A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete
A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere
Pécs 2006
Preambulum * A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi LXXXIX. törvény (továbbiakban: Ftv.), a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.), a közalkalmazottak jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményekben való foglalkoztatás egyes kérdéseiről szóló 53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet, valamint az Egyetem szervezeti és működési szabályzatának felhatalmazása alapján az Egyetemen folyó oktatási, kutatási, tudományos, művészeti és gyógyítási tevékenység magas színvonalú biztosítása érdekében az oktatókkal, kutatókkal, tanárokkal és egyéb közalkalmazottakkal szemben támasztott előmeneteli és teljesítménykövetelményeket, az alkalmazás feltételeit, az értékelés szempontjait, a magasabb vezetőkre és vezetőkre vonatkozó rendelkezéseket az alábbi szabályzatban határozza meg.
ELSŐ RÉSZ Bevezető rendelkezések A szabályzat hatálya 1. § (1) A szabályzat hatálya kiterjed a) az Egyetemre, mint munkáltatóra, b) az Egyetem valamennyi közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatójára, kutatójára, tanárára és alkalmazottjára, c) az Egyetemmel megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre, d) az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló és e szabályzatban meghatározott címekkel rendelkező személyekre. (2) A szabályzat szerint kell eljárni: a) az első alkalmazáskor az álláshely betöltésére való alkalmasság megítélése céljából, b) az oktatók, kutatók, más közalkalmazottak minősítésekor, az általuk végzett munka értékelésekor, a folyamatos foglalkoztatásra való alkalmasság elbírálásakor. (3) A szabályzatban meghatározott követelményektől – a jogszabályban vagy e szabályzatban meghatározott esetek kivételével – sem az első alkalmazáskor, sem a folyamatos alkalmazáskor eltérni nem lehet.
*
A szabályzatot a Szenátus 2007. január 25-én fogadta el. Hatályos: 2007. február 01. napjától.
2
A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje 2. § (1) Az Egyetem közalkalmazottai felett a munkáltatói jogokat a rektor gyakorolja. A rektor e jogát e szabályzat 1. számú mellékletét képező szabályok szerint átruházza. Az átruházott jogkör tovább nem adható. (2) A rektor által átruházható munkáltatói jogkörök: a) kinevezés és annak módosítása, b) további jogviszony létesítésének engedélyezése, c) minősítés, d) rendes szabadság kiadása, e) rendkívüli, valamint fizetés nélküli szabadság engedélyezése, f) kiküldetés, távollét engedélyezése, g) illetmény meghatározása, illetményemelés, h) jutalmazás, i) fegyelmi eljárás indítása, j) kártérítésre kötelezés, k) áthelyezés, l) közalkalmazotti jogviszony megszüntetése, m) munkaköri leírás meghatározása. (3) Az Egyetem közalkalmazottainak munkavégzésével összefüggő munkáltatói irányítási jogkört, ideértve a munkaidő beosztását a dékán, illetve az önálló szervezet vezetője határozza meg. (4) A rektorhelyettesek, a dékán(főigazgató)helyettesek, illetve a munkáltatói joggal rendelkező szervezeti egységvezetők helyettesei a vezetőt megillető munkáltatói jogok gyakorlásában a helyettesítés általános szabályai szerint járnak el, azzal, hogy a kinevezés és felmentés jogával nem élhetnek. Az Egyetemen létesíthető munkakörök 3. § (1) Az Egyetemen az oktatással összefüggő feladatok oktatói és tanári, valamint tudományos kutatói munkakörben láthatók el. A tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott a teljes munkaidejének legalább kilencven százalékában az Egyetem tevékenységi körébe tartozó tudományos kutatási feladatot lát el. A tudományos kutató által tanításra fordított időt erre tekintettel kell megállapítani. (2) Az oktatók, tudományos kutatók és a tanárok munkájának segítésére az Egyetem ügyvivő-szakértői és ügyintézői, a működésével összefüggő feladatok ellátására pénzügyi-gazdasági, műszaki-szolgáltató, szakmaiszolgáltató, ügyviteli, kisegítői munkakörben foglalkoztatottakat vesz igénybe. (3) Az Egyetem által létrehozott közoktatási, közművelődési, közgyűjteményi intézményekben, szervezeti egységekben foglalkoztatottakra az adott ágazatra, feladatra, tevékenységre meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
3
MÁSODIK RÉSZ A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó általános szabályok I. fejezet A közalkalmazotti jogviszony alanyai, létesítése és módosítása 4. § A közalkalmazotti jogviszony alanyai: a munkáltató és a közalkalmazott. 5. § (1) A közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően határozott idejű közalkalmazotti jogviszony létesíthető: a) helyettesítés céljából, b) meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására, c) prémiumévek programról szóló jogszabály által meghatározott esetekben, d) egy alkalommal legfeljebb egy tanévre szóló egyetemi és főiskolai tanári, egyetemi és főiskolai docensi munkakör betöltésére (meghívott oktató). (3) Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén annak tartamát naptárilag, vagy más alkalmas módon kell meghatározni. (4) A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott: a) besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, illetményét, b) munkakörét, c) a munkavégzés helyét, d) a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos egyéb kérdéseket. 6. § (1) A munkáltató köteles valamennyi közalkalmazott részére munkaköri leírást készíteni. A munkaköri leírást a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg, és azt a közalkalmazottal írásban közli. A munkaköri leírás átvételét a közalkalmazott aláírásával igazolja. A munkaköri leírás mintát e szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. (2) A munkaköri leírásnak tartalmaznia kell különösen: a) a közvetlen felettes megnevezését, b) a munkáltatói jogkör gyakorolójának megjelölését, c) az ellátandó feladatok részletezését, d) a feladatok ellátására vonatkozó ellenőrzési kötelezettséget.
4
(3) A munkaköri leírást szükség szerint, de legalább évente felül kell vizsgálni, és indokolt esetben a szükséges módosításokat el kell végezni. 7. § (1) A munkáltató a kinevezési okmányban köteles meghatározni, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket az oktatónak milyen időszak(ok) alatt kell teljesítenie, továbbá fel kell hívnia a figyelmet a 88. §-ban meghatározott jogkövetkezményekre. (2) A kinevezés előtt a 9. §-ban meghatározottak fennálltáról meg kell győződni. A kinevezés elválaszthatatlan részét képezi az e szabályzat a) 3. számú mellékletében meghatározott titoktartási nyilatkozat. b) oktatók esetében a 4. számú mellékletet képező nyilatkozat, c) jelen bekezdés (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozat. (3) A kinevezés előtt a közalkalmazott köteles nyilatkozni – a jelen szabályzat 5. számú mellékletét képező nyilatkozat kitöltésével – a további munkavégzésre irányuló jogviszonyairól. (4) A kinevezéssel egyidejűleg a munkáltató a közalkalmazottat köteles tájékoztatni a) az irányadó munkarendről, b) az illetmény egyéb elemeiről, c) az illetményfizetés napjáról, d) a munkába lépés napjáról, e) a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve f) a munkáltatóra és a közalkalmazottra irányadó felmentési idő megállapításának szabályairól, g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint h) a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet, illetve Közalkalmazotti Tanács megnevezéséről. (5) A kinevezéssel kapcsolatos iratmintákat e szabályzat 6. számú melléklete tartalmazza. 8. § (1) 2 A közalkalmazotti jogviszony létesítését a dékán, illetve a PTE SZMSZ 86. §-ában meghatározott önálló szervezetek vezetője kezdeményezi a rektornál. Az egyes munkakörök esetében a közalkalmazotti jogviszony létesítésével, a kinevezéssel kapcsolatos jogok gyakorlása az e szabályzat 1. számú mellékletében meghatározottak szerint történik. (2) Az Egyetemen közalkalmazotti jogviszony abban az esetben létesíthető, ha a) az adott munkakörre történő jogviszony létesítése azért történik, mert az abban foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonya megszűnt – feltéve, hogy annak alapja nem a 25. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ok –, a státusz megüresedett és a jogviszony létesítésére az adott szervezeti egység működéséhez igazoltan szükség van, vagy b) az adott szervezeti egység feladatkörének igazolt változása az új munkakör létesítését és betöltését indokolja, és 2
Módosítást a Szenátus 2007. május 17-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2007. május 17-étől.
5
c) az adott szervezeti egység rendelkezik a jogviszony létesítéséhez szükséges pénzügyi fedezettel. 9. § Az Egyetemen való alkalmazás feltétele, hogy a közalkalmazott a) rendelkezzék az előírt iskolai végzettséggel, szakképzettséggel, b) büntetlen előéletű és cselekvőképes legyen, c) a munkakör betöltéséhez – szükség szerint – kiírt pályázaton eredményesen részt vett, d) részt vett a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton és ennek alapján alkalmas a munkakör betöltésére, e) megfelel az e szabályzatban meghatározott további követelményeknek. A pályázat 10. § (1) Ha e szabályzatban, illetve a munkáltató döntése alapján meghatározott munkakör betöltése pályázat alapján történik, e munkakörre csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. (2) Kizárólag pályázati eljárás keretében tölthetőek be a) az egyetemi tanári és docensi munkakörök, b) a magasabb vezetői megbízások, és az e szabályzatban meghatározott vezetői megbízások. A próbaidő 11. § (1) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor legfeljebb három hónapig terjedő próbaidő köthető ki. (2) Nem köthető ki próbaidő: a) a pályázat által betöltött munkakörök esetében, b) gyakornoki idő kikötése esetén, c) az Egyetemhez áthelyezéssel kerülő közalkalmazottak esetén. (3) A próbaidő alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntetheti. A megszüntetésről szóló nyilatkozatot írásba kell foglalni. A közalkalmazotti jogviszony módosítása 12. § (1) A közalkalmazotti kinevezést a munkáltató és közalkalmazott csak közös megegyezéssel, erre irányuló írásbeli megállapodással módosíthatja. (2) Nem minősül a kinevezés módosításának a 14. §-ban meghatározott átirányítás (helyettesítés) és a 15. §-ban meghatározott kirendelés.
6
(3) A közalkalmazotti jogviszony módosítására vonatkozó megállapodásban a közalkalmazottat figyelmeztetni kell a jogorvoslat lehetőségére. (4) Nincs szükség a jelen szakasz (1) bekezdésében meghatározott eljárásra, ha a módosítás jogszabályon alapul, így különösen a közalkalmazott fizetési fokozatának megváltozása, illetményének megemelése esetén. A közalkalmazotti jogviszony módosításáról azonban ilyen esetben is írásban kell értesíteni a közalkalmazottat, az értesítést részére elsősorban személyesen kell átadni és az átvétel tényét az értesítés munkáltatói példányán igazoltatni kell. Postai úton az értesítést tértivevénnyel kell kézbesíteni. 13. § (1) A munkáltató évente, illetve – ha a foglalkoztatás feltételei ezt indokolják – szükség szerint köteles megvizsgálni, hogy – különös figyelemmel a feladatok hatékony, szakszerű és a jogszabályoknak megfelelő ellátására – mely munkakörben van lehetőség a részmunkaidőben történő munkavégzésre. (2) A munkáltató az Mt. 84/A. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően a helyben szokásos módon köteles tájékoztatni a közalkalmazottakat azokról a munkakörökről, amelyeknél – közalkalmazotti kezdeményezés esetén – a kinevezés módosításával részmunkaidő köthető ki. Átirányítás (helyettesítés) és kirendelés 14. § (1) Nem minősül a kinevezés módosításának, ha a közalkalmazott a munkáltató utasítása alapján – az Egyetem működésével összefüggő okból, ideiglenesen –, eredeti munkaköre helyett vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatot lát el (átirányítás). (2) Ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, és ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. 15. § (1) A közalkalmazott az Egyetem és más munkáltatók közt létrejött megállapodás alapján, más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető. A közalkalmazott kirendelésére akkor kerülhet sor, ha a kirendelés alapján a közalkalmazott a Kjt., vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál végez munkát. (2) Az Egyetem és más munkáltató között ellenszolgáltatás nélkül létrejött megállapodás alapján a közalkalmazott más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető, ha a munkáltató a munkaviszonyból eredő foglalkoztatási kötelezettségét – működési körében felmerült ok miatt – átmenetileg nem tudja teljesíteni. A munkakör módosítása 16. § (1) A munkakör azon munkák körét tartalmazza, amit a közalkalmazott végezni köteles és jogosult közalkalmazotti jogviszonya fennállása alatt. (2) Ha a közalkalmazotti kinevezés módosítása a munkakör megváltozásával, vagy az eredeti munkakör lényeges módosításával jár, akkor az e szabályzat 6-9. §-ában foglaltak szerint kell eljárni, és a módosítást megelőzően meg kell győződni arról, hogy az alkalmazási feltételek az új, illetve a megváltozott munkakör vonatkozásában is fennállnak. (3) Ha a munkakör módosítása a munkavégzés helyének megváltoztatását is magában foglalja, akkor erről a kinevezést módosító okmányban külön rendelkezni kell. (4) Az e szakasz (2) bekezdése alapján, ha az új, vagy a megváltozott munkakör vonatkozásában ez jogszabály vagy szabályzat rendelkezése alapján szükséges – a közalkalmazott személyi anyagához csatolás céljából – át kell venni
7
a) az új vagy megváltozott munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget és képzettséget igazoló oklevelek, bizonyítványok másolatát, b) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat egészségügyi alkalmasságról szóló igazolását. (5) Nem kell alkalmazni a jelen szakasz (4) bekezdésében foglaltakat, ha az új munkakör betöltésére pályázati eljárás alapján került sor, és a pályázathoz a szükséges iratokat már csatolták, vagy azok egyébként az Egyetem rendelkezésére állnak. (6) Nem minősül a munkakör módosításának a munkakör jellegét meg nem változtató feladattal való kibővítése. Többletfeladat elrendelése 17. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló vezető valamely ellátatlan feladat teljesítése céljából megállapodást köthet a közalkalmazottal annak munkakörébe nem tartozó többletfeladat ellátására, meghatározott időre, havi rendszerességgel fizetett kereset-kiegészítés ellenében, ide nem értve a helyettesítés és az átirányítás formájában ellátott többletfeladatot. (2) A többletfeladat meghatározott időre rendelhető el, amelyet a feladat jellegének megfelelően kell meghatározni (tárgyév/hónap; tanév/szemeszter; más meghatározott időszak). Egy évet meghaladó időtartamra többletfeladatot elrendelni nem lehet. (3) A többletfeladat elrendelésének feltétele, hogy a pénzügyi fedezet igazoltan rendelkezésre álljon. (4) Többletfeladatként a közalkalmazott munkakörébe nem tartozó bármely olyan feladat ellátása elrendelhető, a) amely az Egyetem tevékenységi körébe tartozik, b) amelynek többletfeladatként történő ellátása az Egyetem érdekeit tekintve ilyen módon célszerű és gazdaságos, c) amelynek ellátásához az érintett közalkalmazott szakképzettséggel, szakértelemmel rendelkezik. (5) Ha az ellátandó többletfeladat az Egyetem egy másik szervezeti egységének feladatkörébe tartozik, az illetékes szervezeti egység munkáltatói jogkör gyakorlója csak a közalkalmazott szervezeti egysége vezetőjének előzetes írásos egyetértésével állapodhat meg a közalkalmazottal a munkakörébe nem tartozó többletfeladat ellátásáról, meghatározott időre. (6) A többletfeladat elrendelésére vonatkozó iratmintát a 7. számú melléklet tartalmazza. Belső áthelyezés 18. § (1) Ha az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló személy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult egyik egyetemi szervezeti egységből másik szervezeti egységhez kerül át (belső áthelyezés), akkor erről megállapodást kell kötni. A belső áthelyezésről szóló megállapodást a két munkáltatói jogkör gyakorlójának és az érintett közalkalmazottnak egyaránt alá kell írni. A megállapodást e szabályzat 8. számú mellékletében található minta szerint kell elkészíteni. (2) Az átvevő munkáltatói jogkört gyakorló vezető köteles kezdeményezni a kinevezés módosítását a jogviszonyban bekövetkezett változásról (munkakör, illetmény stb.)
8
II. fejezet A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése A közalkalmazotti jogviszony megszűnésének és megszüntetésének jogcímei 19. § (1) A közalkalmazotti jogviszony megszűnik: a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, b) a közalkalmazott halálával, c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, d) a 20. §-ban meghatározott esetben, e) a prémiumévek programban történő részvétel esetén az erre vonatkozó külön törvény szabályai szerint. (2) A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető: a) közös megegyezéssel, b) áthelyezéssel, c) lemondással, d) rendkívüli lemondással, e) felmentéssel, f) azonnali hatállyal próbaidő alatt, g) elbocsátással. (3) Az oktatók, kutatók közalkalmazotti jogviszonyának megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó további rendelkezéseket e szabályzat 88-94. §-ai tartalmazzák. (4) A közalkalmazotti jogviszony megszűnésével és megszüntetésével kapcsolatos iratmintákat e szabályzat 9. számú melléklete tartalmazza. Közalkalmazottak jogállása a munkáltató egyes tevékenységeinek megszűnése esetén 20. § (1) Ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az Mt. vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik. E bekezdésben meghatározott munkáltatói döntésről a Szenátus köteles külön határozatot hozni a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével. (2) Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a Közalkalmazotti Tanácsot az átadás
9
a) időpontjáról, b) okáról, c) a közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről. (3) A munkáltató köteles a szakszervezettel és a Közalkalmazotti Tanáccsal konzultációt kezdeményezni a közalkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről. A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, illetve eszközére, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközökre. A közös megegyezés 21. § (1) A 19. § (2) bekezdés a) pontja szerinti közös megegyezéssel az Egyetem és a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyt azonnali hatállyal vagy valamely későbbi időpontra, legkésőbb azonban a munkáltatói felmentés esetében irányadó felmentési idő utolsó napjára szüntetheti meg. (2) A megszüntetésre vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a megszüntetésre vonatkozó közös nyilatkozatot, b) a megszüntetés időpontját. Az áthelyezés 22. § (1) A 19. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott áthelyezéssel történő közalkalmazotti jogviszony megszüntetése esetén a közalkalmazottnak, az Egyetemnek, valamint az új munkáltatónak meg kell állapodnia az áthelyezésről. (2) A megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a közalkalmazott új munkakörét, b) a közalkalmazott munkahelyét, c) a közalkalmazott illetményét, d) az áthelyezés időpontját. (3) Az áthelyezett közalkalmazottnak az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha az új munkáltatónál töltötte volna el. A lemondás 23. § (1) A 19. § (2) bekezdés c) pontja szerinti lemondással a közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt bármikor megszüntetheti. (2) A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony lemondással nem szüntethető meg.
10
(3) A lemondási idő két hónap, amely időtartam egy részére, vagy annak egészére az Egyetem mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól. A munkavégzés alóli mentesítésről és annak időtartamáról a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. Rendkívüli lemondás 24. § (1) A 19. § (2) bekezdés d) pontja szerinti rendkívüli lemondással a közalkalmazott csak akkor szüntetheti meg a közalkalmazotti jogviszonyát, ha az Egyetem: a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. (2) Rendkívüli lemondásra okot adó körülmények különösen: a) az Egyetem illetményfizetési kötelezettségét két hónapot meghaladóan nem teljesíti, b) az Egyetem nem biztosítja az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, c) az Egyetem foglalkoztatási kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti. (3) A lemondás jogával a közalkalmazott az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzésétől számított 15 napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított 1 éven belül élhet, bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőeljárás megindítására nyitva álló elévülési idő alatt lehet gyakorolni. (4) Rendkívüli lemondás esetén a közalkalmazottat annyi időre járó átlagkereset illeti meg, amennyi felmentés esetén a felmentési időre megilletné. A közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontját a közalkalmazottra irányadó felmentési idő figyelembevételével kell megállapítani. A közalkalmazott követelheti felmerült kárának megtérítését is. A felmentés 25. § (1) Felmentéssel akkor szüntetheti meg az Egyetem a közalkalmazott jogviszonyát, ha a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták, b) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület munkáltatót érintő döntése – különösen a feladatok változásából adódó átszervezés vagy a költségvetési támogatás csökkentése – következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség, c) a magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával történő megbízás visszavonását, határozott időre szóló megbízás esetén a határozott idő leteltét követően a közalkalmazott eredeti vagy más munkakörben való továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség, d) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően, továbbá e) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül, f) e szabályzat 88. §-ban meghatározott esetekben.
11
(2) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű. (3) Amennyiben (1) bekezdés d) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a közalkalmazott akkor menthető fel, ha a munkáltatónál nincs az egészségi állapotának megfelelő munkakör vagy, ha az ilyen munkakörbe történő áthelyezéséhez a közalkalmazott nem járult hozzá. (4) Ha az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott alkalmatlanság a közalkalmazott munkavégzésével vagy magatartásával függ össze, a felmentés előtt lehetőséget kell adni számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. Felmentési tilalmak 26. § (1) A közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg az alábbiakban meghatározott időtartam alatt: a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság, b) a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, c) a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, d) a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság, e) a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság, f) a külföldön nemzetközi szervezetnél, vagy államközi egyezmény végrehajtásaként idegen állami, illetőleg egyéb intézménynél munkára kötött megállapodás alapján külföldön végzett munka, g) a tartósan külföldi szolgálatot teljesítő személy külföldre utazására tekintettel fizetés nélküli szabadságban részesült házastársánál a fizetés nélküli szabadság, h) az ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra kiküldött a tanulmányút és az esetleges előzetes tanfolyam, i) a munkáltató által vagy hozzájárulásával más szervek által iskolai vagy iskolarendszeren kívüli képzésre küldés miatt a munkavégzés alóli felmentés időtartama alatt. (2) A felmondási idő, ha az (1) bekezdésben meghatározott felmondási védelem időtartama a) a tizenöt napot meghaladja, ezt követően csak tizenöt nap, b) a harminc napot meghaladja, ezt követően csak harminc nap elteltével kezdődhet el.
12
A felmentés korlátozása 27. § (1) A közalkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel a) ha a közalkalmazott házastársa (élettársa) nem rendelkezik önálló, legalább az országosan kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő jövedelemmel és legalább három eltartott gyermeke van, b) ha a közalkalmazott egyedülálló, eltartott gyermeke tizennyolc éves koráig, c) ha a közalkalmazott házastársa sorkatonai, illetve polgári szolgálatot teljesít, d) az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül. (2) Ha a munkáltatónál van olyan munkakör, amelynek ellátására az (1) bekezdésben említett közalkalmazott alkalmas, a közalkalmazotti jogviszonyt mindaddig nem lehet felmentéssel megszüntetni, amíg a közalkalmazott ilyen munkahelyre áthelyezhető, feltéve, hogy ezt elvállalja. Nem terheli ez a kötelezettség a munkáltatót, ha a felmentés indoka – az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve – a 25. § (1) bekezdésének d) pontján alapul. A felmentési idő 28. § (1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. (2) Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött a) öt év után egy hónappal, b) tíz év után két hónappal, c) tizenöt év után három hónappal, d) húsz év után négy hónappal, e) huszonöt év után öt hónappal, f) harminc év után hat hónappal meghosszabbodik. (3) A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat – a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban – a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni. 29. § Ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít, a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, b) a felmentési időből hátralevő idő tekintetében átlagkeresetre nem jogosult, c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.
13
A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése a közalkalmazott részéről 30. § Amennyiben a közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott valamely közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály rendelkezéseinek megszegésével szünteti meg, azt úgy kell elbírálni, mintha közalkalmazotti jogviszonya elbocsátás folytán szűnt volna meg. A végkielégítés 31. § (1) Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya a) felmentés, b) rendkívüli lemondás, vagy c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. (2) Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha: a) felmentésére – az egészségügyi okot kivéve – tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor, b) legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. (3) A közalkalmazott végkielégítésének mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő legalább a) három év: egy havi, b) öt év: két havi, c) nyolc év: három havi, d) tíz év: négy havi, e) tizenhárom év: öt havi, f) tizenhat év: hat havi, g) húsz év: nyolc havi átlagkeresetének megfelelő összeg. (4) A végkielégítés (3) bekezdésben meghatározott mértéke négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottat, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. (5) A végkielégítés mértéke az (3)-(4) bekezdésben foglaltak kétszeresének megfelelő összeg, ha a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondás folytán szűnt meg.
14
A nyugdíjas közalkalmazottra vonatkozó külön rendelkezések 32. § (1) A rektor felmentéssel megszünteti az oktató, kutató és egyéb közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát, ha a közalkalmazott nyugdíjasnak minősül. (2) 3 Az (1) bekezdéstől eltérően – az oktatót foglalkoztató kar dékánjának nyilatkozata alapján – nem kell megszüntetni a) doktori iskolák tagjainak közalkalmazotti jogviszonyát, ha az adott szakterületen nem biztosíthatók az Egyetem szabályzatainak és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság előírásainak megfelelő személyi feltételek, illetve a doktori iskola működtetése szempontjából nélkülözhetetlen, b) az egyetemi, főiskolai tanárok, tudományos tanácsadók és kutatóprofesszorok közalkalmazotti jogviszonyát 70. életévük betöltéséig, amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója úgy ítéli meg, hogy a hazai vagy nemzetközi tudományos életben kiemelkedő jelentőségű tevékenységet fejtenek ki és oktatási feladataik körében kötelező tantárgy oktatását végzik és e tevékenység más közalkalmazottal nem látható el, c) az egyetemi, főiskolai docensek, tudományos főmunkatársak közalkalmazotti jogviszonyát a 65. életév betöltéséig, feltéve, hogy tevékenységük az adott szervezeti egység oktatói-kutatói munkájában nélkülözhetetlen. (3) Az (1) bekezdéstől eltérően – a munkáltatói jogkör gyakorlójának nyilatkozata alapján – nem kell megszüntetni az egyéb közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát a 65. életév betöltéséig, feltéve, ha tevékenysége az adott szervezeti egység munkájában nélkülözhetetlen. (4) Nem szüntethető meg az (1) bekezdés alapján a 65. életév betöltéséig a vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya. (5) A munkáltatói jogkör gyakorlója minden naptári év június 30. napjáig köteles megvizsgálni, hogy a következő egy éves időszakban mely közalkalmazott minősül nyugdíjasnak. (6) A nyugdíjasnak minősülő közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyát azon tanulmányi félév utolsó napjával kell megszüntetni, amely félévben a közalkalmazott nyugdíjasnak minősül. (7) Az (2) bekezdés alapján a mentesítésre vonatkozó javaslatot jóváhagyás céljából a munkáltatói jogkör gyakorlója terjeszti fel a rektorhoz. A felterjesztésben annak szükségességét – kapacitás kihasználtságra és hatékonyságra vonatkozó – tényszerű adatokkal alá kell támasztani. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése esetén alkalmazandó közös szabályok 33. § (1) A közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnésekor, illetve megszüntetésekor köteles a birtokában lévő, de az Egyetem tulajdonát képező eszközökkel, gépekkel, berendezésekkel és felszerelésekkel elszámolni, az Egyetemmel fennálló esetleges tartozását rendezni, az elszámolási lapot az érintettekkel aláíratni és azt legkésőbb az utolsó munkában töltött napot megelőző harmadik napon a Humán Erőforrás Gazdálkodási Osztályon leadni, továbbá a szervezeti egység vezetője által megjelölt személynek munkakörét átadni. (2) Az Egyetem Humán Erőforrás Gazdálkodási Osztálya köteles a közalkalmazott részére közalkalmazotti igazolást, továbbá szabadságigazolást adni, az időarányos szabadságot pénzben megváltani, a közalkalmazottnak járó és még ki nem fizetett juttatásokat kifizetni, illetve bankszámlájára átutalni. A szervezeti egység vezetője köteles az időarányos szabadság természetben való kiadására törekedni, megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha a természetbeni kiadás nem lehetséges.
3
ld. még az 52. § (1) bekezdés c) pontját.
15
III. fejezet A közalkalmazotti jogviszony tartalma 34. § A közalkalmazottak jogait a PTE SZMSZ 19., 22. §-ai tartalmazzák. 35. § (1) Az Egyetem köteles: a) a közalkalmazottat a kinevezésben foglaltak és a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb szabályok szerint foglalkoztatni, b) az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani, c) a közalkalmazott számára munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, d) a munkát úgy megszervezni, hogy a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelességeit teljesíteni tudja, e) a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani, f) a közalkalmazotti kinevezésben meghatározott illetményt megfizetni. (2) A közalkalmazott köteles: a) az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni és munkaidejét munkában tölteni, b) munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni, c) munkáját úgy végezni és olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodást ne idézzen elő, d) munkáját személyesen ellátni, e) a munkája során tudomására jutott szolgálati titkot, továbbá az Egyetemre, illetve tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. (3) A (2) bekezdés a) pontja szerint a közalkalmazott munkára képes állapotát kizáró oknak minősül különösen a szeszesitaltól, vagy kábítószertől befolyásolt állapot, továbbá minden olyan betegség, amely a közalkalmazott teljesítményét, vagy biztonságos munkavégzését akadályozza. (4) Az Egyetem jogosult ellenőrizni a közalkalmazott munkára képes állapotát. Amennyiben a közalkalmazott az ellenőrzés elvégzését megtagadja, vagy azt akadályozza, úgy e magatartása a közalkalmazotti jogviszonyból származó lényeges kötelezettség megszegésének minősül. 36. § A közalkalmazott a munkaköri feladatait a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoknak, az egyéb szakmai szabályoknak és szokásoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelően, a közérdek figyelembevételével látja el.
16
Az összeférhetetlenség szabályai 37. § (1) Az oktatók, kutatók és egyéb közalkalmazottak nem létesíthetnek olyan munkavégzésre irányuló jogviszonyt, amely a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörükkel összeférhetetlen. (2) Összeférhetetlen különösen az olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony a) amelyben a szolgálati (üzleti) titkot képező eljárások, módszerek, ismeretek harmadik személy javára való alkalmazására kerülhet sor, b) amely a közalkalmazott egyetemi alapfeladatainak (oktatás, kutatás, igazgatási és gazdasági tevékenység) teljesítését hátráltatja, c) amely az Egyetemen teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató által más felsőoktatási intézményben legalább a teljes munkaidő felének megfelelő időtartamban történő foglalkoztatásra irányul, d) amely az Egyetemen teljes munkaidőben foglalkozatott egyetemi, főiskolai tanár, tudományos tanácsadó, kutatóprofesszor által több mint egy további felsőoktatási intézmény javára valamely tevékenységnek közalkalmazotti jogviszony keretében való ellátására irányul, e) amely az Egyetemen teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató által más felsőoktatási intézményben magasabb vezetői megbízás ellátására irányul. (3) A közalkalmazott 8 napon belül köteles írásban bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha vele szemben jogszabályban vagy szabályzatban meghatározott összeférhetetlenség merül fel, illetve ha közalkalmazotti jogviszonya fennállása alatt összeférhetetlenségi helyzetbe kerülnek. Amennyiben a közalkalmazott e kötelezettségének nem tesz eleget, az fegyelmi vétségnek minősül, ezért vele szemben fegyelmi eljárás kezdeményezhető. (4) Ha az összeférhetetlenség ténye a munkáltatói jogkör gyakorlójának a tudomására jut, haladéktalanul köteles a közalkalmazottat felhívni az összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a közalkalmazott e kötelezettségének nem tesz eleget, az fegyelmi vétségnek minősül, ezért vele szemben fegyelmi eljárás kezdeményezhető. (5) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az üzleti titkok megtartására történő figyelmeztetést a közalkalmazott kinevezési okmányában rögzíteni kell. Ebben a körben összeférhetetlenségre a munkáltató csak abban az esetben hivatkozhat, ha az erre vonatkozó figyelmeztetést az említett módon rögzítették. (6) A (2) bekezdés a) pontját és az (5) bekezdést nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a munkáltató az alól írásban felmentést ad. (7) A magasabb vezetőkre és vezetőkre vonatkozó további összeférhetetlenségi szabályokat a 135. § tartalmazza. Munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének szabályai 38. § A közalkalmazott – amennyiben közalkalmazotti jogviszonyával nem összeférhetetlen – munkavégzésre irányuló további jogviszonyt létesíthet az alábbiak szerint. a) Amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban - részben vagy egészben - azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak az Egyetem előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető. A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita nem kezdeményezhető.
17
b) A közalkalmazott munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését a közalkalmazott köteles az Egyetemnek előzetesen bejelenteni. Az Egyetem összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését megtiltja. Az Egyetemnek a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhető. 39. § Az Egyetem a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Az oktatói, tanári munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott részére megállapított legmagasabb heti tanítási órát meghaladóan vállalt tanítási feladatok ellátásáért a közalkalmazott kereset-kiegészítésben részesülhet. 40. § Amennyiben az oktató a 4. számú mellékletében meghatározott nyilatkozatában a másik felsőoktatási intézményt jelöli meg kedvezményezettként a költségvetési támogatás megállapításánál, úgy ő az Egyetemen csak részmunkaidőben foglalkoztatható. Kutatási és tanulmányi célú külföldi kiutazás, külföldi munkavállalás 4 40/A. § (1) Kutatási és tanulmányi célú külföldi kiutazás (továbbiakban együtt: külföldi tanulmányút) esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazottal megállapodást köt. A megállapodást a Humán Erőforrás Gazdálkodási Osztály részére meg kell küldeni. A megállapodásra vonatkozó iratmintát e szabályzat 23. számú melléklete tartalmazza. (2) A külföldi tanulmányút esetén közalkalmazottat alapilletménye és vezetői pótlék nélkül számított pótlékai illetik meg. (3) A közalkalmazott ösztöndíjas külföldi tanulmányútja esetén az (2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a) ha a közalkalmazott az Egyetem támogatásával állam vagy kormányközi egyezmény, magyar állami ösztöndíj, külföldön működő magyar intézményben rendelkezésre álló tanulmányi lehetőség, magyar intézmény külföldi féllel kötött külön megállapodása alapján, illetve nemzetközi szervezetnél vagy más külföldi szervnél pályázat, vagy megbízás alapján három hónapot meg nem haladó időtartamú ösztöndíjas tanulmányon vesz részt, a közalkalmazott részére az átlagkereset teljes összegét, b) a három-hat hónapig tartó ösztöndíjas tanulmányút idejére az átlagkereset 50 %-át, c) a hat-tizenkettő hónapig tartó tanulmányút idejére a mindenkori közalkalmazott besorolása szerinti alapilletmény 40 %-át kell megállapítani. (4) Az egy évet meghaladó ösztöndíjas külföldi tanulmányút idejére a közalkalmazott illetményre nem jogosult, kérelmére a munkáltatói jogkör gyakorlója fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet. (5) Közalkalmazott külföldi tanulmányútjáról beszámolót köteles készíteni, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell a hazaérkezést követő nyolc napon belül benyújtania. (6) Az e § (1)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezések az e szabályzat 87. §-ában szabályozott alkotói szabadsággal összefüggő külföldi tanulmányutak vonatkozásában nem alkalmazandóak.
4
Beépítette a 2007. május 17-ei szenátusi ülésen elfogadott módosítás. Hatályos: 2007. május 17-étől.
18
Munkavállalás külföldön 5 40/B. § (1) Külföldi munkavállalás alatt a munkáltatói jogkör gyakorlója által engedélyezett, jövedelemszerzés céljából saját kezdeményezésre, vagy meghívásos alapon külföldön való munkavégzés értendő. (2) A közalkalmazott a külföldi munkavállalás engedélyezése iránti kérelmét az utazás megkezdése előtt legalább 30 nappal köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának benyújtani. A fizetés nélküli szabadság engedélyezésére a közalkalmazott közvetlen felettese véleményének kikérését követően a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. (3) Külföldi munkavállalás engedélyezése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazottal megállapodást köt. A megállapodást a Humán Erőforrás Gazdálkodási Osztály részére meg kell küldeni. A megállapodásra vonatkozó iratmintát e szabályzat 24. számú melléklete tartalmazza. (4) Külföldi munkavállalás esetén legfeljebb egy év fizetés nélküli szabadság engedélyezhető. A külföldi munkavállalás rendkívüli esetben egyszeri alkalommal további egy évre – a közalkalmazott lejárat előtt 2 hónappal benyújtott írásbeli kérelmére – meghosszabbítható. Az ismételt engedélyt a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles haladéktalanul a Humán Erőforrás Gazdálkodási Osztálya részére megküldeni. Hét éven belül újabb fizetés nélküli szabadság nem engedélyezhető. A 7 éves időtartamot e szabályzat hatályba lépésétől kell alkalmazni. Amennyiben az érintett e szabályzat hatályba lépést megelőző hét éven belül fizetés nélküli részesült, úgy a hét éves időtartamot annak lejártától kell számítani. (5) A közalkalmazott a határozott idejű engedély lejárta után 5 munkanapon belül köteles munkavégzésre jelentkezni a Kjt-ben meghatározott jogkövetkezmények terhe mellett. IV. fejezet A közalkalmazottak fegyelmi és kártérítési felelőssége A közalkalmazott fegyelmi felelőssége 41. § Fegyelmi vétséget követ el a közalkalmazott, ha a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi. 42. § (1) A fegyelmi eljárás megindítását a kinevezési jogkör gyakorlója, magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazott tekintetében a megbízásra jogosult rendeli el. Erről egyidejűleg a közalkalmazottat írásban értesíteni kell. (2) Kötelező a fegyelmi eljárás megindítása: a) jelentős súlyú fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén, továbbá b) ha az eljárás lefolytatását a közalkalmazott maga ellen kéri. (3) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a) a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanújáról való tudomásszerzéstől egy hónap, vagy b) a fegyelmi vétség elkövetésétől egy év eltelt. (4) Az egyéves határidő 5
Beépítette a 2007. május 17-ei szenátusi ülésen elfogadott módosítás. Hatályos: 2007. május 17-étől.
19
a) magasabb vezető beosztású közalkalmazott esetében három évre, b) vezető beosztású közalkalmazott esetében két évre emelkedik. 43. § (1) A fegyelmi eljárásra vonatkozó részletes szabályokat a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 45-53. §-ai tartalmazzák. (2) A fegyelmi eljárás során alkalmazandó iratmintákat e szabályzat 10. számú melléklete tartalmazza. A közalkalmazott kártérítési felelőssége 44. § (1) A közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. (2) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a közalkalmazott egyhavi illetményének ötven százalékát nem haladhatja meg. (3) Gondatlan károkozás esetén a közalkalmazott háromhavi illetménye erejéig felel, amennyiben a) a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabályok súlyos megsértésével, b) az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével okozta a kárt, vagy c) a kár olyan - jogszabályba ütköző - utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek várható következményeire az utasított közalkalmazott előzőleg a figyelmét felhívta. 45. § Szándékos károkozás esetén a közalkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni. 46. § (1) Az Egyetem a közalkalmazottat a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) hatszorosának megfelelő összeghatárig közvetlenül kártérítésre kötelezheti. (2) A felelősség megállapítására a fegyelmi eljárás szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók. 47. § (1) A kár bekövetkezését az észlelést követően haladéktalanul be kell jelenteni a szervezeti egység vezetőjének. (2) A szervezeti egység vezetője köteles: a) bűncselekmény gyanúja esetén a Biztonságszervezési Osztályt, b) leltárhiány, illetve visszaszolgáltatási, megőrzési, elszámolási kötelezettség megszegése esetén a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóságot értesíteni, c) a kár enyhítésére, további károk megakadályozására szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni, d) a kártérítési felelősség megállapítását célzó vizsgálatot megkezdeni és a Biztonságszervezési Osztály bevonásával lefolytatni. (3) Nem áll fenn az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés a), illetve b) pontjaiban rögzített bejelentési, illetve intézkedési kötelezettség, ha a keletkezett kár olyan kismértékű, hogy az azzal kapcsolatos intézkedés a
20
munkáltatónak aránytalan többletfeladatot jelentene. Amennyiben a károkozó személye ismert és a kárt az eljárás megindításáig megtéríti, gondatlan károkozás esetén a munkáltató a (2) bekezdés d) pontjában foglalt intézkedéstől eltekinthet. (4) A kártérítési eljárás során alkalmazandó iratmintákat e szabályzat 11. számú melléklete tartalmazza. Együttes fegyelmi és kártérítési eljárás 48. § (1) A közalkalmazottak fegyelmi és kártérítési felelőssége egymás mellett és egymástól függetlenül érvényesül. (2) Ha a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyából eredő lényeges kötelezettségének vétkes megszegésével az Egyetemnek kárt is okozott, a fegyelmi és a kártérítési eljárás együttesen is lefolytatható. (3) Az együttes fegyelmi-kártérítési eljárás lefolytatására a fegyelmi eljárás szabályait kell értelemszerűen alkalmazni, az e szabályzat 10. és 11. számú mellékleteiben szereplő iratminták egységesítésével. V. Fejezet A tanulmányi szerződés és a továbbképzés A tanulmányi szerződés 49. § (1) A tanulmányi szerződésben az Egyetem arra vállal kötelezettséget, hogy a tanulmányok alatt támogatja a közalkalmazottat, a közalkalmazott pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetőleg a képzettség megszerzése után meghatározott időn keresztül az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyát fenntartja. A tanulmányi szerződés mintáját e szabályzat 12. számú melléklete tartalmazza, (2) Tanulmányi szerződés azzal a közalkalmazottal köthető, aki vállalja, hogy tanulmányainak befejezését követően legfeljebb tanulmányainak időtartamával azonos időtartamban közalkalmazotti jogviszonyát fenntartja. (3) Nem köthető tanulmányi szerződés: a) a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, b) ha a tanulmányok elvégzésére az Egyetem írásban kötelezte a közalkalmazottat. (4) A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell a) az Egyetemet terhelő támogatás formáját és mértékét, b) a közalkalmazott által a tanulmányok befejezését követően közalkalmazotti jogviszonyban töltendő időt, c) a (7) bekezdésben meghatározott szabadidőre járó díjazást (fizetett tanulmányi szabadság). (5) Az Egyetem az alábbi támogatásokat nyújthatja rendszeresen vagy eseti jelleggel: a) költségtérítés (utazás, szállás költsége), b) beiratkozási díj, tandíj, vizsgadíj. (6) A közalkalmazott kötelezettséget vállal:
21
a) a tanulmányok eredményes folytatására, b) vizsgák letételére, c) képzettség megszerzését követően közalkalmazotti jogviszonyának fenntartására. (7) Az Egyetem vállalja, hogy az iskolai rendszerű képzésben részt vevő közalkalmazott számára: a) a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítja, az oktatási intézmény igazolása alapján, b) vizsgánként négy munkanap szabadidőt biztosít, c) a diplomamunka elkészítéséhez 10 munkanap szabadidőt biztosít. (8) A tanulmányi szerződés megkötését követően az Egyetem köteles a közalkalmazottat olyan munkakörben foglalkoztatni, amely megfelel a közalkalmazott tanulmányi szerződésben meghatározott munkakörnek. (9) A tanulmányi szerződést a közalkalmazottal az Egyetem képviseletében a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult megkötni. (10) Amennyiben az Egyetem nem teljesíti a (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségét, vagy egyéb szerződésszegést követ el, a közalkalmazott mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól, és a szerződésszegésből eredő esetleges kárát érvényesítheti. (11) Ha a közalkalmazott nem teljesíti az (6) bekezdésben meghatározott kötelességét, a meghatározott időtartamot nem tölti le, vagy egyéb lényeges kötelességszegést követ el, az Egyetem követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését. Amennyiben a közalkalmazott a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelessége ezzel arányos. (12) A közalkalmazottnak – feltéve, hogy tanulmányait az Egyetem által folytatott képzés keretében végzi – a tanulmányai során nyújtott egyéb kedvezmények és juttatások tekintetében az Egyetem rektora utasításban rendelkezik. (13) Az Egyetem közgyűjteményi tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazottakkal kötött tanulmányi szerződésre külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. A továbbképzés 50. § (1) Az Egyetem elősegítheti a közalkalmazott munkakörével összefüggő képzésben, illetve továbbképzésben való részvételét. (2) A közalkalmazott köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon illetve továbbképzésben részt venni, és az előírt vizsgákat letenni, kivéve, ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel rá aránytalanul sérelmes. (3) Az Egyetem csak a közalkalmazott hozzájárulásával kötelezheti tanfolyamon, illetve továbbképzésben való részvételre azt a közalkalmazottat: a) akinek az öregségi nyugdíjra való jogosultságig kevesebb, mint tíz év van hátra, b) a terhes nőt, c) azt az anyát, akinek egy évesnél fiatalabb gyermeke van.
22
(4) Amennyiben az Egyetem kötelezte a közalkalmazottat továbbképzésben való részvételre, köteles az ezzel kapcsolatos költségeket megtéríteni. Köteles továbbá megtéríteni a közalkalmazott munkából távol töltött időre járó átlagkeresetét is.
VI. fejezet A közalkalmazott minősítése és munkájának értékelése A közalkalmazott minősítése 51. § (1) A közalkalmazott kérésére, közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, a munkáltató köteles minősítést készíteni, amennyiben a közalkalmazotti jogviszony legalább egy évig fennállott. (2) A minősítést a közalkalmazott közvetlen felettese javaslatának meghallgatása után a munkáltatói jogkör gyakorlója készíti el. (3) A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. (4) A közalkalmazottal minősítését annak elkészülte után haladéktalanul ismertetni kell. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is. (5) A minősítés egy példányát annak ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni. Az oktatók-kutatók munkájának értékelése 52. § (1) Az oktatók, kutatók munkáját a) kétévenként, b) az oktatói, kutatói előmenetellel kapcsolatos munkáltatói intézkedés meghozatala előtt, kivéve, ha a munkakör betöltése nyilvános pályázat útján történik, c) a 32. §-ban (nyugdíjazás alóli mentesítés) meghatározott munkáltatói intézkedések meghozatala előtt írásban értékelni kell és az értékelést az érintettel ismertetni kell. (2) Az értékelés a dékán és azon önálló oktatási szervezeti egység vezetőjének feladata, amelynél tevékenységét az oktató/kutató végzi. A vezető az értékelésnél figyelembe veszi az oktatók hallgatói véleményezésében az oktatóról adott értékelés eredményét. Az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjét az külön szabályzat tartalmazza. Az értékelés részletes szabályait a dékán utasításban határozza meg. (3) Az oktató/kutató jogosult az értékeléssel kapcsolatban annak kézhezvételétől számított 15 napon belül észrevételt tenni. Ha az oktató/kutató értékelésével kapcsolatos véleményeltérést nem sikerül tisztázni, az oktató/kutató a rektorhoz fordulhat jogorvoslatért az e szabályzatban meghatározottak szerint. A vezetők munkájának értékelése
23
53. § (1) 6 A vezetői tevékenységet a vezetői megbízatás lejártát megelőző 6 hónappal, de legalább négyévenként a munkaköri leírásban foglaltak alapján kell értékelni. a) A rektor értékeli a rektorhelyettesek, gazdasági főigazgató, a főtitkár, a dékánok, a főigazgató, az egyetemi belső ellenőrzés vezetőjének tevékenységét. b) A főtitkár értékeli az Egyetem igazgatási funkcionális szervezeti egységei vezetőinek tevékenységét. c) A gazdasági főigazgató értékeli az Egyetem gazdasági és műszaki funkcionális szervezeti egységei vezetőinek tevékenységét. d) A dékán értékeli a dékán-helyetteseknek, az önálló oktatási szervezeti egységek vezetőjének, valamint a kari igazgatási szervezeti egységek vezetőjének tevékenységét. (2) Az értékelést készítőnek lehetőséget kell adnia arra, hogy az érintett a minősítést megismerje, arra észrevételeket tegyen. (3) Ha az értékelést készítő és az érintett között az értékelésre vonatkozó véleményeltérést nem sikerül tisztázni, a minősített a rektorhoz fordulhat jogorvoslatért az e szabályzatban meghatározottak szerint. (4) A vezető tevékenysége értékelésének szempontjai különösen a vezető a) stratégiai feladatokat ellátó, b) minőségpolitikai, c) oktatás-szervezési, d) kutatás-szervezési, e) humánpolitikai vezetői, f) kapcsolatépítési, g) gazdálkodási, h) igazgatás-szervezési, tevékenysége. VII. fejezet A jogorvoslat rendje 54. § (1) A szabályzat hatálya alá tartozó személyek valamely döntéshozatalra jogosult személy, vagy valamely testület foglalkoztatási jogviszonyával összefüggésben hozott döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – jogorvoslattal élhet, ha a döntés, intézkedés, vagy ezek elmulasztása ellentétes e szabályzatban foglaltakkal, vagy jogszabályba ütközik. (2) A jogorvoslati kérelmet a rektorhoz kell benyújtani, aki azt harminc napon belül elbírálja és annak alapossága esetén – a rektor kivételével – a panaszolt személy vagy – a Szenátus kivételével – testület döntését, intézkedését – 6
A módosítást a Szenátus 2007. július 5-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2007. július 5. napjától.
24
szükség esetén új eljárás lefolytatására és határozat meghozatalára utasítás mellett – megsemmisítheti, illetve a mulasztót döntés meghozatalára, intézkedés megtételére utasíthatja. (3) A rektor, illetve a Szenátus döntése, intézkedése, illetve mulasztása esetén a rektor a szükséges döntést, intézkedést harminc napon belül meghozhatja, illetve ugyanezen határidőn belül kezdeményezheti a Szenátus eljárását. (4) Amennyiben a rektor a saját maga, illetve a Szenátus döntése, intézkedése, illetve mulasztása miatti eljárás lefolytatását megtagadja, az Egyetemen belül további jogorvoslatnak nincs helye. 55. § A közalkalmazott jogszabályban meghatározott esetekben a munkáltató közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályt sértő intézkedése (mulasztása) ellen, valamint a közalkalmazotti jogviszonyból származó igények érvényesítése érdekében munkaügyi vitát kezdeményezhet. A munkaügyi jogvitában bíróság jár le.
HARMADIK RÉSZ Az oktatókra, kutatókra és tanárokra vonatkozó különös szabályok 1. fejezet Az oktatói munkakör létesítése Általános szabályok 56. § (1) Az Egyetemen oktatói feladat – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – oktatói munkakörben az oktatói munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszonyban látható el. (2) Oktatói munkakörben nem magyar állampolgár is alkalmazható. Az e szabályzatban meghatározott követelményeket a nem magyar állampolgárokra is megfelelően alkalmazni kell. (3) Megbízási jogviszony keretében az oktatói feladat akkor látható el, ha az oktató által ellátott tevékenység jellege ezt megengedi, továbbá a végzett munkára fordított idő nem haladja meg a teljes munkaidő hetven százalékát (a továbbiakban: óraadó oktató). Az óraadó oktatóra vonatkozó további szabályokat e szabályzat 96. §-a tartalmazza. (4) Az oktatói feladatok és a tudományos kutatói feladatok egy munkakörben is elláthatók, ebben az esetben a munkaszerződésben, közalkalmazotti kinevezésben kell meghatározni, hogy az egyes feladatokat a foglalkoztatás – teljes vagy rész – munkaidejének milyen hányadában kelt ellátni. 57. § Az Egyetemen az alábbi oktatói munkakörök létesíthetőek: a) tanársegéd, b) adjunktus, c) főiskolai, illetve egyetemi docens, d) főiskolai, illetve egyetemi tanár. 58. § Oktatói munkakörben az alkalmazható, aki az e szabályzatban meghatározott általános feltételeken túl megfelel az oktatói, kutatói, gyógyítói illetve művészeti alkotói követelményeknek.
25
59. § (1) Oktatói munkakörben – a tanársegédi munkakör kivételével – közalkalmazotti jogviszony azzal létesíthető, aki megfelel az előírt követelményeknek. (2) Az oktatói munkakörben történő alkalmazás együtt jár a munkakör megnevezésével azonos munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával. Tanársegédi munkakörben az oktató három évig mint gyakornok, munkaköri cím nélkül is foglalkoztatható. (3) Az alkalmazás megszűnésével – a főiskolai és az egyetemi tanári cím kivételével – megszűnik a munkaköri cím használatának a joga. A főiskolai és az egyetemi tanár a cím használatára addig jogosult, ameddig a miniszterelnök, illetve a köztársasági elnök nem menti fel. Az egyetemi tanár jogosult a professzori cím használatára. (4) Az oktató – függetlenül attól, hogy hány felsőoktatási intézményben lát el oktatói feladatot – az intézmény működési feltételei meglétének mérlegelése során legfeljebb kettő, illetve a felsőoktatási intézmény költségvetési támogatásának megállapításánál egy felsőoktatási intézményben vehető figyelembe. Az oktató – e szabályzat. 4. mellékletében meghatározott – írásbeli nyilatkozata határozza meg, hogy melyik az a felsőoktatási intézmény, amelyiknél az előzőekben meghatározottak szerint figyelembe lehet őt venni. Ilyen nyilatkozat hiányában az oktató egyik felsőoktatási intézménynél sem vehető figyelembe. 60. § (1) Az oktatói munkakörök közül kizárólag pályázat útján tölthetők be az egy évnél hosszabb időre szóló: a) egyetemi és főiskolai tanári, b) egyetemi és főiskolai docensi munkakörök. (2) Az oktatói munkakörök közül a) az adjunktusi, b) a tanársegédi munkakörökre nyilvános pályázat írható ki. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott munkakörök betöltésére vonatkozó pályázati felhívást az Egyetem felügyeletét ellátó minisztérium hivatalos lapjában, és az Egyetem honlapján, a (2) bekezdésben meghatározott pályázati felhívásokat az Egyetem honlapján kell közzétenni. (4) A pályázati kiírásnak minden esetben tartalmaznia kell: a) a betöltendő munkakör pontos megnevezését, b) a pályázatot benyújthatók körét, c) az előírt végzettséget és képzettséget, d) a pályázóval szemben támasztott egyéb szakmai követelményeket, e) a pályázatra vonatkozó tartalmi előírásokat, f) a pályázathoz mellékelendő dokumentumok listáját: fa) szakmai önéletrajz, fb) az oktatói-tudományos szakmai munkájának és eredményeinek bemutatását tartalmazó dokumentum,
26
fc) a diploma, oklevél másolata, fd) külső pályázó esetén a három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány, fe) a munkakör ellátására vonatkozó szakmai koncepció. g) egyéb kikötések: ga) nyelvismeretre vonatkozó követelmény, gb) gyakorlat megléte. h) a munkakör betöltésének időpontját, i) a munka díjazására vonatkozó megjegyzés, j) a pályázat benyújtásának helyét, k) a pályázat benyújtásának határidejét (az Oktatási Közlönyben, illetve az Egyetem honlapján való közzétételt követő 30 nap), l) a pályázat elbírálásának határidejét (a pályázat benyújtási határidejét követő 60 nap). 61. § (1) A oktatói munkakörre vonatkozó pályázat kiírására az érintett kar tesz javaslatot. (2) A pályázat közzétételét a rektornál kell kezdeményezni, aki azt a Rektori Hivatal Személyzeti Osztálya útján juttatja el az Egyetem felügyeletét ellátó minisztérium hivatalos lapjának szerkesztőségéhez. (3) A pályázati kiírásra vonatkozó javaslatot olyan időpontban kell a rektorhoz felterjeszteni, hogy – figyelembe véve a megjelenéshez szükséges időt, a pályázat benyújtására nyitva álló határidőt, valamint a kinevezéshez szükséges testületi véleményezés lebonyolítását – a munkakör a pályázati kiírásban meghatározott határidőn belül betölthető legyen. 62. § (1) A beérkezett pályázatok elbírálására bíráló bizottságot kell felállítani, amely köteles megvizsgálni, hogy az adott pályázat megfelel-e a pályázati feltételeknek. A bíráló bizottság kialakított álláspontját ismerteti a Kari Tanáccsal, amely ezt követően véleményt nyilvánít a beérkezett pályázatokról. (2) Az egyetemi és főiskolai tanári és az egyetemi és főiskolai docensi pályázatokat az Egyetem Habitusvizsgáló Bizottsága is megvizsgálja. A Habitusvizsgáló Bizottság összetételére, eljárására vonatkozó részletes szabályokat az Egyetem állandó bizottságairól szóló szabályzat tartalmazza. A Habitusvizsgáló Bizottság meghatározza az oktatók és kutatók kinevezésének feltételeként megállapított publikációs követelményeket. (3) Az egyetemi tanári pályázatokról a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményét ki kell kérni. (4) A beérkezett pályázatok rangsorolásáról – a beérkezett vélemények ismeretében – a Szenátus, illetve átruházott hatáskörben – e szabályzatban meghatározott körben – a Kari Tanács dönt. A Kari Tanács dönt a 60. § (2) bekezdésében kiírt munkakörökre beérkezett pályázatok rangsorolásáról. (5) Ha a Szenátus, illetve a Kari Tanács által elfogadott rangsorban olyan pályázó is található, aki az Egyetemen oktatói munkakörben dolgozik (a továbbiakban: foglalkoztatott oktató), az (4) bekezdésben foglaltakat a következő eltéréssel kell alkalmazni:
27
a) a rektor döntése alapján nem közalkalmazotti jogviszonyt kell létesíteni, hanem a közalkalmazotti kinevezést kell módosítani, b) a foglalkoztatott oktatót a rektor csak akkor mellőzheti, ha olyan pályázót választ ki, aki a rangsorban megelőzi a foglalkoztatott oktatót. (6) A rektor a főiskolai tanári kinevezésre, illetve az egyetemi tanári kinevezésre szóló javaslatát megküldi a felsőoktatási intézmény fenntartójának, abból a célból, hogy továbbítsa a kinevezésre jogosultnak. (7) Ha az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló oktatót más felsőoktatási intézmény előterjesztésére egyetemi vagy főiskolai tanárnak neveznek ki, e kinevezés az Egyetemen betöltött munkakörét nem érinti. A tanársegéd 63. § (1) A tanársegédnek az nevezhető ki, aki a) MA/MsC vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkezik, b) a doktori képzést megkezdte, c) képes alkotó tevékenység végzésére, (2) Az egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző szervezeti egységben a kinevezés további feltétele a szakvizsga megléte. (3) A tanársegédek folyamatos alkalmazásának követelményei: a) az oktatott tárgyat magába foglaló tudományág vagy művészet területén a színvonalas oktatáshoz, gyakorlatok vezetéséhez szükséges felkészültség, b) rendszeres publikációs tevékenység, c) részvétel az egyetemen folyó szakmai közéleti munkában, a kari, egyetemi feladatok megoldásában, d) a doktori képzés eredményes befejezése vagy doktorjelölti jogviszony létesítése. (4) Gyakornokként, tanársegédi cím nélkül kell foglalkoztatni azt az oktatót, aki a doktori képzést még nem kezdte meg. Az oktató gyakornokként legfeljebb három évig foglalkoztatható. Az adjunktus 64. § (1) Adjunktusnak az nevezhető ki, aki a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettséggel és doktori fokozattal rendelkezik, b) idegen nyelven is képes oktatásra, c) megfelelő publikációs tevékenységet végez idegen nyelven is, d) rendszeres szakmai közéleti tevékenységet folytat, e) önállóan képes alkotó tevékenység végzésére,
28
f) legalább 5 év időtartamú oktatási tevékenység ellátását célzó, vagy 5 év szakirányú munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt, illetve egyéb önálló szakirányú tevékenységet (pl. ügyvéd, egészségügyi szociális vállalkozó) végzett. (2) Az adjunktusok folyamatos alkalmazásának követelményei: a) az oktatott tárgyat magába foglaló tudományág vagy művészeti területén színvonalas oktatáshoz, gyakorlatok rendszeres vezetéséhez idegen nyelven is szükséges felkészültség, b) rendszeres publikációs, szakirodalmi tevékenység kifejtése hazai és nemzetközi viszonylatban idegen nyelven is, c) részvétel az Egyetemen folyó szakmai közéleti munkában, d) a habilitáció megszerzése vagy a Habitusvizsgáló Bizottság által megállapított szakmai és tudományos minimumkövetelmények teljesítése az adjunktusi munkakörben történő alkalmazás időpontjától számított 15 éven belül. A főiskolai docens 65. § (1) Főiskolai docenssé az nevezhető ki, aki a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettséggel, doktori (PhD, vagy DLA) vagy azzal egyenértékű fokozattal (a továbbiakban: doktori fokozat) rendelkezik, b) oktató és tudományos, szakmai tevékenységével, illetőleg kiemelkedő művészeti, gyógyító tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve szakmai munkájának vezetésére, c) rendelkezik megfelelő szakmai gyakorlattal, d) idegen nyelven is képes előadás tartására, e) megfelelő publikációs tevékenységet végez idegen nyelven is, f) rendszeres szakmai közéleti tevékenységet folytat, g) felsőoktatási intézményben legalább nyolc év időtartamú oktatási tevékenység ellátását célzó munkavégzésre irányuló jogviszonyban állott. A nyolc évbe öt év szakirányú munkavégzésre irányuló jogviszony, illetve egyéb önálló szakirányú tevékenység beszámítható. (2) A főiskolai docensek folyamatos alkalmazásának követelményei: a) az oktatott tárgyat magába foglaló tudományág vagy művészeti terület átfogó ismerete és alkotó művelése, tantárgycsoport összefogásához, továbbá a tárgyak tananyagának önálló összeállításához, valamint magas színvonalú előadások tartásához idegen nyelven is szükséges felkészültség, b) az oktatott szakterület anyagának folyamatos tartalmi és módszertani korszerűsítése, illetve az ilyen irányú tevékenység irányítása (pl. jegyzet, tankönyv, szakkönyv írása), c) doktori fokozattal rendelkező docensek esetében a doktorjelöltek munkájának irányítása, irányító jellegű részvétel doktori képzésben, habilitált docensek esetében részvétel doktori és habilitációs eljárásokban, d) az oktató és a tudományos munka szervezése,
29
e) rendszeres publikációs, szakirodalmi tevékenység kifejtése hazai és nemzetközi viszonylatban idegen nyelven is, f) rendszeres és sokrétű kapcsolat tartása tudományterületének gyakorlati tevékenységével, tudományos feladatok megoldásának irányítása, pályázati csoportok tevékenységének összefogása, kutatási/szakmai megbízások szerzése, g) tudományos és tudományszervezési tevékenység kifejtése, a hazai és a nemzetközi tudományos közéletben tudományága, intézménye, illetőleg az ország szakmai képviselete, h) kezdeményező és irányító részvétel az intézményben folyó szakmai közéleti munkában, a kari, egyetemi, különösen oktatásszervezési feladatok megoldásában, i) törekvés a főiskolai tanári, vagy egyetemi docensi kinevezés feltételeinek teljesítésére. Az egyetemi docens 66. § (1) Egyetemi docenssé az nevezhető ki, aki a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettséggel, doktori fokozattal és habilitációval rendelkezik vagy a Habitusvizsgáló Bizottság által megállapított szakmai és tudományos minimumkövetelményeket teljesítette, b) oktató és tudományos, szakmai, illetőleg kiemelkedő művészeti, gyógyító tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve szakmai munkájának vezetésére, c) idegen nyelven is képes előadás tartására, d) rendelkezik megfelelő, az oktatásban szerzett szakmai tapasztalattal, e) megfelelő publikációs tevékenységet végez idegen nyelven is, f) rendszeres szakmai közéleti tevékenységet folytat, g) széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel, valamint szakmai közéleti elismertséggel rendelkezik. h) felsőoktatási intézményben legalább nyolc év időtartamú oktatási tevékenység ellátását célzó munkavégzésre irányuló jogviszonyban állott. A nyolc évbe öt év szakirányú munkavégzésre irányuló jogviszony, illetve egyéb önálló szakirányú tevékenység beszámítható. (2) Az egyetemi docensek folyamatos alkalmazásának követelményei: a) az oktatott tárgyat magába foglaló tudományág vagy művészeti terület átfogó ismerete és alkotó művelése, tantárgycsoport összefogásához, továbbá a tárgyak tananyagának önálló összeállításához, valamint magas színvonalú előadások tartásához idegen nyelven is szükséges felkészültség, b) az oktatott szakterület anyagának folyamatos tartalmi és módszertani korszerűsítése, illetve az ilyen irányú tevékenység irányítása (pl. jegyzet, tankönyv, szakkönyv írása), c) a doktorjelöltek munkájának irányítása, irányító jellegű részvétel doktori képzésben, habilitált docensek esetében részvétel doktori és habilitációs eljárásokban,
30
d) az oktató és a tudományos munka szervezése, e) rendszeres publikációs, szakirodalmi tevékenység kifejtése hazai és nemzetközi viszonylatban idegen nyelven is, f) rendszeres és sokrétű kapcsolat tartása tudományterületének gyakorlati tevékenységével, tudományos feladatok megoldásának irányítása, pályázati csoportok tevékenységének összefogása, kutatási/szakmai megbízások szerzése, g) tudományos és tudományszervezési tevékenység kifejtése, a hazai és a nemzetközi tudományos közéletben tudományága, intézménye, illetőleg az ország szakmai képviselete, h) kezdeményező és irányító részvétel az intézményben folyó szakmai közéleti munkában, a kari, egyetemi, különösen oktatásszervezési feladatok megoldásában, i) törekvés az egyetemi tanári követelmények teljesítésére. A főiskolai tanár 67. § (1) Főiskolai tanári munkakörbe az nevezhető ki, aki teljesíti az egyetemi docensi munkakörbe történő kinevezés feltételeit, továbbá szakmai (művészeti) tevékenysége kiemelkedő és szakterületének mértékadó körei előtt ismert, oktató, tudományos, vagy szakmai, illetőleg művészeti, gyógyító tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a hallgatók, tanársegédek tanulmányi tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, és alkalmazására az Egyetem főiskolai karán kerül sor. (2) A főiskolai tanári munkakörben történő alkalmazás további feltétele, hogy az érintettet a miniszterelnök főiskolai tanárrá kinevezze, vagy ilyen kinevezéssel már rendelkezzen. (3) Az (1) bekezdésben említett feltételek fennállta esetén főiskolai tanári munkakör azzal létesíthető, aki felsőoktatási intézményben legalább 12 év időtartamú oktatási tevékenység ellátását célzó munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt. (4) A rektor a pályázatok kiírásánál a kar vezetőjének javaslatára − a kari tanács véleménye alapján − a (3) bekezdésben szabályozott feltételtől eltérhet oly módon, hogy a 12 évbe 5 év szakirányú munkavégzésre irányuló jogviszony, illetve egyéb önálló szakirányú tevékenység beszámítható legyen. (5) A főiskolai tanárok folyamatos alkalmazásának követelményei: a) az oktatott tárgyat magába foglaló tudományág vagy művészeti terület átfogó ismerete és alkotó művelése, tantárgycsoport összefogásához, továbbá a tárgyak tananyagának önálló összeállításához, valamint magas színvonalú előadások tartásához idegen nyelven is szükséges felkészültség, b) az oktatott szakterület anyagának folyamatos tartalmi és módszertani korszerűsítése, illetve az ilyen irányú tevékenység irányítása (pl. jegyzet, tankönyv, szakkönyv írása), c) az oktató és a tudományos munka szervezése, d) a doktorjelöltek munkájának irányítása, irányító jellegű részvétel doktori képzésben, részvétel a doktori és – habilitációval rendelkező főiskolai tanár esetében – a habilitációs eljárásokban, e) rendszeres publikációs, szakirodalmi tevékenység kifejtése hazai és nemzetközi viszonylatban idegen nyelven is,
31
f) rendszeres és sokrétű kapcsolat tartása tudományterületének gyakorlati tevékenységével, tudományos feladatok megoldásának irányítása, pályázati csoportok tevékenységének összefogása, kutatási/szakmai megbízások szerzése, g) tudományos és tudományszervezési tevékenység kifejtése, a hazai és a nemzetközi tudományos közéletben tudományága, intézménye, illetőleg az ország szakmai képviselete, h) kezdeményező és irányító részvétel az intézményben folyó szakmai közéleti munkában, a kari, egyetemi, különösen oktatásszervezési feladatok megoldásában. Az egyetemi tanár 68. § (1) Egyetemi tanárrá az nevezhető ki, aki a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettséggel, doktori fokozattal és habilitációval rendelkezik, b) teljesíti a Magyar Felsőoktatási követelményrendszerben foglaltakat,
Akkreditációs
Bizottság
által
javasolt
egyetemi
tanári
c) az adott tudomány- vagy művészeti terület olyan nemzetközileg elismert képviselője, aki kiemelkedő tudományos kutatói, illetve művészi munkásságot fejt ki, d) oktató és tudományos, gyógyító illetve szakmai tevékenységével, művészi munkásságával, továbbá az oktatásban, kutatásban, kutatásszervezésben, gyógyításban szerzett tapasztalatai alapján alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, e) iskolateremtő oktatási, tudományos és szakmai munkássággal, oktatási és tudományszervezői tapasztalattal és irányítási készséggel bír, f) idegen nyelven is képes előadás, szeminárium tartására, g) megfelelő publikációs tevékenységet végez idegen nyelven is, h) rendszeres szakmai közéleti tevékenységet folytat, i) széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel, valamint szakmai közéleti elismertséggel rendelkezik. (2) Az egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazás további feltétele, hogy az érintettet a köztársasági elnök egyetemi tanárrá kinevezze, vagy ilyen kinevezéssel már rendelkezzen. (3) Az (1) bekezdésben említett feltételek fennállta esetén egyetemi tanári munkakör azzal létesíthető, aki felsőoktatási intézményben legalább 12 év időtartamú oktatási tevékenység ellátását célzó munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt. (4) A rektor a pályázatok kiírásánál a kar vezetőjének javaslatára − a Kari Tanács véleménye alapján − a (3) bekezdésben szabályozott feltételtől eltérhet oly módon, hogy a 12 évbe 5 év szakirányú munkavégzésre irányuló jogviszony, illetve egyéb önálló szakirányú tevékenység beszámítható legyen. (5) Az egyetemi tanárok folyamatos alkalmazásának követelményei:
32
a) az oktatott tárgyat magába foglaló tudományág vagy művészeti terület átfogó ismerete és alkotó művelése, tantárgycsoport összefogásához, továbbá a tárgyak tananyagának önálló összeállításához, valamint magas színvonalú előadások tartásához idegen nyelven is szükséges felkészültség, b) az oktatott szakterület anyagának folyamatos tartalmi és módszertani korszerűsítése, illetve az ilyen irányú tevékenység irányítása (pl. jegyzet, tankönyv, szakkönyv írása), c) az oktató és a tudományos munka szervezése, d) a doktorjelöltek munkájának irányítása, irányító jellegű részvétel doktori képzésben, részvétel doktori és habilitációs eljárásokban, e) rendszeres publikációs, szakirodalmi tevékenység kifejtése hazai és nemzetközi viszonylatban idegen nyelven is, f) rendszeres és sokrétű kapcsolat tartása tudományterületének gyakorlati tevékenységével, tudományos feladatok megoldásának irányítása, pályázati csoportok tevékenységének összefogása, kutatási/szakmai megbízások szerzése, g) tudományos és tudományszervezési tevékenység kifejtése, a hazai és a nemzetközi tudományos közéletben tudományága, intézménye, illetőleg az ország szakmai képviselete, h) kezdeményező és irányító részvétel az intézményben folyó szakmai közéleti munkában, a kari, egyetemi, különösen oktatásszervezési feladatok megoldásában.
II. fejezet Kutatói munkakör létesítése Általános szabályok 69. § (1) Az Egyetemen kutatói feladat – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – kutatói munkakörben a kutatói munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszonyban látható el. Tudományos kutatói munkakörben kell foglalkoztatni azt, aki – a közalkalmazotti kinevezésében meghatározottak alapján – a teljes munkaidejének legalább kilencven százalékát az Egyetem tudományos tevékenységének ellátására fordítja, továbbá munkakörébe tartozó feladatként részt vesz az Egyetem oktatással összefüggő tevékenységében is. (2) Kutatói munkakörben nem magyar állampolgár is alkalmazható. Az e szabályzatban meghatározott követelményeket a nem magyar állampolgárokra is megfelelően alkalmazni kell. (3) Megbízási jogviszony keretében a kutatói feladat akkor látható el, ha a kutató által ellátott tevékenység jellege ezt megengedi, továbbá a végzett munkára fordított idő nem haladja meg a teljes munkaidő hetven százalékát (a továbbiakban: megbízásos kutató). A megbízásos kutató foglalkoztatásánál az e szabályzatban kutatókra megállapított alkalmazási követelményeket a megbízásos kutató tekintetében is alkalmazni kell. (4) Az oktatói feladatok és a tudományos kutatói feladatok egy munkakörben is elláthatók, ebben az esetben a munkaszerződésben, közalkalmazotti kinevezésben kell meghatározni, hogy az egyes feladatokat a foglalkoztatás – teljes vagy rész – munkaidejének milyen hányadában kelt ellátni. (5) A kutató – függetlenül attól, hogy hány felsőoktatási intézményben lát el kutató feladatot – az intézmény működési feltételei meglétének mérlegelése során legfeljebb kettő, illetve a felsőoktatási intézmény költségvetési támogatásának megállapításánál egy felsőoktatási intézményben vehető figyelembe. A kutató – e szabályzat 4. számú mellékletében meghatározott írásbeli nyilatkozata határozza meg, hogy melyik az a felsőoktatási intézmény,
33
amelyiknél az előzőekben meghatározottak szerint figyelembe lehet őt venni. Ilyen nyilatkozat hiányában a kutató egyik felsőoktatási intézménynél sem vehető figyelembe. Kutatói munkakörök, a kutatói munkakör létesítésének feltételei 70. § (1) Az Egyetemen létesíthető kutatói munkakörök a következők: a) tudományos segédmunkatárs, b) tudományos munkatárs, c) tudományos főmunkatárs, d) tudományos tanácsadó, e) kutatóprofesszor. (2) Kutatói munkakörben az nevezhető ki, aki a 9. §-ban meghatározott általános feltételeken túl megfelel a 71. §74. §-okban meghatározott speciális követelményeknek. A tudományos segédmunkatárs 71. § (1) Tudományos segédmunkatárssá nevezhető ki az, aki a) MA/MsC vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkezik, b) a doktori képzést megkezdte, c) rendelkezik a kutató-fejlesztő munka végzéséhez szükséges alapvető elméleti, gyakorlati és módszertani ismeretekkel, d) képes az eredményes kutató-fejlesztő munka végzésére, illetve a kutatómunkában irányítással való részvételre. (2) A tudományos munkatárs folyamatos alkalmazásának követelményei: a) az elért kutatási eredmények kiemelkedő színvonalú közzététele idegen nyelven is, b) résztémákban önálló kutatások végzése, önálló projektvezetés, c) oktatási, gyakorlatvezetési tevékenység, d) törekvés a tudományos munkatársra vonatkozó követelmények teljesítésére. (3) A tudományos segédmunkatárs munkaköri cím nélkül, gyakornokként nem foglalkoztatható. A tudományos munkatárs 72. § (1) Tudományos munkatárssá az nevezethető ki, aki a) MA/MsC vagy azzal egyenértékű végzettséggel, valamint doktori fokozattal rendelkezik,
34
b) rendszeres szakmai közéleti tevékenységet folytat, c) megfelelő publikációs tevékenységet végez idegen nyelven is, d) képesség idegen nyelvű előadás tartására. e) legalább öt év időtartamú eredményes kutatói, oktatói, illetve szakmai gyakorlattal rendelkezik. (2) A tudományos munkatárs folyamatos alkalmazásának követelményei: a) az elért kutatási eredmények kiemelkedő színvonalú közzététele idegen nyelven is, b) önálló kutatások végzése, önálló projektvezetés, c) idegen nyelvek olyan magas szintű ismerete, hogy azok birtokában szakmai vitában részt vehessen, szakterületéről előadást tarthasson, d) oktatási, gyakorlatvezetési tevékenység. A tudományos főmunkatárs 73. § (1) Tudományos főmunkatársnak az nevezhető ki, aki: a) MA/MsC vagy azzal egyenértékű végzettséggel, valamint doktori fokozattal rendelkezik, b) alkalmas a hallgatók, a tanársegédek és a tudományos utánpótlás kutatómunkájának vezetésére, c) önálló kutatási gyakorlat alapján széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, d) rendszeres szakmai közéleti tevékenységet folytat, e) megfelelő publikációs tevékenységet végez idegen nyelven is, f) képes idegen nyelvű előadás tartására, g) legalább nyolc évi eredményes kutatói, oktatói, illetve szakmai gyakorlat, (2) A tudományos főmunkatárs folyamatos alkalmazásának követelményei: a) tudományszakának átfogó ismerete, alkotó művelése, fejlesztése, b) meghatározó módon való részvétel a kutatóhely, a kar, az egyetem tudományos feladatainak kidolgozásában, a végrehajtás irányításában és ellenőrzésében, a kutatócsoport munkájának összefogása, irányítása, c) az elért kutatási eredmények kiemelkedő színvonalú közzététele idegen nyelven is, d) rendszeres és sokrétű kapcsolat tartása tudományterületének gyakorlati tevékenységével, tudományos feladatok megoldásának irányítása, pályázati csoportok tevékenységének összefogása, kutatási/szakmai megbízások szerzése, e) önálló kutatások végzése, önálló projektvezetés,
35
f) idegen nyelvek olyan magas szintű ismerete, hogy azok birtokában szakmai vitában részt vehessen, szakterületéről előadást tarthasson, g) a hazai és a nemzetközi tudományos közéletben való részvétel, h) közvetve vagy közvetlenül az egyetemi oktató-nevelő munka kezdeményező módon történő segítése, részvétel a doktorképzésben, doktori és habilitált tudományos főmunkatársak esetében a habilitációs eljárásokban, i) oktatási, gyakorlatvezetési tevékenység. A tudományos tanácsadó és a kutatóprofesszor 74. § (1) A tudományos tanácsadónak és a kutató professzornak az nevezhető ki, aki: a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettséggel, doktori fokozattal és habilitációval, vagy akadémiai doktori címmel rendelkezik, b) alkalmas a hallgatók, a tanársegédek és a tudományos utánpótlás kutatómunkájának irányítására, koordinálására, valamint kutatási projektek vezetésére, c) önálló kutatási gyakorlat alapján széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, d) iskolateremtő oktatási, tudományos és szakmai munkássága, oktatási és tudományszervezői tapasztalata és irányítási készsége van, e) rendszeres szakmai közéleti tevékenységet folytat, f) megfelelő publikációs tevékenységet végez idegen nyelven is, g) képes idegen nyelvű előadás tartására, h) legalább 12 évi eredményes kutatói, oktatói, illetve szakmai gyakorlattal rendelkezik. (2) A tudományos tanácsadó és a kutató professzor folyamatos alkalmazásának követelményei: a) tudományszakának átfogó ismerete, alkotó művelése, fejlesztése, b) meghatározó módon való részvétel a kutatóhely, a kar, az egyetem tudományos feladatainak kidolgozásában, a végrehajtás irányításában és ellenőrzésében, a kutatócsoport munkájának összefogása, irányítása, c) az elért kutatási eredmények kiemelkedő színvonalú közzététele idegen nyelven is, d) rendszeres és sokrétű kapcsolat tartása tudományterületének gyakorlati tevékenységével, tudományos feladatok megoldásának irányítása, pályázati csoportok tevékenységének összefogása, kutatási/szakmai megbízások szerzése, e) aktív tevékenység kifejtése a tudományszervezési feladatok végzésében, g) a hazai és a nemzetközi tudományos közéletben való részvétel, h) egyetemi szakmai közéleti tevékenység,
36
i) intézményének, illetőleg országának szakmai képviselete, j) idegen nyelvek olyan magas szintű ismerete, hogy azok birtokában szakmai vitában részt vehessen, szakterületéről előadást tarthasson, k) közvetve vagy közvetlenül az egyetemi oktató-nevelő munka kezdeményező módon történő segítése, részvétel a doktorképzésben, doktori és habilitációs eljárásokban. 75. § (1) A kutatói munkakörök közül az Egyetemen kizárólag pályázati úton tölthető be az egy évnél hosszabb időre szóló: a) kutatóprofesszori, b) a tudományos tanácsadói, c) tudományos főmunkatársi munkakörök. (2) A kutatói munkakörök közül a) a tudományos munkatársi, b) a tudományos segédmunkatársi munkakörökre nyilvános pályázat írható ki. (3) A pályázati eljárásra az oktatókra vonatkozó pályázati eljárási szabályokat megfelelően kell alkalmazni.
3. fejezet A tanári munkakör létesítése Általános szabályok 76. § (1) Az Egyetemen tanári feladat – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – tanári munkakörben a tanári munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszonyban látható el. (2) Tanári munkakörben nem magyar állampolgár is alkalmazható. Az e szabályzatban meghatározott követelményeket a nem magyar állampolgárokra is megfelelően alkalmazni kell. (3) Megbízási jogviszony keretében a tanári feladat akkor látható el, ha a tanár által ellátott tevékenység jellege ezt megengedi, továbbá a végzett munkára fordított idő nem haladja meg a teljes munkaidő hetven százalékát (a továbbiakban: óraadó tanár). Az óraadó tanár foglalkoztatásánál az e szabályzatban tanárokra megállapított alkalmazási követelményeket az óraadó tanár tekintetében is alkalmazni kell. Tanári munkakörök, a tanári munkakör létesítésének feltételei 77. § (1) Az Egyetemen létesíthető tanári munkakörök a következők: a) nyelvtanár,
37
b) testnevelő tanár, c) művésztanár, d) mérnöktanár, e) műszaki tanár, f) mestertanár, g) kollégiumi tanár, h) 7 műszaki (gazdasági) oktató. (2) Tanári munkakörben az nevezhető ki, aki az e § (3) bekezdésében meghatározott általános feltételeken túl megfelel a 78. § - 83. §-okban meghatározott speciális követelményeknek. (3) Tanári munkakörben az foglalkoztatható, aki felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A nyelvtanár 78. § (1) A nyelvtanár kinevezésének feltételei: a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettség az oktatandó nyelvből, b) legalább kétéves oktatási gyakorlat. (2) A nyelvtanár folyamatos alkalmazásának követelményei: a) az oktatott nyelv alapos és széleskörű ismerete, a gyakorlati foglalkozások anyagának összeállításához a foglalkozások vezetéséhez és a vizsgáztatáshoz szükséges felkészültség, b) közreműködés oktatási segédletek, jegyzetek megírásában, c) a nyelvek, a nyelvhasználat iránti mélyebb érdeklődés felkeltése, az idegen nyelvet eszközként használó hallgatók munkájának támogatása, d) tevékeny részvétel az oktatóhelyi, lektorátusi és a szakmai közéletben. (3) A nyelvtanárokkal szemben támasztott követelményeket a lektorokkal szemben megfelelően kell alkalmazni. A testnevelő tanár 79. § (1) A testnevelő tanár kinevezésének feltételei: a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű és szakirányú végzettséget tanúsító oklevél, b) legalább kétéves oktatási tapasztalat; c) legalább egy idegen nyelv oktatáshoz és sportszervezéshez szükséges társalgási szintű ismerete. 7
Beépítette a 2007. május 17-ei szenátusi ülésen elfogadott módosítás. Hatályos: 2007. május 17. napjától.
38
(2) A testnevelő tanárok folyamatos alkalmazásának követelményei: a) az oktatott szakágak (sportágak) magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretének folyamatos fejlesztése, b) általános tájékozottság a testnevelés és sport adott szakági gyakorlatában és szakirodalmában, c) a nyelvtudás folyamatos szinten tartása illetve fejlesztése, d) a tanórán kívüli testnevelésben, az egyetemi sportmunkában való aktív részvétel,
e) bekapcsolódás az egyetemi sportegyesület sportéletének vitelébe. A művésztanár 80. § (1) A művésztanárok kinevezésének feltételei: a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű és szakirányú végzettséget tanúsító oklevél, b) legalább kétéves oktatási tapasztalat, c) legalább egy idegen nyelv oktatáshoz szükséges társalgási szintű ismerete. (2) A művésztanárok folyamatos alkalmazásának követelményei: a) az oktatott művészeti ág magas szintű elméleti és gyakorlati ismerete, folyamatos fejlesztése, b) általános tájékozottság a művészeti ág gyakorlatában és szakirodalmában, c) a nyelvtudás folyamatos szinten tartása illetve fejlesztése. A mérnöktanár, műszaki tanár 81. § (1) A mérnöktanár, műszaki tanárok kinevezésének feltételei: a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű és szakirányú végzettséget tanúsító oklevél, b) legalább kétéves oktatási tapasztalat, c) legalább egy idegen nyelv oktatáshoz szükséges társalgási szintű ismerete. (2) A mérnöktanárok, műszaki tanárok folyamatos alkalmazásának követelményei: a) az oktatott szakma magas szintű elméleti és gyakorlati ismerete, folyamatos fejlesztése, b) általános tájékozottság a szakma gyakorlatában és szakirodalmában, c) a nyelvtudás folyamatos szinten tartása illetve fejlesztése. A műszaki (gazdasági) oktató 8 8
Beépítette a 2007. május 17-ei szenátusi ülésen elfogadott módosítás. Hatályos: 2007. május 17. napjától.
39
81/A. § (1) A műszaki (gazdasági) oktató kinevezésének feltétele az alapfokozat és szakirányú végzettséget tanúsító oklevél megléte. (2) A műszaki (gazdasági oktató) folyamatos alkalmazásának feltétele: a) oktatási és az oktatást közvetlenül segítő tevékenység magas színvonalú ellátása, b) gyakorlatok, szemináriumok tartása a szakfelelős irányítása, ellenőrzése mellett, c) hallgatói feladatok konzultálása, ellenőrzése. A mestertanár 82. § (1) Mestertanár munkakörbe lehet átsorolni azt a mesterfokozattal rendelkező adjunktus oktatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, aki a felsőoktatási intézmény által folytatott alapképzésben, szakmai-elméleti és gyakorlati oktatásban vesz részt, és megfelel az e szabályzat 125. §-ban meghatározott sajátos mestertanári követelményeknek. (2) Mestertanár munkakörbe az sorolható át, aki: a) legalább 15 éve az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban áll, b) egyetemi doktori címmel vagy egyetemi tudományos fokozattal rendelkezik, c) kiemelkedő gyakorlati oktatást végez, d) szerzője és/vagy társszerzője a hallgatók széles köre által használta legalább három tankkönyvnek, jegyzetnek, oktatási segédletnek. A kollégiumi nevelőtanár 83. § (1) A kollégiumi nevelőtanár kinevezésének feltétele a MA/MSc vagy ezekkel egyenértékű végzettség. (2) A kollégiumi nevelő tanárok folyamatos alkalmazásának követelményei: a) a rábízott közösség tanulmányi, közművelődési tevékenységének segítése, b) a kollégiumi közösség életmódjának, életvitelének – az együttélés normáinak megfelelő – formálása, c) a kollégiumi tanári felügyelet ellátása, d) együttműködés a kollégium önkormányzati testületeivel. 4. fejezet Az oktatók, kutatók és tanárok jogai és kötelességei 84. § Az oktatók, kutatók és tanárok jogait és kötelezettségeit az Egyetem szervezeti és működési szabályzata határozza meg. 85. § (1) Az oktató a heti teljes munkaidejéből – két tanulmányi félév átlagában – legalább heti tíz órát köteles a hallgatók felkészítését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció megtartására fordítani (a továbbiakban: tanításra fordított idő). Az oktató tudományos kutatást folytat, továbbá a hallgatókkal való foglalkozással, tudományos kutatással le nem kötött munkaidőben – munkaköri feladatként – a munkáltató
40
rendelkezései szerint ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek összefüggnek a felsőoktatási intézmény működésével és igénylik az oktató szakértelmét. (2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a tanításra fordított időt hetven százalékkal megemelheti, illetve huszonöt százalékkal csökkentheti, azzal a megkötéssel, hogy az Egyetemen az oktatói munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra fordított idő nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában egy oktatóra vetítve heti tizenkét óránál. A csökkentés, emelés összefüggő időtartama legfeljebb két félévre szólhat. (3) Ha az oktatót nem teljes munkaidőben foglalkoztatják, a tanításra fordított időt, illetve annak csökkentését a munkaidővel arányosan kell meghatározni. (4) A tanításra fordított időbe beszámítandó: a) kontakt óra (előadás, gyakorlat, szeminárium és más, a hallgató személyes jelenléte mellett folytatott oktatási foglalkozás), b) nem kontakt óra (a túlnyomórészt a hallgató önálló tanulmányi munkájával teljesített oktatási foglalkozás), c) a vizsgáztatás időtartama, d) a hallgató által készített dolgozatokkal összefüggő konzultáció és a dolgozat javítására fordított időtartam, e) a hallgató tudományos munkájának elősegítése érdekében folytatott konzultáció időtartama. (5) Az egyes oktatói munkakörökben a tanításra fordított idő legalacsonyabb mértéke az alábbi: a) egyetemi tanár
10 óra
b) főiskolai tanár
10 óra
c) egyetemi docens
10 óra
d) főiskolai docens
10 óra
e) adjunktus
12 óra
f) tanársegéd (gyakornok)
12 óra.
(6) A dékán – tekintettel arra, hogy az intézményben az átlagos tanításra fordított idő a 12 órát el kell, hogy érje – a (4) bekezdésben foglaltak alapján utasításban meghatározza a tanításra fordított idő számításának részletes szabályait azzal, hogy a doktori képzésben, valamint – a nyelvtanár kivételével – az idegen nyelven folytatott tanítási tevékenységet fokozottan figyelembe kell venni. (7) Az oktató a (4) bekezdésben meghatározott tevékenységének valamint egyéb oktatásszervezési feladatainak ellátása érdekében heti munkaidejének felében köteles az Egyetemen tartózkodni és a hallgatók rendelkezésére állni. (8) Az oktató által kötelezően a munkahelyen töltendő munkaidő a hetenkénti előírás helyett más módon is meghatározható, ha az adott tanévben, (félévben) az oktató tudományos/művészeti tevékenysége ezt indokolja. Ennek meghatározása a rektor jóváhagyása alapján a szervezeti egység vezetőjének a feladata. 86. § (1) A tanításra fordított idő meghatározásánál az oktató által ellátott magasabb vezetői, illetve vezetői feladatok ellátásáért az oktatót kedvezményben kell részesíteni.
41
(2) Az (1) bekezdésben említett kedvezmény mértéke a) rektor-helyettes esetében:
heti 4 óra
b) dékán esetében
heti 4 óra
c) önálló oktatási szervezeti egység vezetője esetében
heti 2 óra.
(3) A dékán – legfeljebb a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott mértékig – az oktató számára kedvezményt biztosíthat. A 85. § (5) bekezdés f) pontjában meghatározott oktató esetében az oktató sajátos feladataira – különös tekintettel a phd-tanulmányai keretében folytatott kutatási tevékenységére – figyelemmel a dékán legfeljebb 4 óra kedvezményt biztosíthat. (4) Az (2)-(3) bekezdésben meghatározott kedvezmények a jogosultat csak egy jogcímen illetik meg. A 85. § (3) bekezdését a kedvezmény meghatározásánál megfelelően alkalmazni kell. (5) A rektor részére a Gazdasági Tanács javaslata alapján a fenntartó állapít meg órakedvezményt, vagy a közalkalmazotti kinevezésben (kinevezés-módosításban) határozza meg, hogy az egyes feladatokat a foglalkoztatás munkaidejének milyen hányadában kell ellátnia. (6) A tanári munkakörben foglalkoztatott esetében a tanításra fordított idő két tanulmányi félév átlagában heti húsz óra. A munkáltatói jogkör gyakorlója utasításban a tanításra fordított időt tizenöt százalékkal megemelheti, illetve csökkentheti, azzal a megkötéssel, hogy az Egyetemen a tanári munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra fordított idő egy tanárra vetítve nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában heti tizennyolc óránál. Az alkotói szabadság 87. § (1) Az egyetemi és a főiskolai docens, az egyetemi és a főiskolai tanár, a tudományos főmunkatárs, valamint a tudományos tanácsadó és a kutatóprofesszor a tudományos kutatás, illetve művészi alkotótevékenység végzéséhez, egyéni tudományos továbbképzéshez hétévenként alkotói szabadságra jogosult. Az alkotói szabadság ideje legfeljebb egy év lehet. A szabadság ideje alatt távolléti díj jár. (2) Az alkotói szabadságot a dékán véleményének kikérését követően a rektor engedélyezi. (3) Az alkotói szabadság csak a munkáltató és az oktató között kötött megállapodás aláírása után kezdhető meg. A megállapodásban rögzíteni kell az alkotói szabadsággal elérendő célt, továbbá a mulasztás jogkövetkezményeit. Az Egyetem és az oktató között kötendő megállapodásra vonatkozó iratmintát e szabályzat 13. számú melléklete tartalmazza. (4) Amennyiben az oktató önhibájából nem tesz eleget a megállapodásban foglalt kötelezettségeknek, köteles az alkotói szabadság időtartamára folyósított távolléti díjat visszafizetni.
5. fejezet Oktatói, kutatói, tanári közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése Általános szabályok 88. § (1) A munkáltató az oktatói munkakörben történő foglalkoztatást felmentéssel a 25. §-ban meghatározottakon túl megszüntetheti, ha az oktató a) nem teljesítette a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottakat,
42
b) részére a tanítási időre eső munkavégzést – két félév átlagában – legalább ötven százalékában nem tudja biztosítani, c) nem teljesítette azokat a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket, amelyeket a munkáltató – megfelelő határidő biztosításával – kinevezési okmányban előírt. (2) Az (1) bekezdés alapján való felmentést a munkáltatói jog gyakorlója kezdeményezi a rektornál az ott megfogalmazott fennállása esetén. 89. § Az alkalmazás megszűnésével – a főiskolai és az egyetemi tanári cím kivételével – megszűnik a munkaköri cím használatának a joga. A főiskolai és az egyetemi tanár a cím használatára addig jogosult, ameddig a miniszterelnök, illetve a köztársasági elnök nem menti fel. Határidők számítása 90. § (1) A 91-92. §-okban meghatározott határidőkbe nem számit be az az időszak, amikor a közalkalmazotti jogviszony kilencven napnál hosszabb ideig szülési szabadság miatt, gyermekgondozás céljából, közeli hozzátartozó ápolása céljából, keresőképtelen betegség miatt, valamint külföldi felsőoktatási intézményben való munkavállalás vagy szakmai tanulmányút miatt szünetel. (2) A szabályzatban meghatározott határidő elteltével az oktató, kutató közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik. A megszűnésről a rektor írásban értesíti az oktatót. Tanársegéd közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése 91. § (1) A törvény erejénél fogva megszűnik a) a gyakornoki közalkalmazotti jogviszony, ha közalkalmazott a munkába állástól számított három éven belül nem rendelkezik a doktori képzésben 2 lezárt félévvel - éveként legalább 60 kredittel, b) a tanársegédi közalkalmazotti jogviszony, ha közalkalmazott a munkába állásától számított nyolc éven belül nem szerez tudományos fokozatot. (2) A határidő számításánál a 90. § (1) bekezdésében meghatározottak megfelelően irányadóak. Az adjunktus közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése 92. § (1) Felmentéssel megszűnik az adjunktusi közalkalmazotti jogviszonya, amennyiben nem teljesíti e szabályzatban meghatározott követelményeket, illetve nem teljesítette a kinevezési okmányban előírt, és a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket. (2) A határidő számításánál a 90. § (1) bekezdésében meghatározottak megfelelően irányadóak. Az egyetemi, főiskolai docens közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése 93. § Felmentéssel megszűnik a főiskolai docens közalkalmazotti jogviszonya, amennyiben nem teljesíti e szabályzatban meghatározott követelményeket, illetve nem teljesítette a kinevezési okmányban előírt, és a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket.
43
Az egyetemi, főiskolai tanár közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése 94. § (1) A törvény erejénél fogva megszűnik a főiskolai tanári, illetve az egyetemi tanári munkakörben történő foglalkoztatás a 70. életév betöltésével, illetve ha a miniszterelnök a főiskolai tanárt, a köztársasági elnök az egyetemi tanárt felmentette. (2) A főiskolai tanár, illetve az egyetemi tanár felmentését a (4) bekezdésben meghatározott eljárás szerint a (2) bekezdésben megállapított okok esetén a rektor kezdeményezi a köztársasági elnöknél. (3) A rektor köteles kezdeményezni a főiskolai tanár, illetve az egyetemi tanár felmentését, ha a) azt az érintett kéri, b) a főiskolai tanárral, illetve az egyetemi tanárral szemben jogerősen elbocsátás fegyelmi büntetést szabtak ki, c) a foglalkozás gyakorlásától a bíróság jogerősen eltiltotta, vagy d) az érintettet szándékos bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. (4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (3) bekezdésben foglaltak esetén a miniszter útján kezdeményezi az egyetemi tanár felmentését, és egyúttal tájékoztatja erről az Szenátust. A felmentésről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell a felmentés jogcímét és a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontját. A meghívott oktató 95. § (1) Egyetemi és főiskolai tanári, egyetemi és főiskolai docensi munkakörök határozott időre, legkevesebb egy, de legfeljebb két félévre, meghívás alapján is betölthetőek. (2) A oktató meghívásra az érintett kar vezetője a Kari Tanács véleményének kikérését követően tesz javaslatot a Szenátusnak. Az óraadó oktató 96. § (1) Oktató/tanár és kutató alkalmazására nem közalkalmazotti jogviszony keretében az e szabályzat 56. § (3) bekezdésében meghatározott módon csak akkor kerülhet sor, ha azt az adott oktatási szervezeti egység oktatási és kutatási feladatai azt indokolják. (2) Megbízási szerződést azzal lehet kötni, aki megfelel az e szabályzatban meghatározott oktatókkal szemben támasztott követelményeknek. (3) A megbízási szerződésre vonatkozó mintát a 4. számú melléklet tartalmazza.
44
NEGYEDIK RÉSZ A habilitációs eljárás Általános szabályok 97. § (1) A habilitáció a tudományos fokozattal rendelkezők oktatói és előadói képességének, valamint tudományos teljesítményének megítélése. (2) Az Egyetem habilitációs eljárást folytathat azon a tudományterületen, tudományágban, illetve művészeti ágban, amelyben doktori képzést folytat. Tudományterületek felsorolását e szabályzat 15. számú melléklete tartalmazza. A habilitációs eljárásban részt vevő testületek 98. § (1) A habilitációs eljárás lefolytatásában részt vesznek a) az Egyetemi Doktori és Habilitációs Bizottság (továbbiakban: EDHB), b) a kari Habilitációs Tanácsok. (2) A karon a Habilitációs Tanács feladatait a Doktori és Habilitációs Tanács is elláthatja. Az Egyetemi Doktori és Habilitációs Bizottság 99. § (1) Az EDHB összetételére, feladat- és hatáskörére vonatkozó szabályokat az Egyetem Doktori Szabályzata határozza meg. (2) Az EDHB habilitációs eljárással kapcsolatos feladatai: a) az eljáró kari Habilitációs Tanács javaslatára dönt a habilitációs eljárásra bocsátás kérdésében, b) az eljáró kari Habilitációs Tanács által javasolt, a jelölt habilitását véleményező külső szakemberek személyében egyetértést nyilvánít, c) elbírálja a kari Habilitációs Tanácsok eljárása elleni fellebbezéseket, d) képviselteti magát a jelölt nyilvános előadásán, e) a nem magyar állampolgárságú jelölt esetében engedélyezi az eljárás részben vagy egészben idegen nyelven történő lefolytatását, f) a habilitációs előadás után rendelkezésre bocsátott anyagot referencia alapján megvizsgálja és elbírálja a kari Habilitációs Tanács javaslatát, titkos szavazással dönt a habilitációs doktori cím megadásának tárgyában, g) gondoskodik a habilitációs oklevél kiadásáról és ünnepélyes átadásáról, h) titkára útján gondoskodik az iratok és a habilitációs oklevelek megőrzéséről, anyakönyv vezetéséről, i) javaslatot tesz a Szenátusnak a habilitációs szabályzatok módosítására, j) ellátja mindazokat az egyéb feladatokat, amelyeket jogszabály, egyetemi szabályzat hatáskörébe utal. 100. § Az EDHB-ban és a kari Habilitációs Tanácsok döntésében nem vehet részt, aki az adott pályázóval hozzátartozói viszonyban van, vagy akitől az adott ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el.
45
A kari Habilitációs Tanácsok 101. § (1) A kari Habilitációs Tanácsok összetételére és megválasztására vonatkozó szabályokat az Egyetem Doktori Szabályzata határozza meg. Indokolt esetben a karok ettől külön doktori, illetve habilitációs tanácsot is szervezhetnek. (2) A kari Habilitációs Tanácsok feladata: a) a habilitációs eljárás előkészítése, b) a pályázatokat megvizsgálják, hogy megfelelnek-e a formális kellékeknek, c) javaslatot terjesztenek az EDHB elé az eljárásra bocsátás kérdésében, d) a doktori fokozattól eltérő új tudományágban habilitáció engedélyezése, e) a pályázó által megadott előadások közül a habilitációs előadás témájának kiválasztása, az összefoglaló nyelvének meghatározása, továbbá az előadás időpontjának kitűzése, f) a szakmaspecifikus szempontok szerint megalkotott és a kari habilitációs szabályzatban rögzített értékelési rendszerben minősítik a jelölt tudományos tevékenységét, tananyagformáló készségét, előadókészségét, g) képviselőt jelölnek ki tagjaik közül a nyilvános habilitációs előadásra, h) javaslatot tesznek az EDHB-nak a habilitáció elfogadására. (3) A kari Habilitációs Tanácsok eljárásuk további szabályait jelen szabályzat rendelkezéseire figyelemmel maguk állapítják meg. A habilitációs eljárás megindítása 102. § A habilitációs eljárást pályázat benyújtásával lehet megindítani. Az eljárás megindítását kérheti az, aki: a) egyetemi oklevéllel, b) doktori, tudományok kandidátusa, illetve a tudományok doktora fokozattal rendelkezik, c) büntetlen előéletű és cselekvőképes, d) megfelel az Egyetem oktatói, tudományos kutatói és gyógyítói, valamint művészi alkotói követelményrendszerének. 103. § Az EDHB egyetértésével nem magyar állampolgár is habilitálható. A külföldi pályázóra is alkalmazni kell a habilitációs szabályokat azzal, hogy az EDHB hozzájárulásával a pályázat és a mellékletei idegen nyelven is benyújthatók, a habilitációs eljárás részben vagy egészében idegen nyelven is lefolytatható (ezek a nyelvek: angol, német, francia, orosz).
46
A pályázati kérelem kellékei 104. § (1) A pályázathoz mellékelni kell: a) az egyetemi végzettséget igazoló oklevelet, b) a tudományok doktora, kandidátusi cím megszerzését tanúsító oklevelet, külföldi pályázó esetében az oklevelet előzetesen el kell ismertetni, c) a szakmai tudományos életrajzot, d) nem egyetemi pályázó munkájának szaktekintély által adott előzetes értékelését, külföldi pályázó esetén két külföldi szaktekintély előzetes értékelését, e) szakmai teljesítménye dokumentumait felsoroló publikációs jegyzéket, elkülönítve a 4. pontban előírt fokozat megszerzése utáni publikációt, valamint a kandidatúra (phd.) megszerzése után készített monográfia jellegű publikációját, f) dokumentumokat, amelyek nagy biztonsággal valószínűsítik, hogy alkalmas a hallgatók, a doktoranduszok és tanársegédek tanulmányi és tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére. Ilyen dokumentumok lehetnek a tanszéki, kutatóhelyi véleményezések és a hallgatói véleményezés. g) munkásságának hazai és nemzetközi visszhangjára vonatkozó adatokat, h) nemzetközi kapcsolatainak leírását (így külföldi ösztöndíjak, vendégelőadások, konferenciák felsorolását, nemzetközi szervezetekben való közreműködés megadását), i) az általa írt tankönyv- illetve jegyzet (rész), szöveggyűjtemény, forrásközlés, vagy más oktatási anyag egy példányát, az általa oktatott, vagy vezetni szándékozott tantárgy részletes tematikáját, j) idegen nyelv ismeretét tanúsító bizonyítványait, k) hatósági erkölcsi bizonyítványt (külföldi pályázó esetében a lakóhely szerinti hatósági bizonyítványt), l) legalább három olyan témakör megjelölését, amelyekből habilitációs előadás tartására vállalkozik, továbbá annak az idegen nyelvnek a megjelölését, amelyen előadását össze kívánja foglalni, m) a habilitációs eljárás díjának befizetését igazoló csekkszelvényt (az eljárási díjakat a 16. számú melléklet tartalmazza). (2) A pályázatot két teljesen felszerelt példányban írásban kell benyújtani. Az (1) bekezdés c), e), g) és h) pontokban meghatározottakat elektronikus úton kell benyújtani. (3) Habilitáció általában a pályázó doktori fokozatának megfelelő tudományágban kérhető és nyerhető el. Ettől abban az esetben lehet eltérni, ha a pályázónak a fokozat megszerzése óta kifejtett tudományos tevékenysége ezt egyértelműen indokolja. Új tudományágban a habilitáció engedélyezésére a kari Habilitációs Tanács jogosult. Az eljárás megindítása 105. § (1) A habilitációs kérelmet a kari Habilitációs Tanácshoz kell benyújtani. A titkár a beérkező pályázatról a jelöltnek elismervényt ad és amennyiben szükséges, a kari Habilitációs Tanács elnökével egyeztetve, 15 napon belül 30 napos határidőt tűzve felhívja, hogy a hiányzó dokumentumokat pótolja. Ha a határidő eredménytelenül telik el, a kari Habilitációs Tanács az eljárást többségi határozattal megszünteti, és a titkár a beérkezett pályázatot visszaküldi.
47
(2) Elutasítja a kari Habilitációs Tanács a kérelmet akkor is, ha a) nem akkreditált tudományterületen nyújtották be, b) a pályázat nem felel meg a 104. §-ban foglalt feltételeknek. (3) A kellőképpen felszerelt pályázat alapján az elnök összehívja a kari Habilitációs Tanácsot. Zárt ülésen két külső szaktekintélyt kér fel írásbeli indokolt vélemény adására abban a kérdésben, hogy a jelölt tudományos habitusa és teljesítménye alapján a habilitációs eljárás nyilvános része megindítható-e vagy sem. A szakvéleményt legkésőbb 60 napon belül kell benyújtani. Amennyiben a két szakvélemény ellentétes, egyeztetve harmadik szakértőt kell felkérni. (4) A pályázat és a (3) bekezdésben foglalt szakvélemények alapján a kari Habilitációs Tanács zárt ülésen, titkos szavazással, 2/3-os támogatottsággal dönt abban a kérdésben, hogy javasolja-e az EDHB-nak az eljárás nyilvános részének megindítását, vagy sem. Megjelöli a jelölt által megadott témakörök közül a nyilvános előadás témáját is. A javaslatával együtt az EDHB-nak az iratokat is megküldi. (5) Az eljárást a pályázat benyújtásától számított egy éven belül be kell fejezni. A jelölt kérelmére az eljárás egy ízben legfeljebb 6 hónapra szüneteltethető. Ez azonban a befejezésre előírt egy éves határidőt nem hosszabbítja meg. A jelölt a nyilvános előadás kitűzéséig bármikor visszavonhatja pályázatát. A nyilvános eljárás megindítása 106. § (1) A nyilvános eljárás megindításáról az EDHB az eljáró kari Habilitációs Tanács elnökének referálása alapján, a pályázati anyagot vizsgálva zárt ülésen, titkos szavazással, szótöbbséggel dönt. (2) Az EDHB pozitív döntése nyomán a kari Habilitációs Tanács az előadások időpontját úgy tűzi ki, hogy az lehetőleg a pályázat benyújtását követő 6 hónapon belül legyen és a jelöltnek a felkészülésre legalább 30 nap álljon rendelkezésére. (3) Az ismeretátadó készséget bizonyító tantermi előadás és tudományos előadás lefolytatásának rendjét, valamint az idegen nyelvű előadói készség követelményeit a kari Habilitációs Szabályzat határozza meg. Az előadások megszervezése és a bíráló bizottság kiküldése az illetékes kari Habilitációs Tanács feladata. (4) A nyilvános habilitációs előadáson és a tudományos előadáson a kari Habilitációs Tanács és az EDHB kiküldöttje is jelen van. (5) Az előadásokról és a szakmai vitáról jegyzőkönyvet kell készíteni. Döntés a habilitáció megadásának kérdésében 107. § (1) A nyilvános előadásokat követően a kari Habilitációs Tanács zárt ülésen titkos szavazással, egyszerű többséggel állást foglal abban a kérdésben, hogy javasolja-e az EDHB-nak a habilitált doktori cím odaítélését vagy sem. A pozitív javaslathoz a kari Habilitációs Tanács kétharmados többsége kell. (2) A pályázatot az iratok mellékelésével az EDHB ülésén a kari Habilitációs Tanács elnöke referálja, aki az ülésen tanácskozási joggal vesz részt. (3) Elutasító döntés esetén ugyanabban a tudományágban habilitációs eljárás az elutasító döntés időpontjától számított 2 éven belül nem indítható.
48
Jogorvoslatok 108. § (1) A habilitációs eljárás során hozott határozatok ellen a jelölt annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az egyetemi doktori szabályzat, valamint az egyetemi habilitációs szabályzat megsértése esetén élhet fellebbezéssel. (2) A kari Habilitációs Tanács döntése ellen az EDHB-hoz, az EDHB döntése ellen a Szenátushoz lehet fellebbezni. Ezeknek határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs. (3) A fellebbezést a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezést annak kézhezvételétől számított 30 napon belül, de legkésőbb a soron következő testületi ülésen el kell bírálni. A habilitációs oklevél 109. § (1) A sikeres habilitációs eljárás befejezése után az Egyetem habilitációs oklevelet (decretum habilitationis) állít ki. Ennek tartalmaznia kell annak a tudományágnak a megjelölését, amelyben a pályázó a habilitációt elnyerte. Az oklevelet az egyetem magyar és latin vagy angol nyelven állítja ki. Az oklevél mintáját a 17. számú, a kiállításhoz szükséges, kötelezően kitöltendő adatlapot jelen szabályzat 18. számú melléklete tartalmazza. (2) A kiadott habilitációs oklevelekről az Egyetem anyakönyvet vezet. (3) A habilitációs oklevél ünnepélyes keretek között kerül átadásra. A habilitált doktor jogai és kötelezettségei 110. § (1) A habilitációt szerzett személy a) használhatja a “habilitált” (“dr. habil.”) megjelölést, b) azon a tudományszakon, ahol a habilitációt lefolytatták, önálló egyetemi előadásokat hirdethet (venia legendi). (2) A habilitált doktortól elvárható: a) rendszeres előadástartás a nyugdíjkorhatár eléréséig, b) felkérésre szigorlati illetve záróvizsga-bizottságokban való részvétel, továbbá közreműködés doktori (phd.) és habilitációs eljárásokban, c) az egyetem hírnevének öregbítése és annak megfelelő magatartás tanúsítása.
49
ÖTÖDIK RÉSZ 1. fejezet Az Egyetem által adományozható munkaköri és egyéb címek Oktatói munkakörhöz nem kapcsolódó címek Professor Emeritus/Emerita cím adományozása 111. § (1) Annak, aki főiskolai, illetve egyetemi tanári címmel rendelkezik, és nyugdíjazására tekintettel foglalkoztatását megszüntetik, a Szenátus határozatlan időre Professor Emeritus vagy Professor Emerita (a továbbiakban együtt: Professor Emeritus) címet adományozhat, amennyiben a) több mint 10 évig oktatott - ezen belül legalább 5 évig az Egyetem főiskolai, illetve egyetemi tanára – volt, b) kiváló oktató-kutató, vagy művészi munkát végzett és kiemelkedő tudományos teljesítménnyel rendelkezik, c) a hazai és nemzetközi tudományos, illetve művészeti életben kitüntetést vagy társasági tagságot szerzett, d) aktívan részt vett az Egyetem tudományos és közéleti tevékenységében. (2) Az Egyetem a Professor Emeritussal a címadományozással egyidejűleg öt évre szóló megállapodást köt a címmel járó feladatokra és juttatásokra. A megállapodás további öt évre, de legfeljebb a Professor Emeritus 75. életévének betöltéséig meghosszabbítható. A Professor Emeritus cím használata a jogosultat akkor is megilleti, ha a juttatásokra már nem jogosult. A megállapodásra vonatkozó mintát a 19. számú melléklet tartalmazza. (3) A Professor Emeritus címmel járó pénzbeli juttatás az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetményére megállapított összeg 30 %-a. 112. § (1) A Professor Emeritus cím adományozását a dékán kezdeményezi. Az előterjesztő akkor javasolhatja a Professor Emeritus cím adományozását, ha a cím birtokosa képes a 113. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység magas színvonalú ellátására, és díjazásának feltételeit a kar költségvetése biztosítani képes. (2) A Professor Emeritus cím adományozására vonatkozó javaslatot a Kari Tanács véleményezi. Ezt megelőzően a Kari Tanács köteles írásban kikérni a Kar professzorainak véleményét. (3) A Professor Emeritus cím adományozásáról a Szenátus minősített többséggel dönt. A cím adományozására vonatkozó javaslatot dékán/főigazgató terjeszti a Szenátus elé. A Professor Emeritus jogai és kötelességei 113. § (1) A Professor Emeritust megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek az oktatókra vonatkoznak és jellegüknél fogva nem kötődnek a közalkalmazotti jogviszonyhoz. A Professor Emeritus cím birtokosa jogosult különösen: a) egyetemi és kari bizottsági tagságra, b) az Egyetem és a Kar infrastruktúrájának használatára. (2) A Professor Emeritus cím birtokosa köteles:
50
a) az egyetemi alapképzésben, a szakirányú továbbképzésben, valamint a doktori, illetve mesterképzésben való részvételre, b) a kari tudományos (kutató) munkában való részvételre. Magántanári cím adományozása 114. § (1) A Szenátus az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló habilitált személyt magántanári címmel tüntetheti ki, ha megfelel foglalkoztatási követelményrendszerében az egyetemi tanárokkal szemben támasztott feltételeknek. (2) A magántanári címről az Egyetem oklevelet állít ki és anyakönyvet vezet. (3) A magántanári cím adományázását a dékán javaslata és kari tanács véleményének kikérését követően a Szenátus adományozza és rektor adja át ünnepélyes keretek között. (4) A magántanárnak szakterületén előadáshirdetési joga van. Címzetes egyetemi/főiskolai tanár/docens 115. § (1) A rektor vagy a kari tanács kezdeményezésére Szenátus címzetes egyetemi tanári, címzetes egyetemi docensi, illetve címzetes főiskolai tanári, címzetes főiskolai docensi címet adományozhat annak az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló személynek, aki megfelel a (2)-(3) meghatározott feltételeknek. (2) Címzetes egyetemi/főiskolai tanári cím adományozható annak, aki az Egyetem, illetve az Egyetem valamely kara által oktatott, kutatott tudományterületen akár gyakorlati, akár elméleti tevékenységével nemzetközi vagy országos elismertséget vívott ki, doktori fokozottal rendelkezik és az Egyetemen folyamatos és rendszeres oktatási tevékenységet végez. (3) Címzetes egyetemi/főiskolai docensi cím adományozható annak, aki az Egyetem, illetve az Egyetem valamely kara által oktatott, kutatott tudományterületen jelentős – akár gyakorlati, akár elméleti – tevékenységét fejt ki, és az Egyetem adott karán folyamatos és rendszeres oktatási tevékenységet végez. Mesteroktatói cím adományozása 116. § A Szenátus az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló, doktori fokozattal nem rendelkező oktatóinak – kiemelkedő gyakorlati jellegű oktatásuk elismeréseként – mesteroktatói címet adományozhat, amennyiben az oktató legalább 15 éve az Egyetem vagy jogelődje közalkalmazottja és a cím adományozását a rektor, az egyetem valamely kara, vagy gyakorló intézménye kezdeményezi. A magántanári, a címzetes egyetemi, főiskolai tanári és a címzetes egyetemi, főiskolai docensi, mesteroktatói címre vonatkozó közös szabályok 117. § (1) A 111-116. §-ban meghatározott címet vissza kell vonni, ha a) a cím viselője – a mesteroktató kivételével – az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyt létesít, b) az oktató a cím viselésére méltatlanná válik. (2) Az (1) bekezdés a) pontja esetében a rektor a cím visszavonásáról intézkedik és erről a Szenátust, valamint az érintett kar vezetőjét tájékoztatja.
51
(3) Ha a 111-116. §-ban meghatározott címet viselő személy annak viselésére méltatlanná vált, a rektor, illetve a kari tanács javaslatára a Szenátus határoz a cím visszavonásáról. (4) Méltatlanná válik az a személy, akit szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek és/vagy foglalkozása gyakorlásától, illetve a közügyektől jogerősen eltiltottak. 118. § A magántanári, a címzetes egyetemi, főiskolai docensi, illetve a címzetes egyetemi, főiskolai tanári, valamint a mesteroktatói címekkel anyagi juttatás nem jár.
2. fejezet Közalkalmazotti jogviszonnyal járó címek 119. § (1) A Kjt. 39. § (3) bekezdésében megfogalmazott feltételek alapján, a tartósan magas színvonalú munkavégzés vagy kiemelkedő munkateljesítmény esetére – az oktatói, kutatói és tanári munkakörben foglalkoztatottak kivételével – a) a B, C, D fizetési osztályban besorolt közalkalmazottaknak munkatársi, illetve főmunkatársi, b) az E, F, G, H, I, J fizetési osztályban besorolt közalkalmazottaknak tanácsosi, illetve főtanácsosi cím adományozható. (2) Az Egyetemen tanári munkakörben foglalkoztatott, kiemelkedő gyakorlati oktató munkát végző tanár részére mestertanári cím adományozható a 125. §-ban meghatározottak szerint. A közalkalmazotti jogviszonnyal járó címek adományozása 120. § (1) Az 119. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott címek (a továbbiakban együttesen: közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím) adományozására javaslatot – a közalkalmazottat foglalkoztató önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezheti az e szabályzat 20. mellékletét képező nyomtatványon. (2) Szervezeti egységenként évente legfeljebb a szervezeti egység létszáma 1%-ának megfelelő számú, ha ez a szám kevesebb, mint egy, akkor legfeljebb egy tanácsosi vagy főtanácsosi és munkatársi vagy főmunkatársi cím adományozható annak figyelembe vételével, hogy a szervezeti egységek keretében foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonnyal járó címmel rendelkező közalkalmazottak száma a szervezeti egység létszámának 25%-át nem haladhatja meg. (3) A javaslatot a rektor saját hatáskörben az összes körülmény mérlegelésével bírálja el. 121. § (1) A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím adományozásáról szóló okiratot az Egyetem rektora, valamint a szervezeti egység javaslatot tevő vezetője írja alá, és a rektor adja át. (2) A cím adományozásáról szóló okiratot ünnepélyes keretek között kell átadni. A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím adományozásának feltételei 122. § (1) Közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím annak a határozatlan idejű jogviszonyban foglalkoztatott közalkalmazottnak adományozható, aki
52
a) az Egyetemen legalább 10 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, és b) munkavégzése tartósan magas színvonalú vagy munkateljesítménye kiemelkedő. (2) A jelen Szabályzat alkalmazásában a munkavégzés akkor tartósan magas színvonalú, illetve a munkateljesítmény akkor kiemelkedő, ha a) a közalkalmazott az átlagosan elvárható színvonalnál magasabb szinten végzi munkáját, b) munkavégzése során a munkakörébe tartozó szakmai szabályok naprakész ismeretéről és alkalmazásáról tesz tanúságot, c) munkatársai, illetve a vele kapcsolatba kerülő ügyfelek irányában magatartása példamutató, d) tevékenységét az Egyetem érdekeinek képviselete és az Egyetem jó hírnevének szolgálata jellemzi. A közalkalmazotti jogviszonnyal járó címmel járó jogok 123. § (1) A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím viselőjét címpótlék illeti meg. (2) A pótlék mértéke: a) munkatársi cím esetén a pótlékalap 25%-a, b) főmunkatársi cím esetén a pótlékalap 75%-a, c) tanácsosi cím esetén a pótlékalap 50%-a, d) főtanácsosi cím esetén a pótlékalap 100%-a. (3) Amennyiben a közalkalmazott vezetői és címpótlékra is jogosult, részére a vezetői pótlék jár. (4) A pótlék fedezetét a szervezeti egységnek kell biztosítani az egység költségvetési előirányzata terhére. A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím viselésére jogosultság megszűnése 124. § (1) A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím viselésére való jogosultság megszűnik, ha a) a közalkalmazottat fegyelmi eljárás keretében fő- vagy mellékbüntetésként az eljáró fegyelmi testület a címtől megfosztja, b) a rektor a közalkalmazotti címet visszavonja. (2) A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím visszavonható, ha a) a közalkalmazott jogviszonyát jogellenesen szünteti meg, b) a közalkalmazottat bíróság szándékos bűncselekményért jogerősen letöltendő szabadságvesztésre ítéli, vagy, ha a cím viselésére egyéb módon méltatlanná vált, c) a közalkalmazott jogviszonya megszűnt, kivéve a nyugállományba vonulás esetét.
53
(3) A cím visszavonására az adományozásra vonatkozó szabályok alapján a karok, illetve kari szervezetbe nem tartozó központi szervezeti egységek vezetői tehetnek javaslatot. Az (1) bekezdés a) pontja esetében az eljáró fegyelmi tanács értesíti a rektort, valamint az szervezeti egység vezetőjét a címtől való megfosztásról. Mestertanári cím adományozása 125. § (1) Az Egyetemen tanári munkakörben foglalkoztatott, kiemelkedő gyakorlati oktató munkát végző tanár részére a kari tanács az önálló oktatási szervezeti egység vezetőjének javaslatára mestertanári címet adományozhat. (2) Mestertanári cím annak adományozható annak a tanárnak a) aki az Egyetemmel legalább tíz éve közalkalmazotti jogviszonyban b) akinek gyakorlati jellegű oktatása kiemelkedő jellegűnek minősül. (3) A mestertanári címet igazoló okiratot az érintett kar vezetője írja alá és adja át.
HATODIK RÉSZ I. FEJEZET Magasabb vezetőkre és vezetőkre vonatkozó különös szabályok Magasabb vezetők és vezetők köre 126. § (1) Az Egyetemen a következő magasabb vezetői megbízások adhatók ki: a) rektor, b) rektorhelyettes (ezen belül egy rektorhelyettes egyben az Orvostudományi és Egészségtudományi Koordinációs Központ elnöke), c) dékán, főigazgató, d) gazdasági főigazgató, e) 9 főtitkár, f) klinikai főigazgató, g) könyvtár főigazgató, h) könyvtár főigazgató-helyettes, j) gyakorlóiskola igazgató. (2) Az Egyetemen a következő vezetői megbízások adhatók ki: a) dékánhelyettes, 9
A módosítást a Szenátus 2007. július 5-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2007. július 5. napjától.
54
b) gazdasági főigazgató-helyettes, c) önálló oktatási szervezeti egység vezetője és helyettese, d) 10 PTE SZMSZ 86. §-ában meghatározott önálló szervezetek vezetői közül: da) levéltár igazgató, db) belső ellenőrzési vezető, dc) Egyetemi Informatikai Szolgáltató Központ igazgatója, dd) Dél-Dunántúli Kooperációs Kutatási Központ igazgatója, de) Idegen Nyelvi Titkárság igazgatója, df) oktatási igazgató dg) műszaki igazgató, f) vezető jogtanácsos, g) rektori titkárságvezető. e) egyéb szervezeti egység vezetője és helyettese. (3) A magasabb vezetői és a vezetői megbízások határozott időre – legalább három legfeljebb öt évre – adhatók. Az (1) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt megbízás egy, minden más megbízás több alkalommal meghosszabbítható. (4) Az Egyetemen kiadott magasabb vezetői és vezetői megbízások számánál figyelemmel kell lenni arra is, hogy az ilyen megbízással rendelkezők száma legfeljebb az oktatói és kutatói munkakörben foglalkoztatottak heti munkaidejének a heti teljes munkaidővel történő elosztásával számított létszám húsz százaléka lehet. (5) 11 Az (1) bekezdésben meghatározott magasabb vezetői megbízásokra, valamint a (2) bekezdés a), c) és da)-de) pontjában meghatározott vezetői megbízásokra nyilvános pályázatot kell kiírni, a (2) bekezdésben df-dg), illetve az e)-g) pontjában meghatározott vezetői megbízásokra nyilvános pályázat írható ki. (6) A pályázati kiírásra a 60. § (4) bekezdésében meghatározottakat értelemszerűen alkalmazni kell. A pályázati kiírás tartalmazza a 60. § (4) bekezdésében meghatározottakon kívül: a) a munkahely és a beosztás megjelölését, b) a megbízás várható kezdetét és leghosszabb időtartamát, (7) 12 A rektor, rektorhelyettesek, gazdasági főigazgató, főtitkár, és az önálló szervezetek vezetőinek pályázati eljárására vonatkozó részletes szabályokat az Egyetem szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. (8) Magasabb vezetői, vezetői beosztásra pályázatot kell kiírni különösen
10
A módosítást a Szenátus 2007. július 5-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2007. július 5. napjától. A módosítást a Szenátus 2007. július 5-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2007. július 5. napjától. 12 A módosítást a Szenátus 2007. július 5-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2007. július 5. napjától. 11
55
a) a beosztásban lévő vezető életkora vagy egyéb körülményei (például a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése, felmentés a Kjt. 37/B. §-ban meghatározott nyugdíjazásra tekintettel, egy évet meghaladó távollét stb.) miatt, b) a beosztásban lévő vezető már meghatározott, kötött, nem meghosszabbítható ciklusban az adott vezetői megbízást ellátta, c) a dékán, illetve a PTE SZMSZ 86. §-ban meghatározott önálló szervezet vezetője, illetve a rektor előterjesztése alapján az illetékes tanács indokoltnak tartja a vezetőváltást. 127. § (1) A magasabb vezető és vezető beosztásra benyújtott pályázati anyagoknak legalább a következőket kell tartalmazniuk: a) személyi rész: aa) önéletrajz, ab) végzettséget, szakképzettséget, nyelvtudást és tudományos fokozatot igazoló oklevelek, bizonyítványok hiteles másolata, ac) az oktatott tantárgyak listája a teljes pályafutásra, ad) publikációk, az azokra történt hivatkozások, továbbá a szakmai alkotások jegyzéke, ae) oktatási, kutatási, intézményfejlesztési pályázatokban, illetve K+F munkákban való részvételek és témavezetések, a végzett munka százalékos arányának becslésével és a pályázat teljes támogatási, illetve szerződéses összegével együtt, af) külföldi utazások felsorolása azok céljával együtt, ag) vezetői tapasztalatok, vezetői gyakorlat bemutatása, beleértve a szakmai-tudományos közéletben végzett ilyen tevékenységet, ah) irányított személyek felsorolása, akik sikeres pályát futottak be; b) vezetői elképzelések: ba) motiváció, bb) helyzetértékelés, bc) vezetői program; c) nyilatkozatok: ca) összeférhetetlenségi nyilatkozat, cb) az illetékes személyek és testületek felhatalmazása a teljes pályázati anyag megismerésére, d) három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány. 128. § (1) A pályázati eljárás eredménytelen, ha a) nem érkezett a megjelölt határidőben a pályázati kiírásra pályázat,
56
b) a pályázó nem felelt meg a pályázati feltételeknek, c) a Szenátus és/vagy a kari tanács a pályázót nem támogatja. (2) Eredménytelen pályázat esetén hat hónapon belül új pályázati eljárást kell kiírni. 129. § (1) 13 Ha a határozott idő lejártakor, illetve a korhatár elérésekor a magasabb vezetői, illetve vezetői tisztségre kiírt pályázat nem került elbírálásra, vagy az eredménytelen volt, ideiglenes megbízást kell kiadni. Ideiglenes megbízást kell kiadni a pályázat eredményes lezárásáig abban az esetben is, amennyiben a vezetői megbízás a határozott idő letelte előtt e szabályzat 131. § (1) bekezdése b)-f) pontjában meghatározott okból szűnik meg. (2) Ideiglenes magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás lehet kiadni a) a hatvanötödik életéve betöltéséig a korábbi magasabb vezető, illetve vezetői feladattal megbízott személynek, vagy b) a szervezeti egység megfelelő végzettséggel, képzettséggel, vagy tudományos fokozattal rendelkező más munkatársának, akkor is, ha a pályázati eljárásban nem vett részt, c) a szervezeti egység olyan munkatársának, aki nem rendelkezik a megfelelő végzettséggel, képzettséggel, vagy tudományos fokozattal, ha az a) és b) pontokban foglaltak alkalmazására nincs lehetőség, d) más szervezeti egység vezetőjének, ha az a) és b) pontokban foglaltak alkalmazására nincs lehetőség. (3) Az ideiglenes megbízás határozott időre – magasabb vezető esetén legfeljebb a pályázat eredményes elbírálásáig terjedő – időtartamra szól. (4) 14 Amennyiben valamely magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás betöltése ideiglenes megbízással történik, a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízást betöltők a megbízás időtartama alatt a vezetői megbízással összefüggő jogokat és kötelezettségeket korlátlanul gyakorolhatják, ideértve az egyetemi vagy a kari testületekben való tagsági és szavazati jogot is. 130. § Az Egyetemen magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás legfeljebb a 65. életév betöltéséig adható. 131. § (1) Megszűnik a vezetői megbízatás: a) a megbízási idő lejártával, b) lemondással, c) visszavonással, d) a szervezeti egység átalakulásával, megszűnésével, az Egyetem megszűnése, átalakulása esetén, e) a vezető közalkalmazotti jogviszonyának megszűnésével, f) a vezető halálával.
13 14
A módosítást a Szenátus 2007. február 22-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 200. február 22. napjától. Beépítette a 2007. február 22-ei szenátusi ülésen elfogadott módosítás. Hatályos: 200. február 22. napjától.
57
(2) A magasabb vezetői megbízások esetén a visszavonásról hozott döntést meg kell előznie az annak véleményezésére, ill. javaslattételére jogosult testület állásfoglalásának. A visszavonásra irányuló eljárásra megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A megbízás visszavonását indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. (3) A magasabb vezetői, illetve a vezetői megbízás megszűnésével egyidejűleg a vezetői pótlék, illetve a vezetői kereset-kiegészítés visszavonásáról is intézkedni kell. (4) Ha a magasabb vezetői, illetve a vezetői megbízás megszűnésére a korhatár elérése miatt kerül sor, intézkedni kell a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetéséről is. Az erre vonatkozó eljárásra – ide értve a kivételes szabályokat is – a e Szabályzat közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A vezetői megbízásra vonatkozó iratmintát a 21. számú melléklet tartalmazza. A magasabb vezetői és a vezetői megbízásokkal összefüggő hatásköri feladatok átadása, illetve átvétele 132. § (1) Az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában felsorolt valamennyi magasabb vezetői és vezetői feladatot átadás-átvételi eljárásban kell átadni, illetve átvenni. (2) Az átadó az a vezető, akinek vezetői megbízása lejár, illetve aki tartósan akadályozott vezetői feladatainak ellátásában. Abban az esetben, ha az átadó – indokoltan és igazoltan – akadályozott a feladatok átadásában is, akkor a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles rendelkezni a feladatok átadásáról, az akadályozott vezető egyidejű értesítése mellett. Az értesítésben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az akadályozott vezető az eljárásban meghatalmazottal képviseltetheti magát. (3) Az átvevő az új vezető, illetve a tartós helyettesítésre kijelölt személy. Abban az esetben, ha a régi vezető vezetői megbízásának megszűnésekor még nincs új vezető, akkor a munkáltatói jogkör gyakorlója jelöli ki az átvevő személyt. (4) Az átadás-átvételi eljárást a vezető utolsó munkában töltött napján be kell fejezni. Abban az esetben, ha az átadás-átvételi eljárásra akadályoztatás mellett kerül sor, akkor az eljárást a (2) bekezdés szerinti rendelkezés kiadásától számított 15 napon belül kell befejezni. 133. § (1) Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell: a) a jegyzőkönyv felvételének időpontját, b) az átadás-átvételben résztvevő személyek nevét, beosztását, c) a vezetői feladattal kapcsolatos általános jellegű információkat, d) a folyamatban lévő ügyeket és az azokban megtett, illetve megteendő intézkedéseket, e) minden, a vezetői feladat ellátása szempontjából fontos adatot és körülményt, különös tekintettel a kötelezettségvállalásokra, f) az átadásra kerülő iratok, bélyegzők, kulcsok és eszközök tételes listáját, g) az átadó, illetve az átvevő észrevételeit, h) az eljárásban résztvevők aláírását.
58
(2) Az átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételénél, illetve aláírásánál jelen kell lennie az új vezető felett munkáltatói jogkört gyakorló és a gazdasági főigazgató megbízottjának is, a jegyzőkönyv az ő ellenjegyzésükkel hiteles. (3) A jegyzőkönyv három eredeti példányban készül, amelyből a) egy példányt az átadó kap, b) egy példányt az átvevő kap, c) egy példányt az irattárban kell elhelyezni. 134. § (1) Abban az esetben, ha az átadás-átvételi eljárással összefüggésben az átadó vagy az átvevő észrevételt tesz, akkor a jegyzőkönyvet munkáltatói jogkört gyakorló és a gazdasági főigazgató rendelkezésére kell bocsátani. (2) Amennyiben a megtett észrevételek azt indokolják, akkor a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy a gazdasági főigazgató kezdeményezi a szükséges vizsgálat elvégeztetését. (3) A véleményeltérésből, észrevételből eredő vizsgálatnak az átadásra, illetve átvételre halasztó hatálya nincs. A vezetői összeférhetetlenség szabályai 135. § (1) A szerződéskötésre, illetve kötelezettségvállalásra jogosító magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával nem bízható meg az a közalkalmazott, aki, illetve, akinek a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó) a közalkalmazott munkáltatójával gazdasági kapcsolatban álló a) egyéni vállalkozó, b) nyilvánosan működő részvénytársaságban a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 289. §-ában foglalt jelentős, vagy azt meghaladó mértékű befolyást biztosító részesedést szerzett, c) gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója, továbbá – a nyilvánosan működő részvénytársaságot kivéve – tagja. (2) Nem bízható meg magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával az a közalkalmazott, aki közeli hozzátartozójával – a megbízás következtében – közvetlen irányítási (felügyeleti), illetve közvetlen elszámolási vagy ellenőrzési kapcsolatba kerülne. (3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltétel a megbízás egész időtartamára vonatkozik. 136. § A magasabb vezető, illetve vezető beosztást ellátó közalkalmazott nem lehet vezető tisztségviselője, könyvvizsgálója olyan gazdasági társaságnak, amelyben az a felsőoktatási intézmény, amellyel a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyban áll, alapítói, tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik. 137. § (1) A közalkalmazott egyidejűleg nem láthat el egynél több magasabb vezető beosztást. (2) Ha az igazgatási feladatot ellátó hivatal vezetője teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató, tanár vagy kutató, megbízatása idejére oktatói, kutatói tevékenységét részben vagy egészben szüneteltetheti. (3) A vezetői összeférhetetlenségi nyilatkozatot a 22. számú melléklet tartalmazza.
59
HETEDIK RÉSZ Díjazás Az alkalmazottak díjazására vonatkozó rendelkezések Alapilletmény 138. § (1) A közalkalmazott alapilletményét a jogszabályban foglaltak alapján kell megállapítani, ideértve a szakmai illetményszorzó alkalmazását is. (2) Az Egyetemen a rektor az egyes közalkalmazotti csoportok számára az (1) bekezdéstől eltérő alapilletményeket is megállapíthat. Illetménykiegészítés 139. § A közalkalmazott a fizetési fokozata alapján járó illetményén felül az Egyetem saját bevételei terhére illetménykiegészítésben részesülhet. 140. § (1) Az akkreditált doktoriskolák vezetői a minimálbér (kötelező legkisebb munkabér) 2-szeresének megfelelő összegű illetménykiegészítésben részesülnek. (2) Az illetménykiegészítés megszűnik: a) a 70 éves korhatár betöltésével, b) a doktoriskola megszűnésével, c) az érintett személy arról történő lemondásával, d) a vezetői megbízás megszűnésével. (3) Az illetménykiegészítés csak egy jogcímen vehető fel. (4) Az illetménykiegészítés kifizetése a kari decentralizált keretek terhére történik. 141. § A magasabb vezetők és vezetők illetménykiegészítésére vonatkozó külön rendelkezéseket a 148. § tartalmazza. Keresetkiegészítés 142. § A közalkalmazottat a munkáltatói jogkör gyakorlója - meghatározott munkateljesítmény elérésének, illetve átmeneti többletfeladatok (ide nem értve a helyettesítést) teljesítésének ösztönzésére - meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti. Illetménypótlék 143. § A művésztanár, a mérnöktanár, a műszaki tanár, a műszaki oktató, a nyelvtanár, a testnevelő tanár, kollégiumi nevelőtanár munkakörben foglalkozatott oktatók a pótlékalap 100 %-ának megfelelő illetménypótlékban részesülnek.
60
144. § A magasabb vezetők és vezetők illetménypótlékára vonatkozó külön rendelkezéseket a 146.-153. § tartalmazza. Jutalom 145. § A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazottat a munkáltatói jogkör gyakorlója jutalomban részesítheti. A magasabb vezetők és vezető díjazására vonatkozó szabályok 146. § (1) A szabályzat 126. § (1) bekezdés b)-i) pontjában meghatározott magasabb vezetők illetménykiegészítésben részesülnek. (2) A rektor illetmény-kiegészítésének mértékét az oktatási miniszter - fenntartói jogkörében eljárva - az intézmény gazdasági tanácsának javaslatára állapítja meg a magasabb vezető beosztás időtartamára. 147. § (1) Az illetménykiegészítés mértékét a mindenkori minimálbér figyelembevételével, annak meghatározott szorzata szerint kell megállapítani. (2) A 126. § (1) bekezdésben felsorolt vezetői tevékenységet ideiglenes megbízás alapján ellátó személyek a megbízás időtartamára a 148. §-ban említett illetménykiegészítésre jogosultak. A távollévő vezetőt helyettesítő személy a munkáltatói jogkör gyakorlójának eseti döntése alapján részesülhet illetménykiegészítésben, feltéve, hogy a távollét időtartamára a vezető illetménykiegészítésben nem részesül. 148. § (1) Az egyes magasabb vezetői munkakörök esetében az illetménykiegészítés mértékét a rektor határozza meg azzal, hogy legalább az alábbi szorzószámokat kell alkalmazni: Magasabb vezetői munkakörök általános rektorhelyettes Orvostudományi és Egészségtudományi Koordinációs rektorhelyettes rektorhelyettesek dékán (főigazgató) klinikai főigazgató PTE Könyvtár főigazgatója könyvtári főigazgató-helyettes gyakorlóiskolák igazgatói
Központ
elnöke
mint
szorzók 8 8 7 7 7 7 2 3
(2) A dékánhelyettes(ek) (főigazgató-helyettesek) illetménykiegészítésének mértéke a dékán (főigazgató) javaslatára, a Kari Tanács döntése alapján legalább a minimálbér 2-szerese. (3) A Levéltár igazgatója illetménykiegészítésének mértéke a minimálbér kétszerese. (4) 15 A szabályzat 126. § (2) bekezdés c)-g) pontjában meghatározott szervezetek vezetőinek illetménykiegészítését a képzett hallgatók létszámára, tényleges munkafeladataikra, a szervezeti egységben foglalkoztatottak számára tekintettel kell megállapítani. 149. § 16 A gazdasági főigazgató, a főtitkár, a belső ellenőrzési vezető, illetménykiegészítését mindenkori feladatkörükre, az általuk vezetett szervezeti egységek számára tekintettel a rektor állapítja meg. 15 16
A módosítást a Szenátus 2007. július 5-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2007. július 5. napjától. A módosítást a Szenátus 2007. július 5-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2007. július 5. napjától.
61
150. § Az illetménykiegészítés nem érinti a jogszabály, illetve közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály alapján járó pótlékra, valamint más jogcímen járó illetménykiegészítésre való jogosultságot. 151. § (1) 17 A rektor, a rektorhelyettesek, a gazdasági főigazgató és a főtitkár illetménykiegészítésének forrása a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül a központi (rektori) gazdálkodási keret. (2) Az Orvostudományi és Egészségtudományi Koordinációs Központ elnöke illetménykiegészítésének forrása az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által biztosított keret. (3) Az (1) bekezdésben említett magasabb vezetők illetménykiegészítésének arányos részét Országos Egészségbiztosítási Pénztár által átadott keretből kell fedezni az éves költségvetésben meghatározott arányban. (4) Az (1) és a (2) bekezdésben nem említett személyek illetménykiegészítésének forrása az adott szervezeti egység decentralizált költségvetési kerete. 152. § A magasabb vezető, valamint a vezető beosztású közalkalmazottat vezetői pótlék illeti meg. 153. § 18 (1) A rektor, a rektorhelyettes, gazdasági főigazgató, dékán (főigazgató), a főtitkár, a könyvtár főigazgató illetménypótlékának mértéke a pótlékalap 300%-a. (2) A 126. § (2) bekezdésében meghatározott vezető, az önálló szervezeti egység vezető illetménypótlékának mértéke a pótlékalap 200%-a, míg a szervezeti egység vezető-helyettes illetménypótlékának mértéke a pótlékalap 150%-a. (3) Az Egyetem egészségügyi szolgáltató, valamint közgyűjteményi tevékenység körében foglalkoztatott magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazottak vezetői pótlékára a jogszabály rendelkezési irányadók Az oktatók díjazására vonatkozó külön szabályok 154. § (1) A felsőoktatási intézményben oktatói, illetve tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatott munkabérét, illetve illetményét (a továbbiakban együtt: havi rendszeres járandóság) az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye alapján kell megállapítani, a Kjt. 2. számú mellékletének alkalmazásával. A gyakornok havi rendszeres járandóságát az oktatói munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó rendelkezések alapján kell meghatározni. (2) Annál, aki az egészségügyi felsőoktatási intézmény képzési feladataiban és egészségügyi szolgáltatással összefüggő feladataiban is - munkaköri feladataként részt vesz, meg kell határozni, hogy a teljes munkaidő mekkora részét kell az oktatói, illetőleg az egészségügyi szolgáltatással összefüggő feladatokra fordítani. Ilyen foglalkoztatás esetén az egyes tevékenységekre vonatkozó foglalkoztatási és munkaidő-megosztáshoz igazodó díjazási szabályokat alkalmazni kell.
17 18
A módosítást a Szenátus 2007. július 5-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2007. július 5. napjától. A módosítást a Szenátus 2007. július 5-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2007. július 5. napjától.
62
NYOLCADIK RÉSZ Értelmező rendelkezések 155. § (1) E szabályzat alkalmazásában: 1. a közalkalmazott akkor minősül nyugdíjasnak: a) a hatvankettedik életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), illetve b) az a) pontban említett korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy d) előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy e) szolgálati nyugdíjban, vagy f) korengedményes nyugdíjban, vagy g) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg h) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül. 2. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa. (2) E szabályzatban alkalmazott fogalmak értelmezésénél a Kjt. rendelkezéseit kell alkalmazni.
KILENCEDIK RÉSZ I. FEJEZET Záró, hatályba léptető és átmeneti rendelkezések 156. § (1) E szabályzat 2007. február 1. napján lép hatályba. (2) E szabályzat hatálybalépése nem érinti az oktatók, illetve a kutatók foglalkoztatását, a velük kötött munkaszerződést, illetve a kiadott közalkalmazotti kinevezést, valamint a részükre kiadott főiskolai, illetve egyetemi foglalkoztatáshoz kötődő címeket. E szabályzat hatálybalépését követően az 1993. évi felsőoktatási törvény rendelkezései szerint is alkalmazható oktató, illetve tudományos kutató. Azoknak az oktatóknak és tudományos kutatóknak a besorolása és foglalkoztatása, akik a régi követelmények szerint kerültek alkalmazásra, akkor változtatható meg, ha az új követelményeket teljesítik. 2008. szeptember 1-jétől kezdődően csak a szabályzatban meghatározottak szerint lehet oktatói, illetve kutatói munkakört létesíteni. (3) Amennyiben az e szabályzat hatályba lépését megelőzőn oktatói kutatói munkakörben kinevezett közalkalmazott nem teljesíti az e szabályzatban meghatározott kinevezési feltételeket, úgy azokat 2013. december
63
31. napjáig teljesíteni kell, ennek hiányában a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni vagy módosítani kell. Erről az oktatót, kutatót 2008. december 31. napjáig írásban tájékoztatni kell. E szabályt nem kell alkalmazni azoknak az oktatóknak, kutatóknak esetében, akik 2008. december 31. napjáig betöltötték az 57. életévüket. (4) E szabályzat hatályba lépését megelőzően pályázat alapján határozott időtartamra szólóan kiadott vezetői megbízások a határozott időtartam lejártáig hatályban maradnak. (5) E szabályzat hatályba lépését megelőzően határozatlan időtartamra szólóan kiadott vezetői, illetve magasabb vezetői megbízások esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója e szabályzat hatályba lépésének napján köteles a vezetői, illetve magasabb vezetői megbízást felülvizsgálni és e szabályzat rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával határozott időtartamra szóló vezetői, illetve magasabb vezetői megbízást adni, vagy a vezetői, illetve magasabb vezetői tevékenység ellátására pályázatot kiírni. 157. § A munkáltatói jogkör gyakorlója 2007. április 30. napjáig köteles valamennyi közalkalmazott munkaköri leírását felülvizsgálni, és az e szabályzat alapján megállapított munkaköri leírást a közalkalmazottal közölni. 158. § E szabályzat 32. § (1) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot 2007. június 30. napjáig kell megtenni. 159. § (1) E szabályzat 37. §-ában foglaltak alapján a közalkalmazott 2007. március 31. napjáig nyilatkozatot köteles tenni arról, hogy vele szemben a 37. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. (2) E szabályzat 38. §-ában foglaltak alapján a közalkalmazott 2007. március 31. napjáig nyilatkozatot köteles tenni a nyilatkozattétel időpontjában fennálló valamennyi munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyáról. (3) E szabályzat 135-136. §-ában foglaltak alapján a vezető/magasabb vezető 2007. március 31. napjáig nyilatkozatot köteles tenni arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. (4) A 37. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott összeférhetetlenségi okot 2007. június 30. napjáig meg kell szüntetni a 37. § (3)-(4) bekezdésének alkalmazásával. (5) A 37. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott összeférhetetlenségre vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni azoknak a magasabb vezetői megbízásoknak az esetében, amelyek e szabályzat hatályba lépését megelőzően keletkeztek. (6) A 37. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott összeférhetetlenségi ok fennállta esetén a közalkalmazott 2007. június 30. napjáig köteles a másik munkáltatónál fennálló jogviszonyát részmunkaidejűvé alakítani, vagy a 37. § (3)-(4) bekezdés alkalmazásával megszüntetni. 160. § E szabályzat 52-53. § alapján az Egyetemen foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott, illetve vezető munkáját 2007. december 31. napjáig értékelni kell. 161. § E szabályzat 62. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeket 2007. április 30. napjáig kell megállapítani. 162. § (1) E szabályzat 85-86. §-ban foglalt rendelkezéseket első alkalommal a 2007/2008. tanév első félévében kell alkalmazni. (2) E szabályzat 85. § (6) bekezdés alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója 2007. június 30. napjáig köteles kiadni a tanításra fordított idő számításának részletes szabályaira vonatkozó utasítást. 163. § (1) E szabályzat hatálybalépését megelőzően adományozott Professor Emeritus címekhez kapcsolódó jogok esetében ha a címhez kapcsolódó jogosultság gyakorlása - ideértve a kapcsolódó pénzbeli juttatásra való igényt is -
64
határidőhöz nem kötött, úgy 2010. december 31-ig illeti meg a jogosultat, azzal a feltétellel, hogy a juttatás mértéke nem lehet kevesebb, mint a 2005. évben. (2) Az Egyetem az (1) bekezdésben említett határidő lejártát követően további határozott, legfeljebb öt évre szóló megállapodást köthet a Professor Emeritus címmel járó feladatokra és juttatásokra, illetve a juttatásokat magasabb összegben is meghatározhatja. A Professor Emeritus cím használata a jogosultat akkor is megilleti, ha a juttatásokra már nem jogosult. A határozott időre adományozott Professor Emeritus címekhez kapcsolódó jogokat e szabályzat hatályba lépése nem érinti. 164. § Az e szabályzat 87. § (1) bekezdésében meghatározott 7 éves időtartamot e szabályzat hatályba lépésétől kell alkalmazni. Amennyiben az érintett e szabályzat hatályba lépést megelőző hét éven belül alkotói szabadságban részesült, úgy a hét éves időtartamot annak lejártától kell számítani. 165. § A munkaügyi kapcsolatokra, az élet- és munkakörülményekre, a szociális kérdésekre vonatkozó szabályokról, az egyes ágazatokra vonatkozó speciális kérdésekről kollektív szerződés rendelkezik. 166. § 19 A munkáltatói jogkör gyakorlója 2007. augusztus 30. napjáig köteles felülvizsgálni a külföldön munkavállalás céljából tartózkodó közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyát. Amennyiben a közalkalmazott külföldön való munkavállalásának ideje meghaladja az e szabályzat 40/B. §-ában meghatározott időt, köteles a közalkalmazott figyelmét felhívni, hogy amennyiben a felhívásban meghatározott határidőn belül nem jelentkezik munkavégzésre, a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésre kerül. Pécs, 2007. január 25. napján Dr. Lénárd László rektor Záradék: A szabályzatot a Pécsi Tudományegyetem Szenátusa 2007. január 25-ei ülésén a 26/2007. (01. 25.) számú határozatával elfogadta. A szabályzat módosítását a Szenátus 2007. február 22-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2007. február 22. napjától. A szabályzat módosítását a Szenátus 2007. március 29-ei ülésén fogadta el. A módosítás az iratminták szabályzatba való beépítésére vonatkozik. Hatályos: 2007. március 29. napjától. A szabályzat módosítását a Szenátus 2007. május 17-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2007. május 17. napjától. A Pécsi Tudományegyetem Szenátus a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását 2007. július 5-ei ülésén, a 169/2007. (07. 05.) számú határozatával elfogadta. A módosítások a Szenátus által történő elfogadás napján lépnek hatályba. Pécs, 2007. július 11. dr. Gábriel Róbert rektor
19
Beépítette a 2007. május 17-ei szenátusi ülésen elfogadott módosítás. Hatályos: 2007. május 17. napjától.
65
1. számú melléklet I. A rektor által gyakorolt munkáltatói jogkörök jegyzéke a) magasabb vezetők esetében Kiküldetés, távollét engedélyezése
Illetmény meghatározása, illetményemelés
jutalmazás
Fegyelmi eljárás megindítása
Kártérítésre kötelezés
áthelyezés
Vezetői megbízás visszavonása
Munkaköri leírás meghatározása
+ +
Rendkívüli, fizetés nélküli szabadság + +
+ +
+ +
+ +
+ +
+ +
-
+ +
+ +
+
+
+
+
+
+
+
+
+
-*
+
+ +
+ +
+ +
+ +
+ +
+ +
+ +
+ +
+ +
+ +
+ +
+ +
+*
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+*
+
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
Minősítés, értékelés
Rendes szabadság kiadása
+ +
További jogviszony létesítésének engedélyezése + +
+ +
-*
+
+ +
Vezetői megbízás rektorhelyettes dékán (főigazgató) gazdasági főigazgató főtitkár 20 Klinikai főigazgató PTE Könyvtár főigazgató PTE Könyvtár főigazgatóhelyette székhelyen működő gyakorló iskolák igazgatói
* *
A rektor javaslatára az oktatási miniszter bízza meg, illetve a rektor, a gazdasági tanács és saját kezdeményezésére visszavonja a megbízást. A rektor az ágazati minisztérium előzetes véleményének kikérést követően bízza meg. A módosítást a Szenátus 2007. július 5-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2007. július 5. napjától.
20
b) a vezetői megbízással rendelkezők esetében
dékánhelyettes gazdasági főigazgatóhelyettes önálló oktatási szervezeti egység vezetője Egyetemi Levéltár igazgatója Egyetemi Informatikai Központ igazgatója Dél-Dunántúli Kooperációs Kutatási Központ igazgatója Idegen Nyelvi Titkárság igazgatója belső ellenőrzési vezető egyéb szervezeti egység vezetője Európa Központ igazgatója
Minősítés, értékelés
Rendes szabadság kiadása
Rendkívüli, fizetés nélküli szabadság
Kiküldetés, távollét engedélyezése
Illetmény meghatározása, illetményemelés
jutalmazá s
Fegyelmi eljárás megindítása
Kártérítés re kötelezés
áthelye zés
Vezetői megbízás visszavonása
Munkaköri leírás meghatározása
Közalkalmaz otti jogviszony megszüntetése
+ -
További jogviszony létesítésének engedélyezése -
-
-
-
-
-
-
+ -
+ -
-
+ -
-
-
-
+
-
-
-
-
-
-
-
+
+
-
+
-
-
+
+**
+
+
+
+
+
+
+
+
+
-
+**
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
-*
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
-*
-
+
-
+
-
-
-
-
-
-
-
+
+
-
+
-
-
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
-
+
Kinevezés
Vezetői megbízás
-
* A rektor javaslatára az oktatási miniszter bízza meg, illetve a rektor, a gazdasági tanács és saját kezdeményezésére visszavonja a megbízást. ** A rektor az ágazati minisztérium előzetes véleményének kikérést követően bízza meg.
67
Minősítés, értékelés
Rendes szabadság kiadása
Rendkívüli, fizetés nélküli szabadság
Kiküldetés, távollét engedélyezése
Illetmény meghatároz ása, illetménye melés
jutalmazá s
Fegyelmi eljárás megindítása
Kártérítés re kötelezés
áthelye zés
Vezetői megbízás visszavon ása
Munkaköri leírás meghatározá sa
+ + +
+ + +
+ + +
+ + +
+ + +
+ + +
+ + +
+ + +
+ + +
+ + +
+ + +
+ + +
+ + +
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
Illetmény meghatározása, illetményemelés + + + + + + + -
Közalkalma zotti jogviszony megszüntetése + + + + + + + -
Munkaköri leírás meghatározása
Vezetői megbízás
+ + + +
oktatási igazgató 21 műszaki igazgató 22 vezető jogtanácsos 23 rektori titkárságvezető 24
Közalkalmazotti jogviszony megszüntetés e
További jogviszony létesítésének engedélyezése + + +
Kinevezés
c) oktatók, kutatók esetében 1:
egyetemi tanár főiskolai tanár egyetemi docens főiskolai docens adjunktus 25 tanársegéd 26 kutatóprofesszor tudományos tanácsadó tudományos főmunkatárs tudományos munkatárs 27 tudományos segédmunkatárs 28
Kineve zés
További jogviszony létesítésének engedélyezése
Minősítés Értékelés
Rendes szabadság kiadása
Rendkívüli, fizetés nélküli szabadság
Kiküldetés távollét engedélyezése
-* -** + + + + + -
+ + + + + + + -
-
-
+ + + + + + + -
-
Jutalmazás
Fegyelmi eljárás megindítása
Kártérítésre kötelezés
Áthelyezés
-
+ + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + +
+ + + + + + + -
-
21
A módosítást a Szenátus 2007. július 5-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2007. július 5. napjától. A módosítást a Szenátus 2007. július 5-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2007. július 5. napjától. 23 A módosítást a Szenátus 2007. július 5-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2007. július 5. napjától. 24 A módosítást a Szenátus 2007. július 5-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2007. július 5. napjától. 1 Amennyiben az oktató egyben magasabb vezető, vagy vezető megbízással is rendelkezik, a magasabb vezetőre, illetve vezetőre irányadó munkáltató joggyakorlásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. * A köztársasági elnök nevezi ki és menti fel az egyetemi tanár cím viselése alól. * A miniszterelnök nevezi ki és menti fel. 25 A módosítást a Szenátus 2007. május 17. napjával fogadta el. Hatályos: 2007. május 17. napjától. 26 A módosítást a Szenátus 2007. május 17. napjával fogadta el. Hatályos: 2007. május 17. napjától. 27 A módosítást a Szenátus 2007. május 17. napjával fogadta el. Hatályos: 2007. május 17. napjától. 28 A módosítást a Szenátus 2007. május 17. napjával fogadta el. Hatályos: 2007. május 17. napjától. 22
68
d) egyéb munkakörben foglalkoztatottak esetében: Kinevezés
Rektori Hivatal dolgozói belső ellenőr EHÖK dolgozói A PTK 685. § b) pontja szerinti hozzátartozó alkalmazott *
+ + + +
További jogviszony létesítésének engedélyezése + + + +
Minősítés, értékelés
Rendes szabadság kiadása
Rendkívüli, fizetés nélküli szabadság
Kiküldetés távollét engedélyezése
+ + + +
+ + + +
+ + + +
+ + + +
Illetmény meghatáro zása, illetményemelés + + + +
Jutalmazás
Fegyelmi eljárás megindítása
Kártérítésre kötelezés
áthelyezés
+ + + +
+ + + +
+ + + +
+ + + +
Közalkalmazotti jogviszony megszünte tése + + + +
Munkaköri leírás meghatározása + + + +
II. A rektor által átruházott munkáltatói jogkörök jegyzéke II.1. A dékán (főigazgató) által gyakorolt jogkörök jegyzéke a) magasabb vezetők esetében Vezetői megbízás Telephelyen működő gyakorló iskola igazgatója
+
További jogviszony létesítésének engedélyezése +
Minősítés, értékelés
Rendes szabadság kiadása
Rendkívüli, fizetés nélküli szabadság
Kiküldetés, távollét engedélyezése
Illetmény meghatározása, illetményemelés
jutalmazás
Fegyelmi eljárás megindítása
Kártérítésre kötelezés
áthelyezés
Vezetői megbízás visszavonása
Munkaköri leírás meghatározása
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
*
Tekintettel az 53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésére, mely szerint nem bízható meg magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával az a közalkalmazott, aki közeli hozzátartozójával – a megbízás következtében – közvetlen irányítási (felügyeleti), illetve közvetlen elszámolási vagy ellenőrzési kapcsolatba kerülne.
69
b) a vezetői megbízással rendelkezők esetében
dékánhelyettes önálló oktatási szervezeti egység vezetője önálló oktatási szervezeti egység vezetőjének helyettese nem önálló szervezeti egység vezetője egyéb szervezeti egység vezetője egyéb szervezeti egység vezetőjének helyettes telephelyen működő gyakorló óvoda vezetője
Kineve -zés
Vezetői megbízás
További jogviszony létesítésének engedélyezése
Minősí -tés, értékelés
Rendes szabadság kiadása
Rendkívüli, fizetés nélküli szabadság
Kiküldetés, távollét engedélyezése
Illetmény meghatározása, illetményemelés
jutalma zás
Fegyelmi eljárás megindítása
Kártérítésre kötelezés
áthelyezés
Vezetői megbízás visszavonása
Munkaköri leírás meghatáro zása
+ +
-
+ +
+ +
+ +
+ +
+ +-
+ +
+ +
+
+
+ +
+
+ +
Közalkal mazotti jogviszony megszüntetése + +
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
-
+
+
+
+
+
+
+
-
-
+
-
-
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
70
c) oktatók, kutatók esetében: Kineve zés
egyetemi tanár főiskolai tanár egyetemi docens főiskolai docens adjunktus 29 tanársegéd 30 kutatóprofesszor tudományos tanácsadó tudományos főmunkatárs tudományos munkatárs 31 tudományos segédmunkatárs 32
-* -** + + + +
További jogviszony létesítésének engedélyezése + + + +
Minősítés értékelés
Rendes szabadság kiadása
Rendkívüli, fizetés nélküli szabadság
Kiküldetés távollét engedélyezése
+ + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + +
+ + + +
+ + + + + + + + + + +
Minősítés értékelés
Rendes szabadság kiadása
Rendkívüli, fizetés nélküli szabadság
Kiküldetés távollét engedélyezése
+ + + + + + + +
+ + + + + + + +
+ + + + + + + +
+ + + + + + + +
Illetmény meghatároz ása, illetményemelés + + + +
Jutalmazás
Fegyelmi eljárás megindítás a
Kártérítésre kötelezés
Áthelyezés
+ + + + + + + + + + +
-
-
+ + + +
Illetmény meghatároz ása, illetményemelés + + + + + + + +
Jutalmazás
Fegyelmi eljárás megindítás a
Kártérítésre kötelezés
Áthelyezés
+ + + + + + + +
+ + + + + + + +
+ + + + + + + +
+ + + + + + + +
Közalkalma zotti jogviszony megszüntetése + + + +
Munkaköri leírás meghatározása
Közalkalma zotti jogviszony megszüntetése + + + + + + + +
Munkaköri leírás meghatározása
+ + + + + + + + + + +
d) tanári munkakörben foglalkoztatottak esetében: Kineve zés
nyelvtanár testnevelő tanár művésztanár mérnöktanár műszaki tanár mestertanár kollégiumi tanár műszaki (gazdaság) oktató 33
+ + + + + + + +
További jogviszony létesítésének engedélyezése + + + + + + + +
+ + + + + + + +
*
A köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. * A miniszterelnök nevezi ki és menti fel. 29 A módosítást a Szenátus 2007. május 17-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2007. május 17. napjától. 30 A módosítást a Szenátus 2007. május 17-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2007. május 17. napjától. 31 A módosítást a Szenátus 2007. május 17-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2007. május 17. napjától. 32 A módosítást a Szenátus 2007. május 17-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2007. május 17. napjától. 33 Beépítette a 2007. május 17-ei szenátusi ülésen elfogadott módosítás. Hatályos: 2007. május 17. napjától.
71
e) egyéb munkakörben foglalkoztatottak esetében: kinevezés
Karhoz tartozó szervezeti egységek dolgozói
+
További jogviszony létesítésének engedélye zése +
Minősítés, értékelés
Rendes szabadság kiadása
Rendkívüli, fizetés nélküli szabadság
Kiküldetés távollét engedélyezése
Illetmény meghatáro zása, illetménye melés
Jutalmazás
Fegyelmi eljárás megindítása
Kártérítésre kötelezés
áthelyezés
Közalkalm azotti jogviszony megszünte -tése
Munkaköri leírás meghatározása
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
II. 2. A gazdasági főigazgató által gyakorolt jogkörök jegyzéke a) a vezetői megbízással rendelkezők esetében Vezetői megbízás
gazdasági főigazgatóhelyettesek
+
További jogviszony létesítésének engedélye zése +
Minősítés, értékelés
Rendes szabadság kiadása
Rendkívüli, fizetés nélküli szabadság
Kiküldetés távollét engedélyezése
Illetmény meghatáro zása, illetményemelés
Jutalmazás
Fegyelmi eljárás megindítása
Kártérítésre kötelezés
áthelyezés
Vezetői megbízás visszavonása
Munkaköri leírás meghatározása
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
Minősítés, értékelés
Rendes szabadság kiadása
Rendkívüli, fizetés nélküli szabadság
Kiküldetés távollét engedélyezése
Illetmény meghatáro zása, illetményemelés
Jutalmazás
Fegyelmi eljárás megindítása
Kártérítésre kötelezés
áthelyezés
Közalkalm azotti jogviszony megszünte -tése
Munkaköri leírás meghatározása
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
b) egyéb munkakörben foglalkoztatottak esetében: Kinevezés
A Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság dolgozói
+
További jogviszony létesítésének engedélye zése +
72
II. 4. Az Orvostudományi és Egészségtudományi Koordinációs Kutatási Központ elnöke által gyakorolt jogkörök jegyzéke 34 kinevezés
OEKKK dolgozói
+
További jogviszony létesítésén ek engedélye zése +
Minősítés, értékelés
Rendes szabads ág kiadása
Rendkívüli, fizetés nélküli szabadság
Kiküldetés távollét engedélyezése
Illetmény meghatáro zása, illetménye melés
Jutalmazás
Fegyelmi eljárás megindítás a
Kártérítésre kötelezés
áthelyezés
Közalkalm azotti jogviszony megszünte -tése
Munkaköri leírás meghatározása
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
II. 5. Az Egyetemi Könyvtár főigazgatója által gyakorolt jogkörök jegyzéke a) a vezetői megbízással rendelkezők esetében Minősítés, értékelés
Rendes szabads ág kiadása
Rendkívüli, fizetés nélküli szabadság
Kiküldetés távollét engedélyezése
Illetmény meghatáro zása, illetménye melés
Jutalmazás
Fegyelmi eljárás megindítás a
Kártérítésre kötelezés
áthelyezés
Vezetői megbízás visszavoná sa
Munkaköri leírás meghatározása
+ +
További jogviszony létesítésén ek engedélye zése + +
+ +
+ +
+ +
+ +
+ +
+ +
+ +
+ +
+ +
+ +
+ +
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
Minősítés, értékelés
Rendes szabads ág kiadása
Rendkívüli, fizetés nélküli szabadság
Kiküldetés távollét engedélyezése
Jutalmazás
Fegyelmi eljárás megindítás a
Kártérítésre kötelezés
áthelyezés
+
+
+
+
+
+
+
Közalkalm azotti jogviszony megszünte -tése +
Munkaköri leírás meghatározása
+
Illetmény meghatáro zása, illetménye melés +
Vezetői megbízás
főigazgató-helyettesek OEKK Könyvtár igazgatója Kari könyvtárak igazgatói
b) egyéb munkakörben foglalkoztatottak esetében: kinevezés
Az Egyetemi Könyvtár dolgozói
34
+
További jogviszony létesítésének engedélyezés e +
+
A módosítást a Szenátus 2007. július 5-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2007. július 5. napjától.
73
II. 6. Az Egyetemi Levéltár igazgatója által gyakorolt jogkörök jegyzéke a) a vezetői megbízással rendelkezők esetében kinevezés
Egyetemi Levéltár dolgozói
+
További jogviszony létesítésén ek engedélye zése +
Minősítés, értékelés
Rendes szabads ág kiadása
Rendkívüli, fizetés nélküli szabadság
Kiküldetés távollét engedélyezése
Illetmény meghatáro zása, illetménye melés
Jutalmazás
Fegyelmi eljárás megindítás a
Kártérítésre kötelezés
áthelyezés
Közalkalm azotti jogviszony megszünte
Munkaköri leírás meghatározása
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
II. 7. Az Egyetemi Informatikai Szolgáltató Központ igazgatója által gyakorolt jogkörök jegyzéke Kinevezés
Az EISZK dolgozói
+
További jogviszony létesítésén ek engedélye zése +
Minősítés, értékelés
Rendes szabads ág kiadása
Rendkívüli, fizetés nélküli szabadság
Kiküldetés távollét engedélyezése
Illetmény meghatáro zása, illetménye melés
Jutalmazás
Fegyelmi eljárás megindítás a
Kártérítésre kötelezés
áthelyezés
Közalkalm azotti jogviszony megszünte
Munkaköri leírás meghatározása
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
II. 8. A Dél-Dunántúli Kooperációs Kutatási Központ igazgatója által gyakorolt jogkörök jegyzéke Kinevezés
A DDKKK dolgozói
+
További jogviszony létesítésén ek engedélye zése +
Minősítés, értékelés
Rendes szabads ág kiadása
Rendkívüli, fizetés nélküli szabadság
Kiküldetés távollét engedélyezése
Illetmény meghatáro zása, illetménye melés
Jutalmazás
Fegyelmi eljárás megindítás a
Kártérítésre kötelezés
áthelyezés
Közalkalm azotti jogviszony megszünte
Munkaköri leírás meghatározása
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
74
II. 9. A gyakorló iskola igazgatója által gyakorolt jogkörök jegyzéke a) a vezetői megbízással rendelkezők esetében Vezetői megbízás
igazgató-helyettesek
+
További jogviszony létesítésén ek engedélye zése +
Minősítés, értékelés
Rendes szabads ág kiadása
Rendkívüli, fizetés nélküli szabadság
Kiküldetés távollét engedélyezése
Illetmény meghatáro zása, illetménye melés
Jutalmazás
Fegyelmi eljárás megindítás a
Kártérítésre kötelezés
áthelyezés
Vezetői megbízás visszavoná sa
Munkaköri leírás meghatározása
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
Minősítés, értékelés
Rendes szabads ág kiadása
Rendkívüli, fizetés nélküli szabadság
Kiküldetés távollét engedélyezése
Illetmény meghatáro zása, illetménye melés
Jutalmazás
Fegyelmi eljárás megindítás a
Kártérítésre kötelezés
áthelyezés
Közalkalm azotti jogviszony megszünte
Munkaköri leírás meghatározása
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
b) egyéb munkakörben foglalkoztatottak esetében: kinevezés
Gyakorló iskola dolgozói
+
További jogviszony létesítésén ek engedélye zése +
75
III.1 A klinikai főigazgató által gyakorolt munkáltatói jogkörök jegyzéke a) a vezetői megbízással rendelkezők esetében Minősítés, Vezetői További értékelés megbízás jogviszony létesítésén ek engedélye zése orvos-igazgató + + gazdasági igazgató 35 + + + ápolási igazgató + + + minőségbiztosítási vezető + + +
Rendes szabads ág kiadása
Rendkívüli, fizetés nélküli szabadság
Kiküldetés távollét engedélyezése
Illetmény meghatáro zása, illetménye melés
Jutalmazás
Fegyelmi eljárás megindítás a
Kártérítésre kötelezés
áthelyezés
Vezetői megbízás visszavoná sa
Munkaköri leírás meghatározása
+ + + +
+ + + +
+ + + +
+ + + +
+ + + +
+ + +
+ + +
+ + + +
+ + +
+ + + +
b) egyéb munkakörben foglalkoztatottak esetében 36: Minősítés, értékelés
Rendes szabads ág kiadása
Rendkívüli, fizetés nélküli szabadság
Kiküldetés távollét engedélyezése
Illetmény meghatáro zása, illetménye melés
Jutalmazás
Fegyelmi eljárás megindítás a
Kártérítésre kötelezés
áthelyezés
Közalkalm azotti jogviszony megszünte
Munkaköri leírás meghatározása
+
További jogviszony létesítésén ek engedélye zése +
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
-*
-
+
+
-
+
-
+
-
-
-
-
+
kinevezés
A KK SZMSZ-nek 18. § (5) bekezdés f) pontjában meghatározottak kivételével a Klinikai Központ dolgozói felett a közvetlen alárendeltségébe tartozó egységek vezetői az egyetemi tanárok és docensek*
35
A módosítást a Szenátus 2007. július 5-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2007. július 5. napjától. A módosítást a Szenátus 2007. július 5-ei ülésén fogadta el. Hatályos: 2007. július 5. napjától. * az egyetemi tanárok és docensek tekintetében az egészségügyi szolgáltató tevékenységük vonatkozásában 36 *
A köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. * A miniszterelnök nevezi ki és menti fel.
76
III. 2. A klinikai kőigazgató által átruházott munkáltatói jogkörök jegyzéke III. 2.1. Az ápolási igazgató által gyakorolt munkáltatói jogkörök jegyzéke Minősítés, értékelés
Rendes szabads ág kiadása
Rendkívüli, fizetés nélküli szabadság
Kiküldetés távollét engedélye zése
Illetmény meghatáro zása, illetménye melés
Jutalmazás
Fegyelmi eljárás megindítás a
Kártérítésre kötelezés
áthelyezés
Közalkalm azotti jogviszony megszünte
Munkaköri leírás meghatározása
-
További jogviszony létesítésén ek engedélye zése +
+
+
+
+
+
+
-
-
+
-
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
Kinevezés
a vezető és nem vezető beosztású szakdolgozói közalkalmazottak ápolási területen dolgozó főiskolai/egyetemi végzettségű közalkalmazottak kisegítő személyzet
77