GOTHARD JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA SZOMBATHELY
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
1
Tartalomjegyzék A Szervezeti és Működési Szabályzat célja ............................................................................... 4 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése ................................................ 4
Az intézmény szervezeti felépítése ............................................................................................. 6 1. Az intézmény vezetője .......................................................................................................... 6 2.
Az intézmény vezetése ...................................................................................................... 7
3.
Az intézmény vezetősége .................................................................................................. 8
Helyettesítési rend...................................................................................................................... 8 Alkalmazotti közösség............................................................................................................... 9 A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje ................................................................... 9 A Szülői Szervezet .................................................................................................................... 10 A szülők szóbeli tájékoztatása ........................................................................................................ 11 A szülők írásbeli tájékoztatása ....................................................................................................... 12
A nevelőtestület és működési rendje ....................................................................................... 12 A nevelőtestület értekezletei............................................................................................................ 13 A nevelőtestület döntései ................................................................................................................. 13 A nevelőtestület munkaközösségei ................................................................................................. 14 A nevelőtestület feladatainak átruházása ...................................................................................... 15 A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai ..................................................... 17
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje.................................................................. 17 A belső ellenőrzés során szerzett tapasztalatok összegzése, értékelése után az észrevételeket ismertetni kell az érintett pedagógussal. ................................................................................. 18 Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok .................................................................................... 18 A tanév rendje .......................................................................................................................... 19 Az óraközi szünetek, ügyeleti rend .......................................................................................... 20 Az intézmény munkarendje ..................................................................................................... 20 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ..................................... 24
Teendők rendkívüli esemény és bombariadó esetén ..................................................................... 24
Tanórán kívüli tevékenység..................................................................................................... 25 Tanórán kívüli foglalkozások ......................................................................................................... 26 Szakköri foglalkozások .................................................................................................................... 26 Énekkar ............................................................................................................................................ 26 Sportkörök........................................................................................................................................ 26 A könyvtár ........................................................................................................................................ 27 Felzárkóztató foglalkozások ........................................................................................................... 27 Versenyek és bajnokságok .............................................................................................................. 28 Tanulmányi kirándulások ............................................................................................................... 28
2
A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok .................................................................................. 28 Egyéb programok, rendezvények szervezése ................................................................................ 29 Tanfolyamok .................................................................................................................................... 29
Az intézmény külső kapcsolatai .............................................................................................. 29 A tanulók távolmaradásának igazolása .................................................................................. 30 A tanulók elismerése ............................................................................................................... 31 A tanulók fegyelmezése ........................................................................................................... 32 Fegyelmi büntetés .................................................................................................................... 32 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás ............................................................................................. 33
A tanulók kártérítési felelőssége ............................................................................................. 34 A tanulók díjazása ................................................................................................................... 34 Az intézményre vonatkozó szabályok ...................................................................................... 35 A látogatás rendje .................................................................................................................... 35 Az intézmény forrásbővítési tevékenysége .............................................................................. 35 A helyiségek és berendezésük használati rendje .................................................................... 35 A szaktantermek használati rendje ......................................................................................... 36 Karbantartás és kártérítés ....................................................................................................... 36 Ünnepélyek, megemlékezések ................................................................................................. 37 Az egészségügyi ellátás rendje ................................................................................................ 37 Egyéb rendelkezések ........................................................................................................................ 37 A tanulók részére ............................................................................................................................. 38 Tanulóbalesetek megelőzése............................................................................................................ 38 Teendők baleset esetén .................................................................................................................... 39
A testnevelés és a gyógytestnevelés rendje .............................................................................. 39 A dohányzással kapcsolatos előírások .......................................................................................................... 40
A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje ...................................... 40 Zárórendelkezések ................................................................................................................... 44 Az intézmény szervezeti struktúrája .............................................................................................. 45
3
A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) feladata, hogy meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatait annak érdekében, hogy a helyi tanterv, valamint az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer megvalósítható legyen. Az SZMSZ a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szabályzat hatálya kierjed az intézmény minden közalkalmazottjára, illetve munkavállalójára, tanulóira. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának főbb jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek:
2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet és annak a 22./2013.(III.22.) módosítása a nevelési-oktatási intézmények működéséről 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM - rendelet iskola-egészségügyi ellátásról
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ alapító okirata tartalmazza a költségvetési szerv további szabályzóit.
A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Az intézmény szervezeti és működési szabályzatát a tanulók, a szülők, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az intézményben munkaidőben, valamint az intézmény honlapján. Jelen szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. március 26-án fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásával 2013. április 1-én lép hatályba.
4
Az intézmény általános jellemzői 1. A közoktatási intézmény jellemzői: Neve: Gothard Jenő Általános Iskola Cím (székhely): 9700 Szombathely, Benczúr Gy. u. 10. Típusa: általános iskola OM azonosító: 036622 KLIK intézményi kód: 168011 2. Az irányító, felügyeleti szerv megnevezése, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szombathelyi Tankerület 9700 Szombathely, Berzsenyi tér 1. 3. Alapítás dátuma: 2012. szeptember 1. Intézménytörténeti szempontból az alapítás éve: 1913. 4. Jogszabályban meghatározott alapfeladat: Általános iskolai nevelés-oktatás 5. Feladatellátáshoz szükséges pénzeszközök biztosítása: A Gothard Jenő Általános Iskola alaptevékenysége ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, a működtetéshez szükséges feltételekről a Művelődési GAMESZ gondoskodik, ezek belső szabályai szerint.
Az intézményi működés alapdokumentumai A törvényes működést az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: - a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ alapító okirata Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. - a Pedagógiai Program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot.
5
- a tanév Munkaterve Az intézmény éves munkaterve hivatalos dokumentum, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. - a Házirend A házirend tartalmazza az intézményben a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. - jelen Szervezeti és Működési Szabályzat Az intézmény szervezeti felépítése 1. Az intézmény vezetője Az intézményvezető: - szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; - döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe; - előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; - jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet; - kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét; - gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett; - tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről; - teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást; - szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából. Az intézményvezető a felsorolt feladatok ellátásához szükséges kiadmányozási jogot a jogszabályokban, illetve a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I.15.) KLIKE utasításban foglaltak szerint gyakorolja, a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja. A fent hivatkozott utasításban az intézményvezető számára meghatározottak szerint kiadmányozza: - a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; - a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést; - a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, utalványozás eljárásrendjéről szóló szabályzata szerint az intézmény jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat;
6
- az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket; - az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn; - a közbenső intézkedéseket; - a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Az intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés teljesítés igazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata tartalmazza, amelyet, a gazdasági elnökhelyettes által a tankerület személyi állományából, írásban kijelölt személy ellenjegyzése mellett, az alábbiak szerint gyakorol: a) személyi juttatások tekintetében a kiadmányozás rendjében szabályozottak szerint; b) pályázatok benyújtása és támogatási szerződések megkötése kizárólag szakmai együttműködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió Ft támogatási összeget meg nem haladó, 100%-os támogatás intenzitású projektek esetében. Az egységes hivatali működés érdekében: a) a szakmai feladatai ellátása során kapcsolatot tart az illetékes tankerület munkatársaival, b) az intézmény fenntartása, kérdésében a tankerület munkatársaival, c) az intézmény működtetése kérdésében a Művelődési GAMESZ munkatársaival és az illetékes települési önkormányzat képviselőjével. 2. Az intézmény vezetése 1) Az intézményvezető feladatait általában a helyettesek közreműködésével látja el. A vezető helyettesi megbízást – a hatályos munkajogi szabályozás alapján a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával – az intézményvezető adja. 2) A vezető helyettesek munkájukat az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. 3) Az igazgatóhelyettesek a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személyek. Az általános igazgatóhelyettes főbb feladatai: irányítja és ellenőrzi a pedagógusok munkáját természettudományi, társadalomtudományi, testnevelés munkaközösség munkájának ellenőrzése pályázatok figyelése, készítése iskolai adminisztráció Egyéb feladatait az SZMSZ mellékleteként szolgáló szabályzatok és munkaköri leírása határozza meg. A szakmai igazgatóhelyettes főbb feladatai: irányítja és ellenőrzi a pedagógusok munkáját pályázatok figyelése, készítése osztályfőnöki munka és a munkaközösség irányítása alsós és tanórán kívüli tevékenység munkaközösség munkájának koordinálása
7
iskolai adminisztráció Egyéb feladatait az SZMSZ mellékleteként szolgáló szabályzatok és munkaköri leírása határozza meg. Egyéb feladatait az SZMSZ mellékleteként szolgáló szabályzatok és munkaköri leírása határozza meg. 3. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató ezt szükségesnek látja. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői szervezet választmányával és a diákönkormányzat vezetőjével. Az iskola vezetősége: az igazgató az igazgatóhelyettesek a szakmai munkaközösségek vezetői az intézmény közalkalmazotti tanácsának vezetője, szakszervezeti titkár Szükség esetén a tanácskozáson részt vesz: az érdekképviselet vezetője a DÖK pedagógus segítője, vezetője a gyermek – és ifjúságvédelmi felelős az érdekképviselet, közalkalmazotti tanács tagjai más meghívott nevelő 1) A vezetők az értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. 2) Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a vezetőség havonta vezetői megbeszélést tart. 3) A vezetőség rendszeresen vezetői értekezleteket tart. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. 4) Az elhangzott publikálható információk továbbítása a munkaközösség-vezetők feladata, kötelessége. A nem publikálható információkat bizalmasan kell kezelni. Helyettesítési rend 1) Az intézményvezető helyettesítése: az intézményvezető szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén az általános helyettese látja el az intézményi vezetési feladatokat. 2) az általános igazgatóhelyettest távolléte esetén a pedagógiai igazgatóhelyettes, 3) a pedagógiai igazgatóhelyettest a szervezési igazgatóhelyettes 4) a szervezési igazgatóhelyettest az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, 5) az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjét a természettudományi munkaközösség vezetője helyettesíti.
8
Iskolatitkár és gazdasági ügyintéző Feladataikat a munkaröri leírásában rögzítettek szerint végzik. A szervezeti felépítés vázlatrajza: 1. sz. mellékletben található
Intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás módjai • Alkalmazotti közösség : nevelőtestület, pedagógus munkát segítő alkalmazott • A tanulók (gyermekek) közösségei: osztályközösségek,csoportok, Diákönkormányzat • Szülői közösség: osztályok szülői választmánya, Szülői Szervezet Alkalmazotti közösség 1) Az alkalmazotti közösséget a nevelőtestület és a pedagógus munkát segítő alkalmazott alkotja. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény szakmai munkáját. Az alkalmazotti közösséget, a nevelőtestületet, valamint azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazott közfeladatot ellátó személy. 2) Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. 3) A kapcsolattartás formái: értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, belső levelező rendszer. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkatervben kell meghatározni, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. 4) A különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőket meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 5) A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje 1) Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. 2) Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll.
9
3) Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnöki munkaközösség vezetője javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök feladata az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. 4) Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztály diákjai azokon a tanítási órákon, melyek eredményesebbek kisebb tanulólétszám esetén. (idegen nyelvi órák, matematika, informatika) 5) Diákönkormányzat: Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A véleményezési jog gyakorlása szempontjából a diákönkormányzat minősül a tanulók nagyobb közösségének. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja. A diákönkormányzat megalakulását, működési rendjét, jogosítványait a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A Szülői Szervezet Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre, a köznevelési törvény alapján. 1) A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Kezdeményezheti iskolaszék létrehozását, dönthet arról, hogy ki lássa el a szülői képviseletet az iskolaszékben. 2) Az intézményben működik a Szülői Szervezet, amely képviseleti úton választott szülői szervezet. Az osztályok SZM-választmányi tagjai alkotják az iskolai Szülői Szervezet vezetőségét. A Szülői Szervezetet a tanulók szüleinek több mint 50 %-a választja meg, így ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. 3) A vezetőség, az iskola vezetőinek közreműködésével, egyszerű többséggel elnököt, elnökhelyettest és gazdasági felelőst választ maguk közül. 4) Az iskolában nem működik iskolaszék, ezért annak jogait a Szülői Szervezet gyakorolja. 5) Az iskola a pedagógiai programját oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. 6) Az iskola vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a nevelési programról, a pedagógiai programról. 7) A házirend egy példányát a szülőknek, tanulóknak a gyermekek iskolába történő beíratásakor át kell adni, illetve annak érdemi változása esetén a változásról tájékoztatni kell őket. 8) Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői közösségek intézménnyel
10
kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. 9) A Szülői Szervezetet az intézményvezető tanévenként legalább egyszer összehívja, és tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. 10) A Szülői Szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. 11) A nevelési év rendjének munkatervi meghatározásához ki kell kérni a szülői szervezet véleményét is. 12) A Szülői Szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A szülők szóbeli tájékoztatása -
-
-
-
-
-
Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje: o szeptember: 1-8. o. o november: 8. o. (a pályaválasztásról) o február: 1-8. o o május: 1-8. o o májusban a leendő elsősök szüleinek Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként a munkatervben rögzített időpontú és számú rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban oktató-nevelő új pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként a munkatervben rögzített időpontú rendes szülői fogadóórákat tart. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. Nyílt napot tartunk: tanévenként egy alkalommal, igény szerint a leendő első osztályosok szüleinek, külön értesítés szerint
11
A szülők írásbeli tájékoztatása -
-
-
Intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni. Azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladatlap kiosztása napján. Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben a hiányzó érdemjegyeket. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról. A szülőket iskolánk honlapján is folyamatosan tájékoztatjuk. A nevelőtestület és működési rendje
A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület - a pedagógiai program elfogadásáról, - az SZMSZ-ek elfogadásáról, jóváhagyásáról, - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, - a továbbképzési program elfogadásáról, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, - a házirend elfogadásáról, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, - a tanulók fegyelmi ügyeiben, - az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, - jogszabályban meghatározott más ügyekben - dönt. - A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. - Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben ( a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, a tanulók fegyelmi ügyeiben, az intézményvezetői, intézményegység-vezetői
12
pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról) nem rendelkezik szavazati joggal. A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek: előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre egyes jogköreinek gyakorlását – kivéve a pedagógiai program és a szervezeti és működési szabályzat elfogadása – átruházhatja a szakmai munkaközösségre, a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – értekezleteken, a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon– azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A nevelőtestület értekezletei 1) Nevelőtestületi értekezletet kell összehívnia az iskolaigazgatónak, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az iskolai Szülői Szervezet, közösség, iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. 2) A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében értekezleteket tart. Az értekezletek tervezhető részét az intézmény éves munkatervében kell rögzíteni. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához a véleménynyilvánítási, a javaslattevő és az egyetértési jogot gyakorlók képviselőjét meg kell hívni. 3) A tanév tervezett értekezletei az alábbiak: tanévnyitó értekezlet félévi és év végi osztályozóértekezlet őszi nevelési értekezlet tavaszi nevelési értekezlet félévi értekezlet tanévzáró értekezlet 4) Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület döntései 1) A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. 2) A nevelőtestület minősített többségi szavazással dönt az alábbi kérdésekben: Az Év Diákja cím odaítéléséről 3) A nevelőtestület titkos szavazással dönt az alábbi kérdésekben: Gothard-emlékérem odaítéléséről 4) Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt.
13
5) A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelen levő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestület munkaközösségei A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség az SZMSZ-ben meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelőoktató munkájának szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg 1) Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. 2) Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: Társadalomtudományi munkaközösség (magyar, történelem, ének-zene, rajz, idegen nyelv, tánc és dráma, etika, hon és népismeret tárgyakat tanító pedagógusok, könyvtár) Természettudományi munkaközösség (matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika, technika, testnevelés, egészségtan tárgyakat tanító pedagógusok) Testnevelés munkaközösség (testnevelés tantárgyat tanító alsó és felső tagozatos pedagógusok) Osztályfőnöki munkaközösség (1-8. évfolyam osztályfőnökei) Alsós munkaközösség (1-4. évfolyamokon tanító alsós pedagógusok, a tantárgycsoportos oktatásban részt vevő pedagógusok) Tanórán kívüli foglalkozások munkaközössége ( csoportvezetők, tanórán kívüli tevékenységet folytató pedagógusok)
3) A szakmai munkaközösség tagjai közül a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. A munkaközösség-vezető személyét 5 évente újra kell választani.
14
4) A szakmai munkaközösségek feladatai: - fejlesztik a szakterület módszertanát és az oktatómunkát - javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására - szervezik a pedagógusok továbbképzését - támogatják a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkáját, - összehangolják az egységes intézményi követelményrendszert - felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét - kiírják és lebonyolítják a pályázatokat és a tanulmányi versenyeket - részt vesznek a főiskolai hallgatók szakmai gyakorlatának irányításában,, mentori tevékenység - végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat 5) A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és a külső szakmai fórumokon kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Tájékoztatást ad a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. 6) A munkaközösség-vezető feladatai és jogai: összeállítja az iskolai pedagógiai program és az éves munkaterv alapján a munkaközösség éves munkatervét irányítja a munkaközösség tevékenységét, szakmai munkáját, értekezleteket hív össze elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit közreműködik a munkaközösségi tagok szakmai munkájának, a tanmenetek szerinti előrehaladás és annak eredményességének, a tanulók kellő számú érdemjegyeinek ellenőrzésében összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére figyelemmel kíséri a tankönyvek kiválasztását, az elvek érvényesülését beszámol a félévi és az év végi értekezleten a munkáról, a feladatokról Kapcsolattartás és egyeztetés a munkaközösségek között. A nevelőtestület feladatainak átruházása 1) A nevelőtestület – feladat- és jogkörének részleges átadásával – a következő állandó bizottságokat hozza létre tagjaiból:
A fegyelmi bizottság Feladata: a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálása
15
tárgyilagos döntés meghozása Tagjai: az intézmény vezetője vagy egyik helyettese az érintett tanuló osztályfőnöke a fegyelmi ügyben független pedagógus a tanuló által felkért pedagógus a diákönkormányzat képviselője gyermek- és ifjúságvédelmi felelős osztályfőnöki munkaközösség vezetője Javítóvizsga-bizottság: Feladata: döntés a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, a tantárgyi minimumszint teljesítéséről. A javítóvizsga nem nyilvános. Tagjai: vizsgáztató nevelő szakmai munkaközösség vezetője egy szaktanár Osztályozóvizsga-bizottság Feladata: egy-egy tantárgyból a követelményszint megállapítása Tagjai: igazgató vagy helyettes vizsgáztató nevelők, szaktanárok osztályfőnök
elsajátításának
Tantárgyfelosztást előkészítő bizottság Feladata: optimális tantárgyfelosztás készítése a tanárok, tanulók érdekeinek figyelembevételével Tagjai: igazgatóhelyettesek szakterület munkaközösség-vezetője Támogatásokat elbíráló bizottság Feladata: étkezési és tankönyvtámogatás megállapítása, elosztása, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően, a jogosultságok alapján. Tagjai: a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnök
16
A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai A nevelőtestület a meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása a taneszközök, tankönyvek kiválasztása továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel jutalmazásra, kitüntetésre, minőségi bérpótlékra való javaslattétel a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése a szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka ellenőrzésének rendjét az évente elkészített ellenőrzési terv fogalmazza meg, amely tartalmazza: az ellenőrzés szempontjait, céljait, formáit területeit felelőseit az ütemtervet A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:
biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő- és oktatómunka eredményességét, hatékonyságát, a vezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő- és oktatómunkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő- és oktatómunka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:
igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők.
Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:
a pedagógusok munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,
17
a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő- és oktatómunka színvonala a tanítási órákon: az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, a tanítási óra felépítése és szervezése, a tanítási órán alkalmazott módszerek, a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.) a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.
A belső ellenőrzés során szerzett tapasztalatok összegzése, értékelése után az észrevételeket ismertetni kell az érintett pedagógussal. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés 2013. aug. 31-ig hatályban van az 1993. évi LXXIX. törvény118.§ . A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását : - a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, - a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok -
-
Szemléletformálás a szülők és pedagógusok körében szülői értekezlet, nevelőtestületi értekezlet, DÖK megbeszélés keretében. A feladatok elvégzése érdekében motivál, koordinál, pedagógusokat továbbképzésre ösztönöz. Mentálhigiénés programok bevezetését szorgalmazza. Felméri a hátrányos és a veszélyeztetett tanulókat az osztályfőnökök segítségével. Nyilvántartást vezet a veszélyeztetettség típusának és súlyának mérlegelésével. Megoldási javaslatokat terjeszt elő, előkészíti a további lépéseket. Egyeztet a Gyermekjóléti Szolgálattal. A hátrányos helyzetű, illetve a veszélyeztetett gyerekek szabadidős tevékenységét és tanulmányi előmenetelét figyelemmel kíséri, javaslatot tesz az esetleges változtatásokra.(napközis, tanulószobai elhelyezés, segélyezés, különböző táborok, szabadidős programok) Azonnali, konkrét beavatkozást igénylő esetekben felveszi a kapcsolatot a gyámhatósággal, szükség esetén a rendőrséggel. Ha a hátrányos helyzetű tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tesz eleget, javaslatot kér a Gyermekjóléti Szolgálattól. Részt vesz a védelembe vett gyermekek egyéni gondozási- nevelési tervének elkészítésére összehívott esetkonferenciákon. Segíti a hátrányos helyzetű tanulók pályaválasztását. Részt vesz az adható segélyek, támogatások elosztásában.
18
-
Figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatokat, tájékoztatja az érdekelteket. Segíti és szervezi a veszélyeztetett tanulók szünidei elfoglaltságát. Részt vesz szakmai értekezleteken, tanácskozásokon. Folyamatos kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal, Gyámhivatallal Az eseti problémákat írásban jelzi a Gyermekjóléti Szolgálat felé Szükség szerint közös családlátogatást végez a Gyermekjóléti Szolgálat Családgondozóival. Követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzásainak alakulását. Igazolatlan hiányzások esetén megteszi a szükséges jelzéseket a szülők, valamint a fenntartó irányában a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően. Heti egy alkalommal fogadóórát tart. A tanév rendje
1) Az oktatási miniszter által évenként rendelettel meghatározottak szerint a tanév helyi rendjét a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembevételével. 2) A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: a nevelőtestületi értekezletek időpontjait az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját a vizsgák (osztályozó-, javító-, különbözeti) rendjét a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét DÖK- nap megtartásának idejét 3) A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény házirendjének szabályait és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon (az első két órában) ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. 4) A házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézményben ki kell függeszteni. 5) Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 6:45 órától 17 óráig tart nyitva. A tornaterem a programok függvényében 21 óráig tarthat nyitva. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. 6) Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. 7) Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban, órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben az alábbiak szerint: a napi tanítási idő 8:00-tól az utolsó foglalkozás befejezéséig tart. indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el a tanítási órák idő tartama 45 perc
19
az első tanítási óra reggel 8:00 órakor kezdődik 8) A tanítási órák (foglalkozások) látogatására igazgatói engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezető-helyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. 9) 2011. évi CXC. nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében az általános iskolában 16 óráig tart a nevelés-oktatás, igény esetén az iskolának 17 óráig gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. Az intézményvezető szülő kérelmére felmenti a tanulót a délutáni egyéb foglalkozások alól, amennyiben az intézmény nem egész napos iskolaként működik. A szülők a fenntartó által kiadott írásos kérelem kitöltésével kérhetik az adott tanuló felmentését. Az óraközi szünetek, ügyeleti rend 1) Az óraközi szünetek időtartama 10 vagy 15 perc a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 5 perc. 2) A szünetek ideje alatt a tanulók a tantermekben vagy a folyosókon tartózkodhatnak. Az arra kijelölt két óraközi szünetet a tanulók - az időjárástól függően - az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére. 3) Az étkezés ideje 11:30 és 14:30 óra között van. A dupla órák az igazgató engedélyével, az óraközi szünet eltolásával tarthatók, a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig. 4) Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok látják el. 5) Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Az ügyeleti rend az intézmény folyosóira kerül kifüggesztésre. 6) Tanulói ügyeleti rendszer segíti az ügyeletes pedagógusok munkáját. Problémás esetben az ügyeletes tanuló értesíti az ügyeletes tanárt. 7) Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti időszakokra: reggel 7:30 órától 8:00 óráig. A tanítás nélküli munkanapokon gyermekfelügyeletet igény esetén biztosítunk. Az intézmény munkarendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Az igazgató vagy helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend alapján kell kijelölni az ügyeleti feladatokat ellátó személyt.
20
Az intézmény – tanítási időtől független – hivatalos munkaideje: Hétfőtől péntekig 6:45 órától 17:00 óráig A pedagógus munkát segítő adminisztratív dolgozók munkaideje: Hétfőtől csütörtökig: 7:30 órától 16:00 óráig Pénteken 7:30 órától 13:30 óráig tart.
-
-
-
-
-
-
-
-
Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait az intézményvezető és a vezetőhelyettesek készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa szakértők együttműködésével tartja. A vezető-helyettesek tesznek javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A nevelésioktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból a nevelő-oktató munkából a tanulókkal való - a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggőfeladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg az igazgató jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A köznevelési törvény szabályozása szerint a nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát az intézményvezető által - a törvény keretei között - meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. A pedagógus az intézménybe történő beérkezését maga szervezi úgy, hogy köteles munkakezdése előtt 15 perccel a feladat végzésének helyén megjelenni. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt 7:30 -ig jelezni kell az intézmény vezetőjének vagy helyettesének.
21
-
-
A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. Az iskolatitkár munkarendjét, az intézményvezető állapítja meg. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 15 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról az intézmény vezetőt kell értesíteniük A tanulók munkarendjét e szabályokon felül, az intézmény házirendje határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület – az igazgató előterjesztése után – az érintett közösségek véleményének kikérésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára, dolgozójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező.
22
23
A könyvtári bélyegzőt a könyvtáros használhatja. A bélyegzők tárolási helye: a titkárságon elhelyezett lemezszekrény. (A helyiség riasztóval védett). A bélyegzők nyilvántartását az ügyviteli ügyintéző őrzi. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. Teendők rendkívüli esemény és bombariadó esetén A rendkívüli események esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: 1. Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola ügyeletes vezetőjének vagy a Művelődési GAMESZ dolgozójának. Az értesített vezető vagy dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. 2. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni.
24
3. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és alkalmazottak az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a betonos pálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. 4. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! 5. Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet fogadó munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. 6. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. 7. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles minden segítséget megadni az illetékes hatóságnak a veszélyeztetettség megszüntetéséhez, bombariadó esetén az elkövető felkutatásához. 8. Amennyiben iskolai tanuló érintett a cselekményben, bizonyítottság esetén vele szemben az SZMSZ-ben foglalt fegyelmi eljárást kell lefolytatni. 9. A rendkívüli eseményről az intézmény vezetője haladéktalanul tájékoztatja a fenntartó illetékesét. Tanórán kívüli tevékenység 1) Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását – a tanulók közössége – a szülői szervezet – a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az intézmény vezetőjénél. 2) A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény az első tanítási napon hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 10-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni külön nyomtatványon a szülők aláírásával. 3) A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. Hiányzás esetén a tanóráról való hiányzás szabályait kell alkalmazni. 4) A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt.
25
Tanórán kívüli foglalkozások Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközi otthoni és tanulószobai ellátását. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni minden tanév végén. Az elsősök számára beiratkozáskor kell az igényt bejelenteni. A napközis foglalkozások rendje: a tanórák befejezésekor kezdődnek, és 16 óráig tartanak. Ügyeletet 17 óráig biztosítunk. feladata: a másnapi órákra történő felkészülés, pihenés, szabadidő hasznos eltöltése Az 5-8. évfolyamos tanulók számára igény szerint tanulószobai foglalkozás szervezhető. Ennek célja a tanulmányi munka segítése. A tanulószobai foglalkozáson pedagógusfelügyeletet kell biztosítani. A napi foglalkozás időtartama tanévenként a munkatervben kerül meghatározásra. Felvétel: a szülő írásbeli kérelmére. Szakköri foglalkozások A szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, valamint arra alkalmas szakember megléte esetén indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. Énekkar Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Sportkörök Mindennapos testedzés formái: testnevelésóra- órakeretben sportkörök úszás, vízilabda néptánc és társastánc tenisz röplabda napközis sportfoglalkozások azokon a napokon, amikor nincs délelőtt testnevelésóra gyógytestnevelés Időkeret: órarendi óra szabadon választható óra
26
Kapcsolattartás: - sportágak bemutatása, ismertetése szervezett keretek között külső szervezetek, egyesületek bevonásával. - foglalkozások vezetése foglalkozási naplókban, haladási naplóban - a mindennapos testnevelésről beszámolók félévkor és év végén - szülők tájékoztatás a szülői értekezleten, Szülői Szervezeten keresztül - fizikai és edzettségi állapot mérése - ellenőrzés A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésén túl a sport megszerettetésére a versenysport szempontjait is figyelembe véve sportköri foglalkozások és edzések tartására van lehetőség. Az intézmény lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való részvételre. A könyvtár 1) Az iskolai könyvtár feladata annak lehetővé tétele, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni. 2) A könyvtár az iskola szerves részeként a pedagógusok munkájához, a tanulók tanulásához szükséges dokumentumokat, kiadványokat, szépirodalmi és ismeretterjesztő műveket biztosítja olvasói, használói számára, valamint bekapcsolódik a könyvtárhasználati ismeretek oktatásába a pedagógiai programban meghatározott képzési rend szerint. 3) Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét – a szervezeti és működési szabályzat mellékleteként kiadott – gyűjtőköri szabályzat határozza meg. 4) Az iskolai könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat nem láthat el. 5) A könyvtárat használhatják: az iskola tanulói az iskola dolgozói 6) A könyvtár szolgáltatásait, az intézmény valamennyi tanulója és dolgozója ingyenesen veheti igénybe. 7) A könyvtár használatának feltételei: - az olvasó köteles a kölcsönzött, az általa használt könyvtári anyagokat megóvni, azokat rendeltetésszerűen használni és a határidő lejárta előtt visszahozni. - A kölcsönzés ideje 3 hét A könyvtárra vonatkozó egyéb szabályokat a Könyvtár szabályzata tartalmazza. Felzárkóztató foglalkozások Az intézmény biztosítja a korrepetálási lehetőséget - az igazgató által megbízott pedagógusok által - a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás céljából. 1) Az 1-4. évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára kötelező jelleggel történnek. 2) Az 5-8. évfolyamtól a korrepetálás differenciált foglalkoztatással – egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra – a szaktanárok javaslatára történik.
27
Tehetséggondozó foglalkozások: A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés, a szélesebb körű ismeretek átadásának igényével a munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni. Versenyek és bajnokságok Az intézmény támogatja és elősegíti a diákok tanulmányi, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvételét. Tanulóink az intézményi, a települési, a körzeti és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek azok lebonyolításáért. A tanulmányi versenyek megszervezését a munkaközösség-vezető irányítja. Tanulmányi kirándulások 1) Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek fő célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése. 2) A kirándulások az iskola munkaterve alapján számozott tanítási napon szervezhetők. Az osztálykirándulás tervét írásban kell leadni. 3) A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. A tanulmányi kirándulások szervezésének szempontjai: a szülőkkel szülői értekezleten kell egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit költségkímélő megoldást kell választani a kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, és írásban nyilatkoztatni a kirándulás költségeinek vállalásáról. 4) A kiránduláshoz osztályonként az osztályfőnök mellett legalább egy fő kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok A külföldi kirándulásokon az általános szabályokat megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy: tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz – amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport, és tudományos rendezvény – az igazgató engedélye szükséges. a kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoportvezető az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. a csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a részt vevő tanulók számát, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket.
28
Egyéb programok, rendezvények szervezése 1)
2)
3)
4) 5)
Múzeum- színház- mozi- kiállítás- és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatáshoz az igazgató engedélye szükséges. Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek diákkörök, szakkörök stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. Amennyiben az osztály szülői közössége a tanulmányi kirándulások és egyéb- az oktatást szolgáló- programok bekerülési költségét elfogadja, a program kivitelezhető. Törekedni kell arra, hogy az ilyen költségek ne jelentsenek aránytalan terhet a szülőnek. Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni. Tanfolyamok
1) Igény esetén az iskola tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kérheti a tanfolyamvezetőtől. 2) A tanfolyamokon való részvételért térítési díjat kell fizetni. Az intézmény külső kapcsolatai 1) Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival – meghívás vagy egyéb értesítés alapján. 2) A kapcsolattartás formái és módjai: közös értekezletek tartása szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel módszertani bemutatók és gyakorlatok tartása közös rendezvények szervezése intézményi rendezvények látogatása napi szakmai tájékozódás személyesen vagy telefonon 3) Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: a fenntartóval a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, a Gyermekjóléti Szolgálattal
29
pedagógiai szakszolgálatokkal és szakmai szervezetekkel a családsegítő és gyermekjóléti szervezetekkel az egyházak szervezeteivel az intézményt támogató Korszerű Iskoláért Alapítvánnyal a Gothard Diáksport Egyesülettel egyházi és más fenntartású oktató- nevelő intézményekkel kulturális és művelődési intézményekkel tudományos és kutatóintézetekkel nyomtatott és elektromos médiával patronáló cégekkel sportegyesületekkel
A tanulók jogállása 1) A tanulói jogviszony jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján történhet. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. Átvételkor kikéri az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének és az érintett osztályfőnököknek a véleményét. A köznevelési törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését és a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. 2) A tankötelezettség - a szülő írásos kérelme alapján – magántanulóként is teljesíthető. A kérést a tanuló érdekeinek a figyelembe vételével az iskola igazgatója bírálja el. A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll A magántanuló a tanulmányi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán ad számot, amelyet, a készségtárgyak kivételével, köteles félévkor és a tanév végén is letenni. Ha a magántanuló indok, és előzetes kérvény nélkül nem jelenik meg az osztályozó vizsgán, minősítése elégtelen. Az adott tárgyból javítóvizsgát tehet. 3) A külföldön tanulmányokat folytató tanuló tanulói jogviszonya szünetel. 4) Külföldön tanuló diák a tanulmányait Magyarországon folytathatja az iskola igazgatója döntése alapján: különbözeti vizsgával szülő kérésére illetve egyetértésével évfolyamismétléssel. A tanulói jogviszony kérdéseit a Házirend szabályozza.
A tanulók távolmaradásának igazolása Az erre vonatkozó szabályozást a Házirend tartalmazza.
30
A tanulók elismerése 1) Az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeit figyelembe véve: tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít eredményes kulturális tevékenységet folytat kimagasló sportteljesítményt ér el tartósan jól szervezi és irányítja a közösségi életet, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez kimagasló eredményt ér el tanulmányi versenyen egyéb módon öregbíti az iskola jó hírnevét. 2) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni. 3) Elismerés szóban és írásban adható. Az írásbeli dicséretet a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni. A dicséretben és elismerésben részesített tanulók nevét közzé kell tenni az intézmény faliújságján, az iskolarádióban és a honlapon is. 4) Az írásos dicséretek formái: tanítói, szaktanári dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret tantestületi dicséret. Szaktanári dicséret: érdemjegy adható tanulmányi tantárgyi versenyeken elért kiemelkedő teljesítményért. Osztályfőnöki dicséret adható példamutató magatartásért, kiemelkedő közösségi tevékenységért stb. Igazgatói dicséret adható megyei tanulmányi (tantárgyi) versenyen elért kiemelkedő teljesítményért, kiemelkedő közösségi tevékenységért. Tantestületi dicséret adható - Országos tanulmányi, tantárgyi illetve sportverseny IX. helyezésért Tanév végi jutalmazáskor: Oklevél adható: jeles tanulmányi eredményért (4-es érdemjegy egynél több nem lehet) példamutató magatartásért példamutató szorgalomért közösségi munkáért kiemelkedő sportteljesítményért Jutalomkönyv: kitűnő tanulmányi eredményért versenyeken elért eredményért 5) Az intézményi szinten kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt kell ismertetni. 6) A dicséretes teljesítményű tanulókat, valamint a tanulmányi és kulturális versenyek győzteseit, az év tanulóját, az iskola jó hírét egyéb módon öregbítő tanulót könyv vagy tárgyjutalomban kell részesíteni.
31
7) A csoportos dicsérettel rendelkező tanulóközösség tagjait az iskola jutalmazhatja oly módon, hogy a különböző iskolai rendezvényeken és kirándulásokon való részvételi költségek egészét vagy egy részét az intézmény fedezi. 8) Az „Év diákja” cím: Ezt az elismerést tanévenként egy tanuló kaphatja a tantestület döntése alapján. A díj elnyerésének feltétele: kiemelkedő tanulmányi munka, versenyeken való eredményes részvétel, kiemelkedő közösségi munka. A tanulók fegyelmezése 1) Azt a tanulót, aki kötelességeit, a házirend szabályait kis mértékben megszegi igazolatlanul mulaszt tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít vét az iskola saját értékrendje alapján felállított szabályok ellen szándékosan kárt okoz fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. 2) Az írásos fegyelmező intézkedések – a szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetésen túlmenően a következők lehetnek: tanítói, tanári figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés igazgatói figyelmeztetés. 3) A fokozatosság elve alapján az írásos intéseket szóbeli fegyelmező vagy írásos figyelmeztetésnek kell megelőzni, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé. 4) A fegyelmező intézkedések közül az írásbeli figyelmeztetéseket és intéseket a tanuló tájékoztató füzetén kívül az osztálynaplóba is be kell írni Az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök kezdeményezi. Fegyelmi büntetés 1) Az a tanuló, aki kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi – fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal – fegyelmi büntetésben részesíthető. 2) A fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a köznevelési törvény rendelkezései az irányadók. 3) A köznevelési törvény alapján a következő fegyelmi büntetések szabhatók ki: megrovás szigorú megrovás meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába a másik iskola igazgatójával egyeztetve, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, kizárás az iskolából
32
A tanulói fegyelmi eljárás A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás A 22/2013. ( III.22. ) EMMI rendelet 11§ -ban meghatározottak alapján egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetõség, ha azzal a sérelmet elszenvedõ fél, kiskorú sérelmet elszenvedõ fél esetén a szülõ, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülõ egyetért. A fegyelmi eljárás megindítását megelõzõen a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülõje figyelmét írásban fel kell hívni az egyeztetõ eljárás igénybevételének lehetõségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülõ az értesítés kézhezvételétõl számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztetõ eljárás lefolytatását.
33
Amennyiben az egyeztetõ eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés iskolába, történõ megérkezésétõl számított tizenöt napon belül az egyeztetõ eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni. A tanulók kártérítési felelőssége 1) Ha a tanuló felróható magatartásával az intézménynek kárt okoz, a kárt meg kell térítenie. 2) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelésioktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia. 3) A kártérítés mértéke nem haladhatja meg. gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egy havi összegének ötven százalékát. ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított öt havi összegét. 4) Az iskola a tanulónak, tanulói jogviszonnyal összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény, felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. A tanulók díjazása A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.
34
Az intézményre vonatkozó szabályok Az intézmény főbejárata mellett a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. Az intézményre a Magyar Köztársaság, EU zászlaját ki kell tenni. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: a közösségi tulajdont védeni a berendezéseket rendeltetésszerűen használni az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni a tűz – és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület bejárati ajtaját a takarítók nyitvatartási időben is köteles zárva tartani. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott szaktantermeket, helyiségeket. A zárak használhatóságáról való gondoskodás a karbantartó feladata. A szaktantermeket a tanítási órát tartó szaktanár vagy az általa megbízott tanuló nyitja és zárja. A tantermek zárását tanítási idő után a szaktanár, az épület nyitvatartási ideje után a takarító ellenőrzi. Vagyonvédelmi okok miatt az intézményben kamerás megfigyelő rendszer és riasztórendszer működik. A látogatás rendje Idegenek az épületbe előzetes egyeztetést követően léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját és az épületben tartózkodás várható időtartamát. Az intézmény forrásbővítési tevékenysége 1) Az iskola kihasználja az alap- és kiegészítő tevékenységet szolgáló szellemi és tárgyi kapacitásokat. A feladatellátás során keletkezett termékeket értékesíti Az intézmény helyiségeit bérbe adja. Tanfolyamokat szervez, szolgáltatást nyújt. Pályázati úton bevételt szerez alapoktól alapítványoktól szervezetektől. 2) Egyéb külső támogatókat nyer meg konkrét célokra. 3) Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról az ügyviteli dolgozó javaslatai alapján az intézményvezető dönt. Döntését az érintett közösségek véleményének kikérése után hozza meg. 4) A többletbevételeket nem lehet likviditási problémák megoldására vagy működésre felhasználni. Azokat azon területek fejlesztésére kell fordítani, amelyekre a bevételt szerző szánja, vagy amely területről a többlet származik. A helyiségek és berendezésük használati rendje 1) Az alkalmazottak az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitva tartási munkaidőben rendeltetésszerűen használhatják. Ha intézményi alkalmazottak nyitva
35
tartási időn túlmenően igénybe kívánják venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől kell kérniük a használat céljának és időpontjának megjelölésével. 2) A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak szaktanárok jelenlétében. A szertárosi feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A szaktantermek használati rendje 1) A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, az ebédlőben – jól látható helyen – külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. 2) A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. 3) A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: a szaktanterem típusa, neve a terem felelősének neve és beosztása a helyiségben tartózkodás rendje a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. 4) További szabályokat a Munkavédelmi Szabályzat és függeléke tartalmaz 5) Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelései eszközeit a helyiségleltár szerint kell megőrizni. Bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata, az elektronikus berendezések üzemeltetése stb. csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. 6) Az intézmény berendezését, gépét csak engedéllyel, saját használat céljából lehet kivinni írásbeli engedély alapján. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. Az kiviteli engedély csak az igazgató és az ügyviteli dolgozó együttes aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát titkárságon kell leadni és iktatni, másik példánya az igazgatónál marad. Karbantartás és kártérítés 1) A tantermek, szaktantermek, előadók, tornaterem és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért az ügyviteli dolgozó felel. 2) Az eszközök, berendezések meghibásodását a terem felelőse köteles az ügyviteli dolgozó tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a gazdasági ügyintézőnek a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételről a gazdasági ügyintéző tájékoztat. 3) Az intézményben, annak felszereltségében és a berendezési tárgyaiban okozott kárt a károkozónak meg kell téríteni.
36
Ünnepélyek, megemlékezések 1) Az intézmény hagyományainak tiszteletben tartása, ápolása, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. 2) Az intézményi szintű ünnepélyek és nemzeti ünnepek - Tanévnyitó és tanévzáró ünnepély, - Aradi vértanúk (okt.6.) - A Köztársaság kikiáltásának napja, az 1956-os forradalom ünnepe (okt. 23.) - Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe (márc. 15.) - Nemzeti összetartozás napja (jún. 4.) 3) Az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések: Kommunista és egyégb diktatúrák áldozatai (febr. 25.) Holokauszt áldozatai (ápr. 16.) karácsony anyák napja 4) Az intézmény hagyományos szórakoztatórendezvényei: farsang mikulás Az egészségügyi ellátás rendje Köznevelési intézmény alkalmazottai részére Foglalkozás-egészségügyi ellátás A munkavédelemről szóló törvény, valamint a kapcsolódó kormányrendelet (89/1995.VII.14.) értelmében az intézmény szerződést köt a dolgozók munkaegészségügyi ellátására. A szerződés értelmében a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás a következőket tartalmazza: munkaköri alkalmasság előzetes, időszakos és soron kívüli vizsgálata meghatározott szempontok szerint a foglalkozási betegségek kivizsgálása a munkavégzés egészségkárosító hatásainak vizsgálata a munkavállalók felvilágosítása munkakörülményeikről, a követendő magatartásról, foglalkozási betegségek elkerüléséről, a kötelező szűrővizsgálatok elvégzésének szükségességéről Egyéb rendelkezések A foglalkozás-egészségügyi ellátást új dolgozó az alkalmazást megelőzően, régebbi dolgozók folyamatosan igénybe veszik. Az egészségügyi ellátás elvégzését a szolgáltató. az intézmény által a dolgozónak kiadott űrlap kitöltésével igazolja. Az űrlapot a dolgozó visszaadja munkahelyi vezetőjének.
37
A tanulók részére Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NMrendelet szerint végzi. 1) Az intézmény heti egy alkalommal a rendelési idő alatt orvosi ellátást biztosít a tanulók részére. Ugyancsak rendelési időben védőnő fogadja a tanulókat egészségügyi problémáikkal kapcsolatban. 2) Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése színlátás és látásélesség-vizsgálat tájékoztató tüdőszűrésről fogászati kezelés iskolai egészségnevelési program véleményezése nyolcadikosok továbbtanulás előtti alkalmassági vizsgálata 3) A kötelező orvosi vizsgálatokat, a védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. 4) Az orvosi vizsgálatokról nyilvántartást kell vezetni. Az osztályfőnökök feladata a tanulók orvosi vizsgálatokon való megjelenésének megszervezése. A vizsgálatokon a felügyeletet az adott órát tartó pedagógus biztosítja. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. Az iskolai védőnő feladatai A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével. Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja. Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.). Tanulóbalesetek megelőzése -
A tanulók egészségének, testi épségének védelme érdekében minden tanév kezdetekor az első osztályfőnöki órán az osztályfőnökök tájékoztatót tartanak osztályuknak. Ekkor foglalkozni kell a különböző iskolai veszélyforrásokkal, különös tekintettel a sportpályák, tornaterem, udvarok területén, a folyosókon,
38
-
-
lépcsőkön tilos és elvárható magatartásformákkal. Foglalkozni kell a gyalogos és kerékpáros közlekedés veszélyeivel, szabályaival. A tájékoztatás tényét az osztálynaplókban kell dokumentálni. Külön kell foglalkozni a balesetvédelemmel a technika tantárgy gyakorlati óráinak megkezdése előtt, a számítástechnika terem használatakor, a kémia-fizika előadóban használatos eszközök, a különböző technikai eszközök használatára vonatkozóan. A tantárgyat tanító szaktanárok felelőssége, hogy betartsák a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet XVIII. Fejezetében megfogalmazott előírásokat. Tanulmányi kirándulások, csoportos foglalkozások, sportrendezvények megkezdése előtt a foglalkozást vezető felelőssége, hogy a helyi veszélyforrásokról, közlekedési szabályokról, az elvárható magatartásról tájékoztassa a tanulókat. Teendők baleset esetén
-
-
-
-
A kisebb sérülések ellátására a titkárságon állandóan feltöltött, a szükséges kötszereket, gyógyszereket, segédeszközöket tartalmazó mentődobozt kell elhelyezni mindenki által ismert és hozzáférhető helyen. Baleset, sérülés esetén a jelen lévő felnőtt kötelessége, hogy tőle elvárható módon a sérült tanulót elsősegélyben részesítse, vagy ellátásáról gondoskodjon. A jelen lévő felnőtt értesíti az iskolában jelen lévő vezetőt, ha szükséges, orvost, mentőt hív a sérült ellátásához. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók. A testnevelés és a gyógytestnevelés rendje Mindennapos testnevelés
Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, (A 2012/2013as tanévben az 1. és 5. . évfolyamon, a továbbiakban felmenő rendszerben vezetjük be) amelyből heti öt órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben is biztosítjuk: a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával
39
Testnevelés, gyógytestnevelés 1) Az egészséges tanulókat testnevelésórán való részvétel alól a tanuló háziorvosa és az iskolaorvos mentheti fel. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást is előírhat. 2) A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelésórákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – az orvosi mentesítésnek megfelelően – nem kell végrehajtania. 3) Az iskolaorvos gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhat. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelő tanár vezeti, ahol az érintett tanulók számára szükséges speciális gyakorlatokat kell elvégezni. A gyógytestnevelési ellátás és a gyógyúszás kötelező egészségvédő alapellátás a rászoruló tanulók részére. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje A Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény 14. §-a - a tankönyvtörvény módosításával - létrehozta és a 2013/2014-es tanévtől kezdődően bevezeti a tankönyvellátás új rendszerét. A tankönyvtörvény módosított 4. § (5) bekezdése arról rendelkezik, hogy a „tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskolákhoz történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának iskoláktól való beszedése állami közérdekű feladat, amelyet az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságon (a továbbiakban: Könyvtárellátó) keresztül lát el.” Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: -
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: tankönyvtörvény) A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet (a továbbiakban: tankönyvrendelet)
40
-
A 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A tankönyvellátás szabályai, célja és feladata
1)
2)
3) 4) 5)
6) 7)
8)
9)
10)
2013. szeptember 1-jétől az elsőtől a nyolcadik évfolyamig az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre azzal, hogy a térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott minden tanuló számára, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítani. Az iskola minden évben köteles tájékoztatni a szülőket és felmérni, hogy hány tanuló esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti térítésmentes tankönyveket, illetve a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt. A szülők az ingyenes tankönyvre vonatkozó igényüket a tankönyvrendelet 5. mellékletében meghatározott igénylőlapon nyújthatják be az iskolának. A belépő évfolyamok és tanulók esetén az igénylési lehetőséget a beiratkozás alkalmával kell biztosítani a szülők számára. E mellett az állam a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján továbbra is biztosítja rászorultsági alapon az ingyenes tankönyvellátást a köznevelési törvény ezen rendelkezése által még nem érintett évfolyamokon, tehát az általános iskolák kifutó évfolyamain (2013. szeptember 1-jétől a 2-8. évfolyamokon, ezt követően minden évben eggyel csökkenő évfolyamon) Az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével, évente az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. A tankönyvfelelős megbízása
Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi. 2) Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő 1)
41
személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. 3) Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése 1) 2)
3)
4)
5)
6)
7) 8)
9)
Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt c) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, d) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; e) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel.
42
A tankönyvtámogatás módjának meghatározása 1) A felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. 2) Az intézmény igazgatója minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a tanulót. A tankönyvrendelés elkészítése a) A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. b) A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. c) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. d) Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége.
43
A Gothard Jenő Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata nyilvános Az intézmény egyéb dokumentumaival együtt a hivatalos példány elérhető a következő helyeken: igazgatói iroda titkárság helyettesi iroda nevelői szoba könyvtár A könyvtári példány mindenki számára elérhető: szülők, diákok, érdeklődők Elektronikus úton elérhető: tanári szoba titkárság fenntartó iskola honlapja Az elektronikus példányok tájékoztató jellegűek.
Zárórendelkezések Jelen szabályzat a fenntartó jóváhagyása napján lép hatályba. SZMSZ kötelező és rendkívüli felülvizsgálata történhet rendkívüli jogszabályi változás, illetve az iskolai élet jelentős változása esetén, illetve az iskolai közösségek kezdeményezésére. Mellékletek Az 1. számú melléklet a szervezeti felépítés vázlatrajzát tartalmazza. A 2. számú melléklet az adatkezelési szabályzatot tartalmazza. A 3. számú melléklet az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzatát és annak mellékleteit tartalmazza
44
45
1.
sz. melléklet
IGAZGATÓ
Közalkalmazotti Tanács
Szakszervezet
Szülői Szervezet Iskolatitkár és gazdasági ügyintéző
általános igazgatóhelyettes
Korszerű Iskoláért Alapítvány Társadalomtudományi munkaközösség
Osztályfőnöki munkaközösség Könyvtár
Alsós és tanórán kívüli foglalkozások munkaközössége
Természettudományi munkaközösség
szakmai igazgatóhelyettes
Ügyviteli ügyintéző
Technikai személyzet
Nevelőtestületi tagjai
Diákönkormányzat
Ifjúságvédelmi felelős Tanulók
46
Az intézmény szervezeti struktúrája
