti. Az egészségfejlesztő testmozgás hatékony megvalósulásához az alábbi szempontoknak kell teljesülniük: -
-
Minden tanuló minden nap vegyen részt testmozgásprogramban. Minden testnevelési órán és minden testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző rendszer megfelelő terhelése. Minden testnevelés órán van gimnasztika, helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légző torna. Testnevelési tananyag a gerinc- és izületvédelem szabályainak betartása érdekében. Minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömet jelentsen és sikerélményt az eltérő adottságú tanulóknak. Testmozgás- program játékokat és táncot is tartalmaz. Törekszünk a munkavégzéshez ideális iskolai légkör megteremtésére. Megteszünk mindent annak érdekében, hogy a nevelésünk a tanulói személyiség egészére irányuljon. Tudják igénybe venni az állam által biztosított szociális, egészségügyi és egyéb lehetőséget. Az egészséges életmód, -egészségvédelem fontosságának tudatosítása, a káros szenvedélyektől mentes teljes élet hirdetése. A diákok egészséges, edzett személyiségének kialakítása, teherbíró képességük fejlesztése a célunk.
34
Testi fejlődés: Biztosítani kell a mindennapos testmozgást. Ennek lehetőségei: -túrázás iskolaszintű szervezéssel, - játékos testmozgás, - úszás, - tömegsport, - sportnapok rendezése. Fontos az egészség megóvása az egészségvédelem (prevenció): Programok: - Blend a Med fogápolási program, Signal fogápolási program, - vetélkedők-versenyek, - bemutató filmek, - Always-program (serdülőkori higiéniai problémák megoldásához)
MEGVALÓSÍTÁSI TERV A programban résztvevők, felelősök Iskolavezetőség Osztályfőnöki munkaközösség Munkaközösségek Technikai dolgozók DÖK Gyermek- ifjúságvédelem Testnevelők Kémia tanár Biológia tanár
Programterv, célok Támogatja az egészségnevelési programokat. Minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi erőforrásokat teremt. Osztályfőnöki tanmenetekben megjelenő egészségnevelési tartalmak ellenőrzése. Tanmenetekbe az egészségnevelési tartalmak beépítése. Tantermek és az iskola épületének, környezetének tisztítása Vizesblokkok higiéniájának biztosítása Faliújságon napi egészségügyi – táplálkozási információk, hírek megjelentetése. Részt venni az egészségkárosító szokások felmérésében, veszélyeztetettség jelzése. Mindennapos testnevelés megvalósítása. Tömegsport foglalkozások megszervezése, tartása, sportolási célú kirándulások lebonyolítása. Drogok, szintetikus anyagok prevenciója Biológia tantárgy tanítása közben felmerülő egészségi problémákra rávilágítás ill. felvilágosítás.
8. 5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 8. 5. 1/a. Hagyományos tanórai lehetőségek Tanórán Tanórákon hozzárendeljük az adott témához/témákhoz a megfelelő egészséggel kapcsolatos vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, vagy audiovizuális és informatikai lehetőséget is használhatunk a digitális kompetenciák fejlesztése által. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan tenni az egészségünk megóvásáért. Az éves óraszám 10-15 %-ban alkalmazzuk az egészségnevelési tartalmakat. Az egyes tantárgyak kiemelt egészségnevelési lehetőségei
35
Testnevelés A tanulók - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket, - legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében, - a rendszeres testmozgás fontosságát ismerjék fel, - ismerjék az alkohol, a drog, a nikotin sportolásra való hatását, - ismerjék fel az egészséget veszélyeztető tényezőket és kerüljék el, - értsék meg, hogy a rendszeres testmozgás a civilizált emberek alapvető szükséglete, megvalósítását illessze be a napirendjébe, - ismerjék fel a tanulás során kialakuló egészségi problémák (tartás, állóképesség) elhárításának lehetőségét a rendszeres mozgásban, - sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat, - győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól. Magyar nyelv és irodalom A tanulók - ismerjék meg a természet és az emberi élet értékeit bemutató irodalmi alkotásokat, - legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotására, érvelésre, - erkölcsi, esztétikai érzékenységét fejlesszük, - egyes irodalmi alkotók vagy szereplők életútján keresztül értsék meg a rossz életvezetési stílus emberre történő hatásait. Történelem A tanulók - értsék és tudják, hogyan mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet, s ez hogyan hatott az emberi egészségre, az emberi életmódra, - ismerjék és tudják az egyes korok és társadalmak életmódbeli szokásaikat. Idegen nyelv A tanulók - váljanak érzékennyé a testi egészségre a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével, - legyenek érzékenyek a hazai egészségi problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit, - a tanulókban fejlődjön a nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika A tanulók - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított egészségvédelmi összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják, - legyenek képesek egészségi problémák eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával, tudjanak grafikonokat, táblázatokat készíteni és elemezni, logikus gondolkodásra, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön.
36
Fizika A tanulók - ismerjék az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosító hatásait, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit, - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények (ember) élet- jelenségei közötti analógiákat, - ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak. Földrajz A tanulók - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit.
Biológia A tanulók - ismerjék az egészségügyi problémákat, betegségeket és azok megelőzési illetve mérséklési lehetőségeit, - ismerjék meg az emberi test alapvető szervezeti – működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket, - ismerjék meg a tanulók a környezet- egészségügyi problémákat, - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére, - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat, - ismerjék az alkohol, drog és a dohányzás egészségkárosító hatásait, - ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait, - sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat, - ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében. Kémia A tanulók - rendelkezzenek a környezet- és egészségbiztonsághoz szükséges ismeretekkel, - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására, - értsék meg a különböző technológiák hatását az épített és a természeti környezetre, s becsüljék meg ezek gazdasági és egészségre vonatkozó hatásait. Ének-zene A tanulók - ismerjék meg az emberi élet és egészség művészeti zenei ábrázolásának módjait, - fedezzék fel az emberi élet szépségeinek megjelenését a népdalokban, - vegyék észre a zene közösségerősítő és közösségteremtő szerepét. Rajz és vizuális kultúra A tanulók - ismerjék fel az emberi egészség ill. a művészeti szépség rokonságát és azonosságát, - ismerjék fel az egészség- és a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit, - legyenek képesek alkotásokat létrehozni az egészségnevelés témaköröknek megfelelően.
37
Informatika - A tanulók használják a világhálót ismeretszerzésre, ismerjék az informatikában rejlő lehetőségeket, ismerjék meg az informatikai berendezések egészségkárosító hatásait. Osztályfőnöki óra egészségnevelési lehetőségei A fiatalok osztályközösségi létének keretét többnyire az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a diákokban formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. Az egészségnevelési szempontból nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, probléma felismerő- és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört, az egészségnevelést alkalmazni tudja az órákon. Az egészség megóvása, a mindennapos problémák megoldása, felismerése, az életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszintű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkodását kívánja meg. 9. évfolyam - önismeret, önbizalom - beilleszkedés, közösség kialakítása, a közösség értékei, normái - pozitív önértékelés, önmagam elfogadása, énkép erősítése - kommunikáció, kapcsolattartási készségek, érzelmek kifejezése - a serdülőkor testi, lelki, higiénés, pszicho- szexuális változásai - egészséges táplálkozás - dohányzás - alkohol - drog (veszélyes anyagok ismerete; drogokkal való találkozási formák, téves hiedelmek, elgondolások feltárása, megbeszélése) 10. évfolyam - önismeret fejlesztése - személyes hatékonyság növelése, egészséges önérvényesítés - konfliktuskezelés - agressziókezelés - szorongások, félelmek oldása, kezelése - nem kimondása, dönteni tudás - pszicho-szexuális fejlődés, fogamzásgátlás - táplálkozási zavarok: fogyókúra, testépítés - fertőző betegségek: AIDS, Hepatitis - család hatása az életmódra - kortársak hatása az életmódra - mit üzen a média - társadalmi elvárások
38
11. évfolyam - Daganatos betegségek megelőzése - Az egészség, mint érték. A betegség fogalma. - Az egészségmegőrző magatartás: megfelelő táplálkozás, testmozgás, pihenés. - A megbetegedések pszichés tényezői, a stressz, idegesség hatása az egészségre. - Bőrgyógyászati betegségek; fül- orr gégészeti megbetegedések. - Társadalmi együttélés szabályai. - Társadalmi normaalkotás folyamata (norma, szokás, szabály) - Eltérés a normálistól – táplálkozásban, szokásostól – párkapcsolatban - Alkohol és a drog használat (párkapcsolatra gyakorolt hatása; függőség következményei) 12. évfolyam - Élethelyzetek és megoldások - Pályaválasztás - Döntési technikák, döntéseket befolyásoló tényezők - Belső erőforrások feltárása, rögzítése, nehéz helyzetekben alkalmazásuk - Személyes hatékonyság növelése, egészséges önérvényesítés - Családtervezés, hogyan képzelem el családom - Döntések az életmódomban: táplálkozás, mozgás, személyes higiéné, - Az életminőség összetevői: munka, család, jövedelem, szabadidő, szórakozás stb… - A közösségért érzett felelősség, a környezet, a környezeti problémák. 8. 5. 1/b. Nem hagyományos tanórai lehetőségek Nem hagyományos tanórai foglalkozás lehet minden olyan új tanítási-tanulási módszer, melynek minden színtere a tanóra, de a helyszín az iskolán kívül is lehet. Az egészségi érték megismerése, döntési lehetőségeink tisztázása, valamint szembesülés tetteik következményeivel olyan tanulási helyzet megteremtését kívánja, melyek hagyományos tantermi órán nem biztosíthatók. Lehetőségek: - tanulmányi kirándulások, - üzemlátogatások szervezése, - szakkörök, akciók, vetélkedők, tanulmányi versenyek. 8. 5. 2. Tanórán kívüli lehetőségek
Délutáni szabadidős foglalkozások szervezése, tanulói igény esetén: előadások tartása, egészségügyi életvezetési témával kapcsolatos filmvetítések, csoportfoglalkozások. Ugyanígy más iskolaszintű programok: kirándulások, kiállítások, vetélkedők, DÖK nap. Tanórán kívül a diákok egyéni ismeretszerzési lehetőségei: - újságok, egészséggel kapcsolatos cikkeinek olvasása, keresése, könyvek, - kapcsolódás az országos „kihívás nap”-i rendezvénysorozathoz, mint egy „egészségnap” lebonyolítására törekvés. Hét végi iskolai programok szervezése, mint például kerékpártúra, korcsolyázás, szánkózás, síelés.
39
FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT: A felnőttoktatásban a tanórán kívül szervezhető olyan tanfolyam, amely speciális igényeket elégít ki. A tanfolyamon való részvételért tandíj kérhető. Tanórán kívüli tevékenységként az osztályok szervezhetnek önköltséges színházlátogatást, tanulmányi kirándulásokat és egyéb iskolán kívüli közös programokat.
8. 5. 3. Iskolán kívüli lehetőségek: Bekapcsolódás a kortárs segítőképzésbe, melynek során az iskola rátermett, rendezett életvitelű, életvezetésű, valamint az egészségvédelem iránt érdeklődő tanulóit a képző intézmény külső helyszínen készíti fel. Szorgalmazzuk, hogy iskolánk tanulói a drog, ill. AIDS prevenció területen a kortársképzésekben minél nagyobb számban vegyenek részt.
8. 6. Módszerek Módszerek közül kiemelt szerepet kap: - vetélkedők - sportprogramok, önköltséges kirándulások - egyszerű megfigyelések - kérdőíves felmérések - rendszermodellezés, - működő modellek készítése, elemzése - közösségépítő, csoportos egészségvédelmi feladatok - aktív, kreatív munkák - meghívott előadó (iskolaorvos, védőnő, stb…) tájékoztató előadása 8. 7. Résztvevők Az iskola belső résztvevői: Az iskola az egyik legfontosabb színtere az egészségnevelésnek, ezért nagyon fontos, hogy az intézmény minden dolgozója a diákokkal együtt részt vegyen, illetve feladatot vállaljon a pedagógiai program ezen egységének megvalósításában is. A pedagógusok, adminisztratív és technikai dolgozók példamutatása nagymértékben segíti a nevelés elveit, az állampolgári és egyéb közösségi felelősségtudat kialakulását. Külső résztvevők: Az önkormányzatnak meghatározó szerepe van az iskolai életben szakszolgálata révén több területen segítséget tud adni terveink megvalósításához. A szülők, családok jól bekapcsolhatók a munkába a diákok segítségével. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programját, közülük jó néhányan szakértelmükkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát. Munkánkat segíteni fogják a civil szervezetek, iskolaorvos, munkaegészségügyi orvos, kerületi védőnő, pszichológus, gyermek és ifjúságvédelmi felelős.
40
Az iskola rendelkezik iskolaegészségügyi-szolgálat orvosi feladatát ellátó szakorvossal, valamint a tanulók fogászati ellátását végző kijelölt iskolafogászati fogorvossal. Feladataik: - A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, ami magába foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. - Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok és a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak. - A tanulók elsősegélyben részesítése. - Közreműködés: közegészségügyi- járványügyi, környezet- egészségügyi táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve. - Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban. 8. 8. Erőforrások Személyi erőforrások Belső: Az iskolában dolgozó pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása adja az egészségnevelés hitelességét. A technikai dolgozók napi munkájukat igyekezzenek környezetbarát – egészségbarát technikákkal megvalósítani, igényes munkájukkal, nyitottak az ésszerű változásokra, érdeklődők az iskolai élettel szemben. Külső: Az önkormányzattal, családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, rendőrséggel, egészségügyi szolgálattal fontos a kapcsolattartás. A szülőkkel való kapcsolat megfelelő módszerekkel jól alakítható, mely a tanulók életvitelének megváltozásán, a szemléletformálásán keresztül tovább javítható. Külföldi kapcsolatunk lehetővé teszi más népek kultúrájának, szokásainak, egészségvédelmi problémáinak megismerését szakmai területeken is. Anyagi erőforrások Az egészségnevelési program megvalósításához a fenntartó támogatása feltétlenül szükséges. Sikeres pályázatok javíthatják a program eredményességét. 8. 9. Taneszközök Taneszközeink folyamatos fejlesztése az egészségneveléshez az alapfeltételeket biztosítja. További fejlesztések: - szemléltető táblák beszerzése - aktuális dia, videó és CD anyag folyamatos beszerzése - könyvtár bővítése 8. 10. Kommunikáció Az egészségnevelésben jellegénél, összetettségénél fogva nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy a diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média- irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni.
41
Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az érdekes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Iskolán belül: - kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel, - házi dolgozatok készítése, - poszterek készítése, - faliújságon közölt információk készítése. Iskolán kívül: egészséggel kapcsolatos cikkek feldolgozása különböző napilapokból egészségi problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása egészségvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése. 8. 11. Minőségbiztosítás Az egészségnevelés értékelése Az egészségnevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Az értékmegőrzésre, értékátadásra, és egészségmegtartására vállalkozunk, a tanuló teljes személyiségét fejlesztjük. A pedagógusok egészségnevelő gyakorlatának színvonala a következő szempontok alapján minősíthető: Rendelkeznek-e mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, melyek az egészségtudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. Felkészülésüket áthatja-e az együttműködésre törekvés. Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítják-e a sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőségeket és kommunikációs helyzetet. Alkalmat adnak-e önálló elemzés, értékelés tanulói megfogalmazására. Lehetőséget biztosítanak-e arra, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson. Megszervezik-e az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítják-e a differenciálódás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában. A tanulók egészségnevelési eredményei és azok értékelési szempontjai: Egyes tanulók esetében: az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása szociális képességek javulása beállítódások és értékorientáció fejlődése konfliktuskezelés módjai Osztályközösségek esetében: a csoportviszonyok alakulása a közvélemény, a morális gondolkodás változása 8. 12. Továbbképzés Iskolán belüli: A tantestület tagjainak az iskola egészségnevelési programjának kidolgozásában és megvalósításában egyaránt részt kell venni.
42
A kollégák helyi felkészítését munkaközösségi és tantestületi megbeszéléssel, előadásokkal segíthetjük. Az egészségvédelem területén dolgozó pedagógusok, vagy szaklapok, szakkönyvek biztosíthatják a folyamatos felkészülést és képzést. Külső lehetőségek: A pedagógusok minden évben részt vehetnek külső intézmények által szervezett egészségnevelési tanár – továbbképzési programokon. Az iskola továbbképzési tervébe be kell építeni az egészségnevelési továbbképzéseket.
8. 13. Mellékletek 1.sz. melléklet: Felhasznált irodalom Aszmann Anna: Egészségvédelem az oktatásban Nemzeti Egészségvédelmi Intézet, 1997 Takács Péter (2000): az iskolai drogstratégia és módszertan T+T Humán Szolg. és Okt. Központ „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” Az Ottawai Egészségfejlesztési Charta Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról egészségneveléssel kapcsolatos rendelkezései. 2. sz. melléklet:
Egészségügyi jeles napok
- Április 7. - Május 8. - Május 31. - Október 10. - Október 15. - November 17. - December 01.
Egészségügyi világnap Nemzetközi Vöröskereszt Napja Dohányzásmentes világnap Lelki Egészség Napja Nemzetközi Gyaloglónap Füstmentes Nap AIDS elleni világnap
Megjegyzés: A legfontosabb, az un. stratégiai jellegű éves feladatok a munkatervben kerülnek megfogalmazásra. Ezek végrehajtása, annak ellenőrzése és értékelése az éves munka keretében történik. Az itt nyert tapasztalatok alapján sor kerülhet a program esetleges kiegészítésére, megváltoztatására. A tanéveken átívelő feladatok sorsát időszakos, célirányos vizsgálatokkal lehet nyomon követni. Ezeket is a munkatervben kell megtervezni, az előre kidolgozott hosszú távú koncepció alapján. A végrehajtást azért célszerű minden esetben a munkatervhez kötni, mert ez az ahhoz szükséges eszközöket is legalizálja!
43
9. Az iskola környezeti nevelési programja A közoktatásról szóló - többször módosított -1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (3) bekezdése értelmében a nevelési program része a környezeti nevelési program. 9. 1. A környezeti nevelés fogalma „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: - megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelenkörnyezettel; - kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; - felkelti az igényt, képessé tesz: - a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; -összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; -a problémák megkeresésére, okainak megértésére; -kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; -az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; -a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.” (KöNKomP, 2004) „A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata ,amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétűkapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” (IUCN, 1970) 9. 2. Az alapelveket szabályozó jogi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: 8.; 16.; 18.; 70. § Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással.
44
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény célja, többek között, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 5455. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja 1998-ban, Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot, amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál, kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” Önkormányzati jogszabály Az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását. A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést.
45
„A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (NAT 243/2003) 9. 3. A környezeti nevelés színterei az iskolában 9. 3. 1. Hagyományos tanórai foglalkozások Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Testnevelés A tanulók - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, - egészséges testi fejlődésüket; - legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; - igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek; - sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl. méta, karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás); - tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását. Magyar nyelv és irodalom A tanulók -
-
legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre, ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat; legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre; tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni; tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére;
A tanulókban: - fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet.
46
Történelem A tanulók - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; - értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.
Idegen nyelv A tanulók - váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; - legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; - ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; - legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni; - állampolgári felelősségtudata fejlődjön. A tanulókban - alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben; - fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika A tanulók - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával; - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; - logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön; - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; - váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására; - ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni; - legyenek képesek reális becslésekre; - tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban - alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás; - alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket.
47
Fizika A tanulók - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit; - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; - tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra; - mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni; - ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak. Földrajz A tanulók - szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; - ismerjék meg a világ globális problémáit; - ismerjék meg és őrizzék a természet, és az ember alkotta táj szépségeit. Biológia A tanulók - ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; - ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet; - ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére; - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban - alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Kémia A tanulók - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; - értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Ének-zene A tanulók - ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait;
48
-
fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét; tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek; fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.
Etika A tanulók - legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák; - tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni; - mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk. A tanulókban - alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek; - alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban; - fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért. Filozófia A tanulók - értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és természet egységének megbomlása; - lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomra jutása; - érzékeljék, hogyan alakult ki a posztindusztriális társadalmak „manipulált fogyasztása”; - fedezzék fel a tudás hatalmi kérdéssé válásának folyamatát; - legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban; - értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha alázattal közelítünk hozzájuk; - legyenek képesek megismerni a törvényszerűségeket, és csak az azok által adott lehetőségeken belül akarjanak változtatni, jobbítani az emberiség érdekében. Rajz és vizuális kultúra A tanulók - ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; - ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira; - ismerjék a természetes alapanyagok használatát; - legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni; - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően; - ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését; - tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre; - kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket.
49
Tánc és dráma A tanulók - tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel; - legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz stb.); - sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket. A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és –feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony a gimnáziumban, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg. 9. évfolyam - Életvezetés, életvezetési szokások a családban; életviteli szokásaink a múltban, a jelenben, és merre haladunk? A felgyorsult változások az életvezetésre is kihatnak. Sokszor a régi tapasztalat már nem használható. Át kell tekinteni az egyes folyamatokat, fel kell vázolni a lehetséges forgatókönyveket. 10. évfolyam - Testi, lelki problémák; a megoldás módjai Iskolai egészségügyi nap keretében részletesen kapott információk osztályszintű megbeszélése. A szükségszerűen felmerülő problémákra – részben az értékrendek bizonytalanná válása miatt – sokszor hibás válaszok születnek: búskomorság, lelki betegség, depresszió, alkohol, drog. Az okok keresése mellett a fiziológiai hatások ismerete, a nehézségek érzékeltetése támpontokat adhat. Szemléltethető statisztikákon, videofilmeken, személyes találkozásokon keresztül. 11. évfolyam - A média szerepe. A tájékoztatás erkölcse. Hirdetés, reklám. A reklám-pszichológia tudománya. Szinte nincs perc, hogy mindez ne lenne jelen életünkben. A hatásmechanizmus megismerése helyrebillentheti a befolyásolhatóságot. Az elemzés csökkenti e a technikák erejét. Az iskolaújság, az iskolarádió jó terep a gyakorlásra. Az előzőekben összegyűlt tapasztalatok környezetünkről és a médiahírek összehasonlítása fontos útmutatás az alapos odafigyelésre, kritikai értékelésre.
50
12. évfolyam - Intézmények. Civil szervezetek. Mennyire hatékony azok feladata, hatásköre és struktúrája? Hibáink kiküszöbölésére különböző törvényeket hozunk, ám olykor áthágják azokat. Felelős állampolgárként tiltakozunk ez ellen. Miképpen gyakorolhatjuk környezeti jogainkat? A drámajáték segítheti a különböző szerepek tartalmi megközelítését, az álláspontok, vélemények, lehetőségek átgondolását: - a tanulók közvetlen környezeti problémáinak, megoldási javaslatainak eljuttatása az önkormányzathoz; - kerületünk civil szervezeteinek megismertetése; - megelőző környezetvédelemmel foglalkozó helyi, és országosan ismert szervezetekkel való együttműködés. 9. 3. 2. Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások 9. 3. 2. 1. A komplexitás jellemzői: -
tantárgyakon átívelő; sokoldalú megközelítése egy adott tartalomnak; a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése; „egymásra hajtogatott”; kölcsönös kapcsolat; sokféleség összekapcsolódása; különféle tevékenységek; kapcsolatközpontú; rendszerező; projekt; értelem és érzelem; változás; ismeretek összekapcsolása; módszerek sokfélesége; „egység”; gondolkodásmód; integrált; globális; komplementáris.
9. 3. 2. 2. Célkitűzések A választott programok és az alkalmazott módszerek - fejlesszék a tanuló szociális képességeit - adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés) - rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket - szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre - alakítsanak ki kritikus gondolkodást - fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás) - ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására - alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat
51
-
neveljenek a hagyományok tiszteletére mutassanak követendő mintákat ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében); tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvető gazdasági, társadalmi hátterét, tegyék világossá a tanulók számára, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar felette
9. 3. 2. 3. Középiskolai lehetőségek: a) terepi:(önköltséges) - tanulmányi kirándulás; - terepgyakorlatok b) „akciók”: vetélkedők; - pályázatok; újságkészítés; - kiállítás rendezése; filmkészítés; - interjú; kérdőív; - iskolarádió működtetése; faültetés; - kutatómunka; - „nemzetközi akciók”. c) „látogatás”: múzeum; - állatkert; botanikus kert; - szeméttelep; szennyvíztisztító; - nemzeti park; tanya; - papírgyár. - hulladékégető; a VI. kerület nevezetességei d) versenyek: A tanulók olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. Az iskolában rendszeresen különböző gyűjtési akciókat (elem-, telefonkönyv-gyűjtés) szervezünk. Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld Napján rajz kiállítást, nyári táborokról illetve az iskolanapi poszterekből összeállított kiállítást. e) szakkör: - Környezetvédelmi: A szakkör a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének nagyon jó színtere. A környezetvédelmi szakkörökön belül lehetnek tematikus szakkörök is (pl.: biokertész, gyógynövény, természetkutató stb.), de a tantárgyakkal megegyező szakkörök (kémia, biológia) munkájába is be lehet építeni a környezeti nevelést. - Elsősegélynyújtó, polgárvédelmi: orvostanhallgató illetve polgárvédelmi szakember segítségével f) témanap, témahét (virág, ritmus, szivárvány, víz, kő stb.); A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki.
52
A környezet- és egészségvédelem jeles napjai. Február 2. Vizes Élőhelyek Március 6. Nemzetközi Energiahatékonyság Nap Március 22. Víz Világnapja Március 23. Meteorológiai Világnap Április 3. Csillagászati Világnap Április 4. Laboratóriumi Állatok Napja Április 7. Egészségügyi Világnap Április 22. Föld Napja Április 24. Kísérleti Állatok Védelmének Napja Május 8. Nemzetközi Vöröskereszt Napja Május 10. Madarak és Fák Napja Május 15. Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon) Május 15. Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap Május 18. Múzeumi Világnap Május 24. Európai Nemzeti Parkok Napja Május 31. Dohányzásmentes Világnap Június 5. Környezetvédelmi Világnap Június 8. Óceánok Világnapja Június 17. Világnap az Elsivatagosodás Ellen Június 21. A Nap Napja Június 25. Barlangok Világnapja Július 11. Népesedési Világnap Augusztus 9. Állatkertek Napja Szeptember 16. Ózon Világnapja Szeptember 22. Autómentes Nap Szeptember 23. Takarítási Világnap Október 1. Habitat Világnap Október 4. Állatok Világnapja Október 8. Madárfigyelő Világnap Október 8. Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Október 10. Lelki Egészség Napja Október 15. Nemzeti Gyaloglónap Október 16. Élelmezési Világnap Október 21. Földünkért Világnap Október 31. Takarékossági Világnap November 17. Füstmentes Nap November 27. Fogyasztásszüneteltetési Nap December 1. AIDS elleni világnap December 29. Biodiverzitás Védelmének Napja g) „DÖK-nap”; Akciók – Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására vagy jeles napokon szervezzünk olyan akciókat, amelyek felhívják a lakóhelyünk közösségének figyelmét egy-egy helyi vagy globális környezeti problémára. A megmozdulást szervezhetjük magunk is, de csatlakozhatunk helyi vagy országos környezetvédő szervezetek akcióihoz (pl.: Takarítási világnap, Autómentes nap). h) projektek (pl. savas eső); Adjunk ki egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra, feldolgozásra. A tanulók motiválása történhet kiírásával, a legjobb munkák díjazásával. A születendő munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, film, interjú, irodalmi alkotás.
53
9. 3. 2. 4. A városi környezeti nevelés komplex gondolata a/ A természeti környezet vizsgálata a városi környezet zöldterületeinek megismerését jelenti, amely szűkös voltával tanít ezek megbecsülésére. b/ Az épített környezet tanulmányozása a hangsúlyt arra helyezi, hogyan hat az ember a környezetre, beleértve a város építészetét, tervezését és infrastruktúráját. Az iskola az Andrássy út közvetlen környezetében, a Világörökség védő-rávezető zónájában található. Így a tudatos környezetszemlélet fejlesztése érdekében szervezte meg az intézmény valamennyi tagozata számára a magyar nevezetességek, mint a Világörökség része témával foglalkozó szakköri foglalkozásokat. 9. 4. Taneszközök Az iskola részben rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket, szakkönyveket kell beszerezni. A terepgyakorlatok számára biztosítani kell a biológiai és kémia vízvizsgálatokhoz, illetve a levegő- és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. Környezetvédelmi vizsgálódásokhoz: Víz-és talajvizsgáló készlet, savas eső felfogó tartály, mérőhenger, Petri-csészék, kémcsövek, szűrők, határozók, mikroszkópok, tárgylemezek, fedőlemezek, indikátorok (alumínium, ammónia, kémhatás, nitrát, olaj, ólom, vízkeménység), glicerin, cellux. Elsősegélykészlet alapvető anyag: 10 öntapadó sebtapasz, 3 közepes méretű steril kötszer, 1 nagyméretű steril kötszer, 1 extranagy steril kötszer, 1 steril szempárna, 2 háromszögletű kötöző-kendő, 2 krepp kötözőtekercs, 6 biztosítótű, eldobható műanyag kesztyű, olló, csipesz. Applikációs képek: Veszélyes, mérgező, gyúlékony anyagok, radioaktív anyagok, oxidálószerek. 9. 5. Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen.
54
9. 5. 1. Iskolán belüli kommunikáció formái - kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel; - házi dolgozat készítése; - poszterek készítése és bemutatása; - iskolarádió felhasználása híradásra; - faliújságon közölt információk készítése; - szórólapok készítése. 9. 5. 2. Iskolán kívüli kommunikáció formái - környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; - környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása; - környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; - a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel; - a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal. A példamutató iskolai környezet tényezői - termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása - növények, élősarok - anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés - egészséges élelmiszereket árusító iskolai büfé - gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése - szelektív hulladékgyűjtés 9. 6. Minőségfejlesztés A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelő tevékenységünk során szakítani szeretnénk a passzív befogadás, a konvergens gondolkodás egyeduralma, a beszűkítés, az uniformizálás rossz gyakorlatával. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. 9. 6. 1. Elvárások A pedagógus környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi elvárások megítélésével. - Rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. - Felkészülésüket hassa át az együttműködésre törekvés. - Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között. - Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet. - Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának. - Segítsék a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségek felismerését. - Olyan lehetőségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson. - Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában. - A rendszerszemléletű gondolkodás kialakulását célozza meg.
55
9. 6. 2. A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsák: - a tanulói kíváncsiság megőrzését; - az aktivitás fenntartását és megerősítését; - a belső motivációs bázis fejlesztését; - az általános és különleges adottságok felismerését, fejlesztését; - a megismerő és rövid úton célravezető stratégiák felismerését, lehetőségeit; - a tanuló jogát véleményének megfogalmazására, a tévedésre, elgondolásainak módosítására, az új utak keresésére; - az igények kialakulását a gondolatmenetek elemzésére; a problémamegoldás folyamatának tudatos tervezésére, megvalósítására és a szükséges következmények számbavételére is. 9. 6. 3. Ellenőrző-értékelő tevékenységünk szempontjai: -
-
Az ellenőrzés bizalomra épüljön, és az elért tudásszint megismerésére irányuljon. Ennek alapján lehetséges a további célmeghatározás. Mindig biztosítsuk a javítás lehetőségét, mely tükrözze a következetes igényességet. Az értékelés során a nevelő körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat adjon, mely tükrözi a fejlődés irányát és fokát, minősítve a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat adva a továbblépéshez. Fontos az összefüggések meglátásának segítése.
A környezet-egészségvédelmi nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg. 10. Az intézményi drog-prevenciós program Iskolánk az ISM-OM drog-prevenciós programjának pályázatára 2001-ben jelentkezett, majd azt elnyerve céljai megvalósulása érdekében a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia munkatársaival kötött együttműködési szerződést. 10. 1. A drog-prevenció szükségességének helyi okai Mi vezette a Szinyei Merse Pál Gimnázium Vezetését a pályázaton való indulásra? - Iskolánk diákjai - mint azt a Kék Pont munkatársainak "bemeneti", kérdőíves vizsgálata is megerősítette - az illegális kábítószer használata tekintetében kevésbé érintettek. Ugyanakkor sok egyéb forrásból ismerve a magyarországi kábítószer fogyasztási helyzetet, úgy gondoltuk, felkészülteknek kell lennünk a kiszámíthatóan kedvezőtlen változásokra. "Egy kábítószer-felderítő rendőrségi nyomozó lapunknak úgy nyilatkozott: Budapesten szinte alig van olyan középiskola, melynek diákjai ne buktak volna le valamilyen kábítószerrel." / Versenyben a gimnáziumok: a mezőny széthúzott = Magyar Hírlap, 2001. december 4./
56
Indokolta a pályázásunkat, hogy a budapesti diákok különösen veszélyeztetett földrajzi környezetben szocializálódnak. A statisztikák olyan mértékben festenek aggasztó képet, - különösen budapesti diákok körében - a narkotikumok használatáról, hogy ezekre a társadalmi jelenségekre egy iskola vezetésének mindenképpen fokozott figyelmet kell fordítani. A kábítószer fogyasztás "...Budapesten az országos átlagnál jelentősen nagyobb mértékű, az 1992 és 2000 közötti időszakban mintegy 140 %-os volt. Ezen belül 1995 és 1999 között az emelkedés mértéke 138 %-os volt." /=Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről 2000. Ifjúsági és Sportminisztérium/ -
Kiemelten veszélyeztetettnek számít Iskolánk tanulóifjúsága a drogfogyasztás szempontjából, hiszen az életkor szerinti megoszlás a következő képet mutatja: "A 20 év alatti korcsoportokban az elmúlt évek során ugrásszerűen megnőtt a kábítószer-használat miatt kezelt gyermekek és fiatalok száma. Különösen érintettek a 15-19 éves középiskolás fiúk és lányok, a kezelt betegek száma a fiúknál 10,3-szeresére, a lányoknál 6,4-szeresére nőtt 1995 óta. 2000-ben Kormányprogram készült: Nemzeti stratégia a kábítószer probléma visszaszorítására. A kábítószer-ellenes stratégia koncepcionális tervezetében a prevenció legfontosabb színtereinek számbavételénél a család után a második helyen áll "az iskola", melynek tárgyalásában szerepel a "Drog-prevenció célja", a "Kurrikulum-szerű...", ill. "Nem kurrikulum-szerű programok" javaslatai. A dokumentum hangsúlyozza: "az iskolai drogprevenció elsődleges prevenció". -
-
A Szinyei Merse Pál Gimnázium tanári testületi tisztában van azzal, hogy az iskolák közötti versenyben - belátható időn belül - döntő tényező lesz az adott intézmény "droghelyzete". A szülők az iskolaválasztásnál egyre jelentősebb mértékben veszik majd figyelembe, hogy "fertőzött -e" a célzott oktatási, nevelési intézmény és ott milyen - elhárító, egészségmegőrző, ártalomcsökkentő programokat deklarál az intézmény. Dokumentumaiban megjelenik-e, létezik-e olyan helyi értékorientáció, mely drogfogyasztás ellenes alternatívákat kínál és preferál a tanulók életvitelében.
10. 2. Az ISM-OM drogprevenciós pályázatán való részvétel okainak összegzése A fent felsoroltak tehát elégséges motivációt jelentettek ahhoz, hogy Iskolánk a Kék Pont Drogkonzultációs Központ munkatársainak segítségét igénybe vegyék. A XXI. század magyarországi iskolája - mely mindinkább meg kell feleljen a társadalmi-szülői, "fogyasztói", "megrendelői" - elvárásoknak, jelentős érzékenységet kell mutasson a külvilág folyamatai iránt. (Különösen, ha erre már Kormányprogram is készült.) A fentiekből is kiderült, hogy a társadalmi környezet deviáns hatásai nem hagyják érintetlenül az iskola világát sem. A problémáknak pedig elébe kell menni, hogy az intézményt, tanári testületét, ne érjék váratlanul annak hatásai. Ezért döntöttek úgy a Szinyei Merse Pál Gimnázium pedagógusai, hogy együttműködve a Kék Pont szervezetével felmérték a meglévő droghelyzetet, a tanulók tájékozottságát, majd igénybe véve a drog-prevenciós szolgáltatásokat - előadásokat, konzultációkat, tanácsadást kidolgozták a helyi drogstratégiát.
57
10. 3. Helyzetelemzés Kék Pont munkatársai 12 kérdést intéztek 320 gimnazista fiatalhoz. A válaszokat ősszegző jelentésükből azokat a tényezőket emeljük ki, melyeket a drogstratégia kialakításához figyelembe érdemes, ill. kell venni. - Miután Iskolánk diákjai a legtöbb információt a drogokról osztályfőnöki órákon, ill. szakemberektől hallanak, ezt a csatornát kell a legoptimálisabban kihasználni életük egészséges szervezésének alakításához. - A diákok drogokról szerzett tudása legfőképpen az intézményi szférából származik, mely felelősséget ró a képző, nevelő intézmény programjára, osztályfőnöki tevékenységére. - Kedvezőnek tekinthető a vizsgálatnak az a megállapítása, hogy a "többség nyitott további információk irányába". Ez azt jelenti, hogy diákjaink körében különböző belső igényeknek teszünk eleget a drog-prevenció megjelenítésével. - "A gyerekek legszívesebben az informális - intim környezetükben vállalják a problémáikról való beszélgetést" - olvasható a válaszokat ősszegző elemzésében. Ez a kommunikációs szintér a "szerelmes partner, valamint a kortárs barátok" köre. Így az iskolának a szülői háztól valamilyen mértékben át kell vállalni az "ilyen" környezet megszervezésének feladatát, annak ellenére, hogy a "hivatalos szféra" nem szívesen látott partner az ideálisnak tekinthető "beszűkült kommunikációs helyzetben". - A vizsgálatból az is kiderült, hogy az iskolának, a drog ügy, mint kényes téma megvitatásához külső segítséget kellett igénybe vennie, hogy őszinte és oldott kommunikációs helyzet teremtődjön. - A drog-prevenciós programnak, tanácsadásnak, az iskolai - tanórán kívüliprogramoknak számolnia kell a következő tényezőkkel: "Általában nem jellemző, hogy nagy valószínűséggel prognosztizálnának droghasználati szokásokat. Itt a tanulók egy legális drog kipróbálását vélik leginkább valószínűnek, és a legbiztosabb előrejelzések között alkalmi használat szerepel." - A Szinyei Gimnázium középiskolás diákjai "leginkább a kábítószerek rendszeres használatát ítélik el, nem pedig egyik vagy másik szert magát, a legális drogok mérsékelt fogyasztását jellemzően jól tolerálják..." - Befolyással kell legyen az iskolai egészségvédő, deviáns életforma kialakulását megelőző iskolai programjainkra az a tény, ami a legális és illegális drogokhoz való viszonyban a nemek között mutatkozik. "Mindkét drogfajta esetében a fiúk többet megengednek maguknak, mint a lányok." 10. 4. A drogstratégia 10. 4. 1. A stratégia megvalósításában szerepet vállalók köre: - tantestület tagjai, - iskola vezetése, - Diákönkormányzat vezetője - gyermekvédelmi felelős, - osztályfőnökök, kiemelten osztályfőnöki munkaközösség vezetője - külső szakemberek: iskolai pszichológus, iskolaorvos, drogambulancia munkatársai.
58
10. 4. 2. A drogstratégia célja: A drog-prevenció, mely tágabb értelmezésben az iskolai egészségfejlesztés komplex programját célozza. "A cél az, hogy a fiatalok mit csináljanak (=egészségesen éljenek) miközben annak tudatosítása, hogy mit ne csináljanak ( =ne drogozzanak). /idézet Kormányprogramból/ Ennek a célnak a teljesítése egy az iskola egész együttműködését, egységes stratégia fellépését, tervezett programját kell hordozza. 10. 5. Az Iskolai drogpolitika - a drog-prevenciós stratégia tervezett lépései a Szinyei Merse Pál Gimnáziumban Az egyik első és legfontosabb tennivaló a Tantestület tájékoztatása a drog-prevenciós tevékenységről, a drogstratégia célkitűzéseiről, a Kék Pont munkatársainak "bemeneti" és "kimeneti" vizsgálati eredményeiről. 10. 5. 1. Módszerek: - Tantestületi értekezlet a témával kapcsolatban, előadás, konzultáció. - Évenként egy-egy alkalommal kiscsoportos megbeszélés különböző szinteken (kezdő, - iskolánkba később kerülő kollégák - haladó, stb.) az iskolai droghelyzet és prevenció helyzetéről. Iskolai drogkoordinátorok (2 pedagógus) képzése és megbízása: Módszer: Az iskola Gyermekvédelmi felelősének, ill. Diákönkormányzatot segítő pedagógusának, külső intézményben történő továbbképzése. (OM Iskolai drogkoordinátor képzés, akkreditált pedagógus-továbbképzési program, Zánkai Gyermek és Ifjúságvédelmi Centrum KHT.) A Diákönkormányzat tagjaiból drog-prevenciós csoport felállítása: Feladatuk: Drog-prevenciós beszélgetések szervezése, szakemberek meghívása - előadások szervezése figyelőszolgálat felállítása. Módszer: Iskolánkban már működő diákokból álló Etikai Bizottság tagjai drogfigyelő tevékenységet is ellátnak. Állandó információs csatorna jelenléte az intézményben, amelyből a diákok tudhatják, hogy hova forduljanak a droggal kapcsolatos problémáikkal, kérdéseikkel. Módszer: Állandó faliújság az Iskolában, melyen azon szervezetek, ill. nevek szerepelnek, melyekből a tanulóifjúság a jelzett témában tájékozódhat. Drogokkal, drog-prevencióval kapcsolatos médiatár kialakítása az Iskolai könyvtárban, diákok és osztályfőnökök részére Módszer: A témával kapcsolatos ismerethordozók /könyv, videokazetta, CD, + internetes címjegyzék/ összegyűjtése, jegyzék készítése, könnyen azonosítható helyen tárolása, elérhetésének biztosítása. Az Iskola osztályfőnöki tantervében - korosztályi szinteknek megfelelően - szerepeljen az egészségnevelés, drog-probléma, az ártalomcsökkentés.
59
Szoros együttműködést valósítunk meg, e témakörben az Iskolapszichológussal és az Iskolaorvossal, Védőnővel. Módszer: Tanévenként 2-3 alkalommal - filmvetítéssel, vita-fórummal, tanári előadással - az osztályfőnöki óra tárgya a legális és nem legális narkotikumok ügye. Az osztályfőnöki órákra igénybe vesszük az Iskolapszichológus, Iskolaorvos, Védőnő segítségét, szakértelmét. Egészség Nap, Drogellenes Nap meghirdetése, szervezése Módszer: Az Iskolai diáknapok keretében külön programok szervezése az egészségfejlesztés érdekében. 10. 6. Programok Az egészségfejlesztés komplex programjának részeként, Iskolánk Pedagógiai Programjának szellemében, igyekszünk olyan értékeket mintává tenni diákjaink előtt, melyek életvezetésüket kedvező irányba befolyásolja. Olyan iskolán kívüli programok sokaságát biztosítjuk, mely a deviancia kialakulásának lehetőségeit csökkenti diákjaink életében. Olyan kisebb - különösen érdeklődési körök alapján szerveződő - közösségek kialakítására törekszünk, melyek az egyének stabil társadalmi és értékrendbeli helyzetét erősítik. Módszer: /A feladat összetettsége miatt itt, csak bizonyos módszereket említünk a fenti cél megvalósítása érdekében./ Diákjaink számára számtalan iskolán kívüli együttlét lehetőségét biztosítjuk. Az énekkari közösségen túl, akik hétvégi együttléteket szerveznek, gondolhatunk itt a kenutáborra, természetjáró csoportokra, "Dunabogdányra, Balatonmáriára", külföldi és hazai vándortáborokra, a sítáborra, stb. (önköltségesek) 10. 7. Fórumok Az Iskolai egészségnevelésben, drog-prevencióban külön kiemelkedő szerepet szánunk az itt oktató biológia-kémia szakos tanároknak. Módszer: A tananyag tanításának keretében utaljanak a kábítószerek egészségromboló hatásaira! A drog-prevenciós tevékenységben aktív szerepet kap a Szülői Munkaközösség, várjuk a tőlük telhető segítséget és tájékoztatjuk Őket az iskolai egészségnevelésről, aktuális droghelyzetről. A Szinyei Merse Pál Gimnázium tanári kara és fent jelölt szakembergárdája, folyamatos megfigyeléssel követi nyomon az Iskola egészségfejlesztését, a tanulók drogokhoz való viszonyát. Önképzéssel, továbbképzéssel figyelmét a kábítószer fogyasztás trendjein tartja. A drogstratégiát ciklikusan újra értékeli és továbbfejleszti.
60
11. A fogyasztóvédelemmel, és tudatos vásárlóvá neveléssel összefüggő iskolai feladatok 11. 1. Jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként alapvető jogokkal rendelkezik: Az Országgyűlés által elfogadott „1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről” „17. §-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról is. A Kormány az 1036/1999. (IV. 21.) számú határozatában fogyasztóvédelem középtávú koncepcióját, céljait és prioritásait.
megfogalmazta
a
2003. évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény/ megjelenik a fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a fogyasztóvédelem oktatása. A Kormány 243/2003(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti Alaptanterv (NAT) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt terület a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is fontos szerepet kap. 11.2. -
-
-
A fogyasztóvédelmi oktatás alapelvei, célok „ A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT) Olyan viselkedés, melyet szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának, és megoldásának képessége és készsége jellemez. A fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése, a mindennapjainkban ennek az elvnek a képviselete. „Fenntartható fogyasztásnak nevezzük a szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználását, amely megfelel az alapvető szükségleteknek, jobb életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás illetve termék teljes életciklusa során annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségleteit ne veszélyeztessék.” A fogyasztási javak és szolgáltatások megismertetése és a piaci viszonyok közötti viselkedés szabályainak elsajátíttatása a tanulók körében.
Értékformálás: - az élet minőségének előtérbe helyezése az élet anyagi tényezőivel szemben - kívánság és szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése - az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása - természeti források védelme
61
Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása a tanulókban. Megismertetjük a diákokkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, hangsúlyozzuk a minőség és biztonság, valamint a gazdaságosság és a takarékosság fontosságát a fogyasztás során. A szülők és a helyi közösségek bevonása és együttműködése az iskolai nevelési programmal, hiszen a program arra irányul, hogy a családok és helyi közösségek körében a fenntartható fogyasztásra törekvés kialakuljon. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem A kialakult kritikus fogyasztói magatartású vevő már a vásárlás során érvényesíteni tudja jogait, és nincs szükség panasz bejelentésre, illetve bírósági perekre. 11. 3. Jelenlegi fogyasztói szokások Jelenleg Magyarországon a családok megélhetési lehetőségei nagyon különbözőek, számos esetben kedvezőtlenül alakulnak, együtt kell élni a reálbércsökkenéssel, a létbizonytalansággal, a munkanélküliséggel. A fogyasztás elemi meghatározója a család, a szülők a fő döntéshozók a fogyasztói szokások kialakításában. A napi gazdasági élet tapasztalatai a fogyasztói szokások területén azt mutatják, hogy az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, elsősorban árleszállításkor, „akció”-ban vásárolnak, általában keveset költenek kultúrára, utazásra. Az árak a vásárlás esetén mindig fontosabb szerepet játszanak, mint a minőség. Az emberek erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak illetve képesek megtakarítani. Napjaink új divatja a hipermarketekben és bevásárlóközpontokban történő vásárlás, ahol a bevásárlás mellett a szórakozás különböző formáit is megtalálhatjuk. A fogyasztók jelentős része hajlik a vásárlás közbeni szórakozás és a szórakozás közbeni vásárlás irányába. Rendkívül magas azon fogyasztók száma, akik kritika nélkül elfogadják és vásárolják a reklámozott árucikkeket. 11. 4. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú és sokoldalú feladat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások mellett. Ehhez szükség van a tanulókban különböző kompetenciák kialakítására: Állampolgári kompetenciák Szociális és társadalmi kompetenciák Cselekvési kompetenciák A fenntartható fogyasztás érdekében a diákoknak különböző ismereteket, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell elsajátítaniuk. A tudatos fogyasztói magatartás tartalmi jellemzői a következők: Jogismeret, jogérzék – segít eligazodni a szerződés, a csere, a szavatosság, a jótállás, a garancia, az értékcsökkenés, stb. fogalmakban Felelősségvállalás – a tájékozottságot, a felkészültséget biztosítja Kockázatvállalás – döntési helyzetben egészséges mértékben szükséges Döntéskészség – a változatos kínálat közül kiválaszthassa a számára optimálist Áruismeret és szolgáltatásismeret – alapismeret a döntés meghozatalához
62
Értékrend:
minőség – anyagi tényezők kívánság – szükséglet meghatározza a vásárlást egyéni - társadalmi jog természeti értékek védelme Vállalkozásismeret – segít eligazodni a piaci viszonyok között A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért fontos a szülők és a családok bevonása a nevelési folyamatba. A fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segíti a korrekt sokoldalú tájékozódás és információ. A fogyasztó magatartását személyes jellemzők, pszichológiai mozgatók, belső tényezők is, úgy mint - a fogyasztó személyisége - az észlelése, érzékelése - az emlékezési mechanizmusa - motivációi és attitüdje meghatározzák, melyeket formálni, alakítani kell. 11.5. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az iskolában 11.5.1. A tanórai foglalkozások -
-
Matematika: banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások árkalkuláció, árleszállítás, tömegszámítás Fizika: mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák) Földrajz: eltérő fogyasztási szokások, kultúrák Magyar: reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái Biológia: Génmódosított élelmiszerek, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges élelmiszerek (Bio) Kémia: élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek (környezetbarát!), kozmetikumok célszerű és tudatos használata Informatika elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások, telefonia Történelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története, stb. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai
11. 5. 2. Tanórán kívüli tevékenységek, iskolán kívüli helyszínek -
Vetélkedők, versenyek Rendezvények Projektkészítés Piaci séták, üzletek, bankok látogatása, Kapcsolat állami és civil cégekkel, szervezetekkel Külföldi iskolákkal együttműködés
63
11. 5. 3. Az iskola fogyasztóvédelmi működése Az iskola, mint fogyasztó és piac – ezzel kapcsolatos foglalkozások Módszertani elemek a tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában Célszerű nem a hagyományos órakeretet, a hagyományos módszertani elemeket használnunk a fogyasztóvédelem oktatására, hanem a hagyományostól eltérő tanulásszervezési formákat. Ezekkel a módszerekkel fejleszthetjük diákjaink kritikus, független gondolkodását. 11. 5. 3. 1. Módszerek -
Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól Riportkészítés eladókkal Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika Egyéni és csoportos döntéshozatal Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csapatmunkában Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Szimulációs játék, esettanulmány Viták, szituációs játékok, eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése, fogyasztói kosár készítése Érveléstechnikai gyakorlatok
11. 5. 3. 2. Feladatok, játékok, ötletek a téma iskolai, családi és közösségi feldolgozásához Áruismeret bővítésére, a piaci, gazdasági, társadalmi életben működő erők vizsgálatára I. Vásárlói séták (önálló munka) 1. Piaci, vásárcsarnoki megfigyelés: a./ a kiadott feladatlapokkal, a tanulók különböző megfigyeléseket végeznek: mit árulnak mennyiért, hány helyen árulják, lehet-e alkudni, mennyit és milyen minőséget lehet vásárolni adott összegért, melyek a minőség legfőbb mutatói, milyen a csomagolás módja, stb. b./ interjú, film, hangos riport készítése a piac, csarnok különböző szereplőivel. 2. Bolti megfigyelések: - vásárlási lehetőségek, áruválaszték, árak, a kiszolgálás módjai: egy kis boltban, egy nagyobb ABC-ben, egy bevásárló központban, - az áruféleségek tudatos elhelyezése - A különböző áruféleségekből, a különböző üzletekben mennyit tudunk venni adott összegért, becslés összehasonlítása a valósággal, árrés, haszon stb. II. Osztálytermi feldolgozások a vásárlás körében: 1. Az árak folyamatos megfigyelése, az újságban megjelenő piaci árak kigyűjtésével. 2. Egy adott összeg meghatározása (pl. névnapi ajándékozásra), annak megtervezése, mit tudunk belőle ajándékba venni, majd annak bolti sétán történő kiválasztása. Összehasonlítjuk a tervezettet a valósággal.
64
3. Szimulációs játék, esettanulmány. - Szerepjáték a vevő, eladó szerepének bemutatására, fogalmának megbeszélésére, alku eljátszása - Különböző vásárlói attitűdök bemutatása. - Illemszabályok bemutatása. - Termények játékos felismerése (tapintás, szaglás, ízlelés). - Áruféleségek kitalálása (szólánc, memória játékok, kirakós játék stb). - Egy termény kiválasztása, és annak összegyűjtése, hányféle termék található, amit abból készítettek. Hányfélét lehet kapni abból a termékből, mitől függ az ára, kóstolóval egybekötött íz-ár összehasonlítás. - Szerep- és szituációs játék, ahol vásárlást gyakorlunk különböző boltokban: élelmiszer-, ruházati-, papír- és játékboltban. Figyelünk a helyes viselkedési formákra. Megbeszéljük, hogyan kérdezzünk határozott elképzelés esetén, ill. nézelődés esetén. Mit szabad megérinteni, megfogni az üzletben és mit nem. - Mit tehetünk, ha a megvásárolt áru hibás, hogyan reklamáljunk? 12. A társadalmi bűnmegelőzéssel kapcsolatos program „A bűncselekményeket jobb megelőzni; mint büntetni” Beccaria, 1764 Az iskolában negatívnak minősített viselkedési megnyilvánulások a diákok, családi és/vagy iskolai kapcsolatzavaraival, érzelmi életének sérüléseivel függnek össze. Feladatunk a tanulók által adott jelzések felismerése, a viselkedési zavarok helyes értelmezése. A deviáns viselkedést magába foglaló csoportosítás szerint a személyiség a következő kategóriákba sorolható: - AGRESSZIVÍTÁS: pl. erőszakosság, szemtelenkedés, ellenségeskedés, verekedés, szembenállás társakkal, tanárokkal; - REGRESSZIVÍTÁS: pl. félénkség, szorongás, társas kapcsolatok hiánya; - INSTABILITÁS: pl. a hangulat labilitása, közöny, csapongó érdeklődés, gyakori és felületes kapcsolatteremtés; - APÁTIA: pl. érzelmi tompaság, érdeklődésnélküliség, passzivitás; - ANTISZOCIÁLIS MAGATARTÁS: pl. lopás, csalás; - PATOLÓGIÁS TÜNETEK: pl. öngyilkosság, depresszió; - ISKOLAI PROBLÉMÁK: pl. az iskolai felszerelés rongálása, gyenge tanulmányi eredmény. Célunk: - A jog és erkölcs fogalmi területeinek tisztázása; - A bűn elkövetésével kapcsolatos érzelmek számbavétele; - A bűnmegelőzés módszereinek tudatosítása, alkotó gondozásra, cselekvésre késztetés; - A bűn és a bűnözés erkölcstani vonatkozása. A bűnmegelőzés módszerei: Direkt: -
felvilágosítás, a közösség figyelmeztetése, tájékoztatása, büntetés „törvénykezés”.
65
Alternatív: - az egyén felvértezése (készségfejlesztés: céltudat, individuáció, kitartás, az akarat edzése. Hogyan mondj nemet?); - egyéni és közösségi választási lehetőségek kínálata; - vita, egyeztetés, jelenségek vizsgálata, játék, esetfeldolgozás. Indirekt: - a közösség probléma érzékennyé tétele; - pozitív példa, mintakövetésre késztetés; - megelőzésre nevelés; - érdeklődés elterelése büntetésen kívüli módszerekkel. Stratégia a viselkedési problémák megoldásához: - büntető jellegű, szankciókkal befolyásoló próbálkozások; - kompenzatórikus jellegű, amely a jóvátételre épít, a „büntetés” formája az okozott kár, sérülés helyrehozása; - terápiás megoldás, amely gyógyító jellegű; - a békéltető, konfliktusmegoldó stratégia, amely pl. a tanár – tanuló között kialakult helyzetet úgy fogja fel, mint egy konfliktust és a megegyezés létrehozására törekszik. 13. Az áldozattá válás elkerülésének ismeretei Bűncselekményt bárkivel szemben követhetnek el és az áldozatok többsége nem hibáztatható a vele történtekért. Megérdemlik, hogy együttérzéssel és tisztelettel övezzük őket. Az Európai Áldozatvédő Fórum javaslatára az Európa Tanács 1990-ben február 22-ét nyilvánította a bűncselekmények áldozatainak napjává, ezen a napon emlékezünk meg a bűncselekmények következtében sérelmet szenvedettekről A velük való törődés, jogaik érvényre juttatása alapvető társadalmi érdek. Valamennyi jogalkalmazó szerv kiemelt feladata, hogy lehetőségeihez, kompetenciájához mérten segítsen azoknak, akik személyükben, javaikban vagy jogaikban sérelmet szenvedtek. Hazánkban a civil szervezetek mellett, az állami feladatot ellátó közoktatási intézményeknek is kiemelten kell kezelnie az áldozattá válás megelőzését, ugyanakkor törekedni kell arra, hogy tanulóink figyelmét ráirányítsuk ezekre az embertársainkra. A bűnmegelőzés során alapvető feladatunknak tekintjük az áldozattá válás elkerülésének elősegítését, a bűnmegelőzés sértetti oldalának erősítését. Nemzetközi szervezetek rangos dokumentumai, hazai jogrendszerünk számos normája tartalmaz általában az erőszak és kiemelten a családon belüli erőszak visszaszorítását célzó ajánlást, irányelvet, illetve testál – a feladat-meghatározó, valamint végrehajtó tevékenység ellátása érdekében - jogokat, kötelezettséget intézményekre, szervezetekre, hatóságokra, a civil szféra képviselőire. Az áldozatsegítő politika reformjának egyik leghangsúlyosabb területe a családon belüli erőszak kezelése, megelőzése. A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája céljainak végrehajtásából származó 2007-ben megvalósítandó feladatokról szóló 1016/2007. (III. 20.) Kormány határozatban nevesített feladatok közül: „A gyermekek erőszakmentes életének biztosítása és a gyermekek körében terjedő erőszak megelőzése érdekében -figyelemmel az Európai Bizottságnak az erőszakos filmekhez kapcsolódó kezdeményezésére is-
66
a) erősíteni kell a nevelő, felvilágosító tevékenységet, ezen belül a veszélyeztetett célcsoportok tagjai számára, b) módszertani leveleket, ajánlásokat, szakmai útmutatókat, szórólapokat kell készíteni a nevelési-oktatási, a szociális vagy egyéb szolgáltatást nyújtó intézmények és szervezetek számára, c) el kell készíteni és széles körben terjeszteni kell a szülőknek szóló információs és média kiadványokat annak érdekében, hogy ismereteket szerezhessenek a gyermek és szülő közötti konfliktushelyzetek erőszakmentes feloldásához.” „Folytatni kell a gyermekjóléti szolgálatok, az óvodák, az iskolák, a kollégiumok, a gyermekotthonok szakértőinek felkészítését arra, hogy a gyermekek elleni agresszióhoz kapcsolódó jogi, jogalkalmazási kérdésekben eligazodjanak és megtalálják az optimális, törvényes és hatékony válaszokat a testi bántalmazás, a fizikai agresszió, a kényszerítés, a fenyegetés, a fenyítés, a megfélemlítés, a megalázás, a lelki erőszak jelenségeinek kezelésére és megelőzésére.”
A gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátorok, valamint az ifjúsággal foglalkozó szakemberek között folyamatos -szükség szerint esetkezelésre is kiterjedő- együttműködést kell kialakítani, különös tekintettel a devianciák kockázati tényezőinek jelzésére, a korai pszicho-szociális beavatkozásra. Intézményünk az alábbi feladatokat tűzte ki célul az áldozattá válás elkerülése érdekében: - Ösztönözzük és támogatjuk azokat a tudatos magatartásformákat, amelyek a helyes egészség-magatartásformákat létrejöttét és fejlesztését szolgálják. - Hozzá kívánunk járulni annak a feltételrendszernek a megteremtéséhez, amely a teljes – testi-lelki – embert egész életvitelében az egészség választására ösztönzi. - Emberismeret, önismeret, társadalomismeret. - Az önsegítésre képessé tenni. Az ifjúságsegítésben látjuk a legfontosabb feladatunkat. Feladatkörünkbe tartozik még: - Felvilágosítás, mentálhigiénés tevékenység; - Problémafeltáró tevékenység; - Szemléletformálás tanulságos esetekkel; - Az erkölcsös emberré válás személyiség-lélektani feltételeit megteremteni: Önismeretre nevelés: - személyiségünk megismerése önmagunk elemzésén keresztül - önmagunk megismerése mások segítségével Önfejlesztés Önbizalom Akarat nevelése Önkontroll, önuralom, önfegyelem, állhatatosság, kitartás Önuralom: érzelmeink, indulataink, testünk feletti uralmat jelenti. A szükséglet-kielégítés késleltetésének megtanítása, gyakoroltatása. Önfegyelem: a fegyelem ne külső késztetés eredménye legyen, hanem az ember saját akarata fejeződjön ki benne, hogy kellemesnek érezze azt, ezáltal rászokik a helyes viselkedésfajtákra. Állhatatosság, kitartás: rendszeres erőkifejtést kívánó feladatvégzés. Képessé tenni arra, hogy a kudarcok után valamit újra kezdjünk.
67
Ennek megvalósítására szolgálnak: az iskolánkban tartott belügyi osztályfőnöki órák, bűnmegelőzési előadások, a médiákban megjelenő lakossági felhívások figyelemmel kísérése, a figyelemfelhívó és tájékoztató szóróanyagok, illetve a „Bűnmegelőzési Kódex” néven készített multimédiás ismereterjesztő CD, a különböző bűnmegelőzési nevelési-oktatási programok („Bűn küszöbén”, „Bűn hálójában”, „DADA” program, „Ellen-szer”, „Suli-zsaru”), a zseblopások visszaszorítása érdekében a forgalmasabb helyeken, autóbuszokon, pályaudvarokon, bevásárlóközpontokban, piacokon felhasznált hang klippek, a közterületi bűncselekmények megelőzését és a tettenérést segítő térfigyelő rendszerek. Segítségnyújtás szenvedélybetegeknek, áldozatoknak: Civil szervezetekkel: Névtelen Alkoholisták; Kék-Pont; Családi Erőszak Áldozataiért stb. Fejlesztő programok, tréningek 14. Az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek A konfliktus mindennapjaink és kapcsolataink velejárója. A diákok naponta kerülnek konfliktusba magukkal, osztálytársaikkal, családjukkal és a társadalommal. Iskolánkban leggyakoribb a tanár-diák konfliktus, de előfordul a tanár-tanár /igazgató/ közötti, egyes tanuló és az osztály, a tanár és az osztály, továbbá tanulócsoportok – osztályon belül és az osztályok – között adódó konfliktus. Mi is a konfliktus? Szükségletek, igények, szándékok, vélemények, értékek ütközése. Míg a legtöbb ember a konfliktust negatív és pusztító erőnek tekinti, ez lehetőséget nyújthat fejlődésre és tanulásra is. „Megoldási stratégiánk” függ: személyiség jellemzőinktől; a konfliktus tartalmától; a konfliktusban érintettektől; és egyéb körülményektől. Intézményünkben a következő megoldásmódok írhatók le: (Gordon; Horváth-Szabó K. 1994; Szekszárdi Ferencné nyomán) TEKINTÉLYELVŰ (autoriter): → „győztes–vesztes” helyzet AZ ALKALMAZKODÓ: kizárólag diákközpontú megoldás. AZ ELKERÜLŐ, SZITUÁCIÓBÓL KIMENEKÜLŐ: ez a megoldási mód a „szőnyeg alá” sepri a problémát. Ez a jeladás állapota. KOMPROMISSZUMOS: mely során mindkét fél enged valamennyit eredeti elképzeléséből. A KOOPERATÍV KONSTRUKTÍV: mely során a konfliktusba került személyek szükségleteinek, törekvéseinek kielégítése a cél. KOOPERATÍV KONSTRUKTÍV: ezúton érhető csak el a konfliktusok erőszakmentes kezelése.
68
Feladatunk: a kooperatív konfliktus megoldáshoz az alábbi feltételek biztosítása: -
Nyílt kommunikáció a felek között, melynek alapja a bizalom és az elfogadás; Készség a másik meghallgatására, megértésére; Nyitottság, empátia; Mások megbecsülése; Önérvényesítés (a saját vágyak kielégítése anélkül, hogy a másik félnek ártanánk); Legalább az egyik fél érdekeltsége a folyamat tudatos vezérlésére; Készség az együttműködésre.
Amennyiben elsajátítanak bizonyos konfliktuskezelési készségeket, a tanulók képesek lesznek szociális helyzeteket elemezni, rengeteg viselkedéslehetőség közül választani, és felelősségét vállalni saját cselekedeteikért. A konfliktus konstruktív kezelésének képessége nem csak a tanulók egyéni mentális egészségéhez járul hozzá, hanem pozitívan befolyásolja az iskola és a társadalom egészét is. Miért fontos a konfliktuskezelés oktatása? Indoklás: mert a tanulók képesek lesznek: - Kritikusan elemezni attitűdjeiket és a különböző kérdésekről alkotott nézeteiket; - Konfliktuskezelő készségeket kialakítani, megérteni a kommunikáció fontosságát; - Elsajátítani a konfliktusok feloldásához szükséges kommunikációs készségeket. A konfliktus kreatív megoldásának menete: 1. a probléma tudatosítása, tisztázása 2. okok feltárása 3. konfliktuspartnerek és más közvetlenül érintettek szempontjainak feltárása 4. megoldási lehetőségek gyűjtése 5. a következmények mérlegelése 6. a megfelelő megoldási mód kiválasztása 7. meghatározott idő elteltével a hatékonyság vizsgálata. 15. A közlekedésre nevelés Gondot fordítunk a tanulók helyes közlekedésére, és az elvárható magatartásra. Ezen belül érintjük az egyes közlekedési módokon belül követendő közlekedési elvárásokat. A közlekedésben való részvétel történhet: Gyalogosan - egyénileg vagy csoportosan Tömegközlekedési járművel Saját járművel A gyalogos közlekedés szabályai Vannak olyan önálló utak, amelyek teljes szélességben a gyalogosoké, ilyen a „Gyalogút” és a „Gyalogos övezet”. Vannak olyan utak, ahol egyáltalán nem közlekedhet gyalogos, ilyen az autópálya és az autóút. Ahol nem áll rendelkezésre semmilyen gyalogos közlekedésre alkalmas járda, útpadka, leállósáv, akkor az úttest szélén kell haladni egymás mögött sorban.
69
Lakott területen kívül a forgalommal szemben (menetirány szerint, baloldalon) gyalogoljunk és lehetőleg így közlekedjünk lakott területen belül is. Ahol nincs „Gyalogos alul vagy felüljáró” vagy jelzőlámpás forgalomirányítás, de van a közelben kijelölt gyalogos átkelő, akkor ott kell átkelni, meggyőződve az áthaladás veszélytelenségéről. A gyalogosnak az úttestre váratlanul nem szabad lelépni. Ahol nincs kijelölt gyalogátkelő ott a legrövidebb áthaladást biztosító irányba lehet átkelni. A gyalogosnak elsőbbsége van az arra az útra bekanyarodó járművel szemben, amelyen áthalad. Csoportosan zárt alakzatban az úttesten, annak menetirány szerinti jobb szélén lehet közlekedni. Tömegközlekedési járművön csak érvényes menetjeggyel illetve bérlettel lehet közlekedni. A többi utassal szemben kultúrált és udvarias magatartást kell tanúsítani. Saját járművel csak olyan személy közlekedhet, aki érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik. A forgalomban kultúráltan, udvariasan a közlekedési szabályokat betartva, defenzív hozzáállással kell járművet vezetni. A helyes közlekedés szabályait permanensen tudatosítani kell a tanulókban. 16. Információs és kommunikációs kultúra fejlesztése Kiemelt feladatunk a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indokolási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra részét képezik. Az iskolánknak az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására kell nevelnie, figyelembe véve az információt befogadó egyén személyisége, lelki egészsége védelmének elősegítését. Olyan fiatalokat kell kibocsátanunk, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. Alapelvek, célok: Mindennapi életünkben megnőtt az információ társadalmi szerepe, és felértékelődött az információ-szerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához, az életvitelének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő információszerzési, -feldolgozási, -adattárolási, -szervezési és –átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. E gyorsan változó, fejlődő területen nagyfokú az ismeretek elavulása, ezért különösen fontos, hogy a tanuló figyelmet fordítson informatikai ismereteinek folyamatos megújítására. Mind nagyobb szerepet kap az intelligens és interaktív hálózati technológia. Nemcsak a különböző intelligens szolgáltatások száma nő folyamatosan, hanem ezzel egyidejűleg a rendszerek egyre szélesebb körben teszik lehetővé a felhasználói beavatkozást. Növekszik a vizuális kommunikáció hatása; a multimédia közvetítésével a szavak és a szövegszerkesztés mellett a látványszerkesztés is rendelkezésünkre áll üzeneteink kifejezésére. Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált. A földrajzi elhelyezkedésből és az anyagi lehetőségek különbözőségéből adódó esélyegyenlőtlenségek jelentősen csökkenthetők az informatikai eszközök használatával.
70
Az információ nyilvánossá és mindenki számára hozzáférhetővé válásával nagyobb esély van a demokrácia erősítésére. Megváltozik a pedagógus szerepe, az ismeretátadó és számon kérő pedagógusból az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, a megtalált információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé válik. A tanulókat fel kell készítenünk a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. Változik az iskola, mint szervezet szerepe is. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében a könyvtárhoz hasonlóan a számítógép teremben is lehetővé tesszük az eszközökhöz való hozzáférést a tanórákon és azokon kívül is. A többi műveltségi terület, tantárgy számára is biztosítjuk a géphasználatot. Meg kell jelennie a hagyományos tanórákon túlmutató informatikával támogatott projektmunkáknak is. A számítástechnikai nevelés és oktatás általános célkitűzései: Feladatunknak tartjuk: a korszerű alkalmazói készség kialakítását; a számítógépek, az informatikai szoftver- és hardvereszközök lehetőségeit használni tudó tanulókat képezzünk; az informatikai ismereteket rendszeresen alkalmazzák: az iskolai élet eseményeihez vagy a tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikai eszközöket (vázlatkészítés, dolgozat, kiselőadás, bibliográfia készítése, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, szervezés, tanulás során); az algoritmikus gondolkodás fejlesztését: a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő cél, amely nemcsak az iskolában, hanem a hétköznapi életben is alapvető fontosságú; önálló munkára nevelést és tehetséggondozást: a számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel és a lemaradókkal való különleges foglakozásra; együttműködésre nevelést, csoportmunkát: egyes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást; alkotó munkára nevelést: akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot, rajzot vagy táblázatot készítünk, a végeredmény egy új termék lesz; az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetését: az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat átalakítja, az információs társadalomhoz alkalmazkodni kell; az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetését: tudatosítani kell a tanulókban az információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait; az interaktív virtuális világ veszélyeinek tudatosítását: az interaktív digitális média, különösen a multimédia, videó és hipermédia “játékok” függőségi és egészségkárosító hatásai. A könyvtárhasználati nevelés és oktatás általános célkitűzései: -
-
Felkészítjük tanulóinkat az információs társadalom kihívásainak fogadására, az információszerzés kibővülő lehetőségeinek használatára, az információk elérésére, kritikus szelekciójára és feldolgozására; Tudatosítjuk a könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítását, fejlesztését a könyvtári információs rendszer, a könyvtár “forrásközpont”-ként történő használatával; A forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikákat és módszereket kifejlesztjük a tanulókban; Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartást alakítunk ki;
71
-
-
Fontosnak tartjuk a könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítését a tanulók tantárgyi képzésébe, a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és feldolgozásba; A forrásfelhasználás etikai szabályait elsajátíttatjuk, a normakövetés követelményének elfogadtatása mellett.
Általános fejlesztési követelmények: - A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére és az ergonómiai szempontokra. - A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten kezelni tudja a számítógépet és perifériáit. - Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Legyen képes a számítógéppel interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. - Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. - Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával, tudjon oktatóprogramokat használni. - Legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni; tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; szerezzen jártasságot az információk különféle formáinak (szöveges, hangos, vizuális) együttes kezelésében. - A megszerzett információit legyen képes kiértékelni és felhasználni. - Ismeretei önálló kiegészítéséhez szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az Internet használatában. - Szokjon hozzá az ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, lexikonok, kézikönyvek, különböző média, multimédia és hipermédia használatához. - Értse a közvetlen és a közvetett (technikai) kommunikáció lényegét. Legyen tájékozott a média (Internet, televízió, sajtó…) szerepéről az egyén és a társadalom életében. - Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. - Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt. - Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. - Helyesen használja a logika bizonyos elemeit (és, vagy, nem, Ha … akkor …). Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. - Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Segítséggel ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. - Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Ismerje meg és értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében. - Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (pl. a számítógép-függőség, videojáték-függőség problémái). Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait. - Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit.
72
-
-
A dokumentumtípusok formai és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló használatukra. Lássa, hogy a technika fejlődésével az információk új és újabb ismeret-hordozókon jelennek meg, és szerezzen tapasztalatokat ezek használatában. Ismerje a kézikönyvtár tájékozódásban betöltött szerepét. Iskolai feladatai megoldásához és mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlük információkat szerezni, és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni, és a forrásokra hivatkozni. Tapasztalatai alapján lássa a könyvtár szerepét az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében.
17. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A végrehajtáshoz szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség- és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. Erre vonatkozóan egyéb jogszabályok is fogalmaznak meg előírásokat. Ezek a szükséges minimum, ill. alapellátás nívóját határozzák meg, ezért jelen helyzetünkben a jogszabályi alap-felszerelési normákat tekintjük etalonnak. - A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és szaktantermekben rögzített, vagy mobilizálható írásvetítők, projektorok, videó- CD- és DVD lejátszók szolgálják. - A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök (különféle tárgyak, eszközök, egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a „Funkcionális taneszköz jegyzék” alapján rendelkezésre áll. - A különböző tantárgyak tanításához szükséges és rendelkezésre álló eszközök, segédletek jegyzékét a tantárgyi tantervi programok melléklete tartalmazza. 18. A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A nevelési folyamat sikere szempontjából döntő fontosságú az abban érdekeltek minél szorosabb együttműködése. Ezen elv megvalósulását mind tartalmi, mind formai szempontból fontosnak tartjuk Mivel a szervezeti, eljárási jellegű szabályainkat az SZMSZ tartalmazza az együttműködés formai rendjét ott szabályozzuk. (Erre jogszabály kötelez!) A minőségirányítási programunk Partnerkapcsolatok c. részében az együttműködés egyes tartalmi kérdéseit részletezzük. Itt tehát -a dokumentum jellegének megfelelően- a témakör legfontosabb elveit fejtjük ki. 18.1. Együttműködés a tanulókkal A tanulókkal való együttműködés tartalmilag a nevelő-oktató munkánkban valósul meg. Ez annyira szerteágazó terület, hogy most csak a kapcsolat néhány általunk legfontosabbnak ítélt alapszabályát fogalmazzuk meg: a) A tanár diák viszony alapvetően a kölcsönösségre épül. A kapcsolat tartalmát, az abból származó jogokat és kötelességeket törvény és más jogforrások határozzák meg. b) A pedagógiai hatás a tanuló tiszteletén, személyiségének tiszteletben tartásán alapszik.
73
c) Csak annyit követelhetünk tanítványainktól, amennyit magunktól is elvárunk! d) A tanár diák viszonyban kitüntetett szerepe van az emberi, erkölcsi értékeknek. FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT: A felnőttoktatás során elérendő célunk, hogy az iskolában olyan hangulat legyen, hogy a tanuló és a pedagógus egyaránt jól érezze magát. A tanulási folyamat két szereplőjének kapcsolatában nyilvánuljon meg az egymás iránti tisztelet, megbecsülés, egymás munkájának elismerése. A tanulók elsőrendű érdeke az eredményes tanulás, az érettségire bocsátás és az érettségi követelményeinek teljesítése. Iskolánk akkor működik eredményesen, ha a tanulók igényeire épít, és figyelembe veszi érdekeiket. Fontos tehát a tanár és tanuló szoros együttműködése. A tanár módszereit úgy alakítja és változtatja, hogy azokkal a tanulási folyamatban optimális eredményt érjen el. Mindehhez szüksége van a tanulók visszajelzéseire, a kölcsönös tájékoztatáson, őszinteségen és bizalmon alapuló interakciókra. A tanuló saját személyes és tanulási problémáival is csak ilyen kapcsolat megléte esetén fordulhat bizalommal tanárához. Az osztályok év elején osztálybizalmit választanak. Az osztálybizalmi képviseli az osztályt, a tantestület és az iskola vezetése rajtuk keresztül tájékoztatja a tanulókat. Tanórán kívüli foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanév tanóráin kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 10-ig hirdeti meg és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 15-ig választhatnak. A tanulók jelentkezése önkéntes, - de felvétel esetén - a foglalkozásokon a részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti az iskola heti tanórán kívüli órarendjében terembeosztással együtt. Szakkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók – érdeklődésétől függően indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. (Technikai eszközök biztosítása, hozzájárulás a programok, versenyek költségeihez) Énekkar Az iskola énekkara sajátos önképzőkörben működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes zenei produkciók létrehozása. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját, működésének költségét az iskola viseli. Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni.
74
Iskolánk lehetőségeket nyújt különböző sportági (kosárlabda, röplabda, labdarúgás, atlétika) foglalkozásokon és versenyeken való részvételre. A foglalkozásokon való részvételhez – testnevelő tanár felügyelete mellett – a tárgyi feltételeket biztosítja. Könyvtár Az iskola könyvtára a könyvtári tanórákon és minden tanítási napon nyilvántartási idejében áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvek és a folyóiratok, valamint egyéb információhordozók igénybevételéről a könyvtár használati rendje intézkedik. Felzárkóztató foglalkozások A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. A felzárkóztató foglalkozások differenciált módon zajlanak, amelyeken a szaktanár javaslatára egyes tanulóknak vagy tanulócsoportoknak a részvételét kötelezővé lehet tenni. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások - Versenyek, bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. - Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások (önköltséges) Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervezhet, melyeknek célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján elsősorban tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az igazgatónak, egyeztetni kell az osztály szülői közösségével szülői értekezleten. 18. 2. A tanuló-pedagógus együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei - tanulók bevonása a döntés-előkészítő munkába; - a tanítás nélküli munkanap programjának önálló szervezése, - ügyeleti munka - iskolai rendezvényeken történő felügyelet - Házirend Bizottság létrehozása (az iskolai Házirend felülvizsgálata) - DÖK elnök részvétele a nevelőtestületi értekezleten, amikor a diákokat érintő kérdéseket tárgyalják - Diákközgyűlés önálló szervezése - DÖK tevékenység kapcsán (tanuló-tanuló, tanuló-pedagógus között) bekövetkezett konfliktusok rendezése, megvitatása a vitakultúra betartása mellett - „Fordított nap” szervezése – diákigazgató választás stb. 18. 3. Együttműködés a szülőkkel Az együttműködés formái: a) Szülői értekezlet Feladata: - a szülők és pedagógusok folyamatos együttműködésének kialakítása - a szülők tájékoztatása - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
75
- az oktatáspolitikai változásokról, - a helyi tanterv követelményeiről, - a gyermekek tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról, - az osztály tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - a közösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, - a szülői kérdések, vélemények, javaslatok összegyűjtése, továbbítása b) Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, ezen keresztül a tanulók egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal.
c) Írásbeli tájékoztató Feladata a tájékoztatás a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával kapcsolatos eseményekről, illetve a különféle iskolai- vagy osztály szintű programokról. A kapcsolattartás színesíthető még a lehetőségekhez mérten évenkénti nyílt tanítási nappal, illetve a szülőknek az iskolai és osztályrendezvények szervezésébe, valamint lebonyolításába történő bevonásával. 18. 4. A pedagógus-szülő együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei A szülőkkel kialakított együttműködés sok esetleges elemet tartalmaz, és emiatt olyan sokféle, hogy nincs értelme azt szabályokkal gúzsba kötni. E helyett - a témában már korábban leírtakat megerősítve - kiemelünk néhány értéket, a tartalmát illetően: a) Legyen a kapcsolat rendszeres és minél több oldalú. (Utóbbin azt értjük, hogy tanulóink szülőit minél több módon igyekezzünk bevonni az iskolai munkába.) b) A „feleket” az egyenrangúság és a szolgáltató-felhasználó viszony jellemezze! (Utóbbi nagy nyitottságot tételez föl a szülői igények iránt.) c) A kapcsolat színvonala fontos számunkra, mivel visszahat a tanuló teljesítményére. d) A nevelési feladatok megvalósításában aktívan működjenek közre, és minél nagyobb számban vegyenek részt az iskola által felkínált programokon. e) Fontos szerepet szánunk iskolánkban az esélyegyenlőség biztosításának, így minden családnak igyekszünk személyre szabott segítséget nyújtani gyermeknevelési, életvezetési problémák esetén. Amennyiben a szülők igénylik, szakemberek (iskolapszichológus, szociálpedagógus, gyermekvédelmi felelős) segítségét is biztosítani tudjuk.
IV. HELYI TANTERV Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmény A tv. a mi olvasatunk szerint komplex fogalomként kezeli a helyi tantervet, mely magába foglalja: - a tantárgystruktúrát,
76
- az iskola óratervét, - a tantárgyak tananyagát és követelményeit, - a megvalósítás eszközeit, - a magasabb évfolyamra lépés feltételeit, - az értékelés, a számonkérés és a beszámoltatás elveit, követelményeit, rendjét. Ebben a fejezetben mi is ezt a sorrendet és logikát követjük. 1. Az intézményi tantárgystruktúra A kerettantervek, ill. az előírt tantárgyi modulok alapján iskolánk az alábbiak szerint alakította ki a helyi tantárgyakat: 1. 1. A négyosztályos gimnázium tantárgystruktúrája A tantárgyak név szerinti felsorolását az óraterv tartalmazza. A tantervi modulok elhelyezése az egyes tantárgyakban: A/ A tánc és dráma modulból a) Magyar nyelv-és irodalomba:
- improvizáció - maszkos játék - színházi dramaturgiai alapfogalmak - drámai konvenciók csoportosítása, egymásra épülése, - a színházi műfajok és stílusok tanulmányozása, b) rajzba: - maszkkészítés, - maszkos játék, c) történelembe:- mozgásmotívumok kialakítása megadott szituáció, zene vagy téma alapján. B/ A mozgókép és médiaismeret modulból a) rajzba: - a látvány mozgóképi megszervezésének alapjai - a montázs szerepe a mozgóképi szöveg megformálásában - a valóság és a mozgókép viszonya b) számítástechnikába: - az új médiumok közlésformái c) A többi téma a magyar nyelv és irodalomba. C/ A társadalomismeret modulból: (9-10. évf) a) Az osztályfőnöki órák keretébe: - a társadalmi szabályok, - az egyén és a jog, - jogi alapismeretek, - ügyeink intézése, - a család, - kultúra, közösség - a társadalom élete (részben) b)történelembe: - politikai ismeretek, - a nemzet, - a társadalom élete (részben), c)földrajzba: - a helyi társadalom.
77
D/ Művészetek modul: - A rajz és az ének tantárgyakban a tartalomnak megfelelően. A felsorolt tantervi modulok tantárgyakba való beépülését a 2007/2008-as tanévtől kezdődően a középiskolai oktatás átszervezése miatt az Erkel Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, valamint a Terézvárosi Két Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium intézményünkbe került gimnáziumi osztályaira is alkalmazzuk, nem sértve ezzel a már kialakult tantárgyi struktúrát. 1. 2. A nyolcosztályos gimnázium tantárgystruktúrája A tantárgyak névszerinti felsorolását az óraterv tartalmazza. A tantárgyi modulok elhelyezése az egyes tantárgyakban: A/ - A 8. o.-os mozgókép- és médiaismeret modul a magyar nyelv és irodalom, - Az egészségtan modul a biológia tantárgyak tanterveiben kerül feldolgozásra. B/ A 9-12. o.-os modulok beépítése megegyezik az 1.1. pontban leírtakkal. 1. 3. FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT: Munkarendek és tantárgystruktúra A munkaerőpiac és az azt kiszolgáló, dinamikusan fejlődő szakképzés, átképzés rendszere egyre erőteljesebben épít a középiskolában megszerezhető tudásra és az azt bizonyító dokumentumokra, ezért a gimnázium bizonyos évfolyamainak, a gimnáziumi végzettségnek vagy az érettségi bizonyítványnak a megszerzése ismét kiemelkedő szerepet kap a közoktatásban. Az Európai Unióban az oktatással kapcsolatos egyik legfontosabb prioritás az élethosszig tartó tanulás (LLL) modellje. Az iskolarendszerű felnőttoktatás úgy jelenik meg, mint az egész életen át tartó tanulásba, ezzel a tudatosabb életvezetésbe és a boldogabb életbe való belépés „utolsó esélye”. Ezért tehát társadalmi, szociális és pszichológiai szempontból is nagy jelenősége és felelőssége van. Iskolánkban a tanköteles koron túli tanulók munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságaihoz igazodó oktatáson belül esti, levelező és egyéb sajátos munkarend szerinti oktatás folyik. A felnőttoktatás követelményei nem térnek el a nappali rendszerű iskolai oktatás követelményeitől, hiszen a felnőttoktatás résztvevői is központi állami vizsgára készülnek fel, közép- vagy emelt szintű vizsgakövetelmények alapján tesznek érettségi vizsgát. Az esti munkarend szerint tanulók heti 3 alkalommal járnak iskolába. Osztályzataikat évközi feleletek és dolgozatok alapján szerzik. A tanítási órákat a „Haladási naplóban”, az érdemjegyeket az „Osztályozó naplóban” kell nyilvántartani. A tanév végén az osztály tanulmányi eredményeiről „Osztályozó ív” készül. A levelező munkarend szerint tanulók heti 2 alkalommal járnak iskolába. Osztályzataikat negyedéves beszámolók és év végi osztályozó vizsga alapján szerzik. A tanítási órákat a „Haladási naplóban”, a beszámolókon szerzett érdemjegyeket „Szaktanári nyilvántartó lapokon” kell adminisztrálni. A tanév végén az osztályozó vizsgákról és így a tanulók tanulmányi eredményeiről „Osztályozó ív” készül. Az év végi osztályzatok kialakításánál a beszámolók jegyeit figyelembe kell venni. A munkájuk, családjuk mellett középiskolai végzettséget és érettségit szerezni kívánó felnőttek nem mindig tudják vállalni azokat a feltételeket, amelyek a közoktatási törvény által szigorúan szabályozott, az iskolarendszerű felnőttoktatás alappillérét alkotó, az állam által normatívan támogatott esti és levelező oktatásban a tanulók óralátogatási kötelezettségiben megjelennek. Egy több műszakban dolgozó, nagy családot eltartó, kisgyermekeit óvodába és iskolába hordó felnőtt gyakran képtelen az iskola helyi tantervében meghatározott óraszámban (heti 2-3 napban) az iskolában megjelenni, ott 6-7 tanórán részt venni, figyelni, produkálni.
78
A munkaerőpiac szigorú követelményei igen gyakran azt sem tudják tolerálni, hogy egy felnőtt a maga élettapasztalatával, rálátásával, esetleg korábbi (pl. szakmunkás iskolai) tanulmányaival teljes négy évet töltsön iskolapadban. A felnőttek iskolarendszerű oktatásában óriási igény mutatkozik tehát egy olyan sajátos oktatási rendre, amely ténylegesen a felnőttek elfoglaltságaihoz igazodik, azaz alapjában az önálló, otthoni készülésükre épít. A Közoktatási törvény 121.§ 26. pontjának meghatározása alapján más sajátos munkarend szerint folyik az oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, illetve, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelező oktatásra meghatározott óraszámot. A közoktatási törvény fent említett szakaszában egyértelműen a felnőttoktatással foglalkozó intézmények belátására bízza, hogy miképpen szabályozzák a sajátos munkarend szerint tanulók oktatását. A más sajátos munkarendű oktatást a Felnőttoktatási Tagozaton – csakúgy, mint az esti és levelező oktatás esetében – a felnőttoktatásra vonatkozó kerettanterv alapján összeállított helyi tanterv szerint végezzük, különbséget csak az előírt tananyag szakaszolása, az otthon elsajátítandó tananyag mennyisége jelent. Kötelező tanórák nincsenek, azonban évfolyamonként 4, egyenként 2 napos konzultációval segítjük az otthoni munkát. A tanulók beiratkozáskor értesülnek a konzultációk pontos időpontjáról. A konzultációk az idő rövidsége miatt nem alkalmasak a tananyag szisztematikus előadására, kizárólag a tanulók problémáinak megoldását, kérdéseinek megválaszolását tűzzük célul. Mivel az intézményünkbe jelentkező felnőttektől pillanatnyilag nem elvárható, hogy saját számítógéppel, állandó, kizárólagos használatban lévő internetes kapcsolattal rendelkezzenek, a más sajátos munkarend alapját a nyomtatott, a könyvesboltokban biztosan hozzáférhető tankönyvekben, munkafüzetekben határozzuk meg. Az otthoni tanulást, az anyagok feldolgozását elősegítendő a tanulók 4 szakaszra felosztva elektronikus úton elküldött tantárgyi segédletet kapnak. Szükség esetén a szaktanárok a problémák megoldásában a honlapra feltett megoldásokkal, magyarázatokkal is segítenek. A tanulók a meghirdetett konzultációs időpontok előtt két héttel elektronikus úton minden tantárgyhoz ellenőrző, ismétlő kérdéssort kapnak. Ezek megoldását kötelező visszaküldeni, ezzel lehetőséget teremtve a szaktanárnak arra, az adott tanuló egyéni és az általánosan leszűrhető problémáira reagáljon levélben és a konzultáció folyamán. Mivel a tanulók önállóan, saját tempójukban készülnek, a saját energiaráfordításaik, erőfeszítéseik megnövelése árán egy évfolyam követelményeit a tanév rendjében meghatározottakhoz képest előbb elsajátíthatják és abból – az iskola által biztosított vizsgázási lehetőségekkel élve – tanév közben is levizsgázhatnak. Ezzel elősegíthetik, hogy a négy évfolyamot négy tanévnél hamarabb elvégezhessék. A „más sajátos” munkarendben tanulók osztályzataikat osztályozó vizsga alapján szerzik. Az osztályozó vizsgákról, a tanulók tanulmányi eredményeiről „Osztályozó ív” készül. 2. Az iskola órakeretei, óratervei Az intézmény óraterveit a Kt. 52.§-ban, ill. az ovr-ben meghatározott szabályok alapján alakítottuk ki. Az intézményünk képzési sajátosságai miatt tantervi követelményeink csak úgy teljesíthetők, ha a tanulók a szabadon választott órák egy részében meghatározott tanítási órákon vesznek részt. (Továbbiakban: a tanuló által kötelezően választott órák! /lásd: ovr. 6.§/) Ezeken az órákon tehát a részvétel az ide beiratkozó tanulók számára kötelező. Erre a körülményre jelentkezéskor -az ovr. 7.§-a (2) bekezdésének megfelelően- fölhívjuk a figyelmet.
79
Az óratervek jelen dokumentum II. sz. mellékletét képezik. A dokumentumokban a minden tanuló számára kötelező és a tanuló által kötelezően választott órákat már együtt tüntetjük fel. Az iskola a tanulói számára a szabadon választható tantárgyakat a 7-13. évfolyamon a pedagógiai program III. számú mellékletében részletezi. A tanulók maximális terhelésének korlátait figyelembe véve külön szerepeltetjük a maradék órakeretünk egy részét szabadon választott órák címen. Ezeket az órákat a fakultációra, elsősorban az emelt szintű felkészítésre használjuk fel. (Az érettségi felkészítés helyi szabályai -pl: óraszámai- a IV.7. fejezetben találhatók.) Óraterveink feltüntetik a csoportbontást zöld színnel jelölve. Az azzal kapcsolatos szervezési jellegű előírásokat, jogszabály, az SZMSZ ill. igazgatói rendelkezés állapítják meg. A tanórai foglalkozások beosztását a tanévenként készített hetes órarend tartalmazza. Amennyiben iskolánk tanulószobai foglalkozást is szervez ennek óratervét az éves munkaterv határozza meg. Intézményünk egyéni foglakozásokra nem különít el órakeretet, amennyiben ez szükséges, ezek engedélyezése az igazgató hatásköre. 3. Az egyes tantárgyak helyi tantervei A helyi tantárgyak helyi tanterveit a munkaközösségek választják ki, vagy készítik el. Ennek során be kell tartani a Kt., az ovr. és NAT előírásait. Az iskolánkban működő négyosztályos gimnáziumi tagozatok – az általános tantervű osztály kivételével – (C,D,E,F,G,H,I jelű osztályok) a szaktárgy szempontjából speciálisak, lásd: I. fejezet 2.1. pont. Emiatt a szaktárgyak tanítása egyedi tantervek alapján történik. Ezek a dokumentumok megfelelnek az ovr. és a NAT előírásainak, de az előírtnál több tananyagot dolgoznak föl. Engedélyeztetésük nem szükséges. Ugyanez mondható el a többi tantervről is. Az E jelű osztály 9. 10. évf-nak dokumentumait a működési és indítási engedély kérelmezésekor a fenntartónak bemutattuk. Az emeltszintű érettségi felkészítésre a helyben előforduló igények minden területén felkészültünk, vagyis elkészítettük az emeltszintű fakultációs tantárgyak tanterveit. Ezek közül csak azt alkalmazzuk, amelyikre éppen igény van. (lásd: óratervek, tantervek) A nyolcosztályos gimnáziumi tagozat teljes egészében egyedi tantervek alapján működik. A „tantervcsomagot” az iskola pedagógusai dolgozták ki a közel tíz éves tapasztalatok alapján. A dokumentumokat „nyolcosztályos gimnáziumi tanterv” címmel az OKÉV főigazgatója 2002. július 22-én, 16055/2002. nyilvántartási számon akkreditálta. A jóváhagyott helyi tanterveket és a felnőttoktatás tanterveit is a III. sz. melléklet tartalmazza. 4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét A címben szereplő eszközök, tankönyvek kiválasztásának általános elvei: - Megfelel-e a szóba jövő eszköz: a/ a tantárgyi tartalmaknak és követelményeknek, b/ a nevelés - oktatás céljainak? - Milyen a szakmai színvonala? - Milyen a kommunikációs kultúrája? - Milyen a technikai színvonala?
80
-Tankönyvek tekintetében további követelmény, hogy azonos évfolyamra és óraszámra csak azonos könyve/ke/t lehet előírni. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek figyelembe veszik még a következő szempontokat is: - az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek ugyanolyan technikai színvonal biztosításával hosszabb távon használhatóak - a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszközt csak abban az esetben vezetünk be, ha az oktatás minőségét jelentősen javítja. - iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatásért felelős miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. - Minél érthetőbben, szemléletesebben közvetítse az ismeretanyagot a tanulók felé. - A tankönyvi, munkafüzeti feladatok adjanak minél több lehetőséget a gyakoroltatásra, az ismeretanyag elmélyítésére, differenciálásra. - Fejlessze a környezet iránti felelősség, a cselekvés, a környezet állapota iránti érzékenység tudatát. FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT: A felnőttoktatásban a forgalomban lévő tankönyvek közül az önálló tanulást jobban elősegítőket ajánljuk a tanulóknak. A tankönyvekről a szaktanárok javaslata alapján, az igazgató a dönt. A kiválasztáskor többek között figyelembe vesszük a következőket: tartalmilag legyen kidolgozott, szakmailag igényes; tartalma lehetőleg fedje le az adott tantárgy adott évfolyamra vonatkozó tantervét, lehetőség szerint ne kelljen egyéb segédkönyveket használni); legyen jól alkalmazható különböző képességű tanulók számára; legyen motiváló, kreativitásfejlesztő; legyen igényes kivitelezésű; legyen elfogadható az ára. A tankönyvek listáját a faliújságon helyezzük el. A tankönyveket a tanulók önállóan szerzik be. A döntéshozó a felsorolt általános szempontokon túl másokat is mérlegelhet. A kiválasztás eljárási rendjét, az ezzel kapcsolatos hatásköröket az SZMSZ tartalmazza. A tankönyvek kiválasztására vonatkozóan, a helyi tankönyvjegyzék kialakítását illetően jogszabály is fogalmaz meg előírásokat. Az iskolai könyvtár fejlesztésénél elsődleges szempont a szociálisan rászoruló tanulók számára használható tankönyvállomány bővítése. A jogszabályban meghatározott módon minden olyan diáknak alanyi jogon biztosítjuk az ingyenes tankönyvhöz jutást, (kikölcsönözhetik), aki szociális, családi vagy egészségügyi okoknál fogva megfelel az ingyenességre jogosultság jogszabályi feltételeinek. - A nyomtatott taneszközökön kívül néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: rajz, technika, testnevelés. - Az előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.
81
5. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A címben szereplő feltételt illetően a tv 70. §-a, és a vhr/ 21-27. §-i állapítanak meg fontos szabályokat. A felsorolt jogforrások ide vonatkozó feltétele a tanulmányi követelmények sikeres teljesítése intézményünkben akkor valósul meg, ha a tanuló a számára előírt összes óratervi tantárgy követelményét legalább elégséges szinten teljesítette. (Vagyis minden tantárgyból legalább elégséges osztályzata van!) Ha a tanuló a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a nevelő testület döntése alapján javítóvizsgát tehet, vagy az évfolyamot ismételni köteles. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden szaktantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie, ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse. egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott. magántanuló volt. a közoktatási törvényben előírtak szerint, a tanuló az egyes tantárgyakból az éves óraszám 30 %-nál többet hiányzott. FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT: Az adott évfolyam minimális tantervi követelményeinek teljesítése valamennyi tárgyból. Az esti munkarendű oktatásban tanórai feleletek és dolgozatok, valamint önálló otthoni munkák, házi dolgozatok és projekt-munkák útján szerzett érdemjegyek alapján történik az évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása. A levelező munkarendű oktatásban a tantervi követelmények teljesítésének feltétele a novemberi és februári beszámolókon való részvétel és az évvégi osztályozó vizsga letétele valamennyi tárgyból. A Tagozat vizsgaszabályzata részletesen szabályozza, hogy a beszámolók és vizsgák mikor és milyen feltételek mellett válthatók ki házi dolgozattal, önálló otthoni munkával, projektmunkával. Amennyiben a tanuló beszámolási kötelezettségeinek nem tud eleget tenni, kérésére osztályozó vizsgát tehet minden tantárgyból. A más sajátos munkarendű oktatásban az évfolyam végén letett osztályozó vizsgák alapján történik az évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása. Más iskolából történő átvételről az igazgató dönt. Ha a tanuló a szorgalmi időszak végén „elégtelen” minősítést kap, a tanév végéig (augusztus 31-ig) javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga bizottság előtt történik az egész évi tananyagból. Amennyiben a tanuló a tanítási év végéig valamilyen igazolt oknál fogva nem tud vizsgakötelezettségének eleget tenni, kérelmezheti, hogy augusztus 31-ig pótló vizsgát tehessen. A pótló vizsga engedélyezéséről a tagozatvezető dönt. 6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása, szorgalma értékelésének, minősítésének formája
82
Intézményünkben a tanulók ismereteit évközi teljesítményük illetve a különböző vizsgák eredménye alapján állapítjuk meg. 6. 1. Az évközi teljesítmény értékelésének módjai - szóbeli felelet, - írásbeli számonkérés, - az órai munka értékelése, - a tanulmányi versenyen, ill. pályázatokon nyújtott teljesítmény, - otthoni munka, - beszámoló alapján. A szóbeli és az írásbeli számonkérés az osztály nyilvánossága előtt, vagyis osztálykeretben történik. Lebonyolítását illetően a következő fejezet állapít meg szabályokat. Az órai munka, a versenyeken és pályázatokon elért eredmény, ill. az otthoni munka értékelésére a kialakult tanári gyakorlat, vagy munkaközösségi megállapodás alapján, a tantárgyi sajátosságok figyelembevételével történik, melyek az adott tantárgy tantervi programjában kerül rögzítésre. A beszámoló olyan helyi számonkérési forma mely során a szaktanár egy nagyobb anyagrészből, vagy időigényes számonkérést igénylő tananyagból, egyénileg vizsgálja meg a tanuló tudását. A beszámolót az érdekelt szaktanár rendeli el: - ha a tanuló hiányzása eléri, vagy meghaladja a tantárgy 30 %-át minden esetben, - ha kevesebb 30 %-nál, de eléri az egy témakört mérlegelés alapján, - ha a tananyag, ill. a számonkérés jellege, ezt megkívánja. A beszámoló terjedelme – értelemszerűen - nem ölelheti fel az éves tananyagot, mert ilyen esetben osztályozó vizsgát kell szervezni! (lásd: később) A beszámoltatás tényét az első két esetben az érdekelt tanulóval időben, de min. öt munkanappal korábban közölni kell! A tananyag jellege alapján elrendelhető számonkérésre az aktuális ismeretek feldolgozása előtt kell felhívni a figyelmet. A beszámoltatás helyére, lebonyolítására vonatkozóan a házirend garanciális szabályokat állapíthat meg. 6. 2. Az évközi értékelés sajátos, helyi szabályai 6. 2. 1. Az évközi értékelés alapelvei A szaktanárnak biztosítania kell, hogy az általa alkalmazott számonkérés áttekinthető, eredményét illetően kiszámítható és minél igazságosabb legyen. Ennek érdekében: -A szaktanárnak a tanév elején ismertetni kell a tanulókkal saját követelményrendszerét! -Az értékelés során is alkalmazzuk a I. 2. 4. pontban deklarált jóhiszeműség elvét. -A kifejezőkészség javítása érdekében törekedni kell a szóbeli, és az írásbeli számonkérés helyes arányának kialakítására. A tantárgyanként eltérő kívánatos mértéket az illetékes munkaközösség állapítja meg. -A tanulók megnyugtató alaposságú minősítése elegendő számú érdemjegy alapján történik. A félévenkénti érdemjegyek minimális száma eggyel több, mint a heti óraszám. Ennél kevesebb érdemjegyre osztályzat nem adható! (Az érdemjegyeket ilyenkor beszámolóval vagy osztályozó vizsga útján kell pótolni. Erről - a jogszabály keretei között - az igazgató dönt.) -Számonkéréskor a tanuló szereplésére, produkciójára alkalmanként és tantárgyanként csak egy érdemjegy adható. Ez alól -a házirendben közzétéve-
83
szakmai munkaközösség, adhat felmentést. Ilyenkor automatikusan és arányosan emelkedik az érdemjegyek előírt minimális száma is. -A pedagógusnak törekedni kell számonkérési módszereinek pedagógiai tisztaságára Különösen ügyelnie kell arra, hogy egy tanulócsoporton, osztályon belül azonos elveket alkalmazzon. Az érdemjegy a tudás mércéje! Abban nem értékelhető a tanuló szorgalma, a felszerelés hiánya, stb. Az érdemjegy nem lehet a fegyelmezés eszköze, vagy a szimpátia fokmérője. Ezzel az elvvel nem lehet visszaélni! (Nem tekinthető pl. bosszúnak, ha a rendszeresen nem készülő diákot a tanár felelteti!) - Az érdemjegyeket, a megszerzésüket követő hét végéig be kell jegyezni az osztálynaplóba. - A félévi és év végi osztályzatok megállapítása az évközi érdemjegyek alapján történik. Ennek során az egyes érdemjegyek súlya eltérő lehet (pl. a témazáró dolgozat kétszeres súlyú), ha a pedagógus erre a tanév elején felhívta a tanulók figyelmét. -Az évközi teljesítmény értékelésére a házirend - az illetékes munkaközösség kezdeményezése alapján - további szabályokat állapíthat meg. 6. 2. 2. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók értékelésében betöltött szerepe, súlya
tudásának
Az írásbeli számonkérés szakmai jellemzőit (típusait, gyakoriságát, értékelésének módját, időpontját) a tantárgy sajátosságai alapján a szaktanár, ill. a munkaközösség egyedileg állapítja meg. Ennek során azonban be kell tartani a korábban felsorolt un. alapelveket. (Vagyis előre kell tisztázni a szabályokat!) Az írásbeliség torlódása pedagógiailag nem kívánatos helyzet, hiszen rontja a tanuló esélyeit. Ezért iskolánkban egy tanítási napon egy tanulócsoport részére max. két dolgozat ütemezhető. Ebbe nem számít bele a legfeljebb tíz perces un. röpdolgozat, vagy az írásbeliség mely a tanulók kisebb hányadát érinti. Az írásbeliség torlódásának elkerülése érdekében a szaktanár az ilyen irányú szándékát köteles bejegyezni a haladási napló aktuális napjának jegyzet rovatába. A már meglevő bejegyzés a későbbivel szemben elsőbbséget élvez. Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozáson való részvételre a művészeti és testnevelési órák kivételével nem kötelezhető. 6. 2. 3. FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT: Beszámoltatás és számonkérés Az esti munkarendű oktatásban a számonkérés tanév közben folyamatosan, a nappali képzésben elfogadott elvek alapján, dolgozatok, házi dolgozatok, feleletek, kiselőadások, házi dolgozatok és projektmunkák formájában történik. Tantárgytól függetlenül félévenként legkevesebb három osztályzat alapján állapítjuk meg a tanulók félévi osztályzatát úgy, hogy az I. félévben szerzett osztályzatok teljes mértékben beleszámítanak az év végén megállapított osztályzatba. Amennyiben a tanuló valahány vagy egyetlen tantárgyból sem szerzett elegendő osztályzatot a lezáráshoz, osztályozó vizsgán adhat számot tudásáról. A levelező munkarendű oktatásban a számonkérés írásbeli és/vagy szóbeli beszámolók és osztályozó vizsga formájában történik. A kötelező bejárás mellett a tanulók novemberben és februárban beszámolókon adnak számot tudásukról. A tanév végén, a tanév rendjében meghatározott vizsgaidőszakban osztályozó vizsgákat szervezünk. Két beszámoló és az
84
osztályozóvizsga kötelező, az esetleges akadályoztatást előre jelezni kell. Az indokoltan elhalasztott beszámolót 3 héten belül pótolni kell. Az év végi jegyek megállapítása úgy történik, hogy az átlagolásnál az évközi beszámolók érdemjegyei egyszer, az év végi vizsgán szerzett érdemjegy duplán számít. Amennyiben a tanuló valahány vagy egyetlen tantárgyból sem vett részt a beszámolókon és a vizsgán és így nem szerzett elegendő osztályzatot a lezáráshoz, kérelmére osztályozó vizsgán adhat számot tudásáról. A Tagozat vizsgaszabályzata részletesen szabályozza, hogy a beszámolók és vizsgák mikor és milyen feltételek mellett válthatók ki házi dolgozattal, önálló otthoni munkával, projektmunkával. A más sajátos munkarendű oktatásban az évfolyam végén letett osztályozó vizsgák alapján történik az évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása. A számonkérés formái levelező munkarendű oktatásban:
írásbeli
9. évfolyam
10. évfolyam 11. évfolyam I. beszámoló
12. évfolyam
- matematika,- magyar nyelv* - irodalom*, - történelem*, - angol, - társ .ism, - földrajz, - biológia, - kémia, - fizika*,
- matematika,
- matematika
szóbeli - műv. ism.*
- földrajz, - biológia, - kémia* - magyar nyelv, - irodalom, - történelem, - angol*, - társ. ism., - fizika*, - műv. ism.*
- matematika, - magyar nyelv - irodalom, - történelem, - angol*, - társ .ism*, - földrajz, - biológia*, - kémia*, - fizika*,
- magyar nyelv, - irodalom, - történelem, - angol, - filozófia - műv. ism.*
- műv. ism.*
II. beszámoló - matematika*,
írásbeli
- matematika, - magyar nyelv*, - irodalom*, - történelem*, - angol*,
- matematika*,
- biológia*,
- biológia*
- társ. ism.
- matematika*, - magyar nyelv, - irodalom, - történelem, - angol*, - filozófia.*,
- kémia*, - fizika*, - magyar nyelv, - irodalom, - történelem, - angol,
szóbeli
- földrajz*, - biológia*,
- társ. ism. - földrajz*, - kémia*,
- fizika*, - műv. ism.*
- műv ism.*
- magyar nyelv, - irodalom, - történelem, - angol*, - társ. ism.*, - földrajz*, - kémia*, - fizika*, - műv. ism.*
- műv. ism.*
85
Osztályozó vizsga írásbeli + szóbeli
írásbeli
szóbeli
- magyar nyelv, - irodalom, - történelem, - angol, - matematika, - társ. ism. - földrajz, - biológia, - kémia, - fizika - műv. ism.
- magyar nyelv, - irodalom, - történelem*, - angol*, - matematika, - földrajz, - biológia,
- magyar nyelv, - irodalom, - történelem, - angol, - matematika - társ. ism. - földrajz, - biológia
- társ. ism., - fizika - kémia - műv. ism.
- fizika - kémia, - műv. ism.
- magyar nyelv, - irodalom, - történelem, - angol, - matematika - filozófia.*
- műv. ism.
A *-al jelzett tantárgyak esetében az adott beszámoló vagy vizsga a Tagozat vizsgaszabályzatában részletesen szabályozott módon otthoni munkával, projekt-munkával, folyamatosan aktív, értékelhető órai munkával kiváltható.
Az írásbeli számonkérés időkerete: Beszámolók: 40 perc minden tantárgy esetében, kivétel a magyar nyelv és irodalom, ahol 60 perc. Osztályozó vizsgák: 60 perc minden tantárgy esetében, kivétel a magyar nyelv és irodalom, ahol 90 perc. A beszámolók, vizsgák írásbeli részét a szaktanárok egy héten belül kijavítják és értékelik. Ez a tanuló számára nyilvános. A szóbeli beszámolók és vizsgák nem nyilvánosak. A tanulmányi teljesítmény értékelése ötfokú skálán történik. A teljesítmény követelményeiről, azok kritériumairól a szaktanár az év elején köteles tájékoztatni a tanulókat. A beszámoltatás és vizsgáztatás rendjét és rendszerét a tagozat „Vizsgaszabályzata” részletesen szabályozza. A tanulmányokat érettségi vizsga zárja le, melyet a mindenkor érvényes „Érettségi vizsgaszabályzat” szabályoz. 6. 2. 4. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, és korlátai A házi feladat fogalma pedagógiai szempontból sokféle tevékenységet takar. Ezek jellege tantárgyanként más. A házi feladatok, pontosabban otthoni tevékenység megtervezése szakmai tevékenység a pedagógus joga és feladata. A tantárgyi sajátosságok egységes érvényesítése érdekében a munkaközösség helyi szabályokat hozhat. Az otthoni tevékenység tervezése során az alábbi garanciális jellegű, általános szabályokat kell figyelembe venni: - Előre tisztázni kell az év elején a szaktanár otthoni tevékenységgel kapcsolatos elvárásait, követelményeit, azok formáját. - Tájékoztatni kell a tanulókat az esetleges értékelés módjáról.
86
-
A feladatokat az év során minél egyenletesebben kell szétosztani, kerülni kell az esetleges túlterhelést. Ennek során tekintettel kell lenni arra, hogy a szünet, vagy a munkaszüneti és a heti pihenőnap a diák számára is szabadidő. /lásd: kt 48.§ (4)/ Erre az időszakra csak kivételes estben, az adott tanulóközösséggel előre egyeztetve lehet tevékenységet tervezni. (Pl. hét végén is csak annyi tevékenység tervezhető, mely péntek délután elvégezhető!)
6. 3. Az iskolánkban szervezhető vizsgák - felvételi vizsgák, - tantárgyak vizsgája, - tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó, javító, különbözeti vizsga) - tanulmányokat záró vizsgák (érettségi). 6. 3. 1. A felvételi vizsgák Ezeket a vizsgákat a nyilvánosan közzétett vizsgakövetelmények alapján kell megszervezni és lebonyolítani, az OKM által kiadott Tanév rendjében rögzítettek alapján. Ezt - eltérő szintű intézkedés hiányában - legalább egy hónappal a vizsga előtt külön ki kell hirdetni. (A nyilvánosság követelménye az iskolai hirdető táblán való megjelenítés útján érvényesül.) FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZATON: Jelentkezés a gimnázium felnőttoktatási tagozatára 18. életév betöltése; minimum az általános iskola 8. osztályának eredményes elvégzését igazoló bizonyítvány bemutatása; az iskola által kiadott jelentkezési lap kitöltése a Közoktatási Törvény és a fenntartó önkormányzat tandíjrendelete szerinti térítési díj, tandíj befizetése. Átvétel azonos iskolatípusból közvetlenül, más iskolatípusból különbözeti vizsgákkal lehetséges. A felvételről és a felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges különbözeti vizsgákról az igazgató vagy a tagozatvezető dönt. A felvett tanulókat regisztrálni kell és „Törzslapot” kell róluk vezetni. 6. 3. 2. A tantárgyak vizsgája A tantestület, vagy az érdekelt munkaközösség döntése alapján, az intézmény vezetőjével történt egyeztetés után tantárgyi vizsgát lehet előírni a tanulók számára. A számonkérés formájának célja a tanulók egy-egy csoportja tudásának összehasonlító igényű megismerése, a vizsgaszituáció gyakorlása. A döntést az éves munkatervben szerepeltetni kell és tanévnyitáskor a tanulók tudomására kell hozni. A tantárgyi vizsga formáját és lebonyolítását, ill. követelményét az illetékes munkaközösség állapítja meg. A vizsga témaköreit, azok címét a vizsga előtt fél évvel a tanulók számára közzé kell tenni. A nevelőtestület 2003. ápr. 3-i határozata alapján az alábbi tantárgyakból szervezünk úgynevezett szakaszvizsgát:
87
Tantárgy Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Történelem
A vizsga formája írásbeli szóbeli írásbeli írásbeli + szóbeli
A vizsga ideje 8. évf. félév 8. évf. félév 10. évf. félév 9. évf. vége
Az év végi vizsgarend: Az írásbeli vizsgák a májusi magyar-matematika írásbeli érettségi napjain, A szóbeli vizsgák utolsó tanítási héten szerdán, csütörtökön lesznek megtartva. Félévi vizsgarend: Írásbeli: január második hetén, hétfőn az 1-2. órában. Szóbeli: január utolsó hetén hétfőn, kedden de. vagy du. A vizsga értékelése: A vizsgákon nyújtott teljesítményt kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg jelzők alkalmazásával, érdemjegyek segítségével értékeljük. A nem megfelelt, ill. az elégtelen kalkulus pótbeszámolást von maga után. A beszámolók (a sikertelen is!) a bizonyítvány végén kerülnek bejegyzésre. 6. 3. 3. Az osztályozó, javító és különbözeti vizsgák A vizsgáknak a lebonyolítását elsősorban a vhr. határozza meg. A tanulmányok alatti vizsgák jogszabályban nem szabályozott területeire az érettségi szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. 6. 3. 4. Az érettségi vizsga 6. 3. 4. 1. Az érettségi vizsga megszervezése A tanulmányokat záró vizsgákat, különösen az érettségi vizsgát részletes, és szigorú előírások szabályozzák. Iskolánk a vizsga megszervezésekor a mindenkor hatályos jogszabályi és szakmai előírásokat veszi figyelembe. A felkészítés és a jelentkezés összefüggése miatt a vizsgatárgyakkal kapcsolatosan azt az alapelvet alakítottuk ki, hogy azokból a tantárgyakból, melyekből a tanulók felkészítettük érettségi vizsgára, a vizsgát is megszervezünk. (Ez a jogszabályi előírásnál kedvezőbb!) 6. 3. 4. 2. A középszintű érettségi vizsga témakörei Ez a témakör a Kt. 48.§-nak előírása alapján kerül a pedagógiai programba. Iskolánkban csak központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatantárgyakból szervezünk vizsgát mindhárom munkarendben tanulók részére. Ezek követelményei, ezen belül a témakörei helyileg nem változtathatók! /lásd: 100/1997. (VI. 23.) Korm. r. 6.§/ Iskolánk az elmondottak alapján a központi vizsgakövetelmények tematikáját tekinti vizsgatémaköröknek. Ezek részletes, tantárgyankénti felsorolása a pedagógiai program mellékletét képezi.
88
6. 4. A magatartás, szorgalom értékelése A nappali munkarendű oktatásban résztvevő tanulók magatartását és szorgalmát a jogszabályban meghatározott módon félévkor és évvégén minősítjük. Ennek alapja: -a tanuló évközi viselkedése, -a jutalmazás - büntetés helyi rendje alapján szerzett érdemek és elmarasztalások (pl. tantárgyi dicséret, magatartási intő vagy rovó stb.), -magatartásnál az igazolatlan mulasztás, -indokolt esetben a tanuló iskolán kívüli cselekedetei, helyzete. Az osztályfőnök (ill. az osztályozó értekezlet) a felsorolt területek tényeit szabadon mérlegeli. (Vagyis a pozitívumokat és negatívumokat belátása szerint összeveti!) Ezt a jogát a hiányzások tekintetében az alábbi korlátozással gyakorolhatja: A magatartási jegye annak a tanulónak, akinek: - 1-2 igazolatlan órája van négyesnél, - 3-7 igazolatlan órája van, hármasnál jobb nem lehet. Ettől a szabálytól az osztályozó értekezlet indokolt esetben eltérhet. 6. 4. 1. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a) Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja, - tanórán és azon kívül példamutatóan viselkedik, - kötelességtudó, feladatokat vállal és azokat teljesíti, - társaival, felnőtt környezetével udvariasan, segítőkészen viselkedik, - a közösségi munkában aktívan részt vesz, - óvja szűkebb és tágabb környezetét - nincs írásbeli fegyelmi büntetése. b) Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja, - tanórán és azon kívül rendesen viselkedik, - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, - feladatokat ritkán vállal, de azt teljesíti, - a közösségi munkában csak felkérésre vesz részt - nincs írásbeli fegyelmi büntetése. c) Változó (3) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait nem minden esetben tartja be, - tanórán és azon kívül többször fegyelmezetlen, - feladatait nem minden esetben teljesíti, - társaival és a felnőttekkel néha udvariatlan, durva, - a közösségi szabályokhoz nehezen alkalmazkodik, - igazolatlanul mulasztott, - osztályfőnöki intője van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirendet sorozatosan megsérti, - a feladatait szinte soha nem teljesíti, - fegyelmezetlen magatartású, - társaival, a felnőttekkel rendszeresen udvariatlan,
89
- viselkedése demoralizáló, - több alkalommal igazolatlanul mulaszt, - osztályfőnöki megrovása, vagy ennél magasabb büntetése van. 6. 4. 2. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a) Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes teljesítményt nyújt, - feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, - a tanítási órákon aktív, - munkavégzése pontos, megbízható, - tanulmányi versenyeken részt vesz, - taneszközei rendesek, szükség esetén nála vannak. b) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes teljesítményt nyújt, - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, - a tanórákon általában aktív, - többlet feladatot önként nem, vagy ritkán vállal, - taneszközei rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől, - a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, - érdemjegyeit több tantárgyból is lerontja, - tanórákon többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: - mélyen képességei alatt teljesít, - a követelményeknek csak minimális szinten felel meg, - munkavégzésében megbízhatatlan, figyelmetlen, - feladatait többségében nem végzi el, - felszerelése hiányos, rendetlen, - a nevelői, tanulói segítséget elutasítja, - félévi, vagy év végi osztályzata valamely tárgyból elégtelen. A magatartás és szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább három együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A magatartás, a szorgalom minősítésére az SZMSZ, ill. a házirend további szabályokat állapíthat meg. 6. 5. Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe Iskolánkban a kötelezően előírt modulokat a tantárgyakba integrálva oktatjuk. Az integrált modulok az adott tantárgy tananyagát képezik, abban kerülnek értékelésre. Az integrált modulok olyan súllyal kerülnek a szaktárgyon belül értékelésre, amilyen súllyal az integráló tantárgyban szerepelnek. Többségük nem különálló részt alkot a tantárgyban, kivéve a rajzba integrált mozgókép- és médiaismeret, hanem az integráló tárgyak tananyagába olvadva, azzal együtt szerves egészt alkotnak, így azon belül kerülnek elbírálásra.
90
7. Összefoglaló a kétszintű érettségi vizsgáról Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból középszinten vagy emelt szinten tehető érettségi záróvizsga. A két szinten meghatározott követelmények nem az érettségi vizsga egészére, hanem az egyes tantárgyakra vonatkoznak. A tanuló maga határozza meg, hogy mely tantárgyakból tesz közép-, és melyekből emelt szintű érettségi vizsgát. Az emelt szintű vizsga-jelentkezés nem függ a felkészítéstől, a tanuló a négy kötelező és egy szabadon választott tárgy közül abból a tárgyból tesz emelt szintű (és középszintű) vizsgát, amelyikből akar. A felkészítésen való részvétel és a vizsga-jelentkezés között tehát nincs összefüggés. A záróvizsgán a tanulónak öt tantárgyból kell vizsgát tennie. Ebből négy tantárgy kötelező, és egy, a vizsgázó által kötelezően választott tantárgy. Ezen kívül szabadon választhat egy vagy több tantárgyat is. Az intézmény - tanulói igény esetén - minden olyan tantárgyból érettségi vizsgát szervez, amely a helyi tantervében szerepel. A tanulói jogviszony fennállása alatt az iskola fogadja az emelt szintű érettségire történő jelentkezést minden olyan tantárgyból, amelyből a tanuló jogosult érettségi vizsgát tenni. A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet Általános rendelkezéseinek megfelelően az intézmény a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon biztosítja a felkészülést - mind középszinten, mind emelt szinten - a kötelező vizsgatárgyakból. A tanuló a 10. évfolyamon dönt arról, hogy mely tárgyakból szeretne emelt szintű felkészítőre járni az utolsó két évben. A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja a következő tanévben a választását, ha az érdeklődése megváltozott. Az iskola a tanév során előzetes felmérést készít a várható jelentkezésekről. A felkészítő csoportok számáról, osztály ill. évfolyami szinten történő szervezéséről a jelentkezők létszámának függvényében az igazgató hoz döntést az adott tanévben. A felkészítés történhet a tanórák ideje alatt, vagy tanórán kívüli foglalkozás keretében. A középszintű tantárgyi érettségire való felkészítéshez a 9-12. évfolyamon összesen legalább 138 órát, az emelt szinthez összesen legalább 276 órát kell biztosítani a helyi tantervben. Az emelt szintre jelentkezésnél annak a tantárgynak is meg kell emelni az óraszámát 138 órával, amelynek alapórás összes óraszáma magasabb 276 óránál.(pl. magyar nyelv és irodalom) A tanuló – függetlenül attól, hogy hány tantárgyat kíván emelt szinten tanulni – nem lépheti túl a közoktatási törvény 52. § (3) bekezdésében szabályozott kötelező és választható tanulói óraszámot (NAT 7.§ (1), azaz a 11. 12. évfolyamon maximum heti 33 tanítási órán vehet részt.) A tagozatos osztályba felvett tanulók a beiskolázás során vállalták, hogy a magasabb óraszámú oktatásban vesznek részt, amely ezzel biztosítja számukra az emelt szintű érettségi vizsga sikeres letételéhez szükséges felkészülést. Ők akkor is ilyen óraszámban tanulnak, ha egyébként az adott tantárgyból nem tervezik emelt szintű érettségi vizsga megszerzését. A 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet 4.§ (3) bekezdése értelmében a kötelező vizsgatárgyakon kívül további legalább két tantárgyból kell emelt szintű érettségire felkészítést szerveznie. A jogszabályban meghatározott óraszámban felkészítőt szervez az intézmény: Kötelező vizsgatárgyak - Magyar nyelv és irodalom - Történelem - Matematika - Angol, német, francia, spanyol, japán, francia
91
Szabadon választható vizsgatárgyak - Kémia - Biológia - Fizika A 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet 4.§ (3) bekezdése értelmében a kötelező vizsgatárgyakon kívül további legalább három tantárgyból kell középszintű érettségire felkészítést szerveznie. A jogszabályban meghatározott óraszámban felkészítőt szervez az intézmény: Kötelező vizsgatárgyak - Magyar nyelv és irodalom - Történelem - Matematika - Angol, német, francia, spanyol, japán, latin, francia Szabadon választható vizsgatárgyak - Kémia, informatika, fizika, biológia, földrajz 8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A nappali munkarendben tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. (Lásd: I. számú melléklet.) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák.
V. Záró rendelkezések A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések 1. A pedagógiai program hatálya A pedagógiai program személyi és területi hatálya kiterjed az egész iskolára, az iskola külső rendezvényeire, az intézmény összes dolgozójára, diákjára, továbbá az itt pedagógiai tevékenységet ellátó más természetes személyre. 2. A pedagógiai program érvényességi ideje a) Az iskola 2009. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. b) A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától felmenő rendszerben került bevezetésre. c) Ezen pedagógiai program érvényességi ideje öt tanévre – azaz 2009. szeptember 1. napjától 2014. augusztus 31. napjáig – szól.
92
3. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja, és javaslatot tesz az esetleges módosításokra.
4. A pedagógiai program módosítása a) A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: az iskola igazgatója; Közalkalmazotti Tanács Iskolai érdekvédelmi szervezet a nevelőtestület bármely tagja; a nevelők szakmai munkaközösségei; a szülői munkaközösség; az iskola fenntartója. b) A tanulók a pedagógiai program módosítását a diák-önkormányzati képviselői útján az igazgatónak javasolhatják. c) A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. d) A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. e) Központi intézkedés, vagy jogszabályváltozás esetén is szükségessé válik a program felülvizsgálata és módosítása. 5. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala a) Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. b) Az iskola honlapján. c) A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az iskola fenntartójánál; az iskola nevelői szobájában az iskola könyvtárában; az iskola igazgatójánál, helyetteseinél; a nevelők munkaközösségeinek vezetőinél; Budapest, 2009. június 03.
PH
…………………………….. Tóth Gábor igazgató
93
A pedagógiai program legitimációja 1. ) Jelen Pedagógiai Programot a diákokat képviselő tanulók a 2009. május 26-án tartott küldöttgyűlésen megismerték, véleményezési jogukkal éltek. Budapest, 2009. június 5. Szabó Ivett DÖK elnök
Makray Ádám DÖK segítő tanár
(Szinyei Merse Pál Gimnázium)
(Szinyei Merse Pál Gimnázium)
Juhász Zsuzsanna diákképviselő (Felnőttoktatási tagozat)
2. ) Jelen Pedagógiai Programot a szülői közösség képviseletében eljáró Szülői Választmány 2009. május 26-án tartott ülésen megismerte, a szülők véleményezési jogukkal éltek. Budapest, 2009. június 5. Szabó Julianna SzMK elnök (Szinyei Merse Pál Gimnázium)
3.) Az iskola egészségnevelési programját jónak tartom, az abban foglaltakkal egyetértek. Budapest, 2009. június 5. Dr. Szabó Lajos Tamás iskolaorvos (Szinyei Merse Pál Gimnázium)
4.) A 19/2009 iktatószámú, 2009. szeptember 1-től hatályos Pedagógiai Programot az összevont nevelőtestület megismerte a kiegészítésekkel együtt, az abban foglaltakkal egyetértett és 100%-os igenlő szavazattal elfogadta az iskola Helyi Pedagógiai Programját és Helyi Tantervét. Budapest, 2009. június 5. Koós-Hutás Gergely Közalkalmazotti képviselő
Gyulai Krisztina KT elnök
(Felnőttoktatási tagozat)
(Szinyei Merse Pál Gimnázium)
5.) A Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata, mint fenntartó 2009. 06....-án megtartott Képviselő-testületi ülésén megtárgyalta és …./2009. (VI. ….) számú határozatával jóváhagyta. Budapest, 2009. június Ujhelyi Gábor Felnőttoktatási tagozatvezető PH.
Tóth Gábor igazgató (Szinyei Merse Pál Gimnázium)
PH.
A pedagógiai program legitimációs eljárásának lefolytatását igazoló nyilatkozatok (jegyzőkönyvek) a pedagógiai program V. számú mellékletében találhatóak.
94
I. számú melléklet A tanulók fizikai állapotának mérése 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal, október illetve május hónapban. (A felmérés az „Oktatási Minisztérium: Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez” alapján került összeállításra). 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: Helyből távolugrás (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat érinti. Feladat: térdhajlítás- és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzéssel -, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
VIII. osztály 1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20
IX. osztály 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 2.00 2,04 2.07 2.10 2.13 2.16 2.19 2.22 2.25 2.28
X. osztály 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.15 2.18 2.21 2.24 2.27 2.30 2.33
XI. osztály 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.15 2.18 2.21 2.24 2.28 2.31 2.34 2.37
XII. osztály 1.95 1.98 2.01 2.04 2.07 2.10 2.13 2.16 2.19 2.22 2.25 2.28 2.31 2.34 2.37 2.40 2.43
95
18 19 20 21 Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
2.24 2.28 2.32 2.36
2.31 2.34 2.38 2.42
2.37 2.41 2.45 2.49 Lányok
2.41 2.45 2.49 2.53
2.46 2.50 2.54 2.58
VIII. osztály 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11
IX. osztály 1.51 1.54 1.57 1.60. 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.17 1.80 1.83 1.86 1.89 1.92 1.96 2.00 2.04 2.08 2.12 2.15
X. osztály 1.55 1.58 1.61 .164 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.83 1.86 1.89 1.93 1.97 2.01 2.04 2.07 2.10 2.13 2.16 2.19
XI. osztály 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20
XII. osztály 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.89 1.93 1.97 2.00 2.04 2.07 2.10 2.13 2.16 2.19 2.22
Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan (A hátizmok dinamikus erőállóképességének mérése) Maximális időtartam: 4 perc Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkótartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkótartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma
96
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá : Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
VIII. osztály 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86
IX. osztály 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84 88
Fiúk X. osztály 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86 90
XI. osztály 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84 88 92
XII. osztály 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86 90 94
XI. osztály 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71 75 79 83 87
XII. osztály 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84 88
Lányok Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
VIII. osztály 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84
IX. osztály 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 81 85
X. osztály 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86
Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan (A hasizmok erőállóképességének mérése) Maximális időtartam: 4 perc Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik be folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.
97
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
VIII. osztály 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102 106
IX. osztály 44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94 99 104 108
X. osztály 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96 101 106 110
XI. osztály 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98 103 108 112
XII. osztály 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 105 110 114
XI. osztály 44 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98 103 108
XII. osztály 46 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 105 110
Lányok Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
VIII. osztály 38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102
IX. osztály 40 44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94 99 104
X. osztály 42 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96 101 106
Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan (A vállöv és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc, fiúk 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar).
98
Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és hajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
VIII. osztály 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42
IX. osztály 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 42 43 44
X. osztály 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 44 45 46
XI. osztály 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 46 47 48
XII. osztály 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 48 49 50
XI. osztály 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22
XII. osztály 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23
Lányok Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
VIII. osztály 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
IX. osztály 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
X. osztály 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
99
Cooper-teszt futás (A futó állólépesség mérése) Kiinduló helyzet: a rajtvonal mögött állórajtban elhelyezkedve. Feladat: tizenkét percen át tartó kitartó futás a maximális táv elérésének érdekében. Értékelés: a megtett táv mérése méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37
VIII. osztály 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2150 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2460 2480 2500
IX. osztály 1790 1810 1830 1850 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050 2070 2090 2110 2130 2150 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2550
X. osztály 1830 1850 1870 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2010 2030 2050 2070 2090 2110 2130 2160 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2310 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2460 2480 2500 2520 2540 2560 2580
XI. osztály 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050 2070 2090 2110 2130 2150 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2590 2610
XII. osztály 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2010 2030 2050 2070 2090 2110 2130 2150 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2310 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2460 2480 2500 2520 2540 2560 2580 2610 2630 2650
100
38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55
2520 2540 2560 2580 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2880
2570 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2880 2910 2930
2610 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2880 2910 2930 2950 2970
2630 2650 2670 2690 2710 2740 2760 2780 2810 2830 2850 2880 2910 2930 2950 2970 2990 3010
2670 2690 2710 2730 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2880 2910 2930 2950 2970 2990 3010 3030
XI. osztály 1370 1390 1420 1440 1460 1480 1500 1520 1540 1570 1590 1610 1630 1650 1670 1690 1710 1730 1750 1770 1800 1820 1840 1860
XII. osztály 1380 1410 1430 1450 1470 1490 1510 1530 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1720 1740 1760 1780 1810 1830 1850 1870
Lányok Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24
VIII. osztály 1340 1360 1380 1410 1430 1450 1470 1490 1510 1530 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1720 1740 1770 1790 1810 1830
IX. osztály 1350 1370 1390 1420 1440 1460 1480 1500 1520 1540 1570 1590 1610 1630 1650 1670 1690 1710 1730 1750 1780 1800 1820 1840
X. osztály 1360 1380 1410 1430 1450 1470 1490 1510 1530 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1720 1740 1760 1790 1810 1830 1850
101
25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55
1850 1870 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 2050 2070 2090 2120 2140 2160 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2320 2340 2370 2390 2410 2430 2450 2470 2490
1860 1880 1910 1930 1950 1970 1990 2010 2030 2060 2080 2100 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2270 2290 2310 2330 2350 2380 2400 2420 2440 2460 2480 2500
Értékelés 0-40 pont 41-60 pont 61-80 pont 81-100 pont 101-140 pont
1 2 3 4 5
1870 1900 1920 1940 1970 1990 2010 2020 2040 2070 2090 2120 2140 2160 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2320 2340 2360 2390 2410 2430 2450 2470 2490 2510
1880 1910 1930 1950 1980 2000 2020 2030 2050 2080 2100 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2270 2290 2310 2330 2350 2370 2400 2420 2440 2460 2480 2500 2520
1890 1920 1940 1970 1990 2010 2030 2040 2070 2090 2120 2140 2160 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2320 2340 2360 2380 2410 2430 2450 2470 2490 2510 2540
102
II. a melléklet A nyolcosztályos gimnázium óraterve (A jelű-angol nyelvi, B jelű-német nyelvi) Évfolyam
7.
8.
9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
4
5
5
4
5
5
Történelem és állampolgári ismeretek
3
2
2
3
3
3
Bevezetés a filozófiába I. idegen nyelv (angol ill. német)
1 4
4
II. idegen nyelv (ném.-spa. ill. angol) Matematika
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
3
3
3
4
2
2
Informatika Természetismeret Fizika
2
2
2
2
2
Biológia
2
2
2
2
2
Kémia
2
2
2
2
Földünk és környezetünk
2
2
2
2
Ének-zene
1
1
1
1
Rajz és vizuális kultúra
1
1
1
1
Számítástechnika
1
1
Testnevelés és sport
2,5
2,5
2,5
Osztályfőnöki
0,5
0,5
0,5
1
2
2,5
2,5
2,5
0,5
0,5
0,5
4
4
Kétszintű érettségi fakultációs órakerete Összes diák óra
29
29
31
31
33
32
Összes tanári óra
44
44
48
48
49
48
Az eltérő színnel kiemelt óraszámok csoportbontást jelentenek. Az ovr 9. §-ának megfelelően a kétszintű érettségi fakultációs órakeret felhasználásáról a tanulók igénye alapján az iskola évenként dönt.
103
II.b melléklet A nyelvi előkészítő (E) osztály óraterve Évfolyam Magyar nyelv és irodalom
9.
10.
3 (2+1) 3 (1+2)
Történelem és állampolgári ismeretek
2
11.
12.
13.
5
4
5
2
3
3
Bevezetés a filozófiába I. idegen nyelv (angol)
1 13
II. idegen nyelv (német v. spanyol)
5
6
6
6
3
3
3
3
3
3
4
Matematika
2
3
Informatika
1
1
Környezet- és természetvédelem
2
Fizika
2
2
2
Biológia
2
2
2
Kémia
2
2
Földünk és környezetünk
2
2
Ének-zene
1
1
Rajz és vizuális kultúra
1
1
2
2
Számítástechnika
4
2
Testnevelés és sport
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
Osztályfőnöki
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
2
2
Kétszintű érettségi fakultációs órakerete Összes diák óra
28
30
30
32
31
Összes tanári óra
49
48
46
48
48
Az eltérő színnel kiemelt óraszámok csoportbontást jelentenek. Az ovr 9. §-ának megfelelően a kétszintű érettségi fakultációs órakeret felhasználásáról a tanulók igénye alapján az iskola évenként dönt.
104
II. c/1 melléklet A négyosztályos /C, D jelű/ gimnáziumi osztályok óraterve Tagozat
C (biológia-kémia)
D (nyelvi)
Évfolyam
9.
10.
11.
12.
9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
5
5
4
5
4
5
Történelem és állampolgári ismeretek
2
2
3
3
2
2
3
3
Bevezetés a filozófiába
1
1
I. idegen nyelv (angol ill. ném.-spa.-fra.)
3
3
3
3
8
6
6
6
II. idegen nyelv (lat.-fra. Ill. angol)
3
3
3
3
3
3
3
3
Matematika
3
3
3
4
3
3
3
4
Informatika
1
1
1
1
1
1
2
Fizika
2
2
2
2
2
2
Biológia
4
4
4
4
2
2
2
Kémia
4
4
4
4
2
2
Földünk és környezetünk
2
2
2
2
Ének-zene
1
1
1
1
Rajz és vizuális kultúra
1
1
1
1
Testnevelés és sport
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
Osztályfőnöki
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
4
4
Kétszintű érettségi fakultációs órakerete Összes diák óra
31
31
33
33
31
31
33
33
Összes tanári óra
53
53
55
54
60
57
57
59
Az eltérő színnel kiemelt óraszámok csoportbontást jelentenek. Az ovr 9. §-ának megfelelően a kétszintű érettségi fakultációs órakeret felhasználásáról a tanulók igénye alapján az iskola évenként dönt. A tantervi háló a 2008. 09. 01-én induló osztályoktól lép érvénybe
105
II.c/2 melléklet A négyosztályos /F, G jelű/ gimnáziumi osztályok óraterve Tagozat Évfolyam
F (angol nyelvi)
G (francia-ének)
11.
12.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Történelem és állampolgári ismeretek
3
3
3
3
Bevezetés a filozófiába
1
1
I. idegen nyelv (angol ill. francia)
6
6
6 v.3
6 v.3
II. idegen nyelv (francia ill. angol)
3
3
3
3
Matematika
4
4
4
4
Informatika
1
1
1
1
Fizika
2
Biológia
2
2
2
2
Ének-zene
1
1
1 v.4
1 v.4
Rajz és vizuális kultúra
1
1
1
1
Testnevelés és sport
2,5
2,5
2,5
2,5
Osztályfőnöki
0,5
0,5
0,5
0,5
Kétszintű érettségi fakultációs órakerete
4
4
4
4
Összes diák óra
34
33
34
33
Összes tanári óra
50
49
51
50
2
Kémia Földünk és környezetünk
Az eltérő színnel kiemelt óraszámok csoportbontást jelentenek. Az ovr 9. §-ának megfelelően a kétszintű érettségi fakultációs órakeret felhasználásáról a tanulók igénye alapján az iskola évenként dönt.
106
II.c/3 melléklet A négyosztályos /H, I jelű/ gimnáziumi osztályok óraterve Tagozat Évfolyam
H (angol nyelvi), I (német nyelvi) 11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
Történelem és állampolgári ismeretek
3
3
Bevezetés a filozófiába I. idegen nyelv
1
(angol ill. német)
6
6
II. idegen nyelv (német ill. angol)
3
3
Matematika
3
4
Informatika Fizika
2
Biológia
2
2
Testnevelés és sport
2,5
2,5
Osztályfőnöki
0,5
0,5
1
0,5+0,5
Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra
Társadalomismeret (modul) Mozgókép- és médiaismeret
1
Művészetek
1
1
Kétszintű érettségi fakultációs órakerete
4
4
Heti óraszám
33
33
Összes tanári óra
44
44
Az eltérő színnel kiemelt óraszámok csoportbontást jelentenek. Az ovr 9. §-ának megfelelően a kétszintű érettségi fakultációs órakeret felhasználásáról a tanulók igénye alapján az iskola évenként dönt.
107
II.c/4 melléklet A 2007/2008-as tanévben indult négyosztályos /C jelű/ gimnáziumi osztály óraterve Tagozat Évfolyam
biológia-kémia csoport
nyelvi csoport
10.
11.
12.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
4
5
5
5
4
5
Történelem és állampolgári ismeretek
2
3
3
2
3
3
Bevezetés a filozófiába
1
1
I. idegen nyelv (angol ill. spanyol)
3
3
3
6
6
6
II. idegen nyelv (latin ill. angol)
3
3
3
3
3
3
Matematika
3
3
4
3
3
4
Informatika
1
1
1
1
1
2
Fizika
2
2
2
2
Biológia
4
4
4
2
2
Kémia
4
4
4
2
Földünk és környezetünk
2
2
Ének-zene
1
1
1
1
Rajz és vizuális kultúra
1
1
1
1
Testnevelés és sport
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
Osztályfőnöki
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
4
4
Kétszintű érettségi fakultációs órakerete Összes diák óra
31
33
33
31
33
33
Összes tanári óra
51
53
54
46
48
50
Az eltérő színnel kiemelt óraszámok csoportbontást jelentenek. Az ovr 9. §-ának megfelelően a kétszintű érettségi fakultációs órakeret felhasználásáról a tanulók igénye alapján az iskola évenként dönt.
108
II.c/5 melléklet A 2007/2008-as tanévben indult /F jelű/ négyosztályos gimnáziumi általános tantervű osztály óraterve Évfolyam
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
4
5
5
Történelem és állampolgári ismeretek
2
3
3
Bevezetés a filozófiába
1
I. idegen nyelv (angol)
4
4
4
II. idegen nyelv (német)
4
4
4
Matematika
4
4
4
2
2
Informatika Fizika
2
2
Biológia
2
2
Kémia
2
Földünk és környezetünk
2
Ének-zene Rajz és vizuális kultúra
1(4)
(4)
(4)
1
Testnevelés és sport
2,5
2,5
2,5
Osztályfőnöki
0,5
0,5
0,5
4
4
Kétszintű érettségi fakultációs órakerete Összes diák óra
31
33
30
Összes tanári óra
47
49
46
Az eltérő színnel kiemelt óraszámok csoportbontást jelentenek. Az ovr 9. §-ának megfelelően a kétszintű érettségi fakultációs órakeret felhasználásáról a tanulók igénye alapján az iskola évenként dönt. A zárójelbe tett 4 óra ének az eredetileg ének tagozatra jelentkezett, és szándékukat továbbra is fenntartó tanulók számára biztosítandó
109
II.c/6 melléklet
A négyosztályos /F jelű/ gimnáziumi osztály óraterve Évfolyam
9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
5
5
Történelem és állampolgári ismeretek
2
2
3
3
Bevezetés a filozófiába
1
I. idegen nyelv (angol)
4
4
4
4
II. idegen nyelv (német v. spanyol v.francia)
3
3
3
3
Matematika
3
3
3
4
Informatika
2
2
Fizika
2
2
2
Biológia
2
2
2
Kémia
2
2
Földünk és környezetünk
2
2
Ének-zene
1
1
Rajz és vizuális kultúra
1
1
Testnevelés és sport
2,5
2,5
2,5
2,5
Osztályfőnöki
0,5
0,5
0,5
0,5
4
4
Szabadon választható órák érettségi vizsgára való felkészülésre Összes diák óra
29
29
31
29
Összes tanári óra
46
46
44
43
110
II.c/7 melléklet Nyelvi előkészítős osztály
Évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek
9.
10.
11.
12. 13.
3 (2+1)
3 (1+2)
5
4
5
2
2
2
3
3
Bevezetés a filozófiába I. idegen nyelv (angol)
1 13
II. idegen nyelv (német v. spanyol)
5
6
6
6
3
3
3
3
3
3
4
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
2
3
Informatika
1
1
Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk
Természettudományok
Matematika
Ének-zene
3
Rajz és vizuális kultúra Számítástechnika
1
1
2
2
4
2
Testnevelés és sport
2,5
2,5
2,5
2,5 2,5
Osztályfőnöki
0,5
0,5
0,5
0,5 0,5
Szabadon választható órák érettségi vizsgára való felkészülésre
4
4
Összes diák óra
31
31
31
33
32
Összes tanári óra
53
49
48
50
50
Az eltérő színnel kiemelt óraszámok csoportbontást jelentenek. Az ovr 9. §-ának megfelelően a szabadon választható órakeret felhasználásáról a tanulók igénye alapján az iskola évenként dönt.
111
II.d melléklet A felnőttoktatási tagozat óratervei A felnőttoktatási tagozaton az óratervek a 28/2000. OM rendelet óraszámainak átvételével készültek.
Esti munkarend Tantárgy Anyanyelv és kommunikáció Magyar irodalom Matematika Fizika Kémia Földünk és környezetünk Biológia Történelem Művészeti ismeretek Társadalom-ismeret Informatika Filozófia / Etika Idegen nyelv Szabadon tervezhető* Összesen: 9-11 évf. heti összesen (37 hét): 12. évf. heti összesen (32 hét):
9. évfolyam 37 74 111 37 37 37 37 37 37 37 111 74 666 18 -
Óraszámok 10. évfolyam 11. évfolyam 37 37 74 74 111 111 37 37 37 37 37 37 37 37 37 37 37 37 37 37 37 111 111 74 74 666 703 18 -
19 -
12. évfolyam 32 64 96 64 32 32 32 96 96 544 17
Levelező munkarend Tantárgy Anyanyelv és kommunikáció Magyar irodalom Matematika Fizika Kémia Földünk és környezetünk Biológia Történelem Művészeti ismeretek Társadalom-ismeret Informatika Filozófia / Etika Idegen nyelv Szabadon tervezhető* Összesen: 9-11 évf. heti összesen (37 hét): 12. évf. heti összesen (32 hét):
9. évfolyam 19 37 37 19 19 19 19 19 19 19 111 37 374 10 -
Óraszámok 10. évfolyam 11. évfolyam 19 19 37 37 37 37 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 111 111 37 37 374 393 10 -
11 -
12. évfolyam 16 32 32 32 16 16 16 96 93 349 11
112
Más sajátos munkarend Tantárgy Anyanyelv és kommunikáció Magyar irodalom Matematika Fizika Kémia Földünk és környezetünk Biológia Történelem Művészeti ismeretek Társadalom-ismeret Informatika Filozófia / Etika Idegen nyelv Összesen: 9-10 évf. összesen: 11. évf. összesen : 12. évf. összesen:
Óraszámok Évfolyamonként 4 konzultációs óra Évfolyamonként 4 konzultációs óra Évfolyamonként 4 konzultációs óra Évfolyamonként 4 konzultációs óra Évfolyamonként 4 konzultációs óra Évfolyamonként 4 konzultációs óra Évfolyamonként 4 konzultációs óra Évfolyamonként 4 konzultációs óra Évfolyamonként 4 konzultációs óra Évfolyamonként 4 konzultációs óra Évfolyamonként 4 konzultációs óra 4 konzultációs óra Évfolyamonként 4 konzultációs óra Évfolyamonként, tantárgyanként 4 konzultációs óra Évfolyamonként 11*4=44 konzultációs óra 12*4=48 konzultációs óra 12*4=48 konzultációs óra
*A NAT-ban szereplő kulcskompetenciák és az ezekre épülő ún. kiemelt fejlesztési feladatok a felnőttoktatás jellegéből adódóan egyrészt beépülnek az alaptantárgyakba, másrészt érettségi vizsga előtt modulszerűen választható módon a felkészülést segítik. ● Énkép, önismeret beépül elsősorban a társadalomismeret és a művészeti ismeretek tantárgyakba. ● Hon és népismeret beépül elsősorban a társadalomismeret, a történelem, a művészeti ismeretek, a magyar irodalom, a földünk és környezetünk tantárgyakba. ● Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra beépül elsősorban a társadalomismeret, a történelem, a művészeti ismeretek, a magyar irodalom, és az idegen nyelv tantárgyakba. ● Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés beépül elsősorban a társadalomismeret és a történelem tantárgyakba. ● Gazdasági nevelés beépül elsősorban a társadalomismeret és a matematika tantárgyakba. ● Környezettudatosságra nevelés beépül elsősorban a fizika, kémia, földünk és környezetünk, biológia tantárgyakba. A felnőttoktatási tagozaton, a kötelező érettségi tárgyak mellett a tantárgyfelosztásba beépítve az alábbi választható tantárgyak középszintű érettségi vizsgájára készítjük fel a tanulókat: ● fizika ● kémia ● földünk és környezetünk ● biológia ● társadalomismeret Az emelt szintre történő felkészítés a szabad sáv terhére lehetséges.
113
III. melléklet Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben (TÁMOP-3.1.4/08/1.) pályázati program Intézményünkben a 2009-2010-es tanévtől bevezetésre kerül a kompetencia alapú oktatás Terézváros Önkormányzata által elnyert „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben” (TÁMOP-3.1.4/08/1.) pályázati program keretében. A magyar közoktatás az elmúlt évtizedekben, főként a 90-es évek kezdetétől nagy változásokon ment keresztül, mind a rendszer hatékonyságát, mind irányítását és finanszírozását tekintve. A 2000-ben elvégzett kompetencia alapú PISA mérés eredményei világítottak rá először arra, hogy a 15 éves korosztály mintegy 20 százaléka súlyos olvasási, és a matematikai nehézségekkel küzd, amit a 2006-os vizsgálat is megerősített. Ugyancsak évek
óta
elégedetlenek
a
munkaadók
az
oktatásból
a
munkaerőpiacra
kilépők
felkészültségével. Mindezek a negatív jelzések, illetve a hazai mérések eredményei is a szakterület korszerűsítését sürgetik. A közoktatás hosszú távú stratégiája már pontosan megjelöli a fejlesztés irányait, eszközrendszerét. A Nemzeti alaptanterv a tartalmi szabályozást helyezte új alapokra. A program elsődleges célja az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek
fejlesztése.
Kiemelendő
cél
a
pedagógusok
módszertani
kultúrájának
korszerűsítése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerősítése, a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével. Ehhez szükséges újszerű tanulásszervezi eljárások bevezetése – pl. projektalapú oktatás, kompetenciaalapú tananyagok, taneszközök, egységes oktatási programok alkalmazásának meghonosítása; melyekre az iskolánkban bevezetésre kerülő program lehetőséget ad. Fontosnak tartjuk intézményünkben a szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítását (oktatási integráció, befogadó pedagógiai kultúra támogatása, egyéni fejlesztési tervek, lemorzsolódás csökkentése, differenciálás) és a digitális írástudás elterjesztését, mindennapi gyakorlattá válásának támogatását (IKT – eszközökkel támogatott tanórák módszertani támogatása).
114
A fenti célok megvalósítása érdekében iskolánkban az alábbi kulcskompetencia területen történik fejlesztés: Szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia területen egész tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag, alkalmazása tantárgyi bontás nélkül kerül bevezetésre a 9.b osztályban, heti öt órában Sóosné Velencei Ildikó magyar szakos pedagógus vezetésével. Matematika kulcskompetencia területen egész tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag alkalmazása kerül bevezetésre a 9.f osztályban, heti három órában, bontott csoportban Kopper Bence matematika-fizika szakos pedagógus vezetésével. Idegennyelv (angol) kulcskompetencia területen egész tanévet átfogóan, kompetencia alapú oktatási program, programcsomag, bevezetése, alkalmazása történik heti 4 órában 4 tanulócsoportban az alábbiak szerint: -
9.A osztályban, Kőszeginé Majoros Ágnes angol szakos pedagógus vezetésével.
-
9.E (nyelvi előkészítő tagozat) osztályban, tantárgytömbösített oktatási formában, Grünberg Ágnes angol szakos pedagógus vezetésével.
-
10.A osztályban, Tick Vera angol szakos pedagógus vezetésével.
-
11.B osztályban, Molnár Krisztina angol szakos pedagógus vezetésével.
Megvalósításra kerül a 2009/10-es tanévben egy három hetet meghaladó projekt, továbbá egy témahét, és egy moduláris oktatási program, melyeket a programba bevont tanulócsoportok és pedagógusok szerveznek. A programba bevont tanulócsoportok implementációban érintett tanóráinak 25%-a IKT eszközzel támogatott tanóraként valósul meg a digitális készségek fejlesztése érdekében.
115
A feladatok ellátásához a programban résztvevő pedagógusok az alábbi továbbképzéseken vesznek részt: - Általános pedagógiai módszertani továbbképzés 1: új tanulásszervezési eljárások alkalmazása (30 óra)
- Általános pedagógiai módszertani továbbképzés 2: (30 óra) - A kompetencia alapú oktatási programok alkalmazását támogató módszertani képzés (30 óra) - Az infokommunikációs technológiák oktatásban történő alkalmazását segítő képzés (30 óra) Fontos továbbá az intézmények közötti horizontális tanulás elősegítése érdekében, iskolánk sajátosságainak megfelelő, a tervezett fejlesztésekhez illeszkedő, már kifejlesztett, kipróbált és jól bevált pedagógiai módszerek, eljárások megismerése, adaptációja ("jó gyakorlatok átvétele"). – Intézmények közötti szakmai együttműködések, referencia intézményekkel való együttműködés
kialakítása,
a
pedagógusok
horizontális
együttműködési,
tanulási
lehetőségeinek megteremtése, referenciahelyi szolgáltatások igénybe vétele (pl. a pedagógiai eljárást már sikerrel alkalmazó intézményben tanóra-látogatási alkalmak szervezése a jó gyakorlatot adaptáló intézmény pedagógusainak, pedagógusok közötti szakmai konzultáció, tapasztalatcsere megvalósítása). Az implementációs folyamat támogatása érdekében szükséges szaktanácsadói szolgáltatás igénybevétele, illetve a kompetencia alapú oktatás eredményes bevezetéséhez és alkalmazásához elengedhetetlen a tanulói és tanári taneszközök beszerzése. A NAT szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését támogató programot a 2009/10-es tanév során szerzett tapasztalatok alapján a további tanévekben is alkalmazni fogjuk.
116
IV. melléklet A NAT r. 7.§ (1) bekezdése és a Kt. 52. § (3) d) és e) pontja értelmében szabadon felhasználható órakeret részletezése
Évfolyam/Óraszám/hét
Tagozat
"A" (angol nyelvi) ill."B" (német nyelvi) nyolcosztályos
7.
Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom Történelem
1
I. Idegen nyelv
1
8.
9.
1
1
1
11.
12.
1 1
II. Idegen nyelv Matematika
10.
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Informatika
1
Fizika
0,5
Földrajz
0,5
Kémia
0,5
Biológia
0,5
117
A NAT r. 7.§ (1) bekezdése és a Kt. 52. § (3) d) és e) pontja értelmében szabadon felhasználható órakeret részletezése
Évfolyam/Óraszám/hét
Tantárgyak
Tagozat
"C" biológia-kémia csoport (2007/2008-as tanévben indult négyosztályos)
9.
10.
11.
12.
Biológia
3
1
1
1
Kémia
1
1
3
3
Matematika
1
Számítástechnika
1
Évfolyam/Óraszám/hét
Tagozat
"C" nyelvi csoport (2007/2008-as tanévben indult négyosztályos)
9.
10.
11.
12.
Tantárgy
I. Idegen nyelv
4
3
3
3
Évfolyam/Óraszám/hét
Tagozat
"H" és "I" angol és német nyelvi négyosztályos
11.
12.
Tantárgy
I. idegen nyelv (angol, német)
3
3
118
A NAT r. 7.§ (1) bekezdése és a Kt. 52. § (3) d) és e) pontja értelmében szabadon felhasználható órakeret részletezése
Évfolyam/Óraszám/hét Tagozat
"E" nyelvi előkészítő osztály
11.
12.
13.
Tantárgy
I. Idegen nyelv
3
3
3
Évfolyam/Óraszám/hét Tagozat
"F" (angol nyelvi) négyosztályos
11.
12.
Tantárgy
I. Idegen nyelv
3
3
Évfolyam/Óraszám/hét Tagozat "G" (francia nyelvi-ének) négyosztályos
11.
12.
I. Idegen nyelv (francia csoport)
3
3
Ének-zene csoport
3
3
Tantárgy
Évfolyam/Óraszám/hét
Tantárgyak
Tagozat
"F" ált.tantervű (2007/2008-as tanévben indult négyosztályos)
9.
10.
11.
12.
I. Idegen nyelv
1
1
1
1
II. Idegen nyelv
1
1
1
1
Matematika
1
1
1