Dr. Balázs István – Dr. Bekényi József
A régióközpont közigazgatási hivatalokra a központi államigazgatási szervektől leadható államigazgatási feladatok lehetséges köre 1. Előzmények a) A köztársasági megbízotti intézményrendszer A hivatalok más szerepét, tevékenységük egyes elemeinek alakulását, illetve a továbbfejlesztés irányainak megjelölését nem lehet megítélni, illetve elvégezni az előzmények lényegi elemeinek számbavétele nélkül, mert a ma számos problematikája ebben az ellentmondásos folyamatban gyökerezik. A helyi önkormányzatok megalakulása előtt a területi államigazgatási feladatokat zömmel a megyei tanácsok szakigazgatási szervei és szakigazgatási intézményei látták el, az államigazgatási tevékenység kisebb részét végezték – a közvetlen minisztériumi irányítás alatt álló – dekoncentrált szervek. A rendszerváltás időszakában valamennyi mérvadó politikai erő alapvető jelentőségűnek tekintette az új, demokratikus önkormányzati rendszer kialakítását, amely megbontotta a középszintű közigazgatás korábbi szervezeti egységét. Markánsan szétvált ezen a szinten az önkormányzati és az állami igazgatás. Ugyan politikai kompromisszumok eredményeképpen a szükségesnél gyengébb megyei önkormányzatok jöttek létre, de a koncepció következetes volt annyiban, hogy ezen szervezetek kizárólag önkormányzati feladatokat láttak el. A jól átgondolt, alkotmányos elvek alapján felépülő önkormányzati rendszer mellett az államigazgatás területén hiányoztak a rendező elvek, alapvető jogszabályok. Ez leginkább a középszinten mutatkozott meg, hiszen az ágazati feladatokért felelős minisztériumok lényegében kényszerhelyzetbe kerültek, és a megyei tanács megszűnése után megmaradt államigazgatási feladatok ellátására sorra hozták létre saját dekoncentrált szerveiket, de ezek kiépítésénél is hiányoztak a minimális szükséges egységes – szervezetre, irányításra, működésre vonatkozó – elvek. E folyamat eredményeképpen 1990-1994. között megyénként mintegy 30 dekoncentrált szerv működött indokolatlanul tarka irányítási és gyenge ellenőrzési rend mellett, amely számos párhuzamosságot eredményezett, kevéssé hatékony, drága megoldást hozott magával és ez területi szinten rendkívüli módon megnehezítette a kormányzati akarat egységes megvalósítását.
2 A dekoncentrált szervek egyike volt a köztársasági megbízotti intézményrendszer. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) határozta meg azon nagy feladatcsoportokat (a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése; első- és másodfokú hatósági tevékenysége; egyes államigazgatási feladatok ellátása; saját hivataluk és a régió területén működő államigazgatási szervek tevékenységének összehangolása), melyeket a köztársasági megbízottak elláttak. A köztársasági megbízottak jogállásáról, hivataláról és egyes feladatairól szóló 1990. évi XC. törvény meghatározta a köztársasági megbízottak jogállását, a köztársasági megbízott hivatala működését, illetve részletezte néhány feladatát. A köztársasági megbízottak nyolc régióban működtek, de már ez a törvény szabályozta, hogy a régión belül megyénként területi hivatalt kell létrehozni, hiszen szinte azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy e nélkül a rendszer működésképtelen. A köztársasági megbízottak részletes feladat- és hatásköreinek telepítését a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény, annak végrehajtási rendeletei, valamint a későbbiekben az egyes ágazati törvények, illetve ezekhez kapcsolódó kormányrendeletek végezték el. 1991. január 1-jén, amikor a köztársasági megbízottak nyolc régióban megkezdték működésüket, feladataik nagyságrendje nem volt ismert, egyedül a törvényességi ellenőrzéshez kapcsolódó hatáskörük volt pontosan meghatározva. Tehát a szervezet alapvető személyi és tárgyi feltételei úgy alakultak ki, hogy az ellátandó feladatok nagyságrendje pontosan még nem volt ismert. Az Ötv.-ben szereplő nagy feladatcsoportok keretei között a jelzett jogszabályok és az ágazati jogalkotás a köztársasági megbízottak konkrét feladatait és hatásköreit 1990-1994. között határozta meg. Ennek eredményeképpen az intézményrendszer egyik legfontosabb, jelentős nagyságrendű feladata lett a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése, általános másodfokú hatósági szerepkört töltöttek be a köztársasági megbízottak, akik elláttak egyéb fontos államigazgatási feladatokat is. Érdemben nem működött azonban a dekoncentrált szervek tevékenységének koordinálása, mert ebben az időszakban – határozott szándék hiányában – ennek jogszabályi keretei nem alakultak ki. Szólni kell arról is, hogy a köztársasági megbízottak jogállása sajátos volt, mert kinevezésük rendje (a köztársasági megbízottat a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezte ki) azt mutatta, hogy a címzetes államtitkárok a közigazgatásnak a politika által közvetlenül érintett mobil, irányító szférájába tartoznak. Ugyanakkor az Ötv.-ben meghatározott fő feladatcsoportok a jogintézmény szakmai jellegét támasztották alá. A köztársasági megbízottak irányítását a Kormány a belügyminiszter útján látta el.
3 b) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok kialakítása, működése Az 1994-ben megalakult Kormány programjában a tevékenység depolitizálását tűzte ki célul, ezért az 1994-ben módosított Ötv. megszüntette a köztársasági megbízotti intézményrendszert. Azt természetesen senki nem vitatta, hogy szükség van az önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére, a hatósági feladatok további ellátására, ezért az Ötv. módosítása rendelkezett a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok létrehozásáról. E hivatalok alapvető feladata maradt továbbra is a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése, az első és másodfokú államigazgatási feladatok ellátása. 1994-ben kiemelt feladattá vált a közigazgatási hivatalok számára az önkormányzatok szakmai módszertani támogatása. Az új rendszer kialakítása jelentős szervezőmunkát igényelt, mert ugyan valamennyi megyében működött területi hivatal, de a funkcionális feladatokat a régióközpontokban lévő hivatalok látták el, és ezt a változás után valamennyi megyében biztosítani kellett. Az átszervezés alapvető célkitűzése volt, hogy az nem eredményezhet létszámbővülést, illetve költségnövekedést. Ezt a követelményt sikerült tartani, de a vagyon megosztása, a személyi feltételek megteremtése néhány esetben feszültséget okozott, illetve egyes helyeken nem lehetett arányos. Többek között erre is visszavezethető néhány közigazgatási hivatal jelenlegi elhelyezési problémája, illetve szűkös költségvetése. 1994 után az ágazati munka eredményeként folyamatosan bővült a közigazgatási hivatalok feladat- és hatásköre (pl. a külföldiek ingatlanszerzésével kapcsolatos tevékenység, a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása, egyes anyakönyvi igazgatáshoz kapcsolódó feladatok). Minőségi változást jelentett a közigazgatási hivatalok tevékenységében, hogy a közigazgatás korszerűsítésére irányuló program részeként a Kormány felülvizsgálta a dekoncentrált szervek rendszerét, azok számát csökkentette. Célul tűzte ki az egységesebb területi igazgatás kialakítását, ennek keretében az egy ágazaton belüli dekoncentrált szervek összevonását, illetve integrálását. Ebben a folyamatban a Kormány kulcsszerepet szánt a fővárosi, megyei közigazgatási hivataloknak és a területi kormányzati munka hatékonyabbá tétele érdekében 1996-ban döntött a közigazgatási hivatalok kormányhivatallá történő alakításáról. A döntés 1997. január 1-jén lépett hatályba, a kormányhivatali feladatokat július 1-jétől kellett ellátni. A kormányhivatallá történő alakítás új minőséget jelentett, a közigazgatási hivatalok a területi közigazgatás meghatározó szereplőivé váltak (ekkor integrálták a hivatalokba ágazati szakigazgatási szervként a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséget, majd a későbbiekben ugyanilyen státuszban a megyei gyámhivatalokat).
4
A döntés a területi államigazgatás jellemzői és az ezekből fakadó feladatok tették szükségesség. A területi államigazgatás reformjának végrehajtása során világossá vált, hogy megyénként mintegy 20 dekoncentrált szerv hosszabb távon is megmarad. Ennek következtében még fokozottabban van szükség a megmaradó dekoncentrált szervek összefogására, koordinált működésére a Kormány döntéseinek végrehajtása érdekében. A területi államigazgatás szakmai színvonalának emelése, törvényességének biztosítása, az ügyfelek jobb kiszolgálása az eddigieknél módszeresebb ellenőrzést követel meg. Mind szakmai, mind költségvetési szempontok igénylik az informatikai fejlesztés szétszórtságának megszüntetését, összehangolását is. Az ezredforduló társadalma, gazdasága, az Európai Unióhoz integrálódás által támasztott követelmények nem elégíthetők ki képzett köztisztviselői kar nélkül. A képzés, továbbképzés pedig nem tud lépést tartani a követelményekkel, ha nincs olyan szervezet, amely a feladat kiemelt letéteményese. Mindezt figyelembe véve egyértelmű, hogy a jelzett, igen összetett feladatok teljesítése egyik ágazati dekoncentrált szervre sem bízható. E feladatok egyértelműen a Kormány területi feladatai, amelyek valamennyi ágazatot érintenek. Megvalósításuk olyan szervet igényel, amely tevékenységével képes ágazatokat átfogni. A területi államigazgatás egyetlen ilyen szerve a közigazgatási hivatal. A hivatal a törvényességi ellenőrzés, a hatósági munka tekintetében alapfeladatként is átfogó tevékenységet fejt ki. Biztosított rálátása az önkormányzati és az államigazgatási területekre. Rugalmas szervezeti felépítése lehetővé teszi egyes hatáskörök és nagyobb, ágazati feladatkörök befogadását is. Jól példázza ezt a külföldiek részére történő ingatlanértékesítés engedélyezése, vagy a szociális intézmények működésének támogatásához kapcsolódó hatáskör, illetve a fogyasztóvédelem, a gyámügy beépítése. Ez utóbbiak mutatják, hogy a közigazgatási hivatal, mint szervezet, hozzájárulhat a dekoncentrált szervek számának csökkentéséhez és e szám növekedésének megakadályozásához is. E feladatok ellátásához kaptak – a dekoncentrált szervekre kiterjedő – koordinációs és ellenőrzési jogosítványokat a közigazgatási hivatalok. Tekintettel a korábbi feladatbővülésre, melyek személyi és anyagi feltételeit csak részben teremtették meg, illetve a kormányhivatali teendőkre, elkerülhetetlenné vált, hogy kormány-előterjesztés alapján pluszforrásokat kapjanak a közigazgatási hivatalok, mert alapfeladataik ellátása került veszélybe. Az irányítási tevékenység annyiban változott, hogy az ágazati szakigazgatási szervek felett a tevékenységért felelős ágazati miniszter látta el a szakmai irányítási és felügyeleti jogosítványokat.
5 1998 novemberében változás következett be a közigazgatási hivatalok irányításában, melyet a Kormány a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter útján – a belügyminiszter közreműködésével – látott el. Az irányítási viszonyok változásának a legkényesebb pontja kétségkívül az volt, hogy a szervezetirányítás súlypontja átkerült a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez, de a hivatalok költségvetését továbbra is a Belügyminisztérium fejezete tartalmazta, így a hivatalok működési feltételeinek biztosítása (beleértve pl. az elhelyezéssel kapcsolatos problémák megoldását) a belügyminiszter feladata maradt. Tovább folytatódott az a tendencia is, hogy különböző jogszabályok új feladat- és hatásköröket állapítottak meg a közigazgatási hivatalok számára (pl. a területfejlesztési tanácsok törvényességi felügyelete), melyek személyi, tárgyi feltételeit nem biztosították. A 191/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet decemberi módosításával 2000. január 1jétől a közigazgatási hivatalokat a Kormány újra a belügyminiszter közreműködésével irányítja. Ezzel tulajdonképpen „visszaállt” a régi irányítási rend azzal, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek több, közigazgatási hivatallal kapcsolatos jogosítványa megmaradt. A közigazgatási hivatalok feladatai is tovább bővültek, melyek közül kiemelendő a TÁKISZ-októl átkerülő – népesség-nyilvántartással összefüggő – feladatok átvétele és az okmányrendszer megújításához kapcsolódó teendők, melyek a forráshiányos gazdálkodás és az elhelyezési problémák miatt több nehézséget okoztak és csak pontos szervezőmunkával lehetett biztosítani a zökkenőmentes átállást. 2. A Kormányprogram célkitűzései A Kormány 2002-ben, programjában rögzítette, hogy egyik legfontosabb célkitűzése a központosított kormányzati hatalom ésszerű lebontása, a decentralizációs folyamat következetes végigvitele. Az uniós csatlakozással is összefüggésben kulcskérdés a tagságból fakadó előnyök maximális kihasználása, a közigazgatás alkalmassá tétele a gazdaság fejlődése közigazgatási feltételeinek biztosításában. A szolgáltató állam koncepciójával összefüggésben az ország területén – lehetőleg kiegyenlített módon – folyamatosan szükséges emelni a közigazgatási szolgáltatások ellátásának színvonalát. A megcélzott reform kiterjed a közigazgatás mindkét alrendszerére: mind az önkormányzati rendszerre, mind pedig az államigazgatás egészére.
6 A kormányprogramban megjelenített egyik legfontosabb szervezeti keret a régió. Ez azt jelenti, hogy a területi önkormányzati, területfejlesztési feladatoknak regionális szintű szervezési mellett a középszintű államigazgatási feladatokat is döntően a regionális szintre szerveződő államigazgatási szervek látják el. Ezek között is meghatározó szerep hárul a kormányhivatalként működő regionális közigazgatási hivatalra, s a reformnak első komoly lehetséges lépése a regionalizáció irányába a közigazgatás egyik nagy alrendszerének, az államigazgatásnak regionális szintre való emelése lehet. Az államigazgatás működésének jellegéből adódóan az ún. vertikális struktúra alapvetően adott, a régió – megye – kistérség hierarchikusan egymásra épülő szinteket kell hogy képezzenek. Ebből fakadóan a regionális közigazgatási hivatalok át- pontosabban megszervezése nem egyszerűen az illetékességi terület megváltoztatását és a jogkörök ilyetén történő kiterjesztését jelenti, hanem valós reformot, amely markánsan érinti a központi, megyei és helyikistérségi igazgatást egyaránt. A kormányprogram az államigazgatás szervezetrendszerének átalakításával összefüggésben megállapítja, hogy az önkormányzatok megerősítésével párhuzamosan radikálisan csökkenthető a dekoncentrált szervek száma. Ez természetesen feltételezi egyrészt a dekoncentrált szervek körének szervezeti felülvizsgálatát, valamint a feladat- és hatásköri rendszer átvilágítását, újragondolását is. Ez utóbbi nem pusztán a közigazgatási hivatalok, valamint a területi államigazgatási szervek kompetenciáinak áttekintését jelenti, hanem a központi igazgatás funkcióinak átrendezését is. Az átalakítást az is indokolja, hogy a területi széttagoltság és az államigazgatási szervek újra felduzzadt száma, valamint koordinálatlan működése akadályozza a hatékonyabb, összefogottabb, a kormányzat által megfelelően kontrollált területi államigazgatás kialakítását. A reform megvalósításában kulcsszerepet kaphatnak a közigazgatási hivatalok, melyek regionalizációja a Kormányprogram célkitűzései között is szerepelt. Egyik megoldásként – a felülvizsgálat eredményeként számában radikálisan csökkentett – dekoncentrált szervek szervezetileg is integrálódnának a kormányhivatalokba, önálló szakigazgatási szervként. Ez egységes, hatékonyabban, olcsóbban működő szervezetet eredményezhet, ugyanakkor a jelentős létszámú, igen széles feladatkört átfogó hivatal vezetése, ellenőrzése, elhelyezése nem kevés gondot jelenthet.
7 Másik megoldás, hogy a területi dekoncentrált szervek száma radikálisan csökken, önállóságuk megmarad, de a közigazgatási hivatalok erőteljesebb koordinációs jogosítványokat kapnak. 3. A régióközpont hivatalvezetőire telepíthető – központi szervektől leadható – feladatok A regionális átalakítás kapcsán számolni kell azzal, hogy a középszintű dekoncentrált államigazgatási feladatok ellátása két típusú szervezetben lehetséges. Egyrészt ez megvalósítható egy önkormányzati rendszertől teljesen elválasztott szervezetrendszer útján. Ezen belül is elképzelhető egy integráltabb megoldás, illetve működhet a jelenlegi tagoltabb szervezet is. Másik lehetőség a területi feladatok ellátásában az állami szervek és a helyi önkormányzatok szorosabb kapcsolata, prioritást biztosítva a helyhatósági szervezetnek. Ez esetben lényegében a területi önkormányzat biztosítja az állami feladatok ellátását is. Jelenleg az első változatnak van gyakorlati realitása, amelyben a regionális közigazgatási hivatalok átveszik az eddig megyei szinten ellátott hatáskörök egy részét (más részük a kistérségekben ellátható azzal, hogy nem indokolt valamennyi kompetenciát valamennyi kistérségben gyakorolni). Másrészt a központi közigazgatás átalakításának részeként a központi szinten ellátott hatáskörök egy részét is célszerű a regionális szintre delegálni (amíg az önkormányzati alrendszerben a decentralizáció, addig az államigazgatásban a dekoncentráció révén erősödhet meg a regionális szint). Az államigazgatási szervezetrendszerhez, hivatalokhoz célszerű telepíteni: -
kiemelten
a
közigazgatási
a felügyeleti, ellenőrzési típusú hatásköröket; a koordinációs jellegű jogosítványok egy részét; a még minisztériumi (országos hatáskörű szerv) szinten gyakorolt hatósági feladatokat; az egyéb, egyedi államigazgatási ügyeket, ha nem igényelnek országos kezelést.
Rá kell mutatni arra, hogy ma még minisztériumi szinten számos olyan ügyet látnak el, amely egyáltalán nem igényel ilyen „magas szintű” kezelést és feleslegesen köt le energiákat, vesz el érdemi munkaerőt a valós minisztériumi feladatoktól (pl. egyedi panaszok intézése, bejelentések felülvizsgálata, a központi államigazgatási szervezetek közötti felesleges levelezgetés, véleménykérés olyan ügyekben, amelyek nem igényelnek egyeztetést).
8 Határozott véleményem, hogy a decentralizáció következetes végigvitele lehetővé teszi, hogy ezen feladatokhoz kapcsolódó államigazgatási hatáskörök egy része megszűnjön, illetve területi szintre kerüljön (pl. az egyes alapok elosztásához kapcsolódó nyilvántartások vezetése). A fentiekre támaszkodva az alábbiakban a miniszterek feladat- és hatáskörét meghatározó kormányrendeletekben szereplő azon kompetenciákat jelöljük meg, amelyeknél indokolt a régióközpont hivatalvezetőre történő telepítését megvizsgálni. a belügyminiszter feladat- és hatáskörét érintően Feladat, hatáskör, hatósági jogkör a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a tevékenységi körébe tartozó feladatokkal összefüggő statisztikai információrendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről. összehangolja a polgármester, a jegyző, a képviselőtestület hivatalának ügyintézője által ellátott államigazgatási feladatok ellenőrzésére irányuló tevékenységet; kialakítja az önkormányzati érdekszövetségekkel való kapcsolattartás és egyeztetés rendjét, biztosítja az önkormányzatot érintő feladatok egyeztetését, összehangolását irányítja a megyei, fővárosi közigazgatási hivatalokat; közreműködik az önkormányzati intézmények működésével kapcsolatos szakmai követelmények és a képesítési előírások meghatározásában, ellenőrzésében; a közigazgatási hivatalok útján feladatkörében összehangolja a területi szervek közötti kapcsolatokat a több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásában; közreműködik a közigazgatási hivatalok útján a több megye, illetve a főváros közigazgatási határán túlterjedő közigazgatási feladatokkal kapcsolatban a kormányzati döntések végrehajtásában; külön jogszabályban meghatározottak szerint jóváhagyásuk előtt - a területi főépítészek útján véleményezi a településrendezési terveket; gondoskodik az épületek, továbbá - az egyes építményfajtákra vonatkozó külön jogszabály felhatalmazása esetén - más építmények a) elhelyezésére és kialakítására, b) építészeti-műszaki tervezésére, s az azokkal kapcsolatos szakértői tevékenységre, c) építésügyi hatósági engedélyezésére, ellenőrzésére és kötelezésére, d) építésére, továbbá e) fenntartására és használatára vonatkozó előírások, követelmények és szakmagyakorlási (jogosultsági) feltételek érvényesítéséről és alkalmazásuk ellenőrzéséről; gondoskodik - a műemlékek, műemléki jelentőségű
Jogszabály megnevezése 150/2002. (VII. 2.) Korm. rendelet 2.§ (1) bek. h) pont
150/2002. (VII. 2.) Korm. rendelet 3.§ (1) bek. e) pont
150/2002. (VII. 2.) Korm. rendelet 3.§ (1) bek. f) pont
150/2002. (VII. 2.) Korm. rendelet 3.§ (1) bek. g) pont 150/2002. (VII. 2.) Korm. rendelet 3.§ (1) bek. h) pont
150/2002. (VII. 2.) Korm. rendelet 3.§ (1) bek. i) pont
150/2002. (VII. 2.) Korm. rendelet 2.§ (1) bek. j) pont
150/2002. (VII. 2.) Korm. rendelet 4.§ (2) bek. c) pont 150/2002. (VII. 2.) Korm. rendelet 4.§ (2) bek. e) pont
150/2002. (VII. 2.) Korm. rendelet 4.§ (2) bek. f) pont
9 területek és a műemléki környezet kivételével - az építészeti örökség megóvásáról, közreműködik megfelelő hasznosításában, szakmailag irányítja és ellenőrzi az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságokat, helyszíni ellenőrzések keretében rendszeresen vizsgálja ezek jogalkalmazási tevékenységét, gondoskodik a szakmai továbbképzésről; ellátja az építésügy területére vonatkozó szakmai képzéssel és továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat; ellátja a hatáskörébe tartozó minőségvédelmi, minőségszabályozási és hatósági minőség-ellenőrzési feladatokat, egyetértési jogot gyakorol az Építőipari Műszaki Engedélyek (ÉME) kidolgozására jogosult szervezet kijelölésénél; egyetértési jogot gyakorol az építési termékek és felvonók megfelelőségét vizsgáló tanúsító és ellenőrző szervezetek kijelölési eljárásában; kijelöli a biztonságtechnikai felülvizsgálatra jogosult szervezeteket, gondoskodik ezek szakmai felügyeletéről; gondoskodik az építésügy körébe tartozó hatósági nyilvántartási rendszer kialakításáról és működtetéséről; ellátja a külön jogszabályban meghatározott szakmai önkormányzatok (kamarák) törvényességi felügyeletét; működteti - a területi főépítészek útján - regionális illetékességgel a területi tervtanácsokat; elősegíti pályázatok kiírásával az építésügy körébe tartozó tevékenységek magas színvonalú ellátását; nyilvántartja és kezeli az életvédelmi és kettős rendeltetésű létesítmények létesítésére, fenntartására és hasznosítására vonatkozó adatokat és kezeli számítógépes adatbázisát. elbírálja a megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottság döntése ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet dönt az állami támogatású lakáspályázatokról; közreműködik az időszaki és rendkívüli helyzetekből adódó feladatok (pl. ár-belvíz, martinsalak stb.) koordinálásában; a régészeti lelőhelyeket javaslatára a miniszter, illetve természeti vagy védett természeti területen, továbbá védett természeti értékek esetében a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben rendeletben nyilvánítja védetté; a hajózással, a kikötőkkel és a víziutakkal kapcsolatos hatósági feladatok ellátása;
150/2002. (VII. 2.) Korm. rendelet 4.§ (2) bek. i) pont
150/2002. (VII. 2.) Korm. rendelet 4.§ (2) bek. j) pont 150/2002. (VII. 2.) Korm. rendelet 4.§ (2) bek. k) pont
150/2002. (VII. 2.) Korm. rendelet 4.§ (2) bek. l) pont 150/2002. (VII. 2.) Korm. rendelet 4.§ (2) bek. m) pont 150/2002. (VII. 2.) Korm. rendelet 4.§ (2) bek. n) pont 150/2002. (VII. 2.) Korm. rendelet 4.§ (2) bek. p) pont 150/2002. (VII. 2.) Korm. rendelet 4.§ (2) bek. q) pont 150/2002. (VII. 2.) Korm. rendelet 4.§ (2) bek. t) pont 150/2002. (VII. 2.) Korm. rendelet 4.§ (2) bek. u) pont
150/2002. (VII. 2.) Korm. rendelet 4.§ (3) bek. 150/2002. (VII. 2.) Korm. rendelet 5.§ c) pont 150/2002. (VII. 2.) Korm. rendelet 5.§ d) pont 2001. évi LXIV. törvény 15. § (1) bek.
2000. évi XLII. törvény 2. § (1) bek. c) pont
az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter feladat- és hatáskörét érintően Feladat, hatáskör, hatósági jogkör dönt azokban az esetekben, amelyekben valamely jogszabály egészségügyi szerv létesítését, átszervezését, megszüntetését, szakmai ellátási szintjének meghatározását, a hálózat fejlesztését vagy rekonstrukcióját a miniszter engedélyétől, előzetes hozzájárulásától vagy egyetértésétől teszi függővé, jogszabályban meghatározott esetekben megteszi a szükséges intézkedéseket az ország közegészségügyi
Jogszabály megnevezése 142/2002. (VI. 28.) Korm. rendelet 9. § a) pont
142/2002. (VI. 28.) Korm. rendelet 9. § b) pont
10 és járványügyi érdekei és a lakosság egészségének védelme érdekében, függetlenül attól, hogy az intézkedésekhez szükséges anyagi és egyéb feltételek biztosítása kit terhel, ellátja mindazokat a hatósági jogköröket, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
142/2002. (VI. 28.) Korm. rendelet 9. § c) pont
az esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter feladat- és hatáskörét érintően Feladat, hatáskör, hatósági jogkör a civil társadalom erősödését elősegítő szolgáltató és fejlesztő programok kidolgozása, a civil társadalommal való párbeszédet biztosító informatikai rendszerek kialakítása és működtetése;
Jogszabály megnevezése 107/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet 1. számú melléklet e) pont
az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter feladat- és hatáskörét érintően Feladat, hatáskör, hatósági jogkör szakmailag irányítja a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok vezetőinek a regionális fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanácsok, a térségi fejlesztési tanácsok és a területfejlesztési önkormányzati társulások feletti törvényességi felügyeletét; hatósági jogkörében vezeti a területfejlesztő tervezők névjegyzékét; gondoskodik a területrendezési tervekről szóló törvények előírásainak érvényesítéséről és a törvényben előírt feladatok végrehajtásáról, különös tekintettel a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényre; figyelemmel kíséri az egységes közigazgatási informatikai rendszer kialakítását, valamint elősegíti a központi és a területi területfejlesztési szervek informatikai fejlesztésének kormányzati koordinációját;
Jogszabály megnevezése 70/2003. (V. 19.) Korm. rendelet 2. számú melléklet I. ü) pont
70/2003. (V. 19.) Korm. rendelet 2. számú melléklet I. v) pont 70/2003. (V. 19.) Korm. rendelet 2. számú melléklet I. w) pont
70/2003. (V. 19.) Korm. rendelet 2. számú melléklet II. c) pont
az informatikai és hírközlési miniszter feladat- és hatáskörét érintően Feladat, hatáskör, hatósági jogkör a közigazgatási informatika általános feladatai körében gondoskodik a Kormány közigazgatási informatikai stratégiája megvalósításának összehangolásáról; a közigazgatási informatika általános feladatai körében gondoskodik az alkalmazott megoldások (eszközök, szolgáltatások stb.) minőségi, szakmai követelményeinek elterjesztéséről.
Jogszabály megnevezése 141/2002. (VI. 28.) Korm. rendelet 6. § (5) bek. b) pont 141/2002. (VI. 28.) Korm. rendelet 6. § (5) bek. e) pont
a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter feladat- és hatáskörét érintően Feladat, hatáskör, hatósági jogkör működteti a regionális ifjúsági irodák szervezetét, meghatározza az ágazati szakmai felügyelet rendszerét.
Jogszabály megnevezése 157/2002. (VII. 11.) Korm. rendelet 8.§ c) pont
11 a nemzeti kulturális örökség miniszterének feladat- és hatáskörét érintően Feladat, hatáskör, hatósági jogkör nyilvántartást vezet a szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületekről, továbbá felügyeletet gyakorol e jogok közös kezelése felett
Jogszabály megnevezése 161/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 2. § (3) bek.
Jelentősebb kört jelentenek a miniszterek, minisztériumok által gyakorolt államigazgatási hatósági jogkörök. Összegyűjtöttük azon jogszabályokat, melyek olyan hatásköröket állapítanak meg. Határozott véleményünk, hogy ezeket szükségtelen az ágazati minisztériumokban tartani, ezek telepíthetők részben az egyes minisztériumok irányítása alatt működő országos hatáskörű szervekre, de leginkább a régióközpont közigazgatási hivatalok vezetőire. Jogszabály jegyzék a belügyminiszter feladatkörét megállapító egyes jogszabályok 2001. évi XXXIX. törvény a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 1999. évi XLI. törvény a területszervezési eljárásról 1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról 1997. évi CXXXIX. törvény a menedékjogról 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi XXXII. törvény a határőrizetről és a Határőrségről 1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelettel 1991. évi XXXIII. törvény egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról 1991. évi XXXIII. törvény az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 116/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet a tűzvédelmi bírságról 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról
12 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról 6/2000. (II. 11.) BM rendelet a hatósági erkölcsi bizonyítványról 36/1997. (VI. 4.) BM rendelet a tűzvédelmi szakértői és igazságügyi szakértői tevékenység szabályairól 18/1997. (III. 12.) BM rendelet a Határőrség általános hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítő állománnyal szemben fennálló kártérítési felelősségéről 1/1968. (V. 12.) BM-EüM együttes rendelet a kábítószer termelésének, gyártásának, feldolgozásának, forgalomba hozatalának, raktározásának és használatának szabályozásáról
az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter feladatkörét megállapító egyes jogszabályok 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 158/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet a katasztrófa-egészségügyi ellátásról 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról
a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter feladatkörét megállapító egyes jogszabályok 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 1993. évi CX. törvény a honvédelemről 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 1997. évi XXI. törvény a polgári szolgálatról 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 119/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet a hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról 49/1999. (III. 26.) Korm. rendelet a közmunkaprogramok támogatási rendjéről
a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladatkörét megállapító egyes jogszabályok 2003. évi LII. törvény a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról 2003. évi XVI. törvény az agrárpiaci rendtartásról 2001. évi CXIX. törvény a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról 2000. évi XXXV. törvény a növényvédelemről 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról 1997. évi CXXI. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról 1997. évi XLVI. törvény az Országos Magyar Vadászkamaráról 1997. évi XLI. törvény a halászatról és a horgászatról 1996. évi LXXVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről 1996. évi LV. törvény a vad védelméről 1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről
13 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről 15/1987. (XII. 27.) KM-ÉVM együttes rendelet a vasúti építmények engedélyezéséről és üzemeltetésük ellenőrzéséről 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról
a gazdasági és közlekedési miniszter feladatkörét megállapító egyes jogszabályok 2003. évi CXXVI. törvény a közösségi vámjog végrehajtásáról 2003. évi LXXXVII. törvény a fogyasztói árkiegészítésről 2001. évi I. törvény a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosításáról 1996. évi LXV. törvény az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről 1996. évi XLVIII. törvény a közraktározásról 1995. évi XCVII. törvény a légi közlekedésről 1995. évi XCI. törvény az állategészségügyről 1995. évi LXXXIII. törvény a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról 1994. évi CII. törvény a hegyközségekről 1993. évi CXIV. törvény az állattenyésztésről 81/2003. (VI. 7.) Korm. rendelet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról 15/1987. (XII. 27.) KM-ÉVM együttes rendelet a vasúti építmények engedélyezéséről és üzemeltetésük ellenőrzéséről 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról
a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter feladatkörét megállapító egyes jogszabályok 2000. évi CXLV. törvény a sportról 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről 320/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet az állami sportinformációs rendszerről 4/2002. (V. 8.) ISM rendelet az állami sportinformációs rendszerből teljesített adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjairól
a honvédelmi miniszter feladatkörét megállapító egyes jogszabályok 2001. évi XCV. törvény a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról 1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról 1996. évi LXXVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről
14 1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről 1995. évi XCVII. törvény a légi közlekedésről 1993. évi CX. törvény a honvédelemről 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1976. évi 24. törvényerejű rendelet a kisajátításról 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól 119/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet a hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról
az igazságügyminiszter feladatkörét megállapító egyes jogszabályok 2003. évi CXXX. törvény az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről 2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről 2002. évi LIV. törvény a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről 1999. évi LXXXV. törvény a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelettel 1983. évi 3. törvényerejű rendelet a jogtanácsosi tevékenységről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 7/1983. (VIII. 25.) IM rendelettel 1979. évi 11. törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról 1973. évi 11. törvényerejű rendelet külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény kihirdetéséről 53/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet az igazságügyi szakértői névjegyzék számítógépes nyilvántartásáról 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet az úszólétesítmények lajstromozásáról 157/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet az igazságügyminiszter feladat- és hatásköréről 53/1993. (IV. 2.) Korm. rendelet az igazságügyi szakértőkről
az informatikai és hírközlési miniszter feladatkörét megállapító egyes jogszabályok 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról 13/2003. (X. 3.) IHM rendelet az egyes hírközlési és informatikai termékek megfelelőségét
15 vizsgáló vagy ellenőrző, illetőleg tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól 33/1999. (X. 15.) KHVM rendelet a közlekedési, hírközlési és vízügyi szakértők működésének engedélyezéséről 7/2002. (IV. 26.) MeHVM rendelet az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő nyilvántartásba vételéről 15/2001. (VIII. 27.) MeHVM rendelet az elektronikus aláírási termékek tanúsítását végző szervezetekről, illetve a kijelölésükre vonatkozó szabályokról
a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladatkörét megállapító egyes jogszabályok 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelet a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról 11/1984. (VIII. 1.) ÉVM rendelet a nukleáris létesítmények építési szabályairól 1/1976. (I. 8.) ÉVM rendelet az építésügyi ágazatba tartozó minőségellenőrző szervek dolgozói képesítési feltételeinek megállapításáról 6/2001. (I. 16.) FVM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, tárolásáról és szállításáról
a külügyminiszter feladatkörét megállapító egyes jogszabályok 2003. évi CXXVI. törvény a közösségi vámjog végrehajtásáról 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 1995. évi XCVII. törvény a légi közlekedésről 1994. évi LV. törvény a termőföldről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról
a nemzeti kulturális örökség minisztere feladatkörét megállapító egyes jogszabályok 2001. évi LXII. törvény a szomszédos államokban élő magyarokról 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 1995. évi LXXXIII. törvény a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról
16 12/1986. (IV. 22.) MT rendelet a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény végrehajtásáról 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról 18/2000. (XII. 18.) NKÖM rendelet a kulturális szakértők működésének engedélyezéséről és a szakértői névjegyzékek vezetéséről 16/1999. (XI. 18.) NKÖM rendelet a szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületek nyilvántartásának szabályairól 6/2002. (KK. 11.) NKÖM utasítás a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozó egyes hatósági ügyekben követendő eljárásról 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről 3/2001. (II. 23.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről 48/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az építésfelügyeleti ellenőrzési eljárásról 33/1997. (XI. 20.) KTM rendelet a polgári természetőrökről 13/1997. (V. 28.) KTM rendelet a védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról 12/1997. (IV. 25.) KTM rendelet a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításához szükséges kisajátítások ütemezéséről 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről
az oktatási miniszter feladatkörét megállapító egyes jogszabályok 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 1997. évi XXI. törvény a polgári szolgálatról 1993. évi CX. törvény a honvédelemről 1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 199/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet a Magyar akkreditációs Bizottság működéséről 105/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontról 71/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga-bizonyítványokról 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelet a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény végrehajtásáról 176/1993. (XII. 17.) Korm. rendelet a habilitációs eljárás általános szabályairól 35/2001. (XII. 22.) BM-KüM együttes rendelet a külföldiek beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos eljárások díjáról
17 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól 47/2001. (XII. 29.) OM rendelet a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény oktatást érintő rendelkezéseinek végrehajtásáról 26/2000. (VIII. 31.) OM rendelet a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról 42/1999. (X. 13.) OM rendelet az Országos szakértői és Országos vizsgáztatási névjegyzékről és a szakértői tevékenységről
a pénzügyminiszter feladatkörét megállapító egyes jogszabályok 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1995. évi C. törvény a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról 1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejáték szervezéséről 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 1990. évi XCI. törvény az adózás rendjéről 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről 162/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet a fejlesztési adókedvezményről 20/1994. (VI. 17.) PM rendelet az adószakértői működés engedélyezésének szabályairól
Irodalomjegyzék 1. Dr. Balázs István: A regionális közigazgatási hivatalok kialakításának lehetőségei a területi államigazgatás működése átalakításának tükrében 2. Dr. Bércesi Ferenc – Dr. Ivancsics Imre: A közigazgatási hivatalok regionális alapokra helyezésének lehetőségei