A szerzők Dr. A Sajti Enikő, a Szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Történelmi Tanszékének professzo ra, Nagyszalontán született 1944. szeptember 13-án. A Magyar Tudományos Akadémia doktora. Érdeklődési köre a Balkán és Jugoszlávia, Szerbia a XIX. és a XX. században, a nemzeti és a kisebbségi kérdés Szerbiában, a délvidéki (vajdasági) magyar kisebbség múltja. Több mint 10 könyve, száznál több szakdolgozata jelen meg külföldön, Szerbiában is. Dr. Pál Tibor, történész. Kátyon született 1963. március 25én. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Törté nelmi Tanszékét 1987-ben, a belgrádi Egyetem Történelmi Tan székét 1996-ban végezte el, 2009-ben doktorált. A XIX. és a XX. századi magyar-szerb kapcsolatokat kutatja, e témakörből több mint 70 tanulmánya és szakdolgozata jelent meg. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Történelemtudományok Karának tanára. Egyik jelentős munkája a Mađarska politička javnost i srpsko pitanje na Balkanu 1860-1878 (monográfia, 2001). Teleki Júlia, Csúrogon született, 1943. december 28-án. A ma gyar történelem, az emberi és a kisebbségi jogok, az 1944-1945ös események foglalkoztatják, ezzel kapcsolatban folyamatosan végez kutatásokat és jelenteti meg írásait. Több könyve jelent meg (Visszatekintés a múltba, Keresem az apám sírját..., Hol vannak a sírok?). Forró Lajos, történész, főiskolai tanár. Zentán született 1970. január 2-án. 1995-ben a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Fő-
iskola történelem szakán, 1997-ben média szakán, 2003-ban könyvtári szakán, majd 2007-ben a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Történelem Szakán szerzett okleve let. A Juhász Gyula főiskola tanára. A XX. századi magyar törté nelmet és a Délvidéken 1944-1945-ben elkövetett atrocitásokat kutatja, ezzel kapcsolatban jelentetett meg tanulmányokat, cik keket, könyvet, forgatott ismeretterjesztő filmet. Fontosabb munkái: Jellegtelen tömegsírok (könyv és film is). A Délvidéki Mártírium 1944-1945 Alapítvány kuratóriumá nak elnöke. Mojzes Antal, ny. pedagógus, helytörténész, a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság megalapításának egyik kezde ményezője, jelenlegi elnöke. Bajmokon született 1934. május 2-án. Tanítóképzőt, majd Pedagógiai Akadémiát végzett. Évti zedek óta foglalkozik helytörténet-kutatással. 1984 óta napjain kig 17 könyve jelent meg, magyar és szerb nyelven, s ezekben elsősorban Bajmok település múltját tárta fel. Kutatásait rend szeresen publikálja folyóiratokban és lapokban. Számtalan elis merés birtokosa. Dr. Ballá Ferenc ny. főorvos, politikus, Bezdánban született 1930. január 12-én. A Belgrádi Egyetem Orvostudományi Ka rán általános orvosi oklevelet szerzett (1956). Belgrádban fizi koterápiából és rehabilitációból szakorvosi vizsgát tett (1966). A zombori Dr. Radivoj Simonović Egészségügyi Központ bezdáni fizikoterápiás és rehabilitációs részlegének igazgató főor vosa (1960-1995). A Szövetségi Munkaügyi, Egészségügyi és Népjóléti Bizottság vajdasági képviselője, Vajdaság Képviselő háza Végrehajtó Tanácsának tagja, tartományi egészségügyi és népjóléti titkár (1978-1982) volt. Több elismerésben részesült.
Az elmúlt tizennégy évben elsősorban néprajzi és helytörténeti kutatásokkal foglalkozott Főbb munkái: Bezdán története a kezdetektől 1914-ig (Bezdán, 1993); A bezdáni Szentháromság fogadalmi kápolna (Tóthfalu, 1994); Bezdán története az I. világháború kezdetétől 1944. október 25-ig (Tóthfalu, 2001); Bezdán története (A jugoszláv katonai közigazgatás bevezetésétől a termelő parasztszövetkezetek felbomlásáig) 1944-1953 (társszerző dr. Ballá Istvánnal, Tóthfalu, 2001). Számtalan orvos tudományi tanulmány szerzője. Dr. Ballá István, ny. szakorvos, helytörténész, Bezdánban született 1937. október 27-én. Az újvidéki Tanárképző Főiskola magyar-német szakán általános iskolai tanári képesítést szer zett (1960). 1968-ban az Újvidéki Egyetem Orvostudományi Ka rán szerzett oklevelet. Érdeklődési köre: helytörténetkutatás és orvostudomány történet. Fontosabb publikációi: Bezdán története a kezdetektől 1914-ig (társszerző dr. Ballá Ferenccel, Bezdán, 1993); „Beszéli a világ, hogy mi magyarok../' (többekkel, Budapest, 1998); Délvidéki/vaj dasági magyar helységnevek (többekkel, Újvidék, 2000); Bezdán története az I . világháború kezdetétől 1944. október 25-ig (társszer ző dr. Ballá Ferenccel, Tóthfalu, 2001); Bezdáni vérfürdő, 1944 (társszerző dr. Ballá Ferenccel, Honismeret, Budapest, 2001/3); Bezdán története. A jugoszláv katonai közigazgatás bevezetésétől a termelő parasztszövetkezetek felbomlásáig, 1944-1953 (társszer ző dr. Ballá Ferenccel, Tóthfalu, 2001); Kémuralom a Délvidéken (többekkel, Újvidék, 2004). Több orvostudományi dolgozat szerzője. Tagja a Vajdaság Egészségügyi Kultúrája Tudományos Tár saságnak (1983), a Magyarságkutató Tudományos Társaságnak (1997), a Vajdasági Magyar Tudományos Társaságnak (2000), a
Bácsország Vajdasági Honismereti Társaságnak (2005), az Aracs Társadalmi Szervezetnek (2006) és a Vajdasági Magyar Helytör téneti Társaságnak (2009). Nagy Tibor, történész, tanár, 1967. december 8-án született Topolyán. A z Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Történelmi Tanszékén szerzett oklevelet. A moravicai általános iskola tanára, majd igazgatója volt. Jelenleg ugyanabban a tan intézményben tanít. Az iskola történelem szakkörével jelentős eredményeket ért el. Nagy F. Vilma, Martonoson született, 1936. március 19-én. Gyermekként élte át a martonosi vérengzést, amit írásaiban és verseiben - melyek leggyakrabban alkalmi rendezvényeken hangzanak el - mély fájdalommal idéz fel. Megjelent verseskö tetében is jórészt az egykori véres események áldozatainak állít emléket. Mezei Zsuzsanna, Újvidéken a Vajdasági Levéltár szakmun katársa, az 1944-1945-ös eseményekkel kapcsolatos dokumen tumok kezelője, rendszerezője és tanulmányozója. Folyóiratok ban publikál.
