A szigetek természete

Rémszigetek avenloft birtokai közül sok lebeg függetlenül a Ködös Határban, elszigetelt rémszigeteket alkotva. Mindegyiket folyamatosan körülveszik a Ködök, és nincs fizikai kapcsolatuk más birtokokkal. Ezek a szigetek folyamatosan kialakulnak és eltûnnek, így nem lehet róluk teljes mértékben számot adni. Ez a fejezet Bluetspur, G’Henna, I’Cath, Kalidnay, Nosos, Odiare, Souragne és Vorosztokov földjérõl tartalmaz információkat.

A szigetek természete

Rettegés Szigetei valamiképp a Félsík legváltozékonyabb birtokai. Valamikor a legtöbb szigetbirtok megállapodik. Azonban néha fény derül a birtokúr alkalmatlanságára. Ilyen esetekben a sziget megszûnik létezni, vagy visszatérve a Ködökbe, vagy arra a létsíkra, ahonnan odakerült. Esetleg, ha az úr bizonyságot szolgáltat mérhetetlen romlottságáról, a sziget stabilizálódhat, s a Maghoz vagy a Csomópontok egyikéhez kapcsolódhat. Még ritkább esetekben egy Maghoz vagy Csomóponthoz tartozó birtok is lesüllyedhet, s a Ködök egy elszigetelt szigetévé válhat. Úgy látszik, a Nagy Együttállás a szigetekre gyakorolta a legnagyobb hatást. A végén a régi szigetek nagy része összekapcsolódott, csomópontokat alkotva. Magányos szigetek továbbra is lebegnek a Ködökben, de a már ismerõs területek közül is megváltozott néhány.

Bluetspur A föld: Régebben a Mag egy birtoka volt, mára csak egy Ködökben lebegõ kopár sziget. Úgy látszik, ez az ijesztõ hely fizikailag letört a Magról. Hegyláncának hosszában (ami egykor a Balinokok részét képezte) a gravitációval dacolva hatalmas sziklanyúlványok állnak ki lehetetlen szögekben a hegyoldalakból. Sziklaboltozatok ívelnek a csúcsok közt és dugóhúzószerû spirálok nõttek a szirtekbõl, mintha erõszakkal törtek volna utat maguknak a felszínre. A nap sohasem ragyog erre a földre, ezért nem lehet megkülönböztetni az éjszakát és a nappalt. Azonban az egész horizont vöröses alkonyi fényben úszik, rubinszínben fürösztve az egész földet, ami errefelé a “nappalt” jelenti. Amikor leszáll az “éj”, az égbolt teljesen feketére vált és villámok kezdenek el sûrûn csapkodni. Akik a nyílt felszínen maradnak e viharok alatt, esélyük sincs a túlélésre. Azonban akik a föld alatt keresnek menedéket, az agyszívókkal is számolniuk kell. Habár számos forrás fakad a hegyekbõl, a vegetáció gyakorlatilag nem létezik a napfény hiánya miatt. Néhány kellemetlen gombafaj tenyészik a kisebb emelkedõkön, de egyébként a föld kopár és sziklás. Kulturális szint: A sötét középkor egy idegen formája. A lakosság: Ezen a birtokon nem élnek emberek a föld felszínén. Bluetspur egyedüli lakosai az illithidek (agyszívóként is ismertek), a rabszolgáik, s egyre növekvõ létszámban vámpirikus illithidek. A törvény: A birtokot egy hatalmas lény uralja, akit csak istenagyként ismernek. Ez a lény mentális uralommal irányítja polgárait. Honos játékos karakterek: Játékos karakterek nem származhatnak Bluetspurból.

Említésre méltó személyek: Illithid Nagyúr, egy 20. szintû metapszionicista folyamatosan annak a módját keresi, hogyan bitorolhatná el az istenagy hatalmát és pozícióját. Õ és Lyssa von Zarovich (Strahd egy rokona) a vámpír illithidek teremtõi, akik Bluetspur jelenlegi lakosait fenyegetik. Találkozások: A vámpír illithidek esztelenül õrült szörnyetegek, de egyikük elég intelligenciát õrzött meg ahhoz, hogy még veszélyesebbé váljon. A neve Athaekeetha, s a Ravenloft Szörnykönyv I és II-ben leírásra is került. Bluetspur vámpír illithidjeinek száma folyamatosan növekszik. Így azok a karakterek, akik a felszínen tartózkodnak, naponta kétszer 25% esélyük van arra, hogy e gonosz teremtményekbõl 1k4-gyel találkozzanak. Vámpír illithid: VO 1; mozgás 12; ÉK 8+3; tám. kód 10 (8); #tám. 4; sebz. 1K6+4 mind (csápnál erõbónusz); ST vámpirikus erõ (18/76), energiaszívás, elmecsapás; SV energiaelnyelés, regeneráció (3 ÉP/kör); ME 90%; Mor. 20; Int nincs (0); Jell KG; TP 10.000. Megjegyzés: körönként egyszer, egy sikeres csáptámadás alkalmával a vámpír illithid két életerõszintet szívhat el áldozatától. Ha sikeres, két életerõkockányi életerõt nyer vissza elõzõleg elszenvedett sérüléseit gyógyítva ezzel (de nem nõhet a maximális fölé). Az elmecsapás egy 20 méter hosszú, a kezdeténél 1,5 m, a végénél 6,5 méter széles tölcsért hoz létre. Ezt körönként egyszer lehet használni. Az áldozatnak, aki ebbe belekerül, varázspálcák elleni mentõdobást kell tennie -4-gyel, különben 1k6 körre lebénul és õrületpróbát kell tennie -4 büntetéssel. Személyiség: elmebeteg.

84

Rémszigetek Az elektromos viharok miatt, ha egy karakter a felszínen marad “éjszaka”, körönként sikeres mentõdobást kell tennie varázsbotok, pálcák és vesszõk ellen, különben belecsap egy villám. A sikertelen mentõdobás azt jelenti, hogy a karakter 8K6 pontnyi sebzést szenved (újabb mentõ a fele sebzésért). A karakterek menedéket kereshetnek a sziklanyúlványok alatt, de akkor nem lesz helyük harcolni, ha megtámadják õket. Élõ agyszívókat csak nagyritkán lehet a felszínen látni. Azonban a mágiahasználat itt olyan arkánusi rezonanciákat kelt, ami felkeltheti a figyelmüket. Mindig, amikor egy karakter varázsol, a varázslat szintjének kétszerese százalékban az esély arra, hogy felhívja az agyszívók figyelmét. Ha sikeres volt az érzékelés-dobás, 1k4 körrel késõbb 2K6 agyszívó teleportál a területre. Mindig megpróbálják leigázni a látogatókat, s rabszolgasorba hajtani õket. Minden Bluestpurban töltött éjszaka szörnyû rémálmokkal jár. Az alvó sötét, rémisztõ teremtményekkel álmodik, akik a sziklák közt lopakodnak, elpusztítva mindent, ami jó. A karakter ébredésekor rémületpróbát kell dobni. További olvasmányok: A Thoughts of Darkness kaland több információval szolgál Bluetspurról, s részletesen leírja a vámpír illithidek teremtése körüli eseményeket.

mentõdobást -10 büntetéssel kell tenni. Az úr pszionikus erõkapcsolata mindig automatikusan sikerül, s ez ellen nem védenek a telepatikus védelmek, hatalmak vagy eszközök.

G’Henna

A föld: G’Henna haldokló szigetét Zhakata, a bestiaisten papjai uralják. A régebben a Mag közepében elhelyezkedõ birtok a Nagy Együttállás ideje alatt elszabadult, s most a Ködök teljes elszigeteltségben tartják. Azt beszélik, a csak G’Hennában tisztelt isten, Zhakata nemrég Pusztító alakjában járta ezeket a kopár síkságokat. Láthatóan nagy pusztítással járt ébredése. G’Henna klímája száraz és hideg, a termõföld sovány és sziklás. A földet két folyó és számos patak szabdalja szét, amik tavasszal megáradnak, nyáron iszapos csermelyekké apadnak, s télen teljesen befagynak. A földmûvesek megküzdenek minden terményért, s állatokat legeltetnek, mindig máshol, ahol éppen megfelelõ legelõt találnak. Télen, ami öt hónapot kitesz egy évben, sok állat és földmûves fagy halálra. Zhukar, G’Henna fõvárosa a birodalom vallási és kulturális központja. Yagno Petrovna, Zhakata fõpapja innen, a város fölé tornyosuló katedrálisából uralkodik. A város durván tízezer embernek adott otthont, de most csak körülbelül négyezren lakják. A lakosság maradéka vagy elmenekült Zhakata haragja elõl, vagy áldozatul esett neki. Továbbá a város legfõbb kereskedelmi áruját, egy a várostól északra termesztett árpából és ritka fûszernövényekbõl készült finom sört sem készítik, mert már nem érkezik Falkovniából a gabonaszállítmány.

Bluetspur ura Illithid istenagy, törvényes gonosz Védekezési osztály 10 Mozgás 18 (úszva) Szint/életerõkocka 20 Életerõpont 99 Támadási kód 11 Támadások száma 1 Sebzés/támadás Lásd alább Speciális támadás Pszionika Speciális védekezés Pszionika Mágiaellenállás Nincs Keveset tudunk errõl az idegen létformáról, azt kivéve, hogy õ uralja Bluetspur szigetét. Úgy hírlik, barlangja mélyen a Makabhegy alatt fekszik, ahol egy mélységes sós vizû tóban lebeg. Állítólag egy gigantikus agyra hasonlít, bár néhány tudós szerint ez sok kisebb agy összefonódása. Háttér: Hogy miképp szolgált rá ez a teremtmény saját birtokára, örök titok marad. Jelenlegi helyzet: Azon kevesek, akik kimenekültek Bluetspurból, azt állítják, az istenagy folyamatosan behatolt tudatalattijukba, felszínre hozva legsötétebb gondolataikat és félelmeiket. Elõfordulhat, hogy az úr más gyanútlan lényeken keresztül él, már ami kevés még létezik a szigeten. Bluetspur ura tökéletesen tisztában van Illithid Nagyúr bitorló próbálkozásaival, s láthatóan élvezi szolgájának lázadását. Az istenagy tudja, hogy akkora hatalma van, hogy bármikor lecsaphatna a Nagyúrra, ezért nem aggódik annak tervei miatt. A határok lezárása: Ennek a birtoknak a határlezárását még senki sem látta - vagy nem mondta el. Azonban úgy hírlik, az agyszívók földalatti kolóniájának fizikai kijáratai sziklákkal vannak lezárva. Harc: Az istenagynak végtelen számú Pszionikus Energiapontja van, s mindig eléri a kívánt hatást minden tudományban és áhítatban (lásd Pszionicisták kézikönyve). A birtokúrral szemben minden pszionikus támadást és

85

Rémszigetek vegyes összetételû bandát vezet G’Henna szívének közelében. Gyûlöli a papokat és minden megnyilvánulásukat. A törvény: Yagno Petrovna, Zhakata fõpapja uralja G’Hennát. Õ egy személyben a szellemi és politikai vezetõje a birodalomnak. A papság irányítja a társadalom életének legtöbb részét és buzgón továbbítják Yagno parancsait. A papok általában könnyûvértet és korbácsot hordanak. Minden, G’Henna földjén megtermelt élelmet azonnal fel kell ajánlani az egyháznak. Az élelmet ezután felajánlják a szörnyistennek egy zárt, napfelkeltekor rendezett ceremónián, amelyet Zhakata Elfogadásának neveznek (valójában csak egy csekély rész kerül Zhakata oltárára, a többit a papok elosztják egymás és a katonáik között). Amit Zhakata nem vesz el a nap végéig, azt a papok szétosztják naplementekor a Zhakata Adománya nevezetû szertartáson. G’Hennában illegális bármilyen élelem eladása vagy vétele, a büntetés kemény bírság, bebörtönzés, vagy kemény szolgamunka minimális ellátással. A rabok gyakran meghalnak mielõtt letöltenék a büntetésüket. A papok azzal is meg vannak bízva, hogy keressék azokat, akik Zhakata, a Gondoskodó felé imádkoznak. Yagno hisz benne, hogy ezek az eretnekek felbõszítik a Pusztítót és õk okozták a legutóbbi dúlást. Az eretnekek mongrelekké válnak, amikor Yagno elvégez rajtuk egy különleges szertartást a katedrálisa legmagasabb tornyában. A rítus foglyul ejti az áldozat emberi esszenciáját és egyfajta szörnnyé változtatja azt. Manapság nincs olyan idegen, akinek el kellene szenvednie ezt a kínzó transzformációt és nincs senki, aki vissza tudna változni, ha már egyszer megtörtént. Találkozások: A leggyakoribb találkozás G’Hennában csaknem mindig emberekkel, vagy mongrelekkel történik, nem unintelligens szörnyekkel. Az emberek lehetnek parasztok (90%), papok (5%), vagy Sakál banditái (5%). Nagy ritkán changelingekkel, óriás rovarokkal, vagy kisebb farkascsapatokkal is lehet találkozni a Külsõ Földeken. G’Hennát gyakran dúlják kemény szélviharok. Az utazóknak menedéket kell keresniük ezen orkánok ellen, habár azt mondják, a mongrelek ezeket keresik. Továbbá az eros napfény és a kevés fa leégést okoz, ami a kiszáradással együtt állandó veszélyforrás. További olvasmányok: G’Henna nagy részletességgel le van írva a Sötétség Köre (Circle of Darkness) kiegészítõben. Ez a kaland a nagy dúlásra fókuszál, amikor a Zhakatának vélt lény járta a földeket.

G’Henna két városa közül a második Dervich. Egykor virágzó kereskedõváros volt, mára elhagyatott település lett. Kereskedelme eltûnt a Maggal való kapcsolattal együtt, s az itt maradt embereket Pusztító mészárolta le egytõl egyig. Most kihalt romváros van a helyén, ami csak a fantomoknak ad otthont. G’Henna déli részének kopár alföldjein gazdaságok és mongrel közösségek vannak elszórtan. Sok ilyen közösség pusztult el a nemrég történt csapás alatt. G’Henna tele olyan kemény, hogy a folyók befagynak, s egész marhacsordák fagynak halálra. Tavasszal még rosszabb körülmények uralkodnak - árvizek és földcsuszamlások a hegyi hóolvadások idején, s ennek tetejébe éhínség és pestis dúl a téli készletek kifogytával. Az emberek ezt “Zhakata lakomájának évszaká”-nak nevezik. Yagno prédikációi szerint az évszak alatt elhunytak az idõk végezetéig Zhakata mellett lakmároznak, s ne veszítsék el az emberek a hitüket. Kulturális szint: Klasszikus A nép: A g’hennai emberek sápadtak és vékonyak, és legtöbbjüknek ritkás fekete haja van. A felnõtt férfiak hosszú, hegyesre pödört, viasszal kezelt bajuszt viselnek. A férjezett nõk mindig fõkötõben járnak. Az egyház nagytiszteletû barátai feltûnõ, fõleg vöröses színekben járnak, viszont a földmûvesek egységesen szürkés rongyokban járnak. Az egyetlen nyelv, amit mindenki beszél, az a Balok, bár néhány zhukari lakos ismeri a falkovniait is. A g’hennai élet minden szempontból Zhakata hite körül forog. Ez az egyetlen vallás, amit engedélyeznek ezen a vidéken. Ennek az istennek az imádata nagyfokú önfeláldozást kíván. Az éhhalál dicséretes halálnak számít, s ez bizonyítja a Zhakata iránti hûséget. Azok a családok, akik részesülni kívánnak istenük kegyében, ki kell választaniuk egy családtagjukat, hogy halálra éhezzen, amíg a többiek esznek. Egy tipikus otthon tömve van vallásos tárgyakkal. A vendéglátó kehely az egyik legértékesebb ilyen tárgy, amivel egy család rendelkezhet. Ez az ivókupa egy olyan családtag koponyájából készült, aki saját akaratából éhenhalt Zhakata kegyéért, s ezt minden vendégnek felkínálják. A g’hennaiak érzéketlenek és nagyon óvatosak. Annyi halálnak voltak szemtanúi, hogy megkeményedtek ilyen tekintetben. Még a gyermekeknek sem adnak nevet, amíg el nem érik a hatéves kort, mivel sokan nem élik túl ezt a kort. A g’hennaiak türelmesek a külföldiekkel szemben, amíg azok betartják Zhakata etikettjét. Idõnként a sziget minden látogatójától elvárják, hogy böjtöljenek. Mivel a túlsúlyosság obszcén és szentségtöro, a kövér idegenek reakcióbüntetést kapnak, az elhízottság fokától függoen -1 - -3 körüli értékeket. Honos Játékos Karakterek: A g’hennai születésû hõsök bármely karakterosztályba tartozhatnak. A papoknak egyébként Zhakata, a Gondoskodó hívének kell lennie. Ezek a karakterek még hisznek abban, hogy Zhakata, a szörnyisten egyszerre Pusztító és Gondoskodó, habár ez a hit évekkel ezelõtt eretnekké lett nyilvánítva Yagno által. Ennek eredményeképpen a Gondoskodó hívei jórészt elmenekültek a városból és rejtõzködve élnek. A g’hennai karakterek szabadon megkapják a sivatagi túlélés képzettséget. Említésre méltó személyek: Habár Yagno és papsága G’Henna megkérdõjelezhetetlen urai, egy Sakál nevû ravasz bandavezér átvette a irányítást a Külso Földek néhány része felett. Egy 6. szintû tolvajnõ megedzõdött a g’hennai Külsõ Földeken töltött életéveiben és egy ember - mongrel - kobold

G’Henna ura Yagno Petrovna 11. szintû ember pap, Védekezési osztály Mozgás Szint/életerõkocka Életerõpont Támadási kód Támadások száma Sebzés/támadás Speciális támadás Speciális védekezés Mágiaellenállás

86

törvényes gonosz 10 Erõ 12 Ügy 11 Eg 45 Int 14 Böl 1 Kar Fegyvertõl függõ Átváltoztató érintés Varázslatok (7/5/4/3/2) Nincs

13 11 14 12 15 18

Rémszigetek Yagnonak hosszú, színtelen, keskeny arca van, amely inkább vékony vonalakkal barázdált, mint kiemelkedõ dudorokkal teli. Véraláfutásos szeme általában csak résnyire van nyitva, vékony ajkai széles, üres grimaszba húzódnak. Yagno mindig papcsuhát visel, leggyakrabban vörös vagy narancs selyemköpenyt - mint a g’hennai papság többi tagja - és szûk csuklyát, ami csak az arcát hagyja szabadon. A csuklya felett különös gyûrõdésekkel teli sapkát visel. Egy paszományokkal és gyöngyökkel díszített pánt van a bal vállán, amely a jobb karja alatt övként folytatódik. A legkisebb gyöngyök emberi fogak. Háttér: A Petrovna família Baroviában élt, amikor a régió csatlakozott Ravenlofthoz. Néhányukat a Ravenloft Kastélyban temették el, de a többi a hegyekbe húzódott fel túlélni, hogy távol maradjanak a gonosz kastélytól. Ez az izoláció vezetett a beltenyészethez. Yagno 674-ben született, és mint minden gyermek, a családjától kapta zavaros eszméit. A bátyjai mindig megalázták és megverték. Egyedül, vagy a sarokba bújva Yagno képzeletbeli személyekhez gagyogott és rettegett a nem létezõ szörnyektõl. Huszonkét éves korában egy oltárt épített egy barlangban és elkezdett állatokat áldozni Zhakatának, egy nem létezõ istennek, akinek Yagno az életét ajánlotta fel. Huszonhét évesen megpróbálta ugyanezt a nõvére újszülöttjével, mire a Petrovna család kitaszította õt a Ködökbe. Ravenloft elfogadta Yagnot és egy földet készített a számára, ahol folytathatta azt, amit félbe kellett hagynia Baroviában - egy hamis, önmaga által kreált isten imádatát. Nem sokkal G’Henna megszületése után Yagnoban kételyek támadtak Zhakatával kapcsolatban. Csodálkozott azon, hogy az istensége sohasem beszél vele direkt módon, ezért felbérelt egy varázslót, aki az állította, hogy van ereje megidézni Zhakatát. Valójában a varázsló egy nalfeshneet idézett meg, egy Malistroi nevû démont. Malistroi kijelentette, hogy Zhakata hamis és sohasem létezett. Yagno feldühödött, megölte a varázslót és otthagyta a démont a varázskörbe börtönözve. Körülbelül öt évvel késõbb Malistroi megszökött és megpróbálta uralma alá vonni G’Hennát és megölni Yagnot, és eközben a birodalom jelentõs részét feldúlta. Yagnonak éppencsak sikerült elpusztítani a démont, de G’Henna máig õrzi a találkozás nyomait. Kis idõ múlva Yagno elhitte, hogy a gyõzelme Zhakata beleegyezésének jele, de ez a bizalom rövid életû volt. Jelenlegi helyzet: Yagno hiszi, hogy õ Zhakata prófétája, az egész birodalma eme hamis isten imádata köré épült. A Ravenloft Magjától való állandó izoláció miatt Yagno vallási kételyei felerõsödtek. Még mindig fél, hogy Malistroi gúnyolódása igaz és Zhakata nem létezik. Növekvõ kételyeit elnyomandó, Yagno egyre fanatikusabban és makacsabbul ragaszkodik félrevezetett hitéhez. A határok lezárása: Amikor Yagno le akarja zárni a birodalmát, gúnyolódó állati koponyákból álló fal jelenik meg minden karakter elõtt, aki száz lábnyira megközelíti a határt. Ez a fal egészen a mennyekig nyúlik és nincs mágia vagy izomerõ, amely elmozdíthatná. Amint a karakter visszafordul G’Henna felé, a fal eltûnik. Harc: Yagno Petrovna egy 11. szintû Zhakata pap és a tõr mestere (Zhakata nem létezik, Ravenloft adta Yagnonak a varázslatait). A szférái: minden, bájolás, harc, elemi, gyógyítás (csak megfordítva) és idézés.

Yagno Petrovna

87

Rémszigetek I’Cath

G’Henna urának további képességei a temploma tetején álló nagy Oltártól származnak. Hogy használhassa ezeket a képességeket, száz yardnyi távolságban kell lennie az Oltártól (vagy egy darabjától). Egy olyan személy elleni használathoz, aki ellenáll, Yagnonak elõször egy sereg hívõ elõtt kell elõadást tartania. Az Oltártól származik az a képessége, hogy Yagno egész tömegeket tud elbájolni. Bárki, aki hallja a prédikációját több mint egy körön át, varázsellenállást kell dobnia, különben személy bûvölése varázslat hatása alatt fog állni. A helyiek számára az idõtartam duplázódik, az idegenek számára viszont csökken: hónapokból hetek, hetekbõl napok, napokból órák lesznek csak. Van egy olyan különleges képessége is, hogy emberszerû lényeket mongrelekké tud változtatni (ld. a Szörnykönyvet). Ezt naponta háromszor tudja megtenni, csak ujjaival meg kell böknie a lény halántékát és mellkasát. Az áldozatainak nincs mentõdobása. Yagno bármikor meg tudja fordítani az eljárást egy újabb érintéssel, de ezt sohasem teszi. Az egyedüli mód az áldozat eredeti alakjának visszaállítására egy átokeltávolítás egy szélvihar közepén, vagy egy mások átváltoztatása varázslattal. Ez a hatalom senkit sem tud átváltoztatni, ha nem hisz Zhakatában. Az így kreált mongreleket ezután kihajtják a pusztába. Végül, Yagno három pont bónuszt kap a Védelmi Osztályára és minden mentodobására, ha az Oltár hatókörén belül van. Az Oltár regenerálja is Yagnot, körönként 1 életponttal.

A föld: I’Cath az árnyas erdõk birtoka, ahol az ég mindörökké szürke a fenyegetõ fellegektõl. Tsien a Csontok Palotájában él, ami egy hatalmas kastély, lányai kérõinek csontjaiból felhúzva. Hajukból szõnyegeket, húsukból ruházatot készített, vérükkel festette be a falat három leánya, Sikoly, Gyûlölet és Bosszúság gyönyörûségére. A Csontok Palotáját négy szentély veszi körül, mindegyikben Tsien egy-egy harangja lóg, amik leányai szelleméhez vannak kötve. Ezeket úgy hívják, hogy az Ítélet harangja, a Disszonancia harangja, a Hitszegés harangja, és a Siralom harangja. Ha valaki meg akarja ölni Tsient és gonosz leányait, elõször a harangokat kell megsemmisítenie, de csak a dezintegráció, korlátozott kívánság és a kívánság varázslatok pusztíthatják ezeket el. Ha mind a négy harang megsemmisült, Tsien halandóvá válik. Ha Tsienen kívül bárki 30 méterre megközelíti az elsõ három harangot, azok kongani kezdenek, bár ezt egy csendvarázs semlegesítheti. A harangok mentõje akár egy 16 ÉD-s szörnyé. Az Ítélet harangjának kongása minden körben megidéz egy trollt. Ha a harang megsemmisül, Sikolyt is meg lehet ölni. A Disszonancia harangja vegyes hangok éles kakofóniájával zúg. Aki 30 méternél közelebb kerül hozzá, eltelik gyûlölettel, s -2vel kell sikeres mentõdobást tennie varázslat ellen, különben elfogja a harci düh és megtámadja a legközelebbi élõlényt. Ha ezt a harangot megsemmisítik, Gyûlöletet is meg lehet ölni. A Hitszegés harangja hideg, kemény hangú lélekharang. Ezt négy Ravenloft elementál õrzi (lásd Ravenloft Szörnykönyv I és II), amik mágikusan ott teremnek, amikor a harang zúgni kezd. Minden kongás 10 ÉP-t ad vissza egy sérült elementálnak, míg 3 pontnyi sebzést okoz a betolakodóknak a hatáskörön belül. Ha ezt a harangot megsemmisítik, Bosszúságot is meg lehet ölni. A Siralom harangjába van zárva Tsien jóságos leányának, Csalogánynak a lelke. Ez a harang mindig megszólal, ha bármilyen nem jó jellemû lény (Tsien Chiangot kivéve) 30 méterre megközelíti. Kongása 3k6 pontnyi sérülést okoz körönként, s ennek kétszeresét minden élõholt és alsóbb létsíkról származó teremtményen. Azonban a harang nem sebzi a jó jellemû lényeket. Csalogány halandó teste, ami egy nimfáéhoz vált hasonlatossá, egy pókhálószerû anyagból készült, magas torony tetején van bezárva. (Tsien állítása szerint a tornyot a férfiak megtört fogadalmai alkotják, “ez az egyetlen anyag, amibõl a világnak végtelen tartalékai vannak”.) Csalogány dalai örökké áradni fognak a toronyból, gyönyörûséges bûbájt bocsátva minden hallgatóra. Akaratlagosan ki is vetítheti önmagát, ezáltal élõ dallá változva. Gyakran vándorol I’Cath földjén ebben a csillogó, éteri formában, akaratlanul is édesanyja gyötrelmes ölelésébe csábítva a férfiakat. A Megtört fogadalmak tornyának lépcsõi végtelenül kígyóznak, ezért a torony megmászásának egyetlen módja a találkozás Csalogánnyal ének formájában, aztán arra kényszeríteni, hogy változzon óriási madárrá, s így meglovagolva jutni fel a torony tetejére. A szentélyeken kívül négy erdõliget védi I’Cath bejáratát. Minden ligetben áll egy speciálisan elvarázsolt gyümölcsfa, amit négy gonosz ent védelmez. A Falánkság fájának gyümölcsét fogyasztó személynek sikeres méreg elleni mentõdobást kell tennie, különben annyira megszállott lesz, hogy mindenkivel halálig harcol, aki megpróbálja megállítani

88

Rémszigetek habzsolásában. Ennek tetejébe soktucatnyi harcos küzd örökösen, mert bárki, aki egy ilyen csatában hal meg, automatikusan feltámad. Aki a Vég nélküli siralom fáját 30 méterre megközelíti, annak sikeres kõvéválás elleni mentõdobást kell tennie, különben a bánat lesz rajta úrrá. Ezek az emberek ott ülnek, szánalmasan ontják könnyeiket, s csupán a fa levelein élnek. A Méreg fája egy hihetetlenül mérgezõ narancsfa. Azok, akik megeszik gyümölcsét, sikeres méreg elleni mentõdobást kell tenniük -6 büntetéssel, különben azonnal meghalnak, s azok, akiknek ez sikerült, 1k6 ÉP-t vesztenek végérvényesen. A Durvaság fája gyümölcsének elfogyasztása gonosz gondolatokat ültet elfogyasztójának fejébe. Az áldozatoknak sikeres varázslat elleni mentõdobást kell tenniük, különben négy napig kaotikus gonosszá válnak. További mentõdobásokat kell tenni minden gonosz cselekedet után, s ha ezek egyike nem sikerült, a jellemváltozás maradandó lesz. Kulturális szint: Klasszikus A nép: Senki nem él I’Cathban Tsien Chiangon és négy lányán kívül, csak a ligetekben csapdába esett szerencsétlenek. A törvény: A föld ura Tsien Chiang, egy aljas varázslónõ, akinek a neve a Toril világán fekvõ Kara-Tur földjén majdnem a gonosz szinonimája. Honos játékos karakterek: I’Cath földjén nincs ilyen lehetõség. Találkozások: A négy liget mindenki számára veszélyt jelent, aki erre a birtokra lép. A gonosz entek mindenkit megtámadnak, akik megsértik a ligeteket vagy valamiképp ellene tesznek. Mindenkinek, aki I’Cathra lép, tiszteletét kell tennie Tsiennél, s hatalmas ajándékokkal kell elhalmozniuk, különben megpróbálja megölni õket. A férfiakat gyakran egyébként is megöli. Ajánlott olvasmány: I’Cath bõvebben kidolgozásra került a Rémszigetek kiegészítõben.

Tsien Chiang

leány kihasználja elbûvölõ szépségét (önmegváltoztatással), elcsábítják és végül sárba tiporják becsületét édesanyjuk elõtt. Ezek a leányok boszorkákká váltak, és nem lehet õket megölni, amíg a harangokat meg nem semmisítették. A határok lezárása: Bár Tsien nem szereti, ha bárki is birtokára lép, úgy látszik, nincs lehetõsége a határok lezárására. Harc: Mivel Tsien gyûlöli a látogatókat, mindenkit megpróbál megölni, akit megtalál. Ha a négy harangot nem semmisítették meg, akkor megölése után három körön belül újraformálódik teljes Életerõponttal és minden memorizált varázslattal. Tsien varázskönyvei minden varázslatot tartalmaznak minden varázslóiskolából, kivéve az illúzió és a bájolás iskolákat. Tsien még át is tud változni egy gonosz entté, a következõ értékekkel:

I’Cath ura Tsien Chiang 20. szintû ember nekromanta, semleges gonosz Védekezési osztály 7 Erõ 11 Mozgás 12 Ügy 17 Szint/életerõkocka 20 Eg 15 Életerõpont 45 Int 20 Támadási kód 14 Böl 18 Támadások száma 1 Kar 15 Sebzés/támadás 1k4 (tõr) Speciális támadás Varázslatok (6/6/6/6/6/5/4/4/3) Speciális védekezés Varázslatok Mágiaellenállás Nincs Tsien Chiang egy gonosz és hatalmas varázslónõ, aki elhatározta, hogy vagy minden férfit uralma alá von, vagy elpusztítja õket. Háttér: A hatalmas varázslónõ, Tsien Chiang gonoszsága három lányához fogható. A negyediknek olyan jó szíve és tiszta jelleme volt, hogy anyja és nõvérei nem bírták elviselni jelenlétét. Megpróbálták halálra verni, aztán bebörtönözték a Megtört ígéretek tornyába. Ez volt az a tett, ami miatt a sötét hatalmak I’Cath földjét a ködökbe ragadták. Jelenlegi állapot: Tsien Chiang régóta beteges gyûlölettel viseltetik minden férfi iránt, és nem tûri, hogy egyetlen férfi is létezzen birtokán, ha az nem fogadott neki hûséget és nem nyújtott át neki egy értékes ajándékot. Még ha ezeket is teszi egy férfi, nem biztos, hogy hosszú életû lesz, mert a három

Tsien Chiang (gonosz ent): VO -3; Mozgás 12; ÉK 12; ÉP 96; Tám. kód 6; Tám/kör 2; Sebz 4K6 (+8 erõbónusz)/4K6 (+8 erõbónusz); S.T. fojtó indák (egyszerre négy ellenfelet is képes támadni; minden indának külön kell támadást dobnia; a megragadott áldozatok a menekülési kísérleten kívül semmit sem képesek tenni; minden indának 16 ÉP-je van), permetezni is képes (10k10 savsérülést okoz egyetlen célponton, sikeres mentõ méreg ellen felezi); S.V. csak +2es vagy nagyobb mágikus fegyver sebzi; Jellem SG.

89

Rémszigetek Kalidnay

Kalidnay egy sziget, amit laza homok vesz körül. A helyiek ezt Iszaptengernek nevezik, s nagyon nehéz ezen az átkelés. Speciális eszközök (siklóhajók, vagy speciális cipõk, amik a hójáró cipõkre hasonlítanak) szükségesek az Iszaptengeren történõ átkeléshez. A Ködök csak éjszaka jelennek meg Kalidnayban, a birtokot körülvevõ iszapból szivárogva elõ. Kulturális szint: Klasszikus. (Megjegyzés: Kalidnayban az emberek nem kovácsolnak fémfegyvereket, inkább követ, csontot és obszidiánt használnak. Ez nem a tudás, hanem a fém hiányának köszönhetõ. Kalidnayban a vas ritkább, mint a víz. A nép: A kalidnayi nép vékony bõrû, s hajszínük a vörösesszõkétõl a feketéig terjed. A laza ruházatot kedvelik, a nõk és férfiak közt egyaránt népszerû szoknyával és mellénnyel. Az emberek gyakran viselnek maszkot vagy fátylat, hogy szemüket és arcukat védjék a birtokon átcsapó futó homokviharokban. A pszionika gyakori Kalidnay emberei közt. Valójában a pszionikus képességek hiánya számít rendellenesnek a birtokon. Másrészt a varázslókat üldözik, ha rájuk bukkannak, gyakran levadásszák és megölik õket. Mindez azért, mert a mágia kiszipolyozza az életet a földbõl. A víz az aranynál is értékesebb. A köpködés felér egy sírgyalázással, a sírás pedig a legeslegnagyobb szomorúság jele. Az emberek nem imádnak isteneket, hacsak nem Kalid-Mát, a varázslókirályt, aki varázserõt biztosít szolgálóinak, a templomosoknak. Más papok nagyon ritkák, és õk is elemi erõket szolgálnak. Artan-Ak lakosai megvetik a városlakókat. Ezen a kisebb településen úgy tartják, hogy Kalid-Mát Thakok-An, a fõtemplomos bitorolja. Bár nem szeretik a varázslókirályt, problémáikért a templomost hibáztatják. A renegátokat és lázadókat tárt karokkal várják, viszont az “alvilágot” alaposan megnyirbálták a temlomos kémek. Az arénaharc a kalidnayi emberek népszerû szórakozása. A polgárok örömére az elítélt bûnözõk hetente egyszer egymás ellen harcolnak. Honos játékos karakterek: Kalidnay a Dark Sun® kampányhelyszínrõl származik, ezért az innen származó karakterek használhatják ezeket a szabályokat. A thri-kreeneken kívül minden Dark Sun játszható faj megtalálható errefelé. Az Erõk figyelmének felkeltésére az esély az alkalmazott varázslat szintjének megfelelõ százalék. Fontosabb személyek: Egy banshee kísérti a város és az Artan-Ak közti pusztákat. Õ egy Uran-Tor nevû elf templomos volt, aki hûen szolgálta Thakok-Ant, s hûségéért az életével fizetett. A törvény: Kalidnay ura vitathatatlanul Kalid-Ma, s a lakosok istenként tisztelik õt. Azonban több mint húsz éve visszavonultan él. Hûséges fõtemplomosa, a félelf Thakok-An az egyetlen, aki láthatja õt, s határozatait tántoríthatatlanul elfogadtatja. Találkozások: Kalidnayiakkal mindkét településen lehet találkozni. A karakterek a városban 40% eséllyel találkozhatnak templomosokkal, akik minden idegent megpróbálnak elfogni, akiket késõbb Thakok-An hallgat ki, s lehet, hogy az arénába küld harcolni. Ami kevés vadállat létezett elõzõleg a birtokon, mind le lett vadászva, s kihaltak. Ajánlott olvasmány: A Dark Sun kampányhelyszínben lehet olvasni Athas durva világáról, ami Kalidnay mintájául szolgált.

A föld: Kalidnay idõjárásában a szélsõségeket lehet tanulmányozni. Nappal egy roppant vörös nap süti a földet, 45 Celsius fokig és még tovább emelve a hõmérsékletet. Három zöldes hold emelkedik az éjszakai égboltra, amíg a hõmérséklet kis híján fagypontra hûl. Kalidnay birtokán a túlélés minden karakter számára nagy kihívást jelent. Vizet csak két településen, Kalidnayon és ArtanAkon találni, sehol máshol. Folyamatosan szél fújja a homokdûnéket, port hintve az utazók szemébe és kimarva bõrüket. Kalidnay városa egy szélesen elterpeszkedõ hely, ami egykor tizenötezer embernek adott otthont, bár most eléggé elnéptelenedett. Durván két-háromszáz fõ lakik erre. Kalidnay központjában áll egy zikkurat, egy gondosan megmunkált, több mint száz méter magas épület, amit egy palotaegyüttes vesz körül. Ezek az egyetlen jó állapotban lévõ épületek a városban, ahol is a föld uralkodója és varázslókirálya, Kalid-Ma lakik. A polgárok legnagyobb erõfeszítései ellenére a város környéki földeken folyamatosan gyenge a termés. Csak kétszáz ember lakik Artan-Akban, bár az õ közösségük körül vannak a legjobb termõföldek a birtokon. Az itt elõállított ételnek több mint kétharmadát Kalidnayba küldik a város ellátására. Artan-Ak lakosai ezt nem önként vállalták magukra; rendszeresen felfegyverzett karavánokat küldenek, hogy a termést a városba kísérjék. Artan-Akban sokan éheznek, hogy ellássák Kalidnay polgárait.

90

Rémszigetek Kalidnay ura Thakok-An 12. szintû félelf templomos/12. szintû pszionicista, törvényes gonosz Védekezési osztály 10 Erõ 9 Mozgás 12 Ügy 13 Szint/életerõkocka 12 Eg 12 Életerõpont 45 Int 14 Támadási kód 14 Böl 16 Támadások száma 1 Kar 13 Sebzés/támadás 1k6-1 (csontbunkó) Speciális támadás életszívás, papi varázslatok (8/7/5/3/2) Speciális védekezés papi varázslatok Mágiaellenállás Nincs PSP 143

Psychokinesis: telekinesis, ballistic attack, molecular agitation Psychometabolism: animal affinity, adrenalin control, body control, body weaponry, cell adjustment Psychoportation: teleport, dimensional door, teleport trigger Telepathy (primary): domination (+1), probe, mind link, conceal thoughts, contact, ego whip, id insinuation, invisibility (+1), mind bar, phobia amplification. Defense Modes: mind blank, thought shield, mental barrier, tower of iron will, intellect fortress

Thakok-An egy 180 cm magas, átlagos testfelépítésû félelf nõ. Befont haja hosszú és fekete, ami kihangsúlyozza szemeinek sárga színét. Az athasiak többségéhez hasonlóan õ is maszkot visel. Egy ékköves bõrdarab fedi arcának felsõ felét, amin két nyílás van a szemei számára, s egy széles hasíték az orrának. Ékes fejdíszén három orom vonul a homlokrésztõl a tarkóig. Vakítóan fehér, lazán leomló köpeny teszi teljessé öltözetét. Egy aprólékosan faragott szimbólumokkal és pecsétekkel teli csontlándzsát hordoz magával, amit hivatali jelképének tekint, bár valójában nem az. Háttér: Athas világán egykor létezett egy Kalidnayként ismert nagyváros, egy véreskezû varázslókirály, Kalid-Ma irányítása alatt. Híres volt szigorú törvényeirõl és még szigorúbb büntetéseirõl. Még saját templomosai - azok az emberek, akik a várost mind végrehajtókként, mind vallási vezetõkként szolgálták - sem voltak kivételek a törvény alól. Így Kalidnay egy szigorú, ám tiszta városként szerzett magának hírnevet, ami ritkaság Athason. Leghûségesebb templomosa Thakok-An volt. Egy romlott nõszemély, aki a rendeletek fanatikus kikényszerítésével és Kalid-Ma erényeinek folyamatos dicséretével tartotta meg beosztását. Neki könnyû volt a dicséretek zengése, mert mindennél jobban kívánta királyát. Kalidnay varázslókirálya páratlan volt a kisajtoló mágiában (egy Athasra jellemzõ mágiafajta, aminek a segítségével a varázsló a varázslatához szükséges energiát a környezetének életerejének elszipolyozásával szerzi). S tényleg olyan erõs volt, hogy a többi város varázslókirályai féltek tõle, s megölését tervezték. Thakok-An rájött a tervükre. Azonban ahelyett, hogy elmondta volna Kalid-Mának, inkább azt tervezte, hogy egymaga megmenti, ezáltal szerezve meg halhatatlan hûségét. Majd’ beleõrülve a gondolatba, hogy elveszítheti, elkezdte tanulmányozni a királyi palotában tárolt misztikus köteteket, s megtanulta, hogyan gyorsítsa fel a folyamatot, amibe királya

Thakok-An már belekezdett - átváltoztatni egy athasi sárkánnyá, a világ legerõsebb teremtményévé. Az ára magas lehetett, de nem habozott megfizetni. Amint Kalid-Ma végrehajtotta sárkánnyá fejlõdési folyamata részeként az éjszakai ceremóniáját, Thakok-An felvitte saját családját a varázslókirály zikkuratjának tetejére, s szörnyû módon egytõl-egyig végzett velük. Amint saját anyjának vére vörösre festette Kalid-Ma zikkuratjának köveit, bevégeztette az alant folyó ceremóniát. Gyötrelmes sikolyok szálltak fel a lenti városból, amint a zikkurat megrepedt és hatalmas kisajtoló mágiahullámok söpörtek végig egymás után a városon. A kalidnayi emberekbõl minden életerõ elszállt. Thakok-An az összeomló épület tetején kuporogva arra gondolt, hogy valami nagyon félresikerült. Olvasmányai alapján a zigguratnak nem lett volna szabad megrepednie és senki másnak sem lett volna szabad meghalnia, és Kalid-Mának át kellett volna változnia. Thakok-An az összeomlott zikkurat romjai közt ébredt, miután egy lezuhanó kõdarab eltalálta és eszméletlenül esett össze. Kalidnay utcái élettelennek tûntek. Azonban a palotatoronyba felmászva fényeket és füstöt látott a város határában. Tovább nézelõdve észrevette, hogy Kalidnay egy iszaptenger közepén fekszik egy síkságon. Más föld egy irányban sem látszott. Egy teljes hónap tisztogatás és a zikkurat újjáépítése után Thakok-An a földalatti átjárókban megtalálta varázslókirályát. Kalid-Ma teste változatlan volt, bár az idõk végezetéig elaludt. Jelenlegi helyzet: Eddig nem volt az a hatalom, ami felébreszthette volna Kalid-Mát, s már Thakok-An sem tudja, tényleg látni akarja-e ébren. Ebben az állapotában Kalid-Ma egyedül Thakok-Antól függ.

91

Rémszigetek esetben rettenetesen félnek a ragályoktól, s ahányszor egy beteg ember közelébe kerülnek, félelemdobást kell tenniük (+2 bónusszal). Viszont a felsõbb osztálybéli karakterek kétszerannyi induló pénzzel rendelkeznek. Az alsóbb osztálybéli karakterek -1 Karizma büntetést szenvednek, mert a rothadó szemét bûze lengi körül õket a hiányos személyes higiénia miatt. Mivel õk folyamatosan ki vannak téve Nosos egészségtelen körülményeinek, ellenállóvá váltak mindenféle ragállyal szemben. Ezért méreg ellen kapnak egy +1-es bónuszt, ha bármilyen fertõzõ anyaggal kerülnek szembe, amit baktériumok vagy vírusok terjesztenek. Találkozások: Nosos városában a karakterek óriáspatkányokkal, otyugh-okkal, trágyaférgekkel és egyéb fertõzésterjesztõ lényekkel találkozhatnak. A városkörnyéki hatalmas szemétdombok közelében a karakterek nagy valószínûséggel találkozhatnak kannibálzombikkal, hullavadászokkal és geistekkel. A környék egyben egyre több vérpatkánynak is otthont ad. Ajánlott olvasmány: Nososról és uráról további részleteket az Islands of Terror kiegészítõben találhatsz.

Kisajtoló természete miatt Kalid-Ma alvása közben ösztönösen a környezõ életerõt csapolja meg, hogy létezését biztosítsa. Ha ellátás nélkül maradna, Kalidnayból lassan hamu és csont maradna. Hogy megvédje a maradék termõföldet, Thakok-An rendszeresen tart harcokat a városi arénában. Rájött, hogy az arénában életüket vesztettek életereje fenntartja Kalid-Ma hatalmát. Amíg biztosítja ezt az életerõt, Kalidnayban mindenki biztonságban van, fõleg Thakok-An. Thakok-An fél a varázslóktól, fõleg a kisajtolóktól. Ha csak egyetlen kisajtoló túl sokat varázsol, az egész törékeny ökorendszer felborulhat. S mivel minden varázsló egy potenciális kisajtoló, mindet az arénába küldi. A határok lezárása: Thakok-An képes egy csillogó hõfalat vonni a szigetet körülvevõ iszaptengerbe, a szigettõl 30 méterre kezdõdõen. Az elsõ 3 méteren minden lény 1k6 pontot sebzõdik, a második 3 méteren 2k6 pontot és így tovább. A tûzre vagy hõre immunis lények kettõvel kevesebb kockával sebzõdnek. Harc: Thakok-An elismert pap és pszionicista. Nincs más speciális képessége.

Nosos ura

Nosos

Malus Sceleris 1. szintû ember harcos, semleges gonosz Védekezési osztály 9 Erõ Mozgás 12 Ügy Szint/életerõkocka 1 Eg Életerõpont 14 Int Támadási kód 19 Böl Támadások száma 1 Kar Sebzés/támadás 1k6 (rövid kard) Speciális támadás fertõzés Speciális védekezés Bájolás Mágiaellenállás 20%

A föld: Ez Ravenloft egyik legvisszataszítóbb birtoka. Amikor itt felemelkedtek a Ködök, senki sem vette észre; a finomítókból és a folyamatosan égõ szénégetõkbõl felszálló füst eltakarta az egészet. Rothadó komposzt, elvezetetlen szennyvíz és hatalmas szeméthegyek folytogatják Nosos városának utcáit, ami majdnem az egész birtokot alkotja. Mindent sárgásszürke korom borít, és mindig sok száz kémény ontja a sûrû fekete füstöt. A város környéki vidék több mállófélben lévõ szemétdombnak is otthont ad, amikben sok elhalálozott polgár teste is megtalálható. Csak a kevés, fallal körülvett birtokon lehet zöldellõ növényekkel találkozni, de még ott sem lehet menekülni a bûz elõl. Kulturális szint: Reneszánsz A nép: Nosos hatszáz lakosa általában sápadt bõrû, kék szemû és vékony hajú. Nyomorult, alávaló népség, akik nem törõdnek más életével, s csak a saját boldogulásukat keresik. Gyakran kegyetlen csínytevéseket követnek el saját mulatságukra. A szociális elõrejutás egyik módja Nososban a gazdagoknak tartott maszkabálokra való látogatás. S bár egyedül a gazdagok kapnak meghívást, gyakran a szegények is megpróbálnak beosonni a bálokra. Rendszerint már a bûzükrõl is azonosítani lehet õket, de néhány rendszeresen fürdik, hogy észrevétlenül bejuthasson. A gazdagok hihetetlenül paranoid módon úgy tartják, hogy a szegények gyógyíthatatlan fertõzõ betegségeket terjesztenek. A törvény: Nosos törvényeit a gazdagok szeszélyei diktálják. A föld általános állapota az anarchiához közelít. A szegények gondoskodnak magukról, a gazdagok meg akkor használják õket, amikor kedvük tartja. A gazdagok testõrei kierõszakolják munkaadójuk akaratát. Honos játékos karakterek: Minden játékos faj és kaszt, ami Ravenlofton lehetséges, itt is elõfordulhat. A nososi karaktereknek csak 20% esélyük van arra, hogy a felsõbb osztályból származnak, s ebben az

13 15 13 19 15 20

Ez a nemtörõdöm, jóképû fiatalember rövid, gondosan nyírt barna hajat visel, s jól szabott, drága ruhákban jár. Gondtalanul jár-kel, s könnyed, öntelt, néha idegesítõ vigyora mintha az egész világot gúnyolná. Háttér: Malus Sceleris két druida gyermekeként született, akik megesküdtek, hogy megvédik erdejüket. Anyja gyermekkorában meghalt, s az apára maradt a gyermeknevelés gondja. Mivel egy druida élete néha megterhelõ, apjának ritkán volt ideje Malusra az oktatáson és fegyelmezésen túl. Malus apja iránti gyûlölettel a szívében nõtt fel, még a megölését is tervezgette, alattomos és borzalmas gyilkossági módokért kutatva könyveiben. Nem volt benne biztos, hogyan hatna apjára a méreg, ezért a fertõzés mellett döntött. Amíg apja odakint védte az erdõt a kegyetlen zsoldosoktól és favágóktól (akiket Malus bérelt fel), addig apja priccsét olyan takarókkal fertõzte meg, amiket halálosan beteg és halott leprások köré tekertek. Amikor másnap reggel kínnal-keservvel felébredt az apja, Malus mellette ült, hogy lássa haláltusáját. Aztán felperzselte az erdõt. Jelenlegi helyzet: Malus még apja meggyilkolása után sem érezte úgy, hogy eleget pusztította a természetet. Miután Nosos körül kiirtotta az összes erdõt, kevés fosztogatnivalót talált magának. Most a roppant jövedelmezõ szénbányákra, s a többi

92

Rémszigetek birtokkal való kereskedelemre összpontosít. Bár birtokát elszigetelik a Ködök, a kereskedõknek nem okoz gondot megtalálni az utat a Bánat tengeréhez és az Éji tengerhez. Malus Scelerist lenyûgözik a fertõzések, s ebben a témában mindenki másnál többet tud a félsíkon. Rebesgetik, hogy Nososban fertõzéseket terjeszt, hogy megfigyelje másokon a hatásukat. Néhányan azt állítják, hogy õ tenyészti ki a fertõzéseket. A határok lezárása: Amikor Malus le kívánja zárni a határokat, hatalmas, bûzlõ szeméthegyek szökkennek elõ a birtok körül. Ezek az orrfacsaró halmok húsz méter magasan tornyosulnak, s hogy megakadályozzanak minden átmászási kísérletet, meredekségükkel a leomlással fenyegetnek. A szemét éles darabjai minden megtett 30 cm után 1k6-ot sebez, még a mágikus anyagokat is átvágva. A menekülni szándékozóknak sikeres mentõdobást kell tenniük mágia ellen -4-es büntetéssel, különben a fertõzés okozása varázslat erõtlenítõ hatásával kell számolniuk. Akik elérik a tetejét, kegyetlen szélroham sodorja õket vissza (nincs mentõ) és 8k6ot sebzõdnek. Harc: Malus nem rendelkezik látványos mágikus hatalommal, s még csak nem is jó harcos. Egyedüli képessége géniuszában, ravaszságában és alkuszi készségében rejlik. Amikor úgy néz ki, hogy elkerülhetetlen a harc, Malus a bájolási képességét használja. Az áldozatnak -4-gyel kell mentõdobást tennie mágia ellen, különben teljes mértékben szolgájává válik 1k4 napra. Bár ennek a hatalomnak a használata hasogató fejfájást okoz neki még órákkal utána is, nincs korlátja a használatok számának. Ha szükséges, fertõzés képességére is támaszkodhat. Ez a képesség hasonlít a papi fertõzés okozásához (legyengítés), de annál ötször hatékonyabb. A következmények azonnal megmutatkoznak, és hacsak Malus nem engedélyezi, akkor ezt nem lehet kikúrálni, csak egy korlátozott kívánság vagy kívánság varázslattal.

Malus Sceleris

néhányra még azt is lehet mondani, hogy szikár - és általában jó egészségnek örvendenek. Ez a birtok a Gótikus Föld helyszínébõl lett kiszakítva, s itt az olasz nyelvet beszélik. A legtöbb hõsnek, aki eléri a szigetet, mágikus módozatokkal kell kommunikálnia vagy másképp érteti meg magát. A Ködökbõl elõbukkanó látogatókat félve fogadják és arra ösztönzik, hogy távozzon, mielõtt túl késõ lenne. Ha leküzdötték a nyelvi nehézségeket, akkor elmondják, hogy tíz éve a gyermekjátékok életre keltek és megöltek minden felnõttet. A gonosz játékszerek legerõsebbike, Malignó, a carrionett még mindig létezik. Valahol a faluban rejtõzik, s csak akkor bukkan elõ, amikor az Odiare-be érkezõ látogatókkal kell végeznie. Honos játékos karakterek: Az õshonos odiare-iek iskoláztatás nélkül nõnek fel, ezért nem lehetnek varázslók, sem papok. Továbbá bármilyen nemfegyveres képzettség, ami sok tanulmányt igényel, nem elérhetõ ezeknek a karaktereknek. (A mesterségek lehetségesek, mert sok gyermeket tanítottak a szülei.) Az írás/olvasás két képzettségi pontot igényel az itt születetteknek. Csak olaszul beszélnek a játék kezdetekor, de más nyelveket is megtanulhatnak a kampány folyamán. Odiare városi jellege kizárja a kószákat. Fontosabb személyek: A falut Giselle Velutto (tizennyolc éves) és férje, Rudolfo (huszonkét éves) vezetik, akik elsõ gyermeküket várják. Mindketten 1. szintû tolvajok. Giselle egy elbûvölõ szépség, bár komor és visszahúzódó. Rudolfót sötét

Odiare A föld: Ez a kis Sziget csupán egyetlen faluból áll. A Ködök folyamatosan körülveszik ezt a szigetet, s ködgomolyagok kapaszkodnak a házak tetõibe. Naponta hat órát süti a sápadt Nap a földet, mielõtt teljes sötétség borulna a birtokra, s ami sohasem képes elûzni ezeket a párákat. A legtöbb épület két emelet magas. Egykor fehérre meszelték ezeket, ám a festés sok helyen lemállott, felfedve az alatta lévõ szürke, rothadó deszkákat. A zsindelytetõkön lyukak tátonganak, az alanti helyiségeket kitéve az elemek szeszélyének. Bár van pár rendben tartott kert, az itt termesztett zöldségek és gyümölcsök kicsik és betegesek. A falu fõterén egy szökõkút áll, rajta egy nõi szoborral, akinek a bánat vésett árkokat arcára, s úgy tart a karjában egy marionettbábut, akár egy gyermeket. A tér egyik részén kiégett romok vannak. Kulturális szint: Középkori (Megjegyzés: Mielõtt a Rémszigetek egyikévé vált volna, a közösség reneszánsz szinten volt, szóval lehetséges olyan használaton kívüli tárgyakra bukkanni, amik magasabb kulturális szintet feltételeznek.) A nép: Odiare egész népessége ötvenegy fiatalból áll, fõleg tizenkettõtõl huszonöt évesekig, bár egy kevés pólyás és kisgyerek is akad köztük. Mindnyájan jó erõben vannak -

93

Rémszigetek Odiare ura

és baljóslatú levegõ veszi körül, de valójában elég társaságkedvelõ ember. Az egyetlen felnõtt túlélõ Guiseppe a játékkészítõ, aki Malignót is készítette. Az öregember véglegesen megõrült, és bevackolta magát az egyik házba, ahol folytatja a játékkészítést. A törvény: Amikor Odiare gyermekei rájöttek, hogy vagy gondoskodnak saját magukról, vagy éhenhalnak, meglepõen szervezetté váltak. Az öt legidõsebb gyerek elkezdett a kertekkel foglalkozni, s a maradék élelmet adagokra osztották. Odiare minden lakosának meghatározott feladata volt minden nap, ami a szövéstõl a tetõfoldozáson keresztül a gyümölcsszedésig terjedt. Amikor egy gyermek eléri tizenharmadik életévét (azt a kort, ami fölött Malignó megölt mindenkit), a kötelességek elmulasztásáért pincébe zárás lesz a büntetése. Malignó szintén errefelé rejtõzik, a csatornákon keresztül osonva pincébõl pincébe. Esetenként megöli a lustálkodót. Ismételt vétkekért a Ködökbe számûzik a bûnöst. Találkozások: Az odiare-iek békések és egyszerre egy 1k4es csoportjukkal lehet találkozni. A birtok hemzseg a házikedvencektõl, mint a kutyák, macskák és fehér egerek. Odiare-nek nincsenek szörnyei Malignónak és egy tucatnyi carrionettnek köszönhetõen. (Bõvebben lásd a Ravenloft Szörnykönyv III. kötetét ezt a kivételes bábugólemet illetõen.) Ajánlott olvasmány: Odiare eredetérõl bõvebben a The Created (A készített) c. modulban lehet olvasni. Guiseppe néhány rossz hírû teremtménye a Forged of Darkness (Sötétségbõl kovácsolt) c. kiegészítõben szerepel.

Malignó Carrionett, kaotikus gonosz Védekezési osztály 4 Erõ 9 Mozgás 9 Ügy 13 Szint/életerõkocka 6 Eg Életerõpont 30 Int 16 Támadási kód 15 Böl 10 Támadások száma 1 Kar 25 Sebzés/támadás 1k3 Speciális támadás Gúnyolás és Ottó ellenállhatatlan tánca, bábumegelevenítés, bénítás Speciális védekezés Immunis a méregre, elektromosságra, hidegre és a legtöbb varázslatra. Mágiaellenállás Nincs Malignó egy 30 cm magas fa marionett, amit egy boldog, kedves kisfiú mintázatára faragtak és festettek. Laza, zöld rövidnadrágot, fehér rövid ujjú inget, hosszú ujjú kabátot és egy kalapot visel, amibe egy fehér tollat tûztek. Malignó hangja akár egy nyolcéves gyereké; magas hangú, kicsit sipító. Azonban remek színész, és a hangja lehet kedves, barátságos, bánatos, naiv, erõszakos vagy ingerült. Viszont nem tudja mások hangját utánozni. Malignó teste és arca tucatnyi kidolgozott részt tartalmaz. Szemöldökét, ajkait, száját és ujjait egymástól függetlenül tudja mozgatni. Ez nagy kifejezõképességet és fürgeséget kölcsönöz neki. Háttér: Malignó Guiseppe játékkészítõ keze munkája. Az az eszement vágy vezérelte, hogy készít magának egy fiúgyermeket, s Guiseppe olyan marionettet készített, amilyet senki más, annyira megmunkált testtel, ami majdnem úgy tudott mozogni, mint egy valódi ember. Gyermek iránti vágya annyira erõs volt, hogy felfigyelt rá egy árnyékhatalom, ami egyfajta életet lehelt a bábuba. Guiseppe elragadtatása nem ismert határokat. A bábot Figliónak nevezte, s elhalmozta szeretettel. Munkája feletti örömében Guiseppe bemutatta a városnak Figliót. Amíg a játékkészítõ rajongott teremtményéért, a falusiak nagy része nem osztozott rajongásában. Közönyük ráébresztette Figliót, hogy neki nem igazi élete van. Figlió meggyûlölte Odiare felnõtteit, amiért ezt felismertették vele. A gyerekekkel más volt a helyzet, mert szerintük õ valódi volt és élt. A bábu szerette a gyermekeket, õk pedig viszontszerették. A bábu, hogy bosszút álljon, kiötlött egy ördögi tervet, hogy megölje Odiare felnõtteit. Ha csak a gyerekek maradnának, akkor megkaphatná mindazt a rajongást, amit úgy érzett, hogy megérdemelt. Figlió arra kényszerítette Guiseppét, hogy még több hozzá hasonló bábot készítsen. Azonban azok, ahelyett hogy Figlióhoz hasonlóan éltek volna, hidegek voltak és embertelenek. Guiseppe rémületére azok csak Figliónak engedelmeskedtek, tudomást sem véve teremtõjükrõl. Egy elõadás alatt Figlió carrionettjei (ahogy õ nevezte a bábokat) megöltek minden létezõ felnõttet, csak a gyermekeknek kegyelmeztek. Ez a tett volt az oka, hogy a Sötét Hatalmak Odiare-t a Rettegés félsíkjára húzták, átadva Figliónak saját birtokát. A rettenetes esemény alatt Figlió elnevezte magát Malignónak. A carrionettek továbbmentek, hogy más felnõttek után nézzenek, s átvéve testüket Odiare új “felnõttjei” legyenek, akik Malignóhoz hûek maradnak.

Malignó

94

Rémszigetek Malignó pedig megpróbálta átvenni Guiseppe testét, de rájött, hogy képtelen rá. A carrionettek közül õ az egyetlen, aki arra kárhoztatott, hogy nem tud elfoglalni egy emberi testet. Arra is rájött, hogy nem tudja megölni Guiseppét. Minden sérülés, ami a játékkészítõt éri, Malignót is megsebzi. Malignó azt tervezte, hogy egy olyan közösséget szervez Odiare-ben, aminek õ lesz a középpontja, ami talán bevált volna, ha számításait nem húzza át egy csapatnyi kalandozó. Azok megszabadították Odiare felnõtteit a carrionettek irányításától, s megsemmisítették a legtöbb gonosz lényt. Magát Malignót is majdnem megölték, de valahogy megmenekült. Egy rejtett barlangból azt parancsolta Guiseppének akinek a maradék esze is odalett - hogy készítsen még több carrionettet. A második tisztogatás egy ellenõrizetlen, gyilkos ámokfutás volt, s a végén minden felnõtt meghalt. Egyedül Malignó és a gyermekek maradtak Odiare-ben. Jelenlegi helyzet: A jelen helyzetben Malignó gyûlölettel és szorongással van eltelve. Irtózik saját testétõl és ember akar lenni. Odiare felnõtteinek lemészárlása után az elsõ években Malignót kielégítette a gyermekek tisztelete, még ha ez a tisztelet inkább félelembõl, mint szeretetbõl táplálkozott. Guiseppét folyamatosan kényszerítette, hogy készítsen nekik mágikus játékszereket, s magának carrionett szolgákat. Azonban ahogy Odiare gyermekei kezdtek felnõni, Malignó elzárkózott a közösségtõl. Most már évek teltek el azóta, hogy utoljára látták Malignót, így néha pusztán egy legendának tartják. Csak az õrült, öreg Guiseppe mondja biztosan, hogy Malignó még létezik, mert a bábu rendszeresen felkeresi apját, hogy megbizonyosodjon róla, Odiare lakói etetik és gondját viselik. Guiseppe az egyetlen, aki helyre tudja hozni Malignó súlyosabb sérüléseit, így Malignó, bár meggyûlölte apját, megvédi az öreget. Odiare gyermekei elkezdték saját gyermekeiket nevelni. Malignó hamarosan megint tiszteletét fogja tenni, s a carrionettek test után néznek maguknak az új felnõttek között. A határok lezárása: Amikor Malignó lezárja Odiare határait, a falu utcái önmagukba kanyarodnak vissza, akár egy õrült álomban. Azok a karakterek, akik megpróbálnak a Ködökbe lépni, újra a birtokra lépnek, a falu más utcáira. Harc: Malignó tíz ezüsttût hord magánál. Ezeket öt méterre tudja eldobni, s az eltalált végtagot lebénítja (õ választja ki). Az áldozatnak sikeres bénulás elleni mentõdobást kell tennie, hogy legyûrje a támadás mágikus hatásait. Ha rendes carrionett belevág egy tût egy megbénított áldozat nyakába, átviheti saját sötét esszenciáját az élõ testbe. Azonban erre Malignó képtelen. Õ inkább egy tíz centis kihajtható borotvapengét hord magánál. Õ elmetszi a lebénított áldozatok torkát, s jókedvûen vihogva figyeli, amint az élet elszáll a testbõl. Malignó úgy mászik fel a falakra, mint egy tolvaj 85%-os képzettséggel. Ha kötelet vagy fonalat használ, ez 95%-ra emelkedik. Amikor akarja, gúnyolás és hasbeszéd varázslatokat alkalmaz. Érintése Ottó ellenenállhatatlan táncához hasonló hatást okozhat, kivéve, ha az áldozat sikeres varázslat elleni mentõdobást tesz (erre nincs lehetõség az eredeti varázslat esetében). Malignó legerõsebb képessége a játékok megelevenítése. Bármilyen játékot irányíthat tíz méteres körzetben, de egy

körben nem irányíthat hét játéknál többet, vagy egyszerre huszonöt játéknál többet megelevenítenie. A játékok irányítása közben mozoghat és támadhat is. Minden játéknak 19-es támadási kódja és 8 sebpontja van, s 1k6-ot sebeznek. Néhány játéknak speciális támadása is lehet, de ezek eldöntése a JM-re tartozik. Malignó immunis minden nem területre ható varázslatra, kivéve azokat, amik a fát égetik vagy azt befolyásolják. A fahajlítás varázslat 3k6 pontot sebez Malignón, és három körre lelassítja (akár a lassítóvarázs). Ha Malignó megsérült, helyre lehet hozni. Guiseppe vagy bármelyik carrionett körönként egy sebpontot képes visszaadni a föld urának. Azonban ha több mint huszonöt pontnyi sérülést szenvedett, csakis Guiseppe képes helyrehozni. Ha 0 sebpontra került Malignó, akkor mozgásképtelenné válik, de még mindig beszélhet, s alkalmazhatja varázslatszerû képességeit. Ha -10 sebpontra kerül vagy elégetik, akkor “halott” lesz, de nem semmisül meg; Guiseppe még mindig építhet neki egy új testet Malignó hamvainak felhasználásával, hogy átültesse gonosz szellemét. Ezidáig senki sem tudja, hogyan lehet Malignót teljesen megsemmisíteni.

Souragne A föld: Ez egy nyirkos, bogarakkal teli birtok, amit a legtöbb Ködökbõl érkezõ olyan gyorsan próbál meg elhagyni, amilyen gyorsan csak lehet. Leggyakrabban a Nevuchar Forrástól keletre hajózó vitorlások találják itt magukat. Eddig a nehezen navigálható, ködborította vizek miatt a kereskedõk nem próbáltak rendszeres kapcsolatot teremteni Souragne-el. Az erre az elszigetelt földdarabra látogatók elmondása szerint amint a ködbõl kibukkan a hajó, halban gazdag, sekély vízben találják magukat, egy mérföldre a szárazföldtõl. A partvonal nagy részén egy a helyiek által Maison d’Sablet-nek nevezett sötét és homályos mocsár terül el. A látogatókat súlyos páratartalom üdvözli, s a hõmérséklet általában 26 és 35 C° közt mozog nappal, s még éjszaka sem esik 19 alá. Az esõs évszakban, ami úgy három hónapig tart, a hõmérséklet kb. 3 fokkal kisebb. Port d’Elhour kis városa a parton fekszik, a mocsártól keletre. Ez az ütött-kopott város az alacsony kõházaival, s keskeny, kanyargós utcáival közel ezer embernek ad otthont. Az itteniek legtöbbje fõleg halászatból tarja el magát, de számos iparos is ûzi itt foglalkozását. Innen egy út vezet a birtok másik emberi településéhez, Marais d’Tarasconba, a sziget belsejébe. Ez a falu egy rönkházcsoport a mocsár szélén, s itt háromszáz ember él. Kulturális szint: Lovagkori A nép: Két különbözõ embercsoport él itt - vannak a világos bõrû emberek, akiknek hajszíne a vöröstõl a sötétbarnáig terjed, s vannak a sötétbõrûek, akiknek általában fekete, göndör hajuk van. A souragne-iek általában alacsonyak és vékony testfelépítésûek. Nincs faji megkülönböztetés, így mindkét faj szabadon keveredhet. Bár a faji különbözõségek nem számítanak, az anyagiak annál inkább. Egy termõföld, halászhajó, vagy Port d’elhour egyik kis üzletének tulajdonjoga egy személyt az elit közé helyez. A lakosság többi része zsellérként küszködik.

95

Rémszigetek Ravenloft kampányhelyszínen, s a játékosok kétféle emberi faj közül választhatják ki itteni karakterüket. Azonban a kezdõpénz kidobása elõtt a játékosnak 1K100-at kell dobnia, hogy megállapítsa, karaktere az alsó, vagy felsõosztálybeli. Ha az eredmény 10% vagy kevesebb, a karakter a felsõbb osztályhoz tartozik, s megkapja a standard kezdõpénzt. A többi karakter feleannyi pénzt kap a felszerelés kiválasztására, mint azt rendes esetben tenné. Továbbá a souragne-i papok mind a mocsár szellemeit imádják. Nagyobb hozzáférésük lehet az összes, nekromanta és növényi szférákhoz, s kisebb hozzáférésük az állati, gyógyítás és idõjárás szférákhoz. (Azok a mesélõk, akiknek megvan a Sámánok kézikönyve, megengedhetik játékosaiknak, hogy az ott leírt papi kitet használják souragne-i papi karaktereikhez.) Fontosabb személyek: Anton Misroi, a Holtak Ura Souragne egyetlen legfontosabb figurája, még ha soha nem is hagyja el a mocsarat. Az emberek még a Mocsár Hajadonjáról, egy hamadriádról is suttognak, aki valahol a szomorúfûzfák kusza ágai közt lakik. Néhányan azt állítják, hogy õ a Holtak Urának szolgája, mások szerint õ az egyetlen, aki ellenszegül akaratának. A Csirkecsontként ismert rejtélyes varázsló már egy elérhetõbb teremtmény. Megfelelõ ellenszolgáltatásért ez a nyomorék öregember varázslatokat alkalmaz vagy veszélyes természetfölötti szolgáltatásokat nyújt. Néhány helybéli szerint magával a Holtak Urával is képes meghallgatásokat szervezni. Leírása megtalálható a Ravenloft Szörnykönyv I-II-ben. A törvény: Anton Misroit a Holtak Urát a birtok egészén tisztelik és félik. Ritkán hagyja el mocsarakban rejtõzõ uradalmát, de a közösségek vezetõi alkalmazkodnak hozzá, ha jelenlétét köztudottá kívánja tenni. Misroi megengedi az embereknek, hogy uralkodhassanak, s a vezetõket népszavazással választják meg. Port d’Elhour jelenlegi polgármestere egy Bernard Foquelaine nevû sápadt, vézna ember. Foquelaine egyben Marais D’Tarascon legnagyobb hatalmassága, ám a törvényt és a rendet a tehetõs Tarascon család tarttatja be. A várost is róluk nevezték el. Minden közösségnek van egy fiatal emberekbõl álló, folyamatosan cserélõdõ csendõrsége. Õk 0. szintû harcosok, akik nem viselnek páncélt, s bunkókat hordoznak. Misroi csak két törvényt írt elõ személyesen. Az elsõ szerint az eltávozottak holttesteit a halál után legalább négy napig nem lehet elégetni, eltemetni, megcsonkítani. Minden holttest a Holtak Urának tulajdonát képezi, s ha úgy akarja, megelevenítheti a holttestet, s magához hívhatja. Souragne földjén csak a papi és nekromanta mágia engedélyezett. A többi mágiafajtát nem tûri, s amit Misroi nem tûr, azt megsemmisíti. Találkozások: A mocsárbéli véletlen találkozások történhetnek krokodilokkal, piócákkal, zombikkal, juju zombikkal, gonosz entekkel, will o’ wispekkel és will o’ dawnokkal. A mocsarakon túl ezek a lények ritkán jelennek meg. A mocsárba merészkedõ hõsök néhány ott lakozó szellemmel is találkozhatnak, s talán magával a Mocsár Hajadonjával vagy a Holtak Urával is. Azonban ez utóbbi találkozások inkább egy kaland elemeként történjenek. Ajánlott olvasmányok: A Holtak tánca címû Ravenloft regény Souragne mocsarának lakóit mutatja be, köztük Anton Misroit is. A Night of the Walking Dead címû kalandmodul Marais D’Tarascont mutatja be részletesen.

Az alacsonyabb osztályból származó férfiak és nõk földszínû, vagy más fakószín bõszárú nadrágot és laza inget viselnek. A felsõbb osztálybéli férfiak a színes selyemtunikát és a magas szárú bõrlábbelit kedvelik, s a nõk mély kivágású pasztellszín öltözéket viselnek. Mind a nõk, mind a férfiak kedvelik a fülbevalókat, nyakláncokat és a többi ékszert, ami gazdagságukat jelzi. Azonban a látogatók számára egyértelmû, hogy akit a souragne-iek gazdagnak tartanak, azt a többi birtok kereskedõje már nem annyira. A souragne-iek elsõ pillantásra egyszerû, babonás lelkek. Legtöbbjük írástudatlan, s azok, akik tudnak olvasni, keveset vagy semmit sem tudnak az irodalomról és költészetrõl. Ezen kívül a souragne-iek nem hisznek istenekben, inkább különféle természetszellemekben hisznek, akik hitük szerint a mocsárban laknak. Ezeknek a szellemeknek a vezére a Holtak Ura. A helyiek jó néhány fesztivált tartanak évente kizárólag ennek a hatalmas lénynek a kibékítésére. A sámánokon kívül mindenki féli a szellemeket, s önként egyik falusi sem menne a mocsárba. A tisztelt szellemek jó része nagyon is valódi. Souragne mocsarai sok loának adnak otthont, akik a természet hatalmas megtestesülései, s a vadon védelmezõi. S valahol ez a nyirkos útvesztõ árnyékos belseje ad otthont a Holtak Urának, aki mindenkinek az ura Sougagne-ben - legyen az élõ, holt, halandó vagy szellem. Honos játékos karakterek: A souragne-i karakterek bármilyen karakterkasztba tartozhatnak, ami engedélyezett a

96

Rémszigetek Souragne ura Anton Misroi Zombi úr, törvényes gonosz Védekezési osztály 6 Erõ Mozgás 6 Ügy Szint/életerõkocka 6 Eg Életerõpont 45 Int Támadási kód 15 Böl Támadások száma 2 Kar Sebzés/támadás 2k4/2k4 Speciális támadás Mint a zombi úr, mágia Speciális védekezés Mint a zombi úr, mágia Mágiaellenállás Nincs

sóvárgott. Misztikus hatalmát a mocsár néhány szellemével és lényével történõ eszmecsere útján növelte. Az évek folyamán rájött, hogy Souragne halottjai az õ irányítása alatt állnak. Amint elkezdte használni ezt az erejét, megszületett a Holtak Urának legendája. Anton végül találkozott a Mocsár Hajadonjával. Amennyire õ volt Souragne-ben a halál megszemélyesítõje, annyira volt az az élet megszemélyesítése. Anton úgy vélte, meglelte megváltását. A Hajadon több mint boldog volt, hogy segíthetett Antonnak, aki véleménye szerint igaztalanul szenved. A természet egy aspektusának megszemélyesítéseként tévesen úgy hitte, hogy Anton hasonszõrû - saját õsi fajának egy fiatalabb tagja, akit nem tanítottak rendesen. Felfedte Antonnak az élet és halál, valamint Ravenloft félsíkjának megannyi titkát, amiket halandó soha nem tudhat meg. Hatalmas varázslatokat tanított neki, amik a valóság elemi szövedékébõl nõnek, s ezeken keresztül Anton felfedezte saját mágiaformáját - a holtak táncát. A holtak tánca Antont eggyéolvasztotta birodalmával, az egyik leggyengébb úrból az egyik legerõsebbé változtatva õt. Amikor a Hajadon rájött tévedésére, már túl késõ volt. Õ és Souragne többi teremtménye teljesen ki volt szolgáltatva Antonnak. Végül Anton visszakapta elveszett emberiességét, ám nagy árat fizetett érte. A Hajadon tanítása közben Anton azzá a természeti erõvé változott, aminek a Hajadon hitte õt. Egyesült Souragne mocsarának erõs halálaurájával, ezért soha nem hagyhatja azt el. Amíg más birtokurak szabadon bejárhatják birtokukat, Anton soha nem teheti ki lábát a szomorúfûzek sûrû boltozata alól.

15 18 14 16 8 14

Anton Misroi egy fényes, fekete hajú magas férfi, akinek szemei ördögi humorától csillognak. Vonásai nemesek, ám kissé beesett az arca, s nemesi mód öltözködik. Amikor úgy tartja kedve, õ a kedvesség mintaképe, s kivételesen gyengéd a hölgyekkel. Amikor azonban ellenszegülnek neki vagy megsértik, könnyen haragra gyúl, s nem késlekedik a megtorlással. Háttér: Misroi egykor egy hatalmas ültetvény ura volt, s mûkedvelõként ûzte a “varázséneklés” néven ismert mágiaformát (ahol a szomatikus és materiális komponens helyett éneklést és táncot használnak). Befolyásos és tehetõs volt, s élete alatt mindenkivel kíméletlenül bánt. Anton kegyetlen volt ellenségeivel és az uralma alatt lévõ szolgákkal. A vezénylete alatt volt egy brutális verõlegényekbõl álló banda, akik éjjel csaptak le áldozataikra, majd elhurcolták a közeli mocsárba, s vagy megetették õt az alligátorokkal, vagy vízbe fojtották. Egy nap, amikor Misroi hazaért, feleségét a szomszéd ültetvényes karjaiban találta. Az valójában éppen elsírta nyomorult helyzetét, s a nemesúr éppen vigasztalta, ám Misroi szerint szeretõk voltak. Hívatta csatlósait, s kettejüket elvitette kedvenc gyilkossági helyszínére: egy futóhomokos árokhoz, ami épp elég mély volt ahhoz, hogy elnyeljen egy embert. A gyilkosok bedobták, s egyedül hagyták õket Antonnal, hogy élvezze rimánkodásukat. Lassan süppedtek a sekély tócsába, s végül a nemesúr felajánlotta Misroi feleségének, hogy amint õ alámerül, másszon ki a vállára kapaszkodva. Anton várt, amíg a férfi elmerült, aztán fogott egy botot, s visszalökte feleségét. Az megátkozta süllyedése közben, ajkairól fröcsögött az iszap és a por. A sötét erõk meghallották sikolyát. A mocsár egy pillanatig halálos csöndbe burkolózott, aztán a két áldozat hirtelen kitört a futóhomokból, s magukkal rántották Antont. “Nem akarok meghalni!” sikoltotta, ahogy beljebb rángatták. “Ne hagyjatok meghalni!” kiáltotta az ég felé, s a sötét erõk meghallgatták. Átváltoztatták egy zombi úrrá (lásd Ravenloft Szörnykönyv I-II), s lehetõvé tették számára, hogy kimásszon a pocsolyából. Élt, ám egy groteszk élõholt teremtmény lett belõle. Anton visszabotladozott ültetvényére, de a rabszolgák fellázadtak a “behatoló szörnyeteg” ellen, s visszaûzték Antont a mocsárba. Eközben a zavaros vizek fölötti köd megvastagodott, s létrejött Souragne szigete. Anton évekig járta a mocsarat, az árnyékokból figyelve, amint szolgái elfoglalják birtokát. Borzalmas hatalmát arra használta, hogy akkor ölje meg õket, amikor csak akarja, ám mégis elvesztett emberiességének visszaszerzése után

Anton Misroi 97

Rémszigetek Vorosztokov A föld: Vorosztokov roppant birodalma több mint 300 mérföld széles. A földet szörnyû s végtelen szél gyötri, s a kis falvak a szûkös élelmiszerkészleten és a vadászok zsákmányán tengõdnek, akik a jeges síkságokat és a fagyott fenyõerdõket járják be. Megmászhatatlan hegyormok szegélyezik a birtokot. Rebesgetik, hogy léteznek Vorosztokovból kivezetõ magas hágók, ám aki megpróbált kievickélni a birtokról, csak hóviharokat és lavinákat talált, amik eltorlaszolták az utat. A napfény drága kincs ezen a birtokon. A nap alig jön fel, s csak hat órát tölt a horizont fölött, mielõtt eltûnne az éjszakában. A napkeltét és napnyugtát egy-egy egy-kétórás félhomályos periódus követi. Az árnyékok hosszúak, s dermesztõek a hóborította fák alatt. Úgy ezer ember él Vorosztokovban, több mint egy tucatnyi faluban elszórva. A legnagyobb település a birtok közepéhez közeli Vorosztokov, ami vagy kétszáz embernek ad otthont. A legtöbb lakóház alacsony, egyszobás építmény. Az emberek az egyik végében, s a kevés állat (többnyire birka) a másik végében élnek. Az állatok testmelege segít melegen tartani az épületet. A földet fedõ vastag porhó miatt nehéz a települések közti közlekedés. A vorosztokoviak hótalpakat használnak utazás és vadászat közben. Kulturális szint: Sötét középkor. A nép: Vorosztokovot teljes egészében emberek lakják, s a félemberekre, mint rémségekre, vagy szerencsétlen, szánalomra méltó teremtményekre tekintenek. A vorosztokoviak köpcös, sötét hajú és szemû emberek. Farmerek, favágók és vadászok, néhány iparossal köztük, s a kereskedelem kevés, vagy nincs is. Az emberek cserekereskedelmet folytatnak. Nagyon kevés arany van errefelé, s ha találnak, inkább díszként, mint pénzként funkcionál, mert az arany nem csillapítja az éhséget és nem takarja ruhaként az embert. A férfiak végzik a kereskedelem és a vadászat nagy részét. Többnyire prémekbe és szarvasbõrbe burkolóznak. Aki már képes növeszteni, az vastag bajuszt és szakállt visel, bár azt gondosan kell ápolni, mert a fagyban a lehelet párája lecsapódhat az arcszõrzetre, ami fagyást okoz. A nõk általában otthon vannak, ahol elvégzik a házimunkát, ellátják az állatokat, törõdnek a gyermekekkel. Hosszú õzbõr vagy gyapjúruhát viselnek számos réteg alsóruházattal, s házon kívül takarókat borítanak magukra. Az emberek fõ mûvészi önkifejezését a fa- és csontfaragás, színes szõttesek készítése és a zene szolgálja. Az írástudatlanság majdnem száz százalékos, ám a vorosztokoviak közt szájhagyomány útján gazdag ének- és egyéb folklóranyag terjed. Minden faluban a szociális élet központja a szaunaház. Itt rendszeresen összegyûlnek a falusiak, hogy a nagy hõségben megbeszéljék a történteket, vagy történeteket és énekeket cseréljenek. Sokféle hiedelem és szabály létezik a szaunákban uralkodó viselkedésmódokra, még ha a tradíció szerint meztelenül kell belépni, s a férfiak és nõk egyidejûleg használják a helyiséget. A legtöbb falunak van egy serháza is, ami szintén egy népszerû hely.

Jelenlegi helyzet: Amióta megtanulta befolyásolni kinézetét, Misroi visszaszerezte udvarházát a mocsárban. A javait elbitorló szolgák és gyermekeik újra õt szolgálják, bár most mindnyájan zombik. Újra õ Souragne vitathatatlan ura, még ha nem is hagyhatja el a mocsarat. Souragne egyike a legidõsebb rémszigeteknek. Csatlakozhatott volna a Maghoz, vagy összeolvadhatott volna más birtokokkal, csomópontot alkotva, ha nem lenne teljes mértékben Anton uralma alatt. Megvan a hatalma, hogy lélekben Souragne határain túl utazzon, s nem tetszik neki, amit kint lát. Ezért akaratereje megfeszítésével elszigetelve tartja birtokát a Ködökben. A határok lezárása: A Ködök segítenek Antonnak a föld lezárásában. A Ködös határba lépõ karakterek újból Souragne földjén találják magukat. Harc: Amikor Anton Misroi úgy akarja, bírhat egy rendes zombi úr teljes hatalmával, amint az le van írva a Ravenloft Szörnykönyv I-II-ben. Anton úgy eltûnhet a mocsárban, mintha éteri testtel belépne egy fába, vagy a földbe süllyedne. Ha ezt teszi, azonnal visszanyeri minden sebpontját, ezért nagyon nehéz õt megölni. Így is tud egyik helyrõl a másikra közlekedni (akárcsak a növényjárás nevû druida varázslattal), vagy lelkét átviheti birtokának bármely holttestébe. Aztán ez a test fajától függetlenül átveszi Anton ábrázatát. Anton legelsöprõbb hatalma a korlátlan számú holttest megelevenítésének képességében rejlik. A Holtak Táncán keresztül körönként egyszer bármilyen nekromanta varázslat hatását keltheti. Ezek a varázslatok úgy mûködnek, mintha 18. szintû nekromanta varázsolná.

98

Rémszigetek Vorosztokovnak nincsenek vallásai. Amióta három évtizede beállt az örök tél, az emberek arra a következtetésre jutottak, hogy az istenek elhagyták õket. Most minden faluban a templom otthonként vagy raktárként szolgál. Honos játékos karakterek: Minden vorosztokovi +1 bónuszt kap az Egészségére (maximum 18-ig), mert egy kivételesen zord birtokról származnak. A földnek nincsenek papjai, de az erdõjárók elég gyakoriak. Varázslók is vannak errefelé, ám õket féli a közösség, s a rendes osztálymegkötéseken felül legalább 15-ös Egészséggel kell rendelkezniük. A törvény: Egykor minden falu többé-kevésbé független volt, s Vorosztokov bojárja csak krízishelyzetben a hadsereg megszervezõjeként, egyébként a király adószedõjeként szolgált. Amióta az örök tél befedte Vorosztokovot, s a hegyi hágók átjárhatatlanná váltak, Gregor Zolnik, Vorosztokov városának legjobb vadásza kiáltotta ki magát bojárnak. A birtok legromlottabb embereit összegyûjtve kiterjesztette brutális rémuralmát. Néhány közösség megpróbált ellenállni Gregor vasmarkának, ám ezért vadászaikat megölték. Találkozások: Zolnik bojársága folyamatos veszélyt jelent, akárcsak a nyomukat követõ kiéhezett farkasfalka. Ezenkívül a halálra fagyottak szellemei kísértik a zúzmarás erdõket az élõk testmelege után áhítozva. Ajánlott olvasmány: Vorosztokovot részletesebben is meg lehet ismerni a Holdárnyék címû kalandmodulból.

falut. A vadászoknak, még a hatalmas Gregor Zolniknak is gondja támadt a vadászattal. A tél közepén Gregor épp visszatérõben volt a faluba egy sikertelen portya után, amikor meglátott egy fekete farkast, ami megsebesült egy jávorbika elejtése közben. Nézte a haldokló farkast, megfontolva fajtájának sebességét és kitartását, s azt kívánta, bárcsak neki is ilyen adottságai lennének. Ha sikerülne, biztosan képes lenne ellátni családját. Gregor emlékezett egy legendára, amit nagyapja mesélt neki. Egy olyan emberrõl szólt, aki farkasbõrt öltött magára, s mágia segítségével olyanná vált, mint ezek a lények. Ereje végén járva Gregor úgy döntött, megnézi, igaz-e a legenda. Átvágta a farkas torkát, vérével õsi mintákat festett a hóba, aztán megnyúzta, s belebújt a még véres irhába. Elõször semmi sem történt, aztán Gregor érezte, amint teste elkezd változni. Lassan és fájdalmasan farkassá változott. Gregor arra használta újdonsült erejét, hogy a halálos tél alatt biztosítsa faluja számára az élelmet. Titokban minden éjjel felvette farkasformáját, s a falu harminc mérföldes körzetében levadászta a legnagyobb jávor- és rénszarvasokat. Mire eljött a tavasz, Vorosztokov volt az egyetlen falu, ami nem vesztette el lakosságának több mint felét az éhínség miatt. Andrej Vlagyimir gróf személyesen mondott köszönetet a férfinak, aki egymaga mentette meg Vorosztokovot. A látogatás alatt Gregor találkozott a gróf harmadik leányával, Irinával. Egymásba szerettek és összeházasodtak. Gregor birtokot kapott és rangot, s a házaspár helyet kapott a gróf kastélyában.

Vorosztokov ura Gregor Zolnik 8. szintû Loup du Noir Védekezési osztály Mozgás Szint/életerõkocka Életerõpont Támadási kód Támadások száma Sebzés/támadás Speciális támadás Speciális védekezés Mágiaellenállás Vérvonal Vértulajdonságok:

harcos, kaotikus gonosz 2 (0) Erõ 16 12 (15) Ügy 13 8 (10) Eg 15 55 (60) Int 12 13 (11) Böl 8 3/2 (2) Kar 15 2k4+4 a +3-as fattyúkarddal (2k12) Lásd alább Varázslat és fegyverimmunitás Nincs (20%) Azrai, kisebb, 18 Állatérzékenység (kisebb, kígyók és farkasok), megnõtt tulajdonság (Karizma)

Gregor Zolnik egy hordómellkasú, erõs végtagokkal rendelkezõ férfi, akinek arrogáns, parancsoló modora van. Vastag a bajsza, sûrû a szemöldöke, s amikor dühös, szemei izzó széndarabokként égnek. Gregor egy alakváltó farkasember vagy loup du noir, s farkasformája egy hatalmas fekete farkas, ami úgy hetven kiló körül nyomhat. (A fenti zárójeles értékek Gregor farkasformájára vonatkoznak.) Akkor veheti fel ezt a formáját, amikor csak akarja, de elõször le kell vetkõznie, különben belegabalyodik a változás pillanatában viselt ruházatába vagy páncélzatába. Háttér: Gregor fiatal emberként a Cerilia északi provinciájában lévõ Orovinyekevics erdõ büszke és rátermett Vos vadásza volt. Az egyik évben a tél korán csapott le Vorosztokov kis falujára, s odalett a termés. A raktárak kongtak az ürességtõl az elõzõ év szegényes termése miatt, s négy hónap a legkeményebb télben az éhínség szélére sodorná a

Gregor Zolnik 99

Rémszigetek Gregornak könnyebb volt megesküdnie, mint feladni vadászéletét. A mágikus irhát a gróf kastélyához közel egy barlangban rejtette el, s minden éjjel, amikor ki tudott osonni felesége mellõl, a vadászat izgalmának élt. Irina hamar felfedezte távollétét, s úgy vélte, férje egy parasztlány mellett tölti idejét, ezért õ is választott magának egy szeretõt saját köreibõl, hogy megtorolja a rajta esett sérelmet. Irina árulása bestiális haragra gerjesztette Gregort. Felvette farkasformájában, s megölte felesége szeretõjét, amint az éppen elhagyta hitvese szobáját, aztán beviharzott a hálószobába, s darabokra szaggatta Irinát. A vérszagtól megvadulva Gregor felprédálta a kastély termeit, s mindenkit megölt, aki az útjába akadt. Reggel, amikor Gregor felébredt, Vorosztokovban találta magát. Visszatért a tél, s a falu újra éhezett. Azonban Gregor üresen találta az erdõket. Az egyetlen préda, amit talált, a többi faluban élt és két lábon járt. Amikor Gregor megölte a feleségét, a grófot, s hozzátartozóit, a sötét erõk magukhoz szólították. Idõnként gyötrõdik, amiért gyilkossá kellett válnia, hogy ellássa faluját - bár sosem mondta meg Vorosztokov lakosainak, hogy mit is esznek - de végül beletörõdött sorsába. Elhatározta, hogy Vorosztokov embereinek is felkínálja a lehetõséget, hogy nagy hõsként szolgálják falujukat. Más képzett vadászokat és harcosokat is megkörnyékezett, felkínálva a lehetõséget, hogy mellette uralkodhassanak Vorosztokovon. Aki ezt elfogadta, megosztotta velük az alakváltás képességét. Akik visszautasították, a kegyetlen karmok és agyarak áldozatai lettek. Miután megkötötték ezt a megtörhetetlen egyezményt, egy nagy termet építtetett Vorosztokovban, s bojárként kezdett uralkodni, kisbojárjaival oldalán. Õ és emberei élelmezték Vorosztokovot, s a velük szövetségre lépett falvakat. A többi prédául szolgált. Gregor végül feleségül vett egy Mása nevû gyönyörû nõt, aki két fiút szült neki. Amikor idõsebb fia, Alekszej betöltötte a tizennyolcat, Gregor kisbojári rangot adott neki. Azonban Gregor anyja, Antonyina elárulta titkát Másának, aki követte õket az erdõbe. Amikor meglátta fia átváltozását, rémületében a fák közé vetette magát. A kisbojárok utána vetették magukat, s egy meredek sziklaszirtre üldözték, ahol lezuhant, s halálra zúzta magát. Amikor Gregor felesége összetört teste mellé lépett, beléhasított a felismerés, hogy valaki arra biztatta hitvesét, hogy kémkedjen utána. Anyjához rohant. Amikor Gregor rátalált Anonyinára, képtelen volt türtõztetni magát, s karmaival feltépte torkát, amíg Alekszej bánatában és haragjában mögötte üvöltött. Gregor nõvérei, Elena és Natalia anyjuk halála után eltûntek. Ezek a hatalmas boszorkányok együtt élnek a fák közt, s féli õket a köznép. Antonyina meggyilkolásáért minden másnál jobban gyûlölik Gregort. Jelenlegi helyzet: A kisbojárok egy ideje az erdõkben is találnak prédát, ezért a nem szövetséges falvakon történõ rajtaütés egyre ritkább. Amint úgy látszik, kezd véget érni az örök tél, Gregornak kezd visszatérni a lelkiismeretfurdalása. Hogy csillapítsa, azzal foglalja el magát, hogy a fennhatóságán kívül esõ falvakat próbálja behódolásra bírni.

A határok lezárása: Amikor Gregor lezárja birtokát, a környezõ hegyekben hóviharok tombolnak. Aki túléli a hóvihart, felfedezi, hogy az átjárókat folyamatosan lavinák tartják lezárva, mindenkit elsodorva, aki az útjukba áll. Harc: Elõzõleg már feltûnhetett, hogy Gregort Azrai (egy elhunyt Ceriliai isten, a gonosz és az árnyék ura) vére fertõzte meg, ami két vértulajdonságot adott neki. A megnõtt tulajdonság eredményeképp 15-ös a jelenlegi Karizmája, s az állatérzékenység segítségével beszélhet totemállataival. Cerilián ez csak a kígyókat jelentette, de farkasemberré válásakor ez kiterjedt a farkasokra is. Gregor 20 méteren belül empatikus úton kommunikálhat bármilyen farkassal vagy kígyóval. Ezek a lények sohasem támadják meg õt, kivéve mágikus uralom alatt. (Azonban Vorosztokovon nagyon kevés kígyó él.) Gregor emberi formájában egy Ilijana (“martalóc”) nevû +3as fattyúkardot visel, amit két kézzel forgat, de lándzsával vagy íjjal is harcolhat. Ilijana naponta egyszer gyógyítást varázsolhat. Gregornak a következõ erdõjáró tulajdonságai vannak: árnyékba rejtõzés 49%, lopakodás 62%, nyomkövetés 10%. Tartózkodik a páncél viseletétõl, hogy szükséghelyzetben ne gátolja farkassá alakulását. Gregor, amíg vele van irhája, bármikor farkassá alakulhat. (Mivel az irhát azóta övvé alakította, majdnem mindig nála van.) A folyamat nagyon fájdalmas, s egy teljes kört igénybe vesz. A farkassá változás minden addig szerzett sebet begyógyít, de a visszaváltozás már nem gyógyítja meg a farkasformában elszenvedett sérüléseket. Gregor farkasként kétszer támadhat körönként harapásával, ami 2k12 sebzést okoz. 19-es vagy 20-as dobás esetén Gregor torkon ragadja áldozatát, ami további 1k12 sebzést okoz. Amikor ez történik, az áldozatnak sikeres halálmágia elleni mentõdobást kell tennie, különben halálos sebet szerez (átharapott torok vagy törött nyak). Az áldozat azonnal 0 sebpontra kerül, s 1k4 körön belül meghal, hacsak nem segítenek rajta mágikus úton. Gregor farkasformában immunis a bájolás, altatás, bénítás és egyéb tudatbefolyásoló varázslatokkal szemben. Csak a tiszta ezüstfegyver képes megsebezni, ami meg van áldva, de a mágikus fegyverek csak egy pontot sebeznek rajta pluszonként. (Egy +2-es hosszúkard csak kétpontnyi sebzést okoz Gregornak.) A sérülést okozó varázslatok nem hatnak rá, de a nem sebzok hathatnak. (Például Gregor sértetlenül áthatol egy tûzfalon, de ha elbukja a mentõdobását, a vakság okozása megfoszthatja látásától.) Ha Gregort emberi formájában megölik, teste azonnal eltûnik, s magával viszi irháját és kardját is. Pontosan 1k6 óra múlva újra megjelenik teljesen felgyógyulva abban a barlangban, ahová elõször rejtette irháját. Még ha farkasformában is megölik, 24 óra múlva megint megjelenik teljesen felgyógyulva a barlangban. Már mindkét halálnemet kipróbálta, s most már alig fél a haláltól. Gregor megsemmisítésének egyetlen módja, hogy amíg emberi formában van, irháját behintik sóval és sisakvirágporral. Amikor legközelebb átváltozik, minden fegyverrel és varázslattal szemben sebezhetõ lesz, s ha ekkor ölik meg, akkor végleg meghal. Azonban Vorosztokovban szinte lehetetlen sisakvirágot szerezni.

100