A nemzeti köznevelési törvényből fakadó változások az óvoda működésében Kozák András köznevelési szakértő
Új nevelési év– új ágazati statútum – új szabályok Ágazati kerettörvény (statútum): A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) Kihirdette: Magyar Közlöny 2011/162. sz. /2011. dec. 29./ személyi hatálya: a köznevelés valamennyi résztvevőjére területi hatálya: Magyarország területén valamennyi, a törvény 7. § (1) bekezdésében nevesített intézményre tárgyi hatálya: a köznevelési intézményekben folyó nevelés-oktatás jogilag szabályozott életviszonyaira terjed ki, míg időbeli hatálya: a felmenő rendszer elve szerint alakul. Főszabály szerint 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba az érvényes normaszöveg azzal, hogy mindazon szabályozási területeken, ahol még e törvény normái nem léptek hatályba a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény hatályában fenntartott rendelkezései irányadóak a jogalkalmazás vonatkozásában, így jogszabályi dichotómia érvényesül
A kódex időbeli hatálya A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény hatályba lépése 2012. szeptember 1. és 2016. január 1. között ötlépcsős felmenő rendszerben történik, ehhez igazodik az 1993. évi LXXIX. törvény hatályon kívül helyezése is. Ennek stádiumai a következők: • • • • •
I. szakasz II. szakasz III. szakasz IV. szakasz V. szakasz
2012. szeptember 1 – 2012 december 31. 2013. január 1 – 2013. augusztus 31. 2013. szeptember 1 – 2014. augusztus 31. 2014. szeptember 1 – 2016. augusztus 31. 2016. szeptember 1.
Vonatkozó jogszabályhely: 2011:CXC. tv. 95. § (1)-(5) bekezdései
Az I. periódus: 2012. szeptember 1- december 31. • Az óvodai nevelés köznevelési alapfeladatként történő definiálása [Nkt. 4. § 1. a), b), r) és s)] • A nem csak a körzetben lakó két és féléves gyermekek óvodába való felvétele [Nkt. 8. § (1)] • Az alternatív óvoda intézményi léte [Nkt. 9. § (8)-(10)] • A kiemelt figyelmet érdemlő gyermek (benne a különleges bánásmódot igénylő gyermek, kiemelten tehetséges gyermek és az SNI-gyermek megváltozott törvényi definíciója [Nkt. 4. § 14. és 25.] • Az óvoda helyi pedagógiai programja [Nkt. 5. § (2)] • A szakmai jogszabálysértés fogalma [Nkt. 21. § (11)] • Az intézményi közzétételi lista [229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. § (1)-(2)] • A szakmai alapdokumentumok megváltozott legitimációs eljárásrendje [Nkt. 25. § (4), 26. § (1) és a 32. § (1) i)] • A gyermek óvodai jogviszonyával kapcsolatos tanulói adatnyilvántartási kötelezettség (oktatási azonosító) [Nkt. 41. § (4) d) da)-dg)] • A gyermekekkel kapcsolatosan nyilvántartott adatok köre és kezelésük protokollja [Nkt. 41-44. §]
A II. periódus: 2013. január 1 – augusztus 31. • Az óvodai nevelés kizárólag települési önkormányzat által kötelezően ellátandó köznevelési alapfeladatként való definiálása [Nkt. 74. § (2)] • A pedagógiai szakszolgálatokra vonatkozó normák, melyek kötelező szakszolgálati feladatként határozzák meg az óvodapszichológiai ellátást, a tehetséges gyermekek gondozását [Nkt. 18. §] • A köznevelési intézmény jogi státusát érintő alapvető változás: az óvodák önálló költségvetéssel rendelkező intézményként működhetnek csak [Nkt. 21. § (1)] • Az alapító okiratra vonatkozó új elemek (alapfeladat jogszabály szerinti elnevezése [Nkt. 4. § 1.], gazdálkodással összefüggő jogosítványok) [Nkt. 21. § (3)] • A járási hivatalok működésének megkezdése (rendkívüli szünet, ált. szabálysért. hat. jogkör) [Nkt. 30. § (5), 2012:II. tv. 38. § (1)] • A tankötelezettség kezdetére vonatkozó új szabály [Nkt. 45. § (2),(4)] • A tankerületek mint tanügyigazgatási szervezeti egységek megjelenése az óvoda életében [Nkt. 50. § (7)] • A köznevelési intézmény vezetői megbízására vonatkozó összeférhetetlenségi szabály hatályba lépése [Nkt. 67. § (2)] • A nem az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmények vezetőinek megbízására vonatkozó új szabály [Nkt. 68. § (2)]
A III. periódus: 2013. szeptember 1 – 2014. augusztus 31. • Az óvodai nevelés új finanszírozott foglalkoztatási időkerete, amely magába foglalja a heti 50 órás foglalkoztatási kereten túl a speciális nevelési szükségletű gyermekek heti 11 órás foglalkoztatását is - így az engedélyezett óvodai foglalkoztatás teljes időkerete heti 61 óra [Nkt. 8. § (3) és a 6. sz. mell. 3. sor] • Kollégiumi ellátás igénybevételének lehetősége az SNI- és a nemzetiségi nevelésben részt vevő gyermekek esetében az óvodai nevelés kezdetétől [Nkt. 17. § (2)] • Az óvodai csoportok minimális, maximális és átlaglétszáma, továbbá a csoportszervezés új szabálya, melynek értelmében a BTM-gyermek nem számíthat kétszeres szorzósnak, s a maximális létszámtól csak a nevelési év közben – és nem a nevelési év kezdetén – a gyermek felvétele illetve átvétele miatt lehet eltérni [Nkt. 25. § (7), 47. § (7) és a 4. sz. mell. 3. sor] • Az óvodában foglalkoztatott vezetők, pedagógusok, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők körének meghatározása és finanszírozott létszáma [Nkt. 1-2. sz. melléklete]
A III. periódus: 2013. szeptember 1 – 2014. augusztus 31. • A technikai alkalmazottak létszámának limitálására vonatkozó szabály /a teljes munkaidőre számított pedagóguslétszám max. 20 %a/ [Nkt. 61. § (5)] • A pedagógusok foglalkoztatásának új szabályai (kötelező óraszám helyett kötött munkaidő, melyet a gyermekekkel való közvetlen foglalkozásra kell fordítani: ez az óvodában továbbra is heti 32 óra marad) [Nkt. 62. § (8)] • A pedagógus életpálya modell keretében garantált előmeneteli és illetményrendszer [Nkt. 64-65. § és a 7. sz. melléklet] • A pedagógusok magasabb bérezésére vonatkozó szabály (az óvodapedagógusok garantált illetményének és pótlékainak illetményalapja a legkisebb kötelező munkabér 180 %-a lesz) [Nkt. 65. § (2) és a 7-8. melléklet] • A minősítési eljárás kezdete, melynek munkajogi relevanciája a magasabb fizetési kategóriába lépésben fogalmazható meg [Nkt. 97. § (19)-(21)]
A III. periódus: 2013. szeptember 1 – 2014. augusztus 31. • Az óvodavezető munkaidejére és a címzetes vezetői pótlékra vonatkozó új szabályok [Nkt. 69. § (5)-(6)] • A kistelepüléseken megszervezendő óvodai és nemzetiségi óvodai csoportindítás kötelezősége legalább 8 gyermek szülőjének kérelme esetén [Nkt. 89. § (1)-(2)] • A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek – mint a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek alcsoportja – fogalmának meghatározása innentől kezdődően a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint történik [Nkt. 4.§ 13. b)] • A teljesítménypótlék helyett már csak a Mt.-ben meghatározott rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék alkalmazható [2012:I. tv. 107-109. §] • Az intézményvezetők létszámára és óraszámára vonatkozó új rendelkezések [Nkt. 1. és 5. sz. mellékletei]
A IV. periódus: 2014. szeptember 1-től • Az óvodáztatási kötelem 3. életéves korhoz kötése és a felmentésre vonatkozó új szabályok [Nkt. 8. § (2)] • Az óvodai elhelyezés megszűnésének új szabályai: új jogcím a jegyző által megadott engedély a gyermek óvodából való kimaradására, míg az igazolatlan mulasztás, a szülő írásbeli bejelentése, a fizetési hátralék elmaradása és a gyermek nyolcadik életévének iskolai felvétel nélküli betöltése kikerül az óvodai jogviszony megszűnésének esetköréből [Nkt. 53. § (1)] • Ekkortól kötelező a fejlesztő nevelés a következők szerint: ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, fejlesztő nevelésben vesz részt, melyet a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési intézmény lát el egyéni vagy csoportos formában saját intézményében külön erre a célra létrehozott csoportban vagy otthoni ellátás keretében, vagy abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja [Nkt. 97.§ (5)]
A köznevelés közszolgálatisága: paradigmaváltás az ágazati kerettörvényben A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény három alapvető jellemzője: a) kerettörvény jelleg, melynek alapján a részletszabályozást rendeleti szintre helyezi a jogalkotó a két legfontosabb szabályozó norma: • 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és köznevelési intézmények névhasználatáról
b) a köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat, melyet a nevelést előtérbe helyező értékalapú szemléletközpontúság jellemez c) az állam meghatározó szerepe, mely a köznevelés szakszerű és törvényes működésének ellenőrzésében, valamint az intézményrendszer működtetésében érvényesül
A köznevelési törvény céljai A törvény célja a gyermekek, fiatalok • harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődésének elősegítése • készségeinek, képességeinek, ismereteinek, jártasságainak, érzelmi és akarati tulajdonságainak, műveltségük életkori sajátosságainak megfelelő, tudatos fejlesztése • erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére való ösztönzése • a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes emberekké, felelős állampolgárokká nevelése • társadalmi leszakadásának megakadályozása • tehetséggondozása
A köznevelés ágazati törvényben foglalt alapelvei • Közszolgálatiság elve: a köznevelés a magyar állam közszolgálati feladata – közfeladat, melynek ellátási kötelezettsége az állam és a települési önkormányzatok között oszlik meg. • Értékalapú szemléletközpontúság elve: a köznevelés egészét és a pedagógiai kultúrát áthatják a keresztény világnézet és emberi magatartás alapvető értékei, így a szeretet, bizalom, empátia, igazságosság, méltányosság, tudás, szolidaritás, egymás elfogadása, egyéniesítés stb. • A köznevelési intézmények alapításának pluralizmusa: az óvodai nevelés kivételével az állam a feladatellátásra kötelezett, míg szélesedik az intézményalapításra jogosultak köre a nem egyéni vállalkozó természetes személlyel. • Kötelességek és jogok egységének elve: a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő kötelezettségei és jogosultságai egymástól el nem választhatóan érvényesülhetnek.
A köznevelés ágazati törvényben foglalt alapelvei • A gyermek, a tanuló, a szülő és a pedagógus vallási és világnézeti meggyőződésének tiszteletben tartása. • Szakmai autonómia elve, mely megtestesül a nevelőtestületek kiszélesített, csak törvény által korlátozható jogosítványaiban. • A nemzetiségek kulturális autonómiájának elve. • A köznevelési intézmény működésének alapvető keretét alkotó törvényesség (legalitás) elve. • A térítésmenetesség elve: •
Az állami, települési önkormányzati fenntartású intézményekben, továbbá az állami feladatellátásban részt vevő nemzetiségi önkormányzati, egyházi és magánintézményekben az óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, valamint a kollégiumi ellátás az ingyenes oktatásban részt vevő, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő gyermekek, tanulók számára térítésmentes [Nkt. 2. § (2) bek.].
• Az iskolarendszer átjárhatóságának elve (transzparencia).
A köznevelés más jogágak által meghatározott garanciális alapelvei • A nemzetközi közjog – hazai jogszabályok felett álló – alapvető elve a gyermek mindenek felett álló érdekének respektálása a nevelés-oktatás egészében /a gyermekek jogairól szóló 1989. nov. 20-án kelt egyezmény, kihirdette: 1991: LIV. tv./ • Munkajogi relevanciájú fundamentum a munkavállalók kötelező bérezésének és a túlmunka kötelező anyagi elismerésének elve /Mt. 163. §/ • A közfeladatnak a köz(igazgatási) jog egységes, átfogó fogalmi rendszerében – jogszabályban expressis verbis – nem definiált fogalma: állami és helyi önkormányzati feladat, amely részben vagy egészben közpénzből, közérdek ellátása végett kerül megvalósulásra.
Új jogintézmények – megváltozott fogalmak • A köznevelés alapfeladata az alaptevékenység fogalmának helyébe lép. • A 2013. január 1. után kiadott alapító okiratban nem az alaptevékenységet és szakfeladat szerinti megnevezést, hanem az Nkt. 4. § 1. pontjában foglalt alapfeladatot kell feltüntetni, mely az óvodák vonatkozásában lehet: óvodai nevelés; nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése; többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése; azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek az óvodai ellátása, akik a többi gyermekkel nem foglalkoztathatók együtt. • Az óvodai felvétellel létrejövő, az óvoda és a gyermek közötti jogilag szabályozott társadalmi kapcsolatot a jogszabály óvodai jogviszonyként határozza meg, s előírja az oktatási azonosító szám igénylését (okt. 30-ig).
Új jogintézmények – megváltozott fogalmak • Kiemelt figyelmet igénylő gyermek: Kiemelt bánásmódot igénylő gyermek: sajátos nevelési igényű gyermek: az a gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján (testi) mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd [Nkt. 4. § 25.]. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek: aki a (nevelési tanácsadó szakvéleménye) szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek [Nkt. 4. § 3.]. kiemelten tehetséges gyermek: aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség [Nkt. 4. § 14.]
Új jogintézmények – megváltozott fogalmak • Az alternatív óvodák az általuk készített és jóváhagyott alternatív óvodapedagógiai programban meghatározottak alapján készítik el a pedagógiai programjukat, melyekben meghatározhatják az általános szabályoktól eltérő, sajátos, az adott intézményben folyó óvodai nevelés és az óvodai élet megtervezésének elveit, a nevelés tevékenységi formáit és az óvodapedagógus feladatait, a pedagógusok kötött és kötetlen munkaidejének szabályait, az alkalmazott építésügyi előírásokat, eszközöket és felszereléseket, a minőségpolitika rendszerét, módszereit és eszközeit, a működő vezetési modellt, nevelés- és oktatásszervezést, az elfogadott pedagógus végzettséget és szakképzettséget. [Nkt. 9. § (8)-(10)]
Új jogintézmények – megváltozott fogalmak • feladatellátási hely: az a cím, ahol a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátása történik [Nkt. 4. § 7.] • magánintézmény: nem állami, nem önkormányzati és nem egyházi fenntartású intézmény [Nkt. 4. § 16.] • minősítési eljárás: a pedagógus teljesítményét értékelő eljárás, amely a magasabb fokozatba lépéséhez szükséges, kormányrendeletben meghatározottak alapján [Nkt. 4. § 17.] • intézményátszervezés: minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okirat következő elemeit érinti: o az intézmény típusát, o az intézmény feladatellátási helyét, o alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését o nevelési feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermeklétszámot, o a feladatellátást szolgáló vagyont, továbbá a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon használati jogát, o az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat ide nem értve az olyan vagyont érintő döntést, amely vagyon a feladatellátáshoz a továbbiakban nem szükséges [Nkt. 4. § 11.]
Az óvoda mint köznevelési intézmény: szervezeti normák - 2012. 09.01. • Kt. 24. §-a és Nkt. 8. és 45. §-ai Az óvoda mint köznevelési intézmény: Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a – nem csak a körzetében lakó – gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. A kötelező óvodai nevelés fejlesztő nevelésben is teljesíthető (e feladatellátási kötelezettség a 2014/2015. nevelési évtől kezdve terheli a települési önkormányzatot).
Az óvoda mint köznevelési intézmény: szervezeti normák - 2012. 09.01. • Kt. 24. és 6. §-ai és az Nkt. 8. és 45. §-ai Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat (felügyelet, gondozás, nevelés, foglalkoztatás, étkeztetés [Gyvt. 41. § (1)-(2)]) is. A tankötelezettség kezdetére vonatkozó – a Kt. 6. § (2) bekezdése szerinti – szabály 2012. december 31-ig változatlan. Az óvodai foglalkozási időkerete (50 óra, melyet a napközbeni ellátással összefüggő feladatokhoz szükséges idővel meg kell növelni) a 2012/2013. nevelési év végéig irányadó. A gyermek ötödik életévének betöltéséhez kötött óvodáztatási kötelem a 2013/2014. nevelési év végéig alkalmazandó.
A tankötelezettségi klauzula – 2013. 01.01. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. – nem május 31. – napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben – tehát amikor a hetedik életévét tölti be – tankötelessé válik (ius generale). Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság – s nem a nevelési tanácsadó – javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé – melyhez nem szükséges feltétel a szülő kérelme és az óvodai nevelőtestület egyetértése, s nincs a szakértői bizottságnak az illetékes jegyző felé értesítési kötelezettsége – így megállapítható, hogy utoljára a gyermek abban az évben kezdhet nevelési évet az óvodában (ius speciale), amelyben nyolcadik életév betölti. [Nkt. 45. § (2)]
A tankötelezettségi klauzula – 2013. 01.01. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére a szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. A tankötelezettség kezdetéről a) az óvoda vezetője (és nem az iskola igazgató) b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.
A tankötelezettségi klauzula – 2013. 01.01. Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása céljából szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményezheti: a) az óvoda (ha a gyermek iskolaérettsége nem megítélhető) b) a szülő (ha nem ért egyet az óvoda szakvéleményével vagy döntésével c) az iskola igazgatója (szülői kérésre, ha a szakértői bizottság nem hozott döntést). Az óvodavezető és az óvodapedagógus feladata és felelőssége az óvodai szakvélemény kiállításában: • Az óvodavezető feladata a szakvélemény elkészítésének megszervezése, az óvodai szakvélemény aláírása (tanügyigazgatási aktus), felelőssége abban áll, hogy a szakvélemény kiállítása a törvényességi kritériumoknak megfeleljen. • A szakvélemény elkészítése az óvodapedagógus feladata, az irányelv szerinti útmutatások betartása egyben a szakmai felelőssége .
Az óvoda intézményi státusát érintő változás 2013. jan. 1. A köznevelési intézmény jogi személy, amely - az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény kivételével - a fenntartójától elkülönült, önálló költségvetéssel rendelkezik. [Nkt. 21. § (1)] Ebből következően mint önálló költségvetéssel rendelkező köznevelési intézmény: alapító okirata tartalmazza a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat; nyilvántartásba vételi bejegyzése tartalmazza adószámát, valamennyi pénzforgalmi számlaszámát, melyek meglétéről nyilvántartásba vételét követően az intézmény képviselője nyolc napon belül köteles gondoskodni; feladatai ellátásához kizárólag a fenntartó biztosítja a pénzeszközöket; vezetője felel a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelésioktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért.
Az óvoda mint köznevelési intézmény: szervezeti normák - 2013. 09.01. Az óvodai nevelés heti hatvanegy órában maximált finanszírozott időkerete magába foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítható heti ötven óra időkeretet, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának heti tizenegy óra időkeretét. [Nkt. 8. § (3) és 6. sz. melléklet]
Az óvodáztatási kötelem három éves kortól 2014. 09. 01-től A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét – és nem az ötödiket – betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző - az egyházi és magánfenntartású intézmények esetében a fenntartó - a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. [Nkt. 8. § (2) bek.]
Foglalkoztatás az óvodában A foglalkoztatás új rendjére, a magasabb mértékű finanszírozásra, valamint a vezetők, a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak létszámára vonatkozó szabályok a 2013/2014. nevelési évben lépnek hatályba. Az óvodapedagógusok munkaidejének a gyermekekkel történő közvetlen foglalkozásra fordított időkerete (kötött munkaidő) a heti teljes munkaidő 80 %-a (32 óra), a fennmaradó 20 % (8 óra) az óvodai nevelési feladatok előkészítésére és eseti helyettesítésre fordítandó [Nkt. 62. § (6)]. Az óvodai csoportok finanszírozott foglalkoztatási időkerete két részből áll: 1. a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítható 50 óra időkeretéből és a 2. a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának 11 óra időkeretéből. Az óvodai pedagógusállomány létszámszámítási képlete: P létszám = összes gyermeklétszám/csoport átlag létszáma x fogl. együttható + segítők száma x fő/20 szorozva 1,56 plusz dajkák és egyéb foglalkoztatottak száma
Foglalkoztatás az óvodában Óvodai nevelésben pedagógus munkakörben főszabály szerint óvodapedagógus végzettségű és szakképzettségű szakember foglalkoztatható. Óvodapedagógus-munkakörben továbbra is alkalmazható az, aki óvónői szakközépiskolában szerzett érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik, ha annak megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig az adott pedagógus-munkakörben legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett [Nkt. 99. § (6) b) pont]
DE 2004 óta új belépéssel óvodapedagógusi álláshely már nem tölthető be középiskolai végzettséget szerzett óvópedagógussal!
A korábban felsőfokú intézetben megszerzett okleveles óvónői végzettség továbbra is elfogadott főiskolai szintű végzettségnek, szakképzettségnek [Nkt. 98. § (8) b) pont].
Foglalkoztatás az óvodában VÁLTOZÁSOK • Nem alkalmazható óvodapedagógusi munkakörben az az óvodapedagógusi álláshely betöltésére jelentkező pályázó: 1. aki az óvodapedagógusi végzettséghez, szakképzettséghez szükséges államvizsgáját abszolválta ugyan, de a diplomáját nyelvvizsga teljesítésének hiányában nem szerezte meg. 2. aki az óvodapedagógusi végzettség, szakképzettség megszerzéséhez szükséges felsőfokú tanulmányainak utolsó éves hallgatója. • Nemzetiségi óvodában speciális szabály vonatkozik az óvodapedagógusi álláshely betöltésének eljárására.
A nevelő munkát közvetlenül segítők köre A nevelő munkát közvetlenül segítő óvodai alkalmazottak köre bővül 2013. szeptember 1-től (kötelezően finanszírozott létszámról van szó): • az óvodatitkár az egyéb munkakörből átkerül e foglalkoztatási állományba (100 gyermek után 1 fő + 450 gyermekenként) • dajka, továbbra is csoportonként 1fő, mindenképpen kötelező • a gondozónő és takarító nem a dajka helyett, hanem a dajkával együtt kötelező (intézményenként 1 fő + telephelyenként, ahol min. 3 óvodai csoport működik) • .(gyógy)pedagógiai asszisztens 3 óvodai csoportonként (min. 39 gyermekre) 1fő • óvodapszichológus mindenképpen kötelező: 500 gyermekig 0,5 státus, 500 felett 1 teljes státus, melyet a pedagógiai szakszolgálatoknak kell biztosítaniuk • rendszergazda mindenképpen kötelező intézményenként 1 fő.
A többletfeladatok a létszámarány szabályai szerint a dajka és a pedagógiai asszisztens között oszlanak meg.
Az óvodai pedagógiai asszisztens • Az óvodai pedagógiai asszisztens új szereplő a nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazottak listáján [Nkt. 2.sz. mell.]. • Munkakörének megállapítása – a képzés OKJ-n alapuló modulkövetelményeiből, a képesítés jellegéből fakadóan - a munkáltató (óvodavezető) diszkrecionális jogkörébe tartozik, mely az Nkt. 85. § (4) bekezdés harmadik fordulata értelmében korlátozhatatlan. • Az asszisztens munkaköre a dajka feladatainál annyiban több, hogy adminisztratív teendőkkel is megbízható, hiszen erre a képzés felkészíti e szakembereket (pl. gyermekre vonatkozó nyilvántartások vezetése, segítség a dokumentumok elkészítésében). • Az óvodai pedagógiai asszisztens jellemző munkaköri tevékenységei közül több a dajka feladatköréhez áll közel, így a rábízott gyermekek felügyelete, tevékeny részvétel a gyermek öltözködési, étkezési szokásainak kialakításában, a csoportos étkezések szervezése, felügyelete, egyénileg nyújtott segítség a gyermekek foglalkozásain, szabadidős programok szervezésében történő közreműködés stb.
Működtetői szint
Fenntartói szint
Állami intézményfenntartó központ
Kormányhivatal
települési nemzetiségi egyházi és önkormányzat magánfenntartó
KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY
(ágazati és területi szegmens)
Oktatási Hivatal
Központi szint
Kormány oktatásért felelős miniszter
JÁRÁSI HIVATAL
állami intézmény
Intézményi szint
A tankerület az óvoda életében Az állami intézményfenntartó központ (tankerületi igazgatóságként): • meghatározza azt az időszakot, amely alatt az első évfolyamra a tanköteles tanulókat be kell íratni (márc. 1 – ápr. 30 között, de a közleményt a kormányhivatal teszi közzé), • megszervezi és működteti az utazó gyógypedagógusi hálózatot, • működteti a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét, • az állami intézményfenntartó központ az Oktatási Hivatallal együtt véleményezi azt a gyermeklétszámot, amelynek felvételét nem tagadhatja meg a kormányhivatal által nyilvántartott óvoda az adott nevelési évben, • évente köteles felmérni az érintett első iskolai évfolyamra beiratkozni szándékozók körében az érdekelt települési nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat bevonásával a magyar nyelvi előkészítés, a nemzetiség nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igényt, • Gondoskodik arról, hogy a településen kötelezően megszervezendő óvodai csoport helyben működjék.
A 2012/2013. nevelési év jogszabályban nevesített óvodavezetői teendői okt. 15. OSAP határideje okt. 30. intézményi közzétételi lista elkészítése és publikálása a KIR felé okt. 31. valamennyi óvodás gyermek számára okt. azonosító igénylése dec. 31. gyermek és alkalmazott adatainak változásáról jelentés a KIR-en keresztül febr. 15. tájékoztató az óvoda nyári zárva tartásáról a szülő felé 20/2012. EMMI rend. 3. § (7) márc. 15 továbbképzési és beiskolázási terv elkészítése
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!