A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései, a szervezeti és működési szabályzat hatálya... 4 I. rész Az alapító okiratban foglaltak

TARTALOMJEGYZÉK A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései, a szervezeti és működési szabályzat hatálya.......................................................................................... 4 I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb – a szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó – szabályozások ................................................ 5 1. A költségvetési szerv neve ........................................................................................ 6 2. OM azonosítója ......................................................................................................... 6 3. Az intézmény székhelye és telephelye ...................................................................... 6 4. Az intézmény jogállása

........................................................................................ 6

5. Alapító és fenntartó neve és címe .............................................................................. 6 6. A költségvetési szerv irányító és felügyeleti szerve .................................................. 6 7. Alapító okirat száma, kelte ........................................................................................ 6 8. Létrehozásának éve ................................................................................................... 6 9. Törzskönyvi nyilvántartási száma ............................................................................. 6 10. KSH számjele .......................................................................................................... 6 11. Adószáma ................................................................................................................ 6 12. Társadalombiztosítási törzsszáma ........................................................................... 6 13. Államháztartási egyedi azonosítója ......................................................................... 6 14. Szakági besorolása................................................................................................... 6 15. Az intézmény bélyegzői .......................................................................................... 6 16. Ellátandó alaptevékenységek................................................................................... 7 17. Számlavezető bankja és bankszámlaszáma ............................................................. 7 18. WEB lap .................................................................................................................. 7 19. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok ............................................................. 8 20. Az intézmény vezetése ............................................................................................ 8 21. Az intézmény oktatási funkciójával kapcsolatos előírások ..................................... 8 22. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság ............................................................................................................... 9 23. Az intézmény megszüntetése .................................................................................. 9 24. Az intézmény költségvetési szervként való működéséből fakadó további szabályozás .............................................................................................................. 9 25. Az állami feladatként ellátott alaptevékenységek, a kisegítő, kiegészítő tevékenységek, az alaptevékenységek forrásai és feladatmutatói ......................... 10 1

26. Az intézmény szervezeti felépítési és működési rendszere, ezen belül a szervezeti egységek megnevezése .......................................................................................... 11 II. rész A nevelési oktatási intézményre vonatkozó szabályok ............................................. 14 1. A működés rendje .................................................................................................... 15 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje ......................................................... 17 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel.............................................................................. 18 4. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje ................................................................................................ 19 5. A vezetők és az iskolai szülői szervezetet (közösség) közötti kapcsolattartás formája................................................................................................................... 20 6. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések ........................... 21 7. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja .................................................. 22 Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás ................................................ 23 Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás............................... 23 Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása ................................... 24 8. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ................................................................................................................ 29 9. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje .......................................... 31 10. Az intézményi védő, óvó előírások ....................................................................... 31 11. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők ...................... 34 12. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel .................... 36 13. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje ..................................................................................................................... 37 14. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozott – kérdések .............................................................................................................. 39 III. rész Az iskolára vonatkozó további szabályok ................................................................... 45 1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái ................................................... 46 2. A felnőttoktatás formái ............................................................................................ 48

2

3. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) ............................................................................................................. 48 4. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje ................................................................ 49 5. Az iskolai tankönyvellátás rendje: ........................................................................... 50 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ........................................................................................ 52

IV. rész Mellékletek 1. számú melléklet:

Adatkezelési szabályzat

2. számú melléklet:

A szabálytalanságok kezelésének rendje

3. számú melléklet:

Könyvtári gyűjtőköri szabályzat

3

A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései, a szervezeti és működési szabályzat hatálya

Az intézmény – a jogszabályi előírásoknak megfelelendő – alapító okiratában (537, 538/2009. (XI.26.) foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (1) bekezdése alapján e szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A Szabályzatot a hivatkozott jogszabály 40. § (2) bekezdése alapján az intézmény vezetője készítette el. A Szabó Lőrinc Két Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot a nevelőtestület 2010. év március hó 1. napján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat, és véleményezési jogot a közalkalmazotti tanács, a szakszervezet és a szülői szervezet. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik. A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező.

4

I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb – a szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó – szabályozások

5

1. A költségvetési szerv neve: Szabó Lőrinc Két Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium

2. OM azonosítója: 035348 3. Az intézmény székhelye és telephelye: Székhelye: Telephelye:

1026 Budapest, II., Pasaréti út 191-193. 1026 Budapest, II. Fenyves utca 1-3.

4. Az intézmény jogállása:

Önálló jogi személy

5. Alapító és fenntartó neve és címe Budapest Főváros II. ker. Önkormányzat Budapest, II. Mechwart liget 1.

6. A költségvetési szerv irányító és felügyeleti szerve: Budapest Főváros II. ker. Önkormányzat képviselő-testülete Budapest, II. Mechwart liget 1.

7. Alapító okirat száma, kelte: 62/1999. (III.4:) határozatával kiadott és többször módosított, legutóbb 537., 538./2009. (XI.26.) határozatával.

8. Létrehozásának éve: 1996. (jogutódlással 1860) 2007. augusztus 1-től a Fenyves Utcai Általános Iskola jogutódintézménye

9. Törzskönyvi nyilvántartási száma: 67776 10. KSH számjele: 15999016 11. Adószáma: 15502175-2-41 12. Társadalombiztosítási törzsszáma: 13. Államháztartási egyedi azonosítója: 677776 14. Szakági besorolása: közoktatás 15. Az intézmény bélyegzői: Lásd. A „Bélyegzőhasználati szabályzat”-ban

6

16. Ellátandó alaptevékenységek Többcélú intézmény (egységes iskola) Típusa: általános iskola és gimnázium (5évf.) Évfolyamonként egy tanulócsoportban – a pedagógiai programban és a helyi tantervben meghatározottak szerint – két tanítási nyelven folyik az oktatás. Az ellátandó tevékenységek leírása az alapító okirat szerint: Alaptevékenység: 852000 alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 8520 alapfokú oktatás 85201 általános iskolai nevelés, oktatás alsó tagozaton 852011 általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852012 sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 85202 általános iskolai nevelés, oktatás felső tagozaton 852021 általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852022 sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 853000 középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 85311 gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) 853111 nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) 853112 sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (912/13. évfolyam) 85591 közoktatáshoz kapcsolódó egyéb nevelés 855911 általános iskolai napközi otthoni nevelés 855912 sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855914 általános iskolai tanulószobai nevelés 855917 középiskola, szakiskolai tanulószobai nevelés Az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenység: 562913 iskolai intézményi étkeztetés

17. Számlavezető bankja és bankszámlaszáma -

a számlavezető pénzintézet neve: Raiffeisen Bank ZRt a számlavezető pénzintézet címe: 1054 Budapest, Akadémia u. 6. költségvetési elszámolási számla száma: 12001008-00368631-00100008HU alszámlák száma és neve:12001008-00368631-04700002 EUR

18. WEB lap: www.szabol-bp.sulinet.hu e-mail: [email protected]

7

19. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok Az intézmény gazdálkodási szempontból önállóan működő -a költségvetési előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező – költségvetési szerv. Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerve: Budapest II. kerületi Önkormányzat Intézményeit Ellátó Igazgatóság (INTELIG), 1021 Budapest, Vadaskerti út 13. Az intézmény képviseletére az igazgató jogosult, a kötelezettségvállalást jelentő aláírása minden esetben csak a gazdasági ügyintéző (ellenjegyző) aláírásával együtt érvényes /jogszerű/. Az igazgató távollétében az általános igazgató helyettes rendelkezik aláírási joggal (lásd kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés szabályzata). Aki jogosultság nélkül, ill. azt meghaladó mértékben/körben ír alá, fegyelmi vétséget követ el, és az okozott kárért felelősséggel tartozik. Költségvetésen belüli átcsoportosítást kezdeményezhet az önálló gazdálkodással megbízott INTELIG igazgatójánál. A havi pénzforgalmi jelentés alapján az intézményvezető folyamatosan ellenőrzi az előirányzatok felhasználását és a szükséges intézkedéseket megteszi annak érdekében, hogy az előirányzatokat ne lépje túl.

20. Az intézmény vezetése A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési, megbízási rendje az alábbiak szerint alakul: - A pályáztatás Az intézményvezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a jegyző köteles elvégezni. Az intézményvezetői megbízás Az intézményvezetői megbízást az alapító helyi önkormányzat képviselőtestülete adja. (A megbízással kapcsolatban, döntés előtt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti közössége, az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat (DÖK) véleményét.) A megbízás 5 évre, illetve tanévre szól. Az intézmény vezetőjének helyettesítése: Igazgatóhelyettes/ek, akiket az igazgató nevez ki. -

21. Az intézmény oktatási funkciójával kapcsolatos előírások Az intézmény oktatási funkciót tölt be. Az iskolai évfolyamok száma: 13 évfolyam Maximálisan felvehető tanulólétszám: 950 fő - általános iskola: 600 fő - gimnázium: 350 fő Tagozat megnevezése: angol-magyar két tanítási nyelvű 8

Az intézményben folytatható reklámtevékenységre vonatkozó előírások: Az (általános iskolai oktatást folyatató) intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze.

22. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság Alapításkor az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon az alapító tulajdona. A vagyon feletti rendelkezési jogosultság az alapító okiratban meghatározott, valamint az intézmény működése során keletkező vagyontárgyak esetében elsősorban az alapítót illetik meg. Az intézményvezetőnek az egyes vagyontárgyakkal kapcsolatos bérbeadási, értékesítési jogosultságait az alapító okirat tartalmazza.

23. Az intézmény megszüntetése Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító, határozattal dönt.

24. Az intézmény költségvetési szervként való működéséből fakadó további szabályozás A szabályozásra az Államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Kormányrendelet alapján kerül sor.

9

25. Az állami feladatként ellátott alaptevékenységek, a kisegítő, kiegészítő tevékenységek, az alaptevékenységek forrásai és feladatmutatói: Száma 852011

852012

852021

852022

853111

853112

855911 855912

855914 855917

562913

Alaptevékenység Neve Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás (1-4.) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4.) Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás (5-8.) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8.) Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás (913.) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi nevelése, oktatása (9.b-13.b) Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Középiskola, szakiskolai tanulószobai nevelés Kiegészítő tevékenység Iskolai intézményi közétkeztetés

Feladatmutató 260 fő 20 fő (maximum 7 %) 298 fő 22 fő (maximum 7%) 338 fő 12 fő (NYEK osztályokban) 240 fő 20 fő 20 fő fő fő

Az alaptevékenység forrásai: Önkormányzati támogatás, esetenként pályázati pénz. A saját bevétel kötelezően előírt, tehát a nem teljesítés nem vonja maga után a többlettámogatás megadását. A feladatmutató a férőhelyszám, melyet az Alapító Okirat meghatároz. Ezen túlmenően a fenntartó meghatározza a maximálisan felvehető gyermekek számát is. A maximum túllépését a fenntartó engedélyezheti. A létszám csökkenésénél szükséges teendőket az önkormányzati intézkedési terv tartalmazza. Az intézmény az alapító okirata szerint vállalkozási feladatokat nem lát el; közhasznú vagy gazdasági társulásban nem vesz részt.

10

26. Az intézmény szervezeti felépítési és működési rendszere, ezen belül a szervezeti egységek megnevezése: A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája: Lehetséges szervezeti szintek 1. Magasabb vezetői szint 2. Vezetői szint

3. Középvezetői szint

A szervezeti szintnek megfelelő lehetséges vezető beosztások

A konkrét vezetői beosztások megnevezése

Intézményvezető

Igazgató Igazgató helyettesek (3 státusz): - általános igazgatóhelyettes Intézményvezető helyettesek - alsó tagozatos igazgatóhelyettes - angol nyelvi tagozatvezetők (ált. isk. és gimn.) (2*0,5 státusz) Minőségbiztosítási vezető Osztályfőnöki mkv Humán mkv Munkaközösség vezetők Természettudományi mkv Idegennyelvi mkv Alsó tagozatos és napközis mkv Könyvtár, sport és szabadidős mkv

Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület, tagjai a belső ellenőrzési szabályzat alapján ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az egyes vezetői szintekhez tartozó munkakörök: Vezetői szinthez tartozó beosztások Intézményvezető

Általános igazgatóhelyettes Igazgató helyettesek Munkaközösség-vezetők

Vezetőknek közvetlenül alárendelt munkakörök Intézményvezető helyettesek Gazdasági ügyintéző Iskolatitkárok, pénztáros

Érdekvédelmi szervezetek (vezetői egyeztetési kötelezettség) Közalkalmazotti Tanács Pedagógus szakszervezeti csoport Szülői munkaközösség Diákönkormányzat

Szabadidőszervező(k), gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, rendszergazda, oktatástechnikus, kézbesítő, fűtőkarbantartó(k), konyhalányok Munkaközösség-vezetők Tanítók Tanárok Napközis nevelők

Az intézmény dolgozóit a magasabb jogszabályok alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által tanévenként engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az intézmény dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.

11

Igazgató Diákönkormányzat (DÖK) vezetője

Szülői Munkaközösség (SZMK) elnöke

Általános igazgatóhelyettes (felső tagozat, gimnázium)

Angol tagozatvezető igazgatóhelyettes (gimn.- 0,5 státusz)

Osztályfőnöki mk. vezető

Pedagógus munkát segítő munkatársak Szabadidőszervező(k) GYIV felelős Rendszergazda(k) Oktatástechnikus

Humán mk. vezető

Technikai dolgozók Kézbesítő Fűtő-karbantartó(k) Konyhalányok

Közalkalmazotti Tanács elnöke

Angol tagozatvezető igazgatóhelyettes (ált. isk. - 0,5 státusz)

Természettudományos mk. vezető

12

Szakszervezeti elnök

Igazgatóhelyettes (alsó tagozat) Minőségbiztosítási vezető

Idegennyelvi mk. vezető

Alsótagozatos és napközis mk. vezető

Gazdasági csoport Gazdasági munkatárs Iskolatitkár(ok) Pénztáros/ügyintéző

Könyvtáros, sport és szabadidő mk. vezető

A szerv működési rendszere: A szervet az intézményvezető irányítja. A szerven belül megtalálható: - az alá- és fölérendeltség, - illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség. A szerven belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: - vezetők, - illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek A fenntartó éves költségvetési tervében jóváhagyott intézményfinanszírozást szolgáló előirányzat csak alaptevékenység és ezzel összefüggő kiadások finanszírozására használható fel. A Képviselőtestület az INTELIG-et hatalmazta fel az intézmények gazdasági tevékenységének koordinálására. A gazdasági ügyintéző feladatai: - részt vesz a költségvetés előkészítő munkálataiban, beszámoló elkészítésében - pénzforgalmi egyeztetést végez, létszámról, bérfelhasználásról nyilvántartást vezet, - követi az előirányzat felhasználását - ellenjegyzési jogkörrel rendelkezik - az intézmény elemi költségvetésének elkészítésében részt vesz (bér, dologi és saját bevétel tervezésében) - a bérterv elkészítését a Művelődési Iroda által évenként egyeztetett engedélyezett létszámokból kiindulva bér és járulék tervezetet készít - a dologi kiadásnál a tárgyévi kiadásból kiindulva, azt az engedélyezett automatizmussal korrigálva dologi kiadási tervet készít - saját bevétel tervezésénél dokumentált, számszakilag alátámasztott tervet készít - folyamatosan követi az előirányzat felhasználását A feladatellátásnak az intézmény kiadásait és bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító előírások: A 292/2009. (XII.19.) Kormány rendeletben előírtak értelmében kötelezettségvállalási jogosultsága az intézmény vezetőjének van a költségvetés erejéig. A kötelezettségvállalás csak ellenjegyzéssel és érvényesítéssel hiteles. A kötelezettségvállalás aláírási címpéldányát a vezetői és gazdasági irodákban ki kell függeszteni. Az önállóan működő -a költségvetési előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező- költségvetési szerv vezetője felelős a gazdálkodásból adódó feladatok elvégzéséért, illetve nem mentesül a pénzügyi felelősség alól. Az intézményvezető a jóváhagyott előirányzatokon belül köteles gazdálkodni.

13

II. rész

A nevelési oktatási intézményre vonatkozó szabályok

14

1. A működés rendje Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: - az iskolai szülői szervezet (SZMK), - a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, - az évi rendes diákközgyűlés idejét, - a nevelőtestületi értekezletek időpontját. Az iskolai tanítás nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Az iskola nevelő-oktató munkáját a pedagógiai programja határozza meg. Az iskola pedagógiai programja, munkaterve nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. Ezen dokumentumok egy-egy példánya megtalálható az intézmény fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola igazgatójánál, s megtekinthető az iskola honlapján. A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) Az intézmény szorgalmi időben – tanítási napokon: - reggel 7 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 1730 óráig, a tornaterem hétfőtől péntekig 7-től 19 óráig van nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola a Pasaréti úton reggel 730 órától, a Fenyves utcában reggel 745 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. Az iskolába a tanulóknak reggel a Pasaréti úti épületben 730 óra és 755 óra, a Fenyves utcai épületben 745 óra és 810 óra között kell megérkezniük. Az iskolában a tanítási órák rendje a következő: Pasaréti úti épületben Fenyves utcai épületben: 00 45 1. óra: 8 - 8 1. óra: 815 - 900 00 45 2. óra: 9 - 9 2. óra: 915 - 1000 3. óra: 1000 - 1045 3. óra: 1015 - 1100 55 40 4. óra: 10 - 11 4. óra: 1115 - 1200 00 45 5. óra: 12 - 12 5. óra: 1215 – 1300 6. óra : 1255 - 1340 6. óra : 1315 – 1400 50 35 7. óra : 13 - 14 15

A napköziben 1430-1530 óra között van a tanulási idő. A tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nyitvatartási idejében, a tanítási órák után kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehet. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodákban történik 700 óra és1400 óra között a Pasaréti úton, 800.és 1500 óra között a Fenyves utcában. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Az iskola nyitvatartási idején belül reggel 730 óra és 1600 óra között az ügyeletes intézményvezetőnek bent kell tartózkodnia. A vezetőség többi tagjának az egyéni beosztásuknak megfelelően. Az ügyeleti rendet minden tanév elején határozzák meg a vezetők, s az éves munkatervben rögzítik. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 1600 órakor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező szülőket, illetve idegeneket a portaszolgálat nyilvántartja.

16

2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja: A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, - a szülői közösség, és a tanuló közösség (SZMK, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerepe. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak: A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: - az intézmény vezetője ellenőrzési feladatai az intézmény egészére vonatkoznak az éves munkatervhez igazodva éves ellenőrzési tervet készít felügyeli a belső ellenőrzés egész rendszerét, működését ellenőrzi az intézmény valamennyi dolgozójának munkáját - az intézményvezető általános helyettese, helyettesei, tagozatvezetői folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk tartozó dolgozók munkáját munkaköri leírásukban foglaltak szerint - az intézmény által felkért szakember A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni.

17

A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - óralátogatás, - foglalkozás látogatás, - írásos dokumentumok vizsgálata - tanulói munkák vizsgálata - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének konkrét rendje: Az intézményi minőségirányítási programban (IMIP) foglaltak alapján az igazgató és a minőségbiztosítási vezető évente 10-12 fő pedagógus munkájának értékelésére tervet készít. A kibővített intézményvezetőség javaslatot tesz a kijelölt kollegák munkájának értékelésében közreműködő személyekre. Ez 3-4 fő (igazgató és/vagy igazgatóhelyettes, munkaközösség vezető, 1-2 azonos szakos pedagógus). Az értékelést (megbízólevéllel) végző kollegák munkájukról ún. „Pedagógus tanórai / foglalkozási munkája” elnevezésű értékelő lapot töltenek ki. Segítségül javasolt és általános szempontsort kapnak az oktató-nevelői tevékenység megfigyelésére. Az ellenőrzési folyamat végén az értékelést végző kollegák együttesen az IMIP-ben leírtak szerint elkészítik az értékelt pedagógus munkatevékenységéről az általános értékelést (kitöltik az „Általános értékelés a pedagógus munkájáról” című lapot). Ezt a lapot az adott pedagógus is kitölti önértékelésként. Az ellenőrzés tapasztalatait összevetve a pedagógus önértékelésével az igazgató egyenként (pedagógusonként) összegzi, és feladatokat határoz meg a következő 3-5 évre. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – munkaközösségi és/vagy tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a tanuló elvitelére jogosult személy az erre szükséges időtartamig az iskola portáján. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozója, dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. - külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben:

18

-

-

a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, minden más személy.

A külön engedélyt az iskola valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: - a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. Az intézményben a vagyonvédelmet és a tanulók védelmét portaszolgálat is biztosítja.

4. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezetőhelyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy - az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az általános igazgató-helyettesnek kell ellátnia; - az intézményvezető általános igazgató-helyettese a szükséges, vezetőhelyettesi feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat az igazgató eseti megbízása alapján (akár telefonon történő) megjelölt személynek kell ellátnia. A vezető, illetve a vezetőhelyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezetőhelyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. - Az igazgatót távollétében az alábbi jogkörök kivételével: munkaügyi eljárás, tanulói jogviszony létesítése és megszüntetése az általános igazgatóhelyettes helyettesíti.

19

5. A vezetők és az iskolai szülői szervezetet (közösség) közötti kapcsolattartás formája A vezetők és az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendje Az intézményben a szülők közösségi jogainak érvényesítésére, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet működik (iskolaszék nem szerveződött). Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai Szülői Munkaközösség (SZMK). Tagjai az osztályok szülői munkaközösségeinek elnökeiből állnak. Az iskolai SZMK elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. A nevelési-oktatatási intézmény vezetőjének feladata az iskolai SZMK-val való együttműködés. Az együttműködés és kapcsolattartás során: - a vezetők feladata az iskolai szülői szervezet jogainak gyakorlásához szükséges: -

-

információs bázis megadása (Az információ bázis megadása alatt kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum hozzáférésének biztosítását, illetve meghatározott dokumentumok közvetlen rendelkezésre bocsátását. Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek az iskolai szülői szervezet jogainak /pl. véleményezési, javaslattevő, illetve egyetértési/ gyakorlásához szükségesek.),

iskolai helyiség biztosítása a szükséges berendezési tárgyakkal.

Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek a jogszabály, vagy az SZMSZ véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Az intézmény szülői munkaközössége részére az igazgató tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. Az iskola szülői szervezetét az alábbi jogok illetik meg: döntési: - kialakítja saját működési rendjét - megválasztja saját tisztségviselőit - képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében - véleményezi - az iskola pedagógiai programját - házirendjét - munkatervét

20

- a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak - véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógia programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, az intézményi minőségirányítási programjáról, a házirendről az iskola igazgatójától, igazgatóhelyetteseitől az iskola éves munkatervében meghatározott fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. A fent említett dokumentumok egy-egy példánya az iskola könyvtárában is elérhető, megtekinthető továbbá az iskola honlapján.

6. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a szakmai munkaközösségre, - az iskolaszékre (SzMK-ra) vagy a diákönkormányzatra. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - pedagógiai program elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása. A nevelőtestület esetenként átruházhatja a következő jogköreit: döntési jogkörét: a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; a házirend elfogadása; a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; jogszabályban meghatározott más ügyek. Vélemény-nyilvánítási jogkörét: a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében, a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, az iskolai felvételi követelmények meghatározásnál, 21

-

más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben.

javaslattételi jogkörét a nevelési-oktatási intézmény működösével kapcsolatos – valamennyi kérdésben. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A nevelőtestület által átruházott jogkör: A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntési jogkörét a nevelőtestület a fegyelmi bizottságra ruházza át. A fegyelmi bizottságnak tagja az igazgatóhelyettes, az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse, a DÖK segítőtanár és az érintett tanuló osztályfőnöke, osztályfőnök helyettese. A fegyelmi bizottság tevékenységéről a tantestületi értekezleten számol be.

7. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: a fenntartóval, más oktatási intézményekkel, Pedagógiai Szakszolgálattal, Pedagógiai Szolgáltató Központtal (megállapodást lásd a fejezet végén) az intézményt támogató szervezetekkel; a gyermekjóléti szolgálattal; az egészségügyi szolgáltatóval; egyéb közösségekkel: - az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, - a település egyéb lakosaival. Az egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás A fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, - az intézmény tevékenységi körének módosítására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), - az intézmény ellenőrzésére: 22

-

- gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, - szakmai munka eredményessége tekintetében, - az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint - a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, az intézményben folyó szakmai munka értékelésére.

Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti: - az intézmény SZMSZ-e jóváhagyása és módosítása, a nevelési/pedagógiai programja jóváhagyása tekintetében. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás adás, - írásbeli beszámoló adása, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információ szolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakít ki. A kapcsolatok : - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: - rendezvények, - versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: - a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény - anyagi helyzetéről, - támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, - az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa.

23

A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: - gyermekjóléti szolgálattal, illetve - gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, - intézményekkel és - hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - - esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat fel kérésére, - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg.

24

25

26

Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek Az intézményi kapA kapcsolatot jelentő szervezet neve és címe csolat típusa Budapest II. ker. Önkormányzat 1. Fenntartó: Polgármesteri Hivatala 1024-Bp., Mechwart liget 1. II.ker. Önkormányzat Művelődési Iroda 1024-Bp., Bem tér 1. II. ker. Önkormányzat Intézményeit Ellátó Igazgatósága (INTELIG) 1021-Bp., Vadaskerti út 13. 2. Más oktatási intézmény:

Helyi oktatási intézmények: Ádás Utcai Általános Iskola 1025-Bp., Áldás u. 1. Budenz József Ált. Isk. és Gimn. 1021-Bp., Budenz út 20-22. Csík Ferenc Ált. Isk. és Gimn. 1027-Bp., Medve u. 5-7. Fillér Utcai Ált. Isk. 1022-Bp., Fillér u. 70-76. Klebersberg Kuno Ált. Isk. és G. 1028-Bp., Szabadság u. 35. Kodály Zoltán Ének-zenei Á. Isk. 1022-Bp., Marczibányi tér 1. Ökumenikus Általános Iskola 1028-Bp., Községház u. 1. Pitypang Utcai Ált. Iskola 1025-Bp., Pitypang u. 17. II. Rákóczi Ferenc Gimnázium 1027-Bp., Keleti Károly u. Remetekertvárosi Ált. Iskola 1028-Bp., Máriaremetei út 71. Újlaki Általános Iskola 1023-Bp., Ürömi út 64. 27

Móricz Zsigmond Gimnázium 1025-Bp., Törökvész út 48-54. Törökvész úti Általános Iskola 1025 Bp., Törökvész út 67-69. 3. Intézményt támogató szervezetetek

Bányai Júlia Alapítvány 1026 Budapest, Pasaréti út 191-193

Escort Védelmi Szolgálat 4. Egyéb, nem oktaMagyar kőris Kft. tási intézmények Sodexo Goldmann Étterem 4. CsaládsegítőGyermekjóléti szol- 1022 Bp., Fillér u. 50/b gálat II.ker. Önkormányzat Pedagógiai Szakszolgálata (PSZSZ) 5. Egyéb oktatási és 1022-Bp., Marczibányi tér 1. közművelődési in- II.ker. Önkormányzat Pedagógiai Szolgáltató Központjával tézmények: (PSZK) 1024-Bp., Keleti Károly u. 37. Utrecht Tanárképző Egyetem (Hollandia) – részvétel a két tanítási nyelvű kiegészítő szakos holland hallgatók gyakorlati képzésében (4-6 fő/év) 6. Külföldi egyeteLancaster Tanárképző Egyetem (Anglia) – részvétel a két tanímek: tási nyelvű tanító szakos, nappali tagozatos hallgatók gyakorlati képzésében (4-6 fő/év) Martin Luther Schule, Gymnazium- Rimbach, Németország Aldo Moro Középiskola – Torino 7. Külföldi partner- Rieti Városi Gimnázium- Rieti,Olaszország iskolák: St. Joseph School – Loire-County, Franciaország II. Rákóczi Ferenc Általános és Középiskola –Mezővári, Ukrajna Fort Wort-i Gimnázium – USA (Texas állam)

28

8. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva került meghatározásra az intézmény pedagógiai programjában. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, tanulójának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének: - megőrzése, illetve - növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: - ünnepségek, rendezvények, - egyéb kulturális versenyek, - egyéb sport versenyek, - egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok, faliújság stb.). Az intézmény hagyományai érintik: - az intézmény tanulóit, - a felnőtt dolgozókat, - a szülőket. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: - jelkép használatával (zászló, címer, jelvény stb.), - tanulók/gyermekek ünnepi viseletével, - az intézmény belső dekorációjával. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is.

29

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az ünnepély, megemlékezés neve Évnyitó Szabó Lőrinc halála évfordulója Aradi vértanúkra emlékezés Október 23. Megeml. a komm. diktatúrák áldozatairól Forr. és szabadságharc Megeml. a Holocaust áldozatairól Ballagások Évzáró

Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) időpontja Október Október Október Február Március Április Május, június Június

Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények A rendezvény neve Gólyatábor Gólyaavatás Mikulás Karácsonyi koncert Szalagavató Szülők-nevelők találkozója Farsang Szabó Lőrinc iskolafesztivál (2 évente) Természettudományos hét Anyák napja Osztálykirándulások / erdei iskola Pünkösdölés Alkotó hét (2 évente) Nyári táborok

A rendezvény A rendezvénnyel (hozzávetőleges) érintettek köre időpontja Gimnázium 9-10. Gimnázium Iskola Iskola Gimnázium Szülők, nevelők Iskola Iskola Iskola Iskola Iskola Iskola Iskola

Szeptember I.félév December December December-január Január Január-február Március Április Május Május Május Június Június-augusztus

Az angol nyelvterület kultúrköréhez tartozó programok: Harvest time Halloween Guy Fawkes’Day Thanksgiwing Day Angol karácsony Robert Burns’Day St. Ptrick’s Day Easter-Spring time

Iskola Iskola Felső, gimn. Iskola Iskola Felső, gimn. Iskola Iskola

30

Ősz Október November November December Január Március Húsvét

9. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény biztosítani köteles. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója köti a szerződést az egészségügyi intézmény vezetőjével. A megállapodásnak biztosítani kell a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését (fogászat, tüdőszűrés, belgyógyászati vizsgálat, szemészet), a fizikai állapotuk mérését, a továbbtanulás előtt állók általános orvosi vizsgálatát, a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát. A szülő engedélyével a tanuló az előírt vizsgálatokon nem köteles részt venni, de a vizsgálat elvégzéséről a szülő köteles gondoskodni. Ha szülői mulasztás miatt a tanulón bármilyen egészségügyi probléma észlelhető, a gyermekvédelmi felelős köteles azt az illetékes szerv felé jelezni. Az elvégzendő vizsgálatokat és azok idejét a védőnő köteles előre jelezni, hogy az osztályfőnök időben tájékoztatni tudja a szülőket. Ha a szülő nem engedi gyermekét az orvosi vizsgálatra (amennyiben az orvosi vizsgálat helye nem az iskola épülete), akkor a felügyeletről neki kell gondoskodnia. Az iskolán kívül végzett orvosi vizsgálatokra a pedagógus kíséri a tanulókat. A kísérésben a szülő önként nyújthat segítséget, de a pedagógus helyett felelősséget nem vállalhat. Indulás előtt és visszaérkezéskor köteles az iskolavezetés felé jelentkezni.

10. Az intézményi védő, óvó előírások Általános előírások Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy átadja a tanulóknak az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket; valamint balesetveszély vagy baleset fennállásakor a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell, s be kell tartania az iskolai munkavédelmi szabályzat, a tűzvédelmi utasítás és a tűzvédelmi terv rendelkezéseit. A tanulókkal az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése.

31

A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni, ez az osztályfőnökök és a szaktanárok, napközis nevelők feladata. Minden tanév elején az első osztályfőnöki órán az osztályfőnöknek ismertetnie kell: - a házirend balesetvédelmi előírásait - rendkívüli esemény (baleset, bombariadó, tűzriadó, természeti katasztrófa,…) esetén a teendőket (menekülési útvonalat, a menekülés rendjét,…) - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzése érdekében Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az iskola házirendje meghatározza azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze: - az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit, -

hogy az intézményben keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető;

-

hogy az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet;

-

hogy az intézményben a tanulók a következő gépeket, eszközöket ne használják, használhassák: villamos köszörűgép, barkácsgép faesztergálásra, faipari szalagfűrész, körfűrész, kombinált gyalugép, szalagfűrészlap-hegesztő készülék, valamint jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök;

-

hogy az intézmény tízévesnél idősebb tanulói csak pedagógus felügyelete mellett használhassák, használják a következő eszközöket, gépeket: - villamos fúrógép, barkácsgép (a következő tartozékokkal: korong, és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong,), törpefeszültséggel működő forrasztópáka, 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű, ún. „pillanat”forrasztópáka, villamos háztartási gépek (tűzhely, főzőlap, kávéfőző, kávédarálógép, robotgép, vasaló, varrógép stb.); segédmotoros kerékpár szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti tanuló); kerti gépek szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti tanuló);

-

- hogy csak pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép.

A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése szintén az intézményvezető feladata.

32

A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. A pedagógusok feladata, hogy: - haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető felelős, - gondoskodjanak a tanulók biztonságáról. Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy: - a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, - a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: -

Kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja;

-

Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének (nagykorú tanuló esetén a tanulónak) – egy példány megőrzéséről gondoskodik; - ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet.

-

Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - a balesetet azonnal jelenti az intézmény fenntartója felé, - gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. - /Súlyos az a tanulóbaleset, amely: - -a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette) - valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását - orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, - súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), - a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott./

-

Lehetővé teszik az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg.

-

33

A pedagógus feladata: - A sérülés esetén elsősegélyben részesíti a tanulót - Értesíti a sérült tanuló szüleit - Szükség esetén mentőt hív - Gondoskodik a balesetet, sérülést okozó veszélyforrás megszüntetéséről - Jelzi a balesetet, sérülést az intézmény vezetőjének - Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: az intézményvezető utasítására: - közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, - e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, - jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, Súlyos balesetekkel kapcsolatban: - a balesetet azonnal jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, - közreműködik a baleset kivizsgálásában. - Közreműködik az iskolai szülői szervezet és diákönkormányzat tájékoztatásában, és a tanulóbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. - Intézkedést javasol minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre, az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. A nem pedagógus alkalmazott feladata: - az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban.

11. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően - haladéktalanul értesíti: - az érintett hatóságokat, - a fenntartót, - a szülőket; - megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen: - a tűz, - az árvíz, - a földrengés, - bombariadó, 34

- egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény: - kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. A tűzriadó terv elkészítéséért, évenkénti felülvizsgálatáért az igazgató a felelős. Az ő felelőssége továbbá, hogy a tervet az intézmény valamennyi tanulója és dolgozója megismerje, s évente legalább egy alkalommal gyakorolják az intézmény kiürítését a kiürítési terv alapján. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. Rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, bombariadó esetén a rendőrséget, személyi sérülés estén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek látja. A rendkívüli esemény észlelése után az iskolai csengő többszörös szaggatott jelzésével (áramszünet esetén kolomppal) kell az épületben tartózkodó személyeket riasztani, majd haladéktalanul ki kell üríteni az épületet. A kiürítést a tűzriadó tervben található „Kiürítési terv” alapján az igazgató utasítására kell végrehajtani. A tanórát, vagy foglalkozást tartó pedagógus feladata, hogy a vele levő tanulókat a veszélyeztetett épületből kivezesse, és a kijelölt területen gyülekeztesse, valamint a várakozás alatt felügyeletüket elássa. Az épület kiürítésekor fokozottan kell ügyelni arra, hogy az épületből minden tanuló távozzon. A tantermen kívül (mosdó, ebédlő, szertár, büfé,…) tartózkodó tanulókról is gondoskodni kell! A tanóra helyszínét a pedagógus hagyhatja el utoljára, hogy meggyőzödjön arról, hogy minden tanuló elhagyta a termet. A tanterem elhagyása előtt és a gyülekezőhelyre érkezéskor a tanulókat meg kell számolnia. Az épület kiürítésekor a mozgásban korlátozott személyeknek segíteni kell az épület elhagyásában. Az igazgatónak az épület kiürítésével egy időben gondoskodnia kell. - a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról - a közművezetékek elzárásáról - a vízszerzési helyek szabaddá tételéről - az elsősegélynyújtás megszervezéséről - a rendvédelmi, tűzvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek fogadásáról. Az intézménybe érkező rendvédelmi, tűzvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét tájékoztatni kell: - a rendkívüli esemény kezdete óta történtekről 35

-

az épület jellemzőiről a közművek helyéről az épületben tartózkodók létszámáról, koráról az épület kiürítéséről.

A rendvédelmi, a tűzvédelmi és a katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozójának és tanulójának be kell tartani. Az intézmény tűzriadó tervét és bombariadó tervét el kell helyezni a páncélszekrényben és a könyvtárban.

12. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles azokat az ügyeket, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) e szabályzat véleményezési, illetve egyetértési joggal ruházza fel. A szülői szervezetet a vonatkozó jogszabályok alapján megilletik a következő jogok: véleményezési jog: - munkaterv véleményezése – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján, - az IMIP éves értékelésének véleményezése a Kt 40. § (11) bekezdése alapján, - ha az intézményben nem működik iskolaszék, akkor minden olyan kérdésben, melyben jogszabály rendelkezése alapján az iskolaszék egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni – a 11/1994. (VI. 8.) MKM. rendelet 30/A. § alapján, - a tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, az iskolaszék az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményének meghallgatásával – közoktatásról szóló törvény 118. § (5) bekezdése. egyetértési jog: - ha nem működik iskolaszék, akkor egyetértési jog illeti meg a szülői szervezetet a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatás adásra vonatkozó szabályozása terén – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. § (5) bekezdése alapján, - az első tanítási óra 8 óránál legfeljebb negyvenöt perccel korábban megkezdése tárgyában – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 9. § (1) bekezdése alapján. A szülő szervezetet – ezen SZMSZ alapján – megillető további jogokat nem határoz meg.

36

13. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény vezetősége: - az igazgató - az általános igazgatóhelyettes - az alsó tagozatos igazgatóhelyettes (Fenyves utcai telephely) - az angol nyelvi tagozatvezető igazgatóhelyettesek (1-8., 9-13. évfolyamok) A kibővített intézményvezetőség: - az előző pontban felsoroltak - az alsótagozatos és napközi otthoni munkaközösség vezető - az osztályfőnöki munkaközösség vezető - a humán munkaközösség vezető - a természettudományos munkaközösség vezető - az idegen nyelvi (francia, német, olasz, spanyol) munkaközösség vezető - könyvtár, sport és szabadidős munkaközösség vezető - a minőségbiztosítási vezető - a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős - a Közalkalmazotti Tanács vezetője - a Pedagógus Szakszervezet csoportjának vezetője - a DÖK segítő tanárok Az intézmény szervezeti egységei: - általános iskola - alsó tagozat (1.-4. osztály)- Fenyves utcai telephelyen - napközi otthon (1-4. osztály) - Fenyves utcai telephely - felső tagozat (5.-8. osztály) - napközi otthon (5-6.), tanulószoba (7.-8. osztály) - gimnázium (9.-13. osztály) - gazdasági csoport (gazdálkodás, munkaügy, tanügy, dokumentációtár,…) - technikai dolgozók A kapcsolattartás rendje, formái: - vezetők és szervezeti egységek között: Az intézmény vezetősége tagjai – munkaköri leírásukban rögzítve – vezetik az intézmény szervezeti egységeiben folyó oktató- nevelő- adminisztratív munkát. Az éves munkatervben rögzített, és a havi programban részletezett feladatok végrehajtásáról havi rendszerességgel (minden hónap első hétfője) információs értekezletet szervezünk. A folyamatos munkavégzés és az előre nem tervezett (nem tervezhető) feladatok megbeszélésére a vezetőség tagjai napi kapcsolatot tartanak a munkaközösség-vezetőkkel (kibővített intézményvezetőség tagjaival). Az iskola vezetősége az aktuális feladatokról a tanári folyosón elhelyezett hirdetőtáblán, a havi programban, más írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a pedagógusokat.

37

Az iskolavezetőség ülései után tájékoztatja az ülés döntéseiről, határozatairól a pedagógusokat. - a szervezeti egységek egymás között: A szervezeti egységek vezetői a szervezeti egységek képviselőiként a napi kapcsolattartáson túl havi rendszerességgel (minden hónap utolsó hétfője) számolnak be a havi programban leírt feladatok végrehajtásáról a vezetői megbeszélésen. Az igazgató által szervezett vezetői megbeszélés 2 havonta a kibővített intézményvezetőség tagjai részvételével történik. - vezetők egymás között: Az igazgató az intézmény felelős vezetője, aki munkáját a jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint, közvetlen munkatársai (igazgatóhelyettesek, gazdasági munkatárs, iskolatitkár) közreműködésével végzi. Az igazgatóhelyettesek megbízását a nevelőtestület véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozatlan időre szól, és annak visszavonásáig érvényes. A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett munkaköri leírásuknak megfelelően, egymással együttműködve látják el. Az iskolai közalkalmazottak: Tagjai az intézmény alkalmazottai, akik az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban állnak. Jogaikat és kötelességeiket, juttatásaikat a jogszabályok, valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzítik. A nevelőtestület: Tagjai az intézmény pedagógus munkakört betöltő alkalmazottai és az oktató-nevelő munkát segítő dolgozók (fejlesztő pedagógus, gyermekvédelmi felelős, szabadidőszervező, rendszergazda). A nevelőtestület véleményét a jogszabályokban meghatározott esetekben ki kell kérni. A nevelőtestület a jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörrel rendelkezik; az intézmény működésével kapcsolatos kérdésekben véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet. A nevelőtestület a tanév során értekezleteket tart: tanévnyitó, osztályozó, nevelési, tanévzáró. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 50%+1 fő kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. A pedagógusok véleményüket, javaslataikat, kérdéseiket akár szóban, akár írásban közölhetik az iskola vezetőségével és a szülői szervezettel.

38

A szakmai munkaközösségek: Az iskola pedagógiai programja, munkaterve, és az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított éves munkaterv alapján tevékenykednek. A munkaközösségek vezetőit az igazgató egyetértésével a munkaközösség tagjai választják meg, vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Feladatai: - az intézményi nevelő-oktató munka fejlesztése, összehangolása - szakmai, pedagógiai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése - tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása - pedagógus továbbképzésének szervezése, azokon részvétel - az egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók tudásszintjének folyamatos ellenőrzése - pályakezdő pedagógusok munkájának segítése - a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználása - az iskolai hagyományok ápolása Alkalmi feladatokra alakuló munkacsoport(ok): Egy-egy aktuális feladatra az intézmény pedagógusaiból szerveződő munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az iskolavezetés döntése alapján. Tagjait vagy az igazgató bízza meg, vagy a nevelőtestület választja. A feladat elvégzése után munkájukról írásos beszámolót készítenek az intézmény vezetőségének.

14. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozott – kérdések A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés feltételeit: A közalkalmazottat a munkáltató - meghatározott munkateljesítmény elérésének, illetve átmeneti többletfeladatok (helyettesítést kivéve) teljesítésének ösztönzésére- meghatározott időre szóló havi rendszerességgel fizetett kereset-kiegészítésben részesítheti. Az intézményben a többletfeladatok ellátását - kiemelkedő munkáért címen - általában szeptember 1. és augusztus 31. közötti időszakra kereset-kiegészítéssel díjazzuk. A kereset-kiegészítés megállapításának a feltételei: -

részvétel az intézményben működő minőségi körök munkájában (minőségi kör vezetője, tagja) feladatvégzés az éves munkatervben meghatározott kiemelt feladatokhoz kapcsolódóan (pl. részvétel a pedagógiai program, minőségbiztosítási programok kidolgozásában, módosításaiban, a helyi tantervek kidolgozásában, adaptálásában, központilag szervezett mérések lebonyolításában (szervezés, felügyelet, javítás), SZMSZ, házirend írásában,…

Egyszeri kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés adható az iskola dolgozójának az alábbi feladatok ellátásáért:

39

-

1., 5., 8., 9., 13.osztály osztályfőnökének az éves kiemelkedő munkájáért a tanév végén iskolai ünnepségek, iskolai rendezvények megszervezéséért felkészítő tanároknak tanulmányi, kulturális, sport versenyeken a tanulókkal elért helyezésekért bemutató tanításért tanítási időn kívül szervezett kirándulásért, színház, múzeum látogatásért, külföldi cserekapcsolatok szervezésért, lebonyolításáért sikeres pályázatokért

Az intézmény bérmegtakarításából a kiemelt munkavégzésért járó jutalmat a tárgyév végén az iskola dolgozóinak jutalomként kell kifizetni a tartósan magas színvonalú, kiemelkedő, tartósan jó munka szempontjainak figyelembe vételével. Ennek odaítéléséről az iskolavezetőség javaslata alapján az intézmény igazgatója dönt. Az intézményben folytatható reklámtevékenység Az intézmény a következők szerint szabályozza az intézményben folytatható reklámtevékenységet: a tiltott és megengedett reklámtevékenység Az intézményben a következők kivételével tilos a reklámtevékenység. Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám: a gyermekeknek, tanulóknak szól, és a következő tevékenységekkel kapcsolatos: - egészséges életmód, - környezetvédelem, - kulturális tevékenység. A reklámtevékenység engedélyeztetése: A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni: - a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét; - a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját; - a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket. Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az intézmény őriz, másik példánya átadásra kerül az engedélykérőnek. Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult. A reklámtevékenység jellegének besorolása Az intézményvezető önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített reklámtevékenység esetében: - a nevelőtestület, - a szülői közösség, valamint 40

-

a gyermek közösségek bevonásával állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét.

Az intézményvezető köteles: - a pedagógusoktól, - a szülőktől, - a gyermekektől, tanulóktól érkező az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai: - az intézményi rádió, - újságok terjesztése, - szórólapok, - plakátok, - szóbeli tájékoztatás stb. Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető által kiadott engedély határozza meg. Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok Az iskola könyvtárának működési rendje Az intézményben a tanulók önálló ismeretszerzésének és a nevelő-oktató munka elősegítése érdekében telephelyenként iskolai könyvtár működik. A könyvtár gyűjteményének gyarapítása a pedagógusok, szakmai munkaközösségek javaslatainak figyelembevételével történik, különös tekintettel az angol nyelvi szakirodalom fejlesztésére. A könyvtár működtetéséért, a feladatok ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős. Munkáját munkaköri leírása alapján végzi. A könyvtár működése során kapcsolatot tart a következő könyvtárakkal: -

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Független Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szolgáltató Központ a kerület más iskoláinak iskolai könyvtáraival,

41

A könyvtár feladatai A könyvtár feladata a tanuláshoz és a tanításhoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, nyilvántartása, őrzése, gondozása, valamint ezen dokumentumok kölcsönzésének, helyben használatának biztosítása. Feladata még a könyvtárnak a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. A könyvtár gyűjteményekkel kapcsolatos feladatai: a gyűjteményének - folyamatos fejlesztése (a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével), - feltárása, - őrzése, - gondozása - rendelkezésre bocsátása. A könyvtár tájékoztatási feladatai - tájékoztatást nyújt a gyűjteményéről, a könyvtárban található dokumentumokról, - részletes információt ad az igénybe vehető szolgáltatásairól. A könyvtár tanórai foglalkozással kapcsolatos feladatai - a könyvtár helyet ad tanórai foglalkozások - részbeni vagy - teljes tanórára kiterjedő tartására. A tanórai foglalkozások során a könyvtár feladata, hogy a tanulók és a pedagógusok számára - áttekinthető tájékoztatást nyújtson a könyvtár működéséről, illetve - adott téma feldolgozása esetén – igény szerint – a témához kapcsolódó valamennyi dokumentumot rendelkezésre bocsássa. A könyvtár könyvtárhasználattal kapcsolatos feladatai: - a könyvtárnak biztosítania kell a könyvtárhasználat lehetőségét - az egyéni könyvtárhasználók részére, valamint - a csoportban érkező könyvtárhasználók számára is, értve ez alatt a tanórai és a tanórán kívül szervezett foglalkozásokat. - könyvtárnak el kell látnia a dokumentumok kölcsönzésével kapcsolatos feladatokat, így: - az általános kölcsönzési feladatokat, valamint - a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzésével kapcsolatos tevékenységeket is. A könyvtár használatának szabályait az iskola Könyvtárhasználati Szabályzata tartalmazza.

42

A könyvtár kiegészítő feladatai - tanórán kívüli foglalkozások tartása, - dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása, - számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, - tájékoztatás nyújtása az iskolai (kollégiumi) könyvtárak, a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, - más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, - részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, - közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Az iskolai könyvtár működése A könyvtárat a következő személyek használhatják - az intézménnyel jogviszonyban álló: - tanulók, - pedagógusok (beleértve az óraadókat is), - az intézménnyel korábban jogviszonyban álló pedagógusok, ha jogviszonyuk nyugdíjazásuk miatt szűnt meg, A könyvtárhasználatra való jogosultság a beiratkozást követően nyílik meg. A könyvtárba beiratkozni a könyvtár nyitvatartási ideje alatt bármikor lehet (A beiratkozást a könyvtárhasználati szabályzat tartalmazza). A beiratkozáskor közölt adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul be kell jelenteni. A változást a bejelentéskor át kell jegyezni az olvasójegyen és a központi nyilvántartásban is. A könyvtári szolgáltatások igénybevételének feltételei: A könyvtári szolgáltatásokat csak a könyvtár nyitvatartási idejében lehet igénybe venni. A könyvtár szolgáltatásait igénybe venni szándékozó személynek be kell iratkoznia a könyvtárba. A könyvtári szolgáltatások igénybevételi feltétele, hogy a könyvtárat, annak dokumentumait és berendezését a használó rendeltetésének megfelelően használja. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen vehetik igénybe az iskola tanulói és dolgozói, ha beiratkoztak a könyvtárba. Az iskolai könyvtárból nem kölcsönözhetőek a kézikönyvek, számítógépes szoftverek és az iskolai dokumentumok (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend, …). A nyitva tartás, kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár tanítási napokon 745-1545 között tart nyitva. A tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a pedagógusoknak előre tervezniük kell (tanmenet, munkaterv), s egyeztetni a könyvtáros tanárral. 43

A könyvtárhasználó (kiskorú esetén a szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés mértékét az intézmény igazgatója határozza meg a könyvtáros tanár javaslata alapján.

44

III. rész

Az iskolára vonatkozó további szabályok

45

1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások formái: - a napközis és tanulószobai foglalkozás; - a szakkör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport; felzárkóztató foglalkozások; tehetséggondozó foglalkozások; egyéni foglalkozások [a továbbiakban együtt: diákkör]; - az iskolai sportkör; - a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; - az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény. A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell (foglalkozás megnevezése, időtartama, vezető neve, heti óraszáma). A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésekor az igényeket (tanulói, szülői, pedagógusi) a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A foglalkozások vezetőit az intézmény igazgatója bízza meg. A foglalkozások vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes (kivétel: az egyéni foglalkozás, a felzárkóztató foglalkozás). A jelentkezni a tanév elején kell, s a jelentkezés egy tanévre szól. Az egyes tanórán kívüli foglalkozások jellemzői: - napközis és tanulószobai foglalkozás ideje alatt történik: - az iskolai felkészítés, - a gyermek napközbeni ellátása. A napközi és tanulószobai foglalkozás során az iskolai felkészítés időtartamát meghaladó időtartamot, szabadidőt hasznosan töltik el a tanulók, a szülők javaslatainak figyelembevételével. A napközis, illetve tanulószobai foglalkozásra felvett gyermek távolmaradása csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet, ha arra a napközis nevelő engedélyt adott. Rendkívüli esetben (szülői kérés hiányában) az igazgató adhat engedélyt a távolmaradásra.

46

- diákkörök jellemzői: - a diákkörök közül a szakköröknek kiemelt jelentősége van, megkülönböztetésben részesülnek: - a tanulók igényeinek, érdeklődési körének megfelelően szerveződnek, - a vezetőket az iskola igazgatója bízza meg, - a foglalkozások meghatározott rendben, tematika szerint történnek, - a foglalkozásokról naplót kell vezetni; - a szakkörökön kívüli egyéb diákkörök sajátosságai, hogy: - a tanulók javaslatára jönnek létre, - vezetését az iskola pedagógusa, vagy más külső szakember végzi az intézményvezető engedélyével. - az iskolai sportkör jellemzői: - a többi foglalkozásoktól elkülönül, - külön szabályzatot készít, mely a működésének alapja. - A tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap jellemzői: - e foglalkozásokon való részvétel jobbára önkéntes alapon történik, - a részvétellel a tanulók az iskolán belül, illetve iskolák között bizonyíthatják, mérhetik össze tudásukat, teljesítményeiket, - az egyes versenyek a pedagógusok felkészítő közreműködésével valósulnak meg. - a versenyek megszervezéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. - az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény jellemzői: - az ilyen foglalkozásokat az intézményvezetőnek előzetesen be kell jelenteni, és engedélyeztetni annak megtartását, - az ilyen foglalkozások alkalmával biztosítani kell pedagógus részvételét, aki gondoskodik a felügyeletről. - a tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az költséggel jár és/vagy tanítási időn kívül esik- önkéntes. A felmerülő költségeket a szülők fedezik. - azoknak a tanulóknak, akik nem vesznek részt ezeken a programokon, az iskola szükség esetén ügyeletet biztosít. - A tanulók tanulását segíti az intézményben az iskolai könyvtár. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. -

Az intézményben a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. Ezeken a tanulók részvétele önkéntes. A hit- és vallásoktatást az egyház által kijelölt hitoktató végzi. Az iskola ezekhez a foglalkozásokhoz tantermet biztosít.

- Az intézmény a tanulók számára étkezési lehetőséget biztosít térítési díj ellenében. Szülői igény alapján lehetőség van háromszori étkezésre, vagy csak ebédre.

47

2. A felnőttoktatás formái Az intézményben felnőttoktatás nem folyik, ezért annak formái nem kerülnek szabályozásra,

3. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) A diákönkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje A kapcsolattartás formái: - személyes megbeszélés, - tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés, - írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása. Az iskolai vezetők a kapcsolattartás során: - átadják a diákönkormányzati szervnek, illetve képviselőjének a diákönkormányzat véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat; - a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják; - megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre; - a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. Az intézmény a működés feltételeként biztosít: - a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget: - stúdió az iskolarádió működtetéséhez, - tanterem, pinceklub a DÖK rendezvényeinek megtartásához (a helyiségek igénybevétele időben korlátozott: az iskola nyitvatartási ideje.) - a diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezési tárgyakat: fénymásoló, telefon, telefax, számítógép, a stúdió berendezései. - helyet ad a DÖK plakátjainak az iskola területén - a nevelőtestület segítséget ad, felügyeletet biztosít a DÖK által szervezett programokon - illetve a működés anyagi támogatását: a kulturális, egyéb szabadidős fejlesztési előirányzat keretének egyharmad részével.

48

A diákönkormányzat az intézmény által a számára kijelölt helyiséget és berendezésit a működése erejéig térítés nélkül használhatja. A diákönkormányzat kérésre, az intézményvezető beleegyezésével jogosult térítés nélkül használni az intézmény egyéb helyiségeit is (pl. közgyűlés, egyéb rendezvény céljára stb.)

4. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje A mindennapi testedzés formái Az iskolában a mindennapi testedzés lehetséges formái: - a kötelező tanórai foglalkozások 1.-4. évfolyamon: heti 3 testnevelés óra 5.-8. évfolyamon: heti 2,5 testnevelés óra 9-13. évfolyamon heti 2 testnevelés óra - a nem kötelező tanórai foglalkozások, - a tanórán kívüli foglalkozások, játékos egészségfejlesztő testmozgás - az iskolai sportköri foglalkozások. különböző sportágakban szervezett foglalkozások (floorball, röplabda, kosárlabda, labdarúgás, tenisz,…) A mindennapi testedzést úgy kell megszervezni, hogy a tanulók részére biztosítva legyen naponta legalább negyvenöt perc időtartamban a testmozgás, sportolás lehetősége. A mindennapi testedzés megszervezésénél a közoktatási törvény 3. számú mellékletében az osztályok létszámhatárára vonatkozó rendelkezéseket figyelembe kell venni. A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. A gyógytestnevelési órákat az iskolában vagy a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt közoktatási intézményben kell megszervezni. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében meghatározottak szerint vesz részt a testnevelési órákon vagy mozgásjavító foglalkozáson.

49

Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az intézményben diáksportkör működik, melynek munkáját az iskola testnevelő tanárai segítik. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét a sportkör jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével a saját szervezeti és működési szabályzatában szabályozza. A tanórán kívüli szervezett sportfoglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja a helyiségeket (sportudvar, tornaterem, tornaszoba, konditerem.) A sportfoglalkozások pontos idejét minden tanévben az iskola munkatervében kell meghatározni.

5. Az iskolai tankönyvellátás rendje:

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezései, a tankönyvrendelésről szóló 2001. évi XXXVII. törvény rendelkezései, a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VI. 27.) OM rendelet és módosításai előírásai alapján kell megszervezni az iskolai tankönyvellátást. Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az intézmény igazgatója a felelős. Az éves munkatervben kerül rögzítésre annak a dolgozónak a neve, aki az adott tanévben elkészíti a tankönyv megrendelést. Az intézmény igazgatója megállapodást köt a tankönyvrendelésben résztvevő dolgozóval. A megállapodás tartalmazza a dolgozó feladatait, a betartandó határidőket, a tankönyvárusítás módját. Az iskola minden évben felméri a normatív kedvezményezettek körét, a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. §-ának (4) bekezdése alapján, aki a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vesz és - tartósan beteg, - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, - a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar), - három- vagy több gyermekes családban élő, - a nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, valamint azon tanulók körét, akik további támogatásra tartanak igényt a tankönyvvásárláskor (5.sz. melléklet 23/2004. (VIII.27. ) OM rendelet – Igénylőlap tanulói tankönyvtámogatáshoz). 50

A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatását kéri az iskola a szülő(k)től (a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV tv. alapján): - családi pótlék folyósításáról szóló igazolást, - ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolást, - sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményt, - rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló önkormányzati határozatot. Az iskolába belépő új osztályok (első és kilencedik) tanulóinak körében a felmérést a beiratkozás napjáig az iskola elvégzi. Az ingyenes tankönyvhöz jutás módjai iskolánkban: - tankönyvkölcsönzés (tartós tankönyveket kizárólag ezen a módon biztosít az iskola), - napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek igénybevétele, - használt tankönyvek biztosítása és - tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás. Az intézmény igazgatója tájékoztatja a nevelőtestületet, a szülői szervezetet és a diákönkormányzatot a felmérés eredményéről. A tankönyvjegyzékből a helyi tantervnek megfelelően a szakmai munkaközösségekkel egyeztetve a pedagógusok választják ki a megfelelő tankönyveket. A tankönyvek megrendelése előtt a tankönyvfelelős beszerzi a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. Amennyiben olyan tankönyv kerül kiválasztásra, amely nem szerepel a tankönyvjegyzékben, akkor a tankönyvrendelésbe csak a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyeztetésével lehet felvenni. A tankönyvek kiválasztása után a tankönyvfelelős elkészíti a megrendelésre kerülő könyvek listáját, beszerzi az osztályfőnökök segítségével a szülői nyilatkozatokat arról, hogy a szülő gyermeke részére mely könyveket kívánja megvásárolni. Az iskola (tankönyvfelelős) minden év februárjában elkészíti a tankönyvrendelést. Az iskola (tankönyvfelelős) minden év augusztus utolsó hete és szeptember első hete közötti időszakban elvégzi a tankönyvárusítást. Ekkor kerülnek kiosztásra a normatív kedvezményezettek részére az ingyenes tankönyvek is, melyek átvételét a tanuló (kiskorú esetén a szülő vagy gondviselő) aláírásával igazolja.

51

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Jelen szervezeti és működési szabályzatot csak a nevelőtestület elfogadásával, a szülői szervezet, a Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezeti csoport véleményének kikérése mellett, a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehet módosítani. A módosítást kezdeményezheti: - a fenntartó, - a nevelőtestület, - az iskola igazgatója, - a szülői munkaközösség iskolai vezetősége, - a diákönkormányzat iskolai vezetősége, Az

intézmény

eredményes

és

hatékony

működéséhez

szükséges

további

rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola igazgatója a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja.

52

A Szabó Lőrinc Két Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium szervezeti és működési szabályzata módosításának elfogadása és jóváhagyása

A Szabó Lőrinc Két Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium szervezeti és működési szabályzatát, annak mellékleteit az iskolai diákönkormányzat ……….év …………hó………..napján tartott ülésén a benne foglaltakkal egyetértett, és elfogadásra javasolta.

……………………….. iskolai DÖK vezető

A Szabó Lőrinc Két Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium szervezeti és működési szabályzatát, annak mellékleteit az iskolai szülői szervezet (SZMK) vezetősége ……….év …………hó………..napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett, és elfogadásra javasolta.

……………………….. iskolai SZMK elnök A Szabó Lőrinc Két Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium szervezeti és működési szabályzatát, annak mellékleteit a Közalkalmazotti Tanács ……….év …………hó………..napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett, és elfogadásra javasolta.

……………………….. Közalkalmazotti Tanács elnöke A Szabó Lőrinc Két Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium szervezeti és működési szabályzatát, annak mellékleteit a szakszervezeti csoport ……….év …………hó………..napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett, és elfogadásra javasolta.

……………………….. Szakszervezeti csoport vezetője 53

A Szabó Lőrinc Két Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium szervezeti és működési szabályzatát, annak mellékleteit az iskola nevelőtestülete ……….év …………hó………..napján tartott ülésén elfogadta.

……………………….. igazgató

54

MELLÉKLETEK

55

1. számú melléklet

Adatkezelési szabályzat Az intézményben folyó adatkezelésre és adattovábbításra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény és a közoktatásról szóló 1992. évi LXXIX. törvény előírásai vonatkoznak. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Ez alól kivételes esetekben (statisztikai adatgyűjtés) az intézmény igazgatója felmentést adhat, de ekkor az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. Az intézmény adatkezeléséért az igazgató a felelős. Az adatkezelési jogkörével az iskola dolgozóit megbízhatja: - az igazgatóhelyettest, gazdasági munkatársat, iskolatitkárt, osztályfőnököt, napközis nevelőt, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst a tanulók adatainak felvételével, nyilvántartásával - az igazgatóhelyettest, gazdasági munkatársat, iskolatitkárt az intézményi dolgozók adatainak felvételével, nyilvántartásával. Az adatokat a közoktatási törvény 2.sz. mellékletében engedélyezett esetekben az adatot felvevő továbbíthatja. A tanulók adatait az igazgató továbbíthatja a fenntartó, a bíróság, a rendőrség, az ügyészség, az önkormányzat, az államigazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálat felé. Az igazgató, az igazgatóhelyettes, az osztályfőnök, gyermek-és ifjúságvédelmi felelős továbbíthatja a tanulók sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekre vonatkozó adatait a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek. Az igazgató, az igazgatóhelyettes, az osztályfőnök és az iskolatitkár továbbíthatja a tanulók tanulmányi eredményével kapcsolatos adatokat. Az iskolatitkár továbbíthatja a diákigazolvány kiállításához szükséges tanulói adatokat a jogszabályban meghatározott kezelők felé. Az igazgató, az igazgatóhelyettes, az osztályfőnök és az iskolatitkár továbbíthatja a tanulók iskolai felvételijével, átvételével kapcsolatos adatokat az érintett intézményekhez. Az igazgató indokolt esetben továbbíthatja a tanulók adatait az egészségügyi feladatot ellátó intézménynek. Az igazgató, az igazgatóhelyettes, az osztályfőnök, a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős továbbíthatja a tanuló adatait szükség esetén a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, a gyermek és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek.

56

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás a személyi anyag része. A közalkalmazottak személyi anyagában az intézmény valamennyi dolgozójának (az e célra személyenként kialakított gyűjtőben, zárt szekrényben őrzött) adatait nyilván kell tartani. Az alkalmazottak személyi anyagának nyilvántartásáért, a rendszeres ellenőrzésért az intézmény igazgatója a felelős. A tanulók adatait osztályonként csoportosítva kell nyilvántartani. Az összesített tanulói nyilvántartásért, a beírási naplóért az iskolatitkár; a törzskönyvért, bizonyítványért az igazgatóhelyettes és az osztályfőnök; az osztálynaplókért az igazgatóhelyettes, az osztályfőnök, a szaktanárok; a napközis és tanulószobai naplókért az igazgatóhelyettes, a napközis nevelők, a tanulószoba vezető; a diákigazolványok nyilvántartásáért az iskolatitkár a felelős. A jogszabályi előírásokhoz igazodó intézményi adatkezelési szabályzat szükséges módosításaiért az intézmény igazgatója a felelős.

57

2. számú melléklet

A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK RENDJE Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 145/A. § (5) bekezdésének megfelelően a költségvetési szerv vezetőjének kötelessége a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét kialakítani. A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési, eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérést jelent, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben előfordulhat. 1.

A szabálytalanságok alapesetei A szabálytalanságok alapesetei: - a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.) - a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság)

2. A szabálytalanságok megelőzése A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen az intézményvezető felelőssége. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan az intézményvezető felelőssége, hogy: - a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön az intézmény, - a szabálytalanságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel a vezető, - szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy: -

megakadályozza (megelőzés) a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megszegését,

-

keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen.

Intézményünkben a szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) az intézményvezetőjének feladata. 3. A szabálytalanságok észlelése a „Belső kontroll” és a FEUVE rendszerében

58

A szabálytalanságok észlelése a belső kontroll és a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt. 3.1 Az intézmény valamely munkatársa észlel szabálytalanságot Amennyiben a szabálytalanságot az intézmény valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét. Amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége esetén a felügyeleti szervet kell értesíteni. (Írásos értesítést a külön szabályzatokban lefektetett esetekben szükséges tenni.) Ha a szervezeti egység vezetője megalapozottnak látja a szabálytalanságot, úgy arról értesíti az intézményvezetőt. A költségvetési szerv vezetőjének kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. 3.2 Az intézményvezetője észleli a szabálytalanságot Az intézményvezető illetve a szervezeti egysége vezetőinek észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. 3.3 Az intézmény belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. A költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania. 3.4 Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési-, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el. (pl. ÁSZ, az EU ellenőrzést gyakorló szervei, stb.) A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján az intézménynek intézkedési tervet kell kidolgozni. 4.

A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása Az intézményvezető felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Büntető- vagy szabálysértési ügyekben a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Fegyelmi ügyekben az intézményvezető vizsgálatot rendel el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat (indokolt esetben külső szakértőt) kér fel a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával.

5. Intézkedések, eljárások nyomon követése Az intézmény vezetője: -

nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, illetve a megindított eljárások helyzetét,

59

-

figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását,

-

A feltárt szabálytalanságok típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetőséget” beazonosítja, (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.

6. A szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása Az intézmény feladata: -

a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik;

-

egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat;

-

nyilván tartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket;

-

A pályázati úton felhasználásra kerülő források, költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe veszi az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, szánviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet VII. Szabálytalanságok kezelése című fejezetében meghatározottakat.

60