a november 4. 10,00 óra

Jegyzőkönyv MCSSZ Országos Intézőbizottság Budapest, Tömörkény u. 3/a 2006. november 4. 10,00 óra Jelen vannak /szavazati joggal/: ifj. Surján László, Solymosi Balázs, Bodnár Péter, Hamza István, Husz Endre, Hada Tibor, Fehér György, Gilicze Andrásné, Hegyi László, Perényi Zita, Szekér Lajos, Valastyán Nóra, Szabó István, Császi Csaba, Morvay Levente /Imre Sándor megbízólevelével/, Turányi Zoltán, Botos Kálmánné, Dr. Roszmusz András Meghívottak /tanácskozási joggal/: dr. Csermely László, Jancskiné Csillagh Katalin, Buday Barnabás, Szentirmai Józsefné, Virág András, Jeremiás Béla, Szaár Gyula Gergely, Bokody József, vitéz Fehér Gyula Meghívott (fegyelmi tárgyalás fellebbezője): dr. Henn Péter Hegyi László (HL): Napirend előtt Bokody Jóska bá'-t felkérem, hogy 1956 cserkészmártírjairól szóló megemlékezésünket vezesse fel. [Bokody József ismerteti 1956 cserkészmártírjainak névsorát rövid kommentárral; 1. sz. melléklet] HL: Annyi kiegészítést tennék, hogy Csonka Ferenc atyáról nemrég neveztek el forrást a VI. kerületben, nekem egyébként megadatott, hogy haláláig néhány éven keresztül ő legyen a lelkivezetőm. Tisztelegjünk egy perces néma vigyázzállással 1956 mártírjai előtt! [1 perces néma vigyázzállás, utána ima.] HL: Mielőtt két másik napirendi felszólalásra megadnám a szót, az V. kerületi mandátum ügyét tisztázzuk. Gilicze Erzsébet eddig még nem kapta meg ezt a mandátumot. A következő a helyzet: Gilicze Erzsébet az V. kerületi elnökség delegáltja, kaptunk az imént egy határozatot Laurinyecz Mihály ügyvezető elnök aláírásával. Jelenleg kétfős az V. kerületben az elnökség: Laurinyecz Mihály az ügyvezető elnök és Gilicze Erzsébet a vezetőtiszt. A levél arról szól, javítsatok ki, ha tévedek, mert nincs most a kezemben, azt mondja Misi atya, hogy Erzsi nem mondott le írásban csak szóban, ez az egyik állítása. A másik állítása: ő úgy ítéli meg, hogy nem képviseli a csapatokat, nem tartja velük a kapcsolatot. Ez volt az állítás lényege? Nagykáldy Levente (NL): Olvassuk föl a levelet! Turányi Zoltán (TZ): Nekem semmi közöm a dologhoz. Misi atya megkért, hogy segítsek a levél hozójának itt az OIB-n mozogni, ezért mentem oda. HL: Jó. Úgy hangzott a kijelentés, Misi atya azt írja, hogy az elnökség, ami kéttagú, elnök hiányában az ügyvezető elnök dönt. Elnökségit nem hívott össze. Amikor folyamatosan igyekezett összehívni az elnökségit ellenállásba ütközött Erzsi részéről. Jól értem? TZ: Nem tudom. Olvasd fel a levelet! HL: [Felolvassa dr. Laurinyecz Mihály (ügyv. Elnök, V. kerület) 2006.11.03-án kelt levelét] HL: Kérdezem Erzsikét, van-e hozzáfűznivalója. Gilicze Andrásné (GA): Misi atya soha nem hívott elnökségi ülésekre, tehát nem tudtam részt venni rajta. Az igaz, hogy kérték, kimondottan Jumbó kérte, hogy mondjak le, mert ő úgy gondolja. Én meg azt mondtam, hogy akkor megáll egy kicsit az élet, meg kellene csinálni hivatalosan az új választást. És ennyiben maradtunk. Misi atya. tegnap este hívott fel telefonon, de a hangnem olyan, volt, hogy mondtam, én ezt a beszélgetést nem kívánom folytatni. Kaptam egy másfél oldalas emailt ma reggel. HL: Azt mutattad, de magánlevél, abból nem idézek. GA: Így van. Jegyzőkönyv – OIB 2006. november 4. - 1 / 31

HL: Köszönöm szépen. Tehát nem volt elnökségi ülés, elnökségi határozat sincsen. Nem történt kísérlet az elnökségi ülésre. Ezen a ponton lezárnám a kérdést a mai napra nézve. Nyilván kell megoldás. Van-e ellenvetés? Nincs, köszönöm. Valaki itt szöszög: Hallottunk két állítást. HL: Nem mellékelt sem elnökségi meghívót, sem elnökségi jegyzőkönyvet. Se semmit. Nincs elnökségi határozat. NL: Ahhoz, hogy az elnökségi ülés megtartásra kerüljön, ahhoz össze kell hívni, és ahhoz, hogy eredményes legyen, ahhoz határozatképesnek kell legyen. A kerületi elnökségi ülésekről azt mondja az alapszabály, hogy ugyanúgy megy, mint az országos elnökségi ülés. Az 52. paragrafusba azt állapítja meg az alapszabály, hogy az országos elnökségit nyolc nappal előtte az országos főtitkár hívja össze. Nyilván mivel itt nincs országos főtitkár, őt az országos elnök helyettesíti, illetve kerületi főtitkár nincs, a kerületi elnök helyettesíti, mivel kerületi elnök nincs őt a kerületi ügyvezető elnök helyettesíti. Az Alapszabály 30. paragrafusának 3. pontja kimondja, hogy akkor határozatképes bármilyen ülés, ha az összes mandátumoknak több mint a fele képviseltetve van. Illetve akkor, ha az összehívás szabályszerű volt. Ebben az esetben megállapítható, hogy az elnökségi ülés összehívása nem volt szabályszerű. Másrészt megállapítható, hogyha szabályszerű is lett volna, amennyiben két elnökségi tag közül egy jelenik meg az még nem több, mint a fele a mandátumoknak. Tehát nem hozhat érvényes döntést egy elnökségi tag. Teljesen egyértelmű, hogy ez a határozat érvénytelen. Továbbra is Erzsike a kerület képviselője. Természetesen rendezni kell az V. kerület ügyét. Kb. egy hónappal ezelőtt folytattam Jumbóval egy hosszasabb beszélgetést, amelyen megállapítást nyert, hogy a KIB-et össze kell hívni, ha nem akarnak közgyűlést tartani újra. Mivel a tisztújító közgyűlés érvénytelen volt, megnyílt a lehetőség arra, hogy a KIB megválassza az új tisztségviselőket. A KIB-et össze lehet hívni, tudtommal az V.- kerület összes csapata körzetekben van. Az alapszabály értelmében, a körzetekben levő csapatoknak a körzetvezető a KIB tag. Nem kell KIB tagot választani ahhoz, hogy a KIB-et össze lehessen hívni. A körzetvezetőket természetesen a körzetek választják és nem a kerület, és nem a kerületi közgyűlés. A körzetvezetőkre is igaz az, hogy mint minden más vezetőre, hogy amíg nem választottak újat, addig a régi van hivatalban. Tehát össze kell hívni a KIB-et, a KIB-en keresztül lehet új vezetőséget választani, és aztán összehívhatja az elnök a kerületi elnökségi ülést, és az megválaszthatja az új OIB képviselőt. Amíg ez nem történik meg, addig Erzsike az OIB képviselője a jelenlegi rendelkezések szerint. HL: Köszönöm. Solymosi Balázs (SB): Úgy tudtam, mintha Erzsike lemondott volna, számít-e ez valamit az ügyben? HL: Formálisan nem mondott le. Turányi Zoltán (TZ): Tehát írásban kell lemondani? HL: Igen. Szó elszáll, írás megmarad. Miután Gilicze Erzsébet megkapta a szavazólapját, megállapítom, hogy 18 szavazati joggal rendelkező jelenlévővel az ülés határozatképes. További napirend előtti felszólalásra Barnabásnak adom meg szót. Buday Barnabás (BB): Köszönöm a szót elnök úrnak. Szeretettel köszöntöm azokat is, akikkel még nem találkoztam eddig. Két mondatot szeretnék szólni arról, miért nem jöttünk el az előző OIB-re. Mivel a II. kerületi akkori OIB küldött ezt nagyon nehezményezte a kerületi közgyűlésen ezért gondoltam, hogy most elnézést szeretnék kérni a kényelmetlenségért. A megválasztott elnökségnek volt egy szóbeli határozata, az hogy nem veszünk részt a múltkori OIB-n. Azért mert ezzel mintegy bemutatnánk azt, hogy az előttünk álló feladatokra képesek vagyunk, nem azért, mert saját magunkban van hiba, saját magunk képességeivel nem vagyunk tisztába, hanem azért, mert nem tudtuk átvenni az ügyeket. Nem tudtuk átvenni az ügyeket és éppen ezért gondoltam azt, ez írásban is megjelent, hogy nem tudjuk képviselni a saját magunk programját teljes megalapozottsággal, éppen azért, mert nem tudjuk, mire lehet alapozni a terveket. A tervekhez körülbelül hozzá lehetett Jegyzőkönyv – OIB 2006. november 4. - 2 / 31

férni a megválasztott vezetőtiszt úr közzé tette ezt több fórumon. Azonban nem éreztük úgy, hogy tényleg alapos felszólalást lehetne tenni. Ehhez kapcsolódóan szeretném szintén az OIB elé tárni, hogy az elmúlt napokban tudomásunkra jutott, hogy a főtitkári tiszt már átadásra került. A szövetség jelenlegi helyzetét, ha tudunk erre három percet szánni, szeretettel és elsősorban tisztelettel előterjesztenénk, ehhez azonban hadd kérjem meg egyikünket, mivel a főtitkár nincs jelen, továbbadta ezt a beszámolási lehetőséget. Ez lenne az egyik. A másik, nagyon fontosnak érzem ezt, akkor is, ha nem annak fog tűnni, tisztelettel szeretném felvetni annak a kérdését, hogy a most ügyvezető elnökként tevékenykedő András bá'-nak vajon milyen szavazati joga van, hogy ő dönthet-e, hiszen a május 27-i közgyűlés eredménye, ha bejegyzésre kerül, az visszamenő hatállyal lép érvénybe. Szeretném felvetni, mint egy kérdést az OIB elé terjeszteni. Köszönöm. HL: Három perc. Henn Péter (HP): Köszönöm a szót. Úgy gondoltuk, mindenképpen fontos annak a helyzetnek az elmondása, hogy tulajdonképpen most mi van a szövetséggel. Van két napirendi pontunk, de azt gondolom, hogy az a folyamat, ami körülöttünk van mindenképpen az irányító testület, vagyis az OIB döntését igényli. Annyit kell tudni, hogy ezek az információk, amiket el fogok mondani, félreértés ne essék, nem az én munkám kapcsán keletkeztek, hanem egyrészt az Orsolya munkája kapcsán, aki a főtitkári teendőket látja el valamennyire amennyire tudja a jelenlegi helyzetben, illetve a Klein Zsófi munkája kapcsán, aki asszisztensként segíti a szövetség mostani ügyvitelét. Valamint a Kecskés Csaba, aki a gazdasági vezető, mondott olyan pénzügyi és gazdasági információkat, amiket vissza fogok én most ide hozni. Én azt fogom elmondani, amit ők leírtak. Többféle ügy van, amiről mindenképpen kellene beszélni. Első a pénzügyi helyzet. Van egy pénzforgalmi problémája a szövetségnek jelen esetben az, hogy a bankszámlán jelen pillanatban 55000 Ft van és a házipénztárban jelen pillanatban pedig 30000 Ft körüli összeg áll rendelkezésre. Kiszámította a Csaba, hogy mennyi volt az elmúlt hónapokban a szövetség épületének rezsi költsége és fenntartása, ez 231000 Ft-ba került a nyári hónapokba közüzemi díjakkal és számlákkal együtt, ami a fenntartásra való, 140000 Ft-unk van az albérlőktől. Világosan látszik az, hogy a gázáremelések miatt, a téli hónapok miatt, és ha 10 fokos temperáló fűtésen tartjuk, hogy ne károsodjanak kb. 300000 Ft lesz a működési költség, csak az épület fenntartása, posta költséggel, adminisztrációs költséggel nem számolva. Jelenlegi pénzforgalom alapján világosan látszik, a bankszámlaforgalom és minden alapján, hogy valószínűleg nem fog rendelkezésre állni erre a télre elég pénz, ahhoz, hogy fenn tudjuk tartani. Amíg az átadás-átvétel meg nem történik mi semmiféle forrásteremtési akciót, pályázatot nem tudunk érdemben írni és mostanában nem is várhatók pályázati kiírások. A problémák a napi adminisztrációból a következők: a leveleket a Zsófia kezeli, hozzá érkeznek ezek be, bankszámlakivonatok, ugyanakkor az aláíró András bá maradt, ő írhat alá szerződést, illetve ő rendelkezik a szövetség bankszámlája fölött, ez elég nehéz, ugyanis nagyon sok idő teli el az egyeztetéssel. Sokszor valamiféle jogi gazdasági döntést igényelnek az ügyek, ezt a döntést általában mi helyben úgy hozzuk meg, hogy azért felelősséget vállalunk. Sokszor ez azzal találkozik, hogy András bá nem tartja reálisnak, nem írja alá stb. Mi azt gondoljuk, ha az átadásátvétel megtörténik, onnantól fogva ez a mi dolgunk. Az is probléma, hogy nehéz őt utolérni. Mostanában javult ez, de volt hogy három hétig nem tudtuk utolérni. Háromféle ügy van, amiben ez sürgős: érkeznek bíróságról anyagok, mindenféle tárgyalás, hagyatéki eljárás volt legutóbb, vannak közigazgatási határozatok, illetve olyan anyagok, amik a közigazgatási hivatalokból érkeznek a szövetség számára, ebben kellene döntést hozni. Viszont a döntéshez elegendő információ nem áll rendelkezésünkre, érdemben ebben nem tudunk lépni. Vannak, amik büntetési tétellel járnak, vannak, amik nem. Jelen pillanatban nem látjuk pontosan a pénzforgalmat, nem látja pontosan a Csaba mi volt lekönyvelve sokszor a bevallásokat, amik a negyedéves áfa miatt vannak, illetve az év végit azt elég nehéz elkészíteni. HL: Három percet kértetek. HP: Én szívesen elmondom, hogy mi a helyzet. HL: Igen, de most. Jegyzőkönyv – OIB 2006. november 4. - 3 / 31

HP: Még egy percet kérek. Május 26. óta a szövetség nem volt lekönyvelve, ami ugyancsak problémát okoz. Illetve átnézve a bankszámla-forgalmat az látszik világosan, hogy március 31-én majd 5 és fél millió volt a főszámlán, május 31-én 31000 Ft. Gyakorlatilag ebben az időben nagyon sok olyan szerződésre volt kifizetés, amit nem tudunk, hogy pontosan micsoda, vagy megtaláltuk a szerződés részét vagy nem és úgy gondoljuk, hogy érdemes lenne ezeknek utána nézni. Úgy gondoljuk, hogy valamiféle tájékoztatásra szükségünk van. Egy. Kettő. Jelentkeznek nálunk emberek, hogy fizessünk 2-300000 Ft-ot, mert András bá'-val így állapodott meg. Erről semmit nem tudunk, nem tudunk ebben az ügyben lépni. És van a harmadik probléma: a napi működést olyan veszélyben látjuk, hogy a szövetség törvényben megszabott kötelezettségeinek jelen állapotában ne fog tudni eleget tenni. Van egy vita azzal kapcsolatban, hogy a közgyűlésen mi történt. A közgyűlési anyagokat a Nagy Balázs beadta, a bíróság átjegyezte a jogi képviseletet, majd András bá' ezt megtámadta, eljárást indított és most egy rendezetlen helyzet van. Ebben a helyzetben úgy gondoljuk, hogy sem nem tudunk dolgozni, sem nem tudunk felelősséget vállalni a körülöttünk levő dolgokért. A jelenlegi helyzet az, hogy Roszmusz András elnök úr egy személyben felel, amíg nem mondanak le a többiek írásban, ahogy itt elhangzott, ők felelnek azokért a folyamatokért, amik a szövetségben történnek. HL: Így van. Köszönjük szépen a tájékoztatást. Két részre bontanám a dolgot. András bá' nem szeretnék most belemenni a részletekbe. Roszmusz András (RA): De minden szava szinte csúsztatás volt. HL: Elhiszem. Nem nyitok vitát. Két kérdés kör van: likviditási gondok, ezzel kapcsolatban, mint ismeretes van fél millió Ft tartalékban, amihez OIB hozzájárulás kell. András bá, ha úgy látod, terjessz az OIB elé kérést. Mivel nem jött ilyen kérdés úgy gondolom ezek a gondok megoldódtak, ez egy tavaszi história volt. A másik: a többi dolgok szintén OIB elé kívánkoznak, dec. 16-án lesz módunk arra, hogy megtárgyaljuk. Van-e valami operatív most? Zoli, röviden kérlek! Turányi Zoltán (TZ): Én azt gondolom, hogy muszáj lenne meghallgatnunk Roszmusz András bá'-t, mivel meg van szólítva, nem tartom etikusnak, hogy nem hagyjuk, hogy megszólaljon. Másrészt az OIB elnökséget ellenőrző funkciójára hivatkozva én kíváncsi vagyok arra, hogy mi zajlik. Hl: Melyik részére? Csak általánosságok hangzottak el. Ha konkrét a kifogáslista, konkrét a válasz. TZ: Az, hogy van valamennyi pénzünk ez a konkrét állítás. HL: Szeretném megkérdezni, hogy napirend előtti felszólalásotokat miért nem terjesztettétek elő, ha hoztatok hozzá nem tudom mennyi előkészítő anyagot, ha András bá'-val előre egyeztettétek volna nagy előny lett volna. TZ: Félreértettétek. Semmi közöm ehhez. HL: Akkor annak szól, akik előhozták. Csak te felvetetted, hogy miért nem tárgyaljuk meg most. TZ: Nem azt mondtam, hogy tárgyaljuk meg, hanem, hogy András bá'-nak adjál szót. HL: Jó, rendben van. András bá' foglald össze, kérlek. RA: Először is Vincze Orsolyával május óta, amióta megválasztották semmiféle hivatalos ügyben nem találkoztam vele, meg nem keresett. Klein Zsófia megkeresett és akárhányszor telefonált egy napon belül mindig rendelkezésére álltam. Ez nem igaz. Azon kívül semmi olyat nem írtam alá, ami a szövetségnek káros lenne. Az ügyeket viszem. Bírósági ügyek például a ferenceseknél, ki van adva, elmegyünk a tárgyalásra. Van egy hagyaték, nem tudom, ezt miért mondja Henn Péter, rendben van. Összes bevallás aláírva, Kecskés Csaba megkeresett, aláírtam. Azt nem tudom, hogy a kerületek miért nem fizetik a tagdíjat. Ezt a Kecskés Csaba figyelmébe ajánlanám, hogy akkor esetleg jobban állna a szövetség. Május 26. óta tényleg nincs könyvelve a szövetség, beszéltem Sáfárnéval és azt mondta, hogy ez az új gazdasági vezető felelőssége. Én az összes számlát leadtam Klein Zsófiának, úgy látszik ez Zsófiánál megakadt. Külön kértem Sáfárnét, hogy beszéljen Kecskés Csabával. De egy olyan ügyintézési gubanc van, amiről én nem nagyon tehetek. Ami Jegyzőkönyv – OIB 2006. november 4. - 4 / 31

számomra nem túl megnyugtató, hogy a terem nincs befűtve, a főtitkár vagy főtitkár helyettes nem tudni hol tartózkodik, én tegnap este 11-kor hoztam a villanykályhát, a gyűlés nincs előkészítve, semmi olyan dolog nem történt, amihez egyébként hozzá vagyunk szokva, büfé stb. A szövetség ügymenete nem rajtam múlik és nem rajtam akad meg. HL: Péter, röviden kérlek. Bodnár Péter (BP): Bodnár Péter vagyok, be szeretnék mutatkozni a II. kerület új OIB küldöttje, két hete október 14-én kaptam erre mandátumot. Két megjegyzésem lenne arra, hogy a szavazólapomon még mindig Binó Imre szerepel, nem tudom ez jelent-e valami gondot? HL: Nem. BP: A másik, fel szeretnék olvasni pár sort, amit az egyik KIB tagunk is kért. HL: A mai üléshez kapcsolódik? BP: Igen, épp ehhez a vitához. Rövid leszek. HL: De akkor miért nem a vitában? Akkor majd akkor, amikor tárgyaljuk. BP: Ahhoz, ami most itt zajlik, két sor. HL: Honnan tudta, hogy ma ez lesz? BP: Nem a KIB tag tudta, hadd olvassam már föl! OIB-nak továbbítsd a II. kerületi közgyűlés véleményét arról, melyben felszólítja a feleket és testvéri szeretettel kér, hogy az elnökség és a közgyűlés közötti vitákat ne a bíróságon oldják meg, mert az méltatlan a 100 éves cserkészethez. Ennyi. HL: Rendben. Laci, azt szeretném kérdezni, hogy a mai üléshez kapcsolódik-e a mondanivalód? Surján László (SL): Én azt szerettem volna javasolni, ugye májusban volt ez a közgyűlés, biztos jogilag nem teljesen szabatos ez a kifejezés, de van egy csonka új és egy csonka régi elnökség. Azt gondolom elég sok idő telt el azóta, elég fontos kérdés, akár hivatalos napirendi pontként itt megtárgyaljuk, hogy az OIB mit tud tenni annak érdekében, hogy ez meg tudjon változni. HL: Azt javasolod, hogy vegyük fel ezt is a napirendbe. Rendben. Az a kérdésem ezzel kapcsolatban, hogy van-e olyasmi, amiben az OIB ma dönteni tud véleményed szerint, vagy dönteni kell neki? Ami miatt ez a mai ülésre kívánkozik? SL: Konkrét javaslatom nincsen. De azt gondolom, erről kell beszélni. HL: Tehát nincsen konkrét. SL: Én ma nem készültem erre. HL: Azt javasolom, hogy úgy módosítsuk a napirendet, hogy első napirendi pontban igazolási kérdések, második napirendi pontban az SzMSz, harmadik napirendi pontban fegyelmi tárgyalás második fok, és legyen egy egyebek napirendi pont, ide férjen be ez. Amellé még befér, hogy a kérdőívekről tartanék tájékoztatót, ha nem, akkor nem tartok. SL: Én személy szerint ezt fontosabbnak tartom… úgy gondolom, ez sokkal fontosabb és akutabb kérdése a szövetség működésének, mint az, hogy az SzMSzt módosítsuk. HL: Ez tény. De ha ez ennyire akut, akkor be kellett volna terjeszteni előre. Ez egy előkészítetlen részlet, ami önmagában nem baj, lehet erről beszélgetni, csak jó eséllyel beszélgetés lesz, nem pedig érdemi döntés. Az SzMSz-szel kapcsolatban pedig van egy előkészített döntés. Én azt mondom, az SzMSz-t tárgyaljuk meg, annak rendje és módja szerint. SL: Van egy előterjesztés. Ezt nem gondolom sokkal előkészítettebbnek. Van egy konkrét szöveg, amiről dönthetünk. Kétségtelen. HL: Ami hat hete kint van. Jegyzőkönyv – OIB 2006. november 4. - 5 / 31

TZ: De nem nevezném ezt előkészítettnek. Akkor lenne előkészített, ha úgy lett volna beterjesztve, ahogy megállapodtunk mi az OIB-vel, hogy először egy elvi szöveget fogadunk el és utána konkrét szöveget. HL: Az én megítélésem szerint az SzMSz módosítás nem hoz új elveket az SzMSz-be. TZ: Szerintünk meg igen. Jeremiás Béla (JB): A VIII. cserkészkerület KIB tagja, aki jogvégzett ... HL: Ne haragudjál nem kaptál szót, majd ha jelentkezel, akkor majd kapsz szót természetesen. TZ: Nem elzárkózni akarok a vitától, csak jelzem, hogy mi lesz ennek az SzMSz módosításnak a következménye. HL: Jó, akkor Levente részletesen elő fogja terjeszteni. SL: én is csatlakozom ahhoz az állásponthoz, hogy ez nem egy sürgős ügy. Semmilyen indoklás nem támasztja alá. HL: Értem az álláspontodat. István. Hamza István (HI): Hamza István vagyok a III. cserkészkerület elnöke. Napirend előtt engedjétek meg, hogy két mondatot szóljak. Azért mert úgy gondolom, hogy bizonyos alázattal és tisztelettel kellene lenni a megbízatások felé, amit kaptunk. Ezért az Országos Intéző Bizottságot is meg kellene tisztelni, ha már azzal bíztak meg cserkésztestvéreink, hogy itt képviseljük a kerületet, vagy képviseljük, akit képviselünk. Hogy az OIB-ot megtiszteljük, mint a közgyűlés után a legfőbb hatalmi szervezetet az egyesületben ehhez két dolog is hozzá tartozna: hogy amikor van egy OIB ülés, akkor eljövünk arra, én úgy gondolom, hogy megengedhetetlen az, hogy az ország távoli pontjairól eljönnek az OIB küldöttek és rendszeresen szavazatképtelen az OIB azért, mert egyesek bojkottálják az OIB működését. Ez méltatlan az OIB küldöttekhez, az OIB tagokhoz. A másik pedig, ha már itt vagyunk, akkor próbáljuk meg megtisztelni az OIB-et azzal, hogy megpróbálunk a kitűzött napirendhez alkalmazkodni. És nem kezdünk el olyan kérdéseket megtárgyalni, amit történetesen megtárgyalhattunk volna azon az OIB ülésen, amelyik határozatképtelen volt azért, mert egyesek bojkottálták azt. Én úgy gondolom, hogy mindenki próbáljon meg felelősségteljesen viselkedni, ha már egyszer itt van. HL: Köszönöm. Egy dolgot pontosítanék. Azért rendszeresnek nem nevezném, hogy nem vagyunk határozatképesek. Történt ilyen legutóbb, meg még egyszer az utóbbi 2 és fél évben. Pontosítás lezárva. Akkor javaslom, hogy válasszuk meg a jegyzőkönyvvezetőt és a hitelesítőket. Jegyzőkönyvvezetőnek javaslom Cilu nénit. Elvállalod? Szentirmay Józsefné (SzI): Igen. HL: Van más javaslat? Nincs. Egyiknek javaslom Fehér Györgyöt, ha elvállalja. Fehér György (FGy): Elvállalom. HL: Másiknak Szekér Lajost. Elvállalod? Szekér Lajos (SzL): Elvállalom. HL: Van-e más javaslat? Nincs. Akkor a hitelesítők és a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők személyére, kérem, most szavazzunk. Aki egyet ért most emelje fel a kártyáját! Határozati javaslat szövege: Az Országos Intézőbizottság jegyzőkönyvvezetőnek megválasztja Szentirmai Józsefnét, jegyzőkönyv-hitelesítőnek pedig Fehér Györgyöt és Szekér Lajost. Szavazati arány: 18 IGEN 0 NEM 0 TARTÓZKODÁS Egyhangúlag elfogadtuk. Akkor szavazzunk a napirendről: a javaslat az úgy hangzik, hogy ... SB: Most a Barna felvetésére ne adtunk választ. Jegyzőkönyv – OIB 2006. november 4. - 6 / 31

HL: Elnézést melyikre? SB: András bá' szavazatára. HL: András bá'-nak pillanatnyilag joga van szavazni. RA: Nem érdemes előráncigálni olyan kérdéseket, amikről ti is tudjátok, hogy nem igaz. SB: Ebben az esetben a májusi határozatunk semmis, amiben ki lett mondva, hogy át kell adni az elnökséget. NL: Nem semmis. HL: A határozat nem semmis, de nem történt meg. És nincs hitelesített jegyzőkönyv, amivel át lehetne adni. BB: Az hangzott el, ha később megtörténik a bejegyzés, akkor az visszamenőleg lesz hatályos. HL: Ez így van. NL: A visszamenőleges hatály a megbízatásának a kezdetét jelzi és nem az okhatóságának a kezdetét. Az okhatóságának a kezdetét a tényleges átvétel. A közgyűléstől lesz bejegyezve a megbízásának a kezdete, de ez nem azt jelenti, hogy a megbízatás és az átadás-átvétel közötti időszakban a korábbi tag ne intézkedhetne teljes jogkörrel. Hiszen akkor a kettő között megállna az élet. BB: Fölmerült az, hogy ez egy vitatható kérdés. Ebben az esetben én el tudom azt képzelni, hogy egy elnök sem gyakorolhat szavazati jogot. HL: Köszönjük, akkor szavazzunk a napirendről. SB: Csak egy kérdés. Hány szavazat volt végül jelen? HL: 18. 18 a kezdeti szavazatszám. Első pont: igazolási kérdések. Második: SzMSz módosítás. Harmadik: Henn Péter fegyelmi ügyének másodfokú tárgyalása. Negyedik pont pedig Egyéb, ami tartalmazza az imént felvett átadás-átvétellel kapcsolatos dolgokat. Ha marad idő, akkor kérdőívekkel kapcsolatos tájékoztató. István nincs a teremben, tehát tizenheten vagyunk. Aki egyet ért most emelje fel a kártyáját. Határozati javaslat szövege: Az Országos Intézőbizottság az alábbi napirendet fogadja el: 1. Igazolási kérdések 2. SZMSZ módosítása 3. dr. Henn Péter fegyelmi ügyének másodfokú tárgyalása 4. Egyéb (átadás-átvétel, STB) Szavazati arány: 11 IGEN 6 NEM 0 TARTÓZKODÁS 1 NINCS A TEREMBEN Megvagyunk tizenheten. Rátérünk az első napirendi pontra. Mielőtt az igazolási kérelmekkel kapcsolatban megadnám a szót Balázsnak, meg kell tárgyalnunk a győri közgyűléssel kapcsolatban felmerült szabálytalanságot. Nevezetesen: az ügyvezető elnök, akit megválasztottak, a helyszínen lett jelölve. Ez nem szabályos, ezt a kerület el is ismerte. Az OIB-nek az a feladata, hogy kimondja erről, hogy ügyvezető elnök választás tekintetében annak eredményeit megsemmisíti. Az ügyvezető elnököt akár KIB jelöl, akár a legközelebbi közgyűlésen újra választanak. NL: Tájékozódtam a győri elnökkel való beszélgetéssel kapcsolatban erről az esetről. A közgyűlés előkészítése szabályos volt. A meghívók időben mentek ki, pótjelölés nem volt, a kerület tagságában egyetértés uralkodott. Mivel időközben kiderült, hogy Gigi miután Szegeden tanult, visszatért decembertől Győrbe, felmerült az, hogy ő ügyvezető elnöki tisztséget vállaljon. Mivel tévedésből a 2004-es alapszabályt nézték, nem tudták, hogy 2005-től fogva ilyen nincs. Jóhiszeműen, tévedésből, ők a helyszínen javasolták. A tévedést utána elismerték. Lényegi vita Jegyzőkönyv – OIB 2006. november 4. - 7 / 31

nincsen. Megoldás az, ha az OIB hoz egy határozatot, hogy a győri közgyűlésen az ügyvezető elnökválasztás nem volt szabályos, a kerületi ügyvezető elnök megválasztását az OIB megsemmisíti. HL: A határozat szövege világos. Van-e hozzászólás? Határozati javaslat szövege: OIB 2006.11.04/1 Az Országos Intézőbizottság megsemmisíti a MCSSZ VII. Cserkészkerület 2006. szeptember 9-én lezajlott közgyűlésének tisztújító határozatát a kerületi ügyvezető elnöki tisztség betöltése tekintetében. Szavazati arány: 14 IGEN 0 NEM 4 TARTÓZKODÁS NL: Szeretném kérni, hogy ezt azonnal életbe lépő határozatként határozzuk meg. Határozati javaslat szövege: OIB 2006.11.04/2 Az Országos Intézőbizottság azonnal hatályba lépteti az OIB 2006.11.04/1 jelű határozatát. Szavazati arány: 14 IGEN 0 NEM 4 TARTÓZKODÁS HL: Most megadom a szót Párkányi Balázsnak. Párkányi Balázs (PB): Szeretném mindenkinek a figyelmét felhívni arra, hogy amit az ülés elején kerületenként kiosztottam nem egyezik azzal, amit a Laci feltett az OIB tárba, mert hétfőn még kaptam egy adagot, ami okt. 31-i dátumú előterjesztés, a szerint fogok most haladni. Lezárul a 2005/06-os tisztképzés. Paulini Levente, a képzés vezetője előterjesztette azoknak a névsorát, akik megfeleltek: dr. Bak Mihály, dr. Magyar Péter, Bánki Judit, Szarvas Eszter, Nagy Tamás, Németh Judit. Kérem, hogy tiszti képesítésüket az OIB fogadja el. HL: Határozati javaslat: Az Országos Intéző bizottság az imént felsorolt tagok esetében a cserkésztiszti képesítést megadja. Határozati javaslat szövege: OIB 2006.11.04/3 Az Országos Intézőbizottság megadja a cserkésztiszti képesítést dr. Bak Mihály (25), dr. Magyar Péter (944), dr. Kokaveczné Bánki Judit (550), Szarvas Eszter (585), Nagy Tamás (608), Németh Judit (780) cserkészeknek. Szavazati arány: 17 IGEN 0 NEM 1 TARTÓZKODÁS PB: Érkeztek be újabb tagság megerősítő és tagfelvételi kérelmet tartalmazó űrlapok. Az ülés elején is kaptam 3-at. Szeretném a leghosszabb listát kiegészíteni két névvel. A legutóbbi OIB óta érkezett tagság megerősítő és tagság felvételt benyújtó tisztek névsora mindketten a II. kerület 775. Hunyadi János cserkészcsapat tagjai: Mészáros Ferenc és Vass Krisztina. Mindketten segédtisztek, Mészáros Ferenc egy új tag. Valamint, akiknek nem tudom igazolni a képesítését: szintén II. kerület 799.-es Cserkészcsapat Barnóci Beáta. Határozati javaslat szövege: OIB 2006.11.04/4 Az Országos Intézőbizottság a 2. sz. mellékletben szereplő személyek Magyar Cserkészszövetségbeli rendes tagságának megerősítést tudomásul veszi. Szavazati arány: 17 IGEN 0 NEM 1 TARTÓZKODÁS PB: Most azokról fogunk szavazni, akinél az új tag oszlopban + van. Határozati javaslat szövege: OIB 2006.11.04/5 Az Országos Intézőbizottság a 3. sz. mellékletben szereplő cserkésztiszteket és cserkész-segédtiszteket felveszi Magyar Cserkészszövetség rendes tagjai közé. Szavazati arány: 18 IGEN 0 NEM 0 TARTÓZKODÁS SL: Szünetelő csapatok esetén van-e valami probléma? Jegyzőkönyv – OIB 2006. november 4. - 8 / 31

NL: Az új Alapszabály a szünetelő csapatokat jogi értelemben megszűnt csapatoknak tekinti azzal a különbséggel, hogy két évre fenntartja a nevüket és a csapatszámukat és két éven belül újra indításról lehet beszélni. Ha eltelik a két év az új Alapszabály szerint, akkor a szünetelő csapat önmagától beálló módon megszűnt csapatnak tekintendő. Az Alapszabály 92. 93. paragrafusa szerint a szünetelő csaptokban lévő tisztek, segédtisztek, ha szövetségi tagságukat meg akarják őrizni, akkor az ott megadott határidőre új csapatot kell választaniuk, ellenkező esetben megszüntetheti az OIB a szövetségbeli tagságát. A szünetelő csapat fenntartó testülete a szüneteltetés bejelentését követően nem tagja a Cserkészszövetségnek. HL: Köszönöm szépen. PB: Két fontos bejelentés. Csapatok megszűnése: 153-as, 647-es Tomori Pál, 1226-os Lévay József cserkészcsapatok jelentették megszűnésüket. Határozati javaslat szövege: OIB 2006.11.04/6 Az Országos Intézőbizottság tudomásul veszi a 153.sz. Dr. Dornyay Béla, 647.sz. Tomori Pál, 1226.sz. Lévay József cserkészcsapatok megszűnését és egyúttal fenntartóik kilépését a Magyar Cserkészszövetségből. Szavazati arány: 17 IGEN 0 NEM 1 TARTÓZKODÁS PB: Tiszti igazolások. Magyar László a 647-es Tomori Pál Cserkészcsapatból átlépett a 10.sz. P.Á.R. gróf Széchenyi István Cserkészcsapatba. Németh Judit az 550-es Márton Áron Cserkészcsapatból átlépett a 708-as Rómer Flóris Cserkészcsapatba. Határozati javaslat szövege: OIB 2006.11.04/7 Az Országos Intézőbizottság tudomásul veszi Magyar László 647.sz. Tomori Pál Cserkészcsapatból a 10.sz. P.Á.R. gróf Széchenyi István Cserkészcsapatba, Németh Juditnak pedig az 550.sz. Márton Áron Cserkészcsapatból a 708.sz. Rómer Flóris Cserkészcsapatba való átigazolását. Szavazati arány: 17 IGEN 0 NEM 1 TARTÓZKODÁS PB: Tagsági felvételi kérelmek: A szegedi Muravárosi Plébánia, a diósgyőri Római Katolikus Egyházközség, Vépi Római Katolikus Plébánia, a váci Piarista Gimnázium és Kollégium, valamint a szobi Szent László Plébánia. Határozati javaslat szövege: OIB 2006.11.04/8 Az Országos Intézőbizottság felveszi a MCSSZ rendes tagjai közé a következő jogi személy fenntartókat: szegedi Muravárosi Plébánia, diósgyőri Római Katolikus Egyházközség, Vépi Római Katolikus Plébánia, váci Piarista Gimnázium és Kollégium, szobi Szent László Plébánia. Szavazati arány: 18 IGEN 0 NEM 0 TARTÓZKODÁS PB: A csapatok ideiglenes működési engedélye. Egyet láthattok a táblázatban az 1514-es vitéz Nagybányai Horty Miklós Cscs., ahol a csapatparancsnok jelöltnek még nincs meg a segédtiszti képesítése, de folyamatban van és Laurinyecz Mihály vállalta a csapatfelügyelőséget.

Határozati javaslat szövege: OIB 2006.11.04/9 Az Országos Intézőbizottság ideiglenes működési engedélyt ad az 1514.sz. vitéz Nagybányai Horty Miklós Cserkészcsapatnak. Szavazati arány: 18 IGEN 0 NEM 0 TARTÓZKODÁS PB: Csapatparancsnok megbízatási kérelmek, szintén a mellékelt lista alapján: Kósa László esetében csapat vezetői megbízatás, mivel képesítése nincsen. Jegyzőkönyv – OIB 2006. november 4. - 9 / 31

Határozati javaslat szövege: OIB 2006.11.04/10 Az Országos Intézőbizottság Kósa Lászlónak csapatvezetői megbízatás ad az 1514.sz. vitéz Nagybányai Horty Miklós Cserkészcsapatban. Szavazati arány: 16 IGEN 0 NEM 2 TARTÓZKODÁS Határozati javaslat szövege: OIB 2006.11.04/11 Az Országos Intézőbizottság csapatparancsnoki megbízatást ad a 4. sz. mellékletben feltüntetett személyeknek az ugyanott szereplő csapatokban. Szavazati arány: 18 IGEN 0 NEM 0 TARTÓZKODÁS HL: A napirendi pontot ezzel lezárom. Térjünk át a következőre. SB: A csapatok névválasztását valamilyen szerv kontrolálja-e? Régen be kellett adni három javaslatot és döntött egy bizottság. HL: Most nincs így, de ez nem jelenti azt, hogy ez jó így. NL: A csapatszámot kontrollálja a szövetség, a csapat névválasztása szabad. Egy irányelv van: a szövetség irányelveivel illetve társadalmi küldetésével nem ellenkezőnek kell lennie. HI: Tisztelettel felhívom az OIB figyelmét, hogy öt fenntartó testület kérte a felvételét, mind az öt római katolikus. A római katolikusok már megint előre törnek a Cserkészszövetségen belül. HL: Van-e még valakinek mondanivalója ehhez a napirendi ponthoz? Nincs. Lezártam a napirendi pontot. Következő napirendi pontunk az SzMSz módosítása. Átadom a szót Nagykáldi Leventének az ASz Karbantartó Bizottság elnökének. NL: Megkaptátok az előterjesztést. Ezzel kapcsolatban egy-két szóbeli vélemény érkezett illetve néhány konkrét megkeresés. A második oldal legalján van egy olyan, hogy az országos és kerület megválasztott tisztségviselők hivatalba lépési rendje. Az előterjesztésben az van, hogy ide kerülnek a már érvényben lévő az OIB 2006. májusi ülésén tárgyalva hozott határozatot. Magyarul: Átadásátvétel. Ezt egészítették ki szóban. Ezt egy egységesebb keretbe foglaltuk és ezt kiosztanám most tisztelettel. Illetve még egy változtatást én magam eszközöltem. Az utolsó pont: a hatályba léptető rendelkezések a korábbi előterjesztésben a dátumot áthaladtuk, másrészt félreérthető volt. Úgy lehetett volna érteni, hogy csak akik mostanáig regisztráltak, azok a tagok. Természetesen nem ez a cél. A forduló nap az 2007. január 1-je lenne. A 2004. május 22. előttiek tekintetében csak azt tekintjük most már tagnak, aki regisztrált. Ami lényegesen változik az a 2. paragrafus. Szövegesen változik, tartalmát tekintve nem. Eddig is az volt, hogy az Alapszabályhoz igazodik az SzMSz és egyben az SzMSz minden egyéb szabályzat felett áll. Ez ezután is így lesz. Az Alapszabállyal és az SzMSz-szel nem lehet ellentétes egyik szabályzat sem. Ezt nagyon fontos megtartanunk. Eddig is így volt. Minden szabályzat megalkotása, elfogadása az OIB jogköre. Illetve az Alapszabály elfogadásához a Közgyűlésnek van határozathozatali jogköre, az OIB csak javasolhat. Mivel a szabályzatokkal az OIB foglalkozik az OIB az a fórum, amelyik jogosult előterjeszteni a szabályzat elfogadását vagy elutasítását a közgyűlés számára. Ez az egyik új pont, amit úgy gondolom, hogy nagyon fontos. Minden további munkának az a legfontosabb feladata, hogy konszenzuson alapuljon, ehhez a vélemények ütköztetése szükséges. A közgyűlés, ahol sok százan vagyunk jelen, lehetetlenné teszi, hogy érdemi vitát folytassunk. Szövegjavaslatok változtatása, új szövegjavaslatok bizonyos szempontból veszélyesek is, mert közgyűlés egy évben egyszer van, ha ott egy olyan szövegjavaslat kerül be, ami nincs egyeztetve más szabályzatokkal, jogszabályokkal nagyon nehéz helyzetbe hozhatja jogilag a szövetséget. Az OIB a hivatott fórum arra, hogy az előkészített javaslatokat, Alapszabály változás esetén is megvitassa, az OIB jóváhagyása után a Szövetség legfőbb szerve a Közgyűlés elé került szabályzatok illetve alapszabálynál van garancia arra, hogy ilyen inkonzisztenciák vagy nem kívánt módosítások ne kerüljenek bele az előterjesztésbe. 15 éves gyakorlatot mondunk ki azzal, hogy az Alapszabály módosítási javaslatot az OIB-n kell átfuttatni. A döntést a Közgyűlés hozza. Van még néhány dolog, a többi szabályzat Jegyzőkönyv – OIB 2006. november 4. - 10 / 31

módosítása bizonyos egyéb dolgok, amiben az Alapszabály az OIB kezébe adja a döntési jogkört. A közgyűlés magasabb fórum, mint az OIB, az Alapszabály viszont az OIB-nek adja a döntési jogkört pl: SzMSz módosítása, vezetőképzés, vagy akármilyen szabályzat módosítása, vagy a kerület összetétele. Ezzel kimondjuk azt, hogy a Közgyűlés dönthet, de csak az OIB előterjesztésére. Természetesen lehet olyan kérdés, amikor az OIB azért ad egy partikulárisabb szabályzatmódosítási kérdést is a közgyűlés elé, ha saját maga nem tudott megegyezni vagy úgy látja jónak, hogy erről a közgyűlés döntsön. Pl: ha a Magyar Cserkészszövetség meg akarja változtatni a jelvényét. Erről nem tartanám szerencsésnek, ha az OIB döntene, pedig az ő hatásköre. A következő fontos: egy kicsit pontosabban van megfogalmazva az, hogy az Alapszabállyal SzMSz-szel kapcsolatos szabályzatok semmisek, illetve pontosabban le van írva az, hogy mi OIB szabályzat alkotói, ügyvivői tevékenysége és ezek hogyan alkalmazkodnak egymáshoz. A hatos pontban levők pedig azt tartalmazzák, hogy az OIB saját döntéseinek is van egy hierarchiája. A legmagasabb szintű döntés a szabályzatalkotás, módosítás illetve a szabályzatok esetleges törlése. A következő rész a jelöltállítás, ez két pontot érint, az egyik, hogy a jelölőbizottságot a közgyűlés előtt legalább három hónappal előbb meg kell választani. Két hónap volt eddig, most ez kitolódna háromra. Hogy legyen ideje a tagságnak tudomást szereznie a jelölőbizottság működéséről és a jelöltek állításában javaslatokat tudjon tenni. A pótjelöléssel kapcsolatban azt látjuk, hogy ezt meg kell tartani. Én úgy gondolom, hogy jó dolog az, hogy kétszintű jelölés van, bár bonyolultabb, mint az egy, de lehetőséget ad arra, hogy annak a tudatában vállalja valaki a tisztséget, hogy tudja, arra a tisztségre nem érkezett jelölés. A másik változtatás az E pontban, a X. kerület 2005-ös közgyűlésén okulva, a pótjelöltek beküldési határideje. A jelenleg érvényes SzMSz-ben az van, hogy négy héttel a pótjelölteknek be kell érkezni, ez a gyakorlatban kiderült, hogy ellenőrizhetetlen, hogy egy levél mikor érkezett be. Ezt arra változtatnánk, hogy négy héttel a közgyűlésig kell beküldeni, mert az bizonyítható. Viszont ezt tértivevényes feladáshoz köti az új szabályzás. Az utolsó előtti dolog az országos és kerületi tisztségviselők hivatalba lépése. Két új elem van: az egyik, hogy az átadás átvételt az országos vezetőség esetében nem a jegyzőkönyv hitelesítésétől számított 15 nap, hanem a bíróság jogerős bejegyző végzésétől számított 15 nap. Mert kiderült, hogy amíg nincs az új elnök a bíróság előtt bejegyezve, addig ő jogilag nem cselekvőképes. Az nem kívánatos, hogy egy új elnök cselekszik, de jogilag a régi ír alá és ezért jogilag az ő felelőssége. A felelősség átvétele csak a jogerős bírósági bejegyzést követően lehetséges, ezért a tényleges átadás-átvétel is ekkor kívánatos. A másik. Ha az átadás-átvétel nem valósul meg, akkor azt az OIB határozattal pótolhatja. Eddig az előterjesztés és kérném a hozzászólásokat. TZ: Szerintem bonyolult a kétszintű jelöltállítási rendszer. Könnyen ki lehetne küszöbölni, ha a jelölő bizottságnak nem adnánk olyan széles mérlegelési jogkört, mint ami jelen pillanatban van. Most az van, hogy a jelölőbizottság aktívan keres jelölteket, illetve érkeznek be hozzá javaslatok, és bárkire azt mondhatja, gyakorlatilag bármilyen szempontrendszer szerint, hogy alkalmas. Bárkire mondhatja, hogy nem alkalmas. Ez nyilvánvalóan önmagában nem lenne elegendő, ezért van a pótjelölés intézménye, ahol mérlegelési jogköre senkinek sincs. A beérkezett javaslatokat az országos vagy kerületi elnökség köteles a közgyűlés elé terjeszteni. Miért van szükség erre a két szintre? A végén úgyis lehet benyújtani. Azt javasolom, hogy a jelölő bizottságnak véleményezési jogköre legyen, de ne legyen joga arra, hogy megakadályozza, hogy egy hozzá tett javaslat ne kerüljön a Közgyűlés elé. Hirdesse ki 6 héttel a közgyűlés előtt, hogy hol tart a jelöltállítással, de fogadjon el javaslatokat még tovább. Legyen egy kötelező tájékoztatás a jelölőbizottság munkájáról 6 héttel előtte a tagság felé és 4 héttel közgyűlés előtt lehessen beküldeni javaslatokat. A szöveg fele ilyen hosszú lenne, amit leírunk. NL: A jelölőbizottság nem azért van, hogy megakadályozzon bárkit is abban, hogy szabad jelölést beadjon. Ennek elsősorban szervezeti és emberi oldala van. Több probléma előadódhat jelölés esetén. Van olyan eset, amikor nincs egyáltalán jelölt és a jelölőbizottságnak vért kell izzadnia, hogy egy jelöltet összeszedjen. A jelölőbizottság a jelenlegi szabályok szerint a tagságnak egy kihelyezett szeme és füle, nemcsak az a feladata a jelölő bizottságnak, hogy összegyűjtse a jelöléseket, hanem az is, hogy ezekről véleményt alkosson, Jegyzőkönyv – OIB 2006. november 4. - 11 / 31

És tájékozódjon mintegy a tagság nevében, ezután a tagságot tájékoztassa. Most is előfordult, hogy olyan jelöltek voltak, akiket a tagság nagy része nem ismert. Emberileg nehéz az, hogy azokat, akik szerintük nem feleltek meg ajánlják. Ebben az esetben az a funkciója a bizottságnak, hogy ajánl, megkérdőjeleződik. Ez az én véleményem. Ezt meg lehet tenni, de emberileg ez nehéz. Aki a jelölőbizottság jelölése ellenére is szeretné jelölni magát, megteheti ebbe a két hétben, ezt most meg is hosszabbítottuk majdnem egy héttel. Az is nagyon fontos a kétszintű jelölésben, hogy - sok példa volt erre az elmúlt időben – annak tudatában, hogy hat héttel előtte kik és hogyan jelentkeztek, születtek újabb jelölések. Ezek miatt gondolom azt, hogy a jelenlegi rendszer jó. TZ: Amit mondasz, annak nagy része alátámasztja azt, amit én gondolok. Pl. az hogy két lépcsőben legyen tájékoztatás, ez nem ellenére, az én javaslatomban is benne van. Ha a jelölő bizottságnak nem az lenne a feladata, hogy ajánljon jelölteket, hanem hogy összegyűjtse a jelöléseket, és bizonyosakat támogasson, bizonyosakat ne. NL: A támogatás és az ajánlás ugyanaz. TZ: Nem látok ebben különösebben nagy ellentmondást. A jelölőbizottság így is véleményezte, pl. a mostani országos közgyűlésen a pótjelöléssel beadottakat. NL: Megteheti. TZ: Nem láttam, hogy ez nekik nagy emberi nehézségbe ütközött volna. Négy évben van 11 kerületi és egy országos tisztújítás, ebből 11 esetben kerületek újítanak tisztet. Nagyon bonyolult ez a jelöltállítási folyamat. NL: Mennyivel lesz egyszerűbb? TZ: Sokkal. Először is egy cím van, ahova te jelöléseket vagy ajánlásokat beküldesz, nem vonatkoznak a pótjelöltekre és a rendes jelöltekre, a közgyűlésen például a megjelenéssel a jelölés fenntartásával kapcsolatosan különböző szabályok, hanem ugyanazok a szabályok vonatkoznak. A jelölések beküldése folyamatos az égész időszak alatt, teljesül az az elvárás, hogy a jelölőbizottság szeme és füle legyen a tagságnak, teljesül az, hogy aki pótlólag szeretné jelöltetni magát, úgymond az első tájékoztatás után az jelölhesse. Csak az egész megfogalmazás fele ilyen hosszú lesz. Most úgy érzem semmiféle csorba nem esne ezeken a szempontokon, ha egy egyszerűbb megoldást választanánk. Csak rövidebb lenne. Azt hogy ne a beérkezés, hanem a beküldés számítson, ezt régóta jeleztük. Örülök, hogy ez most benne van. HL: Itt a két álláspont világos. Vagy dönteni kell, vagy dolgozódjon ki ez a része újra. TZ: Ha ezek elvi előterjesztésként előkerültek volna, hogy van ez a két konstrukció, akkor arról tudna az OIB döntést hozni. Le lenne írva mindkettő, átadtam neked a leírását. Erről lehetne egymás mellet, 6 héttel vagy előbb kiküldve, a két logika, ami szerint ez mehetne, és az OIB most tudna hozni egy döntést. Nem ez történt, hanem kaptunk egy szövegtervezetet, amit ráadásul nehéz összefésülni az eredetivel és ez nagyon nehézzé teszi ezt a szabályzatmódosítási munkát. HL: Balunak volt még egy felvetése, magánban, gondolom sokan ismeritek, hogy az OIB delegáltak feladatköre nincsen leírva, kit képviselnek, hogyan képviselnek. Azt gondolom, hogy ez egy teljesen külön kérdés, de később ezzel is érdemes lenne foglalkozni. Az a véleményem, hogy érdemes lenne ezt a kettőt majd így külön, egyszerre tárgyalni. NL: Ezt a 17 paragrafust azért is vettem elő, mert ezt a négy héttel előtte problémát sokkal súlyosabbnak éreztem, mint az összes többit. Úgy gondolom, hogy ezen most változtassunk, és azt a dolgot, amit Teknős felvetett, azt egy következő lépcsőben gondoljuk végig. Több idősebb jelölőbizottsági emberrel találkoztam, akik nem voltak hajlandóak olyan emberek mellé a nevüket adni, akik szerintük nem alkalmasak. Ki kell megfelelően dolgozni, hogy ők bizonyos embereket összevadásznak, meg megvitatják, és arra jutnak, hogy őket ajánlják a tagságnak, akkor a másikat is javasolják, viszont őt meg nem. TZ: XY beküldött hozzánk egy javaslatot ez róla a véleményünk, nem kell odaírják, hogy Jegyzőkönyv – OIB 2006. november 4. - 12 / 31

javasolják. NL: Egy huszárvágást lehet ezzel kapcsolatban csinálni. Azok a szabályosan beküldött jelölteket, akiket a jelölőbizottság nem támogat. Most nem tudom mit ellenzel? TZ: Háromnegyed évvel ezelőtt eljuttattam hozzád egy javaslatot a jelöltállítási rendszer módosításáról. Erre előterjesztesz az OIB elé valamit, ami köszönő viszonyban nincs. Nem tárod az OIB elé azt, amit én ott megfogalmaztam. És most azt mondod, hogy ezt gyorsan szavazzuk meg. És majd később figyelembe vesszük. Mikor? NL: Tudom hogy neked más a véleményed. Jeremiás Béla (JB): De miért nem jelent meg itt?! HL: Béla, nem kaptál szót! Husz Endre (HE): Egy dologban vitatkoznék Teknőssel, hogy akkor nem kell jelölőbizottság. Jelölőbizottság annyit jelent, hogy ő jelöl. Amit te szeretnél, ahhoz elég egy főtitkár, akihez befutnak a levelek, aztán valaki felolvassa, vagy kiküldi. Akkor nem jelölőbizottság, hanem egy adminisztratív szerv. TZ: Számos szerepe lenne a jelölőbizottságnak abban, amit én javasoltam, semmi nem lenne kivéve a kezéből. Hiszen így is, úgy is lehet az ő véleményével ellentétesen jelölteket állítani. HE: De érződik, hogy ki az, akit a jelölőbizottság jelöl és ki az, akit egy szűk réteg. TZ: Elég lenne, ha ezt csak odaírnánk, hogy őt a jelölőbizottság támogatja vagy nem, most viszont külön szabályok vonatkoznak erre a jelöltekre, feleslegesen bonyolultan. Ez nem egy adminisztratív feladat, hiszen szemének és fülének kell lennie. Hallgassa meg őket, ha valamelyik tisztségre nem érkezik kívülről ajánlás, keressen aktívan jelölteket. Ezek nagyon fontos feladatok. Jancskiné Csillag Katalin (CsK): A jelölőbizottságnak te is póttagja voltál. A jelölőbizottságot az OIB, nem tudom milyen arányban, de megszavazta, és a bizalmat is. Milyen szempontok alapján választottuk, vagy jelöltük mi a jelölteket? Először is, hogy emberileg és szakmailag megfeleljen. Ha a jelölőbizottságnak a bizalmat megszavazták, hol itt a probléma? Egyébként egy véleményen vagyok Endrével. TZ: Én egy percig sem állítottam ezzel a javaslattal, hogy bennetek, mint jelölőbizottságban ne bíztam volna. A javaslat célja a folyamat egyszerűsítése. Azt akarom, hogy ne legyen pótjelölés intézménye, mert ez egy bonyolultság. CsK: Nem egészen stimmel az, amit mondtál. Mert azt javasolod, hogy a jelölőbizottság ne írja oda, hogy javasolja vagy nem, ezzel a bizottságnak nincs funkciója. TZ: Pontosan a jelölőbizottság lesz az, aki meghallgatja a jelöltet és véleményét a tagságnak kiküldjük. Senki másét nem küldjük. CsK: De azt mondtad, hogy nem írhatja alá, hogy javasolja. TZ: Nem mondtam ilyet. CsK: Dehogy nem. TZ: Írja oda, hogy javasolja vagy nem. CsK: Akkor rosszul értettem. NL: Úgy gondolom, hogy ez ügyben világosak az álláspontok, lehet dönteni. Meg majd később lehet tovább gondolkodni. A kétszintű jelölésnek az is az oka, hogy az első szinten beérkezett jelöltek tudatában vállal valaki. HL: Van- e valami hátránya, ha ezt az egy részt kivesszük a javaslatból, és a többiről dönthetünk? NL: Ha most ebben az előterjesztésben nem döntünk, akkor a határidő a 4 hét előttben sem Jegyzőkönyv – OIB 2006. november 4. - 13 / 31

döntünk. A négy héttel előttben konszenzus van, a többit nem tudjuk eldönteni. HL: Ebben döntsünk. RA: Én szerintem a jelölőbizottság egy szűrő, nem enged át mindenkit. Előfordulhat az, hogy valaki valami büntetés alatt áll stb. ennek a jelölőbizottság utána jár. A tagságnak lehet, hogy a tudatába se jut. A szűrőt nem biztos, hogy érdemes kikapcsolni. HL: Értjük a két álláspontot, nem döntenénk ma, a négy hetes változtatás bekerülne, a vitás részt kivesszük a javaslatból. TZ: Nekem is ez a véleményem András bá, nem akarom kivenni ezt a szűrőt. HL: Egy mondatot változtatunk tehát, ami a beadási határidőre vonatkozik. NL: És az a másik, hogy nem két, hanem három hónappal előbb kell a jelölőbizottságnak felállni. TZ: Minden szabályzat módosításakor, ha lehet, kövessük azt a munkamenetet, hogy elveket prezentálunk a beérkezett véleményekből, akár többet is egymás mellett. Azokból az OIB válasszon ki egy irányt, úgy történjen meg a megszövegezés. Ami a konkrét Alapszabályzat módosítási javaslatot illeti, nekem az a kifogásom, hogy ha elfogadjuk, akkor senkinek nem lesz lehetősége az Alapszabályhoz módosítást indítványozni a közgyűlés előtt, csak és kizárólag az OIB-nek. Ez engem különösen kellemetlen helyzetbe hoz, mert én igyekeztem volna beterjeszteni egy olyan javaslatot, ami valószínűleg nem találkozik az OIB egyetértésével. Én ezt nem tartom jónak. Én azt gondolom, hogy ez az Egyesületi törvénybe is ütközik. Alapvető jogom egy szervezetben, tagként, hogy a szervezet minden egységének tegyek javaslatot azokban a kérdésekben, amikben az illetékes. SB: Az Alapszabály Karbantartó bizottság egy olyan szűrő, ami véleményezi a javaslatot, hogy a törvényekkel mennyire áll összhangba, az egy helyes funkció lenne. De az, hogy csak olyan javaslat mehetne a közgyűlés elé, amit az OIB jóváhagyott, ez azt gondolom a tagság jogait korlátozza. HL: Magyarán, ha az Alapszabály bizottság lenne a szűrő, akkor az elfogadható lenne. SB: Nem, az Alapszabály bizottság arra van, hogy elmondja, hogy a javaslat hogy áll a jelenlegi szabályzati környezettel, véleményezi és utána a közgyűlés döntsön róla. NL: Nem igaz, hogy nem tehet többet senki javaslatot. Ez csupán a javaslatok megvitatásának és végül a közgyűlés elé kerülésének menetét szabályozza. Pusztán arról van szó, hogy a javaslatokat az OIB felé, illetve az SzMSz és Ász karbantartó bizottság felé tegye az meg, akinek ilyen szempontból javaslata van. Az SzMSz-ben az Alapszabály módosítása már le van írva. Ez pusztán egyértelművé teszi azt, hogy ennek ez a menete. SB: Eszerint, ha az OIB nem támogatja egy tag javaslatát, nem kerülhet közgyűlés elé. Igen vagy nem? NL: Nem. SB: Erre mondjuk azt, hogy a tagság jogait korlátozza. A másik, hogy nem került az Alapszabály Karbantartó bizottsághoz semmilyen javaslat, az SzMSz szerint bármilyen beadott javaslat bárkihez is érkezik oda kéne, hogy landoljon. Tudomásom szerint a közgyűlésen került beadásra egy javaslat, mégse landolt nálatok, tehát valaki itt SzMSzt sértett. NL: Nem ért be határidőre. Kb. négy és fél héttel előbb érkezett. Hat hét az egyeztetési. SB: Foglalkozott az Alapszabály Karbantartó bizottság ezzel a javaslattal? NL: Foglakozott. SB: De azt mondod, hogy nem érkezett semmilyen javaslat. NL: A ti javaslatotokkal foglalkozott a nyáron az egyik ülés. SB: Akkor nem tudom, hogy melyik mondatodban van kevesebb tévedés, hogy elfogadja, de Jegyzőkönyv – OIB 2006. november 4. - 14 / 31

köszönöm a választ. HL: Péter, ebben a tárgykörben nem adok szót neked. BB: hadd kérdezzem meg, hogy a tanácskozási jog az mire vonatkozik? HL: Az a kettőtök között a különbség, hogy ő a tevékenységektől fel van függesztve. SB: A Cserkészszövetségi tagságának tevékenysége alól. Husz Endre (HE): Itt voltam amikor ezt megszavazta az OIB. HL: További vélemény javaslat, az SzMSz módosításhoz, ami itt van előttünk? SB: Az Egyesületi törvény 6. paragrafus 1. bekezdés arról szól, hogy a társadalmi szervezet, Alapszabály és az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven való működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. Az gondoljuk, hogy ezzel ütközik az a javaslat, amely másik szerv kezébe teszi annak jogosítványát, hogy valamit a tagság elé tárhasson. NL: Egy dolgot mondanék még, ami az utolsó hatálybaléptetés, átmeneti rendelkezés, amibe van egy pici módosítás. Egyrészt a dátum módosul, egyértelművé válik, hogy természetesen a 2004. május 22. után felvett tagok, azok továbbra is válhatnak tagokká. Mert egy olyan véleményt hallottam, hogy az eredeti szövegjavaslat szerint több tagot nem vehetne fel a szövetség. Ez nem így van. A szöveges javaslat a következő: 2007. január 1. után a szövetség rendes tagjai kizárólag azok, akik/amelyek 2004. május 22-én érvénybe lépett szabályok szerint a szövetségbe felvételt nyertek. Ez a betoldás. Innen folytatódik. Vagy 2004. május 22. és 2006. december 31. a dátum megint módosul, között tagsági szándékukat megerősítették, illetve akiknek/amelyeknek E 95 paragrafus első pontja értelmében a szövetség eredeti nyilatkozatuk alapján a tagsághoz való tartozás fenntartását elfogadja. A váltónap módosításán kívül a betoldás így hangzik:” akik/amelyek 2004. május 22-én érvénybe lépett szabályok szerint a szövetségbe felvételt nyertek.” TZ: Ez a megfogalmazás bonyolult. NL: Igazából arról szól ez a bekezdés, hogy vége annak az időszaknak, amikor a tagság megerősítésére lehetőség van. HL: A szöveg ugyanazt az értelmet fejti ki? TZ: Bízom benne. HL: Van-e más elvi hozzászólás? TZ: Én eljuttattam ezt a javaslatot, ha az Ász bizottság ezzel foglalkozott, miért nem került elő előterjesztésben? Akár elvi nyilatkozatként, akár szövegjavaslatként? Az OIB küldöttek rendszerére vonatkozott ez a javaslat. Hogy az OIB képviselete arányos legyen a cserkészek létszámával. Ennek érdekében évek óta, Dragon Faragó Lajos idejében is már, próbálok eljárni. Téged is megkértelek az Esztergomi konferencián, hogy az Alapszabály karbantartó bizottság készítsen előterjesztést. Miután ez nem történt meg, kiküldtem egy szöveges javaslatot. Kérdezem, hogy történt-e ez ügyben történt-e valami vagy sem. Magam részéről felháborítónak tartom, hogy más előterjesztésekkel részletesen van időtök foglalkozni, de amit én javasolok azzal nem. NL: A közgyűlés előtt valóban érkezett egy ilyen dolog. Nem érkezett be határidőre. Utána egyszer elővette a bizottság, és azt állapította meg, hogy ezzel kapcsolatban további komoly egyeztetésekre van szükség. Van viszont egy-két kérdés, mint a tagság kérdése, amivel kapcsolatban ketyeg az idő. RA: A kerületek létszáma nagyjából arányos a fenntartókkal és a bennük levő tisztekkel és segédtisztekkel. Akkor miért mondod, hogy a szavazásoknál nem képviselődik az arányosság? TZ: Kitől kapott felkérést a módosításra a karbantartó bizottság? NL: Több embertől, pl. tőled is. Jegyzőkönyv – OIB 2006. november 4. - 15 / 31

TZ: Mikor tárgyalta az én javaslatomat a bizottság? HL: Ez most nem az Ász karbantartó bizottság beszámolója. Hanem SzMSz módosítás. TZ: Szeretném tudni mi zajlik az Ász karbantartó bizottságban. NL: A szept. eleji OIB előtt tíz nappal tárgyalták. Surján László (SL): Volt egy közgyűlés májusban, ami hozott egy olyan határozatot, hogy új elnökség legyen. Viszonylag nagy többséggel. Ha jól sejtem, az a szabályzat, ami előttünk van ez arra a helyzetre akar válaszolni, hogy ez az elnökség nehogy egy olyan beterjesztést tegyen egy jövendőbeli közgyűlés elé, amely meg tudja változtatni a szövetség alapszabályát. Ami mindenképpen az OIB elé akarja tenni, az OIB ellenezte volna ezt az elnökséget. Ez egy kényes helyzet. HL: Én nem gondolom, hogy ez személyek ellen, vagy mellett szólna, ez elvek mellett szól, véleményem szerint. SL: Nem egészen így van. HL: Más észrevétel? SB: Az OIB szabályzat értelmezési jogköre a tagság véleményezési jogkörét csorbítja sok szempontból. Az Alapszabály értelmezése is az ő feladatköre lenne, az Alapszabályt a közgyűlés fogadta el, az OIB-nek joga van a közgyűlés döntését értelmezni, felülvizsgálni. NL: Így van. SB: Az OIB a közgyűlés felett álló szerv? NL: Nem. HL: Van-e más kérdés. SB: Nincs. NL: Az tizenöt éve így van. HL: Szavazásra bocsátom az SzMSz tervezetet az említett módosításokkal. TZ: Tedd fel úgy szavazásra, hogy a négy hetes határidő és a többi. NL: A három hónapot is elfogadnád? TZ: Igen. NL: Akkor a 17-es módosításról szavazzunk. HL: A 17-es paragrafus módosításáról szavazunk, a három hónapos és a négy hetes határidő módosításáról. TZ: Az utolsó bekezdés módosítását, ami a tagságot pontosítja, azt is szívesen elfogadnám. NL: A 17-es és a 29-es paragrafus. Határozati javaslat szövege: OIB 2006.11.04/12 Az Országos Intézőbizottság az 5. sz. mellékletben feltüntetett módosítást fogadja el az SZMSZ 17. és 29. paragrafusaira. Szavazati arány: 15 IGEN 2 NEM 1 TARTÓZKODÁS Határozati javaslat szövege: OIB 2006.11.04/13 Az Országos Intézőbizottság az 5. sz. mellékletben feltüntetett szöveget fogadja el az SZMSZ módosítására. Szavazati arány: 11 IGEN 5 NEM 2 TARTÓZKODÁS Jegyzőkönyv – OIB 2006. november 4. - 16 / 31

Határozati javaslat szövege: OIB 2006.11.04/14 Az Országos Intézőbizottság azonnal hatályba lépteti OIB 2006.11.04/12 és OIB 2006.11.04/13 jelű határozatait. Szavazati arány: 12 IGEN 4 NEM 2 TARTÓZKODÁS HL: Ezzel a napirendi pontot lezárom. Szünetet rendelek el. Utána következik a másodfokú, titkos minősítésű tárgyalás. [Szünet után a 3. napirendi pont tárgyalására kerül sor, mely a hatályos szabályzatok szerint zárt, ezért ennek anyaga a titkos irattárban található.] HL: Következik az ítélet kihirdetése, kérem, hogy Péter jöjjön be, és a többiek is bejöhetnek, akik kint várakoztak eddig. [Rövid szünet] HL: Péter, kérlek, állj fel! Kihirdetem az OIB ítéletét: Az Országos Intézőbizottság mint másodfokú fegyelmi bizottság dr. Henn Pétert vétkesnek találta az MCSSZ Fegyelmi Szab. 18§ b) c) d) e) pontjai, valamint az SZMSZ 21§ b) c) d) pontjainak tekintetében és ezért dr. Henn Pétert a Fegyelmi Szab 19§ e) és c) pontjai szerint bünteti: megfosztja Országos Ügyvezető Elnöki tisztségétől, valamint a mai naptól kezdődően 16 évre eltiltja az alábbi tisztségek viselésétől: MCSSZ vezető tisztségei, kerületi vezetői tisztségei, országos és kerületi szakvezetői, országos és kerületi bizottságok elnöki, kiképzői, kiképzésvezetői, kontingensvezetői, csapatparancsnoki és programvezetői tisztségtől. A fegyelmi határozat a mai naptól jogerős, ellen fellebbezésnek helye nincs Ezzel az ülést lezárom.

Kmf.

Hegyi László cst. elnök MCSSZ OIB

Szentirmai Józsefné cst. jegyzőkönyvvezető

Fehér György cst. hitelesítő

Szekér Lajos cst. hitelesítő

Jegyzőkönyv – OIB 2006. november 4. - 17 / 31

1. sz. melléklet - Megemlékezés 1956 cserkészmártírjairól

A kommunizmus cserkészmártírjai

Hiteles dokumentációk alapján összeállította: Bokody József cserkésztörténeti kutató (egykori internált) 1193 Budapest, Deák Ferenc utca 61. Tel/fax: 06-1-282-2969 e-mail: [email protected] 2006

Jegyzőkönyv – OIB 2006. november 4. - 18 / 31

Ebben az évben emlékezünk az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára. Szomorú emlékezés, de meg kell tennünk! Sajnos cserkésztestvéreink közül már 1945 elejétől szinte a rendszerváltásig többen áldozták életüket a szabadságért. A háború zaja ugyan lassan elcsitult, a náci csizmák ütemes kopogása is megszűnt. Rövid időre fellélegezhettünk! De csak rövid időre, mert újabb megszállók érkeztek, elözönlötte az országot a „felszabadítónak mondott” szovjet hadsereg. Pár hét alatt beláttuk, hogy magyarságunk, cserkészetünk veszélyben van. Eddig a baloldalinak mondottakat, most a jobboldalinak tituláltakat üldözték. Már 1945. első hónapjaiban több cserkésztestvérünket letartóztattak, börtönöztek be évekre vagy bizonytalan időre internáltak. A kommunista rendszer, főleg szovjetnyomásra a legkülönfélébb kitalált vádakkal, sorozatban tartóztatták le fiatal cserkészeinket és cserkész vezetőinket. Voltak olyan cserkészek, akiket vallásossága, papi hivatása, vagy munkahelyi üldöztetés miatt vittek el, de sokan voltak olyanok, akiknek kifejezetten cserkészetük volt a „bűnük”. Általában a kihallgatások meztelenre vetkőztetéssel, gumibottal való veréssel és különféle kínzásokkal párosultak. Aki nem bírta, összeesett, fellocsolták és folytatták tovább az embertelen módszereket. A nekik tetsző vallomást nem mindig sikerült kicsikarni. Ezért a kihallgatási jegyzőkönyveket is sok esetben meghamisították, hogy a kitalált vádak „igazak legyenek”. A több száz kitelepített, internált, kényszer munkatáborba küldött vagy bebörtönzött cserkészből sokan - lelkileg meggyötörve, fizikailag tönkre téve - évek multával kerültek csak haza. Emlékezzünk, pl. Barlay Ödön Szabolcsra, Éry Emilre, Kölley Györgyre, Tabódy Istvánra, Temesy Győzőre, a bajaiakra, a budapestiekre, a pécsiekre, a szombathelyiekre, pap- és lelkész társaikra, és sorolhatnánk nevüket, sokan másokra. Emlékezzünk azokra is, akik kénytelenek voltak hazájukat elhagyni és az emigrációban „hontalan sasokként” élni. Nekik „szerencséjük volt”, mert legalább életben maradtak. Az 1956-os forradalom és szabadságharc az árulással, a túlerővel szemben hamar elbukott. A „Kádár-féle puha diktatúra” kifelé engedményekkel próbálta magához édesgetni az embereket, de a háttérben a megtorlás igazán csak most bontakozott ki. Sajnos sokan a vérbíróságok által kiszabott halálbüntetések során vagy a börtönben elszenvedett bánásmód következtében életüket vesztették. Emlékezzünk azokra, akik fiatalon, gyermekfejjel vagy már meglett emberként, az elnyomás negyven éve alatt álltak a bitó alatt és ontották vérüket szabadságunkért. Titokban az ország temetői hátsó zugában vagy éppen a temetőárokban hantolták el ezeket a cserkész hősöket. Emlékezzünk az elnyomás éveinek cserkész mártírjaira! Budapest, Rákoskeresztúri Újköztemető 301. parcella sarkán lévő márványtáblán: a kommunista rendszer által, koholt vádak alapján kivégzett cserkészmártírok neve is szerepel: Dr. Brusznyai Árpád, az 1. oszlopban a 40. név Földesi Tibor, a 2. oszlopban a 28. név Harczos László, a 3. oszlopban az 5. név v. Koppándy József, a 3. oszlopban a 46 név v. Kosztolányi József, a 3. oszlopban a 49. név Kőszeghy László, dr. a 4. oszlopban a 6. név Pógyor István, az 5. oszlopban a 28. név v. Somogyváry Gyula, az 5. oszlopban a 47. név Ugyanott a 298. parcella közepén három márványtábla áll: ezen is olvashatók a kivégzett cserkészmártírok neve: A jobb oldali táblán: Gyimesi Szilárd, a 3. oszlopban a 11. név Matók Leó, az 1. oszlopban a 24. név Jegyzőkönyv – OIB 2006. november 4. - 19 / 31

A bal oldali táblán: dr. Melocco János, az 1. oszlopban a 25. név Emlékezzünk rájuk: Dr. Brusznyai Árpád, Lajos Attila (Derekegyháza, 1922. vagy 1924. június 27. – Budapest, 1958. jan. 9.) gimnáziumi tanár, cserkészvezető. 1934-1942 kötött Szentesen végezte középiskolai tanulmányait. A Mária kongregáció prefektusa lett. Zenei képzettsége is kiváló volt, jól zongorázott, zenekart szervezett és iskolai énekkart vezetett. A 275. sz. Pusztaszer cserkészcsapat segédtisztje volt. Az Eötvös kollégiumba került, de a baloldal előretörése miatt 1948-ban onnan távoznia kellett. Végül 1949-ban görögből doktorált. 1949-ben feljelentették és egy évre a szegedi Csillagbörtönbe zárták. 1952 őszétől Veszprémben tanított. Egy előadása alkalmával vitába keveredett egy felszólalóval, Pap Jánossal, aki később a megyei pártbizottság első titkára, majd belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes lett. Közben Brusznyait a forradalmi tanács elnökhelyettesének, majd elnökének választották. 1956. november 5-én letartóztatják és Debrecenbe vitték. A kihallgató orosz tiszt hazaengedte. December 12-én ismét elvitték, de megint elengedték. Ezután kérte áthelyezését a váci gimnáziumba. Innen vitték el 1957. február 6-án, ismét kihallgatták és haza engedték. Pap János itt is utánanyúlt! Előbb április 9-én, majd 19-én ismét letartóztatták és elengedték. Végül április 25-én újból elvitték, de többet nem engedték haza. Tárgyalásain hangoztatta, hogy megverték, beteg lábát ütötték, álkapcsát eltörték, de ezt nem vették figyelembe. Koholt vádak, s az ellenkező bizonyítékok ellenére életfogytiglan börtönre ítélték. Pap János ismét akcióba lépett és az 1958. januári fellebbviteli tárgyaláson kieszközölte, hogy halálra ítéljék, amelyet 1958. január 9-én hajtottak végre. (Pap János a „168 óra” című lap 1989. június 13-i számának 28. oldalán ezt tagadja, szerinte „a pártértekezlet /a megyei, szerk./ foglalt állás ebben a kérdésben.”) Földi maradványa a 301. parcella, 15. sor, 19. sírjában nyugszik. 1992. január 9-én a szentesi Horváth Mihály Gimnázium falán avatták fel az 1934-1942. között ott tanult mártír emléktábláját. Az ünnepségen ott volt rabtársa Göncz Árpád köztársasági elnök is. Egy sétányt is elneveztek róla. Szülőházán, Derekegyházán is emléktábla hirdeti mártírságát: „Vállalta sorsát, és hű maradt eszméihez.” Brusznyai Árpád Lovassy Lászlóról E helyen állott ’56 mártírjának Brusznyai Árpád (1922-1958) gimnáziumi tanárnak a Veszprém Megyei Forradalmi Bizottság elnökének szülőháza Brusznyai Árpád arcképe látható a Terrorháza pincebörtönében is. Földesi Tibor (Szeged, 1923. július 9. – Budapest, 1958. jan. 31.) Villanyszerelő. Az 585. sz. báró Tallián Béla cserkészcsapat őrsvezetője volt. 1934-1938 között a szegedi Szent Imre polgári iskola tanulója. 1943-tól a budapesti Gammában dolgozott. 1944-ben a nyilasok bevonultatták, orosz fogságba került, de megszökött. Ezután Szőregen, Győrben, Esztergomban és Szegeden dolgozott. 1956-ban tevékenyen részt vett az 56-os szegedi eseményekben, a helyi Kisiparosok Szövetsége a Munkástanácsba delegálta, amely később Néptanácsként végül Szegedi Forradalmi Bizottmányként tevékenykedett. Később a szervezet elnökségi tagja lett. Leszerelte a nyugati rádióadások zavarására telepített berendezéseket és ezeket a Bizottmány rendelkezésére bocsátotta. Lakásán rejtegette a szegedi börtön parancsnokát, hogy megvédje az inzultusoktól. November 23-án kénytelen volt Ausztriába, majd az NSZK-ba távozni. .Decemberben visszajött Magyarországra, de mivel az ÁVO kereste, újból az NSZK-ba távozott. Itt kiképezték és újra Magyarországra küldték, de már a határon, 1957. március 24-én letartóztatták. 1957. november 2án a Szegedi Katonai Bíróság, Jáger László alezredes tanácsa I. fokon 15 év fegyházra ítélte.1958. Jegyzőkönyv – OIB 2006. november 4. - 20 / 31

január 30-án a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma, Szimler János alezredes tanácsa az ítéletet II. fokon halálbüntetésre változtatta és azt másnap, 1958. január 31-én végrehajtották. Földi maradványa a 301. parcella, 16. sor, 35. sírjában nyugszik. Szeged - Szőregen 1949-ben, a szőregi csata 100. évfordulójára készült emlékfalon 1995. október 23-án helyezték el emléktábláját: "Életét adta a szabadságért Földesi Tibor 1923-1958 emlékére Földesi Tibor arcképe és tragédiájának ismertetése látható Eörsi László és Szentpétery Tibor: „1956 mártírjai” című összeállításban is. Baján 1952-ben: az ÁVH 1952-ben, árulás útján szerzett értesülése alapján, a bajai „Kard és Kereszt” mozgalom 14 tagját tartóztatott le A Katonai Bíróság Andó Vilmos ezredes tanácsa, Sebes százados ügyész közreműködésével két halálos ítéletet hozott, a többiek 3-tól 15-évig terjedő börtönbüntetést kaptak. vitéz Koppándy József (1900. - Budapest, 1953. okt. 6.) Alezredes, a bajai helyőrség parancsnoka és cserkész volt. A katonai bíróság halálra ítélte és azt a Budapesten, a Fő utcában, 1953. október 6-án végrehajtották. Földi maradványa a 301. sz. parcella 7. sor, 3. sírjában nyugszik. vitéz Gramling László, (1909. okt. 21. – Budapest, 1953. okt. 6.) Magyar. kir. főhadnagy, cserkész. A katonai bíróság őt is halálra ítélte és 1953. október 6-án a Fő utcában kivégezték. Budapesten a 301-es parcellába temették, majd 1993. októberében a bajai Rókus temetőben lévő családi sírboltba helyezték örök nyugalomba. 1996-ban posztumusz megkapta a „Szabad Magyarországért érdemkereszt a nemzeti színű szalagon” kitüntetést és posztumusz vitézzé avatták. A keresztel és kardokkal díszített sírfelirata: „Vérünk áldozása, Életünk fogyása, Hogy ne essék hiába Oh, ne enged Uramisten” Gramling László szül. 1909. okt. 21-én 1953. okt. 6-án életét adta a szabad Magyarországért. A „301-es” parcellából végső nyugalomra helyezve 1993. okt. 6-án. „Add Uram, hogy lelkünk zúgolódás nélkül, imádkozva sírjon.” A másik bajai szervezkedés: a 157. sz. Damjanich, illetve az 501. sz. Rákóczi Ferenc cserkészcsapat tagjai és/vagy a bajai III. Béla ciszter gimnázium tanulói voltak. Ez volt a bűnük. 1952. novemberében 37 főt tartóztattak le. A koholt vád a Népköztársaság megdöntésére irányuló fegyveres összeesküvés volt. A kihallgatásokat Kecskeméten folytatta le az ÁVH hírhedt pribékei, Németh Győző százados, Pálházi József és Szabó László hadnagyok.. Ezután a csoportot kétfelé választották: 12 főt a Katonai Ügyészség Budapest fő utcai bíróságra szállították. Ott Andó Vilmos ezredes tanácsa, Kelemen főhadnagy, ügyész közreműködésével négy halálos ítéletet hoztak, melyből három fő ítéletét másodfokon életfogytiglanra változtatták.

Jegyzőkönyv – OIB 2006. november 4. - 21 / 31

vitéz Harczos László (1929 - Budapest, 1954, jan. 14.) A katonai bíróság halálos ítélete alapján, 1954. január 14-én a budapesti Gyűjtőfogházban kivégezték. A Vitézi Rend 1997. szeptember 20án posztumusz vitézzé nyilvánította. Földi maradványa a 301. parcella, 7. sor 6. sírjában nyugszik. Az urnasír korábbi fedőlapján felül kereszt rajzolat és "Harczos László cserkésztiszt Baja 1929.VIII.6. - 1954.I.14." felirat volt. Ezt később „egységes” táblára cserélték ki. A másik csoport a budapesti Markó utcába került, ahol a Népbíróság Jónás Béla tanácsa, Avar Jenő államügyész közreműködésével 1953. június 10-én 25 fő felett ítélkezett és egy halálos ítéletet hozott. A többiek 10 évtől életfogytiglani börtönbüntetést kaptak. A tárgyalás előtt az ÁVO-sok a bírósági vallomásukat és az utolsó szó jogán elmondandó szöveget is betanították. A másodfokú tárgyalásról nem tudtak, nem voltak jelen. Többen csak 1956-után szabadultak ki. vitéz Kosztolányi József (1924. júl. 18. – Budapest, 1953. okt. 24.) Még Budapesten, a Piarista Gimnáziumban kapcsolódott be a cserkészetbe, majd Baján előbb a 157. sz. Damjanich, ezután az 567. sz. Apponyi Albert cserkészcsapatban működött. A gimnázium után a Ludovika Akadémiát végezte el. A háború után francia fogságba került, majd hazatérése után a baján telepedett le és a ciszterci gimnázium internátusának prefektusa lett. Itt az 501. sz. II. Rákóczi Ferenc cserkészcsapatot szervezte meg és lett parancsnoka. Majd megalapította a „Keresztényszocialista Magyar Munkásmozgalom” nevű szervezetet. 1952. november 22-én letartóztatták. A népbíróság ítélete alapján, 1953. október 24-én a budapesti Gyűjtőfogház udvarán kivégezték. A Vitézi Rend 1997. szeptember 20-án posztumusz vitézzé nyilvánította. Földi maradványa a 301. parcella, 7. sor, 5. sírjában nyugszik. A bajai III. Béla-király Gimnázium földszinti előcsarnokában 2001. június 20-án emléktáblát helyeztek el a volt bajai Ciszterci Gimnázium három mártírhalált halt cserkészének emlékére. A domborműveket Bartos Endre, a táblát Nuszpl Ferenc készítette. A táblán vitéz Kosztolányi József, vitéz Harcos László és vizét Gramling László arcvonásait bronz dombormű örökíti meg. Felirata: „A kommunizmus idején kivégzett mártírjaink Baja Város cserkészei – Baja város Önkormányzata” id. vitéz Kosztolányi Károly (Budapest, 1893. október 27.) ezredest,(Kosztolányi József 1. r. vádlott édesapja) a bajai légvédelmi tüzér alakulat parancsnoka volt. 1946-ban tisztjei és katonái vallomása alapján igazolták, majd ennek ellenére ősszel B-listázták és megfosztották rangjától. 1952. november 10-én őt is letartóztatták. A népbíróság 15 év börtönbüntetésre ítélte, ahonnan 1956-ban a forradalom alatt szabadult. Később, a szabadult elítéltek „begyűjtésekor” őt is visszavitték és a börtönben halt meg. ifj. vitéz Kosztolányi Károly (Budapest, 1926. október 10.) (Kosztolányi József 1. r. vádlott öccse, aki szintén cserkész volt) 1952. december 30-tól ugyancsak letartóztatásra került. A népbíróság életfogytiglani börtönre ítélte. Az ügyész halálbüntetésért felebezett, de az elsőfokú ítéletet jóváhagyták. 1956-ban a forradalom alatt szabadult. 1957. január 26-án Jugoszlávia felé elhagyta az országot. Jelenleg Franciaországban él. A perben szereplő elitélt cserkésztestvérünk az 1956-os szabadulásuk után ugyancsak külföldre távozott. A budai ciszterci rendi gimnázium és a 25. sz. Szent Imre cserkészcsapat mártírjai: dr. Melocco János (1909. - Budapest, 1951.) Koholt vádak alapján elítélték és kivégezték. Földi maradványa a 298. parcella, 18. sor 35. sírjában nyugszik. vitéz Kőszeghy László dr. (1921 - Budapest, 1952.) 1952-ben koholt vádak alapján halálra ítélték, a 301. parcella, 4. sor, 1. sírjában nyugszik. Mögötte szépen faragott fakereszt. „Emlékezzetek és emlékeztessetek” mottóval a forradalom és szabadságharc ötvenedik Jegyzőkönyv – OIB 2006. november 4. - 22 / 31

évfordulója alkalmából, 2006. október 21-én emléktáblát avattak a gimnázium első emeletén, az iskola tanár- és diák mártírjai emlékére: „Emlékezzetek és emlékeztessetek!” A ciszterci rend Szent Imre Gimnáziuma II. Világháborúban, az 1956-os szabadságharc idején, valamint a terror éveiben hősi halált halt vagy üldöztetést szenvedett tanárainak és diákjainak emlékére. Magyar Ciszterci Diákszövetség 2006. október Ugyancsak Budapestről: Pógyor István (Sárosoroszi, 1902. január 26. - Budapest, 1953. november 7.) A Keresztyén Ifjúsági Egyesület presbitere, valamint nemzeti titkára és az 1. sz. BKIE- cserkésztisztje. Előbb internálták, majd 1951-ben koholt vádak alapján 15 évre ítélték el államellenes összeesküvés vádjával. 1953. november 7-én a börtönben halt meg. Földi maradványa a 301. parcella, 1. sor, 31. sírjában nyugszik, ahol a család síremléket állított, melynek felirata: "Mindnyájan egyek legyenek Pógyor István 1902-1953. KIE - YMCA" Szülőfaluja templomának falán emléktábla hirdeti emlékét. vitéz Somogyváry (Freissberger) Gyula (Füles, 1895. április 21. – Budapest, 1953. febr. 12.) A két világháború közötti időszak kedvelt költője, írója, a népszerű "Gyula-diák". 1928-tól a Magyar Telefonhírmondó és Rádió irodalmi igazgatója volt. 1929-ben vitézzé avatták. 1935-ben kormánypárti országgyűlési képviselő, aki nem szavazta meg a II. zsidótörvényt. 1940. tavaszától Teleki Pál kérésére titkos rádiószolgálatot látott el. A Gestapó 1944. március 21-én elhurcolta, de Mauthausen-ből 1945-ben megmenekült, majd Rákosiék 1950-ben egy tévesen neki tulajdonított rendszerellenes vers miatt Kistarcsára internálták 1953. február 12-én a Gyűjtőfogház rabkórházába való szállítása közben, vagy a kórházban halt meg. Újratemetése 1993. február 13án volt ugyanott. Korábban cserkész volt, majd a mozgalom nagy támogatója. A szigetszentmiklósi 1016. sz. cserkészcsapat vette fel nevét. Földi maradványa a 301. parcella, 6. sor, 4. sírjában nyugszik. Budapest, I. Ybl Miklós tér 2. sz. alatt, egykori lakóháza falán emléktábla látható. Felirata: "E házban élt 1937 és 1950 között Somogyváry Gyula Gyula-diák író, képviselő, a Magyar Rádió igazgatója. Innen hurcolta el 1944-ben a Gestapó majd 1950-ben az ÁVH 1995 Születésének 100. évfordulóján." Szigetszentmiklós: Jácint utca 16. sz. házon, a Kis-Duna felöli oldalon található a 1016. sz. vitéz Somogyváry Gyula cserkészcsapat emléktáblája. Itt, nyaralójában alkotott 1929-től 15 nyáron át vitéz Somogyváry Gyula Gyula-diák, író 1895-1953. Szigetszentmiklósért így katolikus temploma felépítésért sokat tett. Somogyváry Gyula cserkészcsapat 1992. A szombathelyi Antibolsevista Gárda tagjainak működését is kegyetlenül megtorolták. A Jegyzőkönyv – OIB 2006. november 4. - 23 / 31

szombathelyi premontrei gimnáziumba jártak és nagyrészük az 50. sz. Hunyadi cserkészcsapat tagjai voltak. Gyimesi Szilárd nehezen viselte el az orosz katonák jelenlétét, a kommunista vezetők túlkapásait, paptanárainak meghurcolását, a templomba járás megtiltását, az internálásokat és bebörtönzéseket. Ezért az igazságért harcolva, ifjú idealizmussal és buzgalommal, barátaival és cserkésztársaival megalakította az „Antibolsevista Gárdát”. Röplapokat írtak és terjesztettek, szabotázs cselekményeket terveztek, a rendszer megdöntésére szervezkedtek. Gyimesi Szilárdot 1950. őszén behívták katonának, s közben társait elfogták és letartóztatták. Őt a katonaságnál tartóztatták le. 1951. április 5-én került sor a Markó utcai bíróságán, Jónás tanácselnök és Gönczy ügyész vezetésével az első csoport tárgyalása. Itt Gyimesi Szilárdot, Matók Leót és Alföldi Lászlót halálra ítélték. Kokas János életfogytiglanit kapott. A többi vádlottra 3-tól 17-évi fegyházbüntetés szabtak ki. A másodfokú ítéletben Alföldi László ítéletét életfogytiglanra változtatták, a többit jóváhagyták. Az elítélteket Vácra, a két halálraítéltet Budapestre, a Gyűjtőfogházba szállították. Gyimesi Szilárd (Csorna, 1929. jún. 24. – Budapest, 1951. okt. 13.) 1947-ben érettségizett. A népbíróság halálos ítéletét 1951. október 13-án a budapesti Gyűjtőfogházban végrehajtották. Földi maradványa a 298. sz. parcella, 17. sor, 15/16. sírjában nyugszik. Matók Leó (Szombathely, 1928. febr. 5. - Budapest, 1951. okt. 13.) Részt vett Gyimesi Szilárd által szervezett „Antibolsevista Gárda” tevékenységében. Őt is halálra ítélték és 1951. október 13án végezték ki a Gyűjtőfogházban. Földi maradványa a 298. sz. parcella, 17. sor, 15/16. sírjában nyugszik. Gyimesi Szilárd és Matók Leó sírja között egy hatalmas kopjafa áll. Muzsnai László ugyan nem volt cserkész, de tagja volt Gyimesi Szilárd által vezetett szombathelyi Antibolsevista Gárdának. Őt is kivégezték. A 301. sz. parcella 4. sor .4. sírjában nyugszik. Sírköve mellett, egy széles kopjafa áll. Előoldalának felirata: „Emlékezzünk az Antibolsevista Gárda meghalt tagjaira: Gyimesi Szilárd, Gyünókfalvai Imre, Jele…Kis Géza, Kóka János, Matók Leó, Muzsnai László. – Itt nyugszik hét ismeretlen társával együtt Muzsnai László. Élt 21 évet. 1952. május 23. Hazádnak rendületlenül, légy híve ó magyar.” Hátoldalán: az 1951. október 13-án kelt Gyimesi Szilárd halálos ítéletének végrehajtásáról készült 001197/1951. sz. jegyzőkönyv másolata. A szombathelyi Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium első emeleti folyosóján emléktábla örökíti meg a gimnázium három mártírját, az arcképe feletti felirat: „Éltek és meghaltak a Hazáért” Az emléktábla alatti kiegészítő tábla verssorai: „A földgolyó akárhogy fordul, Üzenet lesz egy gyáva korbul, Van még becsület van marok, Vannak még bátor magyarok.” A gimnázium udvarában lévő 50. sz. Hunyadi cserkészcsapat otthonának falán is elhelyeztek egy márvány emléktáblát. köztük két cserkész is van: Jegyzőkönyv – OIB 2006. november 4. - 24 / 31

„Éltek és meghaltak a szabadságért Gyimesi Szilárd 1929 – 1951. október 13. Matók Leó 1928 – 1951. október 13. Woppel Gyula 1928 – 1953. június Szombathelyi Premontrei Diákszövetség 1992. június 27.” 301. és a 298. sz. parcellákat a forradalom 50. évfordulójára felújították a sírok fedlapjait és a kopjafákat, rendezték, újrafüvezték az egész területet. Pécs, Köztemető: Csonka Ferenc (Pécs, 1924. júl. 19.- Budapest, 1986. szept. 22.) esperes – plébános, cserkészvezető. A pécsi 217. sz. Keresztény Munkás Ifjú cserkészcsapat tagja. 1948-tól a „katakomba cserkészet” egyik meghatározó vezető alakja. 1954. októberétől a Pécs-belvárosi templom káplánja. 1956. nov. 2-án a pécsi cserkészkerült egyik újjászervezője. 1961. február 6-án éjjel a nagy országos razia alkalmával őt is letartóztatta az ÁVH. A pécsi rendőrség földalatti börtönében vallatták. A Katolikus Püspöki Kar 1961. március 15-én elítélő nyilatkozatot adott ki, az államellenes szervezkedésben résztvevő egyházi személyekkel kapcsolatban.(!) Az 1961. jún. 7-től júl. 27-ig tartó koncepciós perben a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés és az ifjúsági munkáért ítélték el. A zárt tárgyaláson hatévi börtönbüntetést kapott. A Markó utcai fellebbviteli tárgyaláson az ítéletet jóváhagyták. Ezután Márianosztrára, a volt pálos kolostorból átalakított börtönbe került. 1963-ban, amnesztiával szabadult. 1964-ben Lengyelországon át Nyugatra akart szökni. Már a hajón elfogták és újabb másfél évet töltött lengyel börtönben. 1973-ban tért haza és több helyen szolgált. Végül 1973-ban Kövágószőlősre helyezték plébánosnak. Sokáig minden mozdulatát figyelték. Máig is vitatott körülmények között halt meg. 1986-ban az Országos Egyházművészeti Tanács ülésére utazott Budapestre. A Rákóczi út sarkán a hivatalos közlés szerint „figyelmetlenül”, lépett le a járdáról, de szemtanuk szerint lelökték az úttestre, ahol halálra gázolta egy gépkocsi, amely továbbhajtott. Földi maradványa Pécsi Köztemető II. parcella 1/B. sírjában nyugszik. A kővágószőlősi Plébánia templom falán munkásságát két emléktábla is megörökíti. A felújításban végzett áldozatos munkája elismeréséül Csonka Ferenc esperes-plébánosnak. Egyházközségi Tanács, Jézus Szíve Szövetség és a Hívek Sajnos a másik tábláról készült kép olvashatatlan. Az 1956-os események mártírja: Hegedüs István Fiatal korában Demecserben volt cserkész. Öttusázó volt, az öttusa magyar bajnokságok során 1948-ban egyéni bajnokságot nyert, 1949. és 1950-ben 2. helyezést, 1951 és 1952-ben harmadik helyezést ért el. A csapatbajnokságok során 1950-ben első helyezést, 1951. és 1952-ben 2.,helyezést értek el. Többszöri lovas balesete miatt hamar abba kellett hagynia a versenyzést. 1956. október 24-én gyalogosan indult az uszodába, a Budapest VI. Szófia utca 7. sz. előtt, a Körút felöl géppisztolysorozat oltotta ki életét. Gerendás László úszóedző, mint szemtanú vallotta, hogy egy teherautónyi ÁVO-s terítette le. Ö vitte haza egy targoncán a holtestet és az Izabella utca 50-ben, ideiglenesen az udvaron temették el. 1957-ben a Kerepesi úti temetőbe helyezték örök nyugalomra. Jegyzőkönyv – OIB 2006. november 4. - 25 / 31

Portréja, Füle Mihály grafikus alkotása az 1957-ben kiadott 20 Ft-os papírpénzen látható. Halálának színhelyén ifj. Tóth Béla szobrászművész emléktáblája emlékezteti az arra járókat: Ezen a helyen érte halálos lövés 1956. október 24-én Hegedüs István öttusa magyarbajnokot. Állíttatta a tisztelő utókor 2003. 2003-ban a Magyar Testnevelési Egyetem (Testnevelési Főiskola) udvarán szobrot emeltek a hősi halott emlékére. A TF az elesettek emléktábláján is szerepel Hegedüs István neve. Verőce, Gorka tér: 1956-os hősök emlékműve: Az 1030. sz. Néri Szent Fülöp cserkészcsapat parancsnokának kezdeményezésére 1997. október 23-án emlékművet avattak. A kocka alakú betontömbből kiágazó kopjafát Babuk Viktor rajparancsnok tervezte és készítette, Botka N. és mások segítségével. Az avatást nagyszámú fiatal és felnőtt jelenlétében Pölcz Ernő polgármester végezte. A márványtábla felirata: 1956. hősei emlékére állította az 1030. sz. Néri Szent Fülöp cserkészcsapat 1997. okt. 23. Végül elrettentő példaként álljanak az alábbi sorok: 1945. március 31. – április 3. között a Magyar Cserkészszövetség vezetői konferenciájának csoport beosztásában, a férficserkész őrsben megjelent dr. Olti Vilmos neve. A Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének Ifjúsági Titkársága a Magyar Cserkészszövetség vezetőiről készített titkos névjegyzékében, mint kommunista párttag szerepel. Majd a Magyar Cserkészfiúk Szövetségének vezetőiről készített név- és lakjegyzékben is Olti-t mint az MKP tagjának tüntetik fel. Tehát már akkor beépített ember volt. A Szövetség 1947. március 23-án megtartott vezetőségválasztó közgyűlésének szavazólapján, az „Országos Cserkészfegyelmi Bíróság” és az Országos Kiegyenlítő és Összeférhetetlenségi Bíróság tagjaként olvashatjuk nevét. 1948. június 27-én megtartott vezetőségválasztó közgyűlés szavazólapján dr. Olty Vilmos a „Fegyelmi Bíróság” tagjaként és a „Kiegyenlítő Bíróság” vezetőjeként szerepelt. Egyelőre ennyit tudunk” cserkész múltjáról. Ezután már nem mint cserkészről, hanem a hírhedt Markó-utcai Népbíróság tanácsvezető bírájáról, Olt, Oltí vagy Olty néven olvashattunk róla az újságokban. Sokszor a vérengző kommunista, Alapi főügyésszel együtt szerepeltek. A korábbi „cserkészvezető” Olti Vilmos, koholt vádak alapján, törvénytelen eljárásokban súlyos börtönbüntetéseket és halálos ítéleteket hozott. Pl. a sok közül ilyen volt az 1948. júliusában az Actio Catholica vezetői elleni per és 1951. június 28. Endrédy Vendel zirci főapát, vagy Mindszenty József hercegprímás pere, illetve sorolhatnánk a számtalan cserkész áldozat nevét. Egy időben Olti Vilmos vezette bíróság kitelepedett Kistarcsára és az internálótábor területén fogva tartottakat pár perc alatt hosszú börtönbüntetésre vagy halálra ítélte. Emlékezzetek és emlékeztessetek! A Bibliában egy helyen olvashatjuk, hogy Jézus felhívja hallgatóságának figyelmét, hogy a hallottakat „mondjátok el gyermekeiteknek”. Igen mondjátok el, hogy ne a félrevezetés, a történelem meghamisítása, hanem az igazság maradjon fenn az utókor számára. Az összeállítás nem teljes, hallomásból további cserkész mártírokról is tudunk, de a pontatlan adatokat nem kívánjuk közzétenni. Ezért kérünk mindenkit, hogy aki a fentiek kiegészítésére vagy új adatok birtokában van, szíveskedjen a szerzővel közölni. A segítséget előre is köszönjük. Jegyzőkönyv – OIB 2006. november 4. - 26 / 31

2. sz. melléklet - MCSSZ rendes tagságukat megerősítők névsora

Kerület 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 3 4 4 4 4 5 5 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 10 10 10 10 10 10 10

Csapat 1926. Szent Erzsébet 1999. Szent Angéla 25. Szent Imre 314. Czuczor Gergely 436. Fekete István 444. Vasvári Pál 823. Mátyás király 823. Mátyás király 1212. Szent Ilona 19. Bükk 19. Bükk 775. Hunyadi János 353. Chernel István 125. Szent István 125. Szent István 188. Shvoy Lajos 486. Bátorkeszi István 291. Kiss Lajos 553. Szent Imre herceg 47. Szent László király 47. Szent László király 604. Szent Mór 604. Szent Mór 604. Szent Mór 604. Szent Mór 604. Szent Mór 615. I. Béla király 615. I. Béla király 615. I. Béla király 615. I. Béla király 615. I. Béla király 651. Toldi 681. Assisi Szent Ferenc 681. Assisi Szent Ferenc 15. Bethlen Gábor 2. Sík Sándor 293. Szent Kapisztrán 293. Szent Kapisztrán 836. gróf Teleki László 845. P. Bárkányi János 929. Szent Mihály

Név dr Pásztor Emőke dr Legeza László dr Nádai Béla Tarnai Lászlóné Bécsi Áron András dr Örvös Mária Schüszterl Péter Watzek István Varga Gabriella Parajos Richárd Parajos Tibor Vass Krisztina Németh Tamás Szabó Gábor Kálmán Szabó Katalin Takács Zita László Botond dr Kriván Lajos Pozsár Erika Ivanics Endre Nyisztor Zsolt Farkas Helka Farkas Csanád Merényi Zoltán János Magusics Petra Horváth Gábor Molnár Edit Turschl Attila Domokos István Bernáth Zsolt Balogh Róbert Vízi Miklós Karl Andor dr Nyúl Eszter Anna Avar Zsombor Csanády Miklós Szabó László Pappné Fogd Klára Brandenburg Mónika Vitányiné dr Velenczei Édua Herczeg László

Jegyzőkönyv – OIB 2006. november 4. - 27 / 31

St

Cst + +

+ + + + + + + + + + +

+ +

+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +

3. sz. melléklet - MCSSZ újonnan felvett rendes tagjai Kerület 2 2 6 8

Csapat 19. Bükk 775. Hunyadi János 615. I. Béla király 878. Hatvani Pál

Név Parajos Rudolf Mészáros Ferenc Komjáthy Attila Svébis Márk Márton

St + + + +

4. sz. melléklet - Csapatparancsnoki megbízatást kapottak listája Kerü -let

Képe Megbízatás -sítés kezdete

Csapat 205. Zrínyi Miklós

Csapatparancsnok Lakcím dr Opor Gergely 1055 Budapest, Szent 1 László István körút 3 3/28 st 3532 Miskolc, Szamos utca 2 799. Ernye bán Molnár Péter st 10 484. gróf 8146 Jenő, Petőfi Sándor 4 Batthyány Lajos Bódis Lajos cst utca 18 16. Evangélikus 2090 Remeteszőlős, Patak 10 Gimnázium Hazay Balázs sétány 18 st

Jegyzőkönyv – OIB 2006. november 4. - 28 / 31

2006.05.05. 2006.03.30. 2006.05.05. 2006.05.15.

5. sz. melléklet - SZMSZ módosításának elfogadott szövege A Magyar Cserkészszövetség Szervezeti és Működési Szabályzata A következő paragrafusok, illetve pontok az alábbiak szerint módosulnak, törlődnek, vagy beépülnek: 2.§ Az Alapszabály, az SZMSZ, és a Szövetség többi szabályzatainak rendszere (ASZ 1.§) 1. Az SZMSZ meghatározása Az SZMSZ értelmezi a Magyar Cserkészszövetség Alapszabályát (továbbiakban: Alapszabály, rövidítve: ASZ), meghatározza az ASZ-rendelkezések végrehajtásának módját és eszközeit, valamint szabályozza a Szövetség szervezeti felépítését, és szervezeti egységeinek működését. Az SZMSZ igazodik az ASZ rendelkezéseihez, valamint a Szövetség minden más szabályzata és határozata felett áll. Az SZMSZ paragrafusainak címeiben hivatkozik az ASZ megfelelő paragrafusaira, ahol ez szükséges. 2. Az Alapszabály a Szövetség legfőbb szabályzata Az Alapszabály a Szövetség legfőbb szabályzata, amely minden más szabályzat és határozat felett áll. Az ASZ 38.§ a) pontja kimondja, hogy az ASZ módosítása az Országos Közgyűlés (továbbiakban: Közgyűlés) hatáskörébe tartozik. Az Alapszabályt érvényesen módosítani az Országos Közgyűlés csak az érvényben levő Alapszabály és SZMSZ rendelkezéseinek betartásával jogosult. Az Alapszabály-módosító javaslat előkészítése érvényesen kizárólag az SZMSZ 23.§-ban meghatározott ügymenet szerint mehet végbe. Az Országos Közgyűlés elé Alapszabály-módosítást előterjeszteni kizárólag az Országos Intéző Bizottság (továbbiakban: OIB) jogosult, miután az SZMSZ 23.§-ban rögzített előkészítő ügymenetet lefolytatta, annak végeztével az előterjesztést az OIB elfogadta, és azt a Közgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Módosító indítványokat a Szövetség tagjai az előkészítés során tehetnek, a vonatkozó rendelkezések betartásával. A teljes, OIB által elfogadott Alapszabály-módosító előterjesztést az Alapszabály módosító Közgyűlés időpontja előtt legalább 6 (hat) héttel ki kell küldeni a Szövetség rendes tagjainak, a Közgyűlési meghívóval együtt. Módosító indítványt az OIB által elfogadott előterjesztéshez már senki sem jogosult tenni, sem a Közgyűlés előtt, sem a Közgyűlésen. A Közgyűlésen az OIB által előterjesztett Alapszabály-módosítás részeire nem bontható, annak elfogadásáról vagy elutasításáról a Közgyűlés az ASZ 38.§ a) szerint, egyszerű szótöbbséggel dönt. 3. Az OIB jogköre az szabályzatértelmezés

SZMSZ

és

minden

más

szabályzat

megalkotása,

és

a

Az ASZ 46.§ e) pontja, valamint jelen paragrafus kimondja, hogy a Szövetség minden más szabályzatának, köztük az SZMSZ-nek megalkotása és módosítása, valamint minden szabályzat értelmezése az OIB kizárólagos jogköre és feladata. A szabályzat-értelmezési jogkörében kizárólag az OIB jogosult határozatban megállapítani, hogy valamely szabályzat rendelkezése ellentétes-e egy másik szabályzat rendelkezésével vagy egy szervezeti egység határozatával. 4. Az SZMSZ az Alapszabályhoz igazodik, a többi szabályzat pedig az ASZ-hez és az SZMSZ-hez Az OIB az SZMSZ-t köteles összhangban tartani az ASZ rendelkezéseivel, a többi szabályzatot pedig az ASZ és az SZMSZ rendelkezéseivel. Amennyiben az OIB határozatban megállapítja, hogy az SZMSZ valamely rendelkezése ellentétes az ASZ valamely rendelkezésével, akkor az OIB köteles hat hónapon belül módosítani az SZMSZ-t, hogy összhangba kerüljön az ASZ-el. Addig az ASZ rendelkezése szerint kell eljárni, az OIB határozat iránymutatása alapján. Amennyiben az OIB határozatban megállapítja, hogy egy szabályzat valamely rendelkezése ellentétes az ASZ vagy az SZMSZ valamely rendelkezésével, akkor az OIB köteles egy éven belül módosítani a szabályzatot, hogy összhangba kerüljön az ASZ-el és az SZMSZ-el. Addig az ASZ és az SZMSZ rendelkezései szerint kell eljárni, az OIB határozat iránymutatása alapján. Jegyzőkönyv – OIB 2006. november 4. - 29 / 31

5. Az Alapszabállyal és az SZMSZ-el ellentétes szabályzatok és határozatok semmisek Sem a Közgyűlés, sem más szervezeti egység nem hozhat érvényesen olyan határozatot vagy nem fogadhat el érvényesen olyan szabályzatot, amely ellentétes az Alapszabállyal vagy az SZMSZ-el. Az Alapszabállyal vagy az SZMSZ-el ellentétes rendelkezések semmisek, és ilyen esetben továbbra is az Alapszabály, illetve az SZMSZ szerint kell eljárni. Amennyiben az OIB megállapítja, hogy egy szervezeti egység olyan határozatot hozott, vagy olyan szabályzatot, szabályzati rendelkezést alkotott, amely ellentétes az ASZ-el vagy az SZMSZ-el, akkor a megállapító határozat azt egyben meg is semmisíti. Ha a Közgyűlés hozott olyan határozatot, vagy alkotott olyan szabályzatot, szabályzati rendelkezést, amely ellentétes az ASZ-el vagy az SZMSZ-el, akkor az OIB az ellentétet megállapító határozatával az eredeti határozat, szabályzat végrehajtását a következő Közgyűlésig felfüggeszti, és felhívja a Közgyűlést a határozat, szabályzat módosítására. Amennyiben a semmis vagy felfüggesztett határozat alapján intézkedés történt, akkor az ügyben érintetteknek haladéktalanul vissza kell állítani az eredeti állapotot. 6. Az OIB szabályzat-alkotó, határozó, és ügyvivő tevékenysége Az ASZ rendelkezései értelmében az OIB két Közgyűlés között a Szövetség fő határozó szerve. Az OIB ezen feladatát : a) szabályzatok alkotásával, módosításával, és törlésével, b) határozatok meghozatalával, módosításával, és hatályon kívül helyezésével, c) valamint ügyvivő tevékenységgel (pl. tájékoztatás, beszámoltatás, előkészítés, felmérés, ellenőrzés,) folyamatosan végzi. A szabályzatok nem határozatok, és a határozatok felett állnak. A határozatok a szabályzatok rendelkezéseihez igazodnak. Az egyéb ügyvivői tevékenység igazodik mind a szabályzatokhoz, mind az érvényben lévő határozatokhoz. Az Alapszabály az OIB számára kizárólagos jogkört biztosít a 46.§-ban felsorolt döntések meghozatalára. Az ASZ 46.§-ban felsorolt ügyek tekintetében az Országos Közgyűlésen az OIB-t kizárólagos előterjesztési jog illeti meg. Ennek következtében az ASZ 46.§-ban felsorolt ügyekben az Országos Közgyűlésen az OIB által elfogadott előterjesztéseken kívül a Szövetség semelyik szervezeti egysége vagy tagja érvényesen nem tehet előterjesztést. Az OIB esetleges ilyen tárgyú előterjesztését a tagok számára legkésőbb a Közgyűlés előtt 2 (két) héttel írásban ki kell küldeni. Módosító indítványt az OIB által elfogadott előterjesztéshez már senki sem jogosult tenni, sem a Közgyűlés előtt, sem a Közgyűlésen. A Közgyűlésen az OIB előterjesztése részeire nem bontható, annak elfogadásáról vagy elutasításáról a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt. Amennyiben egy, az ASZ 46.§-ban felsorolt ügyben az Országos Közgyűlés döntött, az nem csorbítja a továbbiakban az OIB döntési jogát a szóbanforgó ügyben. 17.§ A választás és szavazás rendje a Szövetség közgyűlésein (ASZ 30.§, 36.§, 81.§) 1. A jelöltállítás előkészítése a közgyűlések előtt b) A jelölőbizottságot a közgyűlések előtt legkésőbb 3 (három) hónappal meg kell választani, de csak az előző rendes évi közgyűlés megtartása után választható meg. A megválasztott jelölőbizottság köteles 8 (nyolc) napon belül első ülését megtartani, és azon elnökét megválasztani. A jelölőbizottság jelöltállító munkájának megkezdéséről, és a tiszújító közgyűlés közeledtéről köteles a Vezetők Lapjában, valamint az egyéb hivatalos kiadványban, kerületi körlevélben a Szövetséget, illetve a kerületet a kiadványok szerkesztőségeibe eljuttatott közleményben tájékoztatni, működésének megkezdése után 8 (nyolc) napon belül, amelyet a kiadványok soron következő számaikban kötelesek leközölni. e) Az ASZ 30.§ 6. pontja szerinti, a jelölőbizottság javaslatán kívüli jelöltállításhoz szükséges, hogy a jelölt személyéről a tagság a tisztújító közgyűlés előtt tájékozódni tudjon olyan mértékben, mint amilyen mértékben a jelölőbizottság általi jelöltek esetében tud. Ez úgy valósul meg, hogy a tisztújító közgyűlés előtt 6 (hat) héttel kiküldött meghívó kézhezvétele után a tagok Jegyzőkönyv – OIB 2006. november 4. - 30 / 31

az Országos Elnökség, illetve a Kerületi Elnökség számára megküldött javaslatként jelölteket javasolhatnak írásban. A javaslatot legkésőbb a közgyűlés előtt 4 (négy) héttel a Szövetség vagy a Kerület hivatalos címére tértivevényes ajánlott küldeményként kell feladni, vagy ugyanilyen határidő betartásával személyesen, írásba fektetett, mindkét fél által aláírt átadásátvételi feljegyzés kiállítása mellett az Elnöknek, vagy a jelölőbizottság elnökének át kell adni, az ASZ 36.§-ban és 81.§-ban foglaltak betartásával. Amennyiben a feladás vagy az átadás időben nem történik meg, úgy a javaslat előterjesztése semmis, és a közgyűlés az elkésett javaslatokat nem veheti figyelembe. A javaslatnak tartalmaznia kell a javasolt személy nevét, rövid életrajzát, a jelölés indoklását és a javasolt személy jelölést elfogadó nyilatkozatát. Ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a jelölt megfeleljen a jelöltállítás követelményeinek, melyet az ASZ 30.§ 6. pontja feltételként szab. A szabályosan, pótlólagosan jelölt rendes tagok adatait és életrajzát a Szövetség vagy a kerület elnöke a Főtitkár és a Jelölőbizottság közreműködésével kiküldi a tagság számára a közgyűlés megkezdése előtt legkésőbb 2 (két) héttel, a Jelölőbizottság esetleges megjegyzéseivel, észrevételeivel együtt. Hogy a tagság teljes képet kapjon a jelöltekről, a pótlólagosan jelölt rendes tagokra tett javaslatok kiküldésekor a Jelölőbizottság javaslatát, vagy annak rövidített változatát ismételten ki lehet küldeni. Az ismételt kiküldést a Jelölőbizottság, valamint az Országos Elnök illetve a Kerületi Elnök indítványozhatja. 8. Az országos és kerületi megválasztott tisztségviselők hivatalba lépési rendje Minden új tisztségviselő a leköszönő tisztségviselővel közösen végrehajtott átadás-átvétellel lép hivatalába. Az országos közgyűlés vagy az OIB által megválasztott minden országos tisztségviselő esetében a közgyűlési, illetve OIB jegyzőkönyv hitelesítése és a Szövetség új képviselőinek jogerős bírósági bejegyzése után,15 napon belül esedékes az átadás-átvétel. A kerületi és egyéb országos tisztségviselők esetében a jegyzőkönyv hitelesítése után, 15 napon belül esedékes az átadás-átvétel. A ténylegesen megtartott átadás-átvételig teljes jogkörrel a leköszönő tisztségviselő látja el megbízatását. Az átadás-átvétel csak a leköszönő és az új tisztségviselő személyes jelenlétében tartható meg, és arról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet mind a leköszönő, mind az új tisztségviselő aláír. A jegyzőkönyvet a leköszönő tisztségviselő vezeti. Amennyiben nem tudnak megegyezni a jegyzőkönyv szövegében, úgy a leköszönő tisztségviselő által adott szövegjavaslat az irányadó, azonban a helyszínen csatolni kell a jegyzőkönyvhöz az új tisztségviselő észrevételeit is. Ha az átadás-átvétel nem valósul meg, azt az OIB határozattal pótolhatja. 29.§ Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések (ASZ 95.§) 1. 2007. január 1. után a Szövetség rendes tagjai kizárólag azok, akik (amelyek) 2004. május 22én érvénybe lépett szabályok szerint a Szövetségbe felvételt nyertek, vagy 2004. május 22. és 2006. december 31. között tagsági szándékukat megerősítették, illetve akiknek (amelyeknek) az ASZ 95.§ 1. ponta értelmében a Szövetség eredeti nyilatkozatuk alapján tagságuk folyamatos fenntartását elfogadja.

Jegyzőkönyv – OIB 2006. november 4. - 31 / 31