A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MARKETINGSTRATÉGIÁJÁT MEGALAPOZÓ REGIONÁLIS IDENTITÁSKUTATÁS
Készítette: PROPRIMO MARKETING Tanácsadó Iroda Kutatásvezetők: Pakainé Dr. Kováts Judit Bednárik Éva
Sopron, 2009. január
1
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés......................................................................................................................... 3 1.1 Előzmények és célok................................................................................................ 3 1.2 Metodika ..................................................................................................................... 3 2. Összefoglaló, legfontosabb eredmények .................................................................... 4 3. A minta jellemzői ........................................................................................................... 16 4. A Nyugat-dunántúli régió ismertsége......................................................................... 20 5. Identitás, a régió definíciója, megítélése, elégedettség.......................................... 25 6. Intézmények................................................................................................................... 68 7. Információigény ............................................................................................................. 93 8. Információforrások ...................................................................................................... 102 9. A régió fejlesztéséről .................................................................................................. 122 10. A régió logojának értékelése................................................................................... 153 11. Egyéb észrevétel, javaslat....................................................................................... 157
2
1. Bevezetés A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és Ügynökség a Nyugat-dunántúli régióban marketingstratégia megfogalmazását végzi. A stratégia kialakításához a meglévő szekunder források mellett szükség volt elsődleges adatgyűjtésre is, amely a régióban élők identitását, a régió ügyeiben való jártasságát, az egyes kommunikációs csatornák igénybevételét vizsgálja.
1.1 Előzmények és célok A primer felmérés választ kíván adni a régió belső imázsával összefüggő kérdésekre (belső imázs-audit). Erre annál is inkább szükség van, mert ebben a témakörben az RFÜ által végzett lakossági vizsgálatra idáig nem került sor. A kutatás során a Nyugat-dunántúli régióban lakókat kérdeztük. Vizsgáltuk, hogy miként látják a régióban élők saját magukat (régiós ön-imázs). Az eredmények segítségével ki lehet jelölni azokat a legfontosabb marketing teendőket, amivel a régió „értékesítésére” befelé szükség lesz, valamint az eredmények
segítik
a
régió
kifelé
történő
„értékesítéséhez”
szükséges
hatékony
eszközrendszer csoport megalkotását is. A kutatási kérdéskörök a következők voltak: 1. a régió földrajzi határainak ismertsége, a régió fogalma 2. a régióidentitás vizsgálata 3. a régió jellemzőinek megadása 4. Nyugat-dunántúli
Regionális
Fejlesztési
Tanács
és
Ügynökség
ismertsége,
munkájának megítélése 5. megvalósult és igényelt fejlesztések, fejlesztési preferenciák 6. médiahasználat a régióval kapcsolatos információk kapcsán 7. a jelenleg használt logo ismertsége, spontán asszociációk
1.2 Metodika A kutatást kérdőíves személyes megkérdezéssel végeztük a Nyugat-dunántúli régión belül, ahol 1114 lakos véleményét rögzítettük. Vas megyében 352, Zala megyében 370, Győr-Moson-Sopron megyében 392 főt kérdeztünk. A kérdezés 17 városban folyt.
3
2. Összefoglaló, legfontosabb eredmények A Nyugat-dunántúli régió ismertsége
A válaszadók többsége tisztában van a régió elnevezésével. A spontán válaszadás szerint a kérdésre választ adók 82 %-a nevezte meg helyesen a régió nevét
A régióba tartozó megyék spontán ismertsége nem túl jó. Ha azt várjuk, hogy a lakók valamennyi megyét felsorolják meglepő eredményt kapunk: csupán a válaszadók 7 %-a tudta mindhárom megyét megnevezni. Pozitív viszont, hogy a kérdésre 2221 említés érkezett, és ezek 88,75 %-ában a régióba tartozó megyét neveztek meg.
A segített ismertség esetében azt kérdeztük a válaszadóktól, hogy az általunk felsorolt megyék a Nyugat-dunántúli régióhoz tartoznak-e. Vas (92,9 %), Zala (90,8 %) és Győr-Moson-Sopron (90,2 %) megye régióhoz való tartozása többnyire ismert volt.
A legtöbben a régiót egyszerűen megyék összességeként értelmezik. A megyék összességén általában közigazgatási területet, földrajzi egységet vagy gazdasági összefüggést értenek. Azoktól a válaszadóktól, akik nem tudták megfogalmazni, mi a régió, megkérdeztük, hogy milyen különbséget látnak a régió és megye között. A legtöbben a terület nagyságában láttak különbséget, és ehhez szorosan kapcsolódóan sokan említették azt is, hogy a régió több megyét fog össze. (A kérdést spontán említések szerint vizsgáltuk).
Identitás, a régió megítélése, elégedettség
A lakóhelyre való büszkeség tekintetében a legmeghatározóbb Dunántúlon, a legkevésbé meghatározó Magyarországon élni. A legnagyobb átlag 3,92, a legkisebb 3,57, ami azt jelzi, hogy a válaszadók inkább büszkék lakóhelyükre. (Ötfokozatú skálán történő értékelés, ahol 1: egyáltalán nem, 5: teljes mértékben.)
Szigifikáns eltérést találtunk megyék és korcsoportok szerint annak megítélésében, hogy mennyire szívesen élnek a válaszadók Magyarországon, Dunántúlon, Nyugat-Dunántúlon, az adott megyében, vagy adott településen. A Zala megyében élők szinte minden kategória tekintetében elmaradtak a másik két megye lakosaitól, kivétel a Dunántúlhoz való tartozást. Ők legkevésbé kötődnek az adott településhez, megyéhez. Ennek az ellentéte tapasztalható Győr-Moson-Sopron megyében, ahol a településhez, megyéhez való kötődés és büszkeség magas, viszont az országhoz való kötődés (büszkeség) a többi megye viszonylatában is, alacsony. Az életkor tekintetében azt tapasztaltuk, hogy minél idősebb valaki, annál büszkébb lakóhelyére ország, régió, megye, és település tekintetében egyaránt.
4
A legtöbben a természeti környezetre és a munkalehetőségekre büszkék a régióban. Ezt követi a spontán említések sorában az országos átlagnál magasabb életszínvonal, és a lakóhely (város).
Nyitott kérdéssel vizsgáltuk azt is, hogy környezetükben mire nem büszkék a régió lakosai. A munkalehetőségek kérdése megosztja a válaszadókat. Nagyjából ugyanannyian említették a régióban a munkalehetőségek hiányát, mint ahányan az előző kérdésben a jó munkalehetőségeket. Itt azonban kevesebb a válaszadók és említések száma: a negatív tényezők között gyakrabban szerepel a munkalehetőségek hiánya. A válaszadók a közutak állapotára, a környezetvédelemre és az egészségügy kérdéseire hívták még fel a figyelmet.
Ha az otthontól távol, idegeneknek való bemutatkozás közben el kell magyarázni, honnan érkezett valaki, a legjellemzőbb a település nevének említése, amit a legközelebbi nagyváros követ.
Mit jelent a válaszadók számára a Nyugat-dunántúli régió? (Nyitott kérdésként szerepelt). Sokan kijelentették, hogy nem tudják értelmezni a régiót, számukra a fogalom nem jelent semmit. A kérdésre nem válaszoló 261 megkérdezettnek szintén nem volt véleménye. Az említések között többnyire pozitív asszociációk szerepelnek: otthon, szülőföld, fejlődés, nyugati kapu, lehetőség, biztonság, szép természeti környezet,
nyugalom,
megyék
közötti
összefogás.
Sokak
számára
munkalehetőséget és megélhetést jelent a régió.
Vizsgáltuk, hogy a válaszadók szerint mennyiben jellemzi a régiót a területek földrajzi összetartozása, a jó megközelíthetőség, a közös célok és érdekek, a régióban található cégek együttműködései, az itt élők közös tradíciói, a közös sors és a lakosság szociális hasonlósága. A tényezőket 1-től 5-ig terjedő skálán értékelték. A válaszok átlaga szerint a leginkább jellemző a régióra a területek földrajzi összetartozása, a közös sors és a jó megközelíthetőség. Kevésbé értettek egyet azzal a válaszadók, hogy az itt élők közös célokkal rendelkeznek, és az itt található cégek a lehetőségeket kihasználva együttműködnek.
A területek földrajzi összetartozása, a megközelíthetőség, a közös célok, a közös hagyományok, közös sors, és szociális hasonlóság esetén találtunk szignifikáns eltérést az egyes megyében élők véleménye között. A Zala megyeik valamennyi tényezőt kevésbé jellemzőnek tartottak a többi megye lakosaihoz képest.
A régió lakosai többségben nem tervezik az elköltözést (69,8%). A válaszadók 6,6 %- ának határozott elképzelései vannak az elköltözésről, 6,3 %-a távolabbi jövőben tervezi, 8,3 %-a elköltözne, de nem lát rá lehetőséget. Ez összesen 21,2 % költözni vágyót jelent.
5
A költözési hajlandóság esetében nem találtunk szignifikáns különbségeket az egyes megyékben élők véleményében. Különbség volt az életkor és iskolai végzettség tekintetében. A fiatalok körében nagyobb a költözési szándék. A mintában szereplő szakmunkások 67 %-a, az érettségizettek 70,9 %-a, a diplomások 72,1 %-a határozottan nem költözne el. A szakmunkások között magas volt azok aránya, akik elköltöznének, ha lenne rá lehetőségük (12,2%).
A költözni vágyók közül (a válaszadók 21,2 %-a) legtöbben városba mennének (80 %). Magas a külföldre vágyók aránya (52 %). Megyén belül költözne 19 %, Budapestre 12 %, a megyén kívül 11 %. A legkevésbé érdekes cél egy távoli országrész volt. Legtöbben a jobb munkalehetőség miatt költöznének, de számottevő a jobb környéket, tisztább környezetet keresők aránya is (a két kategória együtt 27,22%). A lakáskörülményeikkel inkább elégedettek a válaszadók, ez kevésbé motiválja a költözést.
A jelenlegi életmóddal való elégedettség esetében kiugróan magas a közepes kategóriát megjelölők aránya (45 %). Az értékelés ötfokozatú skálán történt (1egyáltalán nem elégedett, 5 – nagyon elégedett). a régió lakóinak 22 %-a nem vagy egyáltalán nem elégedett. Az elégedettek aránya 33 %. Az értékelés átlaga szerint (3,09) azt mondhatjuk, hogy a régió lakosai közepesen elégedettek jelenlegi élethelyzetükkel.
A megyék tekintetében nem, a korcsoport és legmagasabb iskolai végzettség szerint találtunk azonban eltérést annak megítélésében, hogy mennyire elégedettek jelenlegi élethelyzetükkel a válaszadók. A legkevésbé a középkorúak (36-55) a leginkább a fiatalok (18-35) elégedettek. Az iskolai végzettség tekintetében a legelégedettebbek a diplomások. Őket követik az érettségizettek, majd a szakmunkások.
Vizsgáltuk, hogy mennyire tartják jellemzőnek a Nyugat-dunántúli régióra, hogy biztonságos, gazdag, a lehetőségek régiója, modern, innovatív, tiszta, derűs lakosságú, gyorsan fejlődő, vendégszerető lakosságú, nagy jövő előtt álló, befogadó régió. A vizsgált tényezőket ötfokozatú skálán értékelték a válaszadók, aszerint, hogy mennyire tartják jellemzőnek. Az értékelések átlaga pozitív önképet mutat a vendégszeretet és a befogadás tekintetében. A további tényezők közepes átlag értékelést kaptak. A válaszadók kevésbé érzik magukat jókedvűnek, és a régió adta lehetőségeket sem értékelték nagyra (lehetőségek régiója átlagértéke 3,12). Szintén vártnál gyengébben szerepelt a gyors fejlődés (3,14 átlag) és a pozitív jövőkép (3,25).
A Győr-Moson-Sopron megyeiek kevésbé tartják biztonságosnak lakóhelyüket, és leginkább hiányolják a tisztaságot, a környezet rendezettségét. A lehetőségeket legkevésbé a Zala megyeiek érzik, és ők azok, akik kevésbé tartják modernnek és gyorsan fejlődőnek a régiót. A vendégszeretet tekintetében pozitívan emelkedik ki Zala
6
megye: az itt élők tartották a leginkább vendégszerető lakosságúnak a régiót. A jövőt Vas és Zala megye egyformán ítélte meg: a nagy jövő előtt álló régió állítás mindkét esetben 3,2 átlagértékelést kapott. E tekintetben a Győr-Moson-Sopron megyeiek bizakodóbbak, itt az átlagérték 3,4. Hasonló a helyzet a gazdagság tekintetében: a Győr-Moson-Sopron megyében élők gazdagabbnak érzik a régiót a Vas és Zala megyeiknél.
Korcsoportok szerint különbséget találtunk a vendégszerető és befogadó lakosságú régió
állítások
megítélésében.
Az
idősebb
korcsoport
befogadóbbnak
és
vendégszeretőbbnek érzi a régiót. A fiatalok mind a vendégszeretet, mind a befogadás tekintetében alulérték a régiót idősebb társaikhoz képest.
A legmagasabb iskolai végzettség szerint különbséget találtunk a biztonságos, gazdag, modern, innovatív, tiszta és nagy jövő előtt álló állítások megítélésében. A szakmunkások valamennyi tényezőt alulértékeltek a többi válaszadóhoz képest. Az iskolai végzettséggel párhuzamosan nő az elégedettség a vizsgált tényezők tekintetében.
Jellemzően
a
diplomával
rendelkezők
biztonságosabbnak,
gazdagabbnak, tisztábbnak érzik a régiót, és pozitívabbak a jövővel kapcsolatos elvárásaik is. Nincs különbség az érettségizettek és diplomások között a régió modernitásának és innovativitásának megítélésében.
A legjellemzőbb termékek és szolgáltatások között a turisztikai szolgáltatások és termálfürdők a legtöbbet említettek (spontán említések). Ezt követi a vendéglátás és a borászat. Sokan említették a gépjárműipar termékeit, a fogászatot és a szépségipart. Több aspektusból felmerült az erdőgazdálkodás és faipar, valamint élelmiszeripari termékek.
A régió jelképeként a dombságot, a hegységeket és általában a természeti értékeket jelölték meg a válaszadók. Itt is felmerült a fejlettség és a fejlődés lehetősége. Sokan említették a térképet (spontán említések) is.
A válaszadók 72,7 %-a szeretné, hogy gyermeke a régióban telepedje le. Azoktól, akik a kérdésre nemmel válaszoltak, megkérdeztük, ennek okát. A válaszok között első helyen a kilátástalan jövő, a munkalehetőségek hiánya, a külföldi kedvezőbb lehetőségek szerepeltek (spontán említések).
Intézmények Vizsgáltuk, hogy az egyes intézmények, a válaszadók szerint, mennyiben járulnak hozzá a település (ahol él), illetve a régió fejlődéséhez. A kérdezettek három válaszkategória közül választhattak: nagymértékben, kis mértékben, egyáltalán nem.
7
Településfejlesztés
A hazai tulajdonú KKV-k a válaszadók szerint inkább kismértékben járulnak hozzá a település fejlődéséhez (57,5 %). A nagymértékben kategóriát megjelölők aránya 26,7%. „A KKV-k egyáltalán nem járulnak hozzá a fejlődéshez” kategóriát megjelölők aránya 10%.
A multinacionális vállalatok esetében már árnyaltabb a kép. A hozzájárulással egyetértők aránya 68,9%, akiknek mintegy fele állította, hogy a multik nagymértékben hozzájárulnak a település fejlődéséhez.
A hazai nagyvállalatok fejlődéshez való valamilyen szintű hozzájárulásával a válaszadók 73,3 %-a értett egyet. Az egyáltalán nem járulnak hozzá a fejlődéshez kategóriát megjelölők aránya 20,9 %.
Többen vannak, akik a település fejlődésében nagyobb szerepét látják a KKV-knak és a magyar nagyvállalatoknak, mint a multinacionális cégeknek.
A
Megyei
Önkormányzat
településfejlesztésben
betöltött
szerepét
inkább
kismértékűnek tartják a régió lakosai. Viszonylag magas azok aránya, akik egyáltalán nem látják a megyei önkormányzatok szerepét a településfejlesztésben (22,2 %).
Hasonló a helyzet a kistérségi társulások esetén. A válaszadók itt is inkább kismértékű településfejlesztési szerepet látnak. Magas a kérdésre nem válaszadók aránya, ami nagyfokú bizonytalanságra utalhat a kistérségi társulások munkájának megítélésekor.
A válaszadók 79,1 %-a egyetértett azzal, hogy a polgármesteri hivatalok hozzájárulnak a település fejlődéséhez. Itt közel megegyezik azok aránya, akik nagymértékű és kismértékű hozzájárulást érzékelnek. Az egyáltalán nem járul hozzá kategóriát megjelölők aránya 15,2.
A polgármesterek tekintetében hasonló a helyzet. A válaszadók szerint a polgármestereknek kevesebb szerepük van a településfejlesztésben, mint a polgármesteri hivataloknak.
A civil szervezetek egyértelműen hozzájárulnak, de inkább kismértékben a települések fejlődéséhez. Az egyáltalán nem kategória itt csak 8,1%. Az egyházakhoz képest a civileknek nagyobb szerepet tulajdonítanak a válaszadók. Az egyházaknál az egyáltalán nem arány magas, 38,2 % és magas itt a kérdésre nem válaszolók aránya (10,7%) is.
A helyi oktatási intézmények esetén a településfejlesztéshez való hozzájárulást a válaszadók 76,4 %-a jelölte meg. Ezt inkább kismértékűnek tartják. Az egyáltalán nem járul hozzá kategóriát megjelölők aránya 16,6%.
8
A
Nyugat-dunántúli
Regionális
Fejlesztési
Tanács
és
Ügynökség
településfejlesztésben való szerepének vizsgálatakor kiugróan magas (30 % feletti) volt
a
kérdésre
nem
válaszolók
aránya,
ami
nagyfokú
bizonytalanságot,
alulinformáltságot takarhat. Hasonló volt mindkét szervezet esetében az elutasítók aránya (15 %). A Tanács esetében 52,9 %-os az egyetértési arány. Az Ügynökségnél ez valamivel alacsonyabb: 50,6 %.
Megyék szerint találtunk különbséget annak megítélésében, hogy a Tanács mennyire járul hozzá az egyes települések fejlesztéséhez. Az elutasítók aránya Győr-MosonSopron megyében a legnagyobb.
Megyék szerint találtunk különbséget annak megítélésében, hogy az Ügynökség mennyire járul hozzá az egyes települések fejlesztéséhez. Az Ügynökség településfejlesztéshez való hozzájárulásával Győr-Moson-Sopron megyében a legkevésbé
elégedettek.
A
korábbi,
régiót
értékelő
kérdésre
visszautalva
hozzátesszük, hogy Győr-Moson-Sopron megyében élők a biztonságot, a rendezett tiszta környezetet hiányolták. Viszont az összes megye közül itt a legbizakodóbbak a jövőt illetően („nagy jövő előtt álló régió”), és az itt élők gazdagabbnak érzik a régiót a Vas és Zala megyei társaiknál. Az Ügynökség településfejlesztő tevékenységét feltehetőleg a lehetőségek („nagy jövő”) kihasználásának függvényében értékelték: a jobb jövőt várók nagyobb erőfeszítést várnak a fejlesztésért felelős szervezetektől.
A lakosság 12 %-ban látta úgy, hogy saját maga nem járul hozzá a település fejlesztéséhez. A többség elégedett a lakosság ez irányú tevékenységével.
Régiófejlesztés
A
hazai
tulajdonú
KKV-k
megítélése
a
régiófejlesztésben
hasonló
a
településfejlesztésben betöltött szerephez. A válaszadók szerint inkább kismértékben járulnak hozzá a régió fejlődéséhez.
A multinacionális vállalatok esetében a hozzájárulással egyetértők aránya 79,4%, akiknek 43,2 %-a állította, hogy a multik nagymértékben hozzájárulnak a település fejlődéséhez. Az egyáltalán nem választ megjelölők aránya 11,8%.
A hazai nagyvállalatok fejlődéshez való valamilyen szintű hozzájárulásával a válaszadók 80,2 %-a értett egyet. Az egyáltalán nem járulnak hozzá a fejlődéshez kategóriát megjelölők aránya 10,4 %. A hazai nagyvállalatoknak a régiófejlesztésben nagyobb szerepét látják a válaszadók, mint a településfejlesztésben.
A régiófejlődés szempontjából a válaszadók nem látnak különbséget a hazai KKV-k, nagyvállalatok és multinacionális cégek tevékenységét illetően.
A
megyei
önkormányzatok
régiófejlesztésben
betöltött
szerepét
inkább
kismértékűnek tartják a régió lakosai. Viszonylag magas azok aránya, akik egyáltalán
9
nem látják a megyei önkormányzatok szerepét a régiófejlesztésben (16,2 %). Hasonló a helyzet a kistérségi társulások esetén. A válaszadók itt is inkább kismértékű szerepet látnak. A település és régiófejlesztés viszonylatában hasonló szereppel bír a két szervezet.
A válaszadók 68,7 %-a egyetértett azzal, hogy a polgármesteri hivatalok hozzájárulnak a régió fejlődéséhez. A polgármesteri hivatalnak és a polgármesternek kisebb
szerepet
szánnak
a
kérdezettek
a
régiófejlesztésben,
mint
a
településfejlesztésben.
A civil szervezetek 63,8 %-ban, és inkább kismértékben járulnak hozzá a régió fejlődéséhez. Az egyáltalán nem kategória itt 22%. A településfejlesztésben a civileknek nagyobb szerepet szánnak a válaszadók, mint a régiófejlesztésben. Az egyházakhoz képest a civileknek nagyobb szerepet tulajdonítanak a válaszadók. Az egyházaknál az egyáltalán nem arány a településfejlesztésnél tapasztaltakhoz hasonlóan magas, 36,4 %, és magas itt a kérdésre nem válaszolók aránya (16,4%) is. A régiófejlesztésben kisebb szerepet szánnak a válaszadók az egyházaknak, mint a településfejlesztésben.
A helyi oktatási intézmények esetében a régiófejlesztéshez való hozzájárulást a válaszadók 66,6 %-a jelölte meg. Ez 10 %-kal kevesebb, mint a településfejlesztés esetén volt. A régiófejlesztésnél az oktatási intézmények hozzájárulása a fejlődéshez inkább kismértékűnek. Az egyáltalán nem járul hozzá kategóriát megjelölők aránya 18,5%.
A
Nyugat-dunántúli
Regionális
Fejlesztési
Tanács
és
Ügynökség
régiófejlesztésben való szerepe:
Mindkét esetben kiugróan magas (40 % közeli) volt a kérdésre nem válaszolók aránya, ami nagyfokú bizonytalanságot, alulinformáltságot takarhat.
Hasonló volt mindkét szervezet esetében az elutasítók aránya (10 % körüli). A Tanács esetében 54,4 %-os az egyetértési arány (településfejlesztésnél ez 52,9 %-os). Az Ügynökségnél ez valamivel alacsonyabb: 50 % (a településfejlesztés esetén ez 50,6%).
Az elutasítók aránya a régiófejlesztés esetén is Győr-Moson-Sopron megyében a legnagyobb.
A lakosság 13,6 %-ban látta úgy, hogy saját maga nem járul hozzá a régió fejlesztéséhez. A legtöbben, a válaszadók 74,9 %-a, elégedett a lakosság ezirányú tevékenységével. A településfejlesztésben nagyobb szerepe van a lakosságnak, mint a régiófejlesztésben.
10
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, illetve Ügynökség munkájáról
A Tanács munkáját a válaszadók 61,7 %-a nem vagy egyáltalán nem ismeri és 18,1 %-uk soha nem hallott a létezéséről.
Az Ügynökség munkáját a válaszadók 62,7 %-a nem vagy egyáltalán nem ismeri. Az Ügynökség esetében magasabb azok aránya, akik soha nem hallottak a szervezet a létezéséről. Ez 22,9 %.
A Tanács munkáját 446 válaszadó ismerte. A kérdésre választ adók 30,4 %-a egyetértett azzal az állítással, amely szerint a Tanács hatékonyan juttatja el a támogatásokat az önkormányzatok részére.
A kérdésre választ adók 35,5 %-a értett egyet az állítással, amely szerint a Tanács a régió fejlődését és érdekeit jól szolgáló terveket készít.
A Tanács segíti az önkormányzatok és civilek együttműködését állításnál a választ adók 35,4 %-a értet egyet.
Az Ügynökség munkáját 434 válaszadó ismerte. A legtöbben egyetértettek azzal, hogy az Ügynökség hatékonyan működik közre a forrásközvetítésben (44,3%). Magas a közepes egyetértést mutatók aránya (30,9%).
Azzal, hogy az Ügynökség munkájának köszönhetően az elmaradott térségek felzárkóznak a kérdésre választ adók 30,1 %-a értett egyet. A közepesen egyetértők aránya itt is magas: 35 %.
A régiós vállalkozások közötti együttműködést az Ügynökség támogatja a választ adók 33,5 %-a szerint. A közepesen egyetértők aránya 39 %.
Az Ügynökség munkájával hozzájárul ahhoz, hogy a régióban élők otthon érezzék magukat állítással 37,3 %-ban egyetértettek, 34,5 %-ban közepesen értettek egyet a kérdésre választ adók.
Információigény
A Tanács munkájáról a válaszadók 15,6 %-a elegendő mennyiségű információt kap. A többség (54,7%) úgy érzi, hogy alulinformált. Sokan vannak (21,2%), akik érdektelenek.
Az Ügynökség munkájáról a válaszadók 11,6 %-a elegendő mennyiségű információt kap. A többség (56,6%) ez esetben is úgy érzi, hogy alulinformált. Az Ügynökség esetében is sokan (22%) érdektelenek. Legkevésbé a Vas megyeiek érdeklődnek az Ügynökség munkája iránt. A leginkább alulinformáltnak a Zala megyeiek érzik magukat. Itt a legmagasabb a „túl kevés információt kap” kategóriát megjelölők aránya. Viszonylag magas ez az arány Győr-Moson-Sopron megyében is.
A régióban történő fejlesztések esetén a válaszadók között hasonló arányban szerepelnek a magukat alulinformáltnak (43,4%) és megfelelően informáltnak érzők.
11
A
megkérdezettek
10,2
%-a
érdektelen.
A
Zala
megyeiek
a
leginkább
alulinformáltnak érzik magukat. Őket a Győr-Moson-Sopron megyeiek követik.
A támogatások elosztásával kapcsolatban inkább alulinformáltnak érzik magukat a régió lakosai (54,9%). A megkérdezettek 10,8 %-a érdektelen. A leginkább érdektelenek a szakmunkásképzőt, vagy általános iskolát végzettek. Lakóhely tekintetében a Zala megyeiek érzik a leginkább az információ hiányát a támogatások elosztásával kapcsolatban. Őket a Győr-Moson-Sopron megyeiek követik.
Az önkormányzatok fejlesztési döntéseiről már sokkal inkább informáltnak érzik magukat a régió lakosai. Itt alacsonyabb az érdektelenek aránya. A helyi ügyekben, megítélésük szerint, több információhoz jutnak a lakosok, de még ez esetben is magas (38,9%) a túl kevés információhoz jutók aránya. A legkevésbé érdeklődők ez esetben is a Vas megyeiek. Zala és Győr-Moson-Sopron megye lakosai hasonló arányban (43,4%) érzik azt, hogy túl kevés információhoz jutnak az önkormányzati döntésekkel kapcsolatban.
A városvezetés fejlesztési terveiről hasonlóan informáltnak érzik magukat a válaszadók. Valamivel kisebb mértékben, mint azt a már megszületett döntéseknél láttuk. Itt is magas a túl kevés információhoz jutók aránya (37,1%). Zala és GyőrMoson-Sopron megyékben hasonlóan magas a „túl kevés információt” kapók aránya. A diplomások valamivel informáltabbnak érzik magukat a városfejlesztési tervek kapcsán.
Információforrások
A régió ügyeiben való tájékozódás esetében legkedveltebb információforrás az Internet, amit a megyei napilapok követnek. Ebben a két esetben volt az értékelések átlaga jó. (Ötfokozatú skálán történő értékelés)
A további információforrásokat közepesen szívesen használják a válaszadók.
A Vas megyeieknél kiemelkednek a rendezvények, mint információszerzési helyszínek. Zala megyében kevésbé kedvelt információforrás a regionális és városi TV. Győr-Moson Sopron Megyében az önkormányzati lapok és a szóbeszéd szerepeltek gyengébben. Itt a többi megyéhez képest kedveltebbek a Szuperinfo és Press lapok. Vas megyében általában valamennyi információforrás magasabb átlagértékelést kapott. Kivétel ez alól a Szuperinfo (ezek Győr-Moson-Sopron megyében kedveltebbek), valamint a szóbeszéd, az önkormányzati lapok (ezek Zala megyéhez hasonlóan kedveltek).
A nyugati régió című műsort 57 %-ban soha nem nézik a válaszadók. Az MTV1 regionális adását a válaszadók 32 %-a nem nézi. A hircity.hu online TV-t
12
88 %-ban nem nézik a megkérdezettek. A nézettség tekintetében a havonta nézők aránya a legmagasabb mindhárom esetben.
A spontán említések alapján a regionális Tv-kben a legnézettebb műsorok: híradó, sportműsor, riportok, hirdetések, programajánlók.
A régió fejlesztéséről Állításokat fogalmaztunk meg, amelyeket ötfokozatú skálán értékeltek a megkérdezettek.
A leginkább egyetértettek azzal az állítással a megkérdezettek, hogy van fejlődés a régióban, de azt elsősorban a gazdagabbak érzékelik.
A legkevésbé támogatott állítás az volt, hogy a komoly állami és Eu-s források miatt erőteljesen fejlődik a régió. A következő táblázat átlag szerinti csökkenő sorrendben mutatja az állítások értékelését.
A Zala megyeik értettek leginkább egyet azzal, hogy a régió fejlődése elsősorban az itt élő emberek érdeme. Vas megyében kevésbé elfogadott ez az állítás.
A külföldi befektetések előnyeit leginkább a Győr-Moson-Sopron megyeiek érzik. Ők értettek leginkább egyet azzal, hogy a régió elsősorban a külföldi befektetések miatt fejlődik.
A diplomások és az érettségizettek jobban egyetértettek azzal, hogy a régió fejlődése az itt élők érdeme, ahogyan azzal is, hogy a Nyugat-dunántúli régió a lehetőségek régiója.
A külföldi befektetéseket az érettségivel vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők tartják a fejlődés motorjának.
A fejlődést leginkább a gazdagabbak érzik állítás a szakmunkás vagy alacsonyabb iskolai végzettségűek között volt elfogadottabb.
A munka és az előrejutás lehetősége közötti pozitív kapcsolat a magasabban kvalifikált válaszadók körében népszerűbb.
A régió megítélése más régiókhoz képest
A válaszadók 66,5 %-a jobb vagy sokkal jobb helyzetűnek tartja a régiót a többi magyarországi régióhoz képest. Mindössze 6,8 % azok aránya, akik sokkal rosszabb, vagy rosszabb helyzetet éreznek. Az ugyanolyan helyzetet jelzők aránya 26,9 %.
A Zala megyében élőknél volt a legmagasabb azok aránya, akik rosszabb helyzetűnek érzik a régiót más magyarországi régiókhoz képest. Az adatok szerint Győr-Moson-Sopron megye a legelégedettebb.
13
Kevésnek tartották a fejlesztést a válaszadók a következő területeken: -
új munkahelyek létrehozása
-
egészségügyi intézmények fejlesztése
-
mezőgazdaság fejlesztés
-
iparfejlesztés
-
és oktatási intézmények fejlesztése
Megfelelőnek tartották a fejlesztések mennyiségét a következő területeken a megkérdezettek:
-
csatornázás
-
épített örökség fejlesztése
-
lakásépítések
-
parkok, zöld területek építése
-
sportlétesítmények építése
-
kultúra, művelődés, szórakozás beruházásai
Inkább soknak tartották a fejlesztést a válaszadók a bevásárlóközpontok építésének területekén.
Az út és járdaépítések kérdése megosztotta a válaszadókat. Ugyanannyian tartották túl kevésnek (45,5%), mint megfelelőnek (45,7%) az ilyen jellegű beruházásokat.
A fejlesztési területekkel kapcsolatban megkértük a válaszadókat, hogy 1000 forintot osszanak el aszerint, hogy mely területekre mennyit áldoznának, ha a régió pénze felett kellene döntést hozniuk. A legtöbben és legtöbbet az egészségügyre áldoznának a válaszadók. Ezt követi a közoktatás, a helyi gazdaságfejlesztés, a közműfejlesztés. A környezetvédelem a következő legfontosabb terület, de itt már a legnagyobb
költött
összeg
nem
éri
el
az
1000
forintot
(800
forint).
A
településfejlesztés a válaszadók száma és átlagköltés szerint következő terület. A turizmus és idegenforgalom maradt a sor végére, ahol a legnagyobb költött összeg 700 forint volt. Közös ügyek, amelyek összetarthatják a régió lakosságát
A legnépszerűbb közös ügy a munkahelyteremtés, a közös fejlesztések, az úthálózat fejlesztése, az idegenforgalom volt. Felmerült a hagyományápolás, a közös kulturális rendezvények szervezése, a környezetvédelem és az egészségügy és az oktatásfejlesztés. (Spontán említések.)
14
Beruházások
Az általános városfejlesztés megfogalmazás után a legtöbben az útépítést és a közműfejlesztést emelték ki. (Spontán említések.)
A régió logojának értékelése
A válaszadók 45,5 %-a még soha nem találkozott a régió logojával. 26,4 % bizonytalan és csak 22 % állította, hogy biztosan látta már az általunk mutatott képet.
A logot Győr-Moson-Sopron megyében ismerik a legkevesebben. A soha és nem emlékszem választ adók együttes aránya a megyében 79 %. Ugyanez az arány Vas megyében 72%, Zala megyében 78%.
Megkérdeztük a lakosságot, hogy a Nyugat-dunántúli régióra gondolva mit jelképez számukra a régió logoja. Legtöbbször pozitív asszociációkkal találkoztunk. A dombság, a nap, a természeti adottságok, az összefogás, a fejlődés voltak a leggyakoribb említések.
15
3. A minta jellemzői A lakóhely tekintetében a megkérdezettek 35,2 % Győr-Moson Sopron megyei, 31,6 %-a Vas megyei, 33,2 %-a Zala megyei.
lakóhelye Győr-Moson-Sopron 35,2%
Vas 31,6%
Zala 33,2%
A kérdezés a következő városokban és környező településeiken folyt: lakóhelye - város
Szombathely Győr Zalaegerszeg Nagykanizsa Mosonmagyaróvár Kőszeg Keszthely Sopron Zalaszentgrót Sárvár Vasvár Csorna Fertőszentmiklós Lövő Oszkó Rábahidegség Körmend összesen
válaszadók száma 107 102 101 100 96 95 85 85 83 76 61 51 29 29 9 3 2 1114
gyakoriság % 9,6 9,2 9,1 9,0 8,6 8,5 7,6 7,6 7,5 6,8 5,5 4,6 2,6 2,6 ,8 ,3 ,2 100,0
A válaszadók átlag 30 éve éltek az adott településen. A legrövidebb településen eltöltött idő egy év, a leghosszabb pedig 67 év volt. 10 vagy annál kevesebb éve a válaszadók 10,3 %-a él a régióban.
16
A válaszadók demográfiai jellemzői közül a nemek aránya és életkor a következőképpen alakult:
neme NV/NA ,9%
férfi
nő
48,7%
50,4%
Életkor NV/NA 1,3% 56+ 15,4%
18-35 43,7%
36-55 39,5%
A régiós átlagok a következők: 18-35 év 36-55 év 56-65 év Forrás: KSH 2005
férfi 21% 21% 8%
nő 20% 21% 9%
17
A legmagasabb iskolai végzettség szerint a válaszadók 25,2 %-a szakmunkásképzőt vagy az alatti iskolát végzett, 44,3 %-a érettségizett, 27,4 %-a diplomás.
legmagasabb iskolai végzettség NV/NA
8 általános alatti
3,1%
,4%
diploma
8 általános
27,4%
4,7% szakmunkásképző 20,1%
érettségi 44,3%
A válaszadók 33 %-a inaktív (munkanélküli, GYES/GYES, nyugdíjas, tanuló, háztartásbeli, egyéb inaktív).
Dolgozik-e Ön? igen NV/NA
64,7%
2,3% tanuló 12,7% háztartásbeli ,8% egyéb inaktív ,6% munkanélküli
GYES, GYED 3,2%
3,9% nyugdíjas 11,7%
A válaszadók foglalkozásának szektorát és a foglalkozást mutatja a következő ábra és táblázat.
18
foglalkozás szektora mezőgazdaság
NV/NA
6,0%
14,6%
ipar, építőipar
egyéb
23,5%
8,3%
közszolgáltatások 23,0% piaci szolgáltatások 24,6%
foglalkozása (legutolsó)
segédmunkás betanított munkás szakmunkás fizikai kisiparos, kiskereskedő, mg. egyéni gazdálkodó alsószintű vezető, művezető, technikus beosztott szellemi dolgozó szellemi szabadfoglalkozású, szellemi vállalkozó felső- vagy középvezető vállalkozás tulajdonosa, résztulajdonosa egyéb nem volt még főfoglalkozása összesen NV/NA összesen
kumulált érvényes gyakoriság % 2,1 12,1 28,0
említések száma 22 105 166
gyakoriság % 2,0 9,4 14,9
érvényes gyakoriság % 2,1 10,0 15,9
44
3,9
4,2
32,2
63 278
5,7 25,0
6,0 26,6
38,2 64,8
21
1,9
2,0
66,8
79 102 63 104 1047 67 1114
7,1 9,2 5,7 9,3 94,0 6,0 100,0
7,5 9,7 6,0 9,9 100,0
74,3 84,0 90,1 100,0
A mintában legjellemzőbbek a 4 és 6 fős háztartások. Hányan élnek Önök közös háztartásban?
1 2 3 4 5 6 7 8 10 összesen NV/NA összesen
említések száma 67 214 263 308 139 63 23 4 1 1082 32 1114
gyakoriság % 6,0 19,2 23,6 27,6 12,5 5,7 2,1 ,4 ,1 97,1 2,9 100,0
érvényes gyakoriság % 6,2 19,8 24,3 28,5 12,8 5,8 2,1 ,4 ,1 100,0
kumulált érvényes gyakoriság % 6,2 26,0 50,3 78,7 91,6 97,4 99,5 99,9 100,0
19
4. A Nyugat-dunántúli régió ismertsége Vizsgáltuk, hogy a régió lakossága mennyire van tisztában azzal, hogy lakóhelye mely régióhoz tartozik. A spontán válaszadás eredményét foglalja össze a következő táblázat. A kérdésre választ adók 82 %-a nevezte meg helyesen a régió nevét (érvényes gyakoriság, nem tartalmazza a nem válaszolókat).
Melyik régióhoz tartozik az Ön lakóhelye?
Nyugat-dunántúli Nyugat-magyarországi Nyugati Dunántúli Győr-Moson-Sopron Dél-dunántúli Zalai EU-unió Alpokalja Északi összesen NV/NA összesen
említések száma 826 66 63 32 7 6 3 2 1 1 1007 107 1114
gyakoriság % 74,1 5,9 5,7 2,9 ,6 ,5 ,3 ,2 ,1 ,1 90,4 9,6 100,0
érvényes gyakoriság % 82,0 6,6 6,3 3,2 ,7 ,6 ,3 ,2 ,1 ,1 100,0
A kutatás során vizsgáltuk, hogy a válaszadók mennyire vannak tisztában azzal, hogy a Nyugat-dunántúli régió milyen megyéket foglal magába. A kérdésre először spontán, majd segítetten próbáltunk választ kapni. Spontán ismertség. Ha azt várjuk, hogy a lakók valamennyi megyét felsoroljanak lehangoló eredményt kapunk: a válaszadók csupán 7 %-a tudta mindhárom megyét felsorolni. A kérdésre 2221 említést tettek a válaszadók. Az említések 88,75 %-ában a régióba tartozó megyét neveztek meg.
20
Mely megyék tartoznak Ön szerint az Ön lakóhelye szerinti régióhoz? NV/NA 8,5% jól megadta 7,0%
nem adta meg jól 84,5%
Győr-Moson-Sopron Zala Vas Veszprém Somogy KomáromEsztergom Baranya Fejér Tolna összesen
említések száma 672 671 628 136 66
gyakoriság 30,26% 30,21% 28,28% 6,12% 2,97%
33 6 6 3 2221
1,49% 0,27% 0,27% 0,14% 100,00%
A segített ismertség esetében azt kérdeztük a válaszadóktól, hogy az általunk felsorolt megyék a Nyugat-dunántúli régióhoz tartoznak-e. Vas (92,9 %), Zala (90,8 %) és GyőrMoson-Sopron (90,2 %) megye régióhoz való tartozása többnyire ismert volt a válaszadók előtt. Veszprém megyét a megkérdezettek 19,6 %-a tartotta a régióhoz tartozónak, de a további megyék (Somogy, Komárom-Esztergom, Fejér) tekintetében is kaptunk igenlő válaszokat.
21
Vas megye NV/NA 2,1% nem tudom 2,3% nem 2,7%
igen 92,9%
Zala megye NV/NA 2,3% nem tudom 3,6% nem 3,2%
igen 90,8%
22
Győr-Moson-Sopron megye NV/NA 2,2% nem tudom 3,0% nem 4,6%
igen 90,2%
Veszprém megye NV/NA 7,2% nem tudom 6,3%
igen 19,6%
nem 67,0%
23
Somogy megye NV/NA 8,3% nem tudom 5,7%
igen 8,5%
nem 77,5%
Komárom-Esztergom megye NV/NA 8,2% nem tudom 4,9%
igen 4,9%
nem 82,0%
24
Fejér megye NV/NA 8,3% nem tudom 3,4%
igen 2,6%
nem 85,6%
5. Identitás, a régió definíciója, megítélése, elégedettség A következő részben azt vizsgáltuk, hogy a válaszadók mennyire kötődnek a régióhoz, mit jelent számukra Nyugat-Dunántúl és melyek azok a termékek, szolgáltatások, jelképek, amik a régiót jellemzik. A régió definíciója Nyitott kérdéssel vizsgáltuk, hogy a lakosság számára mit is jelent a régió. A következő táblázatban a válaszadók által adott régiófogalmakat szemléltetjük. A kérdésre 916 fő válaszolt. Összesen 992 említés érkezett. A legtöbben a régiót egyszerűen megyék összességeként értelmezik. A megyék összességén általában közigazgatási területet, földrajzi egységet vagy gazdasági összefüggést értenek.
említések 2 vagy több megye összessége több megyét összefogó közigazgatási terület több megye tájegység/földrajz szerinti kapcsolata
említések száma 324 151 145
gyakoriság 32,66% 15,22% 14,62%
gazdaságilag összefüggő területek, megyék területi felosztás/egység, ami megyéken átnyúló, megyék összevonása Magyarország része
91
9,17%
69 37
6,96% 3,73%
táj/tájegység, vidék/Magyarország valamely tájegysége
36
3,63%
25
(Uniós) támogatási rendszer számára és más pénzelosztás számára statisztikai tervezési egység, területfejlesztési egység megyék összefogása, szövetsége a lehetőségek legjobb kihasználása végett egy adott területen élő emberek csoportja, társadalmilag összefüggő terület, emberi közösség közösségek összetartozása, együttműködés
24
2,42%
13
1,31%
12
1,21%
11
1,11%
Tíz alatti említést kapott: − nagytérség, több kistérség összefogása − megyék érdekcsoportosulása, csoportosulás, közös érdekek − kulturális egység − városok, települések együttese − mondvacsinált egység, költségvetési ámokfutás, zsákutca, semmi értelme − kényszer az együttműködésre, műegység − hasonló vagy olyan, mint a megye, csak nagyobb − szervezeti egység − tartomány − a megyéktől elvették a hatalmat, hogy központosítsanak − lakóhelyünk és tágabb környezete/vonzáskörzete − több megye/megyeszékhely infrastrukturális összefüggése − együvé tartozást érvényesítő térfelosztás − az ország bizonyos területének egy központtal rendelkező egysége − pénzről szól az egész − több megye összevonása az EU-s szabályok szerint − szovjet mintára átalakított vármegyék − közös érdekeket képviselő területegység − egymással határos megyék − több megyét összefogó ipari övezet − összevont vármegyék − megyék elhatárolása − közös fejlesztés alatt álló terület/térség − a lényeg, hogy a pénzt máshogy osztogassák, mint eddig − több városhoz tartozó kisebb települések egysége − tömörülés − szociológiailag hasonló attitűddel rendelkezők lakhelye − tágabb szülőföldem − közös munkamegosztás − a megyerendszert felváltó rendszer − megyerendszeren belüli rendszer − egészségügyi érdekképviselet
26
Különbség régió és megye között Azoktól a válaszadóktól, akik nem tudtak régiódefiníciót adni, megkérdeztük, milyen különbséget látnak a régió és megye között. Összesen 189 említés érkezett (egy válaszadó több említést is tehetett). A legtöbben a terület nagyságában láttak különbséget, és ehhez kapcsolódóan sokan említették azt is, hogy a régió több megyét fog össze. említések száma 93
említések a régió nagyobb területű egység, mint a megye a régió több megye együttese
gyakoriság 49,20 %
69
36,50 %
Tíz alatti említést kapott: − − − − − − − − −
a régió nem közigazgatási terület/míg a megye igen a régió foglalja magába az adott megyét a régió földrajzi tagozódás a régió egy megye több részre való területi felosztása a megye nagyobb területű, mint a régió nincs közöttük különbség méretbeli különbség a régió megyeszékhelyeket foglal magába kevesebb régió van, mint megye
A megkérdezettek 1-től 5-ig terjedő skálán értékelték azt, hogy mennyire büszkék lakóhelyükre. A következő táblázat az értékelések átlaga szerinti csökkenő sorrendben mutatja,
mely
területi
hovatartozás
tölti
el
büszkeséggel
a
régió
lakosait.
A
legmeghatározóbb Dunántúl. Ez a tényező megelőzi a megyére való büszkeséget is. A legkevésbé meghatározó Magyarország a lakóhelyre való büszkeség tekintetében. A legnagyobb átlag 3,92, a legkisebb 3,57, ami azt jelzi, hogy a válaszadók inkább büszkék lakóhelyükre. Mennyire büszke arra, hogy...
... a Dunántúlon él? ... az adott megyében él? ... a Nyugat-dunántúli régióban él? ... az adott településen él? ... Magyarországon él?
említések száma 1104 1088 1096 1083 1105
Min. 1 1 1 1 1
Max. 5 5 5 5 5
átlag 3,92 3,89 3,89 3,82 3,57
szórás ,995 1,022 1,039 1,158 1,158
27
Szigifikáns eltérést találtunk megyék és korcsoportok szerint annak megítélésében, hogy mennyire szívesen élnek a válaszadók Magyarországon, Dunántúlon, Nyugat-Dunántúlon, az adott megyében, vagy adott településen. Zala megyében élők szinte minden kategória tekintetében elmaradtak a másik két megye lakosaitól, kivétel a Dunántúlhoz való tartozást. Ők legkevésbé kötődnek az adott településhez, megyéhez. Ennek az ellentéte tapasztalható Győr-Moson-Sopron megyében, ahol a településhez, megyéhez való kötődés (büszkeség) magas, viszont az országhoz való kötődés (büszkeség) a többi megye viszonylatában is, alacsony. Az életkor tekintetében azt tapasztaltuk, hogy minél idősebb valaki, annál büszkébb lakóhelyére ország, régió, megye, és település tekintetében egyaránt. 3,73 4,00 3,98 3,95
Vas 3,82 3,57
3,95 3,70 3,66 3,61
Zala
Magyarország Dunántúl 3,83
Nyugat-Dunántúl
3,99 4,04 4,03
Győr-Moson-Sopron
adott megye adott település
10 4, 00 4, 90 3, 80 3, 70 3, 60 3, 50 3, 40 3,
átlag (One Way Anova, F próba 0,05 szignifikancia szint)
3,4 3,8 3,8 3,8 3,7
18-35
3,6 3,9 3,9 3,9 3,8
36-55
... Magyarország ... Dunántúl
4,0 4,2 4,1 4,1 4,1
életkor
56+
... Nyugat-Dunántúl ... adott megye ... adott település 4 4,
2 4,
0 4,
8 3,
6 3,
4 3,
2 3,
átlag
(One Way Anova, F próba 0,05 szignifikancia szint)
28
A következő ábrák és táblázatok részletesen mutatják az országhoz, régióhoz, megyéhez, településhez kötődés válaszadók általi értékelését.
... Magyarországon él? 40
30 29
29
26 20
10
10
%
6 0 egyáltalán nem
igen is meg nem nem
nagyon büszke
büszke
... Magyarországon él?
említések száma 69 115 316 322 283 1105 9 1114
egyáltalán nem nem igen is meg nem büszke nagyon büszke összesen NV/NA összesen
érvényes gyakoriság % 6,2 10,4 28,6 29,1 25,6 100,0
gyakoriság % 6,2 10,3 28,4 28,9 25,4 99,2 ,8 100,0
kumulált érvényes gyakoriság % 6,2 16,7 45,2 74,4 100,0
... a Dunántúlon él? 50
40 38 32
30
20
21
%
10
0
3
5
egyáltalán nem
igen is meg nem nem
nagyon büszke
büszke
29
... a Dunántúlon él?
említések száma 31 57 236 425 355 1104 10 1114
egyáltalán nem nem igen is meg nem büszke nagyon büszke összesen NV/NA összesen
gyakoriság % 2,8 5,1 21,2 38,2 31,9 99,1 ,9 100,0
érvényes gyakoriság % 2,8 5,2 21,4 38,5 32,2 100,0
kumulált érvényes gyakoriság % 2,8 8,0 29,3 67,8 100,0
... a Nyugat-dunántúli régióban él? 40 37 32
30
20
21
10
%
6 4
0
egyáltalán nem
igen is meg nem nem
nagyon büszke
büszke
... a Nyugat-dunántúli régióban él?
egyáltalán nem nem igen is meg nem büszke nagyon büszke összesen NV/NA összesen
említések száma 39 65 231 407 354 1096 18 1114
gyakoriság % 3,5 5,8 20,7 36,5 31,8 98,4 1,6 100,0
érvényes gyakoriság % 3,6 5,9 21,1 37,1 32,3 100,0
kumulált érvényes gyakoriság % 3,6 9,5 30,6 67,7 100,0
30
... az adott megyében él? 40 36 32
30
24 20
%
10
5
3
0
egyáltalán nem
igen is meg nem nem
nagyon büszke
büszke
... az adott megyében él?
említések száma 38 49 256 392 353 1088 26 1114
egyáltalán nem nem igen is meg nem büszke nagyon büszke összesen NV/NA összesen
érvényes gyakoriság % 3,5 4,5 23,5 36,0 32,4 100,0
gyakoriság % 3,4 4,4 23,0 35,2 31,7 97,7 2,3 100,0
kumulált érvényes gyakoriság % 3,5 8,0 31,5 67,6 100,0
... az adott településen él? 40 36 30 29
22
20
10 8
%
5 0 egyáltalán nem
igen is meg nem nem
nagyon büszke
büszke
31
... az adott településen él?
egyáltalán nem nem igen is meg nem büszke nagyon büszke összesen NV/NA összesen
említések száma 57 87 234 316 389 1083 31 1114
gyakoriság % 5,1 7,8 21,0 28,4 34,9 97,2 2,8 100,0
érvényes gyakoriság % 5,3 8,0 21,6 29,2 35,9 100,0
kumulált érvényes gyakoriság % 5,3 13,3 34,9 64,1 100,0
A következőkben azt kérdeztük a válaszadóktól, ha az otthontól távol idegeneknek való bemutatkozás közben el kell magyarázni, honnan érkeztek, mit szoktak mondani. A kérdésre több választ adhattak a megkérdezettek, így összesen 1702 említés érkezett. A legjellemzőbb a település nevének említése, amit a legközelebbi nagyváros követ.
A település nevét említi, ahol él A legközelebbi nagyobb város nevét mondja A megyéhez tartozás alapján magyarázza el Valamely földrajzi egység nevét említi A kistérség (városkörnyék, egykori járás) nevét mondja Egyebet említ D-Ny Dunántúl (spontán említés) Osztrák határváros (spontán említés) Nyugat-Magyarország (spontán említés) É-NY Magyarország (spontán említés) Dunántúl (spontán említés) Első város az osztrák határ felől (spontán említés) Hegyeshalom (spontán említés) A hűség városa (spontán említés) összesen
említések gyakoriság száma % 880 51,70% 359
21,09%
215 197
12,63% 11,57%
22 11 7 4 2 1 1
1,29% 0,65% 0,41% 0,24% 0,12% 0,06% 0,06%
1 1 1 1702
0,06% 0,06% 0,06% 100,00%
32
Mire büszke a régióban? A nyitott kérdésre 600 válaszadó 646 említést tett. A legtöbben a természeti környezetre és a munkalehetőségekre büszkék a régióban. Ezt követi a spontán említések sorában az országos átlagnál magasabb életszínvonal, és a lakóhely (város).
természeti környezetre több a munkalehetőség, mint másutt/kevesebb a munkanélküli/ munkalehetőségek jó, megfelelő, az országos átlagnál magasabb életszínvonal a város, ahol él (Zalaegerszeg, Kőszeg, Szombathely) termál- és wellness fürdőkre, gyógyvizek hagyományokra, múltra ipar/az ország átlagához képest fejlett ipar közel van Ausztria, nyugati határ idegenforgalom fejlődésre/fejlettségre kulturális élet, kultúra infrastrukturális fejlesztésekre egyetemre, felsőoktatásra borászat/borvidék
említések száma 114
gyakoriság 17,65%
114
17,65%
54
8,36%
44 27 18 17 17 16 15 15 15 10 10
6,81% 4,18% 2,79% 2,63% 2,63% 2,48% 2,32% 2,32% 2,32% 1,55% 1,55%
Tíz alatti említést kapott: − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −
műemlékek kedvező gazdasági adottságok szép városok épített értékek, környezet többnyire jobboldali beállítottságú lakosság sportélet a tiszta, rendezett környezetre Balaton Hévíz Őrség Oktatás/iskola Zalai dombság, dombság autóipar, Audi kevesebb bűnözés a régió lakói állandó modernizáció, fejlesztések család, otthon az emberek vendégszeretete szülőföld Világörökség önmegvalósítás helyszíne fejlődő régió vendéglátás Fertő tó, Fertő-Hanság Nemzeti Park
33
− − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −
szigetköz szélerőművek kulacs Halászi kulturális rendezvények pl.: Savaria karnevál, Gesztenyeünnep ásványvíz: Naturaqua Göcsej Zala megye zalai vadállomány élhető, szép vidék szelektív hulladékgyűjtés nyugati gondolkodás és életstílus mezőgazdaság egészség turizmus művelődés felnőtt képzésre Zalaszentgrót tisztasága Deák Ferenc szülőhelye ZTE az ország egyik legműveltebb régiója lassan nem a kommunisták uralkodnak Rába folyó képtár Soproni Sörgyár közigazgatás híres emberek játszóterek Győri Nemzeti Színház jobb közbiztonság az Észak-Alföldhöz képest hagyományos falvak vendéglátás
Amire nem büszke a régióban… A kérdésre 470 válaszadó 483 említést tett. A munkalehetőségek kérdése megosztja a válaszadókat. Nagyjából ugyanannyian említették a régióban a munkalehetőségek hiányát, mint ahányan a jó munkalehetőségeket. Itt azonban kevesebb a válaszadók és említések száma: a negatív tényezők között gyakrabban szerepel a munkalehetőségek hiánya. A válaszadók a közutak állapotára, a környezetvédelemre és az egészségügy kérdéseire hívták fel a figyelmet. említések száma gyakoriság munkalehetőségek/kevés munkalehetőség, leépítések közutak, közutak állapota környezetvédelem, hulladéktárolás, elhelyezés, környezetterhelés kisebbség (roma) politika, városvezetés
110 58
22,77% 12,01%
45 25 22
9,32% 5,18% 4,55%
34
alacsony bérezés, nehéz a megélhetés (drága régió) közlekedés csökkenő életszínvonal, gazdasági hanyatlás az elmúlt évekbe közbiztonság az emberek mentalitása
17 16
3,52% 3,31%
16 15 15
3,31% 3,11% 3,11%
lassú fejlődés, az elmúlt években nincs fejlődés széthúzás egészségügy
13 10 10
2,69% 2,07% 2,07%
Tíz alatti említést kapott: − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −
elmaradott, elszegényedő falvak (kisvárosok) pénzek elosztása egyenlőtlen a 3 megye között szórakozási lehetőségek/szórakoztató rendezvények osztrákok, több a német felirat, mint a magyar, sok külföldi itt minden drágább fejletlenség nem ragadjuk meg a lehetőségeket az infrastruktúra állapota, fejletlensége irigység hajléktalanok multicégek telepítése, helyi vállalkozások felszámolása pénzhiány nincs szervezettség és összefogás a határ közelsége miatt sok a látogató keleten gyorsabb a fejlődés sok a kínai áruház reménytelenség célt tévesztett fejlesztések, felesleges dolgokra költik a pénzt elhanyagolt házak elanyagiasodott/túlzott anyagias szemlélet középületek elhanyagoltsága egyes megyék hatalmi harca a régióközpontért a földrajzi adottságok nem megfelelő kihasználása az idegenforgalom szempontjából közterek állapota/száma zárkózottság fejletlen illetve kevés ipar állatvédelem képzési lehetőségek, tanfolyamok a vasvári kistérségből a legnagyobb az elvándorlás a régióba Internet elérési lehetőségek Ausztriához való közeledés mindentől messze van kevés vagy nincs perspektíva egészségtelen környezetre az értékek háttérbe szorulása, megsemmisülése a szociális helyzet önkormányzat sokan panaszkodnak a nehéz sorsuk miatt sok gyereket járatnak Ausztriába általános iskolába
35
− − − − − − − − − − − − − − − − − −
Szlovákok elterelték a Dunát (szigetközi problémák) Nagykanizsa teljesen felesleges, hagyományokat nélkülöző egység tönkrement könnyűipar Zala nem kapja meg az elismertséget, Győr mindent elvisz megyeszékhelyek és MJV közötti különbség észak és dél szétszakadása nyugdíjasok rossz helyzete műemlékek felújítására nem jut pénz Miért Győr a régióközpont, miért nem Szombathely? reklámozása Rába habzása parkosítás nem segítik a lakosságot nagy az emberek közötti szociális különbség Győr - soproni ellentétek, aminek oka az előző rendszerben keresendő központosított kórházak alkoholizmus
Mit jelent az Ön számára a Nyugat-dunántúli Régió? A kérdésre 853 válaszadó 992 említést tett. A válaszolók között sokan kijelentették, hogy nem tudják értelmezni a régiót, számukra a fogalom nem jelent semmit. A kérdésben a nem válaszoló 261 megkérdezettnek szintén nem volt véleménye. Néhányan határozottan rossz döntésnek tartották a régiók létrehozását: „kényszerű beosztás egy mesterséges rendszerben, az elmúlt néhány év rossz döntése, fentről valakik bábukat húzogatnak a térképen”. Az említések között többnyire pozitív asszociációk szerepelnek: otthon, szülőföld, fejlődés, nyugati kapu, lehetőség, biztonság, szép természeti környezet, nyugalom, megyék közötti összefogás. Sokak számára munkalehetőséget és megélhetést jelent a régió.
semmit, nem tudja értelmezni a régiót otthon lakóhely munka szülőföld, kulturális örökség élettér az ország nyugati része, szeglete az egyik (2.) legfejlettebb régió Magyarországon fejlődés/folyamatosan fejlődő térség megélhetés haza megyék szorosabb kapcsolata, közössége, célszerű összefogása, együttműködése nyugati határhoz való közelség/kapu nyugat felé biztonság lehetőség
említések száma 154 138 116 51 49 49 41
gyakoriság 15,52% 13,91% 11,69% 5,14% 4,94% 4,94% 4,13%
35 30 30 30
3,53% 3,02% 3,02% 3,02%
26 22 19 18
2,62% 2,22% 1,92% 1,81%
36
szép természeti környezet egy földrajzi egység, terület nyugalom család
17 17 11 11
1,71% 1,71% 1,11% 1,11%
összefogás kényszerű beosztás egy mesterséges rendszerben, az elmúlt néhány év rossz döntése, fentről valakik bábukat húzogatnak a térképen
10
1,01%
10
1,01%
Tíz alatti említést kapott: − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −
Egy közigazgatási egység, országrész Szomszédos, nyugati országokkal kapcsolattartás lehetősége Közös fejlesztések Kötődés Oktatás, Iskola Fejlettebb és korszerűbb, mint a keleti országrész Remény Bizonytalanság az ország egyik legszebb dombos vidéke Nagy a turisztikai jelentősége Határmegyék változatos tájegységek szép tájon fekvő modern városok Kedvező/meleg klíma Rendezettség Nehézségek Ipar Kisalföld Nehezebb ügyintézést, távolságot, messze van a régióközpont Nincs jelentősége, hol lakik az országban ahol jól érzi magát fejlett kisvárosok, fejlett települések együttese megyéknél fejlettebb gazdasági egység biztosabb megélhetés a kelethez képest Magyarország Jó levegő 1000 éves vármegyerendszer A nem politikai alapú megbékélés Mezőgazdaság hátrányt a központosítás miatt kötöttség pályázati lehetőségek figyelése Légimentő szolgálat elégedetlen vele, semmi jót ha igyekeznek az ország felemelkedését is jelentheti szociális különbség ellentétek régiója szorongás sör problémát Győr-Moson-Sopron megye
37
− − − − − −
Magyarország szíve szeretet Jó utak még nem működik jólét jó iskolák
Mely termékek, szolgáltatások jellemzik leginkább a Nyugat-dunántúli Régiót? A válaszadók száma: 926. Az említések száma: 1244. A legjellemzőbb termékek és szolgáltatások között a turisztikai szolgáltatások és termálfürdők a legtöbbet említettek. Ezt követi a vendéglátás és a borászat. Sokan említették a gépjárműipar termékeit, a fogászatot és a szépségipart. Több aspektusból felmerült az erdőgazdálkodás és faipar, valamint élelmiszeripari termékek.
turizmus termálfürdő/k, gyógyfürdők vendéglátás, hagyományos ételek
említések száma 231 217 111
gyakoriság 18,57% 17,44% 8,92%
borászat/borok/vaskeresztesi borok/soproni kékfrankos gépjárművek és azok alkatrészei, gépgyártás, elektronika
96
7,72%
92
7,40%
fogászat
64
5,14%
mezőgazdaság ipar
49 44
3,94% 3,54%
AUDI szépségturizmus/szépségipar sör, Soproni sör kereskedelem ásványvíz: Naturaqua faipar/faipari termékek oktatás
43 33 33 26 21 14 13
3,46% 2,65% 2,65% 2,09% 1,69% 1,13% 1,05%
Tíz alatti említést kapott: − − − − − − − − − − − − −
győri (és Soproni) Keksz erdőgazdálkodás tejtermékek (fenyő)fa élelmiszeripar wellness Balaton felsőoktatási központok pálinka kulturális rendezvények (Savaria Karnevál, Gesztenye ünnep, gesztenye sportélet gyógyászat, egészségügy
38
− − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −
GYSEV óvári sajt tökmagolaj logisztikai központok Euro gyógyturizmus szőlő Zalahús történelmi nevezetességek Timföld természeti környezet táj jellegű élelmiszerek elektronika Uniferro pénzügyi szolgáltatás multik nemzeti park Credo Pez cukorka fazekasság Őrség Flavon termékek Külföld/Ausztria közelsége falusi turizmus kezdő vállalkozások segítése útépítés adóhatóság, közigazgatási hivatal Tungsram zalai lakodalom Kisalföld c. napilap munkaerő külföldre ügyvédi szolgáltatások kultúra: színház, művészet könnyűipar építőipar kőolajbányászat
A Nyugat-dunántúli régió megítélése kapcsán vizsgáltuk, hogy mennyiben jellemzi a régiót a területek földrajzi összetartozása, a jó megközelíthetőség, a közös célok és érdekek, a régióban található cégek együttműködései, az itt élők közös tradíciói, a közös sor és a lakosság szociális hasonlósága. A tényezőket 1-től 5-ig terjedő skálán értékelték a válaszadók. A válaszok átlaga szerint a leginkább jellemző a régióra a területek földrajzi összetartozása, a közös sors és a jó megközelíthetőség. Kevésbé értettek egyet azzal a válaszadók, hogy az itt élők közös célokkal rendelkeznek, és az itt található cégek a lehetőségeket kihasználva együttműködnek. A tényezők átlag szerinti csökkenő sorrendjét mutatja a következő táblázat.
39
Mennyiben jellemezik a Nyugat-dunántúli Régiót...? említések száma 1027 1046 1054 1035 1048 1023 946
A területek földrajzi összetartozása Közös történelem, sors A területek jó megközelíthetősége Az itt élők közös hagyományai, tradíciói Az itt élők társadalmi, szociális hasonlósága Az itt élők közös érdekkel, célokkal rendelkeznek A régióban található cégek közös gazdasági kapcsolatai
Min. 1 1 1 1 1 1 1
Max. 5 5 5 5 5 5 5
átlag 3,64 3,47 3,40 3,33 3,02 2,93 2,88
szórás 1,044 1,053 ,986 1,031 1,085 ,996 ,979
A vizsgált tényezők esetében a területek földrajzi összetartozása, a megközelíthetőség, a közös célok, a közös hagyományok, közös sors, és szociális hasonlóság esetén találtunk szignifikáns eltérést az egyes megyében élők véleménye között. A Zala megyeik valamennyi tényezőt kevésbé jellemzőnek tartottak a többi megye lakosai képest.
3,7 3,4 Vas
3,5 3,6 3,1 3,5
területek földrajzi
3,2 Zala
3,2
összetartozása 3,4
jó megközelíthetőség közös célok
3,7 3,6 Győr-Moson-Sopron
közös hagyományok
3,3 közös sors
3,5
3,1
szociális hasonlóság 8 3,
6 3,
4 3,
2 3,
0 3,
8 2,
átlag
(One Way Anova, F próba 0,05 szignifikancia szint)
40
A vizsgált tényezők esetében a területek földrajzi összetartozása, a közös célok, a cégek kapcsolatai, a közös sors esetén találtunk szignifikáns eltérést a különböző korcsoportba tartozók véleménye között.
3,5 18-25
2,9 3,5 3,7 3,0
26-55
3,4
A területek földrajz összetartozása
3,9 3,1
közös célok
3,0
cégek kapcsolatai
3,7
közös sors 2,7 2,8 2,9 3,0 3,1 3,2 3,3 3,4 3,5 3,6 3,7 3,8 3,9 4,0
életkor
56+
átlag (One Way Anova, F próba 0,05 szignifikancia szint)
Iskolai
végzettség
szerint
a
területek
megközelíthetőségében
találtunk
véleménykülönbséget.
A területek jó megközelíthetősége
3,4
szakmunkásképző
3,5
érettségi
3,3
diploma
3,2
3,3
3,4
3,5
átlag
(One Way Anova, F próba 0,05 szignifikancia szint)
41
A következők ábrák és táblázatok részletezik az egyes vizsgált tényezők válaszadók általi értékelését.
A területek földrajzi összetartozása 40
33
30
30
24 20
%
10
11
3
0
egyáltalán nem
igen is meg nem nem
nagyon büszke
büszke
A területek földrajzi összetartozása
NV/NT
említések száma 28 112 308 335 244 1027 33 54 87 1114
1 egyáltalán nem 2 nem 3 igen is meg nem 4 büszke 5 nagyon büszke összesen NV/NA nem tudom összesen
összesen
érvényes gyakoriság % 2,7 10,9 30,0 32,6 23,8 100,0
gyakoriság % 2,5 10,1 27,6 30,1 21,9 92,2 3,0 4,8 7,8 100,0
kumulált érvényes gyakoriság % 2,7 13,6 43,6 76,2 100,0
A területek jó megközelíthetősége 40
36
36
30
20
12
12
10
%
4 0 egyáltalán nem
közepesen nem
teljes mértékben jellemzik
42
A területek jó megközelíthetősége
NV/NT
1 egyáltalán nem 2 nem 3 közepesen 4 jellemzik 5 teljes mértékben összesen NV/NA nem tudom összesen
összesen
említések száma 46 123 376 384 125 1054 28 32 60 1114
érvényes gyakoriság % 4,4 11,7 35,7 36,4 11,9 100,0
gyakoriság % 4,1 11,0 33,8 34,5 11,2 94,6 2,5 2,9 5,4 100,0
kumulált érvényes gyakoriság % 4,4 16,0 51,7 88,1 100,0
Az itt élők közös érdekkel, célokkal rendelkeznek 50
43
40
30
23
20
20
%
10
10 5
0 egyáltalán nem
közepesen nem
teljes mértékben jellemzik
Az itt élők közös érdekkel, célokkal rendelkeznek
NV/NT
összesen
1 egyáltalán nem 2 nem 3 közepesen 4 jellemzik 5 teljes mértékben összesen NV/NA nem tudom összesen
említések száma 99 201 443 233 47 1023 35 56 91 1114
gyakoriság % 8,9 18,0 39,8 20,9 4,2 91,8 3,1 5,0 8,2 100,0
érvényes gyakoriság % 9,7 19,6 43,3 22,8 4,6 100,0
kumulált érvényes gyakoriság % 9,7 29,3 72,6 95,4 100,0
43
A régióban található cégek közös gazdasági kapcsolatai 50
40
40
30 25 22
20
10
%
9 4
0 egyáltalán nem
közepesen nem
teljes mértékben jellemzik
A régióban található cégek közös gazdasági kapcsolatai, együttműködései
NV/NT
említések száma 82 235 383 209 37 946 36 132 168 1114
1 egyáltalán nem 2 nem 3 közepesen 4 jellemzik 5 teljes mértékben összesen NV/NA nem tudom összesen
összesen
érvényes gyakoriság % 8,7 24,8 40,5 22,1 3,9 100,0
gyakoriság % 7,4 21,1 34,4 18,8 3,3 84,9 3,2 11,8 15,1 100,0
kumulált érvényes gyakoriság % 8,7 33,5 74,0 96,1 100,0
Az itt élők közös hagyományai 40
34
35
30
20
14 11
10
%
6 0 egyáltalán nem
közepesen nem
teljes mértékben jellemzik
44
Az itt élők közös hagyományai, tradíciói
NV/NA
említések száma 59 141 357 360 118 1035 33 46 79 1114
1 egyáltalán nem 2 nem 3 közepesen 4 jellemzik 5 teljes mértékben összesen NV/NA nem tudom összesen
összesen
gyakoriság % 5,3 12,7 32,0 32,3 10,6 92,9 3,0 4,1 7,1 100,0
érvényes gyakoriság % 5,7 13,6 34,5 34,8 11,4 100,0
kumulált érvényes gyakoriság % 5,7 19,3 53,8 88,6 100,0
Közös történelem, sors 40 37 30
30
20 16 12
10
%
5 0 egyáltalán nem
közepesen nem
teljes mértékben jellemzik
Közös történelem, sors
NV/NA
összesen
1 egyáltalán nem 2 nem 3 közepesen 4 jellemzik 5 teljes mértékben összesen NV/NA nem tudom összesen
említések száma 50 129 312 385 170 1046 27 41 68 1114
gyakoriság % 4,5 11,6 28,0 34,6 15,3 93,9 2,4 3,7 6,1 100,0
érvényes gyakoriság % 4,8 12,3 29,8 36,8 16,3 100,0
kumulált érvényes gyakoriság % 4,8 17,1 46,9 83,7 100,0
45
Az itt élők társadalmi, szociális hasonlósága 40 37 30 26 20 18
10
11
%
8 0 egyáltalán nem
közepesen nem
teljes mértékben jellemzik
Az itt élők társadalmi, szociális hasonlósága
NV/NT
összesen
1 egyáltalán nem 2 nem 3 közepesen 4 jellemzik 5 teljes mértékben összesen NV/NA nem tudom összesen
említések száma 112 192 389 276 79 1048 28 38 66 1114
gyakoriság % 10,1 17,2 34,9 24,8 7,1 94,1 2,5 3,4 5,9 100,0
érvényes gyakoriság % 10,7 18,3 37,1 26,3 7,5 100,0
kumulált érvényes gyakoriság % 10,7 29,0 66,1 92,5 100,0
46
Mi jelképezi a régiót? A kérdésre 875 válaszadó 1123 említést tett. A régió jelképeként a dombságot, a hegységeket és általában a természeti értékeket jelölték meg a lakosok. Itt is felmerült a fejlettség és a fejlődés lehetősége. Sokan említették a térképet. említések száma
gyakoriság
szép dombok, dimbes-dombos, dombság
99
8,82%
természeti környezet, szép tájak, változatosság hegyek Balaton Nyugati határ illetve Ausztria közelsége A város, ahol él: Kőszeg , Keszthely, Szombathely, Győr
84 79 77 76 44
7,48% 7,03% 6,86% 6,77% 3,92%
3 megye térképe
37
3,29%
erdős területek, erdő Kisalföld fejlettség, az egyik (2.) legfejlettebb régió Magyarországon Őrség Alpok/Alpokalja termálfürdők/Wellness Fertő tó Szigetköz Győr Sopron fejlődő, gyorsan fejlődő régió folyók/folyóink
31 30 28 27 24 21 19 19 19 19 19 18
2,76% 2,67% 2,49% 2,40% 2,14% 1,87% 1,69% 1,69% 1,69% 1,69% 1,69% 1,60%
az ország nyugati része, Nyugat-Magyarország otthon Hármashatár/határ Tűztorony Duna idegenforgalom/Turisztika Rába borkultúra, borászat Pannonhalma, pannonhalmi apátság
17 17 16 13 13 13 13 12 10
1,51% 1,51% 1,42% 1,16% 1,16% 1,16% 1,16% 1,07% 0,89%
Tíz alatti említést kapott: − több munkalehetőség Magyarország más területeihez képest, alacsony m − Vas megye − kulturális hagyományok, értékek ápolása, megőrzése, kultúrprogram − logo − Győr-Moson-Sopron Megye − győri városháza − mezőgazdaság/mezőgazdaságilag művelt terület/termőföld − szép városok − mosonmagyaróvári vár
47
− − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −
szélerőművek rendezett kistelepülések Hévíz/Hévizi tó/tavirózsa Hévizen család barátok a három megye Szlovénia-Ausztria-Szlovákia szomszédsága modern régió egyetemek, Nyugat-Magyarországi Egyetem közelség a fejlett országokhoz Vasvár összefogás Gyár, ipar Zala megye jó, becsületes emberek Írott-kő víz Hanság három megyeszékhely történelmi emlékek Zalaegerszeg (otthona) lehetőség a jó életkörülményekre, gazdálkodásra jó iskolák földrajzi egység osztrák/nyugati befolyás rengeteg ausztriai jön ide kikapcsolódni Bakony Ausztria rossz állapotú úthálózat, a régióközpont rosszul megközelíthető ipari parkok turizmus munkahely hiány tiszta udvar, rendes ház jó úthálózat jövő jó levegő közlekedés Győr az Észak-nyugat dunántúli régió része vasi faluház sűrűn lakott térség a hosszúkás területi elhelyezkedés határokon átívelő "bor-út" emberek jó/megfelelő kapcsolata soproni ipari park madarak zalaszentgróti Batthyány-Kastély négy évszak megléte Göcsej pénz Amerika utánzása az, hogy valakik ebből is jól meggazdagodtak boldog emberek
48
− − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −
Fertőd jó infrastruktúra homokkomáromi templom élő központok minden településen építőipar küszködés nincstelenség kiránduló iskolások múlt, régi idők emléke rómaiak fúj a szél, meg harangoznak repülő nyüzsgés Győr, a vizek városa nyugalom nagy befektetések sokszínűség Dráva Nemzeti Park/ok egészséges gyermekek Vas és Zala közös múltja Aqua Park nagyvárosok jó sportélet sok csapadék
49
A régió lakosai többségben nem tervezik az elköltözést (69,8%). A válaszadók 6,6 %- ának határozott elképzelései vannak az elköltözésről, 6,3 %-a távolabbi jövőben tervezi, 8,3 %-a elköltözne, de nem lát rá lehetőséget. Ez összesen 21,2 % költözni vágyót jelent.
Tervezi-e az elköltözést? NV/NA ,4% nem tudja 8,6%
határozottan 6,6% igen,nincs lehetőség 8,3% távolabbi jövőben 6,3%
nem 69,8%
A kérdésnél nem találtunk szignifikáns különbségeket az egyes megyékben élők véleményében. Különbség volt az életkor és iskolai végzettség tekintetében. Ezt mutatják a következő kereszttáblák. A fiatalok körében nagyobb a költözési szándék. A mintában szereplő szakmunkások 67 %-a, az érettségizettek 70,9 %-a, a diplomások 72,1 %-a határozottan nem költözne el. A szakmunkások között magas volt azok aránya, akik elköltöznének, ha lenne rá lehetőségük (12,2%).
50
Életkor* tervezi-e a költözést
határozottan életkor
18 - 35
36 - 55
56 +
összesen
válaszadók száma % életkoron belül % költözési szándékon belül % összesen válaszadók száma % életkoron belül % költözési szándékon belül % összesen válaszadók száma % életkoron belül % költözési szándékon belül % összesen válaszadók száma % életkoron belül % költözési szándékon belül % összesen
tervezi - e a költözést igen, de távolabbi nincs nem jövőben lehetőség
nem tudja
összesen
50
54
54
280
49
487
10,3%
11,1%
11,1%
57,5%
10,1%
100,0%
69,4%
58,7%
78,3%
36,4%
52,7%
44,5%
4,6%
4,9%
4,9%
25,6%
4,5%
44,5%
16
33
12
340
36
437
3,7%
7,6%
2,7%
77,8%
8,2%
100,0%
22,2%
35,9%
17,4%
44,2%
38,7%
39,9%
1,5%
3,0%
1,1%
31,1%
3,3%
39,9%
6
5
3
149
8
171
3,5%
2,9%
1,8%
87,1%
4,7%
100,0%
8,3%
5,4%
4,3%
19,4%
8,6%
15,6%
,5%
,5%
,3%
13,6%
,7%
15,6%
72
92
69
769
93
1095
6,6%
8,4%
6,3%
70,2%
8,5%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
6,6%
8,4%
6,3%
70,2%
8,5%
100,0%
(Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint) legmagasabb iskolai végzettség * tervezi-e a költözést
iskolai végzettség
szakmunkásképző vagy alatta
érettségi
diploma
összesen
válszadók száma % legmagasabb iskolai végzettség % költözési szándék % összesen válszadók száma % legmagasabb iskolai végzettség % költözési szándék % összesen válszadók száma % legmagasabb iskolai végzettség % költözési szándék % összesen válszadók száma % legmagasabb iskolai végzettség % költözési szándék % összesen
határozottan 14
tervezi-e a költözést igen, de távolabbi nincs jövőben lehetőség 34 11
nem 187
nem tudja 33
összesen 279
5,0%
12,2%
3,9%
67,0%
11,8%
100,0%
19,7%
38,2%
16,2%
24,8%
35,9%
26,0%
1,3% 34
3,2% 33
1,0% 38
17,4% 348
3,1% 38
26,0% 491
6,9%
6,7%
7,7%
70,9%
7,7%
100,0%
47,9%
37,1%
55,9%
46,1%
41,3%
45,7%
3,2% 23
3,1% 22
3,5% 19
32,4% 220
3,5% 21
45,7% 305
7,5%
7,2%
6,2%
72,1%
6,9%
100,0%
32,4%
24,7%
27,9%
29,1%
22,8%
28,4%
2,1% 71
2,0% 89
1,8% 68
20,5% 755
2,0% 92
28,4% 1075
6,6%
8,3%
6,3%
70,2%
8,6%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
6,6%
8,3%
6,3%
70,2%
8,6%
100,0%
(Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint)
51
A következőkben azokat kérdeztük a költözésről, akik a fenti kategóriák közül a határozott nemen kívül jelöltek meg valamit. Ez összesen 236 válaszadót jelent. A legtöbben városba költöznének (80 %). Magas a külföldre vágyók aránya (52 %). Megyén belül költözne a költözni vágyók 19 %-a, Budapestre pedig 12 %-a, megyén kívül 11 %-a. A legkevésbé érdekes cél egy távoli országrész volt.
Hova költözne, ha tehetné? 50
44
40
36 30
20 17
%
10
3
0 nagyváros
város
falu, község
tanya
N=229
Hova költözne, ha tehetné? 60 50
52
40 30 20
19
%
10
12
11 5
0
d Bu t es ap
l lü be
n yé eg m
l vü kí
z és gr zá rs
n yé eg M
, el
li o vo
ld fö
z Kö
Tá
l Kü
N=227
Megkérdeztük a költözni vágyókat a költözés okáról is. A kérdésre több választ jelölhettek meg a kérdezettek: összesen 338 említés érkezett. A legtöbben a jobb munkalehetőség miatt költözne, de számottevő a jobb környéket, tisztább környezetet keresők aránya is (a két
52
kategória együtt 27,22%). A lakáskörülményeikkel inkább elégedettek a válaszadók, ez kevésbé motiválja a költözést. említések száma gyakoriság Jobb munkalehetőségeket remél a költözéstől
146
43,20%
Jobb környéken szeretne élni Tisztább környezet reményében szeretne elköltözni Családi okok miatt költözne
55
16,27%
37 36
10,95% 10,65%
Jobb lakásban szeretne élni Olcsóbb lakásba, ill. környékre szeretne menni Egyéb okból költözne Jobb lehetőségek (spontán említés) Kalandosabb élet miatt (spontán említés) Nem szeret itt lenni (spontán említés) Szeretne állatot tartani (spontán említés) Szereti az Alpokat (spontán említés) Politikai helyzet miatt (spontán említés)
26
7,69%
19 6 5
5,62% 1,78% 1,48%
3 2
0,89% 0,59%
1 1
0,30% 0,30%
1 338
0,30% 100,00%
A következő kérdés megint valamennyi válaszadóra vonatkozott, és az általános elégedettséget vizsgálta. Ötfokozatú skálán értékelték a kérdezettek, hogy mennyire elégedettek jelenlegi életmódjukkal. Kiugróan magas a közepes kategóriát megjelölők arány (45 %). 22 %-ban nem vagy egyáltalán nem elégedettek a régió lakói. Az elégedettek aránya 33 %. Az értékelés átlaga: 3,09. A szórás: 0.96.
53
Mennyire elégedett Ön azzal, ahogyan most él? 50 45
40
30 28 20 15
10
%
7
5
0
t et ed ég el on t gy et na ed ég el is bb m ká in ne eg m is en ig m ne bb ká m in ne n lá lta yá eg
Az ábra az érvényes gyakoriságot mutatja (nem tartalmazza a nem válaszolókat, a NV/NA kategóriát). Mennyire elégedett Ön azzal, ahogyan most él? említések száma egyáltalán nem elégedett inkább nem elégedett elégedett is vagy nem is inkább elégedett nagyon elégedett összesen NV/NA összesen
gyakoriság %
érvényes gyakoriság
kumulált érvényes gyakoriság
81
7,3
7,4
7,4
159 492 301 57 1090 24 1114
14,3 44,2 27,0 5,1 97,8 2,2 100,0
14,6 45,1 27,6 5,2 100,0
22,0 67,2 94,8 100,0
A megyék tekintetében nem, korcsoport és legmagasabb iskolai végzettség szerint találtunk eltérést annak megítélésében, hogy mennyire elégedettek jelenlegi élethelyzetükkel a válaszadók. A legkevésbé a középkorúak (36-55) a leginkább a fiatalok (18-35) elégedettek. Az értékelések átlaga: fiatalok 3,2; középkorúak 3,0;idősek 3,1. Az iskolai végzettség tekintetében a legelégedettebbek a diplomások. Őket követik az érettségizettek, majd a szakmunkások. Az értékelések átlaga ebben a sorrendben: 3,3; 3,1; 2,8.
54
Mennyire elégedett azzal, ahogyan most él?
18-35
3,2
36-55
3,0
56+
életkor
3,1
2,9
3,0
3,1
3,2
3,3
átlag
(One Way Anova, F próba, 0,05 szignifikancia szint)
Mennyire elégedett azzal, ahogyan most él?
szakmunkás
2,8
érettségi
3,1
diploma
3,3
2,7
2,8
2,9
3,0
3,1
3,2
3,3
3,4
átlag
(One Way Anova, F próba, 0,05 szignifikancia szint)
55
Vizsgáltuk, hogy a lakosság szerint mennyire jellemző a Nyugat-dunántúli régióra, hogy: -
biztonságos
-
gazdag
-
a lehetőségek régiója
-
modern
-
innovatív
-
rendes, tiszta
-
jókedvű, derűs lakosságú
-
gyorsan fejlődő
-
vendégszerető lakosságú
-
nagy jövő előtt álló
-
befogadó régió.
A vizsgált tényezőket ötfokozatú skálán értékelték a válaszadók, aszerint, hogy mennyire tartják jellemzőnek. Az egyes érték jelentése: egyáltalán nem jellemző, az ötös érték jelentése: teljes mértékben jellemező. Az értékelések átlaga pozitív önképet mutat a vendégszeretet és a befogadás tekintetében. A további tényezők közepes átlag értékelést kaptak. A fejezet további részeiben ezt kifejtő ábrák találhatók. A válaszadók kevésbé érzik magukat jókedvűnek, és a régió adta lehetőségeket sem értékelték nagyra (lehetőségek régiója átlagértéke 3,12). Szintén vártnál gyengébben szerepelt a gyors fejlődés (3,14 átlag) és a pozitív jövőkép (3,25).
3,38
biztonságos 3,23
gazdag régió 3,12
lehetőségek régiója
3,34
modern régió 3,23
innovatív
3,25
rendes, tiszta régió 3,06
jókedvű lakosságú
3,14
gyorsan fejlődő
3,66
vendégszerető 3,25
nagy jövő előtt álló
3,56
befogadó 2,80
3,00
3,20
3,40
3,60
3,80
átlag
56
Mennyire jellemző a régióra...
vendégszerető lakosságú régió befogadó biztonságos modern régió rendes, tiszta régió nagy jövő előtt álló régió gazdag régió innovatív gyorsan fejlődő régió a lehetőségek régiója jókedvű, derűs lakosságú régió
Lakóhely
(megye)
tekintetében
említések száma 1095 1086 1098 1094 1092 1080 1095 1013 1089 1092 1096
a
Min. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
következő
Max. 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5
tényezők
átlag 3,66 3,56 3,38 3,34 3,25 3,25 3,23 3,23 3,14 3,12 3,06
szórás ,917 ,927 ,849 ,898 ,897 ,975 ,897 ,891 ,949 ,970 ,951
megítélésekor
találtunk
véleménykülönbségeket: biztonságos, gazdag régió, a lehetőségek régiója, modern régió, tiszta régió, gyorsan fejlődő régió, vendégszerető régió, nagy jövő előtt álló régió. Az innovativitás, jókedv és befogadás tekintetében megegyezett a különböző megyékben élők véleménye. A Győr-Moson-Sopron megyeiek kevésbé tartják biztonságosnak lakóhelyüket, és leginkább hiányolják a tisztaságot, a környezet rendezettségét. A lehetőségeket legkevésbé a Zala megyeiek érzik, és ők azok, akik kevésbé tartják modernnek és gyorsan fejlődőnek a régiót. A vendégszeretet tekintetében azonban pozitívan emelkedik ki Zala megye: az itt élők tartották a leginkább vendégszerető lakosságúnak a régiót. A jövőt Vas és Zala megye egyformán ítélte meg: a nagy jövő előtt álló régió állítás mindkét esetben 3,2 átlagértékelést kapott. E tekintetben a Győr-Moson-Sopron megyeiek bizakodóbbak, itt az átlagérték 3,4. Hasonló a helyzet a gazdagság tekintetében: a GyőrMoson-Sopron megyében élők gazdagabbnak érzik a régiót a Vas és Zala megyeiknél.
57
3,1 3,1 Vas
3,4 3,4 3,3
3,2
lehetőségek régiója 3,3
3,1
modern
3,8
3,2
Győr-Moson-Sopron
gazdag
3,4
3,2 Zala
biztonságos
3,6
3,2
rendes, tiszta
3,3 3,4 3,3 3,5 3,3 3,4
gyorsan fejlődő vendégszerető
3,6
nagy jövő előtt álló 8 3, 6 3, 4 3, 2 3, 0 3, 8 2,
átlag (One Way Anova, F próba, 0,05 szignifikancia szint)
Korcsoportok tekintetében különbséget találtunk a vendégszerető és befogadó lakosságú régió
állítások
megítélésében.
Az
idősebb
korcsoport
befogadóbbnak
és
vendégszeretőbbnek érzi a régiót. A fiatalok mind a vendégszeretet, mind a befogadás tekintetében alulérték a régiót idősebb társaikhoz képest. Különösen igaz ez a befogadó régió állítás esetében.
3,6 18-35
3,7 36-55 3,6
3,8 56+ 3,7
vendégszerető befogadó 9 3,
8 3,
7 3,
6 3,
5 3,
4 3,
átlag
(One Way Anova, F próba, 0,05 szignifikancia szint)
58
A legmagasabb iskolai végzettség tekintetében különbséget találtunk a biztonságos, gazdag, modern, innovatív, tiszta és nagy jövő előtt álló állítások megítélésében. A szakmunkások valamennyi tényezőt alulértékeltek a többi válaszadóhoz képest. Az iskolai végzettséggel párhuzamosan nő az elégedettség a vizsgált tényezők tekintetében. Jellemzően a diplomával rendelkezők biztonságosabbnak, gazdagabbnak, tisztábbnak érzik a régiót, és pozitívabbak a jövővel kapcsolatos elvárásaik is. Nincs különbség az érettségizettek és diplomások között a régió modernitásának és innovatívitásának megítélésében. 3,2 3,1 szakmunkás
3,2
3,1 3,0
3,2 3,4 3,2 3,4
érettségi
biztonságos
3,3 3,3 3,2
gazdag
diploma
modern
3,6
3,4 3,4
innovatív
3,3 3,4
3,5
tiszta nagy jövő előtt álló 6 3,
5 3,
4 3,
3 3,
2 3,
1 3,
9 2,
0 3,
átlag
(One Way Anova, F próba, 0,05 szignifikancia szint)
A következő ábrák és táblázatok átlagértékelésének összetevőit.
részletesen
szemléltetik
az
egyes
tényezők
biztonságos régió 50 44
40
38 30
20
10
%
8 0
7
3
m ne
ző m lle je
eg m
n se l je te
is
m ne
ző m l le je
n lá
ző m lle je
en ig
m ne
lta yá eg
is
59
biztonságos régió
1 egyáltalán nem jellemző 2 nem jellemző 3 igen is meg nem is 4 jellemző 5 teljesen jellemző összesen NV/NA összesen
érvényes gyakoriság %
kumulált érvényes gyakoriság %
említések száma
gyakoriság %
32
2,9
2,9
2,9
91 483 413 79 1098 16 1114
8,2 43,4 37,1 7,1 98,6 1,4 100,0
8,3 44,0 37,6 7,2 100,0
11,2 55,2 92,8 100,0
gazdag régió 50 44
40
35 30
20
%
10
0
11 5
5
n se l je te ző m lle je
ző is m m lle je ne eg m is en ig ző m l le je m m ne ne n lá lta yá eg
gazdag régió
1 egyáltalán nem jellemző 2 nem jellemző 3 igen is meg nem is 4 jellemző 5 teljesen jellemző összesen NV/NA összesen
érvényes gyakoriság %
kumulált érvényes gyakoriság %
említések száma
gyakoriság %
58
5,2
5,3
5,3
119 485 382 51 1095 19 1114
10,7 43,5 34,3 4,6 98,3 1,7 100,0
10,9 44,3 34,9 4,7 100,0
16,2 60,5 95,3 100,0
60
lehetőségek régiója 40 37 33
30
20 19
10
%
6
5
0 n se l je te ző m lle je
ző is m m lle je ne eg m is en ig ző m l le je m m ne ne n lá lta yá eg
lehetőségek régiója érvényes gyakoriság %
kumulált érvényes gyakoriság %
említések száma
gyakoriság %
64
5,7
5,9
5,9
208 403 363 54 1092 22 1114
18,7 36,2 32,6 4,8 98,0 2,0 100,0
19,0 36,9 33,2 4,9 100,0
24,9 61,8 95,1 100,0
1 egyáltalán nem jellemző 2 nem jellemző 3 igen is meg nem is 4 jellemző 5 teljesen jellemző összesen NV/NA összesen
modern régió 50
40 39
39
30
20
10
12
%
7 0
3
m ne
ző m lle je
eg m
n se l je te
is
m ne
ző m l le je
n lá
ző m lle je
en ig
m ne
lta yá eg
is
61
modern régió érvényes gyakoriság %
kumulált érvényes gyakoriság %
említések száma
gyakoriság %
36
3,2
3,3
3,3
131 427 422 78 1094 20 1114
11,8 38,3 37,9 7,0 98,2 1,8 100,0
12,0 39,0 38,6 7,1 100,0
15,3 54,3 92,9 100,0
1 egyáltalán nem jellemző 2 nem jellemző 3 igen is meg nem is 4 jellemző 5 teljesen jellemző összesen NV/NA összesen
Innovatív 50 44
40
32
30
20
14
%
10
0
6
4
n se l je te ző m lle je
ző is m m lle je ne eg m is en ig ző m l le je m m ne ne n lá lta yá eg
Innovatív régió
1 egyáltalán nem jellemző 2 nem jellemző 3 igen is meg nem is 4 jellemző 5 teljesen jellemző összesen NV/NA összesen
érvényes gyakoriság %
kumulált érvényes gyakoriság %
említések száma
gyakoriság %
38
3,4
3,8
3,8
141 447 329 58 1013 101 1114
12,7 40,1 29,5 5,2 90,9 9,1 100,0
13,9 44,1 32,5 5,7 100,0
17,7 61,8 94,3 100,0
62
rendes, tiszta régió 50
43
40
33
30
20
14
10
%
7 0
3
m ne
ző m lle je
eg m
n se l je te
is
m ne
ző m l le je
n lá
ző m lle je
en ig
m ne
lta yá eg
is
rendes, tiszta régió
említések száma 1 egyáltalán nem jellemző 2 nem jellemző 3 igen is meg nem is 4 jellemző 5 teljesen jellemző összesen NV/NA összesen
érvényes gyakoriság %
gyakoriság %
kumulált érvényes gyakoriság %
38
3,4
3,5
3,5
151 473 359 71 1092 22 1114
13,6 42,5 32,2 6,4 98,0 2,0 100,0
13,8 43,3 32,9 6,5 100,0
17,3 60,6 93,5 100,0
jókedvű, derűs lakosságú régió 50 46 40
30
24
20 18 10
%
6
6
0
n se l je te ző m lle je
ző is m m lle je ne eg m is en ig ző m l le je m m ne ne n lá lta yá eg
63
jókedvű, derűs lakosságú régió
1 egyáltalán nem jellemző 2 nem jellemző 3 igen is meg nem is 4 jellemző 5 teljesen jellemző összesen NV/NA összesen
érvényes gyakoriság %
kumulált érvényes gyakoriság %
említések száma
gyakoriság %
68
6,1
6,2
6,2
193 509 258 68 1096 18 1114
17,3 45,7 23,2 6,1 98,4 1,6 100,0
17,6 46,4 23,5 6,2 100,0
23,8 70,3 93,8 100,0
gyorsan fejlődő régió 50
40
41
30
30
20 18
%
10
0
6
5
l je te n se ző m lle je
ző is m m lle je ne eg m is en ig ző m l le je m m ne ne n lá lta yá eg
gyorsan fejlődő régió
1 egyáltalán nem jellemző 2 nem jellemző 3 igen is meg nem is 4 jellemző 5 teljesen jellemző összesen NV/NA összesen
érvényes gyakoriság %
kumulált érvényes gyakoriság %
említések száma
gyakoriság %
55
4,9
5,1
5,1
198 443 330 63 1089 25 1114
17,8 39,8 29,6 5,7 97,8 2,2 100,0
18,2 40,7 30,3 5,8 100,0
23,2 63,9 94,2 100,0
64
nagy jövő előtt álló régió 50
40
40
30
32
20
14
10
%
9 5
0
n se l je te ző m lle je
ző is m m lle je ne eg m is en ig ző m l le je m m ne ne n lá lta yá eg
nagy jövő előtt álló régió
említések száma 1 egyáltalán nem jellemző 2 nem jellemző 3 igen is meg nem is 4 jellemző 5 teljesen jellemző összesen NV/NA összesen
érvényes gyakoriság %
gyakoriság %
kumulált érvényes gyakoriság %
57
5,1
5,3
5,3
150 436 345 92 1080 34 1114
13,5 39,1 31,0 8,3 96,9 3,1 100,0
13,9 40,4 31,9 8,5 100,0
19,2 59,5 91,5 100,0
vendégszerető lakosságú régió 50 45 40
30 28 20 16 10
%
7 0
n se l je te ző m lle je
ző is m m lle je ne eg m is en ig ző m l le je m m ne ne n lá lta yá eg
65
vendégszerető lakosságú régió
1 egyáltalán nem jellemző 2 nem jellemző 3 igen is meg nem is 4 jellemző 5 teljesen jellemző összesen NV/NA összesen
érvényes gyakoriság %
kumulált érvényes gyakoriság %
említések száma
gyakoriság %
25
2,2
2,3
2,3
82 311 497 180 1095 19 1114
7,4 27,9 44,6 16,2 98,3 1,7 100,0
7,5 28,4 45,4 16,4 100,0
9,8 38,2 83,6 100,0
befogadó régió 50
40
42
33
30
20 14
10
%
9 0 n se l je te ző m lle je
ző is m m lle je ne eg m is en ig ző m l le je m m ne ne n lá lta yá eg
befogadó régió
1 egyáltalán nem jellemző 2 nem jellemző 3 igen is meg nem is 4 jellemző 5 teljesen jellemző összesen NV/NA összesen
érvényes gyakoriság %
kumulált érvényes gyakoriság %
említések száma
gyakoriság %
28
2,5
2,6
2,6
95 356 453 154 1086 28 1114
8,5 32,0 40,7 13,8 97,5 2,5 100,0
8,7 32,8 41,7 14,2 100,0
11,3 44,1 85,8 100,0
66
Szeretné, ha gyermeke a régióban élne? A válaszadók 72,7 %-a szeretné, hogy gyermeke a régióban telepedje le. Azoktól, akik a kérdésre nemmel válaszoltak, megkérdeztük, hogy miért nem szeretnék, hogy gyermekük itt éljen. A válaszok között első helyen a kilátástalan jövő, a munkalehetőségek hiánya, a külföldi kedvezőbb lehetőségek szerepeltek.
Szeretné-e, hogy gyermeke a régióban telepjen le? NV/NA 15,4% nem 11,8%
igen 72,7%
Miért nem szeretné, hogy gyermeke a régióban lakjon? 102 válaszadó 102 említést tett. nincs jövőkép, kilátástalanság kevés a munkalehetőség külföldön több a lehetőség
említések száma 29 23
gyakoriság 28,43% 22,55%
17
16,67%
Tíz alatti említést kapott: − kevés a megélhetéshez a pénz, nem jók a megélhetési viszonyok − jobb körülmények lehetősége végett − Magyarország főváros centrikus, több ott a lehetőség (munkahely) − ő is költözne − nagyobb városban − mert halott ez a régió. Kilátástalanság. − rosszak az életkörülmények − család közelség − Magyarország egy szerencsétlen ország, semmi identitással − a fiai már Budapesten élnek, inkább ő költözne − Nem felel meg az igényeiknek − mert halott ez a régió. Kilátástalanság. − jobb, ha világgá megy! − rossz az emberek hozzáállása a gyerekekhez
67
6. Intézmények A következő részben azt vizsgáltuk, hogy az egyes intézmények, a válaszadók szerint, mennyiben járulnak hozzá a település (ahol él), illetve a régió fejlődéséhez. A kérdezettek három válaszkategória közül választhattak: nagymértékben, kis mértékben, egyáltalán nem. Az általunk vizsgált intézmények a következők voltak: -
hazai tulajdonú kis és középvállalkozások
-
multinacionális nagyvállalkozások
-
hazai nagyvállalkozások
-
Megyei Önkormányzat
-
kistérségi társulások
-
Polgármesteri Hivatal
-
helyi civil szervezetek, alapítványok
-
helyi oktatási intézmények
-
Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács
-
egyházak
-
Polgármester
-
Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
-
lakosság
A következő ábrák a település fejlődésével kapcsolatos válaszokat összegzik. A hazai tulajdonú KKV-k a válaszadók szerint inkább kismértékben járulnak hozzá a település fejlődéséhez (57,5 %). A nagymértékben kategóriát megjelölők aránya 26,7%. „A KKV-k egyáltalán nem járulnak hozzá a fejlődéshez” kategóriát megjelölők aránya 10%. A multinacionális vállalatok esetében már árnyaltabb a kép. A hozzájárulással egyetértők aránya 68,9%, akiknek mintegy fele állította, hogy a multik nagymértékben hozzájárulnak a település fejlődéséhez. A hazai nagyvállalatok fejlődéshez való valamilyen szintű hozzájárulásával a válaszadók 73,3 %-a értett egyet. Az egyáltalán nem járulnak hozzá a fejlődéshez kategóriát megjelölők aránya 20,9 %. Többen vannak tehát, akik a település fejlődésében nagyobb szerepét látják a KKV-knak és a magyar nagyvállalatoknak, mint a multinacionális cégeknek.
68
Hazai tulajdonú kis és középvállalkozások NV/NA 5,9% Egyáltalán nem 10,0%
Nagymértékben 26,7%
Kismértékben 57,5%
Multinacionális nagyvállalkozások NV/NA 5,1%
Egyáltalán nem 25,9%
Nagymértékben 33,2%
Kismértékben 35,7%
69
Hazai nagyvállalkozások NV/NA 5,7% Egyáltalán nem 20,9%
Nagymértékben 28,5%
Kismértékben 44,8%
A Megyei Önkormányzat településfejlesztésben betöltött szerepét inkább kismértékűnek tartják a régió lakosai. Viszonylag magas azok aránya, akik egyáltalán nem látják a megyei önkormányzatok szerepét a településfejlesztésben (22,2 %). Hasonló a helyzet a kistérségi társulások esetén. A válaszadók itt is inkább kismértékű szerepet látnak. Magas a kérdésre nem válaszadók aránya, ami nagyfokú bizonytalanságra utalhat a kistérségi társulások munkájának megítélésekor.
70
Megyei Önkormányzat NV/NA 6,6% Egyáltalán nem 22,2% Nagymértékben 22,9%
Kismértékben 48,4%
Kistérségi Társulások NV/NA 12,3% Egyáltalán nem 20,0% Nagymértékben 17,0%
Kismértékben 50,7%
A válaszadók 79,1 %-a egyetértett azzal, hogy a polgármesteri hivatalok hozzájárulnak a település fejlődéséhez. Itt közel megegyezik azok aránya, akik nagymértékű és kismértékű hozzájárulást érzékelnek. Az egyáltalán nem járul hozzá kategóriát megjelölők aránya 15,2. A polgármesterek tekintetében hasonló adatokat kapunk. Itt azonban sokan átkerültek az egyáltalán nem, vagy a nem válaszol kategóriák valamelyikébe. A válaszadók szerint a polgármestereknek kevesebb szerepük van a településfejlesztésben, mint a polgármesteri hivataloknak.
71
Polgármesteri hivatal NV/NA 5,7% Egyáltalán nem 15,2% Nagymértékben 39,0%
Kismértékben 40,1%
Polgármester NV/NA 7,3% Egyáltalán nem 20,0%
Nagymértékben 33,8%
Kismértékben 38,9%
A civil szervezetek egyértelműen hozzájárulnak, de inkább kismértékben a település fejlődéséhez. Az egyáltalán nem kategória itt csak 8,1%. Az egyházakhoz képest a civileknek nagyobb szerepet tulajdonítanak a válaszadók. Az egyházaknál az egyáltalán nem arány magas, 38,2 % és magas itt a kérdésre nem válaszolók aránya (10,7%) is.
72
Helyi civil szervezetek, alapítványok NV/NA 8,1% Egyáltalán nem 17,0% Nagymértékben 24,1%
Kismértékben 50,9%
Egyházak NV/NA
Nagymértékben
10,7%
11,0%
Egyáltalán nem 38,2%
Kismértékben 40,2%
A helyi oktatási intézmények esetében a településfejlesztéshez való hozzájárulást a válaszadók 76,4 %-a jelölte meg. Ezt inkább kismértékűnek tartják. Az egyáltalán nem járul hozzá kategóriát megjelölők aránya 16,6%.
73
Helyi oktatási intézmények NV/NA 6,9% Egyáltalán nem 16,6%
Nagymértékben 27,6%
Kismértékben 48,8%
Vizsgáltuk azt is, hogy a régió lakosai hogyan látják a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és Ügynökség településfejlesztésben való szerepét. Mindkét esetben kiugróan magas (30 % feletti) volt a kérdésre nem válaszolók aránya, ami nagyfokú bizonytalanságot, alulinformáltságot takarhat. Hasonló volt mindkét szervezet esetében az elutasítók aránya (15 %). A Tanács esetében 52,9 %-os az egyetértési arány. Az Ügynökségnél ez valamivel alacsonyabb: 50,6 %. A Tanács munkáját elismerők közül sokan, az Ügynökség esetében, a nem válaszol kategóriába kerültek át.
74
Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Nagymértékben 19,9%
NV/NA 31,7%
Kismértékben Egyáltalán nem
33,0%
15,4%
Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nagymértékben 17,5% NV/NA 34,2%
Kismértékben Egyáltalán nem
33,1%
15,2%
A megyék, az életkor és az iskolai végzettség tekintetében kizárólag az egyes megyék lakói között találtunk különbségeket, annak megítélésében, hogy a Tanács mennyire járul hozzá az egyes települések fejlesztéséhez. A Vas megyei válaszadók 29,3 %-a nagymértékben, 52,4 %-a kismértékben, 18,3 %-a egyáltalán nem válaszokat jelölt meg. Zalában ugyanezek az arányok a következők voltak: 36,3 % nagymértékben, 44,8 % kismértékben, 18,8 % egyáltalán nem. Győr-Moson-Sopron megyében 23,1 % nagymértékben, 47,7 %
75
kismértékben, 29,2 % egyáltalán ne kategóriákat jelölt meg. Az elutasítók aránya GyőrMoson-Sopron megyében a legnagyobb. Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács * lakóhely lakóhelye
72
85
Győr-Moson -Sopron 65
32,4%
38,3%
29,3%
100,0%
29,3% 9,5% 129
36,3% 11,2% 105
23,1% 8,5% 134
29,2% 29,2% 368
35,1%
28,5%
36,4%
100,0%
52,4% 17,0% 45
44,9% 13,8% 44
47,7% 17,6% 82
48,4% 48,4% 171
26,3%
25,7%
48,0%
100,0%
18,3% 5,9% 246
18,8% 5,8% 234
29,2% 10,8% 281
22,5% 22,5% 761
32,3%
30,7%
36,9%
100,0%
100,0% 32,3%
100,0% 30,7%
100,0% 36,9%
100,0% 100,0%
Vas Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács
Nagymértékben
Kismértékben
Egyáltalán nem
összesen
válaszadók száma % Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács % lakóhely % összesen válaszadók száma % Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács % lakóhely % összesen válaszadók száma % Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács % lakóhely % összesen válaszadók száma % Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács % lakóhely % összesen
Zala
összesen 222
(Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint)
76
A megyék, az életkor és az iskolai végzettség tekintetében kizárólag az egyes megyék lakói között találtunk különbségeket, annak megítélésében, hogy az Ügynökség mennyire járul hozzá az egyes települések fejlesztéséhez. A Vas megyeik 28 % -a nagymértékű, 52,3 %-a kismértékű településfejlesztésben való hozzájárulást lát. Az elutasítók aránya 19,7 % Vas megyében. Zala megye esetében: 32,1 % nagymértékben, 45,6 % kismértékben, 22,3 % egyáltalán nem kategóriákat jelölt meg. Győr-Moson-Sopon megye esetén ugyanezek az arányok a következők: 21,1 %, 52,3 %, 26,5 %. Az Ügynökség településfejlesztéshez való hozzájárulásával Győr-MosonSopron megyében kevésbé elégedettek. A korábbi, régiót értékelő kérdésre visszautalva hozzátesszük, hogy Győr-Moson-Sopron megyében élők a biztonságot, a rendezett tiszta környezetet hiányolták. Viszont az összes megye közül itt a legbizakodóbbak a jövőt illetően („nagy jövő előtt álló régió”), és az itt élők gazdagabbnak érzik a régiót a Vas és Zala megyei társaiknál. Az Ügynökség településfejlesztő tevékenységét feltehetőleg a lehetőségek („nagy jövő”) kihasználása függvényében értékelték: a jobb jövőt várók nagyobb erőfeszítést várnak a fejlesztésért felelős szervezetektől.
Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség * lakóhely lakóhely
67
69
Győr-MosonSopron 59
34,4%
35,4%
30,3%
100,0%
28,0% 9,1% 125
32,1% 9,4% 98
21,1% 8,0% 146
26,6% 26,6% 369
33,9%
26,6%
39,6%
100,0%
52,3% 17,1% 47
45,6% 13,4% 48
52,3% 19,9% 74
50,3% 50,3% 169
27,8%
28,4%
43,8%
100,0%
19,7% 6,4% 239
22,3% 6,5% 215
26,5% 10,1% 279
23,1% 23,1% 733
32,6%
29,3%
38,1%
100,0%
100,0% 32,6%
100,0% 29,3%
100,0% 38,1%
100,0% 100,0%
Vas Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
Nagymértékben
Kismértékben
Egyáltalán nem
összesen
válaszadók száma % Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség % lakóhely % összesen válaszadók száma % Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség % lakóhely % összesen válaszadók száma % Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség % lakóhely % összesen válaszadók száma % Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség % lakóhely % összesen
Zala
összesen 195
(Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint)
77
A lakosság 12 %-ban látta úgy, hogy saját maga nem járul hozzá a település fejlesztéséhez. A legtöbben, a válaszadók 83,4 %-a, elégedett a lakosság ezirányú tevékenységével.
Lakosság NV/NA 4,6% Egyáltalán nem 12,0%
Nagymértékben 28,9%
Kismértékben 54,5%
78
A következő ábrák a Nyugat-dunántúli régió fejlődésével kapcsolatos válaszokat összegzik. A hazai tulajdonú KKV-k megítélése a régiófejlesztésben hasonló a településfejlesztésben betöltött szerephez. A válaszadók szerint kismértékben járulnak hozzá a régió fejlődéséhez (54,4 %). A nagymértékben kategóriát megjelölők aránya 25,6%. A kettő együtt 80 %. „A KKV-k egyáltalán nem járulnak hozzá a fejlődéshez” kategóriát megjelölők aránya 10,1%. A multinacionális vállalatok esetében a hozzájárulással egyetértők aránya 79,4%, akiknek 43,2 %-a állította, hogy a multik nagymértékben hozzájárulnak a település fejlődéséhez. Az egyáltalán nem választ megjelölők aránya 11,8%. A hazai nagyvállalatok fejlődéshez való valamilyen szintű hozzájárulásával a válaszadók 80,2 %-a értett egyet. Az egyáltalán nem járulnak hozzá a fejlődéshez kategóriát megjelölők aránya 10,4 %. A hazai nagyvállalatoknak a régiófejlesztésben nagyobb szerepét látják a válaszadók, mint a településfejlesztésben. A régiófejlődés szempontjából a válaszadók nem látnak különbséget a hazai KKV-k, nagyvállalatok és multinacionális cégek tevékenységét illetően.
Hazai tulajdonú kis és középvállalkozások NV/NA 10,0% Egyáltalán nem
Nagymértékben 25,6%
10,1%
Kismértékben 54,4%
79
Multinacionális nagyvállalkozások NV/NA 8,8% Egyáltalán nem 11,8% Nagymértékben 43,2%
Kismértékben 36,2%
Hazai nagyvállalkozások NV/NA 9,4% Egyáltalán nem 10,4%
Nagymértékben 34,4%
Kismértékben 45,8%
80
A Megyei Önkormányzat régiófejlesztésben betöltött szerepét inkább kismértékűnek tartják a régió lakosai. Viszonylag magas azok aránya, akik egyáltalán nem látják a megyei önkormányzatok szerepét a régiófejlesztésben (16,2 %). Hasonló a helyzet a kistérségi társulások esetén. A válaszadók itt is inkább kismértékű szerepet látnak. Magas a kérdésre nem válaszadók aránya, ami nagyfokú bizonytalanságra utalhat a kistérségi társulások munkájának megítélésekor. A kapott adatok hasonlóak a településfejlesztés értékelésénél szereplő eredményekkel. A település és régiófejlesztés viszonylatában hasonló szereppel bírnak a vizsgált szervezetek.
Megyei Önkormányzat NV/NA 11,2% Egyáltalán nem 16,2% Nagymértékben 23,6%
Kismértékben 49,0%
Kistérségi Társulások NV/NA 16,7%
Nagymértékben 12,2%
Egyáltalán nem 22,9% Kismértékben 48,2%
81
A válaszadók 68,7 %-a egyetértett azzal, hogy a polgármesteri hivatalok hozzájárulnak a régió fejlődéséhez. Itt inkább a kismértékű hozzájárulást jelölték meg a válaszadók. A településfejlesztés esetében hasonló volt a kis és nagymértékű hozzájárulás megítélésének aránya. Az egyáltalán nem járul hozzá kategóriát megjelölők aránya 19,3. Ez magasabb a településfejlesztésnél tapasztalt aránynál. A polgármesterek esetében sokan átkerültek az egyáltalán nem, vagy a nem válaszol kategóriák valamelyikébe (csakúgy, mint a településfejlesztés megítélésénél). A Azt mondhatjuk, hogy a polgármesteri hivatalnak és a polgármesternek kisebb szerepet szánnak a kérdezettek a régiófejlesztésben, mint a településfejlesztésben.
Polgármesteri hivatal NV/NA 11,9% Egyáltalán nem 19,3% Nagymértékben 16,4%
Kismértékben 52,3%
Polgármester NV/NA
Nagymértékben
15,1%
15,4%
Egyáltalán nem 21,2%
Kismértékben 48,4%
82
A civil szervezetek 63,8 %-ban, és inkább kismértékben járulnak hozzá a régió fejlődéséhez. Az egyáltalán nem kategória itt 22%. A településfejlesztésben a civileknek nagyobb szerepet szánnak a válaszadók, mint a régiófejlesztésben. Az egyházakhoz képest a civileknek nagyobb szerepet tulajdonítanak a válaszadók. Az egyházaknál az egyáltalán nem arány a településfejlesztésnél tapasztaltakhoz hasonlóan magas, 36,4 %, és magas itt a kérdésre nem válaszolók aránya (16,4%) is. A régiófejlesztésben kisebb szerepet szánnak az egyházaknak, mint a településfejlesztésben.
Helyi civil szervezetek, alapítványok NV/NA
Nagymértékben
14,3%
14,5%
Egyáltalán nem 22,0%
Kismértékben 49,3%
Egyházak NV/NA 16,4%
Nagymértékben 9,2%
Kismértékben 38,0% Egyáltalán nem 36,4%
83
A helyi oktatási intézmények esetében a régiófejlesztéshez való hozzájárulást a válaszadók 66,6 %-a jelölte meg. Ez 10 %-kal kevesebb, mint a településfejlesztés esetén volt. A régiófejlesztésnél is az oktatási intézmények hozzájárulása a fejlődéshez inkább kismértékűnek. Az egyáltalán nem járul hozzá kategóriát megjelölők aránya 18,5%.
Helyi oktatási intézmények NV/NA 14,9% Egyáltalán nem 18,5% Nagymértékben 25,1%
Kismértékben 41,5%
Vizsgáltuk, hogy a régió lakosai hogyan látják a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és Ügynökség régiófejlesztésben való szerepét. Csakúgy, mint a településfejlesztésnél itt is mindkét esetben kiugróan magas (40 % közeli) volt a kérdésre nem válaszolók aránya, ami nagyfokú bizonytalanságot, alulinformáltságot takarhat. Hasonló volt mindkét szervezet esetében az elutasítók aránya (10 % körüli). A Tanács esetében 54,4 %-os lett az egyetértési arány (településfejlesztésnél ez 52,9 %-os). Az Ügynökségnél ez valamivel alacsonyabb: 50 % (a településfejlesztés esetén ez 50,6%).
84
Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Nagymértékben 26,1%
NV/NA 36,2%
Egyáltalán nem
Kismértékben 28,3%
9,4%
Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nagymértékben 22,4% NV/NA 38,2%
Kismértékben Egyáltalán nem
27,6%
11,8%
A megyék, az életkor és az iskolai végzettség tekintetében kizárólag az egyes megyék lakói között találtunk különbségeket, annak megítélésében, hogy a Tanács mennyire járul hozzá a régiófejlesztéséhez.
85
A Vas megyei válaszadók 41,7 % (29,3) 1 %-a nagymértékben, 46,5 (52,4) %-a kismértékben, 11,7 (18,3) %-a egyáltalán nem válaszokat jelölt meg. Zalában ugyanezek az arányok a következők voltak: 49,1 (36,3) % nagymértékben, 37,3 (44,8) % kismértékben, 13,6 (18,8) % egyáltalán nem. Győr-Moson-Sopron megyében 33,3 (23,1) %, nagymértékben, 48,3 (47,7) % kismértékben, 18,4 (29,2) % egyáltalán nem kategóriákat jelölt meg. Az elutasítók aránya a régiófejlesztés esetén is Győr-Moson-Sopron megyében a legnagyobb. Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács * lakóhely lakóhely
96
Zala 108
Győr-MosonSopron 87
összesen 291
33,0%
37,1%
29,9%
100,0%
41,7% 13,5% 107
49,1% 15,2% 82
33,3% 12,2% 126
40,9% 40,9% 315
34,0%
26,0%
40,0%
100,0%
46,5% 15,0% 27
37,3% 11,5% 30
48,3% 17,7% 48
44,3% 44,3% 105
25,7%
28,6%
45,7%
100,0%
11,7% 3,8% 230
13,6% 4,2% 220
18,4% 6,8% 261
14,8% 14,8% 711
32,3%
30,9%
36,7%
100,0%
100,0% 32,3%
100,0% 30,9%
100,0% 36,7%
100,0% 100,0%
Vas Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács
Nagymértékben
Kismértékben
Egyáltalán nem
összesen
válaszadók száma % Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács % lakóhely % összesen válaszadók száma % Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács % lakóhely % összesen válaszadók száma % Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács % lakóhely % összesen válaszadók száma % Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács % lakóhely % összesen
(Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint)
A megyék, az életkor és az iskolai végzettség tekintetében kizárólag az egyes megyék lakói között találtunk különbségeket, annak megítélésében, hogy az Ügynökség mennyire járul hozzá a Nyugat-dunántúli régió fejlesztéséhez. A Vas megyeik 37,5 (28) % -a nagymértékű, 46,4 (52,3) %-a kismértékű régió (település)fejlesztésben való hozzájárulást lát. Az elutasítók aránya 16,1 (19,7) % Vas megyében. Zala megye esetében: 44,1 (32,1) % nagymértékben, 37,1 (45,6) % kismértékben, 18,8 (22,3) % egyáltalán nem kategóriákat jelölt meg. Győr-Moson-Sopon megye esetén ugyanezek az arányok a következők: 29 (21,1)%, 48,9 (52,3)%, 22,1 (26,5)%. Az Ügynökség régiófejlesztéshez való hozzájárulásával a településfejlesztéshez hasonlóan Győr-Moson-Sopron megyében a legkevésbé elégedettek a válaszadók.
1
Zárójelben a településfejlesztésre vonatkozó kérdés adatai szerepelnek.
86
Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség * lakóhely lakóhely
84
89
Győr-MosonSopron 76
33,7%
35,7%
30,5%
100,0%
37,5% 12,2% 104
44,1% 12,9% 75
29,0% 11,0% 128
36,2% 36,2% 307
33,9%
24,4%
41,7%
100,0%
46,4% 15,1% 36
37,1% 10,9% 38
48,9% 18,6% 58
44,6% 44,6% 132
27,3%
28,8%
43,9%
100,0%
16,1% 5,2% 224
18,8% 5,5% 202
22,1% 8,4% 262
19,2% 19,2% 688
32,6%
29,4%
38,1%
100,0%
100,0% 32,6%
100,0% 29,4%
100,0% 38,1%
100,0% 100,0%
Vas Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
Nagymértékben
Kismértékben
Egyáltalán nem
összesen
válaszadók száma % Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség % lakóhely % összesen válaszadók száma % Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség % lakóhely % összesen válaszadók száma % Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség % lakóhely % összesen válaszadók száma % Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség % lakóhely % összesen
Zala
összesen 249
(Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint)
A lakosság 13,6 %-ban látta úgy, hogy saját maga nem járul hozzá a régió fejlesztéséhez. A legtöbben, a válaszadók 74,9 %-a, elégedett a lakosság ezirányú tevékenységével. Az eredmények szerint a településfejlesztésben nagyobb szerepe van a lakosságnak, mint a régiófejlesztésben.
Lakosság NV/NA 11,5% Egyáltalán nem 13,6% Nagymértékben 23,0%
Kismértékben 51,9%
87
Megkérdeztük a régió lakóit, hogy mennyire ismerik a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, illetve Ügynökség munkáját. A Tanács munkáját a válaszadók 61,7 %-a nem vagy egyáltalán nem ismeri és 18,1 %-uk soha nem hallott a létezéséről. (Érvényes gyakoriság, a NV/NA - ot nem tartalmazza.) Az Ügynökség munkáját a válaszadók 62,7 %-a nem vagy egyáltalán nem ismeri. Az Ügynökség esetében magasabb azok aránya, akik soha nem hallottak a szervezet a létezéséről. Ez 22,9 %. (Érvényes gyakoriság, a NV/NA - ot nem tartalmazza.) 2
Mennyire ismeri a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács munkáját?
1 egyáltalán nem ismeri 2 nem ismeri 3 közepesen ismeri 4 ismeri 5 kiválóan ismeri soha nem hallottam róla összesen NV/NA összesen
említések száma 385 283 176 35 7 196 1082 32 1114
gyakoriság % 34,6 25,4 15,8 3,1 ,6 17,6 97,1 2,9 100,0
érvényes gyakoriság % 35,6 26,2 16,3 3,2 ,6 18,1 100,0
kumulált érvényes gyakoriság % 35,6 61,7 78,0 81,2 81,9 100,0
Mennyire ismeri a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács munkáját NV/NA 2,9% nem hallott róla 17,6% kiválóan ,6% ismeri
egyáltalán nem 34,6%
3,1% közepesen 15,8% nem 25,4%
2
A kérdéseknél megye és korcsoport vonatkozásában nem találtunk szignifikáns eltérés a válaszadók véleményében. (Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint).
88
Mennyire ismeri a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség munkáját?
1 egyáltalán nem ismeri 2 nem ismeri 3 közepesen ismeri 4 ismeri 5 kiválóan ismeri soha nem hallottam róla összesen NV/NA összesen
említések száma 404 276 115 36 5 248 1084 30 1114
gyakoriság % 36,3 24,8 10,3 3,2 ,4 22,3 97,3 2,7 100,0
érvényes gyakoriság % 37,3 25,5 10,6 3,3 ,5 22,9 100,0
kumulált érvényes gyakoriság % 37,3 62,7 73,3 76,7 77,1 100,0
Mennyire ismeri a Nyugat-dunántúli Reg. Fejlesztési Ügynökség munkáját? NV/NA 2,7% nem hallott róla egyáltalán nem
22,3%
36,3% kiválóan ,4% ismeri 3,2% közepesen
nem
10,3%
24,8%
A következőkben állításokat fogalmaztunk meg Tanács és Ügynökség munkájával kapcsolatban, amelyet ötfokozatú egyetértési skálán értékeltek a válaszadók, ahol az egyes érték az egyáltalán nem ért egyet, az ötös érték a teljes mértékben egyetért kategóriákat jelölte. Csak azokat a válaszadókat kérdeztük, akik a szervezetek ismertsége kapcsán legalább közepes ismertséget jelöltek meg. Ez a Tanács esetében 446 válaszadó. Az Ügynökség esetében 434 válaszadó. A Tanáccsal kapcsolatos állítások a következők voltak: -
A
Tanács
munkája
révén
hatékonyan
juttatja
el
a
hazai
támogatásokat az önkormányzatoknak. (útépítés, egészségügyi beruházások, rendezvények támogatása) -
A régió érdekeit jól szolgáló regionális fejlődést támogató terveket készít.
89
-
Segíti
az
önkormányzatok
és
a
civil
szervezetek
közötti
együttműködéseket. A Tanács munkáját valamilyen szinten ismerő 446 válaszadó közül 201-en értékelték az első állítást. Ez nagyfokú bizonytalanságot jelöl. A legtöbben a közepes kategóriát jelölték meg, ami szintén ezt támasztja alá. A kérdésre választ adók 30,4 %-a egyetértett azzal az állítással, amely szerint a Tanács hatékonyan juttatja el a támogatásokat az önkormányzatok részére. A Tanács munkája révén hatékonyan juttatja el a hazai támogatásokat az önkormányzatoknak (útépítés, egészségügyi beruházások, rendezvények támogatása)
1 egyáltalán nem 2 nem 3 igen is meg nem is 4 egyetért 5 teljesen egyetért összesen NV/NA nem tudja összesen
NV/NT
összesen
említések száma 20 31 89 47 14 201 898 15 913 1114
gyakoriság % 1,8 2,8 8,0 4,2 1,3 18,0 80,6 1,3 82,0 100,0
érvényes gyakoriság % 10,0 15,4 44,3 23,4 7,0 100,0
kumulált érvényes gyakoriság % 10,0 25,4 69,7 93,0 100,0
A következő állítás esetében hasonló eredményeket kapunk. Összesen 200-an válaszoltak a kérdésre. Közülük a legtöbben közepesen értettek egyet azzal, hogy a Tanács a régió fejlődését és érdekeit jól szolgáló terveket készít. A kérdésre választ adók 35,5 %-a értett egyet ezzel az állítással. A régió érdekeit jól szolgáló regionális fejlődést támogató terveket készít
NV/NT
összesen
1 egyáltalán nem 2 nem 3 igen is meg nem is 4 egyetért 5 teljesen egyetért összesen NV/NA nem tudja összesen
említések száma 17 26 86 45 26 200 897 17 914 1114
gyakoriság % 1,5 2,3 7,7 4,0 2,3 18,0 80,5 1,5 82,0 100,0
érvényes gyakoriság % 8,5 13,0 43,0 22,5 13,0 100,0
kumulált érvényes gyakoriság % 8,5 21,5 64,5 87,0 100,0
90
A Tanács segíti az önkormányzatok és civilek együttműködését állítást 198 fő értékelte. A közepes kategóriát megjelölők aránya itt is magas. A kérdésre választ adók 35,4 %-a értet egyet az állítással. Segíti az önkormányzatok és a civil szervezetek közötti együttműködéseket.
NV/NT
összesen
1 egyáltalán nem 2 nem 3 igen is meg nem is 4 egyetért 5 teljesen egyetért összesen NV/NA nem tudja összesen
említések száma 16 36 76 51 19 198 897 19 916 1114
gyakoriság % 1,4 3,2 6,8 4,6 1,7 17,8 80,5 1,7 82,2 100,0
érvényes gyakoriság % 8,1 18,2 38,4 25,8 9,6 100,0
kumulált érvényes gyakoriság % 8,1 26,3 64,6 90,4 100,0
91
Az Ügynökséggel kapcsolatos állítások a következők voltak: -
Az Ügynökség hatékonyan közreműködik Európai Uniós és hazai támogatások felhasználásában (forrásközvetítésben).
-
Az Ügynökség munkájának köszönhetően az elmaradott térségek a régióban felzárkóznak.
-
Támogatja a régiós vállalkozások közötti együttműködést.
-
Munkájával hozzájárul ahhoz, hogy a régióban élők otthon érezzék magukat.
Az Ügynökség munkáját valamilyen szinten 434 válaszadó ismerte. Az első állítást ebből 149-en értékelték. A legtöbben egyetértettek azzal, hogy az Ügynökség hatékonyan működik közre a forrásközvetítésben (44,3%). Magas a közepes egyetértést mutatók aránya (30,9%). Az Ügynökség hatékonyan közreműködik Európai Uniós és hazai támogatások felhasználásában (forrásközvetítésben)
NV/NT
1 egyáltalán nem 2 nem 3 igen is meg nem is 4 egyetért 5 teljesen egyetért összesen NV/NA nem tudja összesen
összesen
említések száma 13 24 46 49 17 149 953 12 965 1114
gyakoriság % 1,2 2,2 4,1 4,4 1,5 13,4 85,5 1,1 86,6 100,0
érvényes gyakoriság % 8,7 16,1 30,9 32,9 11,4 100,0
kumulált érvényes gyakoriság % 8,7 24,8 55,7 88,6 100,0
Azzal, hogy az Ügynökség munkájának köszönhetően az elmaradott térségek felzárkóznak a kérdésre választ adó 143 válaszadó 30,1 %-a értett egyet. A közepesen egyetértők aránya itt is magas: 35 %. Az Ügynökség munkájának köszönhetően az elmaradott térségek a régióban felzárkóznak
NV/NT
összesen
1 egyáltalán nem 2 nem 3 igen is meg nem is 4 egyetért 5 teljesen egyetért összesen NV/NA nem tudja összesen
említések száma 19 31 50 35 8 143 954 17 971 1114
gyakoriság % 1,7 2,8 4,5 3,1 ,7 12,8 85,6 1,5 87,2 100,0
érvényes gyakoriság % 13,3 21,7 35,0 24,5 5,6 100,0
kumulált érvényes gyakoriság % 13,3 35,0 69,9 94,4 100,0
92
A következő állítást 146-an értékelték. A régiós vállalkozások közötti együttműködést az Ügynökség támogatja a választ adók 33,5 %-a szerint. A közepesen egyetértők aránya 39 %. Támogatja a régiós vállalkozások közötti együttműködést
1 egyáltalán nem 2 nem 3 igen is meg nem is 4 egyetért 5 teljesen egyetért összesen NV/NA nem tudja összesen
NV/NT
összesen
említések száma 17 23 57 39 10 146 953 15 968 1114
gyakoriság % 1,5 2,1 5,1 3,5 ,9 13,1 85,5 1,3 86,9 100,0
érvényes gyakoriság % 11,6 15,8 39,0 26,7 6,8 100,0
kumulált érvényes gyakoriság % 11,6 27,4 66,4 93,2 100,0
145 fő válaszolt a következő állításra: az Ügynökség munkájával hozzájárul ahhoz, hogy a régióban élők otthon érezzék magukat. 37,3 %-ban egyetértettek, 34,5 %-ban közepesen értettek egyet a kérdésre választ adók. Munkájával hozzájárul ahhoz, hogy a régióban élők otthon érezzék magukat
NV/NT
1 egyáltalán nem 2 nem 3 igen is meg nem is 4 egyetért 5 teljesen egyetért összesen NV/NA nem tudja összesen
összesen
említések száma 17 24 50 42 12 145 954 15 969 1114
gyakoriság % 1,5 2,2 4,5 3,8 1,1 13,0 85,6 1,3 87,0 100,0
érvényes gyakoriság % 11,7 16,6 34,5 29,0 8,3 100,0
kumulált érvényes gyakoriság % 11,7 28,3 62,8 91,7 100,0
7. Információigény A következő fejezetben azt vizsgáltuk, hogy a régió lakosai mennyire érzik magukat informáltnak a régiófejlesztéssel kapcsolatban. A vizsgált területek a követezők voltak: a Regionális Fejlesztési Tanács döntései, a Regionális Fejlesztési Ügynökség munkája, a régióban történő fejlesztések, a támogatások (Eu-s és hazai) elosztása, az önkormányzat fejlesztési döntései, a városvezetés fejlesztési tervei.
93
A Tanács munkájáról a válaszadók 15,6 %-a elegendő mennyiségű információt kap. A többség (54,7%) úgy érzi, hogy alulinformált. Sokan vannak (21,2%) az érdektelenek.
a Regionális Fejlesztési Tanács munkájáról NV/NA 7,5% nem érdekli (kevés) 21,2% túl keveset túl sokat
54,7%
1,0% elegendő mértékűt 15,6%
Az Ügynökség munkájáról a válaszadók 11,6 %-a elegendő mennyiségű információt kap. A többség (56,6%) ez esetben is úgy érzi, hogy alulinformált. Az Ügynökség esetében is sokan vannak (22%) az érdektelenek.
a Regionális Fejlesztési Ügynökség munkájáról NV/NA 8,4%
nem érdekli (kevés) 22,0% túl keveset túl sokat
56,6%
1,4% elegendő mértékűt 11,6%
94
Lakóhely szerint találtunk szignifikáns különbséget az Ügynökség munkájával kapcsolatos információigénnyel kapcsolatban. A Vas megyeiek 51,1 %-a túl kevésnek érzi a kapott információmennyiséget. 13,2 %-uk elegendő információhoz jut, 33 %-uk érdektelen. Zala megyében a következő eredményeket kaptuk: -
túl kevés információt kap: 70,4 %
-
elegendőnek érzi az információ mennyiségét: 8,5 %
-
érdektelen 20, 5 %.
Győr-Moson-Sopron megye eredményei: -
túl kevés információt kap: 63,8 %
-
elegendőnek érzi az információ mennyiségét: 16 %
-
érdektelen 18,8 %.
Az adatok szerint legkevésbé a Vas megyeiek érdeklődnek az Ügynökség munkája iránt. A leginkább alulinformáltnak a Zala megyeiek érzik magukat. Itt a legmagasabb a „túl keveset” kategóriát megjelölők aránya. Viszonylag magas ez az arány Győr-Moson-Sopron megyében is. lakóhely * mennyi információt kap a Regionális Fejlesztési Ügynökség munkájáról
lakóhely
Vas
Zala
Győr-Moson-Sopron
összesen
válaszadók száma % lakóhely % információ a Regionális Fejlesztési Ügynökség munkájáról % összesen válaszadók száma % lakóhely % információ a Regionális Fejlesztési Ügynökség munkájáról % összesen válaszadók száma % lakóhely % információ a Regionális Fejlesztési Ügynökség munkájáról % összesen válaszadók száma % lakóhely % információ a Regionális Fejlesztési Ügynökség munkájáról % összesen
információ a Regionális Fejlesztési Ügynökség munkájáról Keveset/vagy elegendő nem, de nem mértékűt túl keveset túl sokat is érdekli 170 44 9 110 51,1% 13,2% 2,7% 33,0%
összesen 333 100,0%
27,0%
34,1%
56,3%
44,9%
32,6%
16,7% 233 70,4%
4,3% 28 8,5%
,9% 2 ,6%
10,8% 68 20,5%
32,6% 331 100,0%
37,0%
21,7%
12,5%
27,8%
32,5%
22,8% 227 63,8%
2,7% 57 16,0%
,2% 5 1,4%
6,7% 67 18,8%
32,5% 356 100,0%
36,0%
44,2%
31,3%
27,3%
34,9%
22,3% 630 61,8%
5,6% 129 12,6%
,5% 16 1,6%
6,6% 245 24,0%
34,9% 1020 100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
61,8%
12,6%
1,6%
24,0%
100,0%
Chi négyzet teszt 0,05, szignifikancia szint
95
A régióban történő fejlesztések esetén a válaszadók között hasonló arányban szerepelnek a magukat alulinformáltnak (43,4%) és megfelelően informáltnak érzők. A megkérdezettek 10,2 %-a érdektelen.
a régióban történő fejlesztésekről NV/NA 3,1% nem érdekli (kevés) 10,2% túl sokat 2,4% túl keveset 43,4%
elegendő mértékűt 40,9%
Lakóhely tekintetében találtunk különbséget a régiós fejlesztésekről szóló információk tekintetében. A Zala megyeiek, aki a leginkább alulinformáltnak érzik magukat. Őket a GyőrMoson-Sopron megyeiek követik. lakóhely * információ a régióban történő fejlesztésekről
lakóhely
Vas
Zala
Győr-Moson-Sopron
összesen
válaszadók száma % lakóhely % információ a régióban történő fejlesztésekről % összesen válaszadók száma % lakóhely % információ a régióban történő fejlesztésekről % összesen válaszadók száma % lakóhely % információ a régióban történő fejlesztésekről % összesen válaszadók száma % lakóhely % információ a régióban történő fejlesztésekről % összesen
a régióban történő fejlesztésekről Keveset/vagy nem, de nem elegendő is érdekli túl keveset túl sokat mértékűt 113 169 6 51 33,3% 49,9% 1,8% 15,0%
Total 339 100,0%
23,4%
37,1%
22,2%
44,7%
31,4%
10,5% 202 56,4%
15,6% 115 32,1%
,6% 8 2,2%
4,7% 33 9,2%
31,4% 358 100,0%
41,8%
25,2%
29,6%
28,9%
33,1%
18,7% 168 43,9%
10,6% 172 44,9%
,7% 13 3,4%
3,1% 30 7,8%
33,1% 383 100,0%
34,8%
37,7%
48,1%
26,3%
35,5%
15,6% 483 44,7%
15,9% 456 42,2%
1,2% 27 2,5%
2,8% 114 10,6%
35,5% 1080 100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
44,7%
42,2%
2,5%
10,6%
100,0%
Chi négyzet teszt 0,05, szignifikancia szint
96
A támogatások elosztásával kapcsolatban már inkább alulinformáltnak érzik magukat a régió lakosai (54,9%). A megkérdezettek 10,8 %-a érdektelen.
a támogatások (Eu-s és hazai) elosztásáról NV/NA 2,8% nem érdekli (kevés) 10,8% túl sokat 3,2% túl keveset elegendő mértékűt
54,9%
28,3%
Legmagasabb iskolai végzettség szerint találtunk különbséget a kérdés megítélésben. A leginkább érdektelenek a szakmunkásképzőt, vagy általános iskolát végzettek. Mindhárom csoport esetében 50 % feletti a túl kevés információt kapók aránya. legmagasabb iskolai végzettség *információ a támogatások (Eu-s és hazai) elosztásáról
legmagasabb iskolai végzettség
szakmunkásképző
érettségi
diploma
összesen
válaszadók száma % legmagasabb iskolai végzettség % információ a támogatások (Eu-s és hazai) elosztásáról % összesen válaszadók száma % legmagasabb iskolai végzettség % információ a támogatások (Eu-s és hazai) elosztásáról % összesen válaszadók száma % legmagasabb iskolai végzettség % információ a támogatások (Eu-s és hazai) elosztásáról % összesen válaszadók száma % legmagasabb iskolai végzettség % információ a támogatások (Eu-s és hazai) elosztásáról % összesen
a támogatások (Eu-s és hazai) elosztásáról Keveset/vagy nem, de nem elegendő túl keveset túl sokat is érdekli mértékűt 154 75 8 35
összesen 272
56,6%
27,6%
2,9%
12,9%
100,0%
25,9%
24,3%
22,9%
30,7%
25,8%
14,6% 269
7,1% 155
,8% 9
3,3% 52
25,8% 485
55,5%
32,0%
1,9%
10,7%
100,0%
45,2%
50,2%
25,7%
45,6%
46,1%
25,5% 172
14,7% 79
,9% 18
4,9% 27
46,1% 296
58,1%
26,7%
6,1%
9,1%
100,0%
28,9%
25,6%
51,4%
23,7%
28,1%
16,3% 595
7,5% 309
1,7% 35
2,6% 114
28,1% 1053
56,5%
29,3%
3,3%
10,8%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
56,5%
29,3%
3,3%
10,8%
100,0%
Chi négyzet teszt 0,05, szignifikancia szint
97
Lakóhely tekintetében az előző kérdésekhez hasonlóan a Zala megyeiek érzik a leginkább az információ hiányát a támogatások elosztásával kapcsolatban, és őket a Győr-MosonSopron megyeiek követik. lakóhelye * információ a támogatások (Eu-s és hazai) elosztásáról
lakóhely
Vas
Zala
Győr-Moson-Sopron
összesen
válaszadók száma % lakóhely % információ a támogatások (Eu-s és hazai) elosztásáról % összesen válaszadók száma % lakóhely % információ a támogatások (Eu-s és hazai) elosztásáról % összesen válaszadók száma % lakóhely % információ a támogatások (Eu-s és hazai) elosztásáról % összesen válaszadók száma % lakóhely % információ a támogatások (Eu-s és hazai) elosztásáról % összesen
a támogatások (Eu-s és hazai) elosztásáról Keveset/vagy nem, de nem elegendő is érdekli mértékűt túl keveset túl sokat 163 110 12 56 47,8% 32,3% 3,5% 16,4%
összesen 341 100,0%
26,6%
34,9%
33,3%
46,7%
31,5%
15,1% 233 65,3%
10,2% 77 21,6%
1,1% 12 3,4%
5,2% 35 9,8%
31,5% 357 100,0%
38,1%
24,4%
33,3%
29,2%
33,0%
21,5% 216 56,1%
7,1% 128 33,2%
1,1% 12 3,1%
3,2% 29 7,5%
33,0% 385 100,0%
35,3%
40,6%
33,3%
24,2%
35,5%
19,9% 612 56,5%
11,8% 315 29,1%
1,1% 36 3,3%
2,7% 120 11,1%
35,5% 1083 100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
56,5%
29,1%
3,3%
11,1%
100,0%
Chi négyzet teszt 0,05, szignifikancia szint
98
Az önkormányzatok fejlesztési döntéseiről már sokkal inkább informáltnak érzik magukat a régió lakosai. Itt alacsonyabb az érdektelenek aránya. A helyi ügyekben, megítélésük szerint, több információhoz jutnak a lakosok, de még ez esetben is magas (38,9%) a túl kevés információhoz jutók aránya.
az önkormányzat fejlesztési döntéseirõl NV/NA 2,7% nem érdekli (kevés) 7,2% túl sokat 5,0%
túl keveset 38,9%
elegendõ mértékût 46,2%
Szignifikáns különbséget találtunk a válaszadók véleményében a lakóhely tekintetében. A legkevésbé érdeklődők ez esetben is a Vas megyeiek. Zala és Győr-Moson-Sopron megye lakosai hasonló arányban (43,4%) érzik azt, hogy túl kevés információhoz jutnak az önkormányzati döntésekkel kapcsolatban.
lakóhely * információ az önkormányzat fejlesztési döntéseiről
lakóhely
Vas
Zala
Győr-Moson-Sopron
összesen
válaszadók száma % lakóhely %az önkormányzat fejlesztési döntéseiről % összesen válaszadók száma % lakóhely %az önkormányzat fejlesztési döntéseiről % összesen válaszadók száma % lakóhely %az önkormányzat fejlesztési döntéseiről % összesen válaszadók száma % lakóhely %az önkormányzat fejlesztési döntéseiről % összesen
az önkormányzat fejlesztési döntéseiről Keveset/vagy elegendő nem, de nem túl keveset túl sokat mértékűt is érdekli 111 172 22 37 32,5% 50,3% 6,4% 10,8%
összesen 342 100,0%
25,6%
33,4%
39,3%
46,3%
31,5%
10,2% 155 43,4%
15,9% 170 47,6%
2,0% 13 3,6%
3,4% 19 5,3%
31,5% 357 100,0%
35,8%
33,0%
23,2%
23,8%
32,9%
14,3% 167 43,4%
15,7% 173 44,9%
1,2% 21 5,5%
1,8% 24 6,2%
32,9% 385 100,0%
38,6%
33,6%
37,5%
30,0%
35,5%
15,4% 433 39,9%
16,0% 515 47,5%
1,9% 56 5,2%
2,2% 80 7,4%
35,5% 1084 100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
39,9%
47,5%
5,2%
7,4%
100,0%
Chi négyzet teszt 0,05, szignifikancia szint
99
A városvezetés fejlesztési tervekkel kapcsolatban hasonlóan informáltnak érzik magukat a válaszadók. Valamivel kisebb mértékben, mint azt a már megszületett döntéseknél láttuk. Itt is magas a túl kevés információhoz jutók aránya (37,1%).
a városvezetés fejlesztési terveiről NV/NA 2,6% nem érdekli (kevés) 6,6% túl sokat 4,5%
túl keveset 37,1%
elegendő mértékűt 49,2%
A városvezetés terveiről szóló információk kapcsán véleménykülönbségeket találtunk a lakóhely és iskolai végzettség szerint. Lakóhely tekintetében a megszokott eredményeket kaptuk. Zala és Győr-Moson-Sopron megyékben hasonlóan magas a „túl keveset” kategóriát megjelölők aránya. A diplomások valamivel informáltabbnak érzik magukat a városfejlesztési tervek kapcsán. lakóhelye * információ a városvezetés fejlesztési terveiről
lakóhely
Vas
Zala
Győr-Moson-Sopron
összesen
válaszadók száma % lakóhelye % a városvezetés fejlesztési terveiről % összesen válaszadók száma % lakóhelye % a városvezetés fejlesztési terveiről % összesen válaszadók száma % lakóhelye % a városvezetés fejlesztési terveiről % összesen válaszadók száma % lakóhelye % a városvezetés fejlesztési terveiről % összesen
a városvezetés fejlesztési terveiről Keveset/vagy elegendő nem, de nem túl keveset túl sokat mértékűt is érdekli 102 190 17 33 29,8% 55,6% 5,0% 9,6%
összesen 342 100,0%
24,7%
34,7%
34,0%
44,6%
31,5%
9,4% 148 41,6%
17,5% 173 48,6%
1,6% 16 4,5%
3,0% 19 5,3%
31,5% 356 100,0%
35,8%
31,6%
32,0%
25,7%
32,8%
13,6% 163 42,1%
15,9% 185 47,8%
1,5% 17 4,4%
1,8% 22 5,7%
32,8% 387 100,0%
39,5%
33,8%
34,0%
29,7%
35,7%
15,0% 413 38,1%
17,1% 548 50,5%
1,6% 50 4,6%
2,0% 74 6,8%
35,7% 1085 100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
38,1%
50,5%
4,6%
6,8%
100,0%
Chi négyzet teszt 0,05, szignifikancia szint
100
legmagasabb iskolai végzettség * információ a városvezetés fejlesztési terveiről
legmagasabb iskolai végzettség
szakmunkásképző
érettségi
diploma
összesen
válaszadók száma % legmagasabb iskolai végzettség % a városvezetés fejlesztési terveiről % összesen válaszadók száma % legmagasabb iskolai végzettség % a városvezetés fejlesztési terveiről % összesen válaszadók száma % legmagasabb iskolai végzettség % a városvezetés fejlesztési terveiről % összesen válaszadók száma % legmagasabb iskolai végzettség % a városvezetés fejlesztési terveiről % összesen
a városvezetés fejlesztési terveiről Keveset/vagy elegendő nem, de nem túl keveset túl sokat mértékűt is érdekli 124 118 9 20
összesen 271
45,8%
43,5%
3,3%
7,4%
100,0%
31,1%
22,1%
18,0%
27,8%
25,7%
11,8% 181
11,2% 248
,9% 19
1,9% 38
25,7% 486
37,2%
51,0%
3,9%
7,8%
100,0%
45,4%
46,5%
38,0%
52,8%
46,1%
17,2% 94
23,5% 167
1,8% 22
3,6% 14
46,1% 297
31,6%
56,2%
7,4%
4,7%
100,0%
23,6%
31,3%
44,0%
19,4%
28,2%
8,9% 399
15,8% 533
2,1% 50
1,3% 72
28,2% 1054
37,9%
50,6%
4,7%
6,8%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
37,9%
50,6%
4,7%
6,8%
100,0%
Chi négyzet teszt 0,05, szignifikancia szint
101
8. Információforrások Megadtunk különféle információforrásokat, és arra kértük a válaszadókat, adják meg, hogy melyiket milyen szívesen használják a régió közéletéről történő tájékozódás során. Az értékeléshez ötfokozatú skálát használtunk (1-egyáltalán nem, 5-nagyon szívesen). A legkedveltebb információforrás az Internet, amit a megyei napilapok követnek. Ebben a két esetben volt az értékelések átlaga jó. A további információforrásokat közepesen szívesen használják a válaszadók. A következő táblázat az értékelés átlaga szerinti csökkenő sorrendben mutatja az általunk vizsgált információforrásokat. Mennyire szívesen használná?
Internet megyei napilap helyi rádió szuperinfó programajánlók (Est) helyi lap (nem önkormányzat adja ki) rendezvények városi TV eseménykiadványok önkormányzati lapok szóbeszéd regionális TV "Press" információs lapok "Maraton" információs lapok
válaszadók száma 959 1038 929 936 928
Min. 1 1 1 1 1
Max. 5 5 5 5 5
átlag 3,70 3,53 3,25 3,23 3,12
szórás 1,217 ,988 1,155 1,122 1,131
871
1
5
3,09
1,140
1015 931 947 971 1013 928
1 1 1 1 1 1
5 5 5 5 5 5
3,07 3,05 2,99 2,98 2,97 2,94
1,048 1,120 1,087 1,164 1,142 1,157
811
1
5
2,70
1,154
841
1
5
2,63
1,112
102
A
megyék
kedveltségét
tekintetében tekintve.
szignifikáns A
Vas
különbségeket
megyeiek
találtunk
kiemelkednek
a
az
információforrások
rendezvények,
mint
információszerzési helyszínek kedveltségét tekintve. Zala megyében kevésbé kedvelt információforrás a regionális és városi TV. Győr-Moson Sopron Megyében az önkormányzati lapok és a szóbeszéd szerepeltek gyengébben. Itt a többi megyéhez képest kedveltebbek a Szuperinfo és Press lapok. Vas megyében általában valamennyi információforrás magasabb átlagértékelést kapott. Kivétel ez alól a Szuperinfo és a városi TV (ezek Győr-Moson-Sopron megyében kedveltebbek), valamint a szóbeszéd, az önkormányzati lapok (ezek Zala megyéhez hasonlóan kedveltek).
Mennyire szívesen használja? 3,4 3,1 3,3 3,0 3,1 3,3 3,0
Vas
Zala
2,9 2,9
rendezvények városi TV helyi rádió
3,1 3,1 3,1 3,0
2,7
megyei napilap
3,4
regionális TV 3,5
2,9
Győr-Moson-Sopron
3,6
3,2 3,3 3,1 2,8 3,0 2,8
önkormányzati lapok helyi lap szóbeszéd
6 3, 4 3, 2 3, 0 3, 8 2, 6 2, 4 2,
átlag
Mennyire szívesen használja? 3,2 Vas
2,6 2,9 3,0
Zala 3,0 programajánlók (Est)
3,1 Győr-Moson-Sopron
2,9 3,7
"Press" lapok Szuperinfó
8 3, 6 3, 4 3, 2 3, 0 3, 8 2, 6 2, 4 2, 2 2,
átlag
103
A következő ábrák az egyes információforrások értékelésének összetevőit részletesen mutatják.
Megyei napilap NV/NA egyáltalán nem
3,9% soha nem használnám
4,3% nem
3,0% nagyon szívesen
6,5%
14,5%
közepesen 32,9% szívesen 35,1%
Rendezvények NV/NA 5,7% soha nem használnám 3,2% nagyon szívesen 6,4%
egyáltalán nem 8,3% nem 15,6%
szívesen 25,9% közepesen 34,8%
104
Városi TV NV/NA egyáltalán nem
9,6%
10,3%
soha nem használnám 6,8%
nem
nagyon szívesen
12,6%
6,7%
szívesen közepesen
24,2%
29,7%
Helyi rádió NV/NA
egyáltalán nem
10,3%
9,2%
soha nem használnám 6,3%
nem 9,9%
nagyon szívesen 10,3%
közepesen 25,3% szívesen 28,7%
105
Regionális TV NV/NA egyáltalán nem
9,7%
12,5%
soha nem használnám 7,0% nagyon szívesen
nem
6,1%
14,9%
szívesen 22,4% közepesen 27,4%
Önkormányzati lapok NV/NA 7,7% soha nem használnám 5,1%
egyáltalán nem 12,2%
nagyon szívesen 7,6%
nem 15,6%
szívesen 23,0% közepesen 28,7%
106
Helyi lap (nem önkormányzat adja ki) egyáltalán nem
NV/NA
9,7%
14,9%
nem soha nem használnám
11,2%
6,9% nagyon szívesen 7,2%
közepesen 26,7%
szívesen 23,4%
Internet NV/NA 7,5% soha nem használnám 6,4%
egyáltalán nem 7,1% nem 6,6%
közepesen nagyon szívesen
18,0%
26,8%
szívesen 27,6%
107
Szóbeszéd útján NV/NA 4,5% soha nem használnám egyáltalán nem
4,6% nagyon szívesen
11,0%
8,3% nem 19,4% szívesen 22,0%
közepesen 30,3%
Eseménykiadványok NV/NA 9,9% soha nem használnám
egyáltalán nem 10,8%
5,1% nagyon szívesen 4,9%
nem 13,5%
szívesen 24,1% közepesen 31,8%
108
Programajánlók (Est) NV/NA 10,2% soha nem használnám
egyáltalán nem 10,1% nem
6,5% nagyon szívesen
11,4%
6,9%
közepesen szívesen
26,7%
28,2%
…"Press" információs hetilapok NV/NA 17,6%
soha nem használnám 9,6%
egyáltalán nem 14,7%
nem 15,4%
nagyon szívesen 3,3% szívesen 16,0%
közepesen 23,4%
109
..."Maraton" információs hetilapok NV/NA
egyáltalán nem
14,7%
16,0%
soha nem használnám 9,8%
nem
nagyon szívesen
15,4%
2,2% szívesen 15,2% közepesen 26,7%
Szuperinfó NV/NA
egyáltalán nem
11,3%
8,3%
soha nem használnám 4,7%
nem 10,2%
nagyon szívesen 10,3%
közepesen szívesen
29,4%
25,8%
110
A következőkben a TV csatornákkal kapcsolatban kérdeztük a válaszadókat. Spontán válaszok alapján vizsgáltuk, hogy melyek a leggyakrabban nézett regionális/helyi televízió csatorna, amelyekből a lakhellyel, régióval kapcsolatos információkat szerzik a válaszadók. 728 válaszadó 943 említést tett. A nyitott kérdéssel kapott adatok a mintavételi eljárás miatt sem alkalmasak arra, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le a regionális TV-k nézettségére vonatkozóan. Az adatok inkább tájékoztató jellegűek, és segítenek annak feltárásban, hogy mely TV csatornákra érdemes figyelmet fordítani, melyeket kell esetleg további adatok alapján vizsgálni a kommunikáció tervezésekor.
MTV1 Szombathely TV Sopron TV Kanizsa TV Zalaegerszegi TV Pulzus TV Zalaszentgróti TV Csorna TV Revita Duo TV Óvár TV Keszthely TV Sárvár Tv Mosonmagyaróvár TV Fertő-Part TV Hálózat TV Info TV
említések száma 212 145 93 56 50 41 39 38 34 24 25 26 26 27 10 10 10
Tíz alatti említést kapott: − − − − − − − − − − − − −
Lövő TV Kőszegi Városi TV Rábaközi TV Dipol TV LDR TV hircity.hu DunaTV Körmendi TV HírTV HKTV Répce TV Falu TV Göcsej TV
111
− − − − − − − − − −
Halászi TV Zala TV Győr Trio Oxigén TV Letenye TV Nárai TV Kapuvár Hévíz TV Jánossomorjai TV
Milyen műsorokat néz a regionális TV csatornákon? 662 válaszadó 876 említést tett (nyitott kérdés, spontán említések). A spontán említések alapján a legnézettebb műsorok: híradó, sportműsor, riportok, hirdetések, programajánlók.
híradó, hírműsor sport beszélgetések, riportok helyi közéleti eseményekről reklám, hirdetés aktuális programok, programajánló, rendezvények kulturális műsorok közgyűlés természetfilmek film/ek
említések száma 462 89
gyakoriság 52,74% 10,16%
86 56
9,82% 6,39%
45 44 40 10 10
5,14% 5,02% 4,57% 1,14% 1,14%
Tíz alatti említést kapott: − − − − − − − − − − − − − −
szórakoztató műsorok nyugati régió képújság dokumentumfilmek vallási műsor mezőgazdasági műsor baba klub Politikai műsorok Kívánságműsor közszolgálati műsor turizmus főzőműsorok koncertek Ifjúsági műsorok
112
Látott-e a helyi TV-kben sikeres Nyugat-dunántúli fejlesztéseket bemutató filmet? A válaszadók 8,8 %-a (98 fő) látott valamilyen fejlesztésről szóló filmet a helyi TV csatornákon.
Látott-e fejlesztéseket bemutató filmet? NV/NA 12,2% igen 8,8%
nem 79,0%
A következő táblázatok a látott filmeket és azzal kapcsolatos pozitív, majd negatív véleményeket foglalják össze (spontán említések). Milyen fejlesztéseket bemutató filmeket látott? A válaszadók szám: 70. Az említések száma: 76.
fürdőfejlesztés útépítés
említések száma 11 11
gyakoriság 14,47% 14,47%
Tíz alatti említést kapott: − egészségügyi beruházások − játszóterek korszerűsítése − sárvári fürdő − szélerőmű − kerékpárút − ipari parkok − Borsodi Műhely fejlődése − valamilyen új vállalkozás létesítése − Fő tér felújítás (Sárvár) − Kőszegi Fő tér felújítása − szennyvíztisztító
113
− − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −
kőszegi vár kisvállalkozások Vasi Mozaik: Nyertes pályázatokról városfejlesztésről szentgotthárd-Fürdő helyi (Győr) környezet kialakítással kapcsolatos Roto Kehida Valamilyen felújítás bioenergetikai hasznosítás zalaegerszegi útfelújítások innovatív fejlesztések Alpha Park (Sopron) polgármesterrel készült riportfilm fecskeházakról turisztikai fejlesztés csónakázótó Savaria Karnevál parkosítás Deák tér (Sopron) lukácsházi víztározó dunántúli borgazdaság műanyag nyílászáró gyár Nemzeti Fejlesztési Terv harangszentelés vasútfejlesztés
Mi tetszett és mi nem tetszett a filmekben? A válaszadók száma: 65. Az említések száma: 75.
Sok-sok információ, részletes volt összesen
említések száma
gyakoriság
14 75
18,67% 100,00%
Tíz alatti említést kapott: − − − − − − − − − − − − −
lehetőség, örül, hogy van fejlesztés sikerekről, a régió fejlődéséről számoltak be maga a tény közérthető helyi témákról szól tájékoztatott a közélet történéseiről rövid, lényegretörő fejlődött a térség pozitív hozzáállás megmutatták az új utat ötlet vállalkozásokkal kapcsolatos fejlesztés törekvés
114
− − − − − − − − − − − −
igényes műsor új munkahelyek létesítésének lehetősége fürdővárost csinálnak (Sárvár) információhoz lehet jutni látja az ember a fejlesztéseket, hogy mire megy el a pénz vasút építés technikai megoldása Végre javulnak a fürdők, de drágák a belépők víz (csónakázótó) boldog emberek érdekes személyes megszólaltatás (borgazdaság) takarékosságról szólt (szélerőmű)
Ami nem tetszett a filmekben… A 24 válaszadó 25 említést tett. Valamennyi tényező tíznél kevesebb említést kapott. − − − − − − − − − − − − − − − − − −
kevés a pénz és a pályázat monoton, kicsit unalmas valóságalap, túlzó volt a film politikai tartalom, politikusok megjelenése bonyolultan fogalmaztak sok körítés, mellébeszélés rövid volt objektivitás nem olyan minőségűek a műsorok, mint a kereskedelmi TV-kben reklám a kormány képmutatása, kétszínűsége némelyik túl hangos bürokrácia célközönség tegyünk érte, hogy vonzzuk a vendégeket esetenként képzetlen riporter, gyenge technikai háttér a helyi tévékben nem elég változatosak a programjaik. nem tényszerű
115
Valamennyi válaszadótól kérdeztük, hogy a nyugati régió című műsort (helyi TV) csatornákon, az MTV1 regionális adását és a hircity.hu online TV-t milyen rendszerességgel nézi. A következő ábrák az érvényes gyakoriságot mutatják (a gyakoriság megadásakor nem veszi figyelembe a kérdésre nem válaszolókat). A nyugati régió című műsort 57 %-ban soha nem nézik a kérdésre választ adók. A MTV1 regionális adását a választ adók 32 %-a nem nézi. A hircity.hu online TV-t 88 %-ban nem nézik a megkérdezettek. A nézettség tekintetében a havonta nézők aránya a legmagasabb mindhárom esetben.
Nyugati régió című műsor a helyi TV csatornákon 60 57 50 40 30 27
20
13
%
10 0
t on ap
ny há né
ny há né
a
te en et
ta on av
át ór bb tö á ta ór on gy ap .e N n i m át ór
N
H
H
ha So
át ór
Nyugati régió című műsor a helyi TV csatornákon
1 Soha 2 Havonta néhány órát 3 Hetente néhány órát 4 Naponta min. egy órát 5 Naponta több órát összesen NV/NA összesen
említések száma 560 263 132 31 1 987 127 1114
gyakoriság % 50,3 23,6 11,8 2,8 ,1 88,6 11,4 100,0
érvényes gyakoriság % 56,7 26,6 13,4 3,1 ,1 100,0
kumulált érvényes gyakoriság % 56,7 83,4 96,8 99,9 100,0
116
MTV1 Regionális adás 40 37 30
32
22
20
10
%
7 0
át ór
át ór
át ór bb tö á ta ór on gy ap .e N in m
ny há né
ny há né
ta on ap N
te en et H
ta on av H
ha So
MTV1 Regionális adás
1 Soha 2 Havonta néhány órát 3 Hetente néhány órát 4 Naponta min. egy órát 5 Naponta több órát összesen NV/NA összesen
említések száma 340 390 232 73 16 1051 63 1114
gyakoriság % 30,5 35,0 20,8 6,6 1,4 94,3 5,7 100,0
érvényes gyakoriság % 32,4 37,1 22,1 6,9 1,5 100,0
kumulált érvényes gyakoriság % 32,4 69,5 91,5 98,5 100,0
hircity.hu online TV 100
80
88
60
40
%
20
6
0
ny há né
ny há né
át ór bb tö á ta ór on gy ap .e N n i m át ór
ta on ap N
te en et H
ta on av H
ha So
át ór
117
hircity.hu online TV
1 Soha 2 Havonta néhány órát 3 Hetente néhány órát 4 Naponta min. egy órát 5 Naponta több órát összesen NV/NA összesen
említések száma 829 56 36 14 5 940 174 1114
érvényes gyakoriság % 88,2 6,0 3,8 1,5 ,5 100,0
gyakoriság % 74,4 5,0 3,2 1,3 ,4 84,4 15,6 100,0
kumulált érvényes gyakoriság % 88,2 94,1 98,0 99,5 100,0
A következő kérdésben megkértük a válaszadókat, hogy adják meg az általuk megjelölt helyi TV csatornával kapcsolatban, hogy milyen rendszerességgel nézik azt. Milyen gyakran nézi...
MTV1 Regionális adás Nyugati régió című műsor a helyi TV csatornákon Szombathely TV Sopron Városi TV Revita Győr Kanizsa TV Pulzus TV (Sopron) Zalaegerszegi TV Mosonmagyaróvári TV hircity.hu online TV Keszthelyi TV Lövő TV Körmendi TV Kapuvári TV TV Cell (Celldömölk) Lenti Városi TV Szentgotthárdi Városi TV
válaszadók száma 1051
Min. 1
Max. 5
átlag 2,08
szórás ,976
987
1
5
1,63
,837
541 485 500 452 475 447 475 940 437 434 429 424 425 423 427
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
5 4 5 5 5 4 5 5 4 4 4 5 3 3 3
1,50 1,35 1,32 1,28 1,28 1,25 1,24 1,20 1,16 1,08 1,06 1,04 1,02 1,02 1,02
,896 ,733 ,742 ,746 ,719 ,615 ,645 ,626 ,479 ,357 ,337 ,285 ,174 ,153 ,152
118
A leggyakrabban hallgatott helyi rádiók 733 válaszadó 921 említést tett. A nyitott kérdéssel kapott adatok a mintavételi eljárás miatt sem alkalmasak arra, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le a regionális rádiók hallgatottságával kapcsolatban. Az adatok inkább tájékoztató jellegűek, és segítenek annak feltárásban, hogy mely rádiókra érdemes figyelmet fordítani, melyeket kell esetleg további adatok alapján vizsgálni a kommunikáció tervezésekor.
Szombathelyi Rádió Helikon Rádió Lajta Rádió Zalaegerszegi Rádió Nap Rádió Kanizsa Rádió Nyugat Rádió Kék Duna Corvinus Rádió Isis Oxigén Enjoy Rádió Rádió 1 BMC Stúdió rádió Győri Rádió
említések száma 164 101 83 82 74 63 62 60 56 27 26 25 19 14 11 10
Tíz alatti említést kapott: − MR6 − MR2 − Ikva Rádió − Körmendi Rádió − Sopron Rádió − Sláger − Danubius − Göcsej Rádió − Sárvári rádió − Club − MuravidékRádió − Régió Rádió − Keszthely Rádió
119
Leggyakrabban olvasott lapok 950 válaszadó 1384 említést tett. A nyitott kérdéssel kapott adatok a mintavételi eljárás miatt sem alkalmasak arra, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le az egyes lapok olvasottságával kapcsolatban. Az adatok inkább tájékoztató jellegűek, és segítenek annak feltárásban, hogy mely lapokra érdemes figyelmet fordítani, melyeket kell esetleg további adatok alapján vizsgálni a kommunikáció tervezésekor.
Kisalföld Vas népe Zalai Hírlap Szuperinfo Szentgróti Hírek (Zala)Egerszeg Savaria Forum Kőszeg és vidéke Maraton Kanizsa Újság Press lapok Vasvári Újság Est lapok (Szombathely, Sopron, Győr, Zala) Zalatáj Mosonvármegye Zalai Napló Hírsztár HelyiTéma Nyugati Hírmondó Sárvári hírlap/újság
említések száma 304 263 223 118 46 37 36 33 32 31 28 26 23 17 16 14 11 11 10 10
Tíz alatti említést kapott: − Közélet − Rábavidék − Metro − Hévíz és vidéke − Magyar Nemzet − HVG − Metropol − Monitor − Keszthely és vidéke − Győrújbaráti Hírmondó − Civil Tükör − Horizont − Koroncói Hírmondó − Dunántúli Napló − Fertő-Part − Zalaegerszeg − Kőszegi Hírmondó − Népszabadság
120
− − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −
Demokrata Régiónk Fő tér (Kőszeg) Vas megye Győri hét Magyar Hírlap Újszív Keszthelyi Híradó Heti Válasz Csornai Polgár Zalai Híradó Nyugati tükör Alsóvárosi harangozó Mega Info Vasi Kamara Zala megye Haszon Bazár Kanizsa Napló Vasi Híradó Vasi Céginfo Zalalövő és környéke Piac és Profit Győri Otthon
121
9. A régió fejlesztéséről A következő fejezetben azt vizsgáltuk, hogy a lakosság miben látja a régió fejlesztésének lehetőségeit, mennyire tartja fejlettnek a régiót más régiókhoz képest, melyek a kívánatos fejlesztési területek. Állításokat fogalmaztunk meg a fejlesztésékkel kapcsolatban, amit ötfokozatú egyetértési skálán értékeltek a válaszadók. (1- egyáltalán nem ért egyet, 5 – teljes mértékben egyetért). A leginkább egyetértettek azzal az állítással a megkérdezettek, hogy van fejlődés a régióban, de azt elsősorban a gazdagabbak érzékelik. A további állításokkal kapcsolatban közepes egyetértést tapasztaltunk. A legkevésbé támogatott állítás az volt, hogy a komoly állami és Eu-s források miatt erőteljesen fejlődik a régió. A következő táblázat átlag szerinti csökkenő sorrendben mutatja az állítások értékelését.
Mennyire ért egyet...? válaszadók száma A régióban van fejlődés, de azt elsősorban a gazdagabbak érzékelik A régió fejlődése elsősorban az itt élő emberek érdeme A régió (infrastruktúra) gyarapodott, az emberek alig A számomra fontos dolgokban alig változott valami Nyugat-Dunántúl a lehetőségek régiója A régió elsősorban külföldi befektetések miatt fejlődik Aki dolgozik, hajt, az ebben a régióban előre tud lépni Komoly állami és EU-s források miatt erőteljesen fejlődik a régió
Min.
Max.
átlag
szórás
1052
1
5
3,64
1,110
1084
1
5
3,49
,925
1040
1
5
3,35
,983
1072
1
5
3,32
1,076
1084
1
5
3,25
,935
1023
1
5
3,20
,976
1080
1
5
3,00
1,016
1041
1
5
2,94
,932
122
A következő ábrákon szereplő állítások kapcsán szignifikáns eltérést tapasztaltunk a véleményekben a megyék és az iskolai végzettség tekintetében. A Zala megyeik értettek leginkább egyet azzal, hogy a régió fejlődése elsősorban az itt élő emberek érdeme. Vas megyében kevésbé elfogadott ez az állítás. A külföldi befektetések előnyeit leginkább a Győr-Moson-Sopron megyeiek érzik. Ők értettek leginkább egyet azzal, hogy a régió elsősorban a külföldi befektetések miatt fejlődik.
3,4 Vas
3,6 Zala 3,2
A régió fejlődése
3,5 Győr-Moson-Sopron
az itt élők érdeme 3,3 Külföldi befektetések miatti fejlődés 6 3,
5 3,
4 3,
3 3,
2 3,
1 3,
0 3,
átlag (One Way Anova, F próba, 0,05 szignifikancia szint)
A diplomások és az érettségizettek jobban egyetértettek azzal, hogy a régió fejlődése az itt élők érdeme, ahogyan azzal is, hogy a Nyugat-dunántúli régió a lehetőségek régiója. A külföldi befektetéseket az érettségivel vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők tartják a fejlődés motorjának. A fejlődést leginkább a gazdagabbak érzik állítás a szakmunkás vagy alacsonyabb iskolai végzettségűek között volt elfogadottabb. A munka és az előrejutás lehetősége közötti pozitív kapcsolat a magasabban kvalifikált válaszadók körében népszerűbb.
123
szakmunkásképző
3,4 3,1 3,2
a régió fejlődése
3,9
az itt élők érdeme a lehetőségek
3,5 3,3 3,3
érettségi
régiója 3,6
külföldi befektetés-
3,0
ek miatti fejlődés 3,6
a fejlődést a gazda-
3,3 diploma
gabbak érzik
3,1 3,5
aki dolgozik, előre
3,1
tud jutni 2 4, 0 4, 8 3, 6 3, 4 3, 2 3, 0 3, 8 2, 6 2,
átlag (One Way Anova, F próba, 0,05 szignifikancia szint)
A következő ábrák és táblázatok az egyes állítások értékelését részletezik.
A régió fejlődése elsősorban az itt élő emberek érdeme 50
40
42
30
32
20 15
10
%
8 0 r té ye eg n se l je rt te té ye eg bb ká in is m ne is en ig m ne bb ká m in ne n lá lta yá eg t
124
A régió fejlődése elsősorban az itt élő emberek érdeme
említések száma 25 90 457 349 163 1084 30 1114
1 egyáltalán nem ért egyet 2 inkább nem ért egyet 3 egyet is ért meg nem is 4 inkább egyetért 5 teljes mértékben egyetért összesen NV/NA összesen
érvényes gyakoriság % 2,3 8,3 42,2 32,2 15,0 100,0
gyakoriság % 2,2 8,1 41,0 31,3 14,6 97,3 2,7 100,0
kumulált érvényes gyakoriság % 2,3 10,6 52,8 85,0 100,0
Nyugat-Dunántúl a lehetőségek régiója 50 44
40
30
30
20 14
10
%
8 0
4
rt
rt té ye eg
is
té ye eg
m ne
m ne
m ne
n lá
n se l je te
is
bb ká in
en ig
bb ká in
lta yá eg
Nyugat-Dunántúl a lehetőségek régiója
1 egyáltalán nem ért egyet 2 inkább nem ért egyet 3 egyet is ért meg nem is 4 inkább egyetért 5 teljes mértékben egyetért összesen NV/NA összesen
említések száma 46 147 474 329 88 1084 30 1114
gyakoriság % 4,1 13,2 42,5 29,5 7,9 97,3 2,7 100,0
érvényes gyakoriság % 4,2 13,6 43,7 30,4 8,1 100,0
kumulált érvényes gyakoriság % 4,2 17,8 61,5 91,9 100,0
125
Komoly állami és EU-s források miatt erőteljesen fejlődik a régió 50 46 40
30 23
20
20
10
%
8 0
r té ye eg n se l je rt te té ye eg bb ká in is m ne is en ig m ne bb ká m in ne n lá lta yá eg t
Komoly állami és EU-s források miatt erőteljesen fejlődik a régió
1 egyáltalán nem ért egyet 2 inkább nem ért egyet 3 egyet is ért meg nem is 4 inkább egyetért 5 teljes mértékben egyetért összesen NV/NA összesen
említések száma 82 209 475 243 32 1041 73 1114
gyakoriság % 7,4 18,8 42,6 21,8 2,9 93,4 6,6 100,0
érvényes gyakoriság % 7,9 20,1 45,6 23,3 3,1 100,0
kumulált érvényes gyakoriság % 7,9 28,0 73,6 96,9 100,0
A régió elsősorban külföldi befektetések miatt fejlődik 50
40
42
30
30
20 14
%
10 0
6
8
rt té ye eg n se l je rt te té ye eg bb ká in is m ne is en ig m ne bb ká m in ne n lá lta yá eg
126
A régió elsősorban külföldi befektetések miatt fejlődik
1 egyáltalán nem ért egyet 2 inkább nem ért egyet 3 egyet is ért meg nem is 4 inkább egyetért 5 teljes mértékben egyetért összesen NV/NA összesen
említések száma 59 147 432 303 82 1023 91 1114
gyakoriság % 5,3 13,2 38,8 27,2 7,4 91,8 8,2 100,0
érvényes gyakoriság % 5,8 14,4 42,2 29,6 8,0 100,0
kumulált érvényes gyakoriság % 5,8 20,1 62,4 92,0 100,0
A régió (infrastruktúra) gyarapodott, az emberek alig 50
40
42
30 28 20 13
%
10 0
13
3 r té ye eg n se l je rt te té ye eg bb ká in is m ne is en ig m ne bb ká m in ne n lá lta yá eg t
A régió (infrastruktúra) gyarapodott, az emberek alig
1 egyáltalán nem ért egyet 2 inkább nem ért egyet 3 egyet is ért meg nem is 4 inkább egyetért 5 teljes mértékben egyetért összesen NV/NA összesen
említések száma 36 138 433 295 138 1040 74 1114
gyakoriság % 3,2 12,4 38,9 26,5 12,4 93,4 6,6 100,0
érvényes gyakoriság % 3,5 13,3 41,6 28,4 13,3 100,0
kumulált érvényes gyakoriság % 3,5 16,7 58,4 86,7 100,0
127
A számomra fontos dolgokban alig változott valami 40 38 30 25 20 16
16
%
10
0
5
r té ye eg n se l je rt te té ye eg bb ká in is m ne is en ig m ne bb ká m in ne n lá lta yá eg t
A számomra fontos dolgokban alig változott valami
1 egyáltalán nem ért egyet 2 inkább nem ért egyet 3 egyet is ért meg nem is 4 inkább egyetért 5 teljes mértékben egyetért összesen NV/NA összesen
említések száma 53 172 403 271 173 1072 42 1114
gyakoriság % 4,8 15,4 36,2 24,3 15,5 96,2 3,8 100,0
érvényes gyakoriság % 4,9 16,0 37,6 25,3 16,1 100,0
kumulált érvényes gyakoriság % 4,9 21,0 58,6 83,9 100,0
A régióban van fejlődés, de azt elsősorban a gazdagabbak érzik 40
30
31 27
26
20
12
%
10
0
4
rt
rt té ye eg
is
té ye eg
m ne
m ne
m ne
n lá
n se l je te
is
bb ká in
en ig
bb ká in
lta yá eg
128
A régióban van fejlődés, de azt elsősorban a gazdagabbak érzékelik
1 egyáltalán nem ért egyet 2 inkább nem ért egyet 3 egyet is ért meg nem is 4 inkább egyetért 5 teljes mértékben egyetért összesen NV/NA összesen
említések száma 41 125 285 323 278 1052 62 1114
érvényes gyakoriság % 3,9 11,9 27,1 30,7 26,4 100,0
gyakoriság % 3,7 11,2 25,6 29,0 25,0 94,4 5,6 100,0
kumulált érvényes gyakoriság % 3,9 15,8 42,9 73,6 100,0
Aki dolgozik, hajt, az ebben a régióban előre tud lépni 50 43
40
30
23
20 19 10
%
9
7
0 r té ye eg n se l je rt te té ye eg bb ká in is m ne is en ig m ne bb ká m in ne n lá lta yá eg t
Aki dolgozik, hajt, az ebben a régióban előre tud lépni
1 egyáltalán nem ért egyet 2 inkább nem ért egyet 3 egyet is ért meg nem is 4 inkább egyetért 5 teljes mértékben egyetért összesen NV/NA összesen
említések száma 93 203 464 247 73 1080 34 1114
gyakoriság % 8,3 18,2 41,7 22,2 6,6 96,9 3,1 100,0
érvényes gyakoriság % 8,6 18,8 43,0 22,9 6,8 100,0
kumulált érvényes gyakoriság % 8,6 27,4 70,4 93,2 100,0
129
A régió megítélése más régiókhoz képest Az érvényes gyakoriság tekintetében a válaszadók 66,5 %-a jobb vagy sokkal jobb helyzetűnek tartja a régiót a többi magyarországi régióhoz képest. Mindössze 6,8 % azok aránya, akik sokkal rosszabb, vagy rosszabb helyzet éreznek. Az ugyanolyan helyzetet jelzők aránya 26,9 %.
Ön milyennek látja régiónk helyzetét más régiókhoz képest?
NV/NT
sokkal jobb helyzetben van jobb helyzetben van ugyanolyan helyzetben van rosszabb helyzetben van sokkal rosszabb helyzetben van összesen NV/NA nem tudja összesen
összesen
említések száma 77 612 279 56 12 1036 21 57 78 1114
érvényes gyakoriság % 7,4 59,1 26,9 5,4 1,2 100,0
gyakoriság % 6,9 54,9 25,0 5,0 1,1 93,0 1,9 5,1 7,0 100,0
kumulált érvényes gyakoriság % 7,4 66,5 93,4 98,8 100,0
Ön milyennek látja régiónk helyzetét más régiókhoz képest? sokkal jobb helyzetű 6,9% NV/NA 7,0% sokkal rosszabb 1,1% rosszabb helyzetű 5,0% jobb helyzetű ugyanolyan helyzetű
54,9%
25,0%
130
A lakóhely tekintetében szignifikáns eltérés adódik. A Vas megyében élőknél adódó arányok: -
jobb helyzetben van a régió más régiókhoz képest: 62,6 %
-
ugyanolyan helyzetben van: 30,2 %
-
rosszabb helyzetben van: 7,2 %
A Zala megyében élőknél adódó arányok: -
jobb helyzetben van a régió más régiókhoz képest: 64 %
-
ugyanolyan helyzetben van: 27,7%
-
rosszabb helyzetben van: 8,4 %
A Győr-Moson-Sopron megyében élőknél adódó arányok: -
jobb helyzetben van a régió más régiókhoz képest: 72,2%
-
ugyanolyan helyzetben van: 23,5%
-
rosszabb helyzetben van: 4,3 %
A Zala megyében élőknél volt a legmagasabb azok aránya, akik rosszabb helyzetűnek érzik a régiót más magyarországi régiókhoz képest. Az adatok szerint Győr-Moson-Sopron megye látszik a legelégedettebbnek.
lakóhely * Ön milyennek látja régiónk helyzetét más régiókhoz képest?
lakóhely
Vas
Zala
Győr-Moson-Sopron
összesen
válaszadók száma % lakóhely % Ön milyennek látja régiónk helyzetét más régiókhoz képest? % összesen válaszadók száma % lakóhely % Ön milyennek látja régiónk helyzetét más régiókhoz képest? % összesen válaszadók száma % lakóhely % Ön milyennek látja régiónk helyzetét más régiókhoz képest? % összesen válaszadók száma % lakóhely % Ön milyennek látja régiónk helyzetét más régiókhoz képest? % összesen
Milyennek látja régiónk helyzetét más régiókhoz képest? sokkal jobb/jobb ugyanolyan sokkal helyzetben helyzetben rosszabb/rosszabb van van helyzetben van 199 96 23 62,6% 30,2% 7,2%
összesen 318 100,0%
28,9%
34,4%
33,8%
30,7%
19,2% 222 64,0%
9,3% 96 27,7%
2,2% 29 8,4%
30,7% 347 100,0%
32,2%
34,4%
42,6%
33,5%
21,4% 268 72,2%
9,3% 87 23,5%
2,8% 16 4,3%
33,5% 371 100,0%
38,9%
31,2%
23,5%
35,8%
25,9% 689 66,5%
8,4% 279 26,9%
1,5% 68 6,6%
35,8% 1036 100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
66,5%
26,9%
6,6%
100,0%
(Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint
131
Vizsgáltuk, hogy a lakosság véleménye szerint az általunk megadott területeken a régióban a lehetőségekhez mérten mennyi fejlesztés valósult meg. Az általunk megjelölt területek a következők voltak: -
csatornázás, közművek építése
-
egészségügyi intézmények
-
mezőgazdaság fejlesztés
-
iparfejlesztés
-
épített örökség felújítása
-
oktatási intézmények
-
lakásépítések, felújítások
-
új munkahelyek létrehozása
-
út- és járdaépítés
-
zöldterületek, parkok
-
kultúra, művelődés, szórakozás
-
sport, szabadidő
-
gyógy – és wellness turizmus
-
bevásárlóközpontok építése
Kevésnek tartották a fejlesztést a válaszadók a következő területeken:
Megfelelőnek
-
új munkahelyek létrehozása
-
egészségügyi intézmények fejlesztése
-
mezőgazdaság fejlesztés
-
ipar fejlesztés
-
és oktatási intézmények fejlesztése
tartották
a
fejlesztések
mennyiségét
a
következő
területeken
a
megkérdezettek: -
csatornázás
-
épített örökség fejlesztése
-
lakásépítések
-
parkok, zöld területek építése
-
sportlétesítmények építése
-
kultúra, művelődés, szórakozás beruházásai
Inkább soknak tartották a fejlesztést a válaszadók a bevásárlóközpontok építésének területekén. Az út és járdaépítések kérdése megosztotta a válaszadókat. Ugyanannyian tartották túl kevésnek (45,5%), mint megfelelőnek (45,7%) az ilyen jellegű beruházásokat.
132
A következő ábrák bemutatják az egyes fejlesztési területek részletes értékelését. Amelyik területen találtunk megyék szerinti szignifikáns eltérést, kereszttáblával és ábrával szemléltettük.
Csatornázás, közművek építése NV/NA 2,8% nem tud erről 6,8% túl kevés 26,7%
túl sok 1,3%
megfelelő 62,5%
lakóhelye * Csatornázás, közművek építése
lakóhely
Vas
Zala
Győr-Moson-Sopron
összesen
válaszadók száma % lakóhely % Csatornázás, közművek építése összesen válaszadók száma % lakóhely % Csatornázás, közművek építése összesen válaszadók száma % lakóhely % Csatornázás, közművek építése összesen válaszadók száma % lakóhely % Csatornázás, közművek építése összesen
Csatornázás, közművek építése túl sok megfelelő túl kevés 3 182 124 1,0% 58,9% 40,1%
összesen 309 100,0%
21,4%
26,1%
41,8%
30,7%
,3% 7 2,1%
18,1% 257 76,7%
12,3% 71 21,2%
30,7% 335 100,0%
50,0%
36,9%
23,9%
33,3%
,7% 4 1,1%
25,5% 257 70,8%
7,1% 102 28,1%
33,3% 363 100,0%
28,6%
36,9%
34,3%
36,0%
,4% 14 1,4%
25,5% 696 69,1%
10,1% 297 29,5%
36,0% 1007 100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
1,4%
69,1%
29,5%
100,0%
(Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint)
133
Csatornázás
túl sok
59 77
megfelelő 71
lakóhelye 40
Vas
21
túl kevés
Zala
28
Győr-Moson-Sopron 0
20
40
60
80
% (Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint)
Egészségügyi intézmények NV/NA 2,9% nem tud erről 3,3%
túl sok 1,3% megfelelő 28,4%
túl kevés 64,1%
134
Mezőgazdaság fejlesztés NV/NA túl sok
3,5%
2,7%
nem tud erről 16,7%
megfelelő 28,8%
túl kevés 48,3%
lakóhelye * mezőgazdaság fejlesztés
lakóhely
Vas
Zala
Győr-Moson-Sopron
összesen
válaszadók száma % lakóhely % Mezőgazdaság fejlesztés % összesen válaszadók száma % lakóhely % Mezőgazdaság fejlesztés % összesen válaszadók száma % lakóhely % Mezőgazdaság fejlesztés % összesen válaszadók száma % lakóhely % Mezőgazdaság fejlesztés % összesen
mezőgazdaság fejlesztés túl sok megfelelő túl kevés 13 102 149 4,9% 38,6% 56,4%
összesen 264 100,0%
43,3%
31,8%
27,7%
29,7%
1,5% 5 1,7%
11,5% 76 26,4%
16,8% 207 71,9%
29,7% 288 100,0%
16,7%
23,7%
38,5%
32,4%
,6% 12 3,6%
8,5% 143 42,4%
23,3% 182 54,0%
32,4% 337 100,0%
40,0%
44,5%
33,8%
37,9%
1,3% 30 3,4%
16,1% 321 36,1%
20,5% 538 60,5%
37,9% 889 100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
3,4%
36,1%
60,5%
100,0%
(Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint
135
Mezőgazdaság fejlesztés
túl sok
39 26
megfelelő
42
lakóhelye 56
Vas 72
túl kevés
Zala
54
Győr-Moson-Sopron 0
20
40
60
80
% (Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint)
Iparfejlesztés NV/NA 3,4% nem tud erről
túl sok 1,6%
12,7% megfelelő 36,8%
túl kevés 45,5%
136
lakóhelye *iparfejlesztés iparfejlesztés megfelelő 126 44,4% 30,7% 13,5% 93 31,2% 22,7% 9,9% 191 54,1% 46,6% 20,4% 410 43,9% 100,0% 43,9%
túl sok lakóhely
Vas
válaszadók száma % lakóhely % Iparfejlesztés % összesen válaszadók száma % lakóhely % Iparfejlesztés % összesen válaszadók száma % lakóhely % Iparfejlesztés % összesen válaszadók száma % lakóhely % Iparfejlesztés % összesen
Zala
Győr-Moson-Sopron
összesen
4 1,4% 22,2% ,4% 1 ,3% 5,6% ,1% 13 3,7% 72,2% 1,4% 18 1,9% 100,0% 1,9%
túl kevés 154 54,2% 30,4% 16,5% 204 68,5% 40,2% 21,8% 149 42,2% 29,4% 15,9% 507 54,2% 100,0% 54,2%
összesen 284 100,0% 30,4% 30,4% 298 100,0% 31,9% 31,9% 353 100,0% 37,8% 37,8% 935 100,0% 100,0% 100,0%
Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint
Iparfejlesztés
túl sok
44 31
megfelelő
54
lakóhelye 54
Vas 68
túl kevés
Zala
42
Győr-Moson-Sopron 0
20
40
60
80
% (Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint)
137
Épített örökség felújítása NV/NA 3,1%
túl sok
nem tud erről
2,7%
12,5%
megfelelő 47,4% túl kevés 34,4%
Oktatási intézmények NV/NA 3,1% nem tud erről 4,8%
túl sok 2,1%
megfelelő 40,0% túl kevés 50,0%
138
Lakásépítések, felújítások NV/NA 3,0% nem tud erről 4,1% túl kevés 28,8% túl sok 10,8%
megfelelő 53,3%
lakóhely * lakásépítések, felújítások
lakóhely
Vas
Zala
Győr-Moson-Sopron
összesen
válaszadók száma % lakóhely % Lakásépítések, felújítások % összesen válaszadók száma % lakóhely % Lakásépítések, felújítások % összesen válaszadók száma % lakóhely % Lakásépítések, felújítások % összesen válaszadók száma % lakóhely % Lakásépítések, felújítások % összesen
lakásépítések, felújítások túl sok megfelelő túl kevés 38 164 109 12,2% 52,7% 35,0%
összesen 311 100,0%
31,7%
27,6%
34,0%
30,0%
3,7% 37 10,6%
15,8% 238 68,2%
10,5% 74 21,2%
30,0% 349 100,0%
30,8%
40,1%
23,1%
33,7%
3,6% 45 12,0%
23,0% 192 51,2%
7,1% 138 36,8%
33,7% 375 100,0%
37,5%
32,3%
43,0%
36,2%
4,3% 120 11,6%
18,6% 594 57,4%
13,3% 321 31,0%
36,2% 1035 100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
11,6%
57,4%
31,0%
100,0%
(Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint)
139
Lakásépítések, felújítások
túl sok
53 68
megfelelő 51
lakóhelye 35
Vas
21
túl kevés
Zala
37
Győr-Moson-Sopron 0
20
40
60
80
% (Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint)
Új munkahelyek létrehozása NV/NA 2,5% nem tud erről 4,8%
túl sok 1,3% megfelelő 16,9%
túl kevés 74,5%
140
lakóhely * új munkahelyek létrehozása
lakóhely
Vas
új munkahelyek létrehozása túl sok megfelelő túl kevés 5 58 254 1,6% 18,3% 80,1%
válaszadók száma % lakóhely % új munkahelyek létrehozása % összesen válaszadók száma % lakóhely % új munkahelyek létrehozása % összesen válaszadók száma % lakóhely % új munkahelyek létrehozása % összesen válaszadók száma % lakóhely % új munkahelyek létrehozása % összesen
Zala
Győr-Moson-Sopron
összesen
összesen 317 100,0%
35,7%
30,9%
30,6%
30,7%
,5% 2 ,6%
5,6% 37 10,8%
24,6% 305 88,7%
30,7% 344 100,0%
14,3%
19,7%
36,7%
33,3%
,2% 7 1,9%
3,6% 93 25,1%
29,6% 271 73,0%
33,3% 371 100,0%
50,0%
49,5%
32,7%
35,9%
,7% 14 1,4%
9,0% 188 18,2%
26,3% 830 80,4%
35,9% 1032 100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
1,4%
18,2%
80,4%
100,0%
(Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint)
Új munkahelyek
túl sok
18 megfelelő 25
lakóhelye 80
Vas 89
túl kevés
Zala
73
Győr-Moson-Sopron 0
20
40
60
80
100
% (Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint)
141
Út- és járdaépítés NV/NA 2,9% túl sok
nem tud erről
3,1%
2,9%
megfelelő túl kevés
45,7%
45,5%
lakóhely * út- és járdaépítés
túl sok lakóhely
Vas
Zala
Győr-Moson-Sopron
összesen
válaszadók száma % lakóhely % út- és járdaépítés % összesen válaszadók száma % lakóhely % út- és járdaépítés % összesen válaszadók száma % lakóhely % út- és járdaépítés % összesen válaszadók száma % lakóhely % út- és járdaépítés % összesen
8 2,5% 23,5% ,8% 13 3,7% 38,2% 1,2% 13 3,4% 38,2% 1,2% 34 3,2% 100,0% 3,2%
Út- és járdaépítés megfelelő túl kevés 147 167 45,7% 51,9% 28,9% 32,9% 14,0% 15,9% 218 120 62,1% 34,2% 42,8% 23,7% 20,8% 11,4% 144 220 38,2% 58,4% 28,3% 43,4% 13,7% 21,0% 509 507 48,5% 48,3% 100,0% 100,0% 48,5% 48,3%
összesen 322 100,0% 30,7% 30,7% 351 100,0% 33,4% 33,4% 377 100,0% 35,9% 35,9% 1050 100,0% 100,0% 100,0%
(Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint)
142
Út és járdaépítés
túl sok
46 62
megfelelő 38
lakóhelye 52
Vas
34
túl kevés
Zala
58
Győr-Moson-Sopron 70
60
50
40
30
20
10
0
% (Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint)
Zöldterületek, parkok NV/NA 2,9% nem tud erről 3,0%
túl sok 2,2%
túl kevés 38,4%
megfelelő 53,5%
143
lakóhely * zöldterületek, parkok
lakóhely
Vas
Zöldterületek, parkok túl sok megfelelő túl kevés 12 192 116 3,8% 60,0% 36,3%
válaszadók száma % lakóhely % Zöldterületek, parkok % összesen válaszadók száma % lakóhely % Zöldterületek, parkok % összesen válaszadók száma % lakóhely % Zöldterületek, parkok % összesen válaszadók száma % lakóhely % Zöldterületek, parkok % összesen
Zala
Győr-Moson-Sopron
összesen
összesen 320 100,0%
48,0%
32,2%
27,1%
30,5%
1,1% 3 ,9%
18,3% 231 65,8%
11,1% 117 33,3%
30,5% 351 100,0%
12,0%
38,8%
27,3%
33,5%
,3% 10 2,6%
22,0% 173 45,8%
11,2% 195 51,6%
33,5% 378 100,0%
40,0%
29,0%
45,6%
36,0%
1,0% 25 2,4%
16,5% 596 56,8%
18,6% 428 40,8%
36,0% 1049 100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
2,4%
56,8%
40,8%
100,0%
(Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint)
Zöldterületek, parkok
túl sok
60 66
megfelelő 46
lakóhelye 36
Vas
33
túl kevés
Zala
52
Győr-Moson-Sopron 70
60
50
40
30
20
10
0
% (Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint)
144
Kultúra, művelődés, szórakozás NV/NA 2,9% nem tud erről 4,2% túl kevés 33,2%
túl sok 4,0%
megfelelő 55,7%
Sport, szabadidő NV/NA 2,7% nem tud erről 6,1%
túl sok 3,7%
túl kevés 35,4%
megfelelő 52,2%
145
Gyógy - és wellness turizmus NV/NA 3,0% nem tud erről 4,8% túl kevés 16,4% túl sok 21,5%
megfelelő 54,3%
lakóhelye* gyógy - és wellness turizmus
lakóhely
Vas
Zala
Győr-Moson-Sopron
összesen
válaszadók száma % lakóhely % Gyógy - és wellness turizmus % összesen válaszadók száma % lakóhely % Gyógy - és wellness turizmus % összesen válaszadók száma % lakóhely % Gyógy - és wellness turizmus % összesen válaszadók száma % lakóhely % Gyógy - és wellness turizmus % összesen
Gyógy - és wellness turizmus 1 túl sok 2 megfelelő 3 túl kevés 52 204 61 16,4% 64,4% 19,2%
összesen 317 100,0%
21,7%
33,7%
33,3%
30,8%
5,1% 91 26,2%
19,8% 215 62,0%
5,9% 41 11,8%
30,8% 347 100,0%
37,9%
35,5%
22,4%
33,8%
8,9% 97 26,6%
20,9% 186 51,1%
4,0% 81 22,3%
33,8% 364 100,0%
40,4%
30,7%
44,3%
35,4%
9,4% 240 23,3%
18,1% 605 58,9%
7,9% 183 17,8%
35,4% 1028 100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
23,3%
58,9%
17,8%
100,0%
(Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint)
146
Gyógy - és wellness turizmus 16 26
túl sok
27
64 62
megfelelő 51
lakóhelye 19 túl kevés
Vas
12 Zala
22
Győr-Moson-Sopron 70
60
50
40
30
20
10
0
% (Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint)
Bevásárlóközpontok építése túl sok 65,5%
megfelelő 23,2% túl kevés 6,6% nem tud erről 2,3% NV/NA 2,3%
147
lakóhely * bevásárlóközpontok építése
lakóhely
Vas
válaszadók száma % lakóhely % bevásárlóközpontok % összesen válaszadók száma % lakóhely % bevásárlóközpontok % összesen válaszadók száma % lakóhely % bevásárlóközpontok % összesen válaszadók száma % lakóhely % bevásárlóközpontok % összesen
Zala
Győr-Moson-Sopron
összesen
bevásárlóközpontok építése túl sok megfelelő túl kevés 218 76 33 66,7% 23,2% 10,1% 29,9% 29,5% 44,6% 20,5% 7,2% 3,1% 272 68 14 76,8% 19,2% 4,0% 37,3% 26,4% 18,9% 25,6% 6,4% 1,3% 240 114 27 63,0% 29,9% 7,1% 32,9% 44,2% 36,5% 22,6% 10,7% 2,5% 730 258 74 68,7% 24,3% 7,0% 100,0% 100,0% 100,0% 68,7% 24,3% 7,0%
összesen 327 100,0% 30,8% 30,8% 354 100,0% 33,3% 33,3% 381 100,0% 35,9% 35,9% 1062 100,0% 100,0% 100,0%
(Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint)
Bevásárlóközpontok 67 77
túl sok 63
23 19
megfelelő
30
lakóhelye Vas túl kevés Zala Győr-Moson-Sopron 0
20
40
60
80
100
% (Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint)
148
Melyek azok a közös ügyek, amelyek összetarthatják a régió lakosságát? Spontán említések szerint vizsgáltuk a kérdést. A 718 válaszadó 1075 említést tett. A legnépszerűbb közös ügy a munkahelyteremtés, a közös fejlesztések, az úthálózat fejlesztése, az idegenforgalom volt. Felmerült a hagyományápolás, a közös kulturális rendezvények szervezése, a környezetvédelem és az egészségügy és az oktatásfejlesztés.
munkahelyteremtés közös fejlesztések, lehetőségek kihasználása gazdaság/Gazdasági fejlesztések úthálózat fejlesztés/közlekedésfejlesztés, É-D autópálya turizmus/az idegenforgalom színvonalasabbá tétele környezetvédelem az értékek/hagyományok megőrzése, ápolása megélhetés javítása közös (kulturális) rendezvények/rendezvények (falunap pl.) oktatás/oktatásfejlesztés egészség/Egészségügyi szolgáltatások javítása településfejlesztés infrastruktúrafejlesztés/Közös infrastruktúra kiépítése pénz, támogatás, még több Eu-s pénzt szerezni nem tud ilyet mondani, nincs ilyen ipar mezőgazdaság sportesemények, sportélet fejlesztése Ausztria közelsége, határmenti kapcsolatok − − − − − − − − − − − − − − − − − −
említések száma 236 102 70
gyakoriság 21,95% 9,49% 6,51%
66
6,14%
64 56 54 43
5,95% 5,21% 5,02% 4,00%
43 42 39 25
4,00% 3,91% 3,63% 2,33%
20 20 15 13 12 12 10
1,86% 1,86% 1,40% 1,21% 1,12% 1,12% 0,93%
családok támogatása, közösséggé fejlesztése összetartás, emberi megbecsülés közbiztonság szórakozás/kikapcsolódás egymás és Mások megismerése/párbeszéd politika, kormányváltás támogatások elosztásában szorosabb együttműködés vállalkozások együttműködése jobb legyen az élet! parkosítás biztonság, helyi biztonság gyarapodás gyógyturizmus/fürdők barátság, közvetlen emberi kapcsolat szegénység, szegényedés összetartó ereje közös múlt borászat/bor vendéglátás
149
− − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −
vallás lokálpatriotizmus földrajzi adottságok kihasználása kiszámítható Jövő vasút fejlesztése szociális ügyek közintézmények fejlesztése, közigazgatás hasonló értékrend művelődési intézmények fenntartása problémák és gondok közös megoldása/együttműködés trianon emlékének ápolása támogatások a vállalkozásoknak, hogy még több magyar vállalkozás működhessen külföldi cégek nagyobb szintű bevonása helytállás az Európai Unióban megyék egy szintre hozása város és környékének szebbé tétele a kormány megdöntése megismertetni a régió működését a lakossággal jó vezetés érdekképviselet, lobbizás egyenletes, nem centralizált fejlődés nagyvállalatok idehozása a régióba tudásközpontú társadalom felzárkózás a fejlett nyugati országokhoz sajátos gasztronómia könnyűipar fejlesztése közterek felújítása multi cégek jelenléte közvilágítás regionális termékek (Soproni, Kinizsi) játszóterek építése politikamentesség szolgáltatások kistelepülések sorsa bevásárlóközpont építése
150
A fejlesztési területekkel kapcsolatban megkértük a válaszadókat, hogy 1000 forintot osszanak el aszerint, hogy mely területekre mennyit áldoznának, ha a régió pénze felett, kellene döntést hozniuk. A táblázatban szürkével jelölt területek általunk megadottak voltak. A további fejlesztési irányok a válaszadók spontán említéseiből adódtak. A legtöbben és legtöbbet az egészségügyre áldoznának a válaszadók. Ezt követi a közoktatás, a helyi gazdaságfejlesztés, a közműfejlesztés. A környezetvédelem a következő legfontosabb terület, de itt már a legnagyobb költött összeg nem éri el az 1000 forintot (800 forint). A településfejlesztés a válaszadók száma és átlagköltés szerint következő terület. A Turizmus és idegenforgalom maradt a sor végére, ahol a legnagyobb költött összeg 700 forint volt. válaszadók száma* Min. (Ft.) Max.(Ft.) 1043 10 1000 1019 1 1000
Egészségügy Közoktatás Helyi gazdaságfejlesztés (mezőgazdaság-, iparfejlesztés) 968 Közműfejlesztés 952 Környezetvédelem 948 Településfejlesztés 936 Turizmus, idegenforgalom fejlesztése 857 Munkahelyteremtés, szociális 60 segélyezés (spontán említés) Sport, szabadidő (spontán említés) 23 Szórakozóhelyek bővítése (spontán 23 említés) Helyi közösségek fejlesztése, kultúra, civil szervezetek (spontán említés) 17 Közlekedés, kerékpárút (spontán említés) 4 Állatmenhely (spontán említés) 3 Vállalkozások bővítése 3 Közbiztonság, hivatali bürokrácia 3 csökkentése (spontán említés) Vállalkozások bővítése (spontán említés) 2 Hirdetések (spontán említés) 2 Erdészet (spontán említés) 1 Egyház (spontán említés) 1 Család és gyermekvédelem 1 (spontán említés) *a kategóriára nullánál nagyobb értéket adók száma
Átlag 233 171
szórás 133,00 96,63
2 5 10 10
1000 1000 800 1000
169 144 123 118
110,31 88,98 71,76 64,95
5
700
107
61,26
1 50
1000 300
196 155
197,87 78,21
50
300
119
63,50
50
300
121
81,12
100 200 50
100 300 200
100 233 150
0,00 57,74 86,60
5
200
118
101,28
50 50 200 100
100 100 200 100
75 75 200 100
35,36 35,36 -
75
75
75
-
151
Beruházások az elmúlt tíz évben, amelyek jobbá tették a környezetét 430 válaszadó 503 említést tett. Az általános városfejlesztés megfogalmazás után a legtöbben az útépítést és a közműfejlesztést emelték ki.
városfejlesztés útépítés/felújítás közműfejlesztés parkok építése, rekonstrukciója termálfürdő/fürdő fejlesztés bevásárlóközpont/ok, szórakozóhelyek kerékpárút infrastruktúrafejlesztés sportolási lehetőségek középületek, építészeti örökség felújítása
említések száma 152 100 53 38 27 23 19 16 13 11
gyakoriság 30,22% 19,88% 10,54% 7,55% 5,37% 4,57% 3,78% 3,18% 2,58% 2,19%
Tíz alatti említést kapott: − közterek felújítása/fejlesztése − iskola felújítás − játszótér − templomfelújítás/építés − szélerőmű − kórház − szelektív hulladékgyűjtés lehetősége − turizmussal kapcsolatos fejlesztések − AMB LEIER − gazdasági park − területrendezés − művelődési ház építése − idősek otthona − Naturaqua − kereskedelmi egységek − több kulturális program − mentők/tűzoltók − lakásfelújítás (szigetelés, ablakcsere) támogatással − gyárépítés − főiskola − vidékfejlesztés − Internet bővítés − ipari park
152
10. A régió logojának értékelése A válaszadók 45,5 %-a még soha nem találkozott a régió logojával. 26,4 % bizonytalan és csak 22 % állította, hogy biztosan látta már az általunk mutatott képet. A logot Győr-MosonSopron megyében ismerik a legkevesebben. A soha és nem emlékszem választ adók együttes aránya a megyében 79 %. Ugyanez az arány Vas megyében 72%, Zala megyében 78%.
Látta már Ön valaha ezt a képet? NV/NA 6,1%
nem tudom 26,4%
nem, még soha 45,5%
igen 22,0%
lakóhely * Látta már Ön valaha ezt a képet?
lakóhely
Vas
Zala
Győr-Moson-Sopron
összesen
válaszadók száma % lakóhely % látta már Ön valaha ezt a képet? % összesen válaszadók száma % lakóhely % látta már Ön valaha ezt a képet? % összesen válaszadók száma % lakóhely % látta már Ön valaha ezt a képet? % összesen válaszadók száma % lakóhely % látta már Ön valaha ezt a képet? % összesen
Látta már Ön valaha ezt a képet? nem tudom, nem nem, még emlékszem soha igen 143 91 90 44,1% 28,1% 27,8%
összesen 324 100,0%
28,2%
37,1%
30,6%
31,0%
13,7% 161 45,2%
8,7% 79 22,2%
8,6% 116 32,6%
31,0% 356 100,0%
31,8%
32,2%
39,5%
34,0%
15,4% 203 55,5%
7,6% 75 20,5%
11,1% 88 24,0%
34,0% 366 100,0%
40,0%
30,6%
29,9%
35,0%
19,4% 507 48,5%
7,2% 245 23,4%
8,4% 294 28,1%
35,0% 1046 100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
48,5%
23,4%
28,1%
100,0%
(Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint)
153
Látta már Ön valaha ezt a képet? 44 nem, még soha
45 55 28
igen
22
lakóhelye
20
Vas
28 nem tudom
33
Zala
24
Győr-Moson-Sopron 60
50
40
30
20
10
0
% (Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint)
Megkérdeztük a lakosságot, hogy a mit jelképez számukra a régió logoja. A kérdezéskor a színes logot mutattunk a válaszadóknak. A következő táblázat szerint legtöbbször pozitív asszociációk adódnak. A dombság, a nap, a természeti adottságok, az összefogás, a fejlődés voltak a leggyakoribb említések. említések száma 182 103
gyakoriság 16,65% 9,42%
naplemente/lenyugvó nap napfelkelte természeti/táji adottságaink összefogás fejlődést, a fejlődés lehetőségét jelképezi, fejlődés új korszaka
84 76 60 54
7,69% 6,95% 5,49% 4,94%
48
4,39%
Duna folyók
33 30
3,02% 2,74%
hegy 3 megye közötti kapcsolat, összefonódása, közös sors víz nyugat összetartozás Nyugat-Dunántúl, nyugati régióhoz való tartozást
29
2,65%
28 27 22 18
2,56% 2,47% 2,01% 1,65%
17
1,56%
dombság nap, napsütés
154
remény Zalai dombság hullámok 3 megye Balaton mezőgazdaság
16 15 15 14 14 11
1,46% 1,37% 1,37% 1,28% 1,28% 1,01%
Tíz alatti említést kapott: − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −
közös lehetőség a három megyének új lehetőségeket az ország nyugati részét világosság, Fény Alpok(alja) úszó ember, uszoda dunántúli dombságot nyitottság termálvizek szántóföldek felemelkedés szivárvány/ok a jövő jó helye, jobb jövő. felhők Zala régióközpont környezetvédelem ember/sok ember számára semmit nyugalom szabadság wellness, fürdő térkép határ pozitív világnézet, gondolkodás túl sematikus természetesség madarat/Felszállni készülő madarat széteső régió vidámság kezdeményezés Süssön már ránk végre a dombok közé is a napfény! Jobb lesz, ha felkel a nap. kapu (a külvilágra) fellendülés szőlőskertek békesség nyugati országok befolyása pozitív világnézet, gondolkodás az ország napos oldalát jelképezi sportot Őrség Zalakaros megyék összeolvadása, ami nem jó
155
− − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −
leáldozik a napunk a központosítás miatt a régió úttörő szerepet szán magának a magyarok számára látható, élhető Magyarország megteremtésébe vezető úton népek találkozása reméli előbb, utóbb feljön a nap Együtt kell eredményeket elérni! a megyék, mint a dombok egyesülnek erőt adó régió Fejlesszük a régiót! felzárkózni a nyugathoz nagyszabású program külföldre való nyitottság fejlettség kitárt karú ember nem tetszik szárnyaló madár angyal hivatalnok kék Magyarország, vonalak a megyék segítséget képzeletben a föld felett lebeg a régió fuldokló ember a habokban kapcsolat más régiókkal kiterjeszkedés, a központból kifele részeg ember hanyatt esik merjen az ember belevágni Nevess, légy boldog, hisz a nap itt is süt! A régióra talán jön már az uniós nap is! felragyog ránk egy jobb világ Talán a dombos Zalára is rásüt végre a nap! idealizált helyzet Szombathely központú régiót város, központ sok emberrel vidékfejlesztés gazdaság hullámvölgyeit természeti erőforrásokat jobban ki kellene használni biztonság búzamező kiegyensúlyozottság Kisalföld napos élet találkozás felhőtlen égbolt élet Hol az Alföld? harmónia
156
11. Egyéb észrevétel, javaslat 31 válaszadó 31 egyéb megjegyzést tett a kérdezés témájával kapcsolatban. Az említések száma valamennyi tényező esetén tíz alatti: −
Munkahelyteremtést!
−
Fokozhatná tevékenységét a Nyugat-Dunántúli Fejlesztési Ügynökség.
−
A megyerendszer jobb volt.
−
Autópálya kell!
−
Legyenek nagy ívű pozitív változások.
−
Győr-Moson-Sopron Megye kilóg a régióból, mert teljesen más a helyzete, mint Vasnak és Zalának.
−
Rossz a vezetés/vezetőség.
−
Begyűrűzött, fel ütötte fejét a romló gazdasági állapot.
−
Helyi vezetők törekedjenek a települések előzetes terv szerinti fejlesztésére.
−
Magasabb életszínvonalat!
−
A lakosságot be kellene vonni a tervekbe, döntéshozatali folyamatba.
−
Több pénzforrást a kistelepüléseknek!
−
Nem támogatom, hogy munka nélkül adnak pénzt.
−
Zala el van maradva a másik két megyétől! Kitől és mitől függ!
−
Fogjunk össze! Egymás érdekeit nézve haladjunk előre!
−
Igazságos fejlesztést az ipar területén a 3 megye viszonylatában!
−
Mindenhol kellene valami, ami csábítja az embereket (szórakozási lehetőség).
−
Az oktatás színvonalán átgondoltan változtassanak.
−
Örül, hogy végre elindult valami.
−
Több információ kellene a régióról. Populáris ismertető anyagok, mindennapi, emberi nyelven.
−
Szakmai és ne politikai döntések szülessenek a régió ügyeiben.
−
Az emberek stresszesek és nem szívesen foglalkoznak ilyen kérdésekkel.
−
A régióban az infrastruktúra (úthálózat) fejlesztése kell!
157