A figyelem és az emlékezet KRE TFK

A figyelem és az emlékezet KRE TFK

Ajánlott könyvek

Vázlat  A figyelem tulajdonságai A figyelem elméletei Szelektív figyelem A figyelem fejl dése, fejlesztése  Az emlékezés jellemz i, alapjai Az emlékezés szakaszai Az emlékezés típusai Az emlékezés modelljei Az emlékezet fejlesztése

Kogníció = megismerés Kognitív folyamatok:  érzékelés – észlelés  figyelem információfeldolgozás

 emlékezet  képzelet  gondolkodás (magasabbrendű kognitív folyamat)

Figyelem 1. A figyelem szelektív, kiemelő folyamat. Következtében az ingerek egy része hangsúlyozódik. 2. Er feszítési folyamat, amelynek során mentális energiánkat akaratlagosan egy meghatározott feladatra fordítjuk. 3. Éber állapotot fenntartó folyamat (vigilancia), hatékony készenlét az információk vételére.

Figyelem tulajdonságai  figyelem terjedelme: hányféle ingert tudunk egyszerre megragadni, befogni a figyelmünkkel (7±2)  figyelem tartóssága: mennyi ideig tudunk kitartóan, megszakítás nélkül egy dologra figyelni  figyelem megosztása: hányféle, figyelmet kívánó tevékenységet tudunk végezni egyidejűleg  figyelem átvitele: mennyire könnyű vagy nehéz átirányítani a figyelmünket egyik dologról a másikra

Figyelem elméletei I.  nem figyelt inger teljes kiszűrése

(Broadbent) csak a kiválasztott információsor jelentését fogjuk fel

 nem figyelt ingert is feldolgozzuk nem figyelt szövegben is meghalljuk nevünket automatikus áttérés érzelmileg hangsúlyos részre

 gyengített forma nem figyelt infók gyengített formában érik el a magasabb feldolgozási szinteket

Figyelem elméletei II.  figyelmi kapacitás modellje (Kahnemann) mindig egy adott figyelmi kapacitással rendelkezünk, ezt tudjuk megosztani tevékenységek között

 automatikus és kontrollált cselekvések (Shiffrin és Schneider) vannak olyan tevékenységek, amelyeket automatikusan tudunk végezni, automatikus cselekvések - nem igényelnek tudatos figyelmi er feszítést kontrollált cselekvések - olyan tevékenységek, amelyek nagy figyelmi er feszítést, odafordulást igényelnek A gyakorlás, tapasztalás révén a kontrollált cselekvések automatikussá válhatnak. (pl. autóvezetés, gépírás, annak megtanulása révén)

Szelektív figyelem  Az amire figyelünk hatékonyabban kerül feldolgozásra. pl: buliban is tudunk társalogni…  Koktélparti-jelenség  Dichotikus hallgatási feladat személy két szöveget kap egyik hallgatása – figyelmi összpontosítás mindkét közlés hallgatása – figyelmi megosztás

 Kevésbé sikeres az összpontosítás… Stroop-jelenség

Mondjuk ki hangosan a betűk színeit! KÉK ZÖLD

ZÖLD SÁRGA

SÁRGA

KÉK

PIROS

PIROS

PIROS

KÉK

KÉK

SÁRGA

SÁRGA

LILA

LILA

FEKETE

Mi történt?  Próbálunk egyik szempontra figyelni (szín) de a másik (jelentés) jobban érvényesül.  A szójelentés zavarja színmegnevezést.  AUTOMATIKUS HATÁS.

Szelektív figyelem Spontán, önkéntelen figyelem (tájékozódási reakció – Pavlov: Mi az? reflex)    

er s szokatlan mozgó hirtelen változó

ingerek váltják ki

 biológiai  felszólító jelleg  észlel beállítódása

Szándékos, akaratlagos figyelem akaratlagos odafordulás, tudatos választás

Szándékos szelektív figyelem Kognitív Valahol képességeink a egyik Mátra leglátványosabb egyik jelensége sűrű az, erdejében hogy a ki II. tudunk világháborúban szűrni valaki egy eldugott üzenetet sok egy aranyat. másikból. Bár Ezt több úgy tucat csináljuk, szerencsevadász hogy meg figyelmünket akarta olyan már jelz ingerekre szerezni, irányítjuk, eddig mint nem a sikerült betűtípus. nekik.

Figyelemfelkeltés

Figyelem fenntartása  Nagy energia ellenállni az álmosságnak.

 90 perces elkalandozás.  Reggelt l délutánig javuló szint, kivétel er ltetett emlékezeti feladatban.

A figyelem fejl dése, fejlesztése  6-7 éves korban ugrásszerű változás  Hullámzó figyelmi terjedelem  Koncentrálási nehézségek    

érdekl dés felkeltése, fenntartása irányított keresés önellen rzés kitartás

 Tanulási helyzetben szükség van:  TARTÓS FIGYELEMRE  MEGFELEL AKTIVÁCIÓS SZINTRE  MOTIVÁCIÓRA!

Fejlesztik a figyelmet

Teve tuvudsz ívigy beveszévélnivi? Évérteved avamivit movondovok nevekeved. Kévépzeveld evel, tevegnavap hóvogovolyovóztavam. Mevegdovogtavam evegy láványt. Sivíkivítovozovott. Avaztáván tevetszevett nevekivi ava jávátévék. vö ivis mevegdovobovott evengevem. Nevekevem ivis fávájt. Övösszevebavarávátkovoztuvunk, mevegbeveszévéltüvük, hovogy vavasávárnavap szávánkóvoznivi mevegyüvünk.

Az emlékezés

Jellemz i  a megismerés közvetett (logikai) szakaszának része;  a tudattartalmak rögzítésén, meg rzésén és felidézésen alapul;  segítségével teremtünk kapcsolatot a múlt és a jelen tapasztalatai között;  biztosítja megismerésünk és pszichikumunk működésének folyamatosságát;  biztosítja az információk tárolását;  egyaránt fontos a szerepe a közvetlen és a közvetett megismerésben.

Az emlékezés anatómiai alapjai RTM (rövid távú memória)– munkamemória: ▪ Prefrontális és temporális lebeny HTM (hosszú távú memória):

▪ Kódolás - bal félteke területei az aktívabbak ▪ Előhívás

- jobb félteke területei aktívabbak ▪ Konszolidációs folyamat – hippocampus amygdala

-

Az emlékezés élettani alapjai 1. Ismételt küls ingerlés hatására: hurokpályák, reverberációs neuronális (zárt öningerl ) körök alakulnak ki. (→ rövid idejű – recens - emlékezet)

2. Tartós vagy gyakori ingerlés hatására: ▸ morfológiai változások; ▸ biokémia változások; ▸ neuronhálózat aktiválódása. (→ hosszú idejű – permanens - emlékezet)

emléknyom (engram)

Pszichológiai alapja A tárgy olyan képe, amely a megel z szenzoros hatás alapján a tárgy távollétében idéződik fel. A képzetek az észlelettel szemben sajátos jellemzőkkel rendelkeznek:  Az észleletnél kisebb er sségűek.  Töredékesség jellemzi.  A képzetekben megy végbe az els lépés az absztrakció felé vezet úton.  A képzet változékony, dinamikus képz dmény.

Szakaszai Kódolás (elhelyezés a memóriában) bevésés: a tudati képmás rögzítése módjai: mechanikus (ismétlések) értelmes (legf bb feltétele: a megértés)

Tárolás (meg rzés a memóriában) meg rzés (emlékkép) felejtés.

El hívás (visszanyerés a memóriából) felismerés (meg kell állapítani az azonosságokat különböz ségeket) felidézés (a „tárgy” közvetlen jelenléte nélkül kell az elraktározott tudattartalmat visszaadni)

Az emlékezeti tárak elmélete  Id alapú felosztás (Atkinson-Shiffrin): ▪ szenzoros memória, ▪ rövid távú memória, ▪ hosszú távú memória.  Szándékalapú felosztás (Schacter): ▪ explicit memória – deklaratív tudás, ▪ implicit memória.

 Az emlékezés folyamatai alapján: ▪ bevésés módjától függ en:  mechanikus;  értelmes;

Az RTM feladatai  átmenetileg szükséges anyagok tárolása  átszállóhely  mentális számítások munkaterü lete (a problémamegoldáshoz szükséges anyagok tárolása)

 Miller (1956): 7+2 egység a kapacitása  Korlát: kódolás és információ bejutást id i és terjedelmi jellemz kre szűkíti le

A hosszú távú memória működési jellemz i  A kódolás és az el hívás szoros kapcsolata jellemzi  feldolgozás mélysége függ a szervezést l  kontextus, állapotfügg tanulás  az emlékezet és az érzelem kapcsolata – a felejtés érzelmi tényez i (villanófény- emlék, szorongás, kontextushatás, elfojtás.)

A HTM és az asszociáció kapcsolata asszociáció = képzettársítás: a hasonló vagy ellentétes, térben és id ben kapcsolódó képzetek egymást felidézik Egy anyag megtanulása után újabbat tanulva a két anyag

interferálhat egymással - interferencia: Segítik egymás felidézhet ségét (+):  szimultán (egyidejű) felidézés (téri érintkezés egyidejűsége alapján)  szukcesszív (egymás utáni) felidézés (id ben egymás után észleltek alapján) Gátolják egymás felidézhet ségét (-):  proaktív  retroaktív

Konszolidációs periódus  Hossza függ a megtanulandó anyag terjedelmét l, jellegét l  Sokkhatás befolyásolja  Újabb és újabb információ érkezés is megzavarja  Retroaktív gátlás - olyan negatív interferencia jelenség, ahol a kés bb tanult anyag gátolja a korábban tanult konszolidációját  Proaktív gátlás – korábban tanult kiszorítja az újonnan tanult infókat

Kéttáras memóriamodell jelenségei  Szeriális pozíció hatás lista elejér l végér l több tételt tudunk felidézni

 Retrográd amnézia agyrázkódás után – baleset el tti infókra nem emlékszik, HTM-ben tárolódott infók megvannak, RTM-b l örökre törl dött

 Konszolidációs id szak Patkányok útveszt ben tanulás után közvetlen elektrosokk – különbség ahol volt pihenés lsd: Ebbinghaus kísérlete – 13 értelmetlen szótagból álló lista tanulása

Tárolás a hosszú távú memóriában

Ebbinghaus felejtés-görbéje Forrás: Ádám P.-Balogh L.-Mailát L-né-Nádudvari I-né: Általános pszichológia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990 - 79.o.

Érdemes tehát

A tárolómodell alternatívái I. CRAIK ÉS LOCKHART - 1972 FELDOLGOZÁSI SZINTEK ELMÉLETE  Már a kódolás során is eltér mélységű a feldolgozás  A feldolgozás folyamatosan történik  Nem id zik el különféle tárakban

 Annál hatékonyabb a felidézés minél mélyebben történt a feldolgozás

A tárolómodell alternatívái II. BADDELEY ÉS HITCH, 1970 A MUNKAMEMÓRIA MODELL Fonológiai hurok (akusztikus puffer)

Központi feldolgozó egység

Téri-vizuális vázlattömb (vizuális puffer)

- Az emlékezet működő állapota. - Lényege: koordinált mentális aktivitás. - Nem passzív, mint az RTM. - A rendszer tagjai egyidejűleg párhuzamosan működnek. - Összehangolt működés.

A fonológiai hurok  nyelvelsajátítás motorja  Két komponens : 1. fonológiai tár beszéd alapú információ megtartásával foglalkozik

2. artikulációs kontrollfolyamat bels beszéden alapul

 emléknyomai 1.5-2 másodperc alatt elhalványulnak  artikulációs kontrollfolyamatok segítségével azonban frissíteni tudjuk ezeket (hangtalan ismételgetés)

Téri vizuális vázlattömb  képzeleti képek létrehozásáért és manipulációjáért felel s  elkülönül rendszer  jelent sége van a képzeleti mnemotechnikák alkalmazásában  nem felel s jobban az elképzelhet szavak jobb felidézhet ségéért

Központi végrehajtó  A munkamemória kontrolláló komponense  úgy működik, mint egy figyelmi rendszer  A másik két alrendszert működését koordinálja

Szervez dés és kategorizáció Hogyan tároljuk a fogalmakat az emlékezetben?  COLLINS ÉS QUILLIAN – HIERARCHIKUSAN SZERVEZ D

JELENTÉSHÁLÓ

Piramisszerű szervez dés. Csomópontokban fogalmakat és a rájuk jellemz tulajdonságokat tároljuk. Az információ minél kevesebb csomóponton halad át annál könnyebb elérni.

 SMITH, SHOEBEN, RIPS – VONÁS-ÖSSZEHASONLÍTÓ MODELL Definiáló jegyek. Karakterisztikus jegyek.

Tipikussági hatás.

 COLLINS ÉS LOFTUS – HÁLÓZATMODELL/TERJED MODELLJE

AKTIVÁCIÓ

A fogalmak elrendezése nem hierarchikus. A kapcsolat er ssége változó. A terjed aktiváció ha elér egy szintet, akkor aktiválja a vele kapcsolatban lév ket is. Szematikus el hangolási hatás.

 ROSCH – PROTOTÍPUS-ELMÉLETE A kategóriába tartozást nem a definiáló tulajdonságok, hanem a hasonlóság alapján öntjük el. Minden kategóriának van egy prototípusa. (nem feltétlenül létez példány)

Többszörös emlékezeti rendszer modellje  procedurális emlékezet: eszköztudás (pl. egy mozdulatra, cselekvés sorra való emlékezés)  epizodikus emlékezet: saját élményeink tárolása  szemantikus emlékezet: olyan ismeretek tárolása, amelyeknek nincs személyes vonatkozása Aktív emlékezési folyamatot feltételez.

Implicit memória-

amikor nem a tudatos működés kell

 Procedurális emlékek (tudni a hogyant) Tartalma:  Lassan elsajátított perceptuális, motoros és kognitív készségek.  Traumákhoz fűz d elfojtott, lehasadt érzelmek.  Korai emlékezet. 



Jellemz je:  Perceptuális alapú.  A szándék mell zése és az automatizálódott kognitív műveletek.

Explicit memória – amikor tudatos emlékezés kell

 Deklaratív tudás (tudni a mit)  Tartalma:  szemantikus emlékek - ismereteink fogalmi szintű tárolása,  epizódikus emlékek – személyes események.  Jellemz i:  A szándékosan kidolgozott emlék megnyilvánulásai.  Felidézhet , átdolgozható, tudatos vagy a tudatosság számára elérhet képi vagy verbális formában reprezentálódik.  Az implicit memóriához képest kés bb érik.

http://4.bp.blogspot.com/-1IiAow5FoM/TgTFgsBnrwI/AAAAAAAAOkE/kfdSTy7bJVw/s1600/ted003.jpg

Konstruktív emlékezet  Sémák –(Barlett,1930-as évek): a sémák tárgyak, jelenségek osztályairól alkotott ismereteink; az emberek új dolgokra a már létez struktúrák segítségével emlékeznek.  Forgatókönyvek – (Schank és Abelson, 1977): a gyakran átélt társas életben gyakorolt cselekvéseinkkel kapcsolatos tudásunk.

 Történetek – bonyodalom irányítja ket, az elbeszélés a bemutatásra és értelmezésre törekszik(pl. különböz tanulságok, meg gy z dések).

Az emlékezés egyéni sajátosságai  a bevésés gyorsasága,  a meg rzés tartóssága,

 a felidézés pontossága.

Az emlékezés hibái és zavarai  gyakori felejtés,  emlékezeti kiesések (amnéziák):  az emlékezet pontatlansága -paramnézia (deja vu – emlékezet illúziója :

az egyik szemb l az információ pár mikroszekundummal el bb érkezik az agyba, mint a másikból, az agy pedig nem tudja pontosan elhelyezni az id ben az els észlelést, olyan élményt keltve, mintha ezt egyszer már láttuk volna

Emlékezet és felejtés

       

               

Hogyan lehet növelni a memóriából való el hívás sikerességét? (emlékezeti stratégiák)

 Feldolgozás mélységének elve: A felidézés sikeressége a feldolgozáson és az el hívási módszereken múlik.  Minél mélyebb a feldolgozás annál könnyebb az el hívás.  Cselekvés szerepe: aktivitás kapcsolódik a rögzítéshez  Kontextushatás: a bevésés, rögzítés körülményei (pl. helye) között sikeresebb a felidézés  Szervezés: jegyzet, vázlat, ábra készítés  Értelmes kapcsolatok kialakítása: már elraktározott ismeretekhez kapcsoljuk a rögzítend anyagot

Mnemotechnikai eszközök mechanikus tanulás esetére mnemotechnika: Emlékezést segít fogások, eljárások elnevezése

amikor pontosan, szöveghűen meg kell tanulnunk valamit, pl. tényeket, adatokat, fogalmakat      

rímalkotás mozaikszó alkotás mondatalkotás helyek módszere kulcsszó módszer képtelen képzettársítás

1 0

8 0

4 4

8

1

9

5

6

2

tömbösítés

1848

1956

2004

S S S F L N P F N Y S N P

SÜSS FEL NAP FÉNYES NAP

a már ismert információ értelmet ad az értelmetlen betűsornak

Szolfézs - keresztesekre

Géza Diót Árul Évával g-dúr d-dúr á-dúr é-dúr

Szolfézs - b el jegyzésre

Fekete Béla eszik asztalnál f-dúr b-dúr esz-dúr asz-dúr

Az információfeldolgozás folyamata ÉRZÉKELÉS

ÉSZLELÉS

érzékszervek

agy

EMLÉKEZET ismételgetés



konszolidáció

 ingerek

 

szenzoros tár

RTM

HTM

rövid távú memória

hosszú távú memória

FELISMERÉS

- elhalványulás - kiszorítás FIGYELEM

FIGYELEM

Kulcsszavak         

A figyelem tulajdonságai Szelektív figyelem RTM HTM Munkamemória modell Feldolgozási szintek modellje Interferencia El hangolási hatás Többszörös emlékezeti modell

Köszönöm a FIGYELMET! Köszönöm a FIGYELMET! Köszönöm a FIGYELMET! Köszönöm a FIGYELMET! Köszönöm a FIGYELMET! Köszönöm a FIGYELMET! Köszönöm a FIGYELMET! Köszönöm a FIGYELMET! Köszönöm a FIGYELMET!