A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MARKETINGSTRATÉGIÁJÁT MEGALAPOZÓ REGIONÁLIS IDENTITÁSKUTATÁS

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MARKETINGSTRATÉGIÁJÁT MEGALAPOZÓ REGIONÁLIS IDENTITÁSKUTATÁS

Készítette: PROPRIMO MARKETING Tanácsadó Iroda Kutatásvezetők: Pakainé Dr. Kováts Judit Bednárik Éva

Sopron, 2009. január

1

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés......................................................................................................................... 3 1.1 Előzmények és célok................................................................................................ 3 1.2 Metodika ..................................................................................................................... 3 2. Összefoglaló, legfontosabb eredmények .................................................................... 4 3. A minta jellemzői ........................................................................................................... 16 4. A Nyugat-dunántúli régió ismertsége......................................................................... 20 5. Identitás, a régió definíciója, megítélése, elégedettség.......................................... 25 6. Intézmények................................................................................................................... 68 7. Információigény ............................................................................................................. 93 8. Információforrások ...................................................................................................... 102 9. A régió fejlesztéséről .................................................................................................. 122 10. A régió logojának értékelése................................................................................... 153 11. Egyéb észrevétel, javaslat....................................................................................... 157

2

1. Bevezetés A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és Ügynökség a Nyugat-dunántúli régióban marketingstratégia megfogalmazását végzi. A stratégia kialakításához a meglévő szekunder források mellett szükség volt elsődleges adatgyűjtésre is, amely a régióban élők identitását, a régió ügyeiben való jártasságát, az egyes kommunikációs csatornák igénybevételét vizsgálja.

1.1 Előzmények és célok A primer felmérés választ kíván adni a régió belső imázsával összefüggő kérdésekre (belső imázs-audit). Erre annál is inkább szükség van, mert ebben a témakörben az RFÜ által végzett lakossági vizsgálatra idáig nem került sor. A kutatás során a Nyugat-dunántúli régióban lakókat kérdeztük. Vizsgáltuk, hogy miként látják a régióban élők saját magukat (régiós ön-imázs). Az eredmények segítségével ki lehet jelölni azokat a legfontosabb marketing teendőket, amivel a régió „értékesítésére” befelé szükség lesz, valamint az eredmények

segítik

a

régió

kifelé

történő

„értékesítéséhez”

szükséges

hatékony

eszközrendszer csoport megalkotását is. A kutatási kérdéskörök a következők voltak: 1. a régió földrajzi határainak ismertsége, a régió fogalma 2. a régióidentitás vizsgálata 3. a régió jellemzőinek megadása 4. Nyugat-dunántúli

Regionális

Fejlesztési

Tanács

és

Ügynökség

ismertsége,

munkájának megítélése 5. megvalósult és igényelt fejlesztések, fejlesztési preferenciák 6. médiahasználat a régióval kapcsolatos információk kapcsán 7. a jelenleg használt logo ismertsége, spontán asszociációk

1.2 Metodika A kutatást kérdőíves személyes megkérdezéssel végeztük a Nyugat-dunántúli régión belül, ahol 1114 lakos véleményét rögzítettük. Vas megyében 352, Zala megyében 370, Győr-Moson-Sopron megyében 392 főt kérdeztünk. A kérdezés 17 városban folyt.

3

2. Összefoglaló, legfontosabb eredmények A Nyugat-dunántúli régió ismertsége

A válaszadók többsége tisztában van a régió elnevezésével. A spontán válaszadás szerint a kérdésre választ adók 82 %-a nevezte meg helyesen a régió nevét

A régióba tartozó megyék spontán ismertsége nem túl jó. Ha azt várjuk, hogy a lakók valamennyi megyét felsorolják meglepő eredményt kapunk: csupán a válaszadók 7 %-a tudta mindhárom megyét megnevezni. Pozitív viszont, hogy a kérdésre 2221 említés érkezett, és ezek 88,75 %-ában a régióba tartozó megyét neveztek meg.

A segített ismertség esetében azt kérdeztük a válaszadóktól, hogy az általunk felsorolt megyék a Nyugat-dunántúli régióhoz tartoznak-e. Vas (92,9 %), Zala (90,8 %) és Győr-Moson-Sopron (90,2 %) megye régióhoz való tartozása többnyire ismert volt.

A legtöbben a régiót egyszerűen megyék összességeként értelmezik. A megyék összességén általában közigazgatási területet, földrajzi egységet vagy gazdasági összefüggést értenek. Azoktól a válaszadóktól, akik nem tudták megfogalmazni, mi a régió, megkérdeztük, hogy milyen különbséget látnak a régió és megye között. A legtöbben a terület nagyságában láttak különbséget, és ehhez szorosan kapcsolódóan sokan említették azt is, hogy a régió több megyét fog össze. (A kérdést spontán említések szerint vizsgáltuk).

Identitás, a régió megítélése, elégedettség

A lakóhelyre való büszkeség tekintetében a legmeghatározóbb Dunántúlon, a legkevésbé meghatározó Magyarországon élni. A legnagyobb átlag 3,92, a legkisebb 3,57, ami azt jelzi, hogy a válaszadók inkább büszkék lakóhelyükre. (Ötfokozatú skálán történő értékelés, ahol 1: egyáltalán nem, 5: teljes mértékben.)

Szigifikáns eltérést találtunk megyék és korcsoportok szerint annak megítélésében, hogy mennyire szívesen élnek a válaszadók Magyarországon, Dunántúlon, Nyugat-Dunántúlon, az adott megyében, vagy adott településen. A Zala megyében élők szinte minden kategória tekintetében elmaradtak a másik két megye lakosaitól, kivétel a Dunántúlhoz való tartozást. Ők legkevésbé kötődnek az adott településhez, megyéhez. Ennek az ellentéte tapasztalható Győr-Moson-Sopron megyében, ahol a településhez, megyéhez való kötődés és büszkeség magas, viszont az országhoz való kötődés (büszkeség) a többi megye viszonylatában is, alacsony. Az életkor tekintetében azt tapasztaltuk, hogy minél idősebb valaki, annál büszkébb lakóhelyére ország, régió, megye, és település tekintetében egyaránt.

4

A legtöbben a természeti környezetre és a munkalehetőségekre büszkék a régióban. Ezt követi a spontán említések sorában az országos átlagnál magasabb életszínvonal, és a lakóhely (város).

Nyitott kérdéssel vizsgáltuk azt is, hogy környezetükben mire nem büszkék a régió lakosai. A munkalehetőségek kérdése megosztja a válaszadókat. Nagyjából ugyanannyian említették a régióban a munkalehetőségek hiányát, mint ahányan az előző kérdésben a jó munkalehetőségeket. Itt azonban kevesebb a válaszadók és említések száma: a negatív tényezők között gyakrabban szerepel a munkalehetőségek hiánya. A válaszadók a közutak állapotára, a környezetvédelemre és az egészségügy kérdéseire hívták még fel a figyelmet.

Ha az otthontól távol, idegeneknek való bemutatkozás közben el kell magyarázni, honnan érkezett valaki, a legjellemzőbb a település nevének említése, amit a legközelebbi nagyváros követ.

Mit jelent a válaszadók számára a Nyugat-dunántúli régió? (Nyitott kérdésként szerepelt). Sokan kijelentették, hogy nem tudják értelmezni a régiót, számukra a fogalom nem jelent semmit. A kérdésre nem válaszoló 261 megkérdezettnek szintén nem volt véleménye. Az említések között többnyire pozitív asszociációk szerepelnek: otthon, szülőföld, fejlődés, nyugati kapu, lehetőség, biztonság, szép természeti környezet,

nyugalom,

megyék

közötti

összefogás.

Sokak

számára

munkalehetőséget és megélhetést jelent a régió.

Vizsgáltuk, hogy a válaszadók szerint mennyiben jellemzi a régiót a területek földrajzi összetartozása, a jó megközelíthetőség, a közös célok és érdekek, a régióban található cégek együttműködései, az itt élők közös tradíciói, a közös sors és a lakosság szociális hasonlósága. A tényezőket 1-től 5-ig terjedő skálán értékelték. A válaszok átlaga szerint a leginkább jellemző a régióra a területek földrajzi összetartozása, a közös sors és a jó megközelíthetőség. Kevésbé értettek egyet azzal a válaszadók, hogy az itt élők közös célokkal rendelkeznek, és az itt található cégek a lehetőségeket kihasználva együttműködnek.

A területek földrajzi összetartozása, a megközelíthetőség, a közös célok, a közös hagyományok, közös sors, és szociális hasonlóság esetén találtunk szignifikáns eltérést az egyes megyében élők véleménye között. A Zala megyeik valamennyi tényezőt kevésbé jellemzőnek tartottak a többi megye lakosaihoz képest.

A régió lakosai többségben nem tervezik az elköltözést (69,8%). A válaszadók 6,6 %- ának határozott elképzelései vannak az elköltözésről, 6,3 %-a távolabbi jövőben tervezi, 8,3 %-a elköltözne, de nem lát rá lehetőséget. Ez összesen 21,2 % költözni vágyót jelent.

5

A költözési hajlandóság esetében nem találtunk szignifikáns különbségeket az egyes megyékben élők véleményében. Különbség volt az életkor és iskolai végzettség tekintetében. A fiatalok körében nagyobb a költözési szándék. A mintában szereplő szakmunkások 67 %-a, az érettségizettek 70,9 %-a, a diplomások 72,1 %-a határozottan nem költözne el. A szakmunkások között magas volt azok aránya, akik elköltöznének, ha lenne rá lehetőségük (12,2%).

A költözni vágyók közül (a válaszadók 21,2 %-a) legtöbben városba mennének (80 %). Magas a külföldre vágyók aránya (52 %). Megyén belül költözne 19 %, Budapestre 12 %, a megyén kívül 11 %. A legkevésbé érdekes cél egy távoli országrész volt. Legtöbben a jobb munkalehetőség miatt költöznének, de számottevő a jobb környéket, tisztább környezetet keresők aránya is (a két kategória együtt 27,22%). A lakáskörülményeikkel inkább elégedettek a válaszadók, ez kevésbé motiválja a költözést.

A jelenlegi életmóddal való elégedettség esetében kiugróan magas a közepes kategóriát megjelölők aránya (45 %). Az értékelés ötfokozatú skálán történt (1egyáltalán nem elégedett, 5 – nagyon elégedett). a régió lakóinak 22 %-a nem vagy egyáltalán nem elégedett. Az elégedettek aránya 33 %. Az értékelés átlaga szerint (3,09) azt mondhatjuk, hogy a régió lakosai közepesen elégedettek jelenlegi élethelyzetükkel.

A megyék tekintetében nem, a korcsoport és legmagasabb iskolai végzettség szerint találtunk azonban eltérést annak megítélésében, hogy mennyire elégedettek jelenlegi élethelyzetükkel a válaszadók. A legkevésbé a középkorúak (36-55) a leginkább a fiatalok (18-35) elégedettek. Az iskolai végzettség tekintetében a legelégedettebbek a diplomások. Őket követik az érettségizettek, majd a szakmunkások.

Vizsgáltuk, hogy mennyire tartják jellemzőnek a Nyugat-dunántúli régióra, hogy biztonságos, gazdag, a lehetőségek régiója, modern, innovatív, tiszta, derűs lakosságú, gyorsan fejlődő, vendégszerető lakosságú, nagy jövő előtt álló, befogadó régió. A vizsgált tényezőket ötfokozatú skálán értékelték a válaszadók, aszerint, hogy mennyire tartják jellemzőnek. Az értékelések átlaga pozitív önképet mutat a vendégszeretet és a befogadás tekintetében. A további tényezők közepes átlag értékelést kaptak. A válaszadók kevésbé érzik magukat jókedvűnek, és a régió adta lehetőségeket sem értékelték nagyra (lehetőségek régiója átlagértéke 3,12). Szintén vártnál gyengébben szerepelt a gyors fejlődés (3,14 átlag) és a pozitív jövőkép (3,25).

A Győr-Moson-Sopron megyeiek kevésbé tartják biztonságosnak lakóhelyüket, és leginkább hiányolják a tisztaságot, a környezet rendezettségét. A lehetőségeket legkevésbé a Zala megyeiek érzik, és ők azok, akik kevésbé tartják modernnek és gyorsan fejlődőnek a régiót. A vendégszeretet tekintetében pozitívan emelkedik ki Zala

6

megye: az itt élők tartották a leginkább vendégszerető lakosságúnak a régiót. A jövőt Vas és Zala megye egyformán ítélte meg: a nagy jövő előtt álló régió állítás mindkét esetben 3,2 átlagértékelést kapott. E tekintetben a Győr-Moson-Sopron megyeiek bizakodóbbak, itt az átlagérték 3,4. Hasonló a helyzet a gazdagság tekintetében: a Győr-Moson-Sopron megyében élők gazdagabbnak érzik a régiót a Vas és Zala megyeiknél.

Korcsoportok szerint különbséget találtunk a vendégszerető és befogadó lakosságú régió

állítások

megítélésében.

Az

idősebb

korcsoport

befogadóbbnak

és

vendégszeretőbbnek érzi a régiót. A fiatalok mind a vendégszeretet, mind a befogadás tekintetében alulérték a régiót idősebb társaikhoz képest.

A legmagasabb iskolai végzettség szerint különbséget találtunk a biztonságos, gazdag, modern, innovatív, tiszta és nagy jövő előtt álló állítások megítélésében. A szakmunkások valamennyi tényezőt alulértékeltek a többi válaszadóhoz képest. Az iskolai végzettséggel párhuzamosan nő az elégedettség a vizsgált tényezők tekintetében.

Jellemzően

a

diplomával

rendelkezők

biztonságosabbnak,

gazdagabbnak, tisztábbnak érzik a régiót, és pozitívabbak a jövővel kapcsolatos elvárásaik is. Nincs különbség az érettségizettek és diplomások között a régió modernitásának és innovativitásának megítélésében.

A legjellemzőbb termékek és szolgáltatások között a turisztikai szolgáltatások és termálfürdők a legtöbbet említettek (spontán említések). Ezt követi a vendéglátás és a borászat. Sokan említették a gépjárműipar termékeit, a fogászatot és a szépségipart. Több aspektusból felmerült az erdőgazdálkodás és faipar, valamint élelmiszeripari termékek.

A régió jelképeként a dombságot, a hegységeket és általában a természeti értékeket jelölték meg a válaszadók. Itt is felmerült a fejlettség és a fejlődés lehetősége. Sokan említették a térképet (spontán említések) is.

A válaszadók 72,7 %-a szeretné, hogy gyermeke a régióban telepedje le. Azoktól, akik a kérdésre nemmel válaszoltak, megkérdeztük, ennek okát. A válaszok között első helyen a kilátástalan jövő, a munkalehetőségek hiánya, a külföldi kedvezőbb lehetőségek szerepeltek (spontán említések).

Intézmények Vizsgáltuk, hogy az egyes intézmények, a válaszadók szerint, mennyiben járulnak hozzá a település (ahol él), illetve a régió fejlődéséhez. A kérdezettek három válaszkategória közül választhattak: nagymértékben, kis mértékben, egyáltalán nem.

7

Településfejlesztés

A hazai tulajdonú KKV-k a válaszadók szerint inkább kismértékben járulnak hozzá a település fejlődéséhez (57,5 %). A nagymértékben kategóriát megjelölők aránya 26,7%. „A KKV-k egyáltalán nem járulnak hozzá a fejlődéshez” kategóriát megjelölők aránya 10%.

A multinacionális vállalatok esetében már árnyaltabb a kép. A hozzájárulással egyetértők aránya 68,9%, akiknek mintegy fele állította, hogy a multik nagymértékben hozzájárulnak a település fejlődéséhez.

A hazai nagyvállalatok fejlődéshez való valamilyen szintű hozzájárulásával a válaszadók 73,3 %-a értett egyet. Az egyáltalán nem járulnak hozzá a fejlődéshez kategóriát megjelölők aránya 20,9 %.

Többen vannak, akik a település fejlődésében nagyobb szerepét látják a KKV-knak és a magyar nagyvállalatoknak, mint a multinacionális cégeknek.

A

Megyei

Önkormányzat

településfejlesztésben

betöltött

szerepét

inkább

kismértékűnek tartják a régió lakosai. Viszonylag magas azok aránya, akik egyáltalán nem látják a megyei önkormányzatok szerepét a településfejlesztésben (22,2 %).

Hasonló a helyzet a kistérségi társulások esetén. A válaszadók itt is inkább kismértékű településfejlesztési szerepet látnak. Magas a kérdésre nem válaszadók aránya, ami nagyfokú bizonytalanságra utalhat a kistérségi társulások munkájának megítélésekor.

A válaszadók 79,1 %-a egyetértett azzal, hogy a polgármesteri hivatalok hozzájárulnak a település fejlődéséhez. Itt közel megegyezik azok aránya, akik nagymértékű és kismértékű hozzájárulást érzékelnek. Az egyáltalán nem járul hozzá kategóriát megjelölők aránya 15,2.

A polgármesterek tekintetében hasonló a helyzet. A válaszadók szerint a polgármestereknek kevesebb szerepük van a településfejlesztésben, mint a polgármesteri hivataloknak.

A civil szervezetek egyértelműen hozzájárulnak, de inkább kismértékben a települések fejlődéséhez. Az egyáltalán nem kategória itt csak 8,1%. Az egyházakhoz képest a civileknek nagyobb szerepet tulajdonítanak a válaszadók. Az egyházaknál az egyáltalán nem arány magas, 38,2 % és magas itt a kérdésre nem válaszolók aránya (10,7%) is.

A helyi oktatási intézmények esetén a településfejlesztéshez való hozzájárulást a válaszadók 76,4 %-a jelölte meg. Ezt inkább kismértékűnek tartják. Az egyáltalán nem járul hozzá kategóriát megjelölők aránya 16,6%.

8

A

Nyugat-dunántúli

Regionális

Fejlesztési

Tanács

és

Ügynökség

településfejlesztésben való szerepének vizsgálatakor kiugróan magas (30 % feletti) volt

a

kérdésre

nem

válaszolók

aránya,

ami

nagyfokú

bizonytalanságot,

alulinformáltságot takarhat. Hasonló volt mindkét szervezet esetében az elutasítók aránya (15 %). A Tanács esetében 52,9 %-os az egyetértési arány. Az Ügynökségnél ez valamivel alacsonyabb: 50,6 %.

Megyék szerint találtunk különbséget annak megítélésében, hogy a Tanács mennyire járul hozzá az egyes települések fejlesztéséhez. Az elutasítók aránya Győr-MosonSopron megyében a legnagyobb.

Megyék szerint találtunk különbséget annak megítélésében, hogy az Ügynökség mennyire járul hozzá az egyes települések fejlesztéséhez. Az Ügynökség településfejlesztéshez való hozzájárulásával Győr-Moson-Sopron megyében a legkevésbé

elégedettek.

A

korábbi,

régiót

értékelő

kérdésre

visszautalva

hozzátesszük, hogy Győr-Moson-Sopron megyében élők a biztonságot, a rendezett tiszta környezetet hiányolták. Viszont az összes megye közül itt a legbizakodóbbak a jövőt illetően („nagy jövő előtt álló régió”), és az itt élők gazdagabbnak érzik a régiót a Vas és Zala megyei társaiknál. Az Ügynökség településfejlesztő tevékenységét feltehetőleg a lehetőségek („nagy jövő”) kihasználásának függvényében értékelték: a jobb jövőt várók nagyobb erőfeszítést várnak a fejlesztésért felelős szervezetektől.

A lakosság 12 %-ban látta úgy, hogy saját maga nem járul hozzá a település fejlesztéséhez. A többség elégedett a lakosság ez irányú tevékenységével.

Régiófejlesztés

A

hazai

tulajdonú

KKV-k

megítélése

a

régiófejlesztésben

hasonló

a

településfejlesztésben betöltött szerephez. A válaszadók szerint inkább kismértékben járulnak hozzá a régió fejlődéséhez.

A multinacionális vállalatok esetében a hozzájárulással egyetértők aránya 79,4%, akiknek 43,2 %-a állította, hogy a multik nagymértékben hozzájárulnak a település fejlődéséhez. Az egyáltalán nem választ megjelölők aránya 11,8%.

A hazai nagyvállalatok fejlődéshez való valamilyen szintű hozzájárulásával a válaszadók 80,2 %-a értett egyet. Az egyáltalán nem járulnak hozzá a fejlődéshez kategóriát megjelölők aránya 10,4 %. A hazai nagyvállalatoknak a régiófejlesztésben nagyobb szerepét látják a válaszadók, mint a településfejlesztésben.

A régiófejlődés szempontjából a válaszadók nem látnak különbséget a hazai KKV-k, nagyvállalatok és multinacionális cégek tevékenységét illetően.

A

megyei

önkormányzatok

régiófejlesztésben

betöltött

szerepét

inkább

kismértékűnek tartják a régió lakosai. Viszonylag magas azok aránya, akik egyáltalán

9

nem látják a megyei önkormányzatok szerepét a régiófejlesztésben (16,2 %). Hasonló a helyzet a kistérségi társulások esetén. A válaszadók itt is inkább kismértékű szerepet látnak. A település és régiófejlesztés viszonylatában hasonló szereppel bír a két szervezet.

A válaszadók 68,7 %-a egyetértett azzal, hogy a polgármesteri hivatalok hozzájárulnak a régió fejlődéséhez. A polgármesteri hivatalnak és a polgármesternek kisebb

szerepet

szánnak

a

kérdezettek

a

régiófejlesztésben,

mint

a

településfejlesztésben.

A civil szervezetek 63,8 %-ban, és inkább kismértékben járulnak hozzá a régió fejlődéséhez. Az egyáltalán nem kategória itt 22%. A településfejlesztésben a civileknek nagyobb szerepet szánnak a válaszadók, mint a régiófejlesztésben. Az egyházakhoz képest a civileknek nagyobb szerepet tulajdonítanak a válaszadók. Az egyházaknál az egyáltalán nem arány a településfejlesztésnél tapasztaltakhoz hasonlóan magas, 36,4 %, és magas itt a kérdésre nem válaszolók aránya (16,4%) is. A régiófejlesztésben kisebb szerepet szánnak a válaszadók az egyházaknak, mint a településfejlesztésben.

A helyi oktatási intézmények esetében a régiófejlesztéshez való hozzájárulást a válaszadók 66,6 %-a jelölte meg. Ez 10 %-kal kevesebb, mint a településfejlesztés esetén volt. A régiófejlesztésnél az oktatási intézmények hozzájárulása a fejlődéshez inkább kismértékűnek. Az egyáltalán nem járul hozzá kategóriát megjelölők aránya 18,5%.

A

Nyugat-dunántúli

Regionális

Fejlesztési

Tanács

és

Ügynökség

régiófejlesztésben való szerepe:

Mindkét esetben kiugróan magas (40 % közeli) volt a kérdésre nem válaszolók aránya, ami nagyfokú bizonytalanságot, alulinformáltságot takarhat.

Hasonló volt mindkét szervezet esetében az elutasítók aránya (10 % körüli). A Tanács esetében 54,4 %-os az egyetértési arány (településfejlesztésnél ez 52,9 %-os). Az Ügynökségnél ez valamivel alacsonyabb: 50 % (a településfejlesztés esetén ez 50,6%).

Az elutasítók aránya a régiófejlesztés esetén is Győr-Moson-Sopron megyében a legnagyobb.

A lakosság 13,6 %-ban látta úgy, hogy saját maga nem járul hozzá a régió fejlesztéséhez. A legtöbben, a válaszadók 74,9 %-a, elégedett a lakosság ezirányú tevékenységével. A településfejlesztésben nagyobb szerepe van a lakosságnak, mint a régiófejlesztésben.

10

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, illetve Ügynökség munkájáról

A Tanács munkáját a válaszadók 61,7 %-a nem vagy egyáltalán nem ismeri és 18,1 %-uk soha nem hallott a létezéséről.

Az Ügynökség munkáját a válaszadók 62,7 %-a nem vagy egyáltalán nem ismeri. Az Ügynökség esetében magasabb azok aránya, akik soha nem hallottak a szervezet a létezéséről. Ez 22,9 %.

A Tanács munkáját 446 válaszadó ismerte. A kérdésre választ adók 30,4 %-a egyetértett azzal az állítással, amely szerint a Tanács hatékonyan juttatja el a támogatásokat az önkormányzatok részére.

A kérdésre választ adók 35,5 %-a értett egyet az állítással, amely szerint a Tanács a régió fejlődését és érdekeit jól szolgáló terveket készít.

A Tanács segíti az önkormányzatok és civilek együttműködését állításnál a választ adók 35,4 %-a értet egyet.

Az Ügynökség munkáját 434 válaszadó ismerte. A legtöbben egyetértettek azzal, hogy az Ügynökség hatékonyan működik közre a forrásközvetítésben (44,3%). Magas a közepes egyetértést mutatók aránya (30,9%).

Azzal, hogy az Ügynökség munkájának köszönhetően az elmaradott térségek felzárkóznak a kérdésre választ adók 30,1 %-a értett egyet. A közepesen egyetértők aránya itt is magas: 35 %.

A régiós vállalkozások közötti együttműködést az Ügynökség támogatja a választ adók 33,5 %-a szerint. A közepesen egyetértők aránya 39 %.

Az Ügynökség munkájával hozzájárul ahhoz, hogy a régióban élők otthon érezzék magukat állítással 37,3 %-ban egyetértettek, 34,5 %-ban közepesen értettek egyet a kérdésre választ adók.

Információigény

A Tanács munkájáról a válaszadók 15,6 %-a elegendő mennyiségű információt kap. A többség (54,7%) úgy érzi, hogy alulinformált. Sokan vannak (21,2%), akik érdektelenek.

Az Ügynökség munkájáról a válaszadók 11,6 %-a elegendő mennyiségű információt kap. A többség (56,6%) ez esetben is úgy érzi, hogy alulinformált. Az Ügynökség esetében is sokan (22%) érdektelenek. Legkevésbé a Vas megyeiek érdeklődnek az Ügynökség munkája iránt. A leginkább alulinformáltnak a Zala megyeiek érzik magukat. Itt a legmagasabb a „túl kevés információt kap” kategóriát megjelölők aránya. Viszonylag magas ez az arány Győr-Moson-Sopron megyében is.

A régióban történő fejlesztések esetén a válaszadók között hasonló arányban szerepelnek a magukat alulinformáltnak (43,4%) és megfelelően informáltnak érzők.

11

A

megkérdezettek

10,2

%-a

érdektelen.

A

Zala

megyeiek

a

leginkább

alulinformáltnak érzik magukat. Őket a Győr-Moson-Sopron megyeiek követik.

A támogatások elosztásával kapcsolatban inkább alulinformáltnak érzik magukat a régió lakosai (54,9%). A megkérdezettek 10,8 %-a érdektelen. A leginkább érdektelenek a szakmunkásképzőt, vagy általános iskolát végzettek. Lakóhely tekintetében a Zala megyeiek érzik a leginkább az információ hiányát a támogatások elosztásával kapcsolatban. Őket a Győr-Moson-Sopron megyeiek követik.

Az önkormányzatok fejlesztési döntéseiről már sokkal inkább informáltnak érzik magukat a régió lakosai. Itt alacsonyabb az érdektelenek aránya. A helyi ügyekben, megítélésük szerint, több információhoz jutnak a lakosok, de még ez esetben is magas (38,9%) a túl kevés információhoz jutók aránya. A legkevésbé érdeklődők ez esetben is a Vas megyeiek. Zala és Győr-Moson-Sopron megye lakosai hasonló arányban (43,4%) érzik azt, hogy túl kevés információhoz jutnak az önkormányzati döntésekkel kapcsolatban.

A városvezetés fejlesztési terveiről hasonlóan informáltnak érzik magukat a válaszadók. Valamivel kisebb mértékben, mint azt a már megszületett döntéseknél láttuk. Itt is magas a túl kevés információhoz jutók aránya (37,1%). Zala és GyőrMoson-Sopron megyékben hasonlóan magas a „túl kevés információt” kapók aránya. A diplomások valamivel informáltabbnak érzik magukat a városfejlesztési tervek kapcsán.

Információforrások

A régió ügyeiben való tájékozódás esetében legkedveltebb információforrás az Internet, amit a megyei napilapok követnek. Ebben a két esetben volt az értékelések átlaga jó. (Ötfokozatú skálán történő értékelés)

A további információforrásokat közepesen szívesen használják a válaszadók.

A Vas megyeieknél kiemelkednek a rendezvények, mint információszerzési helyszínek. Zala megyében kevésbé kedvelt információforrás a regionális és városi TV. Győr-Moson Sopron Megyében az önkormányzati lapok és a szóbeszéd szerepeltek gyengébben. Itt a többi megyéhez képest kedveltebbek a Szuperinfo és Press lapok. Vas megyében általában valamennyi információforrás magasabb átlagértékelést kapott. Kivétel ez alól a Szuperinfo (ezek Győr-Moson-Sopron megyében kedveltebbek), valamint a szóbeszéd, az önkormányzati lapok (ezek Zala megyéhez hasonlóan kedveltek).

A nyugati régió című műsort 57 %-ban soha nem nézik a válaszadók. Az MTV1 regionális adását a válaszadók 32 %-a nem nézi. A hircity.hu online TV-t

12

88 %-ban nem nézik a megkérdezettek. A nézettség tekintetében a havonta nézők aránya a legmagasabb mindhárom esetben.

A spontán említések alapján a regionális Tv-kben a legnézettebb műsorok: híradó, sportműsor, riportok, hirdetések, programajánlók.

A régió fejlesztéséről Állításokat fogalmaztunk meg, amelyeket ötfokozatú skálán értékeltek a megkérdezettek.

A leginkább egyetértettek azzal az állítással a megkérdezettek, hogy van fejlődés a régióban, de azt elsősorban a gazdagabbak érzékelik.

A legkevésbé támogatott állítás az volt, hogy a komoly állami és Eu-s források miatt erőteljesen fejlődik a régió. A következő táblázat átlag szerinti csökkenő sorrendben mutatja az állítások értékelését.

A Zala megyeik értettek leginkább egyet azzal, hogy a régió fejlődése elsősorban az itt élő emberek érdeme. Vas megyében kevésbé elfogadott ez az állítás.

A külföldi befektetések előnyeit leginkább a Győr-Moson-Sopron megyeiek érzik. Ők értettek leginkább egyet azzal, hogy a régió elsősorban a külföldi befektetések miatt fejlődik.

A diplomások és az érettségizettek jobban egyetértettek azzal, hogy a régió fejlődése az itt élők érdeme, ahogyan azzal is, hogy a Nyugat-dunántúli régió a lehetőségek régiója.

A külföldi befektetéseket az érettségivel vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők tartják a fejlődés motorjának.

A fejlődést leginkább a gazdagabbak érzik állítás a szakmunkás vagy alacsonyabb iskolai végzettségűek között volt elfogadottabb.

A munka és az előrejutás lehetősége közötti pozitív kapcsolat a magasabban kvalifikált válaszadók körében népszerűbb.

A régió megítélése más régiókhoz képest

A válaszadók 66,5 %-a jobb vagy sokkal jobb helyzetűnek tartja a régiót a többi magyarországi régióhoz képest. Mindössze 6,8 % azok aránya, akik sokkal rosszabb, vagy rosszabb helyzetet éreznek. Az ugyanolyan helyzetet jelzők aránya 26,9 %.

A Zala megyében élőknél volt a legmagasabb azok aránya, akik rosszabb helyzetűnek érzik a régiót más magyarországi régiókhoz képest. Az adatok szerint Győr-Moson-Sopron megye a legelégedettebb.

13

Kevésnek tartották a fejlesztést a válaszadók a következő területeken: -

új munkahelyek létrehozása

-

egészségügyi intézmények fejlesztése

-

mezőgazdaság fejlesztés

-

iparfejlesztés

-

és oktatási intézmények fejlesztése

Megfelelőnek tartották a fejlesztések mennyiségét a következő területeken a megkérdezettek:

-

csatornázás

-

épített örökség fejlesztése

-

lakásépítések

-

parkok, zöld területek építése

-

sportlétesítmények építése

-

kultúra, művelődés, szórakozás beruházásai

Inkább soknak tartották a fejlesztést a válaszadók a bevásárlóközpontok építésének területekén.

Az út és járdaépítések kérdése megosztotta a válaszadókat. Ugyanannyian tartották túl kevésnek (45,5%), mint megfelelőnek (45,7%) az ilyen jellegű beruházásokat.

A fejlesztési területekkel kapcsolatban megkértük a válaszadókat, hogy 1000 forintot osszanak el aszerint, hogy mely területekre mennyit áldoznának, ha a régió pénze felett kellene döntést hozniuk. A legtöbben és legtöbbet az egészségügyre áldoznának a válaszadók. Ezt követi a közoktatás, a helyi gazdaságfejlesztés, a közműfejlesztés. A környezetvédelem a következő legfontosabb terület, de itt már a legnagyobb

költött

összeg

nem

éri

el

az

1000

forintot

(800

forint).

A

településfejlesztés a válaszadók száma és átlagköltés szerint következő terület. A turizmus és idegenforgalom maradt a sor végére, ahol a legnagyobb költött összeg 700 forint volt. Közös ügyek, amelyek összetarthatják a régió lakosságát

A legnépszerűbb közös ügy a munkahelyteremtés, a közös fejlesztések, az úthálózat fejlesztése, az idegenforgalom volt. Felmerült a hagyományápolás, a közös kulturális rendezvények szervezése, a környezetvédelem és az egészségügy és az oktatásfejlesztés. (Spontán említések.)

14

Beruházások

Az általános városfejlesztés megfogalmazás után a legtöbben az útépítést és a közműfejlesztést emelték ki. (Spontán említések.)

A régió logojának értékelése

A válaszadók 45,5 %-a még soha nem találkozott a régió logojával. 26,4 % bizonytalan és csak 22 % állította, hogy biztosan látta már az általunk mutatott képet.

A logot Győr-Moson-Sopron megyében ismerik a legkevesebben. A soha és nem emlékszem választ adók együttes aránya a megyében 79 %. Ugyanez az arány Vas megyében 72%, Zala megyében 78%.

Megkérdeztük a lakosságot, hogy a Nyugat-dunántúli régióra gondolva mit jelképez számukra a régió logoja. Legtöbbször pozitív asszociációkkal találkoztunk. A dombság, a nap, a természeti adottságok, az összefogás, a fejlődés voltak a leggyakoribb említések.

15

3. A minta jellemzői A lakóhely tekintetében a megkérdezettek 35,2 % Győr-Moson Sopron megyei, 31,6 %-a Vas megyei, 33,2 %-a Zala megyei.

lakóhelye Győr-Moson-Sopron 35,2%

Vas 31,6%

Zala 33,2%

A kérdezés a következő városokban és környező településeiken folyt: lakóhelye - város

Szombathely Győr Zalaegerszeg Nagykanizsa Mosonmagyaróvár Kőszeg Keszthely Sopron Zalaszentgrót Sárvár Vasvár Csorna Fertőszentmiklós Lövő Oszkó Rábahidegség Körmend összesen

válaszadók száma 107 102 101 100 96 95 85 85 83 76 61 51 29 29 9 3 2 1114

gyakoriság % 9,6 9,2 9,1 9,0 8,6 8,5 7,6 7,6 7,5 6,8 5,5 4,6 2,6 2,6 ,8 ,3 ,2 100,0

A válaszadók átlag 30 éve éltek az adott településen. A legrövidebb településen eltöltött idő egy év, a leghosszabb pedig 67 év volt. 10 vagy annál kevesebb éve a válaszadók 10,3 %-a él a régióban.

16

A válaszadók demográfiai jellemzői közül a nemek aránya és életkor a következőképpen alakult:

neme NV/NA ,9%

férfi

nő

48,7%

50,4%

Életkor NV/NA 1,3% 56+ 15,4%

18-35 43,7%

36-55 39,5%

A régiós átlagok a következők: 18-35 év 36-55 év 56-65 év Forrás: KSH 2005

férfi 21% 21% 8%

nő 20% 21% 9%

17

A legmagasabb iskolai végzettség szerint a válaszadók 25,2 %-a szakmunkásképzőt vagy az alatti iskolát végzett, 44,3 %-a érettségizett, 27,4 %-a diplomás.

legmagasabb iskolai végzettség NV/NA

8 általános alatti

3,1%

,4%

diploma

8 általános

27,4%

4,7% szakmunkásképző 20,1%

érettségi 44,3%

A válaszadók 33 %-a inaktív (munkanélküli, GYES/GYES, nyugdíjas, tanuló, háztartásbeli, egyéb inaktív).

Dolgozik-e Ön? igen NV/NA

64,7%

2,3% tanuló 12,7% háztartásbeli ,8% egyéb inaktív ,6% munkanélküli

GYES, GYED 3,2%

3,9% nyugdíjas 11,7%

A válaszadók foglalkozásának szektorát és a foglalkozást mutatja a következő ábra és táblázat.

18

foglalkozás szektora mezőgazdaság

NV/NA

6,0%

14,6%

ipar, építőipar

egyéb

23,5%

8,3%

közszolgáltatások 23,0% piaci szolgáltatások 24,6%

foglalkozása (legutolsó)

segédmunkás betanított munkás szakmunkás fizikai kisiparos, kiskereskedő, mg. egyéni gazdálkodó alsószintű vezető, művezető, technikus beosztott szellemi dolgozó szellemi szabadfoglalkozású, szellemi vállalkozó felső- vagy középvezető vállalkozás tulajdonosa, résztulajdonosa egyéb nem volt még főfoglalkozása összesen NV/NA összesen

kumulált érvényes gyakoriság % 2,1 12,1 28,0

említések száma 22 105 166

gyakoriság % 2,0 9,4 14,9

érvényes gyakoriság % 2,1 10,0 15,9

44

3,9

4,2

32,2

63 278

5,7 25,0

6,0 26,6

38,2 64,8

21

1,9

2,0

66,8

79 102 63 104 1047 67 1114

7,1 9,2 5,7 9,3 94,0 6,0 100,0

7,5 9,7 6,0 9,9 100,0

74,3 84,0 90,1 100,0

A mintában legjellemzőbbek a 4 és 6 fős háztartások. Hányan élnek Önök közös háztartásban?

1 2 3 4 5 6 7 8 10 összesen NV/NA összesen

említések száma 67 214 263 308 139 63 23 4 1 1082 32 1114

gyakoriság % 6,0 19,2 23,6 27,6 12,5 5,7 2,1 ,4 ,1 97,1 2,9 100,0

érvényes gyakoriság % 6,2 19,8 24,3 28,5 12,8 5,8 2,1 ,4 ,1 100,0

kumulált érvényes gyakoriság % 6,2 26,0 50,3 78,7 91,6 97,4 99,5 99,9 100,0

19

4. A Nyugat-dunántúli régió ismertsége Vizsgáltuk, hogy a régió lakossága mennyire van tisztában azzal, hogy lakóhelye mely régióhoz tartozik. A spontán válaszadás eredményét foglalja össze a következő táblázat. A kérdésre választ adók 82 %-a nevezte meg helyesen a régió nevét (érvényes gyakoriság, nem tartalmazza a nem válaszolókat).

Melyik régióhoz tartozik az Ön lakóhelye?

Nyugat-dunántúli Nyugat-magyarországi Nyugati Dunántúli Győr-Moson-Sopron Dél-dunántúli Zalai EU-unió Alpokalja Északi összesen NV/NA összesen

említések száma 826 66 63 32 7 6 3 2 1 1 1007 107 1114

gyakoriság % 74,1 5,9 5,7 2,9 ,6 ,5 ,3 ,2 ,1 ,1 90,4 9,6 100,0

érvényes gyakoriság % 82,0 6,6 6,3 3,2 ,7 ,6 ,3 ,2 ,1 ,1 100,0

A kutatás során vizsgáltuk, hogy a válaszadók mennyire vannak tisztában azzal, hogy a Nyugat-dunántúli régió milyen megyéket foglal magába. A kérdésre először spontán, majd segítetten próbáltunk választ kapni. Spontán ismertség. Ha azt várjuk, hogy a lakók valamennyi megyét felsoroljanak lehangoló eredményt kapunk: a válaszadók csupán 7 %-a tudta mindhárom megyét felsorolni. A kérdésre 2221 említést tettek a válaszadók. Az említések 88,75 %-ában a régióba tartozó megyét neveztek meg.

20

Mely megyék tartoznak Ön szerint az Ön lakóhelye szerinti régióhoz? NV/NA 8,5% jól megadta 7,0%

nem adta meg jól 84,5%

Győr-Moson-Sopron Zala Vas Veszprém Somogy KomáromEsztergom Baranya Fejér Tolna összesen

említések száma 672 671 628 136 66

gyakoriság 30,26% 30,21% 28,28% 6,12% 2,97%

33 6 6 3 2221

1,49% 0,27% 0,27% 0,14% 100,00%

A segített ismertség esetében azt kérdeztük a válaszadóktól, hogy az általunk felsorolt megyék a Nyugat-dunántúli régióhoz tartoznak-e. Vas (92,9 %), Zala (90,8 %) és GyőrMoson-Sopron (90,2 %) megye régióhoz való tartozása többnyire ismert volt a válaszadók előtt. Veszprém megyét a megkérdezettek 19,6 %-a tartotta a régióhoz tartozónak, de a további megyék (Somogy, Komárom-Esztergom, Fejér) tekintetében is kaptunk igenlő válaszokat.

21

Vas megye NV/NA 2,1% nem tudom 2,3% nem 2,7%

igen 92,9%

Zala megye NV/NA 2,3% nem tudom 3,6% nem 3,2%

igen 90,8%

22

Győr-Moson-Sopron megye NV/NA 2,2% nem tudom 3,0% nem 4,6%

igen 90,2%

Veszprém megye NV/NA 7,2% nem tudom 6,3%

igen 19,6%

nem 67,0%

23

Somogy megye NV/NA 8,3% nem tudom 5,7%

igen 8,5%

nem 77,5%

Komárom-Esztergom megye NV/NA 8,2% nem tudom 4,9%

igen 4,9%

nem 82,0%

24

Fejér megye NV/NA 8,3% nem tudom 3,4%

igen 2,6%

nem 85,6%

5. Identitás, a régió definíciója, megítélése, elégedettség A következő részben azt vizsgáltuk, hogy a válaszadók mennyire kötődnek a régióhoz, mit jelent számukra Nyugat-Dunántúl és melyek azok a termékek, szolgáltatások, jelképek, amik a régiót jellemzik. A régió definíciója Nyitott kérdéssel vizsgáltuk, hogy a lakosság számára mit is jelent a régió. A következő táblázatban a válaszadók által adott régiófogalmakat szemléltetjük. A kérdésre 916 fő válaszolt. Összesen 992 említés érkezett. A legtöbben a régiót egyszerűen megyék összességeként értelmezik. A megyék összességén általában közigazgatási területet, földrajzi egységet vagy gazdasági összefüggést értenek.

említések 2 vagy több megye összessége több megyét összefogó közigazgatási terület több megye tájegység/földrajz szerinti kapcsolata


gyakoriság 32,66% 15,22% 14,62%

gazdaságilag összefüggő területek, megyék területi felosztás/egység, ami megyéken átnyúló, megyék összevonása Magyarország része

91

9,17%

69 37

6,96% 3,73%

táj/tájegység, vidék/Magyarország valamely tájegysége

36

3,63%

25

(Uniós) támogatási rendszer számára és más pénzelosztás számára statisztikai tervezési egység, területfejlesztési egység megyék összefogása, szövetsége a lehetőségek legjobb kihasználása végett egy adott területen élő emberek csoportja, társadalmilag összefüggő terület, emberi közösség közösségek összetartozása, együttműködés

24

2,42%

13

1,31%

12

1,21%

11

1,11%

Tíz alatti említést kapott: − nagytérség, több kistérség összefogása − megyék érdekcsoportosulása, csoportosulás, közös érdekek − kulturális egység − városok, települések együttese − mondvacsinált egység, költségvetési ámokfutás, zsákutca, semmi értelme − kényszer az együttműködésre, műegység − hasonló vagy olyan, mint a megye, csak nagyobb − szervezeti egység − tartomány − a megyéktől elvették a hatalmat, hogy központosítsanak − lakóhelyünk és tágabb környezete/vonzáskörzete − több megye/megyeszékhely infrastrukturális összefüggése − együvé tartozást érvényesítő térfelosztás − az ország bizonyos területének egy központtal rendelkező egysége − pénzről szól az egész − több megye összevonása az EU-s szabályok szerint − szovjet mintára átalakított vármegyék − közös érdekeket képviselő területegység − egymással határos megyék − több megyét összefogó ipari övezet − összevont vármegyék − megyék elhatárolása − közös fejlesztés alatt álló terület/térség − a lényeg, hogy a pénzt máshogy osztogassák, mint eddig − több városhoz tartozó kisebb települések egysége − tömörülés − szociológiailag hasonló attitűddel rendelkezők lakhelye − tágabb szülőföldem − közös munkamegosztás − a megyerendszert felváltó rendszer − megyerendszeren belüli rendszer − egészségügyi érdekképviselet

26

Különbség régió és megye között Azoktól a válaszadóktól, akik nem tudtak régiódefiníciót adni, megkérdeztük, milyen különbséget látnak a régió és megye között. Összesen 189 említés érkezett (egy válaszadó több említést is tehetett). A legtöbben a terület nagyságában láttak különbséget, és ehhez kapcsolódóan sokan említették azt is, hogy a régió több megyét fog össze. említések száma 93

említések a régió nagyobb területű egység, mint a megye a régió több megye együttese

gyakoriság 49,20 %

69

36,50 %

Tíz alatti említést kapott: − − − − − − − − −

a régió nem közigazgatási terület/míg a megye igen a régió foglalja magába az adott megyét a régió földrajzi tagozódás a régió egy megye több részre való területi felosztása a megye nagyobb területű, mint a régió nincs közöttük különbség méretbeli különbség a régió megyeszékhelyeket foglal magába kevesebb régió van, mint megye

A megkérdezettek 1-től 5-ig terjedő skálán értékelték azt, hogy mennyire büszkék lakóhelyükre. A következő táblázat az értékelések átlaga szerinti csökkenő sorrendben mutatja,

mely

területi

hovatartozás

tölti

el

büszkeséggel

a

régió

lakosait.

A

legmeghatározóbb Dunántúl. Ez a tényező megelőzi a megyére való büszkeséget is. A legkevésbé meghatározó Magyarország a lakóhelyre való büszkeség tekintetében. A legnagyobb átlag 3,92, a legkisebb 3,57, ami azt jelzi, hogy a válaszadók inkább büszkék lakóhelyükre. Mennyire büszke arra, hogy...

... a Dunántúlon él? ... az adott megyében él? ... a Nyugat-dunántúli régióban él? ... az adott településen él? ... Magyarországon él?

említések száma 1104 1088 1096 1083 1105

Min. 1 1 1 1 1

Max. 5 5 5 5 5

átlag 3,92 3,89 3,89 3,82 3,57

szórás ,995 1,022 1,039 1,158 1,158

27

Szigifikáns eltérést találtunk megyék és korcsoportok szerint annak megítélésében, hogy mennyire szívesen élnek a válaszadók Magyarországon, Dunántúlon, Nyugat-Dunántúlon, az adott megyében, vagy adott településen. Zala megyében élők szinte minden kategória tekintetében elmaradtak a másik két megye lakosaitól, kivétel a Dunántúlhoz való tartozást. Ők legkevésbé kötődnek az adott településhez, megyéhez. Ennek az ellentéte tapasztalható Győr-Moson-Sopron megyében, ahol a településhez, megyéhez való kötődés (büszkeség) magas, viszont az országhoz való kötődés (büszkeség) a többi megye viszonylatában is, alacsony. Az életkor tekintetében azt tapasztaltuk, hogy minél idősebb valaki, annál büszkébb lakóhelyére ország, régió, megye, és település tekintetében egyaránt. 3,73 4,00 3,98 3,95

Vas 3,82 3,57

3,95 3,70 3,66 3,61

Zala

Magyarország Dunántúl 3,83

Nyugat-Dunántúl

3,99 4,04 4,03

Győr-Moson-Sopron

adott megye adott település

10 4, 00 4, 90 3, 80 3, 70 3, 60 3, 50 3, 40 3,

átlag (One Way Anova, F próba 0,05 szignifikancia szint)

3,4 3,8 3,8 3,8 3,7

18-35

3,6 3,9 3,9 3,9 3,8

36-55

... Magyarország ... Dunántúl

4,0 4,2 4,1 4,1 4,1

életkor

56+

... Nyugat-Dunántúl ... adott megye ... adott település 4 4,

2 4,

0 4,

8 3,

6 3,

4 3,

2 3,

átlag

(One Way Anova, F próba 0,05 szignifikancia szint)

28

A következő ábrák és táblázatok részletesen mutatják az országhoz, régióhoz, megyéhez, településhez kötődés válaszadók általi értékelését.

... Magyarországon él? 40

30 29

29

26 20

10

10

%

6 0 egyáltalán nem

igen is meg nem nem

nagyon büszke

büszke

... Magyarországon él?

említések száma 69 115 316 322 283 1105 9 1114

egyáltalán nem nem igen is meg nem büszke nagyon büszke összesen NV/NA összesen

érvényes gyakoriság % 6,2 10,4 28,6 29,1 25,6 100,0

gyakoriság % 6,2 10,3 28,4 28,9 25,4 99,2 ,8 100,0

kumulált érvényes gyakoriság % 6,2 16,7 45,2 74,4 100,0

... a Dunántúlon él? 50

40 38 32

30

20

21

%

10

0

3

5

egyáltalán nem

igen is meg nem nem

nagyon büszke

büszke

29

... a Dunántúlon él?

említések száma 31 57 236 425 355 1104 10 1114


gyakoriság % 2,8 5,1 21,2 38,2 31,9 99,1 ,9 100,0



... a Nyugat-dunántúli régióban él? 40 37 32

30

20

21

10

%

6 4

0

egyáltalán nem

igen is meg nem nem

nagyon büszke

büszke

... a Nyugat-dunántúli régióban él?


említések száma 39 65 231 407 354 1096 18 1114

gyakoriság % 3,5 5,8 20,7 36,5 31,8 98,4 1,6 100,0



30

... az adott megyében él? 40 36 32

30

24 20

%

10

5

3

0

egyáltalán nem

igen is meg nem nem

nagyon büszke

büszke

... az adott megyében él?

említések száma 38 49 256 392 353 1088 26 1114



gyakoriság % 3,4 4,4 23,0 35,2 31,7 97,7 2,3 100,0


... az adott településen él? 40 36 30 29

22

20

10 8

%


igen is meg nem nem

nagyon büszke

büszke

31

... az adott településen él?


említések száma 57 87 234 316 389 1083 31 1114

gyakoriság % 5,1 7,8 21,0 28,4 34,9 97,2 2,8 100,0



A következőkben azt kérdeztük a válaszadóktól, ha az otthontól távol idegeneknek való bemutatkozás közben el kell magyarázni, honnan érkeztek, mit szoktak mondani. A kérdésre több választ adhattak a megkérdezettek, így összesen 1702 említés érkezett. A legjellemzőbb a település nevének említése, amit a legközelebbi nagyváros követ.

A település nevét említi, ahol él A legközelebbi nagyobb város nevét mondja A megyéhez tartozás alapján magyarázza el Valamely földrajzi egység nevét említi A kistérség (városkörnyék, egykori járás) nevét mondja Egyebet említ D-Ny Dunántúl (spontán említés) Osztrák határváros (spontán említés) Nyugat-Magyarország (spontán említés) É-NY Magyarország (spontán említés) Dunántúl (spontán említés) Első város az osztrák határ felől (spontán említés) Hegyeshalom (spontán említés) A hűség városa (spontán említés) összesen

említések gyakoriság száma % 880 51,70% 359

21,09%

215 197

12,63% 11,57%

22 11 7 4 2 1 1

1,29% 0,65% 0,41% 0,24% 0,12% 0,06% 0,06%

1 1 1 1702

0,06% 0,06% 0,06% 100,00%

32

Mire büszke a régióban? A nyitott kérdésre 600 válaszadó 646 említést tett. A legtöbben a természeti környezetre és a munkalehetőségekre büszkék a régióban. Ezt követi a spontán említések sorában az országos átlagnál magasabb életszínvonal, és a lakóhely (város).

természeti környezetre több a munkalehetőség, mint másutt/kevesebb a munkanélküli/ munkalehetőségek jó, megfelelő, az országos átlagnál magasabb életszínvonal a város, ahol él (Zalaegerszeg, Kőszeg, Szombathely) termál- és wellness fürdőkre, gyógyvizek hagyományokra, múltra ipar/az ország átlagához képest fejlett ipar közel van Ausztria, nyugati határ idegenforgalom fejlődésre/fejlettségre kulturális élet, kultúra infrastrukturális fejlesztésekre egyetemre, felsőoktatásra borászat/borvidék

említések száma 114

gyakoriság 17,65%

114

17,65%

54

8,36%

44 27 18 17 17 16 15 15 15 10 10

6,81% 4,18% 2,79% 2,63% 2,63% 2,48% 2,32% 2,32% 2,32% 1,55% 1,55%

Tíz alatti említést kapott: − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −

műemlékek kedvező gazdasági adottságok szép városok épített értékek, környezet többnyire jobboldali beállítottságú lakosság sportélet a tiszta, rendezett környezetre Balaton Hévíz Őrség Oktatás/iskola Zalai dombság, dombság autóipar, Audi kevesebb bűnözés a régió lakói állandó modernizáció, fejlesztések család, otthon az emberek vendégszeretete szülőföld Világörökség önmegvalósítás helyszíne fejlődő régió vendéglátás Fertő tó, Fertő-Hanság Nemzeti Park

33

− − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −

szigetköz szélerőművek kulacs Halászi kulturális rendezvények pl.: Savaria karnevál, Gesztenyeünnep ásványvíz: Naturaqua Göcsej Zala megye zalai vadállomány élhető, szép vidék szelektív hulladékgyűjtés nyugati gondolkodás és életstílus mezőgazdaság egészség turizmus művelődés felnőtt képzésre Zalaszentgrót tisztasága Deák Ferenc szülőhelye ZTE az ország egyik legműveltebb régiója lassan nem a kommunisták uralkodnak Rába folyó képtár Soproni Sörgyár közigazgatás híres emberek játszóterek Győri Nemzeti Színház jobb közbiztonság az Észak-Alföldhöz képest hagyományos falvak vendéglátás

Amire nem büszke a régióban… A kérdésre 470 válaszadó 483 említést tett. A munkalehetőségek kérdése megosztja a válaszadókat. Nagyjából ugyanannyian említették a régióban a munkalehetőségek hiányát, mint ahányan a jó munkalehetőségeket. Itt azonban kevesebb a válaszadók és említések száma: a negatív tényezők között gyakrabban szerepel a munkalehetőségek hiánya. A válaszadók a közutak állapotára, a környezetvédelemre és az egészségügy kérdéseire hívták fel a figyelmet. említések száma gyakoriság munkalehetőségek/kevés munkalehetőség, leépítések közutak, közutak állapota környezetvédelem, hulladéktárolás, elhelyezés, környezetterhelés kisebbség (roma) politika, városvezetés

110 58

22,77% 12,01%

45 25 22

9,32% 5,18% 4,55%

34

alacsony bérezés, nehéz a megélhetés (drága régió) közlekedés csökkenő életszínvonal, gazdasági hanyatlás az elmúlt évekbe közbiztonság az emberek mentalitása

17 16

3,52% 3,31%

16 15 15

3,31% 3,11% 3,11%

lassú fejlődés, az elmúlt években nincs fejlődés széthúzás egészségügy

13 10 10

2,69% 2,07% 2,07%

Tíz alatti említést kapott: − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −

elmaradott, elszegényedő falvak (kisvárosok) pénzek elosztása egyenlőtlen a 3 megye között szórakozási lehetőségek/szórakoztató rendezvények osztrákok, több a német felirat, mint a magyar, sok külföldi itt minden drágább fejletlenség nem ragadjuk meg a lehetőségeket az infrastruktúra állapota, fejletlensége irigység hajléktalanok multicégek telepítése, helyi vállalkozások felszámolása pénzhiány nincs szervezettség és összefogás a határ közelsége miatt sok a látogató keleten gyorsabb a fejlődés sok a kínai áruház reménytelenség célt tévesztett fejlesztések, felesleges dolgokra költik a pénzt elhanyagolt házak elanyagiasodott/túlzott anyagias szemlélet középületek elhanyagoltsága egyes megyék hatalmi harca a régióközpontért a földrajzi adottságok nem megfelelő kihasználása az idegenforgalom szempontjából közterek állapota/száma zárkózottság fejletlen illetve kevés ipar állatvédelem képzési lehetőségek, tanfolyamok a vasvári kistérségből a legnagyobb az elvándorlás a régióba Internet elérési lehetőségek Ausztriához való közeledés mindentől messze van kevés vagy nincs perspektíva egészségtelen környezetre az értékek háttérbe szorulása, megsemmisülése a szociális helyzet önkormányzat sokan panaszkodnak a nehéz sorsuk miatt sok gyereket járatnak Ausztriába általános iskolába

35

− − − − − − − − − − − − − − − − − −

Szlovákok elterelték a Dunát (szigetközi problémák) Nagykanizsa teljesen felesleges, hagyományokat nélkülöző egység tönkrement könnyűipar Zala nem kapja meg az elismertséget, Győr mindent elvisz megyeszékhelyek és MJV közötti különbség észak és dél szétszakadása nyugdíjasok rossz helyzete műemlékek felújítására nem jut pénz Miért Győr a régióközpont, miért nem Szombathely? reklámozása Rába habzása parkosítás nem segítik a lakosságot nagy az emberek közötti szociális különbség Győr - soproni ellentétek, aminek oka az előző rendszerben keresendő központosított kórházak alkoholizmus

Mit jelent az Ön számára a Nyugat-dunántúli Régió? A kérdésre 853 válaszadó 992 említést tett. A válaszolók között sokan kijelentették, hogy nem tudják értelmezni a régiót, számukra a fogalom nem jelent semmit. A kérdésben a nem válaszoló 261 megkérdezettnek szintén nem volt véleménye. Néhányan határozottan rossz döntésnek tartották a régiók létrehozását: „kényszerű beosztás egy mesterséges rendszerben, az elmúlt néhány év rossz döntése, fentről valakik bábukat húzogatnak a térképen”. Az említések között többnyire pozitív asszociációk szerepelnek: otthon, szülőföld, fejlődés, nyugati kapu, lehetőség, biztonság, szép természeti környezet, nyugalom, megyék közötti összefogás. Sokak számára munkalehetőséget és megélhetést jelent a régió.

semmit, nem tudja értelmezni a régiót otthon lakóhely munka szülőföld, kulturális örökség élettér az ország nyugati része, szeglete az egyik (2.) legfejlettebb régió Magyarországon fejlődés/folyamatosan fejlődő térség megélhetés haza megyék szorosabb kapcsolata, közössége, célszerű összefogása, együttműködése nyugati határhoz való közelség/kapu nyugat felé biztonság lehetőség

említések száma 154 138 116 51 49 49 41

gyakoriság 15,52% 13,91% 11,69% 5,14% 4,94% 4,94% 4,13%

35 30 30 30

3,53% 3,02% 3,02% 3,02%

26 22 19 18

2,62% 2,22% 1,92% 1,81%

36

szép természeti környezet egy földrajzi egység, terület nyugalom család

17 17 11 11

1,71% 1,71% 1,11% 1,11%

összefogás kényszerű beosztás egy mesterséges rendszerben, az elmúlt néhány év rossz döntése, fentről valakik bábukat húzogatnak a térképen

10

1,01%

10

1,01%

Tíz alatti említést kapott: − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −

Egy közigazgatási egység, országrész Szomszédos, nyugati országokkal kapcsolattartás lehetősége Közös fejlesztések Kötődés Oktatás, Iskola Fejlettebb és korszerűbb, mint a keleti országrész Remény Bizonytalanság az ország egyik legszebb dombos vidéke Nagy a turisztikai jelentősége Határmegyék változatos tájegységek szép tájon fekvő modern városok Kedvező/meleg klíma Rendezettség Nehézségek Ipar Kisalföld Nehezebb ügyintézést, távolságot, messze van a régióközpont Nincs jelentősége, hol lakik az országban ahol jól érzi magát fejlett kisvárosok, fejlett települések együttese megyéknél fejlettebb gazdasági egység biztosabb megélhetés a kelethez képest Magyarország Jó levegő 1000 éves vármegyerendszer A nem politikai alapú megbékélés Mezőgazdaság hátrányt a központosítás miatt kötöttség pályázati lehetőségek figyelése Légimentő szolgálat elégedetlen vele, semmi jót ha igyekeznek az ország felemelkedését is jelentheti szociális különbség ellentétek régiója szorongás sör problémát Győr-Moson-Sopron megye

37

− − − − − −

Magyarország szíve szeretet Jó utak még nem működik jólét jó iskolák

Mely termékek, szolgáltatások jellemzik leginkább a Nyugat-dunántúli Régiót? A válaszadók száma: 926. Az említések száma: 1244. A legjellemzőbb termékek és szolgáltatások között a turisztikai szolgáltatások és termálfürdők a legtöbbet említettek. Ezt követi a vendéglátás és a borászat. Sokan említették a gépjárműipar termékeit, a fogászatot és a szépségipart. Több aspektusból felmerült az erdőgazdálkodás és faipar, valamint élelmiszeripari termékek.

turizmus termálfürdő/k, gyógyfürdők vendéglátás, hagyományos ételek


gyakoriság 18,57% 17,44% 8,92%

borászat/borok/vaskeresztesi borok/soproni kékfrankos gépjárművek és azok alkatrészei, gépgyártás, elektronika

96

7,72%

92

7,40%

fogászat

64

5,14%

mezőgazdaság ipar

49 44

3,94% 3,54%

AUDI szépségturizmus/szépségipar sör, Soproni sör kereskedelem ásványvíz: Naturaqua faipar/faipari termékek oktatás

43 33 33 26 21 14 13

3,46% 2,65% 2,65% 2,09% 1,69% 1,13% 1,05%

Tíz alatti említést kapott: − − − − − − − − − − − − −

győri (és Soproni) Keksz erdőgazdálkodás tejtermékek (fenyő)fa élelmiszeripar wellness Balaton felsőoktatási központok pálinka kulturális rendezvények (Savaria Karnevál, Gesztenye ünnep, gesztenye sportélet gyógyászat, egészségügy

38

− − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −

GYSEV óvári sajt tökmagolaj logisztikai központok Euro gyógyturizmus szőlő Zalahús történelmi nevezetességek Timföld természeti környezet táj jellegű élelmiszerek elektronika Uniferro pénzügyi szolgáltatás multik nemzeti park Credo Pez cukorka fazekasság Őrség Flavon termékek Külföld/Ausztria közelsége falusi turizmus kezdő vállalkozások segítése útépítés adóhatóság, közigazgatási hivatal Tungsram zalai lakodalom Kisalföld c. napilap munkaerő külföldre ügyvédi szolgáltatások kultúra: színház, művészet könnyűipar építőipar kőolajbányászat

A Nyugat-dunántúli régió megítélése kapcsán vizsgáltuk, hogy mennyiben jellemzi a régiót a területek földrajzi összetartozása, a jó megközelíthetőség, a közös célok és érdekek, a régióban található cégek együttműködései, az itt élők közös tradíciói, a közös sor és a lakosság szociális hasonlósága. A tényezőket 1-től 5-ig terjedő skálán értékelték a válaszadók. A válaszok átlaga szerint a leginkább jellemző a régióra a területek földrajzi összetartozása, a közös sors és a jó megközelíthetőség. Kevésbé értettek egyet azzal a válaszadók, hogy az itt élők közös célokkal rendelkeznek, és az itt található cégek a lehetőségeket kihasználva együttműködnek. A tényezők átlag szerinti csökkenő sorrendjét mutatja a következő táblázat.

39

Mennyiben jellemezik a Nyugat-dunántúli Régiót...? említések száma 1027 1046 1054 1035 1048 1023 946

A területek földrajzi összetartozása Közös történelem, sors A területek jó megközelíthetősége Az itt élők közös hagyományai, tradíciói Az itt élők társadalmi, szociális hasonlósága Az itt élők közös érdekkel, célokkal rendelkeznek A régióban található cégek közös gazdasági kapcsolatai

Min. 1 1 1 1 1 1 1

Max. 5 5 5 5 5 5 5

átlag 3,64 3,47 3,40 3,33 3,02 2,93 2,88

szórás 1,044 1,053 ,986 1,031 1,085 ,996 ,979

A vizsgált tényezők esetében a területek földrajzi összetartozása, a megközelíthetőség, a közös célok, a közös hagyományok, közös sors, és szociális hasonlóság esetén találtunk szignifikáns eltérést az egyes megyében élők véleménye között. A Zala megyeik valamennyi tényezőt kevésbé jellemzőnek tartottak a többi megye lakosai képest.

3,7 3,4 Vas

3,5 3,6 3,1 3,5

területek földrajzi

3,2 Zala

3,2

összetartozása 3,4

jó megközelíthetőség közös célok

3,7 3,6 Győr-Moson-Sopron

közös hagyományok

3,3 közös sors

3,5

3,1

szociális hasonlóság 8 3,

6 3,

4 3,

2 3,

0 3,

8 2,

átlag


40

A vizsgált tényezők esetében a területek földrajzi összetartozása, a közös célok, a cégek kapcsolatai, a közös sors esetén találtunk szignifikáns eltérést a különböző korcsoportba tartozók véleménye között.

3,5 18-25

2,9 3,5 3,7 3,0

26-55

3,4

A területek földrajz összetartozása

3,9 3,1

közös célok

3,0

cégek kapcsolatai

3,7

közös sors 2,7 2,8 2,9 3,0 3,1 3,2 3,3 3,4 3,5 3,6 3,7 3,8 3,9 4,0

életkor

56+

átlag (One Way Anova, F próba 0,05 szignifikancia szint)

Iskolai

végzettség

szerint

a

területek

megközelíthetőségében

találtunk

véleménykülönbséget.

A területek jó megközelíthetősége

3,4

szakmunkásképző

3,5

érettségi

3,3

diploma

3,2

3,3

3,4

3,5

átlag


41

A következők ábrák és táblázatok részletezik az egyes vizsgált tényezők válaszadók általi értékelését.

A területek földrajzi összetartozása 40

33

30

30

24 20

%

10

11

3

0

egyáltalán nem

igen is meg nem nem

nagyon büszke

büszke

A területek földrajzi összetartozása

NV/NT

említések száma 28 112 308 335 244 1027 33 54 87 1114

1 egyáltalán nem 2 nem 3 igen is meg nem 4 büszke 5 nagyon büszke összesen NV/NA nem tudom összesen

összesen


gyakoriság % 2,5 10,1 27,6 30,1 21,9 92,2 3,0 4,8 7,8 100,0


A területek jó megközelíthetősége 40

36

36

30

20

12

12

10

%


közepesen nem

teljes mértékben jellemzik

42

A területek jó megközelíthetősége

NV/NT

1 egyáltalán nem 2 nem 3 közepesen 4 jellemzik 5 teljes mértékben összesen NV/NA nem tudom összesen

összesen

említések száma 46 123 376 384 125 1054 28 32 60 1114


gyakoriság % 4,1 11,0 33,8 34,5 11,2 94,6 2,5 2,9 5,4 100,0


Az itt élők közös érdekkel, célokkal rendelkeznek 50

43

40

30

23

20

20

%

10

10 5

0 egyáltalán nem

közepesen nem


Az itt élők közös érdekkel, célokkal rendelkeznek

NV/NT

összesen


említések száma 99 201 443 233 47 1023 35 56 91 1114

gyakoriság % 8,9 18,0 39,8 20,9 4,2 91,8 3,1 5,0 8,2 100,0



43

A régióban található cégek közös gazdasági kapcsolatai 50

40

40

30 25 22

20

10

%

9 4

0 egyáltalán nem

közepesen nem


A régióban található cégek közös gazdasági kapcsolatai, együttműködései

NV/NT

említések száma 82 235 383 209 37 946 36 132 168 1114


összesen


gyakoriság % 7,4 21,1 34,4 18,8 3,3 84,9 3,2 11,8 15,1 100,0


Az itt élők közös hagyományai 40

34

35

30

20

14 11

10

%


közepesen nem


44

Az itt élők közös hagyományai, tradíciói

NV/NA

említések száma 59 141 357 360 118 1035 33 46 79 1114


összesen

gyakoriság % 5,3 12,7 32,0 32,3 10,6 92,9 3,0 4,1 7,1 100,0



Közös történelem, sors 40 37 30

30

20 16 12

10

%


közepesen nem


Közös történelem, sors

NV/NA

összesen


említések száma 50 129 312 385 170 1046 27 41 68 1114

gyakoriság % 4,5 11,6 28,0 34,6 15,3 93,9 2,4 3,7 6,1 100,0



45

Az itt élők társadalmi, szociális hasonlósága 40 37 30 26 20 18

10

11

%


közepesen nem


Az itt élők társadalmi, szociális hasonlósága

NV/NT

összesen


említések száma 112 192 389 276 79 1048 28 38 66 1114

gyakoriság % 10,1 17,2 34,9 24,8 7,1 94,1 2,5 3,4 5,9 100,0



46

Mi jelképezi a régiót? A kérdésre 875 válaszadó 1123 említést tett. A régió jelképeként a dombságot, a hegységeket és általában a természeti értékeket jelölték meg a lakosok. Itt is felmerült a fejlettség és a fejlődés lehetősége. Sokan említették a térképet. említések száma

gyakoriság

szép dombok, dimbes-dombos, dombság

99

8,82%

természeti környezet, szép tájak, változatosság hegyek Balaton Nyugati határ illetve Ausztria közelsége A város, ahol él: Kőszeg , Keszthely, Szombathely, Győr

84 79 77 76 44

7,48% 7,03% 6,86% 6,77% 3,92%

3 megye térképe

37

3,29%

erdős területek, erdő Kisalföld fejlettség, az egyik (2.) legfejlettebb régió Magyarországon Őrség Alpok/Alpokalja termálfürdők/Wellness Fertő tó Szigetköz Győr Sopron fejlődő, gyorsan fejlődő régió folyók/folyóink

31 30 28 27 24 21 19 19 19 19 19 18

2,76% 2,67% 2,49% 2,40% 2,14% 1,87% 1,69% 1,69% 1,69% 1,69% 1,69% 1,60%

az ország nyugati része, Nyugat-Magyarország otthon Hármashatár/határ Tűztorony Duna idegenforgalom/Turisztika Rába borkultúra, borászat Pannonhalma, pannonhalmi apátság

17 17 16 13 13 13 13 12 10

1,51% 1,51% 1,42% 1,16% 1,16% 1,16% 1,16% 1,07% 0,89%

Tíz alatti említést kapott: − több munkalehetőség Magyarország más területeihez képest, alacsony m − Vas megye − kulturális hagyományok, értékek ápolása, megőrzése, kultúrprogram − logo − Győr-Moson-Sopron Megye − győri városháza − mezőgazdaság/mezőgazdaságilag művelt terület/termőföld − szép városok − mosonmagyaróvári vár

47

− − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −

szélerőművek rendezett kistelepülések Hévíz/Hévizi tó/tavirózsa Hévizen család barátok a három megye Szlovénia-Ausztria-Szlovákia szomszédsága modern régió egyetemek, Nyugat-Magyarországi Egyetem közelség a fejlett országokhoz Vasvár összefogás Gyár, ipar Zala megye jó, becsületes emberek Írott-kő víz Hanság három megyeszékhely történelmi emlékek Zalaegerszeg (otthona) lehetőség a jó életkörülményekre, gazdálkodásra jó iskolák földrajzi egység osztrák/nyugati befolyás rengeteg ausztriai jön ide kikapcsolódni Bakony Ausztria rossz állapotú úthálózat, a régióközpont rosszul megközelíthető ipari parkok turizmus munkahely hiány tiszta udvar, rendes ház jó úthálózat jövő jó levegő közlekedés Győr az Észak-nyugat dunántúli régió része vasi faluház sűrűn lakott térség a hosszúkás területi elhelyezkedés határokon átívelő "bor-út" emberek jó/megfelelő kapcsolata soproni ipari park madarak zalaszentgróti Batthyány-Kastély négy évszak megléte Göcsej pénz Amerika utánzása az, hogy valakik ebből is jól meggazdagodtak boldog emberek

48

− − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −

Fertőd jó infrastruktúra homokkomáromi templom élő központok minden településen építőipar küszködés nincstelenség kiránduló iskolások múlt, régi idők emléke rómaiak fúj a szél, meg harangoznak repülő nyüzsgés Győr, a vizek városa nyugalom nagy befektetések sokszínűség Dráva Nemzeti Park/ok egészséges gyermekek Vas és Zala közös múltja Aqua Park nagyvárosok jó sportélet sok csapadék

49

A régió lakosai többségben nem tervezik az elköltözést (69,8%). A válaszadók 6,6 %- ának határozott elképzelései vannak az elköltözésről, 6,3 %-a távolabbi jövőben tervezi, 8,3 %-a elköltözne, de nem lát rá lehetőséget. Ez összesen 21,2 % költözni vágyót jelent.

Tervezi-e az elköltözést? NV/NA ,4% nem tudja 8,6%

határozottan 6,6% igen,nincs lehetőség 8,3% távolabbi jövőben 6,3%

nem 69,8%

A kérdésnél nem találtunk szignifikáns különbségeket az egyes megyékben élők véleményében. Különbség volt az életkor és iskolai végzettség tekintetében. Ezt mutatják a következő kereszttáblák. A fiatalok körében nagyobb a költözési szándék. A mintában szereplő szakmunkások 67 %-a, az érettségizettek 70,9 %-a, a diplomások 72,1 %-a határozottan nem költözne el. A szakmunkások között magas volt azok aránya, akik elköltöznének, ha lenne rá lehetőségük (12,2%).

50

Életkor* tervezi-e a költözést

határozottan életkor

18 - 35

36 - 55

56 +

összesen

válaszadók száma % életkoron belül % költözési szándékon belül % összesen válaszadók száma % életkoron belül % költözési szándékon belül % összesen válaszadók száma % életkoron belül % költözési szándékon belül % összesen válaszadók száma % életkoron belül % költözési szándékon belül % összesen

tervezi - e a költözést igen, de távolabbi nincs nem jövőben lehetőség

nem tudja

összesen

50

54

54

280

49

487

10,3%

11,1%

11,1%

57,5%

10,1%

100,0%

69,4%

58,7%

78,3%

36,4%

52,7%

44,5%

4,6%

4,9%

4,9%

25,6%

4,5%

44,5%

16

33

12

340

36

437

3,7%

7,6%

2,7%

77,8%

8,2%

100,0%

22,2%

35,9%

17,4%

44,2%

38,7%

39,9%

1,5%

3,0%

1,1%

31,1%

3,3%

39,9%

6

5

3

149

8

171

3,5%

2,9%

1,8%

87,1%

4,7%

100,0%

8,3%

5,4%

4,3%

19,4%

8,6%

15,6%

,5%

,5%

,3%

13,6%

,7%

15,6%

72

92

69

769

93

1095

6,6%

8,4%

6,3%

70,2%

8,5%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

6,6%

8,4%

6,3%

70,2%

8,5%

100,0%

(Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint) legmagasabb iskolai végzettség * tervezi-e a költözést

iskolai végzettség

szakmunkásképző vagy alatta

érettségi

diploma

összesen

válszadók száma % legmagasabb iskolai végzettség % költözési szándék % összesen válszadók száma % legmagasabb iskolai végzettség % költözési szándék % összesen válszadók száma % legmagasabb iskolai végzettség % költözési szándék % összesen válszadók száma % legmagasabb iskolai végzettség % költözési szándék % összesen

határozottan 14

tervezi-e a költözést igen, de távolabbi nincs jövőben lehetőség 34 11

nem 187

nem tudja 33

összesen 279

5,0%

12,2%

3,9%

67,0%

11,8%

100,0%

19,7%

38,2%

16,2%

24,8%

35,9%

26,0%

1,3% 34

3,2% 33

1,0% 38

17,4% 348

3,1% 38

26,0% 491

6,9%

6,7%

7,7%

70,9%

7,7%

100,0%

47,9%

37,1%

55,9%

46,1%

41,3%

45,7%

3,2% 23

3,1% 22

3,5% 19

32,4% 220

3,5% 21

45,7% 305

7,5%

7,2%

6,2%

72,1%

6,9%

100,0%

32,4%

24,7%

27,9%

29,1%

22,8%

28,4%

2,1% 71

2,0% 89

1,8% 68

20,5% 755

2,0% 92

28,4% 1075

6,6%

8,3%

6,3%

70,2%

8,6%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

6,6%

8,3%

6,3%

70,2%

8,6%

100,0%

(Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint)

51

A következőkben azokat kérdeztük a költözésről, akik a fenti kategóriák közül a határozott nemen kívül jelöltek meg valamit. Ez összesen 236 válaszadót jelent. A legtöbben városba költöznének (80 %). Magas a külföldre vágyók aránya (52 %). Megyén belül költözne a költözni vágyók 19 %-a, Budapestre pedig 12 %-a, megyén kívül 11 %-a. A legkevésbé érdekes cél egy távoli országrész volt.

Hova költözne, ha tehetné? 50

44

40

36 30

20 17

%

10

3

0 nagyváros

város

falu, község

tanya

N=229

Hova költözne, ha tehetné? 60 50

52

40 30 20

19

%

10

12

11 5

0

d Bu t es ap

l lü be

n yé eg m

l vü kí

z és gr zá rs

n yé eg M

, el

li o vo

ld fö

z Kö

Tá

l Kü

N=227

Megkérdeztük a költözni vágyókat a költözés okáról is. A kérdésre több választ jelölhettek meg a kérdezettek: összesen 338 említés érkezett. A legtöbben a jobb munkalehetőség miatt költözne, de számottevő a jobb környéket, tisztább környezetet keresők aránya is (a két

52

kategória együtt 27,22%). A lakáskörülményeikkel inkább elégedettek a válaszadók, ez kevésbé motiválja a költözést. említések száma gyakoriság Jobb munkalehetőségeket remél a költözéstől

146

43,20%

Jobb környéken szeretne élni Tisztább környezet reményében szeretne elköltözni Családi okok miatt költözne

55

16,27%

37 36

10,95% 10,65%

Jobb lakásban szeretne élni Olcsóbb lakásba, ill. környékre szeretne menni Egyéb okból költözne Jobb lehetőségek (spontán említés) Kalandosabb élet miatt (spontán említés) Nem szeret itt lenni (spontán említés) Szeretne állatot tartani (spontán említés) Szereti az Alpokat (spontán említés) Politikai helyzet miatt (spontán említés)

26

7,69%

19 6 5

5,62% 1,78% 1,48%

3 2

0,89% 0,59%

1 1

0,30% 0,30%

1 338

0,30% 100,00%

A következő kérdés megint valamennyi válaszadóra vonatkozott, és az általános elégedettséget vizsgálta. Ötfokozatú skálán értékelték a kérdezettek, hogy mennyire elégedettek jelenlegi életmódjukkal. Kiugróan magas a közepes kategóriát megjelölők arány (45 %). 22 %-ban nem vagy egyáltalán nem elégedettek a régió lakói. Az elégedettek aránya 33 %. Az értékelés átlaga: 3,09. A szórás: 0.96.

53

Mennyire elégedett Ön azzal, ahogyan most él? 50 45

40

30 28 20 15

10

%

7

5

0

t et ed ég el on t gy et na ed ég el is bb m ká in ne eg m is en ig m ne bb ká m in ne n lá lta yá eg

Az ábra az érvényes gyakoriságot mutatja (nem tartalmazza a nem válaszolókat, a NV/NA kategóriát). Mennyire elégedett Ön azzal, ahogyan most él? említések száma egyáltalán nem elégedett inkább nem elégedett elégedett is vagy nem is inkább elégedett nagyon elégedett összesen NV/NA összesen

gyakoriság %

érvényes gyakoriság

kumulált érvényes gyakoriság

81

7,3

7,4

7,4

159 492 301 57 1090 24 1114

14,3 44,2 27,0 5,1 97,8 2,2 100,0

14,6 45,1 27,6 5,2 100,0

22,0 67,2 94,8 100,0

A megyék tekintetében nem, korcsoport és legmagasabb iskolai végzettség szerint találtunk eltérést annak megítélésében, hogy mennyire elégedettek jelenlegi élethelyzetükkel a válaszadók. A legkevésbé a középkorúak (36-55) a leginkább a fiatalok (18-35) elégedettek. Az értékelések átlaga: fiatalok 3,2; középkorúak 3,0;idősek 3,1. Az iskolai végzettség tekintetében a legelégedettebbek a diplomások. Őket követik az érettségizettek, majd a szakmunkások. Az értékelések átlaga ebben a sorrendben: 3,3; 3,1; 2,8.

54

Mennyire elégedett azzal, ahogyan most él?

18-35

3,2

36-55

3,0

56+

életkor

3,1

2,9

3,0

3,1

3,2

3,3

átlag

(One Way Anova, F próba, 0,05 szignifikancia szint)

Mennyire elégedett azzal, ahogyan most él?

szakmunkás

2,8

érettségi

3,1

diploma

3,3

2,7

2,8

2,9

3,0

3,1

3,2

3,3

3,4

átlag


55

Vizsgáltuk, hogy a lakosság szerint mennyire jellemző a Nyugat-dunántúli régióra, hogy: -

biztonságos

-

gazdag

-

a lehetőségek régiója

-

modern

-

innovatív

-

rendes, tiszta

-

jókedvű, derűs lakosságú

-

gyorsan fejlődő

-

vendégszerető lakosságú

-

nagy jövő előtt álló

-

befogadó régió.

A vizsgált tényezőket ötfokozatú skálán értékelték a válaszadók, aszerint, hogy mennyire tartják jellemzőnek. Az egyes érték jelentése: egyáltalán nem jellemző, az ötös érték jelentése: teljes mértékben jellemező. Az értékelések átlaga pozitív önképet mutat a vendégszeretet és a befogadás tekintetében. A további tényezők közepes átlag értékelést kaptak. A fejezet további részeiben ezt kifejtő ábrák találhatók. A válaszadók kevésbé érzik magukat jókedvűnek, és a régió adta lehetőségeket sem értékelték nagyra (lehetőségek régiója átlagértéke 3,12). Szintén vártnál gyengébben szerepelt a gyors fejlődés (3,14 átlag) és a pozitív jövőkép (3,25).

3,38

biztonságos 3,23

gazdag régió 3,12

lehetőségek régiója

3,34

modern régió 3,23

innovatív

3,25

rendes, tiszta régió 3,06

jókedvű lakosságú

3,14

gyorsan fejlődő

3,66

vendégszerető 3,25

nagy jövő előtt álló

3,56

befogadó 2,80

3,00

3,20

3,40

3,60

3,80

átlag

56

Mennyire jellemző a régióra...

vendégszerető lakosságú régió befogadó biztonságos modern régió rendes, tiszta régió nagy jövő előtt álló régió gazdag régió innovatív gyorsan fejlődő régió a lehetőségek régiója jókedvű, derűs lakosságú régió

Lakóhely

(megye)

tekintetében

említések száma 1095 1086 1098 1094 1092 1080 1095 1013 1089 1092 1096

a

Min. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

következő

Max. 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

tényezők

átlag 3,66 3,56 3,38 3,34 3,25 3,25 3,23 3,23 3,14 3,12 3,06

szórás ,917 ,927 ,849 ,898 ,897 ,975 ,897 ,891 ,949 ,970 ,951

megítélésekor

találtunk

véleménykülönbségeket: biztonságos, gazdag régió, a lehetőségek régiója, modern régió, tiszta régió, gyorsan fejlődő régió, vendégszerető régió, nagy jövő előtt álló régió. Az innovativitás, jókedv és befogadás tekintetében megegyezett a különböző megyékben élők véleménye. A Győr-Moson-Sopron megyeiek kevésbé tartják biztonságosnak lakóhelyüket, és leginkább hiányolják a tisztaságot, a környezet rendezettségét. A lehetőségeket legkevésbé a Zala megyeiek érzik, és ők azok, akik kevésbé tartják modernnek és gyorsan fejlődőnek a régiót. A vendégszeretet tekintetében azonban pozitívan emelkedik ki Zala megye: az itt élők tartották a leginkább vendégszerető lakosságúnak a régiót. A jövőt Vas és Zala megye egyformán ítélte meg: a nagy jövő előtt álló régió állítás mindkét esetben 3,2 átlagértékelést kapott. E tekintetben a Győr-Moson-Sopron megyeiek bizakodóbbak, itt az átlagérték 3,4. Hasonló a helyzet a gazdagság tekintetében: a GyőrMoson-Sopron megyében élők gazdagabbnak érzik a régiót a Vas és Zala megyeiknél.

57

3,1 3,1 Vas

3,4 3,4 3,3

3,2

lehetőségek régiója 3,3

3,1

modern

3,8

3,2

Győr-Moson-Sopron

gazdag

3,4

3,2 Zala

biztonságos

3,6

3,2

rendes, tiszta

3,3 3,4 3,3 3,5 3,3 3,4

gyorsan fejlődő vendégszerető

3,6

nagy jövő előtt álló 8 3, 6 3, 4 3, 2 3, 0 3, 8 2,

átlag (One Way Anova, F próba, 0,05 szignifikancia szint)

Korcsoportok tekintetében különbséget találtunk a vendégszerető és befogadó lakosságú régió

állítások

megítélésében.

Az

idősebb

korcsoport

befogadóbbnak

és

vendégszeretőbbnek érzi a régiót. A fiatalok mind a vendégszeretet, mind a befogadás tekintetében alulérték a régiót idősebb társaikhoz képest. Különösen igaz ez a befogadó régió állítás esetében.

3,6 18-35

3,7 36-55 3,6

3,8 56+ 3,7

vendégszerető befogadó 9 3,

8 3,

7 3,

6 3,

5 3,

4 3,

átlag


58

A legmagasabb iskolai végzettség tekintetében különbséget találtunk a biztonságos, gazdag, modern, innovatív, tiszta és nagy jövő előtt álló állítások megítélésében. A szakmunkások valamennyi tényezőt alulértékeltek a többi válaszadóhoz képest. Az iskolai végzettséggel párhuzamosan nő az elégedettség a vizsgált tényezők tekintetében. Jellemzően a diplomával rendelkezők biztonságosabbnak, gazdagabbnak, tisztábbnak érzik a régiót, és pozitívabbak a jövővel kapcsolatos elvárásaik is. Nincs különbség az érettségizettek és diplomások között a régió modernitásának és innovatívitásának megítélésében. 3,2 3,1 szakmunkás

3,2

3,1 3,0

3,2 3,4 3,2 3,4

érettségi

biztonságos

3,3 3,3 3,2

gazdag

diploma

modern

3,6

3,4 3,4

innovatív

3,3 3,4

3,5

tiszta nagy jövő előtt álló 6 3,

5 3,

4 3,

3 3,

2 3,

1 3,

9 2,

0 3,

átlag


A következő ábrák és táblázatok átlagértékelésének összetevőit.

részletesen

szemléltetik

az

egyes

tényezők

biztonságos régió 50 44

40

38 30

20

10

%

8 0

7

3

m ne

ző m lle je

eg m

n se l je te

is

m ne

ző m l le je

n lá

ző m lle je

en ig

m ne

lta yá eg

is

59

biztonságos régió

1 egyáltalán nem jellemző 2 nem jellemző 3 igen is meg nem is 4 jellemző 5 teljesen jellemző összesen NV/NA összesen

érvényes gyakoriság %

kumulált érvényes gyakoriság %

említések száma

gyakoriság %

32

2,9

2,9

2,9

91 483 413 79 1098 16 1114

8,2 43,4 37,1 7,1 98,6 1,4 100,0

8,3 44,0 37,6 7,2 100,0

11,2 55,2 92,8 100,0

gazdag régió 50 44

40

35 30

20

%

10

0

11 5

5

n se l je te ző m lle je

ző is m m lle je ne eg m is en ig ző m l le je m m ne ne n lá lta yá eg

gazdag régió




említések száma

gyakoriság %

58

5,2

5,3

5,3

119 485 382 51 1095 19 1114

10,7 43,5 34,3 4,6 98,3 1,7 100,0

10,9 44,3 34,9 4,7 100,0

16,2 60,5 95,3 100,0

60

lehetőségek régiója 40 37 33

30

20 19

10

%

6

5

0 n se l je te ző m lle je


lehetőségek régiója érvényes gyakoriság %


említések száma

gyakoriság %

64

5,7

5,9

5,9

208 403 363 54 1092 22 1114

18,7 36,2 32,6 4,8 98,0 2,0 100,0

19,0 36,9 33,2 4,9 100,0

24,9 61,8 95,1 100,0


modern régió 50

40 39

39

30

20

10

12

%

7 0

3

m ne

ző m lle je

eg m

n se l je te

is

m ne

ző m l le je

n lá

ző m lle je

en ig

m ne

lta yá eg

is

61

modern régió érvényes gyakoriság %


említések száma

gyakoriság %

36

3,2

3,3

3,3

131 427 422 78 1094 20 1114

11,8 38,3 37,9 7,0 98,2 1,8 100,0

12,0 39,0 38,6 7,1 100,0

15,3 54,3 92,9 100,0


Innovatív 50 44

40

32

30

20

14

%

10

0

6

4



Innovatív régió




említések száma

gyakoriság %

38

3,4

3,8

3,8

141 447 329 58 1013 101 1114

12,7 40,1 29,5 5,2 90,9 9,1 100,0

13,9 44,1 32,5 5,7 100,0

17,7 61,8 94,3 100,0

62

rendes, tiszta régió 50

43

40

33

30

20

14

10

%

7 0

3

m ne

ző m lle je

eg m

n se l je te

is

m ne

ző m l le je

n lá

ző m lle je

en ig

m ne

lta yá eg

is

rendes, tiszta régió

említések száma 1 egyáltalán nem jellemző 2 nem jellemző 3 igen is meg nem is 4 jellemző 5 teljesen jellemző összesen NV/NA összesen


gyakoriság %


38

3,4

3,5

3,5

151 473 359 71 1092 22 1114

13,6 42,5 32,2 6,4 98,0 2,0 100,0

13,8 43,3 32,9 6,5 100,0

17,3 60,6 93,5 100,0

jókedvű, derűs lakosságú régió 50 46 40

30

24

20 18 10

%

6

6

0



63

jókedvű, derűs lakosságú régió




említések száma

gyakoriság %

68

6,1

6,2

6,2

193 509 258 68 1096 18 1114

17,3 45,7 23,2 6,1 98,4 1,6 100,0

17,6 46,4 23,5 6,2 100,0

23,8 70,3 93,8 100,0

gyorsan fejlődő régió 50

40

41

30

30

20 18

%

10

0

6

5

l je te n se ző m lle je


gyorsan fejlődő régió




említések száma

gyakoriság %

55

4,9

5,1

5,1

198 443 330 63 1089 25 1114

17,8 39,8 29,6 5,7 97,8 2,2 100,0

18,2 40,7 30,3 5,8 100,0

23,2 63,9 94,2 100,0

64

nagy jövő előtt álló régió 50

40

40

30

32

20

14

10

%

9 5

0



nagy jövő előtt álló régió

említések száma 1 egyáltalán nem jellemző 2 nem jellemző 3 igen is meg nem is 4 jellemző 5 teljesen jellemző összesen NV/NA összesen


gyakoriság %


57

5,1

5,3

5,3

150 436 345 92 1080 34 1114

13,5 39,1 31,0 8,3 96,9 3,1 100,0

13,9 40,4 31,9 8,5 100,0

19,2 59,5 91,5 100,0

vendégszerető lakosságú régió 50 45 40

30 28 20 16 10

%

7 0



65

vendégszerető lakosságú régió




említések száma

gyakoriság %

25

2,2

2,3

2,3

82 311 497 180 1095 19 1114

7,4 27,9 44,6 16,2 98,3 1,7 100,0

7,5 28,4 45,4 16,4 100,0

9,8 38,2 83,6 100,0

befogadó régió 50

40

42

33

30

20 14

10

%

9 0 n se l je te ző m lle je


befogadó régió




említések száma

gyakoriság %

28

2,5

2,6

2,6

95 356 453 154 1086 28 1114

8,5 32,0 40,7 13,8 97,5 2,5 100,0

8,7 32,8 41,7 14,2 100,0

11,3 44,1 85,8 100,0

66

Szeretné, ha gyermeke a régióban élne? A válaszadók 72,7 %-a szeretné, hogy gyermeke a régióban telepedje le. Azoktól, akik a kérdésre nemmel válaszoltak, megkérdeztük, hogy miért nem szeretnék, hogy gyermekük itt éljen. A válaszok között első helyen a kilátástalan jövő, a munkalehetőségek hiánya, a külföldi kedvezőbb lehetőségek szerepeltek.

Szeretné-e, hogy gyermeke a régióban telepjen le? NV/NA 15,4% nem 11,8%

igen 72,7%

Miért nem szeretné, hogy gyermeke a régióban lakjon? 102 válaszadó 102 említést tett. nincs jövőkép, kilátástalanság kevés a munkalehetőség külföldön több a lehetőség

említések száma 29 23

gyakoriság 28,43% 22,55%

17

16,67%

Tíz alatti említést kapott: − kevés a megélhetéshez a pénz, nem jók a megélhetési viszonyok − jobb körülmények lehetősége végett − Magyarország főváros centrikus, több ott a lehetőség (munkahely) − ő is költözne − nagyobb városban − mert halott ez a régió. Kilátástalanság. − rosszak az életkörülmények − család közelség − Magyarország egy szerencsétlen ország, semmi identitással − a fiai már Budapesten élnek, inkább ő költözne − Nem felel meg az igényeiknek − mert halott ez a régió. Kilátástalanság. − jobb, ha világgá megy! − rossz az emberek hozzáállása a gyerekekhez

67

6. Intézmények A következő részben azt vizsgáltuk, hogy az egyes intézmények, a válaszadók szerint, mennyiben járulnak hozzá a település (ahol él), illetve a régió fejlődéséhez. A kérdezettek három válaszkategória közül választhattak: nagymértékben, kis mértékben, egyáltalán nem. Az általunk vizsgált intézmények a következők voltak: -

hazai tulajdonú kis és középvállalkozások

-

multinacionális nagyvállalkozások

-

hazai nagyvállalkozások

-

Megyei Önkormányzat

-

kistérségi társulások

-

Polgármesteri Hivatal

-

helyi civil szervezetek, alapítványok

-

helyi oktatási intézmények

-

Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

-

egyházak

-

Polgármester

-

Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

-

lakosság

A következő ábrák a település fejlődésével kapcsolatos válaszokat összegzik. A hazai tulajdonú KKV-k a válaszadók szerint inkább kismértékben járulnak hozzá a település fejlődéséhez (57,5 %). A nagymértékben kategóriát megjelölők aránya 26,7%. „A KKV-k egyáltalán nem járulnak hozzá a fejlődéshez” kategóriát megjelölők aránya 10%. A multinacionális vállalatok esetében már árnyaltabb a kép. A hozzájárulással egyetértők aránya 68,9%, akiknek mintegy fele állította, hogy a multik nagymértékben hozzájárulnak a település fejlődéséhez. A hazai nagyvállalatok fejlődéshez való valamilyen szintű hozzájárulásával a válaszadók 73,3 %-a értett egyet. Az egyáltalán nem járulnak hozzá a fejlődéshez kategóriát megjelölők aránya 20,9 %. Többen vannak tehát, akik a település fejlődésében nagyobb szerepét látják a KKV-knak és a magyar nagyvállalatoknak, mint a multinacionális cégeknek.

68

Hazai tulajdonú kis és középvállalkozások NV/NA 5,9% Egyáltalán nem 10,0%

Nagymértékben 26,7%

Kismértékben 57,5%

Multinacionális nagyvállalkozások NV/NA 5,1%

Egyáltalán nem 25,9%



69

Hazai nagyvállalkozások NV/NA 5,7% Egyáltalán nem 20,9%



A Megyei Önkormányzat településfejlesztésben betöltött szerepét inkább kismértékűnek tartják a régió lakosai. Viszonylag magas azok aránya, akik egyáltalán nem látják a megyei önkormányzatok szerepét a településfejlesztésben (22,2 %). Hasonló a helyzet a kistérségi társulások esetén. A válaszadók itt is inkább kismértékű szerepet látnak. Magas a kérdésre nem válaszadók aránya, ami nagyfokú bizonytalanságra utalhat a kistérségi társulások munkájának megítélésekor.

70

Megyei Önkormányzat NV/NA 6,6% Egyáltalán nem 22,2% Nagymértékben 22,9%


Kistérségi Társulások NV/NA 12,3% Egyáltalán nem 20,0% Nagymértékben 17,0%


A válaszadók 79,1 %-a egyetértett azzal, hogy a polgármesteri hivatalok hozzájárulnak a település fejlődéséhez. Itt közel megegyezik azok aránya, akik nagymértékű és kismértékű hozzájárulást érzékelnek. Az egyáltalán nem járul hozzá kategóriát megjelölők aránya 15,2. A polgármesterek tekintetében hasonló adatokat kapunk. Itt azonban sokan átkerültek az egyáltalán nem, vagy a nem válaszol kategóriák valamelyikébe. A válaszadók szerint a polgármestereknek kevesebb szerepük van a településfejlesztésben, mint a polgármesteri hivataloknak.

71

Polgármesteri hivatal NV/NA 5,7% Egyáltalán nem 15,2% Nagymértékben 39,0%


Polgármester NV/NA 7,3% Egyáltalán nem 20,0%



A civil szervezetek egyértelműen hozzájárulnak, de inkább kismértékben a település fejlődéséhez. Az egyáltalán nem kategória itt csak 8,1%. Az egyházakhoz képest a civileknek nagyobb szerepet tulajdonítanak a válaszadók. Az egyházaknál az egyáltalán nem arány magas, 38,2 % és magas itt a kérdésre nem válaszolók aránya (10,7%) is.

72

Helyi civil szervezetek, alapítványok NV/NA 8,1% Egyáltalán nem 17,0% Nagymértékben 24,1%


Egyházak NV/NA

Nagymértékben

10,7%

11,0%



A helyi oktatási intézmények esetében a településfejlesztéshez való hozzájárulást a válaszadók 76,4 %-a jelölte meg. Ezt inkább kismértékűnek tartják. Az egyáltalán nem járul hozzá kategóriát megjelölők aránya 16,6%.

73

Helyi oktatási intézmények NV/NA 6,9% Egyáltalán nem 16,6%



Vizsgáltuk azt is, hogy a régió lakosai hogyan látják a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és Ügynökség településfejlesztésben való szerepét. Mindkét esetben kiugróan magas (30 % feletti) volt a kérdésre nem válaszolók aránya, ami nagyfokú bizonytalanságot, alulinformáltságot takarhat. Hasonló volt mindkét szervezet esetében az elutasítók aránya (15 %). A Tanács esetében 52,9 %-os az egyetértési arány. Az Ügynökségnél ez valamivel alacsonyabb: 50,6 %. A Tanács munkáját elismerők közül sokan, az Ügynökség esetében, a nem válaszol kategóriába kerültek át.

74

Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Nagymértékben 19,9%

NV/NA 31,7%

Kismértékben Egyáltalán nem

33,0%

15,4%

Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nagymértékben 17,5% NV/NA 34,2%


33,1%

15,2%

A megyék, az életkor és az iskolai végzettség tekintetében kizárólag az egyes megyék lakói között találtunk különbségeket, annak megítélésében, hogy a Tanács mennyire járul hozzá az egyes települések fejlesztéséhez. A Vas megyei válaszadók 29,3 %-a nagymértékben, 52,4 %-a kismértékben, 18,3 %-a egyáltalán nem válaszokat jelölt meg. Zalában ugyanezek az arányok a következők voltak: 36,3 % nagymértékben, 44,8 % kismértékben, 18,8 % egyáltalán nem. Győr-Moson-Sopron megyében 23,1 % nagymértékben, 47,7 %

75

kismértékben, 29,2 % egyáltalán ne kategóriákat jelölt meg. Az elutasítók aránya GyőrMoson-Sopron megyében a legnagyobb. Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács * lakóhely lakóhelye

72

85

Győr-Moson -Sopron 65

32,4%

38,3%

29,3%

100,0%

29,3% 9,5% 129

36,3% 11,2% 105

23,1% 8,5% 134

29,2% 29,2% 368

35,1%

28,5%

36,4%

100,0%

52,4% 17,0% 45

44,9% 13,8% 44

47,7% 17,6% 82

48,4% 48,4% 171

26,3%

25,7%

48,0%

100,0%

18,3% 5,9% 246

18,8% 5,8% 234

29,2% 10,8% 281

22,5% 22,5% 761

32,3%

30,7%

36,9%

100,0%

100,0% 32,3%

100,0% 30,7%

100,0% 36,9%

100,0% 100,0%

Vas Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

Nagymértékben

Kismértékben

Egyáltalán nem

összesen

válaszadók száma % Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács % lakóhely % összesen válaszadók száma % Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács % lakóhely % összesen válaszadók száma % Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács % lakóhely % összesen válaszadók száma % Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács % lakóhely % összesen

Zala

összesen 222


76

A megyék, az életkor és az iskolai végzettség tekintetében kizárólag az egyes megyék lakói között találtunk különbségeket, annak megítélésében, hogy az Ügynökség mennyire járul hozzá az egyes települések fejlesztéséhez. A Vas megyeik 28 % -a nagymértékű, 52,3 %-a kismértékű településfejlesztésben való hozzájárulást lát. Az elutasítók aránya 19,7 % Vas megyében. Zala megye esetében: 32,1 % nagymértékben, 45,6 % kismértékben, 22,3 % egyáltalán nem kategóriákat jelölt meg. Győr-Moson-Sopon megye esetén ugyanezek az arányok a következők: 21,1 %, 52,3 %, 26,5 %. Az Ügynökség településfejlesztéshez való hozzájárulásával Győr-MosonSopron megyében kevésbé elégedettek. A korábbi, régiót értékelő kérdésre visszautalva hozzátesszük, hogy Győr-Moson-Sopron megyében élők a biztonságot, a rendezett tiszta környezetet hiányolták. Viszont az összes megye közül itt a legbizakodóbbak a jövőt illetően („nagy jövő előtt álló régió”), és az itt élők gazdagabbnak érzik a régiót a Vas és Zala megyei társaiknál. Az Ügynökség településfejlesztő tevékenységét feltehetőleg a lehetőségek („nagy jövő”) kihasználása függvényében értékelték: a jobb jövőt várók nagyobb erőfeszítést várnak a fejlesztésért felelős szervezetektől.

Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség * lakóhely lakóhely

67

69

Győr-MosonSopron 59

34,4%

35,4%

30,3%

100,0%

28,0% 9,1% 125

32,1% 9,4% 98

21,1% 8,0% 146

26,6% 26,6% 369

33,9%

26,6%

39,6%

100,0%

52,3% 17,1% 47

45,6% 13,4% 48

52,3% 19,9% 74

50,3% 50,3% 169

27,8%

28,4%

43,8%

100,0%

19,7% 6,4% 239

22,3% 6,5% 215

26,5% 10,1% 279

23,1% 23,1% 733

32,6%

29,3%

38,1%

100,0%

100,0% 32,6%

100,0% 29,3%

100,0% 38,1%

100,0% 100,0%

Vas Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Nagymértékben

Kismértékben

Egyáltalán nem

összesen

válaszadók száma % Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség % lakóhely % összesen válaszadók száma % Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség % lakóhely % összesen válaszadók száma % Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség % lakóhely % összesen válaszadók száma % Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség % lakóhely % összesen

Zala

összesen 195


77

A lakosság 12 %-ban látta úgy, hogy saját maga nem járul hozzá a település fejlesztéséhez. A legtöbben, a válaszadók 83,4 %-a, elégedett a lakosság ezirányú tevékenységével.

Lakosság NV/NA 4,6% Egyáltalán nem 12,0%



78

A következő ábrák a Nyugat-dunántúli régió fejlődésével kapcsolatos válaszokat összegzik. A hazai tulajdonú KKV-k megítélése a régiófejlesztésben hasonló a településfejlesztésben betöltött szerephez. A válaszadók szerint kismértékben járulnak hozzá a régió fejlődéséhez (54,4 %). A nagymértékben kategóriát megjelölők aránya 25,6%. A kettő együtt 80 %. „A KKV-k egyáltalán nem járulnak hozzá a fejlődéshez” kategóriát megjelölők aránya 10,1%. A multinacionális vállalatok esetében a hozzájárulással egyetértők aránya 79,4%, akiknek 43,2 %-a állította, hogy a multik nagymértékben hozzájárulnak a település fejlődéséhez. Az egyáltalán nem választ megjelölők aránya 11,8%. A hazai nagyvállalatok fejlődéshez való valamilyen szintű hozzájárulásával a válaszadók 80,2 %-a értett egyet. Az egyáltalán nem járulnak hozzá a fejlődéshez kategóriát megjelölők aránya 10,4 %. A hazai nagyvállalatoknak a régiófejlesztésben nagyobb szerepét látják a válaszadók, mint a településfejlesztésben. A régiófejlődés szempontjából a válaszadók nem látnak különbséget a hazai KKV-k, nagyvállalatok és multinacionális cégek tevékenységét illetően.

Hazai tulajdonú kis és középvállalkozások NV/NA 10,0% Egyáltalán nem


10,1%


79

Multinacionális nagyvállalkozások NV/NA 8,8% Egyáltalán nem 11,8% Nagymértékben 43,2%


Hazai nagyvállalkozások NV/NA 9,4% Egyáltalán nem 10,4%



80

A Megyei Önkormányzat régiófejlesztésben betöltött szerepét inkább kismértékűnek tartják a régió lakosai. Viszonylag magas azok aránya, akik egyáltalán nem látják a megyei önkormányzatok szerepét a régiófejlesztésben (16,2 %). Hasonló a helyzet a kistérségi társulások esetén. A válaszadók itt is inkább kismértékű szerepet látnak. Magas a kérdésre nem válaszadók aránya, ami nagyfokú bizonytalanságra utalhat a kistérségi társulások munkájának megítélésekor. A kapott adatok hasonlóak a településfejlesztés értékelésénél szereplő eredményekkel. A település és régiófejlesztés viszonylatában hasonló szereppel bírnak a vizsgált szervezetek.

Megyei Önkormányzat NV/NA 11,2% Egyáltalán nem 16,2% Nagymértékben 23,6%


Kistérségi Társulások NV/NA 16,7%


Egyáltalán nem 22,9% Kismértékben 48,2%

81

A válaszadók 68,7 %-a egyetértett azzal, hogy a polgármesteri hivatalok hozzájárulnak a régió fejlődéséhez. Itt inkább a kismértékű hozzájárulást jelölték meg a válaszadók. A településfejlesztés esetében hasonló volt a kis és nagymértékű hozzájárulás megítélésének aránya. Az egyáltalán nem járul hozzá kategóriát megjelölők aránya 19,3. Ez magasabb a településfejlesztésnél tapasztalt aránynál. A polgármesterek esetében sokan átkerültek az egyáltalán nem, vagy a nem válaszol kategóriák valamelyikébe (csakúgy, mint a településfejlesztés megítélésénél). A Azt mondhatjuk, hogy a polgármesteri hivatalnak és a polgármesternek kisebb szerepet szánnak a kérdezettek a régiófejlesztésben, mint a településfejlesztésben.

Polgármesteri hivatal NV/NA 11,9% Egyáltalán nem 19,3% Nagymértékben 16,4%


Polgármester NV/NA

Nagymértékben

15,1%

15,4%



82

A civil szervezetek 63,8 %-ban, és inkább kismértékben járulnak hozzá a régió fejlődéséhez. Az egyáltalán nem kategória itt 22%. A településfejlesztésben a civileknek nagyobb szerepet szánnak a válaszadók, mint a régiófejlesztésben. Az egyházakhoz képest a civileknek nagyobb szerepet tulajdonítanak a válaszadók. Az egyházaknál az egyáltalán nem arány a településfejlesztésnél tapasztaltakhoz hasonlóan magas, 36,4 %, és magas itt a kérdésre nem válaszolók aránya (16,4%) is. A régiófejlesztésben kisebb szerepet szánnak az egyházaknak, mint a településfejlesztésben.

Helyi civil szervezetek, alapítványok NV/NA

Nagymértékben

14,3%

14,5%



Egyházak NV/NA 16,4%


Kismértékben 38,0% Egyáltalán nem 36,4%

83

A helyi oktatási intézmények esetében a régiófejlesztéshez való hozzájárulást a válaszadók 66,6 %-a jelölte meg. Ez 10 %-kal kevesebb, mint a településfejlesztés esetén volt. A régiófejlesztésnél is az oktatási intézmények hozzájárulása a fejlődéshez inkább kismértékűnek. Az egyáltalán nem járul hozzá kategóriát megjelölők aránya 18,5%.

Helyi oktatási intézmények NV/NA 14,9% Egyáltalán nem 18,5% Nagymértékben 25,1%


Vizsgáltuk, hogy a régió lakosai hogyan látják a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és Ügynökség régiófejlesztésben való szerepét. Csakúgy, mint a településfejlesztésnél itt is mindkét esetben kiugróan magas (40 % közeli) volt a kérdésre nem válaszolók aránya, ami nagyfokú bizonytalanságot, alulinformáltságot takarhat. Hasonló volt mindkét szervezet esetében az elutasítók aránya (10 % körüli). A Tanács esetében 54,4 %-os lett az egyetértési arány (településfejlesztésnél ez 52,9 %-os). Az Ügynökségnél ez valamivel alacsonyabb: 50 % (a településfejlesztés esetén ez 50,6%).

84

Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Nagymértékben 26,1%

NV/NA 36,2%

Egyáltalán nem


9,4%

Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nagymértékben 22,4% NV/NA 38,2%


27,6%

11,8%

A megyék, az életkor és az iskolai végzettség tekintetében kizárólag az egyes megyék lakói között találtunk különbségeket, annak megítélésében, hogy a Tanács mennyire járul hozzá a régiófejlesztéséhez.

85

A Vas megyei válaszadók 41,7 % (29,3) 1 %-a nagymértékben, 46,5 (52,4) %-a kismértékben, 11,7 (18,3) %-a egyáltalán nem válaszokat jelölt meg. Zalában ugyanezek az arányok a következők voltak: 49,1 (36,3) % nagymértékben, 37,3 (44,8) % kismértékben, 13,6 (18,8) % egyáltalán nem. Győr-Moson-Sopron megyében 33,3 (23,1) %, nagymértékben, 48,3 (47,7) % kismértékben, 18,4 (29,2) % egyáltalán nem kategóriákat jelölt meg. Az elutasítók aránya a régiófejlesztés esetén is Győr-Moson-Sopron megyében a legnagyobb. Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács * lakóhely lakóhely

96

Zala 108


összesen 291

33,0%

37,1%

29,9%

100,0%

41,7% 13,5% 107

49,1% 15,2% 82

33,3% 12,2% 126

40,9% 40,9% 315

34,0%

26,0%

40,0%

100,0%

46,5% 15,0% 27

37,3% 11,5% 30

48,3% 17,7% 48

44,3% 44,3% 105

25,7%

28,6%

45,7%

100,0%

11,7% 3,8% 230

13,6% 4,2% 220

18,4% 6,8% 261

14,8% 14,8% 711

32,3%

30,9%

36,7%

100,0%

100,0% 32,3%

100,0% 30,9%

100,0% 36,7%

100,0% 100,0%

Vas Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

Nagymértékben

Kismértékben

Egyáltalán nem

összesen

válaszadók száma % Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács % lakóhely % összesen válaszadók száma % Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács % lakóhely % összesen válaszadók száma % Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács % lakóhely % összesen válaszadók száma % Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács % lakóhely % összesen


A megyék, az életkor és az iskolai végzettség tekintetében kizárólag az egyes megyék lakói között találtunk különbségeket, annak megítélésében, hogy az Ügynökség mennyire járul hozzá a Nyugat-dunántúli régió fejlesztéséhez. A Vas megyeik 37,5 (28) % -a nagymértékű, 46,4 (52,3) %-a kismértékű régió (település)fejlesztésben való hozzájárulást lát. Az elutasítók aránya 16,1 (19,7) % Vas megyében. Zala megye esetében: 44,1 (32,1) % nagymértékben, 37,1 (45,6) % kismértékben, 18,8 (22,3) % egyáltalán nem kategóriákat jelölt meg. Győr-Moson-Sopon megye esetén ugyanezek az arányok a következők: 29 (21,1)%, 48,9 (52,3)%, 22,1 (26,5)%. Az Ügynökség régiófejlesztéshez való hozzájárulásával a településfejlesztéshez hasonlóan Győr-Moson-Sopron megyében a legkevésbé elégedettek a válaszadók.

1

Zárójelben a településfejlesztésre vonatkozó kérdés adatai szerepelnek.

86

Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség * lakóhely lakóhely

84

89


33,7%

35,7%

30,5%

100,0%

37,5% 12,2% 104

44,1% 12,9% 75

29,0% 11,0% 128

36,2% 36,2% 307

33,9%

24,4%

41,7%

100,0%

46,4% 15,1% 36

37,1% 10,9% 38

48,9% 18,6% 58

44,6% 44,6% 132

27,3%

28,8%

43,9%

100,0%

16,1% 5,2% 224

18,8% 5,5% 202

22,1% 8,4% 262

19,2% 19,2% 688

32,6%

29,4%

38,1%

100,0%

100,0% 32,6%

100,0% 29,4%

100,0% 38,1%

100,0% 100,0%

Vas Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Nagymértékben

Kismértékben

Egyáltalán nem

összesen

válaszadók száma % Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség % lakóhely % összesen válaszadók száma % Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség % lakóhely % összesen válaszadók száma % Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség % lakóhely % összesen válaszadók száma % Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség % lakóhely % összesen

Zala

összesen 249


A lakosság 13,6 %-ban látta úgy, hogy saját maga nem járul hozzá a régió fejlesztéséhez. A legtöbben, a válaszadók 74,9 %-a, elégedett a lakosság ezirányú tevékenységével. Az eredmények szerint a településfejlesztésben nagyobb szerepe van a lakosságnak, mint a régiófejlesztésben.

Lakosság NV/NA 11,5% Egyáltalán nem 13,6% Nagymértékben 23,0%


87

Megkérdeztük a régió lakóit, hogy mennyire ismerik a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, illetve Ügynökség munkáját. A Tanács munkáját a válaszadók 61,7 %-a nem vagy egyáltalán nem ismeri és 18,1 %-uk soha nem hallott a létezéséről. (Érvényes gyakoriság, a NV/NA - ot nem tartalmazza.) Az Ügynökség munkáját a válaszadók 62,7 %-a nem vagy egyáltalán nem ismeri. Az Ügynökség esetében magasabb azok aránya, akik soha nem hallottak a szervezet a létezéséről. Ez 22,9 %. (Érvényes gyakoriság, a NV/NA - ot nem tartalmazza.) 2

Mennyire ismeri a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács munkáját?

1 egyáltalán nem ismeri 2 nem ismeri 3 közepesen ismeri 4 ismeri 5 kiválóan ismeri soha nem hallottam róla összesen NV/NA összesen

említések száma 385 283 176 35 7 196 1082 32 1114

gyakoriság % 34,6 25,4 15,8 3,1 ,6 17,6 97,1 2,9 100,0

érvényes gyakoriság % 35,6 26,2 16,3 3,2 ,6 18,1 100,0

kumulált érvényes gyakoriság % 35,6 61,7 78,0 81,2 81,9 100,0

Mennyire ismeri a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács munkáját NV/NA 2,9% nem hallott róla 17,6% kiválóan ,6% ismeri

egyáltalán nem 34,6%

3,1% közepesen 15,8% nem 25,4%

2

A kérdéseknél megye és korcsoport vonatkozásában nem találtunk szignifikáns eltérés a válaszadók véleményében. (Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint).

88

Mennyire ismeri a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség munkáját?

1 egyáltalán nem ismeri 2 nem ismeri 3 közepesen ismeri 4 ismeri 5 kiválóan ismeri soha nem hallottam róla összesen NV/NA összesen

említések száma 404 276 115 36 5 248 1084 30 1114

gyakoriság % 36,3 24,8 10,3 3,2 ,4 22,3 97,3 2,7 100,0

érvényes gyakoriság % 37,3 25,5 10,6 3,3 ,5 22,9 100,0

kumulált érvényes gyakoriság % 37,3 62,7 73,3 76,7 77,1 100,0

Mennyire ismeri a Nyugat-dunántúli Reg. Fejlesztési Ügynökség munkáját? NV/NA 2,7% nem hallott róla egyáltalán nem

22,3%

36,3% kiválóan ,4% ismeri 3,2% közepesen

nem

10,3%

24,8%

A következőkben állításokat fogalmaztunk meg Tanács és Ügynökség munkájával kapcsolatban, amelyet ötfokozatú egyetértési skálán értékeltek a válaszadók, ahol az egyes érték az egyáltalán nem ért egyet, az ötös érték a teljes mértékben egyetért kategóriákat jelölte. Csak azokat a válaszadókat kérdeztük, akik a szervezetek ismertsége kapcsán legalább közepes ismertséget jelöltek meg. Ez a Tanács esetében 446 válaszadó. Az Ügynökség esetében 434 válaszadó. A Tanáccsal kapcsolatos állítások a következők voltak: -

A

Tanács

munkája

révén

hatékonyan

juttatja

el

a

hazai

támogatásokat az önkormányzatoknak. (útépítés, egészségügyi beruházások, rendezvények támogatása) -

A régió érdekeit jól szolgáló regionális fejlődést támogató terveket készít.

89

-

Segíti

az

önkormányzatok

és

a

civil

szervezetek

közötti

együttműködéseket. A Tanács munkáját valamilyen szinten ismerő 446 válaszadó közül 201-en értékelték az első állítást. Ez nagyfokú bizonytalanságot jelöl. A legtöbben a közepes kategóriát jelölték meg, ami szintén ezt támasztja alá. A kérdésre választ adók 30,4 %-a egyetértett azzal az állítással, amely szerint a Tanács hatékonyan juttatja el a támogatásokat az önkormányzatok részére. A Tanács munkája révén hatékonyan juttatja el a hazai támogatásokat az önkormányzatoknak (útépítés, egészségügyi beruházások, rendezvények támogatása)

1 egyáltalán nem 2 nem 3 igen is meg nem is 4 egyetért 5 teljesen egyetért összesen NV/NA nem tudja összesen

NV/NT

összesen

említések száma 20 31 89 47 14 201 898 15 913 1114

gyakoriság % 1,8 2,8 8,0 4,2 1,3 18,0 80,6 1,3 82,0 100,0



A következő állítás esetében hasonló eredményeket kapunk. Összesen 200-an válaszoltak a kérdésre. Közülük a legtöbben közepesen értettek egyet azzal, hogy a Tanács a régió fejlődését és érdekeit jól szolgáló terveket készít. A kérdésre választ adók 35,5 %-a értett egyet ezzel az állítással. A régió érdekeit jól szolgáló regionális fejlődést támogató terveket készít

NV/NT

összesen


említések száma 17 26 86 45 26 200 897 17 914 1114

gyakoriság % 1,5 2,3 7,7 4,0 2,3 18,0 80,5 1,5 82,0 100,0



90

A Tanács segíti az önkormányzatok és civilek együttműködését állítást 198 fő értékelte. A közepes kategóriát megjelölők aránya itt is magas. A kérdésre választ adók 35,4 %-a értet egyet az állítással. Segíti az önkormányzatok és a civil szervezetek közötti együttműködéseket.

NV/NT

összesen


említések száma 16 36 76 51 19 198 897 19 916 1114

gyakoriság % 1,4 3,2 6,8 4,6 1,7 17,8 80,5 1,7 82,2 100,0



91

Az Ügynökséggel kapcsolatos állítások a következők voltak: -

Az Ügynökség hatékonyan közreműködik Európai Uniós és hazai támogatások felhasználásában (forrásközvetítésben).

-

Az Ügynökség munkájának köszönhetően az elmaradott térségek a régióban felzárkóznak.

-

Támogatja a régiós vállalkozások közötti együttműködést.

-

Munkájával hozzájárul ahhoz, hogy a régióban élők otthon érezzék magukat.

Az Ügynökség munkáját valamilyen szinten 434 válaszadó ismerte. Az első állítást ebből 149-en értékelték. A legtöbben egyetértettek azzal, hogy az Ügynökség hatékonyan működik közre a forrásközvetítésben (44,3%). Magas a közepes egyetértést mutatók aránya (30,9%). Az Ügynökség hatékonyan közreműködik Európai Uniós és hazai támogatások felhasználásában (forrásközvetítésben)

NV/NT


összesen

említések száma 13 24 46 49 17 149 953 12 965 1114

gyakoriság % 1,2 2,2 4,1 4,4 1,5 13,4 85,5 1,1 86,6 100,0



Azzal, hogy az Ügynökség munkájának köszönhetően az elmaradott térségek felzárkóznak a kérdésre választ adó 143 válaszadó 30,1 %-a értett egyet. A közepesen egyetértők aránya itt is magas: 35 %. Az Ügynökség munkájának köszönhetően az elmaradott térségek a régióban felzárkóznak

NV/NT

összesen


említések száma 19 31 50 35 8 143 954 17 971 1114

gyakoriság % 1,7 2,8 4,5 3,1 ,7 12,8 85,6 1,5 87,2 100,0



92

A következő állítást 146-an értékelték. A régiós vállalkozások közötti együttműködést az Ügynökség támogatja a választ adók 33,5 %-a szerint. A közepesen egyetértők aránya 39 %. Támogatja a régiós vállalkozások közötti együttműködést


NV/NT

összesen

említések száma 17 23 57 39 10 146 953 15 968 1114

gyakoriság % 1,5 2,1 5,1 3,5 ,9 13,1 85,5 1,3 86,9 100,0



145 fő válaszolt a következő állításra: az Ügynökség munkájával hozzájárul ahhoz, hogy a régióban élők otthon érezzék magukat. 37,3 %-ban egyetértettek, 34,5 %-ban közepesen értettek egyet a kérdésre választ adók. Munkájával hozzájárul ahhoz, hogy a régióban élők otthon érezzék magukat

NV/NT


összesen

említések száma 17 24 50 42 12 145 954 15 969 1114

gyakoriság % 1,5 2,2 4,5 3,8 1,1 13,0 85,6 1,3 87,0 100,0



7. Információigény A következő fejezetben azt vizsgáltuk, hogy a régió lakosai mennyire érzik magukat informáltnak a régiófejlesztéssel kapcsolatban. A vizsgált területek a követezők voltak: a Regionális Fejlesztési Tanács döntései, a Regionális Fejlesztési Ügynökség munkája, a régióban történő fejlesztések, a támogatások (Eu-s és hazai) elosztása, az önkormányzat fejlesztési döntései, a városvezetés fejlesztési tervei.

93

A Tanács munkájáról a válaszadók 15,6 %-a elegendő mennyiségű információt kap. A többség (54,7%) úgy érzi, hogy alulinformált. Sokan vannak (21,2%) az érdektelenek.

a Regionális Fejlesztési Tanács munkájáról NV/NA 7,5% nem érdekli (kevés) 21,2% túl keveset túl sokat

54,7%

1,0% elegendő mértékűt 15,6%

Az Ügynökség munkájáról a válaszadók 11,6 %-a elegendő mennyiségű információt kap. A többség (56,6%) ez esetben is úgy érzi, hogy alulinformált. Az Ügynökség esetében is sokan vannak (22%) az érdektelenek.

a Regionális Fejlesztési Ügynökség munkájáról NV/NA 8,4%

nem érdekli (kevés) 22,0% túl keveset túl sokat

56,6%

1,4% elegendő mértékűt 11,6%

94

Lakóhely szerint találtunk szignifikáns különbséget az Ügynökség munkájával kapcsolatos információigénnyel kapcsolatban. A Vas megyeiek 51,1 %-a túl kevésnek érzi a kapott információmennyiséget. 13,2 %-uk elegendő információhoz jut, 33 %-uk érdektelen. Zala megyében a következő eredményeket kaptuk: -

túl kevés információt kap: 70,4 %

-

elegendőnek érzi az információ mennyiségét: 8,5 %

-

érdektelen 20, 5 %.

Győr-Moson-Sopron megye eredményei: -

túl kevés információt kap: 63,8 %

-

elegendőnek érzi az információ mennyiségét: 16 %

-

érdektelen 18,8 %.

Az adatok szerint legkevésbé a Vas megyeiek érdeklődnek az Ügynökség munkája iránt. A leginkább alulinformáltnak a Zala megyeiek érzik magukat. Itt a legmagasabb a „túl keveset” kategóriát megjelölők aránya. Viszonylag magas ez az arány Győr-Moson-Sopron megyében is. lakóhely * mennyi információt kap a Regionális Fejlesztési Ügynökség munkájáról

lakóhely

Vas

Zala

Győr-Moson-Sopron

összesen

válaszadók száma % lakóhely % információ a Regionális Fejlesztési Ügynökség munkájáról % összesen válaszadók száma % lakóhely % információ a Regionális Fejlesztési Ügynökség munkájáról % összesen válaszadók száma % lakóhely % információ a Regionális Fejlesztési Ügynökség munkájáról % összesen válaszadók száma % lakóhely % információ a Regionális Fejlesztési Ügynökség munkájáról % összesen

információ a Regionális Fejlesztési Ügynökség munkájáról Keveset/vagy elegendő nem, de nem mértékűt túl keveset túl sokat is érdekli 170 44 9 110 51,1% 13,2% 2,7% 33,0%

összesen 333 100,0%

27,0%

34,1%

56,3%

44,9%

32,6%

16,7% 233 70,4%

4,3% 28 8,5%

,9% 2 ,6%

10,8% 68 20,5%

32,6% 331 100,0%

37,0%

21,7%

12,5%

27,8%

32,5%

22,8% 227 63,8%

2,7% 57 16,0%

,2% 5 1,4%

6,7% 67 18,8%

32,5% 356 100,0%

36,0%

44,2%

31,3%

27,3%

34,9%

22,3% 630 61,8%

5,6% 129 12,6%

,5% 16 1,6%

6,6% 245 24,0%

34,9% 1020 100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

61,8%

12,6%

1,6%

24,0%

100,0%

Chi négyzet teszt 0,05, szignifikancia szint

95

A régióban történő fejlesztések esetén a válaszadók között hasonló arányban szerepelnek a magukat alulinformáltnak (43,4%) és megfelelően informáltnak érzők. A megkérdezettek 10,2 %-a érdektelen.

a régióban történő fejlesztésekről NV/NA 3,1% nem érdekli (kevés) 10,2% túl sokat 2,4% túl keveset 43,4%

elegendő mértékűt 40,9%

Lakóhely tekintetében találtunk különbséget a régiós fejlesztésekről szóló információk tekintetében. A Zala megyeiek, aki a leginkább alulinformáltnak érzik magukat. Őket a GyőrMoson-Sopron megyeiek követik. lakóhely * információ a régióban történő fejlesztésekről

lakóhely

Vas

Zala

Győr-Moson-Sopron

összesen

válaszadók száma % lakóhely % információ a régióban történő fejlesztésekről % összesen válaszadók száma % lakóhely % információ a régióban történő fejlesztésekről % összesen válaszadók száma % lakóhely % információ a régióban történő fejlesztésekről % összesen válaszadók száma % lakóhely % információ a régióban történő fejlesztésekről % összesen

a régióban történő fejlesztésekről Keveset/vagy nem, de nem elegendő is érdekli túl keveset túl sokat mértékűt 113 169 6 51 33,3% 49,9% 1,8% 15,0%

Total 339 100,0%

23,4%

37,1%

22,2%

44,7%

31,4%

10,5% 202 56,4%

15,6% 115 32,1%

,6% 8 2,2%

4,7% 33 9,2%

31,4% 358 100,0%

41,8%

25,2%

29,6%

28,9%

33,1%

18,7% 168 43,9%

10,6% 172 44,9%

,7% 13 3,4%

3,1% 30 7,8%

33,1% 383 100,0%

34,8%

37,7%

48,1%

26,3%

35,5%

15,6% 483 44,7%

15,9% 456 42,2%

1,2% 27 2,5%

2,8% 114 10,6%

35,5% 1080 100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

44,7%

42,2%

2,5%

10,6%

100,0%


96

A támogatások elosztásával kapcsolatban már inkább alulinformáltnak érzik magukat a régió lakosai (54,9%). A megkérdezettek 10,8 %-a érdektelen.

a támogatások (Eu-s és hazai) elosztásáról NV/NA 2,8% nem érdekli (kevés) 10,8% túl sokat 3,2% túl keveset elegendő mértékűt

54,9%

28,3%

Legmagasabb iskolai végzettség szerint találtunk különbséget a kérdés megítélésben. A leginkább érdektelenek a szakmunkásképzőt, vagy általános iskolát végzettek. Mindhárom csoport esetében 50 % feletti a túl kevés információt kapók aránya. legmagasabb iskolai végzettség *információ a támogatások (Eu-s és hazai) elosztásáról

legmagasabb iskolai végzettség

szakmunkásképző

érettségi

diploma

összesen

válaszadók száma % legmagasabb iskolai végzettség % információ a támogatások (Eu-s és hazai) elosztásáról % összesen válaszadók száma % legmagasabb iskolai végzettség % információ a támogatások (Eu-s és hazai) elosztásáról % összesen válaszadók száma % legmagasabb iskolai végzettség % információ a támogatások (Eu-s és hazai) elosztásáról % összesen válaszadók száma % legmagasabb iskolai végzettség % információ a támogatások (Eu-s és hazai) elosztásáról % összesen

a támogatások (Eu-s és hazai) elosztásáról Keveset/vagy nem, de nem elegendő túl keveset túl sokat is érdekli mértékűt 154 75 8 35

összesen 272

56,6%

27,6%

2,9%

12,9%

100,0%

25,9%

24,3%

22,9%

30,7%

25,8%

14,6% 269

7,1% 155

,8% 9

3,3% 52

25,8% 485

55,5%

32,0%

1,9%

10,7%

100,0%

45,2%

50,2%

25,7%

45,6%

46,1%

25,5% 172

14,7% 79

,9% 18

4,9% 27

46,1% 296

58,1%

26,7%

6,1%

9,1%

100,0%

28,9%

25,6%

51,4%

23,7%

28,1%

16,3% 595

7,5% 309

1,7% 35

2,6% 114

28,1% 1053

56,5%

29,3%

3,3%

10,8%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

56,5%

29,3%

3,3%

10,8%

100,0%


97

Lakóhely tekintetében az előző kérdésekhez hasonlóan a Zala megyeiek érzik a leginkább az információ hiányát a támogatások elosztásával kapcsolatban, és őket a Győr-MosonSopron megyeiek követik. lakóhelye * információ a támogatások (Eu-s és hazai) elosztásáról

lakóhely

Vas

Zala

Győr-Moson-Sopron

összesen

válaszadók száma % lakóhely % információ a támogatások (Eu-s és hazai) elosztásáról % összesen válaszadók száma % lakóhely % információ a támogatások (Eu-s és hazai) elosztásáról % összesen válaszadók száma % lakóhely % információ a támogatások (Eu-s és hazai) elosztásáról % összesen válaszadók száma % lakóhely % információ a támogatások (Eu-s és hazai) elosztásáról % összesen

a támogatások (Eu-s és hazai) elosztásáról Keveset/vagy nem, de nem elegendő is érdekli mértékűt túl keveset túl sokat 163 110 12 56 47,8% 32,3% 3,5% 16,4%


26,6%

34,9%

33,3%

46,7%

31,5%

15,1% 233 65,3%

10,2% 77 21,6%

1,1% 12 3,4%

5,2% 35 9,8%

31,5% 357 100,0%

38,1%

24,4%

33,3%

29,2%

33,0%

21,5% 216 56,1%

7,1% 128 33,2%

1,1% 12 3,1%

3,2% 29 7,5%

33,0% 385 100,0%

35,3%

40,6%

33,3%

24,2%

35,5%

19,9% 612 56,5%

11,8% 315 29,1%

1,1% 36 3,3%

2,7% 120 11,1%

35,5% 1083 100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

56,5%

29,1%

3,3%

11,1%

100,0%


98

Az önkormányzatok fejlesztési döntéseiről már sokkal inkább informáltnak érzik magukat a régió lakosai. Itt alacsonyabb az érdektelenek aránya. A helyi ügyekben, megítélésük szerint, több információhoz jutnak a lakosok, de még ez esetben is magas (38,9%) a túl kevés információhoz jutók aránya.

az önkormányzat fejlesztési döntéseirõl NV/NA 2,7% nem érdekli (kevés) 7,2% túl sokat 5,0%

túl keveset 38,9%

elegendõ mértékût 46,2%

Szignifikáns különbséget találtunk a válaszadók véleményében a lakóhely tekintetében. A legkevésbé érdeklődők ez esetben is a Vas megyeiek. Zala és Győr-Moson-Sopron megye lakosai hasonló arányban (43,4%) érzik azt, hogy túl kevés információhoz jutnak az önkormányzati döntésekkel kapcsolatban.

lakóhely * információ az önkormányzat fejlesztési döntéseiről

lakóhely

Vas

Zala

Győr-Moson-Sopron

összesen

válaszadók száma % lakóhely %az önkormányzat fejlesztési döntéseiről % összesen válaszadók száma % lakóhely %az önkormányzat fejlesztési döntéseiről % összesen válaszadók száma % lakóhely %az önkormányzat fejlesztési döntéseiről % összesen válaszadók száma % lakóhely %az önkormányzat fejlesztési döntéseiről % összesen

az önkormányzat fejlesztési döntéseiről Keveset/vagy elegendő nem, de nem túl keveset túl sokat mértékűt is érdekli 111 172 22 37 32,5% 50,3% 6,4% 10,8%


25,6%

33,4%

39,3%

46,3%

31,5%

10,2% 155 43,4%

15,9% 170 47,6%

2,0% 13 3,6%

3,4% 19 5,3%

31,5% 357 100,0%

35,8%

33,0%

23,2%

23,8%

32,9%

14,3% 167 43,4%

15,7% 173 44,9%

1,2% 21 5,5%

1,8% 24 6,2%

32,9% 385 100,0%

38,6%

33,6%

37,5%

30,0%

35,5%

15,4% 433 39,9%

16,0% 515 47,5%

1,9% 56 5,2%

2,2% 80 7,4%

35,5% 1084 100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

39,9%

47,5%

5,2%

7,4%

100,0%


99

A városvezetés fejlesztési tervekkel kapcsolatban hasonlóan informáltnak érzik magukat a válaszadók. Valamivel kisebb mértékben, mint azt a már megszületett döntéseknél láttuk. Itt is magas a túl kevés információhoz jutók aránya (37,1%).

a városvezetés fejlesztési terveiről NV/NA 2,6% nem érdekli (kevés) 6,6% túl sokat 4,5%

túl keveset 37,1%

elegendő mértékűt 49,2%

A városvezetés terveiről szóló információk kapcsán véleménykülönbségeket találtunk a lakóhely és iskolai végzettség szerint. Lakóhely tekintetében a megszokott eredményeket kaptuk. Zala és Győr-Moson-Sopron megyékben hasonlóan magas a „túl keveset” kategóriát megjelölők aránya. A diplomások valamivel informáltabbnak érzik magukat a városfejlesztési tervek kapcsán. lakóhelye * információ a városvezetés fejlesztési terveiről

lakóhely

Vas

Zala

Győr-Moson-Sopron

összesen

válaszadók száma % lakóhelye % a városvezetés fejlesztési terveiről % összesen válaszadók száma % lakóhelye % a városvezetés fejlesztési terveiről % összesen válaszadók száma % lakóhelye % a városvezetés fejlesztési terveiről % összesen válaszadók száma % lakóhelye % a városvezetés fejlesztési terveiről % összesen

a városvezetés fejlesztési terveiről Keveset/vagy elegendő nem, de nem túl keveset túl sokat mértékűt is érdekli 102 190 17 33 29,8% 55,6% 5,0% 9,6%


24,7%

34,7%

34,0%

44,6%

31,5%

9,4% 148 41,6%

17,5% 173 48,6%

1,6% 16 4,5%

3,0% 19 5,3%

31,5% 356 100,0%

35,8%

31,6%

32,0%

25,7%

32,8%

13,6% 163 42,1%

15,9% 185 47,8%

1,5% 17 4,4%

1,8% 22 5,7%

32,8% 387 100,0%

39,5%

33,8%

34,0%

29,7%

35,7%

15,0% 413 38,1%

17,1% 548 50,5%

1,6% 50 4,6%

2,0% 74 6,8%

35,7% 1085 100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

38,1%

50,5%

4,6%

6,8%

100,0%


100

legmagasabb iskolai végzettség * információ a városvezetés fejlesztési terveiről

legmagasabb iskolai végzettség

szakmunkásképző

érettségi

diploma

összesen

válaszadók száma % legmagasabb iskolai végzettség % a városvezetés fejlesztési terveiről % összesen válaszadók száma % legmagasabb iskolai végzettség % a városvezetés fejlesztési terveiről % összesen válaszadók száma % legmagasabb iskolai végzettség % a városvezetés fejlesztési terveiről % összesen válaszadók száma % legmagasabb iskolai végzettség % a városvezetés fejlesztési terveiről % összesen

a városvezetés fejlesztési terveiről Keveset/vagy elegendő nem, de nem túl keveset túl sokat mértékűt is érdekli 124 118 9 20

összesen 271

45,8%

43,5%

3,3%

7,4%

100,0%

31,1%

22,1%

18,0%

27,8%

25,7%

11,8% 181

11,2% 248

,9% 19

1,9% 38

25,7% 486

37,2%

51,0%

3,9%

7,8%

100,0%

45,4%

46,5%

38,0%

52,8%

46,1%

17,2% 94

23,5% 167

1,8% 22

3,6% 14

46,1% 297

31,6%

56,2%

7,4%

4,7%

100,0%

23,6%

31,3%

44,0%

19,4%

28,2%

8,9% 399

15,8% 533

2,1% 50

1,3% 72

28,2% 1054

37,9%

50,6%

4,7%

6,8%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

37,9%

50,6%

4,7%

6,8%

100,0%


101

8. Információforrások Megadtunk különféle információforrásokat, és arra kértük a válaszadókat, adják meg, hogy melyiket milyen szívesen használják a régió közéletéről történő tájékozódás során. Az értékeléshez ötfokozatú skálát használtunk (1-egyáltalán nem, 5-nagyon szívesen). A legkedveltebb információforrás az Internet, amit a megyei napilapok követnek. Ebben a két esetben volt az értékelések átlaga jó. A további információforrásokat közepesen szívesen használják a válaszadók. A következő táblázat az értékelés átlaga szerinti csökkenő sorrendben mutatja az általunk vizsgált információforrásokat. Mennyire szívesen használná?

Internet megyei napilap helyi rádió szuperinfó programajánlók (Est) helyi lap (nem önkormányzat adja ki) rendezvények városi TV eseménykiadványok önkormányzati lapok szóbeszéd regionális TV "Press" információs lapok "Maraton" információs lapok

válaszadók száma 959 1038 929 936 928

Min. 1 1 1 1 1

Max. 5 5 5 5 5

átlag 3,70 3,53 3,25 3,23 3,12

szórás 1,217 ,988 1,155 1,122 1,131

871

1

5

3,09

1,140

1015 931 947 971 1013 928

1 1 1 1 1 1

5 5 5 5 5 5

3,07 3,05 2,99 2,98 2,97 2,94

1,048 1,120 1,087 1,164 1,142 1,157

811

1

5

2,70

1,154

841

1

5

2,63

1,112

102

A

megyék

kedveltségét

tekintetében tekintve.

szignifikáns A

Vas

különbségeket

megyeiek

találtunk

kiemelkednek

a

az

információforrások

rendezvények,

mint

információszerzési helyszínek kedveltségét tekintve. Zala megyében kevésbé kedvelt információforrás a regionális és városi TV. Győr-Moson Sopron Megyében az önkormányzati lapok és a szóbeszéd szerepeltek gyengébben. Itt a többi megyéhez képest kedveltebbek a Szuperinfo és Press lapok. Vas megyében általában valamennyi információforrás magasabb átlagértékelést kapott. Kivétel ez alól a Szuperinfo és a városi TV (ezek Győr-Moson-Sopron megyében kedveltebbek), valamint a szóbeszéd, az önkormányzati lapok (ezek Zala megyéhez hasonlóan kedveltek).

Mennyire szívesen használja? 3,4 3,1 3,3 3,0 3,1 3,3 3,0

Vas

Zala

2,9 2,9

rendezvények városi TV helyi rádió

3,1 3,1 3,1 3,0

2,7

megyei napilap

3,4

regionális TV 3,5

2,9

Győr-Moson-Sopron

3,6

3,2 3,3 3,1 2,8 3,0 2,8

önkormányzati lapok helyi lap szóbeszéd

6 3, 4 3, 2 3, 0 3, 8 2, 6 2, 4 2,

átlag

Mennyire szívesen használja? 3,2 Vas

2,6 2,9 3,0

Zala 3,0 programajánlók (Est)

3,1 Győr-Moson-Sopron

2,9 3,7

"Press" lapok Szuperinfó

8 3, 6 3, 4 3, 2 3, 0 3, 8 2, 6 2, 4 2, 2 2,

átlag

103

A következő ábrák az egyes információforrások értékelésének összetevőit részletesen mutatják.

Megyei napilap NV/NA egyáltalán nem

3,9% soha nem használnám

4,3% nem

3,0% nagyon szívesen

6,5%

14,5%

közepesen 32,9% szívesen 35,1%

Rendezvények NV/NA 5,7% soha nem használnám 3,2% nagyon szívesen 6,4%

egyáltalán nem 8,3% nem 15,6%

szívesen 25,9% közepesen 34,8%

104

Városi TV NV/NA egyáltalán nem

9,6%

10,3%

soha nem használnám 6,8%

nem

nagyon szívesen

12,6%

6,7%

szívesen közepesen

24,2%

29,7%

Helyi rádió NV/NA

egyáltalán nem

10,3%

9,2%


nem 9,9%

nagyon szívesen 10,3%

közepesen 25,3% szívesen 28,7%

105

Regionális TV NV/NA egyáltalán nem

9,7%

12,5%

soha nem használnám 7,0% nagyon szívesen

nem

6,1%

14,9%


Önkormányzati lapok NV/NA 7,7% soha nem használnám 5,1%



nem 15,6%


106

Helyi lap (nem önkormányzat adja ki) egyáltalán nem

NV/NA

9,7%

14,9%

nem soha nem használnám

11,2%

6,9% nagyon szívesen 7,2%

közepesen 26,7%

szívesen 23,4%

Internet NV/NA 7,5% soha nem használnám 6,4%

egyáltalán nem 7,1% nem 6,6%

közepesen nagyon szívesen

18,0%

26,8%

szívesen 27,6%

107

Szóbeszéd útján NV/NA 4,5% soha nem használnám egyáltalán nem


11,0%

8,3% nem 19,4% szívesen 22,0%

közepesen 30,3%

Eseménykiadványok NV/NA 9,9% soha nem használnám


5,1% nagyon szívesen 4,9%

nem 13,5%


108

Programajánlók (Est) NV/NA 10,2% soha nem használnám

egyáltalán nem 10,1% nem


11,4%

6,9%

közepesen szívesen

26,7%

28,2%

…"Press" információs hetilapok NV/NA 17,6%



nem 15,4%

nagyon szívesen 3,3% szívesen 16,0%

közepesen 23,4%

109

..."Maraton" információs hetilapok NV/NA

egyáltalán nem

14,7%

16,0%


nem

nagyon szívesen

15,4%

2,2% szívesen 15,2% közepesen 26,7%

Szuperinfó NV/NA

egyáltalán nem

11,3%

8,3%


nem 10,2%


közepesen szívesen

29,4%

25,8%

110

A következőkben a TV csatornákkal kapcsolatban kérdeztük a válaszadókat. Spontán válaszok alapján vizsgáltuk, hogy melyek a leggyakrabban nézett regionális/helyi televízió csatorna, amelyekből a lakhellyel, régióval kapcsolatos információkat szerzik a válaszadók. 728 válaszadó 943 említést tett. A nyitott kérdéssel kapott adatok a mintavételi eljárás miatt sem alkalmasak arra, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le a regionális TV-k nézettségére vonatkozóan. Az adatok inkább tájékoztató jellegűek, és segítenek annak feltárásban, hogy mely TV csatornákra érdemes figyelmet fordítani, melyeket kell esetleg további adatok alapján vizsgálni a kommunikáció tervezésekor.

MTV1 Szombathely TV Sopron TV Kanizsa TV Zalaegerszegi TV Pulzus TV Zalaszentgróti TV Csorna TV Revita Duo TV Óvár TV Keszthely TV Sárvár Tv Mosonmagyaróvár TV Fertő-Part TV Hálózat TV Info TV

említések száma 212 145 93 56 50 41 39 38 34 24 25 26 26 27 10 10 10


Lövő TV Kőszegi Városi TV Rábaközi TV Dipol TV LDR TV hircity.hu DunaTV Körmendi TV HírTV HKTV Répce TV Falu TV Göcsej TV

111

− − − − − − − − − −

Halászi TV Zala TV Győr Trio Oxigén TV Letenye TV Nárai TV Kapuvár Hévíz TV Jánossomorjai TV

Milyen műsorokat néz a regionális TV csatornákon? 662 válaszadó 876 említést tett (nyitott kérdés, spontán említések). A spontán említések alapján a legnézettebb műsorok: híradó, sportműsor, riportok, hirdetések, programajánlók.

híradó, hírműsor sport beszélgetések, riportok helyi közéleti eseményekről reklám, hirdetés aktuális programok, programajánló, rendezvények kulturális műsorok közgyűlés természetfilmek film/ek



86 56

9,82% 6,39%

45 44 40 10 10

5,14% 5,02% 4,57% 1,14% 1,14%

Tíz alatti említést kapott: − − − − − − − − − − − − − −

szórakoztató műsorok nyugati régió képújság dokumentumfilmek vallási műsor mezőgazdasági műsor baba klub Politikai műsorok Kívánságműsor közszolgálati műsor turizmus főzőműsorok koncertek Ifjúsági műsorok

112

Látott-e a helyi TV-kben sikeres Nyugat-dunántúli fejlesztéseket bemutató filmet? A válaszadók 8,8 %-a (98 fő) látott valamilyen fejlesztésről szóló filmet a helyi TV csatornákon.

Látott-e fejlesztéseket bemutató filmet? NV/NA 12,2% igen 8,8%

nem 79,0%

A következő táblázatok a látott filmeket és azzal kapcsolatos pozitív, majd negatív véleményeket foglalják össze (spontán említések). Milyen fejlesztéseket bemutató filmeket látott? A válaszadók szám: 70. Az említések száma: 76.

fürdőfejlesztés útépítés



Tíz alatti említést kapott: − egészségügyi beruházások − játszóterek korszerűsítése − sárvári fürdő − szélerőmű − kerékpárút − ipari parkok − Borsodi Műhely fejlődése − valamilyen új vállalkozás létesítése − Fő tér felújítás (Sárvár) − Kőszegi Fő tér felújítása − szennyvíztisztító

113

− − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −

kőszegi vár kisvállalkozások Vasi Mozaik: Nyertes pályázatokról városfejlesztésről szentgotthárd-Fürdő helyi (Győr) környezet kialakítással kapcsolatos Roto Kehida Valamilyen felújítás bioenergetikai hasznosítás zalaegerszegi útfelújítások innovatív fejlesztések Alpha Park (Sopron) polgármesterrel készült riportfilm fecskeházakról turisztikai fejlesztés csónakázótó Savaria Karnevál parkosítás Deák tér (Sopron) lukácsházi víztározó dunántúli borgazdaság műanyag nyílászáró gyár Nemzeti Fejlesztési Terv harangszentelés vasútfejlesztés

Mi tetszett és mi nem tetszett a filmekben? A válaszadók száma: 65. Az említések száma: 75.

Sok-sok információ, részletes volt összesen

említések száma

gyakoriság

14 75

18,67% 100,00%


lehetőség, örül, hogy van fejlesztés sikerekről, a régió fejlődéséről számoltak be maga a tény közérthető helyi témákról szól tájékoztatott a közélet történéseiről rövid, lényegretörő fejlődött a térség pozitív hozzáállás megmutatták az új utat ötlet vállalkozásokkal kapcsolatos fejlesztés törekvés

114

− − − − − − − − − − − −

igényes műsor új munkahelyek létesítésének lehetősége fürdővárost csinálnak (Sárvár) információhoz lehet jutni látja az ember a fejlesztéseket, hogy mire megy el a pénz vasút építés technikai megoldása Végre javulnak a fürdők, de drágák a belépők víz (csónakázótó) boldog emberek érdekes személyes megszólaltatás (borgazdaság) takarékosságról szólt (szélerőmű)

Ami nem tetszett a filmekben… A 24 válaszadó 25 említést tett. Valamennyi tényező tíznél kevesebb említést kapott. − − − − − − − − − − − − − − − − − −

kevés a pénz és a pályázat monoton, kicsit unalmas valóságalap, túlzó volt a film politikai tartalom, politikusok megjelenése bonyolultan fogalmaztak sok körítés, mellébeszélés rövid volt objektivitás nem olyan minőségűek a műsorok, mint a kereskedelmi TV-kben reklám a kormány képmutatása, kétszínűsége némelyik túl hangos bürokrácia célközönség tegyünk érte, hogy vonzzuk a vendégeket esetenként képzetlen riporter, gyenge technikai háttér a helyi tévékben nem elég változatosak a programjaik. nem tényszerű

115

Valamennyi válaszadótól kérdeztük, hogy a nyugati régió című műsort (helyi TV) csatornákon, az MTV1 regionális adását és a hircity.hu online TV-t milyen rendszerességgel nézi. A következő ábrák az érvényes gyakoriságot mutatják (a gyakoriság megadásakor nem veszi figyelembe a kérdésre nem válaszolókat). A nyugati régió című műsort 57 %-ban soha nem nézik a kérdésre választ adók. A MTV1 regionális adását a választ adók 32 %-a nem nézi. A hircity.hu online TV-t 88 %-ban nem nézik a megkérdezettek. A nézettség tekintetében a havonta nézők aránya a legmagasabb mindhárom esetben.

Nyugati régió című műsor a helyi TV csatornákon 60 57 50 40 30 27

20

13

%

10 0

t on ap

ny há né

ny há né

a

te en et

ta on av

át ór bb tö á ta ór on gy ap .e N n i m át ór

N

H

H

ha So

át ór

Nyugati régió című műsor a helyi TV csatornákon

1 Soha 2 Havonta néhány órát 3 Hetente néhány órát 4 Naponta min. egy órát 5 Naponta több órát összesen NV/NA összesen

említések száma 560 263 132 31 1 987 127 1114

gyakoriság % 50,3 23,6 11,8 2,8 ,1 88,6 11,4 100,0

érvényes gyakoriság % 56,7 26,6 13,4 3,1 ,1 100,0


116

MTV1 Regionális adás 40 37 30

32

22

20

10

%

7 0

át ór

át ór

át ór bb tö á ta ór on gy ap .e N in m

ny há né

ny há né

ta on ap N

te en et H

ta on av H

ha So

MTV1 Regionális adás


említések száma 340 390 232 73 16 1051 63 1114

gyakoriság % 30,5 35,0 20,8 6,6 1,4 94,3 5,7 100,0



hircity.hu online TV 100

80

88

60

40

%

20

6

0

ny há né

ny há né

át ór bb tö á ta ór on gy ap .e N n i m át ór

ta on ap N

te en et H

ta on av H

ha So

át ór

117

hircity.hu online TV


említések száma 829 56 36 14 5 940 174 1114

érvényes gyakoriság % 88,2 6,0 3,8 1,5 ,5 100,0

gyakoriság % 74,4 5,0 3,2 1,3 ,4 84,4 15,6 100,0


A következő kérdésben megkértük a válaszadókat, hogy adják meg az általuk megjelölt helyi TV csatornával kapcsolatban, hogy milyen rendszerességgel nézik azt. Milyen gyakran nézi...

MTV1 Regionális adás Nyugati régió című műsor a helyi TV csatornákon Szombathely TV Sopron Városi TV Revita Győr Kanizsa TV Pulzus TV (Sopron) Zalaegerszegi TV Mosonmagyaróvári TV hircity.hu online TV Keszthelyi TV Lövő TV Körmendi TV Kapuvári TV TV Cell (Celldömölk) Lenti Városi TV Szentgotthárdi Városi TV

válaszadók száma 1051

Min. 1

Max. 5

átlag 2,08

szórás ,976

987

1

5

1,63

,837

541 485 500 452 475 447 475 940 437 434 429 424 425 423 427

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

5 4 5 5 5 4 5 5 4 4 4 5 3 3 3

1,50 1,35 1,32 1,28 1,28 1,25 1,24 1,20 1,16 1,08 1,06 1,04 1,02 1,02 1,02

,896 ,733 ,742 ,746 ,719 ,615 ,645 ,626 ,479 ,357 ,337 ,285 ,174 ,153 ,152

118

A leggyakrabban hallgatott helyi rádiók 733 válaszadó 921 említést tett. A nyitott kérdéssel kapott adatok a mintavételi eljárás miatt sem alkalmasak arra, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le a regionális rádiók hallgatottságával kapcsolatban. Az adatok inkább tájékoztató jellegűek, és segítenek annak feltárásban, hogy mely rádiókra érdemes figyelmet fordítani, melyeket kell esetleg további adatok alapján vizsgálni a kommunikáció tervezésekor.

Szombathelyi Rádió Helikon Rádió Lajta Rádió Zalaegerszegi Rádió Nap Rádió Kanizsa Rádió Nyugat Rádió Kék Duna Corvinus Rádió Isis Oxigén Enjoy Rádió Rádió 1 BMC Stúdió rádió Győri Rádió

említések száma 164 101 83 82 74 63 62 60 56 27 26 25 19 14 11 10

Tíz alatti említést kapott: − MR6 − MR2 − Ikva Rádió − Körmendi Rádió − Sopron Rádió − Sláger − Danubius − Göcsej Rádió − Sárvári rádió − Club − MuravidékRádió − Régió Rádió − Keszthely Rádió

119

Leggyakrabban olvasott lapok 950 válaszadó 1384 említést tett. A nyitott kérdéssel kapott adatok a mintavételi eljárás miatt sem alkalmasak arra, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le az egyes lapok olvasottságával kapcsolatban. Az adatok inkább tájékoztató jellegűek, és segítenek annak feltárásban, hogy mely lapokra érdemes figyelmet fordítani, melyeket kell esetleg további adatok alapján vizsgálni a kommunikáció tervezésekor.

Kisalföld Vas népe Zalai Hírlap Szuperinfo Szentgróti Hírek (Zala)Egerszeg Savaria Forum Kőszeg és vidéke Maraton Kanizsa Újság Press lapok Vasvári Újság Est lapok (Szombathely, Sopron, Győr, Zala) Zalatáj Mosonvármegye Zalai Napló Hírsztár HelyiTéma Nyugati Hírmondó Sárvári hírlap/újság

említések száma 304 263 223 118 46 37 36 33 32 31 28 26 23 17 16 14 11 11 10 10

Tíz alatti említést kapott: − Közélet − Rábavidék − Metro − Hévíz és vidéke − Magyar Nemzet − HVG − Metropol − Monitor − Keszthely és vidéke − Győrújbaráti Hírmondó − Civil Tükör − Horizont − Koroncói Hírmondó − Dunántúli Napló − Fertő-Part − Zalaegerszeg − Kőszegi Hírmondó − Népszabadság

120

− − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −

Demokrata Régiónk Fő tér (Kőszeg) Vas megye Győri hét Magyar Hírlap Újszív Keszthelyi Híradó Heti Válasz Csornai Polgár Zalai Híradó Nyugati tükör Alsóvárosi harangozó Mega Info Vasi Kamara Zala megye Haszon Bazár Kanizsa Napló Vasi Híradó Vasi Céginfo Zalalövő és környéke Piac és Profit Győri Otthon

121

9. A régió fejlesztéséről A következő fejezetben azt vizsgáltuk, hogy a lakosság miben látja a régió fejlesztésének lehetőségeit, mennyire tartja fejlettnek a régiót más régiókhoz képest, melyek a kívánatos fejlesztési területek. Állításokat fogalmaztunk meg a fejlesztésékkel kapcsolatban, amit ötfokozatú egyetértési skálán értékeltek a válaszadók. (1- egyáltalán nem ért egyet, 5 – teljes mértékben egyetért). A leginkább egyetértettek azzal az állítással a megkérdezettek, hogy van fejlődés a régióban, de azt elsősorban a gazdagabbak érzékelik. A további állításokkal kapcsolatban közepes egyetértést tapasztaltunk. A legkevésbé támogatott állítás az volt, hogy a komoly állami és Eu-s források miatt erőteljesen fejlődik a régió. A következő táblázat átlag szerinti csökkenő sorrendben mutatja az állítások értékelését.

Mennyire ért egyet...? válaszadók száma A régióban van fejlődés, de azt elsősorban a gazdagabbak érzékelik A régió fejlődése elsősorban az itt élő emberek érdeme A régió (infrastruktúra) gyarapodott, az emberek alig A számomra fontos dolgokban alig változott valami Nyugat-Dunántúl a lehetőségek régiója A régió elsősorban külföldi befektetések miatt fejlődik Aki dolgozik, hajt, az ebben a régióban előre tud lépni Komoly állami és EU-s források miatt erőteljesen fejlődik a régió

Min.

Max.

átlag

szórás

1052

1

5

3,64

1,110

1084

1

5

3,49

,925

1040

1

5

3,35

,983

1072

1

5

3,32

1,076

1084

1

5

3,25

,935

1023

1

5

3,20

,976

1080

1

5

3,00

1,016

1041

1

5

2,94

,932

122

A következő ábrákon szereplő állítások kapcsán szignifikáns eltérést tapasztaltunk a véleményekben a megyék és az iskolai végzettség tekintetében. A Zala megyeik értettek leginkább egyet azzal, hogy a régió fejlődése elsősorban az itt élő emberek érdeme. Vas megyében kevésbé elfogadott ez az állítás. A külföldi befektetések előnyeit leginkább a Győr-Moson-Sopron megyeiek érzik. Ők értettek leginkább egyet azzal, hogy a régió elsősorban a külföldi befektetések miatt fejlődik.

3,4 Vas

3,6 Zala 3,2

A régió fejlődése

3,5 Győr-Moson-Sopron

az itt élők érdeme 3,3 Külföldi befektetések miatti fejlődés 6 3,

5 3,

4 3,

3 3,

2 3,

1 3,

0 3,


A diplomások és az érettségizettek jobban egyetértettek azzal, hogy a régió fejlődése az itt élők érdeme, ahogyan azzal is, hogy a Nyugat-dunántúli régió a lehetőségek régiója. A külföldi befektetéseket az érettségivel vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők tartják a fejlődés motorjának. A fejlődést leginkább a gazdagabbak érzik állítás a szakmunkás vagy alacsonyabb iskolai végzettségűek között volt elfogadottabb. A munka és az előrejutás lehetősége közötti pozitív kapcsolat a magasabban kvalifikált válaszadók körében népszerűbb.

123

szakmunkásképző

3,4 3,1 3,2

a régió fejlődése

3,9

az itt élők érdeme a lehetőségek

3,5 3,3 3,3

érettségi

régiója 3,6

külföldi befektetés-

3,0

ek miatti fejlődés 3,6

a fejlődést a gazda-

3,3 diploma

gabbak érzik

3,1 3,5

aki dolgozik, előre

3,1

tud jutni 2 4, 0 4, 8 3, 6 3, 4 3, 2 3, 0 3, 8 2, 6 2,


A következő ábrák és táblázatok az egyes állítások értékelését részletezik.

A régió fejlődése elsősorban az itt élő emberek érdeme 50

40

42

30

32

20 15

10

%

8 0 r té ye eg n se l je rt te té ye eg bb ká in is m ne is en ig m ne bb ká m in ne n lá lta yá eg t

124

A régió fejlődése elsősorban az itt élő emberek érdeme

említések száma 25 90 457 349 163 1084 30 1114

1 egyáltalán nem ért egyet 2 inkább nem ért egyet 3 egyet is ért meg nem is 4 inkább egyetért 5 teljes mértékben egyetért összesen NV/NA összesen


gyakoriság % 2,2 8,1 41,0 31,3 14,6 97,3 2,7 100,0


Nyugat-Dunántúl a lehetőségek régiója 50 44

40

30

30

20 14

10

%

8 0

4

rt

rt té ye eg

is

té ye eg

m ne

m ne

m ne

n lá

n se l je te

is

bb ká in

en ig

bb ká in

lta yá eg

Nyugat-Dunántúl a lehetőségek régiója


említések száma 46 147 474 329 88 1084 30 1114

gyakoriság % 4,1 13,2 42,5 29,5 7,9 97,3 2,7 100,0



125

Komoly állami és EU-s források miatt erőteljesen fejlődik a régió 50 46 40

30 23

20

20

10

%

8 0

r té ye eg n se l je rt te té ye eg bb ká in is m ne is en ig m ne bb ká m in ne n lá lta yá eg t

Komoly állami és EU-s források miatt erőteljesen fejlődik a régió


említések száma 82 209 475 243 32 1041 73 1114

gyakoriság % 7,4 18,8 42,6 21,8 2,9 93,4 6,6 100,0



A régió elsősorban külföldi befektetések miatt fejlődik 50

40

42

30

30

20 14

%

10 0

6

8

rt té ye eg n se l je rt te té ye eg bb ká in is m ne is en ig m ne bb ká m in ne n lá lta yá eg

126

A régió elsősorban külföldi befektetések miatt fejlődik


említések száma 59 147 432 303 82 1023 91 1114

gyakoriság % 5,3 13,2 38,8 27,2 7,4 91,8 8,2 100,0



A régió (infrastruktúra) gyarapodott, az emberek alig 50

40

42

30 28 20 13

%

10 0

13

3 r té ye eg n se l je rt te té ye eg bb ká in is m ne is en ig m ne bb ká m in ne n lá lta yá eg t

A régió (infrastruktúra) gyarapodott, az emberek alig


említések száma 36 138 433 295 138 1040 74 1114

gyakoriság % 3,2 12,4 38,9 26,5 12,4 93,4 6,6 100,0



127

A számomra fontos dolgokban alig változott valami 40 38 30 25 20 16

16

%

10

0

5

r té ye eg n se l je rt te té ye eg bb ká in is m ne is en ig m ne bb ká m in ne n lá lta yá eg t

A számomra fontos dolgokban alig változott valami


említések száma 53 172 403 271 173 1072 42 1114

gyakoriság % 4,8 15,4 36,2 24,3 15,5 96,2 3,8 100,0



A régióban van fejlődés, de azt elsősorban a gazdagabbak érzik 40

30

31 27

26

20

12

%

10

0

4

rt

rt té ye eg

is

té ye eg

m ne

m ne

m ne

n lá

n se l je te

is

bb ká in

en ig

bb ká in

lta yá eg

128

A régióban van fejlődés, de azt elsősorban a gazdagabbak érzékelik


említések száma 41 125 285 323 278 1052 62 1114


gyakoriság % 3,7 11,2 25,6 29,0 25,0 94,4 5,6 100,0


Aki dolgozik, hajt, az ebben a régióban előre tud lépni 50 43

40

30

23

20 19 10

%

9

7

0 r té ye eg n se l je rt te té ye eg bb ká in is m ne is en ig m ne bb ká m in ne n lá lta yá eg t

Aki dolgozik, hajt, az ebben a régióban előre tud lépni


említések száma 93 203 464 247 73 1080 34 1114

gyakoriság % 8,3 18,2 41,7 22,2 6,6 96,9 3,1 100,0



129

A régió megítélése más régiókhoz képest Az érvényes gyakoriság tekintetében a válaszadók 66,5 %-a jobb vagy sokkal jobb helyzetűnek tartja a régiót a többi magyarországi régióhoz képest. Mindössze 6,8 % azok aránya, akik sokkal rosszabb, vagy rosszabb helyzet éreznek. Az ugyanolyan helyzetet jelzők aránya 26,9 %.

Ön milyennek látja régiónk helyzetét más régiókhoz képest?

NV/NT

sokkal jobb helyzetben van jobb helyzetben van ugyanolyan helyzetben van rosszabb helyzetben van sokkal rosszabb helyzetben van összesen NV/NA nem tudja összesen

összesen

említések száma 77 612 279 56 12 1036 21 57 78 1114


gyakoriság % 6,9 54,9 25,0 5,0 1,1 93,0 1,9 5,1 7,0 100,0


Ön milyennek látja régiónk helyzetét más régiókhoz képest? sokkal jobb helyzetű 6,9% NV/NA 7,0% sokkal rosszabb 1,1% rosszabb helyzetű 5,0% jobb helyzetű ugyanolyan helyzetű

54,9%

25,0%

130

A lakóhely tekintetében szignifikáns eltérés adódik. A Vas megyében élőknél adódó arányok: -

jobb helyzetben van a régió más régiókhoz képest: 62,6 %

-

ugyanolyan helyzetben van: 30,2 %

-

rosszabb helyzetben van: 7,2 %

A Zala megyében élőknél adódó arányok: -

jobb helyzetben van a régió más régiókhoz képest: 64 %

-

ugyanolyan helyzetben van: 27,7%

-


A Győr-Moson-Sopron megyében élőknél adódó arányok: -

jobb helyzetben van a régió más régiókhoz képest: 72,2%

-

ugyanolyan helyzetben van: 23,5%

-


A Zala megyében élőknél volt a legmagasabb azok aránya, akik rosszabb helyzetűnek érzik a régiót más magyarországi régiókhoz képest. Az adatok szerint Győr-Moson-Sopron megye látszik a legelégedettebbnek.

lakóhely * Ön milyennek látja régiónk helyzetét más régiókhoz képest?

lakóhely

Vas

Zala

Győr-Moson-Sopron

összesen

válaszadók száma % lakóhely % Ön milyennek látja régiónk helyzetét más régiókhoz képest? % összesen válaszadók száma % lakóhely % Ön milyennek látja régiónk helyzetét más régiókhoz képest? % összesen válaszadók száma % lakóhely % Ön milyennek látja régiónk helyzetét más régiókhoz képest? % összesen válaszadók száma % lakóhely % Ön milyennek látja régiónk helyzetét más régiókhoz képest? % összesen

Milyennek látja régiónk helyzetét más régiókhoz képest? sokkal jobb/jobb ugyanolyan sokkal helyzetben helyzetben rosszabb/rosszabb van van helyzetben van 199 96 23 62,6% 30,2% 7,2%


28,9%

34,4%

33,8%

30,7%

19,2% 222 64,0%

9,3% 96 27,7%

2,2% 29 8,4%

30,7% 347 100,0%

32,2%

34,4%

42,6%

33,5%

21,4% 268 72,2%

9,3% 87 23,5%

2,8% 16 4,3%

33,5% 371 100,0%

38,9%

31,2%

23,5%

35,8%

25,9% 689 66,5%

8,4% 279 26,9%

1,5% 68 6,6%

35,8% 1036 100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

66,5%

26,9%

6,6%

100,0%

(Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint

131

Vizsgáltuk, hogy a lakosság véleménye szerint az általunk megadott területeken a régióban a lehetőségekhez mérten mennyi fejlesztés valósult meg. Az általunk megjelölt területek a következők voltak: -

csatornázás, közművek építése

-

egészségügyi intézmények

-


-

iparfejlesztés

-

épített örökség felújítása

-

oktatási intézmények

-

lakásépítések, felújítások

-


-

út- és járdaépítés

-

zöldterületek, parkok

-

kultúra, művelődés, szórakozás

-

sport, szabadidő

-

gyógy – és wellness turizmus

-

bevásárlóközpontok építése

Kevésnek tartották a fejlesztést a válaszadók a következő területeken:

Megfelelőnek

-


-

egészségügyi intézmények fejlesztése

-


-

ipar fejlesztés

-

és oktatási intézmények fejlesztése

tartották

a

fejlesztések

mennyiségét

a

következő

területeken

a

megkérdezettek: -

csatornázás

-

épített örökség fejlesztése

-

lakásépítések

-

parkok, zöld területek építése

-

sportlétesítmények építése

-

kultúra, művelődés, szórakozás beruházásai

Inkább soknak tartották a fejlesztést a válaszadók a bevásárlóközpontok építésének területekén. Az út és járdaépítések kérdése megosztotta a válaszadókat. Ugyanannyian tartották túl kevésnek (45,5%), mint megfelelőnek (45,7%) az ilyen jellegű beruházásokat.

132

A következő ábrák bemutatják az egyes fejlesztési területek részletes értékelését. Amelyik területen találtunk megyék szerinti szignifikáns eltérést, kereszttáblával és ábrával szemléltettük.

Csatornázás, közművek építése NV/NA 2,8% nem tud erről 6,8% túl kevés 26,7%

túl sok 1,3%

megfelelő 62,5%

lakóhelye * Csatornázás, közművek építése

lakóhely

Vas

Zala

Győr-Moson-Sopron

összesen

válaszadók száma % lakóhely % Csatornázás, közművek építése összesen válaszadók száma % lakóhely % Csatornázás, közművek építése összesen válaszadók száma % lakóhely % Csatornázás, közművek építése összesen válaszadók száma % lakóhely % Csatornázás, közművek építése összesen

Csatornázás, közművek építése túl sok megfelelő túl kevés 3 182 124 1,0% 58,9% 40,1%


21,4%

26,1%

41,8%

30,7%

,3% 7 2,1%

18,1% 257 76,7%

12,3% 71 21,2%

30,7% 335 100,0%

50,0%

36,9%

23,9%

33,3%

,7% 4 1,1%

25,5% 257 70,8%

7,1% 102 28,1%

33,3% 363 100,0%

28,6%

36,9%

34,3%

36,0%

,4% 14 1,4%

25,5% 696 69,1%

10,1% 297 29,5%

36,0% 1007 100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

1,4%

69,1%

29,5%

100,0%


133

Csatornázás

túl sok

59 77

megfelelő 71

lakóhelye 40

Vas

21

túl kevés

Zala

28

Győr-Moson-Sopron 0

20

40

60

80

% (Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint)

Egészségügyi intézmények NV/NA 2,9% nem tud erről 3,3%

túl sok 1,3% megfelelő 28,4%

túl kevés 64,1%

134

Mezőgazdaság fejlesztés NV/NA túl sok

3,5%

2,7%

nem tud erről 16,7%

megfelelő 28,8%

túl kevés 48,3%

lakóhelye * mezőgazdaság fejlesztés

lakóhely

Vas

Zala

Győr-Moson-Sopron

összesen

válaszadók száma % lakóhely % Mezőgazdaság fejlesztés % összesen válaszadók száma % lakóhely % Mezőgazdaság fejlesztés % összesen válaszadók száma % lakóhely % Mezőgazdaság fejlesztés % összesen válaszadók száma % lakóhely % Mezőgazdaság fejlesztés % összesen

mezőgazdaság fejlesztés túl sok megfelelő túl kevés 13 102 149 4,9% 38,6% 56,4%


43,3%

31,8%

27,7%

29,7%

1,5% 5 1,7%

11,5% 76 26,4%

16,8% 207 71,9%

29,7% 288 100,0%

16,7%

23,7%

38,5%

32,4%

,6% 12 3,6%

8,5% 143 42,4%

23,3% 182 54,0%

32,4% 337 100,0%

40,0%

44,5%

33,8%

37,9%

1,3% 30 3,4%

16,1% 321 36,1%

20,5% 538 60,5%

37,9% 889 100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

3,4%

36,1%

60,5%

100,0%

(Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint

135

Mezőgazdaság fejlesztés

túl sok

39 26

megfelelő

42

lakóhelye 56

Vas 72

túl kevés

Zala

54


20

40

60

80


Iparfejlesztés NV/NA 3,4% nem tud erről

túl sok 1,6%

12,7% megfelelő 36,8%

túl kevés 45,5%

136

lakóhelye *iparfejlesztés iparfejlesztés megfelelő 126 44,4% 30,7% 13,5% 93 31,2% 22,7% 9,9% 191 54,1% 46,6% 20,4% 410 43,9% 100,0% 43,9%

túl sok lakóhely

Vas

válaszadók száma % lakóhely % Iparfejlesztés % összesen válaszadók száma % lakóhely % Iparfejlesztés % összesen válaszadók száma % lakóhely % Iparfejlesztés % összesen válaszadók száma % lakóhely % Iparfejlesztés % összesen

Zala

Győr-Moson-Sopron

összesen

4 1,4% 22,2% ,4% 1 ,3% 5,6% ,1% 13 3,7% 72,2% 1,4% 18 1,9% 100,0% 1,9%

túl kevés 154 54,2% 30,4% 16,5% 204 68,5% 40,2% 21,8% 149 42,2% 29,4% 15,9% 507 54,2% 100,0% 54,2%

összesen 284 100,0% 30,4% 30,4% 298 100,0% 31,9% 31,9% 353 100,0% 37,8% 37,8% 935 100,0% 100,0% 100,0%

Chi négyzet teszt, 0,05 szignifikancia szint

Iparfejlesztés

túl sok

44 31

megfelelő

54

lakóhelye 54

Vas 68

túl kevés

Zala

42


20

40

60

80


137

Épített örökség felújítása NV/NA 3,1%

túl sok

nem tud erről

2,7%

12,5%

megfelelő 47,4% túl kevés 34,4%

Oktatási intézmények NV/NA 3,1% nem tud erről 4,8%

túl sok 2,1%

megfelelő 40,0% túl kevés 50,0%

138

Lakásépítések, felújítások NV/NA 3,0% nem tud erről 4,1% túl kevés 28,8% túl sok 10,8%

megfelelő 53,3%

lakóhely * lakásépítések, felújítások

lakóhely

Vas

Zala

Győr-Moson-Sopron

összesen

válaszadók száma % lakóhely % Lakásépítések, felújítások % összesen válaszadók száma % lakóhely % Lakásépítések, felújítások % összesen válaszadók száma % lakóhely % Lakásépítések, felújítások % összesen válaszadók száma % lakóhely % Lakásépítések, felújítások % összesen

lakásépítések, felújítások túl sok megfelelő túl kevés 38 164 109 12,2% 52,7% 35,0%


31,7%

27,6%

34,0%

30,0%

3,7% 37 10,6%

15,8% 238 68,2%

10,5% 74 21,2%

30,0% 349 100,0%

30,8%

40,1%

23,1%

33,7%

3,6% 45 12,0%

23,0% 192 51,2%

7,1% 138 36,8%

33,7% 375 100,0%

37,5%

32,3%

43,0%

36,2%

4,3% 120 11,6%

18,6% 594 57,4%

13,3% 321 31,0%

36,2% 1035 100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

11,6%

57,4%

31,0%

100,0%


139

Lakásépítések, felújítások

túl sok

53 68

megfelelő 51

lakóhelye 35

Vas

21

túl kevés

Zala

37


20

40

60

80


Új munkahelyek létrehozása NV/NA 2,5% nem tud erről 4,8%

túl sok 1,3% megfelelő 16,9%

túl kevés 74,5%

140

lakóhely * új munkahelyek létrehozása

lakóhely

Vas

új munkahelyek létrehozása túl sok megfelelő túl kevés 5 58 254 1,6% 18,3% 80,1%

válaszadók száma % lakóhely % új munkahelyek létrehozása % összesen válaszadók száma % lakóhely % új munkahelyek létrehozása % összesen válaszadók száma % lakóhely % új munkahelyek létrehozása % összesen válaszadók száma % lakóhely % új munkahelyek létrehozása % összesen

Zala

Győr-Moson-Sopron

összesen


35,7%

30,9%

30,6%

30,7%

,5% 2 ,6%

5,6% 37 10,8%

24,6% 305 88,7%

30,7% 344 100,0%

14,3%

19,7%

36,7%

33,3%

,2% 7 1,9%

3,6% 93 25,1%

29,6% 271 73,0%

33,3% 371 100,0%

50,0%

49,5%

32,7%

35,9%

,7% 14 1,4%

9,0% 188 18,2%

26,3% 830 80,4%

35,9% 1032 100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

1,4%

18,2%

80,4%

100,0%


Új munkahelyek

túl sok

18 megfelelő 25

lakóhelye 80

Vas 89

túl kevés

Zala

73


20

40

60

80

100


141

Út- és járdaépítés NV/NA 2,9% túl sok

nem tud erről

3,1%

2,9%

megfelelő túl kevés

45,7%

45,5%

lakóhely * út- és járdaépítés

túl sok lakóhely

Vas

Zala

Győr-Moson-Sopron

összesen

válaszadók száma % lakóhely % út- és járdaépítés % összesen válaszadók száma % lakóhely % út- és járdaépítés % összesen válaszadók száma % lakóhely % út- és járdaépítés % összesen válaszadók száma % lakóhely % út- és járdaépítés % összesen

8 2,5% 23,5% ,8% 13 3,7% 38,2% 1,2% 13 3,4% 38,2% 1,2% 34 3,2% 100,0% 3,2%

Út- és járdaépítés megfelelő túl kevés 147 167 45,7% 51,9% 28,9% 32,9% 14,0% 15,9% 218 120 62,1% 34,2% 42,8% 23,7% 20,8% 11,4% 144 220 38,2% 58,4% 28,3% 43,4% 13,7% 21,0% 509 507 48,5% 48,3% 100,0% 100,0% 48,5% 48,3%

összesen 322 100,0% 30,7% 30,7% 351 100,0% 33,4% 33,4% 377 100,0% 35,9% 35,9% 1050 100,0% 100,0% 100,0%


142

Út és járdaépítés

túl sok

46 62

megfelelő 38

lakóhelye 52

Vas

34

túl kevés

Zala

58


60

50

40

30

20

10

0


Zöldterületek, parkok NV/NA 2,9% nem tud erről 3,0%

túl sok 2,2%

túl kevés 38,4%

megfelelő 53,5%

143

lakóhely * zöldterületek, parkok

lakóhely

Vas

Zöldterületek, parkok túl sok megfelelő túl kevés 12 192 116 3,8% 60,0% 36,3%

válaszadók száma % lakóhely % Zöldterületek, parkok % összesen válaszadók száma % lakóhely % Zöldterületek, parkok % összesen válaszadók száma % lakóhely % Zöldterületek, parkok % összesen válaszadók száma % lakóhely % Zöldterületek, parkok % összesen

Zala

Győr-Moson-Sopron

összesen


48,0%

32,2%

27,1%

30,5%

1,1% 3 ,9%

18,3% 231 65,8%

11,1% 117 33,3%

30,5% 351 100,0%

12,0%

38,8%

27,3%

33,5%

,3% 10 2,6%

22,0% 173 45,8%

11,2% 195 51,6%

33,5% 378 100,0%

40,0%

29,0%

45,6%

36,0%

1,0% 25 2,4%

16,5% 596 56,8%

18,6% 428 40,8%

36,0% 1049 100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

2,4%

56,8%

40,8%

100,0%


Zöldterületek, parkok

túl sok

60 66

megfelelő 46

lakóhelye 36

Vas

33

túl kevés

Zala

52


60

50

40

30

20

10

0


144

Kultúra, művelődés, szórakozás NV/NA 2,9% nem tud erről 4,2% túl kevés 33,2%

túl sok 4,0%

megfelelő 55,7%

Sport, szabadidő NV/NA 2,7% nem tud erről 6,1%

túl sok 3,7%

túl kevés 35,4%

megfelelő 52,2%

145

Gyógy - és wellness turizmus NV/NA 3,0% nem tud erről 4,8% túl kevés 16,4% túl sok 21,5%

megfelelő 54,3%

lakóhelye* gyógy - és wellness turizmus

lakóhely

Vas

Zala

Győr-Moson-Sopron

összesen

válaszadók száma % lakóhely % Gyógy - és wellness turizmus % összesen válaszadók száma % lakóhely % Gyógy - és wellness turizmus % összesen válaszadók száma % lakóhely % Gyógy - és wellness turizmus % összesen válaszadók száma % lakóhely % Gyógy - és wellness turizmus % összesen

Gyógy - és wellness turizmus 1 túl sok 2 megfelelő 3 túl kevés 52 204 61 16,4% 64,4% 19,2%


21,7%

33,7%

33,3%

30,8%

5,1% 91 26,2%

19,8% 215 62,0%

5,9% 41 11,8%

30,8% 347 100,0%

37,9%

35,5%

22,4%

33,8%

8,9% 97 26,6%

20,9% 186 51,1%

4,0% 81 22,3%

33,8% 364 100,0%

40,4%

30,7%

44,3%

35,4%

9,4% 240 23,3%

18,1% 605 58,9%

7,9% 183 17,8%

35,4% 1028 100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

23,3%

58,9%

17,8%

100,0%


146

Gyógy - és wellness turizmus 16 26

túl sok

27

64 62

megfelelő 51

lakóhelye 19 túl kevés

Vas

12 Zala

22


60

50

40

30

20

10

0


Bevásárlóközpontok építése túl sok 65,5%

megfelelő 23,2% túl kevés 6,6% nem tud erről 2,3% NV/NA 2,3%

147

lakóhely * bevásárlóközpontok építése

lakóhely

Vas

válaszadók száma % lakóhely % bevásárlóközpontok % összesen válaszadók száma % lakóhely % bevásárlóközpontok % összesen válaszadók száma % lakóhely % bevásárlóközpontok % összesen válaszadók száma % lakóhely % bevásárlóközpontok % összesen

Zala

Győr-Moson-Sopron

összesen

bevásárlóközpontok építése túl sok megfelelő túl kevés 218 76 33 66,7% 23,2% 10,1% 29,9% 29,5% 44,6% 20,5% 7,2% 3,1% 272 68 14 76,8% 19,2% 4,0% 37,3% 26,4% 18,9% 25,6% 6,4% 1,3% 240 114 27 63,0% 29,9% 7,1% 32,9% 44,2% 36,5% 22,6% 10,7% 2,5% 730 258 74 68,7% 24,3% 7,0% 100,0% 100,0% 100,0% 68,7% 24,3% 7,0%

összesen 327 100,0% 30,8% 30,8% 354 100,0% 33,3% 33,3% 381 100,0% 35,9% 35,9% 1062 100,0% 100,0% 100,0%


Bevásárlóközpontok 67 77

túl sok 63

23 19

megfelelő

30

lakóhelye Vas túl kevés Zala Győr-Moson-Sopron 0

20

40

60

80

100


148

Melyek azok a közös ügyek, amelyek összetarthatják a régió lakosságát? Spontán említések szerint vizsgáltuk a kérdést. A 718 válaszadó 1075 említést tett. A legnépszerűbb közös ügy a munkahelyteremtés, a közös fejlesztések, az úthálózat fejlesztése, az idegenforgalom volt. Felmerült a hagyományápolás, a közös kulturális rendezvények szervezése, a környezetvédelem és az egészségügy és az oktatásfejlesztés.

munkahelyteremtés közös fejlesztések, lehetőségek kihasználása gazdaság/Gazdasági fejlesztések úthálózat fejlesztés/közlekedésfejlesztés, É-D autópálya turizmus/az idegenforgalom színvonalasabbá tétele környezetvédelem az értékek/hagyományok megőrzése, ápolása megélhetés javítása közös (kulturális) rendezvények/rendezvények (falunap pl.) oktatás/oktatásfejlesztés egészség/Egészségügyi szolgáltatások javítása településfejlesztés infrastruktúrafejlesztés/Közös infrastruktúra kiépítése pénz, támogatás, még több Eu-s pénzt szerezni nem tud ilyet mondani, nincs ilyen ipar mezőgazdaság sportesemények, sportélet fejlesztése Ausztria közelsége, határmenti kapcsolatok − − − − − − − − − − − − − − − − − −


gyakoriság 21,95% 9,49% 6,51%

66

6,14%

64 56 54 43

5,95% 5,21% 5,02% 4,00%

43 42 39 25

4,00% 3,91% 3,63% 2,33%

20 20 15 13 12 12 10

1,86% 1,86% 1,40% 1,21% 1,12% 1,12% 0,93%

családok támogatása, közösséggé fejlesztése összetartás, emberi megbecsülés közbiztonság szórakozás/kikapcsolódás egymás és Mások megismerése/párbeszéd politika, kormányváltás támogatások elosztásában szorosabb együttműködés vállalkozások együttműködése jobb legyen az élet! parkosítás biztonság, helyi biztonság gyarapodás gyógyturizmus/fürdők barátság, közvetlen emberi kapcsolat szegénység, szegényedés összetartó ereje közös múlt borászat/bor vendéglátás

149

− − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −

vallás lokálpatriotizmus földrajzi adottságok kihasználása kiszámítható Jövő vasút fejlesztése szociális ügyek közintézmények fejlesztése, közigazgatás hasonló értékrend művelődési intézmények fenntartása problémák és gondok közös megoldása/együttműködés trianon emlékének ápolása támogatások a vállalkozásoknak, hogy még több magyar vállalkozás működhessen külföldi cégek nagyobb szintű bevonása helytállás az Európai Unióban megyék egy szintre hozása város és környékének szebbé tétele a kormány megdöntése megismertetni a régió működését a lakossággal jó vezetés érdekképviselet, lobbizás egyenletes, nem centralizált fejlődés nagyvállalatok idehozása a régióba tudásközpontú társadalom felzárkózás a fejlett nyugati országokhoz sajátos gasztronómia könnyűipar fejlesztése közterek felújítása multi cégek jelenléte közvilágítás regionális termékek (Soproni, Kinizsi) játszóterek építése politikamentesség szolgáltatások kistelepülések sorsa bevásárlóközpont építése

150

A fejlesztési területekkel kapcsolatban megkértük a válaszadókat, hogy 1000 forintot osszanak el aszerint, hogy mely területekre mennyit áldoznának, ha a régió pénze felett, kellene döntést hozniuk. A táblázatban szürkével jelölt területek általunk megadottak voltak. A további fejlesztési irányok a válaszadók spontán említéseiből adódtak. A legtöbben és legtöbbet az egészségügyre áldoznának a válaszadók. Ezt követi a közoktatás, a helyi gazdaságfejlesztés, a közműfejlesztés. A környezetvédelem a következő legfontosabb terület, de itt már a legnagyobb költött összeg nem éri el az 1000 forintot (800 forint). A településfejlesztés a válaszadók száma és átlagköltés szerint következő terület. A Turizmus és idegenforgalom maradt a sor végére, ahol a legnagyobb költött összeg 700 forint volt. válaszadók száma* Min. (Ft.) Max.(Ft.) 1043 10 1000 1019 1 1000

Egészségügy Közoktatás Helyi gazdaságfejlesztés (mezőgazdaság-, iparfejlesztés) 968 Közműfejlesztés 952 Környezetvédelem 948 Településfejlesztés 936 Turizmus, idegenforgalom fejlesztése 857 Munkahelyteremtés, szociális 60 segélyezés (spontán említés) Sport, szabadidő (spontán említés) 23 Szórakozóhelyek bővítése (spontán 23 említés) Helyi közösségek fejlesztése, kultúra, civil szervezetek (spontán említés) 17 Közlekedés, kerékpárút (spontán említés) 4 Állatmenhely (spontán említés) 3 Vállalkozások bővítése 3 Közbiztonság, hivatali bürokrácia 3 csökkentése (spontán említés) Vállalkozások bővítése (spontán említés) 2 Hirdetések (spontán említés) 2 Erdészet (spontán említés) 1 Egyház (spontán említés) 1 Család és gyermekvédelem 1 (spontán említés) *a kategóriára nullánál nagyobb értéket adók száma

Átlag 233 171

szórás 133,00 96,63

2 5 10 10

1000 1000 800 1000

169 144 123 118

110,31 88,98 71,76 64,95

5

700

107

61,26

1 50

1000 300

196 155

197,87 78,21

50

300

119

63,50

50

300

121

81,12

100 200 50

100 300 200

100 233 150

0,00 57,74 86,60

5

200

118

101,28

50 50 200 100

100 100 200 100

75 75 200 100

35,36 35,36 -

75

75

75

-

151

Beruházások az elmúlt tíz évben, amelyek jobbá tették a környezetét 430 válaszadó 503 említést tett. Az általános városfejlesztés megfogalmazás után a legtöbben az útépítést és a közműfejlesztést emelték ki.

városfejlesztés útépítés/felújítás közműfejlesztés parkok építése, rekonstrukciója termálfürdő/fürdő fejlesztés bevásárlóközpont/ok, szórakozóhelyek kerékpárút infrastruktúrafejlesztés sportolási lehetőségek középületek, építészeti örökség felújítása

említések száma 152 100 53 38 27 23 19 16 13 11

gyakoriság 30,22% 19,88% 10,54% 7,55% 5,37% 4,57% 3,78% 3,18% 2,58% 2,19%

Tíz alatti említést kapott: − közterek felújítása/fejlesztése − iskola felújítás − játszótér − templomfelújítás/építés − szélerőmű − kórház − szelektív hulladékgyűjtés lehetősége − turizmussal kapcsolatos fejlesztések − AMB LEIER − gazdasági park − területrendezés − művelődési ház építése − idősek otthona − Naturaqua − kereskedelmi egységek − több kulturális program − mentők/tűzoltók − lakásfelújítás (szigetelés, ablakcsere) támogatással − gyárépítés − főiskola − vidékfejlesztés − Internet bővítés − ipari park

152

10. A régió logojának értékelése A válaszadók 45,5 %-a még soha nem találkozott a régió logojával. 26,4 % bizonytalan és csak 22 % állította, hogy biztosan látta már az általunk mutatott képet. A logot Győr-MosonSopron megyében ismerik a legkevesebben. A soha és nem emlékszem választ adók együttes aránya a megyében 79 %. Ugyanez az arány Vas megyében 72%, Zala megyében 78%.

Látta már Ön valaha ezt a képet? NV/NA 6,1%

nem tudom 26,4%

nem, még soha 45,5%

igen 22,0%

lakóhely * Látta már Ön valaha ezt a képet?

lakóhely

Vas

Zala

Győr-Moson-Sopron

összesen

válaszadók száma % lakóhely % látta már Ön valaha ezt a képet? % összesen válaszadók száma % lakóhely % látta már Ön valaha ezt a képet? % összesen válaszadók száma % lakóhely % látta már Ön valaha ezt a képet? % összesen válaszadók száma % lakóhely % látta már Ön valaha ezt a képet? % összesen

Látta már Ön valaha ezt a képet? nem tudom, nem nem, még emlékszem soha igen 143 91 90 44,1% 28,1% 27,8%


28,2%

37,1%

30,6%

31,0%

13,7% 161 45,2%

8,7% 79 22,2%

8,6% 116 32,6%

31,0% 356 100,0%

31,8%

32,2%

39,5%

34,0%

15,4% 203 55,5%

7,6% 75 20,5%

11,1% 88 24,0%

34,0% 366 100,0%

40,0%

30,6%

29,9%

35,0%

19,4% 507 48,5%

7,2% 245 23,4%

8,4% 294 28,1%

35,0% 1046 100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

48,5%

23,4%

28,1%

100,0%


153

Látta már Ön valaha ezt a képet? 44 nem, még soha

45 55 28

igen

22

lakóhelye

20

Vas

28 nem tudom

33

Zala

24


50

40

30

20

10

0


Megkérdeztük a lakosságot, hogy a mit jelképez számukra a régió logoja. A kérdezéskor a színes logot mutattunk a válaszadóknak. A következő táblázat szerint legtöbbször pozitív asszociációk adódnak. A dombság, a nap, a természeti adottságok, az összefogás, a fejlődés voltak a leggyakoribb említések. említések száma 182 103


naplemente/lenyugvó nap napfelkelte természeti/táji adottságaink összefogás fejlődést, a fejlődés lehetőségét jelképezi, fejlődés új korszaka

84 76 60 54

7,69% 6,95% 5,49% 4,94%

48

4,39%

Duna folyók

33 30

3,02% 2,74%

hegy 3 megye közötti kapcsolat, összefonódása, közös sors víz nyugat összetartozás Nyugat-Dunántúl, nyugati régióhoz való tartozást

29

2,65%

28 27 22 18

2,56% 2,47% 2,01% 1,65%

17

1,56%

dombság nap, napsütés

154

remény Zalai dombság hullámok 3 megye Balaton mezőgazdaság

16 15 15 14 14 11

1,46% 1,37% 1,37% 1,28% 1,28% 1,01%

Tíz alatti említést kapott: − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −

közös lehetőség a három megyének új lehetőségeket az ország nyugati részét világosság, Fény Alpok(alja) úszó ember, uszoda dunántúli dombságot nyitottság termálvizek szántóföldek felemelkedés szivárvány/ok a jövő jó helye, jobb jövő. felhők Zala régióközpont környezetvédelem ember/sok ember számára semmit nyugalom szabadság wellness, fürdő térkép határ pozitív világnézet, gondolkodás túl sematikus természetesség madarat/Felszállni készülő madarat széteső régió vidámság kezdeményezés Süssön már ránk végre a dombok közé is a napfény! Jobb lesz, ha felkel a nap. kapu (a külvilágra) fellendülés szőlőskertek békesség nyugati országok befolyása pozitív világnézet, gondolkodás az ország napos oldalát jelképezi sportot Őrség Zalakaros megyék összeolvadása, ami nem jó

155

− − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −

leáldozik a napunk a központosítás miatt a régió úttörő szerepet szán magának a magyarok számára látható, élhető Magyarország megteremtésébe vezető úton népek találkozása reméli előbb, utóbb feljön a nap Együtt kell eredményeket elérni! a megyék, mint a dombok egyesülnek erőt adó régió Fejlesszük a régiót! felzárkózni a nyugathoz nagyszabású program külföldre való nyitottság fejlettség kitárt karú ember nem tetszik szárnyaló madár angyal hivatalnok kék Magyarország, vonalak a megyék segítséget képzeletben a föld felett lebeg a régió fuldokló ember a habokban kapcsolat más régiókkal kiterjeszkedés, a központból kifele részeg ember hanyatt esik merjen az ember belevágni Nevess, légy boldog, hisz a nap itt is süt! A régióra talán jön már az uniós nap is! felragyog ránk egy jobb világ Talán a dombos Zalára is rásüt végre a nap! idealizált helyzet Szombathely központú régiót város, központ sok emberrel vidékfejlesztés gazdaság hullámvölgyeit természeti erőforrásokat jobban ki kellene használni biztonság búzamező kiegyensúlyozottság Kisalföld napos élet találkozás felhőtlen égbolt élet Hol az Alföld? harmónia

156

11. Egyéb észrevétel, javaslat 31 válaszadó 31 egyéb megjegyzést tett a kérdezés témájával kapcsolatban. Az említések száma valamennyi tényező esetén tíz alatti: −

Munkahelyteremtést!

−

Fokozhatná tevékenységét a Nyugat-Dunántúli Fejlesztési Ügynökség.

−

A megyerendszer jobb volt.

−

Autópálya kell!

−

Legyenek nagy ívű pozitív változások.

−

Győr-Moson-Sopron Megye kilóg a régióból, mert teljesen más a helyzete, mint Vasnak és Zalának.

−

Rossz a vezetés/vezetőség.

−

Begyűrűzött, fel ütötte fejét a romló gazdasági állapot.

−

Helyi vezetők törekedjenek a települések előzetes terv szerinti fejlesztésére.

−

Magasabb életszínvonalat!

−

A lakosságot be kellene vonni a tervekbe, döntéshozatali folyamatba.

−

Több pénzforrást a kistelepüléseknek!

−

Nem támogatom, hogy munka nélkül adnak pénzt.

−

Zala el van maradva a másik két megyétől! Kitől és mitől függ!

−

Fogjunk össze! Egymás érdekeit nézve haladjunk előre!

−

Igazságos fejlesztést az ipar területén a 3 megye viszonylatában!

−

Mindenhol kellene valami, ami csábítja az embereket (szórakozási lehetőség).

−

Az oktatás színvonalán átgondoltan változtassanak.

−

Örül, hogy végre elindult valami.

−

Több információ kellene a régióról. Populáris ismertető anyagok, mindennapi, emberi nyelven.

−

Szakmai és ne politikai döntések szülessenek a régió ügyeiben.

−

Az emberek stresszesek és nem szívesen foglalkoznak ilyen kérdésekkel.

−

A régióban az infrastruktúra (úthálózat) fejlesztése kell!

157

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MARKETINGSTRATÉGIÁJÁT MEGALAPOZÓ REGIONÁLIS IDENTITÁSKUTATÁS

Recommend Documents